KULLANCSKISOKOS: TÉVHITEK ÉS TEENDŐK, HOGY ELKERÜLJE A BAJT

Mivel az enyhe, csapadékos tél kedvezett az élősködőknek, már februárban sejteni lehetett, hogy a megszokottnál nagyobb kullancsveszély fenyeget minket, és tényleg, mintha hemzsegne a természet a súlyos betegségeket is

Miért vannak egyre többen?

„Mintegy ezer kullancsfaj él a világon, amelyek között vannak sivatagi kullancsok és olyanok is, amik a hó tetején is vígan eléldegélnek. Tévedés azonban, hogy azért sok a kullancs, mert az Európai Unió betiltotta az irtásukat” – nyilatkozta a Díványnak dr. Lakos András infektológus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora. „Jelenlegi ismereteink szerint csak óriási környezeti károkozással lehet a kullancsokat kiirtani, akkor is csak rövid időre. Magyarországon volt egy szer (a legtöbb európai országban a mai napig nincs), amit kullancsirtásra is törzskönyveztek, de erről később kiderült, hogy súlyos környezeti kockázatot jelent, emiatt ma már csak csávázószerként hozható forgalomba. Korábban sem irtották nagy területen a kullancsokat, bár számtalan eljárást kipróbáltak már, azok mind kudarcba fulladtak. A kullancsok számát nem ismerjük és a gyakorlatban nem is lehet meghatározni, de az előfordu- lásukat a közismert időjárási tényezőkön kívül elsősorban a kisemlősök és a nagyvadak, illetve a madarak száma és a vegetáció befolyásolja. Gyakorlatilag nincs természetes ellenségük. A madarak imádják a megszívott kullancsokat, amelyek vitamin- és kalóriabombaként szolgálnak számukra, de sokkal több kullancsot táplálnak ők maguk, mint amennyit elfogyasztanak” – fűzte hozzá a szakértő.

Nem árt elővigyázatosnak lenni

Hazánkban átlagosan minden ezredik kullancs fertőzött az agyhártya- vagy agyvelőgyulladást okozó vírussal. „A kullancsok okozta agyvelőgyulladás ugyan ritka, de súlyos betegség, éppen ezért érdemes komolyan venni. A vírus az agykéreg és a gerincvelő mozgató idegsejtjeit támadja meg, ezért a fertőzés általában végtagbénulást, nagy ritkán halált is okozhat. Szerencsére az esetek nagy többségében a betegség nem jut túl az első fázison, sőt terjesztő vérszívóktól. A legjobb védekezés talán az lenne, ha a négy fal között tartózkodnánk, de mégis ki az, aki erre vágyik tavasszal és nyáron? Szakértőt kérdeztünk arról, hogy mit tegyünk és mit ne tegyünk a megelőzés érdekében vagy egy kullancs- a második fázis is legtöbbször agyhártyagyulladásként zajlik le, mégis fontos hangsúlyozni a lehetséges veszélyeket, hiszen azok, illetve a hosszú kórházi ápolás is megelőzhető a megfelelő védőoltással” – figyelmeztet dr. Lakos András.

A Lyme-kórt okozó baktérium (Borrelia burgdorferi) a vírusnál lényegesen gyakoribb (Európában 10 és 100% közötti gyakoriságot mértek), míg a TIBOLA (kullancs által terjesztett nyirokcsomó-gyulladás) kórokozóját 20%-ban tudták kimutatni a Börzsönyben és a Pilisben gyűjtött dermacentor kullancsokban. Szerencsére azonban nem minden fertőzött kullancs csípése fertőz, és nem minden fertőzés jár klinikai következményekkel.

Így terjed a Lyme-betegség

A kullancsok számát az időjárás és a vadállomány nagysága is befolyásolja. Minél több nagyvad van az erdeinkben, annál több kullancs- csal kell számolnunk, a kisemlősök (mindenekelőtt a rágcsálók) a kórokozók megőrzésében játszanak döntő szerepet, a madárfajok pedig köze van ahhoz, hogy egy-egy területen milyen tünetekkel járó Lyme-betegség alakuljon ki. A fácánok például olyan Lyme-baktériumokat hordoznak, amelyek a késői bőrtünetek kialakulásáért felelősek, viszont megölik az idegrendszeri tüneteket okozó baktériumokat. A rigók viszont pont fordítva ténykednek. Bizonyára van még sok más ellentétpár, ám azok közül csak néhányat ismerünk. Ez lehet a magyarázata annak, hogy északon a délitől némileg eltérő tünetekkel jelentkezik a Lyme-betegség, és hasonló oka van annak is, hogy Észak-Amerikában például gyakrabban jár a betegség ízületi gyulladással mint Európában.

