Munkavedelem kidolgozott szobeli tetelsor by tomsy

Forrás: http://www.doksi.hu

1650-06/1 1. A kamionrakodó rámpán a targoncavezető által vezetett emelővillás targonca egy kamion rakodása közben, kitolatva a kamion rakodóteréből, elütötte a kamion vezetőjét.

Az alábbiakban megadott tájékoztató adatok alapján határozza meg az ok-okozati összefüggéseket, és ezek figyelembevételével tegyen megelőző javaslatokat a hasonló okból bekövetkező balesetek megelőzésére: – A targonca megfelelő műszaki állapotban volt. – A rámpatér fedett kivitelű. – A targoncavezető rendelkezett targoncavezetői engedéllyel. – A targoncán a fény - és a hangjelzés működött a tolatás közben. – A kamionvezetőn nem volt jól láthatósági mellény. – A kamionvezető először járt a helyszínen. – A targonca 3 km/óra sebességgel tolatott. – A kamionvezető munkaköri kötelessége a rakodás figyelemmel kísérése a rámpáról. – A rámpatérben feltűnő helyen felirat jelezte, a jól láthatósági mellény kötelező viselését és a targonca közlekedését. – A balesetben szereplők alkoholt nem fogyasztottak. – A rámpán nem festették fel a gyalogos- és a targoncaközlekedést, elválasztó útvonalakat.

Információtartalom vázlata • • • • • • •

– Veszélyes körülmények és veszélyes cselekedetek feltárása. Veszélyes maga a targoncával való anyagmozgatás A targonca veszélyes gépnek számít Veszélyes magának a targoncának a közlekedése Maga a rámpa is veszélyes (leesés) A targoncakezelő nem figyelt hátra, vagy holt térbe volt a kamionvezető A kamionvezetőn nem volt jól láthatósági mellény Veszélyes körülmény: nem volt felfestve a gyalogos- és targonca közlekedést, elválasztó útvonal – • • • • •

• • •

– A létesítmény és a munkaeszköz (targonca) biztonságtechnikai állapota. Ha súlyos következménye volt a balesetnek, akkor a targonca rendkívüli felülvizsgálatát kell elvégezni A közlekedési utak nem voltak felfestve Egyébként a targonca műszaki állapota megfelelő volt, a targoncán a fény - és a hangjelzés működött a tolatás közben

A targonca kezelésére, a szállításra és a közlekedésre vonatkozó szabályok érvényesülése. A sebessége (3km/h) megfelelő volt Ha a teher nagy, csak tolatni lehet, a hangjelzés működött- ez így megfelelő volt –

• •

Azon tényezők meghatározása, amelyeknek szerepük lehetett a baleset bekövetkezésében. A targoncavezető nem kellő gondossággal járt el, figyelnie kellett volna, hogy a hatókörében nem tartózkodnak vagy egy figyelőt kellett volna hívnia A fedett kivitelű rámpatér a látási, fényviszonyokat befolyásolhatta (rossz idő esetén: korlátozott látási viszony, jó idő esetén: káprázás) A kamionvezetőn nem volt jól láthatósági mellény A kamionvezető először járt a helyszínen A rámpán nem festették fel a gyalogos- és a targonca közlekedést, elválasztó útvonalakat

Forrás: http://www.doksi.hu

•

• • • •

Mivel nem voltak felfestve a rámpán a gyalogos- és a targoncaközlekedést jelölő útvonalakat, ezáltal a targonca közlekedésére nem volt kijelölt útvonal, így a hatóköre sem volt behatárolható – A munkaszervezés és a belső ellenőrzés értékelése. A kamion vezetőjének, aki először járt a helyszínen, csak a rámpatérben elhelyezett felirat jelezte, hogy a jól láthatósági mellényt kötelező viselni, őt szóban erre senki nem figyelmeztette Útvonalak nem voltak felfestve, és ez senkinek nem tűnt fel a baleset bekövetkeztéig – A figyelmeztető feliratok és jelzések megléte. A rámpatérben feltűnő helyen felirat jelezte, a jól láthatósági mellény kötelező viselését és a targonca közlekedését Azonban az útvonalak nem voltak felfestve A balesetet szenvedett munkavállaló és a balesetet okozó személy baleset bekövetkezése előtti feladata, szándéka és cselekedete. balesetet szenvedett munkavállaló o baleset bekövetkezése előtti feladata, szándéka és cselekedete:  feladata: a rakodás figyelemmel kísérése a rámpáról  szándéka: mindent megfigyelni, hiszen először járt a helyszínen  cselekedete: nem vette fel a jól láthatósági mellényt, valószínűleg a targonca útvonalában állt balesetet okozó személy(targoncakezelő): o baleset bekövetkezése előtti feladata, szándéka és cselekedete:  feladata: kamionba rakodás  szándéka: gyorsan minél több rakodási munkát elvégezni  cselekedete: az összehangolás az ő feladata lett volna, neki kellett volna elmondania a kamionsofőrnek,hogy hová álljon, ezt nem tette, valószínűleg csak elkezdte a munkát, hogy minél gyorsabban meglegyen –

•

• • • •

– A baleset hogyan lett volna elkerülhető? Munka összehangolása Nagyobb figyelem a munkára Jól láthatósági mellény viselése Közlekedési utak felfestése Az összes lehetséges javító intézkedés és ezek függvényében, mit kell tenni hasonló baleset megelőzése érdekében? Össze kell hangolni a két munkáltatónak a munkavégzést, és erre kioktatni a saját munkavállalóit Elválasztott közlekedés Munkavédelmi oktatás Jól láthatósági mellény biztosítása Targoncakezelőnek külön oktatás Tolatókamera felszerelése –

• • • • •

•

Forrás: http://www.doksi.hu

1650-06/1 modul 2. tétel Egy építőipari cég munkavállalója az építés alatt álló raktárépület koszorú zsaluzatán és a koszorúsíkon fekvő gerendán állt, pallódeszkákat akart elhelyezni. A 2,7 méter magas falról leesett, és életveszélyes sérüléseket szenvedett. Az alábbiakban megadott tájékoztató adatok alapján határozza meg az ok-okozati összefüggéseket, és ezek figyelembevételével tegyen megelőző javaslatokat a hasonló okból bekövetkező balesetek megelőzésére: – Az építési terv szerint a koszorú zsaluzat azon való tartózkodásra és közlekedésre alkalmatlan. – Az adott művelethez állványt nem alkalmaztak. – Az építkezés adott fázisában, az épülő raktárépületen nem lehetett olyan teherhordó szerkezetet találni, amelyhez az egyéni védőeszközt rögzíteni lehetett volna. – A sérült semmilyen egyéni védőeszközt nem viselt. – A sérült a munka elvégzéséhez szükséges utasításokat az építésvezetőtől megkapta. – A sérült nagy gyakorlattal rendelkező, önálló munkával megbízható csoportvezető volt. – A munkafeladat nem haladta meg egy betanított munkás szakértelmét. – A sérült a munkavégzésre egészségileg alkalmas állapotban volt. – A cégnél a sérült magatartása megtűrt gyakorlat volt, az építésvezető az építkezés folyamán egyszer sem tiltotta meg az ilyen kockázatos munkavégzést. – Az elvégzett alkohol- és gyógyszerhatóanyag vizsgálat eredménye negatív volt.

Veszélyes körülmények és veszélyes cselekedetek feltárása: A technológia alapvetően rossz volt, mivel ezt a műveletet alulról kellett volna végezni, anélkül, hogy felmennek a gerendára. Mivel felment a munkavállaló, ezért a leesés és a beesés veszélye állt fenn Azon tényezők meghatározása, amelyeknek szerepük lehetett a baleset bekövetkezésében. A gerendák között rés van, emiatt a beesés veszélye áll fenn, Az építési terv szerint a koszorú zsaluzat azon való tartózkodásra és közlekedésre alkalmatlan. Az adott művelethez állványt nem alkalmaztak. A sérült semmilyen egyéni védőeszközt nem viselt Az építkezés adott fázisában, az épülő raktárépületen nem lehetett olyan teherhordó szerkezetet találni, amelyhez az egyéni védőeszközt rögzíteni lehetett volna. Az egyéni védőeszközök alkalmazása. Amennyiben a technológiai utasításnak megfelelően járnak el, akkor sisak és védőkesztyű viselését kell előírni. Egyéb egyéni védőeszközre nincs szükség A balesetkor a munkavállaló semmilyen egyéni védőeszközt nem viselt. Építési (külső) munkahelyen a sisak viselése kötelező!! Az építési tevékenységre vonatkozó szabályok érvényesülése. 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről szerint 13.12. Előre gyártott födémgerendák elhelyezéséhez e célra kialakított fogadó állást kell biztosítani. A födémgerendák közötti födémelemek, béléstestek elhelyezéséhez legalább 1,0 m széles pallóterítésről kell gondoskodni. A födémen - a munkavégzés teljes területén - botlásmentes, szilárd felületet kell létesíteni. Ezt a szabályt nem tartották be! A sérült a munka elvégzéséhez szükséges utasításokat az építésvezetőtől megkapta.

Forrás: http://www.doksi.hu

A munkaszervezés és a belső ellenőrzés értékelése. „rendszeresen át kell tekinteni a munkafolyamatok, illetve munkaszakaszok tervezett elvégzési idejét és módját, az organizációs tervet szükség szerint módosítani kell a munkák előrehaladásához, illetve a körülmények változásához igazodva” (4/2002 SzCsM- EüM rend.) A sérült önálló munkával megbízható csoportvezető volt, elvárható lett volna tőle a technológia ismerete. A munkafeladat nem haladta meg a betanított munkás szakértelmét. A cégnél a sérült magatartása megtűrt gyakorlat volt, az építésvezető az építkezés folyamán egyszer sem tiltotta meg az ilyen kockázatos munkavégzést – ez helytelen, nem szabadott volna megtűrni ezt a gyakorlatot. Az állvány használatának szükségessége. Bakállványt kellett volna használni. Egy ember áll az állványon, egy pedig a földön állva adogatja a pallódeszkákat. A külső, magasban végzett technológiát el kell vetni. A balesetet szenvedett munkavállalónak a baleset bekövetkezése előtti feladata, szándéka és cselekedete.

A sérültnek az építésvezetőtől kapott munka elvégzéséhez szükséges utasításokat betartva kellett volna a munkát végezni. Mivel a sérült nagy gyakorlattal rendelkező csoportvezető volt, ezért ennek a munkának a szabályos elvégzésével tisztában kellett volna lenni és akként cselekedni. Helyette azonban szabálytalanul végezte a munkát, melynek következtében bekövetkezett a baleset.

A baleset hogyan lett volna elkerülhető? A vonatkozó szabályokat és az építésvezető utasításait be kellett volna tartani. Az összes lehetséges javító intézkedés és ezek függvényében, mit kell tenni hasonló baleset megelőzése érdekében? A munkavégzésre vonatkozó szabályokat meg kell ismertetni a dolgozókkal, ha szükséges ismételt oktatással. Az előírások betartásának mellőzését nem szabad megtűrni.

Forrás: http://www.doksi.hu

1650-06/1 3. Egy építkezésen a munkavállaló a betonpadozatra állított és az épület betonfödémének támasztott alumínium támasztó létráról a hátra csúszó létrával együtt a betonpadozatra esett, és súlyosan megsérült.

Veszélyes körülmények és veszélyes cselekedek feltárása: -

Mivel a létra környezete deres volt, és a sérült gumicsizmát viselt, az elcsúszás veszélye magas kockázatot jelentett. A sérült mivel két lapátot akart felvinni a létrán, nem tudott két kézzel biztonságosan kapaszkodni. A létra nem volt rögzítve, kiékelve a beton aljzathoz. A művezető nem tartott terepszemlét, és nem tett intézkedéseket a hiányosságok megszüntetésére. A létra megfelelő állékonyságát nem vizsgálta meg a létrát használó munkavállalók, és a művezető sem.

Azon tényezők meghatározása, amelyeknek szerepük lehetett a baleset bekövetkezésében: -

Deres volt a létra környezetében a betonpadozat. Két személy biztonságosan feljutott (hamis biztonságérzet). Az új létra recés csúszásgátlós vége (hamis biztonságérzet). Nedves gumicsizma. A sérült az egyik kezét nem kapaszkodására használta, hanem lapátokat fogott (egyensúly felborítása). A művezető általi terepszemle elmulasztása. A létra állékonyságának, ellenőrzésének elmulasztása (munkavállalók, művezető).

A létra biztonsági állapota: -

A létra csúszásgátlóval el volt látva. A létra új volt, rongálódásoktól, mechanikai sérülésektől mentes.

A létra elcsúszás elleni védelme: -

A létra csúszásgátlóval el volt látva. A létra és a támasztó felület áltál bezárt szög megfelelő volt. Kiékelés, rögzítés nem volt.

A létrán váló biztonságos közlekedés: -

A sérült gumicsizmát viselt, aminek a talpa deres volt, ezért magas volt az elcsúszás veszélye.

Forrás: http://www.doksi.hu

A sérült a kezeit nem a létrán való kapaszkodásra használta. Az egyik kezében munkaeszközöket vitt, ezért az egyensúlya és kapaszkodási lehetősége megváltozott. Emiatt nagy volt a leesés veszélye.

A munkaszervezés és a belső ellenőrzés értékelése: -

A munkaterület megszemlélésének elmulasztása. A létra helyes felállításának ellenőrzése. A munkavállalók a munkaterületre váló felvonulásának ellenőrzése.

A balesetet szenvedett munkavállalónak a baleset bekövetkezése előtti feladata, szándéka és cselekedete: -

Feladata: A munkavégzés megkezdése előtt meg kell győződni a biztonságos munkavégzés feltételeinek meglétéről. Szándéka: a mielőbb a munkaterületre való megérkezés, és a munkavégzés megkezdése. Cselekedete: nem ellenőrizte a létra megfelelő felállítását. Nedves, csúszós gumicsizmát használt a létrán való közlekedéshez. A létrán közlekedés közben egyik kezével lapátokat vitt.

A baleset hogyan lett volna elkerülhető? -

A művezetőnek a munka megkezdése ellőtt terepszemlét tartani. A létra elcsúszás elleni védelmére intézkedést tenni. A létra környezetében a betonpadozatot szárazzá tenni, és a létra használata ellőtt a lábbelik talpát a nedvességtől mentesíteni kell. A munkaeszközök munkaterületre szállítása kötéllel vagy teher emelőlifttel.

Az összes lehetséges javító intézkedés és ezek függvényében, mit kell tenni hasonló baleset megelőzése érdekében. -

A 4/2002 (II. 20) SzCsM-EüM rendelet. Építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről. III. 6 Az állványok és létrák fejezetben leírtak figyelembe vételével kell a feltárt hiányosságokat, hibákat kijavítani.

Forrás: http://www.doksi.hu

1650-06/1 4-es tétel 4. Egy műkövet feldolgozó üzemben a vízszintes műkőmarógépen dolgozó munkavállaló benyúlt a gép veszélyes terébe, és csonkulásos balesetet szenvedett. Az alábbiakban megadott tájékoztató adatok alapján határozza meg az ok-okozati összefüggéseket, és ezek figyelembevételével tegyen megelőző javaslatokat a hasonló okból bekövetkező balesetek megelőzésére: – A műkőmarógép nem minősül veszélyes munkaeszköznek, ennek ellenére a munkáltató elvégezte a munkaeszköz munkavédelmi üzembe helyezését. – A munkáltató elvégezte a munkaeszköz kockázatértékelését. – A forgó marószerszám felett a benyúlás elleni védelmet a felemelhető burkolat biztosítja. – A megmunkálásra kerülő munkadarabot úgy lehet a gépbe behelyezni, hogy a kezelő a felemelhető burkolatot felemeli. – A gép kézi előtolással működik, a kezelő munkavállaló a befogott munkadarabot a mozgó asztalon lévő kezelőelemmel (kezelőgombbal) mozgatja előre-hátra. – A forgácsoló művelet közben a védelmet maga a munkadarab biztosítja. – A műveleti utasításban előírtak betartása (műveleti sorrend) a művelet egész ideje alatt biztosítja a kezelő munkavállaló kezének a védelmét. – A sérült a munkaművelethez kesztyűt használt. – A munkadarab hibás behelyezése miatt létrejöhet a veszélyes tér. – A baleset kivizsgálása során azt állapították meg, hogy a baleset nem amiatt következett be, hogy a kezelő munkavállaló keze a kezelőgombról lecsúszott. Információtartalom vázlata: – Veszélyes körülmények és veszélyes cselekedetek feltárása. – Azon tényezők meghatározása, amelyeknek szerepük lehetett a baleset bekövetkezésében. – A munkaeszköz biztonságos kialakításának értékelése. – A munkaeszköz kezelésének biztonsága. – Az egyéni védőeszköz viselésének értékelése. – A munkaművelet elvégzésének biztonsága. – A balesetet szenvedett munkavállalónak a baleset bekövetkezése előtti feladata, szándéka és cselekedete. – A baleset hogyan lett volna elkerülhető? – Az összes lehetséges javító intézkedés és ezek függvényében, mit kell tenni hasonló baleset megelőzése érdekében? – Veszélyes körülmények és veszélyes cselekedetek feltárása. • • • • •

A forgó marószerszám felett a benyúlás elleni védelmet felemelhető burkolat biztosítja. A felemelhető burkolat felnyitáskor nem állítja le a forgó marószerszámot, illetve működés közben is felnyitható. A munkadarabot felemelt védőburkolat mellett lehet a marógépbe behelyezni. A burkolat szerszámok használata nélkül nyitható A munkadarab hibás behelyezése miatt kialakulhat a veszélyes tér Műveleti sorrend be nem tartása esetén fordult elő kézsérülés

Forrás: http://www.doksi.hu

– Azon tényezők meghatározása, amelyeknek szerepük lehetett a baleset bekövetkezésében. • • • • • • •

Munkavédelmi oktatásban részesült-e a dolgozó Kezelési, műveleti utasítást ismertették-e vele Kockázatértékelést ismertették-e dolgozóval (benyúlás, elkapás, behúzás, stb) Felemelhető védőburkolat Műveleti sorrend be nem tartása A munkadarab hibás behelyezése Védőkesztyű megfelelő volt-e?

– A munkaeszköz biztonságos kialakításának értékelése. A felemelhető védőburkolat helyett legalább reteszelt védőburkolat, vagy esetleg vezérelt védőburkolat kialakítása szükséges. A védőburkolatnak minden üzemmódban működni kell. • Vészleállító van-e a gépen? • A gép kézi előtolással működik, a kezelő munkavállaló a befogott munkadarabot a mozgó asztalon lévő kezelőelemmel (kezelőgombbal) mozgatja előre-hátra. • A forgácsoló művelet közben a védelmet maga a munkadarab biztosítja, de csak akkor ha jól van behelyezve. •

A fentiek alapján a munkaeszköz kialakítása nem biztonságos.

– A munkaeszköz kezelésének biztonsága.

A kezelőgomb megfelelő, legalábbis nem arról csúszott le a kezelő keze, de lehet hogy lecsúszhat. • Vészleállító van-e, működőképes-e? • A felemelhető védőburkolat nem állítja le a veszélyes térben a mozgást. - Az egyéni védőeszköz viselésének értékelése •

•

Megfelelő volt-e a védőkesztyű, nem sérült, mérete jó?- a marószerszám elkapta

- A munkaművelet elvégzésének biztonsága. • • • • • • •

Munkavédelmi oktatás Kezelési-műveleti utasítás oktatása A kezelési -működési utasítás betartása Megfelelő védőeszköz használata A munkadarab biztonságos megfogása A felemelhető védőburkolat felnyitása csak akkor, ha a gépen minden mozgás áll. A műkőmarógép kockázatainak ismertetése

-A balesetet szenvedett munkavállalónak a baleset bekövetkezése előtti feladata, szándéka és cselekedete. • • •

Műkő vízszintes marása. A védőburkolat felnyitása. A munkadarab behelyezése a marógépbe.

Forrás: http://www.doksi.hu

• •

A műkőmarógép kezelése – A gép kézi előtolással működik, a kezelő munkavállaló a befogott munkadarabot a mozgó asztalon lévő kezelőelemmel (kezelőgombbal) mozgatja előre-hátra. Egyéni védőeszköz használata

-A baleset hogyan lett volna elkerülhető? • A gép indítás előtti ellenőrzése • A munkadarab megfelelő behelyezésével • A műveleti sorrend betartásával • Szabályos munkavégzéssel (védőburkolat használata) • Reteszelt vagy vezérelt védőburkolat használatával • Megfelelő egyéni védőeszközzel • Munkavédelmi oktatás, kezelési-műveleti utasítás oktatása, betartása, betartatása • Műkőmarógép kockázatainak ismertetése, a veszély azonosítására . • Orvosi alkalmassági vizsgálat -Az összes lehetséges javító intézkedés és ezek függvényében, mit kell tenni hasonló baleset megelőzése érdekében? Reteszelt védőburkolat: reteszelő berendezéssel ellátott olyan védőburkolat, amely a gép vezérlőrendszerével közösen teljesíti a következő funkciókat: a védőburkolattal „lefedett” veszélyes gépi funkciók nem működtethetők, amíg a védőburkolat nincs becsukva. Ha a védőburkolat nyitva van, miközben a veszélyes gépi funkciókat működtetik, akkor állj parancsot ad. Ha a védőburkolat be van csukva, akkor a védőburkolattal „lefedett” veszélyes gépi funkciók működtethetők. A védőburkolat becsukása önmagában nem indítja el a veszélyes gépi funkciót. A veszélyes térbe való működés közbeni benyúlás megakadályozására célszerű fotocellát elhelyezni ami a működést szabálytalan munkavégzés esetén leállítja. Beállítási üzemmód: a munkadarab és a munkaeszköz biztonságos beállítását csökkentett energia módban kell elvégezni. A munkaeszköz ismételt használatba vétele előtt el kell végezni a gép: -ismételt kockázat elemzését -munkavédelmi üzembe helyezését -a védelmi eszközök fentiek szerinti átalakítását -rendkívüli munkavédelmi oktatáson ismertetni kell a technológia veszélyeit -az egyéni és kollektív védőeszközök használatát .

Forrás: http://www.doksi.hu

1650-06/1 5. Egy műanyag termékeket gyártó üzemben a vákuum formázógép kezelője a munkada-rab igazítása (hiba elhárítása) közben elhagyta a kezelő helyét, benyúlt a gép veszélyes terébe és csonkulásos balesetet szenvedett. Az alábbiakban megadott tájékoztató adatok alapján határozza meg az ok-okozati összefüggéseket, és ezek figyelembevételével tegyen megelőző javaslatokat a hasonló okból bekövetkező balesetek megelőzésére: – – – –

– – – – – –

A gép mozgószerszám nélkül, vákuum létesítésével alakítja ki a képlékennyé melegített műanyag lemezből a munkadarab megkívánt profilját. A szerszám működő része védőburkolatokkal védett helyen található, a gép rendeltetésszerű kezelése közben hozzáférés nem lehetséges. A gépen a lemezek rögzítését és asztalra való leszorítását egy mozgó leszorító keret végzi, amely le- és feljár. A keret a gépasztal felett helyezkedik el, nyitott állapotában attól 25 cm-re. A keret zárási ideje 5 másodperc, mozgási sebessége 20 mm/s. A gép nem minősül veszélyes munkaeszköznek, ennek ellenére a munkáltató a baleset bekövetkezése előtt 10 nappal elvégezte a gép időszakos biztonsági felülvizsgálatát. A vizsgálat megállapította, hogy a gép megfelel a vizsgálat idején érvényben lévő és hatályos munkavédelmi szabályoknak. A gép kezelőelemei, beleértve a vészkikapcsolót, a gép kezelési helyéről könnyen és biztonságosan elérhetők. A gép biztonságos kezelése nem haladta meg egy betanított munkás szakértelmét. A sérült elméleti és gyakorlati munkavédelmi oktatásban részesült. A sérült a kéthetes betanítási időszaka alatt megtanulta és begyakorolta a gép kezelésére vonatkozó általános és munkavédelmi szabályokat, a helyes technológiai-, kezelési- és hibaelhárítási sorrendet. A sérült a hiba elhárítása közben nem kapcsolta ki a gépet. A munkáltató a gépet annak üzemelése közben rendszeresen ellenőrizte.

1. Veszélyes körülmények és veszélyes cselekedetek feltárása.  munkadarab a megmunkálás során elmozdul  akaratlan indítás  a munkavállaló benyúlás a veszélyes térbe 2. Azon tényezők meghatározása, amelyeknek szerepük lehetett a baleset bekövetkezésében.  a munkadarabot a kezelő nem helyezte pontosan bele a vákuum formázó gépbe, az vagy nem volt kellő formájú (hibás), vagy az illesztési pont mellé helyezte  a kezelő a hibát észlelve, azonnal a gépet le kellet volna állítania és a hibaelhárítási sorrendet betartani 3. A munkavállaló felkészítése a munkafeladat elvégzésére.  a gép kezelője elméleti és gyakorlati munkavédelmi oktatásban részesült  a betanítás során megtanulta és begyakorolta a gép kezelésére vonatkozó általános munkavédelmi szabályokat, a helyes technológia, kezelési és hibaelhárítási sorrendet 4. A munkaeszköz biztonságos kialakításának értékelése.  a szerszám működő része védőburkolattal védett helyen található, melyhez a gép rendeltetésszerű kezelése közben a hozzáférés nem lehetséges  a lemez rögzítését az asztalra való leszorítását végző keret záródási sebessége

Forrás: http://www.doksi.hu

biztonságos amennyiben a gépet kezelő rendeltetésszerűen használja  a gépen az időszakos biztonsági felülvizsgálatot elvégezték 10 nappal a baleset előtt, amely során a gép megfelelt az érvényben lévő hatályos munkavédelmi szabályoknak  a gép kezelő elemei, és a vészkapcsoló a kezelő helyről biztonságosan elérhető  a munkáltató a gépet annak üzemelése közben rendszeresen ellenőrizte 5. A munkaeszköz kezelésének biztonsága.  a kezelő a biztonságos kezelésre, hibalehárítási sorrendre ki lett oktatva  a kezelő helyéről, az a biztonságosan üzemeltethető volt, mivel a kezelőnek illetve a vészkapcsoló is elérhető onnét.  a gép az akaratlan indítás, üzemelés ellen nem volt biztosítva 6. A hibaelhárítási munkaművelet elvégzésének a biztonsága.  a hibaelhárítás sorrendjének betartása mindig kötelező  amennyiben azt a kezelője betartja, a gépet le kell állítania, ki kell kapcsolnia, és feszültségmentésíteni kell 7. A balesetet szenvedett munkavállalónak a baleset bekövetkezése előtti feladata, szándéka és cselekedete.  a kezelő feladata, hogy a munkadarabot a vákuumformázó gépbe helyezze kézzel  szándéka az volt, hogy a gép leállítása nélkül megigazítsa a munkadarabot annak üzemelése során  cselekedete során benyúlt a gép veszélyes terébe, de azt nem a kezelő helyről tette, így nem tudta annak mozgását megállítani a vészkapcsolóval

8. A baleset hogyan lett volna elkerülhető?

 a gép kétkezes indító-berendezéssel való üzemeltetése  a kezelő a hibaelhárítás sorrendjét be kell tartani  fénysorompó, fotócellás érzékelés

9. Az összes lehetséges javító intézkedés és ezek függvényében, mit kell tenni

hasonló baleset megelőzése érdekében?  a kezelő munka közbeni ellenőrzése, annak érdekében, hogy a hibaelhárítás sorrendjét tartsa be  kétkezes indító-berendezéssel felszerelni a gépet, ezzel az akaratlan elindítás elkerülhető lenne

Forrás: http://www.doksi.hu

1650-06/1 6. tétel • Egy raktárban a raktáros munkavállalónak kb. 25 kg súlyú műanyagzsákokban tárolt napraforgót kellett egy kamionra felraknia. A sérült a rakodási művelet közben fellépett egy zsákra, azon elcsúszott, arról leesett és súlyos munkabalesetet szenvedett. Az alábbiakban megadott tájékoztató adatok alapján határozza meg az ok-okozati összefüggéseket, és ezek figyelembevételével tegyen megelőző javaslatokat a hasonló okból bekövetkező balesetek megelőzésére: •

• •

•

• •

A rakodási műveletet a munkáltató úgy szervezte meg, hogy egy targoncavezető (akit egyúttal a munka irányításával bíztak meg) az emelővillás targoncával a zsákokat a raklappal együtt felemelte a plató szintjéig. Innen kellett a sérültnek azokat leemelnie, és a plató szintjétől számítva kb. 60 cm magasságban sorba raknia. A munkáltató ehhez a rakodási művelethez elvégezte a kockázatértékelést. Az alkalmazott rakodási művelethez a munkáltató nem készített írásos rakodási technológiát, mivel megítélése szerint a feladat elvégzéséhez csak olyan munkafogások szükségesek, amelyek a megfelelő gyakorlattal rendelkező raktáros szakképzettségű munkavállalótól elvárhatók. A munkáltató szóbeli utasítást adott a munkafeladat egészséget nem veszélyeztető és biztonságos elvégzésére, meghatározta, hogy a zsákokat milyen magasságban és hány sorban kell felrakni a kamion platójára, és kijelölte a munka irányítóját. A sérült elméleti és gyakorlati munkavédelmi oktatásban részesült. A sérült a baleset bekövetkezésének az időpontjában általános célú munkacipőt viselt.

KOCKÁZATÉRTÉKELÉS Veszélyes körülmények és veszélyes cselekedetek feltárása • • • • • •

A rakodás a kamion belsejében, annak platómagasságáig felemelt raklapról történt. A plató anyaga fa, vizesedés esetén csúszhat. A raklapon egymásra több sorban elhelyezett zsákok voltak A zsákok tartalma napraforgó mag – mely fizikai tulajdonságánál fogva - egymáson könnyen elmozdul, csúszik. A zsák anyaga a benne tárolt napraforgó maghoz hasonlóan csúszós, síkos műanyag – kívül – belül. A munkavégzéshez a kamion belső rakterében megfelelő világításnak kell lennie. A raklapot a targoncás csak a plató szintjéig emelte fel, nem rakta fixen a kamion rakterébe, így az nem volt biztonságosan körüljárható.

Azon tényezők meghatározása, melyeknél szerepük lehetett a baleset bekövetkezésében: • • • • •

A munkáltató által elvégzett kockázatértékelés hiányos volt. Műanyag zsák és a napraforgó egymáson elcsúszása. A raklap nem volt körüljárható. Rálépett a csúszós zsákra a raktáros. A raktáros nem mérte fel a cselekedete lehetséges következményeit.

Forrás: http://www.doksi.hu

• •

Az egymásra rakott műanyag zsákok bepárásodhattak, ami a csúszásveszélyt növelhette. A munkáltató rosszul szervezte meg a munkát, mert a raklap felemelését csak kamion platója magasságáig határozta meg.

A rakodási technológia jogszabályi megfelelősége: −

A raklap megemelése a jogszabályoknak megfelelő, de a rakodás elvégzéséhez nem elég stabil.

A rakodási munkaművelet megnevezése: •

Nem elég körültekintő, mert a raklap platóra helyezése annak körüljárását tette volna lehetővé, így elkerülhető lett volna a zsákra lépés kényszere. Ezzel nem biztosította a rakodási munkaművelet biztonságát.

A sérült munkavállaló felkészítése a munkafeladat elvégzésére: •

Megfelelő volt, a munkáltatótól a szükséges szóbeli utasításokat megkapta, elméleti és gyakorlati munkavédelmi oktatásban részesült.

A balesetet szenvedett munkavállalónak a baleset bekövetkezése előtti feladat, szándéka és cselekedete: •

Kipihenten, józanul érkezett a munkahelyre. Öltözete a tevékenységnek megfelelő volt. Védőkesztyűt használt. A munkavégzés megkezdése előtt meg kell győződni a biztonságos munkavégzés feltételei meglétéről. Szándéka: a munkahelyi vezető által kiadott utasítás elvégzése.

A baleset hogyan lett volna elkerülhető? •

A munkáltató által végzett kockázatértékelés körültekintőbb elvégzése, a rakodási munkaművelet más módon történő megszervezése. A raktáros munkavállalónak nem szabadott volna a műanyag zsákokra rálépni.

Az összes lehetséges javító intézkedés és ezek függvényében mit kell tenni hasonló baleset megelőzése érdekében? •

Nagyobb gondot kell fordítani rakodási művelet megszervezésére. A kockázatértékelésnél minden további lehetséges módozatot figyelembe kell venni. A munkavállaló munkavédelmi oktatását mindenre kiterjedően kell elvégezni, szóban és gyakorlatban is.

Forrás: http://www.doksi.hu

1650-06-1 8. Egy édesipari termékeket gyártó üzemben a keksz-gyártógép kezelője a gép tisztítása során észrevett egy kis tésztadarabot, amely a már letisztított mozgó szalagon tovább haladt, és elérte a tészta átszúrására szolgáló tüskés hengert. A kezelő annak érdekében, hogy a tészta darabot kézzel lekapja, benyúlt a gép veszélyes terébe, a tüskés hengert védő burkolat alá. A tüskés henger az ujjait behúzta, és csonkulásos balesetet szenvedett. Az alábbiakban megadott tájékoztató adatok alapján határozza meg az ok-okozati összefüggéseket, és ezek figyelembevételével tegyen megelőző javaslatokat a hasonló okból bekövetkező balesetek megelőzésére: – – –

– – – –

A gép nem minősül veszélyes munkaeszköznek, ennek ellenére a munkáltató elvégezte a gép munkavédelmi üzembe helyezését. A gép alapvető veszélyforrása a forgó tüskés henger, amelynél a védelmet a rácsos szerkezetű, reteszelt védőburkolat biztosítja. A rács kis méretei megakadályozzák, hogy a kezelő ujjai elérhessék a tüskés hengert. Üzemszerű állapotban a benyúlás elleni védelmet a reteszelt burkolat felhajtható részének alja és a mozgó szalag között maga a tészta biztosítja. A tisztítási művelet során, mivel tészta nincs a szalagon, ez a távolság a tészta magassági méretével megnő, ezért be lehet nyúlni a veszélyes térbe. A gép tisztítása álló gépen nem lehetséges, a mozgó szalagnak folyamatosan működnie kell. A gép tisztításakor a védelmet csak és kizárólagosan a kezelő előírásnak megfelelő magatartása, a munkavédelmi- és a higiéniai előírások betartása, valamint a segédeszköz használata biztosítja. Az érvényes tisztítási utasítás szerint a tüskés hengerre ráragadt tésztát - munkavédelmi- és higiéniai előírások alapján - csak segédeszközzel szabad eltávolítani. A munkáltató a munkavédelmi oktatás során, valamint a gépnél elhelyezett figyelmeztető táblák alkalmazásával hívta fel a kezelő figyelmét arra, hogy mozgó gépbe tilos benyúlni.

Veszélyes körülmények és veszélyes cselekedetek feltárása - Forgó mozgó alkatrészekből fakadó behúzás, elkapás, felcsavarás veszélyei. - Nem megfelelő védelem kialakítása (ha van tészta működik, ha nincs tészta nem működik). - Nem körültekintő üzembe helyezés. - Meggondolatlan, fegyelmezetlen munkavállalói magatartás. Azon tényezők meghatározása, bekövetkezésében.

amelyeknek

szerepük

lehetett

baleset

- Olyan védőberendezést kell alkalmazni, amely a mozgó résztől megfelelő távolságot biztosít. - A karbantartási műveleteket csak a munkaeszköz leállított állapotában szabad végezni. Ha ez nem lehetséges, megfelelő védőintézkedéseket kell tenni, vagy biztosítani kell, hogy az ilyen műveletek a veszélyes téren kívül elvégezhetők legyenek. - A munkavállaló nem tartotta be a számára kötelezően előírt és oktatott utasításokat. A munkáltató munkavédelmi kötelezettségeinek teljesítése 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről A munkáltató általános kötelezettségei 2. § (1) A munkáltató köteles gondoskodni arról, hogy az irányítása alá tartozó valamennyi területen a munkahelyek kialakítása és üzemeltetése feleljen meg az e

Forrás: http://www.doksi.hu

rendeletben meghatározottaknak, továbbá a munkavédelemre vonatkozó egyéb szabályoknak, a tudományos, technikai színvonal mellett elvárható követelményeknek. (2) A munkáltató az Mvt. 21. § (2) bekezdésében megjelölt munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatok során a létesítmény, a munkahely és a technológia esetében munkabiztonsági és munkaegészségügyi szempontból egyaránt köteles azonosítani a várható veszélyeket (veszélyforrásokat, veszélyhelyzeteket), valamint a veszélyeztetettek körét. Köteles felbecsülni a veszély jellege (baleset, egészségkárosodás) szerint a veszélyeztetettség mértékét. Meg kell határoznia a védekezés leghatékonyabb módját, a műszaki és egyéni védelem módozatait, illetve az alkalmazandó szervezési és egészségügyi megelőzési intézkedéseket. (6) A munkáltató köteles gondoskodni a) a munkahely, a munkaeszközök, a felszerelések és a berendezések rendszeres és folyamatos műszaki karbantartásáról, a munkavállalók biztonságára vagy egészségére veszélyt jelenthető hibák lehető legrövidebb időn belüli elhárításáról; b) a veszélyek elhárítására, illetve jelzésére szolgáló biztonsági berendezések, eszközök rendszeres karbantartásáról, működésének ellenőrzéséről; d) arról, hogy a munkavállalók, illetve munkavédelmi képviselőik előzetes tájékoztatást kapjanak a munkahelyre vonatkozó valamennyi tervezett munkavédelmi intézkedésről; A munkaeszköz biztonságos kialakításának értékelése A feladatban szereplő gép üzemeltetője nem biztosította azokat a jogszabályi előírásokat, amelyeket az alábbiakban kiemelek. 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről szóló általános előírások 22. § (3) A munkaeszköz mozgó részeit el kell látni védőberendezéssel, amely elhatárolja a veszélyes teret, vagy leállítja a veszélyes rész mozgását a veszélyes tér elérése előtt. Olyan védőberendezést kell alkalmazni, amely a) stabil kialakítású; b) nem okoz többletkockázatot; c) nem távolítható el, vagy nem hatástalanítható könnyen; d) a mozgó résztől megfelelő távolságot biztosít;

e) nem akadályozza a munkaeszköz működésének figyelemmel kísérését;

f) lehetővé teszi a szereléshez vagy a karbantartáshoz szükséges műveletek elvégzését anélkül, hogy a védőberendezéseket leszerelnék, illetve a hozzáférést a munkavégzés területére korlátozza. 25. § A munkaeszközöket a munkavállalók biztonsága érdekében el kell látni az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges egyértelmű, könnyen észrevehető és a munkavállaló által érthető jelöléssel, illetve figyelmeztető jelzéssel (pl. adattábla, gyártó adatai, kezelőgombok magyar nyelvű feliratai, piktogramok).

26. § (1) Karbantartási műveleteket csak a munkaeszköz leállított állapotában szabad végezni. Ha ez nem lehetséges, megfelelő védőintézkedéseket kell tenni, vagy biztosítani kell, hogy az ilyen műveletek a veszélyes téren kívül elvégezhetők legyenek. A tisztítási utasítás értékelése A tisztítási utasítás nem tért ki az alább felsorolt és vastagon kiemelt jogszabályi kritériumoknak:

Forrás: http://www.doksi.hu

A tisztítási munkaművelet elvégzésének biztonsága Egyes gépfajtákra vonatkozó alapvető biztonsági és egészségvédelmi követelmények

Mezőgazdasági és élelmiszeripari gépek Azokat a gépeket, amelyek az élelmiszer előkészítésére és kezelésére szolgálnak (pl. főzés, hűtés, kiolvasztás, mosás, mozgatás, csomagolás, tárolás, szállítás, elosztás), úgy kell tervezni és gyártani,

hogy a fertőzés, betegség vagy a járvány veszélye kizárható legyen, ennek érdekében az alábbi egészségügyi szabályokat is be kell tartani: a) Azoknak az anyagoknak, amelyek az élelmiszerrel érintkeznek vagy érintkezésbe kerülhetnek, ki kell elégíteniük az erre vonatkozó követelményeket. A gépeket úgy kell tervezni és gyártani, hogy azok anyagai minden használat előtt tisztíthatók legyenek. b) Valamennyi felületnek, illetve azok csatlakozásainak simának kell lenniük, azokon sem érdesség, sem olyan bemélyedések, amelyekben a szerves anyagok megülepedhetnének, nem lehetnek. c) A csatlakozásokat úgy kell tervezni, hogy a kiálló alkatrészek, lécek és rejtett sarkok száma a lehető legkisebbre korlátozódjon. Ezeket vagy be kell hegeszteni, vagy hézagmentesen össze kell ragasztani. Csavart, szegecskötést csak ott szabad alkalmazni, ahol műszakilag elkerülhetetlen. d) Az élelmiszerrel érintkezésbe kerülő valamennyi felület könnyen tisztítható és fertőtleníthető legyen, adott esetben a könnyen leszerelhető részegységek levétele után. A belső felületeket kikerekítéssel kellő átmérőjű ívekkel kell összekötni annak érdekében, hogy jól tisztíthatók legyenek. e) Az élelmiszerből kipréselődő folyadéknak, illetve a tisztításhoz, fertőtlenítéshez és öblítéshez használt folyadékoknak akadálytalanul ki kell folyniuk a gépből (adott esetben a „Tisztítás” üzemmódban). f) A gépet úgy kell tervezni és gyártani, hogy a gépnek azokban a részeiben, amelyek a mosás szempontjából nem hozzáférhetők, a folyadékoknak valamennyi beszivárgását, a szerves anyagoknak a megtelepedését vagy élőlények, különösen rovarok bejutását meg lehessen akadályozni (pl. olyan gépeknél, amelyek nem alvázra vagy járószerkezetre vannak szerelve, tömítést kell alkalmazni a gép és a gép ágyazata között, tömített csatlakozások alkalmazása). g) A gépet úgy kell tervezni és gyártani, hogy a működtetéséhez felhasznált anyagok (pl. a kenőanyagok) ne kerüljenek érintkezésbe az élelmiszerrel. A gépeket úgy kell tervezni és gyártani, hogy ezeknek a követelményeknek a teljesülését ellenőrizni lehessen.

A balesetet szenvedett munkavállalónak a baleset bekövetkezése előtti feladata, szándéka és cselekedete - A gép tisztításakor a védelmet csak és kizárólagosan a kezelő előírásnak megfelelő magatartása, a munkavédelmi- és a higiéniai előírások betartása, valamint a segédeszköz használata biztosította volna. - Az érvényes tisztítási utasítás szerint a tüskés hengerre ráragadt tésztát - munkavédelmi- és higiéniai előírások alapján - csak segédeszközzel szabadott eltávolítania. - A munkáltató a munkavédelmi oktatás során, valamint a gépnél elhelyezett figyelmeztető táblák alkalmazásával hívta fel a kezelő figyelmét arra, hogy mozgó gépbe tilos benyúlni. - Valószínű, hogy a munkavállalónak nem ez volt az első gép tisztítása, rutinfeladat volt a számára és az is valószínű, hogy máskor is benyúlt a veszélyes térbe, mert éppen nem volt kéznél a tisztításhoz használatos segédeszköz, vagy az feleslegesnek tűnt, ezzel a hibás magatartásával bekövetkezett a baleset. A baleset hogyan lett volna elkerülhető? - Fentiekből, ha segédeszközt használ nem történik baleset. Az összes lehetséges javító intézkedés és ezek függvényében, mit kell tenni hasonló

Forrás: http://www.doksi.hu

baleset megelőzése érdekében? -

Elsősorban a munkáltatói kötelezettségek jogszabályi betartása (fentiek alapján) továbbá a munkavállalóra vonatkozó szabályok betartása. Jogharmonizációs utasítások készítése

Forrás: http://www.doksi.hu

1650-06/1 9. Egy régi excenter sajtológépen, a kezelő a széken ülve munkadarabok hajlítását végezte. A nyitott szerszám alsó része elmozdult, a felső része emiatt félreütött(üzemzavar)selejt keletkezett, amit a kezelő egy hirtelen mozdulattal el akart távolítani. A mozdulattól a szék eltört alatta, a kezelő előre esett és az ismételten működő gép csonkolta az ujjait. Az alábbiakban megadott tájékoztató adatok alapján határozza meg az ok-okozati összefüggéseket, és ezek figyelembevételével tegyen megelőző javaslatokat a hasonló okból bekövetkező balesetek megelőzésére: – A régi gépet nem szerelték fel kétkezes indítóval és vészkikapcsolóval – A munkáltató nem végezte el a gép munkavédelmi üzembe helyezését és időszakos biztonsági felülvizsgálatát – A lábpedál akaratlan működés elleni védelemmel nem volt ellátva – A munkaszék egy öreg csővázas kerti szék volt – A kezelő lakatos szakmunkás képesítéssel rendelkezett – A hajlítási feladat nem haladta meg egy betanított munkás szakértelmét – A gép rendeltetésszerű működtetéséhez nem állt rendelkezésre kezelési utasítás – A kezelő munkavállaló munkavédelmi oktatása csak az általános munkavédelmi szabályokra tért ki, a gép veszélyeire és az ellenük való védekezés szabályaira nem Veszélyes körülmények és veszélyes cselekedetek feltárása: - a veszélyes tér nem volt védelemmel ellátva - gép üzemzavara - nyitott szerszámnál sorozat üzemmódot alkalmaztak, nem használható - alsó szerszám elmozdulása - munkavállaló benyúlása a veszélyes térbe - akaratlan indítás - munkavállaló nem volt kioktatva a gép kezelésére Azon tényezők meghatározása, amelyeknek szerepük lehetett a baleset bekövetkezésében: - nem volt kockázatértékelés elvégezve a gépre - a munkavállalót nem oktatták ki a gép veszélyeire - a veszélyek feltárása nem történt meg - a kezelő nem mérte fel a cselekedete veszélyeit - nem a megfelelő szék volt biztosítva a munkavállalónak (ergonómia) - az alsó szerszám nem megfelelő rögzítése A munkaeszköz biztonságos kialakításának értékelése: - a munkaeszközt teljesen szabálytalanul használták, - nem volt munkavédelmi szempontból üzembe helyezve, ami feltárta volna a hiányosságokat. A hajlítási munkaművelet elvégzésének biztonsága:

Forrás: http://www.doksi.hu

- a présszerszámok megfelelő stabil rögzítése - kétkezes indítás - hosszú munkadarabnál lábpedálos indítás, akaratlan működés elleni védelemmel

ellátva Az üzemzavar biztonságos elhárítás: - a gépet le kell állítani és feszültségmentesíteni a hibaelhárítás idejére - új munkaművelet beállításához az ún. „beállító üzemet” kell használni

A munkáltató munkavédelmi kötelezettségeinek teljesítése: - a munkáltató nem teljesítette a kötelezettségeit - a munkavállaló csak általános munkavédelmi oktatást kapott, a gépre vonatkozó szabályokból nem oktatták ki - nem volt kezelési utasítás - a gépet nem helyezték üzembe, ezáltal az időszakos felülvizsgálat sem volt elvégezve - az indító-berendezés nem kétkezes indítású volt - a lábpedál akaratlan indítás ellen nem volt biztosítva - munkavállalónak nem biztosította a biztonságos munkavégzés feltételeit A balesetet szenvedett munkavállalónak a baleset bekövetkezése előtti feladata, szándéka és cselekedete: - szándéka volt a gép leállítása nélkül az üzemzavar-elhárítás, a selejtes munkadarab eltávolítása - cselekedete benyúlás a veszélyes térbe A baleset hogyan lett volna elkerülhető - munkavédelmi üzembe helyezés feltárta volna a hiányosságokat - a gép kétkezes indító-berendezéssel való üzemeltetése - a lábpedált akaratlan működés elleni védelemmel kellett volna ellátni - a veszélyes térbe nyúlást megakadályozni - Fénysorompó, fotocellás érzékelés - Védőrács a megfelelő résekkel a benyúlás megakadályozására Az összes javító intézkedés és ezek figyelembe vételével mit kell tenni a hasonló baleset megelőzése érdekében - a gépet munkavédelmi szempontból üzembe kell helyezni - kockázatelemzést kell készíteni géphez - kezelési utasítást kell készíteni, melynek minimális tartalma: o a gép jelölésével azonos adatokat o a rendeltetésszerű használat ismérveit o kezelőszemélyzet tartózkodási helyét o azokat az adatokat, amelyek alapján veszélymentesen elvégezhető a gép üzemeltetése o szükség esetén a képzési irányelveket o mutasson rá a nem megengedett használatra o a használati utasítást a gyártó készítse el, az alkalmazó ország nyelvén - a dolgozókat ki kell oktatni a gép helyes kezelésére

Forrás: http://www.doksi.hu

1650-06/1 10. Egy építőipari cég fürdőhelyiségében az ott üzemelő V-4 típusú, gázüzemű, átfolyó rendszerű vízmelegítő készülék helyére KV-6 típusú, hasonló jellegű készüléket szereltek fel. Az új készülék működtetése során az abból kiáramló égéstermék egy része visszaáramlott, és a fürdés céljából bent tartózkodó munkavállaló szénmonoxid mérgezést szenvedett. Az alábbiakban megadott tájékoztató adatok alapján határozza meg az ok-okozati összefüggéseket, és ezek figyelembevételével tegyen megelőző javaslatokat a hasonló okból bekövetkező balesetek megelőzésére: – – – – – – – – – –

A KV-6 típusú készülék termoelektromos gyújtású, a V-4 típusú készülék bimetálos gyújtású. A készülékcseréhez kiviteli terv, illetőleg szerelési vázlat nem készült. A készülékcsere a fogyasztói hálózat megbontásával járt. A készülékcseréhez nem állt rendelkezésre kéményvizsgálati tanúsítvány. A füstelvezető könyökcső nem csatlakozott közvetlenül a kéménybe. Az új készülék és a füstelvezető könyökcső között nem volt meg az előírt 3D távolság. A baleset időpontjában a készülék beszabályozására szolgáló fojtócsavar hiányzott a készülékről, emiatt a készülék túlterhelhetővé vált. A felszerelést végző munkavállaló gázvezeték- és készülékszerelő kisipari mesterlevéllel rendelkezett. A felszerelt új készülék üzembe helyezését a felszerelését végző nem végezte el. A munkáltató a készülékcsere folyamatába nem avatkozott be, azt teljes mértékben a szerelőre bízta.

Információtartalom vázlata – 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Veszélyes körülmények és veszélyes cselekedetek feltárása.

munkadarab hiányzó gépkönyv és üzemeltetési dokumentáció el nem végzett munkavédelmi üzembe helyezés hiányzó EV és szabályozatlan EV-ellátás munkavédelmi szakember hiánya munkavédelmi oktatás hiánya szegnyereg nem megfelelő rögzítése nem megfelelő képzettség

– – – – – – –

Azon tényezők meghatározása, amelyeknek szerepük lehetett a baleset bekövetkezésében. A készülék cseréhez szükséges dokumentáció és engedélyek. A felszerelési munkaművelet elvégzésének biztonsága. A szerelő munkavédelmi kötelezettségeinek teljesítése. A szerelő feladata, szándéka és cselekedete. A munkáltató munkavédelmi kötelezettségeinek a teljesítése. A baleset hogyan lett volna elkerülhető?

Forrás: http://www.doksi.hu

–

Az összes lehetséges javító intézkedés és ezek függvényében, mit kell tenni hasonló baleset megelőzése érdekében?

Az elején kell tisztázni mindjárt, hogy a V4-es nem „termo elektromos gyújtású”, hanem termo elektromos lángőrzésű. A KV6-os pedig nem „bimetallos gyújtású”, hanem bimetallos lángőrzésű. Ezen felül pedig még meg is keverték a kettőt. Mert újabbat cseréltek régebbire. Gázkészülék csere esetén, amennyiben az égéstermék elvezetés rendszere nem változik, tehát kéményest kéményesre cserélünk, és a teljesítmény is ugyan akkora, akkor csak kéményvizsgálati jegyzőkönyv (engedély) kell, a fogyasztói vezeték pedig a készülék előtti elzáróig tart, ami azt jelenti, hogy ha cserélünk, de azt nem bontjuk akkor nem bontottuk meg a fogyasztói vezetéket. Ergo: nem kell engedélyezett gázterv sem. Ami egyértelmű hiba (fatális), hogy a füstgáz elvezetés nem csatlakozott a kéménybe közvetlenül. Meg kellene kérdezni azt is, hogy említett szituációnk mikor zajlott le, mert ma már minden kéményes gáz készüléket füstgáz-áramlás érzékelővel ellátva lehet csak piacra dobni. (mondjuk az is csak akkor ér valamit, ha a kéménybe rendesen be van kötve a készülék) Hiba az is, hogy a 3D távolság (KV6-nál és V4-nél ez 132mm háromszorosa), nem volt megtartva. (Mellesleg ez csak akkor fontos, ha van vízszintes elhúzás.) A beszabályozásra szolgáló fojtószelep (gázszelep) előtt valóban van egy zárókupak, de mindez a burkolat alatt. Ami azt jelenti, hogy először a burkolatot kell eltávolítani. Akinek ez nem okoz gondot, annak a gázszelep babrálása sem fog. Aki ezt a készüléket és ilyen módon felszerelte, az egy dilettáns barom volt, ha volt mesterlevele, ha nem. Amennyiben a készülék tényleg nem volt beszabályozva, akkor valószínűleg túl volt terhelve, ami miatt a baleset gyorsabban bekövetkezhetett. Valamint a készülék előbb ki is éghet. Ha egy szerelőnek van mesterlevele, akkor a munkáltatójának miért kellene beavatkozni az ő munkájába. (A munkáltatónak nem is biztos, hogy van ilyen jellegű képesítése.) Egy mester saját maga felel a munkájáért! (Büntetőjogi felelősségre értve.) A legfontosabb dolog, ami a tüzeléstechnika ismeretében evidens: Mindkét készülék (KV6, V4) kb. 24kW-os égőterhelés mellett működik. Ez azt jelenti, hogy teljes terhelés mellett óránként kb. 2,5 m3 gázt temetnek el. Nagyon durva számítással ez megkövetel 25 m3 levegőt óránként. Ezt valamilyen szellőztetéssel be kell vinni a készülék helyiségébe. Amennyiben ennél kevesebb levegő jut be, akkor az égés és a kémény működése is tökéletlenné válik. Nő a káros anyag kibocsátás és visszaáramlás. (CO) Az esély arra, hogy valaki éber állapotában CO mérgezést szenved, nagyon kicsi, de nem lehetetlen. Nagyon sok dolognak kell együttesen fellépnie, hogy ez bekövetkezzen.

Forrás: http://www.doksi.hu

1650-06/1 11. Egy faipari üzemben házilag gyártott faipari esztergagépen dolgozott a munkavállaló. Esztergálás közben a befogott munkadarab széttört részei kirepültek, és súlyos szemsérülést okoztak a kezelőnek. Az alábbiakban megadott tájékoztató adatok alapján határozza meg az ok-okozati összefüggéseket, és ezek figyelembevételével tegyen megelőző javaslatokat a hasonló okból bekövetkező balesetek megelőzésére: – – – – – – – – –

A megmunkálásra váró nyers munkadarabok felülete repedt volt. A gép nem rendelkezett gépkönyvvel, illetőleg üzemeltetési dokumentációval. A gép munkavédelmi üzembe helyezését nem végezték el. A munkáltató nem szabályozta írásban az egyéni védőeszközellátás rendjét. A munkáltató nem alkalmazott munkavédelmi szakembert. A munkavédelmi oktatás tényét nem dokumentálták. A szegnyereg rögzítésére hegesztett csavarszárú leszorító csavart használtak. A kezelő a munkadarab befogása során a szegnyerget megfelelő szorító erővel rögzítette. A kezelő faipari szakmunkás képzettséggel rendelkezett.

Veszélyes körülmények és veszélyes cselekedetek feltárása. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.

Azon tényezők meghatározása, amelyeknek szerepük lehetett a baleset bekövetkezésében. 1. repedt felületű munkadarab 2. nem megfelelő méretű munkadarab választása 3. munkadarab nem megfelelő rögzítése 4. kiálló részek (pl. ág, ághely) a munkadarabon 5. üreges, nem homogén szerkezetű munkadarab 6. munkadarab rögzítése a tokmányban nem megfelelő a. szorítópofák nem érintkeznek a munkadarab felületével b. nem központos befogás c. nem megfelelő meghúzási nyomaték d. hiányzó megtámasztás (szegnyereg) e. hibás tokmány v. szegnyereg f. szegnyereg nem megfelelő rögzítése (nyomaték, központosság, központosító furat) 7. feladatra alkalmatlan berendezés 8. berendezés hiba 9. védőeszközök hiánya (védőburkolatok, fékek, sbt) 10. egyéni védőeszközök hiánya 11. munkavédelmi ismeretek hiánya 12. feladatra alkalmatlan munkavállaló a. szakismeret, képzettség, gyakorlat b. munkavégzésre alkalmatlan (pl. alkoholos befolyásoltság) A nyers munkadarabok megmunkálásra való alkalmassága. Az esztergán csak homogén szerkezetű, kiálló részektől (ág, kéreg) és üregektől mentes farönk munkálható meg. A rönk repedésektől mentes kell, hogy legyen. A rönk maximális méretét (átmérő, hossz) a berendezés gyártójának utasítása alapján kell megválasztani. Ügyelni kell arra, hogy a megadott minimális átmérő alatti rönk az esztergálás során fellépő keresztirányú erők következtében eltörhet.

Forrás: http://www.doksi.hu

A munkaeszköz biztonságos kialakításának értékelése. A házilag gyártott esztergagép nem rendelkezett gépkönyvvel, üzemeltetési dokumentációval és munkavédelmi üzembe helyezését sem végezték el, így a berendezésre szerelendő védőeszközök vizsgálatát sem végezték el. Valószínűleg a gép nem is rendelkezett a kirepülő, kivágódó munkadarab ellen védő burkolattal. A munkaeszköz mozgó részeit el kell látni védőberendezéssel, amely elhatárolja a veszélyes teret, vagy leállítja a veszélyes rész mozgását a veszélyes tér elérése előtt. Hiányozhatott a munkatér és munkadarab megfelelő megvilágítására szolgáló berendezés. A szegnyereg rögzítésére használt hegesztett szárú csavar nem megfelelő. A hegesztes a csavar anyagát rideggé teszi, így a gép üzem közbeni rezgései és az ismétlődő meghúzási igénybevétel miatt a csavar eltörhet, a szegnyereg meglazulhat és a munkadarab kivágódhat. A gépről hiányoztak a megfelelőségi jelek és biztonsági jelzések. A kezelőszerveket, vészberendezéseket a jogszabályokban és szabványokban leírtak alapján kell kialakítani, elhelyezni, megvilágítani és feliratozni. Az esztergálási munkaművelet elvégzésének biztonsága. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

berendezés munkakezdés elötti ellenőrzése megfelelő munkadarab kiválasztása munkadarab befogás és rögzítés megfelelősége megfelelő szerszám (kés) kiválasztása, rögzítése paraméterek kiválasztása (fordulatszám, előtolás, fogásmélység) védőberendezések használata egyéni védőeszközök használata

A munkáltató munkavédelmi kötelezettségeinek teljesítése. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

A munkáltató a berendezés gyártásakor nem vette figyelembe a biztonságos berendezésekre vonatkozó jogzabályokat, szabványi előírásokat. Nem végezte el az üzembe helyezés előzetes gépvizsgálatokat Nem szervezte meg az egyéni védőeszköz juttatást, nem követelte meg azok használatás Elmulasztotta a munkavédelmi oktatás megtartását. Nem készítette el a munkautasítást. Nem készítették el a megfelelő dokumentációkat. Nem alkalmazott munkavédelmi szakembert. nem a megfelelő szakképzettségű munkavállalót alkalmazta a feladatra

A balesetet szenvedett munkavállalónak a baleset bekövetkezése előtti feladata, szándéka és cselekedete. A munkavállaló feladata a házilag gyártott esztergagépen történő munkadarab megmunkálás volt. Ehhez az előkészített munkadarabot a berendezésben rögzítve kellett a megfelelő formát kialakítania, majd a kész munkadarabot a kijelölt helyre tenni. A munkavállaló nem vizsgálta meg a mdb feldolgozhatóságát, sem a berendezés állapotát, üzemképességét. Nem jelezte a munkáltató felé az elmaradt mv-i oktatást, sem a védőeszközök hiányát (egyéni, kollektív). A baleset hogyan lett volna elkerülhető? Az összes lehetséges javító intézkedés és ezek függvényében, mit kell tenni hasonló baleset megelőzése érdekében? 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

munkavédelmi üzembe helyezés elvégzése gépkönyv, üzemeltetési dokumentációk elkészítése biztonságos, üzembiztos berendezés megfelelő kollektív védelem alkalmazása szak munkaerő alkalmazása egyéni védőeszköz juttatása, használata munkautasítás elkészítése munkavédelmi oktatás megtartása (előzetes, időszakos) megmunkálásra alkalmas munkadarab felhasználása munkadarab megfelelő rögzítése

Forrás: http://www.doksi.hu

1650-06/1 12. Egy vasipari szerelőműhelyben a hegesztési művelet közben, a hegesztés alatt álló tartály belsejében lévő petróleum gőze miatt robbanás történt, a tartály hosszanti oldala felszakadt a hegesztő a lánghatás okozta égési sérülésektől életét vesztette. Veszélyes körülmények és veszélyes cselekedetek feltárása. • Olyan tárlóhelyen ahol 2db éghető gázt tárolnak nem szolgálhat személyek huzamos tartózkodási helyéül. • A gázpalackok és a hegesztés helye között legalább 5M-es távolságot kell tartani. • A tűzvédelmi szakvizsga hiánya. • Technológiai utasítás hiánya. • A hegesztési feladatot a tűzveszélyesség miatt 2 főnek kelett volna elvégezni. • A vizsgálati módszer veszélyei, és biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályok ismeretének hiánya. Baleseti tényezők: -A munkáltató részéről nem megfelelő szakmai képzés -A tűzvédelmi szabályok be nem tartása. -Technológiai utasítás hiánya -Szakmai felkészültség Hegesztési helyszín -A helyiség nem volt megfelelően szellőzött -A palackok és a hegesztés között nem megfelelő a biztonsági távolság Ellenzési módszer: -A tömörséget petróleum beöntésével vizsgálta a dolgozó, majd ismételt hegesztés alkalmával a petróleumot nem távolította el, a tartály mindkét végén a töltőnyílás le volt zárva emiatt a petróleum párolgása miatt robbanásképes elegy keletkezett. Hegesztési művelet elvégzésének biztonsága: -Hegesztés végeztével a munkadarabnak le kell hülnie, majd ezután lehet feltölteni ellenőrzéshez petróleummal. A hibás részek bejelölése után a tartály tartalmát ki kell önteni, a tartály belsejét vízzel át kell mosni. Munkáltató munkavédelmi kötelezettségeinek teljesítése: -A feladat elvégzéséhez megfelelő szakmai felkészültség ellenőrzésének elmulasztása. -A hegesztéshez nem követelték meg a dolgozótól a tűzvédelmi szakvizsga érvényességét -A munkához legalább még 1-főt ki kellett, volna jelölni a hegesztés tűzveszélyessége és veszélyessége miatt.

Forrás: http://www.doksi.hu

tartály.

-Nem készült a munkavégzéshez technológiai utasítás, még ha prototípus is volt a -A dolgozó nem rendelkezett egyéni védőfelszereléssel (lánghatás elleni védőruha)

A balesetet szenvedett munkavállalónak a baleset bekövetkezése előtti feladata, szándéka és cselekedete. -Feladata a tartály összehegesztése és a tömörségi vizsgálat elvégzése volt. -Hegesztésre jogosító engedéllyel rendelkezett, a feladatot elvégezhette. - A tömörségi vizsgálathoz megfelelő szakmai képzettsége nem volt és oktatást sem kapott. -Egyedül végezte a feladatot. A baleset elkerülhető lett volna: -A munkavédelmi oktatások rendszeres tartásával. -Új technológiai folyamatok bevezetésénél rendszeres továbbképzés -A vizsgálati módszer veszélyeinek ismertetése, előirt technológiai utasítás betartása -Megfelelő létszámú, szakmailag felkészült dolgozók. Az összes lehetséges javító intézkedés és ezek függvényében,mit kell tenni hasonló baleset megelőzése érdekében? -A munkavégzés helyszínének megváltoztatása -Olyan munkahelyet kell kijelölni, ami nem tűzveszélyes,(hegesztő műhely) -A hegesztést és az ellenőrzést ne egy személy végezze. -Technológiai utasítás kidolgozása -A vizsgálat módszer veszélytelenebbre váltása. -Pl: A tartályt semleges gázzal feltöltik, és a rászerelt nyomásmérő órával figyelik a nyomásveszteséget,a hegesztési varratot szappanos vizes oldattal ellenőrzik. -Oktatások rendszeres tartása. -Megfelelő kollektív és egyéni védőeszköz használatának előírása és ezeknek a használatának betartatása.

Forrás: http://www.doksi.hu

1650-06/1 modul 13. Egy cég szociális helyiségében WC- tartály és három csaptelep cserélése és javítása vált szükségessé. A szükségessé váló forrasztások elvégzéséhez a szerelő benzinlámpát használt, amely felrobbant, tüzet okozott, és ettől a szerelő súlyosan megsérült. Veszélyes körülmények és veszélyes cselekedetek feltárása. -

A forrasztóhoz nem állt rendelkezésre kezelési- használati utasítás. A szerelő a szociális helyiségben egyedül, felügyelet nélkül dolgozott. A szerelő a forrasztólámpát felügyelet nélkül hagyta. A benzinüzemű forrasztólámpa tűzvédelmi szempontból veszélyes berendezésnek minősül.

Azon tényezők meghatározása, amelyeknek szerepük lehetett a baleset bekövetkezésében

A benzinüzemű forrasztólámpa tűzvédelmi szempontból veszélyes berendezésnek minősül. A szerelő a szociális helyiségben egyedül, felügyelet nélkül dolgozott. A szerelő a forrasztólámpa előmelegítő csészéjébe denaturált szeszt öntött, majd az előtérben lévő gáztűzhelyre helyezte, kis lángon elkezdte melegíteni, hogy a forrasztólámpában benzingőz fejlődjön. A szerelő a forrasztólámpát felügyelet nélkül hagyta.

A forrasztólámpa használata

Tűzveszélyes tevékenységet végezni csak ott és úgy szabad, ahol az a környezetre tűzvagy robbanásveszélyt ne jelentsen,

kifogástalan műszaki állapotban lévő berendezéssel, készülékkel, szerszámmal szabad. Előmelegítéshez, begyújtáshoz csak denaturált szeszt, üzemeltetéshez pedig középbenzint szabad használni. A benzin forrasztólámpa légmentes lezárását megfelelő tömítéssel biztosítani kell. Égő vagy még meleg forrasztólámpát tölteni, csepegő nem megfelelően tömített használni, a munka befejezésekor a még kellően le nem hűlt készüléket elraktározni tilos.

A forrasztópáka melegíthető elektromos úton is. Ez esetben a forrasztópákának meg kell felelni a szabvány előírásának (szigetelés, védőföldelés, nullázás).

Forrás: http://www.doksi.hu

A szerelő tűzvédelmi kötelezettségeinek teljesítése.

A szerelő a forrasztólámpát felügyelet nélkül hagyta. A szerelő a szociális helyiségben egyedül, felügyelet nélkül dolgozott.

A szerelő munkavédelmi kötelezettségeinek teljesítése. - A forrasztólámpához nem volt használati- kezelési utasítás, - A szerelő a megfelelő szakképzetséggel rendelkezett, - A szerelő a szociális helyiségben egyedül, felügyelet nélkül dolgozott. A munkáltató munkavédelmi kötelezettségeinek teljesítése. A munkát elrendelő vezetőnek és az azt végzőnek együttesen meg kell vizsgálnia a helyszínt és az alábbiakat kell meghatározni: - a tevékenység időpontját, - a tevékenység helyét, (azt a területet, ahol a munkavégzés történik), a technológiai folyamat nevét - a munkavégző nevét (szakképzettségi bizonyítványnak a tűzvédelmi szakvizsgájának számát), - a megtartandó tűzvédelmi előírásokat, - a tűzoltáshoz szükséges készenlétbe helyezendő felszerelést, eszközt, stb. tűzjelzés lehetőségét, - a felügyeletet ellátó személy nevét. A munkát kiadó egység vezetője köteles felügyeletet biztosítani, ezt a személyt feladatára ki kell oktatni,

- a munkavégzés során az ott található éghető anyag védelmének módját, (eltávolítás, takarás, technológiai utóvizsgálatát, felügyelet, stb.).

A balesetet szenvedett munkavállalónak a baleset bekövetkezése előtti feladata, szándéka és cselekedete. Feladata: - WC tartály és három csaptelep cserélése és javítása. Szándéka: - A szerelő a forrasztólámpát gáztűzhelyen melegítve, a forrasztólámpát üzemkész állapotba hozza. Cselekedete: - A szerelő a forrasztólámpa előmelegítő csészéjébe denaturált szeszt öntött, majd az előtérben lévő gáztűzhelyre helyezte, kis lángon elkezdte melegíteni, hogy a forrasztólámpában benzingőz fejlődjön. A baleset hogyan lett volna elkerülhető? -

A szerelő a forrasztólámpát nem hagyja felügyelet nélkül. A szerelő modernebb, biztonságosabb eszközt használ. Nem egyedül, felügyelet nélkül dolgozik.

Forrás: http://www.doksi.hu

Az összes lehetséges javító intézkedés és ezek függvényében, mit kell tenni hasonló baleset megelőzés érdekében? -

A szerelő modernebb, biztonságosabb eszközt használ. A szerelő párban, segítővel dolgozik.

1650-06/1 14. Egy vállalkozás két munkavállalója lakóépület tetőburkolási munkáját végezte. A munkavégzés közben az egyik munkavállaló megcsúszott, a tetőről leesett, és súlyosan megsérült. Az alábbiakban megadott tájékoztató adatok alapján határozza meg az ok-okozati összefüggéseket, és ezek figyelembevételével tegyen megelőző javaslatokat a hasonló okból bekövetkező balesetek megelőzésére: – – – – – – – –

A két munkavállalót a vállalkozó segédmunkásként, ideiglenes jelleggel alkalmazta. A munkafeladat az épület 45º-os tetőszerkezetének a fedése volt. A munkavégzés helyszíne 4-7 méter magasságban volt a talajszinttől. A munkavégzés közben a munkavállalók leesés elleni védelemmel nem voltak biztosítva, nem viselték a leesés elleni védelmet biztosító egyéni védőeszközöket, nem viseltek védősisakot. A vállalkozó nem jelölte ki az egyéni védőeszközök rögzítési pontjait. A vállalkozó ellenőrzést végzett, de nem tett azonnali intézkedést, a munkát nem állította le, sőt ő is egyéni védőeszköz nélkül ment fel a tetőre. A munkavédelmi oktatás nem tért ki részletesen a leesés elleni védelmet biztosító egyéni védőeszközök rendeltetésszerű használatára. A tető megközelítésére szolgáló támasztó létra vége a kilépő szint magasságát 20 cm-rel haladta meg.

Veszélyes körülmények és veszélyes cselekedetek feltárása. Azokon a tetőszerkezeteken, amelyeknek dőlésszöge a 20 fokot meghaladja, de 45 foknál nem nagyobb és magassága a talajszinthez képest eléri a 2 métert, munkát csak akkor szabad végezni, ha védőberendezést és a munkát végzők zuhanás elleni védelmét kialakították. Veszélyes cselekedet, hogy 4-7 méter magasságban nem volt a leesés elleni védelem biztosítva sem kollektív, sem egyéni védőeszközzel és így végeztek munkát. Ha flexes munka is volt, akkor zaj és por ártalom, kéz sérülés is bekövetkezhet. Azon tényezők meghatározása, amelyeknek szerepük lehetett a baleset bekövetkezésében. A tető fedéséhez (ha a tető dőlésszöge legfeljebb 45 fok) tetőfedő-felfekvő létrát kell használni. A tetőfedő-felfekvő létrát minden esetben rögzíteni kell, ezt nem alkalmazták. Az adott művelethez állványt sem alkalmaztak. A sérült semmilyen egyéni védőeszközt nem viselt. Ideiglenes jelleggel végezte ezt a munkát a munkavállaló, tehát nem volt ilyen irányú tapasztalata és ezért veszélyérzete sem. Információ hiány. Az egyéni védőeszközök használata

Forrás: http://www.doksi.hu

Építési munkahelyen fejvédő sisak viselése kötelező. A tetőn munkát végezni csak csúszásmentes lábbeliben szabad. Zuhanásgátló heveder kötelező, amennyiben nincs kiépítve leesés elleni védelem. A munkavállalók alkalmassága a munkafeladat elvégzésére. A munkavállaló csak a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, a munkavédelemre vonatkozó szabályok, utasítások megtartásával, a munkavédelmi oktatásnak megfelelően végezhet munkát. A munkavállaló köteles munkatársaival együttműködni, és munkáját úgy végezni, hogy ez saját vagy más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse. A részére előírt orvosi vizsgálaton részt kell vennie. A munkavállalók munkavédelmi kötelezettségeinek teljesítése. A munkavállaló köteles az egyéni védőeszközt rendeltetésének megfelelően használni. A részükre előírt technológiát be kell tartani. A munkáltató munkavédelmi kötelezettségeinek teljesítése. A munkáltató köteles egyéni védőeszközről gondoskodni és annak rendeltetésszerű használatát oktatni és ellenőrizni. Tájékoztatnia kell a munkavállalókat az őket érhető kockázatok jellegéről és mértékéről. A biztonsági kötélzetet olyan helyre kell rögzíteni, ahol az megfelelően el tudja viselni az esetleges lezuhanásból adódó terhelést. A kikötési pontokat a munkáltatónak előzetesen meg kell határozni, és szükség esetén méretezni kell. Ha a tetőn munkát végeznek „Vigyázz, a tetőn dolgoznak!” feliratú táblával a munkavégzést a közlekedés szintjén jelezni kell. Szükség esetén elkerítéssel biztosítani kell, hogy senki ne kerülhessen olyan közelségbe, hogy az esetleg lehulló cserép vagy szerszám neki sérülést okozzon. A balesetet szenvedett munkavállalónak a baleset bekövetkezése előtti feladata, szándéka és cselekedete. Feladata a tetőburkolási munka, szándéka a munka mielőbbi elvégzése volt. Cselekedete, hogy elhagyta a védőeszközt, mert nem ismerte a heveder használatát. Tapasztalatlan és nincs veszélyérzete, nem ismerte fel a védőeszközök fontosságát. A baleset hogyan lett volna elkerülhető? A vonatkozó szabályokat be kellett volna tartani. A magasból leesést alkalmas berendezéssel, így különösen megfelelő védelemmel kialakított állványszerkezet alkalmazásával kell megakadályozni. Az állványoknak szilárdnak, elegendően magasnak kell lenniük, és legalább egy lábdeszkával, egy középdeszkával és egy korláttal vagy azzal egyenértékű megoldással kell rendelkezniük. Magasban munkát csak megfelelő és alkalmas berendezéssel, illetve kollektív műszaki védelem biztosításával (pl. emelő-plató, védőháló, védőrács, mobil szerelőállvány) szabad végezni. Amennyiben a munka természete miatt ilyen berendezések alkalmazása nem lehetséges, megfelelő hozzáférési megoldásról kell gondoskodni, és a munkát végző részére a magasból való lezuhanás megelőzésére kialakított egyéni védőeszközt kell biztosítani. Az összes lehetséges javító intézkedés és ezek függvényében, mit kell tenni hasonló baleset megelőzése érdekében?

Forrás: http://www.doksi.hu

A munkavégzésre vonatkozó szabályokat meg kell ismertetni a dolgozókkal, ha szükséges ismételt oktatással, kiemelten az egyéni védőeszközök gyakorlati használatára. Az előírások betartásának mellőzését nem szabad megtűrni és rossz példát mutatni a munkáltatónak.

Forrás: http://www.doksi.hu

1650-06/1 15. A tehergépkocsival való tolatás veszélyes művelet, mely csak irányítószemély segítségével végezhető. A tolatást végző járművezetőnek jól kell látnia valamelyik tükörben az irányító személyt, aki karjelzésekkel irányítja a gépkocsivezetőt, tájékoztatva őt a jármű holt terében lévő akadályokról, azok távolságáról, veszélyhelyzetről, egyéb a tolatást befolyásoló dolgokról. A mozgó járművön való tartózkodás is többféle veszélyt rejt magában. Amennyiben a gépkocsi előremenetben halad a leeső személynek csak a leesés miatti sérülésektől kell tartania, hiszen a gépkocsi távolodik tőle. A tolató jármű esetében a leeső személy a gépkocsi, illetve annak kerekei alá kerülhet és szenvedhet súlyos sérüléseket. A téli időjárás miatt a szabadban végzett munka körülményei is nehezebbek. A munkavállaló öltözéke vastagabb, így mozgása lassúbb, nehézkesebb. A gépkocsi végén található tartózkodó, vélhetően fém lépcső a ráfagyott jégtől, hótól csúszós, a kapaszkodó szintén fagyos, melynek fogása vastag téli kesztyűben bizonytalanabb, főleg, hogy az irányítás miatt a munkavállaló csak egy kézzel kapaszkodott. Az egy kézzel történő kapaszkodás miatt a tolatást irányító az összes karjelzést nem is tudta végrehajtani, hiszen például egy akadálytól való távolságot annak csökkenését két kéz egymáshoz való közelítésével lehet csak jelezni. A téli időjárás miatti csúszós tartózkodólépcső a baleset egyik forrása az egy kézzel való kapaszkodással együtt. A baleset bekövetkezésében szerepe volt annak is, hogy a gépjármű vezetője annak ellenére megkezdte a tolatást, hogy a hátsó tartózkodó lépcsőn személy állt, illetve a munkavállaló a tolatás megkezdése előtt nem szállt le a lépcsőről és nem távolodott el a jármű mögül, annak holtteréből. A technológiai utasítás világosan leírja, hogy tolatás közben a hátsó lépcsőn a jármű mögött tartózkodni tilos. A technológiai utasítást a munkavállalók megismerték, az abban foglaltakról oktatásban részesültek. A technológiai utasítás és a tehergépkocsival való közlekedés szabályai is megfogalmazzák, hogy tehergépjármű tolatása csak tolatószemélyzet alkalmazásával végezhető. A tolatás megkezdését hangjelzéssel kell jelezni. A tolatószemélyzetnek úgy kell elhelyezkedni, hogy őt, az általa adott jelzéseket a gépkocsi vezetője jól láthassa, adott esetben az irányítónak a gépkocsi jobb oldalán a járdán kellett volna elhelyezkednie. Az irányító karjelzései alapján végzi a jármű vezetője a tolatást. A munkavállalóknak munkába állás előtt meg kell ismerniük az adott munkafolyamatra készített technológiai utasítást, részt kell venniük a munkavédelmi oktatáson. A rakodónak munkakezdés előtt le kellett volna tisztítania a tartózkodó lépcsőt, a lépcső rögzítésének és a kapaszkodó ellenőrzésének alkalmával. A gépkocsivezetőnek a járművel való elindulás előtti ellenőrzés alkalmával amikor a jelzőcsengőt is ellenőrizte fel kellett volna hívnia a rakodó figyelmét a lépcső letisztítására, ennek elvégzését követően indulhatott volna el. A munkáltatónak el kell készítenie a technológiai utasítást, azt a munkavállalókkal meg kell ismertetnie, munkavédelmi oktatást kell tartania. Biztosítania kell, hogy a munkaeszköz, adott

Forrás: http://www.doksi.hu

esetben a gépjármű, annak minden tartozéka üzemképes és biztonságos legyen. Biztosítania kell a munkavállaló számára az egyéni védőeszközöket és jelen esetben a tartózkodó lépcső letakarításához szükséges eszközöket. A balesetet szenvedett munkavállaló technológiai utasításban meghatározottak szerint a jármű tolatása esetén irányító feladatokat kell, hogy ellásson. A munkavállaló tolatás irányító feladatait kívánta ellátni, ezen feladatát nem az utasítások szerint látta el, azt a tartózkodó lépcsőről végezte. A baleset elkerülhető lett volna a technológiai utasítás betartásával. Elkerülhető lett volna, ha a gépjárművezető nem kezdi meg a tolatást míg a tolatást irányító el nem foglalja a helyét, míg a lépcsőn személy tartózkodik. Elkerülhető lett volna ha a tolatást irányító az utasítás szerint a gépjárműről leszállva a járdáról irányította volna a tolatást, illetve ha munkakezdés előtt letisztította volna a lépcsőt a helytelen irányítás esetén sem esett volna le. A munkáltatónak vissza kell ellenőriznie a technológiai utasításban, illetve a munkavédelmi oktatáson elhangzottakat, azok betartását. A jármű vezetőjének nagyobb figyelmet kell fordítania a munkába állás előtti jármű ellenőrzésre. A jelzőcsengő funkciójának olyan formában történő átalakítása, hogy a jármű vezetője folyamatosan tájékozódhasson, hogy a rakodó a lépcsőn tartózkodik, avagy nem. Esetlegesen a csengő mellé kamera, vagy adóvevő felszerelése, esetlegesen a lépcső oly módon történő reteszelése, hogy azon munkavállaló (súly) tartózkodása, vagy felhajtásának elmulasztása esetén a járművet ne lehessen hátramenetbe kapcsolni.

Forrás: http://www.doksi.hu

1650-06/1 16. Egy borfeldolgozó üzemben a munkavállaló feladata a bortartály ürítése, a bor kifejtése és a tartály kimosása volt. A kimosás közben a munkavállaló a tartály alján rosszul lett. Mentés céljából a tartályba lemenő másik munkavállaló is rosszul lett. Mindketten szén-monoxid mérgezésben haltak meg. Az alábbiakban megadott tájékoztató adatok alapján határozza meg az ok-okozati összefüggéseket, és ezek figyelembevételével tegyen megelőző javaslatokat a hasonló okból bekövetkező balesetek megelőzésére: – – – – – – – – – –

A tartályban való munkavégzéshez beszállási engedélyt nem használtak. A tartályban folyó munka felügyeletét senki nem látta el. A munkavállaló a tartályban egyedül dolgozott. A figyeléssel megbízott munkavállalónak a vezetője más feladatot is adott. A munkavállaló egyéni védőeszközként katonai gázálarcot használt. A cégnél rendelkezésre állt egy frisslevegős készülék, de az szétszerelt állapotban volt. Biztonsági öv és kötél minden munkához biztosítva volt, de nem személyre kiadva. A légtérelemzést egyszerű módszerrel, gyertyapróbával végezték. A tartályba felülről, egy szellőztető ventillátorral lehetett friss levegőt befújatni. A tartályból való mentésre nem készítették fel a munkavállalókat.

Információtartalom vázlata • • • • • •

–

– • • • • • • • • • •

–

Veszélyes körülmények és veszélyes cselekedetek feltárása. munkavégzéshez beszállási engedélyt nem használtak nem volt felügyelő személy, mert más feladatot kapott egyéni védőeszközként a katonai gázálarc nem megfelelő a frisslevegős készülék szét volt szerelve, ezért használhatatlan volt légtérelemzést hitelesített légtérelemzővel kellett volna végezni mentésre nem készítették fel a munkavállalókat Azon tényezők meghatározása, amelyeknek szerepük lehetett a baleset bekövetkezésében. munkavégzéshez beszállási engedélyt nem használtak nem volt felügyelő személy, mert más feladatot kapott a munkavállaló egyéni védőeszközként katonai gázálarcot használt (beszállással végzett munkánál a szűrőbetétes gázálarcok használata tilos!) a frisslevegős készülék szét volt szerelve nem személyre szabottan volt kiadva a biztonsági öv és a kötél légtérelemzést gyertyapróbával végezték a tartályba felülről, egy szellőztető ventillátorral lehetett friss levegőt befújatni mentésre nem készítették fel a munkavállalókat A tartályban való munkavégzés beszállással végzett munkának minősül minden olyan tevékenység, amely a berendezésen behajlással, vagy annak belsejében való tartózkodással végezhető, ha ezt a teret emberi tartózkodásra nem tervezték. Általános követelmények: o Előkészítés: A veszélyes berendezést a beszállással végzett munka megkezdése előtt elő kell készíteni. Írásos utasítást kell kidolgozni vagy a konkrét követelményeket a beszállási engedélyben kell meghatározni

Forrás: http://www.doksi.hu

Biztonsági intézkedések után lehet a munkát megkezdeni (egyéni védőeszköz, terület lezárása, semlegesítés) A CO-t a tartályboly el kell távolítani a munka megkezdése előtt! Berendezés hőmérséklete 5-45°C között legyen o Leválasztás: a tartálynak más veszélyes berendezéssel, csővezetékkel való kapcsolatát úgy kell megszüntetni, hogy a berendezésbe más veszélyes anyag ne jusson. (csőszakasz eltávolítása és vakkarima alkalmazása, vaktárcsa, vagy kettőzött elzáró szerelvény) o Légtérelemzés: csak ennek alapján szabad a beszállási tevékenységet megkezdeni. Oxigéntartalmat ellenőrizni kell, ha 17 tf% alá csökkenhet, akkor a légtér folyamatos ellenőrzéséről gondoskodni kell. Hitelesített vagy pontosított műszereket szabad alkalmazni. o Beszállással végzett munkát csak az a dolgozó végezhet, aki:  18. életévét betöltötte  egészségileg és fizikailag alkalmas és érvényes orvosi vizsgálattal rendelkezik  az elvégzendő feladatokra, a várható veszélyekre kioktatták  a kötelező magatartás szabályait ismeri  a beszállási engedélyen név szerint írásban megbízták o a munka ideje alatt lennie kell legalább egy figyelőnek, egy irányítónak és egy munkát végzőnek! A figyelőnek mentésre kiképzett, védőeszközökkel ellátott és a mentésre fizikailag is alkalmas dolgozónak kell lennie. Elsősegélynyújtási ismeretekkel is rendelkeznie kell. o Beszállási engedély: veszélyes berendezésbe beszállni, annak tisztítását-, karbantartását-, javítását-, vagy átalakítását elkezdeni csak a rendeltetésszerűen azt használó szervezeti egység vezetője vagy megbízottja által kiállított engedély alapján, a munka irányításával és állandó ellenőrzésével megbízott vezető, vagy e munkára vezetői jogkörrel felruházott személy jelenlétében szabad. Az engedélyt 2 pld.-ban kell elkészíteni. Az eredetit a munkavégzés helyszínén kell tartani, a munka befejezése után érvényteleníteni kell és az engedélyezőnél maradó példányt 1 évig meg kell őrizni. A beszállási engedélyben meg kell határozni:  A berendezést azonosítható módon  A végzendő feladatot  Az engedélyt adó nevét és aláírását  A munkát irányító felelős nevét és aláírását  A munkavégzésben résztvevők nevét  A beszállást előkészítő műveletek felsorolását  Az előírt védőfelszerelések felsorolását – • • •

Az alkalmazott egyéni védőeszközök egyéni védőeszközként a katonai gázálarc nem megfelelő, mert beszállással végzett munkánál a szűrőbetétes gázálarcok használata tilos! a frisslevegős készülék szét volt szerelve, ezért használhatatlan volt nem személyre szabottan volt kiadva a biztonsági öv és a kötél

– A mentés végrehajtása A tartályból való mentésre nem készítették fel a munkavállalókat. A figyelő munkavállalónak rendelkeznie kellett volna az üzemet riasztó eszközzel (rádió, adó-vevő,

Forrás: http://www.doksi.hu

duda, stb.), hogy a mentésnél ő is segítséget kaphasson. • • • •

–

•

A munkáltató munkavédelmi kötelezettségeinek teljesítése A tartályban való munkavégzéshez beszállási engedélyt nem használtak A munkáltató eltűrte ezt A tartályban folyó munka felügyeletét senki nem látta el Megfelelő egyéni védőeszköz nem volt biztosított, ill. nem volt személyekre leosztva Munkavédelmi oktatás nem volt

A balesetet szenvedett munkavállalónak a baleset bekövetkezése előtti feladata, szándéka és cselekedete. Feladata: bortartály ürítése, a bor kifejtése és a tartály kimosása Szándéka: pontosan, minél előbb végrehajtani a feladatot Cselekedete: a feladat végrehajtása az adott körülmények között –

– A baleset hogyan lett volna elkerülhető? • Beszállási engedély alkalmazása • Felügyelő és irányító biztosítása • A figyelőnek nem szabadott volna más feladatot adni • A katonai gázálarc helyett izolációs légzésvédő használata • A frisslevegős készüléknek megfelelő állapotban kellett volna lennie • A biztonsági öv és kötél személyre szabott biztosítása • Légtérelemzés hitelesített műszerrel • Munkavédelmi oktatás, mentésre való felkészítés – Az összes lehetséges javító intézkedés és ezek függvényében, mit kell tenni hasonló baleset megelőzése érdekében? • Beszállási engedély alkalmazása • Felügyelő és irányító biztosítása • Megfelelő egyéni védőeszközök biztosítása • Egyéni védőeszköz juttatás rendjének meghatározása személyre szabottan • Légtérelemzés hitelesített műszerrel • Munkavédelmi oktatás, mentésre való felkészítés • TRIPO állvány, 3 ágú létra biztosítása, ezzel ki lehet csörlőzni a tartályban tartózkodó munkavállalót

Forrás: http://www.doksi.hu

1650-06/1 modul 17. tétel Egy fémipari termékeket gyártó üzemben az egyetemes marógépen, a munkadarab cseréje közben a munkavállaló bal keze a forgó marótárcsához ért, amely csonkolta az ujjait. Az alábbiakban megadott tájékoztató adatok alapján határozza meg az ok-okozati összefüggéseket, és ezek figyelembevételével tegyen megelőző javaslatokat a hasonló okból bekövetkező balesetek megelőzésére: – – – – – – – –

A gép üzembe helyezését és időszakos ellenőrző felülvizsgálatát a munkáltató elvégezte. A gép kezelőelemei (beleértve a vészkikapcsolót) megfeleltek a vonatkozó munkavédelmi szabályoknak. A marógép főorsója, illetőleg a marószerszám burkolattal nem rendelkezett. A munkavállaló betanított forgácsolóként volt alkalmazva. A munkáltató megfelelő idejű betanítási időről gondoskodott. A munkavállaló egyéni védőeszközt nem viselt. A munkavállaló munkavédelmi oktatásban részesült, amelynek során részletesen kitértek a balesetmentes munkavégzés szabályaira. A munkavállaló nem tartotta be a műveleti utasítást, a munkadarab cseréjénél a gépet nem állította le.

Veszélyes körülmények és veszélyes cselekedetek feltárása. A marógép főorsója, illetőleg a marószerszám burkolattal nem rendelkezett A munkavállaló nem tartotta be a műveleti utasítást, a munkadarab cseréjénél a gépet nem állította le Azon tényezők meghatározása, amelyeknek szerepük lehetett a baleset bekövetkezésében. A marógép főorsója, illetőleg a marószerszám burkolattal nem rendelkezett A munkavállaló nem tartotta be a műveleti utasítást, a munkadarab cseréjénél a gépet nem állította le A munkavállaló felkészítése a munkafeladat elvégzésére. A munkavállaló betanított forgácsolóként volt alkalmazva. A munkáltató megfelelő idejű betanítási időről gondoskodott. A munkavállaló egyéni védőeszközt nem viselt. A munkavállaló munkavédelmi oktatásban részesült, amelynek során részletesen kitértek a balesetmentes munkavégzés szabályaira. A munkaeszköz biztonságos kialakításának értékelése. A gép üzembe helyezését és időszakos ellenőrző felülvizsgálatát a munkáltató elvégezte. A gép kezelőelemei (beleértve a vészkikapcsolót) megfeleltek a vonatkozó munkavédelmi szabályoknak. A marógép főorsója, illetőleg a marószerszám burkolattal nem rendelkezett. Az egyéni védőeszköz viselése.

A munkavállaló egyéni védőeszközt nem viselt. Szemüveg és kesztyű viselése indokolt lett volna

A munkadarabcsere elvégzésének biztonsága.

Forrás: http://www.doksi.hu

Ha a munkadarab berakása kézzel történik, a művelethez kapcsolódó részeket úgy kell elrendezni, hogy ne legyen szükség a gép veszélyes mértékű megközelítésére. Ezt az elvet kell szem előtt tartani a kezelőelemek elrendezésénél is. A maróteret reteszelt védőburkolattal kell ellátni. Gépi mozgásokra csak akkor legen lehetőség, ha a retesszel nyitható védőburkolat zárva van. A reteszelt nyitható védőburkolat nyitása a veszélyes mozgások megszüntetését és letiltását eredményezze, ha nem akkor zárószerkezetet kell alkalmazni. A balesetet szenvedett munkavállalónak a baleset bekövetkezése előtti feladata, szándéka és cselekedete. A munkavállaló munkadarabot akart cserélni. Le kellett volna állítani a gépet, megvárni, amíg a forgások megszűnnek. Majd ezután elvégezni a munkadarab cseréjét. Cselekedete: Nem tartotta be a műveleti utasítást, a munkadarab cseréjénél a gépet nem állította le. A baleset hogyan lett volna elkerülhető? Le kellett volna állítani a gépet, megvárni, amíg a forgások megszűnnek. Majd ezután elvégezni a munkadarab cseréjét. Az összes lehetséges javító intézkedés és ezek függvényében, mit kell tenni hasonló baleset megelőzése érdekében? Pontosan meg kell határozni a műveleti utasítást, ezt dokumentálni kell, a dolgozót a balesetmentes munkavégzésre ki kell oktatni. Az előírt utasítások betartását ellenőrizni kell, ha hiányosságokat észlelnek ezen a téren ismételt oktatásban kell részesíteni. + ua, mint a munkadarab cseréjének biztonsága pontban

Forrás: http://www.doksi.hu

1650-06/1 18.Egy vasútállomáson vasúti kocsi kirakási munkálatait végezték, amelyhez darut alkalmaztak. Az emelési folyamat során a daru gémje a 24 KV-os villamos vezeték veszélyes közelségébe került. A vasúti kocsin tartózkodó kötöző, aki a gémről lelógó drótkötelet fogta, súlyos, életveszélyes égési sérüléseket szenvedett. Veszélyes körülmények és veszélyes cselekedetek feltárása: - A MÁV műszaki- és forgalmi okból nem tudta a vezetéket a rakodás idejére feszültségmenetesíteni. - A rakodás idején az időjárási viszonyok kedvezőtlenek voltak, esős, nyálkás idő volt. - A darun nem volt műszaki védelem, amely a gém mozgását leállította volna a veszélyes közelség esetén. - A munkáltató nem készített kezelési-rakodási utasítást, illetve technológiát. - A munkáltató nem jelölt ki olyan személyt, akinek a feladata csak és kizárólag a gém mozgásának figyelése. - A daruvezető a kötözést figyelte, emiatt nem észlelte, hogy a gém megközelíti a vezetéket. - A kötözést a sérült egyedül végezte annak ellenére, hogy tudta, a hosszú vasrudak miatt a kötözéshez 2 személy szükséges. - A munkavállalóknak nem volt munkaköri leírásuk. - A munkavédelmi oktatást nem megfelelő szakképzettségű személy tartotta. Azon tényezők meghatározása, amelyeknek szerepük lehetett a baleset bekövetkezésében. - A darun nem volt műszaki védelem, amely a gém mozgását leállította volna a veszélyes közelség esetén. A munkáltató nem készített kezelési-rakodási utasítást, illetve technológiát. - A munkáltató nem jelölt ki olyan személyt, akinek a feladata csak és kizárólag a gém mozgásának figyelése. - A daruvezető a kötözést figyelte, emiatt nem észlelte, hogy a gém megközelíti a vezetéket. - A kötözést a sérült egyedül végezte annak ellenére, hogy tudta, a hosszú vasrudak miatt a kötözéshez 2 személy szükséges. - A munkavállalóknak nem volt munkaköri leírásuk. - A munkavédelmi oktatást nem megfelelő szakképzettségű személy tartotta. A kötöző felkészítése a munkafeladat elvégzésére. - Ki kell oktatni a vasúti kocsik ki- és berakásának biztonságáról. - Mozgó kocsira rakodni nem szabad. A rakodásnál gondoskodni kell arról, hogy a fuvarozás alatt a rakomány megcsúszása, szétomlása, elszóródása űrszelvénybe nyúlása rakodási hiányosságból ne következhessen be. - A rakodást végzők a rakodás közben a vasúti kocsi helyét csak a vasút illetékes alkalmazottjának engedélyével változtathatják meg - Kézi rakodásnál ügyelni kell arra, hogy a rakomány vagy rögzítő elemei sérülést ne okozzanak. - Rögzítést csak akkor szabad eltávolítani, ha az áru leesés ellen biztosított. Ügyelni kell arra, hogy a megoldott kötöző eszköz ne okozzon sérülést.

Forrás: http://www.doksi.hu

Kocsik rakodásánál - amennyiben szerkezeti megoldással a kitámasztás nem biztosított - a csapóajtókat le kell venni. Ömlesztett áruval rakott kocsik ajtajának kinyitásánál oldalt kell elhelyezkedni. Nagyobb, vagy nehéz áru mozgatása közben az áru és a kocsi ajtaja között, vagy az áru és a közelálló kocsiszekrény között tartózkodni nem szabad. Nyitott kocsik megrakásakor nem szabad ponyvát, kötelet stb. a kocsirakomány felett átdobni, továbbá olyan eszközöket alkalmazni, amelyekkel a feszültség alatt álló villamos felső vezeték veszélyes mértékben megközelíthető.

A daru biztonságos kialakításának értékelése. -

Hiányosságok: A darun nem volt műszaki védelem, amely a gém mozgását leállította volna a veszélyes közelség esetén. - A munkáltató nem jelölt ki olyan személyt, akinek a feladata csak és kizárólag a gém mozgásának figyelése. - A daruvezető a kötözést figyelte, emiatt nem észlelte, hogy a gém megközelíti a vezetéket. A hiányosságok külön-külön valószínűleg nem okozták volna a balesetet. A többszörös hiányosság és szabálysértés miatt a daru értékelése: Nem megfelelő. A rakodási munka megszervezése. –

A rakodás vezető kijelölése.

Munkaköri leírás elkészítése. Kezelési-rakodási utasítás, technológia készítése. Munkavédelmi oktatás.(megfelelő végzettséggel.) Gémmozgást figyelő ki jelölése. A munkavégzéshez szükséges, előrítt munkavállaló.

A munkáltató munkavédelmi kötelezettségeinek teljesítése. A munkáltató elmulasztotta: - A rakodásvezetőt kijelölni. - Munkaköri leírást elkészíteni – elkészíttetni. - Kezelési-rakodási utasítást, technológiát elkészíteni – elkészíttetni. - Munkavédelmi oktatást megfelelő végzettségű személlyel tartani. - Elmulasztotta a gémmozgást figyelő személyt kijelölni-kijelöltetni. - A munkavégzéshez szükséges, előrítt munkavállalót foglalkoztatni. A balesetet szenvedett munkavállalónak a baleset bekövetkezése előtti feladata, szándéka és cselekedete. Feladata: - Daruval történő vasúti rakodásnál a vasrudak kötözése. - A gém mozgásának figyelése. Szándéka: - A vasúti kocsirakodásnál a daru kötelét a vasrudakhoz rögzítse. Cselekedete: -

A kötözés során elmulasztotta a gémet figyelni.

Forrás: http://www.doksi.hu

A baleset hogyan lett volna elkerülhető? -

Ha a darun lett volna műszaki védelem, amely a gém mozgását leállította volna a veszélyes közelség esetén, vagy olyan személyt, akinek a feladata csak és kizárólag a gém mozgásának figyelése. Ha munkáltató készítet kezelési-rakodási utasítást, illetve technológiát. Ha a daruvezető nem a kötözést figyeli, hanem a gém mozgását. Ha a kötözést a sérült nem egyedül végezi annak ellenére, hogy tudta, a hosszú vasrudak miatt a kötözéshez 2 személy szükséges. Ha a munkavállalóknak készül munkaköri leírás. Ha a munkavédelmi oktatást megfelelő szakképzettségű személy tartja. Ha a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt elhalasztják a rakodást. Ha a MÁV a vezetéket a rakodás idejére feszültségmenetesíteni tudja.

Az összes lehetséges javító intézkedés és ezek függvényében, mit kell tenni hasonló baleset megelőzése érdekében? - A vasútüzemi munkák biztonsági szabályzatát betartani. - Minden esetben ki kell jelölni rakodásvezetőt. - Olyan darut alkalmazni, amelyen van műszaki védelem nagyfeszültség érzékelő, vagy külön figyelőt alkalmazni. - A kötözésnél a mozgatott anyag méreteinek figyelembe vételével kijelölni a munkavállalók számát. - Munkavállalóknak munkaköri leírás készítése. - Ha a munkavédelmi oktatást megfelelő szakképzettségű személynek tartania. - Az időjárási viszonyok figyelembe vételét a rakodásnál. - A rakodásnál a felső vezeték feszültség mentesítését.

Forrás: http://www.doksi.hu

1650-06/1 19-es tétel Egy vasipari üzemben egyetemes esztergagépen hosszú vörösréz rudat munkált meg a munkavállaló. Az álló báb állítása közben a tokmányból kiálló alátétek elkapták a ruházatát, és a munkavállalót az esztergagép ágyába csavarták. A munkavállaló súlyos sérüléseket szenvedett. Az alábbiakban megadott tájékoztató adatok alapján határozza meg az ok-okozati összefüggéseket, és ezek figyelembevételével tegyen megelőző javaslatokat a hasonló okból bekövetkező balesetek megelőzésére: A tokmányvédő burkolat nem volt reteszelve a gép indításával A gépen nem volt vészkikapcsoló A gép nem rendelkezett gépkönyvvel, illetőleg üzemeltetési dokumentációval A munkáltató nem készítette el a technológiai, illetőleg a kezelési utasítást A munkavállaló egyedül volt a műhelyben A munkavállaló munkavédelmi oktatásban részesült A munkavállaló lógó, laza ruházatot, pulóvert viselt A munkavállaló esztergályos szakképesítéssel rendelkezett Az anyag felületének védelme érdekében a munkavállaló 3 db, lemezcsíkot helyezett a tokmánypofák alá, amelyek kb. 5 cm-re lógtak ki tengelyirányban. − A munkavállaló az anyag hosszesztergálását az álló báb és a szegnyereg között végezte − A munkavállaló a gép működése közben, az álló báb és a tokmány között, a gépen áthajolva akarta az álló bábot beállítani − − − − − − − − −

Információtartalom vázlata – – – – – – – – –

Veszélyes körülmények és veszélyes cselekedetek feltárása. Azon tényezők meghatározása, amelyeknek szerepük lehetett a baleset bekövetkezésében. A munkaeszköz biztonságos kialakítása A munkavégzés, a munkaművelet biztonsága A munkavállaló munkavédelmi kötelezettségeinek teljesítése A munkáltató munkavédelmi kötelezettségeinek teljesítése A balesetet szenvedett munkavállalónak a baleset bekövetkezése előtti feladata, szándéka és cselekedete. A baleset hogyan lett volna elkerülhető? Az összes lehetséges javító intézkedés és ezek függvényében, mit kell tenni hasonló baleset megelőzése érdekében?

– Veszélyes körülmények és veszélyes cselekedetek feltárása. o Az esztergagép nem minősül veszélyes munkaeszköznek az 5/1993 MüM rendelet szerint, de üzemeltetési dokumentáció kell o Az esztergagépen a tokmányvédő burkolat (kollektív védelem) nem működött, ugyanis a tokmány csak akkor működhetett volna, ha a védőburkolat zár. o A gépen nem volt vészkapcsoló, így a dolgozó azt nem tudta veszély esetén leállítani o A munkavállaló nem tudott segítséget kérni, egyedül volt

Forrás: http://www.doksi.hu

o A munkavállaló szabálytalanul végezte a munkáját:  Nem megfelelő védőruhát viselt, a lógó, laza ruházat, az elkapásveszélyt, valamint a felcsavarást okozták  Működés közben az esztergagépen áthajolva akarta az álló bábot beállítani. A beállításokat csak leállított gépen szabad elvégezni –

Azon tényezők meghatározása, amelyeknek szerepük lehetett a baleset bekövetkezésében. – – –

Az esztergagép nem megfelelő kialakítása, Az esztergagép időszakos felülvizsgálatának hiánya

–

A munkaeszköz biztonságos kialakítása o A munkaeszköz biztonsági kialakítása nem megfelelő (védőburkolat reteszelés, vészkapcsoló hiánya)

–

A munkavégzés, a munkaművelet biztonsága o A munkavállaló munkavégzésre alkalmas állapotban volt-e o Veszélyesetén nem tudja leállítani a gépet o A tokmány a gép bekapcsolásával azonnal működik o A vörösréz rúd felületének védelme érdekében szükséges-e a lemezcsíkok elhelyezése a tokmánypofák alá, ha igen, akkor más megoldás van-e?

–

A munkavállaló munkavédelmi kötelezettségeinek teljesítése o A munkavállaló munkavédelmi oktatáson részt vett (ellenőrizni kell a munkavédelmi oktatási tematikát. o A munkavállaló nem megfelelő ruházatot viselt

–

A munkáltató munkavédelmi kötelezettségeinek teljesítése o A munkaeszköz ellenőrző ill. időszakos ellenőrző felülvizsgálat elmulasztása 14/2004 (IV. 19.) FMM rendelet o Az üzemeltetési dokumentációt nem pótolta o Kezelési utasítást nem készített o Elmulasztotta ellenőrzési kötelezettségét o A munkavállaló egyedül dolgozott

–

A balesetet szenvedett munkavállalónak a baleset bekövetkezése előtti feladata, szándéka és cselekedete. o A munkadarab befogása a tokmányba, a gép megfelelő beállítása, a munkadarab felületének védelme

–

A baleset hogyan lett volna elkerülhető? o Megfelelő védelemmel ellátott munkaeszközzel o A munkavállaló megfelelő ruházatával o A munkáltatói ellenőrzéssel, o Szervezési intézkedéssel (két munkavállaló)

Forrás: http://www.doksi.hu

–

Az összes lehetséges javító intézkedés és ezek függvényében, mit kell tenni hasonló baleset megelőzése érdekében? o A munkaeszköz védelemmel való ellátása (vészkapcsoló, védőburkolat reteszelés), időszakos ellenőrző felülvizsgálatának elvégzése o A kockázatértékelés ellenőrzése, egyéni védőeszköz juttatás ellenőrzése, a dolgozó védőruházatának ellenőrzése o A dolgozó oktatása kiterjedt-e a munkahelyi kockázatokra, egyéni védőeszközökre o Gyakori munkáltatói ellenőrzés, megfelelő munkaszervezés (egyedül dolgozott) o A munkaeszköz üzemeltetési dokumentációjának, kezelési utasításnak elkészítése

Forrás: http://www.doksi.hu

1650-06/1 20. Egy betonkeverő gép üzemzavarát (sóderfeltapadás) akarta a munkavállaló elhárítani. Ennek érdekében bement a sóderputtony és a mérleghíd közötti területre. Megkérte munkatársát, hogy a kezelőpultról működtesse a gépet. Munkatársa azonban rossz gombot nyomott meg, a puttony ellenkező irányban mozdult el, és agyonnyomta a gép kezelőjét.

Az alábbiakban megadott tájékoztató adatok alapján határozza meg az ok-okozati össze-függéseket, és ezek figyelembevételével tegyen megelőző javaslatokat a hasonló okból bekövetkező balesetek megelőzésére: – – – – – – – – – – –

A gép veszélyes terét védőberendezés nem védte. A gép hang- és fényjelző berendezése nem működött. Az üzemzavart a kezelőpultról nem lehetett elhárítani, csak a gépen belül, a sóderputtonynál. Az üzemzavar elhárításához a gépkezelő nem feszültségmentesítette a gépet. Az üzemzavart a gépkezelő nem jelezte a munkáltatójának, nem kért az elhárítására utasítást, hanem önkényesen, egyedül akarta elvégezni. A munkavédelmi oktatás formális volt, nem tért ki az üzemzavar elhárításának biztonságos módjára sem. A gépkezelő jogosult volt a gép működtetésére. A gépkezelő által felkért munkatárs nem volt jogosult a gép működtetésére. Az érvényes technológiai-munkavédelmi utasítás nem a valós helyzetet mutatta. A kezelőpulton elhelyezett kezelőelemeknél hiányoztak a működésükre utaló feliratok. Hiányzott a gép illetéktelenek által történő kezelését tiltó tábla.

