Hétköznapi tévhitek

n Az ellentétek vonzzák egymást. A vonzalom kialakulása összetett dolog, befolyásolják többek között az aktuális érzéseink és fizikai állapotunk, a másik tulajdonságai, a gyerekkori tapasztalataink, ahogy befolyásolja az is, hogy a másik mennyire hasonlít hozzánk. Mert bizony, nem annyira a különbözőségre, hanem inkább a hasonlóságra bukunk. Általában vonzóbbnak találjuk azokat az embereket, akik külsőre, személyiségükben, érdeklődésükben és hiedelmeikben hozzánk hasonlóak.

n A skizofrénia az, amikor valakinek több személyisége van. Hát, nem. Az a mentális betegség a többszörös személyiségzavar, ami egyébként roppant ritka és vitatott, ennek ellenére szerepel a mentális zavarokat osztályozó nemzetközileg használt és elismert kézikönyvben, a DSM-5ben. A skizofréniára inkább az a jellemző, hogy a gondolatok szétesnek, széttöredeznek, az érzelmek és a gondolatok kettéhasadnak, eltávolodnak a valóságtól. Meg még egy csomó más dolog is. Itt olvashat róla. n Aki beszél róla, úgysem lesz öngyilkos. Az öngyilkosságot megkísérlők többsége jelzi a környezetének kilátástalanságát, elkeseredettségét. Utal a halálra, az elmúlásra, beszél róla, hogy mi lenne, ha eltűnne, meghalna. Ezeket a jelzéseket tehát komolyan kell venni, hiszen az emberek célja ezzel nem az, hogy a középpontban legyenek, hanem az, hogy segítséget kérjenek. Más eset az, amikor valaki öngyilkossággal zsarol, amikor közli, hogy ha így teszünk, így viselkedünk, ha elhagyjuk, ha nem szeretjük, akkor megöli magát. Az ilyen fenyegetések n A placebo nem hat, ha tudjuk, hogy placebo. A placebo-hatás izgalmas jelenség, ami remekül példázza, hogy az elménknek mekkora hatalma van, hogy mennyire öszszefügg a test és a lélek működése. Az ugyanis, hogy egy gyógyszer, kezelés, módszer, bármi hatásos lesz-e, az nemcsak az eljárás fizikai tulajdonságaitól függ, de attól is, mennyire hiszünk benne, hogy ki végzi, ki kapja és milyenek a körülmények, amiben a kezelés zajlik. Ez utóbbi tényezők adják ki a placebohatást, a vegyületektől független gyógyszerhatást, ami a tünetek javulásának legalább negyedét magyarázza. A palaceboha- nem érezzük magunkat jobban, és az sem csillapítja a dühünket, ha egy bokszzsákot püffölünk. n A depresszió csak egy trendi szó a gyengeségre. A mentális zavarokat sokszor nem is valódi betegségnek tekintjük, sokkal inkább gyengeségnek, hisztinek, az instabilitás jelének. First world problem, na. Pedig a mentális betegségek a leggyakoribb betegségek közé tartoznak, különösen igaz ez a depresszióra, ami a magyaroknak például 15 százalékát kínozza valamikor az élete során. Ha képesek lennénk a mentális és a testi betegségeket egy szinten kezelni, ha elfogadnánk, hogy az, aki a depreszsziótól képtelen felkelni az ágyból éppen ugyanúgy szenved, mintha valamelyik végtagja bénulna le, azzal sokat segíthetnénk mentális betegségekkel élő társainknak. tás ráadásul akkor is megjelenik, ha tudjuk, hogy az adott módszer hatékonysága nem bizonyított. Ezért maradhatott a tudományos cáfolatok ellenére olyan népszerű például a homeopátia és a méregtelenítés is. n Domináns a jobb agyféltekénk. Jobban érdekli a művészet, mint a matematika? Inkább érzelmes, mint racionális? Akkor nyilván domináns a jobb agyféltekéje. Legalábbis a netes tesztek biztos ezt mondanák. Helytelenül. Az igaz, hogy egy-egy képességünk központja a bal vagy a jobb agyféltekében található, de abban, hogy végül milyenek leszünk, miben leszünk jók, nem ez számít. A képességeink használhatóságát a különböző területek között kapcsolatok, összeköttetések határozzák meg. (divany.hu nyomán)