Oltások

A fertőzött vérszívók által terjesztett súlyos betegség, az agyvelőgyulladás (encephalitis) ellen tökéletes védelmet nyújt az ellene kifejlesz- tett vakcina. Magyarországon kétféle védőoltás érhető el, mindkettő vényköteles, és mindkét esetben az alapimmunizáláshoz összesen három oltásra van szükség. Érdemes már a téli hónapokban, legkésőbb februárban elkezdeni az oltássorozatot, hiszen az első két oltás között egy hónapnak kell eltelnie. A védettség már az első két alkalom után két héttel kialakul, de a harmadik, egy év elteltével beadott ismétlő oltással lesz teljes az oltássorozat, ami így kb. három évig nyújt védelmet. A továbbiakban már elegendő 5 évente egyszer egy emlékeztető oltás 49 éves korig. A Lyme-betegség elleni védőoltás kifejlesztését késleltette, hogy a legtöbb kutató úgy gondolta, a fertőzés alapvetően jóindulatú, antibiotikumokkal jól gyógyítható, ezért nincs szükség Lyme-vakcinára. Kiderült azonban, hogy a fertőzés néha nehezen gyógyul, sok esetben komoly gondot okoz a felismerése és sokkal gyakoribb, mint kezdetben hittük. Európában több gyár is nekifogott a védőoltás kifejlesztésének, ám további kutatásokat igényel annak kiderítése, hogy milyen fokú keresztimmunitás alakítható ki az eltérő típusú fehérjékkel szemben, a vakcinafejlesztés tehát egyelőre megtorpant.

Megelőzés

„A kullancscsípés megelőzésére a legjobb módszer a bozótos területek kerülése. A kora reggeli órákban több, a szárazabb időszakokban pedig kevesebb a támadó kullancs. A legveszélyesebb az április és július közötti időszak, ezért ha csak lehet, hosszú szárú nadrágban kertészkedjünk vagy menjünk kirándulni. A nadrágot tűrjük be a zokni alá, a trikónkat pedig a nadrágba. A hosszú hajúaknak érdemes összefogni, kontyba kötni vagy sapka alá tűrni a hajukat. Bár sokan hiszik, hogy a különféle szagos termékek fogyasztása (fokhagyma, pálinka, B-vitamin) megvéd a kullancscsípéstől, a tudományos vizsgálatok ezt eddig cáfolták. A kullancs érez ugyan szagokat, de ezek többségét mi nem érezzük. Ami a mi számunkra kellemetlen, az a kullancs számára általában közömbös, és ez fordítva is igaz" – magyarázza dr. Lakos András.

Milyen kullancsriasztót használjunk?

A piacon kapható kullancsriasztók csaknem mindegyike dietil-toluamidot (DEET) tartalmaz, ami hatékony szer a kullancsok távol tartására, de csak a 30 százalék feletti koncentráció tekinthető hatásosnak. Ebben a koncentrációban azonban a szer jelentős mennyisége felszívódik, és enyhébb vagy súlyosabb általános tüneteket okozhat, ilyen a fejfájás, a szédülés, a hányinger, de leírtak már epilepsziás görcsöket is. Emiatt az elmúlt években a töményebb termékeket fokozatosan kivonták a forgalomból, így kerültek az üzletek polcaira az 1-2 óráig ható szerek, amelyek a gyakorlatban használhatatlanok. Ezért számít áttörésnek az olyan kullancsriasztó aeroszolok megjelenése, amelyek nem tartalmaznak toxikus anyagokat, így kisgyermekek védelmére is alkalmasak. Van olyan készítmény, aminek a legfontosabb hatóanyaga az eukaliptuszolaj, de emellett több növényi illóolajat tartalmaz, és elég hosszú a hatóideje.

Kezelés

Felejtse el a krémeket, a zsírt vagy a kölnit! „A kullancscsípés miatt nem javasolt orvoshoz menni, hiszen ez csak plusz időveszteség, és az orvosok sem járatosak a kullancseltávolítás terén. A kullancsot mi számban, és így bármi, ami a kullancsot öklendezésre készteti, vagy a gyomor összenyomásával jár, növeli a fertőződés kockázatát. Ezért nem célszerű a rendelőkben fellelhető anatómiás csipesszel vagy az otthoni szemöldökcsipesszel sem próbálkozni. Ne használjunk krémeket, olajat, zsírt, kölnit, a rendelőben fellelhető fertőtlenítő szereket, és ne tekergessük a kullancsot! Miután megfogtuk a bőrhöz közel, és lassan húzni kezdtük, hagyjunk fél percet, hogy a parazita maga eressze el a bőrünket, így nem kell attól tartani, hogy beszakad a szájszerve. Ne akarjuk kitépni, hanem lassan húzzuk ki, úgy, hogy közben a bőrünkön kis sátor keletkezzen" - magyarázza a szakértő. beadásának kényszere beivódott az orvosi köztudatba. Szerencsétlen esetben az oltástól a páciens belázasodik, és felmerül, hogy a lázat a kullancs terjesztette fertőzés okozta. Láttam olyan beteget, akinek a fenti okból kialakult láza miatt kullancsencephalitist véleményeztek, és gerinccsapolást is elvégeztek rajta –meséli dr. Lakos András.