1. Veszélyes körülmények és veszélyes cselekedetek feltárása.  a veszélyes terét védőberendezés nem védte.  a gép hang- és fényjelző berendezése nem működött  az üzemzavar elhárítása során a gépkezelő nem feszültségmentésítette a gépet  a gépkezelő nem jelezte a munkáltatójának, nem kért az elhárítására utasítást, hanem önkényesen, egyedül akarta elvégezni  a kezelőpulton elhelyezett kezelőelemeknél hiányoztak a működésükre utaló feliratok  hiányzott a gép illetéktelenek által történő kezelését tiltó tábla  a munkavédelmi oktatás formális volt, nem tért ki az üzemzavar elhárításának biztonságos módjára sem 2. Azon tényezők meghatározása, amelyeknek szerepük lehetett a baleset bekövetkezésében.  a munkavédelmi és hibaelhárítási ismeretek hiánya  veszélyes teret védőberendezés nem védte  feszültségmentesítés elmaradt  feladatra alkalmatlan (jogosulatlan) munkavállaló igénybevétele

Forrás: http://www.doksi.hu

 munkáltató értesítésének elmaradása  kezelőpult, kezelő elemi nem voltak feliratozva  a gép hang és fényjelző berendezésének hibálya 3. A munkaeszköz biztonságos kialakítása.  a veszélyes teret védőberendezéssel el kell látni  a kezelő pult kezelőelemeit felirattal el kell látni 4. Az üzemzavar elhárítási munkaművelet biztonsága.  az üzemzavar elhárítására a munkavállalót ki kellet, volna oktatni  az üzemzavar elhárítása előtt feszültségmentesítés végrehajtása  a technikai, munkavédelmi utasítást a valós helyzetnek megfelelően kellet volna elkészíteni  a munkaadót értesíteni kellet, volna 5. A munkavállaló munkavédelmi kötelezettségeinek teljesítése.  olyan gépen dolgozott, melyen hibás volt a hang és fényjelző berendezése, továbbá nem volt feliratozva a kezelőpulton a kezelőelemek jelentése  a veszélyes teret nem védte védőberendezés  ezzel a géppel a munkát, nem szabadot volna megkezdenie  oktatás hiányába, nem kezdhette volna meg a munkát  nem ismerte az üzemzavar esetén a feladatait  nem hajtotta végre a gép feszültségmentesítést 6. A munkáltató munkavédelmi kötelezettségeinek teljesítése.  megfelelő munkavédelmi oktatást nem tartott  az üzemzavar elhárítására nem oktatat ki a munkavállalót  a munkavállaló részére nem biztosított, biztonságos a munkavédelemnek megfelelő munkagépet 7. A balesetet szenvedett munkavállalónak a baleset bekövetkezése előtti feladata, szándéka és cselekedete.  feladata volt, hogy a betonkeverő gépet üzemeltesse  szándéka az volt, hogy a sóderletapadást megszüntesse  cselekedet során nem vette figyelembe, de talán nem is tudata, mi az üzemzavar elhárításának biztonságos módja  nem helyezte, feszültségmentesítés alá a gépet mely szakértelem nélkül is elvárható lett volna  nem tájékoztatta a munkaadóját az üzemzavarról  olyan személyt kért meg a gép üzemeltetésére aki arra jogosulatlan volt

8. A baleset hogyan lett volna elkerülhető?

 megfelelő munkavédelmi oktatással, amelyben kitérnek az üzemzavar elhárításának megfelelő módjára is  a munkáltató a gép állapota miatt nem engedhette volna meg a munka megkezdését, a munkavállalónak pedig annak megkezdését kellet volna megtagadni

Forrás: http://www.doksi.hu

 ha mégis megkezdte, akkor feszültségmentésíteni kellett volna gépet  munkáltatót értesítenie  megfelelő kezelőszemélyzet mellett elhárítani a sóderfeltapadást

9. Az összes lehetséges javító intézkedés és ezek függvényében, mit kell tenni

hasonló baleset megelőzése érdekében?  munkavédelmi oktatás megtartása, (előzetes és időszakost egyaránt)  üzemzavar elhárításának biztonságos módjának oktatása  biztonságos, a munkavédelemi előírásainak megfelelő géprendelkezésre bocsátása a munkavállaló részére  üzemzavar elhárítása során a az arra jogosult biztosítása

Forrás: http://www.doksi.hu

1651-06/1 1. Építőipari

kivitelezési munkavégzéshez (magasépítés) válassza ki és ismertesse a kiválasztott egyéni védőeszközöket, adjon tájékoztatást azok rendeltetésszerű használatáról! Információtartalom vázlata • A kockázatok értékelése o Veszélyek o Ártalmak • Eszköz kiválasztása és ismertetése • Megrendelés, beszerzés, nyilvántartás • Juttatás rendje • Használat szabályai o Általános o Speciális • Gyakoroltatás • Karbantartás (tisztítás) • Tárolás, csere, selejtezés • Felülvizsgálat o Munkáltatói o Munkavállalói o Időszakos

Az egyéni védőeszközökre vonatkozó legfontosabb jogszabályok o A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény. o 2/2002. (II. 7.) SZCSM rendelet az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségük tanúsításáról. o 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről. o 11/2003. (IX. 12.) FMM rendelet az ipari alpintechnikai tevékenység biztonsági szabályzatáról. 1.

A kockázatok értékelése, veszélyek, ártalmak

Leeső, lezuhanó tárgyak, anyagok A leesés elleni védelmet elsősorban kollektív védelemmel, műszaki megoldással, biztonságot nyújtó berendezésekkel kell kialakítani. Magasból való leesés, lezuhanás elleni védelem: • műszaki megoldás • ev: munkaöv, biztonsági hevederzet, zuhanásgátló 2.

Eszköz kiválasztása és ismertetése

Az általában használatos egyéni védőeszközök: A védendő testrész

A védőeszköz megnevezése

Forrás: http://www.doksi.hu

Fej Test Láb Leesés elleni védelem

Védősisak, sapka, Védőruházat, (pl. környezeti hőmérséklet, időjárás stb.) Védőcipő, Biztonsági heveder, zuhanás gátló,

A leesés ellen védő eszközökön alkalmazott jelölések A munkahelyzet beállító deréköveken és a test hevederzeteken jelölni kell a méretet. (M; L; XL). Az automatikusan visszahúzódó típusú zuhanásgátló szerkezeteken, az önmentő készülékeken és a csörlőkön jelölni kell a működő hosszt. A különleges pozícióban használható hevedereken, készülékeken, csúszkákon és rendszereken jelölni kell a működési helyzetet vagy irányt. Jelölni kell a gyártás időpontját (év/hó vagy év/hét). A leesés ellen védő eszközök helyes kiválasztásának gyakorlata A leesés ellen védőeszközök kiválasztásánál minden esetben három fontos pontot kell figyelembe venni: 1. Találjunk egy megfelelő kikötési, rögzítési pontot. 2. A rögzítési pont és a test hevederzetünk között találjunk egy megfelelő összekötő elemet. 3. A munkakörülmények és a végzendő munka figyelembe vételével válasszuk ki a legmegfelelőbb test hevederzetet. Nagyon fontos, hogy a kikötési pont az épülethez minden esetben fixen legyen rögzítve, vagy a mobil szerkezetünknek keressünk egy jól elérhető helyet. A kikötési pont lehetőleg a fejünk fölé essen, mert így a legrövidebb a zuhanási távolság. Az összekötő elem lehet: - rögzített vagy változtatható hosszúságú (1-2 m-es) kötél, vagy hevederpánt, - energia elnyelővel egybeépített kötél, vagy hevederpánt, - Y kötél vagy hevederpánt, - energiaelnyelős rugalmas kötél, - automatikusan visszahúzódó zuhanásgátló. MSZ EN 397 MSZ EN 812

Ipari védősisakok. Beütődés elleni védősisakok.

Minden védősisakon jelölni kell: - gyártás időpontját, - a típusát, - a gyártót, - a nagyságot, - az alkalmazott szerkezeti anyag rövidítését és - az egyéb biztonságtechnikai vizsgálatokra vonatkozó jelöléseket. Hőre lágyuló sisakhéjak: A sisakok hőre lágyuló anyagai érzékenyebbek az UV sugarakra, mint a hőre keményedő anyagból készült sisakok. Ezért célszerű őket rendszeresen felülvizsgálni. Ha a sisakhéj összenyomásakor vagy a sisakellenző hajlításakor recsegő hang hallható, ez a sisakhéj ridegségére utal. Hőre lágyuló anyagokból készült sisakoknál legfeljebb 4 éves használati időt irányoznak elő.

Forrás: http://www.doksi.hu

Hőre keményedő sisakhéjak: A hőre keményedő sisakhéjak tulajdonságát a napfény (UV sugarak) nem változtatják meg és kiváló öregedésállósági tulajdonságokkal rendelkeznek (csekély mértékben ridegednek). A sisakok használati idejét főként mechanikai rongálódás korlátozza. A fenol-textilből (PS-SF) készült sisakokra 8 évnél és az üvegszál erősítésű műanyagból (UP-GF) készült sisakokat 10 évnél hosszabb ideig nem célszerű használni. A védősisakon alkalmazható egyéb jelölések: „-20º C” -20º C környezeti hőmérsékletig használható (pl. szabadban, kemény hidegben) „-30º C” -30º C környezeti hőmérsékletig használható (pl. hűtőházi alkalmazás) „150º C” +150º C környezeti hőmérsékletig használható (pl. melegüzemben, öntödében) „440 Vac” „1000 Vac” „MM” „LD” „F”

rövid ideig tartó érintkezés megengedett 440 Voltig rövid ideig tartó érintkezés megengedett 1000 Voltig védelmet biztosít fröccsenő fémolvadékok ellen nagy oldalirányú terhelés veszélye esetén is használható erdészeti, fakitermelési munkákhoz javasolt kivitel

A védősisakok kiválasztásának megfelelő gyakorlata Az ipari és a beütődés elleni védősisakok felhasználhatóságára nagy mértékben oda kell figyelni. A beütődés elleni védősisakokat nem lehet használni olyan munkaterületeken ahol leeső tárgyak, a fej összenyomódásának veszélye, vagy egyéb különleges munkahelyzetből adódó plusz követelmény lehetséges. Ipari védősisakot kell használni minden olyan munkaterületen, ahol leeső tárgyak és oldalirányú összenyomódás veszélye áll fenn.

Juttatás rendje

Az egyéni védőeszköz juttatás rendjének meghatározása munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység, amelyre a munkáltatónak írásbeli szabályozást kell készítenie. A védőeszköz használat feltételei meghatározásának, főként a viselhetőség időtartama behatárolásának szempontjai lehetnek: o a kockázat súlyossága, o a kockázatnak való kitettség gyakorisága, o az egyes munkavállalók munkavégzési helyének jellemzői, o a védőeszköz teljesítménye és hatásfoka, o a védőeszköz viselése által okozott többletterhelés mértéke. o gondoskodnia kell arról, hogy a védőeszköz „igazítás elvégzése után illeszkedjen viselőjére” o előnyben részesíti a személyes használatra szolgáló védőeszköz juttatást o gondoskodik a több munkavállaló által használt védőeszközök egészségügyi vagy higiéniás kockázatának csökkentéséről

Forrás: http://www.doksi.hu

o mentési feladatokra és haváriákra védőeszköz csomagot rendszeresít o gondoskodik a védőeszközök gondozásáról (karbantartásáról, tisztításáról, javításáról) o tájékoztatja a munkavállalókat az őket érhető kockázatok jellegéről és mértékéről o gondoskodik arról, hogy a munkavállalók a védőeszközök használatának módját – szükség szerint gyakorlati képzés keretében – elsajátítsák o a munkavállalók rendelkezésére bocsátja a védőeszköz magyar nyelvű tájékoztatóját 4.

Használat szabályai

Leesés elleni védelmet kell biztosítani az alábbi esetekben: - amikor a munkavégzés magassága meghaladja a 2,0 m-t; - ha a munkahely, vagy a közlekedési út víz felett, vagy más olyan anyag fölött vagy mellett helyezkedik el, hogy a belefulladás lehetősége áll fenn; - födémek, tetők, mennyezetek, felülvilágítók, aknák megnyitásakor, építésekor; - 2,0 m magasságot meghaladó tetőn végzendő munkánál és a hozzávezető úton; - földmunkák végzésekor. Egyéni védőeszközök használata Az egyéni védőeszközöket a munkakörnyezetben tartózkodó személyek számára is biztosítani kell, akik lehetnek: • szervezett társadalmi munkát végzők, • szervezett szakmai továbbképzésben résztvevők, • szaktanfolyamok hallgatói és szakoktatói, a gyakorlati képzésen részt vevő szakmunkástanulók, a szünidei munkát végző diákok, • kisegítő (alkalmi) munkát végzők, • ellenőrzést vagy szervezett látogatáson részt vevők. Rendeltetésszerű használat A munkáltató és a munkavállaló egyidejűleg felelősséggel tartozik azért, hogy az egyéni védőeszköz használata rendeltetésszerű legyen. A biztonságos munkavégzés érdekében a védőeszközt a munkavállalónak haladéktalanul használnia vagy viselni kell, ha a valamely veszélyforrás (például zaj, por, optikai sugárzás stb.) jelen van a munkahelyén. A munkavállaló a védőeszköz használatáról érvényesen nem mondhat le, ezért a védőeszköz mellőzésére vonatkozó bármilyen módon tett nyilatkozatát figyelmen kívül kell hagyni. A munkáltató kötelezettsége, hogy a védőeszköz használatával kapcsolatosan mind a munkavállalók, mind azok képviselői számára biztosítsa a tájékoztatást, az oktatást és a konzultációt. A munkavállaló köteles az egyéni védőeszközt rendeltetésének megfelelően használni és a tőle elvárható tisztításáról gondoskodni. A korlátozott számban megengedett tisztítások számáról nyilvántartást ajánlott vezetni, annak igazolására, hogy a munkáltató a megengedett határt nem lépte át. A tisztítással csökkenhet az

Forrás: http://www.doksi.hu

egyéni védőeszköz védelmi szintje, ami a tisztítások számának túllépése esetén kritikus mértékű lehet. A munkavállaló köteles a megítélése szerint védelmi képességét vesztett egyéni védőeszközt közvetlen munkahelyi vezetőjének bemutatni és kérni a cseréjét. A változó munkahelyek esetében a munkáltatónak írásban engedélyeznie kell, hogy a munkavállaló az egyéni védőeszközöket a munkahelyéről elvigye. Ez csak abban esetben megengedett, ha • a munkavégzés helye változó és a munkáltató más módon nem tudja biztosítani a védőeszközt a munkavállaló számára, • a védőeszköz elvitele közegészségügyi szabályokba nem ütközik. A védőeszköz alkalmazásának fontos feltétele a használat időtartama. Erre vonatkozó korlátozást a gyártónak a „Tájékoztató”-ban közölnie kell a használóval, aminek alapjául a figyelembe vett szabvány, a védőeszköz EK típusvizsgálatának eredményei, vagy a felhasznált alapanyagok tulajdonságai, és más tényezők szolgálhatnak. 5.

Gyakoroltatás

Munkáltató gondoskodik arról, hogy a munkavállalók a védőeszközök használatának módját – szükség szerint gyakorlati képzés keretében – elsajátítsák 6.

Karbantartás (tisztítás)

A munkáltatónak biztosítania kell az egyéni védőeszközök rendeltetésszerű használhatóságát, a védelmi szint megőrzését, a kielégítő higiénés állapotát, a szüksége tisztítását, karbantartását, javítását, szükség esetén a pótlását. 7.

Tárolás, csere, selejtezés

Az időszakos felülvizsgálatokat a gyártó utasításainak (Tájékoztató) megfelelően kell elvégezni. Bármiféle rendellenesség vagy hiba előfordulását a szerviz lapon rögzíteni kell. Javíthatatlan hiba, elöregedés, vagy elhasználódás esetén a védőeszközt cserélni és selejtezni kell. A védőeszköz elöregedése Ha az új állapotú védőeszközöknél a tervező vagy a gyártó megállapítja, hogy az elöregedés felléphet, a gyártás időpontját, illetve a lejárati határidőt eltávolíthatatlan módon és félreérthetetlenül jelezni kell minden egyes védőeszközön vagy cserélhető alkotóelemén, valamint azok csomagolásán. Az egyéni védőeszközök cseréje Az egyéni védőeszköznek nincs kihordási ideje. Amennyiben a védelmi képességeik megváltoznak, vagy megszűnik, a védőeszközt azonnal ki kell cserélni. Cseres szükséges minden esetben: - ha baleset történt, de a védőeszközön nem látszik sérülés nyoma, - az időszakos felülvizsgálat során megállapítást nyert, hogy a védőeszköz veszített védelmi képességéből, - ha a védőeszközön szemmel látható sérülés keletkezett,

Forrás: http://www.doksi.hu

olyan szennyező anyag került rá, ami eltávolíthatatlan és befolyásolhatja a védelmi képességét, a védőeszköz elöregedése esetén.

lejárati időn belül szabad csak használni: Ipari védősisakok:  Hőre lágyuló kivitel: 3-4 év  Hőre keményedő kivitel: 8-10 év - Légzésvédő eszközök: 5-6 év - Különleges védőruházatok: 5-6 év - Leesés ellen védő eszközök: • hevederzetek, kötelek, kapcsok, karabinerek: 5-6 év (legalább évenkénti időszakos felülvizsgálatok) • automatikusan visszahúzódó típusú zuhanásgátlók, csörlők (évenkénti szervizeléssel) 10 év. 8.

Felülvizsgálat

A munkáltató  ellenőrzi a védőeszközök rendeltetésszerű használatát, aminek szempontjai lehetnek:  I. A munkavállaló egyéni védőeszköz használatára való alkalmassága terén: o a munkavállaló egészségügyi alkalmasságára, o a munkavállalónak a szakterület ellátásához szükséges képzettségére, o a munkavállaló munkakezdés előtti állapotára, o a munkavállaló munkavégzés közbeni állapotára, o a munkavállaló munkavégzést követő állapotára. •

II: Az egyéni védőeszköz állapota tekintetében: o o o o o

•

a védőeszköz azonosíthatóságára, a védelmi szint meglétére, a védelmi szint időszakos vizsgálatának megtörténtére, a tisztítás gyakoriságára és szakszerűségére a védőeszközzel történő bánásmódra,  a védőeszközök tárolása,  a védőeszközök karbantartása, javítása,  védelmi képességét vesztett eszközök védőeszközzé alkalmatlanná tétele,  a meghatározott védőeszközök veszélyes hulladékként történő kezelése,

III. Az egyéni védőeszköz használata vonatkozásában: o o o o o o

A munkavállaló használja-e a védőeszközt? A munkavállaló a megfelelő védőeszközt használja-e? A munkavállaló rendeltetésszerűen használja-e a védőeszközt? A védőeszköz munkavégzés közbeni tisztítása megtörtént-e? A védőeszközök munkavégzés közbeni tárolása megfelelő-e? A védőeszközök munkavégzés utáni ellenőrzése = az ismételt használatba vehetőség megállapítása érdekében, = az ismételt használatbavétel előkészítése érdekében.

Forrás: http://www.doksi.hu

Az egyéni védőeszközt az üzemeltető munkáltatónak soron kívül ellenőriznie kell, ha az a rendeltetésszerű alkalmazás során közvetlenül veszélyeztette a munkavállaló egészségét és biztonságát, vagy ezzel összefüggésben munkabaleset következett be. a.

Munkavállalói

A munkavállalónak a munka megkezdése elött ellenőríznie kell az egyéni védőeszköz állapotát és haladéktalanul tájékoztatnia kell a munkáltatót, ha megitélése szerint a védőeszköz elvesztette védelmi képességét. b.

Időszakos

Az egyéni védőeszközök meghatározott körét időszakos felülvizsgálatát alá kell vonni, annak érdekében, hogy hosszabb távon is biztosan használhatók legyenek. Az időszakos felülvizsgálatok leghosszabb időközeit általában a gyártók határozzák meg, de vannak olyan védőeszközök is, amelyek időszakos felülvizsgálatát szabvány írja elő. A munkáltatónak a felülvizsgálat megtörténtét bizonyító erejű dokumentummal kell tudni igazolnia.

1651-06/1 2. Magasban végzett, ideiglenes munkahelyre történő feljutáshoz és ottani munkavégzéshez válassza ki és ismertesse a kiválasztott egyéni védőeszközöket, adjon tájékoztatást azok rendeltetésszerű használatáról! Kockázatok értékelése -Veszélyek -Leeső tárgyak -Leesés -Kéz sérülése -Hegyes tárgyba való belelépés Eszközök kiválasztása -A fej védelmére MSZ EN 397 szabványszámú ipari védősisak használata kötelező az építési munkahelyeken. A sisakhéj anyaga hőre keményedő műanyag.(PS-SF –üvegszál erősítésű poliészter, UP-SF –fenol-textil sisakhéj. A környezeti hőmérséklet „-20C” szabadban ,kemény hidegben használható. Feltétel még a „LD” jelölés ami a a nagy oldalirányú terhelés veszélye esetén használható. -Kéz védelmére MSZ EN 388 szabványszámú védőkesztyű 2-es szintű kopásállósággal.

Forrás: http://www.doksi.hu

-Láb védelmére MSZ EN ISO 20345 , S3P Ami biztonsági lábbeli 200J orrmerevítővel .talpátszúrás mentes talplemez. -Leesés elleni védelemhez teljes testhevederzet MSZ EN 361, csatlakozók MSZ EN 362, lezuhanás gátló rendszerek MSZ EN 363, kötelek MSZ EN 354, visszahúzó típusú zuhanásgátlók MSZ EN 360. -A munkáltató a védőeszköz juttatásának rendje meghatározásába a munkavédelmi képviselőt, valamint a foglalkozás-egészségügyi szolgálatot is bevonja akik jogosultak a védőeszközt kiválasztására javaslatot tenni. A munkáltató biztosítja a kockázatok jellegének és mértékének megfelelő védelmi képességekkel rendelkező, továbbá a a munkavállaló által végzett fizikai munka mértékének és a klimatikus környezetnek megfelelő védőeszközt. A munkáltatónak a védőeszközt minden esetben az adott védőeszközre meghatározott felhasználási határok (védelmi képesség, fokozat osztály) figyelembe vételével kell kiválasztani. Ezen felül a munkáltató figyelembe veszi a védőeszköz használatának egészségügyi (egyéni) alkalmassági feltételeit, illetve annak egészségi korlátait. A védőeszközt természetben kell a munkavállalónak átadni és a munkáltató karbantartás, tisztítás, javítás, vagy csere utján gondoskodik arrol hogy a védőeszköz használható valamint megfelelő higiénás állaptban legyen. A természetbeni juttatás követelménye lényegesen több garanciát foglal magában az ingyenességen túl, mivel kizárólag ezúton biztosítható a védőeszközök szakszerű beszerzése. Az Mvt értelmében írásban kell meghatározni a munkáltatónak azokat a feladatokat, eljárásokat mellyel biztosítja a munkavállalók, és indokolt esetben más személyek részére a szükséges egyéni védőeszközöket. Egyéni védőeszköz juttatásának belső rendje. Mvt.56§. Az egyéni védőeszközökre vonatkozó munkáltatói kötelezettségek teljesülését a munkavédelmi felügyeletek ellenőrzik, mely kiterjed az egyéni védőeszközökre vonatkozó követelmények érvényesítésére Mvt. 81§. (4) -A munkáltató ellenőrzi a védőeszközök rendeltetésszerű használatát. -Naprakész nyilvántartást vezet a védőeszköz juttatásával kapcsolatos valamennyi dokumentumról. -Felülvizsgálatokról készült jegyzőkönyv -Tisztítások számának nyilvántartásáról -Oktatás dokumentálása -Selejtezés iratairól Ezeket az ellenőrzést végző hatóságnak bemutatja. -Gondoskodik a védőeszköz védelmi képessége által nyújtott védelem fenntartásáról. -Az időszakos felülvizsgálat alá tartozó egyéni védőeszközöket konkrét időközeit nyilvántartja, és a vizsgálatot kéri. -Meghatározza a védőeszköz viselésének feltételeit. -Előnybe részesíti a személyes használatra szolgáló védőeszköz juttatást -Tájékoztatja a munkavállalót az őket érhető kockázatok jellegéről és mértékéről. -Munkavállalók rendelkezésére bocsátja a védőeszköz magyar nyelvű tájékoztatását. A dolgozó kötelezettségei: - Az egyéni védőfelszereléseket megfelelően használni és tőle elvárható módon tisztításáról gondoskodni.

Forrás: http://www.doksi.hu

-A dolgozóa számára biztosított védőfelszerelést nem viheti magával kivéve, ha a munkahely változó és nem biztosított a védőeszköz tárolása. Gyakoroltatás: -Olyan egyéni védőeszközt, amit a dolgozó még nem használt oktatás keretében begyakoroltatva ki kell oktatni a helyes használatra. Ezt dokumentálni kell és a dolgozóval aláíratni. Karbantartás tisztítás: - Gondoskodik a több munkavállaló által használt védőeszköz egészségügyi vagy higiéniás kockázat csökkentéséről. -gondoskodik a védőeszköz gondozásáról karbantartásáról tisztításáról javításáról. Tárolás, csere, selejtezés: -A védőeszköz személyes használatra szolgál. Kihordási ideje nincs! Addig használhatók míg védelmi szintjuk változatlan. -A munkavállaló köteles a megitélése szerint védelmi képességét vesztett egyéni védőeszközt közvetlen munkahelyi vezetőjének bemutatni és kérni a cserét. -A védőeszköz használatának időtartamra való korlátozás az eszköz gyátójának a „Tájékoztató”-ban közölnie kell. -Befolyásoló tényezők lehetnek-a kockázat súlyossága-kockázatnak kitett gyakoriságmunkavégzés helyének jellemzői-védőeszköz teljesítménye hatásfoka stb.-ezeknek a figyelembevéteével kell meghatározni a viselhetőségének idejét. Selejtezésnél ,cserénél veszélyes hulladékként kell kezelni. Felülvizsgálat -Munkáltatói: Naprakész nyilvántartást vezet a védőeszköz juttatásával kapcsolatos valamennyi dokumentumról. -Felülvizsgálatokról készült jegyzőkönyv -Tisztítások számának nyilvántartásáról -Oktatás dokumentálása -Selejtezés iratairól -Dolgozó szabályszerűen használja-e? Dolgozói: -Napi szemrevételezés-működőképesség vizsgálata Az időszakos vizsgálat karbantartás szabályait a leesés ellen védő eszközökre az MSZ EN 365 szabvány határozza meg.

Forrás: http://www.doksi.hu

1651-06/1 3. Nyeregtetőn történő munkavégzéshez válassza ki és ismertesse a kiválasztott egyéni védőeszközöket, adjon tájékoztatást azok rendeltetésszerű használatáról! Kockázatok értékelése -Veszélyek -Leeső tárgyak -Leesés -Kéz sérülése -Hegyes tárgyba való belelépés Eszközök kiválasztása -A fej védelmére MSZ EN 397 szabványszámú ipari védősisak használata kötelező az építési munkahelyeken. A sisakhéj anyaga hőre keményedő műanyag.(PS-SF –üvegszál erősítésű poliészter, UP-SF –fenol-textil sisakhéj. A környezeti hőmérséklet „-20C” szabadban, kemény hidegben használható. Feltétel még a „LD” jelölés ami a a nagy oldalirányú terhelés veszélye esetén használható. A védősisakot állszíjjal kell ellátni, és be kell kapcsolni, a sisak fejpántját úgy kell beállítani hogy a fej tető és a sisak között 50mm-nek kell lenni a leeső tárgyak okozta energia elnyelés biztosítása céljából. -Kéz védelmére MSZ EN 388 szabványszámú védőkesztyű 2-es szintű kopásállósággal. -Láb védelmére MSZ EN ISO 20345 , S3P Ami biztonsági lábbeli 200J orrmerevítővel .talpátszúrás mentes talplemez. -Leesés elleni védelemhez teljes test hevederzet MSZ EN 361, csatlakozók MSZ EN 362, lezuhanás gátló rendszerek MSZ EN 363, kötelek MSZ EN 354, visszahúzó típusú zuhanásgátlók MSZ EN 360. - Nyeregtetőn történő munkavégzésre munkahelyzet beállító rendszerek is alkalmazhatóak – munkaöv-rögzített munkaülés. -A tető fedéséhez ha a dőlésszöge legfeljebb 45° tetőfedő létrát kell használni. -Hullámpala fedésnél legalább 30mm vastagságú és 50cm széles II-osztályú deszka anyagból készített hosszanti és kereszt irányban elhelyezett csúszásmentesen kialakított rögzített padozat kell. -A munkáltató a védőeszköz juttatásának rendje meghatározásába a munkavédelmi képviselőt, valamint a foglalkozás-egészségügyi szolgálatot is bevonja akik jogosultak a védőeszközt kiválasztására javaslatot tenni. A munkáltató biztosítja a kockázatok jellegének és mértékének megfelelő védelmi képességekkel rendelkező, továbbá a a munkavállaló által

Forrás: http://www.doksi.hu

végzett fizikai munka mértékének és a klimatikus környezetnek megfelelő védőeszközt. A munkáltatónak a védőeszközt minden esetben az adott védőeszközre meghatározott felhasználási határok (védelmi képesség, fokozat osztály) figyelembe vételével kell kiválasztani. Ezen felül a munkáltató figyelembe veszi a védőeszköz használatának egészségügyi (egyéni) alkalmassági feltételeit, illetve annak egészségi korlátait. A védőeszközt természetben kell a munkavállalónak átadni és a munkáltató karbantartás, tisztítás, javítás, vagy csere útján gondoskodik, arról hogy a védőeszköz használható valamint megfelelő higiénés állapotban legyen. A természetbeni juttatás követelménye lényegesen több garanciát foglal magában az ingyenességen túl, mivel kizárólag ezúton biztosítható a védőeszközök szakszerű beszerzése. Az Mvt értelmében írásban kell meghatározni a munkáltatónak azokat a feladatokat, eljárásokat mellyel biztosítja a munkavállalók, és indokolt esetben más személyek részére a szükséges egyéni védőeszközöket. Egyéni védőeszköz juttatásának belső rendje. Mvt.56§. Az egyéni védőeszközökre vonatkozó munkáltatói kötelezettségek teljesülését a munkavédelmi felügyeletek ellenőrzik, mely kiterjed az egyéni védőeszközökre vonatkozó követelmények érvényesítésére Mvt. 81§. (4) -A munkáltató ellenőrzi a védőeszközök rendeltetés szerű használatát. -Naprakész nyilvántartást vezet a védőeszköz juttatásával kapcsolatos valamennyi dokumentumról. -Felülvizsgálatokról készült jegyzőkönyv -Tisztítások számának nyilvántartásáról -Oktatás dokumentálása -Selejtezés iratairól Ezeket az ellenőrzést végző hatóságnak bemutatja. -Gondoskodik a védőeszköz védelmi képessége által nyújtott védelem fenntartásáról. -Az időszakos felülvizsgálat alá tartozó egyéni védőeszközöket konkrét időközeit nyilvántartja és a vizsgálatot kéri. -Meghatározza a védőeszköz viselésének feltételeit. -Előnybe részesíti a személyes használatra szolgáló védőeszköz juttatást -Tájékoztatja a munkavállalót az őket érhető kockázatok jellegéről és mértékéről. -Munkavállalók rendelkezésére bocsátja a védőeszköz magyar nyelvű tájékoztatását. A dolgozó kötelezettségei: -Az egyéni védőfelszereléseket megfelelően használni és tőle elvárható módon tisztításáról gondoskodni. -A dolgozóa számára biztosított védőfelszerelést nem viheti magával kivéve, ha a munkahely változó és nem biztosított a védőeszköz tárolása. Gyakoroltatás: -Olyan egyéni védőeszközt, amit a dolgozó még nem használt oktatás keretében begyakoroltatva ki kell oktatni a helyes használatra. Ezt dokumentálni kell és dolgozóval aláíratni. Karbantartás, tisztítás: -Gondoskodik a több munkavállaló által használt védőeszköz egészségügyi vagy higiéniás kockázat csökkentéséről. -gondoskodik a védőeszköz gondozásáról, karbantartásáról, tisztításáról, javításáról.

Forrás: http://www.doksi.hu

Tárolás, csere, selejtezés: -A védőeszköz személyes használatra szolgál. Kihordási ideje nincs! Addig használhatók míg védelmi szintjuk változatlan. -A munkavállaló köteles a megítélése szerint védelmi képességét vesztett egyéni védőeszközt közvetlen munkahelyi vezetőjének bemutatni és kérni a cserét. -A védőeszköz használatának időtartamra való korlátozás az eszköz gyártójának a „Tájékoztató”-ban közölnie kell. -Befolyásoló tényezők lehetnek -a kockázat súlyossága-kockázatnak kitett gyakoriságmunkavégzés helyének jellemzői-védőeszköz teljesítménye hatásfoka stb.-ezeknek a figyelembevételével kell meghatározni a viselhetőségének idejét. Selejtezésnél, cserénél veszélyes hulladékként kell kezelni. Felülvizsgálat -Munkáltatói: Naprakész nyilvántartást vezet a védőeszköz juttatásával kapcsolatos valamennyi dokumentumról. -Felülvizsgálatokról készült jegyzőkönyv -Tisztítások számának nyilvántartásáról -Oktatás dokumentálása -Selejtezés iratairól -Dolgozó szabályszerűen használja-e? Dolgozói: -Napi szemrevételezés - működőképesség vizsgálata Az időszakos vizsgálat karbantartás szabályait a leesés ellen védő eszközökre az MSZ EN 365 szabvány határozza meg.

1651-06/1 4. tétel Árokban történő munkavégzéshez válassza ki és ismertesse a kiválasztott egyéni védőeszközöket, adjon tájékoztatást azok rendeltetésszerű használatáról! Az egyéni védőeszközökre vonatkozó legfontosabb jogszabályok A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény. 2/2002. (II. 7.) SZCSM rendelet az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségük tanúsításáról.

Forrás: http://www.doksi.hu

65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről. 11/2003. (IX. 12.) FMM rendelet az ipari alpintechnikai tevékenység biztonsági szabályzatáról. A kockázatok értékelése Veszélyek A munkagödörben, munkaárokban végzett munka során a veszélyeztetést a földfal állékonyságának bizonytalansága okozza. A talaj állékonysága az átnedvesedés miatt jelentősen csökken. A veszélyeztetés mértéke döntően a mélységi mérettől függ. Talajmegcsúszás következtében betemetés, mocsaras területen való elmerülés vagy magas helyről történő leesés veszélyeztetheti a munkavállalót. A személyek leesése, anyagok vagy tárgyak lezuhanása vagy a víz betörésével járó veszélyek. Ha az építési területen nem azonosítható anyagot (veszélyes hulladékot, lőszert stb.), vezetéket tárnak fel, a munkát csak akkor lehet folytatni, ha annak veszélytelenségéről szükség esetén szakértő bevonásával - meggyőződtek. A munkagödör (munkaárok) szélét a szakadólapon belül csak abban az esetben szabad megterhelni, ha a dúcolás a terhelésből származó többletteher felvételére van méretezve. Kézi földmunka esetében a munkaárok szélén 0,50 m széles padkát kell kialakítani. A talajt alávágással kiemelni nem szabad. Meg kell akadályozni a föld visszapergését a munkaárokba. Ártalmak Az aknákban, a csatornákban és az árkokban munkát végezni csak akkor lehet, ha a munkavégzés megkezdése előtt a munkavégzés irányítója meggyőződött arról, hogy ott gázok vagy egyéb veszélyes anyagok nem képződtek; vagy képződnek, de ezek a munka során felhasznált anyagokkal vagy eszközökkel reakcióba lépve nem veszélyeztetik a munkavállalók egészségét. Eszköz kiválasztása és ismertetése A föld szintje alatt végzett munkáknál (árokásás, gödörben végzett munka) zsaluzatok beépítése közben minden esetben az „LD” jelölésű védősisakot kell használni, a beomlás, összedőlés veszélye miatt, amely a fejre erős oldalirányú nyomóhatást gyakorolhat. Védőruha az időjárási viszontagságok elleni védelemre. Mechanikai védőkesztyű 1-es vagy 2-es kopásállóságú. Védőcsizma (gumicsizma), a nedves, sáros környezetben végzett munkavégzéshez, elmerülés, csúszás veszély. Az 1,0 méternél mélyebb munkagödörbe (munkaárokba) való biztonságos közlekedést 5,0 m mélységig mozdulás ellen rögzített támasztó létrával lehet, ezt meghaladó méret esetén lépcsővel kell megoldani. Rézsűs kiemelésnél feljárót kell készíteni. Munkagödör esetén 0,25 m és 1,25 m mélység között jelzőkorlátot, 1,25 m-t meghaladó mélységnél védőkorlátot kell alkalmazni.

Forrás: http://www.doksi.hu

Egyedül munkát végezni nem lehet.  min. két dolgoz közötti kommunikációt vmilyen kommunikációs eszközzel biztosítani kell a munkavégzés során. Rövid időre korlátozódjon az árokban töltött munkaidő. Megrendelés, beszerzés, nyilvántartás A fentiekben meghatározott egyéni védőeszközök beszerzése a munkáltató feladata. Amennyiben a meghatározott védőeszköz beszerzése akadályba ütközik, akkor helyette csak azonos vagy jobb védelmi képességű eszköz szabad biztosítani. A védőeszközhöz gyártói megfelelőségi nyilatkozat és (vagy típusvizsgálati tanúsítvány kell/CE-jeles/), és magyar nyelvű ismertető is kötelező Juttatás rendje A munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről szóló 65/1999. (XII.22.) EüM rendelet alapján. E rendelet magában foglalja a szükséges intézkedések meghatározását, a végrehajtásért felelős személyek és határidők kijelölését. Az egyéni védőeszköz juttatás rendjének meghatározása munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység, amelyre a munkáltatónak írásbeli szabályozást kell készítenie. A védőeszközt természetben kell a munkavállalóknak átadni. Használat szabályai Általános Az egyéni védőeszközöket a munkakörnyezetben tartózkodó személyek számára is biztosítani kell, akik lehetnek: • szervezett társadalmi munkát végzők, • szervezett szakmai továbbképzésben résztvevők, • szaktanfolyamok hallgatói és szakoktatói, a gyakorlati képzésen részt vevő szakmunkástanulók, a szünidei munkát végző diákok, • kisegítő (alkalmi) munkát végzők, • ellenőrzést vagy szervezett látogatáson részt vevők. Rendeltetésszerű használat A munkáltató és a munkavállaló egyidejűleg felelősséggel tartozik azért, hogy az egyéni védőeszköz használata rendeltetésszerű legyen. A biztonságos munkavégzés érdekében a védőeszközt a munkavállalónak haladéktalanul használnia vagy viselni kell, ha a valamely veszélyforrás (például zaj, por, optikai sugárzás stb.) jelen van a munkahelyén. A munkavállaló a védőeszköz használatáról érvényesen nem mondhat le, ezért a védőeszköz mellőzésére vonatkozó bármilyen módon tett nyilatkozatát figyelmen kívül kell hagyni. A munkáltató kötelezettsége, hogy a védőeszköz használatával kapcsolatosan mind a munkavállalók, mind azok képviselői számára biztosítsa a tájékoztatást, az oktatást és a konzultációt. A munkavállaló köteles az egyéni védőeszközt rendeltetésének megfelelően használni és a tőle elvárható tisztításáról gondoskodni.

Forrás: http://www.doksi.hu

A korlátozott számban megengedett tisztítások számáról nyilvántartást ajánlott vezetni, annak igazolására, hogy a munkáltató a megengedett határt nem lépte át. A tisztítással csökkenhet az egyéni védőeszköz védelmi szintje, ami a tisztítások számának túllépése esetén kritikus mértékű lehet. A munkavállaló köteles a megítélése szerint védelmi képességét vesztett egyéni védőeszközt közvetlen munkahelyi vezetőjének bemutatni és kérni a cseréjét. A változó munkahelyek esetében a munkáltatónak írásban engedélyeznie kell, hogy a munkavállaló az egyéni védőeszközöket a munkahelyéről elvigye. Ez csak abban esetben megengedett, ha - a munkavégzés helye változó és a munkáltató más módon nem tudja biztosítani a védőeszközt a munkavállaló számára, - a védőeszköz elvitele közegészségügyi szabályokba nem ütközik. A védőeszköz alkalmazásának fontos feltétele a használat időtartama. Erre vonatkozó korlátozást a gyártónak a „Tájékoztató”-ban közölnie kell a használóval, aminek alapjául a figyelembe vett szabvány, a védőeszköz EK típusvizsgálatának eredményei, vagy a felhasznált alapanyagok tulajdonságai, és más tényezők szolgálhatnak. Speciális Az egyéni védőeszközöket a munkaterületre való belépéskor már viselni kell. Gyakoroltatás Munkáltató gondoskodik arról, hogy a munkavállalók a védőeszközök használatának módját – szükség szerint gyakorlati képzés keretében – elsajátítsák Karbantartás (tisztítás) A munkáltatónak biztosítania kell az egyéni védőeszközök rendeltetésszerű használhatóságát, a védelmi szint megőrzését, a kielégítő higiénés állapotát, a szüksége tisztítását, karbantartását, javítását, szükség esetén a pótlását. Az egyéni védőeszközöket csak tisztán, átvizsgálás után szabad tárolni. Bármely sérülés esetén azonnal cserélni kell. Tárolás, csere, selejtezés Az egyéni védőeszköznek nincs kihordási ideje. Bármiféle rendellenesség vagy hiba előfordulását a szerviz lapon rögzíteni kell. Javíthatatlan hiba, elöregedés, vagy elhasználódás esetén a védőeszközt cserélni és selejtezni kell. A védőeszköz elöregedése Ha az új állapotú védőeszközöknél a tervező vagy a gyártó megállapítja, hogy az elöregedés felléphet, a gyártás időpontját, illetve a lejárati határidőt eltávolíthatatlan módon és félreérthetetlenül jelezni kell minden egyes védőeszközön vagy cserélhető alkotóelemén, valamint azok csomagolásán. Az egyéni védőeszközök cseréje Az egyéni védőeszköznek nincs kihordási ideje. Amennyiben a védelmi képességeik megváltoznak, vagy megszűnik, a védőeszközt azonnal ki kell cserélni.

Forrás: http://www.doksi.hu

Cseres szükséges minden esetben: - ha baleset történt, de a védőeszközön nem látszik sérülés nyoma, - az időszakos felülvizsgálat során megállapítást nyert, hogy a védőeszköz veszített védelmi képességéből, - ha a védőeszközön szemmel látható sérülés keletkezett, - olyan szennyező anyag került rá, ami eltávolíthatatlan és befolyásolhatja a védelmi képességét, - a védőeszköz elöregedése esetén. Felülvizsgálat A munkáltató ellenőrzi a védőeszközök rendeltetésszerű használatát, aminek szempontjai lehetnek: - a munkavállaló egyéni védőeszköz használatára való alkalmassága, - az egyéni védőeszköz állapota - az egyéni védőeszköz használata. Az egyéni védőeszközt az üzemeltető munkáltatónak soron kívül ellenőriznie kell, ha az a rendeltetésszerű alkalmazás során közvetlenül veszélyeztette a munkavállaló egészségét és biztonságát, vagy ezzel összefüggésben munkabaleset következett be. Munkavállalói A munkavállalónak a munka megkezdése előtt ellenőriznie kell az egyéni védőeszköz állapotát és haladéktalanul tájékoztatnia kell a munkáltatót, ha megítélése szerint a védőeszköz elvesztette védelmi képességét. Időszakos Az egyéni védőeszközök meghatározott körét időszakos felülvizsgálatát alá kell vonni, annak érdekében, hogy hosszabb távon is biztosan használhatók legyenek. Az időszakos felülvizsgálatok leghosszabb időközeit általában a gyártók határozzák meg, de vannak olyan védőeszközök is, amelyek időszakos felülvizsgálatát szabvány írja elő. A munkáltatónak a felülvizsgálat megtörténtét bizonyító erejű dokumentummal kell tudni igazolnia. 1651-06/1 5.tétel Elektromos ív húzásakor keletkező veszélyek: Az elektromos ív húzásakor az áramkörrel való érintkezéskor fennáll az áramütés veszélye. A legveszélyesebb a kézzel történő érintés, mivel az áramkör zárása a teljes testen keresztül, így a szívet is érintve jön létre. Izomgörcshöz, ill. a szív leállásához is vezethet. A másik potenciális veszély a kéz, test megégése, ugyanis az ívhúzás magjában 3000º C körüli hőmérséklet van. A harmadik veszélyforrás, hogy egyidejűleg, bár nagyon rövid ideig tartó, de erős UV sugárzás és látható fénytartományba eső sugárzás keletkezik. Az erős UV sugárzás enyhe égési sérüléseket okozhat a fedetlenül hagyott testfelületeken. Ebben az esetben sokkal veszélyesebb az ívhúzás magjában keletkező igen magas hőmérséklet.

Forrás: http://www.doksi.hu

A magasban végzett munka során számolni kell a leesés veszélyével. Eszközök kiválasztása, ismertetése: Védősisak Jelölni kell a: -

gyártás időpontját, a típusát, a gyártót, a nagyságot, az alkalmazott szerkezeti anyag rövidítését és az egyéb biztonságtechnikai vizsgálatokra vonatkozó jelöléseket.

Feszültség Alatti Munkavégzés (FAM) esetén távvezetékeken, trafóházakban, kapcsolószekrényekben végzett munkáknál a „440 Vac” vagy az „1000V” jelölésű védősisakot kell használni. Szemvédelem, szemüvegek: Elektromos vezetékkel való közvetlen érintkezés és rövidzárlati elektromos ív hatására a retina beégése, a szaruhártya elszarusodása (szilárd részecskék), a szemlencse elszarusodása jön létre. A rövidzárlati elektromos ív ellen biztosít megfelelő védelmet a „8”-as jelölésű arcvédő. Az arcvédő minimum 1,2 mm-es vastagságú kell, hogy legyen. Az arcvédő önmagában nem használható, csak védősisakkal együtt biztosít hatásos védelmet. Olyan változat is létezik, amelyben az arcvédő és a védősisak egybe van építve. Leesés elleni védelem: A munkavégzés során a munkavállaló kikötött állapotban végezheti feladatát Biztonsági övek, biztonsági kötél, fékező szerkezet a mozgási energia elnyelésére. Leesés ellen védő eszközökhöz tartozó kellékek: hevederzetek, kötelek, kapcsok, karabinerek, automatikusan visszahúzódó típusú zuhanásgátlók. Védőlábbeli: Villamos hatás elleni szigetelő védőlábbeli (villanyszerelő védőcipő) a talpszerkezetében megfelelő szigeteléssel bír, és a meghatározott feszültségig (V) biztosít védelmet áramütés ellen. Az EN 50321 szabványnak megfelelő egybeöntött védőcsizma 20 kV feszültségig szigetel. Nedves kültéri munkakörnyezetben a bőrből készült védőlábbeli csak a Tájékoztatóban tett megkötések betartása mellett használható. Védő ruházat:

Forrás: http://www.doksi.hu

A kis és nagyfeszültségű távvezetékeken dolgozóknak viselniük kell az ívvédő ruházatot, kiegészítve a többi egyéni védőeszközzel, amelyek együttes használatával érhetjük el a teljes védelmet. Jelölése ENV 50354

Classe: 1.

ENV 50354

Classe: 2.

A védőruhán való jelölés mutatja, hogy milyen vizsgálati követelménynek felelt meg. A vizsgálati feszültség 400 V és az ívhúzás ideje 0,5 másodperc. A „Classe 1” jelölésű védőruha ellenállt 4 kA zárlati áramnak. A „Classe 2” jelölésű védőruha ellenállt 7 kA zárlati áramnak. Elektromosan szigetelő védőkesztyűk: Jelölései: Az egymásra helyezett kettő háromszög az elektromosan szigetelő védőkesztyűk jelölése. Alatta az osztály: 00-0-1-2-3-4 számjelölések mutatják, hogy milyen védelmi képességű osztályba sorolták a megfelelőség tanúsítási eljárás során. A jelölések azt mutatják, hogy milyen munkafeszültségig használhatók ezek az elektromosan szigetelő védőkesztyűk. 00

500

Volt munkafeszültségig

1000

Volt munkafeszültségig

7500

Volt munkafeszültségig

17000 Volt munkafeszültségig

26500 Volt munkafeszültségig

36000 Volt munkafeszültségig

Megrendelés, beszerzés, nyilvántartás: Az egyéni védőeszközzel történő ellátás fontos szakasza azok megrendelése, illetőleg beszerzése. A munkáltatót nem mentesíti a védőeszközhöz tartozó dokumentációk és jelölések ellenőrzésének kötelezettsége alól, hogy az egyéni védőeszközök megfelelősége tanúsítását a forgalomba helyezés előtt a gyártónak kell elvégeznie vagy elvégeztetnie. Célszerű ebben a szakaszban is a munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységet ellátó személy igénybevétele, aki rendelkezik a szükséges szakismerettel. Ez elsődlegesen a munkavállalók érdekét szolgálja, akik kötelező használatra kapnak olyan eszközt, amiben megbíznak, és amelytől joggal várják el egészségük és testi épségük megóvását.

Forrás: http://www.doksi.hu

Természetesen a munkáltató számára sem közömbös, hogy szabályosan forgalmazott védőeszközt vásárol-e meg, mert azon túl, hogy az Mvt. szigorú szankciót tesz lehetővé a hiányos dokumentáció és jelölés mögött gyakran a megfelelőség hiányossága is meghúzódik. A beszerzéskor ellenőrizni kell, hogy az egyéni védőeszközön a CE jelet is magában foglaló EK-jelölés és a cikkszám (modellszám) jól láthatóan megtalálható-e. Egyéni védőeszközt mindig csak megfelelőségi nyilatkozattal, típusvizsgálattal rendelkező gyártótól, forgalmazótól célszerű beszerezni, hiszen csak így lehetünk biztosak abban, hogy az adott védőeszköz megfelelő védelmet biztosít a munkavállaló számára. A leszállított egyéni védőeszközöket a raktárba történő elhelyezés előtt nyilvántartásba kell venni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell az eszköz beszerzésének időpontját, szavatossági idejét, az eszköz típusát, a hozzá tartozó alkatrészek leírását, a kiadás rendjét, a védelmi szint kategóriájának számát. Egyéni védőeszköz juttatás –Alapelvek: Az egyéni védőeszközök szervezett munkavégzés keretében történő juttatásának alapelveit az Mvt. határozza meg. Ennek lényege, hogy minden olyan megoldást előnyben kell részesíteni (kollektív védőeszközök, szervezési intézkedések) az egyéni védőeszközökkel szemben, amelyek több személy egyidejű védelmét biztosítják, illetőleg a személy számára nagyobb védelmet nyújt (például amikor az előírt levegő vagy klíma biztosítása műszakilag megoldhatatlan). Az adott egyéni védőeszközzel is a lehető legmagasabb védelmi szintet kell megvalósítani, amelyhez ismerni kell a rendeltetésszerű használatának korlátait. Az egyéni védőeszköz tervezésekor számításba vett optimális védelmi szintje az, amelyen túl a védőeszköz használatából, illetőleg viseléséből, illetve a tényleges használatából származó akadályok gátolnák a kockázatok elleni hatásos védelmet és használatot az expozíció időtartama alatt, vagy akadályoznák a normális munkavégzést. [2/2002. (II. 7.) SzCsM rendelet 3. számú melléklet] A munkáltató köteles egyéni védőeszközről gondoskodni és munkabiztonsági intézkedéseket tenni a munkavállalók folyamatos ellátása érdekében. Ennek teljesítése a munkáltató számára komoly és részletesen körülírt feladatok meghatározott sorrendben történő végrehajtását igényli. Az egyéni védőeszköz juttatása a munkáltatói kötelezettségek sorában nem elkülönülten jelenik meg, hanem a munkabiztonság megteremtésének szerves részét képezi. Az első lépés a munkáltató általános kötelezettségét jelentő kockázatértékeléshez kapcsolódik, mivel csak ez alapján határozható meg, hogy a munkahelyen jelen lévő veszélyforrások – ide értve a munkakörnyezetből származó kockázatokat is – ellen mely munkavállalónak és milyen egyéni védőeszközt kell biztosítani. A vonatkozó rendelet értelmében a védőeszközt a munkáltató ingyenesen biztosítja. A juttatás ingyenességére vonatkozó előírás pontos értelmezéséhez ismerni kell az Mvt. előírását, amely kimondja, hogy az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés

Forrás: http://www.doksi.hu

követelményeinek teljesítése helyett a munkáltató pénzbeli vagy egyéb megváltást a munkavállalónak nem adhat. A védőeszközt tehát természetben kell a munkavállalóknak átadni, és a munkáltató karbantartás, tisztítás, javítás vagy csere útján gondoskodik arról, hogy a védőeszköz használható, valamint megfelelő higiénés állapotban legyen. A természetbeni juttatás követelménye lényegesen több garanciát foglal magában az ingyenességen túl, mivel kizárólag ezúton biztosítható a védőeszközök szakszerű beszerzése. A munkáltatót az Mvt. arra kötelezi, hogy az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjét írásban határozza meg. E feladat ellátása munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül, mivel az egyéni védőeszközzel történő foglalkozás a gyakorlatban mindkét szaktevékenységet felöleli. A juttatás rendje magában foglalja mindazokat a folyamatokat, felelős személyeket és határidőket - ide értve azok rendeltetésszerű használatának ellenőrzését és a veszély esetén a munkahely kiürítéséhez kapcsolódó intézkedéseket is -, amelyek meghatározása teljes körűen biztosítja a munkáltató számára, hogy az egyéni védőeszköz alkalmazásával leküzdhető veszélyforrások hatását a megengedett mértékűre csökkenti, vagy megszünteti. Az egyéni védőeszközök használatának szabályai: A munkáltatói feladatok teljesítése körébe tartozik a védőeszközök beszerzése és munkavállalók részére természetben történő átadása. Az Mvt. értelmében egyéni védőeszközt forgalomba hozni, használatba venni akkor szabad, ha az rendelkezik EK-megfelelőségi nyilatkozattal, illetve EK típustanúsítvánnyal.

A munkáltató ellenőrzi a védőeszközök rendeltetésszerű használatát: •

A munkavállaló egyéni védőeszköz használatára való alkalmassága terén,

•

Az egyéni védőeszköz állapota tekintetében,

•

Az egyéni védőeszköz használata vonatkozásában,

A munkáltató naprakész nyilvántartást vezet a védőeszköz juttatásával kapcsolatos valamennyi dokumentumról. A kockázatbecslésre, a védőeszköz kiválasztására vonatkozó adatokat, a mérési eredményeket, a munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységet végző személyek által alkotott véleményeket, megállapításokat, ajánlásokat, továbbá a védőeszköz juttatásával kapcsolatos dokumentumokat (felülvizsgálatról készült jegyzőkönyv, tisztítások számának nyilvántartása, oktatás dokumentálása, selejtezés iratai, stb.) a munkáltató naprakészen tartja nyilván, és azokat az ellenőrzést végző hatóság kérelmére bemutatja. A munkavállaló köteles a részére biztosított egyéni védőeszközt használni. A használat során keletkező sérüléseket, a védőeszköz használhatatlanná válását, védelmi képesség elvesztését a munkáltató felé jelezni. A munkavállaló az egyéni védőeszköz használatbavétele,

Forrás: http://www.doksi.hu

munkavégzés megkezdése előtt köteles meggyőződni arról, hogy részére megfelelő mennyiségű és minőségű, az adott feladathoz szükséges egyéni védőeszköz rendelkezésre áll, amennyiben nem a munka elvégzését megtagadhatja. Gyakoroltatás: Gondoskodnia kell arról, hogy a védőeszköz „igazítás elvégzése után illeszkedjen viselőjére”, ami két alapvető dolgot igényel: • •

a védőeszközökből a munkavállalók számára megfelelő méretűt kell biztosítani; azokat rendeltetésszerűen kell viselni, illetőleg hordani; vagyis az állítási lehetőségekkel élve a megfelelő méretű védőeszközt sem szabad „lezserül” használni.

Forrás: http://www.doksi.hu

Abban az esetben, ha a védőeszköz teljesítményének gyors és szembetűnő megváltozása feltehetően a gyártó által javasolt rendszeres tisztítási eljárásból fakadó elöregedésnek tulajdonítható, a gyártónak lehetőleg minden egyes forgalmazott védőeszközön fel kell tüntetnie egy jelzést, amiből megtudható a tisztítások száma, amelyen túl az eszközt meg kell vizsgálni, vagy ki kell cserélni. Tárolás, csere, selejtezés: Az egyéni védőeszközöket úgy kell tárolni, hogy a tárolás, raktározás során védelmi képességében kárt ne szenvedjen, azt el ne veszítse, szennyeződéstől, egyéb károsodástól védve legyen. A kiadás rendéről gondoskodni kell, valamint, hogy a munkavállaló a munkavégzés során elhasználódott, használhatatlanná vált, védelmi képességét elvesztett védőeszközt bármikor lecserélhesse a szükséges eszközhöz hozzáférjen. Az egyéni védőeszköznek nincs kihordási ideje. Amennyiben a védelmi képességeik megváltoznak, vagy megszűnik, a védőeszközt azonnal ki kell cserélni. Cseres szükséges minden esetben: - ha baleset történt, de a védőeszközön nem látszik sérülés nyoma, - az időszakos felülvizsgálat során megállapítást nyert, hogy a védőeszköz veszített védelmi képességéből, - ha a védőeszközön szemmel látható sérülés keletkezett, - olyan szennyező anyag került rá, ami eltávolíthatatlan és befolyásolhatja a védelmi képességét, - a védőeszköz elöregedése esetén. Az elhasználódott, sérült egyéni védőeszközt dokumentáltan kell selejtezni, megsemmisíteni, esetlegesen ártalmatlanítani. A selejtezés rendjét írásba kell foglalni. Felülvizsgálat: Munkáltatói: A munkáltató a beszerzéskor, illetve azt követően a kiadást megelőzően végzi az egyéni védőeszköz vizsgálatát, hogy az a munkavállaló számára az adott feladat elvégzéséhez alkalmas-e. Munkavállalói: A munkavállaló az adott feladathoz kapott egyéni védőeszközt az átvételkor, illetve minden munkakezdéskor a használat előtt köteles vizsgálni. Időszakos: Az egyéni védőeszközök meghatározott körét időszakos felülvizsgálatát alá kell vonni, annak érdekében, hogy hosszabb távon is biztosan használhatók legyenek. Az időszakos felülvizsgálatok leghosszabb időközeit általában a gyártók határozzák meg, de vannak olyan védőeszközök is, amelyek időszakos felülvizsgálatát szabvány írja elő. A használó kérelmére a védőeszköz időszakos felülvizsgálatát a gyártó, vagy bejelentett szerv végzi el.

Forrás: http://www.doksi.hu

A munkáltatónak a felülvizsgálat megtörténtét bizonyító erejű dokumentummal kell tudni igazolnia. Amennyiben a munkáltató az időszakos felülvizsgálatot elmulasztotta, akkor az egyéni védőeszköz nem használható.

1651-06/1 6. Keszonban (túlnyomásban) történő munkavégzéshez válassza ki és ismertesse a kiválasztott egyéni védőeszközöket, adjon tájékoztatást azok rendeltetésszerű használatáról! Expozíciót jelentő munkakörök: híd-, és alagútépítés, különböző búvármunkák, katonai repülés. Keszon létesítésére azért van szükség, hogy a munkavégzés vízmentes környezetben történjen. Ennek érdekében (pl. alagútfúrásnál, hídpillérsüllyesztésnél) sűrített levegőt fújnak az előzően lezárt szakaszba mindaddig, amíg a víz befolyását megszüntetik. Információtartalom vázlata 9.

A kockázatok értékelése a.

Veszélyek

Túlnyomás. A túlnyomáson lévőmunkahelyre érkezéskor már a zsilipben sűrített levegő befúvásával növelik a nyomást. A dolgozót körülvevő túlnyomású levegő belélegzésével a tüdőhólyagocskákon át az ér kapillárisokba jutó levegő is több oldott gázt tartalmaz, mint a normális légköri nyomáson. Az elnyelt gázok a vérkeringéssel eljutnak a test minden részébe, és a hajszálerek falán át a szövetekbe. Amikor a szövetek gáztartalma eléri az aktuális nyomásnak megfelelő tenziót, telítettség áll be. Az egyes szövetek nem egy időben érik el telítettségüket, például a zsírszövet lassabban telítődik és több gáz elnyelésére képes, mint a vér. Ez a magyarázata a zsírokban leggazdagabb szövetek, az idegrendszer, a csontvelő potenciálisan nagyobb érintettségének a keszonbetegség során. A munkatér elhagyásakor – kizsilipeléskor a folyamatok fordítva játszódnak le. A zsilipben lassan csökkentik a légnyomást. A csökkenő külső nyomás hatására a szövetek, a vér kerül túltelítettség állapotába, ezért igyekeznek a felesleges gázt leadni, ami a vérpályán és a tüdőn át távozik a szervezetből. Ha a kizsilipelés túl gyorsan történik, és a gázok elszállítása nem tud lépést tartani azok felszabadulásával, akkor a gázbuborékok formájában kiválik a folyadékból (vérből, szövetnedvből), és vagy az ereken belül, vagy azokon kívűl a szövetekben megáll. A szövetekből a vért a vénás hajszálerek szállítják el, ezért ezekben válnak ki leggyakrabban a gázbuborékok. A buborékok szűkítik az erek falát, a vér áramlása akadályozottá válik, aminek következménye az érlumen elzáródása.

Forrás: http://www.doksi.hu

A levegő gázai közül elsősorban a nitrogén gáz képez buborékokat. b.

Ártalmak

Az emberi szervezetre nehezedő magas légköri nyomás ún. keszonbetegséget okoz. Két formája van: lehet heveny (oka: az elnyelt, majd felszabadult nitrogén gáz) és idült (idegrendszeri zavarok, ill. csontszerkezeti károsodás – maradandó mozgáskorlátozottság). Az elváltozások akkor alakulnak ki, amikor a munkahely elhagyásakor a dolgozót az addig magas légköri nyomásról normális nyomásra kizsilipelik, ill. a búvár a víz felszínére emelkedik a mélyből. A túlnyomás alatti munkavégzés által kiváltott betegségek, bejelentendő, és baleseti járadékra jogot adó foglalkozási betegségek. 10.

Eszköz kiválasztása és ismertetése Keszonban (túlnyomásban) történő munkavégzés építési területnek számít, az egyéni védőeszközöket ennek megfelelően kell kiválasztani.

Ennek megfelelően javaslom: •

Ipari védősisak

•

Acélbetétes, orrmerevítős védőlábbeli

•

Megfelelő vízhatlan munkaruha (ha nedves munkahelyről van szó, hiszen a keszon munkásokat zsilipelés közben és után is védeni kell a lehűlés ellen.)

Ha hegesztési munkahelyről van szó, akkor: •

Ívhegesztésnél: –

•

ponthegesztésnél: –

•

szemvédelem: 7-től 13-as szűrőfokozatokkal rendelkező hegesztőpajzs viselése kötelező szemvédelem: 1,7-es szűrőfokozatú száras hegesztőszemüveg

lánghegesztésnél: –

szemvédelem: 3, 5, vagy 6-os fokozatú száras vagy zárt hegesztőszemüveg (láng erősségének megfelelően)

Légzésvédelem: fémgőzök belélegzése ellen: FFP2D hegesztőpajzs, ami szűrt levegős, levegőbefúvással működik.

részecskeszűrő

vagy

olyan

Egész test védelme: hő- és lánghatás elleni védőruházat, elektromos ív hatása elleni védőruházat Kézvédelem: hő- és lánghatás elleni védőkesztyű Lábvédelem: hőhatás és kontakt hő elleni védőlábbeli Az egyéni védőeszköz személyi használatra szolgál, kihordási ideje nincs, és azt a munkáltató írásbeli engedélye nélkül a munkahelyről hazavinni nem szabad. 11.

Megrendelés, beszerzés, nyilvántartás

Forrás: http://www.doksi.hu

A megrendelés, beszerzés, nyilvántartás a munkáltató feladata. Amennyiben a meghatározott védőeszköz beszerzése akadályba ütközik, akkor helyette csak azonos vagy jobb védelmi képességű eszközt szabad biztosítani. A beszerzéskor ellenőrizni kell, hogy az egyéni védőeszközön a CE jelet is magába foglaló EK- jelölés és a cikkszám (modellszám) jól látható-e. az EK-jelölés jogszabályban meghatározott információkat (pl. az egyéni védőeszköz, mint végtermék ellenőrzésében részt vevő bejelentett ellenőrző szerv azonosítási számát) tartalmazza. Magyar nyelvű ismertető is kötelező. Munkáltatói nyilvántartás:

12.

•

Kockázatértékelés

•

Egyéni védőeszköz juttatás rendje

•

Munkavállaló orvosi igazolása az adott egyéni védőeszköz használhatóságáról

•

Egyéni védőeszköz oktatás és gyakoroltatás dokumentálása

•

Időszakos felülvizsgálatok dokumentálása

•

Tisztítások, karbantartások dokumentálása

•

Selejtezések dokumentuma

•

Munkabaleset esetén az egyéni védőeszköz vizsgálatának dokumentuma

•

Munkahelyről történő elvitel írásbeli engedélye Juttatás rendje

A Mvt. 56.§-a előírja, hogy az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjét a munkáltató írásban határozza meg és ez a feladat ellátása munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül. A juttatás rendje folyamatos. 13.

Használat szabályai a.

Általános

•

A munkavállaló a védőeszköz használatáról érvényesen nem mondhat le.

•

A munkavállaló a védőeszközt nem viheti el a munkahelyéről, kivéve, ha a munkáltató engedélyezte annak elvitelét, amennyiben: a munkavégzés helye változó, a védőeszköz elvitele közegészségügyi szabályokba nem ütközik.

•

A munkavállaló köteles a részére biztosított egyéni védőeszközt rendeltetésének megfelelően használni, szakszerűen tárolni, állagát megóvni és a tőle elvárható tisztításáról gondoskodni, valamint elhasználódását, alkalmatlanná válását a munkáltatónak jelenteni.

•

A munkavállaló jogosult megtagadni a munkavégzést, ha azzal életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné.

•

Ha a munkáltató utasításának teljesítésével másokat veszélyeztetne közvetlenül és súlyosan, a teljesítést meg kell tagadnia.

•

Az előbbiekben meghatározott veszélyeztetésnek minősül különösen a szükséges védőberendezések, az egyéni védőeszközök működésképtelensége, illetve hiánya.

•

Amennyiben a munkavállaló munkaköre az egységen belül megváltozik, akkor az új munkakörének megfelelő védőeszköz illeti meg.

Forrás: http://www.doksi.hu

•

Aki a kiadott védőeszközt figyelmeztetés ellenére sem használja, a munkavégzéstől eltiltásra kerül és a kiesett időre munkabér nem illeti meg.

•

Ha a munkavállaló munkaviszonya megszűnik, a részére kiadott védőeszközöket le kell adnia.

•

Amennyiben e kötelességének nem tesz eleget, anyagi felelősséggel tartozik a munkáltató felé. b.

Speciális

A tájékoztató minden speciális adatot tartalmaz az adott egyéni védőeszköz használatáról. 14.

Gyakoroltatás

A munkáltató feladata. Dokumentálni kell az oktatást!, ill. a dolgozót ki kell kérdezni. 15.

Karbantartás (tisztítás)

Az egyéni védőeszköz tisztántartásáról és annak szakszerű elvégeztetéséről a munkáltató köteles gondoskodni.(Mvt.54.§ (7) bekezdésének g, pontja írja elő.) Ezeket a szabályokat a belső munkáltatói utasításban egyértelműen kell rendezni.ha a tisztítások száma meghatározott, akkor a tisztításokról nyilvántartást kell vezetni. Csak a megadott technológiával szabad tisztítani. A tisztításokért, karbantartásokért a szolgáltatást végzőnek „megfelelőségi nyilatkozat” kiadásával felelősséget kell vállalnia. 16.

Tárolás, csere, selejtezés

A tisztán tartás érdekében lehetőséget kell biztosítani, a higiénikus tárolásra. Kihordási idejük nincs az egyéni védőeszközöknek. A munkáltató ingyen biztosítja. Ha elhasználódik, ki kell cserélni azonnal. A használhatatlan eszközt, valamint amelynek a gyártó által meghatározott szavatossági ideje lejárt, le kell selejtezni. Veszélyes hulladéknak számít! 17.

Felülvizsgálat a.

Munkáltatói

A munkáltató  ellenőrzi a védőeszközök szempontjai lehetnek: •      •     

rendeltetésszerű

használatát,

aminek

A munkavállaló egyéni védőeszköz használatára való alkalmassága terén: a munkavállaló egészségügyi alkalmasságára, a munkavállalónak a szakterület ellátásához szükséges képzettségére, a munkavállaló munkakezdés előtti állapotára, a munkavállaló munkavégzés közbeni állapotára, a munkavállaló munkavégzést követő állapotára. Az egyéni védőeszköz állapota tekintetében: a védőeszköz azonosíthatóságára, a védelmi szint meglétére, a védelmi szint időszakos vizsgálatának megtörténtére, a tisztítás gyakoriságára és szakszerűségére a védőeszközzel történő bánásmódra, ezen belül szempontok:

ajánlott

Forrás: http://www.doksi.hu

= a védőeszközök tárolása, = a védőeszközök karbantartása, javítása, = a védelmi képességét vesztett eszközök védőeszközzé alkalmatlanná tétele, = a meghatározott védőeszközök veszélyes hulladékként történő kezelése, •     

Az egyéni védőeszköz használata vonatkozásában: A munkavállaló használja-e a védőeszközt? A munkavállaló a megfelelő védőeszközt használja-e? A munkavállaló rendeltetésszerűen használja-e a védőeszközt? A védőeszköz munkavégzés közbeni tisztítása megtörtént-e? A védőeszközök munkavégzés közbeni tárolása megfelelő-e? A védőeszközök munkavégzés utáni ellenőrzése = az ismételt használatba vehetőség megállapítása érdekében, = az ismételt használatbavétel előkészítése érdekében.  naprakész nyilvántartást vezet a védőeszköz juttatásával kapcsolatos valamennyi dokumentumról a következők szerint:

A kockázatbecslésre (az Mvt. szerint kockázatértékelésre), a védőeszköz kiválasztására vonatkozó adatokat, a mérési eredményeket, a munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységet végző személyek által alkotott véleményeket, megállapításokat, ajánlásokat, továbbá a védőeszköz juttatásával kapcsolatos dokumentumokat (felülvizsgálatról készült jegyzőkönyv, tisztítások számának nyilvántartása, oktatás dokumentálása, selejtezés iratai, stb.) a munkáltató naprakészen tartja nyilván, és azokat az ellenőrzést végző hatóság kérelmére bemutatja.  gondoskodik a fenntartásáról:

védőeszköz

védelmi

képessége

által

nyújtott

védelem

Az egyéni védőeszközök meghatározott körét időszakos felülvizsgálat alá kell vonni, annak érdekében, hogy hosszabb távon is biztosan használhatók legyenek. Az időszakos felülvizsgálatok leghosszabb időközeit általában a gyártók határozzák meg, de vannak olyan védőeszközök is, amelyek időszakos felülvizsgálatát szabvány írja elő. Ebbe a körbe tartoznak a leesés elleni védőeszközök, a légzésvédő eszközök, a teljes testfelületet védő eszközök, az elektrotechnikai és a rezgés elleni védőkesztyűk, amelyek esetében az időszakos vizsgálatok konkrét időközeit a Tájékoztató közvetíti a munkáltatók, és bármely érdekelt fél számára. A használó kérelmére a védőeszköz időszakos felülvizsgálatát a gyártó, vagy bejelentett szerv végzi el. A munkáltatónak a felülvizsgálat megtörténtét bizonyító erejű dokumentummal kell tudni igazolnia. Amennyiben a munkáltató az időszakos felülvizsgálatot elmulasztotta, akkor az egyéni védőeszköz nem használható [2/2002. (II. 7.) SZCSM rendelet 3.§ (2) a) és b) pontjai, 11.§ (2), valamint a 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet 3.§ (3) bekezdése].  meghatározza a védőeszköz viselésének feltételeit Védőeszközre meghatározott felhasználási határok A „Tájékoztató” tartalmazza az egyéni védőeszköz felhasználásának mindenkire érvényes korlátait. A felhasználás helyi munkakörülmények, illetőleg a munkavállaló egyéni állapota alapján szükséges további megszorításainak felderítése a munkáltató feladata. A személy alkalmassága tekintetében a munkahely, a munka illetőleg tevékenység jellege szerint a

Forrás: http://www.doksi.hu

vonatkozó jogszabály [33/1998. (VI. 24.) NM rendelet] alapján a munkáltatónak kell megállapíttatnia a védőeszköz használatának egyéni határait az általa kitöltendő „Beutaló munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatra” űrlap körültekintő kitöltésével, különös tekintettel annak 22. pontjára, ami az „Egyéni védőeszköz általi terhelés” megállapítására szolgál. A védőeszköz használat feltételei meghatározásának, főként a viselhetőség időtartama behatárolásának szempontjai lehetnek: • • • •

a kockázat súlyossága, a kockázatnak való kitettség gyakorisága, az egyes munkavállalók munkavégzési helyének jellemzői, a védőeszköz teljesítménye és hatásfoka, • a védőeszköz viselése által okozott többletterhelés mértéke.

 gondoskodnia kell arról, hogy a védőeszköz „igazítás elvégzése után illeszkedjen viselőjére”, ami két alapvető dolgot igényel: • •

 előnyben részesíti a személyes használatra szolgáló védőeszköz juttatást Az előírás szorgalmazza a személyes használatú védőeszközöket, de nem tartalmaz kötelezést erre nézve.  gondoskodik a több munkavállaló által használt védőeszközök egészségügyi vagy higiéniás kockázatának csökkentéséről A nem személyes használatú egyéni védőeszközöket a munkavállalók egymást követve használják a védőeszközöket, fertőzéseket adhatnak át egymásnak. A védőeszközzel szemben elvárás, hogy nem lehet tudottan ártalmas a használójára, és e feltétel biztosításában a munkáltató is felelősséggel tartozik. Az új állapotú védőeszköz mentes az ártalmaktól, de használata közben különféle módon szennyeződhet. A munkaegészségügyi szaktevékenységet ellátó személy igénybevételével meghatározott eljárás kimunkálása és megvalósítása útján kell gondoskodni a védőeszközök egészségügyi vagy higiéniás kockázatának csökkentéséről.  mentési feladatokra és haváriákra védőeszköz csomagot rendszeresít Az EüM rendelet követelményként támasztja a „készenléti védőeszköz csomag” rendszeresítését, azonban nem ad utalást annak tartalmát illetően. A haváriák egyes szakmai ágazatokban talán megítélhetők néhány paraméterükben, de egy váratlan esemény legfőbb jellemzője éppen az, hogy hatása, következménye sokrétű és előre nem megítélhető. Az egyéni védőeszközökre ugyanakkor mégis ilyenkor lehet a legnagyobb szükség, ezért a menekülést szolgáló vegyvédelmi ruhák, légzésvédő eszközök, lángálló (tűzálló) ruházatok várható szükségletének megtervezése életvédelmi jelentőségű. Nem állapít meg szabályt az EüM rendelet arra, hogy a mentési tervben meghatározott mentési feladatokra és haváriákra rendszeresített védőeszköz csomag tartalmának meghatározásakor milyen szempontokat kell figyelembe venni. A súlyosabb helyzetre

Forrás: http://www.doksi.hu

történő felkészülést rendeli el azonban azzal, hogy a csomag tartalmát a havária védőeszköz szükségletéhez köti 4.§ (7) (8).  gondoskodik a védőeszközök gondozásáról (karbantartásáról, tisztításáról, javításáról) A munkáltatónak biztosítania kell az egyéni védőeszközök rendeltetésszerű használhatóságát, a védelmi szint megőrzését, a kielégítő higiénés állapotát, a szükséges tisztítását, karbantartását (javítását), szükség esetén a pótlását [mindezt az Mvt. 54. § (7) bekezdésének g) pontja írja elő]. A gyakorlatban ezt elsősorban a munkavállaló által viselt egyéni védőeszköz állapotából kiindulva kell megítélni. A tisztítás, karbantartás, pótlás rendjét a belső szabályozásnak kell tartalmaznia. Ha a munkáltató nem, vagy csak részben tesz eleget a tisztításra, karbantartásra vonatkozó kötelezettségének, akkor az érintett egyéni védőeszközöket nem szabad tovább használni. A tisztítások számáról, a karbantartásokról és a javításokról, valamint azok eredményéről nyilvántartást kell vezetni.  tájékoztatja a munkavállalókat az őket érhető kockázatok jellegéről és mértékéről A munkáltató köteles előzetesen tájékoztatni a munkavállalót azoknak a kockázatoknak a jellegéről és mértékéről, amelyekkel szemben a védőeszközt kell használni.  gondoskodik arról, hogy a munkavállalók a védőeszközök használatának módját – szükség szerint gyakorlati képzés keretében – elsajátítsák A munkáltatónak meg kell határoznia az egyéni védőeszközök használata oktatásának, gyakoroltatásának rendjét. Ennek alapját az egyéni védőeszközök rendeltetésszerű használatára vonatkozó Tájékoztatóban foglaltak képezik, amelyek megtartásának és megtartatásának (védőeszközök ellenőrzése, tárolása, cseréje, karbantartása stb.) szabályait a munkavállalóknak ismerniük kell. Ismerniük kell ezen túl azokat az eseteket is, amikor az elhasználódott védőeszközök hulladékként (veszélyes hulladékként) kell kezelni, továbbá ilyen esetekre vonatkozó előírásokat. Szükség esetén tudniuk kell az egyéni védőeszközök használatának egészségi alkalmassági feltételeit, valamint a védőeszköz használat egészségi korlátait.  a munkavállalók rendelkezésére bocsátja a védőeszköz magyar nyelvű tájékoztatóját Az egyéni védőeszközt az üzemeltető munkáltatónak soron kívül ellenőriznie kell, ha az a rendeltetésszerű alkalmazás során közvetlenül veszélyeztette a munkavállaló egészségét és biztonságát, vagy ezzel összefüggésben munkabaleset következett be. Az ellenőrzés elvégzéséig annak üzemeltetését, illetve használatát meg kell tiltani. Az ellenőrzés elvégzése - a veszélyeztetés jellegétől függően - munkabiztonsági, illetve munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül [Mvt. 23. § (2)]. b.

Munkavállalói

Munkakezdéskor, és használat közben köteles megvizsgálni szemrevételezéssel a védőeszközök épségét. c.

Időszakos

Az időszakos felülvizsgálatok leghosszabb időközeit ált. a gyártók határozzák meg, ill. van olyan védőeszköz is, amelynél szabvány írja elő. A konkrét időközöket a Tájékoztató közvetíti a munkáltatók, és bármely érdekelt fél számára.

Forrás: http://www.doksi.hu

A védőeszköz időszakos felülvizsgálatát kizárólag a gyártó vagy bejelentett szerv végezheti el, és ezt a használónak kell kezdeményeznie. A munkáltatónak az időszakos felülvizsgálat megtörténtét bizonyító erejű dokumentummal igazolnia kell. Ezt a felülvizsgálatot végző szervezetnek kell kiadnia, amely lehetővé teszi a védőeszköz egyértelmű azonosítását, a felülvizsgálat időpontját és eredményét. Ha a munkáltató az időszakos felülvizsgálatot elmulasztotta, akkor az egyéni védőeszköz nem használható. (2/2002. (II.7.) SzCsM.rendelet 3.§(2) a, és b, pontjai, 11.§(2), valamint a 65/1999.(XII.22.) EüM rendelet 3.§ (3) bekezdése).

1651-06/1 modul 7. tétel

Forrás: http://www.doksi.hu

Egy vezeték nélküli távközlési építményen (antennatorony) történő munkavégzéshez válassza ki és ismertesse a kiválasztott egyéni védőeszközöket, adjon tájékoztatást azok rendeltetésszerű használatáról! Az egyéni védőeszközökre vonatkozó legfontosabb jogszabályok o A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény. o 2/2002. (II. 7.) SZCSM rendelet az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségük tanúsításáról. o 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről. A kockázatok értékelése Veszélyek: Mechanikai veszélyek: magasban végzett munka miatt a leesés veszélye, fokozott kilengés veszélye, a fel– és lejutás, szerkezeti omlás, borulás; leeső tárgyak veszélye Villamos veszély: érinthető feszültség alatti részek, elektrosztatikus feltöltődés, villámcsapás veszélye Ártalmak: Sugárzás: kis- és nagyfrekvenciás, mikrohullám, elektron vagy ion sugárzás, a Nap UV sugárzása Zaj: kézi kisgépek magas frekvenciájú zaja Rezgés: kézben tartott munkaeszközből származó rezgés Ergonómiai veszély: helytelen testtartás, mentális túlterhelés Pszichikai: stressz hatás, nagy koncentrációt igénylő feladat Eszköz kiválasztása és ismertetése Leesés elleni védőeszköz a fel-, és a lejutáskor, amennyiben nincs kiépített védőív. Karabinerrel biztosított munkahelyzet beállító deréköv a fenti munkavégzés során. Védősisak (alapkövetelményeknek megfelelő), Csúszás mentes lábbeli, Kézi szerszámokhoz csukló rögzítő. Egyedül munkát végezni nem lehet.  min. elen lenni. kétAdolgozónak két dolgozókell j közötti kommunikációt vmilyen kommunikációs eszközzel biztosítani kell a munkavégzés során. A munkát az antennatorony feszültségmentes állapotában kell elvégezni. Megrendelés, beszerzés, nyilvántartás A fentiekben meghatározott egyéni védőeszközök beszerzése a munkáltató feladata. Amennyiben a meghatározott védőeszköz beszerzése akadályba ütközik, akkor helyette csak azonos vagy jobb védelmi képességű eszköz szabad biztosítani. A védőeszközhöz gyártói megfelelőségi nyilatkozat és (vagy típusvizsgálati tanúsítvány kell/CE-jeles/), és magyar nyelvű ismertető is kötelező Juttatás rendje A munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről szóló 65/1999. (XII.22.) EüM rendelet alapján. E rendelet magában foglalja a szükséges intézkedések meghatározását, a végrehajtásért felelős személyek és határidők kijelölését.

Forrás: http://www.doksi.hu

Az egyéni védőeszköz juttatás rendjének meghatározása munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység, amelyre a munkáltatónak írásbeli szabályozást kell készítenie. Használat szabályai Általános A dolgozók kötelesek az egyéni védőeszközöket rendszeresen az előirt módon rendeltetésszerűen használni. ha a munkavállalók nem használják az egyéni védőeszközöket az fokozottan balesetveszélyes, amit a munkáltató és az ellenőrző szervek szankcionálnak. Speciális A munkahelyzet beállító deréköveket, a test hevederzeteket, a köteleket, a kapcsokat a gyártástól számított 5-6 évig lehet felhasználni, a legalább évenkénti időszakos felülvizsgálatok mellett.

Gyakoroltatás A speciális védőeszközökkel való munkát előzetesen oktatni és gyakoroltatni kell a munkavállalóval. Addig nem dolgozhatnak munkavállalók ezekkel az eszközökkel, amíg nem tudják biztonságosan kezelni. Munkáltató gondoskodik arról, hogy a munkavállalók a védőeszközök használatának módját – szükség szerint gyakorlati képzés keretében – elsajátítsák Karbantartás (tisztítás) A munkáltatónak biztosítania kell az egyéni védőeszközök rendeltetésszerű használhatóságát, a védelmi szint megőrzését, a kielégítő higiénés állapotát, a szükséges tisztítását, karbantartását, javítását, szükség esetén a pótlását. Minden használat előtt fokozottan ellenőrizni kell a köteleket, amelyen nem lehet semmilyen sérülés. Az egyéni védőeszközöket csak tisztán, átvizsgálás után szabad tárolni. Bármely sérülés esetén azonnal cserélni kell. Tárolás, csere, selejtezés A tisztán tartás érdekében lehetőséget kell biztosítani, a higiénikus tárolásra. Kihordási idejük nincs az egyéni védőeszközöknek. A munkáltató ingyen biztosítja. Ha elhasználódik, ki kell cserélni azonnal. A használhatatlan eszközt, valamint amelynek a gyártó által meghatározott szavatossági ideje lejárt, le kell selejtezni Felülvizsgálat Munkáltatói Rendszeresen ellenőrizni köteles, hogy használják, és tisztán tartják a dolgozók az egyéni védőeszközöket. Munkavállalói Munkakezdéskor, és használat közben köteles megvizsgálni szemrevételezéssel a védőeszközök épségét. Időszakos Az egyéni védőeszközök meghatározott körét időszakos felülvizsgálat alá kell vonni, annak érdekében, hogy hosszabb távon is biztosan használhatók legyenek.

Forrás: http://www.doksi.hu

Az időszakos felülvizsgálatok leghosszabb időközeit általában a gyártók határozzák meg, de vannak olyan védőeszközök is, amelyek időszakos felülvizsgálatát szabvány írja elő. Ilyen pl. a leesés elleni védőeszközök. A munkáltatónak a felülvizsgálat megtörténtét bizonyító erejű dokumentummal kell tudni igazolnia.

1651-06/1 8. Foglalkozási sugárterheléses veszéllyel járó munkavégzéshez válasza ki és ismertese a kiválasztott egyéni védőeszközöket, adjon tájékoztatást azok rendeltetésszerű használatáról. Kockázatok értékelése. Veszélyek - Akut sugárhatás - sugárszennyeződés Ártalmak Akut sugárhatásról beszélünk, ha a hatás és a következménye között rövid idő telik el. Akut sérülések leggyakrabban a kezek bőrfelületén, a fejen és a nyakon figyelhetők meg. Ha nagyobb dózis éri az emberi szervezetet émelygés, hányás, hasmenés, ajak és torok megdagad. A sugárszennyeződés során az ember érintkezésbe kerül a radioaktív anyaggal, (por vagy folyadék formában) amely azután is meg marad a szervezetében. Az anyag kerülhet a bőrre ahonnan felszívódva, vagy sebeken keresztül bejut a szervezetbe és sugárzást bocsát ki magából. A testen belüli sugárzás krónikus betegségeket okozhat. Ha az emberi szervezetet kisebb dózishatás éri, ennek következménye lehet mutációk létrejötte, fehérvérűség, rosszindulatú daganatok kialakulása, az életkor rövidülése.

Forrás: http://www.doksi.hu

Eszköz kiválasztása és ismertetése A védőeszköz kiválasztását megelőzően a munkáltató köteles a védőeszköz típusbizonyítványa, valamint szakértői vélemény alapján felmérni, hogy a felhasználni kívánt védőeszköz megfelel-e a kockázat elemzésben előírtaknak. A kockázat elemzésnek tartalmaznia kell: - azoknak a kockázatoknak az értékelését, amelyek más eszközökkel nem háríthatók, - azoknak a jellemzőknek a meghatározását, amelyekkel a védőeszköznek rendelkeznie kell ahhoz, hogy az említett kockázatokkal szemben hatékony legyen, beleértve azon kockázat figyelembevételét, amelyet maga a készülék okozhat, Megrendelés, beszerzés, nyilvántartás Egyéni védőeszközt használatba venni akkor szabad, ha az rendelkezik megfelelőségi nyilatkozattal, illetve típusbizonyítvánnyal. Az igénylések alapján a megrendelés, beszerzés, nyilvántartás, kiadás, Juttatás rendje A munkáltató a védőeszköz juttatásának rendje meghatározásába a munkavédelmi képviselőt, valamint a foglalkozás-egészségügyi szolgálatot bevonja, akik jogosultak a védőeszköz kiválasztására javaslatot tenni. A védőeszköz személyes használatra szolgál, kihordási ideje nincs. Amennyiben a munkavégzés körülményei megkívánják, hogy valamely védőeszközt ne csak egy személy, hanem többen is használjanak, megfelelő intézkedéseket kell tenni annak biztosítására, hogy az ilyen használat ne jelentsen egészségügyi vagy higiénés kockázatot a használók számára. A védőruha, védőeszköz raktárból történő vételezése után a szervezeti egység vezetőjének engedélyével a munkavállaló részére át kell adni, írásban dokumentálva az átvételt. Használat szabályai -

általános

A munkavállaló a védőeszköz használatáról érvényesen nem mondhat le. A munkavállaló a védőeszközt nem viheti el a munkahelyéről, kivéve, ha a munkáltató engedélyezte annak elvitelét, amennyiben: a munkavégzés helye változó, a védőeszköz elvitele közegészségügyi szabályokba nem ütközik. A munkavállaló köteles a részére biztosított egyéni védőeszközt rendeltetésének megfelelően használni, szakszerűen tárolni, állagát megóvni és a tőle elvárható tisztításáról gondoskodni, valamint elhasználódását, alkalmatlanná válását a munkáltatónak jelenteni. A munkavállaló jogosult megtagadni a munkavégzést, ha azzal életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Ha a munkáltató utasításának teljesítésével másokat veszélyeztetne közvetlenül és súlyosan, a teljesítést meg kell tagadnia. Az előbbiekben meghatározott veszélyeztetésnek minősül különösen a szükséges védőberendezések, az egyéni védőeszközök működésképtelensége, illetve hiánya. Amennyiben a munkavállaló munkaköre az egységen belül megváltozik, akkor az új munkakörének megfelelő védőeszköz illeti meg.

Forrás: http://www.doksi.hu

speciális

A védőeszköz használatának feltételeit - különösen viselhetőségének időtartamát a kockázat súlyossága, a kockázatnak való kitettség gyakorisága, az egyes munkavállalók munkavégzési helyének jellemzői, valamint a védőeszköz teljesítménye és hatásfoka, valamint a védőeszköz viselése által okozott többletterhelés mértékének figyelembevétele alapján kell meghatározni. Gyakoroltatás Védőeszközök használatának oktatása, gyakoroltatása szükséges akkor, ha annak használata az elvárható ismeret szintjét meghaladja (pl. gázálarcok, hevederek, stb). Az oktatás, gyakoroltatás megtartása a munkáltató feladata, melynek gyakoriságát az általa szükségesnek tartott mértékben meg kell határoznia. Munkáltató gondoskodik arról, hogy a munkavállalók a védőeszközök használatának módját – szükség szerint gyakorlati képzés keretében elsajátítsák Karbantartás A védőeszközök karbantartásáról, és tisztításáról a dolgozónak kell gondoskodni, a tőle elvárható módon. A tisztításhoz szükséges eszközöket a munkáltatónak kell biztosítani részére. Tárolás, csere, selejtezés. Tárolás A munka végeztével úgy kell tárolni, hogy járulékos sugárzás a háttérsugárzáson kívül ne érje. Védelmi képessége ne csökkenjen. Sugárterheléses veszéllyel járó munkavégzéshez használt védőeszközt nyilvántartási számmal kell ellátni. A tisztán tartás érdekében lehetőséget kell biztosítani, a higiénikus tárolásra. Csere Bármiféle rendellenesség vagy hiba előfordulását a szerviz lapon rögzíteni kell. Javíthatatlan hiba, elöregedés, vagy elhasználódás esetén a védőeszközt cserélni és selejtezni kell. Selejtezés A védelmi képességét vesztett védőeszköz tovább nem használható. Az elhasználódott védőeszközt veszélyes hulladéknak minősülnek veszélyes hulladékként kell kezelni. Felülvizsgálat - munkáltatói Rendszeresen ellenőrizni köteles, hogy használják, és tisztán tartják a dolgozók az egyéni védőeszközöket. - munkavállalói A munkavállaló haladéktalanul tájékoztatja a munkáltatót, ha megítélése szerint a védőeszköz elvesztette védelmi képességét.

Forrás: http://www.doksi.hu

időszakos A sugárterhelési védőeszköznél a használati útmutatója alapján meghatározott időnként ellenőrizni kell. Az időszakos ellenőrzés során arról kell meggyőződni, hogy a védőeszköz maradéktalanul teljesíti-e a funkcióját.

1651-06/1 modul 9. tétel Textilipari alapanyagokat feldolgozó szövődében történő munkavégzéshez válassza ki és ismertesse a kiválasztott egyéni védőeszközöket, adjon tájékoztatást azok rendeltetésszerű használatáról! Az egyéni védőeszközökre vonatkozó legfontosabb jogszabályok A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény. 2/2002. (II. 7.) SZCSM rendelet az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségük tanúsításáról. 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről. A kockázatok értékelése: A szövödékben általánosan megállapítható, hogy a dolgozok baleset elleni védelmét kollektív védelemmel valósítják meg. A forgó mozgó részeket elburkolják A vetélős szövő gépeken a pálya teljes hosszában a kirepülést átlátszó burkolattal akadályozzák meg . A járdák átjárok csúszásmentes kivitelűek antisztatikus védelemmel ellátottak. A szövödékben egyedi vagy központi klímaberendezések szabályozzák a légnedvességet. Veszélyek: Kézi anyagmozgatás és segédeszközei. Ártalmak: Zaj: a munkaeszközök magas zajszintje Ergonómiai veszély: egész napos állásjárás. Pszichikai: stresszhatás, nagy koncentrációt igénylő feladat A felhasznált alapanyagokból keletkező levegőben szálló porrészecskék. Eszköz kiválasztása és ismertetése Anyagmozgatáshoz szükséges egyéni védőfelszerelések: • védőkesztyű, tenyér illetve karvédő. • csuklószorító • vállvédő párna illetve bőr • acélbetétes védőbakancs Zaj elleni védőfelszerelés: mérés alapján kell kiválasztani 66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet előírása alapján. Amelyek lehetnek: - zajvédő füldugók, - zajvédő fültokok, - zajvédő sisakok. A levegőben szálló porrészecskék koncentrációjáról szintén méréssel kell meggyőződni, amennyiben a kollektív védelem nem elegendő abban az esetben: • porálarcot kell alkalmazni Megrendelés, beszerzés, nyilvántartás

Forrás: http://www.doksi.hu

A fentiekben meghatározott egyéni védőeszközök beszerzése a munkáltató feladata. Amennyiben a meghatározott védőeszköz beszerzése akadályba ütközik, akkor helyette csak azonos vagy jobb védelmi képességű eszköz szabad biztosítani. A védőeszközhöz gyártói megfelelőségi nyilatkozat és (vagy típusvizsgálati tanúsítvány kell/CE-jeles/), és magyar nyelvű ismertető is kötelező Juttatás rendje: Az egyéni védőeszköz juttatás rendjének meghatározása munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység, amelyre a munkáltatónak írásbeli szabályozást kell készítenie. Használat szabályai Általános A dolgozók kötelesek az egyéni védőeszközöket rendszeresen az előirt módon rendeltetésszerűen használni. ha a munkavállalók nem használják az egyéni védőeszközöket az fokozottan balesetveszélyes, amit a munkáltató és az ellenőrző szervek szankcionálnak. Speciális A mindennapi gyakorlatban a zajterhelés jelentős a textiliparban. Figyelni kell, hogy a dolgozók használják a rendelkezésre bocsátott füldugót . Abban az estben ha a munkavállaló nem tuja használni a rendelkezésére álló védőeszközt /pld . füldugó/ akkor ugyanolyan védelmi képességű fültokot stb. kell adni mivel 85 dBA feletti hosszabb-rövidebb idejű egyszeri zajexpozíció után is kimutatható hallásküszöb átmeneti, időszakos emelkedése, mely igen gyakran fülzúgásos panaszokkal társul. Az átmeneti hallásküszöb emelkedés nagysága – az egyéni érzékenységen túlmenően – elsősorban nagyságától, illetve az expozíció időtartamától függ. A zajexpozíció megszűnte után az átmeneti hallásküszöb emelkedés fokozatosan normalizálódik. Rendszeres, vagy egyszeri nagy intenzitású zaj behatás után a hallásküszöb emelkedés maradandó lehet. Gyakoroltatás A speciális védőeszközökkel való munkát előzetesen oktatni és gyakoroltatni kell a munkavállalóval. Addig nem dolgozhatnak munkavállalók ezekkel az eszközökkel, amíg nem tudják biztonságosan kezelni. Munkáltató gondoskodik arról, hogy a munkavállalók a védőeszközök használatának módját – szükség szerint gyakorlati képzés keretében – elsajátítsák Karbantartás (tisztítás) A munkáltatónak biztosítania kell az egyéni védőeszközök rendeltetésszerű használhatóságát, a védelmi szint megőrzését, a kielégítő higiénés állapotát, a szükséges tisztítását, karbantartását, javítását, szükség esetén a pótlását. Minden használat előtt fokozottan ellenőrizni kell a köteleket, amelyen nem lehet semmilyen sérülés. Az egyéni védőeszközöket csak tisztán, átvizsgálás után szabad tárolni. Bármely sérülés esetén azonnal cserélni kell. Speciális technika miatt semmilyen javítás sem lehetséges.

Forrás: http://www.doksi.hu

Tárolás, csere, selejtezés A tisztán tartás érdekében lehetőséget kell biztosítani, a higiénikus tárolásra. Kihordási idejük nincs az egyéni védőeszközöknek. A munkáltató ingyen biztosítja. Ha elhasználódik, ki kell cserélni azonnal. A használhatatlan eszközt, valamint amelynek a gyártó által meghatározott szavatossági ideje lejárt, le kell selejtezni Felülvizsgálat Munkáltatói Rendszeresen ellenőrizni köteles, hogy használják, és tisztán tartják a dolgozók az egyéni védőeszközöket. Munkavállalói Munkakezdéskor, és használat közben köteles megvizsgálni szemrevételezéssel a védőeszközök épségét. Időszakos Az egyéni védőeszközök meghatározott körét időszakos felülvizsgálatát alá kell vonni, annak érdekében, hogy hosszabb távon is biztosan használhatók legyenek. Az időszakos felülvizsgálatok leghosszabb időközeit általában a gyártók határozzák meg, de vannak olyan védőeszközök is, amelyek időszakos felülvizsgálatát szabvány írja elő. A munkáltatónak a felülvizsgálat megtörténtét bizonyító erejű dokumentummal kell tudni igazolnia.

1651-06/1 10. tétel Veszélyes maró és irritáló anyagokat felhasználó üzemben történő munkavégzéshez válassza ki és ismertesse a kiválasztott egyéni védőeszközöket, adjon tájékoztatást azok rendeltetésszerű használatáról! Ki az, aki a munkavégzése során ki van téve a veszélynek? Foglalkozásszerű felhasználó: aki foglalkozása körében veszélyes anyaggal, illetve veszélyes készítménnyel tevékenységet végez, illetve foglalkozása vagy tevékenységi körében szervezett munkavégzésben veszélyes anyaggal, illetve veszélyes készítménnyel végzett tevékenység céljából munkavállalót foglalkoztat, Az összes kockázatot fel kell mérni, amit valamely anyag használata az egészségre nézve jelenthet. Ebből a célból az egészségre nézve veszélyes hatások a következőképpen oszthatók fel: - heveny halálos - nem halálos maradandó hatások egyetlen expozíció után, - súlyos hatások ismételt vagy hosszabb expozíció után,

Forrás: http://www.doksi.hu

- maró hatások, - irritatív hatások, - túlérzékenységet okozó hatások, - rákkeltő hatások, - mutagén hatások, - reprodukciót (szaporodást) károsító hatások (beleértve a teratogén hatásokat is). Az összes egészségre veszélyes hatásokat a koncentrációkkal kell kifejezni. Ennek segítségével történik a veszélyes készítmények osztálybasorolása és ez utóbbi alapján határozzuk meg a veszélyszimbólumot, veszélyjelet, valamint a kockázatra és a biztonsági intézkedésre utaló mondatokat. A szimbólumok elsőbbséget élveznek, de a szimbólumon kívül fontos figyelembe venni az összes kockázatra utaló mondatot külön-külön, amelyek az egyes anyagokból eredő kockázatokra vonatkoznak. Maró anyagok és készítmények: Amelyek élő szövettel érintkezve, azok elhalását okozzák. Irritáló vagy izgató anyagok és készítmények: Olyan nem maró anyagok és készítmények, amelyek bőrrel, szemmel, vagy nyálkahártyával való pillanatszerű, hosszantartó vagy ismételt érintkezésük esetén gyulladást okoznak. Veszélyes anyagok élettani hatása Az emberi szervezetre kifejtette mérgező hatása számos tényező függvénye, mint például: -

az anyag méregerősségétől „nagyon mérgező”, „mérgező”, és „ártalmas” továbbá az anyag fizikai-kémiai tulajdonságai mint oldhatóság és koncentráció a mérgező hatás, behatásának időtartamától milyen módon jutott a szervezetbe az anyag 1. légúton keresztül 2. szájon és emésztőrendszeren keresztül vagy 3. bőrön keresztül

Légúton keresztül, az egészségre ártalmas anyag felszívódása a tüdőből nagyon gyors, mivel a tüdőhólyagocskák felületén keresztül azonnal a véráramba jut. Nem mérgező fojtó gázok és gőzök: - széndioxid borospince - nitrogén készülékek inertizálásakor (oxigénmentesítés) - szénhidrogének (metán, propán, bután) aknák, csatornák Élettani hatásuk: a levegőben lévő nagyobb koncentrációjuk folytán a levegő oxigéntartalma az élettanilag szükséges 17% alá csökken. A szervezet nem érzékeli a gázt és védekező hatása sincs rá. Mérgező hatású fojtó gázok:

Forrás: http://www.doksi.hu

- Szénmonoxid kohógáz, gázbontási gázok Élettani hatás: kb. 300-szor jobban kötődik a hemoglobinhoz, mint az oxigén. Színtelen, szagtalan, íztelen gáz, védekező reflexe a szervezetnek nincs. - Ciánhidrogén ciánsós galvánfürdő, Élettani hatás: gátolja a sejtekben végbemenő oxidációs folyamatokat. Keserűmandulára emlékeztető szag, színtelen gáz, védekező reflexe a szervezetnek nincs. - Kénhidrogén kéntartalmú ásványolajak szenek ipari feldolgozása ammónia, kéndioxid, klór, stb. Élettani hatás: az ingerlő gázok a légutak nyálkahártyáján vérbőséget idéznek elő. Belégzéskor azonnal jelentkezik köhögés, könnyezés. Műszaki megelőző intézkedések: - Szabadtéren vagy nagy légterű üzemcsarnokban a kikerülő gáz hamar felhígul - Készülékek szétszedése előtt a gázmaradványokat, megkötéssel kiszellőztetéssel eltávolítani - Csővezetéken vákuummal szállítani - Gázérzékelők és jelzőrendszerek telepítése Légzésvédő egyéni védőeszközök használata: - Szűrő típusú légzésvédő eszközök: A levegőben lévő mérgező gázokat a gázspecifikus szűrőbetétek anyaga megköti, ezáltal a levegő megtisztulva jut a légútba. (Csak korlátozott koncentráció tartományba és ideig használható) - Izolációs légzésvédő eszközök: A környező, szennyezett levegőtől független forrásból biztosítják a szervezet oxigánszükségletét. Maró hatású anyagok: Jellemző anyagok: - szervetlen ásványi savak: kénsav, sósav, salétromsav - szerves savak: hangyasav, ecetsav - szervetlen lúgok: égetett mész, hypó, káliumhidroxid - egyéb maró hatású szerves vegyületek: fenol, formaldehid Ezen anyagokat szinte minden iparág használja, de alkalmazásuk elterjedt a háztartásban is. Élettani hatásuk: A maró anyagok az élő szervezetet roncsolják. A bőrrel, a szem és emésztőrendszer nyálkahártyájával, kontaktusba kerülve – a töménységtől függően – azon gyulladást, fekélyeket, elhalást okoznak. Műszaki megelőző intézkedések: - zárt technológia alkalmazása, lehetőleg szabad téren - zárt technológia esetén hatásos elszívás - elfolyó, elcsepegő anyagnál annak összegyűjtése, majd biztonságos megsemmisítése

Forrás: http://www.doksi.hu

a munkaművelet során a légtér veszélyes anyag koncentrációjának ellenőrzése műszeres méréssel.

Eszköz kiválasztása és ismertetése: Az egyéni védőeszközök szervezett munkavégzés keretében történő juttatásának alapelveit az Mvt. határozza meg. Ennek lényege, hogy minden olyan megoldást előnyben kell részesíteni (kollektív védőeszközök, szervezési intézkedések) az egyéni védőeszközökkel szemben, amelyek több személy egyidejű védelmét biztosítják, illetőleg a személy számára nagyobb védelmet nyújt. Az adott egyéni védőeszközzel is a lehető legmagasabb védelmi szintet kell megvalósítani. A munkáltató köteles egyéni védőeszközről gondoskodni. A védőeszközt tehát természetben kell a munkavállalóknak átadni, és a munkáltató karbantartás, tisztítás, javítás vagy csere útján gondoskodik arról, hogy a védőeszköz használható, valamint megfelelő higiénés állapotban legyen. Általános: A végzett tevékenységhez az alábbi védőeszközöket választjuk ki: − arc és fej védelem: védőálarc: arcvédelemmel kiegészített szemvédő − testvédelem: folyékony vegyszer ellen védőruha − kézvédő: izoláló sugárzás, radioaktív szennyezés ellen kesztyű − lábvédő: szigetelő lábbeli. Speciális: A korlátozott számban megengedett tisztítások számáról nyilvántartást ajánlott vezetni, annak igazolására, hogy a munkáltató a megengedett határt nem lépte át. A tisztítással csökkenhet az egyéni védőeszköz védelmi szintje, ami a tisztítások számának túllépése esetén kritikus mértékű lehet. Mivel az eredeti védelmi szint megléte, illetve attól történő eltérés mértéke ilyenkor már nem vizsgálható, nyilvántartás hiányában előfordulhat, hogy védelmi képességét vesztett egyéni védőeszköz kerül a munkavállalóhoz. A munkavállaló köteles a megítélése szerint védelmi képességét vesztett egyéni védőeszközt közvetlen munkahelyi vezetőjének bemutatni és kérni a cseréjét. A munkáltatónak meg kell szerveznie, hogy a munkavállalók munkakiesés nélkül állandó vagy változó munkahelyen végzik tevékenységüket. A változó munkahelyek esetében a munkáltatónak írásban engedélyeznie kell, hogy a munkavállaló az egyéni védőeszközöket a munkahelyéről elvigye. Ez csak abban az esetben megengedett, ha: 1.)

a munkavégzés helye változó és a munkáltató más módon nem tudja biztosítani a védőeszközt a munkavállaló számára 2.) a védőeszköz elvitele közegészségügyi szabályokba nem ütközik A munkáltatónak olyan módon kell gondoskodnia a védőeszköz biztosításáról, hogy a védőeszköz rendeltetésszerű használhatóságát a munkavégzés során folyamatosan fenntartsa. Ennek elsődleges feltétele, hogy a védőeszköz úgy nyújtson védelmet a munkakörnyezeti kockázatokkal szemben, hogy eközben önmaga ne idézzen elő további veszélyt. A védőeszközt úgy kell megválasztani, hogy védelmi szintje megtartásával feleljen meg a

Forrás: http://www.doksi.hu

munkavégzés körülményeinek, illetőleg az ergonómiai követelményeknek és a munkavállaló egészségi állapotának. A védőeszköz mindig legyen megfelelő méretű a viselője számára, ide értve azt is, hogy a szükséges igazítás elvégzése után illeszkedjen viselőjére. A munkahelyeken gyakran fordul elő egyszerre több kockázat, amelyek fennállása szükségessé teszi, hogy a munkavállaló egy időben több védőeszközt használjon. Ilyen esetben ezeknek a védőeszközöknek összeillőknek, és hatékonyaknak kell lenniük a fennálló kockázatokkal szemben. Megrendelés, beszerzés, nyilvántartás: A fentiekben meghatározott egyéni védőeszközök beszerzése a munkáltató feladata. Amennyiben a meghatározott védőeszköz beszerzése akadályba ütközik, akkor helyette csak azonos vagy jobb védelmi képességű eszközt szabad biztosítani. A védőeszközhöz gyártói megfelelőségi nyilatkozat és (vagy típusvizsgálati tanúsítvány kell /CE-jeles/), és magyar nyelvű ismertető is kötelező. Fenti védőeszközöket figyelembe véve a dolgozói létszámot, a használhatósági idő egységeket 1 évre elegendő mennyiségben kell megrendeli, és nyilvántartásba venni. A dolgozók részére a juttatást a vonatkozó jogszabály szerint végezzük el. Gyakoroltatás: A speciális védőeszközökkel való munkát előzetesen oktatni és gyakoroltatni kell a munkavállalóval. Addig nem dolgozhatnak munkavállalók ezekkel az eszközökkel, amíg nem tudják biztonságosan kezelni. Munkáltató gondoskodik arról, hogy a munkavállalók a védőeszközök használatának módját – szükség szerint gyakorlati képzés keretében – elsajátítsák. Karbantartás (tisztítás): A munkáltatónak biztosítania kell az egyéni védőeszközök rendeltetésszerű használhatóságát, a védelmi szint megőrzését, a kielégítő higiénés állapotát, a szükséges tisztítását, karbantartását, javítását, szükség esetén pótlását. Minden használat előtt fokozottan ellenőrizni kell a védőruhát, amelyen nem lehet semmilyen sérülés. Az egyéni védőeszközöket csak tisztán, átvizsgálás után szabad tárolni. Bármely sérülés esetén azonnal cserélni kell. Tárolás, csere, selejtezés: A tisztán tartás érdekében lehetőséget kell biztosítani, a higiénikus tárolásra, Kihordási idejük nincs az egyéni védőeszközöknek. A munkáltató ingyen biztosítja. Ha elhasználódik, ki kell cserélni azonnal. A használhatatlan eszközt, valamint amelynek a gyártó által meghatározott szavatossági ideje lejárt, le kell selejtezni. Felülvizsgálat:  Munkáltatói Rendszeresen ellenőrizni köteles, hogy használják, és tisztán tartják a dolgozók az egyéni védőeszközöket.  Munkavállalói Munkakezdéskor, és használat közben köteles megvizsgálni szemrevételezéssel a védőeszközök épségét.  Időszakos

Forrás: http://www.doksi.hu

Az egyéni védőeszközök meghatározott körét időszakos felülvizsgálat alá kell vonni, annak érdekében, hogy hosszabb távon is biztosan felhasználhatók legyenek. Az időszakos felülvizsgálatok leghosszabb időközeit általában a gyártók határozzák meg, de vannak olyan védőeszközök is, amelyek időszakos felülvizsgálatát szabvány írja elő. A munkáltatónak a felülvizsgálat megtörténtét bizonyító eredetű dokumentummal kell tudni igazolni.

1651-06/1 11. Veszélyes mérgező és rákkeltő anyagokat felhasználó üzemben történő munkavégzéshez válassza ki és ismertesse a kiválasztott egyéni védőeszközöket, adjon tájékoztatást azok rendeltetésszerű használatáról. •

A kockázatok értékelése:

Veszély: A felhasznált és a munkavégzés során alkalmazott mérgező, rákkeltő anyagok érintése, azok belégzése.

Forrás: http://www.doksi.hu

Azokat az anyagokat és készítményeket, amelyek fizikai, kémiai, biológiai vagy ökotoxikológiai sajátságai révén az embert és a környezetet károsíthatják, veszélyes anyagoknak és készítményeknek minősítjük. A veszélyes vegyi anyagokkal és készítményekkel kapcsolatos eljárások szabályait a 2000. évi XXV. törvény, illetve a végrehajtására kiadott 44/2000. (XII.27.) EüM rendelet határozza meg. A munkahelyek kémiai biztonságának szabályait a 25/2000. (IX.30.) EüM-SzCsM rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról és a 26/2000. (IX.30.) EüM rendelet a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezéséről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről határozza meg. A 44/2000. (XII.27.) EüM-SzCsM rendelet különböző eljárási szabályokat ír elő a régi veszélyes anyagokra vonatkozóan, amelyeket korábbi jogszabályok szerint bejelentettek, minősítettek és megfelelő módon közzétettek, valamint az új veszélyes anyagokra, amelyek veszélyességének meghatározás ezen jogszabályban meghatározott eljárási szabályok szerint történik. Veszélyes anyagokkal és készítményekkel tevékenységet folytatni (gyártani, feldolgozni, kiszerelni, csomagolni, tárolni, mozgatni, felhasználni, árusítani, forgalmazni), csak a biztonsági adatlap birtokában, az abban foglaltak betartásával szabad. Veszélyes anyagok munkahelyi levegőben megengedett ÁK- és CK- értékei, illetőleg MK, valamint jellemző tulajdonságai: •

•

megengedett átlagos koncentráció: a légszennyező anyagnak a munkahely levegőjében egy műszakra megengedett átlag koncentrációja, amely a dolgozó egészségére általában nem fejt ki káros hatást, jelölése: ÁK, megengedett csúcskoncentráció (rövid ideig megengedhető legnagyobb levegőszennyezettség): a légszennyező anyagnak egy műszakon belül az 1-3. pontokban foglaltak szerint megengedett, az ÁK értéket meghaladó legnagyobb koncentrációja (az ÁK- és CK értékre vonatkozó követelményeknek egyidejűleg kell teljesülniük), jelölése: CK, maximális koncentráció: a műszak során eltűrt legmagasabb koncentráció, jelölése: MK, a maximális koncentrációban végzett munka esetében a dolgozó teljes munkaképes élete során (18-62 évig) a potenciális halálos kimenetelű egészségkárosító kockázat (rosszindulatú daganatos megbetegedés kockázata) < 1:105/év (10 mikrorizikó/év). Például: Megnevezés ANILIN

•

Képlet

AK-érték mg/m3

C 6 H 5 NH 2

62-53-3

CK-érték mg/m3 8

MK-érték mg/m3 32

Eszköz kiválasztása és ismertetése:

Forrás: http://www.doksi.hu

Az adott egyéni védőeszközzel is a lehető legmagasabb védelmi szintet kell megvalósítani. A munkáltató köteles egyéni védőeszközről gondoskodni. A védőeszközt tehát természetben kell a munkavállalóknak átadni, és a munkáltató karbantartás, tisztítás, javítás vagy csere útján gondoskodik arról, hogy a védőeszköz használható, valamint megfelelő higiénés állapotban legyen. 2004. május 1-én az egyéni védőeszközök követelményeire vonatkozó jogszabályok közé az Európai Unió követelményeit teljes körűen átvevő jogszabály került be, módosítva az elavult előírások helyét. Az új rendelet magában foglalja az egyéni védőeszközök tervezésétől, gyártásától a megfelelőség tanúsításukig tartó folyamatot. A végzett tevékenységhez az alábbi védőeszközöket választjuk ki: − por- és gázok elleni védelem: * védőálarc: arcvédelemmel kiegészített szemvédő −

légzésvédelem: káros részecskék gázzal, gőzzel szennyezve: * részecskeszűrő félálarc (orrot, szájat, lehetőleg álat is védi)

−

testvédelem: folyékony vegyszer ellen védőruha

−

kézvédő: izoláló sugárzás, radioaktív szennyezés ellen kesztyű

−

lábvédő: szigetelő lábbeli.

•

Speciális:

a munkavégzés helye változó és a munkáltató más módon nem tudja biztosítani a védőeszközt a munkavállaló számára 4.) a védőeszköz elvitele közegészségügyi szabályokba nem ütközik A munkáltatónak olyan módon kell gondoskodnia a védőeszköz biztosításáról, hogy a védőeszköz rendeltetésszerű használhatóságát a munkavégzés során folyamatosan fenntartsa. Ennek elsődleges feltétele, hogy a védőeszköz úgy nyújtson védelmet a munkakörnyezeti kockázatokkal szemben, hogy eközben önmaga ne idézzen elő további veszélyt. A

Forrás: http://www.doksi.hu

védőeszközt úgy kell megválasztani, hogy védelmi szintje megtartásával feleljen meg a munkavégzés körülményeinek, illetőleg az ergonómiai követelményeknek és a munkavállaló egészségi állapotának. A védőeszköz mindig legyen megfelelő méretű a viselője számára, ide értve azt is, hogy a szükséges igazítás elvégzése után illeszkedjen viselőjére. A munkahelyeken gyakran fordul elő egyszerre több kockázat, amelyek fennállása szükségessé teszi, hogy a munkavállaló egy időben több védőeszközt használjon. Ilyen esetben ezeknek a védőeszközöknek összeillőknek, és hatékonyaknak kell lenniük a fennálló kockázatokkal szemben. •

Megrendelés, beszerzés, nyilvántartás:

Karbantartás (tisztítás):

A munkáltatónak biztosítania kell az egyéni védőeszközök rendeltetésszerű használhatóságát, a védelmi szint megőrzését, a kielégítő higiénés állapotát, a szükséges tisztítását, karbantartását, javítását, szükség esetén pótlását. Minden használat előtt fokozottan ellenőrizni kell a védőruhát, amelyen nem lehet semmilyen sérülés. Az egyéni védőeszközöket csak tisztán, átvizsgálás után szabad tárolni. Bármely sérülés esetén azonnal cserélni kell. •

Tárolás, csere, selejtezés:

A tisztán tartás érdekében lehetőséget kell biztosítani, a higiénikus tárolásra, Kihordási idejük nincs az egyéni védőeszközöknek. A munkáltató ingyen biztosítja. Ha elhasználódik, ki kell cserélni azonnal. A használhatatlan eszközt, valamint amelynek a gyártó által meghatározott szavatossági ideje lejárt, le kell selejtezni. •

Felülvizsgálat: •

Munkáltatói

Forrás: http://www.doksi.hu

•

Rendszeresen ellenőrizni köteles, hogy használják, és tisztán tartják a dolgozók az egyéni védőeszközöket. Munkavállalói Munkakezdéskor, és használat közben köteles megvizsgálni szemrevételezéssel a védőeszközök épségét. Időszakos Az egyéni védőeszközök meghatározott körét időszakos felülvizsgálat alá kell vonni, annak érdekében, hogy hosszabb távon is biztosan felhasználhatók legyenek. Az időszakos felülvizsgálatok leghosszabb időközeit általában a gyártók határozzák meg, de vannak olyan védőeszközök is, amelyek időszakos felülvizsgálatát szabvány írja elő. A munkáltatónak a felülvizsgálat megtörténtét bizonyító eredetű dokumentummal kell tudni igazolni.

Az Mvt. előírása értelmében a munkavállaló csak a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, a munkavédelemre vonatkozó szabályok, utasítások megtartásával, a munkavédelmi oktatásnak megfelelően végezhet munkát. A munkáltató és a munkavállaló egyidejűleg felelősséggel tartozik azért, hogy az egyéni védőeszköz használata rendeltetésszerű legyen. A biztonságos munkavégzés érdekében a védőeszközt a munkavállalónak haladéktalanul használnia vagy viselni kell, ha a valamely veszélyforrás (például zaj, por, optikai sugárzás stb.) jelen van a munkahelyén. A védőeszköz személyes használatra szolgál, mivel rendeltetésénél fogva csak egy személy védelmét képes ellátni. A védőeszköznek – magában foglalva a védőruhákat is – kihordási ideje nincs (ez a meghatározás a munkaruhákra érvényes), addig használhatóak, ameddig védelmi szintjük változatlan. A munkavállaló a védőeszköz használatáról érvényesen nem mondhat le, ezért a védőeszköz mellőzésére vonatkozó bármilyen módon tett nyilatkozatát figyelmen kívül kell hagyni. Ennek érdekében a munkáltató köteles a munkavállalónak a számára előírt egyéni védőeszköz rendeltetésszerű használatával kapcsolatos valamennyi ismeretet oktatás keretében átadni, meggyőződni arról, hogy az elméleti szabályokat a munkavállaló elsajátította, és azokat a gyakorlatban alkalmazni tudja. Az oktatásról vezetett nyilvántartást mindkét félnek alá kell írnia. Oktatni kell a munkavállalót, ha munkáltatója új típusú egyéni védőeszközre cserélte valamely korábban alkalmazott védőeszközét, vagy új veszélyforrás hatása elleni védőeszköz használata vált számára szükségessé. A munkáltató kötelezettsége, hogy a védőeszköz használatával kapcsolatosan, mind a munkavállalók, mind azok képviselői számára biztosítja a tájékoztatást, az oktatást és a konzultációt (az Mvt. rendelkezései szerint). 1651-06/1 12. Fokozottan tűz- és robbanásveszélyes anyagokat felhasználó üzemben történő munkavégzéshez válassza ki és ismertesse a kiválasztott egyéni védőeszközöket, adjon tájékoztatást azok rendeltetésszerű használatáról! Információtartalom vázlata A kockázatok értékelése a) a robbanóképes légtér kialakulásának és fennmaradásának valószínűsége, illetve annak időtartama;

Forrás: http://www.doksi.hu

b) a robbanóképes légtérben a gyújtóhatás bekövetkezésének valószínűsége, ideértve az elektrosztatikus kisüléseket is; c) berendezések, az alkalmazott anyagok, eljárások és ezek lehetséges kölcsönhatása; d) a robbanás bekövetkezése esetén a várható hatások mértéke. Azoknak a munkatereknek zónákba történő besorolása, ahol robbanóképes légtér kialakulhat, és amelyek tekintetében a munkáltatói védőintézkedések megtétele szükséges 0. zóna Az a munkatér, ahol az éghető gázok, gőzök vagy ködök (aerosolok) levegővel alkotott keverékéből álló robbanóképes légtér állandóan, hosszú időtartamban vagy gyakran van jelen. 1. zóna Az a munkatér, ahol normál üzemi körülmények között az éghető gázok, gőzök vagy ködök (aerosolok) levegővel alkotott keverékéből álló robbanóképes légtér fordulhat elő. 2 zóna Az a munkatér, ahol normál üzemi körülmények között az éghető gázok, gőzök vagy ködök (aerosolok) levegővel alkotott keverékéből álló robbanóképes légtér ritkán és rövid időtartamban van jelen. 20. zóna Az a munkatér, ahol lebegő éghető porok levegővel alkotott keverékéből álló robbanóképes légtér állandóan, hosszú időtartamban vagy gyakran van jelen. 21. zóna Az a munkatér, ahol normál üzemi körülmények között lebegő éghető porok levegővel alkotott keverékéből álló robbanóképes légtér fordulhat elő. 22. zóna Az a munkatér, ahol normál üzemi körülmények között lebegő éghető porok levegővel alkotott keverékéből álló robbanóképes légtér ritkán és csak rövid időtartamban van jelen. Robbanásvédelmi dokumentációt kell készíteni A robbanásvédelmi dokumentációnak különösen a következőket kell tartalmaznia: a) a kockázatok felmérését és értékelését; b) azoknak a megtett intézkedéseknek a felsorolását, amelyek az e rendeletben foglalt kötelezettségek teljesítését szolgálják; c) a munkaterületek zónákba történő besorolását és azon területek felsorolását d) a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjére vonatkozó intézkedéseket. A robbanásvédelmi dokumentációt a munkavégzés megkezdése előtt kell elkészíteni, változások esetén pedig módosítani kell, így különösen, ha a) a munkahelyet kibővítették vagy átalakították; b) az alkalmazott munkafolyamatban vagy technológiában változás történt. A robbanásvédelmi dokumentációt és annak módosításait ismertetni kell az érintett munkavállalókkal és munkavédelmi képviselőikkel. Biztosítani kell, hogy a potenciálisan robbanásveszélyes környezetbe illetéktelenek ne léphessenek be, az erre vonatkozó tilalmat (táblát vagy ábrát) jól látható helyen, a bejáratnál kell elhelyezni.

Forrás: http://www.doksi.hu

Robbanás veszélyes környezetből eredő veszélyek A robbanás veszélyes környezetben jelenlévő anyagok különféle koncentrációja a levegővel együtt robbanó elegyet alkotnak. Ilyen elegyet alkothatnak a lebegő porrészecskék is nem csak a gáz ill. folyadék részecskék. A robbanás bekövetkezésekor, ebben a környezetben tartózkodó emberek súlyos égési, akár halálos balesetet is szenvedhetnek. A készülékek és védelmi rendszerek kiválasztásának követelményei Amennyiben a robbanásvédelmi dokumentáció a kockázatértékelés alapvető megállapításaira alapozva más megállapításokat nem tartalmaz, mindazokon a területeken, ahol robbanóképes légtér kialakulhat, a készülékeket és védelmi rendszereket a külön jogszabályban meghatározott kategóriák szerint kell kiválasztani. Robbanóképes légtérben a következő kategóriájú készülékek alkalmazhatók: - 0. vagy 20. zóna: 1. kategóriájú készülék; - 1. vagy 21. zóna: 1. vagy 2. kategóriájú készülék; - 2. vagy 22. zóna: 1., 2. vagy 3. kategóriájú készülék. Robbanásveszélyes közegben használható, elektrosztatikus feltöltődést elvezető ruházatok kiválasztása A robbanásveszélyes környezetben használható védőruházatokat oly módon kell kiválasztani, hogy ne lehessenek villamos, elektrosztatikus eredetű vagy valamely súrlódásból, ütközésből fakadó ív vagy szikraképződés okozói, amely képes meggyújtani a robbanóelegyet. A korábbi tévhittel ellentétben a 100% pamut alapanyagú ruházatok nem felelnek meg az MSZ EN 1149-1 szabvány kritériumainak. A pamut alapanyagú ruházatok magas páratartalmú közegben mutatnak valamiféle elvezetési tulajdonságokat, de ezek nem permanensek. Különösen alacsony páratartalmú, száraz körülmények között szigetelő tulajdonságokat mutatnak. Az egyetlen megoldást a textilbe beszőtt vezetőképes szálanyagok biztosítják. A szabvány előírásai szerint ezek távolsága egymástól nem lehet 10 mm-nél nagyobb. Antisztatikus védőlábbeli kiválasztása Sztatikus feltöltődés elleni védőlábbelit kell használni minden olyan területen, ahol a robbanás veszélye fennáll: - olajipar, - vegyipar, - gyógyszergyártás, - gáz, olaj és benzinszállítás, - veszélyes áruk szállítása. Robbanásveszélyes környezetben való használatra szánt védőeszköz A robbanásveszélyes környezetben való használatra szánt védőeszközöket oly módon kell tervezni és gyártani, hogy ne lehessenek villamos, elektrosztatikus eredetű vagy valamely ütközésből fakadó ív vagy szikraképződés okozói, amely képes meggyújtani a robbanóelegyet.

Forrás: http://www.doksi.hu

Megrendelés, beszerzés, nyilvántartás A fentiekben meghatározott védőruházat, egyéni védőeszközök beszerzése a munkáltató feladata. Az egyéni védőeszközzel történő ellátás fontos szakasza azok megrendelése, illetőleg beszerzése. A munkáltatót nem mentesíti a védőeszközhöz tartozó dokumentációk és jelölések ellenőrzésének kötelezettsége alól, hogy az egyéni védőeszközök megfelelősége tanúsítását a forgalomba helyezés előtt a gyártónak kell elvégeznie vagy elvégeztetnie. Amennyiben a meghatározott védőeszköz beszerzése akadályba ütközik, akkor helyette csak azonos vagy jobb védelmi képességű eszköz szabad biztosítani. A védőeszközhöz gyártói megfelelőségi nyilatkozat és (vagy típusvizsgálati tanúsítvány kell/CE-jeles/), és magyar nyelvű ismertető is kötelező. Naprakész nyilvántartás vezetése a védőeszköz juttatásával kapcsolatos valamennyi dokumentumról a következők szerint: A kockázatbecslésre a védőeszköz kiválasztására vonatkozó adatokat, a mérési eredményeket, a munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységet végző személyek által alkotott véleményeket, megállapításokat, ajánlásokat, továbbá a védőeszköz juttatásával kapcsolatos dokumentumokat (felülvizsgálatról készült jegyzőkönyv, tisztítások számának nyilvántartása, oktatás dokumentálása, selejtezés iratai, stb.) a munkáltató naprakészen tartja nyilván, és azokat az ellenőrzést végző hatóság kérelmére bemutatja. Juttatás rendje Az egyéni védőeszközök szervezett munkavégzés keretében történő juttatásának alapelveit az Mvt. határozza meg. Ennek lényege, hogy minden olyan megoldást előnyben kell részesíteni (kollektív védőeszközök, szervezési intézkedések) az egyéni védőeszközökkel szemben, amelyek több személy egyidejű védelmét biztosítják, illetőleg a személy számára nagyobb védelmet nyújt (például amikor az előírt levegő vagy klíma biztosítása műszakilag megoldhatatlan). Az adott egyéni védőeszközzel is a lehető legmagasabb védelmi szintet kell megvalósítani A vonatkozó rendelet értelmében a védőeszközt a munkáltató ingyenesen biztosítja. A munkáltatót az Mvt. arra kötelezi, hogy az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjét írásban határozza meg. E feladat ellátása munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül, mivel az egyéni védőeszközzel történő foglalkozás a gyakorlatban mindkét szaktevékenységet felöleli. A munkáltató tehát a védőeszköz juttatásának rendje kialakítása során meghatározott sorrendben köteles feladatait végrehajtani. Első lépésként meghatározza a szükséges esetekben a kockázatok jellegét és mértékét, amit meg kell ismételnie a tényezők bármelyikének megváltozása esetén. Ezt követően össze kell vetnie a beszerezni kívánt védőeszköz védelmi szintjét (védelmi képességét stb.) a számára szükséges védőeszköz jellemzőkkel. A munkáltató biztosítja a kockázatok jellegének és mértékének megfelelő védelmi képességgel rendelkező, továbbá a munkavállaló által végzett fizikai munka mértékének és a klimatikus környezetnek megfelelő védőeszközt. Használat szabályai -

Általános

Speciális

Forrás: http://www.doksi.hu

Szabályok: A védőeszköz személyes használatra szolgál, kihordási ideje nincs. Amennyiben a munkavégzés körülményei megkívánják, hogy valamely védőeszközt ne csak egy személy, hanem többen is használjanak, megfelelő intézkedéseket kell tenni annak biztosítására, hogy az ilyen használat ne jelentsen egészségügyi, vagy higiénés kockázatot a használók számára. A védőeszközt a munkáltató ingyenesen biztosítja. A munkáltató előzetesen tájékoztatja a munkavállalót azoknak a kockázatoknak a jellegéről és mértékétől, amelyekkel szemben a védőeszköz használata őt megvédi, továbbá gondoskodik arról, hogy a munkavállaló megtanulja a védőeszköz használatának módját. ( szükség esetén gyakorlati képzést is biztosít a munkáltató.) A tájékoztatás és a gyakorlati képzés megtörténtét a munkáltató írásban dokumentálja, és a munkavállalóval aláíratja. A munkavállalót egyéni védőeszköz hiányában, vagy alkalmatlan védőeszközzel foglalkoztatni nem szabad. Munkáltatói kötelezettségek az egyéni védőeszközök használatával kapcsolatosan -

ellenőrzi a védőeszközök rendeltetésszerű használatát naprakész nyilvántartást vezet a védőeszköz juttatásával kapcsolatos valamennyi dokumentumról gondoskodik a védőeszköz védelmi képessége által nyújtott védelem fenntartásáról meghatározza a védőeszköz viselésének feltételeit gondoskodik arról, hogy a védőeszköz „igazítás elvégzése után illeszkedjen viselőjére előnyben részesíti a személyes használatra szolgáló védőeszköz juttatást

gondoskodik a több munkavállaló által használt védőeszközök egészségügyi vagy higiéniás kockázatának csökkentéséről

mentési feladatokra és haváriákra védőeszköz csomagot rendszeresít

gondoskodik a védőeszközök gondozásáról (karbantartásáról, tisztításáról, javításáról)

tájékoztatja a munkavállalókat az őket érhető kockázatok jellegéről és mértékéről

gondoskodik arról, hogy a munkavállalók a védőeszközök használatának módját – szükség szerint gyakorlati képzés keretében – elsajátítsák - a munkavállalók rendelkezésére bocsátja a védőeszköz magyar nyelvű tájékoztatóját A munkavállaló kötelességei és jogai:. -

Forrás: http://www.doksi.hu

kell adnia. Amennyiben e kötelességének nem tesz eleget, anyagi felelősséggel tartozik a munkáltató felé Gyakoroltatás Magyar nyelvű használati utasítás alapján munkavédelmi oktatás keretében, be kell mutatni a védőeszköz használatát, és azt gyakoroltatni kell a dolgozóval. Karbantartás (tisztítás) A védőeszközök karbantartásáról, és tisztításáról a dolgozónak kell gondoskodni, a tőle elvárható módon. A tisztításhoz szükséges eszközöket biztosítani kell a részére. A füldugót, légzésvédőt tisztítani nem szabad, megfelelő utánpótlást kell biztosítani. Tárolás, csere, selejtezés A tisztán tartás érdekében lehetőséget kell biztosítani, a higiénikus tárolásra. Kihordási idejük nincs az egyéni védőeszközöknek. A munkáltató ingyen biztosítja. Ha elhasználódik, ki kell cserélni azonnal. A használhatatlan eszközt, valamint amelynek a gyártó által meghatározott szavatossági ideje lejárt, le kell selejtezni. Felülvizsgálat -

Munkáltatói

Rendszeresen ellenőrizni köteles, hogy használják, és tisztán tartják a dolgozók az egyéni védőeszközöket. -

Munkavállalói

Munkakezdéskor, és használat közben köteles megvizsgálni szemrevételezéssel a védőeszközök épségét. - Időszakos Amelyik védőeszköznél elő van írva, azt a használati útmutatója alapján meghatározott időnként ellenőrizni kell.

1651-06/1 13. Veszélyes poranyagok zsákos kiszerelését végző üzemben történő munkavégzéshez válassza ki és ismertesse a kiválasztott egyéni védőeszközöket, adjon tájékoztatást azok rendeltetésszerű használatáról!

Forrás: http://www.doksi.hu

Az egyéni védőeszközökre vonatkozó legfontosabb jogszabályok - A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény. - 2/2002. (II. 7.) SZCSM rendelet az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségük tanúsításáról. - 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről. A kockázatok értékelése: d.

Veszélyek 18. A felhasznált és a munkavégzés során alkalmazott mérgező, rákkeltő anyagok érintése, azok belégzése. 19. Azokat az anyagokat és készítményeket, amelyek fizikai, kémiai, biológiai vagy ökotoxikológiai sajátságai révén az embert és a környezetet károsíthatják, veszélyes anyagoknak és készítményeknek minősítjük. A veszélyes vegyi anyagokkal és készítményekkel kapcsolatos eljárások szabályait a 2000. évi XXV. törvény, illetve a végrehajtására kiadott 44/2000. (XII.27.) EüM rendelet határozza meg. A munkahelyek kémiai biztonságának szabályait a 25/2000. (IX.30.) EüM-SzCsM rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról és a 26/2000. (IX.30.) EüM rendelet a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezéséről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről határozza meg. 20. A 44/2000. (XII.27.) EüM-SzCsM rendelet különböző eljárási szabályokat ír elő a régi veszélyes anyagokra vonatkozóan, amelyeket korábbi jogszabályok szerint bejelentettek, minősítettek és megfelelő módon közzétettek, valamint az új veszélyes anyagokra, amelyek veszélyességének meghatározás ezen jogszabályban meghatározott eljárási szabályok szerint történik. 21. Veszélyes anyagokkal és készítményekkel tevékenységet folytatni (gyártani, feldolgozni, kiszerelni, csomagolni, tárolni, mozgatni, felhasználni, árusítani, forgalmazni), csak a biztonsági adatlap birtokában, az abban foglaltak betartásával szabad.

Veszélyes anyagok munkahelyi levegőben megengedett ÁK- és CK- értékei, illetőleg MK, valamint jellemző tulajdonságai: 22. megengedett átlagos koncentráció: a légszennyező anyagnak a munkahely levegőjében egy műszakra megengedett átlag koncentrációja, amely a dolgozó egészségére általában nem fejt ki káros hatást, jelölése: ÁK, 23. megengedett csúcskoncentráció (rövid ideig megengedhető legnagyobb levegőszennyezettség): a légszennyező anyagnak egy műszakon belül az 1-3. pontokban foglaltak szerint megengedett, az ÁK értéket meghaladó legnagyobb koncentrációja (az ÁK- és CK értékre vonatkozó követelményeknek egyidejűleg kell teljesülniük), jelölése: CK, 24. maximális koncentráció: a műszak során eltűrt legmagasabb koncentráció, jelölése: MK, a maximális koncentrációban végzett munka esetében a dolgozó teljes munkaképes élete során (18-62 évig) a potenciális halálos kimenetelű egészségkárosító kockázat (rosszindulatú daganatos megbetegedés kockázata) < 1:105/év (10 mikrorizikó/év).

Forrás: http://www.doksi.hu

- Ártalmak 25. vegyi ártalmak; a. veszélyes poranyagok belélegzése esetén nyálkahártya, tüdő betegségek kialakulhatnak b. Szem irritáció, hosszabb távon látászavar, szem romlása 26. porártalmak. 27. fizikai terhelésből eredő ártalmak, 28. a munkafolyamat pszichikai hatása; 29. munkahelyi klíma; 30. zajártalom, 31. rezgések (vibráció) okozta ártalom, 32. fertőzési ártalmak; Eszköz kiválasztása és ismertetése: 33. Az egyéni védőeszközök szervezett munkavégzés keretében történő juttatásának alapelveit az Mvt. határozza meg. Ennek lényege, hogy minden olyan megoldást előnyben kell részesíteni (kollektív védőeszközök, szervezési intézkedések) az egyéni védőeszközökkel szemben, amelyek több személy egyidejű védelmét biztosítják, illetőleg a személy számára nagyobb védelmet nyújt. 34. 2004. május 1-én az egyéni védőeszközök követelményeire vonatkozó jogszabályok közé az Európai Unió követelményeit teljes körűen átvevő jogszabály került be, módosítva az elavult előírások helyét. Az új rendelet magában foglalja az egyéni védőeszközök tervezésétől, gyártásától a megfelelőség tanúsításukig tartó folyamatot. A végzett tevékenységhez az alábbi védőeszközök ajánlottak: − fejvédelem: sapka − légzésvédelem: részecskeszűrő félálarc (orrot, szájat, lehetőleg álat is védi) A részecskeszűrő félálarcokon található egyéb jelölések:

−

FFP1 4,5 szeres MAK értékig használható FFP2 12 szeres MAK értékig használható FFP3 50 szeres MAK értékig használható D folyékony és szilárd alkotórészek elleni védelem jelölésére OV szerves eredetű szagok elleni védelemre AV savas gőzök és gázok elleni védelemre testvédelem: 35. A védőruhákon található jelölések: 36. A kötelező méretjelölés és a mosási KRESZ címke mellett az alábbi jelöléseket találhatjuk a védőruhákon. 37. Lombik jel Veszélyes vegyszerek behatolása elleni védelmet jelöl. 38. 5. típus – szilárd részecskékkel szemben kézvédelem: A védőkesztyűkön fel kell tüntetni a gyártót és a termék típusát és méretét. A kötelező jelöléseken túl az alábbi jeleket találhatjuk a védőkesztyűkön.

Forrás: http://www.doksi.hu

−

Lombik jel Vegyszerártalmak ellen. lábvédelem: MSZ-EN 347-1 Munkacipők, orrmerevítő nélkül 39. SB Minden alapkövetelménynek megfelel

Megrendelés, beszerzés, nyilvántartás: A fentiekben meghatározott egyéni védőeszközök beszerzése a munkáltató feladata. Amennyiben a meghatározott védőeszköz beszerzése akadályba ütközik, akkor helyette csak azonos vagy jobb védelmi képességű eszközt szabad biztosítani. A védőeszközhöz gyártói megfelelőségi nyilatkozat és (vagy típusvizsgálati tanúsítvány kell /CE-jeles/), és magyar nyelvű ismertető is kötelező. Juttatás rendje: A munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről szóló 65/1999. (XII.22.) EüM rendelet alapján. E rendelet magában foglalja a szükséges intézkedések meghatározását, a végrehajtásért felelős személyek és határidők kijelölését. Az egyéni védőeszköz juttatás rendjének meghatározása munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység, amelyre a munkáltatónak írásbeli szabályozást kell készítenie. Használat szabályai: Általános: A dolgozók kötelesek az egyéni védőeszközöket rendszeresen az előirt módon rendeltetésszerűen használni. ha a munkavállalók nem használják az egyéni védőeszközöket az fokozottan balesetveszélyes, amit a munkáltató és az ellenőrző szervek szankcionálnak. A munkavállaló a védőeszköz használatáról érvényesen nem mondhat le, ezért a védőeszköz mellőzésére vonatkozó bármilyen módon tett nyilatkozatát figyelmen kívül kell hagyni. Ennek érdekében a munkáltató köteles a munkavállalónak a számára előírt egyéni védőeszköz rendeltetésszerű használatával kapcsolatos valamennyi ismeretet oktatás keretében átadni, meggyőződni arról, hogy az elméleti szabályokat a munkavállaló elsajátította, és azokat a gyakorlatban alkalmazni tudja. Az oktatásról vezetett nyilvántartást mindkét félnek alá kell írnia. A védőeszköz személyes használatra szolgál, mivel rendeltetésénél fogva csak egy személy védelmét képes ellátni. A védőeszköznek – magában foglalva a védőruhákat is – kihordási ideje nincs (ez a meghatározás a munkaruhákra érvényes), addig használhatóak, ameddig védelmi szintjük változatlan. Oktatni kell a munkavállalót, ha munkáltatója új típusú egyéni védőeszközre cserélte valamely korábban alkalmazott védőeszközét, vagy új veszélyforrás hatása elleni védőeszköz használata vált számára szükségessé. A munkáltató kötelezettsége, hogy a védőeszköz használatával kapcsolatosan, mind a munkavállalók, mind azok képviselői számára biztosítja a tájékoztatást, az oktatást és a konzultációt (az Mvt. rendelkezései szerint). Speciális: A korlátozott számban megengedett tisztítások számáról nyilvántartást ajánlott vezetni, annak igazolására, hogy a munkáltató a megengedett határt nem lépte át. A tisztítással csökkenhet az egyéni védőeszköz védelmi szintje, ami a tisztítások számának túllépése esetén kritikus mértékű lehet. Mivel az eredeti védelmi szint megléte, illetve attól történő eltérés mértéke

Forrás: http://www.doksi.hu

ilyenkor már nem vizsgálható, nyilvántartás hiányában előfordulhat, hogy védelmi képességét vesztett egyéni védőeszköz kerül a munkavállalóhoz. A munkavállaló köteles a megítélése szerint védelmi képességét vesztett egyéni védőeszközt közvetlen munkahelyi vezetőjének bemutatni és kérni a cseréjét. A munkáltatónak meg kell szerveznie, hogy a munkavállalók munkakiesés nélkül állandó vagy változó munkahelyen végzik tevékenységüket. A változó munkahelyek esetében a munkáltatónak írásban engedélyeznie kell, hogy a munkavállaló az egyéni védőeszközöket a munkahelyéről elvigye. Ez csak abban az esetben megengedett, ha: 5.) a munkavégzés helye változó és a munkáltató más módon nem tudja biztosítani a védőeszközt a munkavállaló számára 6.) a védőeszköz elvitele közegészségügyi szabályokba nem ütközik A munkáltatónak olyan módon kell gondoskodnia a védőeszköz biztosításáról, hogy a védőeszköz rendeltetésszerű használhatóságát a munkavégzés során folyamatosan fenntartsa. Ennek elsődleges feltétele, hogy a védőeszköz úgy nyújtson védelmet a munkakörnyezeti kockázatokkal szemben, hogy eközben önmaga ne idézzen elő további veszélyt. A védőeszközt úgy kell megválasztani, hogy védelmi szintje megtartásával feleljen meg a munkavégzés körülményeinek, illetőleg az ergonómiai követelményeknek és a munkavállaló egészségi állapotának. A védőeszköz mindig legyen megfelelő méretű a viselője számára, ide értve azt is, hogy a szükséges igazítás elvégzése után illeszkedjen viselőjére. A munkahelyeken gyakran fordul elő egyszerre több kockázat, amelyek fennállása szükségessé teszi, hogy a munkavállaló egy időben több védőeszközt használjon. Ilyen esetben ezeknek a védőeszközöknek összeillőknek, és hatékonyaknak kell lenniük a fennálló kockázatokkal szemben. Gyakoroltatás: A speciális védőeszközökkel való munkát előzetesen oktatni és gyakoroltatni kell a munkavállalóval. Addig nem dolgozhatnak munkavállalók ezekkel az eszközökkel, amíg nem tudják biztonságosan kezelni. Karbantartás (tisztítás): A munkáltatónak biztosítania kell az egyéni védőeszközök rendeltetésszerű használhatóságát, a védelmi szint megőrzését, a kielégítő higiénés állapotát, a szükséges tisztítását, karbantartását, javítását, szükség esetén pótlását. Minden használat előtt fokozottan ellenőrizni kell a védőruhát, amelyen nem lehet semmilyen sérülés. Az egyéni védőeszközöket csak tisztán, átvizsgálás után szabad tárolni. Bármely sérülés esetén azonnal cserélni kell. Tárolás, csere, selejtezés: A tisztán tartás érdekében lehetőséget kell biztosítani, a higiénikus tárolásra, Kihordási idejük nincs az egyéni védőeszközöknek. A munkáltató ingyen biztosítja. Ha elhasználódik, ki kell cserélni azonnal. A használhatatlan eszközt, valamint amelynek a gyártó által meghatározott szavatossági ideje lejárt, le kell selejtezni. Felülvizsgálat: 40. Munkáltatói 41. - Rendszeresen ellenőrizni köteles, hogy használják, és tisztán tartják a dolgozók az egyéni védőeszközöket.

Forrás: http://www.doksi.hu

42. Munkavállalói 43. - Munkakezdéskor, és használat közben köteles megvizsgálni szemrevételezéssel a védőeszközök épségét. 44. Időszakos 45. - Az egyéni védőeszközök meghatározott körét időszakos felülvizsgálat alá kell vonni, annak érdekében, hogy hosszabb távon is biztosan felhasználhatók legyenek. Az időszakos felülvizsgálatok leghosszabb időközeit általában a gyártók határozzák meg, de vannak olyan védőeszközök is, amelyek időszakos felülvizsgálatát szabvány írja elő. A munkáltatónak a felülvizsgálat megtörténtét bizonyító eredetű dokumentummal kell tudni igazolni.

Forrás: http://www.doksi.hu

1651-06/1 14. Szarvasmarhákat feldolgozó húsüzemben történő munkavégzéshez válassza ki és ismertesse az egyéni védőfelszereléseket és adjon tájékoztatást azok rendeltetésszerű használatáról Információtartalom vázlata • A kockázatok értékelése o Veszélyek o Ártalmak • Eszköz kiválasztása és ismertetése • Megrendelés, beszerzés, nyilvántartás • Juttatás rendje • Használat szabályai o Általános o Speciális • Gyakoroltatás • Karbantartás (tisztítás) • Tárolás, csere, selejtezés • Felülvizsgálat o Munkáltatói o Munkavállalói o Időszakos Az egyéni védőeszközökre vonatkozó legfontosabb jogszabályok A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény. 2/2002. (II. 7.) SZCSM rendelet az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségük tanúsításáról. o 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről. 46. A kockázatok értékelése, veszélyek, ártalmak Veszélyes vágóállat az olyan viselkedésű állat, amely a kezelőjére, valamint más vágóállatokra fizikai veszélyt jelent. Veszélyek: - biológiai veszélyek, fertőzések, betegségek( lépfene,sertésorbánc,száj és körömfájás) - égési sérülés veszélye (perzselés, forrázás) - elcsúszás - benyúlás (daráló, aprítógép) - kézsérülés (vágás, aprítás, csontozás, darálás) o o

Forrás: http://www.doksi.hu

- alkarsérülés (vágás, aprítás, csontozás) - comb, has, lágyéktáj - magaspályás szállító berendezésnél fejsérülés 47. Eszköz kiválasztása és ismertetése: Az általában használatos egyéni védőeszközök: A védendő testrész Fej Szem Kéz

A védőeszköz megnevezése Védősisak, sapka, Védőszemüveg Kézvédő lánckesztyű, fémszállal megerősített kesztyű

Test Láb

Alkarvédő (zárt kapcsolatban a lánckesztyűvel) Lánckötény Védőcipő, védőlábbeli Gumicsizma

Fejvédelem: Beütődés elleni védősisakok. Védősisakot kell viselni a magaspályás szállító berendezések közelében,nagytestű állatok vezetésénél, bizonyos technológiai műveletek során. Kézvédelem, testvédelem: Lánckesztyű: a kéz a kés által okozott szúrását és vágását megakadályozó, rozsdamentes acél, gyűrűs láncszövet alapú védőkesztyű. Lánckötény:a test a kés által okozott szúrását, vágását megakadályozó, rozsdamentes acél gyűrűszövet, vagy alumínium pikkelylemezes védőkötény. Körfűrészgépen, szalagfűrészen, bőrkézőgépen dolgozóknak nem szabad lánckesztyűt használni, ezekhez csak az e célra kifejlesztett védőkesztyűk használhatók. Késsel végzett technológiai műveletek során, amelynél a dolgozót kézsérülés érheti, kötelező a kézvédő lánckesztyű és az alkarvédő használata. Amennyiben ez a veszély a comb- haslágyéktájon áll fenn kötelezően lánckötényt kell viselni. A kéz és alkarvédő eszközöket csak egymással zárt kapcsolatba szabad használni. A bőrfejtést végzőknek védősisakot, vágásálló védőkesztyűt és láncfonatos kötényt kell viselniük.

A kopasztó gép kezelőinek – a gép kialakításától függően – védősisak, védőszemüveg, forró víz ellen védő kötény és kesztyű valamint védőlábbeli viselése kötelező. Lábvédelem: Nagytestű vágóállatok vezetésénél, hajtásánál acélbetétes védőlábbelit kell viselni. Feldolgozásnál csúszásmentes kialakítású talpú cipő, a vizes helyeken (mosás) megfelelő gumicsizma alkalmazása szükséges. 48.

Juttatás rendje

Az egyéni védőeszköz juttatás rendjének meghatározása munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység, amelyre a munkáltatónak írásbeli szabályozást kell készítenie.

Forrás: http://www.doksi.hu

A védőeszköz használat feltételei meghatározásának, főként a viselhetőség időtartama behatárolásának szempontjai lehetnek: o a kockázat súlyossága, o a kockázatnak való kitettség gyakorisága, o az egyes munkavállalók munkavégzési helyének jellemzői, o a védőeszköz teljesítménye és hatásfoka, o a védőeszköz viselése által okozott többletterhelés mértéke. o gondoskodnia kell arról, hogy a védőeszköz „igazítás elvégzése után illeszkedjen viselőjére” o előnyben részesíti a személyes használatra szolgáló védőeszköz juttatást o gondoskodik a több munkavállaló által használt védőeszközök egészségügyi vagy higiéniás kockázatának csökkentéséről o gondoskodik a védőeszközök gondozásáról (karbantartásáról, tisztításáról, javításáról) o tájékoztatja a munkavállalókat az őket érhető kockázatok jellegéről és mértékéről o gondoskodik arról, hogy a munkavállalók a védőeszközök használatának módját – szükség szerint gyakorlati képzés keretében – elsajátítsák o a munkavállalók rendelkezésére bocsátja a védőeszköz magyar nyelvű tájékoztatóját 49.

Használat szabályai

Egyéni védőeszközök használata Az egyéni védőeszközöket a munkakörnyezetben tartózkodó személyek számára is biztosítani kell, akik lehetnek: • szervezett társadalmi munkát végzők, • szervezett szakmai továbbképzésben résztvevők, • szaktanfolyamok hallgatói és szakoktatói, a gyakorlati képzésen részt vevő szakmunkástanulók, a szünidei munkát végző diákok, • kisegítő (alkalmi) munkát végzők, • ellenőrzést vagy szervezett látogatáson részt vevők. Rendeltetésszerű használat A munkáltató és a munkavállaló egyidejűleg felelősséggel tartozik azért, hogy az egyéni védőeszköz használata rendeltetésszerű legyen. A biztonságos munkavégzés érdekében a védőeszközt a munkavállalónak haladéktalanul használnia vagy viselni kell, ha a valamely veszélyforrás jelen van a munkahelyén. A munkavállaló a védőeszköz használatáról érvényesen nem mondhat le, ezért a védőeszköz mellőzésére vonatkozó bármilyen módon tett nyilatkozatát figyelmen kívül kell hagyni. A munkáltató kötelezettsége, hogy a védőeszköz használatával kapcsolatosan mind a munkavállalók, mind azok képviselői számára biztosítsa a tájékoztatást, az oktatást és a konzultációt. A munkavállaló köteles az egyéni védőeszközt rendeltetésének megfelelően használni és a tőle elvárható módon tisztításáról, fertőtlenítéséről gondoskodni. A korlátozott számban megengedett tisztítások számáról nyilvántartást ajánlott vezetni, annak igazolására, hogy a munkáltató a megengedett határt nem lépte át. A tisztítással csökkenhet az egyéni védőeszköz védelmi szintje, ami a tisztítások számának túllépése esetén kritikus mértékű lehet. A munkavállaló köteles a megítélése szerint védelmi képességét vesztett egyéni védőeszközt közvetlen munkahelyi vezetőjének bemutatni és kérni a cseréjét. A változó munkahelyek esetében a munkáltatónak írásban engedélyeznie kell, hogy a munkavállaló az egyéni védőeszközöket a munkahelyéről elvigye. Ez csak abban esetben megengedett, ha • a munkavégzés helye változó és a munkáltató más módon nem tudja biztosítani a védőeszközt a munkavállaló számára, • a védőeszköz elvitele közegészségügyi szabályokba nem ütközik. A védőeszköz alkalmazásának fontos feltétele a használat időtartama. Erre vonatkozó korlátozást a gyártónak a „Tájékoztató”-ban közölnie kell a használóval, aminek alapjául a figyelembe vett szabvány, a védőeszköz EK típusvizsgálatának eredményei, vagy a felhasznált alapanyagok tulajdonságai, és más tényezők szolgálhatnak. 50.

Gyakoroltatás

Forrás: http://www.doksi.hu

Munkáltató gondoskodik arról, hogy a munkavállalók a védőeszközök használatának módját – szükség szerint gyakorlati képzés keretében – elsajátítsák 51.

Karbantartás (tisztítás)

Tárolás, csere, selejtezés

 Hőre lágyuló kivitel: 3-4 év  Hőre keményedő kivitel: 8-10 év

Különleges védőruházatok: 5-6 év

53. Felülvizsgálat A munkáltató  ellenőrzi a védőeszközök rendeltetésszerű használatát, aminek szempontjai lehetnek: A munkavállaló egyéni védőeszköz használatára való alkalmassága terén: o a munkavállaló egészségügyi alkalmasságára, o a munkavállalónak a szakterület ellátásához szükséges képzettségére, o a munkavállaló munkakezdés előtti állapotára, o a munkavállaló munkavégzés közbeni állapotára, o a munkavállaló munkavégzést követő állapotára. Az egyéni védőeszköz állapota tekintetében: a védőeszköz azonosíthatóságára, a védelmi szint meglétére, a védelmi szint időszakos vizsgálatának megtörténtére, a tisztítás gyakoriságára és szakszerűségére a védőeszközzel történő bánásmódra,  a védőeszközök tárolása,  a védőeszközök karbantartása, javítása,  védelmi képességét vesztett eszközök védőeszközzé, alkalmatlanná tétele,  a meghatározott védőeszközök veszélyes hulladékként történő kezelése, Az egyéni védőeszköz használata vonatkozásában: o o o o o

A munkavállaló használja-e a védőeszközt?

Forrás: http://www.doksi.hu

A munkavállaló a megfelelő védőeszközt használja-e? A munkavállaló rendeltetésszerűen használja-e a védőeszközt? A védőeszköz munkavégzés közbeni tisztítása megtörtént-e? A védőeszközök munkavégzés közbeni tárolása megfelelő-e? A védőeszközök munkavégzés utáni ellenőrzése = az ismételt használatba vehetőség megállapítása érdekében, = az ismételt használatbavétel előkészítése érdekében. Az egyéni védőeszközt az üzemeltető munkáltatónak soron kívül ellenőriznie kell, ha az a rendeltetésszerű alkalmazás során közvetlenül veszélyeztette a munkavállaló egészségét és biztonságát, vagy ezzel összefüggésben munkabaleset következett be. o o o o o

a. Munkavállalói A munkavállalónak a munka megkezdése elött ellenőríznie kell az egyéni védőeszköz állapotát és haladéktalanul tájékoztatnia kell a munkáltatót, ha megitélése szerint a védőeszköz elvesztette védelmi képességét. b. Időszakos Az egyéni védőeszközök meghatározott körét időszakos felülvizsgálatát alá kell vonni, annak érdekében, hogy hosszabb távon is biztosan használhatók legyenek. Az időszakos felülvizsgálatok leghosszabb időközeit általában a gyártók határozzák meg, de vannak olyan védőeszközök is, amelyek időszakos felülvizsgálatát szabvány írja elő. A munkáltatónak a felülvizsgálat megtörténtét bizonyító erejű dokumentummal kell tudni igazolnia.

1651-06/1 15. Villanyszerelési tevékenységet végző cég külső szerelési munkahelyein folyó munkavégzéséhez válassza ki és ismertesse az egyéni védőeszközöket, adjon tájékoztatót azok rendeltetésszerű használatáról! Információtartalom vázlata 1.

A kockázatok értékelése a.

Veszélyek

Ártalmak

Villanyszerelés külső munkavégzésnél az alábbi veszélyek fordulhatnak elő: Magasban végzett munkánál a leesés veszélye áll fenn, áramütésnél, eszméletvesztés, égési sérülés, halál. Mechanikai veszélyeknél a szerszámok nem rendeltetésszerű használata vágás, ütés, szúrás veszélye léphet fel. A fen említett veszélyek a leesés elleni védelmet műszaki intézkedésekkel kell biztosítani. 2.

Eszköz kiválasztása és ismertetése

A magasban végzett munkáknál, a leesés elleni védelmet műszaki intézkedésekkel kell biztosítani. Amennyiben erre nincsen mód: akkor egyéni védőeszközt kell alkalmazni! A teljes test védelmére teljes testet védő övek/ szükség estén a test több pontján rögzített/, a leesésből adódó mozgás energia elnyelését, fékezését biztosító berendezések biztonsági kötelek alkalmazása. Amennyiben az építés helye technikailag nem oldható meg a rögzítés úgy egy daru segítségével kell elvégezni a rögzítést, ahol a daru kezelője biztosítja a tetőn munkát végző leesés elleni védelmet. 3.

Megrendelés, beszerzés, nyilvántartás

Forrás: http://www.doksi.hu

képességű eszköz szabad biztosítani. A védőeszközhöz gyártói megfelelőségi nyilatkozat és (vagy típusvizsgálati tanúsítvány kell/CE-jeles/), és magyar nyelvű ismertető is kötelező. 4.

Juttatás rendje

A juttatás rendjét meg kell határozni az 1993.évi XCIII törvény 42.§ b, pontja és az 56§ alapján és a 65/1999.évi (XCIII) EüM rendelet alapján. És írásban kell dokumentálni. Egyéni védőeszközök: -minden olyan eszközt, amelyet a munkavállaló azért visel tart magánál, hogy a munkavégzésből, a munkafolyamatból, illetve a technológiából eredő kockázatokat az egészséget nem veszélyeztető mértékűre csökkentse, továbbá az eszköz bármely kiegészítése vagy egyéb segédeszköz, amelynek a feladata az előző pontban meghatározott cél elérése. Nem minősül egyéni védőeszköznek: -a közönséges munkaruha és az egyenruha, illetve formaruha, amelyet nem a munkavállaló biztonságának és egészségének védelmére terveztek, illetve vizsgáltak. A munkakörönkénti kockázatértékelés alapján megállapított veszélyek elleni egyéni védőeszközöket ki kell adni dolgozóknak munkavégzés előtt. Szabályok: A védőeszköz személyes használatra szolgál, kihordási ideje nincs. Amennyiben a munkavégzés körülményei megkívánják, hogy valamely védőeszközt ne csak egy személy, hanem többen is használjanak, megfelelő intézkedéseket kell tenni annak biztosítására, hogy az ilyen használat ne jelentsen egészségügyi, vagy higiénés kockázatot a használók számára. A védőeszközt a munkáltató ingyenesen biztosítja. A munkáltató előzetesen tájékoztatja a munkavállalót azoknak a kockázatoknak a jellegéről és mértékétől, amelyekkel szemben a védőeszköz használata őt megvédi, továbbá gondoskodik arról, hogy a munkavállaló megtanulja a védőeszköz használatának módját. ( szükség esetén gyakorlati képzést is biztosít a munkáltató.) A tájékoztatás és a gyakorlati képzés megtörténtét a munkáltató írásban dokumentálja, és a munkavállalóval aláíratja. A munkavállalót egyéni védőeszköz hiányában, vagy alkalmatlan védőeszközzel foglalkoztatni nem szabad. 5.

Használat szabályai: a.

Általános Speciális

A munkavállaló kötelességei és jogai:. A munkavállaló a védőeszköz használatáról érvényesen nem mondhat le. A munkavállaló a védőeszközt nem viheti el a munkahelyéről, kivéve, ha a munkáltató engedélyezte annak elvitelét, amennyiben: a munkavégzés helye változó, a védőeszköz elvitele közegészségügyi szabályokba nem ütközik. A munkavállaló köteles a részére biztosított egyéni védőeszközt rendeltetésének megfelelően használni, szakszerűen tárolni, állagát megóvni és a tőle elvárható tisztításáról gondoskodni, valamint elhasználódását, alkalmatlanná válását a munkáltatónak jelenteni. A munkavállaló jogosult megtagadni a munkavégzést, ha azzal életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Ha a munkáltató utasításának teljesítésével másokat veszélyeztetne közvetlenül és súlyosan, a teljesítést meg kell tagadnia. Az előbbiekben meghatározott veszélyeztetésnek minősül különösen a szükséges védőberendezések, az egyéni védőeszközök működésképtelensége, illetve hiánya. Amennyiben a munkavállaló munkaköre az egységen belül megváltozik, akkor az új munkakörének megfelelő védőeszköz illeti meg. Aki a kiadott védőeszközt figyelmeztetés ellenére sem használja, a munkavégzéstől eltiltásra kerül és a kiesett időre munkabér nem illeti meg. Ha a munkavállaló munkaviszonya megszűnik, a részére kiadott védőeszközöket le kell adnia. Amennyiben e kötelességének nem tesz eleget, anyagi felelősséggel tartozik a munkáltató felé. 6.

Gyakoroltatás

Magyar nyelvű használati utasítás alapján munkavédelmi oktatás keretében, be kell mutatni a védőeszköz használatát, és azt gyakoroltatni kell a dolgozóval. 7.

Karbantartás (tisztítás)

Forrás: http://www.doksi.hu

A védőeszközök karbantartásáról, és tisztításáról a dolgozónak kell gondoskodni, a tőle elvárható módon. A tisztításhoz szükséges eszközöket biztosítani kell a részére. A füldugót, légzésvédőt tisztítani nem szabad, megfelelő utánpótlást kell biztosítani. 8.

Tárolás, csere, selejtezés

Felülvizsgálat a.

Munkáltatói

Rendszeresen ellenőrizni köteles, hogy használják, és tisztán tartják a dolgozók az egyéni védőeszközöket. b.

Munkavállalói

Munkakezdéskor, és használat közben köteles megvizsgálni szemrevételezéssel a védőeszközök épségét. Időszakos Amelyik védőeszköznél elő van írva, azt a használati útmutatója alapján meghatározott időnként ellenőrizni kell.mk

1651-06/1 16. Lánghegesztési munkavégzéshez válassza ki és ismertesse az egyéni védőeszközöket, adjon tájékoztatást azok rendeltetésszerű használatáról! Információtartalom vázlata 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62.

A kockázatok értékelése a. Veszélyek b. Ártalmak Eszköz kiválasztása és ismertetése Megrendelés, beszerzés, nyilvántartás Juttatás rendje Használat szabályai a. Általános b. Speciális Gyakoroltatás Karbantartás (tisztítás) Tárolás, csere, selejtezés Felülvizsgálat a. Munkáltatói b. Munkavállalói c. Időszakos

A lánghegesztési eljárás Elvi elrendezése: A kötés a hegesztő anyag részleges megolvasztásával jön létre.

Forrás: http://www.doksi.hu

Energiaforrás: éghető gáz + oxigén keveréke, ennek a melege olvasztja meg a hegesztendő fémet. Az égő gáz a varratvédelmet is ellátja. Fontos a gázok robbanási határértéke. Acetilén: 2 bár túlnyomás; 30 mm gömbátmérő; 240 oC Jobbra hegesztés: a láng a lerakott meleg anyagra irányul. Az olvadt fém le és szétcsöpög. Balra hegesztés: a láng a hideg anyagra irányul. Nincs olvadt fém és csöpögés A gáz a varratvédelmet is ellátja. Ha a védelem nem jó a varrat O 2 és N 2 -t old, törékeny lesz a varrat. Személyi követelmények • Betöltött 18. életév • Előzetes és időszakos munkaköri orvosi alkalmasság • Hegesztői képesítés • Tűzvédelmi szakvizsga Az acetiléngáz előállítása, veszélyes tulajdonságai C 2 H 2 tűz és robbanásveszélyes (színtelen, íztelen, kis mennyiségben nem mérgező) Az ipari acetilén szennyezett: P, S, Si, AsH és NH3-al. Ezek miatt már jellegzetes szaga van. A foszfor-hidrogén mérgező és robbanékony. Legrobbanékonyabb a 30% gázt tartalmazó keveréke (ez láng vagy meleg hatására robban) A robbanékonyságot befolyásolja: nyomás gyújtóhatás tisztaság nedvességtartalom Spontán bomlik: kritikus állapot jellemzők: P: 2 bar (előírás 1,75 bar) V: ∅30 mm gömb térfogat T krit : > 240 °C (Cu jelenlétében akkor ha a 3 állapottényező közül mindhárom egyidejűleg jelen van) Az acetilén előállítók a gázfejlesztők. (Acetilén gázfejlesztő Készülékek Biztonsági Szabályzata) AKBSZ. A karbid kezelésére, tárolására vonatkozó előírásoka CaC2 (karbid) tulajdonságai: − szürkés fekete, fémes fényű, kristályos anyag − mindig tartalmaz szennyezőanyagot, ezek közül veszélyes FeSi (ferroszilicium) mert ütődve, dörzsölődve szikrát okoz és robbanást idéz elő. A többi szennyező (P, As, S) H2 formájában egészség ártalmat okoz − erősen nedvszívó, a levegő nev. tartalmának hatására is beindul a gázfejlődés − a gázfejlesztő képesség a szemcsenagyság függvénye 1 kg CaC2-ből 250-300 l acetilén lesz − a folyamat exoterm, vagyis hőtermelő − veszélyes anyag, ezért kezeléséhez, tárolásához vizsgázott személy kell! − a helyiség kialakítására, MSZ és AKBSZ, és az OTSZ előírások irányadók Tárolásnál: − meg kell akadályozni, hogy víz érje − gondoskodni kell szellőzéssel a keletkezett gáz elvezetéséről, hogy ne alakuljon ki robbanóképes gázelegy, illetve ne legyen iniciáló gyújtóhatás − esetleges tűz, robbanás hatását csökkenteni kell, repülőtető, hasadó felületek kialakítására. A lánghegesztés veszélyei tűz- és robbanásveszély: a palackban tárolt energia miatt robbanókeverék kialakulásának lehetősége miatt, nyílt láng vagy egyéb hőforrás miatt b) ártalmas sugárzások lehetnek c) káros élettani hatások alakulnak ki: megjelennek a fémgőzök, por, füst, zajártalom, hőterhelés, fizikai terhelés a kényszer testhelyzetek miatt d) fulladási veszély: O2 elvonás, levegő kiszorítás, CO2 és CO keletkezés miatt e) egyéb veszélyek: mechanikai sérülések, égés A hegesztőt és környezetét védeni kell! Egyéni és kollektív védőeszközök kellenek. a)

A lángvágás veszélyei, biztonsági szerelvényei Az oxigén az égéshez elengedhetetlen. A láng C2H2 és O2 keverék elégetésével állítható elő. 1 m3 C2H2 elégetéséhez 2,5 m3 O2 kell. A láng hőmérséklete kb. 3200 Celsius fok.

Forrás: http://www.doksi.hu

C2H2 : O2 2:5 lángvágásra használják. C2H2 : O2 arány meghatározásával: - oxidáló - redukáló - felszenítő láng állítható be. A láng hőmérséklete: az O2 tartalmától függ. Acélhoz 1:1 arány jó. A vágáshoz az oxigén fogyasztás sokszoros, ezért palacktelep vagy oxigéntartály kell. C2H2 : O2 1:2,5 arányú keverék vágásra jó. A vágóoxigén nyomása a pisztolynál 10 bar is lehet. − − − − − − −

A lánghegesztők egyéni védőfelszerelései lángmentesített védőruha hőálló, szigetelő talpú, csúszásmentes lábbeli vállvédő, tarkóvédő, lábszárvédő, kötény, sapka, sisak védőpajzs, illetve hegesztőszemüveg, lehet: kézi, fej és különleges pajzs, hegesztőszemüveg: szűrőüveg ívnél 7-16, lángnál: 1-6 a hegesztő segítője 1 fokozattal világosabb szűrőt használhat légzésvédő megfelelő szűrőbetéttel: gázok, gőzök ellen, oxigénszegény légtérben frisslevegős készülék kell zajvédő eszköz: füldugó, vatta, fültok, pl.: hajótest, tartály készítésnél környezetben dolgozók közül a daruvezető hegesztőszemüveget viseljen

Kollektív eszközök: Paravánok (mozgatható v. fix) sötét színűek, ha Fe-ból legyen érintésvédelme Elszívószerkezetek: alsó, oldalsó, perem elszívás, elszívó ernyők Zajvédő berendezések: plazmatechnológia esetén, külön helyen helyezik el. Juttatás rendje Az egyéni védőeszköz juttatás rendjének meghatározása munkabiztonsági és munkaegéyzségügyi szaktevékenység, amelyre a munkáltatónak írásbeli szabályozást kell készítenie. A védőeszköz használat feltételei meghatározásának, főként a viselhetőség időtartama behatárolásának szempontjai lehetnek: • a kockázat súlyossága, • a kockázatnak való kitettség gyakorisága, • az egyes munkavállalók munkavégzési helyének jellemzői, • a védőeszköz teljesítménye és hatásfoka, • a védőeszköz viselése által okozott többletterhelés mértéke. • gondoskodnia kell arról, hogy a védőeszköz „igazítás elvégzése után illeszkedjen viselőjére” • lőnyben részesíti a személyes használatra szolgáló védőeszköz juttatást • gondoskodik a több munkavállaló által használt védőeszközök egészségügyi vagy higiéniás kockázatának csökkentéséről • mentési feladatokra és haváriákra védőeszköz csomagot rendszeresít • gondoskodik a védőeszközök gondozásáról (karbantartásáról, tisztításáról, javításáról) • tájékoztatja a munkavállalókat az őket érhető kockázatok jellegéről és mértékéről • gondoskodik arról, hogy a munkavállalók a védőeszközök használatának módját – szükség szerint gyakorlati képzés keretében – elsajátítsák • a munkavállalók rendelkezésére bocsátja a védőeszköz magyar nyelvű tájékoztatóját Felülvizsgálatok • Időszakos biztonsági felülvizsgálatok, melyek tényét írásban kell rögzíteni: o Készülékek (pisztoly/égő, gumitömlő, biztonsági szerelvény, nyomáscsökkentő): évente o Palacktelep és készülékei, acetilénfejlesztő: ¼ évente o Vezetékek tömörségi vizsgálata: évente o Vezetékek szerkezeti vizsgálata: 3 évente •

Munkavállalói ellenőrzés:

Forrás: http://www.doksi.hu

A hegesztő köteles a munkahelyet, a munkaeszközöket, az egyéni védőeszközöket (ezek állapotát, használhatóságát) munkakezdés előtt - és szükség szerint közben is - ellenőrizni. 1. Munkahely: - a közlekedési utak szabadon hagyását, - éghető anyagok jelenlétét a közelben, - födém/faltöréssel járó munka esetén a rések, nyílások, áttörések - éghetetlen anyagú tömítés felhasználásával történt - tömítettséget, - robbanásveszélyes porral szennyezett környezetben a portalanítás elvégzését, - a tűzvédelmi előírásokban rögzített tűzoltó felszerelések meglétét, - az elszívó/szellőző segédberendezések működését, - a munkához szükséges segédberendezések (forgatók, emelőberendezések, manipulátorok) meglétét és az előírásoknak megfelelő működését, - ha a munkadarab méretei, alakja vagy tömege indokolja, a megfelelő alátámasztást vagy rögzítést, - a levágásra kerülő munkadarabnak az akaratlan leesés és/vagy az eldőlés elleni biztosítását, - az anyagtároláshoz szükséges hely meglétét, - a figyelmeztető táblák meglétét. 2. Munka- és védőeszközök: - a salakleverő kalapács (sűrített levegős salakoló), a fogók és egyéb szerszámok állapotát, - a hegesztő szerszám (pisztoly) lehelyezésére alkalmas (éghetetlen) alátét meglétét, - a hegesztőszemüveg vagy a pajzs és a védőszűrő állapotát, valamint a védőszűrő fokozatát, - a légzésvédő állapotát és működését. 3. Hegesztőberendezések: - a szemmel látható sérüléseket, - a biztonsági szerelvények meglétét és működőképességét, - a tömlők épségét, a közvetlen mechanikai sérülések elleni védelmét, - a gázellátó és/vagy levegő ellátó rendszerek működését, - a hegesztőpisztolyok, vágó fejek sérülésmentességét, tömörségét, Ha az ellenőrzés során a hegesztő bármilyen hibát vagy rendellenességet talál, a munkát megkezdeni nem szabad. Hibás, sérült, deformált eszközökkel munkát végezni tilos. A tűzveszélyes környezetben végzendő hegesztési munkák szabályai A szétpattanó szikrák, olvadt fémrészek, a gyúlékony anyagot lángra lobbantják. Különleges előkészítés után lehet hegeszteni ilyen környezetben. - 5m-en belül gyúlékony anyag nem lehet. - ha van, a gyúlékony anyagot le kell takarni (vizes ponyva) - megfelelő oltóberendezés legyen készenlétben - nyílászárókat, repedéseket ellenőrizni kell, le kell zárni, tömíteni. - a hegesztőt ki kell oktatni a veszélyekre - az alkalomszerű tevékenység, írásos engedély kell! A munkát az engedélyezőnek le kell jelenteni, ha vége. - a munka után az őr még 1 órán át figyelje a helyszínt, lappangó tűz elkerülésére. - veszélyt jelent, ha a gyúlékony anyag nem vehető közvetlenül észre, mert falazat, födém alatt van. - fontos a jó munkaszervezés. A magasban végzett lánghegesztési/vágási munkák 2 m feletti munkák tartoznak ide. A területet alatta korláttal kell elhatárolni. Az állvány nem éghető anyagú, szegéllyel, korláttal ellátott legyen. Ha nincs korlát, mentőöv és biztonsági heveder kell. Karbantartás, javítás A hegesztőberendezés és biztonsági szerelvény karbantartási javítási, munkái után az újbóli megfelelőségről a berendezés karbantartását, javítását végzőnek nyilatkoznia kell. A hegesztőberendezés karbantartását, javítását csak szakirányú szakismerettel rendelkező és ezzel megbízott személy végezheti a gyártó által kiadott kezelési utasítás alapján. Gyakoroltatás Munkáltató gondoskodik arról, hogy a munkavállalók a védőeszközök használatának módját – szükség szerint gyakorlati képzés keretében – elsajátítsák

Forrás: http://www.doksi.hu

A munkáltatónak meg kell határoznia az egyéni védőeszközök használata oktatásának, gyakoroltatásának rendjét. (védőeszközök ellenőrzése, tárolása, cseréje, karbantartása stb Tárolás, csere, selejtezés Bármiféle rendellenesség vagy hiba előfordulását a szerviz lapon rögzíteni kell. Javíthatatlan hiba, elöregedés, vagy elhasználódás esetén a védőeszközt cserélni és selejtezni kell. A védőeszköz elöregedése Ha az új állapotú védőeszközöknél a tervező vagy a gyártó megállapítja, hogy az elöregedés felléphet, a gyártás időpontját, illetve a lejárati határidőt eltávolíthatatlan módon és félreérthetetlenül jelezni kell minden egyes védőeszközön vagy cserélhető alkotóelemén, valamint azok csomagolásán. Az egyéni védőeszközök cseréje Az egyéni védőeszköznek nincs kihordási ideje. Amennyiben a védelmi képességeik megváltoznak, vagy megszűnik, a védőeszközt azonnal ki kell cserélni. Cseres szükséges minden esetben: - ha baleset történt, de a védőeszközön nem látszik sérülés nyoma, - az időszakos felülvizsgálat során megállapítást nyert, hogy a védőeszköz veszített védelmi képességéből, - ha a védőeszközön szemmel látható sérülés keletkezett, - olyan szennyező anyag került rá, ami eltávolíthatatlan és befolyásolhatja a védelmi képességét, - a védőeszköz elöregedése esetén.

1651-06/1 17. Kézi villamos ívhegesztési munkavégzéshez válassza ki és ismertesse az egyéni védőeszközöket, adjon tájékoztatást azok rendeltetésszerű használatáról. Kockázatok értékelése: -Veszélyek -Fényhatás -Hőhatás-(kontakt és sugárzó hő) -leeső munkadarabok -Áramütés veszélye -Fémgőzök és porok -A közelben lévő éghető anyagok -A hatótávolságban lévő dolgozók -Ártalmak -Ívfény -Hőhatás -Zaj -Porok, gőzök -Sugárzás Eszköz kiválasztása:

Forrás: http://www.doksi.hu

-Ha a hegesztési munkahely telepített: -hegesztő pajzs 7-13-szűró fokozattal. Legjobb az ívfény hatására sötétedő automata hegesztő pajzs mivel 1msec alatt elsötétedik. -A salak eltávolításakor, B mechanikai ellenállású zárt védőszemüveg, 1-es optikai osztályba sorolt, páramentes N jelölésű -légzésvédő használata FFP2D részecskeszűrő vagy szűrt levegős levegő befuvásos hegesztőpajzs -zaj elleni védelem a közepes és kis zajcsillapításhoz füldugó (22-25 dBA) ez fölött (25-30 dBA) hallásvédő fültok. A körülményektől függően. -védőruházat MSZ EN 470-1, valamint bőr kötény és lábszárvédő -Védő lábbeli kontakt hővel szembeni ellenállás (HRO) és leeső tárgyak elleni védelem (200J) MSZ EN ISO 20345 –S3 kategória -Kéz védelme: mechanikai vizsgálat szerint MSZ EN 388 -.Hőhatás szerint MSZ EN 407

1651-06/1 18. Biológiai veszélyes anyagokat felhasználó üzemben történő munkavégzéshez válassza ki és ismertesse az egyéni védőeszközöket, és adjon tájékoztatást azok rendeltetésszerű használatáról. Információtartalom vázlata • A kockázatok értékelése o Veszélyek o Ártalmak • Eszköz kiválasztása és ismertetése • Megrendelés, beszerzés, nyilvántartás • Juttatás rendje • Használat szabályai o Általános o Speciális • Gyakoroltatás • Karbantartás (tisztítás) • Tárolás, csere, selejtezés • Felülvizsgálat o Munkáltatói o Munkavállalói o Időszakos

Forrás: http://www.doksi.hu

Az egyéni védőeszközökre vonatkozó legfontosabb jogszabályok o o o

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény. 2/2002. (II. 7.) SZCSM rendelet az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségük tanúsításáról. 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről.

Egyéni védőeszköz: Minden olyan eszköz , amelyet a munkavállaló azért visel vagy tart magánál, hogy az a munkavégzésből, a munkafolyamatból, ill. a technológiából eredő kockázatokat az egészséget nem veszélyeztető mértékűre csökkentse. A kockázatok értékelése, veszélyek, ártalmak Veszélyek: • • • • • •

Vegyszerek hatása (sav, lúg maró folyadékok) Vágás (üveg használati tárgyak) Mikroorganizmusok veszélye (fertőzés) Gyúlékony anyagok Mérgező anyagok Tűz és robbanásveszély Ártalmak:

• •

Gázok, gőzök belélegzése esetén nyálkahártya, tüdő betegségek kialakulhatnak Szem irritáció, hosszabb távon látászavar, szem romlása

Eszköz kiválasztása és ismertetése A felhasznált vegyi anyagok biztonsági adatlapja alapján kell meghatározni és kiválasztani a szükséges egyéni védőeszközöket. A védendő testrész Fej Test Láb

A védőeszköz megnevezése Sapka, Szemüveg, Arcvédő Védőruházat, vegyi anyagoknak ellenálló(sav,lúg) Védőcipő,(antisztatikus)

Juttatás rendje A Mvt. 56.§-a előírja, hogy az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjét a munkáltató írásban határozza meg és ez a feladat ellátása munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül. A juttatás rendje folyamatos. A védőeszköz használat feltételei meghatározásának, főként a viselhetőség időtartama behatárolásának szempontjai lehetnek: o a kockázat súlyossága, o a kockázatnak való kitettség gyakorisága, o az egyes munkavállalók munkavégzési helyének jellemzői, o a védőeszköz teljesítménye és hatásfoka, o a védőeszköz viselése által okozott többletterhelés mértéke. o gondoskodnia kell arról, hogy a védőeszköz „igazítás elvégzése után illeszkedjen viselőjére” o előnyben részesíti a személyes használatra szolgáló védőeszköz juttatást o gondoskodik a több munkavállaló által használt védőeszközök egészségügyi vagy higiéniás kockázatának csökkentéséről o mentési feladatokra és haváriákra védőeszköz csomagot rendszeresít

Forrás: http://www.doksi.hu

o gondoskodik a védőeszközök gondozásáról (karbantartásáról, tisztításáról, javításáról) o tájékoztatja a munkavállalókat az őket érhető kockázatok jellegéről és mértékéről o gondoskodik arról, hogy a munkavállalók a védőeszközök használatának módját – szükség szerint gyakorlati képzés keretében – elsajátítsák o a munkavállalók rendelkezésére bocsátja a védőeszköz magyar nyelvű tájékoztatóját 63.

Használat szabályai

Egyéni védőeszközök használata Az egyéni védőeszközöket a munkakörnyezetben tartózkodó személyek számára is biztosítani kell, akik lehetnek: • szervezett társadalmi munkát végzők, • szervezett szakmai továbbképzésben résztvevők, • szaktanfolyamok hallgatói és szakoktatói, a gyakorlati képzésen részt vevő szakmunkástanulók, a szünidei munkát végző diákok, • kisegítő (alkalmi) munkát végzők, • ellenőrzést vagy szervezett látogatáson részt vevők. Rendeltetésszerű használat A munkáltató és a munkavállaló egyidejűleg felelősséggel tartozik azért, hogy az egyéni védőeszköz használata rendeltetésszerű legyen. A biztonságos munkavégzés érdekében a védőeszközt a munkavállalónak haladéktalanul használnia vagy viselni kell, ha a valamely veszélyforrás (például zaj, por, optikai sugárzás stb.) jelen van a munkahelyén. A munkavállaló a védőeszköz használatáról érvényesen nem mondhat le, ezért a védőeszköz mellőzésére vonatkozó bármilyen módon tett nyilatkozatát figyelmen kívül kell hagyni. A munkáltató kötelezettsége, hogy a védőeszköz használatával kapcsolatosan mind a munkavállalók, mind azok képviselői számára biztosítsa a tájékoztatást, az oktatást és a konzultációt. A munkavállaló köteles az egyéni védőeszközt rendeltetésének megfelelően használni és a tőle elvárható tisztításáról gondoskodni. A korlátozott számban megengedett tisztítások számáról nyilvántartást ajánlott vezetni, annak igazolására, hogy a munkáltató a megengedett határt nem lépte át. A tisztítással csökkenhet az egyéni védőeszköz védelmi szintje, ami a tisztítások számának túllépése esetén kritikus mértékű lehet. A munkavállaló köteles a megítélése szerint védelmi képességét vesztett egyéni védőeszközt közvetlen munkahelyi vezetőjének bemutatni és kérni a cseréjét. A változó munkahelyek esetében a munkáltatónak írásban engedélyeznie kell, hogy a munkavállaló az egyéni védőeszközöket a munkahelyéről elvigye. Ez csak abban esetben megengedett, ha • a munkavégzés helye változó és a munkáltató más módon nem tudja biztosítani a védőeszközt a munkavállaló számára, • a védőeszköz elvitele közegészségügyi szabályokba nem ütközik. A védőeszköz alkalmazásának fontos feltétele a használat időtartama. Erre vonatkozó korlátozást a gyártónak a „Tájékoztató”-ban közölnie kell a használóval, aminek alapjául a figyelembe vett szabvány, a védőeszköz EK típusvizsgálatának eredményei, vagy a felhasznált alapanyagok tulajdonságai, és más tényezők szolgálhatnak. 64.

Gyakoroltatás

Munkáltató gondoskodik arról, hogy a munkavállalók a védőeszközök használatának módját – szükség szerint gyakorlati képzés keretében – elsajátítsák 65. Karbantartás (tisztítás) A munkáltatónak biztosítania kell az egyéni védőeszközök rendeltetésszerű használhatóságát, a védelmi szint megőrzését, a kielégítő higiénés állapotát, a szüksége tisztítását, karbantartását, javítását, szükség esetén a pótlását.

Forrás: http://www.doksi.hu

A munkavállalónak kötelessége e tőle elvárható módon karbantartani és tisztán tartani az egyéni védőfelszereléseket. 66. Tárolás, csere, selejtezés Az időszakos felülvizsgálatokat a gyártó utasításainak (Tájékoztató) megfelelően kell elvégezni. Bármiféle rendellenesség vagy hiba előfordulását a szerviz lapon rögzíteni kell. Javíthatatlan hiba, elöregedés, vagy elhasználódás esetén a védőeszközt cserélni és selejtezni kell. A védőeszköz elöregedése Ha az új állapotú védőeszközöknél a tervező vagy a gyártó megállapítja, hogy az elöregedés felléphet, a gyártás időpontját, illetve a lejárati határidőt eltávolíthatatlan módon és félreérthetetlenül jelezni kell minden egyes védőeszközön vagy cserélhető alkotóelemén, valamint azok csomagolásán. Az egyéni védőeszközök cseréje Az egyéni védőeszköznek nincs kihordási ideje. Amennyiben a védelmi képességeik megváltoznak, vagy megszűnik, a védőeszközt azonnal ki kell cserélni. Cseres szükséges minden esetben: - ha baleset történt, de a védőeszközön nem látszik sérülés nyoma, - az időszakos felülvizsgálat során megállapítást nyert, hogy a védőeszköz veszített védelmi képességéből, - ha a védőeszközön szemmel látható sérülés keletkezett, - olyan szennyező anyag került rá, ami eltávolíthatatlan és befolyásolhatja a védelmi képességét, - a védőeszköz elöregedése esetén. lejárati időn belül szabad csak használni: Felülvizsgálat

67.

A munkáltató  ellenőrzi a védőeszközök rendeltetésszerű használatát, aminek szempontjai lehetnek: • A munkavállaló egyéni védőeszköz használatára való alkalmassága terén: o o o o o •

Az egyéni védőeszköz állapota tekintetében: o o o o o

•

a munkavállaló egészségügyi alkalmasságára, a munkavállalónak a szakterület ellátásához szükséges képzettségére, a munkavállaló munkakezdés előtti állapotára, a munkavállaló munkavégzés közbeni állapotára, a munkavállaló munkavégzést követő állapotára.

Az egyéni védőeszköz használata vonatkozásában: o o o o o o

Forrás: http://www.doksi.hu

Ellenőrzés:

Munkavállalói

Időszakos

1651-06/1 19. tétel Nagyüzemi konyhában történő munkavégzéshez válassza ki és ismertesse az egyéni védőeszközöket, adjon tájékoztatást azok rendeltetésszerű használatáról! Az egyéni védőeszközökre vonatkozó legfontosabb jogszabályok A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény. 2/2002. (II. 7.) SZCSM rendelet az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségük tanúsításáról. 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről. 11/2003. (IX. 12.) FMM rendelet az ipari alpintechnikai tevékenység biztonsági szabályzatáról. 30/1995. (VII. 25.) IKM rendelet Kereskedelmi és Vendéglátóipari Biztonsági Szabályzat kiadásáról A kockázatok értékelése Veszélyek

Forrás: http://www.doksi.hu

Csúszásveszély, botlásveszély: a padlózatnak egyenletesnek, tisztának és csúszásmentesnek kell lennie. Leesés veszély: azokat a munkahelyeket, amelyek a talajszintről nem kezelhetők és tisztíthatók biztonságosan, olyan fellépővel ill. emelvénnyel, dobogóval kell ellátni, amely elmozdulás elllen biztosított és felülete egyenletes, botlás- és csúszásmentes. Égés veszély: elektromos működésű főző-sütő berendezés bekapcsolt állapotát jelzőfénnyel jelezni kell. Forrázás, az edényzet fedelének felnyitásához olyan emelő berendezést vagy kézi segédeszközt kell kialakítani, amely használatával kiküszöbölhető a forrázás veszély. Áramütés: a munkaeszközök feleljenek meg a villamosbiztonság követelményeinek. Szúrás, vágás, csonkolás: a húsipari gépeket védőburkolattal el kell látni véletlen benyúlás elkerülésére. Konzervet csak konzervnyitóval szabad felbontani. Hús bontásához, csontozásához csak olyan kést szabad használni, amelynek nyelén a kéz védelmére kialakított élvédő van kiképezve a markolaton. Bárdot, kést, fenőacélt, ill. más kéziszerszámot csak az erre kijelölt helyen szabad tárolni. Ártalmak A meleg, párás, gőzös helyiség egészségkárosító hatása. Eszköz kiválasztása és ismertetése Csúszásmentes védőcipő, a párás, gőzös helyiségben is védelmet nyújtson elcsúszás ellen. Lamellás vagy lánckötény, lánckesztyű a nyers hús bontásához és csontozásához. Eldobható higiénés védőeszközök (gumikesztyű, cérnakesztyű, sapka, fityula, hajháló) Megrendelés, beszerzés, nyilvántartás A fentiekben meghatározott egyéni védőeszközök beszerzése a munkáltató feladata. Amennyiben a meghatározott védőeszköz beszerzése akadályba ütközik, akkor helyette csak azonos vagy jobb védelmi képességű eszköz szabad biztosítani. A védőeszközhöz gyártói megfelelőségi nyilatkozat és (vagy típusvizsgálati tanúsítvány kell/CE-jeles/), és magyar nyelvű ismertető is kötelező Juttatás rendje A munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről szóló 65/1999. (XII.22.) EüM rendelet alapján. E rendelet magában foglalja a szükséges intézkedések meghatározását, a végrehajtásért felelős személyek és határidők kijelölését. Az egyéni védőeszköz juttatás rendjének meghatározása munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység, amelyre a munkáltatónak írásbeli szabályozást kell készítenie. A védőeszközt természetben kell a munkavállalóknak átadni. Használat szabályai Általános Az egyéni védőeszközöket a munkakörnyezetben tartózkodó személyek számára is biztosítani kell, akik lehetnek: • • • • •

szervezett társadalmi munkát végzők, szervezett szakmai továbbképzésben résztvevők, szaktanfolyamok hallgatói és szakoktatói, a gyakorlati képzésen részt vevő szakmunkástanulók, a szünidei munkát végző diákok, kisegítő (alkalmi) munkát végzők, ellenőrzést vagy szervezett látogatáson részt vevők.

Rendeltetésszerű használat A munkáltató és a munkavállaló egyidejűleg felelősséggel tartozik azért, hogy az egyéni védőeszköz használata rendeltetésszerű legyen. A biztonságos munkavégzés érdekében a védőeszközt a munkavállalónak haladéktalanul használnia vagy viselni kell, ha a valamely veszélyforrás (például zaj, por, optikai sugárzás stb.) jelen van a munkahelyén.

Forrás: http://www.doksi.hu

A munkavállaló a védőeszköz használatáról érvényesen nem mondhat le, ezért a védőeszköz mellőzésére vonatkozó bármilyen módon tett nyilatkozatát figyelmen kívül kell hagyni. A munkáltató kötelezettsége, hogy a védőeszköz használatával kapcsolatosan mind a munkavállalók, mind azok képviselői számára biztosítsa a tájékoztatást, az oktatást és a konzultációt. A munkavállaló köteles az egyéni védőeszközt rendeltetésének megfelelően használni és a tőle elvárható tisztításáról gondoskodni. A korlátozott számban megengedett tisztítások számáról nyilvántartást ajánlott vezetni, annak igazolására, hogy a munkáltató a megengedett határt nem lépte át. A tisztítással csökkenhet az egyéni védőeszköz védelmi szintje, ami a tisztítások számának túllépése esetén kritikus mértékű lehet. A munkavállaló köteles a megítélése szerint védelmi képességét vesztett egyéni védőeszközt közvetlen munkahelyi vezetőjének bemutatni és kérni a cseréjét. A változó munkahelyek esetében a munkáltatónak írásban engedélyeznie kell, hogy a munkavállaló az egyéni védőeszközöket a munkahelyéről elvigye. Ez csak abban esetben megengedett, ha - a munkavégzés helye változó és a munkáltató más módon nem tudja biztosítani a védőeszközt a munkavállaló számára, - a védőeszköz elvitele közegészségügyi szabályokba nem ütközik. A védőeszköz alkalmazásának fontos feltétele a használat időtartama. Erre vonatkozó korlátozást a gyártónak a „Tájékoztató”-ban közölnie kell a használóval, aminek alapjául a figyelembe vett szabvány, a védőeszköz EK típusvizsgálatának eredményei, vagy a felhasznált alapanyagok tulajdonságai, és más tényezők szolgálhatnak. Speciális Mindig az adott munkavégzésnek megfelelő védőeszköz használata. Gyakoroltatás Munkáltató gondoskodik arról, hogy a munkavállalók a védőeszközök használatának módját – szükség szerint gyakorlati képzés keretében – elsajátítsák Karbantartás (tisztítás) A munkáltatónak biztosítania kell az egyéni védőeszközök rendeltetésszerű használhatóságát, a védelmi szint megőrzését, a kielégítő higiénés állapotát, a szüksége tisztítását, karbantartását, javítását, szükség esetén a pótlását. Az egyéni védőeszközöket csak tisztán, átvizsgálás után szabad tárolni. Bármely sérülés esetén azonnal cserélni kell. Tárolás, csere, selejtezés Az egyéni védőeszköznek nincs kihordási ideje. Bármiféle rendellenesség vagy hiba előfordulását a szerviz lapon rögzíteni kell. Javíthatatlan hiba, elöregedés, vagy elhasználódás esetén a védőeszközt cserélni és selejtezni kell. A védőeszköz elöregedése Ha az új állapotú védőeszközöknél a tervező vagy a gyártó megállapítja, hogy az elöregedés felléphet, a gyártás időpontját, illetve a lejárati határidőt eltávolíthatatlan módon és félreérthetetlenül jelezni kell minden egyes védőeszközön vagy cserélhető alkotóelemén, valamint azok csomagolásán. Az egyéni védőeszközök cseréje Az egyéni védőeszköznek nincs kihordási ideje. Amennyiben a védelmi képességeik megváltoznak, vagy megszűnik, a védőeszközt azonnal ki kell cserélni. Cseres szükséges minden esetben: - ha baleset történt, de a védőeszközön nem látszik sérülés nyoma, - az időszakos felülvizsgálat során megállapítást nyert, hogy a védőeszköz veszített védelmi képességéből, - ha a védőeszközön szemmel látható sérülés keletkezett, - olyan szennyező anyag került rá, ami eltávolíthatatlan és befolyásolhatja a védelmi képességét, - a védőeszköz elöregedése esetén. Felülvizsgálat

Forrás: http://www.doksi.hu

A munkáltató ellenőrzi a védőeszközök rendeltetésszerű használatát, aminek szempontjai lehetnek: - a munkavállaló egyéni védőeszköz használatára való alkalmassága, - az egyéni védőeszköz állapota - az egyéni védőeszköz használata. Az egyéni védőeszközt az üzemeltető munkáltatónak soron kívül ellenőriznie kell, ha az a rendeltetésszerű alkalmazás során közvetlenül veszélyeztette a munkavállaló egészségét és biztonságát, vagy ezzel összefüggésben munkabaleset következett be. Munkavállalói A munkavállalónak a munka megkezdése előtt ellenőriznie kell az egyéni védőeszköz állapotát és haladéktalanul tájékoztatnia kell a munkáltatót, ha megítélése szerint a védőeszköz elvesztette védelmi képességét. Időszakos Az egyéni védőeszközök meghatározott körét időszakos felülvizsgálatát alá kell vonni, annak érdekében, hogy hosszabb távon is biztosan használhatók legyenek. Az időszakos felülvizsgálatok leghosszabb időközeit általában a gyártók határozzák meg, de vannak olyan védőeszközök is, amelyek időszakos felülvizsgálatát szabvány írja elő. A munkáltatónak a felülvizsgálat megtörténtét bizonyító erejű dokumentummal kell tudni igazolnia.

1651-06/1 20. Kockázatok értékelése: Rossz időjárási viszonyokból eredő veszélyek Rossz időjárási viszonyokat találhatunk természetes és mesterséges körülmények között. Ez elsősorban jellemzően a szélben, esőben, hideg közegben végzett munkák során fordulhatnak elő. Az átázott ruházat, különösen, ha hideggel és széllel párosul, a test gyors lehűléséhez vezet. Ezek következménye a meghűléses megbetegedések különböző fajtái, légúti bántalmak és akár tüdőgyulladás is lehet. A legyengült szervezetet ilyen esetekben könnyebben támadják meg a különböző vírusok és baktériumok is, minek következtében a test különböző részeiben szövődményes megbetegedések, izületi gyulladások keletkezhetnek. A láb sérüléseit okozó veszélyek és ennek következményei A láb sérülései elsősorban mechanikai jellegűek, amelyek származhatnak leeső tárgyaktól, a talp átszúrásából. Ennek megfelelően a lábfej és a lábujjak sérülése a leggyakoribb. Ezek bőr és csontsérülések lehetnek.

Forrás: http://www.doksi.hu

A hideg által okozott elfagyások elsősorban a nem megfelelő szigetelt védőcipőknél jelentkeznek, ahol a huzamosabb ideig hideg környezetben végzett munkák során a lábujjak mozognak a legkevesebbet. Mivel ez a testrész eleve a leghidegebb és a legrosszabb a vérellátása, gyorsan át tud hűlni már 0-5 ºC közötti környezeti hőmérsékletnél is. Nagyon fontos a vízállóság, ugyan úgy, mint a védőkesztyűknél, mert az átázott védőcipő gyorsabban lehűl. A lábujjak fagyása részleges, vagy teljes elhalást is okozhat. Eszközök kiválasztása, ismertetése: Védőruha: Külső téli munkahelyeken feltétlenül biztosítani kell a szélsőséges időjárási körülmények elleni és jó láthatósági védőruházatot. A legjobb választás a jó láthatósági „négyfunkciós” kabátok használata, hiszen ezek egyben biztosítják az összes védelemi lehetőséget. Kézvédelem: A mechanikai sérülések adódhatnak a tárgyak megfogásakor, szűk helyekre való benyúláskor, vagy több elmozduló eszköztől. Ezek általában a bőr felületi sérülései, horzsolódása, felszakadása, vagy a csontok törése lehet. Éles tárgyakkal való munkavégzés, ezek mozgatása közben a bőr az izomzat ill. az erek átvágásának veszélye is fennáll. Ez sokkal veszélyesebb, mint a felületi horzsolódás, mert intenzívebb vérzéssel jár, különösen csukló környékén történő sérüléskor az ütőér miatt. Hegyes tárgyakkal végzett munka esetén mély sebek keletkezhetnek. A szúrt sebek a csontok sérüléseit is okozhatják. Mechanikai vizsgálatok jelölései. (MSZ EN 388) A kalapácsjel alatt található 4 szám jelenti, hogy milyen vizsgálatokat végeztek el, és ennek során milyen szintű védelmet biztosít a védőkesztyű viselőjének. Amelyik helyen X áll azt a vizsgálatot nem végezték el, vagy nem felel meg az előírt követelmény minimális előírásainak. A teljesítményszinteket zárójelben jelöljük. 1 A (1-4) Kopásállóság (ciklus)

>100

2 >500

3 >2000

>8000

B (1-5) Vágással Szembeni ellenállás (indexszám)

>1,2

>2,5

>5,0

>10,0

C (1-4) Szakítószilárdság (N)

>10

>25

>50

>75

D (1-4) Átszúrással szembeni ellenállás (N) >20

>60

>100

>150

>20,0

Mechanikai védőkesztyűk kiválasztása: A mechanikai védőkesztyűk kiválasztásánál alapvető fontosságú, hogy a védőkesztyű megfelelő kopás állóságú legyen. Normál anyagmozgatási feladatoknál elegendő az 1-es vagy a 2-es szintű védelem biztosítása. Azokon a területeken, ahol érdes felületű tárgyakat, lemezeket kell mozgatnunk, ott minden esetben a magasabb (3-as vagy 4-es) szintű védelmet kell biztosítanunk. Ezzel párosul a vágás elleni védelem. Éles tárgyak mozgatásakor, lemezmegmunkáláskor magasabb szintű (4-es vagy 5-ös) védelmet kell biztosítani. Lábvédelem:

Forrás: http://www.doksi.hu

Mechanikai védőcipő: A leeső tárgyak veszélye miatt orrmerevítővel ellátott biztonsági lábbelit ajánlott kiválasztani. Ezek az SB; S1; S2 és S3 kategóriák. A szabvány nem „acélkaplit”, hanem orrmerevítőt ír elő, amely készülhet bármilyen anyagból, ami a szabvány előírásait kielégíti. A legmegfelelőbb erre a célra a különleges műanyag orrmerevítő, mert az esetleges baleset bekövetkezte után rugalmasan visszaugrik, így könnyebb a sérült láb kiszabadítása. A műanyag jó hőszigeteléssel bír, ezért nyáron nem melegszik fel, télen pedig nem hűl le. Hideg elleni védőcipő: Érdemes a korábban már említett műanyag orrmervítős védőlábbeli kiválasztása, mert ez segíti a melegbélés hőszigetelését, különösen a legfrekventáltabb helyen, a lábujjaknál. Télen, a külső területeken dolgozók részére minden esetben vízálló bőrből készült lábbelit kell kiválasztani, hogy megelőzzük a gyors beázást. Ezek kategóriája S2 CI vagy az S3 CI. Megrendelés, beszerzés, nyilvántartás: Az egyéni védőeszközzel történő ellátás fontos szakasza azok megrendelése, illetőleg beszerzése. A munkáltatót nem mentesíti a védőeszközhöz tartozó dokumentációk és jelölések ellenőrzésének kötelezettsége alól, hogy az egyéni védőeszközök megfelelősége tanúsítását a forgalomba helyezés előtt a gyártónak kell elvégeznie vagy elvégeztetnie. Célszerű ebben a szakaszban is a munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységet ellátó személy igénybevétele, aki rendelkezik a szükséges szakismerettel. Ez elsődlegesen a munkavállalók érdekét szolgálja, akik kötelező használatra kapnak olyan eszközt, amiben megbíznak, és amelytől joggal várják el egészségük és testi épségük megóvását. Természetesen a munkáltató számára sem közömbös, hogy szabályosan forgalmazott védőeszközt vásárol-e meg, mert azon túl, hogy az Mvt. szigorú szankciót tesz lehetővé a hiányos dokumentáció és jelölés mögött gyakran a megfelelőség hiányossága is meghúzódik. A beszerzéskor ellenőrizni kell, hogy az egyéni védőeszközön a CE jelet is magában foglaló EK-jelölés és a cikkszám (modellszám) jól láthatóan megtalálható-e. Egyéni védőeszközt mindig csak megfelelőségi nyilatkozattal, típusvizsgálattal rendelkező gyártótól, forgalmazótól célszerű beszerezni, hiszen csak így lehetünk biztosak abban, hogy az adott védőeszköz megfelelő védelmet biztosít a munkavállaló számára. A leszállított egyéni védőeszközöket a raktárba történő elhelyezés előtt nyilvántartásba kell venni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell az eszköz beszerzésének időpontját, szavatossági idejét, az eszköz típusát, a hozzá tartozó alkatrészek leírását, a kiadás rendjét, a védelmi szint kategóriájának számát. Egyéni védőeszköz juttatás –Alapelvek: Az egyéni védőeszközök szervezett munkavégzés keretében történő juttatásának alapelveit az Mvt. határozza meg. Ennek lényege, hogy minden olyan megoldást előnyben kell részesíteni (kollektív védőeszközök, szervezési intézkedések) az egyéni védőeszközökkel szemben, amelyek több személy egyidejű védelmét biztosítják, illetőleg a személy számára nagyobb védelmet nyújt (például amikor az előírt levegő vagy klíma biztosítása műszakilag megoldhatatlan). Az adott egyéni védőeszközzel is a lehető legmagasabb védelmi szintet kell megvalósítani, amelyhez ismerni kell a rendeltetésszerű használatának korlátait. Az egyéni védőeszköz tervezésekor számításba vett optimális védelmi szintje az, amelyen túl a védőeszköz használatából, illetőleg viseléséből, illetve a tényleges használatából származó akadályok gátolnák a kockázatok elleni hatásos védelmet és használatot az expozíció időtartama alatt, vagy akadályoznák a normális munkavégzést. [2/2002. (II. 7.) SzCsM rendelet 3. számú melléklet] A munkáltató köteles egyéni védőeszközről gondoskodni és munkabiztonsági intézkedéseket tenni a munkavállalók folyamatos ellátása érdekében.

Forrás: http://www.doksi.hu

Ennek teljesítése a munkáltató számára komoly és részletesen körülírt feladatok meghatározott sorrendben történő végrehajtását igényli. Az egyéni védőeszköz juttatása a munkáltatói kötelezettségek sorában nem elkülönülten jelenik meg, hanem a munkabiztonság megteremtésének szerves részét képezi. Az első lépés a munkáltató általános kötelezettségét jelentő kockázatértékeléshez kapcsolódik, mivel csak ez alapján határozható meg, hogy a munkahelyen jelen lévő veszélyforrások – ide értve a munkakörnyezetből származó kockázatokat is – ellen mely munkavállalónak és milyen egyéni védőeszközt kell biztosítani. A vonatkozó rendelet értelmében a védőeszközt a munkáltató ingyenesen biztosítja. A juttatás ingyenességére vonatkozó előírás pontos értelmezéséhez ismerni kell az Mvt. előírását, amely kimondja, hogy az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek teljesítése helyett a munkáltató pénzbeli vagy egyéb megváltást a munkavállalónak nem adhat. A védőeszközt tehát természetben kell a munkavállalóknak átadni, és a munkáltató karbantartás, tisztítás, javítás vagy csere útján gondoskodik arról, hogy a védőeszköz használható, valamint megfelelő higiénés állapotban legyen. A természetbeni juttatás követelménye lényegesen több garanciát foglal magában az ingyenességen túl, mivel kizárólag ezúton biztosítható a védőeszközök szakszerű beszerzése. A munkáltatót az Mvt. arra kötelezi, hogy az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjét írásban határozza meg. E feladat ellátása munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül, mivel az egyéni védőeszközzel történő foglalkozás a gyakorlatban mindkét szaktevékenységet felöleli. A juttatás rendje magában foglalja mindazokat a folyamatokat, felelős személyeket és határidőket - ide értve azok rendeltetésszerű használatának ellenőrzését és a veszély esetén a munkahely kiürítéséhez kapcsolódó intézkedéseket is -, amelyek meghatározása teljes körűen biztosítja a munkáltató számára, hogy az egyéni védőeszköz alkalmazásával leküzdhető veszélyforrások hatását a megengedett mértékűre csökkenti, vagy megszünteti. Az egyéni védőeszközök használatának szabályai: A munkáltatói feladatok teljesítése körébe tartozik a védőeszközök beszerzése és munkavállalók részére természetben történő átadása. Az Mvt. értelmében egyéni védőeszközt forgalomba hozni, használatba venni akkor szabad, ha az rendelkezik EK-megfelelőségi nyilatkozattal, illetve EK típustanúsítvánnyal. A munkáltató ellenőrzi a védőeszközök rendeltetésszerű használatát: •

A munkavállaló egyéni védőeszköz használatára való alkalmassága terén,

•

Az egyéni védőeszköz állapota tekintetében,

•

Az egyéni védőeszköz használata vonatkozásában,

Forrás: http://www.doksi.hu

Gondoskodni kell arról, hogy a védőeszköz „igazítás elvégzése után illeszkedjen viselőjére”, ami két alapvető dolgot igényel: • •

A munkáltató gondoskodik arról, hogy a munkavállalók a védőeszközök használatának módját – szükség szerint gyakorlati képzés keretében – elsajátítsák A munkáltatónak meg kell határoznia az egyéni védőeszközök használata oktatásának, gyakoroltatásának rendjét. Ennek alapját az egyéni védőeszközök rendeltetésszerű használatára vonatkozó Tájékoztatóban foglaltak képezik, amelyek megtartásának és megtartatásának (védőeszközök ellenőrzése, tárolása, cseréje, karbantartása stb.) szabályait a munkavállalóknak ismerniük kell. Ismerniük kell ezen túl azokat az eseteket is, amikor az elhasználódott védőeszközök hulladékként (veszélyes hulladékként) kell kezelni, továbbá ilyen esetekre vonatkozó előírásokat. Szükség esetén tudniuk kell az egyéni védőeszközök használatának egészségi alkalmassági feltételeit, valamint a védőeszköz használat egészségi korlátait. Tisztítás, karbantartás: A munkáltatónak biztosítania kell az egyéni védőeszközök rendeltetésszerű használhatóságát, a védelmi szint megőrzését, a kielégítő higiénés állapotát, a szüksége tisztítását, karbantartását, javítását, szükség esetén a pótlását. Mindezt az Mvt. 54. § (7) bekezdésének g) pontja írja elő. A gyakorlatban ezt elsősorban a munkavállaló által viselt egyéni védőeszköz állapotából kiindulva kell megítélni. A tisztítás, karbantartás, pótlás rendjét a belső szabályozásnak kell tartalmaznia. Ha a munkáltató nem, vagy csak részben tesz eleget a tisztításra, karbantartásra vonatkozó kötelezettségének, akkor az érintett egyéni védőeszközöket nem szabad tovább használni. A tisztítások számáról, a karbantartásokról és a javításokról, valamint azok eredményéről nyilvántartást kell vezetni. A védőeszköz elöregedése Ha az új állapotú védőeszközöknél a tervező vagy a gyártó megállapítja, hogy az elöregedés felléphet, a gyártás időpontját, illetve a lejárati határidőt eltávolíthatatlan módon és félreérthetetlenül jelezni kell minden egyes védőeszközön vagy cserélhető alkotóelemén, valamint azok csomagolásán. Amennyiben nem lehetséges pontosan megadni az érintett védőeszköz élettartamát, a gyártónak a tájékoztatóban minden hasznos adatot meg kell adnia a vásárló vagy a felhasználó számára, hogy megállapíthassa az ésszerűen várható elhasználódási határidőt, figyelembe véve a modell minőségét, a tárolás, a használat, a tisztítás és a karbantartás valós körülményeit. Abban az esetben, ha a védőeszköz teljesítményének gyors és szembetűnő megváltozása feltehetően a gyártó által javasolt rendszeres tisztítási eljárásból fakadó elöregedésnek tulajdonítható, a gyártónak lehetőleg minden egyes forgalmazott védőeszközön fel kell tüntetnie egy jelzést, amiből megtudható a tisztítások száma, amelyen túl az eszközt meg kell vizsgálni, vagy ki kell cserélni. Tárolás, csere, selejtezés: Az egyéni védőeszközöket úgy kell tárolni, hogy a tárolás, raktározás során védelmi képességében kárt ne szenvedjen, azt el ne veszítse, szennyeződéstől, egyéb károsodástól védve legyen. A kiadás rendéről gondoskodni kell, valamint, hogy a munkavállaló a munkavégzés során elhasználódott, használhatatlanná vált, védelmi képességét elvesztett védőeszközt bármikor lecserélhesse a szükséges eszközhöz hozzáférjen. Az egyéni védőeszköznek nincs kihordási ideje. Amennyiben a védelmi képességeik megváltoznak, vagy megszűnik, a védőeszközt azonnal ki kell cserélni. Cseres szükséges minden esetben: - ha baleset történt, de a védőeszközön nem látszik sérülés nyoma, - az időszakos felülvizsgálat során megállapítást nyert, hogy a védőeszköz veszített védelmi képességéből, - ha a védőeszközön szemmel látható sérülés keletkezett,

Forrás: http://www.doksi.hu

olyan szennyező anyag került rá, ami eltávolíthatatlan és befolyásolhatja a védelmi képességét, a védőeszköz elöregedése esetén.

Az elhasználódott, sérült egyéni védőeszközt dokumentáltan kell selejtezni, megsemmisíteni, esetlegesen ártalmatlanítani. A selejtezés rendjét írásba kell foglalni. Felülvizsgálat: Munkáltatói: A munkáltató a beszerzéskor, illetve azt követően a kiadást megelőzően végzi az egyéni védőeszköz vizsgálatát, hogy az a munkavállaló számára az adott feladat elvégzéséhez alkalmas-e. Munkavállalói: A munkavállaló az adott feladathoz kapott egyéni védőeszközt az átvételkor, illetve minden munkakezdéskor a használat előtt köteles vizsgálni. Időszakos: Az egyéni védőeszközök meghatározott körét időszakos felülvizsgálatát alá kell vonni, annak érdekében, hogy hosszabb távon is biztosan használhatók legyenek. Az időszakos felülvizsgálatok leghosszabb időközeit általában a gyártók határozzák meg, de vannak olyan védőeszközök is, amelyek időszakos felülvizsgálatát szabvány írja elő. A használó kérelmére a védőeszköz időszakos felülvizsgálatát a gyártó, vagy bejelentett szerv végzi el. A munkáltatónak a felülvizsgálat megtörténtét bizonyító erejű dokumentummal kell tudni igazolnia. Amennyiben a munkáltató az időszakos felülvizsgálatot elmulasztotta, akkor az egyéni védőeszköz nem használható.