Nincs utólag beadható védőoltás

magunk távolítsuk el, vagy kérjünk segítséget a környezetünkből” – tanácsolja dr. Lakos András. Kísérletek szerint, ha 24 órán belül megszabadulunk a kullancstól, a fertőzés valószínűsége minimális, ám 72 óra múltán már majdnem 100 százalék az esélye annak, hogy az állat átadta az esetlegesen hurcolt kórokozókat. És mivel a nyála érzéstelenítő anyagot tartalmaz, nem észleljük azt sem, amikor felsérti a bőrünket, ezért is nagyon fontos alaposan végigböngészni az egész családot.

„A patikában kapható, acélból készült, rugós kullancscsipesz jól használható, amivel úgy tudjuk a parazitát eltávolítani, hogy közben nem nyomjuk össze a testét. A Lyme-kórt okozó baktérium a kullancs testében (gyomrában) található a legnagyobb

Ne fertőtlenítse a csípés

helyét!

A kullancs már a vérszívás kezdetétől egy kapillárisba ereszti vissza a tápanyagtól mentes vérsavót. Ennek megfelelően a baktériumok szétáradnak a szervezetben, a fertőtlenítőszer legfeljebb (Lyme-kór gyanúját keltve) helyi irritációt okoz, de nem éri utol a vérpályában, illetve a bőr mélyebb rétegeiben szaporodó kórokozókat.

„A kullancs okozta agyhártyagyulladás megelőzésére szolgáló immunizálást a csípést követően egy hónapon belül nem szabad megkezdeni. Egyetlen oltás után ugyanis csak hetek múlva jelennek meg az ellenanyagok, és ha fertőződtünk, a vírus addigra eljut a központi idegrendszerbe, az oltás ilyenkor megnehezíti a szerológiai vizsgálatok értékelhetőségét, ráadásul lázat is okozhat, ami pedig további téves diagnózisokhoz vezethet" – fűzi hozzá a szakértő.

A kutyára egyik legveszélyesebb, magas lázzal és vérfestékvizeléssel járó, köznyelven gyakran csak kullancsfertőzésként emlegetett betegséget a Babesia canis nevű egysejtű okozza. Az emberre nem veszélyes, de a kutya akár napok alatt belepusztulhat a betegségbe, ha nem jut időben állatorvoshoz.

Ne kérjen tetanusz

elleni oltást!

– A kullancseltávolítást követően a nil nocere (ne ártsunk!) elvet kövessük, ami itt egyet jelent a ne tegyünk semmit tanács megfogadásával. Tapasztalatom szerint a kötelességtudat a kollégákat további - felesleges és káros - ténykedésekre ösztönzi. Bár kullancs által terjesztett tetanuszt még senki sem látott, az oltás

Az emberre is veszélyes Lyme-kórt okozó Borrelia burgdorferi nevű baktérium elhúzódó, több szervrendszert érintő betegséget okoz. A kullancs által terjesztett kórokozók kizárólag kullancscsípés útján juthatnak be a szervezetbe, tehát kutyáról kutyára nem terjednek. Nem minden kullancs fertőzött, de mindre potenciális fertőzési forrásként kell tekinteni.

Ha a kutyában kullancsot talál, a lehető legrövidebb időn belül ajánlott eltávolítani azt. Erre a sajnos igen elterjedt módszerek (a kullancs bekenése olajjal, zsírral, krémekkel, stb.) nem megfelelőek, a rovar légzőnyílásának eltömésével csak azt éri el, hogy a fulladozó kullancs fertőző anyagait még hatékonyabban bejuttatja az állatba. A kullancs kézzel történő megragadása, összenyomása, kicsavarása sem jó megoldás, a parazita hosszabb ideig tartó gyötrésével csak megnöveljük a történő fertőződés esélyét. A legkíméletesebb módszer ebben az esetben is a speciális kullancscsipesz, amely állatpatikákban vagy gyógyszertárakban beszerezhető. (divany.hu nyomán)