Forrás: http://www.doksi.hu

1650-06/2 1. Készítse el egy szoftvergyártó cég irodahelyiségeiben dolgozó munkavállalók – akik hagyományos számítógépeket és egyéb irodai berendezéseket használnak – elméleti és gyakorlati oktatási tematikáját és oktatási ütemezését! Veszélyforrások jellemzői: Az oktatás során ki kell térni a munkahely megközelítésével az ottani munkavégzéssel és a munkaeszközök használata közben felmerülő veszélyforrások ismertetésére. Az oktatást úgy kell megszervezni, hogy a munkavállalók vizuálisan és virtuálisan is érzékelhessék a kockázatokat és szabályzatok be nem tartásából fakadó veszélyeket. Célszerű az oktatást a helyszínen elvégezni, és az alábbi témakörökre megfelelő időt fordítani • • • • • • • • • • • • •

fizikai csúszós felületek tárgyak hőmérséklete szintkülönbségek nyomás, hőmérséklet ionizáló tényező zaj, rezgés, infra-ultrahang világítás részecske sugárzás elektromos-statikus feszültség porok vegyi anyagok biológiai veszélyforrás

A munkahely vezetője a munkaviszonyban állók ismétlődő munkavédelmi oktatásáról köteles gondoskodni. Az ismétlődő munkavédelmi oktatás gyakorisága évenként minimum 1 óra minden munkavállalót érintően. A munkaviszonyba lépő és munkaviszonyban álló munkavállalók munkavédelmi oktatásáról „Munkavédelmi oktatási napló”-t kell az oktatást végzőknek vezetni. A munkavédelmi oktatási naplónak tartalmaznia kell: a.) az oktatás időpontját, időtartamát, b.) az oktatást végző nevét, beosztását, c.) az oktatási tematikát, d.) az oktatás helyét, e.) az oktatott személy nevét, munkakörét és aláírását, f.) az oktató aláírását, g.) annak tényét, hogy az oktatott anyag elsajátításáról az oktató meggyőződött. Oktatási tematika: •

• • • • • • • •

Fogalmak: - Munkabaleset - Üzemi baleset - Súlyos munkabalesetek (halálos, súlyos csonkulásos) Helyismeret, közlekedés, vészkijáratok Általános munkavégzési szabályok, orvosi alkalmassági vizsgálat Egyes munkafolyamatok veszélyei, ártalmak Veszélyes anyagok, ártalmak Elsősegélynyújtás Baleset jelentése, kivizsgálása, nyilvántartása Kollektív védelem, szervezés, egyéni védőfelszerelések és használatuk Gépek, berendezések használatának szabályai

Kockázatok: Mindezek előtt ismertetni kell az 50/1999. (XI.3.) EÜM rendeletet, a képernyő előtt munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről: •

Forrás: http://www.doksi.hu

Munkabiztonsági kockázatok között oktatni kell a számítógép kezelését, a munkahely elemeivel (szék, asztal, képernyő, billentyűzet, irattartó, lábtámasz) összhangjának szerepét, a velük kapcsolatban felmerülő veszélyeket (ergonómia) részletezni kell: •

Képernyő a) A képernyőn megjelenő jelek jól definiáltak és világos formájúak, megfelelő méretűek legyenek, a jelek és a sorok közötti megfelelő térközzel. b) A képernyőn megjelenő kép legyen stabil, villódzásnak vagy az instabilitás más formájának nem szabad előfordulnia. c) A fényesség, illetve a jelek és a háttér közötti kontraszt legyen a használó által könnyen állítható és a környezeti feltételekhez könnyen hozzáigazítható. d) A képernyő a használó igényeinek megfelelően legyen könnyen és szabadon elfordítható, dönthető. e) Biztosítani kell külön monitorpolc vagy állítható asztal használatát. f) A képernyő legyen mentes olyan tükröződéstől és fényvisszaverődéstől, amely a használónak kényelmetlenséget, látási nehézséget okozhat. Billentyűzet a) A billentyűzet legyen dönthető és a monitortól különálló annak érdekében, hogy a használó kényelmes munkatesttartást vehessen fel, karja és keze ne fáradjon el. b) A billentyűzet előtt legyen elég hely ahhoz, hogy a számítógép-kezelő kezét és csuklóját megtámaszthassa. c) A billentyűzet felszíne legyen fénytelen, a fényvisszaverődés elkerülése érdekében. d) A billentyűkön lévő jelek egymástól könnyen megkülönböztethetőek és a munkahelyzetből jól olvashatóak legyenek. Munkaasztal vagy munkafelület a) A munkaasztal vagy munkafelület legyen olyan nem fényvisszaverő felületű és nagyságú, hogy biztosítsa a monitor, a billentyűzet, az iratok és a csatlakozó eszközök rugalmas elrendezését. b) A laptartó legyen állítható, és a használó számára kényelmes olvashatóságot biztosító helyzetben rögzíthető. Munkaszék a) A munkaszék legyen stabil, továbbá biztosítsa a használó könnyű, szabad mozgását és kényelmes testhelyzetét. b) A szék magassága legyen könnyen állítható. c) A szék támlája legyen magasságában állítható és dönthető. d) Igény esetén lábtámaszt vagy saroktámaszt kell biztosítani. •

Munkaegészségügyi kockázatok

Térkövetelmények A munkahelyet úgy kell megtervezni és méretezni, hogy a használónak legyen elegendő tere testhelyzete és mozgásai változtatásához. Megvilágítás a) Az általános, illetve helyi világítás (munkalámpa) biztosítson kielégítő megvilágítást és megfelelő kontrasztot a képernyő és a háttérkörnyezet között, tekintetbe véve a munka jellegét és a használó látási követelményeit. b) A képernyőre és más munkaeszközökre vetődő, zavaró tükröződést és fényvisszaverődést oly módon kell megelőzni, hogy a képernyős munkahely telepítésekor a munkaterem és a munkahely megtervezését összehangolják a mesterséges fényforrások elhelyezésével és műszaki jellemzőivel. Tükröződés és fényvisszaverődés a) A képernyős munkahelyeket úgy kell megtervezni, hogy a fényforrások (ablakok és más nyílások, átlátszó vagy áttetsző falak), világosra festett berendezési tárgyak vagy falak ne okozzanak közvetlen fényvisszaverődést, és amennyire csak lehetséges, ne idézzenek elő tükröződést a képernyőn. b) Az ablakokat igazítható takaróeszközök megfelelő rendszerével kell ellátni, hogy a képernyős munkahelyre eső nappali megvilágítást csökkenteni lehessen. Zaj A munkahelyhez tartozó berendezések okozta zajt figyelembe kell venni a munkahely berendezésekor, különös tekintettel arra, hogy ne zavarja a figyelmet és a beszédmegértést.

Forrás: http://www.doksi.hu

Klíma a) A munkahelyhez tartozó berendezések nem fejleszthetnek olyan mennyiségű hőt, hogy az a munkavállalónak diszkomfort-érzést okozzon. b) A használó legyen védve a sugárzó és áramló hőhatásoktól és az asztal alatt hőt termelő berendezésektől. Sugárzás Minden sugárzást a látható fénysugárzás kivételével, a használó egészsége és biztonsága szempontjából elhanyagolható szintre kell korlátozni. Mindezekkel kapcsolatosan ismertetni kell a munkáltató kötelezettségeit. Folyamatosan vizsgáltassa kockázatbecslés keretében a látásromlási és pszichiés tényezőket. Foglalkozás-egészségügyi orvosnál ellenőriztetni kell a dolgozó személyt munkavállalás előtt, majd kétévenként, valamint, ha a munkával összehozható panasz keletkezik. Az orvos szemészeti szakvizsgálatra utalja be a dolgozót, ha a munkavégzés során különböző távolságú tárgyakra kell fókuszálnia, valamint ha korábban nem végzett képernyő előtti munkát. •

Pszichoszociális kockázatok

A szoftver tervezése, kiválasztása, bevezetése és módosítása, a képernyős munkafeladatok megtervezése során a munkáltató az alábbi elveket vegye figyelembe: a) a szoftver feleljen meg a feladatnak, b) a szoftver minden betűt a magyar helyesírásnak megfelelő formában jelenítsen meg a képernyőn és a nyomtatásban, c) a szoftver legyen könnyen használható és szükség esetén a számítógép-kezelő ismeret- és tapasztalatszintjéhez igazítható, rendelkezzen magyar nyelvű súgóval, semmilyen a munkavállaló teljesítményére vonatkozó mennyiségi vagy minőségi ellenőrzési lehetőséget nem szabad igénybe venni a dolgozók tudomása nélkül, d) a rendszerek a képernyő előtt dolgozóhoz alkalmazkodó formátumban és ütemben jelezzék ki az információkat, e) alkalmazni kell a szoftver-ergonómia elveit, különösen az ember által végzett adatbeviteli és adatfeldolgozási feladatokban, f) a rendszerek biztosítsanak visszajelzést a munkavállalóknak a teljesítményükről. Kockázatok csökkentése, megelőzése: A kollektív védelem során a helyiségben alkalmazott gépeket, berendezéseket biztonságossá kell tenni, a padlóburkolatot csúszásmentesen kell kialakítani, ügyelni kell a gépek, berendezések védőburkolatának meglétére, épségére, nyílászárók pontos működésére. Elektromos berendezések biztonságos kialakítására, dugaszolók, aljzatok épségére. A szervezéses védelem: − − −

−

•

A folyamatos képernyő előtti munkavégzést óránkét legalább tízperces, össze nem vonható szünetek szakítsák meg. A képernyő előtti tényleges munkavégzés összes ideje a napi hat órát ne haladja meg. Amennyiben a képernyő előtti munkavégzés fentiek szerinti megszakítása a munkavégzés céljára tekintettel más életét, testi épségét, valamint egyes vagyontárgyak biztonságát veszélyezteti, vagy az adott technológia miatt nem lehetséges, úgy a képernyős munkavégzést rendszeres időszakonként – a munka jellegéhez igazodóan a veszélyhelyzet kizárásával – szünetekkel szakítsák meg, vagy más tevékenységgel cseréljék fel. A munkavégzés megszakításának egyszeri időtartama ebben az esetben sem lehet kevesebb, mint tíz perc, és a képernyő előtti tényleges munkavégzés összes ideje nem haladhatja meg a napi munkaidő hetvenöt százalékát. A foglalkozás-egészségügyi orvosnál (a továbbiakban orvos) a munkavállaló szem- és látásvizsgálatának elvégzését - a képernyős munkakörben történő foglalkoztatás megkezdése előtt, - ezt követően kétévenként - olyan látási panasza jelentkezik, amely a képernyős munkával hozható összefüggésbe. Munkáltatói kötelességek

Forrás: http://www.doksi.hu

A képernyős munkahelyek jogszabályoknak, ergonómiai feltételeknek megfelelő kialakítása és fenntartása a munkáltató kötelezettsége. E mellett a képernyős munkahelyen dolgozó munkavállaló, önmagával szembeni felelőssége is jelentős, hiszen az érintett személy az, akinek naponta ellenőriznie kell, hogy a képernyő, a munkaszék, a képernyő nézési távolsága, a használt szoftver helyesen van-e beállítva, meg kell tennie a képernyő felületén jelentkező tükröződés megszüntetésére szükséges intézkedéseket, stb. A munkáltató kötelessége a kockázatértékelés és a rendszeres munkahelyi ellenőrzés keretében vizsgálni az alábbiakat: • • •

látásromlást előidéző tényezők és ezek változása, pszichés (mentális) megterhelés és változásai fizikai állapotromlást előidéző tényezők alakulása.

A munkáltató biztosítja, hogy: • a folyamatos képernyő előtti munkavégzést óránként legalább tízperces össze nem vonható szünetek szakítsák meg • a képernyő előtti tényleges munkavégzés összes ideje a napi hat órát ne haladja meg • amennyiben a képernyő előtti munkavégzés fentiek szerinti megszakítása a munkavégzés céljára tekintettel más életét, testi épségét, valamint egyes vagyontárgyak biztonságát veszélyezteti, vagy az adott technológia miatt nem lehetséges, úgy a képernyős munkavégzést rendszeres időszakonként – a munka jellegéhez igazodóan a veszélyhelyzet kizárásával – szünetekkel szakítsák meg, vagy más tevékenységgel cseréljék fel. A munkavégzés megszakításának egyszeri időtartama ebben az esetben sem lehet kevesebb, mint tíz perc, és a képernyő előtti tényleges munkavégzés összes ideje nem haladhatja meg a napi munkaidő hetvenöt százalékát. • A foglalkozás-egészségügyi orvosnál (a továbbiakban orvos) a munkavállaló szem- és látásvizsgálatának elvégzését: * a képernyős munkakörben történő foglalkoztatás megkezdése előtt, * ezt követően kétévenként, * olyan látási panasza jelentkezik, amely a képernyős munkával hozható összefüggésbe. Ha a munkavállalót foglalkoztató munkáltatónál működő orvos megállapítja, hogy a munkavállaló részére a képernyő előtti éleslátást biztosító szemüveg biztosítása szükséges lehet, akkor a munkavállalót beutalja a szemészeti szakvizsgálatra. A beutalóban fel kell tüntetni a képernyő előtti éleslátást biztosító szemüveg használatát szükségessé tevő munkakör megnevezését, és annak a szakvizsgálathoz szükséges mértékű leírását is. Ha a szemészeti szakvizsgálat eredményeként indokolt, illetve a munkavállaló által használt szemüveg vagy kontaklencse a képernyő előtti munkavégzéshez nem megfelelő, a munkáltató a munkavállalót ellátja a minimálisan szükséges, a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveggel, melynek költségei a munkavállalót terhelik. Munkavégzési szabályok: Általános követelmények: • • •

•

• •

Munkát végezni csak kipihent, alkohol- és más, a munkavégzés biztonságát károsan befolyásoló szer hatásától mentes állapotban szabad. A munka megkezdésekor és a munka végzése közben meg kell győződni arról, hogy a munkavállaló a munkavégzésére alkalmas állapotban van-e. Ellenőrizni kell a munka megkezdésekor, a munkavégzés ideje alatt, hogy a munkahely és a munkaeszköz, továbbá az alkalmazott technológia kielégíti e az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzést, továbbá a higiéniai követelményeket. Gondoskodni kell az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés megszervezéséről, a szükséges munkaeszközökkel történő ellátásról, kollektív és egyéni védőeszközök megfelelő mennyiségben történő rendelkezésre állásáról. Gépet, gépalkatrészt tisztítani, karbantartani csak biztonságos kézieszközzel, szerszámmal szabad. A használható eszközöket, szerszámokat a munkáltató állapítja meg. Gépet, gépi berendezést csak az javíthat, akit erre kiképeztek és felhatalmaztak.

Forrás: http://www.doksi.hu

1650-06/2 2. Egy elektronikai termékeket összeszerelő üzem futószalag mellett dolgozó munkavállalói részére. Állítsa össze az elméleti és a gyakorlati munkavédelmi oktatás tematikáját és az oktatás ütemezését! A futószalag mellett végzett munka jellegéből adódóan a munkavállalók egy része álló, egy része ülő helyzetben végzi a tevékenységét. A munkatevékenység során a munkavállalók elektromos vagy pneumatikus energiával működő kéziszerszámokat használnak, illetőleg kézi forrasztási műveleteket végeznek. A minőségellenőrzést végző munkavállalók az elkészült termék paramétereit képernyő segítségével ellenőrzik. Információtartalom vázlata –

A munkafolyamat veszélyessége

–

Veszélyforrások jellemzői

–

Veszélyes anyagok

–

Kockázatok

–

Munkabiztonsági

–

Munkaegészségügyi

–

Pszichoszociális

Kockázatok csökkentése, megelőzése –

Kollektív védelem

–

Szervezéses védelem

–

Munkáltatói kötelezettségek

– Munkavégzési szabályok – Munkavédelmi oktatás rendje: A munkáltatónak oktatás keretében gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállaló - munkába álláskor, - munkahely vagy munkakör megváltozásakor, valamint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor, - munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor, - új technológia bevezetésekor A munkavédelmi oktatás kiterjed: - a munkaviszonyba lépő munkavállalókra, - a munkaviszonyban álló munkavállalókra, - a megbízott elsősegélynyújtókra. A munkaviszonyba lépők munkavédelmi oktatása - munkába álláskor, - más munkakörbe kerülés, átirányítás, (kirendelés), valamint az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor, - munkaeszköz átalakításakor, vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor A munkavállalóknak a gyakorlati oktatás keretében meg kell ismernie, az oktatást végzőnek meg kell ismertetni a vonatkozó jogszabályban meghatározott előírások figyelembevételével elsősorban: - a munkaköréhez tartozó munkaeszközöket, a műszaki védőberendezéseket és személyi védőeszközöket és azok alkalmazását, illetve használatát, - a helyes munkamódszert és munkafogást, - a munkahely veszélyforrásait és azok elleni védekezés módszereit, - a munkahelyen történt, tanulsággal járó munkabalesetek körülményeit, megelőzésük lehetőségeit

Forrás: http://www.doksi.hu

A munkaviszonyban álló munkavállalók ismétlődő (időszakos) munkavédelmi oktatása - évenként minimum 1 óra minden munkavállalót érintően. A munkavédelmi oktatást munkaidőben kell tartani és azon való részvétel kötelező. A munkavédelmi oktatást végző a munkavállalók munkavédelmi ismereteinek elsajátításáról meggyőződik. Az oktatást egyébként addig kell folytatni, amíg az oktatott személyek a munkakörükkel összefüggő munkabiztonsági előírásokat megfelelő szinten el nem sajátították. A munkaviszonyba lépő és munkaviszonyban álló munkavállalók munkavédelmi oktatásáról "Munkavédelmi oktatási napló"-t kell az oktatást végzőnek vezetni. A munkavédelmi oktatási naplónak tartalmaznia kell: - az oktatás időpontját, időtartamát, - az oktatást végző nevét, beosztását, - az oktatási tematikát, - az oktatás helyét, - az oktatott személy nevét, munkakörét és aláírását, - az oktató aláírását, - annak tényét, hogy az oktatott anyag elsajátításáról az oktató meggyőződött. A munkafolyamat veszélyessége Veszélyforrás: a munkavégzés során vagy azzal összefüggésben jelentkező minden olyan tényező, amely a munkát végző vagy a munkavégzés hatókörében tartózkodó személyre veszélyt vagy ártalmat jelenthet. Veszélyek jellemzői: 1. Fizikai veszélyforrás, ezen belül; a - munkaeszközök, járművek, szállító-, anyagmozgató eszközök, ezek részei, ill. mozgásuk, továbbá anyagok és termékek mozgása, - szerkezetek egyensúlyának megbomlása, - csúszós felületek, - éles, sorjás, egyenetlen felületek, szélek és sarkok, - tárgyak hőmérséklete, - a munkahelyeknek a föld (padló) szintjéhez viszonyított elhelyezé-se, - szintkülönbség (pl. leesés, ráesés), - a levegő nyomása, hőmérséklete, nedvességtartalma, áramlása és ionizációja, - zaj, rezgés, infra- és ultrahang - világítás, - elektromágneses sugárzás vagy tér, - részecskesugárzás, - elektromos áramköri vagy statikus feszültség, - aeroszolok és porok a levegőben 2. Biológiai veszélyforrás, ezen belül; a - mikroorganizmus és anyagcsere terméke, - makroorganizmus (növény, állat). 3. Fiziológiai, idegrendszeri és pszichés igénybevétel. - statikus, dinamikus; - szellemi; - érzékszervi; - érzelmi; Veszélyes anyagok minden olyan anyag vagy készítmény, amely fi-zikai, kémiai vagy biológiai hatása révén veszélyforrást képviselhet, így különösen; a - robbanó, - oxidáló, - gyúlékony, - sugárzó, - mérgező, - maró, - ingerlő,

Forrás: http://www.doksi.hu

- szenzibilizáló, - fertőző, - rákkeltő, - mutagén, - teratogén, - utódkárosító (beleértve a spontán vetélést, koraszülést és a magzat retardált fejlődését is), - valamint egyéb egészségkárosító anyag. Kockázatok - Munkabiztonság: A munkabiztonság célja a munkabalesetek megelőzése. o Munka szervezettsége  Tervszerűség  Munkairányítás  Humán erőforrás  Eszköz lehetőségek o Munkaeszközök állapota  Műszaki biztonság  Funkcionális biztonság  Személyi biztonság  Kezelhetőség  Karbantarthatóság o Munkakörnyezet  Megvilágítás  Munkahelyi klíma  Zaj  Rezgés  Sugárzások  Biztonságos munkavégzés helyszükséglete Kézi szerszámmal végzett munka A kézben tartott, ill. kézzel irányított, hordozható gépeknél ki kell elégítenie az alábbi biztonságtechnikai és egészségvédelmi követelményeket: - kellő számú felfekvő felülettel és helyesen méretezett fogantyúval kell ellátni, amelyek rendeltetésszerű használat esetén a gép stabilitását biztosítják, - lehetőség szerint olyan kezelőelemmel kell ellátni, amelynek működtetéséhez nem szükséges a gépet elengedni, - a gépet úgy kell kialakítani, hogy a fogantyú elengedése utáni akaratlan indítás, illetve működésbe maradás veszélyt ne jelentsen, - a gépet úgy kell kialakítani, hogy az anyagba hatoló szerszámot látni lehessen Hordozható elektromos kéziszerszámok szigetelés-mérési ellenőrzését évente el kell végezni. Forrasztási technológiai Lehetőleg a Tiszta Technológia megvalósítására kell törekedni, ami az ólommentes forrasztási technológiát jelenti. 2006 júliusától tiltott a következő_ anyagok használata az elektronikai ipar legtöbb területén: ólom, higany, és kadmium. Az elektromos és elektronikai ipar fejlődésével párhuzamosan egyre növekszik a forrasztás jelentősége. Ennek során azonban füst, gázok és aeroszol jellegű anyagok keletkeznek, amelyek belégezve károsíthatják a dolgozók egészségét. Az alkalmazott anyagoktól, kiegészítő anyagoktól és a forrasztási hőmérséklettől függően különféle veszélyes anyagok is megjelenhetnek, egészen az erősen mérgező és rákkeltő anyagokig. Ezért minden forrasztási munkálat során elengedhetetlen a megfelelő elszívás. A közvetlenül a keletkezési helyen való elszívás a legjobb, mivel nagyon hatékony, és könnyen megvalósítható. -

Munkaegészségügyi: o

Minkahigiéne  munkakörnyezetből származó egészségkárosító veszélyek és kockázatok előrelátása, felismerése, értékelése és kezelése Foglalkozás-egészségügy  munkavégzésből származó megterhelések vizsgálata és befolyásolása  egészségi alkalmasságnak megállapítása, ellenőrzése

Forrás: http://www.doksi.hu

A fizikai és a szellemi munka során az ember szervezetében, ill. annak működésében elváltozások jöhetnek létre. A munkakörnyezetben egészségkárosító fizikai és (vagy) kémiai ártalmak adódhatnak -

Pszichoszociális kockázat: a munkavállalót a munkahelyén érő azon hatások (konfliktusok, munkaszervezés, munkarend, foglalkoztatási jogviszony bizonytalansága stb.) összessége, amelyek befolyásolják az e hatásokra adott válaszreakcióit, illetőleg ezzel összefüggésben stressz, munkabaleset, lelki eredetű szervi (pszichoszomatikus) megbetegedés következhet be. Az emberi tényező figyelembevétele a munkahely kialakításánál, a munkaeszközök és munkafolyamat megválasztásánál, különös tekintettel az egyhangú, kötött ütemű munkavégzés időtartamának mérséklésére, illetve káros hatásának csökkentésére, a munkaidő beosztására, a munkavégzéssel járó pszichoszociális kockázatok okozta igénybevétel elkerülésére;

A káros pszichikai hatások és megelőzésük a következő: Egyhangú munka. Ha pl. szalagmunkán valaki hetekig, hónapokig ugyanazt a műveletet végzi, a munka egyhangúvá (monotonná) válik, hamarabb fárad a dolgozó, egyre kevésbé találja munkáját érdekesnek. Az egyhangú munka ellen azzal lehet védekezni, hogy az egyes műveleteket felváltva végzik a szalagon dolgozók továbbá rendszeres munkaszünetet és testmozgást iktatnak be. A tartós figyelem-összpontosítás igénybe veszi az idegrendszert. A figyelem csökken, ez balesetveszélyt okozhat. Megelőzhető a figyelem-összpontosító és a nem ilyen jellegű munkafolyamatok váltogatásával, munkaközi szünet, torna beiktatásával Szellemi megterhelést igénylő munkahelyeken szintén a munkaközi szünet, testmozgás beiktatása lehet eredményes. Tudományosan bizonyított, hogy az ember 3-4 óránál tovább nem képes tartósan koncentrálni, ha közben nem tart néhány perces szünetet. Képernyős munka Képernyős munkakör: olyan munkakör, amely a munkavállaló napi munkaidejéből legalább négy órában képernyős munkahelyen képernyős eszköz használatát igényli, ideértve a képernyő figyelésével végzett munkát is. A munkáltató feladata kockázatbecslés, értékelés során, valamint a képernyős munkahelyen történő munkavégzés egészségi és biztonsági feltételeinek rendszeres ellenőrzése alkalmával folyamatosan vizsgálja az alábbi kockázatok előfordulását: látásromlást előidéző tényezők, pszichés (mentális) megterhelés, fizikai állapotromlást előidéző tényezők Munkaszervezéssel óránként 10 perc össze nem vonható szünetet kell tartani. Képernyő előtti tényleges munkavégzés a 6 órát nem haladhatja meg. A munkáltató köteles - a külön jogszabályban előírtak figyelembevételével - a foglalkozásegészségügyi orvosnál kezdeményezni a munkavállaló szem- és látásvizsgálatának elvégzését a képernyős munkakörben történő foglalkoztatás megkezdése előtt, - ezt követően kétévenként, amennyiben olyan látási panasza jelentkezik, amely a képernyős munkával hozható összefüggésbe. Munkavégzési- és magatartási szabályok Munkát végezni - Az előírt helyen és időben - Munkavégzésre alkalmas állapotban o Alkoholmentesen o Drog mentesen o Kipihent állapotban o Szükséges munkavédelmi ismeretek megléte - Szabályok megtartásával o Technológiai utasítás o Magatartási szabályok o Munkavédelmi szabályok Munkavállaló kötelezettségei - Munkaeszközt

Forrás: http://www.doksi.hu

o Ellenőrizni o Utasítás szerint használni o Karbantartani Egyéni védőeszközt o Használni o Tisztítani Megfelelő ruházatot használni Fegyelmet, rendet, tisztaságot tartani Az ismereteket elsajátítani Munka-alkalmassági vizsgálaton részt venni Veszélyt megszüntetni, jelezni Balesetet jelenteni Védelmi rendszereket használni

Forrás: http://www.doksi.hu

1650-06-2/ 3. Készítse el egy erősáramú villamosipari laboratórium munkavállalói részére az elméleti és a gyakorlati munkavédelmi oktatási tematikát és az oktatás ütemezését! A laboratóriumban a villamos alap- és biztonsági méréseken túlmenően nagyfeszültségű vizsgálatokat is végeznek. A munkavégzésre vonatkozó nemzeti szabványok MSZ 1585/1:87 Üzemi Szabályzat MSZ 1600/1...16 Létesítési Biztonsági Szabályzat 72/2003. (X. 29.) GKM rendelet a Feszültség Alatti Munkavégzés Biztonsági Szabályzatának kiadásáról ( FAM ) 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről 1993. XCIII. Törvény A munkavédelemről (egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel) A munkafolyamatok veszélyessége -

áramütéses balesetek a villamos áram hőhatása villamos ív és szikra gyújtó, robbanó hatása villamos ív által okozott balesetek

Veszélyforrások jellemzői -

Legalapvetőbb érzékszerveinkkel nem tudunk tudomást szerezni jelenlétéről. A legkisebb hiba is személyi sérülést, balesetet, halált rendkívüli anyagi károkat is okozhat. Meghibásodás következtében hőhatás, szikra, illetve villamos ív keletkezhet vagy egyéb módon tűz és robbanásveszély állhat elő,. A levegő mint szigetelő anyag átütése által okozott balesetek /nagyfeszültség/- levegő mint szigetelő anyag átütése által okozott balesetek /nagyfeszültség/ hatásai: egyszerű izom görcs, rövid ideig tartó eszméletvesztés, heveny szívmegállás /szívbénulás/, szívkamraremegés /fibrilláció/, légzésbénulás /légzőizmok, légzőközpont bénulás/, halál Egészségkárosító /villamos és mágnese terek hatásai/

Kockázatok -

Munkabiztonsági kockázatok

Áramütés: A feszültség alatti munkákhoz a vonatkozó szabványnak megfelelő szigetelt szerszámot, és/vagy személyi védőeszközt kell használni. E szerszámok csak a rajtuk feltüntetett használati feszültségig használhatók. Villamos ív: Olyan feszültség alatti munkák esetén (pl. késes biztosító terhelés alatti cseréjekor), amelyeknél számítani lehet arra, hogy a munkát végző személy keze villamos ív behatásának lesz kitéve, a munka során hosszúszárú bőrkesztyűt vagy ezzel legalább egyenértékű személyi védőeszközt kell viselnie. MEGJEGYZÉS: Gumikesztyű e védelemre nem alkalmas. Ha a feszültség alatti és feszültséghez közeli munkák esetén számítani lehet arra, hogy a munkát végző személyt az esetleg keletkező zárlati ív hőhatása veszélyeztetheti, akkor megfelelő személyi védőeszközzel kell ellátni és biztosítani kell a könnyű menekülési lehetőségét. Elektrosztatikus feltöltődés: Az anyagok pozitív és negatív töltésű részecskékből épülnek fel, amelyek egyenletes eloszlása miatt az anyagok kifelé elektromosan rendszerint semlegesek. Sztatikus töltés keletkezése ennek a “kifelé " semleges állapotnak az átmeneti felbomlásából valamelyik töltésrészecske helyi felhalmozódásából, túlsúlyba jutásából alakul ki. A tartós töltés felhalmozódás annál valószínűbb, minél rosszabbul vezető az anyag, vagyis minél jobb szigetelő.

Forrás: http://www.doksi.hu

Az ilyen rosszul vezető anyagok mindenfajta érintkezés utáni szétválás során erősen feltöltődnek és érintkezéssel feltöltik a közelükben lévő vezető anyagokat, tárgyakat és a személyeket is. Feszültség áthatolása: A kezelőterekben és laboratóriumokban erősáramnak a gyengeáramú berendezésbe és a váltakozóáramnak az egyenáramú berendezésbe való áthatolása elleni védelem szempontjából - az MSZ 1600/1 előírásaitól eltérően - a következő előírásokat kell betartani: 3.4.1. A 25 A és kisebb névleges áramerősségű túl áramvédelemmel védett mérő, müködtető és jelző áramkörök esetében szabad a váltakozóáramú és egyenáramú körök vezetőit közös csőben, ill. kábelben vezetni, ha mindkét rendszernek a közösen vezetett szakasza megfelel az erősáramú szabványoknak. Megjegyzés: Az MSZ 1600/1 ezt csak meghatározott körülmények mellett engedi meg; jelen szabvány - a hatálya alá tartozó berendezésekre - e megkötéseket feloldja. Elcsúszás. A járófelületek csúszásmentesítéséről folyamatosan gondoskodni kell. Meggyulladás.Olyan helyen, ahol a villamos üzemi munka (például javítás, kapcsolás, rövidre zárás, földelés), illetve meghibásodás következtében szikra, illetve villamos ív keletkezhet vagy egyéb módon tűzveszély állhat elő (például kommutátoros vagy csúszógyűrűs villamos gépek, kapcsolók és szabályozók, valamint csupasz vezetékek közelében) könnyen gyulladó tárgyakat és anyagokat nem szabad tárolni Véletlen érintés ellen nem védett villamos vezetékek, villamos berendezések közelében (mint például kapcsolótábla mögötti helyen, cellában) tilos oda nem tartozó tárgyat (például ruhaneműt, szerelési anyagot, olajhordót, kannát, létrát, tisztító eszközt, hulladékot) elhelyezni és tárolni, még abban az esetben is, ha ez a kezelést nem akadályozza. Ha a munka során számolni kell azzal, hogy az esetleg keletkező ív meggyújthatja a munkát végző személy ruháját, akkor figyelembe kell venni, hogy annak legkisebb műanyagtartalma is súlyosbíthatja a munkát végző személy égési sérüléseit.. Bentrekedés, illetéktelenség. Elzárt villamos kezelőhelyiséget, illetve -teret zárva kell tartani. Az ajtót belülről bereteszelni, vagy bármely oldalról eltorlaszolni tilos. A kulcsot mindig a kezeléssel megbízott személyek gondjaira kell bízni. Tilos a kulcsot olyan helyen tartani, ahol az illetéktelenek részére hozzáférhető. -

Munkaegészségügyi

A munkakörnyezetben egészségkárosító fizikai és (vagy) kémiai ártalmak adódhatnak. Ezek a problémák a foglalkozás-egészségügy tárgykörébe tartoznak. A foglalkozás-egészségügy a munkavédelem szerves része, amely a különféle munkakörök higiéniás követelményeit foglalja össze. „C” foglalkozás-egészségi osztályba sorolandóB: tiszta tevékenység, pl: finommechanikai, optikai munka, varrás, kötés, transzformátorház, kapcsolóház; A foglalkozási ártalmak csoportosítása: - fizikai terhelésből eredő ártalmak, - a munkafolyamat pszichikai hatása; - az emberi szervezet egyoldalú igénybevételéből származó ártalmak (statikus terhelés); - munkahelyi klíma; - fizikai ártalmak: - zajártalom, - rezgések (vibráció) okozta ártalom, - sugárzási (ibolyántúli, radioaktív stb.) ártalmak; - vegyi ártalmak; - fertőzési ártalmak; - porártalmak. - Pszichoszociális kockázatok A munkafolyamat pszichikai hatása mérőszámokkal nem határozható meg. Csak munkalélektani szempontból vizsgálható, hogy milyen okok milyen következményt válthatnak ki. A káros pszichikai hatások és megelőzésük a következő: A tartós figyelem-összpontosítás igénybe veszi az idegrendszert. A figyelem csökken, ez balesetveszélyt okozhat. Megelőzhető a figyelem-összpontosító és a nem ilyen jellegű munkafolyamatok váltogatásával, munkaközi szünet, torna beiktatásával Szellemi megterhelést igénylő munkahelyeken szintén a munkaközi szünet, testmozgás beiktatása lehet eredményes. Tudományosan bizonyított, hogy az ember 3-4 óránál tovább nem képes tartósan koncentrálni, ha

Forrás: http://www.doksi.hu

közben nem tart néhány perces szünetet. Munkahelyi vezetők és beosztottak, munkatársak közötti viszony ( interperszonális kapcsolat). Kockázatok csökkentése, megelőzése - Kollektív védelem - Érintésvédelem: Az érintésvédelem azért szükséges, mert a legkörültekintőbb létesítés és üzemeltetés esetén is számolni kell olyan előre nem látható hibával, amely áramütéses balesetet okoz. Minden olyan erősáramú berendezést, készüléket, amely más erősáramú villamos berendezést táplál, közvetett érintésvédelemmel kell biztonságossá tenni a testzárlatok következtében felléphető, érintés által okozott élettani veszélyek megelőzésére, ill. csökkentésére. Nullázás esetén a tápláló rendszernek közvetlenül földelt üzemi vezetője van, és ez csatlakozik a szerkezetek testére A közvetlenül földelt üzemi vezető a többfázisú rendszerekben általában a nullavezető, innen a nullázás elnevezés. A TN-rendszer elnevezésében a T a közvetlen földelést (a latin terra: föld szóból), az N a testre kötött védővezetőt (nullavezetőt) jelöli. A nullázás legfőbb veszélye, hogy ha a nullavezető potenciálja a földhöz képest megnő, akkor a hibátlan berendezések kezelői is áramütést kaphatnak. A védőföldeléses érintésvédelemnek két változata van: Közvetlenül földelt rendszerű esetében a nullapont közvetlenül földelve van. Minden érintésvédelemmel ellátandó testet közvetlenül kell leföldelni. A TT-rendszerben tehát a tápláló rendszernek közvetlenül földelt pontja van, és az érintésvédelemmel ellátott villamos szerkezetek teste a tápláló rendszerrel fémesen össze nem kötött földeléshez van kötve. (A TT jelölésben az első T betű a rendszer tápponti közvetlen földelését, a második T betű a testre kötött közvetlen földelést jelenti.) - A közvetve földelt (TT-rendszer) változatban a tápláló rendszernek nincs közvetlenül földelt pontja, és az érintésvédelemmel ellátott villamos szerkezetek teste védőföldeléshez van kötve. - Az áram-védőkapcsolás a nullázás vagy védőföldelés esetén alkalmazott kikapcsoló szerv, amely az áramkör valamennyi üzemi vezetőjén folyó pillanatnyi váltakozó áram előjellel figyelembe vett összegének a nagyságára működik. Hatásosságának feltétele, hogy a védett fogyasztót nagyon rövid (0,2 s) időn belül kapcsolja le az öt tápláló hálózatról, ha a testen létrejövő érintési feszültség meghaladja a megengedhető értéket. - Egyenpotenciálra hozás EPI: során a testek és más vezető nem villamos szerkezeteket kötjük össze, hogy azok azonos (vagy közel azonos) potenciálra kerüljenek. Ez többféleképpen valósítható meg: - egyenpotenciálra hozó hálózattal, amelybe be kell kötni minden olyan fémszerkezetet, gépet, épületszerkezetet, amely az adott helyen, épületrészben nincs villamosan elszigetelve; - helyi egyénpotenciálú összekötéssel az érintésvédelem hatásosságának növelésére; földeletlen egyénpotenciálra hozással, amely önálló érintésvédelmi mód, de csak kivételes esetekben alkalmazható. - Védőelválasztás: azt jelenti, hogy a védendő gépet vagy készüléket nem közvetlenül a hálózathoz, hanem biztonsági transzformátorhoz csatlakoztatjuk MSZ 1600/11 Létesítési Biztonsági Szabályzat előírásait is figyelembe kell venni 3. Védőintézkedések 3.1. Elkerítés, elzárás 3.1.1. Kezelőhelyiségek ajtói, beleértve a vészkijárati ajtókat is: - kifelé nyílóak legyenek; - biztonsági zárral legyenek ellátva, amely kívülről csak kulccsal legyen nyitható; - belülről kilinccsel vagy más alkalmas módon (pl. nekidőléssel) kulcs nélkül is könnyen nyithatóak legyenek. Ezek az előírások az azonos jellegű helyiségek közötti ajtókra nem vonatkoznak. Az ajtók nem éghető anyagúak legyenek. 3.1.2. Elzárt kezelőhelyiség valamennyi ajtaján, beleértve a vészkijárati ajtókat is, a zárak lehetőség szerint azonos kulccsal legyenek nyithatók. E kulcsokat sorszámmal kell ellátni. Megjegyzés: A kulcsok sorszámozása azért szükséges, hogy nyilvántartást lehessen vezetni arról, hogy melyik sorszámú kulcs kinél van. 3.1.3. Kezelőhelyiségek szellőzőnyílásaira, nyitható ablakaira, valamint a nem drótbetétes üvegből készült nem nyitható ablakaira állatok behatolása ellen legfeljebb 12 mm lyukbőségű rácsot, illetve védőhálót kell szerelni. Az ablakok nem éghető anyagúak legyenek. Az állatok behatolása elleni védelem elhagyható, ha a kezelőhelyiségben nincs olyan berendezés, amelynek üzemszerűen feszültség alatt álló részeihez a behatoló állatok hozzáférhetnének, illetve amelyen zárlatot okozhatnának. 3.1.4. Ahol a csapadék behatolása a kezelőterek és laboratóriumok berendezését veszélyezteti, ott a csapadék behatolása ellen véd´ o zsalut vagy más alkalmas védelmet is fel kell szerelni.

Forrás: http://www.doksi.hu

3.1.5. Szabadtéri kezelőtereket a berendezésektől legalább 1,5 m távolságra lévő és legalább 1,8 m magas kerítéssel kell körülvenni. A kerítés ajtaja kifelé nyíljon és biztonsági zárral legyen ellátva. Ugyanilyen kerítés alkalmazható valamely nagyméretű üzemi helyiség egy részének villamos kezelőtér céljára történő elválasztására is. Ilyen megoldás esetén az állatok behatolása elleni védelemről a 3.1.3. szakasz szerint, vagy az egész üzemi helyiségre vagy csak az elkerített kezelőtérre vonatkozóan kell gondoskodni. 3.3. Védettség Felügyelt kezelőtérben védőráccsal, elzárt kezelőtérben védőráccsal vagy korláttal elkerített helyen (pl. cellában) elhelyezett berendezések nedvesség és por elleni védelme - az MSZ 1600/2 . . . 7 szabványokba előírt védettség helyett - más megfelelő módon is (pl. szabadtéri szigetelők, tetők alkalmazásával) megoldható. Továbbá a Msz 1585 szabványban foglaltaknak is meg kell felelni - A feszültséghez közeli munkáknál nem szabad olyan hosszú, hajlékony, vezetőképes szerszámmal vagy vezetékdarabbal dolgozni, amely véletlenül a veszélyes övezetbe érhet; ha ez elkerülhetetlen, akkor gyakorlatilag hézagmentes (IP4X védettséget nyújtó) elválasztó falat kell alkalmazni. - Szigetelőszőnyeg, dobogó és zsámoly; - rugalmas és merev szigetelő védőrács - Védőfedések, jelzőzászlók, más jelző eszközök - Szervezéses védelem A munkavédelmi oktatás rendje és tematikálya 1993. XCIII. Törvény A munkavédelemről, MSZ 1585/1:87 Üzemi Szabályzat és az MSZ 1600/11 Létesítési Biztonsági Szabályzat, valamint a 72/2003. (X. 29.) GKM Feszültség Alatti Munkavégzés Biztonsági Szabályzat melléklete alapján kell meghatározni. A Mvt. 55. § (1) A munkáltatónak oktatás keretében gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállaló : a) munkába álláskor, b) munkahely vagy munkakör megváltozásakor, valamint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor, c) munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor, d) új technológia bevezetésekor elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat és információkat. Az oktatást rendes munkaidőben kell megtartani, és szükség esetén időszakonként - a megváltozott vagy új kockázatokat, megelőzési intézkedéseket is figyelembe véve - meg kell ismételni. Az oktatás elvégzését a tematika megjelölésével és a résztvevők aláírásával ellátva írásban kell rögzíteni. (2) Az (1) bekezdésben előírt ismeretek megszerzéséig a munkavállaló önállóan nem foglalkoztatható.” - Képzetlen személyeket elegendő esetenként – az adott alkalommal – a szűkebb munkakörükben a környezeti veszélyekre és elvárt magatartásra (óvatosságra, gondosságra) kioktatni. - A feszültség alatti munkavégzéshez a szakképzett és a kioktatott munkát végző személyek alkalmasságának fejlesztésére és szinten tartására különleges oktatási programot kell kidolgozni. A programnak elméleti és gyakorlati foglalkozásokon kell alapulnia és összhangban kell lennie a feszültség alatti munkavégzés követelményeivel. - Ezeknek a foglalkozásoknak az oktatás utáni, ténylegesen végzendő munkát kell bemutatniuk, vagy ha eltérnek az adott munkától, akkor ugyanazokra a biztonsági alapelvekre kell épülniük. - Az oktatás sikeres elvégzése után írásos igazolást kell kiadni arról, hogy a személyzet képes az oktatás tárgyát képező feszültség alatti munkavégzésre a rá vonatkozó oktatási szinten. Az alkalmassági szintet a feszültség alatti munkavégzésre szóló felhatalmazással kell igazolni. Oktatási tematika: Általános: • Fogalmak: - Munkabaleset - Üzemi baleset - Súlyos munkabalesetek (halálos, súlyos csonkulásos) • Helyismeret, közlekedés, vészkijáratok • Általános munkavégzési szabályok, orvosi alkalmassági vizsgálat • Egyes munkafolyamatok veszélyei, ártalmak • Veszélyes anyagok, ártalmak • Elsősegélynyújtás

Forrás: http://www.doksi.hu

Baleset jelentése, kivizsgálása, nyilvántartása Kollektív védelem, szervezés, egyéni védőfelszerelések és használatuk Gépek, berendezések használatának szabályai Speciális - Feszültség alatt álló villamos berendezésen való munkavégzés személyi és tárgyi feltételei - Munkavégzési módszerek - Szigetelőrudas munkavégzés – munkavégzés védőtávolságra - Munkavégzés szigetelőkesztyűben – munkavégzés gumikesztyűben - Teendő ha ívképződéssel kell számolni - Munkavégzés csupasz kézzel - Munkautasítások - FAM tevékenységek • • •

Munkavédelmi oktatási napló-t kell az oktatást végzőnek vezetni. A munkavédelmi oktatási naplónak tartalmaznia kell: a.) az oktatás időpontját, időtartamát, b.) az oktatást végző nevét, beosztását, c.) az oktatási tematikát, d.) az oktatás helyét, e.) az oktatott személy nevét, munkakörét és aláírását, f.) az oktató aláírását, g.) annak tényét, hogy az oktatott anyag elsajátításáról az oktató meggyőződött. - Munkáltatói kötelezettségek A munkavédelmi törvény szerint a szervezett munka során az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítása a munkáltató kötelezettsége. Ez a kötelesség független a vállalkozás szervezeti formájától, egyaránt vonatkozik pl. az állami vállalatra és a vállalkozókra. Az egészséges és biztonságos munkavégzés módját - a jogszabályok, biztonsági szabályzatok, szabványok keretein belül - a munkáltató határozza meg. A munkáltató feladatai általában: - a munkahely munkavédelmi követelményeknek megfelelelő kialakítása és ellenőrzése; - a gépek, berendezések, szerszámok, védőberendezések, védőfelszerelések megfelelő száma és minősége; - a munkafolyamatokra, technológiákra, anyagokra vonatkozó munkavédelmi követelmények betartása és betartatása; - a munkavállaló szakmai, egészségi, munkavédelmi alkalmasságáról-való meggyőződése és annak rendszeres ellenőrzése; - a munkavédelmi feladatok ellátása, az ehhez szükséges szakértelmű dolgozó alkalmazása, az előírások végrehajtási módjának meghatározása; - a tevékenység olyan megszervezése, hogy az ne jelentsen veszélyt a munkavállalókra, a munkavégzés hatókörében tartózkodókra és a szolgáltatást igénybe vevőkre; - a munkahely és a munka jellegének megfelelően az öltözködési, tisztálkodási, egészségügyi, étkezési, pihenési és melegedési lehetőség megteremtése; - a munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések bejelentése, kivizsgálása és nyilvántartása; Munkavégzési- és magatartási szabályok A munkahelyen tanúsított magatartás lényeges elem a baleset, a foglalkozási megbetegedés megelőzésében. A legfontosabb magatartási szabályok, követelmények a következők: - A munkavállaló köteles a számára kijelölt időben és helyen munkára alkalmas állapotban, kipihenten, alkohol vagy egyéb szer hatásától mentesen megjelenni. - A munkaidőt a számára kijelölt helyen munkában tölteni. Köteles betartani a munkahelyen a munkahelyre vonatkozó előírásokat. Csak azon a munkahelyen tartózkodhat, ahová beosztották, és csak azzal a munkával, feladattal foglalkozhat, amivel megbízták. Ezzel megelőzhető, hogy olyan géphez, berendezéshez nyúljon, amelynek működését, biztonságos kezelését nem sajátította el. - Köteles a munkavállaló a biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályokat és ismereteket elsajátítani, és azokat alkalmazni. - A dolgozó a munkakezdés előtt győződjön meg a rendelkezésére bocsátott munkaeszközök biztonságos állapotáról, és rendeltetésüknek megfelelően, a munkáltató utasítása szerint használja őket. Tilos a játék, a rendbontás. - A munkavállaló, a tanuló kizárólag olyan munkát végezhet, amire kiképezték kioktatták. Kivételt jelent, ha baleset, tűzeset vagy egyéb rendkívüli esemény elhárításában kell részt vennie. - A munkavégzéshez az egészséget, a testi épséget nem veszélyeztető ruházatot kell viselni. Azokon a munkahelyeken, ahol egyéni védőeszköz, védőruha használata előírt, a dolgozó köteles ezeket rendeltetésének megfelelően használni, a védőeszközök napi tisztításáról, karbantartásáról gondoskodni.

Forrás: http://www.doksi.hu

- Köteles a dolgozó a védőberendezéseket rendeltetésszerűen használni, működőképességük megóvására ügyelni. - A munkaterületen a fegyelmet, a rendet és a tisztaságot meg kell tartania. A közlekedési utakat tilos eltorlaszolni! A tisztaság is csökkenti a balesetveszélyt. (Pl. az olajfoltot azonnal fel kell takarítani, az elcsúszás megelőzésére.) - A dolgozó köteles a részére előírt orvosi vizsgálaton megjelenni. - A munkavállaló köteles a munkatársaival együttműködni, és olyan magatartást tanúsítani, hogy az sem saját, sem más munkáját ne zavarja, egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse. A veszélyt jelentő rendellenességet azonnal jelezni kell a felettesnek, és intézkedést kell kérni a rendellenes helyzet megszüntetésére. - Balesetet, rosszullétet, sérülést szintén azonnal jelenteni kell a munkahelyi vezetőnek. - A dohányzásra vonatkozó tilalmat be kell tartani, és erre figyelmeztetni kell azokat, akik vétenek az előírás betartása ellen. Tűz- és robbanásveszély esetén a magatartási szabály megszegése súlyos, rosszabb esetben emberéletet követelő következménnyel járhat. - A munkavállaló joga, hogy megkövetelje az előírt védőeszközt, a védőberendezés működőképességét. Jogosult és köteles a munkavégzéshez szükséges ismeretek elsajátítására, amelyről a munkával megbízó meggyőződik. Jogosult továbbá a munkavégzéshez szükséges ismeretek elsajátításához betanulási időre. - A dolgozó jogosult, sőt köteles a munkát megtagadni abban az esetben, ha olyan munkát kellene végeznie az előírt feltételek (pl. védőeszköz, védőberendezés) nélkül, amely saját vagy mások életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Rendellenes körülmények és elhárításuk MvT. 45 §-a által előírt Mentési Terv célja, hogy a rendellenes körülmény kialakulásának esetére – amikor a szabályos üzemeltetésre vonatkozó biztonsági előírások nem tarthatók be – összehangolja az érdekeltek, illetve a felelősként kijelölt személyek tevékenységét a kritikus helyzet felszámolásában, az érintett munkavállalók mentése során. MSZ 1585:2001 D100. melléklet (tájékoztatás) Elsősegélynyújtási útmutató villamos áramütéses balesetekhez (egészségügyi szakképzettséggel nem rendelkezők részére) A balesetet szenvedett személy mentése és a szükséges elsősegélyben részesítése – a jogi kötelezettségen túlmenően – elsőrendű emberi kötelesség. Ezért mindenkinek, aki e szabvány hatálya alá tartozó villamos berendezésen üzemi munkát végez, meg kell tanulnia és a gyakorlatban jól el kell sajátítania a mentési és elsősegélynyújtási ismereteket, hogy azokat szükség esetén célszerűen, megfontoltan és gyorsan alkalmazni tudja. A mentés és a segélynyújtás sorrendje A segélynyújtó – ha egyedül van, segélynyújtás közben kiabálással hívjon segítséget; – szabadítsa ki az áramütött személyt (veszélyes helyzetéből) az áramkörből; – a kiszabadítás után azonnal részesítse elsősegélyben, szükség esetén kezdje meg az újraélesztést! (Minden másodpercnyi késedelem végzetes lehet.); – azonnal hívassa a leghamarabb elérhető orvost és a mentőket is; – szükség esetén gondoskodjék az üzemeltető, a műszaki mentők (tűzoltók) értesítéséről is! Az üzemeltetőt csak abban az esetben kell értesíteni, ha a baleset az ő villamos berendezésén történt, vagy a balesetet okozó berendezés kikapcsolása csak az áramszolgáltatói berendezésből hajtható végre. Segélykérő telefonszámok: Mentők: 104 Tűzoltók: 105 Közös: 112

Forrás: http://www.doksi.hu

1650-06/2 4. Egy üzem veszélyes vegyi anyagokat vizsgáló laboratóriumában dolgozó munkavállalók részére készítse el az elméleti és gyakorlati oktatási tematikát és az oktatás ütemezését Információtartalom vázlata – – – – –

–

– –

A munkavégzésre vonatkozó jogszabályok A munkafolyamatok veszélyessége Veszélyforrások jellemzői Veszélyes anyagok és hulladékok Kockázatok – Munkabiztonsági – Munkaegészségügyi – Pszichoszociális Kockázatok csökkentése, megelőzése – Kollektív védelem – Szervezéses védelem – Egyéni védőeszköz Munkavégzési- és magatartási szabályok Rendellenes körülmények, vészhelyzetek és elhárításuk

Munkavégzésre Vonatkozó jogszabályok: 1993. XCIII. törvény 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet 2000. XXV. törvény

A munkavédelemről (egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel) a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről Kémiai biztonságra vonatkozó törvény

A munkafolyamatok veszélyessége: A munkafolyamatok során elszívófülkét kell alkalmazni, hogy a vizsgálatok során a vegyi anyagok gőzei ne kerülhessenek a légtérbe. Az elszívó fülke biztonsági berendezés amit munkavédelmi szempontból üzembe kell helyezni. Az üzembe helyezés során az elszívás hatékonyságát mérni kell, ún. „elszívóképet” kell készíteni, és ezt az időszakos felülvizsgálatoknál megismételni. Ismerni kell a vizsgálandó vegyi anyagok vonatkozó egészségre veszélyes koncentrációit. A helyiségekbe gázkoncentrátum érzékelőket kell felszerelni, hogy megelőzhető legyen a káros koncentrátum kialakulása. A munkahelyi mesterséges világításánál figyelembe kell venni a vizsgált anyagok tulajdonságait.(robbanásbiztos szerelés) A helyiség padozatát antisztatikus anyagból kell kialakítani, valamint a munkavállalók ruházatát statikus feltöltődés mentes anyagból kell készíttetni. A munkafolyamatok során kesztyűt kell viselni, a bőrön át felszívódó anyagok megelőzésére, és erre a munkavállalók figyelmét fel kell hívni az oktatások során. Zajártalommal is lehet számolni bizonyos vizsgálatok során, ha ez eléri, vagy meghaladja a 85dB(A) értéket egyéni hallásvédő eszközt (füldugó, fültok) kell biztosítani a munkáltatónak, ennek használatára fel kell hívni a munkavállalók figyelmét. Veszélyforrások jellemzői: - „R”-„S” mondatok alkalmazása - halmazállapot( folyékony, gáznemű) - anyagok egymásra hatása Kockázatok: Munkabiztonsági, munkaegészségügyi: Biztonsági adatlapok tartalmazzák a felhasználási szabályokat, ezek alapján a kockázatok azonosítása, Az anyagokat erős falú és biztonsági zárral ellátott méregszekrényben, vagy erre a célra szolgáló minden oldalról erős fallal körülzárt, szellőztethető, megfelelő világítással és biztonsági zárral ellátott helyiségben, vagy elzárhatóan körülkerített rakterületen, anyagonként elkülönítve és jelölve kell tárolni. Az ilyen tárolók külső falára”MÉREG”, vagy „MÉRGEZŐ ANYAG” feliratot kell elhelyezni. A tárolókat használaton kívül zárva kell tartani. A zár kulcsát az üzem felelős vezetője, vagy az általa megbízott személy köteles őrizni. A felhasználásra,

Forrás: http://www.doksi.hu

vagy vizsgálatra kivett anyagot(-at) a felhasználás szabályait betartva kell kezelni, és megfelelően dokumentálni. Pszichoszociális: a tevékenységből adódó idegi megterhelés, vizsgálatok során állandó fokozott figyelem, a felhasznált vegyi anyagok veszélyei, más munkavállalókkal való kapcsolat, Kockázatok csökkentése, megelőzése: Kollektív védelem: általános szellőztetés a területek fizikai elhatárolása veszélyes- kevésbé veszélyes területek zárt technológia alkalmazása a vizsgálatok során tisztálkodás – fekete-fehér öltözők biztosítása Szervezéses: jogosultságok meghatározása minden szükségtelen érintkezés kerülése higiénés feltételek biztosítása dolgozói magatartás megfelelősége(dobozokat, üvegeket a kivétel után visszazárni) Egyéni védőeszközök a teljes test védelme szükséges, megfelelő védőruházattal, vegyi anyagoknak ellenálló köpeny, overal, kéz védelme a megfelelő kesztyű alkalmazása, vékony legyen, de ne engedjen át lehetőleg semmilyen vegyi anyagot a lábbeli antisztatikus, csúszásmentes talpú legyen, botlás, elcsúszás, szikraképződés Munkavégzési –és magatartási szabályok (Várható veszélyekre, az ellenük való védekezésre a munkában résztvevőket fel kell készíteni.) • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Ahol vegyi anyagok felhasználása folyik a munkát gyógyszertől befolyásoltan megkezdeni, vagy végezni tilos! A dolgozó a munka megkezdése előtt erre vonatkozó bejelentését köteles a munkahelyi vezetőjének megtenni. A kutató, illetve kísérleti munka során alkalmazott anyagok és eljárások biztonságtechnikai és munkaegészségügyi hatásait a munka megkezdése előtt tisztázni kell. A kiadott munkától eltérő munkát, kísérletet a témavezető engedélye nélkül végezni tilos! A nagyon nagy tisztaságú por anyagokat nem szabad keverni, üvegen jelezni kell a tartalmát! Üres üveget nyitva kell hagyni! A mérőkanalakat tisztítani, ill. szárítani kell! Azokat a veszélyes vegyi anyagokat, amelyek illékonyak csak 80-90%-ig lehet tölteni A munkahelyeken rendet, tisztaságot kell tartani. A felesleges eszközöket a munkaterületről el kell távolítani. Közlekedési, menekülési utakat, villamos berendezések kapcsoló tereit (kapcsolóit, biztosító tábláit, elosztószekrényeit), a tűzoltó felszereléseket hozzáférhetően szabadon kell hagyni, még átmenetileg sem szabad eltorlaszolni. Munkát csak az előírt ruházatban szabad végezni. A védő -, ill. a munkaruha zsebébe tilos bármilyen vegyi anyagot tenni, tartani. Bőrön át felszívódó és mérgezést vagy vegyi hatást okozó továbbá fertőző anyagokkal nem végezhet munkát olyan dolgozó, akinek a testén nyílt seb van. Tilos mérgező hatású, tűz-, illetve robbanásveszélyes oldószerekben kezet, vagy ruhát mosni. Vegyi művelet céljára használt edényeket tilos evés, ivás vagy mosdás céljára használni, étkezésre szolgáló edényzetet tilos vegyi műveletekhez felhasználni. Étel-ital nem vihető be a laboratóriumba! Étkezés előtt kézmosás! Tilos ékszert viselni! Baleset esetén elsősegélynyújtás, mentők, esetleg tűzoltók értesítése! + munkáltatót is értesíteni kell, mert munkabaleseti jegyzőkönyvet kell felvenni! Vegyszert tartalmazó edényen, üvegen fel kell tüntetni annak tartalmát. Mérgező hatású anyagot úgy kell tárolni, hogy az egyéb anyagokat ne szennyezhessen, ne legyen összetéveszthető más vegyi anyagokkal, azokkal össze ne keveredhessen, továbbá ahhoz illetéktelen személy ne férhessen hozzá.

Forrás: http://www.doksi.hu

• • • • •

•

Élelmiszerrel, étellel, itallal és más élvezeti cikkel együtt a mérgező hatású anyag nem tárolható. A laboratóriumban tilos a dohányzás. Dohányozni csak az erre kijelölt helyen szabad! A laboratóriumi munkahelyre az oda beosztottakon és a felügyelettel megbízottakon kívül más személy csak külön engedéllyel léphet be. A munkahely bejárati ajtaján "Idegeneknek belépni tilos!" táblát kell elhelyezni. Tilos egyedül munkát végezni:  kifejezetten veszélyes, veszélyes, illetve erősen mérgező, mérgező vegyi anyagokkal végzett munkáknál,  vegyi raktárban végzett munkánál. Az előírt előzetes ill. időszakos munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálatokon és az előzetes ill. időszakos munkavédelmi oktatáson kötelezően részt kell venni.

Mérgező hatású anyagokkal való munkavégzés Mérgező hatású anyagokkal kapcsolatos tevékenység a vonatkozó jogszabály szerint: - csak minősített mérgező hatású anyaggal, (a mérgező hatású anyagok jegyzékét a Népjóléti Közlöny ismerteti), - a területileg illetékes Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) tevékenységi engedélyeivel folytatható. • • • • •

Mérgező hatású anyagokkal kapcsolatos tevékenységgel csak az a munkavállaló foglalkoztatható, aki legalább alapfokú vegyipari szakképesítéssel rendelkezik, vagy a 4.3.1. pontban előírt képzésben részesült és vizsgakötelezettségének eleget tett. A méregkezeléssel foglalkozó vizsgakötelezettek részére a szervezeti egységek igénybejelentésére a munkavédelmi vezető alapfokú közegészségügyi ismeretek tárgyú vizsgaköteles tanfolyamot, öt évenként továbbképző tanfolyamot szervez. A tanfolyamot az ÁNTSZ területi intézete tartja. A mérgező hatású anyagokra vonatkozó közegészségügyi ismeretek oktatását és gyakorlati elsajátítását a munkavédelmi oktatás keretében is biztosítani kell. Az ÁNTSZ a mérgező hatású anyagokkal kapcsolatos tevékenységekhez "balesetelhárítási és intézkedési terv" készítését írhatja elő. A mérgező hatású anyagokról a szervezeti egységeknek nyilvántartást kell vezetni, amit másolatban meg kell küldeni a Szolgálatnak.

Forrás: http://www.doksi.hu

gyakorlati munkavédelmi előírásokat elsajátítsa, a munkakörével kapcsolatos veszélyeket és ártalmakat, egészségkárosodási kockázatokat felismerje és az ellenük való védekezés, megelőzés előírásait alkalmazni tudja. A munkavédelmi oktatást munkaidőben kell tartani és azon való részvétel kötelező. A munkavállalóknak - az oktatás időtartamára, vagy az emiatt kiesett munkaidőre - átlagkeresetet kell fizetni. A munkavédelmi (elméleti és gyakorlati) oktatás megtartását a vállalkozás vezetője vagy az általa felkért személy végzi. A munkavédelmi oktatás munkavédelmi szakember által összeállított oktatási tematika alapján történik. A munkavédelmi oktatást végző a munkavállalók munkavédelmi ismereteinek elsajátításáról meggyőződik. Ennek tényét oktatás esetén a jegyzőkönyv aláírásával tanúsítja. A munkavédelmi oktatás személyi és tárgyi feltételeiről illetve egyéb oktatási segédletek biztosításáról a vállalkozás vezetője gondoskodik. A munkaviszonyban álló munkavállalók ismétlődő (időszakos) munkavédelmi oktatása A vállalkozás vezetője a munkaviszonyban állók ismétlődő munkavédelmi oktatásáról köteles gondoskodni. Az ismétlődő munkavédelmi oktatás gyakorisága évenként minimum 1 óra minden munkavállalót érintően. A munkaviszonyba lépő és munkaviszonyban álló munkavállalók munkavédelmi oktatásáról "Munkavédelmi oktatási napló"-t kell az oktatást végzőnek vezetni. A munkavédelmi oktatási naplónak tartalmaznia kell: a.) az oktatás időpontját, időtartamát, b.) az oktatást végző nevét, beosztását, c.) az oktatási tematikát, d.) az oktatás helyét, e.) az oktatott személy nevét, munkakörét és aláírását, f.) az oktató aláírását, g.) annak tényét, hogy az oktatott anyag elsajátításáról az oktató meggyőződött. Oktatási tematika: 1.

Fogalmak: Munkabaleset Üzemi baleset Súlyos munkabalesetek ( halálos, súlyos csonkulásos ) 2. Helyismeret, közlekedés, vészkijáratok 3. Általános munkavégzési szabályok, Orvosi alkalmassági vizsgálat 4. Egyes munkafolyamatok veszélyei, ártalmak 5. Veszélyes anyagok, ártalmak 6. Elsősegélynyújtás 7. Baleset jelentése, kivizsgálása, nyilvántartása. 8. Kollektív védelem ; Szervezés; Egyéni védőfelszerelések és használatuk 9. Gépek, berendezések használatának szabályai 10. Villamos berendezések használatának szabályai 11. Gyakorlat

Forrás: http://www.doksi.hu

1650-06/2 5. Egy gépkocsi-karosszéria javító üzemben dolgozó munkavállalók részére készítse el az elméleti és a gyakorlati munkavédelmi oktatási tematikát, és az oktatási ütemtervet! Információtartalom vázlata – A munkavégzésre vonatkozó jogszabályok Hegesztéshez használt gázpalackok használatakor a Gázpalack Biztonsági Szabályzat, valamint az MSZ 6292:1997 (Gázpalackok szállítása, tárolása, kezelése) szabvány előírásait kell alkalmazni. Magánszemélyeknél nem telepített munkahelyen történő munkavégzéskor a munka biztonságos elvégzéséért, a tűzvédelmi-, a környezetvédelmi-, a munkavédelmi- és az egyéb biztonsági előírások betartásáért a hegesztő személy a felelős. betöltötte a 18. életévét. Hegesztő szakmunkás tanulót, illetve különféle hegesztő eljárások gyakorlati oktatásán részt vevőt csak az eljárásnak megfelelő elméleti és gyakorlati képesítéssel rendelkező személy felügyelete mellett lehet foglalkoztatni. – A munkafolyamatok veszélyessége közös légtérben több munkahelyen történő egyidejű hegesztés. a hegesztés során keletkező mérgező gázok, gőzök, füst és por- részecskék. Veszélyes körülmények között hegesztési munkát csak előzetesen írásban meghatározott feltételek alapján végezhetnek a munkavállalók. A palackokat, különös tekintettel az oxigénpalackra, zsíros vagy olajos kézzel, illetve ezekkel szennyezett ruhában kezelni, és zsíros vagy olajos ruhával tisztítani tilos. CO 2 és Ar használata esetén biztosítatni kell, hogy a gázok mélyedésekben, szűk, zárt terekben ne gyűlhessenek össze. Ha védőgáz expanziója miatt a tartály, ill. nyomásszabályozó szelep jelentős lehűlése várható, akkor ezt meg kell akadályozni. – Veszélyforrások jellemzői Ha üreges tárgyat, edényt, tartályt, vezetéket kell hegeszteni, amelyben ismeretlen töltet van vagy volt, akkor a hegesztési munkát csak a töltet azonosítása után kezdhető meg a korábban tárolt anyag tulajdonságainak megismerése után. A gázforrást meg kell védeni mindenféle közvetlen és koncentrált hőhatástól. A gázpalack külső hőmérséklete nem haladhatja meg az 50 °C-t. Veszélyes anyagok – Kockázatok – Munkabiztonsági A láng benyújtását, illetőleg újragyújtását tüzes, meleg munkadarabon nem végezhetik. A láng begyújtása személyek, vagy éghető anyagok felé nem irányulhat. – Munkaegészségügyi – Pszichoszociális – Kockázatok csökkentése, megelőzése A hegesztési alapterülete legalább 4 m²-legyen. padozata csúszásmentes és nem éghető anyagú. padozatának a felülete egyenletes. A munkahelyet úgy kell kialakítani, hogy a tevékenységhez szükséges valamennyi eszköz biztonságosan elhelyezhető? – Kollektív védelem A hegesztő munkahelyen vagy annak közelében elsősegélynyújtó felszerelést kell elhelyezni. Minden hegesztő tevékenységet a munkáltató úgy szervezze meg, hogy a hegesztő munkahelyek sem egymást, sem a környezetet nem veszélyeztetik, ugyanakkor biztosítják a zavartalan és biztonságos munkavégzést – Szervezéses védelem Villamos ívhegesztő berendezések hálózati csatlakoztatását olyan módon kell kialakítani, hogy az biztosítsa a hegesztőgép érintésvédelmi rendszerének működését. A hegesztő munkahely kialakításánál az ergonómiai elveket is figyelembe kell venni. Szűk, zárt térben végzett hegesztési munkáknál, ha a munkakörnyezeti levegőértékek és a munkaenergia-forgalom mértéke indokolja, akkor munkaszüneteket be kell iktatni. A palackokat üzemeltetéskor eldőlés ellen biztosítani, kell kivéve, ha a palackok egymás mellett nagyobb csoportokban kerülnek felállításra.

– Egyéni védőeszköz a hegesztőszemüveg, vagy a pajzs arcvédő maszkok,

Forrás: http://www.doksi.hu

Ívhegesztő maszkok és sisakok, kézi maszkok fejre vagy a védősisakra illeszthető maszkok. Porszűrők, levehető hegesztőmaszkkal ellátott légzőkészülék. Védőkesztyűk, gyorsan kifűzhető védő sipők,lábszárvédők, – Munkavégzési- és magatartási szabályok A munka befejezésekor, a hegesztő elhagyja a munkahelyét, akkor a berendezéseket olyan állapotban hagyja, hogy azok ne lehessenek baleset okozói. Kültéri munkáknál a hegesztőkészüléket, berendezéseket úgy zárják el, hogy illetéktelen ne juthasson hozzá, és az időjárás viszontagságai és/vagy esetleges mechanikai sérülések ellen a berendezést letakarással vagy más módon megbízhatóan védi kel. A hegesztő tevékenység befejezése után a munkavégző a helyszínt és annak környékét tűzvédelmi szempontból át kell vizsgálnia és minden olyan körülményt megszüntet ami tüzet okozhat. Kézi erővel egy személy 1 db, legfeljebb 20 I űrtartalmú palackot szállíthat. Palackot egyenetlen talajon vagy szintkülönbség esetén az arra kialakított eszközben, legalább két személy szállíthatja. Gázforrásból gázt csak a gáz fajtájának és nyomásának megfelelő nyomáscsökkentő közbeiktatásával használható. A nyomáscsökkentő épségét, gáztömlő csatlakozását minden munkakezdés előtt ellenőrizni kell. A hegesztő- és vágópisztolyt, illetve a lángvágó szerszámot minden felszerelés előtt ellenőrzik. – Rendellenes körülmények, vészhelyzetek és elhárításuk A palackon vagy szerelvényeinek környezetében keletkező tűz esetén először az éghető gázt, majd a többi veszélyeztetett palack szelepét zárják el haladéktalanul, és kezdik meg a tűz oltását. Tűz esetén a palackokat a tűzből, illetve a tűzzel veszélyeztetett területről el kell távolítani. A tűzbe került, megégett, felületén felhevült vagy a használat közben egyéb módon sérült palackokat elkülönítetten kell tárolni. Ezekről a palackokról gyári számuk szerint nyilvántartást kell készíteni.

Forrás: http://www.doksi.hu

1650-06/2 6. Készítse el egy önkiszolgáló élelmiszerüzletben dolgozó munkavállalók elméleti és gyakorlati munkavédelmi oktatási tematikáját, és az oktatási ütemezést! Az élelmiszerüzlethez raktár, gyors pékség és húsfeldolgozó részleg tartozik. Információtartalom vázlata – – – – –

–

Vonatkozó jogyszabályok: 30/1995. (VII. 25.) IKM rendelet

Kereskedelmi és Vendéglátóipari Biztonsági Szabályzat kiadásáról

14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet

a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről

3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet

a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről

65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet

a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről

25/1998. (XII. 27.) EüM rendelet

az elsősorban hátsérülések kockázatával járó kézi tehermozgatás minimális egészségi és biztonsági követelményeiről

1992. XXII. törvény

Munka törvénykönyve

1993. XCIII. törvény

A munkavédelemről (egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel)

Forrás: http://www.doksi.hu

A munkavédelmi oktatás általános szabályai A vállalkozás valamennyi munkavállalójának kötelessége, hogy a munkaköréhez kapcsolódó elméleti és gyakorlati munkavédelmi előírásokat elsajátítsa, a munkakörével kapcsolatos veszélyeket és ártalmakat, egészségkárosodási kockázatokat felismerje és az ellenük való védekezés, megelőzés előírásait alkalmazni tudja. A munkavédelmi oktatást munkaidőben kell tartani és azon való részvétel kötelező. A munkavállalóknak - az oktatás időtartamára, vagy az emiatt kiesett munkaidőre - átlagkeresetet kell fizetni. A munkavédelmi (elméleti és gyakorlati) oktatás megtartását a vállalkozás vezetője vagy az általa felkért személy végzi. A munkavédelmi oktatás munkavédelmi szakember által összeállított oktatási tematika alapján történik. A munkavédelmi oktatást végző a munkavállalók munkavédelmi ismereteinek elsajátításáról meggyőződik. Ennek tényét oktatás esetén a jegyzőkönyv aláírásával tanúsítja. A munkavédelmi oktatás személyi és tárgyi feltételeiről illetve egyéb oktatási segédletek biztosításáról a vállalkozás vezetője gondoskodik. A munkaviszonyba lépők munkavédelmi oktatása A vállakozás vezetője a munkavállalót csak olyan munkakörben foglalkoztathatja, illetve csak olyan munkával bízhatja meg, amelynek elvégzésére előzetesen munkavédelmi oktatásban részesült.Előzetes munkavédelmi (elméleti és gyakorlati) oktatásban kell részesíteni a munkavállalót: a.) munkába álláskor, b.) más munkakörbe kerülés, átirányítás, (kirendelés), valamint az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor, c.) munkaeszköz átalakításakor, vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor, A munkavállalóknak a gyakorlati oktatás keretében meg kell ismernie, az oktatást végzőnek meg kell ismertetni a vonatkozó jogszabályban meghatározott előírások figyelembevételével elsősorban: a.) a munkaköréhez tartozó munkaeszközöket, a műszaki védőberendezéseket és személyi védőeszközöket és azok alkalmazását, illetve használatát, b.) a helyes munkamódszert és munkafogást, c.) a munkahely veszélyforrásait és azok elleni védekezés módszereit, d.) a munkahelyen történt, tanulsággal járó munkabalesetek körülményeit, megelőzésük lehetőségeit. A munkáltatónál a munkavédelmi oktatás és írásbeli nyilatkozattételére vonatkozó dokumentumokat meg kell őrizni. Az oktatást egyébként addig kell folytatni, amíg az oktatott személyek a munkakörükkel összefüggő munkabiztonsági előírásokat megfelelő szinten el nem sajátították. A munkaviszonyban álló munkavállalók ismétlődő (időszakos) munkavédelmi oktatása A vállalkozás vezetője a munkaviszonyban állók ismétlődő munkavédelmi oktatásáról köteles gondoskodni. Az ismétlődő munkavédelmi oktatás gyakorisága évenként minimum 1 óra minden munkavállalót érintően. A munkaviszonyba lépő és munkaviszonyban álló munkavállalók munkavédelmi oktatásáról "Munkavédelmi oktatási napló"-t kell az oktatást végzőnek vezetni. A munkavédelmi oktatási naplónak tartalmaznia kell: a.) az oktatás időpontját, időtartamát, b.) az oktatást végző nevét, beosztását, c.) az oktatási tematikát, d.) az oktatás helyét, e.) az oktatott személy nevét, munkakörét és aláírását, f.) az oktató aláírását, g.) annak tényét, hogy az oktatott anyag elsajátításáról az oktató meggyőződött. Oktatási tematika: 12. Fogalmak: Munkabaleset Üzemi baleset Súlyos munkabalesetek ( halálos, súlyos csonkulásos ) 13. Helyismeret, közlekedés, vészkijáratok 14. Általános munkavégzési szabályok, Orvosi alkalmassági vizsgálat

Forrás: http://www.doksi.hu

15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22.

Egyes munkafolyamatok veszélyei, ártalmak Veszélyes anyagok, ártalmak Elsősegélynyújtás Baleset jelentése, kivizsgálása, nyilvántartása. Kollektív védelem ; Szervezés; Egyéni védőfelszerelések és használatuk Gépek, berendezések használatának szabályai Villamos berendezések használatának szabályai Gyakorlat

MUNKAVÉGZÉSI SZABÁLYOK Általános követelmények • munkát végezni csak kipihent, alkohol- és más, a munkavégzés biztonságát károsan befolyásoló szer hatásától mentes állapotban szabad. • A munka megkezdésekor és a munka végzése közben meg kell győződni arról, hogy a munkavállaló a munkavégzésre alkalmas állapotban van-e. • Ellenőrizni kell a munka megkezdésekor, a munkavégzés ideje alatt, hogy a munkahely és a munkaeszköz, továbbá az alkalmazott technológia kielégíti e az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzést, továbbá a higiéniai követelményeket. • Gondoskodni kell az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés megszervezéséről, a szükséges munkaeszközökkel történő ellátásról, kollektív és egyéni védőeszközök megfelelő mennyiségben történő rendelkezésre állásáról. • Gépet, gépalkatrészt tisztítani, karbantartani csak biztonságos kézieszközzel, szerszámmal szabad. A használható eszközöket, szerszámokat a munkáltató állapítja meg. • Gépet, gépi berendezést csak az javíthat, akit erre kiképeztek és felhatalmaztak. Pék:

• • • • • • • • • • • • • • • • •

Gázcsapot lánggal történő begyújtáskor csak akkor szabad megnyitni, ha a szükséges gyújtóeszköz égő állapotban a begyújtás helyén van. Tűz- és robbanásveszélyes anyaggal átitatott ronggyal vagy más eszközzel tüzelő- és fűtőberendezést begyújtani, valamint tisztítani tilos! Konzervet csak konzervnyitóval szabad felbontani. Gépi működtetésű konzervnyitónál biztosítani kell a konzerv leesés, illetve feldőlés elleni védelmét. Zsiradékot vagy más gyúlékony anyagot a tűzhely felett vagy annak közelében egyik edényből a másikba átönteni tilos! Forró edények megfogásához, sütőberendezések forró lemezeinek és rácsainak elszedéséhez e célra kialakított segédeszközt és fogóruhát kell használni. Forró folyadékot tartalmazó edényről, annak a tűzhelyről való leemelése előtt - a benne lévő étel láthatósága érdekében - a fedőt le kell venni úgy, hogy a kicsapó gőz a munkavállalót ne érje. Ennek érdekében megfelelő segédeszközt kell használni. Forró étellel vagy folyadékkal telt fedetlen edény, vagy üst fölé hajolni vagy felette átnyúlni tilos! Forró anyagot tartalmazó edényt a padlóra helyezni tilos! Ha a tűzhely körül egyidejűleg többen is dolgoznak, munkájukat össze kell hangolni. Ételkészítésre csak jól rögzített fülekkel, illetve nyelekkel ellátott edényeket szabad használni. Főzőedényt és munkaeszközt használatuk után eredeti tároló helyükre vissza kell helyezni. Forró ételt tartalmazó edényeket az e célra kijelölt, a közlekedési úttól elválasztott helyen is csak tároló zsámolyon szabad tárolni. Forró ételt tartalmazó edény kézi szállítása előtt meg kell győződni arról, hogy a szállítási útvonal szabad, csúszásmentes. Lépcsőn forró ételt - az adagoltakat kivéve - csak légmentesen zárt edényben szabad szállítani. Az egyetemes konyhagépre segédgépet felhelyezni vagy levenni csak a hálózati kapcsoló kikapcsolása és hálózatról történt leválasztása után szabad. Az egyetemes konyhagép működtetése során a segédgépbe szorult alapanyagot csak a hálózati kapcsoló kikapcsolása és a gép hálózatról történt leválasztása után szabad eltávolítani. Egyetemes konyhagépnél a szeletelő, vágó, reszelő segédgépek használata előtt meg kell győződni arról, hogy az élvédő, a védőrács elzárja a forgó, mozgó éles kések környezetét, és így azt akaratlanul sem lehet megérinteni.

Forrás: http://www.doksi.hu

•

A dagasztógép csészéjének billentése előtt a gép működését kikapcsolással kell megszüntetni.

Hentes: • Tőkehús csontozását csak bontóasztalon vagy bontóállványon szabad végezni. A bontóasztal sima felületű, 80-90 cm magasságú legyen. • A hústőke sima, hézagmentes legyen. Kopása esetén az utángyalulásról gondoskodni kell. A hústőke és a hozzá legközelebb eső egyéb berendezés között legalább 80 cm távolságot kell biztosítani. • Húst csak elmozdulás, eldőlés ellen biztosított állványon, illetve lazulásmentes rénvasra vagy horogra szabad felakasztani, amelynek magassága legalább 190 cm. • Kézihorgot húsba akasztásnál a testtel ellentétes irányba kell fordítani. • Hús bontásához, csontozásához csak olyan kést szabad használni, amelynek nyelén a kéz védelmére kialakított élvédő van kiképezve a markolaton. • Hús feldolgozásakor a vágás iránya az emberi testtel ellentétes legyen. • Hústőkén vagy bontóasztalon elhelyezett húson kést nem szabad hagyni. • Nyers hús bontásához és csontozásához húsipari védőkötény és lánckesztyű használata kötelező. • Fenőacélt ütközőkarikával vagy ütköző felülettel kell ellátni. • Bárdot, kést, fenőacélt, illetve más kéziszerszámot csak az erre kijelölt helyen szabad tárolni. • Közlekedésnél a kés vagy villa hegyét a föld felé kell tartani. Ezek átadásánál ügyelni kell arra, hogy az átadás a nyél kézbeadásával történjen. • Henteskést csak tokban lehet szállítani. • Fagyasztott húsok, illetve csontok darabolását kézzel vagy csontfűrészgép segítségével kell elvégezni. A darabolandó árut a rögzített csontfűrészen kell mozgatni. • Csontozó szalagfűrész használata előtt meg kell győződni arról, hogy az előtolókar és a védőburkolat megfelelően működik, a védőburkolat és a motor kényszerkapcsolatban van. • Körfűrésszel történő darabolásnál kéziszorítót kell használni. • Halat bontani, filézni rögzített vágódeszkán kell. • Sonka- és szalámiszeletelő gépnél a szeletelendő anyagot csak rögzítőszán segítségével szabad a körkéshez tolni.A rögzítő részbe árut csak akkor lehet berakni, ha a gép kikapcsolt helyzetben van. A szeletelő körkés által elvágott részeket a körkéstől csak arra rendszeresített eszköz segítségével (sonkalapát) szabad eltávolítani. Az áru igazításánál a kézvédő és a kés közé benyúlni csak a gép kikapcsolt állapotában szabad. • Hússzövő gépet nyitott fedéllel üzemeltetni, az adagolóba működés közben benyúlni tilos! Rendellenes működés esetén beavatkozni csak leállítás után szabad. • Húsdarálót csak biztonságosan rögzített állapotban szabad használni olyan helyen, ahol a kezeléshez elegendő oldaltávolság áll rendelkezésre. • Húsdarálóba húst a gép tálcájáról csak tömőfa segítségével szabad adagolni. • Húsdarálót szétszedni, azon kést vagy tárcsát cserélni csak a gép hálózatról történt leválasztása után szabad. Raktár: • árumozgatás, szállítás, rakodás közben gyűrűt, karórát, nyakláncot viselni tilos! • Ládákat, csomagokat mindig úgy kell elhelyezni, hogy a fedelük felfelé legyen. Bontásukat mindig a fedélnél kezdjük. • Pántolt ládákat ládabontó igénybevételével kell felbontani. Szegezett ládák esetén a kiálló szögeket a helyszínen eltávolítjuk. Kiálló szöggel ládát, ládatetőt tárolni tilos! • Pántokat, zárszalagokat, drótrámákat ezek bontása után azonnal össze kell hajtani és a munkahelyről eltávolítani. • Amennyiben a beérkezett áru raktárba, illetve eladótérbe juttatásához csúszdát használnak, ez nem veszélyeztetheti a környezetében dolgozókat. • Ha az áru fennakad a csúszdán, akkor az indító szintről adott figyelmeztetés után gondoskodni kell, hogy a fogadószinten tartózkodó személy eltávolodjon a csúszdától és megfelelő segédeszközzel a csúszdán kívül állva kell megindítani az áru mozgását. • Személyeknek a csúszdán lemenni, lecsúszni, illetve felmászni tilos!

Forrás: http://www.doksi.hu

• • • • • • • • • • • • • • •

Szállítószalaggal végzett árumozgatás során a szállítószalag feladó végén legalább 1 m × 1 m-es szabad területet kell biztosítani. A fogadószinten tartózkodó személyeknek úgy kell elhelyezkedni, hogy a szalagról leeső áru személyi sérülést ne okozhasson. Ha a teljes pályaszakasz nem belátható, akkor a szállítószalagot indítani, illetve újraindítani csak hangjelzés adása után szabad. Ha a csúszda és a szállítószalag feladó és/vagy leadó szintjén az ott munkát végzőkön kívül mások is tartózkodnak, illetve közlekednek, figyelmeztető táblát kell elhelyezni. Szállítószalagot csak 18. életévét betöltött személy kezelhet. A szállítószalag működése közben észlelt bármilyen hiba esetén azt azonnal le kell állítani és a hiba elhárításáig tilos üzemeltetni! A bolti konténereket csak úgy szabad elhelyezni, hogy nem lógnak bele a közlekedési útba, két kerekével rögzített, és a benne lévő áru biztonságos kivételére lehetőség van. Bolti konténert húzni tilos! Bolti konténert mozgatni csak olyan helyen szabad, ahol a megfelelő szélességű közlekedési út a rendelkezésre áll és az út jól belátható. Ellenkező esetben irányító személy jelenléte és közreműködése kötelező. Tojást tojásládában vagy kartondobozban 6 láda, tojástálcán 24 sor magasságig szabad tárolni. Ez utóbbi esetben 12 soronként biztonságos választólap alkalmazása kötelező. Kirakatüveget nyitni csak akkor szabad, ha annak működtető, illetve rögzítő szerkezete biztonságos állapotban van. A kinyitott kirakatot kitámasztó szerkezettel kell megtámasztani. Hűtőpult feltöltéséhez a munkát végző részére hideg elleni védelmet nyújtó egyéni védőeszközt kell biztosítani. Kirakatot rendezni, abból árut kivenni vagy behelyezni csak biztonságot nem veszélyeztető körülmények megléte esetén szabad. Dekorációt kirakatban, üzlethelyiségben, közlekedési utak felett úgy szabad elhelyezni, hogy az megfelelően rögzített és a járófelülettől legalább 220 cm magasan legyen. Asztalon konzervdobozok 0,7 m, tárolópolcokon 0,40 m magasságig állíthatók egymásra. Konzervdobozok sorai közé közbetétet kell elhelyezni.

Forrás: http://www.doksi.hu

1650-06/2 7. Egy konfekcióipari üzemben dolgozó munkavállalók részére készítse el az elméleti és gyakorlati munkavédelmi oktatási tematikát es az oktatási ütemezést! Az üzemben különféle típusú varrógépeken túlmenően kézi- ée gépi szabászgépek és vasalógépek illetőleg vasaló bábuk üzemelnek. A munkaeszközök, a technológia veszélyessége: -Kézi szerszámok vágás és szúrás veszélyei -Égés veszély a való talpától és a forró gőz kicsapásától -Varrógépek ujjátszúrásának veszélye -Vizes kézzel megérinthető villamos berendezések áramütés veszélye -Vasaló gépek kéz és ujj becsípés veszélye A korszerű szabászatokon terítőgépeket alkalmaznak. A terítő kocsi sínen mozog. Súlya miatt a kerekek alá kerülő ujjakat szétnyomhatja vagy levághatja. A sérülések megakadályozására a terítőgép kerekek előtt védőkeretet ill. a terítőgép kezelőoldalán ütközésvédőt szerelnek fel. Ez az újfajta ütközésvédelem azonnal leállítja a gépet (vészleállítás), ha a berendezés emberrel vagy tárggyal ütközik. A szabászati eszközök közül különösen balesetveszélyesek a metsző és vágó szabászgépek. Ezek kezelése nagy figyelmet igényel, mert a nagy sebességgel mozgó kések súlyos sérüléseket okozhatnak. A balesetek elkerülése érdekében: - a kör- és kardkéses szabászgépeken ujjvédő berendezés van és a kés szabáshoz nem használt részét plexiüveg burával burkolják, melyet az ujjvédővel együtt kell használni -

ha a gépet nem használják, akkor a kézvédőt le kell engedni a talplemezre. A szabás megkezdése előtt a kézvédőt a legfelső kelmeréteg magasságába kell beállítani,

ha a gépkezelő a szabászasztaltól eltávozik, akkor a szabászgépet le kell venni az asztalról, vagy elmozdulás ellen biztosítani szükséges, és a gépet feszültség mentesíteni kell,

a kardkéses szabászgép késének élesítését mindig álló helyzetben szükséges végezni. A körkéses szabászgép késének élesítését kiszerelt állapotban kell elvégezni,

az álló szalagkéses szabászgépeken a szalagkést az egész kerület mentén acéllemezzel burkolják. Csak annyi szabad helyet hagynak, amennyi a munkához feltétlenül szükséges. Erre a részre is célszerű állítható magasságú kézvédő felszerelése. Így előzik meg a kés elszakadása, tárcsákról való levágódása miatti súlyos baleseteket

korszerű gépeken az elszakadt szalagkést 3-4 helyen elektromágnesek fogják meg, és az új kés felhelyezését is mágnesek segítik. A legfejlettebb gépeken a kézvédő magasságát fotocellás vezérléssel állítják. A kézvédő, a szabási művelet befejezése után, automatikusan lesüllyed. Amikor a szabandó kelmeköteg a lesüllyesztett kézvédőhöz hozzáér, az automatikusan felemelkedik,

a szabászati munka végzése, valamint az új szalagkés felrakása közben kötelező a lánckesztyű alkalmazása,

A szabás megkezdése előtt a gép kikapcsolt, feszültségmentes állapotában ellenőrizni szükséges a következőket: - a villamos vezetékek, berendezések épségét (mechanikai sérülés), -

a géptest rögzítettségét, a gépasztal állapotát és tisztaságát,

a szabászati műveletek elvégzéséhez szükséges szabad, tiszta terület rendelkezésre áll-e,

a védőberendezések meglétét és üzemképes állapotát,

a vágó- és metszőszerszámok épségét, üzemképes állapotát,

Forrás: http://www.doksi.hu

a metsző-, vagy vágószerszám útjába ne legyen semmiféle kemény tárgy stb.,

az elektromos energiával mozgatható szabászgépeket, jelölőgépeket stb. függesztett elektromos vezetékek segítségével látják el energiával, (5.6. ábra).

valamennyi elektromos energiával működtetett gép, berendezés szabványos érintésvédelmének kialakítása és alkalmazása kötelező!

a gépkezelő csak begombolt, testhez simuló munkaruhában dolgozhat. Gyűrű, lánc, karóra stb. viselése munka közben tilos! A hosszú, laza hajat be kell fedni!

a védőburkolatokat, a gépekre előírt védőberendezéseket leszerelni, ill. leszerelt állapotában a gépet üzemeltetni tilos,

a szabászati gépeket üzem közben, feszültség alatt tisztítani és olajozni nem szabad!

a gépeken előforduló mechanikai hibákat (rázkódás, melegedés, késszalag szakadás stb.), és az elektromos berendezések javítását csak az arra kijelölt szakember, ill. villanyszerelő végezheti.

A helyesen alkalmazott biztonságtechnikai berendezések, előírások a baleseti veszélyek nagyobb részét megszüntetik, megfelelő védelmet nyújtanak. A balesetek teljes mértékű elkerüléséhez feltétlenül szükség van a szakemberek megfelelő felkészítésére és fegyelmezett, figyelmes munkájára is. A könnyűipari termékek gyártási folyamatában - varrógépeket, - vasaló- és ragasztó berendezéseket használnak. A varrodákban az emberi szervezetre káros anyagok nem keletkeznek. A gyártás során azonban alkalmazhatnak olyan anyagokat, melyek gőzei károsak az emberi szervezetre (pl. szennyeződések tisztítása, rétegek ragasztása stb.). Ezeket a technológiákat a varrodához kapcsoltan, de külön helyiségben célszerű végezni, biztosítva az intenzív helyi elszívást. Varrógépekre vonatkozó alapvető biztonságtechnikai előírások: - minden varrógépen az ujjvédő használata kötelező, amely a tű előtt helyezkedik el és megakadályozza, hogy a dolgozó varrás közben az ujját a tű közelébe tegye, -

a varrógépek egyedi hajtását biztosító villamos motort motorvédő lemezzel kell ellátni, amely a gép mögé ülő dolgozót védi,

a motor és a főtengely közötti szíjáttételt a szíjvédő burkolat borítja, amely megakadályozza, hogy a szíj a dolgozó haját elkapja, vagy más testrészét megsértse,

a villamos működtetés következtében biztonsági kapcsolót kell alkalmazni,

a varrógépek villamos vezetékeit időnként felül kell vizsgálni,

a varrógépek lábpedál indító (lábító) és térdemelő szerkezetein a szigetelésnek épnek kell lenni (fa, műanyag, gumi),

a gombfelvarró gépek tűszerkezete előtt védőüveget kell alkalmazni (plexilap), amely a tűtörés és a gombtörés következtében megakadályozza, hogy a kirepülő szilánk a dolgozó arcát megsértse. Új típusú gépeken a szemvédő és a gép működése között kényszerkapcsolat van.

Vasaló- és ragasztóberendezésekre vonatkozó biztonságtechnikai előírások Kézi vasalók: - a kézi vasalók villamos hálózatról való táplálását a csatlakozóvezeték közbeiktatott jelző fényforrással kell megoldani, -

biztosítani kell a vezeték vasalás közbeni felfüggesztését,

nedves kézzel a hálózatra kapcsolt vasalóhoz nyúlni nem szabad,

a vasalóasztal előtt fadeszkát vagy gumiszőnyeget kell elhelyezni,

sérült vezetékkel a vasalót működtetni nem szabad,

Forrás: http://www.doksi.hu

vasalás során a dolgozót ért égési sérülést, sebet gézzel lazán kell bekötni. A sebre csak égési sérülésre használható szert szabad tenni pl. Irix spray.

Vasalóprések: - a lábemelős vasalóprések indítópedálját recézett felületű, cserélhető gumibevonattal kell ellátni, -

az elektromos, pneumatikus, hidraulikus vasalópréseket két kézzel működtethető, sorban kapcsolt nyomókapcsolókkal és vész nyitókapcsolóval kell üzemeltetni. A prés csak a két nyomókapcsoló egyidejű lenyomásával működtethető, így megakadályozza, hogy a dolgozó a vasalóprés zárásakor kézfejét vagy ujját a présfejek közé csukja,

az égési sérülések, ill. a gőzöléskor keletkezhető forrázások megakadályozására a fűtött felületeket védőburkolattal vagy ráccsal kell körülvenni,

a gőzölőszelepek kapcsolóit is védőburkolattal kell ellátni,

a korszerű vasalópréseket fényelektromos védőberendezéssel szerelik fel. A védőberendezés a vasalóprés asztalának bal oldalán 20 cm magasságban elhelyezett fényrésből és vele szemben az asztal jobb oldalán elhelyezett fotócellából áll. Amikor a dolgozó a fényfüggönyön átnyúl, a fotócella a nyitószelepet működteti, a vasalóprés azonnal nyílik, ill. nem csukható le.

Sérült kábelzsinórt, törött csatlakozó dugaszt használni tilos, cseréjéről azonnal gondoskodni kell! Ollót, csavarhúzót és egyéb hegyes végű szerszámot zsebbe és ölbe tenni nem szabad. Életlen és kilazult, ollót, vágóeszközöket használni tilos!

Forrás: http://www.doksi.hu

1650-06/2 8. Készítse el egy konzervgyártó üzemben dolgozó munkavállalók részére az elméleti és a gyakorlati munkavédelmi oktatás tematikáját, és az oktatás ütemezését! Az üzemben csak zöldségeket és gyümölcsöt dolgoznak fel, készételeket nem. Az üzemhez a raktáron kívül fémdoboz gyártó részleg és hűtőház tartozik. Munkavédelmi oktatás: A Mvt. 55.§ (1) bekezdése szerint az egészséget nem veszélyeztető biztonságos munkavégzés egyik alapvető feltételeként kezeli, hogy a munkavállalók az egészséges és biztonságos munkavégzéshez szükséges követelményeket megismerjék. A munkáltatónak munkavédelmi oktatást kell tartania:  Munkába álláskor,  Munkahely vagy munkakör megváltoztatásakor, valamint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor,ű  Munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor,  Új technológia bevezetésekor A munkáltatónak oktatás keretében gondoskodni kell arról, hogy a munkavállaló elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat és információkat. Az oktatást rendes munkaidőben kell megtartani és szükség esetén – ilyen lehet pl. a munkavállaló szabálytalan munkavégzésének észlelése vagy a megváltozott kockázatok és ezeket figyelembe véve tett megelőző intézkedések – az oktatást időszakonként meg kell ismételni. Az oktatás elvégzését az oktatott tematika megjelölésével írásban kell rögzíteni és a résztvevőknek az oktatás megtörténtét írásukkal kell igazolni. A balesetek esetén igen nagy jelentőséggel bír, különösen kártérítési szempontból, hogy egyrészt a tematika megfelelt-e az érintett munkavállalók munkahelyi kockázatainak, másrészt, hogy a balesetet szenvedett munkavállaló(k) részt vettek-e oktatáson. A formálisan dokumentált oktatás, anélkül, hogy az oktató meggyőződne az ismeretek elsajátításáról, azzal a veszéllyel jár, hogy a munkavállaló a valós kockázatok kivédéséhez szükséges és elegendő ismeretekkel nem fog rendelkezni, az ilyen oktatás a megelőzési célt nem elégíti ki. A munkavállalók biztonsága szempontjából alapvető szabály, hogy amíg a munkavállaló a szakmai és munkavédelmi ismeretekben kellő jártasságot nem szerez, úgy csak elméletileg és gyakorlatilag felkészült személy közvetlen irányítása alatt végezhet munkát. Nincs munkavédelmi vizsgakötelezettség, a törvény a munkáltatóra bízza, hogy milyen módon állapítja meg hogy a munkavállaló elméletileg és gyakorlatilag is alkalmas az önálló munkavégzésre, viszont ezért teljes és másra át nem hárítható felelősséggel tartozik. Információtartalom vázlata A munkavégzésre vonatkozó jogszabályok o

2003. évi LXXXII. törvény az élelmiszerekről

68/2007. (VII. 26.) FVM-EüM-SZMM együttes rendelet az élelmiszer-előállítás és forgalomba hozatal egyes élelmiszer-higiéniai feltételeiről és az élelmiszerek hatósági ellenőrzéséről

1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről

3/2002. (II.8.) SzCsM- EüM. Együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről

14/2004. (IV.19.) FMM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről

65/1999.(XII.22.) EüM rendelet a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről

Forrás: http://www.doksi.hu

2/2002.(II.7.) SzCsM rendelet az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról

2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról

2/1998.(I.16.) MüM rendelet a munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről

66/2005.(XII.22.) EüM rendelet a munkavállalókat érő zajexpozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről

22/2005.(VI.24.) EüM rendelet a rezgésexpozíciónak kitett munkavállalókra vonatkozó minimális egészségi és munkabiztonsági követelményekről

21/1998.(IV.17.) IKIM rendelet a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról

• A munkafolyamatok veszélyessége, veszélyforrások jellemzői A konzervipari technológia főbb műveletei: nyersanyagfogadás, válogatás, tisztítás, aprítás, előfőzés, töltés, zárás, hőkezelés, csomagolás, raktározás, szállítás. o Nyersanyagfogadásnál: por kockázattal kell számolni (földdel szennyezett nyersanyag) o A munkák nagy részét kedvezőtlen mikroklímájú helyiségekben (pl. meleg és/vagy nedves helyek) kell végezni. o vegyszeres tisztítószerek (maró és mérgező anyagok) használata a takarításhoz, ill. a gépek tisztításához o hőhatás veszélyei a hőközlés és hőelvonás esetében: a jelentős gőzfejlődéssel járó technológiai eljárások (üveg- és palackmosó gépek), ill. a tárolásnál a hűtőházakban o Palacktörés esetén kézvágás, ill. konzervdobozok éles pereme általi kézsérülés, vágás, horzsolás o Aprítási műveleteknél aprítószerkezettel való érintkezés, ill. a gép kikapcsolása utáni veszély, mert az aprító szerkezet a hajtóerő megszűnése után is még tovább mozog egy ideig. (műszaki védelem: reteszelés) o Elcsúszás veszélye .A technológiák működtetési vízigénye mintegy 90%-ban igényel ivóvíz minőséget. Legnagyobb vízigényű a nyersanyagszállítás, -mosás, dobozmosás és hőkezelés. o Zaj, rezgés (feldolgozó gépeknél) o Felsodrás veszélye (lógó munkaruha ujja, köpeny) o Leesés veszélye (szintkülönbségek, gépekhez tartozó állványokról) o Fej beütésének veszélye (szintkülönbségek esetén) o Dobozzárró gépeknél présfej érintése (összenyomás veszélye) • Veszélyes anyagok és hulladékok –

– –

Az élelmiszeripari vállalkozónak le kell írnia, hogy milyen különböző osztályba sorolt hulladék keletkezik az üzemben, s írásban össze kell foglalnia, hogy mit tesz a hulladékkal történő keresztbeszennyeződés megakadályozása érdekében (hulladékok gyűjtése, kezelése, elszállítása, a hulladékgyűjtő tartályok mosása). A hulladékokat az előírásoknak megfelelően oly módon kell kezelni, hogy fertőzést ne okozhassanak. A hulladékokat megfelelő gyakorisággal, de legalább műszakonként egyszer a kijelölt hulladék gyűjtőhelyre kell szállítani.

A hulladék gyűjtésére és tárolására használt tároló edényzetet használat után külön helyiségben, vagy erre a célra kijelölt helyen tisztítani, takarítani és fertőtleníteni kell. • Kockázatok o

Munkabiztonsági

Forrás: http://www.doksi.hu

o o

o o o o o

Palacktörés esetén kézvágás, ill. konzervdobozok éles pereme általi kézsérülés, vágás, horzsolás Aprítási műveleteknél aprítószerkezettel való érintkezés, ill. a gép kikapcsolása utáni veszély, mert az aprító szerkezet a hajtóerő megszűnése után is még tovább mozog egy ideig. (műszaki védelem: reteszelés) Elcsúszás veszélye .A technológiák működtetési vízigénye mintegy 90%-ban igényel ivóvíz minőséget. Legnagyobb vízigényű a nyersanyagszállítás, -mosás, dobozmosás és hőkezelés. Felsodrás veszélye (lógó munkaruha ujja, köpeny) Leesés veszélye (szintkülönbségek, gépekhez tartozó állványokról) Fej beütésének veszélye (szintkülönbségek esetén) Dobozzárró gépeknél présfej érintése (összenyomás veszélye) o

– – – –

A nyers zöldségek, gyümölcsök földdel lehetnek szennyezettek, különböző baktériumok, vírusok, és gombák (penészek) lehetnek rajtuk! Ezek a munkatér levegőjébe kerülhetnek, onnan, a munkavállalók belélegezhetik. A munkák nagy részét kedvezőtlen mikroklímájú helyiségekben (pl. meleg és/vagy nedves helyeken) kell végezni. Az emberi szervezet hőháztartása ezáltal felborulhat. vegyszeres tisztítószerek (maró és mérgező anyagok) mérgezést, egészségkárosodást okozhatnak. Zaj, rezgés (feldolgozó gépeknél), halláskárosodást eredményezhet. o

• •

Munkaegészségügyi

Pszichoszociális

Konfliktushelyzetek a munkahelyen (alá-fölérendeltség, ill. érdekellentétek a mellérendelt munkatársak között) Kényszerű életmódváltásból adódó helyzet: – Családtól távol lévő munkahely országon belül, amely a komfortos pihenés, rendszeres étkezés lehetőségét kizárja • Kockázatok csökkentése, megelőzése o

Kollektív védelem

•

Kémlelő nyílások törhetetlen műanyagból

•

Dobozzáró gépeknél zárt tér kialakítása

•

Gépek akaratlan indításának megakadályozása

•

Gépek folyamatos karbantartása

•

Helyi elszívás alkalmazása a mosó- és tisztítógépeknél (itt gőz fejlődik),

•

Aprítási műveleteknél aprítószerkezettel való érintkezés megakadályozására:  Automatikus adagolás  kézi anyagadagolás vagy anyagfelvétel esetén az anyag tulajdonságainak és a szerkezeti kialakításnak megfelelő segédeszköz alkalmazása legfeljebb 1,25 m garatmagassággal;  az aprítószerkezet burkolása, esetleg a burkolat reteszelése is,  a felöntőgarat megfelelő (antropometriai adatokon alapuló) kialakítása;  benyúlás-gátló betét alkalmazása a felöntő garatba

•

nem szándékolt indítás megakadályozására villamos meghajtású gépeknél: kulcsos biztonsági kapcsoló elegendő reteszelés (gép kikapcsolása utáni veszély) burkolatok alkalmazása Hűtőház ajtaja belülről nyitható legyen

• • •

Forrás: http://www.doksi.hu

Szervezéses védelem

Szervezési, intézkedési feladatok • • • •

Nemdohányzók védelme, technológiai dohányzási tilalom. Pihenőidők betartása (szalagszerű munka, válogatás – monotónia) Menekülés-mentés gyakoroltatása, végrehajtása. Rendkívüli intézkedések. o

Egyéni védőeszköz

Akkor alkalmazunk egyéni védőeszközt, ha a kollektív védelemmel nem tudjuk a védelmet megfelelően biztosítani.  Fej védelmére: beütődés elleni védősisak, hajháló  Szem védelem: hegesztéshez hegesztőszemüveg.  Légzésvédelem: ahol a segédanyagokat (só, cukor) mérik be!, ill. nyersanyagfogadásnál  Hallásvédelem: 80-85 dB között kell biztosítani, de nem kötelező viselni füldugó, fültok,

85 dB felett kell biztosítani, és kötelező viselni is a hallásvédő eszközt, ami lehet: vatta,

 Védőruházat: köpeny, ill. egyszer használatos védőruha  Kézvédelem: mechanikai védőkesztyűk, veszélyes anyagok elleni védőkesztyűk, egyszer használatos kesztyűk  Lábvédelem: sérülés lehet: elcsúszás, leeső tárgyaktól, ill. a különböző vegyszerektől! Csúszásgátló talpú védőlábbeli, orrmerevítős biztonsági cipő, veszélyes anyagok elleni védőlábbeli. • Munkavégzési- és magatartási szabályok Minden személy, aki az élelmiszerrel érintkező területen dolgozik, köteles magas fokú személyi higiéniát fenntartani és megfelelő, tiszta öltözetet, és szükség szerint védőöltözetet viselni.  Az élelmiszer-feldolgozó területen mindenkinek az üzem által előírt és biztosított megfelelő védőruhát és fejfedőt kell viselnie. Az öltözőben a személyes ruhákat át kell cserélni védőruhára.  A védőruha a fejfedővel, és ahol szükséges, a speciális lábbelivel együtt a célnak megfelelő és tiszta legyen.  A védőruha felett személyi holmit tilos viselni tilos!  A védőruhát csak ahhoz a munkához szabad használni, amelyhez kiadták, használata után azt az előírt helyen kell elhelyezni.  Egyes tevékenységeknél, ahol a dolgozó a termékkel érintkezésbe kerül (pl. zöldséggyümölcsválogatás), csak olyan anyagból készült kesztyű viselhető, ami ép, könnyen tisztítható és fertőtleníthető vagy egyszer használatos.  Mindenkinek, aki élelmiszer-feldolgozó területre lép, vagy élelmiszerrel dolgozik kötelező a rendszer kézmosás és fertőtlenítés melegvízzel és az erre a célra biztosított kézmosószerrel. A kézmosás kötelező: • a munka megkezdése előtt, • a munkába való visszatéréskor, • a WC használata után azonnal, • minden olyan nyers élelmiszer, szennyezett vagy fertőzött alapanyag kezelése, feldolgozása után, ahol fennáll annak a lehetősége, hogy az szennyezi a többi élelmiszert.  A kéztisztítás hatékonyságát szúrópróbaszerűen (szemrevételezéssel, szükség esetén tamponos mintavétellel) ellenőrizni kell.  A dolgozóknak rendszeresen kell tisztálkodni, zuhanyozni, hajat mosni. 

 

A körmöket röviden és tisztán kell tartani., tilos a körmök lakkozása és a műköröm viselése . Elszennyeződött védőruhát étkezőhelyiségbe és üzembe lépés előtt le kell cserélni.

Forrás: http://www.doksi.hu

       

Tilos a termelőhelyiségbe étkezés céljából élelmiszert, kézitáskát személyes használati tárgyakat – kivétel szemüveg - bevinni! Az élelmiszer előállítás során a dolgozó megjelenésével és az általa viselt öltözékkel nem veszélyeztetheti a termék biztonságát Erős illatú kozmetikumok, (pl. kézkrém, erős parfüm, illatszer, erős szemfesték, körömlakk stb.) műköröm, műszempilla használata szintén nem megengedett. A munkaterületen ékszert nem szabad viselni. Tilos a termelőhelyiségben az evés, dohányzás és rágógumizás. Étkezni a kijelölt étkezőhelyen szabad. Tilos a dohányzás minden gyártó, kiszerelő és csomagoló területen, valamint minden egyéb olyan területen, ahol ”Dohányozni tilos!" tábla van kitéve. Dohányozni csak az arra kijelölt helyen szabad!

(A védőruházaton lehetőség szerint ne legyen külső zseb, és gomb helyett kötős, patentos, vagy tépőzáras rögzítéssel legyen ellátva. Ezek tisztántartásáról, fertőtlenítéséről, cseréjéről gondoskodni ajánlott. A hajat, szakállt takarni kell kendővel, sapkával, hálóval, kilógó, takaratlan haj, szakáll viselése nem megengedett a nagy gondosságot igénylő helyeken. Ugyancsak nem megengedett karóra, gyűrű és egyéb ékszerek viselése.) 

Nem kezelhet élelmiszereket, és semmilyen minőségben nem léphet be egyetlen, élelmiszerek kezelésére szolgáló területre sem olyan személy, aki élelmiszerek útján valószínűleg átvihető betegségben szenved, vagy annak hordozója, vagy például elfertőződött sebe, bőrfertőzése, gennyes sebe vagy hasmenése van, amennyiben a közvetlen vagy közvetett fertőzés veszélye fennáll. Az ily módon érintett és élelmiszeripari vállalkozásban alkalmazott, és az élelmiszerrel valószínűleg érintkezésbe kerülő bármely személynek azonnal jelentenie kell a munkáltató felé betegségét vagy a tüneteket, illetve lehetőség szerint azok okát.



Minden új belépő dolgozónak a munkaviszony létesítés előtt előzetes személyi higiénés alkalmassági vizsgálaton kell részt vennie, amelynek az egészségi állapot általános alkalmassági vizsgálatán kívül, ki kell terjednie tüdőszűrő-, esetenként egyéb speciális vizsgálatra. Minden új belépő dolgozónak "Egészségügyi Nyilatkozat és Vizsgálati Adatok”-at kell kitölteni, régi dolgozók az Egészségügyi könyvvel igazolhatják a szükséges vizsgálatok eredményeit, vagy az Egészségügyi könyvhöz a szükséges orvosi leleteket csatolni kell. Élelmiszer által közvetíthető betegségekben szenvedő vagy azokkal fertőzött személyek nem léphetnek be az élelmiszer-feldolgozó területre, mindaddig, amíg fennáll annak a veszélye, hogy szennyezhetik az élelmiszert. Ez minden hasmenéses és hányásos, egyéb fertőzéses tünetekkel (sárgaság, láz, torokgyulladás, bőrkiütés, a legkisebb bőrgennyesedés, sérülés, stb., váladékozó szembetegség, fül-, és orrfolyás.) járó megbetegedésre vonatkozik. Ezt az előírást az élelmiszer-feldolgozónak írásban is rögzítenie kell. Elő kell írni a dolgozóknak, hogy jelentsék, ha az élelmiszerrel terjeszthető betegségben szenvednek vagy annak a tüneteit, észlelik, valamint jelentkezzenek soron kívüli alkalmassági vizsgálatra. A gyógyult állapot orvosi igazolással fogadható el.

 

     

A látogatóknak előzetesen engedélyt kell kérni és csak a vállalat által biztosított kísérővel, tartózkodhatnak a gyár területén. A látogatókat meg kell ismertetni a rájuk vonatkozó higiéniai szabályokkal. A termelőhelyiségben csak az oda beosztott és az ellenőrzést végző dolgozók tartózkodhatnak. A karbantartók, látogatók, az üzem vezetősége vagy bárki, aki a termelőüzem területére belép, számára kötelező a védőruha és fejfedő használata. Udvar, WC , méregraktár, hulladék és komposzttárolók kezelésével és takarításával foglalkozó személyek élelmiszer előállítására és raktározására szolgáló területet nem takaríthatnak illetve ezen területen nem végezhetnek munkát, anélkül, hogy előtte fürödnének és ruhát cserélnének.

(Az alkalmassági vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a járványügyi szempontból kiemelt munkaterületen munkát végző személy fertőző megbetegedése / meghatározott esetekben kórokozó hordozása/ mások egészségét nem veszélyezteti.  A dolgozók a külföldi utazást is jelentsék a vezetőknek.  A sérüléseket tiszta, vízálló kötéssel, (kék színű, és fémszálas) sebtapasszal kell lefedni. A kötést rendszeresen cserélni kell.

Forrás: http://www.doksi.hu

   

A termelés biztonságának védelmére a csoportos látogatást lehetőleg kerülni kell a termelő üzemekben. Ilyen esetekben jó megoldás az un. látogató folyosó. A vonatkozó higiéniai szabályok megismerését és tudomásul vételét célszerűen a Látogatói nyilatkozat aláírásával lehet bizonyítani. Célszerű a különböző övezetekben dolgozók részére megkülönböztető színű munka- illetve védőruházatot biztosítani. A szennyes és tiszta övezeti dolgozók nem járhatnak át egymás munkaterületére. Ha a személyzet létszáma, vagy kivételes eset miatt szükséges a szennyezett övezetből a tiszta övezetbe a dolgozók átjárása, azt csak a megfelelő munkaruhaváltás és kézmosás - fertőtlenítés és szükség szerint fürdés után lehet megtenni.)



Mozgó, forgó gépbe nyúlni tilos!



Egyéni védőeszközök viselése kötelező!



Anyagmozgatás (ha szükséges) az erre a célra kijelölt közlekedési utakon.



Személyforgalom erre a célra kijelölt közlekedési utakon.



A lezárt területekre belépni tilos.(pl. autokláv területére bemenni szigorúan tilos)



Gépek védőburkolatait eltávolítani tilos, kivétel karbantartók, de ők is csak az álló, feszültségmentesített gépek védőburkolatait távolíthatják el, karbantartás céljából. A karbantartás után meg kell győződni, hogy vissza is rakták a védőburkolatokat, addig gépet indítani szigorúan tilos!!! Meg kell győződni róla, hogy a gépek biztonsági berendezései nem sérültek-e, ha igen felettes értesítése, a gép nem indítható el. a gépek körül fokozott tisztaság legyen, rendszeres, folyamatos takarítás! A kifolyt víz folyamatos feltakarítása különösen fontos, hiszen az elcsúszás veszélye fokozottan fennáll. Rendellenesség esetén felettes értesítése! Baleset esetén elsősegélynyújtás, mindenkitől a tőle elvárható szinten, szükség esetén mentők értesítése. Az üzem területén történő minden balesetről a munkáltatót (felettest) értesíteni kell, mert erről jegyzőkönyvet kell készíteni. Továbbá minden olyan balesetet is jelenteni kell, ami a munkahelyre utazás (jutás) ill. a hazafelé úton történik, mert ezeket a baleseteket szintén jegyzőkönyvezni kell.

      

Forrás: http://www.doksi.hu

1650-06/2 9. Készítse el egy könyvkötőüzemben dolgozó munkavállalók részére az elméleti és a gyakorlati munkavédelmi oktatás tematikáját, és az oktatás ütemezését! Az üzemben a hagyományos kézi kötési és a gépi kötési technológia is megtalálható. A munkafolyamatok veszélyessége Vágás, ujjak, tenyér, kéz elvágásának veszélye, Tárolás során dőlés- és elmozdulás veszély, Leszorításkor alatta maradhat a kéz, Sajtoláskor (kézzel forgatható prés) A munkaeszközök veszélyessége A kötészeti gépeken előfordulhatnak forró géprészek, ezek pontos helyéről mindenkit informálni kell és gondosan kerülni a hozzáérést. A használaton kívüli egyenes vágó késeket mindig két ponton kell rögzíteni, mert így megakadályozható a kés kifordulása. A mobil gép a működés helyén mindig legyen befékezve, hogy munka közben ne veszélyeztesse a kezelőt váratlan elmozdulással. A könyvkötő késeket időnként felül kell vizsgálni meg kell javítani: - kés nyele ne mozogjon - a kés ne legyen életlen, piszkos Kilazult szárú ollóval nem szabad dolgozni. A szerszámok tárolására célszerű bőrből, műbőrből készült tokot készíteni, amibe mindig csak megtisztított szerszámot szabad beletenni. Veszélyforrások jellemzői Ékszíj meghajtás, pneumatikus prés. A vágógépek körül csak a vágó tartózkodjon. Ha van fotocellás megoldás, az meggátolja a kés alá benyúlást, így a csonkulás veszélyét. Veszélyes anyagok és hulladékok – Ragasztóanyagok (állati, növényi eredetű, műanyag ragasztók)- gőzök kipárolgásának veszélye, összeragadási veszély – Oldószerek –Megfelelően oda kell figyelni az enyvtartó tisztításánál és a melegítővíz cserélésénél. A kiürült ragasztó és oldószeres edény veszélyes hulladék Kivinni az üzem területéről szigorúan tilos. Nem veszélyes hulladék pl. a eselék papír, drót, spárga, kartondarabok. A veszélyes és nem veszélyes hulladékot a keletkezés helyén, feliratozott edényben külön, fajtánként kell gyűjteni és legalább naponta kiüríteni a nyomda területén kialakított speciális hulladékgyűjtő helyen. Kockázatok Munkabiztonsági A késtároló állvány legyen a vágógépek közelében, hogy ne kelljen a nehéz és veszélyes kést feleslegesen cipelni késcsere esetén. Ha a késeket nem állványon, hanem állítva tároljuk, mindig legyen felszerelve az eldőlést akadályozó védőlánc. A kötészeti gépek legyenek jól körüljárhatóak. Tehermozgatásnál, fokozott figyelem. Munkaegészségügyi Ha állva kell végezni a munkát, akkor az asztal magassága feleljen meg az álló munkavégzésnek, ne kelljen görnyedni munka közben Fel- és lerakodás esetén be kell tartani a rendeletben előírt súlyhatárokat. Mérgező gőzök kipárolgásának veszélye, más anyagokkal történő keveredésének veszélye. Pszichoszociális Főnök, beosztott viszony ne legyen feszült.

Forrás: http://www.doksi.hu

Megrendelő, munkavállaló viszony: elégedett legyen a vevő, kevés legyen a reklamáció. Munkaszervezési hiányosság. Kockázatok csökkentése, megelőzése Kollektív védelem Fotocellás védelem, akaratlan benyúlás ellen ,gépeknél Villamos érintésvédelem Automatizált gépek Elszívó berendezés Burkolatok ékszíjhajtásnál, lemezcsík forgó alkatrészeknél Szervezéses védelem A dolgozók részére magyar nyelvű dokumentációkat kell rendelkezésre bocsátani (gépek szabályszerű működése, alkatrészcsere módja, ragasztók, oldószerek tárolása, hulladékkezelés) Elhatárolni a veszélyes anyagokat. Egyéni védőeszköz – Hővédő kesztyű – Kötény – Ha a gépek zajosak fülvédő vagy zajvédő vatta. – A gépteremben csúszásmentes talpú cipőt kell viselni (nem kötelező a munkáltatónak adni, mert nincs közvetlen technológiai csúszásveszély) Munkavégzési- és magatartási szabályok Mozgó gépbe nem szabad nyúlni. Villamos meghajtású gépeket karbantartás idejére áramtalanítani, feszültség mentesíteni kell. Gondoskodni kell a folyamatos takarításról és a munkaterület tisztántartásáról (ragasztóanyagok, oldószerek, papírhulladékok). Hőkezelőgépek jelezzék, hogy be vannak kapcsolva.

Forrás: http://www.doksi.hu

1650-06/2 10. A kockázatértékelés a munkáltató legáltalánosabb, további intézkedéseket megalapozó megelőzési, munkavédelmi jellegű feladata. Valamennyi tevékenységet erre alapozva kell megkezdeni és folytatni. MSZ 806 IP védettségi fokozatok MSZ 451-75 Szerelési anyagok, háztartási és hasonló készülékek védettségi fokozatai MSZ 172 Érintésvédelmi szabályzat MSZ 1600 MSZ EN ISO 12100-2:2004 Gépek biztonsága /kezelési utasítás/. A munkafolyamatok veszélyessége: A háztartási gépek szét és összeszerelésénél a főként kéziszerszámok használata során merülnek fel különböző, a munkavállalót fenyegető veszélyek. A motortekercselés és a mérőhely vonatkozásában különösen az áramütés veszélye merül fel. Veszélyforrások: Fizikai veszélyforrások: A háztartási gépek egy része tartalmaz különböző mozgó alkatrészeket, melyek a javítás, kipróbálás során veszélyforrások lehetnek. A gépek megbontásakor az előkerülő éles szélek és peremek is veszélyt jelenthetnek. A szerelési műveletekhez főleg kéziszerszámok kerülnek felhasználásra, melyek használata során vágási, szúrási, különböző mechanikai sérülések keletkezhetnek. A munkavégzés során keletkező zaj ártalmainak vizsgálata is szükséges. Az üzem különböző részein a végzett munkához szükséges megvilágítás, annak megfelelőségének vizsgálata, a nem megfelelő megvilágításból adódó veszélyek vizsgálata is fontos. Veszélyforrás még a villamos áramköri vagy sztatikus feszültség. Veszélyes anyagok: A különböző háztartási gépek különböző, főként mérgező, maró, ingerlő anyagokat tartalmazhatnak, melyek veszélyei a kockázatértékelés során vizsgálandóak. Biológiai veszélyforrások: A használt háztartási gépek tartalmazhatnak különféle kórokozó mikroorganizmusokat, melyek különféle fertőzések veszélyeit jelenthetik. Fiziológiai, idegrendszeri és pszichés igénybevételek: Mivel jelen üzemben a munkafolyamatokhoz veszélyes gépek, berendezések használata csekély, a monotonitás, teljesítménykényszer nem jellemző, illetve a javított gépek nagy része terjedelmük, súlyuk alapján sem hordoz kiemelt veszélyt, ezért eme vizsgált veszélyforrások sem igazán jellemzőek, ennek ellenére a kockázatértékelés során vizsgálni kell ezen veszélyek felmerülésének lehetőségét. Kockázatok: A munkavégzés során a kéziszerszámok használata alkalmával különböző kézsérülések bekövetkezése fordulhat elő. A szét és összeszerelés során vágásos, szúrásos, horzsolásos sérülések, becsípődések fordulhatnak elő. A különböző elektromos berendezések javítása, vizsgálata, motorok tekercselése, villamos ellenőrzések során az áramütés veszélye lehet számottevő. A szétszerelt berendezések, alkatrészek leesése miatt előfordulhatnak sérülések, főleg lábsérülések. A használt háztartási gépekben előfordulhatnak különböző mikroorganizmusok, melyek esetlegesen fertőzésveszélyt rejtenek magukban. A nem megfelelően kialakított munkahelyek, rosszul kialakított, ergonómiailag hibás terek különböző egészségügyi problémákat, hosszú távon foglalkozási megbetegedést

Forrás: http://www.doksi.hu

okozhatnak. Ezen munkatevékenység során pszichoszociális veszély kockázata nem jellemző. Kockázatok csökkentése, megelőzése: Az üzem területén fontos a különböző munkaterületek elkülönítése, közlekedő utak kialakítása. A munkafolyamatoknak megfelelő központi és helyi megvilágítással, zajvédelem kialakításával csökkenthetők a felmerülő veszélyek. Az üzemben központi elszívó, szellőztető rendszer kiépítése célszerű. A kockázatok csökkentése, megelőzése érdekében a munkavégzésre vonatkozóan elkészített előírásokat a munkavállalókkal meg kell ismertetni, be kell tartatni. Figyelemmel kell lenni a közlekedő utak szabadon hagyására, arra, hogy az adott munkaterületen az ott végezhető feladat kerüljön végrehajtásra. Az üzemben kialakított munkaterületeket úgy kell létrehozni, hogy azok a technológiai sorrendben kövessék egymást, a különböző munkafolyamatokat végző személyek ne veszélyeztessék egymást, az üzemben dolgozó többi személyt. A munkáltatónak az üzemben felmerülő kockázatokat értékelni kell. Össze kell gyűjteni azon adatokat amelyek feltárják a veszélyforrásokat, a veszélyeztetettek körét, a baleseti forrásokat. A begyűjtött adatokat értékelni kell, kockázatbecslést kell végrehajtani, intézkedéseket kell hozni a kockázat csökkentésére. A kockázatelemzést, kockázatértékelést folyamatosan kell végezni, ismételt vizsgálatokat kell tartani. A munkáltatónak a dolgozókat meg kell ismertetnie a különböző veszélyekkel, fel kell hívnia a figyelmet a helyes, biztonságos munkavégzésre munkavédelmi oktatások keretében. A munkavédelmi oktatáson elhangzottak megértését a helyes, biztonságos munkavégzést ellenőrizni kel, a feltárt hiányosságokat, hibákat jelezni, javítani szükséges. A munkavállalónak munkáját az előírásoknak megfelelően kell végeznie, az előírt magatartási szabályokat be kell tartania.

Forrás: http://www.doksi.hu

1650-06/2 11. Egy faipari üzemben dolgozó munkavállalók részére készítse el az elméleti és a gyakorlati munkavédelmi oktatási tematikát, és az oktatás ütemezését! Az üzemben kizárólag hagyományos faipari megmunkáló gépek (fűrészgépek, marógépek, gyalugépek stb.) üzemelnek. Munkavédelmi oktatás: A Mvt. 55.§ (1) bekezdése szerint az egészséget nem veszélyeztető biztonságos munkavégzés egyik alapvető feltételeként kezeli, hogy a munkavállalók az egészséges és biztonságos munkavégzéshez szükséges követelményeket megismerjék. A munkáltatónak munkavédelmi oktatást kell tartania:  Munkába álláskor,  Munkahely vagy munkakör megváltoztatásakor, valamint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor,ű  Munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor,  Új technológia bevezetésekor A munkáltatónak oktatás keretében gondoskodni kell arról, hogy a munkavállaló elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat és információkat. Az oktatást rendes munkaidőben kell megtartani és szükség esetén – ilyen lehet pl. a munkavállaló szabálytalan munkavégzésének észlelése vagy a megváltozott kockázatok és ezeket figyelembe véve tett megelőző intézkedések – az oktatást időszakonként meg kell ismételni. Az oktatás elvégzését az oktatott tematika megjelölésével írásban kell rögzíteni és a résztvevőknek az oktatás megtörténtét írásukkal kell igazolni. A balesetek esetén igen nagy jelentőséggel bír, különösen kártérítési szempontból, hogy egyrészt a tematika megfelelt-e az érintett munkavállalók munkahelyi kockázatainak, másrészt, hogy a balesetet szenvedett munkavállaló(k) részt vettek-e oktatáson. A formálisan dokumentált oktatás, anélkül, hogy az oktató meggyőződne az ismeretek elsajátításáról, azzal a veszéllyel jár, hogy a munkavállaló a valós kockázatok kivédéséhez szükséges és elegendő ismeretekkel nem fog rendelkezni, az ilyen oktatás a megelőzési célt nem elégíti ki. A munkavállalók biztonsága szempontjából alapvető szabály, hogy amíg a munkavállaló a szakmai és munkavédelmi ismeretekben kellő jártasságot nem szerez, úgy csak elméletileg és gyakorlatilag felkészült személy közvetlen irányítása alatt végezhet munkát. Nincs munkavédelmi vizsgakötelezettség, a törvény a munkáltatóra bízza, hogy milyen módon állapítja meg hogy a munkavállaló elméletileg és gyakorlatilag is alkalmas az önálló munkavégzésre, viszont ezért teljes és másra át nem hárítható felelősséggel tartozik. Információtartalom vázlata • A létesítmény veszélyessége Az üzemben fűrészáru gyártást végeznek. A létesítmény munkavédelmi szempontból az I. veszélyességi osztályba tartozik, tehát a legveszélyesebb osztályba. Minden éghető anyag pora porrobbanás veszélyes! A létesítmény tűzveszélyes, „B” tűzveszélyességi osztályba tartozik! • munkaeszközök veszélyessége A faipari gépek egy része az előírások szerint (5/1993. XII. 26. MüM rendelet) veszélyes munkaeszköznek minősül, melynek munkavédelmi üzembe helyezése az üzemeltető munkáltató feladta. Az üzembe helyezési eljárás magában foglalja a munkaeszköz munkabiztonsági vizsgálatát, mely feltárja a hatályos munkavédelmi előírások érvényesülését. Az üzemeltetés során a munkaeszköznek olyan állapotban kell lennie, hogy a munkavállalók egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse. Az előírásban meghatározott veszélyes munkaeszközt ezért, (ha a felülvizsgálatra nincs egyéb előírás) 5 évenként időszakos biztonsági felülvizsgálat alá kell vonni. A felülvizsgálat célja, hogy az elhasználódásból adódó veszélyeket feltárja és megszüntesse. 

Faiparban használt gépek kezeléséből eredő veszélyek:

Forrás: http://www.doksi.hu

   

Kéz horzsolása, vágása, Öltözet elkapása és felcsavarása Haj elkapása Elesés



Gépek működéséből:  Zaj  Égési veszély



Szerszámokból:    

Leeső tárgyak Vágás Szúrás Horzsolás

• Veszélyforrások jellemzői   

Az alapanyag a fa nem homogén , csomó, repedés ami váratlan eseményt okozhat. (vezetővonalzó kell) Fapor (allergizáló, keményfa pora rákkeltő) Mechanikai veszélyek, amik származhatnak: • A szerszámok, gépelemek kialakításából, mozgásából: o Zúzódás (pl. egyengető gyalu gépasztal mozgatásakor) o Nyíródás (pl. gyalulás) o Vágás, levágás (pl. fűrészelés) o Beakadás, felcsavarás (pl.: körfűrészgép forgó-mozgó alkatrészek) o Behúzás o Ütés (mozgó gépelemek) • A fellépő erőhatások miatti munkadarab, szerszám, gépelem kivágódásából, • A hidraulikus rendszer meghibásodása miatti nagynyomású folyadék kiáramlásából (pl.) • Villamos veszély, ami adódhat: o o

•

Tűz-és robbanásveszély a forgács (por) keletkezése miatt: o o

• •

Az elszívórendszer hiánya v. meghibásodása, Gépápolás (takarítás) elmaradása következtében

Zaj okozta veszély, ami a szerszám munkadarabba hatolását, és a faanyag elemeinek szétválasztását kísérő jelenség Egészségi ártalom: o o

•

Szabálytalan üzemeltetés miatti feszültségalatti részek közvetlen érintéséből, A szakszerűtlen szerelés vagy meghibásodás következtében feszültség alá kerülő részek közvetlen érintéséből

A megmunkálás során keletkező forgács, por szervezetbe jutása Egyéb, egészséget veszélyeztető anyagok szervezetbe jutása (pl.: megmunkáló gép karbantartásakor, meghibásodásakor) esetén

Ergonómia mellőzéséből származó veszélyek: o o

A szervezet túlterhelésekor (megerőltetésekor) gépkiszolgálásnál, Nem megfelelő testhelyzetből adódóan a kezelőhely vagy kezelőelemek helytelen kialakításánál, elrendezésénél

Forrás: http://www.doksi.hu

•

Működési rendellenességek veszélyei, amik származhatnak: o o

Az energia kimaradásából, A vezérlőrendszer meghibásodásából, vagy hibás működéséből (pl.: váratlan indulás) akaratlan indítás ellen mágnes kapcsolót kell beépíteni.

• Veszélyes anyagok és hulladékok Fapor, ill. a fa kezeléséhez felhasznált vegyi anyagok. (ha tömbösítenek ragasztókat használnak) A hulladékokat folyamatosan, zártan kell gyűjteni! A fapor eltávolítása elszívó berendezésekkel történik. A különböző vegyi anyagok veszélyes hulladéknak minősülnek, gyűjtésük külön, erre a célra létesített gyűjtőedényekben történik. A kommunális hulladék gyűjtésére külön gyűjtőedény áll rendelkezésre. A veszélyes hulladék és a kommunális hulladék nem keverhető! • Kockázatok o

Munkabiztonsági

A biztonságos munkavégzés alapvető feltétele a végzett műveletek speciális előírásait tartalmazó, a géphez tartozó üzemeltetési dokumentáció megléte és előírásainak ismerete. Magyar nyelvű legyen! A kockázatértékelés során a munkáltató feladata a balesetet vagy megbetegedést okozó hatások felismerése és a megelőző intézkedések megtétele. Fizikai veszély:  mozgó gépek- és géprészek (körfűrésztárcsa, fúró), felsodrás, behúzás, összenyomás, nyírás, lökés (gyalu), surlódás  eltérő szintkülönbség (leeshet, beeshet valami)  elesés, elcsúszás (fapor a földön)  élés peremek  pozíciós veszély (az eszköz alakjánál fogva veszélyes, pl.: körfűrész)  nem megfelelő világítás  áramütés  az anyag kirepülése, kivágódása A gyorsan forgó orsók, szerszámok nagy erővel munkálják meg az anyagokat. A biztonságot fokozza a forgásirány jelölése a faipari gyalu-, maró- vagy körfűrészgépeken. Kémiai veszély: (faporból adódóan)  gyullékony  mérgező  ingerlő  érzékenységkeltő  rákkeltő o

Munkaegészségügyi

Fizikai kockázat: zaj (mérni!), vibráció, klíma Kémiai kockázat: tartósítószerek (gombaölő szerek - rákkeltőek), oldószerek, ragasztók, festékek, lakkok Biológiai kockázat: fapor (mérni kell!) mérgezés: tiszafa Biológiailag aktív anyagot tartalmaz: vörösfenyő, nyárfa Ingerlő hatás következtében : - bőr- vagy szöveti gyulladás a szálka behatolási helyén gyulladással járó ingerlő hatás a kötőhártyán, szaruhártyán, felső légutak nyálkahártyáján allergiás megbetegedések (asthma bronchiale, bőrgyulladás) rákkeltő hatás: tölgyfa, bükkfa, kőrisfa (keményfa por)

Forrás: http://www.doksi.hu

álló munka kézi tehermozgatás készterméknél o

Pszichoszociális

Pszichoszociális kóroki tényezők: olyan tartós, a hátrányos szociális helyzetből adódó szituációk, amelyek pszichés, vagy pszichoszomatikus megbetegedéshez vezetnek. Ilyenek: Konfliktushelyzetek a munkahelyen (alá-fölérendeltség, ill. érdekellentétek a mellérendelt munkatársak között) Főnök- beosztott, vevő-eladó konfliktus. •

Kényszerű életmódváltásból adódó helyzet: – Családtól távol lévő munkahely országon belül, amely a komfortos pihenés, rendszeres étkezés lehetőségét kizárja

• •

Külföldi bevándorló Állami gondozásból kikerült személyek

Ha nem jó a munkaszervezés (pl.: nem ütemezett munka), bizonytalanság. • Kockázatok csökkentése, megelőzése A balesetek megelőzése érdekében fontos a munkadarab biztonságos vezetése, előtolása a vágószerszámhoz, hogy elkerülhető legyen a visszacsapódás, kivágódás. o

Kollektív védelem

A mozgó részeket, munkadarabokat, amelyek sérülést okozhatnak, megfelelő védőberendezéssel kell ellátni. A gyorsan forgó orsók, szerszámok nagy erővel munkálják meg az anyagokat. A biztonságot fokozza a forgásirány jelölése a faipari gyalu-, maró- vagy körfűrészgépeken. Illetéktelen személyek ellen kikapcsolt állapotban zárható villamos főkapcsoló, indítókapcsoló. Az indításgátlást munkaeszközönként kell megoldani. Ha lehetséges automatizált gyártósort kell előnybe részesíteni. Helyi elszívás alkalmazása! A gépek folyamatos karbantartása, tisztítása! Villamos érintésvédelem

      

Szervezéses védelem

A szennyező munkafolyamatok térben vagy időben való szétválasztása a nem szennyezőktől. Előzetes alkalmassági orvosi vizsgálat Időszakos orvosi vizsgálat Pihenőidők

   

Egyéni védőeszköz

Védőeszközök pontos meghatározása a munkáltató feladata. Használatát meg is kell követelnie.  orrmerevítős védőlábbelit  megfelelő hallásvédő eszköz  megfelelő légzésvédő (FFP1 finom porok ellen, FFP2 fibrinogén porok ellen, FFP3 rákkeltő, erősen mérgező porok ellen!  Kesztyű (ha a technológiai folyamat lehetővé teszi, pl.: egyengető gyalugép kezelése során lehet égési sérülés) • •

Forrás: http://www.doksi.hu

• Munkavégzési- és magatartási szabályok A gépek rendeltetésszerű használata. Valamennyi gép kezelőjére vonatkozó előírások: 1) Mozgó gépalkatrészek vagy forgácsolószerszámok közé beszorult fadarabot csak erre a célra rendszeresített segédeszközzel, a gép leállítása után és a szerszámok nyugalmi helyzetében szabad eltávolítani. 2) A gépek asztaláról a hulladékot, valamint a mozgó szerszám közelében maradt fadarabokat, szilánkokat segédeszközzel (kotróléccel) a szerszámtól távolodó mozdulattal kell eltávolítani. 3) Hibás, repedt, töredezett élű vagy forgó szerszámot a gépre felszerelni vagy azzal munkát végezni szigorúan tilos. 4) Gépekből, berendezésekből kiszerelt csere és tartalék forgácsoló szerszámot csak az arra kijelölt helyen és meghatározott módon szabad tárolni. 5) Forgácsoló szerszámot a gépbe be ill. onnan kiszerelni, gépet állítani csak a gép kezelőjének vagy az üzemvezető által kijelölt dolgozónak szabad. 6) Mozgásban lévő faipari gépet csak a gépre felszerelt fékberendezéssel szabad fékezni. Mozgó berendezést vagy szerszámot sem kézzel sem segédeszközzel fékezni nem szabad. Keretfűrészgép kezelőkre vonatkozó előírások: 1) A keretfűrészgép pincéjének elkerített részébe csak a keretfűrészgép leállítása után szabad bemenni, egyidejűleg gondoskodni kell a gép akaratlan indítás elleni védelméről. 2) Ha az indító berendezés és a hajtótengely különböző szinten van, a gépet csak akkor szabad újra elindítani, ha a különböző szintekről ehhez az előírt felismerhető jelzést leadták és a visszajelzést megkapták. 3) Keretfűrészlapot szállítani csak az erre a célra rendszeresített tokban szabad. 4) Keretfűrészlapok cseréjénél a keretet és a felső rönkleszorító hengert biztonságosan rögzíteni kell. 5) Keretfűrészlap feszítő ékének beverésekor az ékkel szemben tartózkodni tilos. Az ékek kiverésekor nem tartózkodhat senki a keretfűrészgép előtt. 6) Ékfeszítésű keretfűrészlapok kicserélésekor a kivert ékek biztonságos felfogásáról gondoskodni kell. 7) Az ékeket fokozatosan és a keret közepétől a széle felé haladva szabad csak lazítani illetve feszíteni. 8) A rönkről az idegen anyagokat a fűrészelés előtt el kell távolítani. (kapcsok, huzalok, szegek, nagyfokú szennyeződés) 9) A fűrészelés előtt a rönk palástjának erősen kiálló részeit (terpesz, göcs) le kell faragni. 10) A rönkkocsik befogó karjai állandóan feszesen, a karmai pedig a fa keménységének megfelelő élességűek legyenek. 11) Ha a rönk a befogókocsi karjaiból kicsúszik, a mozgó rönkhöz hozzányúlni, vagy újbóli befogását megkísérelni mindaddig nem szabad, míg az előtolást és a keret mozgását meg nem állították. 12) Fűrészeléskor a rönk befogását meg kell oldani, mielőtt azt a kocsi megemelné. 13) A keretfűrészgépen csak olyan hosszúságú rönköt szabad fűrészelni, melynél biztosítható, hogy a rönköt a két hengerpáron kívül legalább az egyik befogókocsi rögzítse. Ettől eltekinteni csak a prizmák visszavágásánál szabad. 14) Több prizma egyszerre történő visszavágását csak úgy szabad elvégezni, ha a prizmák oldalirányban nem mozdulhatnak el. Körfűrészgép kezelőkre vonatkozó előírások: 1) A körfűrészlapot úgy kell a tengelyen rögzíteni, hogy az a tengelyen központosan helyezkedjen el és merőleges legyen a tengelyre. 2) A körfűrészlapot rögzítő tárcsák a körfűrészlapra a körgyűrű mentén feküdjenek fel. 3) A két vagy több fűrészlappal működő körfűrészgépekre csak azonos átmérőjű, fogprofilú, fogszámú fűrészlapot szabad felszerelni. Erről a gép indítása előtt meg kell győződni. 4) A körfűrészgép kezelőinek a körfűrészlap tengelyvonalán átnyúlni tilos. 5) A körfűrészgép kezelői kézi előtoláskor az asztal feletti részen az anyag előtolását csak a fűrészlap síkján kívül végezhetik. A gépkezelők a körfűrészlap síkját oldalról legfeljebb 50 mm-ig közelíthetik meg. Ezen a távolságon belül tolófával kell az anyagot továbbítani. 6) A körfűrészgépen dolgozó leszedőnek a körfűrészlap vágóéle elé nyúlni tilos. 7) A hasítóéket állíthatóan kell a körfűrészgép asztalára szerelni, és úgy beállítani, hogy a hasítóék éle és a fogkoszorú között a távolság legfeljebb 10mm lehet, legfelső pontja pedig ne legyen alacsonyabb, mint a fűrészlap legmagasabb fogcsúcsa.

Forrás: http://www.doksi.hu

8) Egy fűrészlappal felszerelt körfűrészgépen 20 cm-nél rövidebb munkadarabon szálirányú hasító vágásokat végezni csak vezetősín mellett szabad. 9) Magassági irányba állítható tengelyű vagy lapú asztalos körfűrészgép fűrészlapjainak asztal feletti része a vágandó anyag felett legfeljebb 5 mm-el érhet túl. 10) Kézi előtolású hosszvágó körfűrészgépen, amíg az anyag eleje a hasítóéken nem halad túl, a lehúzó segítő az anyaghoz nem nyúlhat. 11) Kézi előtolású hosszvágó körfűrészgépen vágható legrövidebb munkadarab a körfűrészlap asztal feletti legnagyobb húr hosszánál legalább 3 cm-el hosszabb legyen. 12) Rönkdaraboló körfűrészgép működése közben a kezelő és kiszolgáló helyen csak az oda beosztottaknak szabad tartózkodni. 13) A gépi előtolású kettős szélező körfűrészgép körfűrészlapjainak távolságát vágás közben állítani tilos. 14) A kettős szélező körfűrésznél a fűrészárút újravágás céljából a gép fűrészei és hengerei felett visszavonni csak ott szabad, ahol a gép felső része burkolt. 15) Műszakkezdés előtt a tárcsát ellenőrizni kell. Ha kezdődő fogtő repedés van, ki kell fúrni a szemközti oldalon is. 16) Idegen anyag (vasdarab) átvágása után mindig ellenőrizni kell a fűrészlap állapotát. 17) Meg kell semmisíteni a fűrésztárcsát, ha egymás mellett két repedt fog van, ha a fúráson túl terjed a repedés, ha a fogszám több, mint 10%-a már repedt vagy ha gyanta ráégett. (flexszel elvágni, mert használata bárhol életveszélyes lehet) 18) Fordulatszám ellenőrzés, felszereléskor alátétek, nyomatékkulcs, kézi forgatással próba, próbajáratás, a géppel szemben senki nem állhat, próbavágás. Szalagfűrészgép kezelőkre vonatkozó előírások: 1) Az asztalos szalagfűrészgépen a védőkengyel és a vágandó anyag között max. 2 cm hézag lehet 2) Az asztallapban elhelyezett vezető az asztal felső síkjából nem állhat ki. 3) A szalagfűrészlap felső és alsó vezetőinek állapotát a gépkezelő szükség szerint, de legalább minden lapcserénél köteles ellenőrizni, csak egyenes vezetést biztosító felső és alsó szalagfűrészlap vezetővel szabad dolgozni. 4) Szalagfűrészgépen csak rugalmasan megfeszített és sima futású fűrészlappal szabad dolgozni. 5) A rugalmas feszítettséget, tárcsán való előírt sima futást minden szalagcsere után többszöri lassú körülforgatással kell ellenőrizni. 6) Nem üzemelő szalagfűrészlapot a védőkengyellel teljesen le kell takarni vagy le kell szerelni. 7) Ha kezdődő fogtőrepedést észlelünk, a szalagot le kell szerelni és össze kell törni. Itt nem szabad a repedést kiköszörülni, kifúrni. 8) A szalagokat géppel kell élezni. 9) Szalagfűrészgépek kezelői és segítői a fűrészlap síkját oldalirányból kézzel max. 10 cm-re közelíthetik meg. A szalag mellett átnyúlni és így húzni az anyagot tilos. 10) A gép kezelőinek kézi előtoláskor az asztal feletti részen az anyag előtolását csak a fűrészlap síkján kívül szabad végezni. 11) A gépen dolgozó leszedőnek a fűrészlap vágóéle elé nyúlni tilos. 12) Szalagfűrészgépen a gépkezelő az anyagot csak kézzel tolhatja, testtel a faanyagot tolni tilos. 13) Szálirányú hasításkor ha a lehúzó oldalon leszedő van, az anyagot csak tarthatja, húznia tilos. 14) Hosszú anyagnál segítő kell, rövid anyagnál tolófát kell alkalmazni. 15) Szalagfűrészgépen két vagy több sorban egymásra rakott anyagot egyszerre hasítani vagy darabolni csak akkor szabad, ha az anyagok billenés és elcsúszás ellen biztosítva vannak, és az előtolás biztosítható. 16) A szalagfűrészgép leállása után a még forgásban lévő szalagot és tárcsákat kézzel vagy segédeszközzel fékezni tilos. 17) Szalagfűrészlapot karikába hajtott állapotban vagy a fogakat elfedő élvédővel szabad szállítani. 18) A rönkvágó szalagfűrészgépen a szalagfűrészlap vezetőt a levágandó anyag legnagyobb magasságának megfelelően, a rönktől max. 15 cm-re szabad beállítani. 19) A hasító szalagfűrészgépen a szalagfűrészlap vezetőt a levágandó anyag legnagyobb magassága felett max. 5 cm-re szabad beállítani. Gyalugépkezelőkre vonatkozó előírások: 1) A késtartó tengelybe csak azonos súlyú gyalukéseket szabad helyezni. 2) A késcsere után a vágószerszám csavarjait 10 perces üzemelés után újra meg kell húzni. 3) Az egyengető gyalugép késfelületéből csak akkora rész hagyható szabadon, amekkora a megmunkáláshoz feltétlenül szükséges. 4) Az egyengető gyalugép késtengelye felett a munkadarabot kézzel leszorítani tilos.

Forrás: http://www.doksi.hu

5) A 20 cm-nél rövidebb és az 1 cm-nél vékonyabb munkadarabok megmunkálása esetén fogantyús tolófát vagy egyéb alkalmas kéziszerszámot kell alkalmazni. 6) Az egyengető gyalugépen végzett munkánál egyenes vezetősínt kell alkalmazni, amelyet elmozdulás ellen szilárdan rögzíteni kell. 7) Osztatlan behúzóhengerrel üzemelő vastagsági gyalugépen egyszerre kettőnél több munkadarabot gyalulni nem szabad. 8) Két munkadarab egyidejű gyalulása esetén a munkadarabokat a gép két szélén kell az előtolás irányával párhuzamosan megmunkálni. 9) Kombinált gyalugépen egyidejűleg csak egy munkaműveletet szabad végezni. A használaton kívüli szerszámokat a gépről le kell szerelni. 10) A munkadarabot megmunkálás előtt alaposan szemre kell vételezni, mert a csomós vetemedett fa könnyen balesetet okozhat. 11) A késtengelyt kézzel legfeljebb10 cm-re szabad megközelíteni. Ügyelni kell a helyes kéztartásra, az ujjak nem érhetnek le a munkadarbról. 12) Mindig oldalt állva kell gyalulni. Hassal tolni az anyagot tilos. 13) Üzemen kívüli állapotban a késtengelyt az önbeálló védőburkolaton kívűl még egy másik teherhordó védelemmel is el kell látni, mivel a késtengely lekapcsolás után még sokáig forog. 14) Ha idegen anyagot fogott a gyalugép, a késeket minden esetben ellenőrizni kell. Marógépkezelőkre vonatkozó előírások: 1) Munkadarab megvezetése vezetővonalzóval 2) Munka megkezdése előtt a gép műszaki ellenőrzése, sérülés ne legyen rajta 3) Előírásszerű szerelés 4) Védőburkolatokat nem lehet eltávolítani, ha nincsenek meg a munkát nem lehet megkezdeni 5) A megfelelő technológiai paramétereket (pl.: forgásirány, fordulatszám, orsópozíció) szigorúan be kell tartani. • Rendellenes körülmények, vészhelyzetek és elhárításuk Bármilyen rendellenes körülmény, vészhelyzet esetén a gépek leállítása, karbantartók értesítése! Előre nem látott vészhelyzetekre riasztási és intézkedési terv szerint. Üzemzavar esetén: a gép javítási munkáit csak az arra kijelölt karbantartó végezheti. A villamos berendezést – beleértve a biztosító cserét is – csak az arra illetékes villanyszerelő javíthatja. Áramkimaradás!

Forrás: http://www.doksi.hu

1650-06/2 12. tétel Egy vasipari üzemben dolgozó munkavállalók részére készítse el az elméleti és a gyakorlati oktatástematikáját és az oktatás ütemezését! Az üzemekben a hagyományos vasipari forgácsoló gépek(esztergagépek, fúrógépek, marógépek, gyalugépek, fűrészgépek stb.) mellett láng –és ívhegesztő berendezések, valamint lemezhajlító-gépek is találhatók A munkaeszközök veszélyessége: Mechanikai veszély Az összes olyan fizikai veszélyforrás általános elnevezése, mely géprészek, készülékek, szerszámok, munkadarabok, szilárd vagy folyékony anyagok mechanikai mozgása révén vezet sérüléshez: • Zúzódásveszély. Általában kényszer pályán mozgó részek álló, vagy más mozgó részek találkozása okozza. • Nyíródás veszély. Egymáshoz képest elhaladó, közvetlen közelségben lévő részek okozzák. • Vágás vagy levágás veszély. Egyszerű haladást végző alkatrészek esetén az alkatrész jellemzőiből adódó veszélyek (élek) okozzák. • Felcsavarás vagy elkopásveszély. Sima felületű, forgástestű, forgástest alakú, geometriai hossztengelye körül forgó tárgy esetén a felsodródás feltétele az, hogy a felcsavarható anyag hossza meghaladja a forgótárgy tengelyre merőleges metszetének kerületét, s az anyag a tárgyon zárt gyűrűt alkothasson. • Behúzás vagy befogás veszély. A testrész forgó tárgyra való, balesetet okozó rászorulását a testrész méretével összevethető távolságban lévő környezeti tárgy idézi elő. • Lökés veszély. Viszonylag gyorsan közlekedő, haladó, illetve lengő- vagy alternáló mozgást végző géprészek okozzák. • Beszúrás vagy átszúrás veszély. Viszonylag kis keresztmetszeti méretű haladó mozgású tárgy okozza. • Súrlódás vagy dörzsölés veszély. Adott forgó géprésznek – esetleg álló részhez viszonyított – néha nyomóerővel párosuló, felület minőségből adódó dörzsölő hatások okozzák. • Nagy nyomású folyadékok kifröccsenése. Nyomás alatti hidrosztatikus körfolyamból rendellenesen kijutó folyadék okozza • Megmunkált anyagok vagy munkadarabok kirepülése. A munka tárgyára ható erők ellentartásának megszűnése okozza. • Villamos veszély. A villamos energia, károsító következményeit létrehozó okok összefoglaló neve. • Üzemszerűen feszültség alatt álló részek elérhetősége. Általában emberi mulasztás okozta védelem hiánya okozza. • Zaj okozta veszély. Általában áramhatástani (fluid-technika), mechanikai (géprészek mozgása), vagy technológiai (műveletek zöreje) hatások. • Hőhatás okozta veszély. A gép megmunkálás hőforrásaiból származó hatások. • Sugárzás okozta veszély. Ívfény, lézer, ionizáló sugárforrás nagy frekvenciós mágneses mezők által létrehozott károsítási lehetőségek összefoglaló neve. • Nyersanyagok, valamint egyéb anyagok okozta veszély. Maró, mérgező hatású, tűz- és robbanás veszélyes anyagok, biológiai, mikrobiológiai elemek hatásai a megmunkálás, feldolgozás során. • 3/3.4kálások munkavédelmi kérdései • Gép kialakításakor mellőzött ergonómiai szempontok okozta veszély. Az emberi tulajdonságoknak és képességeknek • való megfelelőség hiányát jelenti, és fiziológiai (egészségtelen testtartás), pszichológiai hatások (stressz) hatások vagy tévcselekvések formájában jut kifejezésre. A munkafolyamatok veszélyessége: Forgácsolás: az anyagok alakításának olyan módja, ahol a megmunkálandó munkadarab formája alkalmas eszközökkel (forgácsoló szerszámokkal) való anyagleválasztással alakul ki. Forgácsolási mozgásokkal valósítható meg: Forgácsolásból adódó veszélyek Esztergályozás veszélyei • Forgácsképződésből adódó veszélyek • Forgács keletkezéséből adódó szétszóródás, felhalmozódás, illetve következményként a rendetlenség, vágásveszély (rendszeres takarítás, ütemezett forgácsgyűjtés, forgácskaparó használata) • Forgácsolási hőből származó hőhatás okozta veszély • Forgácsoló erők káros hatásai • Munkadarab elmozdulásából származó erőegyensúly felbomlása (biztonságos munkadarab befogása) • Főorsón túlnyúló munkadarab mozgásából származó felcsavarásveszély (védőburkolatok alkalmazása).

Forrás: http://www.doksi.hu

• • • • • •

Munkadarab forgásából származó elkopásveszély (zárt, szoros munkadarab viselése) Kiegészítő eszközök, munkadarabok, mérőeszközök, kéziszerszámok eséséből származó ütés (esztergán való tárolás tiltása, szereléskor megfelelő fogások, figyelmes munkavégzés). Helytelen szerszámbefogás hatásai (szerszám élszögek torzulásának elkerülése érdekében tengelyvonalú befogás) Munkatér védelem hiánya (munkatér védelem biztosítása) Tokmányok túlfutása csúcsesztergánál, revolveresztergánál, automata esztergáknál (főorsók fékezése) Gépi munkadarab-befogók kilazulása megmunkálás közben (vezérlés reteszelése a munkadarabbefogóknál, automatáknál, revolvereknél a megmunkálás ciklusa csak a rögzítés befejeztével legyen kapcsolható)

Gyalulás Olyan forgácsolási mód, amelynél a munkadarab végtelen sugarú, s a szerszám alternáló mozgásával választja le a fölösleges anyagmennyiséget. Gyalulás veszélyei (elhárításuk) • Löketbeállításból adódó szűkülő részek szerszám-munkadarab között (löket előírásszerű beállítása) • Kos környezet közötti, asztal-környezet közötti lökésveszély (megfelelő telepítés, veszélyzóna lekerítése) • Kés túlterheléséből adódó törés gyalulásnál (technológiai paraméterek gondos beállítása, megfelelő kés szárkialakítás) • Munkadarab elmozdulásából származó késtörés (biztonságos munkadarab rögzítés) • Forgácsképződésből adódó veszélyek • Forgácsolási hőből származó hő okozta veszély Fűrészelés Szabályosan sok élű szerszámmal végzett darabolási, körülmunkálási és hornyolási, géppel végzett művelet. Fűrészelés veszélyei (elhárításuk) • Munkadarab rögzítetlensége (megfelelő merev befogás) • Vágás vagy levágás veszély (munkatérvédelem alkalmazása) • Szerszám rögzítetlensége (fűrészlapok előfeszítése, fűrésztárcsa megfelelő rögzítése) • Hőhatás okozta veszély (egyéni védőeszközök használata, hűtő-kenő anyagok alkalmazása) • Erőátviteli elemek mozgása (védő burkolatok, védő elhatárolás) • Forgács felgyülemlése a fogásárokban (fogások tisztító berendezés alkalmazása) Fúrás • nyírás, zúzódás: a forgó szerszámmal, mozgó géprészekkel érintkezéskor, • elkapás, behúzás: a forgó szerszámmal, szerszám orsóval érintkezéskor, • lökés, ütés: munkadarab továbbító berendezéssel érintkezéskor, • vágás, szúrás: szerszámmal, fémforgáccsal érintkezéskor, • mechanikai veszélyek a gép váratlan indulásakor, az energiaellátás kimaradásakor, a vezérlőrendszer meghibásodásakor, anyagok gépből kirepülésekor, a gép, géprészek állékonyságának elvesztésekor, elcsúszásból- botlásból adódóan, • áramütés: feszültség alatt álló részekkel történő közvetlen vagy közvetett érintkezés • halláskárosodás, figyelemcsökkenés, kommunikációs zavarok: a működő géprészek által kibocsátott zaj miatt, • egészségre ártalmas, mérgező anyagokkal érintkezés, ezek belégzése: anyagok kivágódásakor, kenőanyag kijutásakor; • tűz, robbanás: gyúlékony anyagokból adódóan, • testi megerőltetés: anyagmozgatáskor; • az ergonómiai elvek mellőzéséből adódó egészségkárosodás, téves cselekedet: kezelőelemek helytelen elrendezésekor, elégtelen munkahelyi világításkor, feliratok és jelzések helytelen értelmezésekor. Hegesztés Hegesztőpisztoly épsége, csatlakozásainak tömítetlensége okozhat problémát. Visszaégésgátló hibája, továbbá a salakverő kalapács, a fogók és egyéb szerszámok kopottsága, deformációja. A hegesztőszemüveg vagy a pajzs és a védőszűrő töröttsége is veszélyt jelenthet. Veszélyforrások jellemzői: A kezelőelemek, a biztonsági és a szabályozószerkezetek veszélymentesen megközelíthetők legyenek. A gép azon részeit, amelyek az állandó kiszolgálást igénylő munkatérben helyezkednek el és hő-mérsékletük 60 °C-nál nagyobb, védőburkolattal vagy hőszigeteléssel kell ellátni. Nem vonatkozik ez a követelmény a technológiai okokból melegen tartott szerszámra vagy hevítő szerkezetre, de ebben az esetben a forró felületek

Forrás: http://www.doksi.hu

megérintését egyéni védőeszközzel vagy segédszerszámmal kell megakadályozni A szabályozó- és a beállító szerkezetekben az akaratlan elállítódást megakadályozó elem legyen. A gépen és 25 kg-nál nagyobb tömegű részegységein (ha alakjuk miatt kötözőelemekkel nem lehet jól megfogni), az emeléshez függesztőelemeket (nyílások, fülek, furatok, gyűrűscsavarok stb.) kell kialakítani olyan elrendezésben, hogy a felfüggesztett darab biztos egyensúlyi helyzetben legyen. A 16 kg-nál nagyobb tömegű, kézzel mozgatható, levehető készülékeken, tartozékokon és szerszámokon legyenek olyan elemek (pl. fogantyúk), amelyek segítik a megfogást. A gép azon mozgó részeit, amelyek a padlószinttől vagy a járófelülettől számított 2500 mm magasság alatt helyezkednek el és veszélyforrást jelenthetnek, védőburkolattal kell elkeríteni, kivéve azon részeket, amelyek rendeltetése – bizonyos technológiai műveletek végzése – nem teszi lehetővé az elkerítést. Azokban a berendezésekben, amelyektől a gép kezelésének, kiszolgálásának biztonsága függ húzó-rugót csak kettőzve szabad beépíteni. A rugókat úgy kell megválasztani, hogy törés esetén a biztonsági funkciót egy rugó is teljesítse. Az alkalmazott rugók (nyomó-és húzórugó) rögzítése zárja ki annak a lehetőségét, hogy azok működés, összeszerelés, szétszerelés vagy törés esetén a helyükről kirepüljenek. A gép forgó vagy váltakozó irányú mozgást végző elemeit úgy kell a hajtóelemekhez rögzíteni, hogy azok szétválása ne következhessen be. A gép szerszámrögzítése minden üzemállapotban megbízhatóan működjék. A gépre (a kalapácsok kivételével) túlterhelés gátló szerkezetet kell elhelyezni. Függőlegesen működő gépen legyen olyan berendezés, amely energiakimaradás esetén is megakadályozza a nyomófej (nyomógerenda, medve, késgerenda, (a továbbiakban: nyomófej) indítás nélküli balesetveszélyes lesüllyedését. A gép kenőrendszere olyan legyen, hogy az elszivárgó kenőanyag a biztonságos működést befolyásoló szerkezeti részeket és a gép környezetét ne szennyezze. A gépen a kezelők veszélyeztetését megakadályozó munkatérvédő-berendezés (pl. kétkezes vezérlőkészülék, védőburkolat, kézeltoló szerkezet, fotocellás vagy rádiófrekvenciás védőberendezés, rálépéskor kikapcsoló híd) legyen. Nem vonatkozik ez a követelmény a kézi kiszolgálás kovácsológépek és a melegsajtoló gépek munkaterére. Annak a gépnek, amelyet egy időben két vagy több kezelő szolgál ki, olyan munkatérvédő-berendezése legyen, amely minden kezelőnek egyidejű védelmet nyújt. Az olyan nyitható védőburkolat, amely a munkateret a munkadarab adagolásának vagy kiszedésének irányából határolja le, egyes löketű üzemmódban csak akkor adjon lehetőséget a gép működésére, ha a veszélyes teret már lezárta. A védőburkolat csak a veszélyes mozgás megszűnésekor legyen nyitható. A gépnek legyen lezárható főkapcsolója (főelzáró eleme). A főkapcsolót (főelzáró elemet) alapállásban és minden olyan helyzetben le lehessen zárni, amelyben biztonságtechnikai szempontból szükséges. Az indítási és az üzemelési módot kiválasztó üzemmód kapcsoló lezárható legyen. Az üzemmód kapcsolót jól láthatóan az indítási és az üzemelési módra utaló feliratokkal vagy jelekkel kell ellátni. Az üzemmód átkapcsolása ne kapcsolja le a gép azon berendezéseit, amelyek a gépkezelő védelmét és a gép törésvédelmét látják el, és ne indítsa el a gépet. A kezelőelemek rendeltetésére utaló, tartós használatra alkalmasan kialakított feliratok vagy jelek kb. 500 mm távolságból jól olvashatók és értelmezhetők legyenek. Kétkezes vezérlőkészülékkel felszerelt gépen a veszélyes mozgás indítása csak a két nyomógomb vagy, kézikar (a továbbiakban: nyomógomb) egyidejű működtetésével (legfeljebb 0,5 s időeltolódással) legyen lehetséges. Ismételt működtetés csak a nyomógombok elengedése és újabb megnyomása esetén legyen megvalósítható. Kivétel a beállító üzemmód és a hidraulikus lemezélhajlító sajtó, ha üzemmódja félautomatikus. A gépet minden szokásos kezelési és munkavégzési helyzetből elérhető, reteszelt kivitelű, vörös színű vészkikapcsolóval is el kell látni (kivéve az ellenütő és a szabadalakító kovácskalapácsokat). A 2500 mm-nél szélesebb gépek mindkét oldalán szükséges vészkikapcsoló. A vészkikapcsolók működtetése az üzemmódtól függetlenül kapcsolja ki és gyorsan állítsa le a gépet, de ne kapcsolja le azokat a berendezéseket, amelyek a gépkezelő és a gép védelmét szolgálják. A pedált védőburkolattal kell ellátni, amely a kezelési oldalon nyitott, és kizárja az akaratlan működtetés lehetőségét. A pedál a gépállványba is beépíthető. Minden indítókapcsoló mellett legyen leállító kapcsoló is. A mechanikus sajtóknak, élhajlítóknak és ollóknak ismétlésgátló berendezése legyen. Hulladékok: A gyártás során keletkezett hulladék anyagot és szemetet rendszeresen folyamatosan és szükség szerint már a keletkezés helyén gyűjteni kell.

Forrás: http://www.doksi.hu

A hulladékot végleges eltávolításáig az üzem területén erre kijelölt helyen, zártan kell tárolni. A tároló helyeket az épületektől távol, a környezet védelmét is figyelembe véve kell kijelölni. A helykijelölésnél azonban azt kell szem előtt tartani, hogy a telephelyről való elszállítás a legrövidebb úton és a környezet szennyeződése nélkül bonyolódjék le. A végleges szemét- és hulladéklerakásnál, elhelyezésnél minden esetben be kell tartani a környezetvédelmi igényeket, rendelkezéseket is. Az ipari hulladékok gyakran még újra felhasználható anyagokat is tartalmaznak, ezeket a tárolás és a szállítás előtt ki kell válogatni, és külön-külön gyűjteni. Vasipari hulladékok: acél, színesfémek. Ezeket különválogatva (szelektíven) kell gyűjteni, és gondoskodni az elszállításukról. Kockázatok Munkabiztonsági: A munkabiztonság a veszélyes és ártalmas termelési tényezők a munkát végző személytől való elhatárolása, illetve a kezelő és a munkakörnyezetében lévő személyekre gyakorolt hatásának minimális, elviselhető szintre való korlátozása. Ennek érdekében védőberendezéseket kell alkalmazni. A veszélyzónába tartózkodó személyek olyan veszélyekkel (veszélyforrásokkal) szembeni védelmére kell gondolni, melyek ésszerű módon nem kerülhetők el, vagy tervezéssel hatóképességük minimális szintre nem korlátozható. Biztonsági berendezésekkel szemben támasztott követelmények: • működőképességéről veszélymentesen meg lehessen győződni; • fokozott hatóképességű veszélyforrás esetén, és ahol az előírt, kettőzni kell a védelmet; • mechanikus működésű jeladásnál (villamos reteszelés) kényszerbontású megoldás választható; • egyszerű eszközökkel ne lehessen hatástalanítani; • gondatlan kezelés, külső behatolás ellen védett és ellenálló legyen; • energia-kimaradás vagy meghibásodás esetén veszélymentes helyzetet alakítson ki; • élettartama haladja meg a veszélyforrás élettartamát; • kereskedelmi forgalomban kapható alkatrészeket építőelemként tartalmazzon; • ne nehezítse a munkavégzést; • legyen a gép, munkaeszköz szerves tartozéka; • kiiktatása ne járjon teljesítmény növekedéssel Munkaegészségügyi- pszichoszociális: Megvilágítás: a természetes és mesterséges megvilágítás milyen mértékben elégíti ki a munka jellegének megfelelő, világításra vonatkozó követelményeket. Légállapot: a munkatér levegőszennyezettsége alatta marad-e az előírások szerinti még megengedett értékeknek. Klíma: a beépített rendszerek biztosítják-e a megfelelő páratartalmat, illetve normatív jogszabályban előírt, a munkavégzés jellegétől függő hőmérsékleteket. Zaj: a munkahelyi környezeti zajok értéke alatta marad-e a hatályos normatív szabályokban megengedettnek. Rezgés: az eszköz használatból, illetve a tartózkodás helye szerinti környezetből származó rezgések milyen mértékben hátráltatják a biztonságos munkavégzést és károsítják az egészséget. Sugárzások: környezetben lévő technológiából adódó sugárzások (ultraibolya, ibolyántúli, lézer) milyen mértékben károsítják a szervezetet. Munkavégzés helye: a biztonságos munkavégzés helyszükséglete rendelkezésre áll-e. Kockázatok csökkentése: ÁLTALÁNOSAN, DE A MUNKAFOLYAMATOK VESZÉLYESÉGE RÉSZNÉL ZÁRÓJELBEN A VESZÉLYHEZ KÖTŐDŐEN! Kollektív védelem: A védelem kialakításánál figyelembe kell venni a gép konstrukcióját, a technológiából felhasználásra kerülő anyagból származó veszélyeket: Védőburkolatok Biztonsági kikapcsoló készülék Kétkezes vezérlőkészülék Túlfutásgátló Mechanikus reteszelő készülékek Adagoló és továbbító készülékek Szervezéses védelem Munka szervezettsége a tervszerű, folyamatos és költségtakarékos munkavégzés lehetősége annak biztonságos

Forrás: http://www.doksi.hu

elvégezhetősége szempontjából. Tervszerűség: az elvárt céloknak megfelelően, előre meghatározott műveletekkel és technológiával történik-e a munkavégzés. Munkairányítás: mikor és hogyan történik a feladatok meghatározása, a végrehajtás ellenőrzése. Humán erőforrás: milyen dolgozói csoport áll rendelkezésre a munka végrehajtására: létszám, élettartami adottságok, szakképzettség, egészségügyi alkalmasság, kioktatottság, fegyelmezettség tekintetében. Eszközlehetőségek: mennyi és milyen minőségű gép, berendezés, eszköz, illetve egyéni védőeszköz áll rendelkezésre Egyéni védőeszközök: Forgácsoló gépek esetén általánosan: hőhatás ellen védőkesztyű, köszörüléskor védőszemüveg, köszörüléskor védőkötény, zajvédő eszközök (megmunkált anyagtól függően) Védőbakancs Hegesztéskor szükséges egyéni védőeszközök: Védőruha lángmentesített anyagból, hőálló talpú bakancs hegesztőkesztyű (kötelező, állandó viselet). Védőpajzs, illetve hegesztőszemüveg. Lánghegesztéshez felcsapható színszűrővel szerelt, oldalról is zárt szemüveg. Légzésvédő vagy frisslevegős légzőkészülék (kiegészítő felszerelés). Zajvédő eszközök (pl. vatta, füldugó, fültok – szükség esetén). Munkavégzési- és magatartási szabályok: A munkavállaló csak a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, a munkavédelemre vonatkozó szabályok, utasítások megtartásával, a munkavédelmi oktatásnak megfelelően végezhet munkát. A munkavállaló köteles munkatársaival együttműködni, és munkáját úgy végezni, hogy ez saját vagy más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse. Így különösen köteles a) a rendelkezésére bocsátott munkaeszköz biztonságos állapotáról a tőle elvárható módon meggyőződni, azt rendeltetésének megfelelően és a munkáltató utasítása szerint használni, a számára meghatározott karbantartási feladatokat elvégezni; b) az egyéni védőeszközt rendeltetésének megfelelően használni és a tőle elvárható tisztításáról gondoskodni; c) a munkavégzéshez az egészséget és a testi épséget nem veszélyeztető ruházatot viselni; d) munkaterületén a fegyelmet, a rendet és a tisztaságot megtartani; e) a munkája biztonságos elvégzéséhez szükséges ismereteket elsajátítani és azokat a munkavégzés során alkalmazni; f) a részére előírt orvosi - meghatározott körben pályaalkalmassági - vizsgálaton részt venni; g) a veszélyt jelentő rendellenességről, üzemzavarról a munkáltatót azonnal tájékoztatni, a rendellenességet, üzemzavart tőle elvárhatóan megszüntetni, vagy erre intézkedést kérni a felettesétől; h) a balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelenteni. A munkavállaló önkényesen nem kapcsolhatja ki, nem távolíthatja el és nem alakíthatja át a biztonsági berendezéseket.

Forrás: http://www.doksi.hu

1650-06/2 13. Egy vegyipari termékeket gyártó üzemben dolgozó munkavállalók részére készítse el az elméleti és a gyakorlati oktatási tematikát, és az oktatási ütemtervet!

A munkavégzésre vonatkozó jogszabályok és nemzeti szabványok -

3/2002 (II.8) SzCsM-EüM rendelet. a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről 18/2006. (I. 26.) Korm. Rendelet. a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről. 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet. a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről. 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet. a munkahelyek kémiai biztonságáról. 44/2000(XII.27) EüM rendelet. Veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól. 96/61/EK tanácsi irányelv. A környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről (IPPC) EK tanácsi irányelv. 12/2001. (V. 4.) KöM-EüM együttes rendelet. A vegyi anyagok kockázatának becsléséről és a kockázat csökkentéséről.

A létesítmény és a munkafolyamatok veszélyessége. A létesítmény veszélyessége: - Levegőszennyezés. - Zajszennyezés. - Felszíni és felszínalatti vízszennyezés. - Hulladékgazdálkodás. A munkafolyamatok veszélyessége. Veszély akkor áll fenn, ha egy tárgy (vagy egy anyag) vagy egy helyzet olyan benne rejlő képességgel rendelkezik, mely káros eredményhez vezet. Ilyen veszély (veszélyforrás) lehet a hibás járda, a védőborítás nélküli gép, a jeges úttest, egy tűz, egy robbanás, vagy egy mérgező gáz hirtelen szabadba kerülése. Veszélyforrások jellemzői. Veszélyes anyag: minden anyag vagy készítmény, amely fizikai, kémiai vagy biológiai hatása lévén veszélyforrást képviselhet. Minőségi -

Heveny toxicitás Irritáció Maró/ korrozív hatás Túlérzékenységet okozó (allergizáló, szenzibilizáló) hatás Ismételt dózisú toxicitás Mutagén hatás Rákkeltő hatás Reprodukciót és az utódok fejlődését károsító hatás Endokrin zavarkeltő hatás

Mennyiségi -

Robbanásveszély Tűzveszélyesség Oxidálóképesség

Forrás: http://www.doksi.hu

Veszélyes anyagok, készítmények - Gyúlékony, robbanékony és oxidáló anyagok. - Maró anyagok - Instabil vagy erősen reakció képes anyagok. - Allergizáló anyagok. - Rákkeltő, mutagén, teratogén utódkárosító anyagok. Kockázatok Munkabiztonsági -

a munkavégzés során, a munkavégzéssel összefüggésben elszenvedet balesetek.

Munkaegészségügyi -

munkavállaló szervezetében a munkavégzés során, a foglalkozás gyakorlása közben vagy azzal összefüggésben a külön jogszabályban meghatározott biológiai határértékeket meghaladó koncentrációja vagy mértéke. a munkavállaló szervezetében a munkavégzés során a foglalkozás gyakorlása közben vagy Pszichoszociális -

a veszélyes munkahelyen, veszélyes munkaeszközzel vagy veszélyes technológiai folyamatban végzett munka.

Kockázatok csökkentése, megelőzése Kollektív védelem - megfelelő munka-, szabályozási és vezérlési folyamatok megtervezése. - megfelelő munkaeszköz alkalmazása. - kevésbé veszélyes anyagok alkalmazása. - A felhasznált veszélyes anyagok zárt rendszerben való feldolgozása. . Szervezéses védelem -

a munkavállalót olyan környezetben ne foglalkoztassa, a munkavállalót, ahol a munkahelyi levegőben a veszélyes anyag koncentrációja meghatározott határértéket meghaladja. a veszélyes anyagok expozíciójának kitett munkavállalók számának minimumra csökkentésével. az expozíció intenzitásának és időtartamának a lehető legkisebb mértékűre történő csökkentésével. a munkahelyen jelen lévő vegyi anyagok mennyiségének a munka jellegének megfelelő minimálisra történő csökkentésével.

Egyéni védőeszköz -

egyéni védőeszközök alkalmazása, amennyiben az expozíció egyéb módon nem előzhető meg. Az egyéni védőeszköz kiválasztásánál az expozíciós terhelés, és expozíciós idő figyelembe vételével kell meghatározni.

Munkavégzési- és magatartási szabályok 11. § A munkavállaló

Forrás: http://www.doksi.hu

a) a tőle elvárható módon ügyel saját maga és a munkavégzés hatókörében tartózkodók biztonságára és egészségére, illetőleg a környezet védelmére, b) a rendelkezésére bocsátott egyéni védőeszközöket és biztonsági berendezéseket megfelelően alkalmazza, c) haladéktalanul közöl munkahelyi vezetőjével minden olyan körülményt, amely véleménye szerint egészségkárosító vagy baleseti veszéllyel járhat, és amelyet nem tud megszüntetni. Rendellenes körülmények, vészhelyzetek és elhárításuk Baleset, üzemzavar és veszélyhelyzet leküzdése A munkáltató a munkahelyen előforduló veszélyes anyagokkal kapcsolatos balesetek, üzemzavarok és veszélyhelyzetek kezelésére intézkedési tervet - a mentési tervet is beleértve - készít. Abban az esetben, ha jelen rendeletben előírtakkal összeegyeztethető módon ezen kötelezettségének más jogszabály alapján már eleget tett, úgy új terv készítésére nem kötelezett, azonban a terveknek a biztonsági gyakorlatok és az elsősegélynyújtás gyakorlására vonatkozó előírásokat is tartalmazni kell. A belső védelmi tervnek nem kell tartalmaznia a más jogszabályok által már meghatározott követelményeket. - Az esemény előfordulásakor a munkáltató azonnal intézkedik a bekövetkező káros hatások csökkentése érdekében, és az érintett munkavállalót az intézkedéssel egyidejűleg tájékoztatja. Az érintett területen csak azon munkavállaló munkavégzése megengedett, akiknek a rendkívüli helyzet megszüntetése céljából végzett munkája elengedhetetlenül szükséges. - A munkáltató köteles haladéktalanul tájékoztatni a munkavállalót az olyan előre nem látható eseményt vagy balesetet követően, amely a munkavállaló többletterhelésével, testi épsége sérelmével, egészsége fokozott veszélyeztetésével járhatott. - Az érintett területen dolgozó munkavállaló számára megfelelő egyéni védőeszközt, speciális biztonsági berendezést és felszerelést kell biztosítani, amelyet az mindaddig köteles használni, amíg a rendkívüli helyzet azt indokolttá teszi. Az érintett területen egyéni védelem nélküli személy nem tartózkodhat. - A munkáltató köteles intézkedni a megfelelő figyelmeztető és egyéb tájékoztató jelzések elhelyezéséről, amelyek a megnövekedett egészségkárosító és biztonságot veszélyeztető kockázatra hívják fel a figyelmet, illetve elősegítik a menekülést és a mentést. - A munkáltató biztosítja, hogy a veszélyes anyagok jelenléte miatt hozott biztonsági intézkedésekről szóló információk hozzáférhetőek legyenek mindazok számára is, akiknek baleset vagy vészhelyzet esetén intézkedniük kell. Az információk különösen az alábbiakat tartalmazzák: -

előzetes értesítést a munka közbeni veszély(ek)ről, a veszély(ek) meghatározását szolgáló, valamint a megelőző intézkedésekről és szabályokról, bármely baleset vagy vészhelyzet esetén előforduló különleges veszélyforrásokat vagy azokat, amelyeknek előfordulása várható.

1650-06/2 14-es tétel

Forrás: http://www.doksi.hu

Egy áruházlánc logisztikai központjában dolgozó munkavállalók részére készítse el ez elméleti és a gyakorlati oktatási tematikát, és az oktatás ütemezését. A logisztikai központban az árukat a hagyományos raktárak mellett magas raktárakban és hűtőházban is tárolják. Információtartalom vázlata: − A munkavégzésre vonatkozó jogszabályok o 93 évi XCIII sz. tv Munkavédelmi törvény o 2000 évi XXV. sz. tv a Kémiai biztonságról o 2/1998 (I. 16.) MüM rendelet a munkahelyi jelzésekről o 3/2002 (II. 8. ) SzCsM-EüM rend a munkahelyek minimális mv-i követelményei o 33/1998 (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai ill. orvosi vizsg. és vélemény o 25/1998 (XII. 27.) kézi tehermozgatás, hátfájás kockázata o 22/2005 (VI. 24.) EüM. rend.: Rezgésexpozíciónak kitett munkaváll. von. min. mv-i követelmény o 65/1999. ( XII. 22.) EüM. Rend.: Egyéni védőeszköz használatról o 66/2005 (XII. 22.) EüM rendelet: zajexpozíció ell. védelem o 44/2000 ( XII. 27.) EüM. rendelet a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól o 47/1999 (VIII. 4.) GM rendelet Emelőgép Biztonsági Szabályzat −

Munkaeszközök és munkafolyamatok veszélyessége o Munkaeszközök: anyagmozgató gépek: targonca, raktári felrakó targonca, csomagolóeszközök, kézi anyagmozgatás és segédeszközei, kézi hidraulikus emelő, gyalogkíséretű targonca o Munkafolyamatok: anyagmozgatás, komissiózás, csomagolás, gépkezelés,  Anyagmozgatás: hátfájás, teher nem megfelelő fogása  Komissiózás: egy térben ember gép  Gépkezelés: Személyi, tárgyi, feltételek szükségessége • Emelőgépek adminisztratív kötelezettség, üzemeltetési dokumentáció

−

Veszélyforrások jellemzői: o Munkaeszközök munkafolyamat veszélyforrásai:  Fizikai veszélyforrás (munkaeszközök, járművek, anyagmozgató eszközök mozgásából származó veszélyek ) • zúzódás, • lökés, • egyenetlen felület, • elsodrás, elütés, • anyagtörés, • rakat egyensúly megbomlása, 2. • • • • • •

esetleges csúszós felület, szintkülönbség okozta veszély – botlás, leesés hideg, meleg munkahely zaj rezgés elektromos áram – áramütés

Veszélyes anyagok készítmények: A felhasználásra kerülő veszélyes anyagok (munkaeszközök, szállító, anyagmozgató berendezések hajtó- és kenőanyagai, karbantartási anyagok, takarítószerek) Biztonsági adatlapok megléte, megfelelősége: 1907/2006/EK rendelet alapján. −

Kockázatok: o Munkabiztonság: elütés, elsodrás, leesés, teher leesése, munkaeszköz törése, targonca biztonsági berendezés meghibásodás, teher rossz megfogása, letétele,

Forrás: http://www.doksi.hu

Munkaegészségügyi: alkalmassági vizsgálat hiánya, Pl. felrakó targonca vezetője magasban egyedül végez munkát • hátfájás kockázata, • foglalkozási expozíció, foglalkozási megbetegedés pl.: zaj, rezgés

Pszichoszociális kockázatok, munkahelyi stresszforrások : zavaró ingerek környezetében (zaj, vibráció, rezgés) végzett munka, • • • • •

különösen nagy felelősség (anyagi értékekért), döntés kényszer (hiányos információ alapján, nehezen áttekinthető, vagy bonyolult, új helyzetekben döntést kell hozniuk), egymást gyorsan követő problémák sorozatát kell elhárítania, különösen bonyolult szabályok, utasítások alapján végzett munka, egyszerű, de monoton cselekvést igénylő munka (rutin szellemi munka),

Kockázatok csökkentése, megelőzése: • Kollektív védelem: biztonsági berendezések: hangjelzés, fényjelzés, állványfolyosó sorompó vagy sorompó és fény (állványfolyosóban vagy targonca vagy személy tartózkodik, a kettő együtt nem, ezért kell a sorompós, fényjelzős megoldás o Közlekedési utak kijelölése o Védőburkolatok, védőkorlátok használata  Munkaszervezéssel: • A munkafolyamatok összehangolása pl.: az anyagok betárolása, kiszedése, komissiózása, csomagolása

−

Egyéni védőeszköz: o Leesés, beütődés, ráesés: fejvédő sisak o Lábvédelem: orrmerevítős bakancs 3. Kézvédelem: mechanikai védőkesztyű, vagy veszélyes anyag használata esetén: vegyszerálló védőkesztyű o Egésztest védelem: védőruha o Hideg: téliesített kabát, sapka, kesztyű, bakancs o Zaj: megfelelő hallásvédő pl.: fültok megfelelő csillapítással SNR érték helyes megválasztása o Raktári felrakó targonca esetén: önmentő készülék használata Ez a targonca tartozéka: szükség esetén a gépkezelő el tudja hagyni a targoncát. (egésztest hevederzet, mentőkötél, zuhanásgátló, karabinerek.) Egyéni védőeszközök használata, tisztítása, cseréje, védelmi képessége, használati ideje, felülvizsgálata o

−

Munkavégzési és magatartási szabályok: munkára alkalmas állapot, munkavállaló jogai kötelessége, nemdohányzók védelme.

Ütemezés: I. félév: II. félév: Gyakorlati oktatás: 1./ egyéni védőeszközök használatának gyakorlása 2./ Önmentő berendezés használatának gyakorlása, a kötél visszaállítása alaphelyzetbe 3./ Az EBSZ hatálya alá tatozó emelő-berendezések, emelőgépek gépkezelőinek igazolható módon történő oktatása tesztlap kitöltése

Forrás: http://www.doksi.hu

1650-06/2 15. Egy öntödében dolgozó munkavállalók részére készítse el az elméleti és gyakorlati munkavédelmi oktatási tematikát, és az oktatás ütemtervét! Az öntödében vasipari- és színesfémipari termékeket állítanak elő hagyományos eljárással. Az öntödéhez tartozik egy faipari formakészítő műhely is. A fém-alapanyagok gyártása, feldolgozása során, a technológiából adódóan magas a környezeti terhelés, ami hatással van a folyamatban résztvevő emberre is. A nyersvas és acélgyártás, az öntés, a hengerlés és a kovácsolás folyamán intenzív hőterhelés, gáz és porkibocsájtás, esetenként magas zajszint jelentkezik. Ezek a munkát végző emberre káros hatások még a legkorszerűbb üzemekben sem küszöbölhetőek ki teljesen, csak a mértékük csökkenthető. Az öntödékben munkavégzés során leggyakrabban bekövetkező megbetegedések és sérülések a következők: a tüdő, valamint a váz- és izomrendszer megbetegedései, egyes daganatos meg-betegedések, végtag-amputációk, törések, a látás elvesztése vagy károsodása, trauma okozta halálozások, szív- és érrendszeri megbetegedések, az ivarszervek és az idegrendszer megbete-gedései, zaj okozta hallásvesztés, a bőr sérülése, pszichológiai megbetegedések. Vaskohászat  Zsugorítmánygyártás  Nyersvasgyártás  Acélgyártás  Alakítástechnológia Faipari formakészítő műhely Feladata az öntvény minták, fából való elkészítése. A minták mérete az öntvény nagyságának megfelelően akár több méter is, lehet ezért a munkafolyamatok során azok kiterjedése akár 3-4 méter is lehet. A munkaeszközök veszélyessége A fém-alapanyagok gyártása, feldolgozása során, a technológiából adódóan magas a környezeti terhelés, ami hatással van a folyamatban résztvevő emberre is. A nyersvas és acélgyártás, az öntés, a hengerlés és a kovácsolás folyamán intenzív hőterhelés, gáz és porkibocsájtás, esetenként magas zajszint jelentkezik. Ezek a munkát végző emberre káros hatások még a legkorszerűbb üzemekben sem küszöbölhetők ki teljesen, csak a mértékük csökkenthető. Ki kell emelni az egyéni védőfelszerelések használatának fontosságát: pl.védőszemüveg (különösen acélöntésnél infravörös sugárzás ellen védő kobaltüveggel!), sisak, acélbetétes bakancs, megfelelő kesztyű, tűzálló(!) munkaruha, porálarc, fültok. A legfontosabbnak mégis a levegő por és fűrészpor terhelése minősíthető, mert hosszabb idő alatt szilikózist okozhat. A faipari gépek használata során, test, testrészek, különösen a végtagok zúzódása, nyíródása, el/levágása, elkapása, felcsavarása, átszúrása okoz veszélyt.    



Zúzódásveszély. Általában kényszer pályán mozgó részek álló, vagy más mozgó részek találkozása okozza. Nyíródás veszély. Egymáshoz képest elhaladó, közvetlen közelségben lévő részek okozzák. Vágás vagy levágás veszély. Egyszerű haladást végző alkatrészek esetén az alkatrész jellemzőiből adódó veszélyek (élek) okozzák. Felcsavarás vagy elkopás veszély. Sima felületű, forgástestű, forgástest alakú, geometriai hossztengelye körül forgó tárgy esetén a felsodródás feltétele az, hogy a felcsavarható anyag hossza meghaladja a forgótárgy tengelyre merőleges metszetének kerületét, s az anyag a tárgyon zárt gyűrűt alkothasson. Behúzás vagy befogás veszély. A testrész forgó tárgyra való, balesetet okozó rászorulását a testrész méretével összevethető távolságban lévő környezeti tárgy idézi elő.

Forrás: http://www.doksi.hu

           

Lökés veszély. Viszonylag gyorsan közlekedő, haladó, illetve lengő- vagy alternáló mozgást végző géprészek okozzák. Beszúrás vagy átszúrás veszély. Viszonylag kis keresztmetszeti méretű haladó mozgású tárgy okozza. Súrlódás vagy dörzsölés veszély. Adott forgó géprésznek – esetleg álló részhez viszonyított – néha nyomóerővel párosuló, felület minőségből adódó dörzsölő hatások okozzák. Nagy nyomású folyadékok kifröccsenése. Nyomás alatti hidrosztatikus körfolyamból rendellenesen kijutó folyadék okozza Megmunkált anyagok vagy munkadarabok kirepülése. A munka tárgyára ható erők ellentartásának megszűnése okozza. a megmunkálás során a por, forgács szervezetbe jutásának veszélye, ami bekövetkezhet az elszívórendszer meghibásodásakor vagy annak hiánya esetén Villamos áramütés veszélye. Általában emberi mulasztás okozta védelem hiánya okozza. Szabálytalan üzemeltetés miatti feszültségalatti részek közvetlen érintéséből. A szakszerűtlen szerelés vagy meghibásodás következtében feszültség alá kerülő részek közvetlen érintéséből. Zaj okozta veszély. Általában áramhatástani (fluid-technika), mechanikai (géprészek mozgása), vagy technológiai (műveletek zöreje) hatások. Hőhatás okozta veszély. A megmunkálás hőforrásaiból származó hatások. Sugárzás okozta veszély. Ívfény, lézer, ionizáló sugárforrás nagy frekvenciós mágneses mezők által létrehozott károsítási lehetőségek összefoglaló neve. Nyersanyagok, valamint egyéb anyagok okozta veszély, a megmunkálás, feldolgozás során. Gép kialakításakor mellőzött ergonómiai szempontok okozta veszély. Az emberi tulajdonságoknak és képességeknek való megfelelőség hiányát jelenti, és fiziológiai (egészségtelen testtartás), pszichológiai hatások (stressz) hatások.

A munkafolyamatok veszélyessége Az öntödékben a legjellemzőbb veszélyforrás a folyékony fém jelenlétéből, a homokfor-mázásos öntvénygyártásnál az üzemi levegőben mindenhol jelen lévő porból és gázokból, valamint a súlyos fémtárgyak anyagmozgatásából adódik. Esetenként fontos lehet még a zajártalom is. Veszélyforrások jellemzői Az öntödei munkavégzés során fellépő váz- és izomrendszeri megbetegedések kockázatát növelő tényezők az alábbiakban foglalhatók össze:  A folyamatos nagy erőkifejtés a test helyi és általános kifáradását okozhatja.  A túlzott erőkifejtés elősegíti az izmok kifáradását, gátolja a véráramlást. A nagy intenzitással végzett statikus vagy ismétlődő munka traumát okoz.  A nem megfelelő testtartás gyulladást okoz, különösen, ha hosszú időn át fennmarad.  Izomfáradtság: hosszan tartó, ismétlődő, rövid és/vagy hosszú ciklusú izomösszehúzódások helyi izomfáradtságot okozhatnak és akadályozhatják a véráramlást, korlátozva a salakanyagok eltávozását az izomból.  Az izmok (különösen a kis izomcsoportok) ismétlődő használata és az izületek mozgása anyagcsere- és keringési zavarokat okozhatnak, csökkentve ezáltal az érintett izomcsoporthoz eljutó tápanyag mennyiségét.  A szélsőséges hőmérsékletek és a magas páratartalom befolyásolja a munkateljesítményt. Az alacsony hőmérséklet a végtagokban a véredények összeszűkülését okozza, ami a tapintásérzet, a fogási képesség és a kézügyesség elvesztéséhez vezet.  A rezgő mozgást végző munkaeszközök használata a kéz, a csukló és a kar kis véredényeinek a görcséhez vezet. Az elégtelen keringés az izmokban zsibbadást, bizsergő érzést, a végtagok kifehéredését és az ujjakban fájdalomérzetet okoz. Velejárói a csökkent fogóerő és az ujjak ügyességének csökkenése.  A mozdulatok sebessége (különösen a szaggatott mozgás) hozzájárul a felső végtagok és a hát váz- és izomrendszerének megbetegedéseihez. Faipari munkavégzés során fellépő mechanikai veszélyek: A test, testrészek, különösen a végtagok  zúzódása  nyíródása  el/levágása  elkapása

Forrás: http://www.doksi.hu

     

felcsavarása átszúrása munkadarabok, géprész, szerszámok kivágódása gép vagy géprészek stabilitásának elvesztése/csökkenése okozta veszély hidraulikus rendszerekből, hirtelen kiszabaduló nagynyomású folyadékok veszélye elcsúszás, elbotlás, leesés veszélye a gép környezetében, a kezelőhelyen

Por- és forgácskibocsátásból, anyagok egészségre ártalmas tulajdonságaiból eredő veszélyek:  a megmunkálás során a por, forgács szervezetbe jutásának veszélye, ami bekövetkez-het az elszívó rendszer meghibásodásakor vagy annak hiánya esetén Veszélyes anyagok és hulladékok Kén oxidjai Nitrogén oxidok Szén-dioxid Szén-monoxid Kén-hidrogén Ammónia Vas-oxidok Fémes vas Cián- hidrogén Kén Aminok/amidok Dioxinok Illékony szerves vegyületek Sav gőzök Kohósalak, salakkő, granulált salak Elektrosalak Üstmet. salak Az öntvénytisztítás döntően porképződéssel jár. A levegőbe jutó, és ott tartósabban meg-maradó por legnagyobb része SiO2, valamint a köszörűkövek anyaga. Előfordul még vasoxid és fémes vas is, ez utóbbi a nagy sűrűsége miatt azonban gyorsan leülepedik. A homok eltávolítására elterjedten használt acélszemcsés tisztító gépek zártak, az elszívás miatt külső nyomás (depresszió) alatt működnek, ezért az üzemi légtérbe csak a ki-berako-dásnál kerül por. A környezetbe kerülő por mennyiségét a leválasztó hatásossága határozza meg. A por koncentrációja, 2 – 5 mg/m3– t, vaskohászati üzemekben 15 mg/m3–t, míg öntvény-tisztító műhelyekben még 200 mg/m3–t is elérhet Respirábilis por: 5 μm szemcsenagyság alatti részecskék, amelyeket belégzéskor a felső légutak nem szűrnek ki, és lejutnak a tüdőbe. A fa származékok (fűrészpor, forgács) közül sok mérgező, bőrgyulladást vagy nyálkahártya károsodást okoz, vagy éppenséggel genotoxikus és rákkeltő. Allergiás megbetegedések (asthma bronchiale, bőrgyulladás) Rákkeltő hatás: tölgyfa, bükkfa, kőrisfa (keményfa por) Kockázatok Az öntészetben alapvetően kétféle gyártási mód használatos: a homokformába és a fémfor-mába történő öntés. A magas olvadáspontú acél és a vas öntése – néhány speciális esettől eltekintve – homokformába történik, míg az alacsonyabb olvadáspontú fémek esetében vegyesen, de főleg fémformákba. Az alkalmazott formázási technológia alapvetően meghatározza a környezeti hatásokat: mind az üzemen belül, mind azon kívül. Természetesen a formázástechnológia mellet a fém anyaga is fontos: elsősorban a levegőbe jutó szennyezések (fémgőzök, adalékok pora) minőségét határozza meg. A homokformázásos vas- és acélötvény gyártásnál a környezet- és a dolgozók terhelése lényegesen nagyobb, mint a kokillaöntéses eljárásoknál. Minden technológiai fázisban számolni kell porképződéssel, ami döntően SiO2.

Forrás: http://www.doksi.hu

A fémek megolvasztása, ötvözése, kezelése fémgőzök keletkezésével és a kezelő anyagok porának (égéstermékeinek, oxidjainak), valamint a kemence falazat egy kis részének a levegőbe jutásával jár együtt. Különösen a fémhulladékok a szennyezések széles skáláját tartalmazhatják, amelyek elgőzölögve, vagy kémiai átalakulás folytán (pl. oxidáció) a levegőbe kerülnek. Ilyenek lehetnek pl.: olajok, festékek, műanyag-darabok, csapágyfém, réz, bronz, alumínium stb. – természetesen a saját szennyezőikkel együtt. A szerves anyagok részleges oxidációja újabb szerves anyagok egész sorának keletkezésével is jár. A forma- és magkészítés során felhasznált kötő- és adalékanyagokból - az adott kötőanyag rendszertől függően – valamint az alkalmazott fekecsekből szintén gázok- és gőzök kerülnek a légtérbe. A legtöbb gáz- és gőz az öntés során keletkezik. A formák és magok anyagának hőmérséklete 1400 – 1500 °C-tól a környezeti hőmérsékletig mindenféle értéket felvesz – attól függően, hogy milyen távol van a folyékony fémtől, illetve mennyi idő telt el az öntés óta. Az éghető anyagok részleges oxidációja, a hő hatására bekövetkező kémiai reakciók az öntésnél is a szerves anyagok egész sorát hozzák létre – a közvetlen égéstermékek mellett. A faipari munkák során a mechanikai veszélyek és por- és forgácskibocsátásból, anyagok egészségre ártalmas tulajdonságaiból származó veszélyek a legnagyobb kockázat. Munkabiztonság A munkavégzés biztonságossága a munkavégzés alapfeltétele Minden alkalmazott felelős azért, hogy ismerje és betartsa az összes vonatkozó foglalkozás-egészségügyi és munkavédelmi szabályt, biztonságosan dolgozzon, és vigyázzon a saját egészségére és biztonságára. Munkaegészségügy Alapvetően fontos az alkalmazottak bevonása és megfelelő képzése A képzés és az oktatás alapvetően fontos részét képezi minden hatékony egészségvédelmi és munkavédelmi rendszernek – minden alkalmazottnak megfelelő képzéssel, ismeretekkel, szaktudással és eszközökkel kell rendelkeznie ahhoz, hogy munkáját biztonságosan végez-hesse. Minden alkalmazott személyesen felelős és felelősségre vonható a foglalkozásegészségügyi és munkavédelmi teljesítményéért – és/vagy – annak felismerése, hogy maguk a dolgozók tudják legjobban, hogyan érdemes a munkát elvégezni, ezért felelősséget viselnek a biztonságos munkavégzésért. Pszichoszociális A pszichoszociális kóroki tényezők pszichoszomatikus panaszokat, tüneteket okozhatnak. Ezeknek hosszú és számos fokozata létezik. Az öntödében dolgozók nagy munkahelyi stressznek vannak kitéve. Náluk is jellemző tünetek: fejfájás, elalvási és alvási zavarok, reggeli fáradság, szorongás, gyakori negatív hangulat, kimerültség, vérnyomásváltozás által nem indokolt gyakori fokozott szívdobogás. A munkahelyi vezetés oldaláról, mindent el kell követni a korszerű, biztonságos, egészségi kockázatot nem jelentő munkafeltételek és munkakörülmények biztosítása érdekében. Kockázatok csökkentése, megelőzése Kollektív védelem A munkahelyek por elleni védelme többrétű lehet: - ahol csak lehet el kell kerülni a por keletkezését. Pl.: a homok pneumatikus szállításával, a szállítási útvonalak, átadási helyek minimalizálásával, kompakt berendezések alkalmazásával. - megfelelő burkolatokkal akadályozni kell a por (és a gázok) szétterjedését, - porelszívást és hatékony porleválasztást kell alkalmazni, ezzel egyidejűleg: - gondoskodni kell friss (szűrt) levegő betáplálásáról (odavezetéséről) a munkahelyekhez, - a szétszóródott port, homokot rendszeresen fel kell takarítani, ezzel el lehet kerülni a levegő újabb porszennyezését. A jó általános szellőzés is feltétlenül szükséges az egyéb levegőszennyező anyagok (gázok, égéstermékek) folyamatos eltávolítása érdekében.

Forrás: http://www.doksi.hu

Szervezéses védelem - pihenőidők - munkautasítás - munkavédelmi szabályzat - kockázatértékelés - felülvizsgálatok napi munkavállalói munkáltatói időszakos munkáltatói Egyéni védőeszköz Öntödében:  acélbetétes bokacipő,  pamut zokni,  légmentesített védőnadrág (alján vényvisszaverő csíkkal),  lángmentesített védőköpeny (váll ill.kar részen fényvisszaverő csíkkal),  gyors beállítós fejkosaras védősisak, zsinóros  hallásvédő dugó,  hőálló kesztyű,  kevlar alkarvédő,  védőszemüveg, (különösen acélöntésnél infravörös sugárzás ellen védő kobaltüveggel)  további személyi CO mérő. Faipari formakészítésnél:      

porálarc homlokvédős arcvédő bőr védőkesztyű, Vágó, szúró és mechanikai hatás ellen védő mechanikai védőszemüveg védőbakancs hallásvédő füldugó

Munkavégzési- és magatartási szabályok A munkavédelmi oktatás általános szabályai A vállalkozás valamennyi munkavállalójának kötelessége, hogy a munkaköréhez kapcsolódó elméleti és gyakorlati munkavédelmi előírásokat elsajátítsa, a munkakörével kapcsolatos veszélyeket és ártalmakat, egészségkárosodási kockázatokat felismerje és az ellenük való védekezés, megelőzés előírásait alkalmazni tudja. A munkavédelmi oktatást munkaidőben kell tartani és azon való részvétel kötelező. A munkavállalóknak - az oktatás időtartamára, vagy az emiatt kiesett munkaidőre - átlagkeresetet kell fizetni. A munkavédelmi (elméleti és gyakorlati) oktatás megtartását a vállalkozás vezetője vagy az általa felkért személy végzi. A munkavédelmi oktatás munkavédelmi szakember által összeállított oktatási tematika alapján történik. A munkavédelmi oktatást végző a munkavállalók munkavédelmi ismereteinek elsajátításáról meggyőződik. Ennek tényét oktatás esetén a jegyzőkönyv aláírásával tanúsítja. A munkavédelmi oktatás személyi és tárgyi feltételeiről illetve egyéb oktatási segédletek biztosításáról a vállalkozás vezetője gondoskodik. A munkaviszonyba lépők munkavédelmi oktatása A vállakozás vezetője a munkavállalót csak olyan munkakörben foglalkoztathatja, illetve csak olyan munkával bízhatja meg, amelynek elvégzésére előzetesen munkavédelmi oktatásban részesült.Előzetes munkavédelmi (elméleti és gyakorlati) oktatásban kell részesíteni a munkavállalót: a.) munkába álláskor, b.) más munkakörbe kerülés, átirányítás, (kirendelés), valamint az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor,

Forrás: http://www.doksi.hu

c.) munkaeszköz átalakításakor, vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor, A munkavállalóknak a gyakorlati oktatás keretében meg kell ismernie, az oktatást végzőnek meg kell ismertetni a vonatkozó jogszabályban meghatározott előírások figyelembevételével elsősorban: a.) a munkaköréhez tartozó munkaeszközöket, a műszaki védőberendezéseket és személyi védőeszközöket és azok alkalmazását, illetve használatát, b.) a helyes munkamódszert és munkafogást, c.) a munkahely veszélyforrásait és azok elleni védekezés módszereit, d.) a munkahelyen történt, tanulsággal járó munkabalesetek körülményeit, megelőzésük lehetőségeit. A munkáltatónál a munkavédelmi oktatás és írásbeli nyilatkozattételére vonatkozó dokumentumokat meg kell őrizni. Az oktatást egyébként addig kell folytatni, amíg az oktatott személyek a munkakörükkel összefüggő munkabiztonsági előírásokat megfelelő szinten el nem sajátították. A munkaviszonyban álló munkavállalók ismétlődő (időszakos) munkavédelmi oktatása A vállalkozás vezetője a munkaviszonyban állók ismétlődő munkavédelmi oktatásáról köteles gondoskodni. Az ismétlődő munkavédelmi oktatás gyakorisága évenként minimum 1 óra minden munkavállalót érintően. A munkaviszonyba lépő és munkaviszonyban álló munkavállalók munkavédelmi oktatásáról "Munkavédelmi oktatási napló"-t kell az oktatást végzőnek vezetni. A munkavédelmi oktatási naplónak tartalmaznia kell: a.) az oktatás időpontját, időtartamát, b.) az oktatást végző nevét, beosztását, c.) az oktatási tematikát, d.) az oktatás helyét, e.) az oktatott személy nevét, munkakörét és aláírását, f.) az oktató aláírását, g.) annak tényét, hogy az oktatott anyag elsajátításáról az oktató meggyőződött. Oktatási tematika: 23. Fogalmak: Munkabaleset Üzemi baleset Súlyos munkabalesetek ( halálos, súlyos csonkulásos ) 24. Helyismeret, közlekedés, vészkijáratok 25. Általános munkavégzési szabályok, Orvosi alkalmassági vizsgálat 26. Egyes munkafolyamatok veszélyei, ártalmak 27. Veszélyes anyagok, ártalmak 28. Elsősegélynyújtás 29. Baleset jelentése, kivizsgálása, nyilvántartása. 30. Kollektív védelem ; Szervezés; Egyéni védőfelszerelések és használatuk 31. Gépek, berendezések használatának szabályai 32. Villamos berendezések használatának szabályai 33. Gyakorlat

Forrás: http://www.doksi.hu

1650-06/2 16. Egy borfeldolgozó üzemben dolgozó munkavállalók részére készítse el az elméleti és a gyakorlati munkavédelmi oktatási tematikát és az oktatás ütemezését. Az üzemben palackozó-palacktöltő-dugózó és csomagoló (fóliázó) gépek üzemelnek. A munkafolyamatok veszélyessége: A munkafolyamatok veszélyességét a használt gépre vonatkozó biztonsági előírások határozzák meg. A palackozó esetében a szállító- és mosósoron üvegtörésből származó szilánkok okozhatnak sérüléseket, ugyanez vonatkozik a folyamatban résztvevő többi gépre is. A palackmosásnál alkalmazott vegyszerek alkalmazásánál be kell tartani a 25/2000 (IX.30.) EüM-SzCsM együttes rendeletet a munkahelyek kémiai biztonságáról. Figyelemmel kell lenni a munkahelyi levegőre és biológiai határértékekre: • • • • •

a veszélyes anyagok meghatározására és kockázat becslésére, a veszélyes alapanyagokkal kapcsolatos kockázatok becslésére és kezelésére, ha szükséges, megelőző és védő intézkedéseket kell tenni, a munkavállalót a munkavégzéssel kapcsolatos rendelkezésre álló adatokból tájékoztatni kell, a munkavállalónak rendszeres egészségügyi ellenőrzésen, orvosi alkalmassági vizsgálaton kell részt venni.

A munkaeszközök veszélyessége: A munkaadó köteles gondoskodni arról, hogy a munkahelyek kialakításánál betartásra kerüljön a 3/2002. (II.8.) EüM-SzCsM együttes rendelet, a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről. A munkáltató felelős azért, hogy: A munkaeszköz, a munkahely (munkakörnyezet) és a munkavállaló közötti kapcsolatrendszer kialakítása során az ergonómia és az ergonómiai szempontok munkaegészségügyi értelmezésével kapcsolatban a vonatkozó jogszabályban foglaltak figyelembevételével kell eljárni. * A munkáltató köteles biztosítani, hogy a munkahelyeket, a munkaeszközöket, illetve a felszereléseket és berendezéseket a higiénés követelményeknek megfelelően rendszeresen takarítsák és tisztítsák. Ennek keretében gondoskodnia kell: a) a rovarok és rágcsálók szükség szerinti irtásáról; b) a zárt téri munkahelyek rendszeres, a használatnak megfelelő gyakoriságban történő takarításáról. * A munkáltató köteles gondoskodni: a) a munkahely, a munkaeszközök, a felszerelések és a berendezések rendszeres és folyamatos műszaki karbantartásáról, a munkavállalók biztonságára vagy egészségére veszélyt jelenthető hibák lehető legrövidebb időn belüli elhárításáról; b) a veszélyek elhárítására, illetve jelzésére szolgáló biztonsági berendezések, eszközök rendszeres karbantartásáról, működésének ellenőrzéséről; c) a mentés, illetve a menekülés céljára szolgáló eszközök könnyen hozzáférhető helyen és üzemképes állapotban tartásáról; d) arról, hogy a munkavállalók, illetve munkavédelmi képviselőik előzetes tájékoztatást kapjanak a munkahelyre vonatkozó valamennyi tervezett munkavédelmi intézkedésről; Valamennyi alkalmazott gépnél kiemelendő a forgó, mozgó részekhez való hozzáférés megakadályozása: Nyírási, behúzási, zúzódási veszély. Védőburkolat felszerelése szükséges. Heveder, lánc, fogaskerék, tengelykapcsoló, sínen haladó mozgás, (kerék-sín) hajtó egységeknél, ha a szállítási irány megfordítható, akkor mindkét irány védelmét meg kell oldani. Védőburkolatok lehetnek : -

egyszerűen eltávolítható, - feltételesen eltávolítható, - a berendezéssel kényszerkapcsolatban álló. A benézőnyílások, mintavevőhelyek, kenési helyek csak szerszámmal eltávolítható burkolatot kapnak, amelynek zárhatónak kell lenni. A nyílások mögött 20 mm osztású rácsnak kell lenni.

Forrás: http://www.doksi.hu

Veszélyforrások jellemzői: • • • • • • •

üvegtörések vegyszer kiömlés padozat meghibásodás – csúszásveszély nedves környezet miatti zárlat, áramütés világítási problémák monotonitásból adódó veszélyek személyi figyelmetlenség (szeszfogyasztás)

Veszélyes anyagok és hulladékok: A törött üveg okozza a leggyakoribb problémát, de a fertőtlenítő-mosó folyadékok is veszélyeket rejthetnek. A keletkezett hulladékokat az arra vonatkozó szabályok szerint kell kezelni. − − − −

−

A termelési (nem veszélyes) és települési (kommunális) szilárd hulladékot (szemetet) a munkahelyen elkülönítve kell gyűjteni és tárolni. A nem veszélyes, bomló, szerves anyagot tartalmazó, valamint a bűzös termelési hulladékot konténerben kell gyűjteni. A gyűjtőtartályokat a munkahelyről az erre a célra kijelölt tárolóhelyre naponta be kell gyűjteni, és onnan rendszeresen, de legalább hetente kétszer el kell szállítani. A tárolóhelyen a hulladék nem szennyezheti a környezetet. A tárolóhely legyen tisztán tartható, rendelkezzen vízvételi és szennyvízkiöntő lehetőséggel, illetve szállító járművel történő megközelítési lehetőséggel. A második bekezdés szerinti hulladék gyűjtésére szolgáló tartályokat naponta, a tárolóhelyeket, illetve környezetüket rendszeresen, de legalább hetente két alkalommal kell tisztítani és fertőtleníteni, illetve szükség szerint gondoskodni kell a rovarok, rágcsálók irtásáról. A munkahelyen keletkezett veszélyes hulladékot, termelési szennyvizet külön jogszabály előírásai szerint kell kezelni.

Kockázatok (a veszély megvalósulásának valószínűsége): Munkabiztonsági veszélyforrások: Munkavégzés során azzal összefüggésben jelentkező, a munkát végző személyre, vagy a hatókörben tartózkodóra: • • • • • • • • • • • • • • • •

fizikai munkaeszközök, szállító eszközök, termékek és mozgásuk csúszós felületek tárgyak hőmérséklete szintkülönbségek súlytalanság nyomás, hőmérséklet ionizáló tényező zaj, rezgés, infra- és ultrahang világítás részecskesugárzás elektromos, statikus feszültség aeroszolok, porok vegyi anyagok biológiai veszélyforrás makroorganizmus

Munkaegészségügyi

Munkahigiénia

Foglalkozás-egészségügyi

- Kidolgozza a higiénés határértékeket és alkalmazza

- rendelkezésre álló adatok elemzése

- munkakörnyezet

Forrás: http://www.doksi.hu

- fogl. megbetegedések korai felismerése

- Megállapítja a kockázatokat.

- fokozott expozíció

- Megelőzési stratégiát dolgoz ki.

- halláscsökkenés - mozgásszervi megbetegedés Pszichoszociális kockázatok elemzése a munkavállalók alkalmazása során folyamatosan szükségesek. Kockázatok csökkentése, megelőzése: Kollektív védelem: A munkabiztonság a veszélyes és ártalmas termelési tényezők munkavállalóktól való elhatárolása, illetve a veszélyzónában tartózkodókra gyakorolt hatásának elviselhető mértékre korlátozása. Védőberendezéseket (kollektív védőeszközöket) kell alkalmaznia veszélyzónában tartózkodó személyek olyan veszélyekkel (veszélyforrásokkal) szembeni védelmére, melyek ésszerű módon nem kerülhetők el, vagy tervezéssel hatóképességük kielégítően nem korlátozható. •

A védőberendezések funkcionális feladatkör szerinti típusai a hatályos szabványok szerint: A munkahelyek és üzemi helyiségek levegőjét normalizáló eszközök: • normalizált barometrikus nyomást biztosító, • légcserélő és légtisztító, • légkondicionáló, • ártalmas termelési tényezőket lokalizáló, • fűtő és/vagy melegítő, • automatikus ellenőrző és/vagy jelző, • légdezodoráló berendezések. • Szervezéses védelem: Minden munkahelyre biztosítani kell, hogy műszakonként az: a.) előírt képzettségű, b.) gyakorlattal rendelkező, c.) megfelelő egészségi állapotú szakember megjelenhessen, d.) kellő információval rendelkezzen a biztonságos munkavégzéshez, e.) működőképesek legyenek az üzem technológiái, segéd technológiái, f.) működőképesek legyenek a vésztechnológiák, riasztó, tűzjelző és oltóberendezések. •

Egyéni védőeszközök:

Az egyéni védőeszközök szervezett munkavégzés keretében történő juttatásának alapelveit az Mvt. határozza meg. Ennek lényege, hogy minden olyan megoldást előnyben kell részesíteni (kollektív védőeszközök, szervezési intézkedések) az egyéni védőeszközökkel szemben, amelyek több személy egyidejű védelmét biztosítják, illetőleg a személy számára nagyobb védelmet nyújt. Az adott egyéni védőeszközzel is a lehető legmagasabb védelmi szintet kell megvalósítani. A munkáltató köteles egyéni védőeszközről gondoskodni. A védőeszközt tehát természetben kell a munkavállalóknak átadni, és a munkáltató karbantartás, tisztítás, javítás vagy csere útján gondoskodik arról, hogy a védőeszköz használható, valamint megfelelő higiénés állapotban legyen. 2004. május 1-jén a az egyéni védőeszközök követelményeire vonatkozó jogszabályok közé az Európai Unió követelményeit teljes körűen átvevő jogszabály került be, módosítva az elavult előírások helyét. Az új rendelet magában foglalja az egyéni védőeszközök tervezésétől, gyártásától a megfelelőség tanúsításukig tartó folyamatot. •

Munkavégzés és magatartási szabályok:

•

A munkavállaló a tőle elvárható módon ügyel saját maga és a munkavégzés hatókörében tartózkodók biztonságára és egészségére, illetőleg a környezet védelmére.

Forrás: http://www.doksi.hu

• •

A rendelkezésére bocsátott egyéni védőeszközöket és biztonsági berendezéseket megfelelően alkalmazza. Haladéktalanul közöl munkahelyi vezetőjével minden olyan körülményt, amely véleménye szerint egészségkárosító vagy baleseti veszéllyel járhat, és amelyet nem tud megszüntetni.

•

Munkát végezni csak kipihent, alkohol- és más, a munkavégzés biztonságát károsan befolyásoló szer hatásától mentes állapotban szabad. A munka megkezdésekor és a munka végzése közben meg kell győződni arról, hogy a munkavállaló a munkavégzésre alkalmas állapotban van-e. Ellenőrizni kell a munka megkezdésekor, a munkavégzés ideje alatt, hogy a munkahely és a munkaeszköz, továbbá az alkalmazott technológia kielégíti e az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzést, továbbá a higiéniai követelményeket. Gondoskodni kell az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés megszervezéséről, a szükséges munkaeszközökkel történő ellátásról, kollektív és egyéni védőeszközök megfelelő mennyiségben történő rendelkezésre állásáról. Gépet, gépalkatrészt tisztítani, karbantartani csak biztonságos kézieszközzel, szerszámmal szabad. A használható eszközöket, szerszámokat a munkáltató állapítja meg. Gépet, gépi berendezést csak az javíthat, akit erre kiképeztek és felhatalmaztak.

• •

•

• •

Forrás: http://www.doksi.hu

1650-06/2 17. Egy napi- és hetilapokat előállító nyomdaüzemben dolgozó munkavállalók részére készítse el az elméleti és a gyakorlati oktatási tematikát, és az oktatás ütemezését! A nyomdaipari gépek ofszet eljárással dolgoznak, és alkalmasak színes nyomtatásra is. Munkavédelmi oktatás rendje: A munkáltatónak oktatás keretében gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállaló - munkába álláskor, - munkahely vagy munkakör megváltozásakor, valamint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor, - munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor, - új technológia bevezetésekor A munkavédelmi oktatás kiterjed: - a munkaviszonyba lépő munkavállalókra, - a munkaviszonyban álló munkavállalókra, - a megbízott elsősegélynyújtókra. A munkaviszonyba lépők munkavédelmi oktatása - munkába álláskor, - más munkakörbe kerülés, átirányítás, (kirendelés), valamint az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor, - munkaeszköz átalakításakor, vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor A munkavállalóknak a gyakorlati oktatás keretében meg kell ismernie, az oktatást végzőnek meg kell ismertetni a vonatkozó jogszabályban meghatározott előírások figyelembevételével elsősorban: - a munkaköréhez tartozó munkaeszközöket, a műszaki védőberendezéseket és személyi védőeszközöket és azok alkalmazását, illetve használatát, - a helyes munkamódszert és munkafogást, - a munkahely veszélyforrásait és azok elleni védekezés módszereit, - a munkahelyen történt, tanulsággal járó munkabalesetek körülményeit, megelőzésük lehetőségeit A munkaviszonyban álló munkavállalók ismétlődő (időszakos) munkavédelmi oktatása - évenként minimum 1 óra minden munkavállalót érintően. A munkavédelmi oktatást munkaidőben kell tartani és azon való részvétel kötelező. A munkavédelmi oktatást végző a munkavállalók munkavédelmi ismereteinek elsajátításáról meggyőződik. Az oktatást egyébként addig kell folytatni, amíg az oktatott személyek a munkakörükkel összefüggő munkabiztonsági előírásokat megfelelő szinten el nem sajátították. A munkaviszonyba lépő és munkaviszonyban álló munkavállalók munkavédelmi oktatásáról "Munkavédelmi oktatási napló"-t kell az oktatást végzőnek vezetni. A munkavédelmi oktatási naplónak tartalmaznia kell: - az oktatás időpontját, időtartamát, - az oktatást végző nevét, beosztását, - az oktatási tematikát, - az oktatás helyét, - az oktatott személy nevét, munkakörét és aláírását, - az oktató aláírását, - annak tényét, hogy az oktatott anyag elsajátításáról az oktató meggyőződött. A munkafolyamat veszélyessége Veszélyforrás: a munkavégzés során vagy azzal összefüggésben jelentkező minden olyan tényező, amely a munkát végző vagy a munkavégzés hatókörében tartózkodó személyre veszélyt vagy ártalmat jelenthet. Veszélyek jellemzői: 1. Fizikai veszélyforrás, ezen belül; a - munkaeszközök, járművek, szállító-, anyagmozgató eszközök, ezek részei, ill. mozgásuk, továbbá anyagok és termékek mozgása, - szerkezetek egyensúlyának megbomlása,

Forrás: http://www.doksi.hu

- csúszós felületek, - éles, sorjás, egyenetlen felületek, szélek és sarkok, - tárgyak hőmérséklete, - a munkahelyeknek a föld (padló) szintjéhez viszonyított elhelyezé-se, - szintkülönbség (pl. leesés, ráesés), - a levegő nyomása, hőmérséklete, nedvességtartalma, áramlása és ionizációja, - zaj, rezgés, infra- és ultrahang - világítás, - elektromágneses sugárzás vagy tér, - részecskesugárzás, - elektromos áramköri vagy statikus feszültség, - aeroszolok és porok a levegőben 2. Biológiai veszélyforrás, ezen belül; a - mikroorganizmus és anyagcsere terméke, - makroorganizmus (növény, állat). 3. Fiziológiai, idegrendszeri és pszichés igénybevétel. - statikus, dinamikus; - szellemi; - érzékszervi; - érzelmi; Veszélyes anyagok minden olyan anyag vagy készítmény, amely fi-zikai, kémiai vagy biológiai hatása révén veszélyforrást képviselhet, így különösen; a - robbanó, - oxidáló, - gyúlékony, - sugárzó, - mérgező, - maró, - ingerlő, - szenzibilizáló, - fertőző, - rákkeltő, - mutagén, - teratogén, - utódkárosító (beleértve a spontán vetélést, koraszülést és a magzat retardált fejlődését is), - valamint egyéb egészségkárosító anyag. Kockázatok - Munkabiztonság: A munkabiztonság célja a munkabalesetek megelőzése. o Munka szervezettsége  Tervszerűség  Munkairányítás  Humán erőforrás  Eszköz lehetőségek o Munkaeszközök állapota  Műszaki biztonság  Funkcionális biztonság  Személyi biztonság  Kezelhetőség  Karbantarthatóság o Munkakörnyezet  Megvilágítás  Munkahelyi klíma  Zaj  Rezgés  Sugárzások  Biztonságos munkavégzés helyszükséglete

Forrás: http://www.doksi.hu

Munkaegészségügyi:

Minkahigiéne  munkakörnyezetből származó egészségkárosító veszélyek és kockázatok előrelátása, felismerése, értékelése és kezelése o Foglalkozás-egészségügy  munkavégzésből származó megterhelések vizsgálata és befolyásolása  egészségi alkalmasságnak megállapítása, ellenőrzése A fizikai és a szellemi munka során az ember szervezetében, ill. annak működésében elváltozások jöhetnek létre. A munkakörnyezetben egészségkárosító fizikai és (vagy) kémiai ártalmak adódhatnak o

Kockázatok csökkentése, megelőzése Kollektív védelem A kollektív műszaki védelem elsőbbsége az egyéni védelemhez képest A védelem kialakításánál figyelembe kell venni a gép konstrukcióját, a technológiából felhasználásra kerülő anyagból származó veszélyeket - Védőburkolatok: ha a veszélyes térhez nem kell hozzáférni – rögzített védőburkolat / reteszelő védőburkolat, automatikus, távolságtartó, állítható / - Biztonsági kikapcsoló készülék - Kétkezes vezérlőkészülékek / védőburkolat körülményes / - Elszívó berendezések - Túlfutásgátló - Mechanikus reteszelő készülékek / kiegészítő / - Védőasztal - Adagoló és továbbító készülékek –

Munkavégzési- és magatartási szabályok

Nyomda iparban előforduló veszélyek: Egészségre ártalmas lehet a zaj, a rázkódás, az ólom, a por a zárt térben. A nyomóformát a festékkel nyomdagépbe helyezés, nyomó- és festékezőmű beállítása, majd a gépen a szükséges beállítások elvégzése (pl. hengertől való nyomási távolság). Ez a munka állva, ülve, hajlott testhelyzetben, a karok, a kéz, az ujjak használatával, gyakori kinyújtásával jár, egyoldalú, ismétlődő, monoton mozgást jelent. Szín keverés és a nyomómű beállítás nagyon jó látást igényel, amihez nagyon jó természetes és mesterséges megvilágítás szükséges. Színkeverésnél különféle festékeket és oldószereket használnak, melyeknek egészségkárosító hatása lehet. Minden esetben rendelkezésre kell, hogy álljon a használt anyagok biztonsági adatlapja, de ezen felül a munkavállalót az anyagok használatáról ki kell oktatni. Kollektív védelemként jó elszívást kell biztosítani, illetve szükség esetén egyéni védőeszközt. Betűszedés A szakmában használatos jellemző anyagok: ólom, réz, fa, papír, festék, zsinór. Szerszámok, eszközök, gépek: szedőhajó, ár, csipesz, szedővas, betű- és anyagszekrény, betűk, rézvonalzó, sorvágó gép, szedőgép, számítógép, szövegszerkesztő program, film, fotópapír, filmvágó.

Forrás: http://www.doksi.hu

A szedők, nyomdai szövegszerkesztők tiszta világos termekben állva; a gépszedők, fényszedők, szövegszerkesztők ülve dolgoznak. Munkájuk könnyű fizikai igénybevételt jelent. Egészségre ártalmas tényező lehet az ólomszennyeződés és a gépzaj. Egyéb veszélyt a filmek gyúlékonysága jelent. Nyomólemez készítés Figyelmetlen munkavégzés esetén, előfordulhat savmarás vagy savgőz okozta sérülés is. Hatékony elszívás szükséges, valamit egyéni védőeszköz a szem, arc és a kéz védelmére. Munkavégzési- és magatartási szabályok Munkát végezni - Az előírt helyen és időben - Munkavégzésre alkalmas állapotban o Alkoholmentesen o Drog mentesen o Kipihent állapotban o Szükséges munkavédelmi ismeretek megléte - Szabályok megtartásával o Technológiai utasítás o Magatartási szabályok o Munkavédelmi szabályok Munkavállaló kötelezettségei - Munkaeszközt o Ellenőrizni o Utasítás szerint használni o Karbantartani - Egyéni védőeszközt o Használni o Tisztítani - Megfelelő ruházatot használni - Fegyelmet, rendet, tisztaságot tartani - Az ismereteket elsajátítani - Munka-alkalmassági vizsgálaton részt venni - Veszélyt megszüntetni, jelezni - Balesetet jelenteni - Védelmi rendszereket használni

Forrás: http://www.doksi.hu

1650-06/2 18. Egy hegesztett acélszerkezeteket gyártó üzemben dolgozó munkavállalók részére készítse el az elméleti és gyakorlati munkavédelmi oktatási tematikát, és az oktatás ütemezését! Az üzemben a kézi láng- és ívhegesztési munkahelyek mellett lángvágó automaták és védőgázas hegesztő berendezések is találhatók. 1993. évi XCIII. Törvény 31/1995. (VII. 25.) IKM rendelet Vas- és Fémipari Szerelési Biztonsági Szabályzat 47/1999. (VIII. 4.) GM rendelet Emelőgép Biztonsági Szabályzat 143/2004. (XII. 22.) GKM rendelet Hegesztési Biztonsági Szabályzat 25/1998. (XII. 27.) EüM rendelet az elsősorban hátsérülések kockázatával járó kézi tehermozgatás minimális egészségi és biztonsági követelményeiről 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről 2/1998. (I. 16.) MüM rendelet a munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről –

A munkaeszközök veszélyessége

Nagy tömegű és méretű anyagok mozgatásából eredő veszélyek. – Emelőberendezések – Kézi anyagmozgatás A technológiához használt eszközök veszélyei – Darabolóeszközök (forgó, szikraképző) – Lánghegesztő aparátok (égési, robbanási, mozgatási) – Ív és védőgázas berendezések (nagy ívfényű, égési, áramütési) A munkafolyamatok veszélyessége Nagy tömegű és terjedelmű anyagok mozgatásából keletkező veszélyek. – Emelőberendezések – Kézi anyagmozgatás Darabolás – A megmunkálandó anyag hideg vagy termikus darabolása csak az anyag és/vagy eszköz megfelelő rögzítése, illetve stabilitása alatt végezhető el. – A fekete-meleg munkadarabokat meg kell jelölni. – A levágott anyagot - méretétől és súlyától függően - elmozdulás, billenés leesés ellen - biztosítani kell. – A munkadarabon igazítást, változtatást csak a darabolási művelet megszakítása után szabad végezni. – Ha a munkadarab súlya és terjedelme megköveteli, akkor a be- és kiemeléshez megfelelő szervezési intézkedéseket és/vagy emelőeszközöket kell alkalmazni. – A helyszíni szerelésnél végzett kézi vagy gépi daraboláshoz biztonságos munkaállást kell használni. Sorjázás – A darabolás után a keletkezett éleket, sorjákat a munkadarabról el kell távolítani. – A sorjázás eszközét és módját a munkadarab nagysága, anyaga és helye szerint kell megválasztani. – Vékony, könnyen elhajló anyagok (lemezek, szalagok stb.) megfelelő merevítéséről sorjázás során gondoskodni kell. – 3 mm vastagsági méret alatti lemezeket tárgytartós köszörűgépen tilos sorjázni! Élkiképzés – Az élkiképzés műveletét elsősorban előgyártás során kell elvégezni. – Helyszínen végzett gépi élkiképzés során biztosítani kell a célgép egyenletes vezetését, valamint a berendezésnek megmunkálandó anyagról való leesés elleni védelmét. Hajlítás, egyengetés – Hajlításnál a munkadarab megfelelő rögzítését és vezetését biztosítani kell. – Hajlítás közben a munkadarab alátámasztásáról és billenés elleni védelméről gondoskodni kell. – A hajlítási művelet módját (hideg, meleg) és eszközét az anyag tulajdonságai, méretei és felhasználási céljától függően kell meghatározni. – A fekete-meleg munkadarabokat meg kell jelölni.

Forrás: http://www.doksi.hu

–

Több fokozatban történő hajlítás és egyengetés esetén az anyag összetételétől függően feszültségmentesítést kell végezni. – Hajlítás és egyengetés során gondoskodni kell az anyag kivágódása, kicsapódása elleni védelméről. Felületelőkészítés, felhordás – A gondosan drótkefézett, csiszolt, por- és zsírtalanított acélfelületre ecseteléssel, hengerléssel vagy szórással történhet a felhordás, az első rétegnél az ecsetelés javasolt, mivel a mechanikai rásegítéssel a festék jobban behatol a felület mikrorepedéseibe. Leeső, kivágódó tárgyak (emelőgépes szállítás, több szintet érintő szerelési tevékenység esetén) szűk tér, kedvezőtlen testhelyzet feszültség alatt álló energiavezeték, Kötési műveletek,csavarkötés –

Egyszerű nyomatékjelző, illetve nyomatékhatároló nélkül kéziszerszámokkal végzett csavarmeghúzás csak alárendelt csavarkötéseknél alkalmazható. Minden ettől eltérő esetben szerelési utasításban kell megadni – a meghúzó nyomaték nagyságát, – a felületek állapotára vonatkozó követelményeket, – a meghúzás módját, sorrendjét és eszközeit. – A csavarkulcs nyomatékát hosszabbítással növelni tilos! – A csavart elfordulás ellen biztosítani kell. A biztosítás módját - ha szükséges - elő kell írni. Tömegnorma szerinti veszélyességi osztályok a) 35 kg-nál nagyobb és 200 kg-nál kisebb tömegű alkatrészek, részegységek. b) 200 kg-5000 kg tömegű osztatlan szerkezetek. c) 5000 kg-20 000 kg tömeghatár közötti szerkezetek. d) 20 000 kg tömeg feletti szerkezetek. Hegesztés: –

– –

Az intenzív hőközléssel történő technológiai folyamatok jellegük miatt alapvetően tűzveszélyesek ill. az alkalmazott technológiai gázok miatt robbanásveszéllyel is járnak. Az elektromos ívhegesztés különféle változatainál felmerül az áramütés veszélye is, függetlenül attól, hogy az alkalmazott feszültség nem magas (kb. 40 - 80V), de kedvezőtlen körülmények között ez is veszélyes lehet. Ártalmas sugárzások: villamos ív fényhatása, ibolyántúli és infravörös sugárzás, amely igen gyorsan okozhat szemgyulladást, látáskárosodást. elektromágneses és egyéb nagyenergiájú sugárzást. További veszélyt, egészségkárosító hatást gyakorolnak a varrat oxidációvédelmét szolgáló elektróda-bevonatokból és a fellépő vegyi reakciókból keletkező gázok, fémgőz belélegzése, fémpor belélegzése, ózon belélegzése, mérgező gázok belélegzése.

Veszélyforrások jellemzői – tűz- és robbanásveszély – veszélyes felületek (éles, sorjás, egyenetlen felületek, szélek és sarkok, kiálló részek, forró felületek). – elektrosztatikus feltöltődés, – elektromos zárlat, elektromosság okozta tűz vagy robbanás, – védelem nélküli forgó, mozgó alkatrészek, – anyagok vagy tárgyak elmozdulása (esés, gurulás, csúszás, összeomlás), – gépek, járművek mozgása (például emelőgépek, belső szállítás, belső és külső közlekedés), – elektromágneses sugárzás vagy tér, – zaj, infra- és ultrahang, – nem megfelelő munkahelyi világítás, – mechanikai rezgés ( kéziszerszámok), – nyomás alatti közegek ( sűrített gázok), – emelőberendezések, – kézi anyagmozgatás, – tárgyak leesése, – kényelmetlen mozdulatok vagy testhelyzet, – szűk munkahely,

Forrás: http://www.doksi.hu

– rendetlen, elhanyagolt munkahely, – megbotlás, megcsúszás, elesés, – rossz egyéni munkamódszer, – villamos hálózatok és berendezések, – hordozható villamos munkaeszközök, – emberek mozgása, – oxigénhiány, – gyúlékony, robbanékony és oxidáló anyagok, – allergizáló anyagok, – szennyezett munkahelyi levegő (gázok, gőzök, aeroszolok, porok), Kockázatok –

Munkabiztonsági

A gyártási és anyagmozgatási folyamatokból adódóan tűz és robbanásveszély, elütés, elsodrás, leesés, teher leesése, targonca biztonsági berendezés meghibásodás, teher rossz megfogása, letétele – Tűz- és robbanásveszély – Nyomás alatt palackokban tárolt gáz (C2H2, H2) – Nagynyomású oxigén – Nem szabályozott, ellenőrizetlen gázfejlődés – Robbanókeverék kialakulásának lehetősége – Nyílt lánggal égő hegesztő pisztoly – Visszaégés, visszarobbanás – elektromos áram – áramütés – mechanikai sérülések anyagkezelésből – égési sérülések (fekete meleg daraboknál!) – fém- és salakfröcskölés – eszközök, berendezések hibás működése – zúzódás, – lökés, – elsodrás, elütés, – esetleges csúszós felület, – szintkülönbség okozta veszély – botlás, leesés – Munkaegészségügyi – fémgőzök belélegzése – porok belélegzése (fémporok, SiO2) – ózon belélegzése – mérgező gázok, gőzök belélegzése – áramütés – látáskárosodás – zaj – hőterhelés – fizikai túlterhelés (kényszerhelyzetű hegesztéseknél) – égő láng oxigénelvonó hatása – levegő kiszorítása – CO, CO2 atmoszféra keletkezése – – – – – – – –

Pszichoszociális

zavaró ingerek környezetében (zaj, vibráció, rezgés) végzett munka, különösen nagy felelősség (humán erőforrás, családi háttér, anyagi értékekért), döntés kényszer (hiányos információ alapján, nehezen áttekinthető, vagy bonyolult, új helyzetekben döntést kell hozni), egymást gyorsan követő problémák sorozatát kell elhárítani, különösen bonyolult szabályok, utasítások alapján végzett munka, egyszerű, de monoton cselekvést igénylő munka, különösen nagy odafigyelést, vagy türelmet igénylő munka

Kockázatok csökkentése, megelőzése –

Kollektív védelem

Forrás: http://www.doksi.hu

– A szerelés munkaterületét az alkalmazott gép-, berendezés és anyag terhelésének, a várható igénybevétel figyelembevételével kell kialakítani – A munkahelyen a közlekedési utak szélessége, teherbírása és szabad magassága biztosítsa a személyek közlekedésének és a szerelési tevékenységhez kapcsolódó anyagmozgatás biztonságát – A tárolóhelyet az anyag környezetre gyakorolt hatásának, a rakodás-, szállítás- és tárolás módjának figyelembevételével kell kialakítani. – A munkavégzés helyének, biztonságos megközelítésének feltételeit meg kell teremteni. – A szerelési munkahelyen a be- és leesés elleni védelmet biztosítani kell (korlát, elkerítés, lefedés, állványzat stb.) – A tárgyak leesése által veszélyeztetett szerelési munkahelyeken, illetve közlekedési utakon megfelelő védelmet nyújtó műszaki megoldással (védőállvány, védőtető stb.) kell az ott dolgozók és közlekedők biztonságáról gondoskodni. – Az ideiglenes energiahordozó vezetékeket (villamos, gáz, gőz, víz, olaj stb.) úgy kell elhelyezni, hogy azok ne okozzanak botlásveszélyt, és a sérülésnek kitett helyeken mechanikai védelmükről gondoskodni kell. – Üzemben lévő gépek feletti munkavégzésnél olyan állást, munkapódiumot kell biztosítani, amely a leesés és a tárgyak lezuhanása ellen megfelelő biztonságot nyújt. – Illetéktelen személyek elleni bejutás és kikapcsolt állapotban zárható villamos főkapcsoló, – Ha lehetséges automatizált gyártósort kell előnybe részesíteni. – Helyi elszívás alkalmazása! – A gépek folyamatos karbantartása, tisztítása! – Villamos ívhegesztőberendezések hálózati csatlakoztatását olyan módon kell kialakítani, hogy az biztosítsa a hegesztőgép érintésvédelmi rendszerének működését. – A hegesztőmunkahely kialakításánál az ergonómiai elveket is figyelembe kell venni. – Amennyiben az acetiléngáz elvétel meghaladja a gázpalack forgalmazója által előírt, illetve a legfeljebb 800 liter/óra/palack értéket, akkor műszaki intézkedésekkel (palackösszekötő, palack telep, palack köteg, acetilénfejlesztő stb.) kell a biztonságos gázellátás feltételeit biztosítani. Rövid ideig - legfeljebb 10 percig megengedhető 1000 liter/óra/palack gázelvétel érték. – Acetilénfejlesztő berendezés helyisége - csak közvetett fűtésű lehet, - a fűtőtestek és a fejlesztő közötti távolság 60 cm legyen, - megvilágítása robbanásbiztos kivitelű legyen vagy kívülről történjék. – Az 1,0-nél nagyobb relatív sűrűségű éghető gázt felhasználó hegesztőmunkahelyet a környező talajszint alatt (gödör, árok, alagsor, pince stb.) tilos létesíteni! – Hegesztőmunkahelyként olyan helyiség vagy szabadtér, ahol padlószint alatt cső-, kábel-, nyitott szennyvízcsatorna, gyűjtőzsomp van, csak akkor használható, ha gázérzékelővel folyamatosan ellenőrzik a gázmentességet. – Ha a hegesztő tevékenység során veszélyes sugárzással kell számolni, akkor a hegesztői munkahely kialakításánál a vonatkozó sugárvédelmi előírásokat is figyelembe kell venni. – A hegesztőrobotok felállítási helyének kialakítása során figyelembe kell venni a technológiai leírásban meghatározott veszélyes tér alakját és kiterjedését. A veszélyes teret meg kell jelölni és el kell határolni, a belépést reteszelni kell. – A nyíltívű hegesztőmunkahelyet a káros fénysugárzást át nem eresztő és azt elnyelő, nem éghető, illetve égéskésleltető anyagú, rögzíthető térelválasztóval kell elhatárolni a környezettől úgy, hogy az ott tartózkodó személyeket káros fénysugárzás ne érje. – A térelválasztó alsó éle és a padozat között legalább 150 mm-es légrés, a térelválasztó magassága a padló szinttől számítva legalább 1800 mm legyen. – Hegesztőmunkahelyen a szétfröcskölő fém- és salakrészecskék ellen a környezet védelméről is gondoskodni kell. Terület – A telepített hegesztőmunkahely alapterülete legalább 4 m2, padozata csúszásmentes és nem éghető anyagú, felülete egyenletes legyen. – A munkahelyet úgy kell kialakítani, hogy a tevékenységhez szükséges valamennyi eszköz biztonságosan elhelyezhető legyen. Fűtés és szellőzés – Ha az előírt levegőtisztasági értékek a hegesztő légző zónájában természetes szellőztetéssel nem biztosíthatók, akkor mesterséges szellőztetést (pl. helyi elszívást) kell alkalmazni. – Az elszívó berendezést úgy kell elhelyezni, hogy a hegesztő ne kerüljön az elszívás útjába.

Forrás: http://www.doksi.hu

– Nagyobb méretű munkadaraboknál vagy változó hegesztői munkahelyek esetében az elektródafogóval együttmozgó vagy a hegesztési hely mellett felállított - erre a célra gyártott - mozgatható füstelszívó használata indokolt. – A hegesztőanyagok felhasználása során képződő füst és gázemisszió megítéléséhez az adott anyagra vonatkozó Biztonsági Adatlapot kell alapul venni. – Nyitott rendszerű vagy visszatápláló (recirkulációs) elszívóberendezés csak akkor használható, ha a berendezésben az elszívott gáz előírt kellő mértékű megtisztítása biztosított, vagy ha a kifúvott levegőt olyan helyre vagy úgy vezetik el, ahol az a környezetet nem károsíthatja. – Ha a technológia és/vagy a körülmények indokolják, akkor a folyamatos - szükség esetén melegített friss levegő pótlását biztosítani kell. – Ha a hegesztő tevékenység veszélyessége megköveteli, akkor a szellőztető rendszerekbe automatikus működésjelzőket kell beépíteni. – A szellőztető rendszer az üzem zajszintjét a megengedett érték fölé nem növelheti. – A szellőztetés huzatmentes legyen. A légáramlás ne befolyásolja - a hegesztő ívet, - a védőgázt, - a munkadarab hűlési sebességét, - a hegesztő közérzetét. – Az 1,0-nél kisebb relatív sűrűségű gáz használata esetén azok felgyülemlését építészeti megoldásokkal is meg kell gátolni, és felső elvezetésű szellőztetésről kell gondoskodni. – 1,0-nél nagyobb relatív sűrűségű gáz használata esetén alsó elvezetésű szellőztetésről kell gondoskodni. – A gázpalackok csatlakozását úgy kell kialakítani, hogy az ne tegye lehetővé olyan nyomáscsökkentő felszerelését, amely az adott gázfajtához vagy névleges palacknyomáshoz nem alkalmas. Világítás – A hegesztőmunkahelyek mesterséges megvilágításának erőssége feleljen meg a végzett munka minőségéhez szükségesnek, de legalább 300 lux legyen. – Szervezéses védelem – A gépek, berendezések mellett állandó ülőmunkát végző hegesztő részére állítható magasságú, derék- és lábtámasszal ellátott, borulásmentes munkaszéket kell biztosítani. – 2 m szintkülönbség felett végzett hegesztési munkák alatti területet el kell határolni, és a veszélyre figyelmeztető táblákat is el kell helyezni. – Olyan munkakörülmények esetén, ahol a természetes testhelyzettől eltérően kell a munkát végezni (fekvő, guggoló, térdeplő stb.), a hegesztő részére a munka megkönnyítését célzó eszközöket kell biztosítani (pl. gumiszőnyeg, padló, állás), és megfelelő munkaszüneteket kell alkalmazni. – Ha a szűk, zárt térben végzett hegesztési munkáknál munkakörnyezeti levegő értékek és a munkaenergia-forgalom mértéke indokolja, akkor munkaszüneteket kell beiktatni. Ennek gyakoriságát és időtartamát a technológiai utasításban kell meghatározni a vonatkozó szabvány figyelembevételével. – A hegesztő szerszámok, tartozékok és anyagok tárolására zárható és szellőztethető helyiséget vagy szekrényt (ládát) kell biztosítani. – A hegesztett, izzó, fekete-meleg munkadarabot csak az erre kijelölt helyen szabad tárolni és figyelmeztető táblával kell ellátni. – A veszélyes körülmények között (hbsz .11. fejezet) hegesztés akkor végezhető, ha – - a munkát irányító személyt kijelölték, – - a munkavégzés ideje alatt az állandó felügyelet biztosított, – - a tűzjelzés, a tűzoltás és a mentés feltételei biztosítva vannak. – Több munkahelyen, illetve tárgyon egyidőben végzett villamos ívhegesztés esetén biztosítani kell, hogy az egyidejűleg megérinthető felületek között a vonatkozó szabvány szerint veszélyes feszültségkülönbség ne alakulhasson ki, a munkahelyeket egyenpotenciálra kell hozni. – Ha a veszélyes berendezésben éghető vagy egészségkárosító anyagok (gáz, gőz, por) jelenléte nem zárható ki, akkor a vonatkozó szabványban foglalt feltételek mellett, beszállási engedéllyel szabad hegesztési munkát végezni. – A munka megkezdése előtt és a munkavégzés közben méréssel kell meggyőződni arról, hogy, egészségi ártalom veszélye nem áll fenn. – A levegőben 5 m-nél magasabbra vezetett hegesztőtömlőt tehermentesítő kötéllel kell ellátni. Az 5 mnél magasabbra vezetéssel a hegesztőtömlőt nem szabad húzásnak kitenni. – A hegesztő tevékenység befejezése után a munkavégző a helyszínt és annak környékét tűzvédelmi szempontból köteles átvizsgálni, és minden olyan körülményt megszüntetni, ami tüzet okozhat. A munka befejezését az engedélyezőnek be kell jelenteni. munkafolyamatok térben vagy időben való szétválasztása a nem szennyezőktől.

Forrás: http://www.doksi.hu

Munkavédelmi oktatás A vállakozás vezetője a munkavállalót csak olyan munkakörben foglalkoztathatja, illetve csak olyan munkával bízhatja meg, amelynek elvégzésére előzetesen munkavédelmi oktatásban részesült.Előzetes munkavédelmi (elméleti és gyakorlati) oktatásban kell részesíteni a munkavállalót: a.) munkába álláskor, b.) más munkakörbe kerülés, átirányítás, (kirendelés), valamint az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor, c.) munkaeszköz átalakításakor, vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor, A munkavállalóknak a gyakorlati oktatás keretében meg kell ismernie, az oktatást végzőnek meg kell ismertetni a vonatkozó jogszabályban meghatározott előírások figyelembevételével elsősorban: a.) a munkaköréhez tartozó munkaeszközöket, a műszaki védőberendezéseket és személyi védőeszközöket és azok alkalmazását, illetve használatát, b.) a helyes munkamódszert és munkafogást, c.) a munkahely veszélyforrásait és azok elleni védekezés módszereit, d.) a munkahelyen történt, tanulsággal járó munkabalesetek körülményeit, megelőzésük lehetőségeit. – A munkáltatónál a munkavédelmi oktatás és írásbeli nyilatkozattételére vonatkozó dokumentumokat meg kell őrizni. Az oktatást egyébként addig kell folytatni, amíg az oktatott személyek a munkakörükkel összefüggő munkabiztonsági előírásokat megfelelő szinten el nem sajátították. – A vállalkozás vezetője a munkaviszonyban állók ismétlődő munkavédelmi oktatásáról köteles gondoskodni. Az ismétlődő munkavédelmi oktatás gyakorisága évenként minimum 1 óra minden munkavállalót érintően. – A munkaviszonyba lépő és munkaviszonyban álló munkavállalók munkavédelmi oktatásáról "Munkavédelmi oktatási napló"-t kell az oktatást végzőnek vezetni. A munkavédelmi oktatási naplónak tartalmaznia kell: a.) az oktatás időpontját, időtartamát, b.) az oktatást végző nevét, beosztását, c.) az oktatási tematikát, d.) az oktatás helyét, e.) az oktatott személy nevét, munkakörét és aláírását, f.) az oktató aláírását, g.) annak tényét, hogy az oktatott anyag elsajátításáról az oktató meggyőződött. – – – – – – – – – – – – –

Oktatási tematika Fogalmak: Munkabaleset Üzemi baleset Súlyos munkabalesetek ( halálos, súlyos csonkulásos ) Helyismeret, közlekedés, vészkijáratok Általános munkavégzési szabályok, Egyes munkafolyamatok veszélyei, ártalmak Veszélyes anyagok, ártalmak Elsősegélynyújtás Baleset jelentése, kivizsgálása, nyilvántartása. Kollektív védelem ; Szervezés; Egyéni védőfelszerelések és használatuk Gépek, berendezések használatának szabályai Villamos berendezések használatának szabályai Gyakoroltatás –

– – – – – – – –

Egyéni védőeszköz

Fej védelmére: beütődés elleni védősisak, (fej feletti anyagmozgatás) Szem védelem: hegesztéshez hegesztőszemüveg, pajzs, védőszemüveg, álarc. Légzésvédelem: hegesztés, darabolás (ha nincs elszívás) Hallásvédelem: 80-85 dB között kell biztosítani, de nem kötelező viselni 85 dB felett kell biztosítani, és kötelező viselni is a hallásvédő eszközt, ami lehet: vatta, füldugó, fültok, Védőruházat: bőrkötény a hegesztési munkh., Kézvédelem: mechanikai védőkesztyűk, hegesztőkesztyű Lábvédelem: orrmerevítős biztonsági cipő, hőálló talpak, lábfelyvédők, lábszárvédők – –

Forrás: http://www.doksi.hu

–

– Eszköz kiválasztása és ismertetése 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet és 1. 2. 3. mellékletei alapján a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeinek megfelelő eszközök

A fej védelme (a koponya védelme) –

Védősisakok A lábfej védelme

– – –

Szigetelő talpú védőcipő Rendkívül magas vagy rendkívül alacsony hőmérsékletű anyagokkal végzett munkák. Könnyen levethető védőcipők: Amikor fennáll a megolvadt anyag áthatolásának veszélye. Acélbetétes, orrmerevítős védőlábbeli

A szem és az arc védelme Védőszemüvegek, arcvédő maszkok vagy ernyők: – – –

Hegesztési, köszörülési vagy szeparálási munkák. Megolvadt anyaggal vagy annak közelében végzett munkák. Sugárzó hő mellett végzett munkák. Hegesztési munkahelyen -

Ívhegesztésnél:

szemvédelem: 7-től 13-as szűrőfokozatokkal rendelkező hegesztőpajzs viselése kötelező -

ponthegesztésnél: szemvédelem: 1,7-es szűrőfokozatú száras hegesztőszemüveg

lánghegesztésnél:

szemvédelem: 3, 5, vagy 6-os fokozatú száras vagy zárt hegesztőszemüveg (láng erősségének megfelelően) -

plazmavágásnál 6-os felett

A légutak védelme - Szórással végzett festés, amennyiben az elszívás nem megfelelő. fémgőzök belélegzése ellen: FFP2D részecskeszűrő vagy olyan hegesztőpajzs, ami szűrt levegős, levegőbefúvással működik. A test, a kar és a kéz védelme -

Egész test védelme: hő- és lánghatás elleni védőruházat, elektromos ív hatása elleni védőruházat, bőrkötény

Kézvédelem: hő- és lánghatás elleni védőkesztyű

Lábvédelem: hőhatás és kontakt hő elleni védőlábbeli

Az egyéni védőeszköz személyi használatra szolgál, kihordási ideje nincs, és azt a munkáltató írásbeli engedélye nélkül a munkahelyről hazavinni nem szabad. –

Megrendelés, beszerzés, nyilvántartás

Forrás: http://www.doksi.hu

az egyéni védőeszköz, mint végtermék ellenőrzésében részt vevő bejelentett ellenőrző szerv azonosítási számát) tartalmazza. Magyar nyelvű ismertető is kötelező. –

Munkavégzési- és magatartási szabályok

A munkahelyen tanúsított magatartás lényeges elem a baleset, a foglalkozási megbetegedés megelőzésében. A legfontosabb magatartási szabályok, követelmények a következők: - A munkavállaló köteles a számára kijelölt időben és helyen munkára alkalmas állapotban, kipihenten, alkohol vagy egyéb szer hatásától mentesen megjelenni. - A munkaidőt a számára kijelölt helyen munkában tölteni. Köteles betartani a munkahelyen a munkahelyre vonatkozó előírásokat. Csak azon a munkahelyen tartózkodhat, ahová beosztották, és csak azzal a munkával, feladattal foglalkozhat, amivel megbízták. Ezzel megelőzhető, hogy olyan géphez, berendezéshez nyúljon, amelynek működését, biztonságos kezelését nem sajátította el. - Köteles a munkavállaló a biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályokat és ismereteket elsajátítani, és azokat alkalmazni. - A dolgozó a munkakezdés előtt győződjön meg a rendelkezésére bocsátott munkaeszközök biztonságos állapotáról, és rendeltetésüknek megfelelően, a munkáltató utasítása szerint használja őket. Tilos a játék, a rendbontás. - A munkavállaló, a tanuló kizárólag olyan munkát végezhet, amire kiképezték kioktatták. Kivételt jelent, ha baleset, tűzeset vagy egyéb rendkívüli esemény elhárításában kell részt vennie. - A munkavégzéshez az egészséget, a testi épséget nem veszélyeztető ruházatot kell viselni. Azokon a munkahelyeken, ahol egyéni védőeszköz, védőruha használata előírt, a dolgozó köteles ezeket rendeltetésének megfelelően használni, a védőeszközök napi tisztításáról, karbantartásáról gondoskodni. - Köteles a dolgozó a védőberendezéseket rendeltetésszerűen használni, működőképességük megóvására ügyelni. - A munkaterületen a fegyelmet, a rendet és a tisztaságot meg kell tartania. A közlekedési utakat tilos eltorlaszolni! A tisztaság is csökkenti a balesetveszélyt. (Pl. az olajfoltot azonnal fel kell takarítani, az elcsúszás megelőzésére.) - A dolgozó köteles a részére előírt orvosi vizsgálaton megjelenni. - A munkavállaló köteles a munkatársaival együttműködni, és olyan magatartást tanúsítani, hogy az sem saját, sem más munkáját ne zavarja, egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse. A veszélyt jelentő rendellenességet azonnal jelezni kell a felettesnek, és intézkedést kell kérni a rendellenes helyzet megszüntetésére. - Balesetet, rosszullétet, sérülést szintén azonnal jelenteni kell a munkahelyi vezetőnek. - A dohányzásra vonatkozó tilalmat be kell tartani, és erre figyelmeztetni kell azokat, akik vétenek az előírás betartása ellen. Tűz- és robbanásveszély esetén a magatartási szabály megszegése súlyos, rosszabb esetben emberéletet követelő következménnyel járhat. - A munkavállaló joga, hogy megkövetelje az előírt védőeszközt, a védőberendezés működőképességét. Jogosult és köteles a munkavégzéshez szükséges ismeretek elsajátítására, amelyről a munkával megbízó meggyőződik. Jogosult továbbá a munkavégzéshez szükséges ismeretek elsajátításához betanulási időre. - A dolgozó jogosult, sőt köteles a munkát megtagadni abban az esetben, ha olyan munkát kellene végeznie az előírt feltételek (pl. védőeszköz, védőberendezés) nélkül, amely saját vagy mások életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. - A hegesztő köteles a hb. szabályzat előírásain túl az általános és a helyi munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi követelményeket, valamint a hegesztő-berendezésre vonatkozó gyártói használati utasításban foglaltakat megtartani. - A hegesztő köteles a munkahelyet, a munkaeszközöket, az egyéni védőeszközöket (ezek állapotát, használhatóságát) munkakezdés előtt - és szükség szerint közben is - ellenőrizni. -A munkahely vizsgálata során különös gonddal ellenőrizni kell: - a közlekedési utak szabadon hagyását, - éghető anyagok jelenlétét a közelben, - Hegesztőmunkahelyen hegesztő tevékenységet csak akkor szabad végezni, ha az kielégíti - a Hegesztési Biztonsági Szabályzat követelményeit, és a hatályos környezetvédelmi, egészségügyi, kémiai, egyéb biztonsági és tűzvédelmi előírásokat. - Hegesztést önállóan végezhet, aki: - betöltötte a 18. életévét, és - a feladat elvégzésére a vonatkozó jogszabály szerint előzetes és időszakos munkaköri orvosi vizsgálat alapján alkalmas, és - államilag elismert hegesztői képesítéssel és tűzvédelmi szakvizsgával rendelkezik. –

Forrás: http://www.doksi.hu

–

Rendellenes körülmények, vészhelyzetek és elhárításuk

MvT. 45 §-a által előírt Mentési Terv célja, hogy a rendellenes körülmény kialakulásának esetére – amikor a szabályos üzemeltetésre vonatkozó biztonsági előírások nem tarthatók be – összehangolja az érdekeltek, illetve a felelősként kijelölt személyek tevékenységét a kritikus helyzet felszámolásában, az érintett munkavállalók mentése során. Az égés folyamatának egyszerű fizikai leírása megadja, hogy éghető anyag, égést tápláló anyag és inicializáló gyújtóenergia egyidejű jelenléte esetén indul be az égési folyamat. A megelőző tűzvédelem feladata, hogy az egyidejű jelenlét lehetőségét kizárjuk ill. az előfordulás valószínűségét minimumra csökkentsük. A folyamatban lévő tűzesetnél a leküzdés módszere a tényezők valamelyikének eltávolítása. Ezek természetesen nagymértékben leegyszerűsített elméleti megállapítások. A gyakorlati megvalósításhoz jóval árnyaltabb, bonyolultabb feltételrendszer ismerete szükséges. Ebből a fontosabb tényezők: éghető anyagok és azok égési, robbanási paramétereinek ismerete, az anyagtulajdonságokhoz igazodó, megfelelő oltóanyag ismerete, alkalmazása, az objektum, létesítmény jellegéhez, ún. tűzterheléséhez igazodó tűzvédelmi rendszer megvalósítása, tűzriadó- és tűzvédelmi terv készítése, stb. A fentiekben említett követelményekről az Országos Tűzvédelmi Szabályzat, mint kötelező érvényű előírás rendelkezik. A robbanás olyan speciális, igen rövid időintervallumban lezajló égési folyamat, amely károsító hatását a keletkező nyomáshullámok útján fejti ki. Előfordulhat nem csak összetételük miatt robbanásveszélyes anyagoknál, hanem önmagukban nem gyúlékony anyagoknál is, ha azok meghatározott koncentrációval, egyenletes eloszlásban vannak lebegő szemcsék formájában a levegőben jelen. Ez az ún. porrobbanás. Főként porhalmazállapotú anyagok szállításánál, feldolgozásánál fordul elő. Az inicializáló gyújtóenergiák között speciális helyet foglalnak el az elektrosztatikus feltöltődések kapcsán fellépő kisülések. Ezek megelőzése, megakadályozása komplex, gyakorlati kisérletezést és speciális szakismereteket igénylő feladat. Segélykérő telefonszámok: Mentők: 104 Tűzoltók: 105 Közös: 112 Bármilyen rendellenes körülmény, vészhelyzet esetén a gépek leállítása, karbantartók értesítése! Előre nem látott vészhelyzetekre riasztási és intézkedési terv szerint. Üzemzavar esetén: a gép javítási munkáit csak az arra kijelölt karbantartó végezheti. A villamos berendezést – beleértve a biztosító cserét is – csak az arra illetékes villanyszerelő javíthatja.

Forrás: http://www.doksi.hu

1650-06/2 19. Készítse el egy textilipari kelmét (szövetet) előállító üzemben dolgozó munkavállalók elméleti és gyakorlati oktatási tematikáját, és az oktatás ütemezését Információtartalom vázlata – – – – –

–

Munkavégzésre vonatkozó jogszabályok: o 93 évi XCIII sz. tv Munkavédelmi törvény o 2/1998 (I. 16.) MüM rendelet a munkahelyi jelzésekről o 3/2002 (II. 8. ) SzCsM-EüM rend a munkahelyek minimális mv-i követelményei o 33/1998 (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai ill. orvosi vizsg. és vélemény o 25/1998 (XII. 27.) kézi tehermozgatás, hátfájás kockázata o 22/2005 (VI. 24.) EüM. rend.: Rezgésexpozíciónak kitett munkaváll. von. min. mv-i követelmény o 65/1999. ( XII. 22.) EüM. Rend.: Egyéni védőeszköz használatról o 66/2005 (XII. 22.) EüM rendelet: zajexpozíció ell. védelem A műhelyek kialakításánál, méretezésénél figyelembe kell venni a végzendő munka jellegét, a termelő berendezések által elfoglalt terület nagyságát, a gépek kezelési helyigényét, a szállítási és közlekedési utak területét, az anyaglerakó helyek méreteit. A munkafolyamatok veszélyessége: Kártológép: az éles karmok, amelyek a szálakat irányba”fésülik” súlyos kézsérülést okozhatnak. Reteszelt védőrács alkalmazása szükséges. Szövő, fonógépek:forgó, mozgó alkatrészek veszélyei-orsó, vetélő Hajtóművek veszélyei:a meghajtómotor forgását különböző(ékszíj, fogaskerék, forgattyústengely) áttételeken keresztül viszik át a meghajtandó egységre.(forgó vagy egyenes vonalú mozgássá alakítás). Ezeket, a hajtóműveket védőburkolattal kell ellátni. A korszerű szabászatokon terítőgépeket alkalmaznak. A terítő kocsi sínen mozog. Súlya miatt a kerekek alá kerülő ujjakat szétnyomhatja vagy levághatja. A sérülések megakadályozására a terítőgép kerekek előtt védőkeretet ill. a terítőgép kezelőoldalán ütközésvédőt szerelnek fel. Ez az újfajta ütközésvédelem azonnal leállítja a gépet (vészleállítás), ha a berendezés emberrel vagy tárggyal ütközik. A szabászati eszközök közül különösen balesetveszélyesek a metsző és vágó szabászgépek. Ezek kezelése nagy figyelmet igényel, mert a nagy sebességgel mozgó kések súlyos sérüléseket okozhatnak. A balesetek elkerülése érdekében: - a kör- és kardkéses szabászgépeken ujjvédő berendezés van és a kés szabáshoz nem használt részét plexiüveg burával burkolják, melyet az ujjvédővel együtt kell használni -

ha a gépet nem használják, akkor a kézvédőt le kell engedni a talplemezre. A szabás megkezdése előtt a kézvédőt a legfelső kelmeréteg magasságába kell beállítani,

Veszélyforrások jellemző − Fizikai veszélyforrás (munkaeszközök, járművek, anyagmozgató eszközök mozgásából származó veszélyek ) o zúzódás, o lökés, o egyenetlen felület, o elsodrás, elütés,

Forrás: http://www.doksi.hu

o anyagtörés, o rakat egyensúly megbomlása,. o esetleges csúszós felület, o szintkülönbség okozta veszély – botlás, leesés o hideg, meleg munkahely o por o zaj o rezgés o elektromos áram – áramütés Veszélyes anyagok, hulladékok: A keletkező veszélyes hulladékok gyűjtését szelektíven kell megvalósítani. A biztonsági adatlap alapján meg kell határozni, mely anyagok NEM tárolhatók egy tárolóban, ezeket külön-külön edényben-műanyagzsákban kell elhelyezni. A” tárolóedények”-nek olyanoknak kell lenni, hogy abból semmilyen anyag ne szivároghasson ki a környezetbe. A veszélyes hulladéktárolókat a többi tárolótól (alapanyag, egyéb hulladék) fizikailag teljesen elhatárolva kell kialakítani, lehetőleg különálló épületben. A hulladékkezelés folyamatának lépései: - a hulladékok összegyűjtése, -

a hulladékok előkezelése,

átmeneti tárolása,

a hulladékok elszállítása,

a hulladékok feldolgozása,

a hulladékok végleges elhelyezése.

Kockázatok: • Munkabiztonsági: o Gyártási folyamatok veszélyessége-zaj, rezgés o Anyagmozgatási veszélyek: elütés, elsodrás, leesés, teher leesése, munkaeszköz törése, targonca biztonsági berendezés meghibásodás, teher rossz megfogása, letétele, •

• • • • • • • • •

• • •

Munkaegészségügyi: Vegyi anyagok( kelmefestékek) veszélyei, biztonsági adatlap ismerete anyagmozgatás-hátfájás kockázata, foglalkozási expozíció, foglalkozási megbetegedés pl.: zaj, rezgés Pszichoszociális: zavaró ingerek környezetében (zaj, vibráció, rezgés) végzett munka, különösen nagy felelősség (humán erőforrás, családi háttér, anyagi értékekért), döntés kényszer (hiányos információ alapján, nehezen áttekinthető, vagy bonyolult, új helyzetekben döntést kell hozniuk), egymást gyorsan követő problémák sorozatát kell elhárítania, alkotó szellemi tevékenység, különösen bonyolult szabályok, utasítások alapján végzett munka, egyszerű, de monoton cselekvést igénylő munka (rutin szellemi munka), különösen nagy odafigyelést, vagy türelmet igénylő munka (fogyatékosokkal, betegekkel, gyermekkorúakkal, büntetés-végrehajtás stb. foglalkoznak).

Kockázatok csökkentése, megelőzése: • Kollektív védelem: o biztonsági berendezések: hangjelzés, fényjelzés,  Védőburkolatok, védőkorlátok használata  Közlekedési utak kijelölése • Szervezéses védelem: o A munkafolyamatok összehangolása pl.: az anyagok betárolása, kiszedése, csomagolása, o gyártás folyamán a különböző munkafolyamatok felcserélése a munkavállalók között a monotónia elkerülésére.

Forrás: http://www.doksi.hu

o •

Munkaközi szünetek beiktatása

Egyéni védőeszköz: o Leesés, beütődés, ráesés: o Lábvédelem: o Légzésvédelem o Kézvédelem: mechanikai védőkesztyű, vagy veszélyes anyag használata esetén: vegyszerálló védőkesztyű o Zaj: megfelelő hallásvédő pl.: fültok megfelelő csillapítással SNR érték helyes megválasztása o Egyéni védőeszközök használata, tisztítása, cseréje, védelmi képessége, használati ideje, felülvizsgálata

A MUNKAVÉDELMI OKTATÁS RENDJE „Mvt. 55. § (1) A munkáltatónak oktatás keretében gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállaló a) munkába álláskor, b) munkahely vagy munkakör megváltozásakor, valamint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor, c) munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor, d) új technológia bevezetésekor elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat ésinformációkat. Az oktatást rendes munkaidőben kell megtartani, és szükség esetén időszakonként - a megváltozott vagy új kockázatokat, megelőzési intézkedéseket is figyelembe véve - meg kell ismételni. Az oktatás elvégzését a tematika megjelölésével és a résztvevők aláírásával ellátva írásban kell rögzíteni. (2) Az (1) bekezdésben előírt ismeretek megszerzéséig a munkavállaló önállóan nem foglalkoztatható.” A munkavédelmi oktatás általános szabályai A vállalkozás valamennyi munkavállalójának kötelessége, hogy a munkaköréhez kapcsolódó elméleti és gyakorlati munkavédelmi előírásokat elsajátítsa, a munkakörével kapcsolatos veszélyeket és ártalmakat, egészségkárosodási kockázatokat felismerje és az ellenük való védekezés, megelőzés előírásait alkalmazni tudja. A munkavédelmi oktatást munkaidőben kell tartani és azon való részvétel kötelező. A munkavállalóknak - az oktatás időtartamára, vagy az emiatt kiesett munkaidőre - átlagkeresetet kell fizetni. A munkavédelmi (elméleti és gyakorlati) oktatás megtartását a vállalkozás vezetője vagy az általa felkért személy végzi. A munkavédelmi oktatás munkavédelmi szakember által összeállított oktatási tematika alapján történik. A munkavédelmi oktatást végző a munkavállalók munkavédelmi ismereteinek elsajátításáról meggyőződik. Ennek tényét oktatás esetén a jegyzőkönyv aláírásával tanúsítja. A munkavédelmi oktatás személyi és tárgyi feltételeiről illetve egyéb oktatási segédletek biztosításáról a vállalkozás vezetője gondoskodik. A munkaviszonyba lépők munkavédelmi oktatása A vállakozás vezetője a munkavállalót csak olyan munkakörben foglalkoztathatja, illetve csak olyan munkával bízhatja meg, amelynek elvégzésére előzetesen munkavédelmi oktatásban részesült.Előzetes munkavédelmi (elméleti és gyakorlati) oktatásban kell részesíteni a munkavállalót: a.) munkába álláskor, b.) más munkakörbe kerülés, átirányítás, (kirendelés), valamint az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor, c.) munkaeszköz átalakításakor, vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor, A munkavállalóknak a gyakorlati oktatás keretében meg kell ismernie, az oktatást végzőnek meg kell ismertetni a vonatkozó jogszabályban meghatározott előírások figyelembevételével elsősorban: a.) a munkaköréhez tartozó munkaeszközöket, a műszaki védőberendezéseket és személyi védőeszközöket és azok alkalmazását, illetve használatát,

Forrás: http://www.doksi.hu

b.) a helyes munkamódszert és munkafogást, c.) a munkahely veszélyforrásait és azok elleni védekezés módszereit, d.) a munkahelyen történt, tanulsággal járó munkabalesetek körülményeit, megelőzésük lehetőségeit. A munkáltatónál a munkavédelmi oktatás és írásbeli nyilatkozattételére vonatkozó dokumentumokat meg kell őrizni. Az oktatást egyébként addig kell folytatni, amíg az oktatott személyek a munkakörükkel összefüggő munkabiztonsági előírásokat megfelelő szinten el nem sajátították. A munkaviszonyban álló munkavállalók ismétlődő (időszakos) munkavédelmi oktatása A vállalkozás vezetője a munkaviszonyban állók ismétlődő munkavédelmi oktatásáról köteles gondoskodni. Az ismétlődő munkavédelmi oktatás gyakorisága évenként minimum 1 óra minden munkavállalót érintően. A munkaviszonyba lépő és munkaviszonyban álló munkavállalók munkavédelmi oktatásáról "Munkavédelmi oktatási napló"-t kell az oktatást végzőnek vezetni. A munkavédelmi oktatási naplónak tartalmaznia kell: a.) az oktatás időpontját, időtartamát, b.) az oktatást végző nevét, beosztását, c.) az oktatási tematikát, d.) az oktatás helyét, e.) az oktatott személy nevét, munkakörét és aláírását, f.) az oktató aláírását, g.) annak tényét, hogy az oktatott anyag elsajátításáról az oktató meggyőződött. Oktatási tematika: 34. Fogalmak: Munkabaleset Üzemi baleset Súlyos munkabalesetek ( halálos, súlyos csonkulásos ) 35. Helyismeret, közlekedés, vészkijáratok 36. Általános munkavégzési szabályok, Orvosi alkalmassági vizsgálat 37. Egyes munkafolyamatok veszélyei, ártalmak 38. Veszélyes anyagok, ártalmak 39. Elsősegélynyújtás 40. Baleset jelentése, kivizsgálása, nyilvántartása. 41. Kollektív védelem ; Szervezés; Egyéni védőfelszerelések és használatuk 42. Gépek, berendezések használatának szabályai 43. Villamos berendezések használatának szabályai 44. Gyakorlat Munkavégzési szabályok: Általános követelmények • munkát végezni csak kipihent, alkohol- és más, a munkavégzés biztonságát károsan befolyásoló szer hatásától mentes állapotban szabad. • A munka megkezdésekor és a munka végzése közben meg kell győződni arról, hogy a munkavállaló a munkavégzésre alkalmas állapotban van-e. • Ellenőrizni kell a munka megkezdésekor, a munkavégzés ideje alatt, hogy a munkahely és a munkaeszköz, továbbá az alkalmazott technológia kielégíti e az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzést, továbbá a higiéniai követelményeket. • Gondoskodni kell az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés megszervezéséről, a szükséges munkaeszközökkel történő ellátásról, kollektív és egyéni védőeszközök megfelelő mennyiségben történő rendelkezésre állásáról. • Gépet, gépalkatrészt tisztítani, karbantartani csak biztonságos kézieszközzel, szerszámmal szabad. A használható eszközöket, szerszámokat a munkáltató állapítja meg. • Gépet, gépi berendezést csak az javíthat, akit erre kiképeztek és felhatalmaztak.

Forrás: http://www.doksi.hu

1650-06/2 20. Egy műanyagipari termékeket előállító üzemben dolgozó munkavállalók részére készítse el az elméleti és a gyakorlati oktatási tematikát, és az oktatási ütemtervet! A műanyagból készült termékeket fröccsöntő- és sajtológépeken állítják elő. Információtartalom vázlata – A munkaeszközök veszélyessége A műanyag –feldolgozó iparban elterjedten használt eljárás. Nagy mennyiségű, sorozatgyártásra és egyedi darabok előállításár egyaránt alkalmazható, a szerszám cserélhető. Azok a műanyag (és gumiipari) fröccsöntő gépek, amelyeknél a munkadarab behelyezése vagy, kivétele kézzel történik, veszélyes munkaeszközöknek minősülnek. –

A technológia veszélyessége

Különböző műanyagok feldolgozása során különböző veszéllyel, ártalommal kell számolni. Így pl. veszélyes anyagokkal , mechanikai veszélyekkel, hő hatással, sztatikus feltöltődéssel, esetenként zaj ártalommal is. A legfőbb veszély a gépek használatával függ össze, ami nem csak az üzemeltetési műveletekre vonatkozik, hanem az elkészítő, anyagbefűzési, tisztítási és karbantartási műveletekre egyaránt. A megtörtént súlyos csonkulásos munkabalesetek tanulságai alátámasztják veszélyességüket. A sajtoló, fröccsöntő és fúvógépek présasztalaira négyzetcentiméterenként akár többtonnányi szerszámzáró nyomás hat. Megfelelő védőburkolat alkalmazásával és rendeltetésszerű használatával előzhetők meg a csonkulásos, zúzódásos balesetek. A gyakori kivitelezés során a veszélyes géprészeket burkolattal látják el. A mozgatható, eltávolítható védőburkolatokat reteszeléssel kell ellátni, működő képességét rendszeresen ellenőrizni kell. A védőburkolat nyitásakor a mozgó géprésznek le kell állnia. – Veszélyforrások jellemzői – Porzás – Sztatikus feltöltődés – Mechanikai veszélyek, forgó mozgó berendezések. – Zaj ártalom – Kockázatok A sajtoló, fröccssajtoló, fröccsöntő és fúvógépek présasztalaira négyzetcentiméterenként akár többtonnányi szerszámzáró nyomás hat. Géprészek, anyagok magas hőmérséklete a műanyag feldolgozás sajátos veszélyforrása. Égési sérülés a következménye. Csúszás, elesés, botlás veszélyei. Statikus feltöltődés. Zaj ártalom. Tűz és robbanás veszély. Mechanikai veszélyek a forgó, mozgó berendezések. A késztermék még meleg, égési sérülést okozhat – Munkabiztonsági A szakaszos üzemű présgépek veszélyes munkaeszközök körébe tartoznak. – Munkaegészségügyi – Pszichoszociális – Kockázatok csökkentése, megelőzése Megfelelő védőburkolat alkalmazásával és rendeltetésszerű használatával előzhetők meg a csonkulásos, zúzódásos balesetek. A gyakorlati kivitelezés során a veszélyes géprészeket burkolatokkal látják el. A mozgatható, eltávolítható védőburkolatokat reteszeléssel kell ellátni, működő lépességét rendszeresen ellenőrizni kell. Időszakos ellenőrző felülvizsgálat: A munkaeszköz és annak elemei az üzemeltetés során elhasználódnak, a biztonságot szolgáló alkatrészei elkopnak, ebből bekövetkezhet olyan meghibásodás, amely a munkaeszköz kezelőjét, vagy a hatókörzetében tartózkodó személyt veszélynek teheti ki. Ebből következik a munkáltatónak az a kötelezettsége – 14/2004 (IV. 19.) FMM. rendelet alapján - , hogy a munkaeszközön időszakos ellenőrző felülvizsgálatokat is kell végezni. Célja annak megállapítása, hogy a munkaeszköz alkatrészeinél, működtető elemeinél nem

Forrás: http://www.doksi.hu

következtek-e be olyan kopások, szerkezeti elváltozások, amelyek veszélyt okozó meghibásodáshoz vezethetnek. Az időszakos ellenőrző felülvizsgálatra kötelezett munkaeszközök körét és gyakoriságát – a gyártói üzemeltetési dokumentáció, valamint a szabványok figyelembe vételével – a munkáltató határozza meg. A leghosszabb felülvizsgálati időszak az öt évet nem haladhatja meg. A felülvizsgálat megállapításait, a megtett intézkedéseket jegyzőkönyvben kell rögzíteni, melyet a következő időszakos ellenőrző felülvizsgálat időpontjáig meg kell őrizni. –

Kollektív védelem

Égés elleni védőintézkedések: a) Műszaki intézkedések: - a felületi hőmérséklet csökkentése; - hőszigetelés (pl. fa-, parafa-, üveggyapot borítás); - védőburkolat (árnyékolás vagy elzárás); - a felület megváltoztatása (pl. érdesítés, bordázás). b) Szervezési intézkedések: - figyelmeztető utasítások (figyelmeztető jelképek, vizuális és akusztikai figyelmeztető jelzések); - betanítás, kiképzés; - műszaki dokumentáció, használati utasítás. c) Személyi védőintézkedések: -

személyi védőeszközök. –

Szervezéses védelem

üzemmódok:    

kétkezes vezérlés, a veszélyes mozgások idejére lekötöm a két kezét, (üzemmód lassabb) (az alkalmazás feltételeit tudni kell vizsgán!) lábindítás, gyorsabb üzemmód: zárt szerszám és a technológiai paraméterek helyes megválasztása sorozatlöketnél a munkatér védelem, beállító üzemmód: a gépek beállításánál használatos és önkényesen állíthatom amennyiben a munkaeszközön elérő biztonsági fokozatok vannak kialakítva a gépen, akkor üzemmód kapcsolóra van szükség:

Műszaki előírás:

illetéktelen használat ellen az indítókapcsolót üzem szünetben zárva kell tartani az üzemmód kapcsolót üzem közben zárhatóan kell tartani, szabványokban szereplő követelményeknek megfelelően. A munkavédelem szabályzó rendszerében ez a magatartási szabályok közé tartozik, üzemeltetési dokumentációkban nem szerepel, ezért a munkáltatónak kell szabályozni!! – Egyéni védőeszköz Szem és arcvédelem • Szemüvegek • Arcvédő maszkok A légutak védelme • Porszűrők, gázszűrők A kéz és a kar védelme • Védőkesztyűk • Vegyszerek ellen A lábfej és a lábszár védelme • Félcipők, biztonsági csizmák • Antisztatikus sipők • Térdvédők Test védelem • Védő ruházat hőálló védőöltözet

Forrás: http://www.doksi.hu

• •

Porálló védőruhák Bőrkötények

Egyéni védőeszközökkel kapcsolatos legfontosabb jogszabályok Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítása a munkáltató átháríthatatlan kötelessége, amelynek a munkavállalók ez irányú felelősségével összhangban kell eleget tennie [1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 2. § (2) bekezdés]. Az Mvt. értelmében a munkáltatónak írásban meg kell határoznia azokat a feladatokat, eljárásokat, amellyel biztosítja a munkavállalók - és indokolt esetén más személyek - részére a szükséges egyéni védőeszközöket [egyéni védőeszköz juttatásának belső rendje - Mvt. 56. §] – Munkavégzési- és magatartási szabályok 1651-06/1 15. Villanyszerelési tevékenységet végző cég külső szerelési munkahelyein folyó munkavégzéséhez válassza ki és ismertesse az egyéni védőeszközöket, adjon tájékoztatót azok rendeltetésszerű használatáról! Információtartalom vázlata –

A kockázatok értékelése –

Veszélyek

–

Ártalmak

Eszköz kiválasztása és ismertetése

Megrendelés, beszerzés, nyilvántartás

A fentiekben meghatározott védőruházat, egyéni védőeszközök beszerzése a munkáltató feladata. Amennyiben a meghatározott védőeszköz beszerzése akadályba ütközik, akkor helyette csak azonos vagy jobb védelmi képességű eszköz szabad biztosítani. A védőeszközhöz gyártói megfelelőségi nyilatkozat és (vagy típusvizsgálati tanúsítvány kell/CE-jeles/), és magyar nyelvű ismertető is kötelező. –

Juttatás rendje

Forrás: http://www.doksi.hu

egészségének védelmére terveztek, illetve vizsgáltak. A munkakörönkénti kockázatértékelés alapján megállapított veszélyek elleni egyéni védőeszközöket ki kell adni dolgozóknak munkavégzés előtt. Szabályok: A védőeszköz személyes használatra szolgál, kihordási ideje nincs. Amennyiben a munkavégzés körülményei megkívánják, hogy valamely védőeszközt ne csak egy személy, hanem többen is használjanak, megfelelő intézkedéseket kell tenni annak biztosítására, hogy az ilyen használat ne jelentsen egészségügyi, vagy higiénés kockázatot a használók számára. A védőeszközt a munkáltató ingyenesen biztosítja. A munkáltató előzetesen tájékoztatja a munkavállalót azoknak a kockázatoknak a jellegéről és mértékétől, amelyekkel szemben a védőeszköz használata őt megvédi, továbbá gondoskodik arról, hogy a munkavállaló megtanulja a védőeszköz használatának módját. ( szükség esetén gyakorlati képzést is biztosít a munkáltató.) A tájékoztatás és a gyakorlati képzés megtörténtét a munkáltató írásban dokumentálja, és a munkavállalóval aláíratja. A munkavállalót egyéni védőeszköz hiányában, vagy alkalmatlan védőeszközzel foglalkoztatni nem szabad. –

Használat szabályai: –

Általános Speciális

Gyakoroltatás

Magyar nyelvű használati utasítás alapján munkavédelmi oktatás keretében, be kell mutatni a védőeszköz használatát, és azt gyakoroltatni kell a dolgozóval. –

Karbantartás (tisztítás)

Tárolás, csere, selejtezés

Felülvizsgálat –

Munkáltatói

Rendszeresen ellenőrizni köteles, hogy használják, és tisztán tartják a dolgozók az egyéni védőeszközöket.

Forrás: http://www.doksi.hu

–

Munkavállalói

Forrás: http://www.doksi.hu

1652-06/2 11. A cégvezetés számára mutassa be, hogy a konzervgyártó üzem létesítésével kapcsolatosan milyen munkavédelmi követelményeket kell teljesíteniük, hogy az üzem megfeleljen a hatályos előírásoknak! Konzervipari technológia leírása: A konzervipar csaknem valamennyi zöldség és gyümölcs feldolgozását végzi, s egyik jellemzője a termékek hőkezeléses tartósítása. Az előbbiek mellett húsos ételek, száraz tészta stb. előállítása is folyik. A konzervipari technológia főbb műveletei: nyersanyagfogadás, válogatás, tisztítás, aprítás, előfőzés, sűrítés, töltés, zárás, hőkezelés, csomagolás, raktározás, szállítás. Információtartalom vázlata –

A termelési folyamatnál alkalmazott munkaeszközök, gépek és berendezések biztonságtechnikája

A biztonságtechnika feladata a gép veszélyforrásai hatóképességének csökkentése, esetleg megszüntetése, valamint a veszélynek kitett munkavégző védekezésének segítése. A telepítéssel kapcsolatos biztonságtechnikai szempontok o

A feldolgozó gépeket a technológiai sorrendnek megfelelően kell telepíteni, ezáltal elkerülhető a félkész termékek (balesetveszélyes) anyagmozgatása.

A nehéz, stabil gépeket alapozni kell.

o o o o o

A gépalap kellő nagyságú és szilárdságú legyen. A gépalapok és gépek rezgéscsökkentéséről gondoskodni kell. Nagy tömegű és/vagy rázkódású gépeket ajánlatos a földszinten elhelyezni. A legnagyobb pontosságot igénylő gépek kerüljenek a legjobb megvilágítású helyre. A gépek javításhoz könnyen megközelíthetők legyenek (a körüljárhatósághoz a távolság 60 cm legyen, faltól-oszloptól 50 cm, stb.). Megfelelő területet kell biztosítani az anyagtároláshoz (nyersanyag, termék, selejt, stb.). A környezetet veszélyeztető gépeket (pl. zaj, hő, por) lehetőleg el kell különíteni. Törekedni kell a szállítási és közlekedési utak szabadon tartására. A szerszámok elhelyezése lemez-szekrényben.

o o o o

Általános követelmények a konzervipari berendezésekre: 

berendezéseket és edényzetet, csővezetékeket, amely az élelmiszerrel érintkezésbe kerül az alábbi szempontok szerint kell megtervezni és kialakítani: • • • • • • • • • •

Egyértelműen tisztítható, fertőtleníthető és szerelhető legyen. A csővezetékek, tartályok tisztítása, fertőtlenítése, öblítése legyen megfelelő, ahol szükséges, ott a javítás, tisztítás, fertőtlenítés, ellenőrzés céljából a berendezés szétbontható, egységei elmozdíthatóak legyenek. A berendezések, eszközök kialakításánál a pangást okozó tereket kerülni kell, A feltöltő, lefejtő flexibilis csővezetékeket szabad végeit lezárva úgy kell tárolni az állványon, hogy a csővezeték a padozattal ne érintkezzen. Rozsdamentes csővezetékek gyorsan oldható higiénikus kötésekkel legyenek ellátva A csővezeték íveknek simáknak kell lenniük A berendezések kialakításakor kerüljük az üveg alkalmazását. A használatos jelzőrendszerek, kémlelő nyílások lehetőség szerint törhetetlen műanyagból készüljenek A berendezések, tartályok, csővezetékek lehetőség szerint rozsdamentes acélból készüljenek, a felület épségének biztosításával. A berendezések karbantartását lehetőség szerint a feldolgozó területen kívül, vagy a feldolgozástól időben elkülönítve kell végezni. A feldolgozó területekről lehetőség szerint küszöböljük ki a törékeny üveg felületeket, és törékeny üveg eszközöket (pl. üveghőmérő, mérőpohár, stb.) ne használjunk. Azoknak a berendezéseknek, eszközöknek, amelyekkel az élelmiszer feldolgozása történik, kiemelten azoknak a részegységeknek, amelyek közvetlen érintkezésbe kerülnek a termékekkel tisztíthatónak, fertőtleníthetőnek, káros anyagoktól mentesnek kell lenni.

Forrás: http://www.doksi.hu

• • •

• • • •

A berendezések mozgó alkatrészeinek állapotát rendszeresen át kell vizsgálni, mivel a meglazult, leváló részek idegenanyag szennyeződést okozhatnak A berendezést úgy kell elhelyezni, hogy a berendezés és a környező terület megfelelő tisztítására lehetőség legyen. A berendezéseket vagy a padozathoz szorosan érintkezve kell elhelyezni, vagy legalább olyan magasságban, hogy az alattuk lévő felületeket is lehessen tisztítani. Az oldalfalaktól olyan távolságot kell tartani, vagy olyan szorosan kell a berendezéseket a falhoz építeni, hogy elkerülhető legyen a tisztíthatatlan rések kialakulása. A címkéző gépig vezető szállító szalagok hosszát és a pálya kialakítását úgy kell megtervezni, hogy a zárási felületek ne érintkezhessenek a vezető sínekkel és a címkéző gépig a termék megfelelően megszáradjon. A feldolgozó berendezéseket úgy kell elhelyezni, hogy segítsék elő a hőkezeletlen és hőkezelt konzervek szétválasztását A berendezéseket megfelelő ellenőrző berendezésekkel kell ellátni A berendezéseket úgy kell kialakítani, hogy azokban a hőmérsékletet szabályozni, és a megfelelő hőmérséklet fenntartását felügyelni lehessen.

Mosó- és tisztítógépek o

folyadékos gépeknél

–

a szerkezeti kialakításnak biztosítania kell a használt mosófolyadék, a szennyvíz zárt rendszerű elvezetését, a vegyszeres tisztítószerek (maró és mérgező anyagok) használata esetében a vegyi anyagokkal végzett munkára vonatkozó előírásokat be kell tartani. a jelentős gőzfejlődéssel járó technológiai eljárásoknál (üveg- és palackmosó gépek) a helyi elszívásról gondoskodni kell.

– –

száraz eljárással dolgozó gépek esetében (pl. termék tisztítás) elsősorban a kiporzást kell megakadályozni.  Mind a termék, mind a göngyöleg (pl. különböző alakú üvegek és rekeszek) útját úgy kell kialakítani, hogy a gépeken való áthaladáskor az üzemzavar (boltozódás, dugulás, beszorulás, törés, stb.) lehetősége a lehető legkisebb legyen.  Az esetleges palacktörés cserepeinek eltávolítására segédeszközt (kefe, sűrített levegő, lefúvópisztoly, stb.), illetve vágásálló személyi védőeszközöket kell biztosítani.

Aprítás gépei Különféle aprítási műveleteket (törés, őrlés, zúzás, vágás, darálás, szeletelés, csíkozás, gyalulás, kockázás, stb.) végeznek. E műveletek során a legnagyobb veszélyt az aprítószerkezettel való érintkezés jelenti. Védelmi megoldások: • • • • • •

automatikus adagolás (pl. gravitációs csúszda, szállítószalag) kézi anyagadagolás vagy anyagfelvétel esetén az anyag tulajdonságainak és a szerkezeti kialakításnak megfelelő segédeszköz alkalmazása legfeljebb 1,25 m garatmagassággal; az aprítószerkezet burkolása, esetleg a burkolat reteszelése is, a felöntőgarat megfelelő (antropometriai adatokon alapuló) kialakítása; benyúlás-gátló betét alkalmazása a felöntő garatba személyi védőeszköz alkalmazása (pl. kellő szilárdságú védőkesztyű).   

A nem szándékolt indítás megakadályozására a villamos meghajtású gépeknél elegendő a kulcsos biztonsági kapcsoló. A gép kikapcsolása utáni veszély, hogy az aprítószerkezet a hajtóerő megszűnése után is még tovább mozog egy ideig. Az alkalmazott reteszelés megoldást jelenthet. Egyes aprítógépekben a forgómozgás igen nagy fordulatszámú lehet (pl. kalapácsos daráló), ezekben a statikus kiegyensúlyozáson kívül dinamikus kiegyensúlyozás (mint az autókerekeknél a

Forrás: http://www.doksi.hu



centírózás) szükséges és a burkolatot úgy kell méretezni, hogy az esetleg leszakadó anyagrészek ne okozzanak kárt benne. A túlterhelés megakadályozására a gépeket üresen kell indítani és fokozatosan tölteni. Ügyelni kell arra, hogy egyes aprító gépeknél, pl. a nagyüzemi húsdarálóknál a kések a kimeneti nyílás felöl is érinthetők, ezért a kivezetést könyökcsővel teszik biztonságossá.

Üveg és dobozzáró gépek   

A zárófej (présfej) megérintése elkerülésére zárt teret kell kialakítani. Ennek létrehozása a légtelenítő zárás esetén technológiai okokból is szükséges. Az igen nagy dobozok zárásánál általában nem automatizált gépeket használnak, ilyenkor a kézierő alkalmazása nem elkerülhető. A védelmet kétszeres indítással biztosítják.

Címkézőgép A palackra egy – esetenként több címkét ragaszt.  

A címkézés komplex feladatát (címkeadagolás, enyvezés, palackra helyezés) állandóan ellenőrizni kell, ezért a címke-aggregátnál burkolatlan technikai megoldást kell alkalmazni. A műveletet leggyakrabban a ragasztóanyag miatti szennyeződés akadályozhatja (ennek valószínűsége a technológia pontos betartásával csökkenthető), amit csak a gép kikapcsolása után lehet kitisztítani – az akaratlan elindítás lehetőségének kizárásával.

Autokláv Üveges és dobozolt konzervipari készítmények 100°C feletti sterilizálására. Fűtése az edény fenékrészében lévő, perforált csőgyűrűbe vezetett gőzzel történik. Hűtés céljából a fedélre a fűtéshez hasonló elemet erősítenek, melybe hűtő vizet eresztenek.  

A konzervált élelmiszer előállításánál a hőkezelés elvégzésére olyan berendezéseket kell alkalmazni, amelyek szabályozott körülményeket biztosítanak a hőmérsékletre, nyomásra és tartózkodási időre vonatkozóan. A berendezés, mivel nyomás alatt működik, rendelkezzen hatósági engedéllyel.

A szakaszosan működő sterilező berendezések iránti alapvető követelmények: • nyomásálló edényzet, amely 6 bar nyomásig minimum biztonsággal működik; • a berendezésben elhelyezett élelmiszert tartalmazó edényzetek a folyamat során ellenőrizhetőek legyenek • az alkalmazott hőközlő közeg telített gőz vagy hevített víz; • megfelelő műszerezettség az ellenőrzéshez valamint az adatok rögzítéséhez.    –

A termék biztonságának egyenletes elérése érdekében a berendezéseket megfelelően kell megtervezni, műszerezni, a szükséges szolgáltató rendszerekhez csatlakoztatni. A berendezések jó állapotban való folyamatos tartása kötelező. Kezelésük csak kiképzett személyzettel történhet.

Egészséges munkakörnyezet jellemzői

Élelmiszer-előállító és - forgalmazó helyre vonatkozó általános követelmények: 

Az élelmiszer-előállító és -forgalmazó helyet tisztán, műszakilag és egyéb szempontból megfelelő állapotban kell tartani.

A füves és növényzettel ellátott területet rendszeresen ápolni, karbantartani és gyomtalanítani kell. (azért szükséges, mert a gondozatlan füves területeken a rágcsálók megbújhatnak, ill. elszaporodhatnak.) (Az új üzem megfelelő helyszínének kiválasztása, műszaki feltételeinek gondos kialakítása, a megfelelő környezeti feltételek biztosítása elengedhetetlenül szükséges a higiénikus állapot megteremtéséhez.)

Forrás: http://www.doksi.hu



Az élelmiszer-előállító és -forgalmazó helyek elrendezése, tervezése, elhelyezése és mérete:

Az épületeket úgy kell megtervezni és kialakítani, hogy az élelmiszer-előállítási folyamatot az alapanyagok beérkezésétől a végtermék elkészítéséig, kiszállításáig szabályozott módon - a feldolgozatlan alapanyagokat a hőkezelt termékektől elválasztva vezessék, elkerülve az anyagok és termékek mozgatási útvonalainak olyan kereszteződését, amely átszennyeződést okozhat. A késztermék szennyeződéstől való védelme, az útvonalkereszteződések elkerülése érdekében megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a különböző helyiségek kapcsolódásának helyes megválasztására. Az átszennyeződés megelőzése érdekében szét kell választani a tiszta és szennyezett övezeteket. – – – – – – – –

Az elhelyezésnél vegyék figyelembe a környezeti hatástanulmány megállapításait, az üzem külső környezetében folytatott tevékenységek káros, szennyező hatásának lehetőségét. A telephely, üzem szennyeződés elleni védelmét szolgáló intézkedések hatékonyságát célszerű rendszeresen felülvizsgálni. Az üzem területe legyen bekerítve. A külső területek legyenek füvesítve, illetve az utak, parkolók, megfelelő szilárd burkolattal, vízelvezetéssel ellátva. Az épületek legyenek kívülről tiszta területtel, lehetőleg szilárd burkolatú járdával legyen körbevéve. Az üzem elhelyezése és működtetése olyan legyen, hogy tevékenysége ne befolyásolja kedvezőtlenül a környezet és az abban tartózkodó emberek, az állat és növényvilág higiéniai feltételeit. Ajánlott, hogy az üzem rendelkezzen naprakész állapotot tükröző alaprajzzal, amely tartalmazza a feldolgozó berendezések, vonalak elhelyezését, az anyagok, termékek, hulladék haladásának irányát, az emberek mozgásának útvonalát. A tiszta övezeten belül szükség szerint a kiemelt kockázatú területeket fizikai korlátokkal, eszközökkel vagy a tevékenységek elvégzésének, az élelmiszerek kezelési, tárolási, előkészítési helyének átgondolt kijelölésével célszerű szétválasztani. A megfelelő övezeti szétválasztás csökkenti a kémiai, idegenanyag és mikrobiológiai szennyeződés veszélyét.

a) lehetővé teszi a megfelelő karbantartást, tisztítást és/vagy fertőtlenítést, megakadályozza vagy minimalizálja a légi úton történő szennyeződést, és elegendő munkaterületet biztosít minden művelet higiénikus elvégzéséhez Az üzem és a helyiségek méreteit úgy kell megválasztani, hogy azok a legnagyobb termelési szint mellett is elegendő helyet biztosítsanak a feldolgozó tevékenység, és a tárolás megfelelő és higiénikus végrehajtásához a berendezések és mérő – szabályozó eszközök ellenőrzéséhez és karbantartásához, és a tisztítási és fertőtlenítési tevékenység elvégzéséhez. Megfelelő övezeti szétválasztást kell alkalmazni, vagy elkülönített helyiségben kell végezni: • A nyers- és alapanyagok feldolgozását, töltését, a dobozok zárását és sterilezését. • A frissen hőkezelt dobozok, üvegek tárolását, amíg lehűlnek és megszáradnak. Legyen elegendő hely a berendezések körül a takarításhoz, vagy elmozdítható berendezéseket kell használni. A különböző területeken dolgozó személyzet megkülönböztetése és az egyes területek közötti mozgásának korlátozása, szabályozása fontos eszköze lehet a mikrobiológiai keresztszennyezés megelőzésének. Ennek különösen nagy jelentősége lehet a hőkezeletlen és hőkezelt dobozok kezelésénél. A magas mikrobiológiai kockázattal járó tevékenységek végzésére szolgáló területeknél célszerű csak a feltétlenül szükséges személyekre korlátozni a belépés lehetőségét. b) védelmet nyújt a szennyeződés felgyülemlése, a mérgező anyagokkal való érintkezés, az idegen anyag élelmiszerbe kerülése, a pára és a nemkívánatos penészbevonat felületre való képződése ellen Az épületeket és berendezéseket olyan állapotban kell tartani, hogy azokból ne kerüljön szennyezés az élelmiszerbe se leválás, belehullás, vagy csepegés, beoldódás útján. Minden épületszerkezet, felület, gép, berendezés legyen úgy megtervezve és kivitelezve, hogy elkerüljék a szennyeződések felhalmozódásának lehetőségét. A szerkezetek, felületek anyagát a helyiségben végzett tevékenység jellege és a használat módja, és a tisztítás/fertőtlenítés módja és gyakorisága figyelembevételével kell kiválasztani. A penészképződés megakadályozása érdekében gondoskodni kell a megfelelő pára elvezetésről.

Forrás: http://www.doksi.hu

A nehezen tisztítható holt terek, hézagok, üregek kerülendők. c) lehetővé teszi a helyes élelmiszer-higiéniai gyakorlat alkalmazását, beleértve a szennyeződések elleni védelmet, és különösen a kártevők elleni védekezést Alapvető feladat, hogy ne alakuljon ki olyan életfeltétel, mely kedvez a kártevők elszaporodásának. Meg kell akadályozni a táplálék és víz hozzáférhetőségét. Ezért fontos: • a hulladékok fedett tárolóba történő összegyűjtése és rendszeres ürítése, • a hulladék tárolók rendszeres takarítása és fertőtlenítése, az ehhez megfelelő vízvételi hely biztosítása • a feldolgozó és raktárhelyiségek rendszeres takarítása, • az üzemi rend kialakítása és fenntartása a termelés területén (takarítatlan és holt területek elkerülése, víztócsák minimálisra csökkentése), • a raktározásnál higiéniai védősáv kialakítása (0,5 m), • a készletek megfelelő forgása. (A falfelületek színezése olyan legyen, hogy az ne vonzza a repülő rovarokat.) Szociális helyiségek  Kellő számú vízöblítéses illemhelyet kell biztosítani, amelyek jól üzemelő vízelvezető berendezéshez csatlakoznak. Az illemhelyek nem nyílhatnak közvetlenül abba a helyiségbe, ahol az élelmiszert kezelik. A szociális és egészségügyi létesítményeket úgy kell kialakítani, hogy a megfelelő színvonalú személyi higiéniát biztosítsanak, és elkerüljük az élelmiszer szennyezését. Ezen helyiségeknek megfelelő világítással, szellőzéssel és fűtéssel kell rendelkezniük. A WC-ket úgy kell kialakítani, hogy szellőzésük a szabadba történjen. A WC-k előterében melegvizes kézmosókat, kézmosószer adagolókat, kézszárítót (egyszer használatos papírtörlő) és hulladékgyűjtőt kell elhelyezni. Célszerű a WC-használat utáni kézmosásra felszólító feliratokat kifüggeszteni. A női illemhelyen ajánlott elhelyezni lábbal működtethető fedeles hulladékgyűjtőt. 

Kellő számú, megfelelően elhelyezett és kézmosásra kialakított mosdókagylónak kell rendelkezésre állnia. A kézmosásra szolgáló mosdókagylókat hideg és meleg folyóvízzel kell üzemeltetni, megfelelő tisztítóanyagokkal és higiénikus kézszárítási lehetőséggel is el kell azokat látni.

Az üzemi kézmosókhoz is kézmosószer-adagolókat és megfelelő kézszárítási lehetőséget kell biztosítani. A kézmosószernek szagtalannak és baktericid hatásúnak kell lenni. Kézfertőtlenítésre az illetékes hatóság által élelmiszeripari felhasználásra jóváhagyott szer használható fel. Kézmosókat a termelőterület bejárata mellett célszerű felszerelni, de a személyi higiénia szempontjából kritikus munkavégző helyekről könnyen megközelíthetők legyenek. A kézmosók lehetőség szerint ne kézzel működtethetők legyenek (lábpedál, szenzorikus érzékelő). 

Az élelmiszer-előállító és -forgalmazó helyet megfelelő természetes és/vagy mesterséges világítással kell ellátni.

Olyan természetes, mesterséges vagy kevert világítást kell biztosítani, melynél a tevékenység megfelelően elvégezhető és a higiéniai viszonyok fenntarthatóak, és nem változtatja meg az élelmiszer színét. A fénycsöveket, lámpatesteket törésvédelemmel kell ellátni. Erre a legalkalmasabbak a törés-biztos (plexi) burák. A világítótestek épségét, törésvédelemmel való ellátottságát rendszeresen ellenőrizni kell. (A fényerősség mindig az adott művelethez igazodjon. Megfelelő intenzitású megvilágításról célszerű gondoskodni a különböző tevékenységekhez: legalább 540 lux az ellenőrzési pontokon, legalább 220 lux feldolgozó helyiségekben, legalább 110 lux raktárhelyiségekben és más mellékhelyiségekben. A mesterséges világítás tervezésénél, kialakításánál kerülni ajánlott a rovarokat vonzó fényspektrumok

Forrás: http://www.doksi.hu

alkalmazását. A világítást úgy kell megtervezni, hogy egyenletes legyen, ne keltsen zavaró árnyékokat, csillogást. A világítótesteket, ahol lehetséges célszerű a mennyezetbe süllyesztve szerelni, hogy a lehető legkisebbre csökkentsük rajtuk a szennyeződés lerakodását. Legyenek vízállóak és könnyen tisztíthatóak, törésük ne okozzon idegenanyag szennyeződést.) 

A vízelvezető berendezéseknek a kívánt célnak meg kell felelnie. Úgy kell azokat megtervezni és megépíteni, hogy a szennyeződés kockázatát el tudják kerülni. Amennyiben az elvezető csatornák részben vagy teljesen nyitottak, azokat úgy kell kialakítani, hogy a szennyvíz ne folyjon szennyezett területről tiszta területre vagy annak irányába, különösen olyan területekre vagy olyan területek irányába, amelyekben a végső felhasználó számára nagy kockázatot jelentő élelmiszerek kezelését végzik.

A szennyvizet minden esetben szennyvízcsatornába, vagy annak hiányában közműpótló berendezésben kell gyűjteni. A lefolyó rendszer rendelkezzen elegendő kapacitással a csúcsterhelések levezetéséhez. A folyékony és a szilárd hulladékok és a víz elvezetéséhez megfelelő vízlejtést és elvezető rendszert kell kialakítani. A csatorna szemeket szükség szerint homokfogóval és bűzelzáróval kell ellátni. A csatornanyílásokat úgy kell zárni (pl. peremes bűzelzáróval), hogy megakadályozza a kártevők bejutását. A padozat összefolyókat és nyitott csatornákat rendszeresen, előírt ütemterv szerint tisztítani kell. (A közcsatorna csatlakozási pontjainál olyan eszközt célszerű beépíteni, ami megakadályozza a kártevők, elsősorban a patkányok bejutását.) 

A személyzet részére szükség szerint megfelelő öltözőt kell rendelkezésre bocsátani

Az öltözőkben minden dolgozó részére biztosítani kell az utcai és a védőöltözet elkülönített tárolásának lehetőségét. A szennyes és tiszta ruháknak külön öltözőszekrény biztosítása szükséges. Az üzemben valamennyi az élelmiszer előállító területre belépő személy - beleértve a dolgozókon és a vezetőkön kívül a látogatókat és a külső szolgáltatókat – számára biztosítani kell a lehetőséget az előírt védőöltözet és egyéb eszközök felvételére. (Az öltözőből a feldolgozóhelyre való eljutást lehetőleg úgy kell megoldani, hogy a beöltözött dolgozók védőruhája, lábbelije ne szennyeződjön be a szabadban. Amennyiben ez nem lehetséges a csizmák és egyéb lábbelik számára tisztítási lehetőséget kell biztosítani. Az öltözőkben, pihenőkben, étkezőkben, és a dohányzásra kijelölt helyeken a kézmosásra figyelmeztető táblákat célszerű elhelyezni.) 

A tisztító- és fertőtlenítőszereket nem szabad olyan területeken tárolni, ahol élelmiszerek kezelését végzik.

A tisztító és fertőtlenítő szereket zárható helyen az élelmiszerektől elkülönítetten kell tárolni, a rájuk vonatkozó előírások betartásával. A takarítóeszközök csak fertőtlenített állapotban tárolhatók a számukra kijelölt, elkülönített helyen. Az eltérő kockázatú helyeken használt takarító- és fertőtlenítőeszközöket lehetőség szerint elkülönítetten kell kezelni és tárolni, és célszerű színjelzéssel megkülönböztetni. Különleges követelmények olyan helyiségekben, ahol élelmiszer készítését, kezelését vagy feldolgozását végzik: a)

a padlófelületeket ép állapotban kell tartani, könnyen tisztíthatónak, és szükség szerint fertőtleníthetőnek kell lenniük. Ez megköveteli a folyadékot nem áteresztő, nem nedvszívó, mosható és nem mérgező anyagok alkalmazását.

A padozat készüljön a mechanikus erőhatásoknak ellenálló vízzáró, könnyen tisztítható, takarítható anyagból. A beton felületek legyenek megfelelően tömörítettek, jól eldolgozott felületűek. A padozatot olyan állapotban kell tartani, amely nem okozhatja a termék szennyeződését. A padozat lejtését úgy kell kialakítani, hogy az minden vizet a lefolyóba vezessen. A lefolyóknál, csatornáknál olyan megoldást kell alkalmazni, ami megakadályozza a szennyvíz visszaáramlását és biztosítja a bűzelzárást. (Ilyenek például a kerámia, öntött, csiszolt műkő (terazzo), vinyl, epoxi gyanta bevonatú padozatok. A

Forrás: http://www.doksi.hu

betont célszerű epoxi gyanta bevonattal ellátni. A megfelelő szilárdságú porzás-mentes végső fedőréteg megválasztásánál mindig tekintettel kell lenni a feldolgozási tevékenységből adódó különleges igénybevételnek való megfelelésnek, jelen esetben a víz, a só és a savállóságnak. A padozat burkolata mindig, és mindenhol legyen repedés- és törésmentes, bevonata hézagmentes, csúszásmentes. A sérüléseket a lehető leggyorsabban, ki kell javítani legalább ideiglenes megoldással. Ha a tapadás és vízelvezetés fokozása érdekében a padozaton rovátkolást, barázdálást alkalmaznak, a barázdák a lefolyó, csatorna irányába fussanak.) b, a falfelületeket ép állapotban kell tartani, könnyen tisztíthatónak, és szükség szerint fertőtleníthetőnek kell lenniük. Ez megköveteli a nem áteresztő, nem nedvszívó, mosható és nem mérgező anyagok alkalmazását, a sima felületet a műveletek által megkívánt magasságig A falak és azok burkolatai legyenek kopásállóak, vízállóak legalább 2 m magasságig, világos színűek, tisztíthatóak és fertőtleníthetők és bírják a műveletek rendszeres elvégzését. Legyenek kellőképpen ellenállóak a mechanikai sérülésekkel szemben. Ezen állapotukat rendszeresen fenn kell tartani. A sérülés következtében meglazult, leváló, lepattogzásra hajlamos, poros részeket, amelyek az élelmiszerbe kerülhetnek, haladéktalanul el kell távolítani. A csomagolt élelmiszer tárolására szolgáló raktár területeken a falakat le kell festeni. A nagy gondosságot igénylő területen a falfelületet rendszeres időközönként fertőtleníteni kell. A mosható műanyag festékkel ellátott vakolat alkalmazása megengedett. Ajánlott kerülni a falperemeket, párkányokat, beszögelléseket, mert ezeken felhalmozódhat a szennyeződés. A jó tisztíthatóság érdekében a falak egymással, a padozattal és a mennyezettel történő csatlakozását hézagmentesen, az éleket homorúan lekerekítve, vagy legalább 135o-os szögben eldolgozva ajánlott kialakítani. A falak felületét a gyakorlati lehetőségek figyelembevételével a lehető leggyorsabban ki kell javítani. Azokon a területeken, ahol kocsikat, targoncákat mozgatnak, a felületek épségének védelme érdekében ajánlott védő-élek, védő-korlátok alkalmazása. C, a mennyezetet (vagy ahol nincs mennyezet, a tető belső felületét) és a függő szerkezeteket úgy kell építeni és kidolgozni, hogy meggátolják a szennyeződés felgyülemlését és csökkentsék a páraképződést, a nemkívánatos penészképződést és idegen anyagnak a termékbe hullását; A mennyezetet, a szerkezeteket és vezetékeket tisztán kell tartani. Ha a felületek elhasználódása, sérülése során, olyan helyen képződnek meglazult, leválásra hajlamos anyagok, hogy ezek az élelmiszert szennyezhetik, azokat haladéktalanul el kell távolítani. (A mennyezet készüljön világos színű anyagból. Erre alkalmas anyagok a konzerviparban a fémburkolat, meszelt, vízálló festékkel bevont vakolat, mosható felületű, műanyag lemezek, táblák. A magasban elhelyezett szerelvények, vezetékek, kábelcsatornák számát a lehető legkisebbre ajánlott csökkenteni. A vezetékeket, szerelvényeket, közlekedőket úgy kell elhelyezni, hogy azok ne haladjanak a csomagolatlan élelmiszer, nyitott felületű élelmiszer-feldolgozó berendezés fölött, mivel azokról szennyeződés, idegen anyag, csepegő víz juthat az élelmiszerbe. Ha ez nem oldható meg, megfelelő óvintézkedéseket, kell tenni a szennyeződés megelőzésére. A burkolatokat úgy kell kialakítani, hogy ne képződjenek ellenőrizhetetlen holt terek, mert ezek alatt, a holt terekben elszaporodhatnak a kártevők és a mikroorganizmusok. A magasban haladó vezetékeket, szerelvényeket, világító testeket ajánlatos a mennyezetbe süllyeszteni, vagy ha ez nem lehetséges, rúdra függeszteni, illetve zárt kábelcsatornában vezetni. A mennyezet megfelelő kialakításával, szigetelésével, megfelelő szellőzéssel és/vagy helyi melegítés alkalmazásával meg kell akadályozni a páralecsapódást és az ennek következtében létrejövő penészképződést és lepattogzást. Penészesedés ellen eredményesen használhatók a penészgátló festékek. A hőtermelő berendezések (pl. autokláv, sterilező) vagy nedvességet/gőzt kibocsájtó területek (mosogató) fölött célszerű elszívást alkalmazni. A por és aerosol képződéssel járó műveleteket fedett vagy helyi elszívással ellátott berendezésekben, illetve fizikailag elhatárolt helyen célszerű végezni. Új épületek kialakítása esetén különös figyelmet ajánlott fordítani a “hőhidak” kialakulásának kiküszöbölésére. Lehetőség szerint kerüljük az üvegablakok alkalmazását. Amennyiben ez nem lehetséges, azokat törés-gátló fóliával ajánlott bevonni. Az ablak párkányok felülete legyen mosható. Célszerű befelé 45o-os szögben lejtő ablakpárkány kiképzés.) d) az ablakokat és egyéb nyílászárókat úgy kell kialakítani, hogy a szennyeződés felgyülemlését meggátolják. A szabadba nyíló ablakokat, szükség szerint, tisztítás céljából könnyen leszerelhető rovarhálóval kell ellátni. Ha a nyitott ablak szennyeződéshez vezethet, az ablakokat az élelmiszer-előállítás ideje alatt rögzített

Forrás: http://www.doksi.hu

módon, zárva kell tartani. Termelőüzemben megfelelő módszerrel gondoskodni kell a termék üvegszennyeződésének megelőzéséről. Az ablakokat úgy kell kialakítani, hogy résmentesen záródjanak. Az ablakok legyenek könnyen tisztíthatók, a keretek készüljenek jól tisztántartható, fertőtleníthető anyagból. (A padlószintről biztonságosan nem kezelhető, magasan elhelyezett, nyitható ablakokhoz távnyitó szerkezetet célszerű beépíteni.) e) az ajtóknak könnyen tisztíthatónak, és szükség szerint fertőtleníthetőnek kell lenniük. Ez megköveteli a sima, nem nedvszívó felületek alkalmazását. A felület és a fogantyúk legyenek fertőtleníthetőek. A szabadba nyíló ajtókat használaton kívül csukva kell tartani, és szalagfüggönyökkel, rovarcsapdákkal és/vagy más megfelelő védelmet nyújtó eszközökkel, kell ellátni a kártevők behatolásának megakadályozására. (Az ajtók alsó felületeit és a kilincs melletti falszakaszt óvni ajánlott a sérüléstől, melyeken szennyeződés rakódhat le.) f) az élelmiszerek kezelésére szolgáló területeken a felületeket (beleértve a gépek felületeit is), különösen az élelmiszerekkel érintkező felületeket, jó állapotban kell tartani és azoknak könnyen tisztíthatónak, illetve szükség szerint fertőtleníthetőnek kell lenniük. Ez megköveteli sima, mosható, korrózióálló és nem mérgező anyagok alkalmazását. A fa használatát a feldolgozó területen kerülni kell. Ahol ennek kiküszöbölése, cseréje nem oldható meg, ott a fa felületeket pára- és vízzáró anyagokkal kell kezelni. A sérült felületeket javítani, az eszközöket cserélni kell. Különös gondot kell fordítani a fa eszközök épségének rendszeres ellenőrzésére. Minden élelmiszerrel érintkező felületnek kopás- és korrózióállónak kell lennie, illetve simának, nem porózusnak, repedésektől és résektől mentesnek kell lennie. Minden élelmiszerrel érintkező felület az élelmiszerrel szemben a használat körülményei között legyen semleges és ellenálló, és ne eredményezzen olyan anyagokat, amelyek az élelmiszerbe oldódhatnak, vagy abban megkötődhetnek. A berendezések legyenek kopásállóak, tartósak, mozgathatók és/vagy szétszedhetők karbantartás, illetve takarítás, fertőtlenítés és felügyelet céljából. A kiegészítő szerkezetek, pl.: lépcsők, dobogók, emelvények, stb. is higiénikus kivitelezésűek legyenek. (Ahol technológiai okból ez nem kerülhető el, fa használata esetén nem szálkásodó keményfát lehet használni. A technológiai berendezésekhez a folyamatok kiszolgálására, ellenőrzésére, takarítására, kezelésére kialakított lépcsők, hágcsók, dobogók, emelvények anyaga a termékkel közvetlenül nem érintkezik, ezért ez lehet tűzihorganyzott acél vagy alumínium. Ahol szükséges az élelmiszerrel érintkező felületek és a környezet megfelelő tisztaságát mikrobiológiai vizsgálattal igazolni kell.) 

Szükség szerint a munkaeszközök és berendezések tisztításához, fertőtlenítéséhez és tárolásához megfelelő berendezéseket kell biztosítani. E berendezéseknek korróziónak ellenálló, könnyen tisztítható anyagból kell készülniük, megfelelő hideg és melegvíz ellátással kell rendelkezniük.

A berendezések, eszközök, munkaeszközök tisztításához és fertőtlenítéséhez megfelelő feltételeket és megfelelő kialakítású felszerelést, hideg-meleg vízcsatlakoztatást és szennyvízelvezetést kell biztosítani. A tisztító és fertőtlenítő eszközöket csak az előírásoknak megfelelően lehet tárolni. Az eszközöket szükség szerint használat közben is tisztítani, fertőtleníteni kell. A személyzeti és szociális helyiségek takarításához külön eszközöket kell használni. (A takarításhoz használt eszközök lehetőség szerint rozsdamentes (korrózióálló) fémből vagy műanyagból készüljenek.) –

Mesterséges és természetes szellőzés biztosításának módja



Megfelelő és elégséges természetes vagy mechanikus szellőzésről kell gondoskodni. El kell kerülni, hogy a mechanikusan továbbított, szennyezett levegőt szállító légáram a tiszta levegővel ellátott részre kerüljön. A

Forrás: http://www.doksi.hu

szellőző rendszert úgy kell kialakítani, hogy a szűrőket és más, időnkénti tisztítást és cserét igénylő részeket könnyen el lehessen érni. Biztosítani kell, hogy a levegőből származó élelmiszerszennyeződés a lehető legkisebb legyen (aerosol, kondenzáció). Meg kell előzni olyan szag- és illatanyag képződését, amelyek az élelmiszer felhasználhatóságára hatással lehetnek. Természetes szellőztetés: Az üzemben csak akkor alkalmazható, ha a termelés szünetel! A nyitható ablakokat rovarhálóval kell ellátni! Az ablakok nyitását a padlószintről kell biztosítani! Mesterséges szellőztetés: Helyi elszívók alkalmazása: ahol pára és gőz képződik A friss levegőt és az eltávolítandó levegőt is ventilátorokkal áramoltatjuk. A levegő tisztaságával szemben támasztott követelményektől függően a nyomó- vagy a szívóágba (esetleg mindkettőbe) levegőtisztítókat (filtereket) kell beépíteni. A légtechnikai rendszerek beépítésének és üzemeltetésének feltételei Beépítés feltételei: o

El tudja-e távolítani a keletkező szennyezett levegőt

A levegő a szennyezett övezetből ne jusson be a tiszta övezetbe

Üzemeltetés feltételei: o

Mérésekkel kell meggyőződni az elegendő mennyiségű és minőségű levegő meglétéről

Az ezt tanúsító mérési dokumentumok megőrzéséről a munkáltató gondoskodik

Rendszeres karbantartás

–

Az üzemben keletkezett hulladékok kezelése

–

Az élelmiszer-hulladékot és egyéb hulladékot a felgyülemlésük elkerülése érdekében a lehető leggyorsabban el kell távolítani azokból a helyiségekből, amelyekben élelmiszer található. –

–

Az élelmiszeripari vállalkozónak le kell írnia, hogy milyen különböző osztályba sorolt hulladék keletkezik az üzemben, s írásban össze kell foglalnia, hogy mit tesz a hulladékkal történő keresztbeszennyeződés megakadályozása érdekében (hulladékok gyűjtése, kezelése, elszállítása, a hulladékgyűjtő tartályok mosása). A hulladékokat az előírásoknak megfelelően oly módon kell kezelni, hogy fertőzést ne okozhassanak. A helyi és gyűjtő tárolókban tartott hulladék típusát (osztályba sorolását) egyértelműen jelölni kell. A hulladékokat megfelelő gyakorisággal, de legalább műszakonként egyszer a kijelölt hulladék gyűjtőhelyre kell szállítani. A hulladékok elszállítását és a tárolóedények takarítását rendszeresen ellenőrizni kell.

–

A hulladék kezelés írásos utasítás alapján történjen. A szelektív hulladékgyűjtés!

– – –

Gondoskodni kell az összegyűjtött hulladék telephelyről történő rendszeres és megfelelő gyakoriságú elszállításáról.

Forrás: http://www.doksi.hu

1652-06/2 modul 12. tétel Munkavédelmi szakértőként felkérik, hogy határozza meg azokat a követelményeket, amelyek az új étterem létesítésével kapcsolatosan munkavédelmi szempontból figyelembe kell venni. Jogszabályok: 1997. évi LXXVIII. Törvény az épített környezet alakításáról és védelméről 53/1997. (XII. 20.) Korm. Rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről 30/1995. (VII. 25.) IKM rendelet Kereskedelmi és Vendéglátóipari Biztonsági Szabályzat kiadásáról 2/1998. (I.16.) MüM rendelet a munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről Munkahelyek kialakítására vonatkozó minimális követelmények: Általános: be kell tartani az országos építési szakmai követelményeket: - értékes táj- és településkép, látvány védelme - kedvező tájolás - mechanikai ellenállás és stabilitás - tűzbiztonság - higiénia, egészség és környezetvédelem, - használati biztonság - zaj és rezgés elleni védelem - energiatakarékosság és hővédelem - életvédelem Az építmény kialakítása során biztosítani kell a rendszeres karbantarthatóság lehetőségét Az építmény rendeltetésszerű használatával járó környezeti terhelés az érvényes normákat, határértékeket ne lépje túl Mozgáskorlátozottak az építményt biztonságosan , akadálymentesen használhassák Munkahelyek céljára szolgáló építmények létesítési előírásai ( általánosan) Állékonyság: Fagyhatár, talajmozgás, használat során keletkező terhelések, rezgések, páralecsapódás, hőmozgás úgy kell kialakítani, hogy használat során nem omolhat össze, nem deformálódhat. Tűzbiztonság: Az esetleg keletkező tűz hatására előírt ideig az állékonyságnak fenn kell maradni. A tűz és a füst terjedése korlátozott legyen. A tűz ne terjedjen a szomszédos épületekre. Az épületet biztonságosan el lehessen hagyni A mentőegységek tevékenysége biztosított legyen és biztonságos legyen Higiénia, egészség- és környezetvédelem: Az épületbe olyan anyagokat, berendezést, vezetékhálózatot kell beépíteni, hogy azok ne veszélyeztessék az épületben tartózkodók egészségét Ne keletkezzenek mérgező gázok, légnemű, szilárd szennyezők Az épület felületein ne legyen káros nedvesedés, ne legyen elektrosztatikus feltöltődés, nem legyen vegyi- és korróziós hatás Na szaporodjanak el a biológiai kártevők Ne legyen kóros mértékű a zaj és rezgés Használati biztonság: Úgy kell kialakítani az épületet, hogy ne okozzon balesetet pl. elcsúszás, elesés, botlás, mellélépés, leesés, fejsérülés, égési sérülés, stb Zaj- és rezgésvédelem: Nem mehet ki a környezetbe a megengedettnél nagyobb zaj és fordítva Energiatakarékosság és hővédelem: Gazdaságos energiafelhasználást kell biztosítani, megfelelő hőtechnikai előírásoknak kell megfelelni Környezeti hatások elleni védelem: Nedvesség: csapadék, talajvíz, páratartalom k Szennyvíz és füstgázok elvezetése Hulladék átmeneti tárolása, eltávolítása Villámvédelem Elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem

Forrás: http://www.doksi.hu

Munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintje: Menekülési utak és vészkijáratok A vészkijáratok, hozzájuk vezető útvonalak száma, mérete, kialakításuk függ: - igénybevételtől - felszereltségétől - méreteitől - az ott tartózkodó személyek legnagyobb számától Csak kifele, a menekülés irányába nyitható vészkijárat lehet- kulcsra zárni nem lehet Toló vagy forgóajtó vészkijárat céljára nem alkalmazható A vészvilágításnak áramkimaradás esetén is működőképesnek kell lenni Tűzjelzés és tűzoltás A munkahelyeket tűz oltására alkalmas készülékkel, ill. külön jogszabály szerint tűzérzékelő, jelző- és riasztóberendezéssel, rendszerrel kell ellátni Munkahelyi hulladékkezelés A termelési (nem veszélyes) és települési (kommunális) szilárd hulladékot (szemetet) a munkahelyen elkülönítve kell gyűjteni és tárolni. Naponta kell begyűjteni és rendszeresen legalább hetente kétszer el kell szállítani Szellőztetés, hőmérséklet: Rendeltetésszerű használathoz szükséges légcseréről kell gondoskodni Figyelembe kell venni a munkamódszereket és a munkavállalók fizikai tevékenységét  Szellemi munka: 30m3 /h munkavállalónként  Könnyű fizikai munka: 30m3 /h  Közepesen nehéz: 40m3 /h Mesterséges szellőzés esetén (szellőző berendezések): Rendszeresen tisztítható, és a lerakódó anyag eltávolítható legyen, ezt ne kavarja fel az áramlott levegő Olyan légmozgást eredményezzen, amely nem káros az egészségre (huzat) A helyiségek természetes és mesterséges megvilágítása: Természetes és mesterséges megvilágítás együtt legyen Helyiségek mérete és légtere: Munkahelyenként és munkavállalónként 2 m2, belmagasság 2,2 m-nél kevesebb nem lehet, ülő munka esetén az ülő munkához szükséges feltételeket biztosítani kell. Pihenőhelyek: Tiszta levegőjű, kellő megvilágítású, szükség esetén fűthető, könnyen megközelíthető pihenőhelyiséget kell biztosítani, ha 10 főnél több munkavállalót alkalmaznak (hideg-meleg, veszélyes anyag) Ezt az előírást nem kell alkalmazni akkor, amikor a munkavállalókat irodákban vagy azokhoz hasonló olyan munkahelyeken alkalmazzák, ahol a szünetek alatt ezzel egyenértékű pihenési lehetőség biztosítható Min. 6m2, de személyenként 1m2 Öltözőhelyiségek: 10 fő felett külön férfi/női, 05 m2/öltözőszekrény, min. 6 m2/alapterület Ha a munkakörülmények úgy kívánják- különösen veszélyes anyagok, nedvesség, szennyeződés esetén külön öltözőszekrény kell azokon kívül, amiben az utcai ruhájukat tartják a munkavállalók. Tisztálkodó és mellékhelyiségek: Ha a munka jellege vagy egyéb egészségügyi ok miatt szükséges, zuhanyzót kell biztosítani (hideg és meleg folyóvízzel) Egyéb helyeken elegendő számú folyó vízzel ellátott mosdókagylót kell a munkahely környezetében biztosítani. Férfiaknak, nőknek külön mellékhelyiséget kell biztosítani Elsősegélyhelyek: Minden munkahelyen, műszakban a tevékenység és a munkafolyamatok veszélyességétől, ill. az ott dolgozók számától függően kialakított elsősegélynyújtó felszerelést vagy mentődobozt és a munkavállalók közül kiképzett, elsősegélynyújtásra kijelölt személyt kell biztosítani. Az elsősegélynyújtó felszerelést, mentődobozt jól látható, könnyen és gyorsan elérhető, szennyeződéstől védett helyen kell készenlétben tartani.

Forrás: http://www.doksi.hu

Kereskedelmi munkahelyek kialakítására vonatkozó jelentősebb munkavédelmi előírások Létesítési: Munkahelyiségek padozata: könnyen takarítható, tisztítható,fertőtleníthető, a közlekedés biztonságos legyen Vizes technológiájú helyeken – csúszás veszély miatt - megfelelő műszaki kialakítás, szükség esetén védőcipő ellátás szükséges Azokban a helyiségekben, ahol élelmiszer készítés (előkészítés, főzés, csomagolás) történik, akülön előírás szerinti falfelületeket kell kialakítani. Lefolyók: biztosítsa a folyadék teljes mértékű eltávozását, fedéllel legyen ellátott Ajtók, kapuk, ablakok: A lengő- és forgóajtókat átlátszó anyagból, vagy fej magasságában megfelelő szélességű ablakkal kell elkészíteni Kétszárnyú lengőajtó alkalmazása esetén a közlekedés irányát azon jelölni kell. Az ablakokat az akaratlan becsukódás elleni biztosítással kell kialakítani. Rakodó területek: Min. 80 cm szélességű legyen a rakodórámpa, legalább egy lejárattal kell kialakítani. Menekülési utak, és vészkijáratok: Vészkijáratok nem zárhatóak el, ezeken anyagot, tárgyat elhelyezni tilos, az ajtóknak a menekülés irányába kell nyílniuk (könnyen, segédeszköz nélkül) A menekülési és/vagy mentési utakat és kijáratokat jól láthatóan, tartós jelzéssel kell ellátni. Helyiségek fűtése, szellőzése: A főzőkonyhákat szellőztető berendezéssel kell kialakítani, a levegőelszívó rendszert hatékony zsírfelfogó szűrővel kell kialakítani  könnyen tisztítható legyen Hűtöberendezések, hűtőhelyiségek: A hűtőhelyiségeket úgy kell kialakítani, hogy azok ajtaját belülről segédeszköz nélkül akkor is ki lehessen nyitni, ha azt kívülről bezárták. Az ajtók belülről történő nyithatóságát naponta ellenőrizni kell. A hűtőhelyiség belsejében elhelyezett világításkapcsolót és az ajtó zárszerkezetét fluoreszcens anyagból kialakított jelzőtáblával kell jelölni. Azokban a hűtőhelyiségekben, ahol a belső hőmérséklet -10 °C alatt van és alapterülete meghaladja a 20 m2-t, azt elektromos hálózattal függetlenül működő vészjelzőberendezéssel kell ellátni. A hűtőkamrán kívül elhelyezett vészjelzőt olyan helyre kell elhelyezni, ahol folyamatosan tartózkodnak. Vendéglátó-ipari gépek, berendezések, eszközök és anyagok kezelése, használata • Nyomás alatt lévő főzőüstből az ürítést csak a belső nyomás megszüntetése után és fokozatosan szabad megkezdeni. • Edények fedőjét kézi leemelésnél a test felé húzva kell felemelni. • Gáz- és olajüzemű berendezéseket begyújtani csak a berendezés környezete és az égésterméket elvezető csatornák átszellőztetése után szabad megkezdeni. • Főzőberendezést fűtésre használni tilos! • Csak hibátlan felületű tűzhelyet szabad üzemeltetni. • Elektromos fűtésű húspárolót vízzel feltölteni és utántölteni csak a berendezés áramtalanítása után szabad. • Konzervet csak konzervnyitóval szabad felbontani. Gépi működtetésű konzervnyitónál biztosítani kell a konzerv leesés, illetve feldőlés elleni védelmét. • Zsiradékot vagy más gyúlékony anyagot a tűzhely felett vagy annak közelében egyik edényből a másikba átönteni tilos! • Forró edények megfogásához, sütőberendezések forró lemezeinek és rácsainak elszedéséhez e célra kialakított segédeszközt és fogóruhát kell használni. • Főzőedényből hentesárut csak hosszúnyelű fa, vagy műanyag csipesszel vagy villával szabad kiemelni. • Forró folyadék keveréséhez vagy forró zsíradékba történő mártogatáshoz, sütéshez hosszú nyelű villát, fogót kell használni. • Ha a tűzhely körül egyidejűleg többen is dolgoznak, munkájukat össze kell hangolni. • Tíz liternél nagyobb űrtartalmú, meleg vagy forró étellel, folyadékkal telt edényt egy személynek emelni, illetve vinni nem szabad. • Húsz liter feletti űrtartalmú teli edényt a tűzhelyről csak emelő berendezéssel szabad leemelni. Ennek hiánya esetén tartalmát kisebb űrtartalmú edénybe kell átmerni. • Azt az edényt, amelyet kézzel mozgatnak, forró étellel vagy folyadékkal csak űrtartalmának 3/4 részéig szabad megtölteni.

Forrás: http://www.doksi.hu

• • • • • • • • • • • • • •

Forró ételt tartalmazó edényeket az e célra kijelölt, a közlekedési úttól elválasztott helyen is csak tároló zsámolyon szabad tárolni. Lépcsőn forró ételt - az adagoltakat kivéve - csak légmentesen zárt edényben szabad szállítani. Főzőzsámolyok háromoldali megközelíthetőségét biztosítani kell. A zsámolyok előtt legalább 2 m2 kezelőteret kell biztosítani. Tőkehús csontozását csak bontóasztalon vagy bontóállványon szabad végezni. A bontóasztal sima felületű, 80-90 cm magasságú legyen. Bárdot, kést, fenőacélt, illetve más kéziszerszámot csak az erre kijelölt helyen szabad tárolni. Közlekedésnél a kés vagy villa hegyét a föld felé kell tartani. Ezek átadásánál ügyelni kell arra, hogy az átadás a nyél kézbeadásával történjen. Henteskést csak tokban lehet szállítani. Mosogatás előtt meg kell győződni az edények, evőeszközök, üvegáruk épségéről. Mosogatómedence aljára gumi- vagy műanyaglapot kell helyezni, amelyet tisztán kell tartani. Sérült edényeket, tányérokat, üvegárut, evőeszközt használni tilos! A mosogatóban úgy kell az edényeket elhelyezni, hogy azok ne csússzanak és ne dőljenek el. Mosogatóba csak annyi edényt szabad rakni, amely a biztonságos munkavégzést nem befolyásolja. Mosogatás és tárolás során üvegpoharakat egymásba helyezni tilos! -Késeket, villákat, bárdokat úgy kell a mosogatóba helyezni, hogy hegyük egyirányba álljon és tompa végük legyen a kéz felé. Késeket és egyéb szerszámokat csak külön-külön, egyenként szabad elmosni. Az edények szennyeződését csak e célra gyártott kefe, seprű, vagy gumikaparó segítségével szabad eltávolítani. Mosogatógép vagy mosogató segédgép alkalmazásánál csak a kezelési utasításban rögzítettek szerint szabad elhelyezni a mosogatandó tárgyakat.

Takarítás (DE! munkahelyi hulladékkezeléshez is) • Tisztításra, fertőtlenítésre kizárólag az Országos Tisztifőorvosi Hivatal által minősített, engedélyezett tisztító-, fertőtlenítő szerek használhatók fel. • A tisztító-, fertőtlenítő szereket eredeti csomagolásban, felirattal ellátva, külön helyiségben (fülkében) kell tárolni. • Konyhában, egyéb főzőhelyiségekben a műszakok befejezését követően - szükség esetén a műszak alatt is - takarítani kell. • Konyhaipari gépeket, berendezéseket úgy kell tisztítani, hogy azokon élelmiszerek ne maradjanak. • Élelmiszerek készítésére, feldolgozására szolgáló helyiségeket, padozatot, falakat csak engedélyezett tisztítószeres oldattal szabad mosni • Konyhákban, illetve élelmiszer előállítására szolgáló más helyiségekben végzett javítást, karbantartást, átalakítást követően - az elvégzett munkát figyelembe véve - a helyiségek takarítását, berendezési, felszerelési tárgyak tisztítását, fertőtlenítését el kell végezni. • A takarítás során keletkezett hulladék és szemét gyűjtésére zárható, könnyen tisztítható és fertőtleníthető anyagból készült gyűjtőedényt kell használni. Az edényeket kiürítés után tisztítani és fertőtleníteni kell. A szerves és szervetlen hulladékot elkülönítve kell tárolni. • Konyhákban a padozatra kerülő kiömlő folyadékot, zsíros ételmaradékot rögtön el kell távolítani. • Konyhák takarításánál meg kell határozni azokat az eszközöket, amelyek felmelegedett állapotuk miatt égési sérülést okozhatnak. A takarítást úgy kell elvégezni, hogy a berendezésekhez csak akkor nyúljunk, ha már kihűltek Munkahelyi hulladékkezelés: (1) A termelési (nem veszélyes) és települési (kommunális) szilárd hulladékot (szemetet) a munkahelyen elkülönítve kell gyűjteni és tárolni. (2) A nem veszélyes, bomló, szerves anyagot tartalmazó, valamint a bűzös termelési hulladékot fedett, résmentes, mosható, fertőtleníthető, pormentes ürítést biztosító tartályban vagy konténerben kell gyűjteni. (3) A gyűjtőtartályokat a munkahelyről az erre a célra kijelölt tárolóhelyre naponta be kell gyűjteni, és onnan rendszeresen, de legalább hetente kétszer el kell szállítani. (4) A tárolóhelyen a hulladék nem szennyezheti a környezetet. A tárolóhely legyen tisztán tartható, rendelkezzen vízvételi és szennyvízkiöntő lehetőséggel, illetve szállító járművel történő megközelítési lehetőséggel.

Forrás: http://www.doksi.hu

(5) A (2) bekezdés szerinti hulladék gyűjtésére szolgáló tartályokat naponta, a tárolóhelyeket, illetve környezetüket rendszeresen, de legalább hetente két alkalommal kell tisztítani és fertőtleníteni, illetve szükség szerint gondoskodni kell a rovarok, rágcsálók irtásáról. (6) A munkahelyen keletkezett veszélyes hulladékot, termelési szennyvizet külön jogszabály előírásai szerint kell kezelni. Biztonsági és egészségvédelmi jelzés: Olyan jelek, melyek speciális tárgyra, tevékenységre vagy helyzetre vonatkoznak és meghatározott mértani forma, szín-, hang-, fény-, képjel (piktogram), szóbeli- vagy kézjelzés útján ad információt vagy utasításokat a munkavállaló biztonsága, egészsége védelme értelmében; A biztonsági jel és a jelzést adó eszköz rendszeres ellenőrzéséről, tisztításáról, karbantartásáról és szükség esetén felújításáról a működőképesség érdekében gondoskodni kell Négy biztonsági szín van: Biztonsági szín Jelentés vagy cél Vörös (piros) Tiltás Tűzjelzés

Sárga vagy borostyánszín Zöld Kék

Figyelmeztető jel

Példa Állj, üzemszünet, vészkikapcsoló Menekülés (mentés) Tűzoltó-készülék személyazonosság megállapítása és helyzet-meghatározás Veszélyes magatartás Vészjelzés Vigyázat, figyelem Ellenőrzés

Ajtók, kijáratok, utak, eszközök, berendezések Vészkijárat, elsősegély jel Nincs veszély Visszatérés a normális állapothoz Meghatározott magatartás vagy tevékenység Egyéni védőfelszerelés kötelező Rendelkező jel

Forrás: http://www.doksi.hu

1652-06/2 13. A vállalkozás vezetése számára munkavédelmi megbízottként határozza meg az új szabászati üzem létesítésével kapcsolatos munkavédelmi követelményeket úgy, hogy megfelelhessenek a hatályos jogszabályoknak! Megállapításait ismertesse a vezetőség előtt! Munkahelyi környezet kialakítása. Jogszabályok: A 3/2002. (II.8.)SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről intézkedik. 66/2005.(XII.22) EÜM rendelet. 22/2005.(VI.24) EÜM rendelet. A munkahelyi környezet kialakítása során figyelembe kell venni: A munkahelyekre vonatkozó munkavédelmi követelményeket a tervezéstől üzemeltetés beindításáig és az üzemeltetés, működtetés idejére jogszabályok, szabványok és egyéb műszaki előírások határozzák meg. A munkahely létesítőjének, üzemeltetőnek gondoskodnia kell a követelmények érvényesüléséről. A munkakörülmények környezeti elemei: a padozattal szemben támasztott követelmények. az üzemen belüli közlekedés szabályai. a világítással szemben támasztott követelmények. a szellőztetéssel szemben támasztott követelmények. zajvédelem. villamos biztonsági követelmények. Világítás és színdinamika. Biztonsági szín- és alakjelek. Fűtés, megfelelő munkahelyi klíma kialakítása szellőzés. A padozattal szemben támasztott követelmények A munkahelyen a padozatnak egyszerre több követelménynek kell megfelelnie: - egyenletes legyen, hogy ne botolhasson meg a dolgozó; ne csússzon még nedvesen se, - könnyen lehessen tisztítani, a szennyeződést gyorsan el lehessen távolítani, - olyan kialakítású legyen, hogy veszélyes anyag ne jusson a talajba vagy a födémszerkezetbe, - kellő szilárdságú, nem éghető anyagból készüljön, elektrosztatikus feltöltődés ellen védett legyen, gyújtószikrát ne okozzon. A felsorolt követelményeket a technológia jellegétől függően együttesen vagy csak részben kell kielégíteni. Az üzemen belüli közlekedés szabályai A munkahelyeken gyalogos- és járművel való közlekedés együtt is előfordulhat. Ezért a munkahelyre vonatkozó közlekedési feltételeket meg kell határozni. Közlekedési szabályok alapkövetelménye, hogy ahol személy- és járműforgalom (pl. üzemen belüli anyagmozgató gépek, targoncák) együttesen fordul elő, ki kell jelölni az utat a forgalom zavartalan lebonyolításához. A műhelyek, termek közötti közlekedéshez az ajtókat úgy kell elhelyezni, hogy nyitási irányuk ne zavarja az üzemek, munkahelyek külső-belső forgalmát. A szabadba vezető ajtónak mindig kifelé kell nyílnia, mert ha pl. tűz vagy egyéb rendkívüli esemény miatt menekülni kell a helyiségből, a menekülő ösztönösen kifelé nyitja az ajtót. Az üzemi területen a közlekedésre használt út szélességét az összes munkakörülmény figyelembevételével, a szabványokban előírt módon kell meghatározni, de 1,1 m-nél kevesebb nem lehet. A szintkülönbségek áthidalására általában lépcsőt alkalmaznak. A lépcsőt – ha 0,8 m-nél magasabb szintet köt össze – legalább 1 m magas korláttal kell felszerelni. A korlát rácsai között legfeljebb 12 cm nyílás lehet Világítással szemben támasztott követelmények A látáshoz természetes fényre vagy mesterséges világításra van szükség. Így a munkahelyeken is csak megfelelő természetes fény, mesterséges világítás vagy a kettő kombinációja esetén lehet biztonságosan munkát végezni. A munkakörülmények és a munkavégzés módja határozza meg, hogy milyen megvilágítást kell alkalmazni.

Forrás: http://www.doksi.hu

Szellőztetéssel szemben támasztott követelmények A hatékony és biztonságos munkához elengedhetetlen a jó közérzetet biztosító kedvező munkahelyi klíma: megfelelő, egyenletes hőmérséklet, páratartalom, tiszta, friss levegő. A szellőztetés célja olyan természetes vagy mesterséges légáramlási rendszer kialakítása, amely a helyiségekből az elhasznált, szennyezett levegőt kivezeti, és helyébe friss, tiszta levegőt vezet be. Zajvédelem A zaj káros hatásait megelőzni anyagi és műszaki szempontból egyaránt könnyebb, mint a már kialakult zajértéket csökkenteni vagy megszüntetni. Ezért a megelőzést már az üzem, a munkahely, a gépek, berendezések telepítésekor meg kell kezdeni. Villamos biztonsági követelmények A villamosság biztonságtechnikájának célja a villamos energiától származó balesetek megelőzése, a tűzés vagyonvédelem, a biztonságos munka feltételeinek megteremtése. A villamosság biztonságtechnikájának területei: - a villamosság létesítésének követelményei, - érintésvédelem, - az üzemeltetés biztonságtechnikája. A három terület szorosan egymáshoz kapcsolódik, és nem mellőzhetők a villámvédelem és az elektrosztatikus feltöltődés veszélyével járó körülmények sem. Világítás és színdinamika A jó látás a biztonságos munkavégzés egyik fontos feltétele, ezért a munkahelyek világításánál és színezésénél (festésnél) az emberi szem támasztotta követelményeket is ki kell elégíteni. Ellenkező esetben a szem kifárad, amivel együtt jár a munkateljesítmény csökkenése és a balesetveszély nagymérvű fokozódása. A műhelyek világítása lehet: - természetes világítás, - mesterséges világítás. Természetes világításon a helyiségekbe bevezetett, az égboltról sugárzott természetes szórt fényt értjük. A természetes világítás ablakokon át, felülvilágítókon át, vagy a kettő kombinációjával biztosítható. Mesterséges világításon a helyiségben mesterséges fényforrások által előállított és megfelelően irányított fényt értjük. A mesterséges világítás lehet általános, vagy összetett világítás. A helyi világítást egymagában nem szabad alkalmazni, mindig ki kell egészíteni egy olyan általános világítással, ami biztonságos közlekedést, a műhely általános áttekintését, a dolgozók szemének kímélését lehetővé teszi. A munkahely megvilágítása akkor jó, ha: - a megvilágítás megfelelő erősségű, - káprázatmentes, - megfelelő árnyék- és színhatású, - térben és időben egyenletes, - egészségre nem ártalmas, - gazdaságos és üzembiztos, - esztétikus és könnyen karbantartható. A megvilágítás szükséges erőssége elsősorban a munka jellegétől függ. A munkahelyen a dolgozókat a legkülönfélébb negatív környezeti hatások érik. Ezek a negatív hatások a munkatér megfelelő színezésével bizonyos mértékig ellensúlyozhatók. Az ipari színdinamika a színeket az emberre gyakorolt hatás szerint csoportosítja. Ennek megfelelően vannak - hideg és meleg, - igazgató és nyugtató, - könnyű és nehéz, - közelítő és távolító színek. Meleg munkahelyek színezésére általában hideg színeket választanak. Ezek a égkék, kék kékeszöld, kékesszürke. Tapasztalat szerint hideg színek alkalmazásával néhány fokkal alacsonyabbnak érezzük a hőmérsékletet a ténylegesnél. Hideg munkakörnyezet ellensúlyozására a meleg színek és árnyalataik alkalmasak. Ezek a narancssárga, narancs és piros. Jól alkalmazhatók a meleg színek nehezen fűthető, hideg huzatos munkahelyek színezésére is. Ahol a természetes fény kevés, jó hatásúak a sárga színek és árnyalataik. Egyhangú, monoton munkák végzéséhez az izgató, serkentő hatást kiváltó színeket kell alkalmazni. Ezek a piros, a narancssárga és a sárga különböző árnyalati. A serkentő színek alkalmazásával óvatosan kell bánni, mert túlzott alkalmazásuk idegessé teheti a dolgozókat.

Forrás: http://www.doksi.hu

Az idegesítő, zajos munkahelyek színezésére a nyugtató hatású, hideg színeket alkalmaznak. Ezek a zöld, a zöldeskék és a kékeszöld, és ezek árnyalatai. Ha a munkatér szűk és alacsony, megfelelő színek alkalmazásával optikailag módosíthatják a helyiség térhatását. A sötét, meleg színekkel festett falfelületek közelebb levőnek, a világos színekkel festettek pedig távolabb levőnek tűnnek. Ha az alacsony mennyezetet égszínkékre festik, szabadlevegő hatást érnek el, és a mennyezet magasabbnak tűnik. A színek előnyösen felhasználhatók arra is, hogy a dolgozókat tisztaságra, rendre nevelje. Biztonsági szín- és alakjelek Az üzemekben a biztonsági szín- és alakjelek veszélyekre, baleseti lehetőségekre figyelmeztetnek, ill. a balesetkor használandó eszközök gyors megtalálását segítik elő. Ezeket a jelzéseket minden dolgozónak a saját érdekében ismernie kell. Tiltást jelentenek a piros keretű, fehér alapú táblán feltüntetett fekete jelzések. Rendelkezést tartalmazó, utasítás jellegű felhívást jelentenek a kék színű kör alakú táblákon feltüntetett fehér jelzések. Veszélyre figyelmeztetnek a fekete színű, sárga alapú, háromszögletű táblán feltüntetett fekete jelzések. A biztonsági felvilágosításra, a veszélytelen helyek jelölésére zöld színt alkalmaznak. A tűzjelző, tűzvédelmi és tűzoltó felszerelések helyének jelölésére piros Fűtés, megfelelő munkahelyi klíma kialakítása szellőzés. A műhelyek levegőjének jó állapota (hőmérséklet, nedvességtartalom, szennyezőanyag-koncentráció) az egészséges és biztonságos munkavégzés egyik fontos feltétele. A jó légállapot biztosítása a fűtés, szellőztetés és klimatizálás feladata. Ha egy műhelyben kisebb a felszabaduló hőmennyiség, mint a helyiség téli hővesztesége, akkor fűtéséről gondoskodni kell. A fűtés lehet egyedi vagy központi fűtés. Ha egy munkateremben hő, nedvesség vagy szennyezőanyag felszabadulás következtében a léghőmérséklet vagy a szennyezőanyag koncentráció értékei kedvezőtlenül alakulnak a szellőztetés megvalósítása indokolt. A szellőztetés megvalósítható az egész műhely levegőjének cseréjével vagy a közvetlen munkakörnyezet szellőztetésével Ha a levegő mozgatását gép (ventilátor) végzi, mesterséges szellőztetésről, ha természeti erők (szél, felmelegedés miatt létrajövő felhajtóerő) végzik, természetes szellőztetésről beszélünk. A Általános szellőztetés megvalósítása olyan esetben szükséges, amikor a klímaviszonyok kedvezőtlenek a munkateremben, vagy olyan módon szabadulnak fel szennyezőanyagok, hogy helyi elszívással nem távolíthatók el eredményesen. Helyi elszívás alkalmazása indokolt, ha egy munkahelyen koncentráltan nagy szennyezőanyag vagy hőmennyiség szabadul fel. A helyi elszívás módszereinek alkalmazásával lehetővé válik, hogy az egészségre káros szennyezőanyagokat közvetlenül a keletkezési, felszabadulási helyükön, a felszabadulás pillanatában távolítsuk el, így a helyiség többi része nem szennyeződik. Mind általános, mind helyi szellőztetés esetén biztosítani kell a helyiség légpótlását. A szellőztetés megvalósításánál minden esetben biztosítani kell, hogy a dolgozók tartózkodási környezetében ne alakuljon ki egészségre káros légmozgás pl. huzat. Ha a szellőztetett tér klímatényezőivel szemben szigorúbb követelmények vannak, úgy klímaberendezés alkalmazása válik szükségessé. A klimatizálás célja a külső időjárástól, valamint a klimatizálandó helyiségben felszabaduló hő- és nedvességmennyiségtől függetlenül, előre meghatározott légállapot (hőmérséklet, nedvességtartalom) biztosítása. Annak érdekében, hogy ezeket a követelményeket a klímaberendezés kielégíthesse, a levegő melegítéséről, hűtéséről, nedvesítéséről és keveréséről kell gondoskodni. A klímaberendezéseket nyári és téli állapotra külön kell méretezni a felszabaduló hő- és nedvességmennyiség alapján. Annak érdekében, hogy a klimatizált helyiség állapotjelzői mindig a megengedett határokon belül maradjanak, a klímaberendezést automatikus szabályozó berendezéssel kell ellátni. Zaj-és rezgéscsökkentés lehetséges módszerei. Az ipari zajterhelést elsősorban a zajos technológiák okozzák. A gépek, berendezések zajkibocsátását mechanikai eredetű zajforrásaik (pl. a kopott alkatrészek, a csapágyazások, a kiegyensúlyozás hiánya, a nem megfelelő alapozás) idézik elő. A gépek, berendezések zajkibocsátásának csökkentési lehetőségei lehetnek: - a gépek, berendezések védőburkolattal való ellátása. A zárt rendszer alkalmazásával nagymértékű csillapítás érhető el, - gépek megfelelő alapozása (gumibetét alkalmazása). Ez nem csak a zajhatást csökkenti, de az okozott rezgésterhelés is kisebb lesz,

Forrás: http://www.doksi.hu

a szerkezeti elemek helyes megválasztása (pl. belsőégésű motor helyett villamos motor, siklócsapágy helyett gördülőcsapágy alkalmazása), - az anyagok helyes megválasztása (pl. fém helyett műanyag felhasználása). A folyadékok és a gázok áramlása során áramlási zajok lépnek fel, amelyek intenzitása jelentős lehet. Így pl. a kazánok égői, a ventilátorok, a sugárhajtóművek okoznak zajterhelést. A légtechnikai berendezésekbe épített zajtompítók esetén a hangenergia hővé alakul át, amelyet a ventilátoroknál és a szellőző-berendezéseknél figyelhetünk meg. A kisfrekvenciás zajok esetén reflexiós zajtompítás alkalmazható, amelynél a csőben a zajt a forrás felé visszavezetik és csak a levegőáramot, engedik át. Rezgésvédelem A környezeti rezgésekről lényegesen kevesebb információval rendelkezünk, mint a zajról. A rezgések nagyságáról, zavaró hatásáról, a lakosságot érintő igénybevételről nem állnak rendelkezésre megbízható felmérések. A gépek, berendezések, szerszámok működése következtében keletkező rezgések hatnak a dolgozóra. Legjobban a kezeket és a lábakat éri a terhelés. Egyes munkahelyeken (pl. Forgácsoló gépeknél, közúti járműveken, mezőgazdasági gépeken) a dolgozók kényszerrezgéseknek vannak kitéve. A vibráció energiájától függően egyes testszövetek rezgésbe jönnek, esetleg az egész test felveszi a rezgést. Ha a kényszerrezgés következtében pl. a szemgolyó 40…80 Hz közötti frekvencián rezonál, a vibráció látási zavarokat okoz. A rezgések elleni védelem a környezeti hatásvizsgálatok alapján meghatározható, az előírások betartását ellenőrizni kell. A zaj- és rezgésvédelem módszertani alapelve és a megoldások prioritásbeli sorrendje a következő: • • •

elsődleges a forrás (emisszió) csökkentése másodlagos a terjedés (transzmisszió) csillapítása harmadlagos a védett tér (immisszió) védelme

Az elsődleges cél a zajforrások által kibocsátott hangteljesítmény csökkentése, melyre a következő lehetőségek adódnak: • • • • • •

a forrás elsődleges feladatára vonatkozó teljesítményének csökkentése a zajforrások üzemidejének megváltoztatása mechanikai eredetű zajok csillapítása (karbantartás, kiegyensúlyozás) szerkezeti rezonanciák elkerülése (testhang- és rezgésszigetelés) áramlási zajforrások esetén a jellemző áramlási sebesség csökkentése termikus eredetű zajforrásoknál egyenletes hőfelszabadulás biztosítása

A másodlagos cél a hang terjedésének megakadályozása, melyre a következő megoldások adódnak: • • • • • • •

környezeti problémáknál elsősorban a megfelelő védőtávolság megtartása a zajforrás iránykarakterisztikájának megfelelő sugárzási irány megválasztása zajvédő tokozás zajvédő fal falak, homlokzati szerkezetek és nyílászárók hanggátlásának növelése légcsatornákban a terjedés megakadályozása, hangtompítók alkalmazása aktív zajcsökkentés alkalmazása

A harmadlagos cél a védett teret és a védett személyeket érő immisszió csökkentése, mely az esetek jelentős részében csak munkahelyi zajterhelés esetén valósítható meg (zajvédő gépfülkék, irányító fülkék, paravánok kialakítása, egyedi zajcsökkentési megoldások megvalósítása), hiszen nem várható el a lakóktól, hogy éjszaka füldugóban aludjanak, vagy nagyobb hanggátlású nyílászárókat építsenek be a meglevők helyett. Intézkedési terv határérték-túllépés esetére. Aktív csökkentés (a kibocsátásnál, emissziónál) Emisszió –kibocsátás: mértékét csökkenteni, időkorlátozás – elsődleges (aktív) védekezés (zajkibocsátás = a kibocsátó közvetlen közelében mérhető zajszint) 1. Mechanikai zajoknál: jobb kiegyensúlyozás, más műszaki megoldás alkalmazása (fogaskerék helyett dörzshajtás, bütykös mechanizmus mellőzése)

Forrás: http://www.doksi.hu

Áramlási zajoknál: sűrített levegő helyett villany működtetése, nyomáscsökkentés fokozatosan, folyamatosan, kevésbé rezonáló építőelemek, kisebb sebesség. Passzív csökkentés Szigetelés (pl. falak), árnyékolás Transzmisszió – terjedés: másodlagos (passzív) védekezés távolság védhet, vagy, elnyelés Transzmisszió – zajterjedés csökkentése: - másodlagos védekezés függ távolságtól, térbeli helyzettől, talaj, növényzet csillapító hatásától, meteorológiai tényezőktől, árnyékolástól Passzív zaj- és rezgéscsökkentő anyagok fajtái, jellemzői: - Hangelnyelő anyagok és szerkezetek Hangszigetelő üveg = 2 üvegtábla speciális műgyantával összeragasztva, majd egy harmadik tábla és a ragasztott üveg közé gázt töltenek. Hanggátló szerkezetek. tömeg növelése, többrétegű szerkezet, légrések, rugalmas rögzítésekre (pl. gumi) teszik a gépeket, felfüggesztések, műanyagok használata Zajárnyékoló falak, zajvédő falak (nyitott térben) , ernyők (zárt térben) (elnyelő anyag) Hangelnyelő töltéssel (vattapaplan, gyapot) töltéssel. Vagy porózus anyag hangelnyelésre, rácsos, lyukacsos burkolat. Paraván, zajelnyelő mennyezet kis zajcsökkentési igény esetén. Rezgéscsillapító anyagok pl. rezgő lemezek felületére viszkózus folyadékot felvinni, átadja az anyagnak, hővé alakul. Rezgésszigetelők (réteg vagy elem) alacsony dinamikus rugalmassági modulusú anyagból, jól elnyeli a zajt, rezgést, pl. gumialátét, vagy aknába süllyeszteni a gépet. Zajtompítók (pneumatikus zajok tompítására, pl. gáz áramlása) Zajvédő tokozás (gép benn, mi kint), fülke (mi bent, gép kint) Akusztikai segédanyagok (hézagok kitöltésére. Helyszínen habosodó, zárt pólusú rugalmas anyag. Nem jó hangszigetelő) Egyéni védőeszközök Zajvédő ruha - többrétegű (ólomporral beszórt műanyag réteg, vagy habgumiborítás, az egész testet befedi. Hallásvédő eszközök - vatta, dugó, hallásvédő tok Zajcsökkentés: aktív = kibocsátó forrásnál módosítani, passzív = a zajforrás környezettől való elszigetelése: megfelelő útvonalvezetéssel, motorok, járművek fejlesztése zajterjedés gátlása, forgalomszervezés (éjszakai repülés korlátozása, vonatoknál tolatási zajok, forgalomkorlátozás – gk., kombinált fuvarozás) zajvédő növény telepítés Alapvető tűzvédelmi szabályok. A Törvény a munkavállalók létszáma alapján kötelezően előírja a tűzvédelmi szabályzat készítését. A 19. §(1) bekezdés szerint ez a következőket tartalmazza: „A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, a jogi személyeknek, a jogi és a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek, ha a munkavégzésben résztvevő családtagokkal együtt ötnél több munkavállalót foglalkoztatnak, vagy ha ötvennél több személy befogadására alkalmas létesítményt működtetnek, ill. a fokozottan tűz- és robbanásveszélyes besorolás esetén és kereskedelmi szálláshelyeken tűzvédelmi szabályzatot kell készíteniük.” A munkáltatónak kell gondoskodnia arról, hogy a szabályzat tartalmát a munkavállalók megismerjék és megtartsák. A tűzvédelmi szabályzatnak a következő elemeket kell tartalmaznia: - a tűzvédelmi feladatokat is ellátó személyek feladatait és kötelezettségeit, - a tűzvédelmi szervezet feladatára, felépítésére, működésére és irányítására vonatkozó szabályokat, - a létesítmény és a helyiségek, szabad terek, veszélyes övezetek tűzveszélyességi osztályba sorolását, valamint az azokra vonatkozó előírásokat, - a tevékenységekre vonatkozó tűzvédelmi előírásokat, - az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységek engedélyezési feltételeit, - a munkáltatóra és a munkavállalókra vonatkozó tűzvédelmi feladatokat,

Forrás: http://www.doksi.hu

- a munkavállalók tűzjelzéssel, tűzoltással, műszaki mentéssel kapcsolatos feladatait, a létesítményi tűzoltóság szabályait Meghatározott feltételek esetén a tűzvédelmi szabályzat mellékleteként tűzriadó tervet kell készíteni, pl. az A-C tűzveszélyességi osztályba tartozó, oktatási stb. létesítményeknek. A tűzriadó terv készítése során figyelembe kell venni: - a tűzjelzés módját, - a riasztás rendjét (tűzoltóság, az intézményben tartózkodók), - a létesítmény elhagyásának módját, - a tűz esetén szükséges tennivalókat (mentés, áramtalanítás), - a fő veszélyforrásokat, - a létesítmény helyszínrajzát tűzvédelmi szempontokból (kapcsolók, vízszerzési helyek, tűzoltásra alkalmas anyagok és berendezések stb.) A tűzriadó tervben foglaltakat évenként kell gyakorolni és erről jegyzőkönyvet kell felvenni Mivel a szabászati üzem ’C’ tűzveszélyességi osztályba tartozik ezért, a padozat csak max ’C’ tűzveszélyességi osztályba tartozhat. A ’ABC’ típusú tűzoltó készülékkel kell ellátni a szabászati üzemet. A tűzcsapokat minden megkezdett 1000 m3 ként kell egyet elhelyezni. A tűzcsapnak min. 2 bar nyomást kell teljesítenie.

Forrás: http://www.doksi.hu

mert túlzott alkalmazásuk idegessé teheti a dolgozókat. Az idegesítő, zajos munkahelyek színezésére a nyugtató hatású, hideg színeket alkalmaznak. Ezek a zöld, a zöldeskék és a kékeszöld, és ezek árnyalatai. Ha a munkatér szűk és alacsony, megfelelő színek alkalmazásával optikailag módosíthatják a helyiség térhatását. A sötét, meleg színekkel festett falfelületek közelebb levőnek, a világos színekkel festettek pedig távolabb levőnek tűnnek. Ha az alacsony mennyezetet égszínkékre festik, szabadlevegő hatást érnek el, és a mennyezet magasabbnak tűnik. A színek előnyösen felhasználhatók arra is, hogy a dolgozókat tisztaságra, rendre nevelje. Biztonsági szín- és alakjelek Az üzemekben a biztonsági szín- és alakjelek veszélyekre, baleseti lehetőségekre figyelmeztetnek, ill. a balesetkor használandó eszközök gyors megtalálását segítik elő. Ezeket a jelzéseket minden dolgozónak a saját érdekében ismernie kell. Tiltást jelentenek a piros keretű, fehér alapú táblán feltüntetett fekete jelzések. Rendelkezést tartalmazó, utasítás jellegű felhívást jelentenek a kék színű kör alakú táblákon feltüntetett fehér jelzések. Veszélyre figyelmeztetnek a fekete színű, sárga alapú, háromszögletű táblán feltüntetett fekete jelzések. A biztonsági felvilágosításra, a veszélytelen helyek jelölésére zöld színt alkalmaznak. A tűzjelző, tűzvédelmi és tűzoltó felszerelések helyének jelölésére piros Fűtés, megfelelő munkahelyi klíma kialakítása szellőzés. A műhelyek levegőjének jó állapota (hőmérséklet, nedvességtartalom, szennyezőanyag-koncentráció) az egészséges és biztonságos munkavégzés egyik fontos feltétele. A jó légállapot biztosítása a fűtés, szellőztetés és klimatizálás feladata. Ha egy műhelyben kisebb a felszabaduló hőmennyiség, mint a helyiség téli hővesztesége, akkor fűtéséről gondoskodni kell. A fűtés lehet egyedi vagy központi fűtés. Ha egy munkateremben hő, nedvesség vagy szennyezőanyag felszabadulás következtében a léghőmérséklet vagy a szennyezőanyag koncentráció értékei kedvezőtlenül alakulnak a szellőztetés megvalósítása indokolt. A szellőztetés megvalósítható az egész műhely levegőjének cseréjével vagy a közvetlen munkakörnyezet szellőztetésével Ha a levegő mozgatását gép (ventilátor) végzi, mesterséges szellőztetésről, ha természeti erők (szél, felmelegedés miatt létrajövő felhajtóerő) végzik, természetes szellőztetésről beszélünk. A Általános szellőztetés megvalósítása olyan esetben szükséges, amikor a klímaviszonyok kedvezőtlenek a munkateremben, vagy olyan módon szabadulnak fel szennyezőanyagok, hogy helyi elszívással nem távolíthatók el eredményesen. Helyi elszívás alkalmazása indokolt, ha egy munkahelyen koncentráltan nagy szennyezőanyag vagy hőmennyiség szabadul fel. A helyi elszívás módszereinek alkalmazásával lehetővé válik, hogy az egészségre káros szennyezőanyagokat közvetlenül a keletkezési, felszabadulási helyükön, a felszabadulás pillanatában távolítsuk el, így a helyiség többi része nem szennyeződik. Mind általános, mind helyi szellőztetés esetén biztosítani kell a helyiség légpótlását. A szellőztetés megvalósításánál minden esetben biztosítani kell, hogy a dolgozók tartózkodási környezetében ne alakuljon ki egészségre káros légmozgás pl. huzat. Ha a szellőztetett tér klímatényezőivel szemben szigorúbb követelmények vannak, úgy klímaberendezés alkalmazása válik szükségessé. A klimatizálás célja a külső időjárástól, valamint a klimatizálandó helyiségben felszabaduló hő- és nedvességmennyiségtől függetlenül, előre meghatározott légállapot (hőmérséklet, nedvességtartalom) biztosítása. Annak érdekében, hogy ezeket a követelményeket a klímaberendezés kielégíthesse, a levegő melegítéséről, hűtéséről, nedvesítéséről és keveréséről kell gondoskodni. A klímaberendezéseket nyári és téli állapotra külön kell méretezni a felszabaduló hő- és nedvességmennyiség alapján. Annak érdekében, hogy a klimatizált helyiség állapotjelzői mindig a megengedett határokon belül maradjanak, a klímaberendezést automatikus szabályozó berendezéssel kell ellátni. Zaj-és rezgéscsökkentés lehetséges módszerei. Az ipari zajterhelést elsősorban a zajos technológiák okozzák. A gépek, berendezések zajkibocsátását mechanikai eredetű zajforrásaik (pl. a kopott alkatrészek, a csapágyazások, a kiegyensúlyozás hiánya, a nem megfelelő alapozás) idézik elő. A gépek, berendezések zajkibocsátásának csökkentési lehetőségei lehetnek: - a gépek, berendezések védőburkolattal való ellátása. A zárt rendszer alkalmazásával nagymértékű csillapítás érhető el,

Forrás: http://www.doksi.hu

gépek megfelelő alapozása (gumibetét alkalmazása). Ez nem csak a zajhatást csökkenti, de az okozott rezgésterhelés is kisebb lesz, - a szerkezeti elemek helyes megválasztása (pl. belsőégésű motor helyett villamos motor, siklócsapágy helyett gördülőcsapágy alkalmazása), - az anyagok helyes megválasztása (pl. fém helyett műanyag felhasználása). A folyadékok és a gázok áramlása során áramlási zajok lépnek fel, amelyek intenzitása jelentős lehet. Így pl. a kazánok égői, a ventilátorok, a sugárhajtóművek okoznak zajterhelést. A légtechnikai berendezésekbe épített zajtompítók esetén a hangenergia hővé alakul át, amelyet a ventilátoroknál és a szellőző-berendezéseknél figyelhetünk meg. A kisfrekvenciás zajok esetén reflexiós zajtompítás alkalmazható, amelynél a csőben a zajt a forrás felé visszavezetik és csak a levegőáramot, engedik át. Rezgésvédelem A környezeti rezgésekről lényegesen kevesebb információval rendelkezünk, mint a zajról. A rezgések nagyságáról, zavaró hatásáról, a lakosságot érintő igénybevételről nem állnak rendelkezésre megbízható felmérések. A gépek, berendezések, szerszámok működése következtében keletkező rezgések hatnak a dolgozóra. Legjobban a kezeket és a lábakat éri a terhelés. Egyes munkahelyeken (pl. Forgácsoló gépeknél, közúti járműveken, mezőgazdasági gépeken) a dolgozók kényszerrezgéseknek vannak kitéve. A vibráció energiájától függően egyes testszövetek rezgésbe jönnek, esetleg az egész test felveszi a rezgést. Ha a kényszerrezgés következtében pl. a szemgolyó 40…80 Hz közötti frekvencián rezonál, a vibráció látási zavarokat okoz. A rezgések elleni védelem a környezeti hatásvizsgálatok alapján meghatározható, az előírások betartását ellenőrizni kell. A zaj- és rezgésvédelem módszertani alapelve és a megoldások prioritásbeli sorrendje a következő: • • •

elsődleges a forrás (emisszió) csökkentése másodlagos a terjedés (transzmisszió) csillapítása harmadlagos a védett tér (immisszió) védelme

Az elsődleges cél a zajforrások által kibocsátott hangteljesítmény csökkentése, melyre a következő lehetőségek adódnak: • • • • • •

A másodlagos cél a hang terjedésének megakadályozása, melyre a következő megoldások adódnak: • • • • • • •

Forrás: http://www.doksi.hu

Mechanikai zajoknál: jobb kiegyensúlyozás, más műszaki megoldás alkalmazása (fogaskerék helyett dörzshajtás, bütykös mechanizmus mellőzése) 4. Áramlási zajoknál: sűrített levegő helyett villany működtetése, nyomáscsökkentés fokozatosan, folyamatosan, kevésbé rezonáló építőelemek, kisebb sebesség. Passzív csökkentés Szigetelés (pl. falak), árnyékolás Transzmisszió – terjedés: másodlagos (passzív) védekezés távolság védhet, vagy, elnyelés Transzmisszió – zajterjedés csökkentése: - másodlagos védekezés függ távolságtól, térbeli helyzettől, talaj, növényzet csillapító hatásától, meteorológiai tényezőktől, árnyékolástól Passzív zaj- és rezgéscsökkentő anyagok fajtái, jellemzői: - Hangelnyelő anyagok és szerkezetek Hangszigetelő üveg = 2 üvegtábla speciális műgyantával összeragasztva, majd egy harmadik tábla és a ragasztott üveg közé gázt töltenek. Hanggátló szerkezetek. tömeg növelése, többrétegű szerkezet, légrések, rugalmas rögzítésekre (pl. gumi) teszik a gépeket, felfüggesztések, műanyagok használata Zajárnyékoló falak, zajvédő falak (nyitott térben) , ernyők (zárt térben) (elnyelő anyag) Hangelnyelő töltéssel (vattapaplan, gyapot) töltéssel. Vagy porózus anyag hangelnyelésre, rácsos, lyukacsos burkolat. Paraván, zajelnyelő mennyezet kis zajcsökkentési igény esetén. Rezgéscsillapító anyagok pl. rezgő lemezek felületére viszkózus folyadékot felvinni, átadja az anyagnak, hővé alakul. Rezgésszigetelők (réteg vagy elem) alacsony dinamikus rugalmassági modulusú anyagból, jól elnyeli a zajt, rezgést, pl. gumialátét, vagy aknába süllyeszteni a gépet. Zajtompítók (pneumatikus zajok tompítására, pl. gáz áramlása) Zajvédő tokozás (gép benn, mi kint), fülke (mi bent, gép kint) Akusztikai segédanyagok (hézagok kitöltésére. Helyszínen habosodó, zárt pólusú rugalmas anyag. Nem jó hangszigetelő) Egyéni védőeszközök Zajvédő ruha - többrétegű (ólomporral beszórt műanyag réteg, vagy habgumiborítás, az egész testet befedi. Hallásvédő eszközök - vatta, dugó, hallásvédő tok Zajcsökkentés: aktív = kibocsátó forrásnál módosítani, passzív = a zajforrás környezettől való elszigetelése: megfelelő útvonalvezetéssel, motorok, járművek fejlesztése zajterjedés gátlása, forgalomszervezés (éjszakai repülés korlátozása, vonatoknál tolatási zajok, forgalomkorlátozás – gk., kombinált fuvarozás) zajvédő növény telepítés Alapvető tűzvédelmi szabályok. A Törvény a munkavállalók létszáma alapján kötelezően előírja a tűzvédelmi szabályzat készítését. A 19. §(1) bekezdés szerint ez a következőket tartalmazza: „A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, a jogi személyeknek, a jogi és a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek, ha a munkavégzésben résztvevő családtagokkal együtt ötnél több munkavállalót foglalkoztatnak, vagy ha ötvennél több személy befogadására alkalmas létesítményt működtetnek, ill. a fokozottan tűz- és robbanásveszélyes besorolás esetén és kereskedelmi szálláshelyeken tűzvédelmi szabályzatot kell készíteniük.” A munkáltatónak kell gondoskodnia arról, hogy a szabályzat tartalmát a munkavállalók megismerjék és megtartsák. A tűzvédelmi szabályzatnak a következő elemeket kell tartalmaznia: - a tűzvédelmi feladatokat is ellátó személyek feladatait és kötelezettségeit, - a tűzvédelmi szervezet feladatára, felépítésére, működésére és irányítására vonatkozó szabályokat, - a létesítmény és a helyiségek, szabad terek, veszélyes övezetek tűzveszélyességi osztályba sorolását, valamint az azokra vonatkozó előírásokat, - a tevékenységekre vonatkozó tűzvédelmi előírásokat,

Forrás: http://www.doksi.hu

- az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységek engedélyezési feltételeit, - a munkáltatóra és a munkavállalókra vonatkozó tűzvédelmi feladatokat, - a munkavállalók tűzjelzéssel, tűzoltással, műszaki mentéssel kapcsolatos feladatait, a létesítményi tűzoltóság szabályait Meghatározott feltételek esetén a tűzvédelmi szabályzat mellékleteként tűzriadó tervet kell készíteni, pl. az A-C tűzveszélyességi osztályba tartozó, oktatási stb. létesítményeknek. A tűzriadó terv készítése során figyelembe kell venni: - a tűzjelzés módját, - a riasztás rendjét (tűzoltóság, az intézményben tartózkodók), - a létesítmény elhagyásának módját, - a tűz esetén szükséges tennivalókat (mentés, áramtalanítás), - a fő veszélyforrásokat, - a létesítmény helyszínrajzát tűzvédelmi szempontokból (kapcsolók, vízszerzési helyek, tűzoltásra alkalmas anyagok és berendezések stb.) A tűzriadó tervben foglaltakat évenként kell gyakorolni és erről jegyzőkönyvet kell felvenni Mivel a szabászati üzem ’C’ tűzveszélyességi osztályba tartozik ezért, a padozat csak max ’C’ tűzveszélyességi osztályba tartozhat. A ’ABC’ típusú tűzoltó készülékkel kell ellátni a szabászati üzemet. A tűzcsapokat minden megkezdett 1000 m3 ként kell egyet elhelyezni. A tűzcsapnak min. 2 bar nyomást kell teljesítenie.

Forrás: http://www.doksi.hu

1652-06/2 14-es tétel 14. Egy Kft. új könyvkötő üzemet szeretne létrehozni. Munkavédelmi megbízottként határozza meg azokat a feltételeket, amelyeket teljesíteni kell, hogy munkavédelmi szempontból megfeleljenek a hatályos jogszabályoknak. Véleményét ismertesse a vezetéssel. Egészséges munkakörnyezet kialakítása: A 3/2002. (II.8.)SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről intézkedik. A munkáltató általános kötelezettségei: A munkáltató köteles gondoskodni arról, hogy az irányítása alá tartozó valamennyi területen a munkahelyek kialakítása és üzemeltetése feleljen meg az e rendeletben meghatározottaknak, továbbá a munkavédelemre vonatkozó egyéb szabályoknak, a tudományos, technikai színvonal mellett elvárható követelményeknek. A munkáltató az Mvt. 21. § (2) bekezdésében megjelölt munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatok során a létesítmény, a munkahely és a technológia esetében munkabiztonsági és munkaegészségügyi szempontból egyaránt köteles azonosítani a várható veszélyeket (veszélyforrásokat, veszélyhelyzeteket), valamint a veszélyeztetettek körét. Köteles felbecsülni a veszély jellege (baleset, egészségkárosodás) szerint a veszélyeztetettség mértékét. Meg kell határoznia a védekezés leghatékonyabb módját, a műszaki és egyéni védelem módozatait, illetve az alkalmazandó szervezési és egészségügyi megelőzési intézkedéseket. A munkáltató felelős: -munkahelynek minősülő épületek, építmények a használatuk jellegének megfelelő szerkezetűek és szilárdságúak legyenek; - olyan villamos berendezéseket alkalmazzon, amelyek nem okoznak tűz- vagy robbanásveszélyt; - a munkavállalók és a munkavégzés hatókörében tartózkodók védve legyenek a közvetlen vagy közvetett érintés okozta villamos baleseti veszélyekkel szemben; - az anyagok és a védőberendezések a feszültségre, a munkavégzési körülményekre és a villamos berendezéseket használó munkavállalók szakképzettségére figyelemmel kerüljenek megválasztásra. A munkaeszköz, a munkahely (munkakörnyezet) és a munkavállaló közötti kapcsolatrendszer kialakítása során az ergonómia és az ergonómiai szempontok munkaegészségügyi értelmezésével kapcsolatban a vonatkozó jogszabályban foglaltak figyelembevételével kell eljárni. A munkáltató köteles biztosítani, hogy a munkahelyeket, a munkaeszközöket, illetve a felszereléseket és berendezéseket a higiénés követelményeknek megfelelően rendszeresen takarítsák és tisztítsák. Ennek keretében gondoskodnia kell - a rovarok és rágcsálók szükség szerinti irtásáról; - a zárt téri munkahelyek rendszeres, a használatnak megfelelő gyakoriságban történő takarításáról, illetve azon munkahelyeken, ahol a munkavállaló veszélyes anyaggal, készítménnyel kerülhet érintkezésbe, műszakonként legalább egyszeri takarításról. Azokon a munkahelyeken, ahol a veszélyes anyagok, készítmények pora szennyezheti a munkakörnyezetet és ezzel a munkavállaló érintkezésbe kerülhet, a takarítást oly módon kell elvégezni, hogy e művelet ne legyen újabb veszély forrása. A munkáltató köteles gondoskodni -a munkahely, a munkaeszközök, a felszerelések és a berendezések rendszeres és folyamatos műszaki karbantartásáról, a munkavállalók biztonságára vagy egészségére veszélyt jelenthető hibák lehető legrövidebb időn belüli elhárításáról; - a veszélyek elhárítására, illetve jelzésére szolgáló biztonsági berendezések, eszközök rendszeres karbantartásáról, működésének ellenőrzéséről; - a mentés, illetve a menekülés céljára szolgáló eszközök könnyen hozzáférhető helyen és üzemképes állapotban tartásáról; A munkahelyek elrendezését a technológia, az anyagmozgatás és a biztonságos gépkiszolgálás feltételei szerint kell megtervezni. Ennek segítségével lehet a gépelhelyezésen kívül kijelölni a közlekedési és anyagmozgatási utakat, az anyagok tároló helyeit, a biztonsági távolságok szem előtt tartásával. Törekedni kell a belső, a gépek közötti anyagmozgatás korszerű megoldására is. A munkahely padlózata és közlekedési útjai feleljenek meg a munkavégzés jellegének és az ebből fakadó tisztítási követelményeknek, a várható legnagyobb igénybevételnek, felületük csúszásmentes, egyenletes, botlásés billenésmentes legyen. A munkahelyiségben a munkavállalók létszámát, a tevékenység jellegét és a veszélyforrásokat figyelembe véve elegendő mennyiségű és minőségű, egészséget nem károsító levegőt kell biztosítani. Dohányzóhelyet (-ket) kell kijelölni.

Forrás: http://www.doksi.hu

Minden munkavállaló részére biztosítani kell: - megfelelő mennyiségű, az egészségügyi előírásoknak megfelelő minőségű ivóvizet; - a munkahely és a munka jellegének megfelelően az öltözködési, tisztálkodási, egészségügyi, étkezési, pihenési és melegedési lehetőséget A munkahely természetes és mesterséges megvilágítása elégítse ki a munkavégzés jellegének megfelelő világításra vonatkozó követelményeket. A mesterséges megvilágítás 500 lux erősségű legyen. Kialakításánál ügyelni kell annak térbeli és időbeli egyenletességére, a fényirányra, a megfelelő árnyékhatásra és káprázatmentességre, színhatásra, színhőmérséklet és színvisszaadásra. A megvilágítás lehet általános vagy helyi, vagy a kettő kombinációja. Az általános az egész munkaterem, a helyi világítás pedig a munkát végző közvetlen munkahelyének megvilágítását jelenti. Ebben az esetben a kombinált megvilágítás van alkalmazva. A mesterséges világítás akkor megfelelő, ha a munkadarab jól, káprázatmentesen látható. A munkahelyen gondoskodni kell az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges mozgástérről (min 2 m²). A munkavállaló részére az ülő foglakozások során biztosítani kell a megfelelő, ergonómiai szempontok alapján kialakított széket. A technológiának megfelelő munkaeszközök és gépek biztonságos használatának oktatása: A technológiához tartozó gépek berendezések kockázatának feltárása. Vágógép, összehordógép, tűzőgép, ragasztókötőgép kezelésének veszélyei. A gépek kezelési utasítása, kezelő elemek, jelző szervek megismertetése, biztonsági berendezések, műszaki védelem használat, (pl. reteszelő védőburkolat, vészleállító), gépek programozása, szerszámozása. Veszély esetén a teendők, ha a biztonsági védelem állítja meg a gépet – csak úgy indíthatja újra a gépet ha a veszélyzónában a gép előtt és mögött senki nem tartózkodik. Karbantartás javítás – hiba esetén a gép használója jogosult-e a hiba elhárítására, teendője. Technológiai utasítás: milyen anyagot, milyen módon megmunkálni – ezeknek milyen veszélyei vannak. Egyéni védőeszköz használata munka közben – használata oktatása. Gyakorlati oktatás a gép programszerinti szerszámozása, beállítása, munkadarab megmunkálása, majd ellenőrzése (pl. méret) Kézi szerszámok – munkaeszközök biztonságos használata, szerszámok biztonságos tárolása (könyvkötő olló, könyvkötő ár, fűzőtű, karos vágógép, kézi prés) A könyvkötéshez használt ragasztók és egyéb segédanyagok biztonsági lapjának megismertetése, ami tájékoztatást ad az anyag összetevőiről ,fizikai és kémiai tulajdonságairól tűzveszélyességéről, az emberi szervezetre történő hatásáról, valamint a szükséges védőfelszerelésről, az anyag kezeléséről tárolásáról, ártalmatlanításáról. Megmunkálásra váró anyagok elhelyezése, ill. a kész termék elhelyezése – raktározása. Az elméleti oktatás elsajátításának ellenőrzése pl. gyakorlatban. Üzemeltetési dokumentáció, mint a munkaeszköz (gép) állandó tartozéka a biztonságos munkavégzéshez. Természetes és mesterséges szellőztetés: Zárt munkahelyeken biztosítani kell az elegendő mennyiségű és minőségű, egészséget nem károsító levegőt, figyelembe véve az alkalmazott munkamódszereket és a munkavállalók fizikai megterhelését. Ahol a munkahelyek légterét gázok, gőzök, aerosolok, porok (rostok) szennyezhetik, ott a vonatkozó jogszabályokban foglalt követelményeket figyelembe kell venni. Esetünkben a könyvkötő gépeken helyi elszívást kell alkalmazni. Gondoskodni kell az elszívott levegő pótlásáról ami lehet természetes vagy mesterséges befúvás. A munkahelyen a megkívánt klímatényezők biztosítása – az épületek és technológiák megfelelő kialakítása mellett – a fűtés és a szellőzés feladata. A szellőzés feladata annak biztosítása, hogy a munkahely levegője megfelelő oxigénmennyiséget tartalmazzon, és ne legyen olyan mértékben szennyezett, amely a dolgozó egészségét károsítaná. Mesterséges szellőztetés esetén a szellőztetés módjának, jellegének, mértékének meghatározásakor figyelembe kell venni a helyiségben munkát végzők számát, a munkavállalók fizikai megterhelését, a tevékenység, technológia jellegét, a légszennyezettség mértékét, illetve az időegység alatt felszabaduló szennyezőanyag tömegét és a helyiség légtérfogatát. A szellőztetés céljára szolgáló rendszerek esetén biztosítani kell - állandó, hatékony működőképességüket;

Forrás: http://www.doksi.hu

- meghibásodásuk esetére, ellenőrző rendszer útján a hiba jelzését, ha a meghibásodás a munkavállaló egészségére veszélyes vagy ártalmas lehet; - rendszeres tisztán tartásukat, a lerakódott szennyeződések késedelem nélküli eltávolítását; - a szennyezőanyagok felkavarásának megakadályozását; - a kellemetlen és egészségre káros légmozgás kialakulásának megelőzését, és ennek érdekében a légsebesség alábbi értékeinek megtartását: - ülve végzett szellemi és könnyű fizikai munkánál: 0,1 m/s, - helyváltoztatással járó, könnyű fizikai munkánál: 0,2 m/s, A szellőztető rendszerek üzembe helyezése során mérésekkel kell meggyőződni az elegendő mennyiségű és minőségű levegő meglétéről. A távozó levegőt a szabadba vezetés előtt ált. tisztítani kell a benne lévő szennyezőanyag-koncentráció csökkentése céljából. Alapvető tűzvédeli szabályok a tűzveszélyes helyen végzett munka során: A könyvkötő üzem „C” tűzveszélyességi osztályba tartozik. Az itt dolgozóknak tűzvédelmi szakvizsgát kell tenni. Bármilyen nyílt lánggal /pld. hegesztés / történő mukavégzéshez alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység engedély szükséges! „C” tűzveszélyességi osztályba sorolt helyiségekben 200 m2-ként kell tűzoltó készüléket biztosítani melyet az OTSZ előírása szerint jelölni kell. A kijárati utakon, a kijárati, vészkijárati ajtóknál és az egyes helyiségekből a kiürítési útvonalra nyíló ajtóknál a vonatkozó szabvány szerinti menekülési útirány jelző rendszert kell kiépíteni, mely a menekülő embereknek a teljes menekülési útvonal mentén folyamatos és következetes vizuális információt közöl biztonsági jelek segítségével a kiürítés irányáról, figyelemmel az esetleges alternatív útvonalakra is. Az építmény, épület, szabadtér bármely pontján legalább egy menekülési útvonaljelző biztonsági jelnek minden esetben láthatónak kell lennie. Dohányozni csak a kijelölt helyen szabad. A gépeken lévő motorokat el kell látni hővédelemmel. Az építmények, szabad terek között olyan tűztávolságot kell tartani, hogy a keletkezett tűz vagy robbanás a szomszédos építményeket, szabad tereket ne veszélyeztesse, a veszélybe került személyek eltávozása, illetőleg eltávolítása, valamint a tűzoltóegységek zavartalan felvonulási és működési lehetősége biztosítva legyen. A tűztávolsághoz kapcsolódó térrészt hulladékoktól, száraz aljnövényzettől mentesen kell tartani. "C" tűzveszélyességi osztályba tartozó szabadtéren, helyiségben, illetőleg építményben csak olyan erő- és munkagépet szabad elhelyezni, használni, amely környezetére gyújtási veszélyt nem jelent Tűzriadó tervet kell készíteni, és ezt ismertetni kell a dolgozókkal, valamint a tűzriadót gyakoroltatni kell évente a dolgozókkal. Az üzem több pontján vészkijáratokat kell kialakítani, amiket eltorlaszolni, és bezárni szigorúan tilos! A menekülési útvonalakat szintén szabadon kell hagyni.

Forrás: http://www.doksi.hu

1652-06/2 15. A vállalkozás vezetése számára készítsen tervezetet, amelyben meghatározza a háztartási gépeket javító üzemük létesítésével kapcsolatos munkavédelmi követel-ményeket! A tervezetet mutassa be a vezetőségi értekezleten! A tevékenységet szabályzó jogszabályok: - 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről - 53/1997. (XII. 20.) Korm. Rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről - 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről - 2/1998. (I.16.) MüM rendelet a munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről Építmények létesítésére vonatkozó általános előírások Általános előírások: Az építményeket úgy kell létesíteni, hogy feleljenek meg az állékonyság és a szilárdság, a tűzbiztonság, a higiénia, az egészség- és a környezetvédelem, a használati biztonsága, a zaj és rezgés elleni védelem, az energiatakarékosság és a hővédelem, az élet- és vagyonvédelem követelményeinek. Az építmény nem akadályozhatja a szomszédos telkek és építmények zavartalan, rendeltetésszerű használatát, valamint illeszkednie kell a környezethez. Állékonyság: Fagyhatár, talajmozgás, továbbá a használat során keletkező terhelések, rezgések, páralecsapódás, és a hőmozgásra figyelemmel, úgy kell kialakítani, hogy használat során nem omolhat össze, nem deformálódhat. Tűzbiztonság: Az esetleg keletkező tűz hatására előírt ideig az állékonyságnak fenn kell maradni. A tűz és a füst terjedése korlátozott legyen. A tűz ne terjedjen a szomszédos épületekre. Az épületet biztonságosan el lehessen hagyni A mentőegységek tevékenysége biztosított legyen és biztonságos legyen Higiénia, egészség- és környezetvédelem: Az épületbe olyan anyagokat, berendezést, vezetékhálózatot kell beépíteni, hogy azok ne veszélyeztessék az épületben tartózkodók egészségét. Ne keletkezzenek mérgező gázok, légnemű, szilárd szennyezők. Az épület felületein ne legyen káros nedvesedés, ne legyen elektrosztatikus feltöltődés, nem legyen vegyi- és korróziós hatás. Ne szaporodjanak el a biológiai kártevők. Ne legyen kóros mértékű a zaj és rezgés. Használati biztonság: Az építményt és részeit, az önálló rendeltetési egységet, helyiséget és annak részleteit úgy kell megvalósítani, ehhez az épületszerkezetet és beépített berendezést úgy kell megválasztani és beépíteni, hogy a rendeltetésszerű használathoz biztonságos feltételeket nyújtsanak és ne okozzanak balesetet, sérülést, például elcsúszást, elesést, megbotlást, mellélépést, leesést, fejsérülést, ütközést, égési sérülést, áramütést, elakadást, beszorulást robbanást. Zaj- és rezgésvédelem: Az építményt és részeit, szerkezeteit úgy kell méretezni és megvalósítani, hogy a környezetéből ható zaj- és rezgéshatásoknak az előírt mértékben ellenálljon, illetőleg azt meghatározott mértékig csillapítsa, továbbá feleljen meg a vonatkozó jogszabályok és kötelező szabványok előírásainak. Energiatakarékosság és hővédelem: Az építési anyagot, az épületszerkezetet és a beépített berendezést úgy kell megválasztani és beépíteni, hogy a rendeltetésszerű használathoz szükséges energiafelhasználás viszonylag a legkisebb legyen, a helyiségek

Forrás: http://www.doksi.hu

rendeltetésének megfelelő, előírt légállapot biztosítva legyen. Építmények egyes hatások elleni védelme: A rendeltetésszerű használatot veszélyeztető vegyi, korróziós és biológiai hatásoktól, továbbá a víz, a nedvesség (talajvíz, talajnedvesség, talajpára, csapadékvíz, üzemi víz, pára stb.) káros hatásaival szemben védeni kell. A csapadékvizet az épülettől el kell vezetni. Az építmény villámcsapás, elektrosztatikus feltöltődés, kóboráram elleni védelméről a rendeltetésének megfelelően gondoskodni kell. Munkahelyek kialakítására vonatkozó minimális követelmények Menekülési utak és vészkijáratok  A menekülési utakat és a vészkijáratokat szabadon kell hagyni, azoknak a lehető legrövidebb úton a szabadba vagy valamely biztonságos területre kell vezetniük. A menekülési utakat és a vészkijáratokat úgy kell kialakítani, megjelölni, és olyan állapotban kell tartani, hogy azokon a munkavállalók gyorsan és biztonságosan el tudják hagyni a munkahelyeiket, illetve szükség esetén gyorsan kimenthetők legyenek.  A vonatkozó jogszabályban meghatározott módon kell jelzésekkel ellátni.  A vészkijáratok és a hozzájuk vezető útvonalak számát, méretét, illetve kialakításukat a munkahelyek igénybevételétől, felszereltségétől és méreteitől függően, az ott tartózkodó személyek legnagyobb létszámából kiindulva kell a vonatkozó jogszabályokban meghatározottak alapján megtervezni.  Csak kifelé, a menekülés irányába nyitható vészkijáratok alkalmazhatók. A vészkijáratokat nem szabad úgy lezárni vagy rögzíteni, hogy azokat vészhelyzetben ne lehessen használni.  Toló- vagy forgóajtó vészkijárat céljára nem alkalmazható.  A vészkijárati ajtókat nem szabad kulcsra zárni.  A vészkijárati útvonalakat és ajtókat olyan vészvilágítással kell ellátni, amely áramkimaradás esetén is működőképes és a szükséges megvilágítást biztosítja. Tűzjelzés és tűzoltás Az épület  méretétől és használatától,  a bennük lévő berendezésektől,  felszereléstől,  az ott lévő anyagok fizikai és vegyi tulajdonságaitól,  valamint az ott tartózkodó személyek lehetséges legnagyobb számától függően a munkahelyeket tűz oltására alkalmas készülékkel, illetve külön jogszabályok szerint tűzérzékelő, jelző- és riasztóberendezéssel, rendszerrel kell ellátni. Mivel a javított készülékek mindegyike elektromos üzemeltetésű, ezért azok oltása csak porral oltóval lehetséges. A készülékek elhelyezésére a vonatkozó jogszabály szerinti jelzésekkel kell utalni. Munkahelyi hulladékkezelés A termelési (nem veszélyes) és települési (kommunális) szilárd hulladékot (szemetet) a munkahelyen elkülönítve kell gyűjteni és tárolni. A gyűjtőtartályokat a munkahelyről az erre a célra kijelölt tárolóhelyre naponta be kell gyűjteni, és onnan rendszeresen, de legalább hetente kétszer el kell szállítani. Szellőztetés, hőmérséklet: Zárt munkahelyeken biztosítani kell az elegendő mennyiségű és minőségű, egészséget nem károsító levegőt, figyelembe véve az alkalmazott munkamódszereket és a munkavállalók fizikai megterhelését. Ülve végezett könnyű fizikai munka: porszívók, barkácsgépek, vasalók-, turmix-, hajszárító, a mikrohullámú sütő, javítása. Helyváltoztatással járó, közepesen nehéz fizikai munka: mosógép- és a hűtő-gép szerelése, villanytűzhely, javítása. A levegő szennyezettsége, nem csupán az emberi ott tartózkodástól ered ezért, a térfogat áramlat gyorsabb, mint az átlagos érték.

Forrás: http://www.doksi.hu

Levegő térfogat áramlat, és páratartalom:  ülve végzett könnyű fizikai munkánál: 0,1 m/s, 30m3 /h, 30-70%  helyváltoztatással járó, közepesen nehéz fizikai munkánál: 0,2 m/s, 40m3 /h, 30-70% Megengedhető levegő környezeti érték hideg évszakban:  ülve végzett könnyű fizikai munkánál: 18-20 C effektív ill. korrigált effektív 19 C  helyváltoztatással járó, közepesen nehéz fizikai munkánál: 14-18 C effektív ill. korrigált effektív 15 C Megengedhető levegő környezeti érték meleg évszakban:  ülve végzett könnyű fizikai munkánál: 19-21 C effektív ill. korrigált effektív 19 C max 31 C  helyváltoztatással járó, közepesen nehéz fizikai munkánál: 17-19 C effektív ill. korrigált effektív 15 C max 29 A forrasztást végzők munka asztalánál, egyéni elszívásra van szükség. Zaj és rezgés védelem: A foglalkoztatottakat, a fokozott figyelmet igénylő fizikai munkavégzés mellett, maximum 70 dB, zaj érheti. A helyiségek természetes és mesterséges megvilágítása: Lehetőség szerint biztosítani kell a munkahelyeken az egészséges és biztonságos munkavég-zéshez elegendő természetes fényt, továbbá a munkavégzés jellegéhez és körülményeihez igazodó mesterséges megvilágítást. A természetes fényt, felülvilágító ablakokkal biztosítjuk a dolgozók részére, mely során az ablakok mérete az alapterülethez képest a műhelyben 1:10, míg más helyiségekben az épület oldalablakai 1:8 arányban kerülnek kialakításra. Azokon a munkahelyeken, ahol állandó munkavégzés folyik, a munkavégzés jellegének és körülményeinek, a helyiség rendeltetésének és az ott végzett tevékenységnek megfelelő világítást kell biztosítani. Az alábbi mesterséges megvilágításra lesz szükség. ülve végzett könnyű fizikai munkánál 500 lux helyváltoztatással járó, közepesen nehéz fizikai munkánál 500 lux Raktárak 100 lux Öltözők 200 lux Folyosók 100 lux Lépcső/lépcsőház 150 lux Iroda 300-500 lux Az elektromos motorok, erőátviteli berendezések próbajáratásának helyiségében fénycső-világítást alkalmazni csak a stroboszkóphatás elleni védelem biztosításával szabad. A munkáknál használt hordozható kézilámpákat védőüveggel és védőkosárral (vagy más tőrésbiztos védőberendezéssel) kell ellátni, védettségüknek legalább IP 55 kell lennie és a munkahelyi környezeti tényezőktől függően törpefeszültségről kell működjenek. Helyiségek mérete és légtere: Valamennyi munkavállalónak a munkahelyén történő mozgásához legalább 2 m2 szabad területet kell biztosítani. A biztosítandó függőleges szabad méret 2,2 m-nél kisebb nem lehet, de a nagyobb bel-magasság szükséges a hűtő és mosógépek munkaasztaloknál, ahol nem csak a javítás során van szükség a 3,5 m belmagasságra, hanem a mozgatásához szükséges emelőgépek mozgatása során is. A munkavállaló részére a munkahelyen a munkavégzéshez megfelelő ülőhelyet kell bizto-sítani, amennyiben a munkát részben vagy teljes egészében ülve is lehet végezni. A helyiségek padlózata, falai, mennyezete és tetőzete A munkahelyeken csak rögzített és szilárd, csúszást gátló padlózat alkalmazható, amelyen nem lehetnek veszélyes kiemelkedések, mélyedések vagy lejtők. Amennyiben a munka jel-legéből adódóan folyadék kerülhet a helyiség padlózatára, gondoskodni kell az elvezetés le-hetőségéről. Ablakok és tetőablakok Az ablakokat, tetőablakokat és szellőzőket úgy kell kialakítani, hogy azokat a munkavállalók biztonságos módon tudják nyitni, zárni, illetve szükség szerint beállítani, vagy akaratlan el-mozdulás ellen biztosítani. Azok kinyitott állapotban sem jelenthetnek veszélyt az ott dolgo-zókra.

Forrás: http://www.doksi.hu

Rakódók (rámpák): A rakodóknak meg kell felelniük a rajtuk mozgatandó teher méretének, a szállító-, illetve ra-kodógép biztonságos mozgásához szükséges helyigénynek. A rakodót legalább egy kijárati ponttal kell ellátni. A rakodókat úgy kell kialakítani, hogy lehetőleg megakadályozzák a munkavállaló arról tör-ténő leesését. A rakodó szélét a vonatkozó jogszabályok szerinti jelöléssel kell ellátni. Elsősegélyhelyek: Minden munkahelyen, műszakban a tevékenység és a munkafolyamatok veszélyességétől, ill. az ott dolgozók számától függően kialakított elsősegélynyújtó felszerelést vagy mentődobozt és a munkavállalók közül kiképzett, elsősegélynyújtásra kijelölt személyt kell biztosítani. Az elsősegélynyújtó felszerelést, mentődobozt jól látható, könnyen és gyorsan elérhető, szennyeződéstől védett helyen kell készenlétben tartani. A technológiának megfelelő munkaeszközök, gépek és berendezések A jellemző feladatok, tevékenységek ebben a szakmában: A háztartási gépszerelő szakmában a legáltalánosabb a mosógép- és a hűtőgép szerelése, továbbá a mikrohullámú sütő, villanytűzhely, villanybojlerek, porszívók, barkácsgépek szerelése, villanymotorok tekercselése a gyakori. Régebben gyakrabban, manapság ritkábban de előfordul a vasalók-, turmix-, hajszárító gépek javítása, ennek oka, hogy drágább az anyagköltség, mint egy új gép megvásárlása (hajszárítóra jellemző). Az gépszerelő meghibásodás esetén megvizsgálja a gépet vagy készüléket, behatárolja a hiba helyét és elvégzi a javításokat. A munkafolyamatok végzése során feladata a speciális biztonsági előírások betartása, illetve alkalmazása (védőfelszerelések használata, szerszámok, készülékek biztonságtechnikai ellenőrzése, szakszerű használata, stb.). Munkavégzése során előfordulhat olyan eset, hogy a munkadarabokat meg kell munkálnia, mely történhet kézi vagy gépi megmunkálással Miután munkáját elvégezte a javítást, az egyen – és a váltakozó feszültség, illetve áram méré-se következik a különböző kézi műszerekkel. Munkaeszközök, gépek és berendezések:  A háztartási gépszerelő a legkülönbözőbb anyagokkal, eszközökkel dolgozik. A leggyakoribb anyagok közé tartoznak a csapágyak, a különböző vezetékek, illetve saruk.  Továbbá az anyagok közé sorolhatjuk a hűtőgázt (freon utódja - ezzel minden szerelő dolgozik), az ipari gázt (forrasztáshoz szükséges anyag), kompresszort, a kondenzátor gumit (ez szigetel, és a rezgéseket szabályozza), a mágnes gumit (ez az ajtóban található).  Az eszközök közé tartozik, maga a javításra szoruló háztartási gép, illetve a javításhoz szükséges kellékek (csavarhúzó, gumi, különböző méretű és formájú csavarok).  Ahhoz, hogy a szakember a feladatát megfelelően el tudja végezni, mindenképpen rendelkeznie kell volt-, amper-, ohm-mérő műszerrel.  További eszközök még a különféle fejű és nagyságú csavarhúzókat, csillag-, villás-kulcsot, fázisceruzát, próbalámpát, különböző méretű kalapácsokat, csapágylehúzókat, különböző fajtájú és formájú fogókat, vésőket, forrasztópákát, satut, műanyag- és fém bilincseket, fúrógépet, köszörűt. Ergonómiai követelmények A szerelési munkákhoz elegendő hely legyen, és azt kényelmes testhelyzetben lehessen végezni.

Forrás: http://www.doksi.hu

Ülve végezett könnyű fizikai munka: porszívók, barkácsgépek, vasalók-, turmix-, hajszárító, a mikrohullámú sütő, javítása esetén:  a szerelő testméretének, megfelelő magasságú munkaasztal és szék álljon rendelkezésre  ülés- állás- járás változtatásának lehetősége, a javítás során  megfelelő támaszok (kartámasz) álljon rendelkezésre  kényelmes testhelyzet biztosítása a javítás során Helyváltoztatással járó, közepesen nehéz fizikai munka: mosógép- és a hűtő-gép szerelése, villanytűzhely, javítása.  a szerelő testméretének, megfelelő magasságú munkaasztal és szék álljon rendelkezésre  ülés- állás- járás változtatásának lehetősége, a javítás során  megfelelő támaszok (kartámasz) álljon rendelkezésre  kényelmes testhelyzet biztosítása a javítás során  a munkaasztalra való elhelyezés, felemelés során a kézi tehermozgatás helyett a gépi emelőszerkezeteket kell igénybe venni. A villamosság biztonságtechnikájának megfelelő érintésvédelmi rendszer kialakítása A 2003 előtt létesített villamos szerkezetekre az MSZ 172 szabványsorozat, a 2003-tól készülő villamos szerkezetekre az MSZ 2364 szabványsorozat egyes szabványai szerint kell az érintésvédelmet megvalósítani. Az érintés védelmi módokat az MSZ 172 és az MSZ 2364-410 szabványok tartalmazzák. Az érintés védelem módjai: - Nullázásos érintésvédelem (TN- rendszerek). - Védőföldeléses érintésvédelem (TT- rendszerek). - Egyenpotenciálra hozás (EPH). - Érintésvédelmi törpefeszültség. - Áram-védőkapcsolás - Védőelválasztás

Forrás: http://www.doksi.hu

1652-06/2 16. Munkáltatója megbízza, hogy készítsen új bútorgyártó üzemek létesítésével kapcsolatos munkavédelmi követelményeket tartalmazó tervezetet. Az elkészített tervezett mutassa be tervegyeztető megbeszélésen. •

Faipari gépek biztonságtechnológiája

* ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK 1. 2. 3.

4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

A gép általános biztonságtechnikai követelményei a KGST SZT 1085-78 (MSZ KGST 1085) szerint. A géptípusok egyedi biztonságtechnikai követelményeit az erre vonatkozó KGST (MSZ) szabványok határozzák meg. A gép munkaterében nem lehet olyan éles sarok vagy perem, amely a dolgozó sérülését okozza. A gép szerkezeti felépítése olyan legyen, hogy a technológiai okokból védőburkolattal el nem látható mozgó részek vagy munkadarabok a dolgozó sérülését ne okozhassák. Ezt a mozgó részek helyes kialakításával, figyelmeztető festéssel, védőberendezéssel kell elérni. A gépen az orsók és szerszámok forgásirányát egyértelműen fel kell tüntetni. Annak a gépnek, amelynek üzemelése közben statikus elektromosság keletkezik, legyen olyan berendezése, amely a statikus elektromosság veszélyes mértékű felhalmozódását megakadályozza. A gépnek legyen túlterhelés elleni védelme. A gépen biztosítani kell a munkadarab megfelelő vezetését és előtolását a vágószerszámhoz, valamint meg kell akadályozni annak elmozdulását és elfordulását a megmunkálás folyamán. A gép működő elemeit, továbbá a megfogó, rögzítő- és emelőszerkezeteit, vagy ezek hajtóműveit olyan eszközökkel kell felszerelni, amelyek teljes vagy részleges energiakimaradás (elektromos áram, hidraulikus folyadék, sűrített levegő stb.) esetén megakadályozzák a veszélyhelyzet kialakulását. A gép konstrukciója zárja ki az olyan üzemközbeni zajszint kialakulását, amely meghaladja az erre vonatkozó KGST (MSZ) szabványokban feltüntetett értékeket. A gép konstrukciója zárja ki az olyan rezgések kialakulását, amely meghaladja az erre vonatkozó KGST (MSZ) szabványokban feltüntetett értékeket. A gépnek szükség esetén legyen helyi világítóberendezése. A gép -megfogó- és egyéb szerkezeteinek pneumatikus hajtásánál ki kell zárni annak lehetőségét, hogy a kicsapódó por és forgács a dolgozó sérülését okozza.

* VÉDŐBERENDEZÉSEK 1. 2. 3. 4 5. 6. 7.

Minden olyan mozgó résznek, szerszámnak vagy munkadarabnak, amelynek érintése a dolgozó sérülését okozhatja, legyen védőberendezése (védőburkolat, elkerítés, védőlemez stb.). A védőberendezést biztonságosan kell rögzíteni. A védőberendezés biztosítsa a gép veszélytelen kezelését, ha a dolgozó betartja a biztonságtechnikai előírásokat. A védőburkolat legyen egyszerű, korszerű és ne nehezítse meg a gép kezelését és beállítását. Ha a védőburkolat nem reteszelt a gép indítóberendezésével, akkor ki kell zárni az egyszerű eltávolítás lehetőségét. Ha a gép szerkezete nem burkolja teljesen a szerszámot, akkor a szerszám nem működő részének legyen védőburkolata. Ez a védőburkolat irányítsa a megmunkálási hulladékot a forgácselszívó berendezésbe. A védőburkolat szilárdsága olyan legyen, hogy ellenálljon a dolgozó akaratlan ráeséséből vagy a munkadarab kirepüléséből származó igénybevételnek. A védőburkolat védőhelyzetbe való állítása nem indíthatja el a gépet. Indítás csak a vezérlőegységről történhet. A védőburkolat kézi nyitásához vagy zárásához szükséges erőkifejtés legfeljebb 80 N lehet. A védőburkolat mozgó részeinek felemeléséhez vagy eltolásához szükséges erőkifejtés legfeljebb 60 N lehet. A vágószerszám munkát végző részének (fűrész, maró, késfej) legyen olyan önzáró védőburkolata, amely akkor nyílik, amikor a megmunkálandó munkadarab vagy a szerszám áthalad. A nyitás mértéke feleljen meg a maximálisan megmunkálható munkadarab szélességi és vastagsági méreteinek. Ha kizárt annak

Forrás: http://www.doksi.hu

9. 10.

lehetősége, hogy a dolgozó a forgó vágószerszámhoz érjen, akkor rögzített védőburkolat is alkalmazható. A gép azon részeinek és mechanizmusainak, amelyeket bizonyos időközönként át kell állítani és be kell szabályozni, legyen levehető vagy csuklósan nyíló védőburkolata. Ez biztosítsa a kezelés és a beállítás céljára a jó hozzáférést. A védőburkolat legyen összefüggő, tömör. Ha a védőburkolat rácsos vagy hálóból készült, akkor a védőburkolat távolsága a mozgó résztől a táblázat szerinti legyen.

A rács (háló) lyukába beírható kör legnagyobb átmérője 0-8 8-25 25 - 40

A védő burkolat távolsága a mozgó résztől, legalább 15 120 200

Faipari gépek üzembe helyezése Ahhoz, hogy a veszélyesnek tekintett gépet teljes körűen biztonságosan üzemeltessük, szükséges az üzembe helyezés elrendelését megelőző munkavédelmi szempontú vizsgálat elvégzése, amely a gép-ember-környezet összhangjának megteremtése alapján biztosítja az egészséget nem veszélyeztető biztonságos munkavégzés feltételeinek megvalósulását. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény az üzemeltető munkáltató kötelezettségei között meghatározza, hogy a munkahely, munkaeszköz technológia, létesítmény csak akkor vehető használatba, ha a létesítés követelményei kielégítést nyertek. A munkavédelmi törvény a veszélyes munkaeszközök üzemeltetését a munkáltató írásbeli elrendeléséhez köti. A veszélyes munkaeszköznek minősülő gépek jegyzékét az 5/1993. (XII.26.) MüM rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza. •

A biztonságos műszaki állapot megőrzése érdekében időszakos biztonsági felülvizsgálat alá kell vonni az 5/1993. (XII.26.) munkaügyi miniszter rendeletének 1. sz. mellékletében szereplő munkaeszközöket, valamint azt a gépet, melynek gyártásához vagy üzembe helyezéséhez hatósági engedély szükséges, illetőleg felülvizsgálatát jogszabály, szabvány vagy üzemeltetési dokumentációja írja elő. A felülvizsgálatot az üzemeltető munkáltatónak ötévenként kell elvégeznie, ha jogszabály, szabvány, vagy üzemeltetési dokumentáció más időszakot nem ír elő. A felülvizsgálat eredményét a felülvizsgálónak írásban kell foglalni és az üzemeltető munkáltató rendelkezésére kell bocsátani. Az üzemeltető munkáltató a felülvizsgálatot követő vizsgálatig köteles ezt a dokumentációt megőrizni. Az időszakos munkabiztonsági felülvizsgálatot szakirányú munkabiztonsági szakértői engedéllyel rendelkező személy vagy külön jogszabályban feljogosított személy, illetőleg erre akkreditált intézmény végezheti. Légtechnikai rendszer: * ELSZÍVÓ BERENDEZÉS 1. A gépnek legyen a hulladék felfogására és irányítására szolgáló, a hulladék vagy ártalmas anyag keletkezésének közvetlen közelében elhelyezett gyűjtőberendezése. Az üzemeltetési dokumentációban elő kell írni: - az elszívóberendezés bekötésének módját, - az elszívandó levegő mennyiségét m3/h-ban, és - a sebességét m/s-ben. 2. A hulladékot felfogó-, irányító-, szállító- és gyűjtőberendezés szívócsonkja a gép szerves része legyen. A szívócsonk csatlakozó nyílásának méretét az optimális, veszélymentes szívóhatás elérésének figyelembevételével kell megállapítani. 3. Ha konstrukciós és technológiai okokból a hulladékot közvetlenül a keletkezés helyéről nem lehet elszívni, akkor az üzemeltetési dokumentációban kell előírni a hulladékeltávolítás módját. −

−

Természetes és mesterséges szellőztetés:

Forrás: http://www.doksi.hu

Zárt munkahelyeken biztosítani kell az elegendő mennyiségű és minőségű, egészséget nem károsító levegőt, figyelembe véve az alkalmazott munkamódszereket és a munkavállalók fizikai megterhelését. Ahol a munkahelyek légterét gázok, gőzök, aerosolok, porok (rostok) szennyezhetik, ott a vonatkozó jogszabályokban foglalt követelményeket figyelembe kell venni. Esetünkben a könyvkötő gépeken helyi elszívást kell alkalmazni. Gondoskodni kell az elszívott levegő pótlásáról, ami lehet természetes vagy mesterséges befúvás. A munkahelyen a megkívánt klímatényezők biztosítása- az épületek és technológiák megfelelő kialakítása mellett – a fűtés és szellőzés feladata. A szellőzés feladat annak biztosítása, hogy a munkahely levegője megfelelő oxigénmennyiséget tartalmazzon, és ne legyen olyan mértékben szennyezett, amely a dolgozó egészségét károsítaná. Mesterséges szellőztetés esetén a szellőztetés módjának, jellegének, mértékének meghatározásakor figyelembe kell venni a helyiségben munkát végzők számát, a munkavállalók fizikai megterhelését, a tevékenység, technológia jellegét, a légszennyezettség mértékét, illetve az időegység alatt felszabaduló szennyezőanyag tömeg és a helyiség légtérfogatát. A szellőztetés céljára szolgáló rendszerek esetén biztosítani kell: • állandó, hatékony működőképességüket, meghibásodásuk esetére, ellenőrző rendszer útján a hiba jelzését, ha a meghibásodás a munkavállaló egészségére veszélyes vagy ártalmas lehet, • rendszeres tisztán tartásukat, a lerakódott szennyeződések késedelem nélküli eltávolítását • a szennyező anyagok felkavarásának megakadályozását, • a kellemetlen és egészségre káros légmozgás kialakulásának megelőzését, és ennek érdekében a légsebesség alábbi értékeinek megtartását: • ülve végzett szellemi és könnyű fizikai munkánál: 0,1 m/s, • helyváltoztatással járó, könnyű fizikai munkánál: 0,2 m/s. A szellőztető rendszerek üzembe helyezése során mérésekkel kell meggyőződni az elegendő mennyiségű és minőségű levegő meglétéről. A távozó levegőt a szabadba vezetés előtt általában tisztítani kell a benne lévő szennyezőanyag-koncentráció csökkentése céljából. •

Alkalmazott vegyianyagok tárolási és felhasználási szabályai (2000. évi XXV. tv.)

•

A veszélyes anyag, illetve a veszélyes készítmény kiszerelt, nem ömlesztett formában - a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvényben (a továbbiakban: Fvt.) foglalt követelmények megfelelő alkalmazásán kívül - olyan csomagolóeszközben, zárással, felirattal (címkével), szükség szerint egyéb jelzésekkel ellátva hozható forgalomba, hogy az veszélyes anyag, illetőleg veszélyes készítmény felhasználásáig biztosítsa az egészségkárosodás, illetve környezetszennyezés vagy -károsodás elkerülését. nagyon mérgező, mérgező, maró anyagokat, illetve készítményeket tartalmaz, gyermekbiztos zárás és veszélyre utaló, kitapintható jelkép (figyelmeztetés), ártalmas, fokozottan tűzveszélyes, tűzveszélyes anyagokat, illetve készítményeket tartalmaz, veszélyre utaló, kitapintható jelkép (figyelmeztetés) is legyen;

• • •

Eredetileg veszélyes anyaghoz vagy veszélyes készítményhez gyártott vagy használt csomagolóeszköz még tisztított, közömbösített állapotban és átmenetileg sem használható élelmiszer, takarmány, valamint ezek alapanyagainak tárolására.

•

Eredetileg élelmiszerekhez gyártott, illetve használt csomagolóeszköz veszélyes anyag vagy veszélyes készítmény tárolására nem használható.

•

A veszélyes anyagok és a veszélyes készítmények tárolásáért szervezett munkavégzés esetében a munkáltató, nem szervezett munkavégzés során a vállalkozó, illetve - egyéb nem szervezett munkavégzés esetén - a tevékenység végzésére a tevékenység bejelentésével jogot szerző természetes vagy jogi személy felelős. Bejelentéshez nem kötött tevékenység esetén a veszélyes anyagok és a veszélyes készítmények megfelelő módon történő tárolásáért a tevékenységet végző felel.

•

A veszélyes anyagok, illetve a veszélyes készítmények tárolásáért az (1) bekezdés szerint felelős személyek biztosítják, hogy a tárolt veszélyes anyag, illetve veszélyes készítmény a biztonságot, az egészséget, illetve testi épséget ne veszélyeztesse, illetőleg a környezetet ne szennyezhesse, károsíthassa.

Forrás: http://www.doksi.hu

•

A veszélyes anyagokkal, illetőleg a veszélyes készítményekkel foglalkozásszerűen végzett tevékenység a felhasznált anyag vagy készítmény adatait tartalmazó biztonsági adatlap, egyéb tevékenység a használati utasítás birtokában kezdhető meg.

•

Tűzveszélyes tevékenység végzésének szabályai:

A bútorgyártó üzem „A” tűzveszélyességi osztályba tartozik. A létesítés során ennek figyelembevételével kell kialakítani a közműveket, a víz, a villany vezetékek megfelelő keresztmetszetét. A munkahelyekre vonatkozó tűzvédelmi követelményeket a tervezéstől az üzemeltetés beindításáig az üzemeltetés, működtetés idejére jogszabályok, szabványok, és egyéb műszaki előírások határozzák meg. A munkahely létesítőjének, üzemeltetőjének gondoskodnia kell a követelmények érvényesüléséről. A munkakörülmények környezeti elemei: • a padozattal szemben támasztott követelmények • az üzemen belüli közlekedés szabályai • a világítással szemben támasztott követelmények • a szellőztetéssel szemben támasztott követelmények • tűzvédelemmel szemben támasztott követelmények • zajvédelem • villamos biztonsági követelmények • világítás és színdinamika • biztonsági szín- és alakjelek • fűtés, megfelelő munkahelyi klíma kialakítása, szellőzés.

• •

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (9/2008. (II.22.) ÖTM r. vonatkozó része: Az építmények tűzvédelmi követelményrendszerének céljai

1. AZ ÉPÍTMÉNYEK TŰZVÉDELMI KÖVETELMÉNYRENDSZERÉNEK CÉLJAI * Épületszerkezetek, építőanyagok és építési termékek Az épületszerkezeteket a tervezés során úgy kell kiválasztani, hogy az alábbiak teljesüljenek: a) az épületszerkezetek teherhordó képességüket tűz esetén az előírt időtartamig megtartsák, b) a tűzvédelmi célú épületszerkezetek, anyagok, termékek tűz esetén szerepüket az előírt időtartamig betöltsék, funkciójukat megtartsák, a tűz jelenlétére hatékonyan reagáljanak, c) a tűz és kísérőjelenségei terjedését funkciójuknak megfelelően gátolják, nehezítsék, vagy irányítsák, d) az általuk okozott tűzterhelés, a belőlük fejlődő hő, füst, égésgázok mennyisége a lehető legkisebb legyen. * Az építmények elhelyezése Az épületeket, építményeket úgy kell elhelyezni, hogy: a) tűz esetén a szomszédos épületeket, építményeket gyulladásveszély, a tűz átterjedésének veszélye ne veszélyeztesse, b) a tűzoltóegységek az épületeket, építményeket akadálytalanul, késedelem nélkül megközelíthessék, c) a tűzoltó gépjárművek hatékony tűzoltási és mentési működése biztosított legyen, d) a környezetükben elegendő és alkalmas szabadterület legyen a kimenekülő személyek számára. * Kiürítés és mentés Az épületeket, építményeket úgy kell kialakítani, hogy: a) a benntartózkodó személyeket tűz esetén gyorsan és figyelemfelkeltő módon (indokolt esetben több szakaszban) tájékoztathassák, riaszthassák, b) a benntartózkodó és önálló menekülésre képes személyek az előírt normaidőn belül biztonságos helyre vagy védett térbe távozhassanak, c) a mozgásban/cselekvőképességben akadályozott, vagy fogyatékos személyek segítséggel történő menekülése, mentése az ilyen rendeltetésű, és az akadálymentesen megközelíthető épületekben, építményekben biztosítva legyen, d) a kialakítás a kiürítési útvonalak késedelem nélküli használatát tegye lehetővé (felismerhetőség, megfelelő

Forrás: http://www.doksi.hu

biztonsági jelzések alkalmazása, megvilágítás, akadályok feloldása, hő- és füstmentesség, átbocsátóképesség), e) a benntartózkodó állatokat el lehessen távolítani. * Hő és füst elleni védelem Az épületek, építmények kialakítása során biztosítani kell az alábbiakat: a) a felszabaduló hő és füst a lehető leghatékonyabb módon eltávozhasson a szabadba, b) a felszabaduló hő ne csökkentse a teherhordó szerkezetek állékonyságát, c) az erre szolgáló eszközök, berendezések az előírt időtartamig hatékonyan és üzembiztosan működjenek, d) a benntartózkodók menekülési útvonalára a fejlődő hő és füst ne vagy csak olyan mértékben juthasson be, ami még nem nehezíti a menekülést (látótávolság, menekülési út felismerése, mérgező gázok hiánya stb.), a kiürítési útvonalra előírt egyéb feltételekkel közösen, -6e) a tűzoltásvezetőnek legyen lehetősége a hő és füst elleni védelem eszközeinek hatékony használatára, a füstés tűzterjedés befolyásolására, f) a tűzoltás elősegítése érdekében a szükséges helyeken kialakuljon a megfelelő füstmentes levegőréteg. * Tűzoltó beavatkozás Az építmények, épületek kialakítása biztosítsa az alábbiakat: a) a jogszabályban előírt helyeken a tűzjelzés emberi közreműködés és késedelem nélküli, és megfelelő részletezettségű továbbítását összevont, vagy a tűzoltóság ügyeletére, b) indokolt esetben az épületbe, építménybe való, károkozás nélküli bejutást, c) az épület, építmény jellegének megfelelő oltóanyag-ellátást, annak gyors és hatékony igénybe vételét, d) a tűzvédelmi áramtalanítás lehetőségét a tűzoltók életének védelme érdekében, e) a kárhelyi rádióforgalmazást nehezítő körülmények esetén annak megkönnyítését, f) a mentésben közreműködők számára az épületen belüli gyors és biztonságos közlekedést, irányfelismerést utánvilágító, vagy világító menekülési útvonaljelző biztonsági jelzések alkalmazásával, g) a különböző tűzvédelmi berendezések, eszközök használatát, kezelését, azok utánvilágító, vagy világító biztonsági jelzésekkel történő megjelölésével. 2. TERVEZÉSI ALAPELVEK Az építmények építészeti-műszaki tervezése során a tűzvédelmi műszaki kialakítást tűzvédelmi műleírásba, dokumentációba kell foglalni. Minden terv része a tűzvédelmi műleírás, dokumentáció. A tűzvédelmi műleírás, dokumentáció készítése szaktevékenység, azt csak megfelelő szakértelemmel rendelkező személy készítheti, ezért ahol a tűzvédelmi szakhatóság igénybevétele szükséges az építési engedélyezési eljárás során, ott a felelős tervező köteles tűzvédelmi szakértőt (építmények tűzvédelme, építész-, elektromos, gépész tűzvédelmi szakértő) bevonni a tűzvédelmi műleírás elkészítésébe. Vegyipari, olajipari és gázipari tervezés során a szakterületnek megfelelő tűzvédelmi szakértő közreműködése is megengedett. −

A tűzvédelmi műleírás, dokumentáció tartalmazza:

a) az épület megközelíthetőségére, b) oltóvíz ellátására, c) tűzveszélyességi osztályba sorolására, tűzállósági fokozatára, d) az alkalmazott épületszerkezetek éghetőségi és tűzállósági paramétereire, e) a tűzszakaszok elhelyezkedésére, kiürítési számítására, f) épületgépészeti kialakítására, villámvédelmi rendszerére, valamint g) a tűzjelzésre és oltásra vonatkozó megoldásokat. Az épületek, műtárgyak és azok részeinek tervezése során a rendelet ezen részének I/2-I/10. fejezeteiben foglaltakat kell figyelembe venni. •

Munkavédelmi szabályok a tűzbiztonsággal kapcsolatban:

•

Alapvető tűzvédelmi szabályok

A Törvény a munkavállalók létszáma alapján kötelezően előírja a tűzvédelmi szabályzat készítését. A 19. § (1) bekezdés szerint ez a következőket tartalmazza:

Forrás: http://www.doksi.hu

„A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, a jogi személyeknek, a jogi és magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek, ha a munkavégzésben résztvevő családtagokkal együtt ötnél több munkavállalót foglalkoztatnak, vagy ha ötvennél több személy befogadására alkalmas létesítményt működtetnek, ill. a fokozottan tűz- és robbanásveszélyes besorolás esetén és kereskedelmi szálláshelyeken tűzvédelmi szabályzatot kell készíteniük.” A munkáltatónak kell gondoskodnia arról, hogy a szabályzat tartalmát a munkavállalók megismerjék és megtartsák. A tűzvédelmi szabályzatnak a következő elemeket kell tartalmaznia: 1.) a tűzvédelmi feladatokat is ellátó személyek feladatait és kötelezettségeit, 2.) a tűzvédelmi szervezet feladatára, felépítésére, működésére és irányítására vonatkozó szabályokat, 3.) a létesítmény és a helyiségek, szabad terek, veszélyes övezetek tűzveszélyességi osztályba sorolását, valamint az azokra vonatkozó előírásokat, 4.) a tevékenységekre vonatkozó tűzvédelmi előírásokat, 5.) az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységek engedélyezési feltételeit, 6.) a munkáltatóra és a munkavállalókra vonatkozó tűzvédelmi feladatokat, 7.) a munkavállalók tűzjelzéssel, tűzoltással, műszaki mentéssel kapcsolatos feladatait. 8.) a létesítményi tűzoltóság szabályait. Meghatározott feltételek esetén a tűzvédelmi szabályzat mellékleteként tűzriadó tervet kell készíteni, pl. az A-C tűzveszélyességi osztályba tartozó, oktatási stb. létesítményeknek. A tűzriadó terv készítése során figyelembe kell venni: 1.) a tűzjelzés módját, 2.) a riasztás rendjét (tűzoltóság, az intézményben tartózkodók), 3.) a létesítmény elhagyásának módját, 4.) a tűz esetén szükséges tennivalókat (mentés, áramtalanítás), 5.) a fő veszélyforrásokat, 6.) a létesítmény helyszínrajzát tűzvédelmi szempontokból (kapcsolók, vízszerzési helyek, tűzoltásra alkalmas anyagok és berendezések stb.). A tűzriadó tervben foglaltakat évenként kell gyakorolni és erről jegyzőkönyvet kell felvenni. −

Biztonsági- és egészségvédelmi jelölések elhelyezése a munkahelyen:

Az üzemekben a biztonsági szín- és alakjelek veszélyekre, baleseti lehetőségekre figyelmeztetnek, ill. a balesetkor használandó eszközök gyors megtalálását segítik elő. Ezeket a jelzéseket minden dolgozónak a saját érdekében ismernie kell. Tiltást jelentenek a piros keretű, fehér alapú táblán feltüntetett fekete jelzések. Rendelkezést tartalmazó, utasítás jellegű felhívást jelentenek a kék színű kör alakú táblákon feltüntetett fehér jelzések. Veszélyre figyelmeztetnek a fekete színű, sárga alapú, háromszögletű táblán feltüntetett fekete jelzések. A biztonsági felvilágosításra, a veszélytelen helyek jelölésére zöld színt alkalmaznak. A tűzjelző, tűzvédelmi és tűzoltó felszerelések helyének jelölése piros.

Forrás: http://www.doksi.hu

1652-06/2 17. Milyen munkavédelmi követelményeknek kell megfelelnie egy távfűtő központnak? Készítse el a cégvezetés számára a hatályos jogszabályoknak megfelelő tervezetet és a vezetőségi értekezleten mutassa be! Információtartalom vázlata –

Építmények létesítésére vonatkozó általános előírások

–

A biztonságos munkavégzés szabályai

–

Munkavégzés szabályai potenciálisan robbanásveszélyes környezetben

–

Veszélyhelyzeti intézkedések

–

Klímakörnyezetre vonatkozó mérési módszerek

Építmények létesítésére vonatkozó általános előírások Általános: be kell tartani az országos építési szakmai követelményeket: - értékes táj- és településkép, látvány védelme - kedvező tájolás - mechanikai ellenállás és stabilitás - tűzbiztonság - higiénia, egészség és környezetvédelem, - használati biztonság - zaj és rezgés elleni védelem - energiatakarékosság és hővédelem - életvédelem Az építmény kialakítása során biztosítani kell a rendszeres karbantarthatóság lehetőségét Az építmény rendeltetésszerű használatával járó környezeti terhelés az érvényes normákat, határértékeket ne lépje túl Mozgáskorlátozottak az építményt biztonságosan , akadálymentesen használhassák Egy építményben több önálló rendeltetésű egység csak úgy helyezhető el, hogy minden egység rendeltetésének megfelelően lehessen használható, egymást ne veszélyeztessék, közös helyiségek, utak kapacitása megfelelő legyen. A káros hatások együttes mértéke nem haladhatja meg az előírásos értéket. Különös tekintettel kell lenni arra, hogy egy távfűtő központban veszélyes berendezések üzemelnek, mint gáz kazánok, különféle nyomástartó edények stb. Kazánház létesítés Ajtó, ablak és más nyílás A kazánháznak legalább két kifelé nyíló kijárati ajtaja legyen, amelyek közül az egyik a szabadba nyíljon. Ajtó, ablak és más nyílás csak a szabadba vagy a kazánház üzemével összefüggő, nem tűz- és robbanásveszélyes helyiségbe, vagy menekülő folyosóra nyílhat. Az ajtók a kezelési helyről könnyen megközelíthetők legyenek. Megközelítési útvonalukat jelölni kell, és szabadon kell hagyni. A nem szabadba vezető kijárat ajtaja nem készülhet éghető anyagból. Kezelési hely A kezelési helyet úgy kell elhelyezni, hogy biztosítva legyen a menekülés lehetősége. Legyen mód valamennyi műszer, szerelvény és segédberendezés áttekintésére, kezelésére. Hossza legalább 1,5 m, magassága legalább 2 m legyen. Szellőzés A helyiség légcseréjét természetes vagy mesterséges szellőzéssel úgy kell biztosítani, hogy a kezelőt káros légáramlás ne érje. Megfelelő a szellőzés, ha veszélyes vagy egyéb egészségkárosító gázkoncentráció, valamint veszélyes mértékű oxigéndúsulás vagy hiány normál üzemben nem alakulhat ki. Világítás A kazánlétesítmény (ezen belül különösen a kezelési helyeket, műszereket, szerelvényeket, útvonalakat stb.) alkalmas megvilágítását biztosítani kell. Hasadó vagy nyíló felület

Forrás: http://www.doksi.hu

A hasadó vagy nyíló felület egy esetleges robbanás esetén megnyílásával (felhasadásával, 'repülésével') biztosítja a robbanás okozta nyomáshullám irányított levezetését úgy, hogy a helyiségben lévõ berendezéseket, a helyiség épületszerkezeteit megvédje a robbanás nyomáshulláma okozta romboló hatásától, azonkívül úgy, hogy ne veszélyeztesse az épületen kívüli területeket, mûtárgyakat, embereket sem. A hasadó vagy a nyíló felületet úgy kell kialakítani, hogy a megnyíló lefúvó felületen kiáramló gáz veszélytelen irányba haladjon, más létesítménybe, berendezésbe ne ütközzön és jelentõs irányváltoztatás, sebesség-növekedés ne következzen be. A biztonságos munkavégzés szabályai A nyomástartó berendezések szakmai felügyelete Az üzemben tartó köteles a nyomástartó berendezés biztonságos üzemeltetéséhez szükséges szakképzett kezelői, karbantartói létszámot biztosítani és felelős vezetőt megbízni. A nyomástartó berendezés kezelésével és karbantartásával megbízott személyek kötelesek a vonatkozó előírásokat – beleértve az üzemeltetési és karbantartási utasítást – ismerni és betartani, minden előírt és szükséges munkát elvégezni és a biztonságos üzemmenetről gondoskodni. A kezelőkkel ismertetni kell a nyomástartó berendezés üzemi területén illetékesek körét. A kezelő köteles megakadályozni illetéktelenek belépését a nyomástartó berendezés üzemi területére. A felelős vezetőknek és a kezelőknek minden nyomástartó berendezés, szerelvény vonatkozásában tudni kell, hogy az előírásoktól való bármely eltérés milyen következményekkel járhat. A felelős vezető nevét, beosztását és elérhetőségének módját a nyomástartó berendezés üzemi területén ki kell függeszteni. A kezelő csak a felelős vezetőtől kaphat utasítást. Ha az utasítás szakismerete és tapasztalata alapján veszélyt idézhet elő, vagy káros lehet, köteles erre a figyelmet felhívni és észrevételét naplózni. Az ilyen utasítást is naplózni kell. Ha a kezelő üzem közben rendellenességet észlel, amelyet a szokásos eszközökkel megszüntetni nem tud, köteles azonnal értesíteni a felelős vezetőt; ha erre nincs idő, önállóan kell intézkednie, biztonságos állapotba hozva, illetve leállítva a nyomástartó berendezést. Az eseményt részletesen leírva naplózni kell. Kazánnapló - Az üzemeltetés minden eseményét kazánnaplóban (üzemnaplóban) kell rögzíteni, így a tüzeléssel, tüzelőanyaggal, vízelőkészítéssel, vízminőséggel kapcsolatos mérési adatokat, a szolgálatban levő kezelők nevét, az átadás-átvétel körülményeit, a rendszeres és rendkívüli ellenőrzéseket, a kazán állapotával, teljesítményével, karbantartásával kapcsolatos adatokat. - A naplót a felelős vezető naponta köteles kiértékelni és aláírásával hitelesíteni. - A kazánnaplót a helyszínen kell őrizni. - Nincs szükség a kazánnaplóban olyan adatok vezetésére, amelyek utólagos A nyomástartó berendezések kezelése Kezelővel szembeni követelmények - Nyomástartó berendezést csak olyan kioktatott személy kezelhet, – akit a vonatkozó jogszabály szerint szervezett munkavégzés keretében alkalmaznak, – aki a 18. életévét betöltötte, – akinek a vonatkozó jogszabály szerint a nyomástartó berendezésekre és eljárásokra vonatkozó szakképesítése van, – aki a vonatkozó jogszabályokat és a szakma általánosan ismert szabályait betartja, – akitől elvárható, hogy feladatát megbízhatóan teljesíti, – aki egészségileg alkalmas a feladat elvégzésére, - Orvosi vizsgálattal kell elbírálni, hogy a munkavállaló egészségügyi szempontból alkalmas-e a munkakör felelősséggel való ellátására, illetve egészségének vagy testi épségének előre látható károsodása nélküli munkavégzésre. - Az üzemben tartó kötelessége az előzetes, az időszakos és a rendkívüli munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálatokat, valamint a kötelezően előírt foglalkozás-egészségügyi ellátást a vonatkozó hatályos jogszabályok és előírások figyelembevételével megszervezni, illetve az üzemeltetési utasításban előírni. A kezelők oktatása -A kezelők oktatását a tevékenység megkezdése előtt kell megtartani, majd legalább évente meg kell ismételni. Üzemzavaros eseményeket követően mindig kell soron kívüli oktatást tartani. - Az oktatás terjedjen ki: – a nyomástartó berendezés kezelésére, alapul véve az üzemeltetési utasítást, – a nyomástartó berendezés üzemeltetésének sajátos veszélyeire,

Forrás: http://www.doksi.hu

– üzemzavarok, meghibásodások, sérülések és balesetek esetén követendő eljárásokra, – a tűzoltó készülékek és személyi védőfelszerelések használatára. - Az oktatásról naplót kell vezetni, amelyben az oktatás tartalmát és időpontját rögzíteni kell. Az oktatás megtörténtét az érintettek aláírásával kell igazolni. - A kezelők szakképzettségére és oktatására vonatkozó bizonylatokat a nyomástartó berendezés üzemi területén, hozzáférhető helyen kell tartani s kérésre az illetékes hatóság képviselőjének bemutatni. A nyomástartó berendezések karbantartása Általános műszaki-biztonsági előírások A nyomástartó berendezés kezelésénél ismertetett személyi feltételeket értelemszerűen a karbantartást végző személyekre is alkalmazni kell. Karbantartási utasítás -A nyomástartó berendezés karbantartásával összefüggő tevékenységek részleteit – a gyártó adatait, előírásait és az üzemi tapasztalatokat alapul véve – az üzemben tartó karbantartási utasításban határozza meg. A karbantartási utasítás az üzemeltetési utasítás része. - Rögzíteni kell valamennyi szerkezeti egység ellenőrzésének, és várható cseréjének, javításának ciklusidejét. A munkavégzés szabályai - Karbantartási munka akkor kezdhető el, ha a felelős vezető a vonatkozó biztonsági előírások betartását ellenőrizte, és a munkaterületet biztosította. - Üzem közben karbantartási munkák csak a szerkezet megbontása nélkül, a szükséges óvintézkedésekkel végezhetők. -A nyomástartó berendezést és részeit karbantartás, tisztítás, ellenőrzés stb. céljából megbontani csak a teljes és megbízható, ellenőrzött leválasztást, nyomásmentesítést, a töltet eltávolítását és a hőmérséklet kiegyenlítést követően szabad. -A nyomástartó berendezésbe a beszállás csak az üzemeltetési utasítás és a vonatkozó munkavédelmi előírások szerint történhet. -A karbantartásra, tisztításra, ellenőrzésre való előkészítés, valamint maga a karbantartási művelet nem történhet olyan módszerekkel, amelyek a szerkezetet károsítják. - A karbantartás során minden olyan munkát el kell végezni, amely a biztonságos üzemeltetéshez szükséges. Elhasználódott, kopott, hibás vagy hiányos szerkezetekkel üzemelni tilos. -A karbantartással kapcsolatos tevékenységeket naplózni kell. E bizonylat az üzemnapló része, vagy melléklete. -A vonatkozó törvény előírásai szerint a munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és készítményekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására A nyomástartó berendezés belsejében végzett munka Beszállással végzett munka: Beszállással végzett munkának minősül a behajlás és a berendezés belsejében tartózkodás. Beszállással végzett munka veszélyei: Veszélyes koncentrációjú egészségre ártalmas gőzök, porok Fulladást okozó oxigénhiány (12% térfogat alá csökken) Maró vagy mérgező anyagok jelenléte Tűz és robbanás veszélyes gőzök jelenléte Forgó, mozgó belső szerkezetek Villamos berendezések jelenléte Radioaktív sugárzás Tűz keletkezésének lehetősége Beszállás engedélyezése: A berendezést rendeltetésszerűen használó vezető vagy megbízottja állítja ki A beszállással végzett munkát a beszállással megbízott és irányító jelenlétében szabad Az engedély két példányban készül Az eredeti példányt a munkahelyen kell tartani, a másikat 1évig meg kell őrizni Az engedélyben meg kell határozni a berendezést azonosító módon az elvégzendő feladatot, az engedélyt adó nevét és aláírását, a munkát végző nevét aláírását, a munkavégzésben résztvevők nevét, a beszállást előkészítő műveletek felsorolását és az előírt védőfelszerelések felsorolását.

Forrás: http://www.doksi.hu

Veszélyes berendezés előkészítése: -A beszállás előtt minden – pl. a töltő- és leürítő vezetékhez és a még üzemben lévő egyéb berendezésekhez kapcsolódó – csőcsatlakozást méretezett teletárcsával vagy csőszakasz kiszerelésével biztosan és látható módon el kell választani. – Állandó kötésű szerelvények esetén a csővezetéket két sorbakapcsolt zárószerelvénnyel és a köztük lévő szellőztető berendezés nyitásával kell leválasztani. – A zárószerelvényeket a nem megengedett működtetés ellen alkalmas eszközzel reteszelni és biztosítani is szükséges. E zárószerelvények hajtókerekének eltávolítása nem elegendő. – A zárószerelvényeken jól látható, és alkalmasan rögzített figyelmeztető táblát is el kell helyezni. A tábla eltávolítása csak a felelős vezető utasítására történhet. - A munka megkezdése előtt a veszélyes töltetet, alkalmas és ellenőrzött módon el kell távolítani. - A nyomástartó berendezés belsejét a szükséges mértékben ki kell szellőztetni. - A feltételezhető minden veszély ellen védekezni kell. - A beszállás időtartama alatt csak az illetékes személyek tartózkodhatnak a nyomástartó berendezés környezetében. A beszállás csak felügyelettel végezhető. - A beszállás alatt csak a vonatkozó előírásoknak megfelelő villamos eszközök (beleértve a világítást, a vezetékeket és kábeleket) használhatók. Ezeket az üzemben tartó biztosítja. Ha kisfeszültségű- vagy leválasztó transzformátorra van szükség, azt a nyomástartó berendezésen kívül kell elhelyezni. - Ha munkavégzés közben különleges igénybevétel (pl. hőhatás) van, a munkavégzés megengedett leghosszabb időtartamát, valamint a hozzátartozó hőmérséklet, a relatív páratartalom és levegő áramlási sebesség értékét meg kell határozni. - A munka befejezése után az óvintézkedések akkor szüntethetők meg, ha a felelős vezető ellenőrizte, hogy mindenki elhagyta a nyomástartó berendezés belsejét. Munkavégzés szabályai potenciálisan robbanásveszélyes környezetben Potenciálisan robbanásveszélyes környezet: a munkatérnek az a része, ahol robbanóképes légtér kialakulhat. Munkavállaló feladatai: Műszaki, illetve szervezési intézkedésekkel a robbanóképes légtér kialakulásának megelőzése, robbanás elkerülése, esetleges robbanás hatásainak csökkentse. Rendszeres ellenőrzésekkel kell gondoskodni arról, hogy a robbanóképes légtér ne alakuljon ki. Potenciálisan robbanásveszélyes környezetben lévő munkahelyeket úgy kell kialakítani, hogy robbanás ne veszélyeztesse a munkavégzést. A munkavállaló alapvető kötelessége: A munkáltató a robbanóképes légtérben munkát végző munkavállalókat megfelelő oktatásban részesíti a robbanás elleni védelem ismeretanyagából. A munkáltató köteles gondoskodni arról, hogy potenciálisan robbanásveszélyes környezetben munka csak a munkáltató által kiadott írásbeli utasítás alapján végezhető. A munkáltatónak az irányítása alatt álló olyan munkaterületeket, ahol robbanóképes légtér kialakulhat, zónákba kell besorolni Robbanás szempontjából veszélyesnek minősített zónák a következők: 0. zóna Az a munkatér, ahol az éghető gázok, gőzök vagy ködök (aerosolok) levegővel alkotott keverékéből álló robbanóképes légtér állandóan, hosszú időtartamban vagy gyakran van jelen. 1. zóna Az a munkatér, ahol normál üzemi körülmények között az éghető gázok, gőzök vagy ködök (aerosolok) levegővel alkotott keverékéből álló robbanóképes légtér fordulhat elő. 2. zóna Az a munkatér, ahol normál üzemi körülmények között az éghető gázok, gőzök vagy ködök (aerosolok) levegővel alkotott keverékéből álló robbanóképes légtér ritkán és rövid időtartamban van jelen. 20. zóna Az a munkatér, ahol lebegő éghető porok levegővel alkotott keverékéből álló robbanóképes légtér állandóan, hosszú időtartamban vagy gyakran van jelen. 21. zóna Az a munkatér, ahol normál üzemi körülmények között lebegő éghető porok levegővel alkotott keverékéből álló robbanóképes légtér fordulhat elő. 22. zóna

Forrás: http://www.doksi.hu

Az a munkatér, ahol normál üzemi körülmények között lebegő éghető porok levegővel alkotott keverékéből álló robbanóképes légtér ritkán és csak rövid időtartamban van jelen. Ha a munkavállaló robbanóképes légtérben tartózkodik, a munkavégzés időtartama alatt a robbanásvédelmi dokumentációban meghatározottak szerint felügyeletet kell biztosítani. Szándékoltan, illetve véletlenszerűen szabadba kerülő éghető gázokat, gőzöket, ködöket vagy porokat, amelyek robbanóképes légtér kialakulását eredményezhetik, biztonságos módon el kell vezetni, vagy át kell vezetni, illetve ha erre nincs lehetőség, biztonságosan elzárt térbe kell juttatni, vagy más hasonló módon a veszélyt meg kell szüntetni. A gyújtóforrás kockázatértékelése során a munkavállalók vagy a munkakörnyezet által előidézhető elektrosztatikus feltöltődést is figyelembe kell venni. A munkavállalók részére potenciálisan robbanásveszélyes környezetben való használatra alkalmas egyéni védőeszközt kell biztosítani. A berendezéseket, készülékeket, védelmi rendszereket és a hozzájuk csatlakozó berendezéseket csak akkor szabad üzembe helyezni, ha a robbanásvédelmi dokumentáció rendelkezésre áll, és ebből megállapítható, hogy a robbanóképes légtérben milyen módon és feltételek mellett lehet azokat biztonságosan működtetni. A munkáltató tegyen meg minden szükséges intézkedést, hogy a robbanásból keletkező, a munkavállalókat érintő fizikai hatások szintje a lehető legalacsonyabb legyen. A munkavállalókat a robbanóképes légtér kialakulása esetén optikai, illetve akusztikai módon riasztani kell, és a robbanásveszélyes környezetből haladéktalanul el kell távolítani. A robbanásvédelmi dokumentációban meghatározottak szerint a munkavállalók részére menekülési útvonalakat kell kijelölni, és menekülő eszközöket kell biztosítani. A menekülést oktatni, gyakoroltatni kell. Robbanóképes légtérben az első alkalommal használatba vételre kerülő munkaeszköz alkalmazási feltételeit robbanásvédelmi szempontból vizsgálni kell. A robbanásvédelmi vizsgálat munkabiztonsági szaktevékenységnek minősül azzal, hogy a vizsgálatban legalább középfokú tűzvédelmi szakképesítésű személy részvétele szükséges. 0-22 zóna: E munkaterekbe gyújtóforrást vagy egyéb nyílt láng létrehozására alkalmas eszközt, illetve berendezést (pl. öngyújtó, nyílt lángú lámpa) bevinni tilos. E tilalmat a potenciálisan robbanásveszélyes környezet bejáratánál elhelyezett jól látható tájékoztatással a munkavállalók tudomására kell hozni. Biztosítani kell, hogy a potenciálisan robbanásveszélyes környezetbe illetéktelenek ne léphessenek be, az erre vonatkozó tilalmat (táblát vagy ábrát) jól látható helyen, a bejáratnál kell elhelyezni. A készülékek és védelmi rendszerek kiválasztásának követelményei Robbanóképes légtérben a következő kategóriájú készülékek alkalmazhatók: - 0. vagy 20. zóna: 1. kategóriájú készülék; - 1. vagy 21. zóna: 1. vagy 2. kategóriájú készülék; - 2. vagy 22. zóna: 1., 2. vagy 3. kategóriájú készülék Kockázat értékelés A várható veszélyeket meg kell határozni. A robbanóképes légtér kialakulásának és fennmaradásának valószínűségét, illetve annak időtartamát; Berendezések, az alkalmazott anyagok, eljárások és ezek lehetséges kölcsönhatását; A robbanás bekövetkezése esetén a várható hatások mértékét. A munkáltató koordinációs feladatai Ha a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben lévő munkahelyen egyidejűleg több különböző munkáltató foglalkoztat munkavállalót, akkor az e rendeletben előírt kötelezettségek érvényesítéséért az ellenőrzése alá tartozó munkahelyen valamennyi munkáltató külön-külön felelős. Az üzemeltető munkáltató köteles a többi munkáltatóval összehangolva - valamennyi munkavállaló egészséget nem veszélyeztető biztonságos munkavégzése érdekében - a robbanásvédelmi dokumentációban rögzíteni az együttműködés célját, módját és az annak alapján szükségessé váló intézkedéseket. A munkáltatónak az irányítása alatt álló olyan munkaterületeket, ahol robbanóképes légtér kialakulhat, zónákba kell besorolni. A bejáraton a robbanásveszélyt jelezni kell! A robbanásvédelmi dokumentáció A munkáltató a meghatározott munkáltatói kötelezettségek keretében köteles robbanásvédelmi dokumentációt készíteni, amelyet folyamatosan köteles felülvizsgálni és szükség szerint módosítani. A

Forrás: http://www.doksi.hu

robbanásvédelmi dokumentáció elkészítése és felülvizsgálata munkabiztonsági szaktevékenység azzal, hogy a vizsgálatban legalább középfokú tűzvédelmi szakképesítésű személy részvétele szükséges. A robbanásvédelmi dokumentációnak különösen a következőket kell tartalmaznia: - A kockázatok felmérését és értékelését; - Azoknak a megtett intézkedéseknek a felsorolását, amelyek az e rendeletben foglalt kötelezettségek teljesítését szolgálják; - A munkaterületek zónákba történő besorolását és azon területek felsorolását, amelyekre a követelmények vonatkoznak; - A munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjére vonatkozó intézkedéseket. A robbanásvédelmi dokumentációt a munkavégzés megkezdése előtt kell elkészíteni, változások esetén pedig módosítani kell, így különösen, ha - A munkahelyet kibővítették vagy átalakították; - Az alkalmazott munkafolyamatban vagy technológiában változás történt A robbanásvédelmi dokumentációt és annak módosításait ismertetni kell az érintett munkavállalókkal és munkavédelmi képviselőikkel. Veszélyhelyzeti intézkedések

Általános előírások

- Ha a nyomástartó berendezés üzemeltetése közben közvetlen veszélyhelyzet alakul ki (pl. előre nem tervezett vegyi folyamat vagy külső veszélyes hatás következtében), akkor az üzemeltetési utasítás szerint szükséges ellenintézkedéseket meg kell tenni. Így a nyomástartó berendezést is üzemen kívül kell helyezni. - Az újraindulás előtt rendkívüli ellenőrzés szükséges, ha a veszélyes állapot során - a nyomás több mint 10%-kal nagyobb volt, mint a legnagyobb megengedhető nyomás, vagy - a hőmérséklet a legnagyobb megengedhető hőmérséklettől bármilyen irányban jelentősen eltért, - vagy a berendezés megsérült. - A nyomástartó berendezés kezelésével megbízott személyzet a személyi sérüléssel járó eseményeket, a veszélyhelyzetet, a nyomástartó berendezés és biztonsági berendezéseinek meghibásodását vagy sérülését köteles késedelem nélkül az üzemben tartónak jelenteni. - Ha a rendkívüli esemény személyi sérüléssel járt, akkor a nyomástartó berendezés a vonatkozó jogszabály szerint csak ismételt ellenőrzés után helyezhető újra üzembe. Klímakörnyezetre vonatkozó mérési módszerek Általános szabály: A klíma mérés eszköze és metodikája zárttéri és szabadtéri munkahelyeken megegyezik. -Léghőmérséklet A levegő hősugárzás ellen árnyékolt, száraz érzékelőjű hőmérővel mért hőmérséklete. Jelölése: t ; mértékegysége: °C sz -Nedves hőmérséklet Az az egyensúlyi hőmérséklet, amely nedvesített érzékelőjű hőmérőn mérhető a hő- és nedvességcsere egyensúlyának beállása után (aspirációs rendszerű műszerrel mérve) Jelölése: t ; mértékegysége: °C n -Glóbuszhőmérséklet Vernon-féle glóbuszhőmérővel vagy Vernon-féle műszerrel előzetesen kalibrált, a hősugárzást is érzékelő, más típusú glóbuszhőmérővel mért hőmérséklet. Jelölése: t ; mértékegysége: °C g -Légsebesség A levegő áramlási sebessége zárt térben. Jelölése: v; mértékegysége: m/s -Effektív hőmérséklet olyan mutatószám (klímaindexe), amely az adott hely levegő hőmérsékletét, a levegő relatív nedvességtartalmát és a légsebességet veszi figyelembe. Jelölése: EH; °C. - Korrigált effektív hőmérséklet: olyan mutatószám, amely az adott hely levegő hőmérsékletén, a levegő relatív nedvességtartalmán és a légsebességen kívül még a hősugársást is figyelembe veszi a munkahelyen. Jelölése: KEH; °C. Zárt térben levő munkahelyen, a munka jellege szerint a levegő-hőmérséklet °C-ban) a következő legyen: A munka jellege

Hideg évszakban

Meleg évszakban

Forrás: http://www.doksi.hu

Szellemi munka Könnyű fizikai munka Közepesen nehéz fizikai munka Nehéz fizikái munka

20...22 18...20 14...18 12...14

21...24 19...21 17...19 15...17

Forrás: http://www.doksi.hu

1652-06/2 18. Készítsen tervezetet a cégvezetés számára, amelyben meghatározza az új gépjármű telephely létesítésével kapcsolatos munkavédelmi követelményeket a hatályos jogszabályoknak megfelelően! A tervegyeztető megbeszélésen mutassa be tervezetét! Vonatkozó rendeletek: 17/1993.(VII. 1.) KHVM rendelet az egyes tevékenységek biztonsági követelményeiről 3/2002 (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről A 253/1997,(XII. 20.) kormányrendelet az országos településrendezési és építési követelményekre vonatkozó előírásai Építmények létesítésére vonatkozó általános előírások: Állékonyság: Fagyhatár, talajmozgás, használat során keletkező terhelések, rezgések, páralecsapódás, hőmozgás úgy kell kialakítani, hogy használat során nem omolhat össze, nem deformálódhat. Tűzbiztonság: Az esetleg keletkező tűz hatására előírt ideig az állékonyságnak fenn kell maradni. A tűz és a füst terjedése korlátozott legyen. A tűz ne terjedjen a szomszédos épületekre. Az épületet biztonságosan el lehessen hagyni A mentőegységek tevékenysége biztosított legyen és biztonságos legyen Higiénia, egészség- és környezetvédelem: Az épületbe olyan anyagokat, berendezést, vezetékhálózatot kell beépíteni, hogy azok ne veszélyeztessék az épületben tartózkodók egészségét Ne keletkezzenek mérgező gázok, légnemű, szilárd szennyezők Az épület felületein ne legyen káros nedvesedés, ne legyen elektrosztatikus feltöltődés, nem legyen vegyi- és korróziós hatás Na szaporodjanak el a biológiai kártevők Ne legyen kóros mértékű a zaj és rezgés Használati biztonság: Úgy kell kialakítani az épületet, hogy ne okozzon balesetet pl. elcsúszás, elesés, botlás, mellélépés, leesés, fejsérülés, égési sérülés, stb Zaj- és rezgésvédelem: Nem mehet ki a környezetbe a megengedettnél nagyobb zaj és fordítva Energiatakarékosság és hővédelem: Gazdaságos energiafelhasználást kell biztosítani, megfelelő hőtechnikai előírásoknak kell megfelelni Környezeti hatások elleni védelem: Nedvesség: csapadék, talajvíz, páratartalom k Szennyvíz és füstgázok elvezetése Hulladék átmeneti tárolása, eltávolítása Villámvédelem Telephely létesítés főbb követelményei: 80/1999(VI.11) kormányrendelet értelmében ipari tevékenység, szolgáltatás, raktározás, berendezés üzemeltetés, a felhasznált anyagok és technológia során egészségi ártalom, tűz és robbanásveszély, zavaró környezeti hatás lép fel, levegő-víz-talaj szennyeződés lehet,zajjal-rezgéssel lehet számolni telephely-engedélyezési eljárást kell lefolytatni. A telepengedélyezési eljárást a tevékenység folytatója kéri az illetékes önkormányzat jegyzőjétől. Új telep létesítésekor, tevékenységi kör megváltozásakor, bővítésekor jogerős telepengedély nélkül a tevékenységet megkezdeni tilos. Telepengedélyezési kérelem tartalma: • Pontos cím, helyrajzi szám • Közvetlen szomszédok milyensége( lakó) • Tevékenység megnevezése

Forrás: http://www.doksi.hu

• Szükséges eszközök • Hulladékok, veszélyes anyagok kezelése • Létesítendő munkahelyek • Üzemeltetés időtartama • Munkavállalók száma • Szociális helyiségek • Ivóvíz, iparvíz ellátás • Szennyvízgyűjtés, tisztítás • Mesterséges szellőztetés módját • Szennyezet levegő tisztításának módját • Telephely környezetre gyakorolt hatását • Munkavédelmi üzembe helyezés várható időpontját Az eljárás során a szakhatóságok (ÁNTSZ, Rendőrség, Tűzoltóság, Ép.ügyi hatóság) észrevételeiket jegyzőkönyvbe rögzítik, ezek figyelembe vételével az illetékes Önkormányzat jegyzője kiadja a határozatot. Munkahelyek kialakítására vonatkozó követelmények: 3. számú melléklet az 1/1990. (IX. 29.) KHVM rendelethez és az azt módosító2. számú melléklet a 29/2004. (III.12) GKM rendelethez A gépjárműfenntartó tevékenységek végzéséhez szükséges létesítményi feltételek, műszaki berendezések (eszközök, felszerelések), műszaki előírások és tanúsítási kötelezettségek E melléklet alkalmazásában műszaki előírás: a közlekedési hatóságok és más feljogosított szervek, a gépjárműnek, a gépjármű részegységének, alkatrészének, kenő- és segédanyagának, a karbantartó berendezéseknek, eszközöknek gyártója, valamint kutató-fejlesztő intézmény által kiadott kezelési, karbantartási, javítási, technológiai utasítása, ilyenek hiányában a gépjárműfenntartó szervezet technológiai utasítása. Az 1. számú mellékletben felsorolt tevékenységek és e mellékletben meghatározott dologi feltételek egymáshoz nem címszó és sorszám szerint, hanem értelemszerűen kapcsolódnak. 1. Gépjármű ápolása (kenés, zsírozás, olaj, hűtő- és fékfolyadék szintjének ellenőrzése, utántöltése és cseréje). A tevékenység végzésének feltétele: a) olajoknak és zsíroknak ellenálló padló- és falburkolattal ellátott pormentes helyiség, kivéve a helyszíni ápolást, b) a gépjárművek kenést igénylő részeihez hozzáférést biztosító emelőberendezés vagy szerelőakna, kivéve a helyszíni ápolást, ha a műveletet szakszerűen és a balesetveszély növekedése nélkül el lehet végezni, c) zsírzóprés és az ellátni kívánt gépjárműtípus konstrukciójának megfelelő olajleszívó és olajtöltő készülék, d) a kenőanyagok, hűtő- és fékfolyadékok, valamint a c) pontban említett eszközök szennyeződésmentes elhelyezését biztosító, valamint a használt kenő- és segédanyagok elhelyezésére szolgáló tároló, e) az ellátni kívánt gépjárműtípushoz alkalmazandó kenőanyagok, hűtő- és fékfolyadékok fajtáira, minőségére, minőségi jelére, cseréjére és felhasználandó mennyiségére vonatkozó műszaki előírások. A tanúsítási kötelezettség az elvégzett munka, a felhasznált kenőanyagok, hűtő- és fékfolyadékok mennyiségének, minőségének és minőségi jelének a leírására terjed ki. 2. Gépjárművek napi vizsgálata, időszakos műszaki szemléje, és garanciális átvizsgálása A tevékenység végzésének feltétele: a) hidegpadlós, a c) pontban említett vizsgáló, bemérő eszközök és berendezések szakszerű elhelyezésére (telepítésére) alkalmas helyiség, b) gépjárművek alsó részeinek átvizsgálásához hozzáférést biztosító emelő berendezés vagy szerelőakna, c) az ellátni kívánt gépjárműtípusok időszakos műszaki szemléjéhez és garanciális átvizsgálásához szükséges vizsgáló és bemérő berendezések, eszközök és célszerszámok, d) az ellátni kívánt gépjárműtípusra vonatkozó karbantartási műveletek leírását és esedékességét, az egyes szerkezeti részek bemérési, beállítási adatait, valamint a beméréshez, beállításhoz szükséges eszközök, berendezések és célszerszámok megjelölését és használatát tartalmazó műszaki előírások.

Forrás: http://www.doksi.hu

A tanúsítási kötelezettség az elvégzett munka jellegének (napi vizsgálat, időszakos műszaki szemle, garanciális átvizsgálás), a szemle előírás megjelölésének, a kicserélt részegységeknek és alkatrészeknek, valamint a bemérési, beállítási adatoknak a leírására terjed ki. 3. Gépjárművek diagnosztikai ellenőrzése, beszabályozása A tevékenység végzésének feltétele: a) zárt, pormentes, hidegpadlós, a vizsgáló, bemérő, beállító berendezések szakszerű elhelyezésére (telepítésére) alkalmas helyiség, kivéve a helyszíni diagnosztikai ellenőrzést és beállítást, ha a műveletet szakszerűen el lehet végezni. Ha a helyiségben futóműbeállítást vagy fényszóró beállítást végeznek, a padozat vagy emelő megfelelő kiképzésével biztosítani kell a gépjármű kerekeinek vízszintes síkban való felfekvését és - fényszóró beállítás esetén - a fényszóróellenőrző berendezés optikai tengelyének ezzel párhuzamos síkban való elhelyezkedését; futóműbeállítás esetén a vízszintestől való eltérés hosszirányban legfeljebb 5 szögperc, keresztirányban legfeljebb 2 szögperc, fényszóróbeállítás esetén a párhuzamosságtól eltérés legfeljebb 3 szögperc lehet, b) a gépjármű alsó részeihez hozzáférhetőséget igénylő vizsgálatok és beállítások (beszabályozások) végzése esetén emelő berendezés vagy szerelőakna, c) az ellátni kívánt gépjárműtípusok diagnosztikai ellenőrzéséhez és beszabályozásához szükséges vizsgáló és bemérő berendezések, eszközök és célszerszámok, d) a vizsgáló (bemérő) és beállító berendezések szakszerű alkalmazását, az ellátni kívánt típusú gépjárművek ellenőrzési, beállítási (beszabályozási) adatait és a hozzájuk tartozó tűréshatárokat tartalmazó műszaki előírások. A tanúsítási kötelezettség az elvégzett munka, a felhasznált alkatrész és anyag, valamint a bemérési, beállítási adatok leírására (megjelölésére) terjed ki. 4. Gépjárművek kisjavítása, futójavítása A tevékenység végzésének feltétele: a) hidegpadlós, a gépjárműhöz a hozzáférhetőséget biztosító helyiség, kivéve a helyszíni üzemzavarelhárítást, kisjavítást, b) a gépjárművek alsó részeihez hozzáférést biztosító szerelőakna vagy emelőberendezés, kivéve a helyszíni üzemzavar elhárítást, kisjavítást, ha a műveletet szakszerűen és a balesetveszély növekedése nélkül el lehet végezni, c) az ellátni kívánt gépjárműtípus javításához és a végezni kívánt műveletekhez műszaki előírásban vagy szabványban megjelölt célszerszámok, bemérő, beállító, beszabályozó berendezések, d) az ellátni kívánt gépjárműtípus javításához és a végezni kívánt művelethez szükséges csavarmeghúzási, beállítási, beszabályozási adatokat (előírásokat), az ezek tekintetében irányadó tűréshatárokat, speciális szerelési előírásokat, az előírt speciális célszerszámok alkalmazását és az alkatrészek, részegységek cseréjéhez szükséges azonosító adatokat tartalmazó műszaki előírások. A tanúsítási kötelezettség az elvégzett munka, a kicserélt részegységek és alkatrészek, valamint a műszeres bemérési, beállítási adatok leírására terjed ki. 5. Gépjárművek főjavítása, középjavítása A tevékenység végzésének feltétele: a) hidegpadlós, a gépjárműhöz a c) pontban említett eszközökkel való hozzáférést biztosító helyiség, b) a gépjárművek alsó részeihez a hozzáférést biztosító szerelőakna vagy emelőberendezés, c) az ellátni kívánt járműtípus fődarabjainak (pl. motor, differenciálmű) ki- és beemeléséhez szükséges eszközök, d) az ellátni kívánt gépjárműtípus javításához és a végezni kívánt művelethez szabványban vagy műszaki előírásban megjelölt eszközök, célszerszámok, bemérő, beállító, beszabályozó berendezések, e) az ellátni kívánt gépjárműtípus javításához és a végezni kívánt művelethez szükséges, a hibafelvételt, a felújítás folyamatát, a szükséges bemérési, csavarmeghúzási, beállítási, beszabályozási adatokat (előírásokat), az ezek tekintetében irányadó tűréshatárokat, speciális szerelési előírásokat, az előírt speciális célszerszámok alkalmazását és a fődarabok, részegységek cseréjéhez szükséges adatokat tartalmazó műszaki előírások. A tanúsítási kötelezettség az elvégzett munka, a kicserélt fődarabok, részegységek és alkatrészek, a műszeres bemérési, beállítási adatok leírására (megjelölésére) terjed ki. 6. Gépjármű fődarabok, részegységek felújítása A tevékenység végzésének feltétele: a) a gépjármű fődarabok és részegységek szétszerelésére és tisztítására alkalmas fedett terület, továbbá a felújítás elvégzéséhez a c) pontban említett eszközök elhelyezésére, valamint a fődarabok és a részegységek összeszerelésére alkalmas hidegpadlós, pormentes, zárt helyiség, b) a fődarabok, részegységek és alkatrészeik bontás utáni tisztítására (kézi vagy gépi mosására) alkalmas berendezés,

Forrás: http://www.doksi.hu

c) az ellátni kívánt típusú gépjármű fődarabok és részegységek felújítására műszaki előírásban vagy szabványban előírt eszközök, gépek, berendezések, célszerszámok, d) a felújítási technológia leírását, a felújítással kapcsolatos bemérési, beállítási, beszabályozási adatokat, előírásokat és az előírt speciális célszerszámok alkalmazását tartalmazó műszaki előírás. A tanúsítási kötelezettség az elvégzett munka, beállítási adatok és a kicserélt alkatrészek leírására terjed ki. 7. Karosszériajavítás A tevékenység végzésének feltétele: a) hidegpadlós, a javításhoz használt eszközök és berendezések elhelyezését, valamint a kocsiszekrényhez a minden oldali hozzáférést biztosító helyiség, kivéve a helyszíni javítást, ha a művelet szakszerűen elvégezhető, b) a kocsiszekrény különböző részeihez a hozzáférést lehetővé tevő eszközök (emelő, forgatóberendezés stb.), kivéve a helyszíni javítást, ha a művelet szakszerűen és a balesetveszély növekedése nélkül elvégezhető. c) az ellátni kívánt gépjárműtípus menettulajdonságait befolyásoló és a szerkezeti részek elhelyezkedését meghatározó méretek eredeti állapot szerinti helyreállítását biztosító eszközök, célszerszámok és mérőberendezések, d) az ellátni kívánt gépjárműtípusra vonatkozó futóműbeállítási adatokat és az ezzel kapcsolatos tűréshatárokat tartalmazó műszaki előírás. A tanúsítási kötelezettség az elvégzett munka, valamint a gépjármű menettulajdonságainak alakulása és az alapvető szerkezeti részek elhelyezkedése szempontjából fontos - javítás utáni - méretek megfelelőségének igazolására terjed ki. 8. Fényezés A tevékenység végzésének feltétele: a) egy hidegpadlós, a fényezési munka előkészítésére (zsírtalanítás, kittelés, csiszolás stb.) szolgáló és további egy hidegpadlós, pormentes, festékszórásra szolgáló helyiség (fényezőfülke), b) a fényezéshez szükséges anyagok és eszközök szennyeződésmentes elhelyezésére alkalmas tároló, c) a padozaton állva el nem érhető karosszériafelületek hozzáférhetőségét lehetővé tevő berendezés (állvány, lift stb.), d) festékszóró berendezés, az előkészítési, fényezési technológiai műveleteknek megfelelő eszközök, berendezések, e) a fényezési művelet előkészítéséhez és a fényezéshez (festékszóráshoz) használt anyagok fajtáit, minőségét, minőségi jelét és mindezek használatának módját tartalmazó műszaki előírás. A tanúsítási kötelezettség az elvégzett munka leírására terjed ki. 9. Alváz és üregvédelem A tevékenység végzésének feltétele: a) a korróziógátló anyagoknak ellenálló burkolatú hidegpadlós, valamint a szennyeződött mosóvíz elvezetését biztosító elfolyóval és ülepítővel ellátott helyiség, b) a gépjárművek korrózióvédelmet igénylő részeihez a hozzáférést lehetővé tevő - korróziógátló anyagoknak ellenálló burkolattal ellátott - emelőberendezés vagy szerelőakna, c) a gépjárművek korrózióvédelmet megelőző megtisztításához szükséges mosóberendezés, d) a korróziógátló anyagok felhordására alkalmas szóróberendezések, e) a korróziógátló anyagok fajtáit, minőségi jellemzőit, valamint azok használatának módját, valamint a jármű üregvédelmére kialakított nyílások helyét, illetőleg pótlólagos létesítésének előírásait tartalmazó műszaki előírás, f) az alváz- és üregvédelemhez szükséges anyagok és eszközök elhelyezésére alkalmas tároló. A tanúsítási kötelezettség az elvégzett munka, valamint a felhasznált korróziógátló anyag minőségének és mennyiségének a leírására terjed ki. 10. Gumiabroncsok javítása A tevékenység feltétele: a) pormentes padlóburkolatú, a b) pontban említett berendezések szakszerű elhelyezésére (telepítésére) alkalmas helyiség, b) a javítani kívánt típusú gumiabroncsok javítására és tárolására műszaki előírásban vagy szabványban előírt eszközök, berendezések, célszerszámok, c) a javításhoz használt anyagok alkalmazási módját és korlátait, az előírt speciális eszközök, berendezések, célszerszámok és bemérő eszközök alkalmazását tartalmazó műszaki előírás. 11. Gépjárművek bontása (gépjárműbontó tevékenység) 11.1. A tevékenység végzésének feltétele:

Forrás: http://www.doksi.hu

a) hidegpadlós burkolattal ellátott: - fedett tér a bontás és a szennyezés-mentesítés elvégzéséhez, a bontáshoz szükséges szerszámok, egyéb eszközök elhelyezéséhez, amely az esetleg elfolyó üzemeltetési folyadékok elvezetését biztosító elfolyóval és előírásos ülepítővel rendelkezik, - fedett tér, amely a kiszerelt gépjármű fődarabok, részegységek és alkatrészek tisztítására szolgál, - helyiség (raktár) a bontásból kinyert, továbbhasznosítható fődarabok, részegységek és alkatrészek tárolására, valamint - üzemi gyűjtőhely a hulladékká vált gépjárművek bontást megelőző tárolására, valamint üzemi gyűjtőhely, helyiség (raktár) a gépjárműfenntartásban tovább nem hasznosítható bontott anyagok, alkatrészek és hulladékok fajtánkénti, a további hasznosítás feltételeinek megfelelő elkülönített tárolására, b) a bontási munkák elvégzéséhez szükséges emelőberendezések, a bontani kívánt gépjárműtípusokhoz szükséges célszerszámok, a bontás révén kinyert fődarabok, részegységek, alkatrészek továbbfelhasználás előtti tisztításához szükséges eszközök, valamint a minősítéshez szabványban és műszaki előírásban meghatározott eszközök, vizsgáló berendezések, c) a járműtípus bontására vonatkozó járműgyártói információk, a újrafelhasználásra szánt fődarabok, részegységek és alkatrészek minősítésére, valamint a bontáshoz használt célszerszámok alkalmazására vonatkozó műszaki előírások; d) az elhasználódott járművekről szóló a Parlament és a Tanács 2000/53/EK irányelvének I. számú mellékletével összhangban a külön jogszabályban meghatározott környezetvédelmi műszaki feltételek biztosítása; e) a veszélyes hulladékkezelési tevékenységnek megfelelő környezetvédelmi hatósági engedélyek az EWC 16. főcsoportjának 1601 alcsoportjába sorolt (veszélyes) hulladékokra, valamint a 160601*, a 160604, a 160606*, a 160801 és a 160807* kódszám alá sorolt (veszélyes) hulladékokra, továbbá a 13. főcsoport 1301, 1302, 1307, és 1308 alcsoportjaiba sorolt olajhulladékok és folyékony üzemanyagok hulladékaira vonatkozóan. Az M1 és N1 kategóriába tartozó gépjárművek bontását a gépjármű típusához meghatározott bontási információk, valamint az elhasználódott járművekről szóló a Parlament és a Tanács 2000/53/EK irányelvének I. számú mellékletében meghatározott technológiai előírások alapján kell végezni. 11.2. A tanúsítási kötelezettség kiterjed: a) az elhasználódott járművekről szóló a Parlament és a Tanács 2000/53/EK irányelvének hatálya alá tartozó gépjármű bontásra történő átvételére, a 8. számú mellékletben meghatározott adatokat tartalmazó „Bontási átvételi igazolás” kiállításával, továbbá b) a bontásból kinyert, újrahasználatra kerülő fődarabok, részegységek, alkatrészek külön jogszabályban1 meghatározott minősítési adataira, jellemzőire, továbbá a minősítő vizsgálati kötelezettség alá nem eső fődarabok, részegységek és alkatrészek esetében az azok használhatóságára vonatkozó bontói állásfoglalásra.” A tanúsítási kötelezettség az elvégzett munka leírására terjed ki. 12. Gépjárművek mosása A tevékenység végzésének feltétele: a) a vízsugaraknak ellenálló padló- és falburkolattal, valamint a szennyeződött mosóvíz elvezetésére szolgáló lefolyóval és ülepítővel ellátott zárt vagy félig zárt helyiség, illetőleg - kizárólag felső mosás esetén - olyan hidegpadlós, lefolyóval és ülepítővel ellátott szabad tér, amelynél a víz idegen területre szóródásának megelőzése biztosított, b) alsó mosás esetén a gépjárművek alsó részeihez a hozzáférést biztosító szerelőakna vagy emelőberendezés, illetőleg gépi alsómosó berendezés, c) gépi mosás esetében a mosóberendezéshez szükséges segédberendezések (pl. nyomásfokozó). 13. Gázüzemű gépjárművek gázüzemanyag-ellátó berendezésének javítása Az 1. számú melléklet 15. pontjában meghatározott tevékenység végzésének - a vonatkozó 1-11. pontokban meghatározottakon túli - külön feltétele: a) Általános feltételek: aa) a helyiség a „C” tűzveszélyességi osztályra vonatkozó tűzvédelmi követelményeknek feleljen meg;

A közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 25. §-a

Forrás: http://www.doksi.hu

ab) a helyiség légterébe került gázüzemanyag jelzését (gázérzékelő) és eltávolítását (szellőztető berendezés) biztosító berendezéseket kell felszerelni, amelyek feleljenek meg a következő műszaki követelményeknek; ac) a gázérzékelő a javításra kerülő járműben használt gázüzemanyag - az alsó éghetőségi koncentrációjának 20%-án hallható és látható módon adjon jelzést, és egyidejűleg indítsa a szellőztető berendezést, - az alsó éghetőségi koncentrációjának 40%-án válassza le a helyiség villamos hálózatát, a robbanásbiztos villamos berendezések kivételével; ad) 500 m3 légtérfogat felett, ha a tevékenységet az alapterület 20%-ánál kisebb helyen, a bejárati kapuhoz közel végzik, a helyiségbe nem kell szellőztető berendezést felszerelni, és a villamos berendezések kézi kapcsolással választhatók le a hálózatról. Ilyen esetben a Területi Műszaki Biztonsági Felügyelet egyéb feltételeket is meghatározhat; ae) a szellőztető berendezés biztosítsa a helyiség legalább óránként ötszörös légcseréjét; af) a helyiségben nyílt égésterű tüzelőberendezés nem alkalmazható; ag) szabadba nyíló kapuja legyen; ah) rendelkeznie kell a jármű gáztartálya ürítésére szolgáló berendezéssel; ai) a helyiséget - az egyébként előírton túl - el kell látni helyiségenként további egy-egy db 12 kg-os töltősúlyú porral oltó tűzoltókészülékkel. b) Cseppfolyós gázüzemű gépjárművek gázüzemanyag-ellátó berendezésének javítását végző műhelyre vonatkozó további követelmények: ba) a padozattól mért 0,15 méter magasságban szerelőállásonként legalább egy-egy db egymástól függetlenül működő gázérzékelőt kell felszerelni. A szellőztetés elszívással működjön, az alsó légteret megfelelően átöblítse; bb) a szerelőakna padozatától mért 0,15 méter magasságban két db egymástól függetlenül működő gázérzékelőt kell beépíteni, valamint arról vezérelt aknaszellőztető berendezést kell alkalmazni; bc) a szerelőakna vészszellőztető berendezése legalább óránként ötszörös légcserét biztosító elszívásos rendszerű legyen, elszívó nyílásai víztől védetten az aknapadozat szintjében kerüljenek elhelyezésre; bd) a helyiség padlószintje nem lehet a terepszintnél mélyebben; be) a szerelőállástól mért 5 m távolságon belül nem lehet olyan mélyedés, üreg vagy a helyiség szintjénél mélyebb más helyiség bejárata, amelyben a gázüzemanyag összegyűlhet. c) Sűrített földgáz üzemű gázüzemanyag-ellátó berendezések javítását végző műhelyre vonatkozó további követelmények: ca) a mennyezet szintjéhez közel, szerelőállásonként legalább egy-egy db egymástól függetlenül működő gázérzékelőt kell felszerelni; cb) a szellőztetés befúvással működjön és a felső légteret megfelelően átöblítse. d) Egyéb gázüzemű gázüzemanyag-ellátó berendezések javítását végző műhelyre vonatkozó további követelményeket a b) és c) pontok előírásainak alkalmazásával a Területi Műszaki Biztonsági Felügyelet határozza meg. 14. Gázüzemű gépjárművek gázbiztonsági szemléje Az 1. számú melléklet 17. pontjában meghatározott tevékenység végzésének feltétele a 13. pontban meghatározott feltételeknek megfelelő helyiség. Megjegyzés: A tanúsítási kötelezettségnek ki kell terjednie a gázbiztonsági szemle során vizsgált valamennyi tény megállapítására, annak a 4. számú mellékletben meghatározottak szerint kell eleget tenni. 15. A menetíró, illetve a sebességkorlátozó készülék felszerelése, vizsgálata A tevékenység végzésének feltétele: a) hidegpadlós, a gépjárműhöz hozzáférhetőséget biztosító helyiség, b) a gépjárművek alsó részeihez hozzáférést biztosító szerelőakna vagy emelőberendezés, c) szilárd burkolatú, legalább 20 m hosszú és sík mérőszakasz, vagy a készülék illesztésének vizsgálatára alkalmas, kalibrálható görgős próbapad, d) a készüléktípus(ok) beszabályozásához, ellenőrzéséhez szükséges - érvényes kalibrálási bizonyítvánnyal rendelkező - műszerek, e) a készülék gyártója, illetőleg a készülékgyártó hazai képviselete által - az egyes készüléktípusokhoz meghatározott célszerszámok és további mérőkészülékek, f) a készüléktípus(ok) felszerelését, gépjárműhöz történő illesztés végrehajtását, a berendezés javítását, vizsgálatát, valamint a szükséges eszközök, vizsgálóberendezések megjelölését és használatát tartalmazó - a berendezés gyártója vagy a készülékgyártó hazai képviselete által biztosított - műszaki előírások, g) a visszaélésszerű beavatkozás elleni védelem eszközeinek biztosítása (ólomzár, plombajel, lepecsételés stb.).

Forrás: http://www.doksi.hu

A c)-f) pontokban előírt eszközök körét - az egyes készüléktípusokhoz tartozóan - a készülék gyártójának, illetőleg a készülékgyártó hazai képviseletének a javaslata alapján az NKH Központi Hivatala határozza meg és teszi közzé a Közlekedési Értesítőben. Az 1. számú melléklet 18. pontjának a) és d) alpontjaiban meghatározott - menetíró beszerelés, üzembe helyezés, digitális tachográf esetében aktiválás, továbbá illesztés a gépjárműhöz, illetőleg a digitális tachográf által rögzített adatok letöltése, valamint az adatok kezelése - tevékenység esetében: - a kártyakibocsátó hatósággal közvetlen, kétirányú adatcserét biztosító informatikai kapcsolat biztosítása, - a digitális tachográf adatainak kiolvasásához, letöltéséhez és tárolásához szükséges - a tachográf gyártó által meghatározott funkciók ellátását biztosító - eszközök, - a tevékenységet végző személy részére - a 3821/85/EGK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló rendelet alapján - kiadott, érvényes műhelykártya, - a műhelykártya biztonságos tárolásához szükséges, az illetéktelen hozzáférést kizáró lemezszekrény, továbbá - a digitális tachográfról letöltött adatok - illetéktelen hozzáférést megakadályozó módon történő tárolását biztosító elektronikus eszközök. A tanúsítási kötelezettség az elvégzett munka leírására, vizsgálati-, illesztési jegyzőkönyv kiállítására és az előírásoknak megfelelően a beszerelési tábla elhelyezésére terjed ki. A gépjármű-telephelyek üzemeltetésének környezetvédelmi szabályai • Az üzemeltető köteles a telephely egész területén a környezetvédelemmel kapcsolatos hatályos jogszabályokban foglaltak érvényre jutásáért • Biztosítja a környezetvédelmi előírások teljesítéséhez szükséges személyi, anyagi és műszaki feltételeket. • Szükség esetén a környezetvédelmi előírások betartásáról külső gazdálkodó szervezetekkel kötött szerződések keretében gondoskodik. • Elkészíti a telephely Hulladékgazdálkodási Tervét és gondoskodik a tervben megfogalmazott célkitűzések megvalósításáról. • Gondoskodik arról, hogy a telephely dolgozói ismerjék és végrehajtsák a Környezetvédelmi Szabályzat és a Hulladékkezelési utasítás vonatkozó előírásait. A környezetkímélő hulladékgazdálkodás az alábbi alapelvek és prioritások figyelembevételét jelenti: • •

A telephely minden tevékenységét úgy kell megtervezni és végezni, hogy a keletkező hulladék mennyisége és veszélyessége a lehető legkisebb legyen. A nem hasznosítható hulladékokat környezetvédelmi követelményeket kielégítő módon ártalmatlanítani kell.

A hulladékokkal kapcsolatos tevékenység az alábbi jogszabályok előírásai szerint történik: 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról 98/2001. (VI.15.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről 213/2001. (XI.14.) Korm. rendelet a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről 126/2003. (VIII.15.) Korm. rendelet a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeiről 164/2003. (X.18.) Korm. rendelet a hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről 16/2001. (VII.18) KöM rendelet a hulladékok jegyzékéről 1/2002. (I. 11.) EüM rendelet az egészségügyi intézményekben keletkező hulladék kezeléséről 71/2003. (VI.27.) FVM rendelet az állati hulladékok kezelésének és a hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állat-egészségügyi szabályairól 23/2003. (XII.29.) KvVM rendelet a biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről 47/1999. (X.6.) EüM rendelet az orvostechnikai eszközökről 103/2003. (IX.11.) FVM rendelet a növényvédő szerrel szennyezett csomagolóeszköz-hulladékok kezeléséről

Forrás: http://www.doksi.hu

A telephely tevékenységeiből származó hulladékok: - Települési hulladéknak megfelelő hulladékok a) A dolgozók napi ellátása, tevékenysége folyamán keletkező, kevert települési hulladékok b) A tevékenység és az üzemeltetéshez szükséges különféle technológiákból származó, nem veszélyes hulladékok c) Települési folyékony hulladék d) Veszélyes hulladékok -

A települési hulladéknak megfelelő nem veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek

Gyűjtés, tárolás - A hulladékokat a keletkezés helyén a hasznosítható, és más-más módon kezelendő alábbi hulladékfajták szerint, szelektíven kell gyűjteni. - kevert települési hulladék - papír és karton hulladék - műanyag - irodaszerek (ezek részben veszélyes hulladékok pl.: másolók festékpatronjai, elemek; de nem veszélyes hulladék a tintasugaras nyomtatók patronja) - üveg (infúziós üveg is, amennyiben nem tartalmaz veszélyes anyagot, gyógyszert) - textil - csomagolási hulladék (amennyiben veszélyes anyaggal szennyezett, veszélyes hulladék) - konyhai és étkezdei hulladék - étolaj és zsír - zöldhulladék - bontási, építési (inert) hulladék - lom - gumiabroncs ( ipari hulladék) - faforgács, fahulladék - egyéb hulladékok -

A települési szilárd hulladékot a környezet szennyezését megelőző, károsítását kizáró módon kell gyűjteni. A szelektíven összegyűjtött egyes frakciókat a számukra kijelölt edényzetben és helyen kell - a környezetet nem veszélyeztető módon - ideiglenesen tárolni. A különböző típusú hulladékok tárolását szolgáló gyűjtőedényeket jelöléssel vagy speciális kialakítással (más alakú, más színű edény) meg kell különböztetni egymástól.

Szállítás, ártalmatlanítás - A kevert települési hulladékot - lehetőség szerint tömörítés után – ártalmatlanításra, az erre feljogosított és engedéllyel rendelkező, kezelőnek kell átadni. - Gondoskodni kell a hulladék rendszeres elszállításáról. Hulladékhasznosítás - Törekedni kell a hulladékok minél nagyobb arányú hasznosítására. - A hulladékhasznosítás lehetőségeinek felmérése a szervezeti egységen belül, a helyi sajátosságok ismeretében a hulladékgazdálkodási felelős feladata. - Az egyéb hasznosítható hulladékokat hasznosításra, az erre feljogosított és engedéllyel rendelkező, hasznosító szervnek kell átadni. - Gondoskodni kell a hulladék rendszeres elszállításáról. A települési folyékony hulladékkal kapcsolatos teendők - A szennyvízelvezető hálózaton keresztül el nem vezetett szennyvizet a műszaki és közegészségügyi előírások szerint kell gyűjteni. - Előzetes bejelentés alapján a begyűjtésre jogosult hulladékkezelőnek kell átadni. A veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek folyamata a keletkezéstől az elszállításig - A veszélyes hulladékot a kommunális hulladéktól és az egyes hulladékfajtákat egymástól elkülönítve, szelektíven kell gyűjteni.

Forrás: http://www.doksi.hu

A gyűjtőedény minden esetben a jogszabályi előírásoknak megfelelő, a kommunális hulladéktól megkülönböztethető kell, hogy legyen. Méretének megválasztásánál figyelembe kell venni a veszélyes hulladék mennyiségét. A veszélyes hulladék gyűjtésére szolgáló gyűjtőeszköz a hulladék fajtájától függően: Különleges kezelést igénylő (fertőző) hulladékokkal nem kell számolni Vegyi összetételük miatt veszélyes hulladékok A hulladékot a keletkezés helyén elkülönítve, környezetszennyezést kizáró edényzetben, a hulladék fizikai és kémiai tulajdonságainak megfelelően, műanyag vagy fém kannában, hordóban, badellában kell gyűjteni. Egyéb, üzemeltetési, irodai, stb. hulladékot a hulladék fizikai és kémiai tulajdonságainak, az ártalmatlanítás vagy hasznosítás módjának és a fogadási feltételeknek megfelelő edényben kell gyűjteni.

A hulladék szállításra történő előkészítése, csomagolása - A veszélyes hulladékot - a hulladék fizikai-kémiai tulajdonságát figyelembe véve - biztonságos szállításra alkalmas módon kell csomagolni. - A veszélyes hulladékot tartalmazó csomagoló eszközön fel kell tüntetni: - az “SZ” kísérőjegy számát, - a hulladék EWC kódját, - a hulladék tulajdonosának nevét, - Minden szállításra kerülő csomagolóeszköznek az ADR szabályzatok szerinti minősítése szükséges. Belső szállítás - A szelektíven összegyűjtött hulladékot – ha a keletkezés helyén valamilyen oknál fogva nem tárolható – a tároló helyre kell vinni. Veszélyes hulladék belső szállítását lezárt edényben, a hulladék milyenségétől függő tűz- és munkavédelmi előírások figyelembevételével kell végezni. A hulladékok átmeneti tárolása - A veszélyes hulladékot a tároló helyen zárt edényzetben. - A tároló hellyel - mely lehet nyílt vagy zárt téri - szemben támasztott környezetvédelmi és higiénés követelmények: - Nyílt téri tároló esetén a tárolóhoz vezető közlekedési útvonalat szilárd burkolattal kell ellátni, a tárolást folyadékzáró aljzaton kell megoldani. A tároló helyet illetéktelenek behatolását megakadályozó módon kell körülkeríteni. Gondoskodni kell arról, hogy a csapadékvíz legfeljebb a másodlagos hulladékgyűjtő edényzettel (konténer) érintkezzen, ennek érdekében a gyűjtő konténer tetejét nem szabad nyitott állapotban hagyni. A tároló helyet zárva kell tartani és “Veszélyes hulladék” felirattal kell ellátni. - Fedett helyen kialakított tárolás esetén a fentiek mellett biztosítani kell, hogy a fal- és padlóburkolat könnyen tisztántartható, résmentes, fertőtleníthető legyen. Szellőzését úgy kell megoldani, hogy a veszélyes hulladék esetleges párolgása az oda belépő dolgozóra veszélyt ne jelentsen, kellemetlen bűz a helyiségben ne legyen. - Mindkét esetben figyelemmel kell lenni arra, hogy a tároló helyet a szállító jármű könnyen megközelíthesse. Külső szállítás - A tároló helyről a veszélyes hulladékot a kezelés, ártalmatlanítás helyszínére kell szállítani. - A veszélyes hulladék elszállítását, a környezetvédelmi hatóság ezen tevékenységre vonatkozó engedélyével rendelkező hulladékszállító társaság, szerződésben meghatározott módon és feltételekkel végzi. - A szállító jármű és a szállítás körülménye meg kell, hogy feleljen az ADR előírásainak. A szállító a veszélyes hulladékot a kísérőjegyen feltüntetett kezelőnek köteles átadni. - A veszélyes hulladékot az e célra rendszeresített gyűjtőedényekkel együtt kell elszállítani. - A szállító biztosítja az elszállított gyűjtőedények cseréjét. Nyilvántartások - A keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékokról, külön-külön a 9. és 10. mellékletben megadott nyilvántartó lapot kell vezetni. A nyilvántartások a veszélyes hulladék esetében a tárgyévet követő 10 évig, nem veszélyes hulladék esetében 5 évig nem selejtezhetők. Anyagmérleg -

A veszélyes hulladékot eredményező tevékenységekről anyagmérleget kell készíteni

Forrás: http://www.doksi.hu

Rendszeres adatszolgáltatás - A keletkezett hulladékokról évente egy alkalommal adatokat kell szolgáltatni a környezetvédelmi hatóság felé. Az adatszolgáltatás teljesítése a 12. melléklet szerinti űrlapon történik. A kitöltött adatszolgáltató lapokat a Biztonságvédelmi Irodába kell eljuttatni a tárgyévet követő év február 1-ig. A környezetvédelmi vezető a bejelentő lapokat ellenőrzés és az adatok feldolgozása után a jogszabályban előírt határidőre beadja a környezetvédelmi felügyelőséghez. - Az egészségügyi intézményben keletkező hulladékokról a 13. mellékletben foglalt nyilvántartó lapot kell vezetni és megküldeni a tárgyévet követő év január 10-ig az ÁNTSZ illetékes fővárosi kerületi intézetének. Hulladékkezelési utasítás - A hulladékok gyűjtése, belső, külső, szállítása, összehangolt, tervszerű, pontosan szabályozott tevékenység kell, hogy legyen. A hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek folyamatát, a tevékenységek szervezeti, személyi, tárgyi feltételeit, felelőseit, az egyes szervezeti egységek a Hulladékkezelési utasításban határozzák meg. - A részletes Hulladékkezelési utasítást a hulladékgazdálkodás szervezeti egységen belüli szabályozására, a Környezetvédelmi Szabályzat előírásait követve és a helyi sajátosságokat figyelembe véve kell kidolgozni. - Az Utasítást a hulladékgazdálkodási felelős készíti a környezetvédelmi vezető és a környezetvédelmi előadó szakmai segítségével. A szervezeti egység vezetője felelős azért, hogy az Utasítás elkészüljön, annak előírásait a dolgozók megismerjék és betartsák. - Az Utasítást a dolgozók számára hozzáférhető helyen kell tartani, igény esetén a környezetvédelmi felügyelőség, ill. az ÁNTSZ ellenőrzést végző szakemberének be kell mutatni. - LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEM - A telephelyen folytatott tevékenységek során gondoskodni kell a levegőtisztaság-védelmi szabályok betartásáról az alábbi rendeletek előírásai szerint: -

21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről 6/1990. (IV.12.) KöHÉM rendelet a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről 7/2002. VI. 29.) GKM-BM-KvVM együttes rendelet a gépkocsik környezetvédelmi felülvizsgálatáról és ellenőrzéséről 17/2001. (VIII.3) KöM rendelet a légszennyezettség és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról. A légszennyezést okozó tevékenységeket az elérhető legjobb technika alkalmazásával kell végezni. Biztosítani kell a tevékenység folytatásához szükséges, levegőterhelést okozó anyagok felhasználásának minimalizálását. o

Légszennyező források üzemeltetésének feltételei

Helyhez kötött légszennyező pontforrásnak minősül valamennyi kémény és kürtő, amelyen káros gőzök és gázok kerülnek a környezetbe.

Helyhez kötött diffúz légszennyező forrás a levegőterhelést okozó - pontforrásnak nem minősülő - kibocsátó felület (nyílás, tartósan nyitott ablak vagy ajtó, burkolatlan, parkosítatlan terület), a szabadban, félig zárt vagy zárt térben végzett művelet, technológia, anyagtárolás.

A jogszabályban meghatározott helyhez kötött diffúz légszennyező forrás létesítéséhez, működtetéséhez és mindenféle változtatásához a környezetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulása és/vagy engedélye szükséges. A diffúz levegőterhelés elkerülése érdekében gondoskodni kell az ingatlanok rendszeres karbantartásáról és tisztántartásáról. A térburkolat nélküli udvar területeket parkosítani kell.

Mozgó légszennyező források a közúti járművek. - Mozgó légszennyező forrás csak akkor helyezhető forgalomba és úgy üzemeltethető, ha kielégíti a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló levegővédelmi követelményeket. - A gépkocsikat környezetvédelmi felülvizsgálatnak kell alávetni. - A környezetvédelmi felülvizsgálaton megfelelt gépkocsiknak igazolólappal és a felülvizsgálat érvényességét jelölő plakettel kell rendelkezniük.

Forrás: http://www.doksi.hu

VÍZ- ÉS TALAJVÉDELEM o

A szennyvízelvezető műbe károsító (szennyező, mérgező) anyagokat - a meghatározott mértéket meghaladó mértékben - tartalmazó szennyvizet bevezetni tilos.

1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról 38/1995. (IV.5) Korm rendelet a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről 204/2001. (X.26.) Korm. rendelet a csatornabírságról A szennyvízelvezető közműbe bocsátott szennyvizek szennyezőanyagtartalmának csökkentése A telephely működése során keletkező szennyvizek döntő hányadának elvezetése közműves szennyvízelvezető műbe történik. A keletkezett szennyvíz szennyezőanyag-tartalma függ az alkalmazott technológiától, a felhasznált és a szennyvízbe bocsátott anyagok milyenségétől és mennyiségétől. A károsító szennyezések szempontjából leginkább figyelemre méltó technológiák esetében az alábbi intézkedések szükségesek: A mosóból elfolyó szennyvizeket iszapfogó, derítő telepítése révén kell előkezelni a szennyvízelvezető közcsatornára történő csatlakozás előtt. Gondoskodni kell a derítő rendszeres tisztításáról, az iszap elszállításáról, valamint a szennyvízelvezető műbe vezetett szennyvíz pH – beállításáról. A szennyvízelvezető műbe bebocsátott szennyvíz mennyiségének és minőségének ellenőrzése A szennyvízelvezető műbe bebocsátott szennyvíz mennyiségét méréssel, ennek hiányában a felhasznált víz mennyiségére alapozva műszaki becslésekkel kell meghatározni. Azon szervezeti egységeknél, ahol az éves szennyvíz kibocsátásnak egy üzemnapra jutó mennyisége meghaladja a 80 m3-t, a szennyvízben lévő szennyezőanyagokat és azok mennyiségét a hatóság által jóváhagyott önellenőrzéssel kell megállapítani. Az önellenőrzés elvégzése előtt önellenőrzési tervet kell készíteni, melyet minden év október 1-jéig kell a hatóságnak és a szennyvízelvezetést végző szolgáltatónak megküldeni. A talaj és a talajvíz szennyezésének elkerülése Az egyes térburkolat nélküli udvar területeket, az igénybevételnek megfelelő burkolattal kell ellátni. A térburkolattal ellátott felületek karbantartását, takarítását a téli időszakban fokozott gonddal kell végezni. (Jég-hómentesítés sózás nélkül!) Az újonnan kialakításra kerülő burkolások tervezésénél körültekintően kell meghatározni azok lejtését, úgy, hogy a víz elvezetése a csatornaszemek irányába történjen. A csatornaszemek kialakításánál figyelembe kell venni a burkolt felület területét, valamint az elmúlt évek átlagos csapadékmennyiségét. Nagyobb felület kialakításakor homok- és olajfogó telepítése elengedhetetlen. HULLADÉKOK LISTÁJA ÉS KÓDJAI

• Települési hulladéknak megfelelő, nem veszélyes hulladékok Hulladékok fajtái Kevert települési hulladék Papír és karton hulladék Üveg hulladék Biológiailag bomló konyhai és étkezdei hulladék Textil hulladék Étolaj és zsír hulladék Fa hulladék Műanyag hulladék Kerti, biológiailag lebomló hulladék (zöldhulladék) Lom hulladék Veszélyes anyagokat nem tartalmazó, hulladékká vált toner Használt gumiabroncs hulladék (ipari) Csomagolási hulladékok Kevert építkezési és bontási hulladék (inert)

EWC kód 200301 200101 200102 200108 200111 200125 200138 200139 200201 200307 080318 160103 170904

Forrás: http://www.doksi.hu

Vegyi összetételük miatt veszélyes hulladékok Hulladék savak Hulladék lúgok Veszélyes anyagokat tartalmazó öblítő- és mosóvizek hulladéka Oldószerek és oldószer keverékek hulladéka Festék- vagy lakk hulladékok Veszélyes anyagokat tartalmazó nyomdafesték hulladék Veszélyes anyagokat tartalmazó, hulladékká vált toner Hulladék motor- és kenőolajok Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok Kiürült hajtógázos palackok hulladéka Veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok, törlőkendők, védőruházat hulladéka Kiselejtezett gépjárművek hulladéka Hulladék olajszűrők Hulladék ólomakkumulátor Hulladék szárazelem Fénycsövek és egyéb higany tartalmú hulladékok Kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések hulladéka VESZÉLYES HULLADÉKOK Gumiabroncs Akkumulátor Hulladék olaj, olajos rongy Fénycső

060106* 060205* 110111* 140603* 080111* 080312* 080317* 130205* 150110* 150111* 150202* 160104* 160107* 160601* 160602* 200121* 200135*

TÁROLÁS Konténer Műanyag konténer Fém kanna, hordó Fém konténer

Forrás: http://www.doksi.hu

1652-06/2 19. Határozza meg egy autószerelő műhely létesítésével kapcsolatos munkavédelmi követelményeket a beruházó és majdani üzemeltető vállalkozás számára! Szakértői véleményét ismertesse Vonatkozó rendeletek: 17/1993.(VII. 1.) KHVM rendelet az egyes tevékenységek biztonsági követelményeiről 3/2002 (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről A 253/1997,(XII. 20.) kormányrendelet az országos településrendezési és építési követelményekre vonatkozó előírásai Építmények létesítésére vonatkozó általános előírások: Állékonyság: Fagyhatár, talajmozgás, használat során keletkező terhelések, rezgések, páralecsapódás, hőmozgás úgy kell kialakítani, hogy használat során nem omolhat össze, nem deformálódhat. Tűzbiztonság: Az esetleg keletkező tűz hatására előírt ideig az állékonyságnak fenn kell maradni. A tűz és a füst terjedése korlátozott legyen. A tűz ne terjedjen a szomszédos épületekre. Az épületet biztonságosan el lehessen hagyni A mentőegységek tevékenysége biztosított legyen és biztonságos legyen Higiénia, egészség- és környezetvédelem: Az épületbe olyan anyagokat, berendezést, vezetékhálózatot kell beépíteni, hogy azok ne veszélyeztessék az épületben tartózkodók egészségét Ne keletkezzenek mérgező gázok, légnemű, szilárd szennyezők Az épület felületein ne legyen káros nedvesedés, ne legyen elektrosztatikus feltöltődés, nem legyen vegyi- és korróziós hatás Na szaporodjanak el a biológiai kártevők Ne legyen kóros mértékű a zaj és rezgés Használati biztonság: Úgy kell kialakítani az épületet, hogy ne okozzon balesetet pl. elcsúszás, elesés, botlás, mellélépés, leesés, fejsérülés, égési sérülés, stb Zaj- és rezgésvédelem: Nem mehet ki a környezetbe a megengedettnél nagyobb zaj és fordítva Energiatakarékosság és hővédelem: Gazdaságos energiafelhasználást kell biztosítani, megfelelő hőtechnikai előírásoknak kell megfelelni Környezeti hatások elleni védelem: Nedvesség: csapadék, talajvíz, páratartalom k Szennyvíz és füstgázok elvezetése Hulladék átmeneti tárolása, eltávolítása Villámvédelem Telephelylétesítés főbb követelményei: 80/1999(VI.11) kormányrendelet értelmében ipari tevékenység, szolgáltatás, raktározás, berendezés üzemeltetés, a felhasznált anyagok és technológia során egészségi ártalom, tűz és robbanásveszély, zavaró környezeti hatás lép fel, levegő-víz-talaj szennyeződés lehet,zajjal-rezgéssel lehet számolni telephely-engedélyezési eljárást kell lefolytatni. A telepengedélyezési eljárást a tevékenység folytatója kéri az illetékes önkormányzat jegyzőjétől. Új telep létesítésekor, tevékenységi kör megváltozásakor, bővítésekor jogerős telepengedély nélkül a tevékenységet megkezdeni tilos. Telepengedélyezési kérelem tartalma: • Pontos cím, helyrajzi szám • Közvetlen szomszédok milyensége( lakó) • Tevékenység megnevezése • Szükséges eszközök • Hulladékok, veszélyes anyagok kezelése

Forrás: http://www.doksi.hu

• Létesítendő munkahelyek • Üzemeltetés időtartama • Munkavállalók száma • Szociális helyiségek • Ivóvíz, iparvíz ellátás • Szennyvízgyűjtés, tisztítás • Mesterséges szellőztetés módját • Szennyezet levegő tisztításának módját • Telephely környezetre gyakorolt hatását • Munkavédelmi üzembe helyezés várható időpontját Az eljárás során a szakhatóságok (ÁNTSZ, Rendőrség, Tűzoltóság, Ép.ügyi hatóság) észrevételeiket jegyzőkönyvbe rögzítik, ezek figyelembe vételével az illetékes Önkormányzat jegyzője kiadja a határozatot. Munkahelyek kialakítására vonatkozó követelmények: Munkahelyek hőmérséklete, szellőztetés: A zárt munkahelyeken az alkalmazott munkamódszerek, és a végzett munka nehézségi fokának figyelembevételével a vonatkozó előírás szerinti klímatényezőket kell biztosítani. A gyúlékony, mérgező, egészségre ártalmas gázokat, gőzöket, porokat a munkahelyekről, munkaterekből el kell vezetni, vagy ártalmatlanítani kell. Klímaberendezés vagy szellőztető berendezések használatakor biztosítani kell, hogy a munkavállalók ne legyenek kitéve kellemetlen és egészségre káros légmozgásnak. Mesterséges szellőztetés esetén a szellőztető rendszer esetleges meghibásodását, ha az a munkavállaló egészségére veszélyt jelent, riasztóberendezéssel kell jelezni. Kijáratok (ajtók és kapuk), közlekedési utak: Az ajtók és kapuk helyének, számának, kivitelezésének és méreteinek a munkahelyek jellegéhez és használatához kell igazodnia. A különböző kialakítású (lengő, toló, felfelé nyíló, átlátszó stb.) és működtetésű ajtókat és kapukat biztonsági szempontból a vonatkozó jogszabályban foglaltak figyelembevételével kell létesíteni. Azokat a kapukat, amelyeket a gépjármű-közlekedés mellett a gyalogosközlekedésre is használnak, úgy kell kivitelezni, hogy használóik könnyen nyithassák és zárhassák azokat vagy részeiket. Olyan kapuk közvetlen közelében, amelyek csak a gépjármű-közlekedés részére készültek, a személyforgalom számára ajtókat kell elhelyezni. A kézi működtetésű kapuk kapuszárnyait szándékolatlan becsapódással szemben biztosítani kell. A biztosítás nem okozhat botlásveszélyt. A kézi működtetésű ajtókat és kapukat olyan működtető berendezésekkel kell ellátni, amelyek lehetővé teszik a szárnyak biztonságos mozgatását. A gépi mozgatású kapu záródó mozgása a vezérlőszervet működtető kézierő megszűnésekor vagy akadálynak ütközve automatikusan álljon le. Ha a géppel működtetett kapuk mozgását olyan helyről irányítják, ahonnan területük nem teljesen átlátható, a kapuk mellett jól felismerhető és könnyen hozzáférhető vészkikapcsolót kell elhelyezni.A közlekedési utakat olyan számban és módon kell kialakítani, hogy rendeltetési céljuk szerint gépjárművel vagy gyalog biztonságosan lehessen közlekedni rajtuk és az utak mellett dolgozó személyeket a közlekedés ne veszélyeztesse. Gépjárművek részére kijelölt közlekedési utak szélessége oldalanként legalább 0,5 m-rel haladja meg a várható legszélesebb gépjárművet. A gépjárművek számára kijelölt közlekedési utakat legalább 1 m távolságra kell vezetni a személyközlekedést szolgáló ajtóktól és kapuktól, átjáróktól és lépcsőkig. Menekülési utak és vészkijáratok Az egyes munkahelyeken az ott végzett tevékenység alapján megfelelő számú, elhelyezésű, kialakítású és állapotú menekülési úttal és vészkijárattal kell biztosítani a gyors és biztonságos elhagyás lehetőségét. A menekülési utakat és vészkijáratokat a vonatkozó jogszabályokban foglaltak figyelembevételével kell létesíteni és jelölni. Tisztán gépi működtetésű ajtók vészkijárati ajtóként nem alkalmazhatók. Világítás: A munkahelyek természetes és mesterséges megvilágítását az ott végzett tevékenységek szerint a vonatkozó előírások szerint, vagy azokkal azonos megvilágítási értékeket biztosító módon kell

Forrás: http://www.doksi.hu

megvalósítani. A világító berendezéseket a munkahelyeken úgy kell elhelyezni, hogy a világítás módjából ne származhasson balesetveszély vagy egészségi ártalom. A gépjárműmotorok, erőátviteli berendezések próbajáratásának helyiségében fénycsővilágítást alkalmazni csak a stroboszkóphatás elleni védelem biztosításával szabad. A gépjárműfenntartó munkáknál használt hordozható kézilámpákat védőüveggel és védőkosárral (vagy más törésbiztos védőberendezéssel) kell ellátni, védettségüknek legalább IP 55 kell lennie és a munkahelyi környezeti tényezőktől függően törpefeszültségről kell működjenek. Ha a munkavégzés, az üzemi berendezések vagy egyéb üzemi viszonyok az általános világítás kiesésekor balesetveszélyt okozhatnak, illetve ha hatósági előírások vagy szabványok előírják, tartalékvilágítást kell alkalmazni. A tartalékvilágítás működőképes állapotáról folyamatosan gondoskodni kell. Villamos berendezések: A gépjárműfenntartó tevékenység során olyan villamos munkaeszközök alkalmazhatók, amelyek - az üzemi igénybevétel és a helyi biztonsági követelmények figyelembevételével - megfelelnek a villamossági termékek biztonsági és tanúsítási kötelezettségére vonatkozó jogszabály előírásainak. A gépjárműfenntartó létesítményekben az egyes helyiségek villamos berendezéseinek létesítését a bennük végzett tevékenység által meghatározott technológia jellege alapján a vonatkozó villamos biztonsági előírások szerint kell kivitelezni. Szerelőaknák, alsó munkaterek: A szerelőaknákat úgy kell létesíteni, hogy azokba könnyen, veszély nélkül le lehessen járni és veszély esetén gyorsan elhagyhatók legyenek. Kialakításuk a vonatkozó szabvány vagy azzal legalább egyenértékű követelményeknek megfelelő kell legyen. A szerelőaknákba, alsó munkaterekbe vezető lépcsős lejáró nem lehet meredekebb mint 45°, fokmagassága legfeljebb 0,25 m lehet, belépőszélessége legalább 0,14 m kell legyen. Vészkijáratként szolgáló lépcső meredeksége legfeljebb 60° lehet. A legfeljebb 9,0 m hosszú aknánál a második lépcső helyén nem éghető anyagból készült lépésbiztos kijárat (pl. rögzített egyágú létra) létesítése is elegendő. Ha az akna hosszúsága egyidejűleg több gépjármű ráállását teszi lehetővé, a gépjárművek közötti aknaelhagyáshoz mozgatható lépésbiztos kijárót kell alkalmazni (pl. beakasztható lépcsők, egyágú létrák). Az alsó munkaterekbe vezető lejáratok peremeit figyelmeztető színjelzéssel kell ellátni és a lejáratokat kielégítően meg kell világítani. Az alsó munkatérbe vezető lépcsőket korláttal, kapaszkodóval kell ellátni. A lépcsőkar első és utolsó fellépőjét figyelmeztető színjelzéssel kell jelölni. Azoknál a szerelőaknáknál és alsó munkatereknél, amelyeknél tűz- és robbanásveszélyes gázok, gőzök veszélyes mennyiségben történő előfordulásával kell számolni, és amelyekben kivitelük által nem biztosított a kielégítő természetes légcsere, mesterséges szellőztetést kell létesíteni, amely biztosítja, hogy a gázelegy alsó robbanási koncentrációja ne alakuljon ki. Azoknál a szerelőaknáknál és alsó munkatereknél, amelyeknél mérgező vagy egészségre káros gázok, gőzök veszélyes mennyiségben történő előfordulásával kell számolni, mesterséges szellőztetést kell létesíteni annak biztosítására, hogy az egészségre káros koncentráció ne alakulhasson ki. Mosóhelyek: A mosóhelyiség oldalfalait könnyen lemosható, vízhatlan, vegyszereknek ellenálló burkolattal kell ellátni. A padozatot vizet át nem eresztő és csúszásmentes anyagból kell készíteni. A munkaterületen elhelyezett vízelvezető rácsozat kialakításának balesetmentes munkavégzést kell biztosítania és ergonómiai szempontból kielégítőnek kell lennie. Talajba süllyesztett emelő aknájából a vízelvezetést biztosítani kell. Akkumulátortöltő és -kezelő helyiségek: Az akkumulátorok töltésére és kezelésére létesített helyiségek kialakításának meg kell felelnie a vonatkozó biztonsági előírásoknak vagy azzal legalább egyenértékű követelményeknek. . Fényező, szárító helyiségek A festőhelyiségek és festékbevonat szárító helyiségek kialakításának meg kell felelni a vonatkozó szabvány előírásainak vagy azzal legalább egyenértékű követelményeknek. A kombinált fényező-szárító fülke biztonságtechnikai szempontból ki kell elégítse a vonatkozó biztonsági előírást vagy azzal legalább egyenértékű követelményeket. Festőhelyiségben a mesterséges szellőztetés mértékét az időegység alatt felhasznált legnagyobb anyagmennyiség vegyi összetétele, párolgási jellemzői alapján úgy kell meghatározni, hogy a légtérben a különböző oldószerek koncentrációja ne haladja meg az előírt egészségügyi határértékeket. A fényező előkészítő helyiség padozatát szikramentes, a falakat könnyen tisztítható burkolattal kell ellátni.

Forrás: http://www.doksi.hu

Korrózió elleni védelem (alváz- és üregvédelem): Az A vagy B tűzveszélyességi osztályba tartozó oldószereket tartalmazó alváz és üregvédő anyagok csak olyan munkahelyeken dolgozhatók fel, amelyek megfelelnek a robbanásbiztos helyiségekre, illetve szabad terekre vonatkozó előírásoknak. A C tűzveszélyességi osztályba tartozó oldószereket tartalmazó anyagok feldolgozási helye meg kell feleljen a tűzveszélyes helyiségek, illetve szabad terek követelményeinek. Az alváz- és üregvédő helyiségekben az egészségre káros oldószer-koncentráció kialakulását megakadályozó mesterséges szellőzés mértékét a felhasználásra kerülő ártalmas anyagok jellegének és levegőszennyezés mértékének figyelembevételével kell meghatározni. A helyiségben telepített, használt munkaeszközök ne okozzanak robbanásveszélyt. Gázüzemű gépjárművek gázüzemanyag-ellátó berendezésének javítására szolgáló munkahely: A munkahely létesítésére vonatkozó különös feltételeket külön jogszabály határozza meg. Gépjárművek ápolása Elkülönített zsírzó és olajfeltöltő álláshelyeket olajoknak és zsíroknak ellenálló padló- és falburkolattal kell ellátni. . Szabadtéri munkahelyek Szabadtéren lévő állandó jellegű munkahelyet lehetőség szerint úgy kell kialakítani, hogy - a munkavállalók védve legyenek az időjárás káros hatásai ellen, - a tevékenységnek megfelelő kivitelű, teherbírású szilárd burkolattal rendelkezzen, - teljesüljenek a tevékenységre vonatkozó környezet- és egészségvédelmi feltételek. Különleges anyagokat szállító gépjárművek javítására létesített állandó jellegű szabadtéri munkahelyet úgy kell kijelölni, hogy a gépjármű alatt, valamint körülötte legalább 5 m távolságban ne legyen csatornanyílás, akna. Az épületektől megfelelő tűztávolságot kell tartani. Magasított munkahelyek Emelt gépjárműállásokat a vonatkozó vagy azzal legalább egyenértékű biztonsági előírások figyelembevételével kell létesíteni. Szociális helyiségek A szociális helyiségeket (pihenőhelyek, öltözőhelyiségek, tisztálkodó- és mellékhelyiségek, elsősegélyhelyek, dohányzó helyek, egyéb helyiségek) a gépjárműfenntartó tevékenység jellege, valamint a dolgozói létszám figyelembevételével a vonatkozó jogszabály előírásai szerint kell létesíteni. A biztonságos hegesztés általános követelményei: A hegesztő köteles a jelen szabályzat előírásain túl az általános és a helyi munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi követelményeket, valamint a hegesztő-berendezésre vonatkozó gyártói használati utasításban foglaltakat megtartani. A hegesztő köteles a munkahelyet, a munkaeszközöket, az egyéni védőeszközöket (ezek állapotát, használhatóságát) munkakezdés előtt - és szükség szerint közben is - ellenőrizni. A munkahely vizsgálata során különös gonddal ellenőrizni kell: - a közlekedési utak szabadon hagyását, - éghető anyagok jelenlétét a közelben, Hegesztőmunkahelyen hegesztő tevékenységet csak akkor szabad végezni, ha az kielégíti - a Hegesztési Biztonsági Szabályzat követelményeit, és - a hatályos környezetvédelmi, egészségügyi, kémiai, egyéb biztonsági és tűzvédelmi előírásokat. Szabályzat előírásainak figyelembevételével a munkáltatónak gondoskodnia kell különösen: - a hegesztőmunkahely biztonságos üzemeltetéséről, - a munkavállalók egészségvédelméről, - a hegesztőmunkahelyekre történő belépés, esetleges szükséges korlátozásáról, - a minimális létszám meghatározásáról, illetve szükség szerint az egyedüli munkavégzés korlátozásáról, - a személyi védőeszközök juttatásáról, - a kollektív védőeszközök használatáról, - a hegesztő-berendezések biztonságos állapotáról, - közös légtérben több munkahelyen történő egyidejű hegesztés biztonságos feltételeinek megteremtéséről, Hegesztést önállóan végezhet, aki: - betöltötte a 18. életévét, és - a feladat elvégzésére a vonatkozó jogszabály szerint előzetes és időszakos munkaköri orvosi vizsgálat alapján alkalmas, és

Forrás: http://www.doksi.hu

- államilag elismert hegesztői képesítéssel és tűzvédelmi szakvizsgával rendelkezik. Villamos ívhegesztőberendezések hálózati csatlakoztatását olyan módon kell kialakítani, hogy az biztosítsa a hegesztőgép érintésvédelmi rendszerének működését. A hegesztőmunkahely kialakításánál az ergonómiai elveket is figyelembe kell venni. Amennyiben az acetiléngáz elvétel meghaladja a gázpalack forgalmazója által előírt, illetve a legfeljebb 800 liter/óra/palack értéket, akkor műszaki intézkedésekkel (palackösszekötő, palack telep, palack köteg, acetilénfejlesztő stb.) kell a biztonságos gázellátás feltételeit biztosítani. Rövid ideig - legfeljebb 10 percig megengedhető 1000 liter/óra/palack gázelvétel érték. A nyíltívű hegesztő munkahelyet a káros fénysugárzást át nem eresztő és azt elnyelő, nem éghető, illetve égéskésleltető anyagú, rögzíthető térelválasztóval kell elhatárolni a környezettől úgy, hogy az ott tartózkodó személyeket káros fénysugárzás ne érje. A térelválasztó alsó éle és a padozat között legalább 150 mm-es légrés, a térelválasztó magassága a padló szinttől számítva legalább 1800 mm legyen. Hegesztőmunkahelyen a szétfröcskölő fém- és salakrészecskék ellen a környezet védelméről is gondoskodni kell. Ha az előírt levegőtisztasági értékek a hegesztő légző zónájában természetes szellőztetéssel nem biztosíthatók, akkor mesterséges szellőztetést (pl. helyi elszívást) kell alkalmazni. Villamos hegesztőkkel (ívhegesztő; védőgázos hegesztők) végzett munkánál be kell tartani a villamos érintésvédelmi szabályokat. A hegesztő munkahelyeket a munkavégzés során árnyékoló függönnyel (nem fényáteresztő) el kell keríteni.

Forrás: http://www.doksi.hu

1652-06/2 20. A vállalkozás vezetésének felkérésére határozza meg az új építőanyag-tároló és keverőüzem létesítésével kapcsolatos munkavédelmi követelményeket! A tervezet a vezetőségi értekezleten kell ismertetnie! Információtartalom vázlata –

A telephely-létesítés főbb követelményei

Jogszabályok: 1997. évi LXXVIII. Törvény az épített környezet alakításáról és védelméről 253/1997. (XII. 20.) Korm. Rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről A létesítendő üzem besorolása a keverő üzemben folytatott nagy zajkibocsátással járó munkvégzés miatt az egyéb terület, az energiaszolgáltatási és a településgazdálkodás építményei, közé kerül besorolásra. Általános feltételek: be kell tartani az országos építési szakmai követelményeket: - értékes táj- és településkép, látvány védelme - kedvező tájolás - mechanikai ellenállás és stabilitás - tűzbiztonság - higiénia, egészség és környezetvédelem, - használati biztonság - zaj és rezgés elleni védelem - energiatakarékosság és hő védelem - életvédelem Az építmény kialakítása során biztosítani kell a rendszeres karbantarthatóság lehetőségét Az építmény rendeltetésszerű használatával járó környezeti terhelés az érvényes normákat, határértékeket ne lépje túl. Az építményeket csak úgy szabad elhelyezni, hogy azok együttesen feleljenek meg a településrendezési, a környezet-, zaj-, természet-, és a műemlékvédelmi, továbbá a rendeltetési, az egészség-, a tűz-, a köz- és más biztonsági, az akadálymentességi követelményeknek, valamint a geológiai, éghajlati, illetőleg a terep, a talaj és a talajvíz fizikai, kémiai, hidrológiai adottságainak, illetőleg azokat ne befolyásolják károsan. Az építmények, önálló rendeltetései egységesek, területek rendeltetésszerű előírt mennyiségű és fajtájú járművek elhelyezései lehetőségét, továbbá rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyet kell a telken biztosítani. A rendelet 19.§-a szerint meghatározott számú személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani. A telek határvonalain a vagyonvédelem érdekében, kerítés építését, az építésügyi hatóság elrendelheti. A kerítésnek teljes egészében a saját telken kell állnia. Ha a kerítést a telek hátsó határvonalán az arra kötelezettek közösen létesítik, ettől eltérően is megállapodhatnak. A kerítés kapuja a közterületre (kifelé) nem nyílhat. Közműellátás: A létesítendő telephely létesítésének megkezdésétől az ivóvíz minőségű vezetékes vizet biztosítani kell. Építmény elhelyezni, ha annak telke előtt közműves szennyvízelvezető ( közcsatorna) van csak a közcsatornára való rákötéssel lehet. A telek, terület csapadékvíz - elvezetése rendszerét úgy kell kialakítani, hogy a víz a terepen és az építményekben, továbbá a szomszédos teleken és építményekben, valamint a közterületen kárt,(átázást, kimosást, korróziót stb.) ne okozzon és a rendeltetésszerű használatot ne akadályozza. Munkahelyek céljára szolgáló építmények létesítési előírásai ( általánosan) Állékonyság Fagyhatár, talajmozgás, használat során keletkező terhelések, rezgések, páralecsapódás, hő mozgás úgy kell kialakítani, hogy használat során nem omolhat össze, nem deformálódhat. A tűzbiztonságra A higiéniára, az egészség-és a környezetvédelemre A zaj és rezgés elleni védelemre Az energiatakarékosságra és a hő védelemre Az élet-és vagyon védelemre vonatkozó szabványok előírásainak megfelelő, illetőleg azokkal legalább egyenértékű megoldást kell alkalmazni.

Forrás: http://www.doksi.hu

Építési célra szolgáló anyagok, berendezését építménybe beépíteni csak az erre vonatkozóan meghatározott feltételek szerint szabad. Az építményt és részeit, szerkezeteit beépített berendezéseit úgy kell megvalósítani, utólagosan átalakítani, hogy azok : -A tervezett, vagy becsült élettartamuk alatt a rendeltetési céljuknak megfelelően az állékonyság és a biztonság követelményeinek megfeleljenek. -A várható ártalmak ellen az építmény rendeltetésszerű használatához szükséges mértékű védelmet nyújtsanak. -A várható mértékű terheléseknek, hatásoknak az előírt mértékben ellenálljanak, illetőleg azoknak megfeleljenek. A kivitelezés folyamatára a 4/2002.(II.20) SzCsM -EüM együttes rendelete előírásai a mérvadók. Anyagtárolás, rakatképzésre vonatkozó előírások építőanyagok tárolók esetében: Az anyagokat terjedelmük, fajtájuk, alakjuk, súlyuk, mennyiségük, egyéb fizikai és vegyi tulajdonságuk, egymásra hatásuk, továbbá a környezetből adódó behatások ( pl. rázkódás, rezgés stb.) a tárlóhely megengedhető maximális teherbírása és a tűzrendészeti előírások figyelembe vételével, veszélymentesen kell tárolni. Kézi rakodás esetén a rakodási magasságot, a tárolandó anyagok, tárgyak lehetőségétől és a dolgozók megengedhető terhelhetőségétől függően, a mindenkori rakodószinttől számítva kell meghatározni. Különböző méretű tárgyak felhalmozásánál alul kell a nagyobb méretű darabokat elhelyezni. Anyagok egymáson történő tárolása esetén rakással az eldőlés-, elgurulás mentes tárolása nem biztosítható, akkor kötéseket, sorok közé helyezett alátéteket, kiékeléseket kell alkalmazni. Az alátétek, ékek a várható igénybevételnek feleljenek meg. Anyagok, tárgyak tárolásánál biztosítani kell azok veszélymentes és elszállításának lehetőségét. Hosszú anyagok (csövek, rudak, stb.) falhoz döntve való tárolása esetén, amennyiben az elcsúszás, eldőlés veszélye szükségessé teszi. Cserép esetén az 1,8 m-t kocka- szegély- és idomövek esetén az 1,5m-t, burkolólap esetén az 1,2 m-t nem haladhatja meg. Papíríveket, papírlemezeket max:1.8m magasságban szabad tárolni. Henger alakú anyagokat általában a palástjukon kell tárolni. Ha a kör keresztmetszetű anyag palásthossza egyenlő a kétszeres átmérővel (H=2*D) vagy annál kevesebb, úgy homloklapján is tárolható. Kis átmérőjű (100 mm-ig) vagy acél-, fémcsöveket és hasonló szálanyagokat biztonságos polcon szabad csak tárolni. Hengeres fákat, rönkfákat nyergelve kell tárolni. A rakat magassága a 2m-t nem haladhatja meg. Teli hordókat, súlyos, henger alakú dobozokat, papírhengereket egymás fölött legfeljebb két sorban, üres hordókat több sorban is szabad tárolni. Vasgerendákat legfeljebb 1m magasan szabad tárolni. Tűzifa és hasonló nagyságú hengeres hasábfa rakatmagassága legfeljebb 2m lehet. Zsákok rakodási magassága legfeljebb 1,6m lehet. –

Munkaszervezés a szabadban végzett tevékenység során

A szabadtéri munkahelyeket, közlekedési útvonalakat, egyéb területeket úgy kell kialakítani, hogy a közelükben haladó gyalogosok és járművek biztonságban közlekedhessenek. Biztosítani kell, hogy a munkavállalóknak védve legyenek az időjárás káros következményei és biológiai kóroki tényezők ellen (lehulló tárgyak, zaj, por). Árnyékolt pihenőhelyeket biztosítani, ami nyitott a környezet felé, vagy ventillátorral szellőztetett. Ivóvíz : különösen ügyelni kell- pl.:a tűző napon történő munkavégzés esetén – a sugárzó hőnek is kitett munkavállalók folyadékveszteség pótlásáról. Melegben végzett munkára fel kell készülni, védőitalként 14-16 fok C hőmérsékletű ivóvizet javasol, vagy alkoholmentes max 4 súlyszázalék cukortartalommal rendelkező italt. Védőitalt igény szerint, de legalább félóránként kell biztosítani. Munkaszervezési intézkedések: hőmérséklet előzetes tanulmányozása, meleghez hozzá kell szoktatni, adaptáció. A munkát a nap hűvösebb időszakára kell időzíteni. Gyakori pihenők és folyadékpótlás. A dolgozok figyeljenek egymásra a tünetek felismerése érdekében. A rezgésnek, zajnak kitett munkavállalókat a szükséges időközökben más zaj és rezgésterheléssel nem járó munkakörökben kell foglalkoztatni. –

Munkavédelemhez kapcsolódó tűzvédelmi ismeretek

Az alkalmazott elektronikai, villamos, és világító berendezések, olyanok legyenek, hogy rendeltetésszerű

Forrás: http://www.doksi.hu

használatuk során áramütést, tűzet ne okozzanak. A karbantartás során gyúlékony, éghető anyagokkal szennyezett hulladékokat tisztítóeszközöket elkülönítve, fedéllel ellátott nem éghető anyagból készült edényben kell tárolni figyelembe véve a környezetvédelemre vonatkozó előírásokat is. A telephelyen, nyílt területen, szabadban csak tűzgyújtási engedély birtokában lehet tűzet gyújtani, vagy erre a célra kialakított égetőt üzemeltetni. A fém építőanyagok méretre vágása, darabolása során a keletkező szikrák gyújtóhatása ellen megfelelő technológiát, védekezési módot kell alkalmazni. A közvetlen közelben a keletkező tűz leküzdésére alkalmas tűzoltó eszközt kell elhelyezi, amit jól láthatóan jelölni kell. A használt elektromos berendezések megfelelő IP védettségűek legyenek, a villamos hálózat földelt, túlterhelés, túl áram és villámcsapás ellen védett legyen. –

Klímatényezők mérési módszerei

A klímakörnyezet kedvezőtlen hatásainak megelőzése céljából munkaszervezési intézkedéseket kell tenni. Óránként legalább 5, legfeljebb 10 perces pihenőket kell közbeiktatni, ha a munkahelyi klíma szabadtéri munkahelyen a +4 fok C-t nem éri el, illetve ha a 27 fok C-t meghaladja. Hőmérséklet mérése A helység vagy a tartózkodási környezet levegőjének hőmérsékletét általában folyadéktöltésű bothőmérővel (MSZ 21 452) vagy termoelemes hőmérővel mérjük. A hőmérsékletmérés csak akkor lehet pontos, ha a hőmérő egész teste a mérendő környezetben van. Mikroklímás méréseknél ez a feltétel rendszerint teljesíthető. A hőmérséklet leolvasása csak akkor kezdhető meg, ha a hőmérő egész teste felvette a környezet hőmérsékletét. Mérésnél a hőmérőt nem szabad közvetlenül a kézben tartani, hanem állványra helyezve vagy felfüggesztve kell elhelyezni. A mérőműszert a mérési helyen kell leolvasni. A leggyakoribb mérési hibák az okozza, ha a hőmérőt hősugárzás éri. Relatív légnedvesség mérés: A levegő relatív nedvességtartalmának meghatározása történhet hajszálas higrométerel vagy pszichrométerel (MSZ 21 452). A hajszálas higrométer működése azon alapul, hogy a hajszál a levegő nedvességtartalmának változása esetén megváltoztatja hosszát. Légsebesség mérése: A tartózkodási tér mikroklímáját meghatározó között nagy fontosságú a levegő áramlási sebessége és a légáramlás iránya. A mérési feladat általában a tartózkodási térben uralkodó légmozgások mértékének és irányának megállapítása. Nagyobb légsebességek mérésére használható a kanalas anemométer. Forgórésze négy (vagy három) félgömbhéjból áll ezek elrendezése olyan, hogy a légáramlás egy, időben az egyik félgömbhéj domború és a szemben lévő félgömbhéj homorú oldalát éri. Így forgatónyomaték különbség keletkezik, amely a forgórészt a levegő áramlási sebességével arányosan forgatja. A műszer forgórésze megfelelő áttétellel egy számlálószerkezethez kapcsolódik, amely lényegében a forgórész fordulatainak számát mutatja.

Forrás: http://www.doksi.hu

1653-06/3 1.Készítsen összefoglalót a gravitációs anyagmozgató berendezések biztonságos működtetésének követelményeiről! Információtartalom vázlata –

A pálya helyének, lejtőszögének helyes megválasztása

Pálya helye: Olyan helyen legyen, ahol nem dolgoznak állandóan, vagy a pálya védelmét biztosítani kell! A pálya karbantartásához, tisztításához megfelelő hely legyen! Lejtőszög: leérkező áru 1,5 m/s sebességű legyen, addig kell kísérletezni, amíg ezt az értéket el nem érjük. –

A szállított anyagok összetömörödésének megakadályozása, megszüntetése 1. 2. 3.

A pálya felfekvő felületének súrlódási együtthatója ne változzon! (pl: korróziónak ellenálljon, vagy ha az áru csomagolóanyaga elázik, a súrlódási együtthatója változik) Szállított anyag fizikai jellemzői ne változzanak! Átadási irányok helyes kialakítása!

Megszüntetése: azért kell megszüntetni, mert veszélyt jelent, hirtelen megindulhat az áru! Darabáru esetén: 1. a pálya magasabb vége felől vmilyen szerkezettel (rúddal) visszaszedni. Vigyázni kell: ujjbecsípésre, kézsérülésre, elsodrásra (ha megindul az áru) 2. ütögetés---- ezzel rezgést adunk Ömlesztett árunál: 1. ütögetés (rezgéskeltés, fellazítani az árut) 2. fentről előre kell mozgatni az anyagot - Pályák áteresztőképességének helyes meghatározása a feltorlódás és kiesés megakadályozására Feltorlódás ellen: Számítással nehéz, több kísérlet kell hozzá. Cél: hogy a torlódást elkerüljük, ezért egységes súlyú, egységes súrlódási együtthatójú anyag továbbítását ösztönözzük! -Lejtőszög legyen állítható(ha változna a termék, vagy az időjárási körülmények), -a feladógaratok tolózárral legyenek állíthatóak, így hirtelen nem kerül nagy anyagmennyiség a pályára -megfelelő hosszúságú feladópálya szakasz és leadóvég (ha gyorsan érkezne az áru) - leadóhely (ömlesztett árunál): tárolótartály (puffertartály) lehetőleg legyen, szűkíthető, bővíthető nyílással! Kiesés ellen: vmilyen védő vezető peremnek kell lennie! Pl: 12 cm magas darabáruknál oldalvezető perem! Építőiparban zárt csúszda! - Feladóhelyek, nyílások biztonságos kialakítása Feladóhely kialakításánál fő szempont: hogy meggátoljuk, hogy emberek kerüljenek a pályára! Ezért: - korláttal 3 oldalról védeni - a csúsztatás szüneteibe a 4. oldalt is le kell zárni - födémáttöréseknél el kell keríteni - ha nincs csúsztatás le kell fedni –

Anyag és pálya közötti súrlódás veszélyeinek elhárítása

Sík fenéklemezes csúsztatásnál súrlódási együtthatóról beszélünk, míg a görgőpályás csúsztatásnál gördülési ellenállásról. Görgőpályás csúsztatás: görgők hogyan állnak? Ha össze-vissza: -zökken a termék -fékezi a terméket -pályaelhagyás veszélye EZÉRT a görgőket síkba kell állítani, max. 1-2%-os eltérés lehet!!! Ömlesztett anyagoknál: - koptató hatás legyen kompenzálva kikoptathatja a pályát, az áru kiesik, ezért olyan anyagból legyen, ami ellenáll a koptatásnak ha eleszi a pályát a tartószilárdságot is veszélyezteti ahol nagyon erős a koptató hatás ott olyan pálya kell, aminek a felülete hullámos, durva felületű csúszda kell - statikus feltöltődés veszélye (pl műanyag szerkezeti elemek) áramütést nem, de ijedtséget okoz, ebből pedig kiszámíthatatlan mozdulatsorok következhetnek.

Forrás: http://www.doksi.hu

1653-06/3 3. Az önök vállalkozása mobil daruval végez emelési feladatokat. Munkavédelmi szakemberként készítsen összefoglalót az emelés biztonsági követelményeiről! Felállítás, üzembe helyezés előtt (futómű és felépítmény ellenőrzése) Minden műszak megkezdése előtt meg kell vizsgálnia az emelőgép biztonságát érintő berendezések hatékonyságát, így különösen. -

Köteles figyelembe venni az emelőgép naplójába az előző műszak alatt beírt bejegyzéseket, és ellenőrizni az esetleges hiányosságok megszüntetését. Az emelőgép üzembe helyezése előtt köteles meggyőződni arról, hogy annak szerkezetén nem tartózkodik senki. A vészleállítót, amely az emelőgép üzemét lekapcsolja. Figyelmeztető, jelző berendezéseket. Minden hajtóművet és a köteleket, láncokat. A véghelyzet kapcsolókat. Minden mozgás fékjét. A reteszeléseket. A teherbírás, illetőleg a kinyúlás jelzőket. Az emelőgép egyéb biztonsági berendezéseit, amelyek az emelőgép felszereléséhez tartozó eszközökkel megvizsgálhatók. Valamint a használati utasításban előírt egyéb berendezéseket és védőeszközöket. Ha hiányosságot vagy rendellenességet tapasztal, azt köteles felettesének jelenteni, valamint az emelőgép naplójába bejegyezni.

Mobil daru felállításának feltételei. - a telepítési hely - szükség szerint talajmechanikai vizsgálatok és számítások alapján igazoltan alkalmas az emelőgép üzeme és üzemen kívüli állapota közben fellépő erőhatások felvételére. - A telepítést, szerelést csak az emelőgép szerelési utasítását ismerő, gyakorlott szerelők végezhetik, akik rendelkeznek az előírt képesítéssel. - Tilos az emelőgép állékonyságát biztosító súlyok nagyságát és elhelyezését megváltoztatni. Amennyiben a telepítési utasítás a helyszínen előállítandó súlyokat ír elő, biztosítani kell, hogy ezek tömege idővel ne változzon. - Ha a telepítési utasítás a szabadtéri telepítésnél szélsebességi korlátot ír elő, a szél előjelzését vagy a szél mérését biztosítani kell. Daruzás megkezdése előtti biztonsági feladatok üzemmódok szerint. -

Mobil daru felállítása előtt az üzemeltető köteles meggyőződni a talaj teherbíró-képességéről. . A daru támaszai alatt - azok felületi nyomásának csökkentésére - alkalmazott alátétek a gyár által jóváhagyottak, illetve ettől eltérő esetben külön (pl. számítással) ellenőrzöttek legyenek. . A daru üzembe helyezése előtt oldani kell a közlekedési üzemmód alatt szükséges, elmozdulás elleni biztosításokat (pl. támaszgerendák rögzítése, felépítmény elfordulás elleni biztosítása, horogszekrényrögzítés). A futómű rugózás reteszelését - az ilyen szerkezettel épített daruknál - a támaszok működtetése előtt üzembe kell helyezni. . A támaszokat a gyár által előírt sorrendben és mértékig kell működtetni, miközben a daru hossz- és keresztdőlése a megengedett mértéket nem haladhatja meg. . A támaszok üzembe helyezésének befejezése után ellenőrizni kell azok szilárd talajfogását; részben vagy teljesen gumikerekeken való támasztásánál a gyártó által előírt abroncsnyomást. Az ellenőrzést automatikus szintszabályozással felszerelt darukon is el kell végezni. Ha a daru a támaszok üzemi helyzet-biztosítására külön szerkezettel (pl. biztosító anya, mechanikus retesz, kézi záró szelep) rendelkezik, ezt a daruüzem megkezdése előtt működtetni kell. Kerekeken való támaszkodás esetén a járművet a hatásos rögzítő fékkel, szükség esetén (pl. ferde talajviszonyok) keréktámasszal is biztosítani kell. a gyártó által meghatározott kitámasztó eszközök alkalmazásával biztosítsák a daru állékonyságát. a darunak az emeléssel ellentétes oldalon kinyúló mozgó szerkezetei vagy nem mozgó részei és épületek, lerakott áru, járművek és egyéb tárgyak között 2 m-es talajszint fölötti magasságig legalább 0,6 m távolság legyen. Ha ez a távolság nem tartható, úgy a daru és a szerkezetek közötti távolságot le kell zárni.

Forrás: http://www.doksi.hu

a daruszerkezet szállítási helyzetében esetlegesen kiiktatott - áthidalt - biztonsági berendezés (pl. horog végállás-határoló) visszakapcsolását; nyomatékhatároló - túlterhelés-gátló - üzemképességének ellenőrzését, üzemmód kapcsolójának az adott üzemmódhoz - pl. gémtoldat-üzemmód, asszimetrikus támasz-elrendezés, támaszok nélküli (gumikeréken) emelés - történő beállítását, illetve amennyiben ezt a berendezés automatikusan elvégzi, a visszajelző rendszer ellenőrzését; túlterhelés-gátló nélküli daruknál mindazon jelzőszerkezetek működtetéses ellenőrzését, amelyek a terhelési táblázattal való összehasonlíthatóság szempontjából fontosak (pl. kinyúlás-, gémszög-jelző, terhelésmutató); támasz-helyzetjelző berendezéssel felszerelt daruknál e berendezés üzemképességének és jelzésének ellenőrzését; külső villamos táplálással is rendelkező mobildaruknak az érintésvédelmi előírások szerint jóváhagyott módon és elemekkel való csatlakoztatását; közlekedési üzemmódban (pl. az alváz-középre) áthelyezhető, illetőleg leszerelhető ellensúly daruüzemi helyzetnek megfelelő felszerelését; változtatható ellensúly-készlettel rendelkező daruknál az adott üzemmódhoz tartozó súlykészlet felszereltségének és rögzítettségének ellenőrzését.

Emelt teherrel való haladás. -

. Emelt teherrel való haladás (felhúzott támaszokkal) csak abban az esetben alkalmazható, ha: ezt az üzemmódot a darugyártó engedélyezi - az ehhez tartozó terhelési táblázat szerint - továbbá, ha az akkreditált laboratórium vizsgálata erre az üzemmódra is kiterjedt. a munka megkezdése előtt ellenőrizték az ezen üzemmód szempontjából fontos szerkezeti részek beállítását, állapotát (gumiabroncs-nyomás, futómű, hidraulikus vagy hidropneumatikus rugózás). a helyváltoztatás útvonalát előzetesen ellenőrizték a felület teherbírása és a terepviszonyok szempontjából. . Lejtőn való haladás esetén - hossz- és keresztirányú lejtőn egyaránt - a terhet a darunak az emelkedő felé eső részén kell felfüggeszteni. Amennyiben a darufelépítmény forgatóműve nincs automatikus fékkel felszerelve, elindulás előtt a rögzítő féket működtetni kell, meggyőződve hatásosságáról. A rugókitámasztó rendszert - az ilyen kialakítású daruknál - elindulás előtt üzembe kell helyezni. Haladás közben a terhet a talajhoz és a daru határoló síkjához lehető legközelebb, a hossztengelyirányban kell elhelyezni, kivéve a gyártó által megengedett eltérőeseteket. A lehető legkisebb sebességgel kell haladni. Ha a teher adottságai, a felfüggesztési módja, vagy egyéb ok miatt menet közben - gyorsításkor és lassításkor - a teher a biztonságot veszélyeztető mértékben lengésbe jöhet, annak vízszintes kikötéséről (kitámasztásáról) is gondoskodni kell. A biztonságot nem veszélyeztető sebességgel kell haladni.

.Emelve vontatás feltételei. Emelve vontatás (autómentő- üzemmód) csak olyan darunál engedhető meg, amely: -

gyártója szerint erre az üzemmódra alkalmas kialakítású. rendelkezik ehhez az üzemmódhoz szükséges speciális teherfelvevő eszközökkel; megfelel a vonatkozó közlekedésbiztonsági előírásoknak; vizsgálatára az akkreditált laboratórium ellenőrzése kiterjedt. A daru használati utasításának az ezen üzemmódra vonatkozó daruüzemi utasításon kívül ki kell terjednie a közlekedés közben alapvető fontosságú szempontokra is (pl. futóművek legnagyobb és legkisebb terhelhetősége, előírt gumiabroncs-nyomás, megengedett vontatmány-tömeg). Az olyan mobildarukkal, amelyeknek emelőművén nincs erre az üzemmódra alkalmas terhelésjelző, csak olyan járművel emelve vontatása engedhető meg, amelyeknek tömeg- és tömegeloszlás adatai ismertek. Ha teheremelő gémszerkezet nincs ellátva akaratlan süllyedés elleni biztosítással (pl. zárószeleppel), az elmozdulást erre a célra gyártott kiegészítő szerkezettel (pl. mechanikus kitámasztás, kézi zárószelep) kell megakadályozni. Az emelve vontatásra kerülő járművet - annak felfüggesztése mellett - a hosszirányú erők felvételére alkalmas merev kitámasztással is el kell látni.

Forrás: http://www.doksi.hu

A vontatmány és a daru közötti távolságot úgy kell megválasztani, hogy - az esetleges lengéseket és a kanyarodás közbeni elmozdulást is figyelembe véve - az a lehető legkisebb legyen. A darukezelő a mobil daru üzeme alatt a kezelőállást (kezelőfülkét) nem hagyhatja el. Olyan mobil daru esetében, ahol a haladómű mozgatásának vezérlése csak külön vezetőfülkéből lehetséges, a darukezelő a kezelőhelyet (kezelőfülkét) csak a daru helyváltoztatása céljából hagyhatja el. A darukezelő a mobil daru üzeme alatt a kezelőállást (kezelőfülkét) nem hagyhatja el. Olyan mobil daru esetében, ahol a haladómű mozgatásának vezérlése csak külön vezetőfülkéből lehetséges, a darukezelő a kezelőhelyet (kezelőfülkét) csak a daru helyváltoztatása céljából hagyhatja el.

1653-06/3 4-es tétel 4. A vállalatnál emelővillás targoncákat használnak a rakodási műveletek elvégzésére. A dolgozók számára készítsen összefoglalót a biztonságos működtetés követelményeiről! Az emelőgépek biztonságos üzemeltetését a 47/1999 (VIII.4.) GM rendelettel kiadott Emelőgép Biztonsági Szabályzat Határozza meg. A munka megkezdése előtt az alábbiakat kell elvégezni: Az emelővillás targonca minden egyes gépegységét kívülről szemrevételezzük. Megvizsgáljuk a járművet, hogy nincsenek –e rajta deformációk, repedések, törések, vagy meglazult kötések. A hidraulikus berendezést, a hidraulikus szervokormányt, a hajtóműházat, a váltóművet, a hidraulikus féket és az akkumulátort, hogy nincs-e szivárgási hely rajtuk. Ellenőrizzük a folyadékszintet és szükség szerint utántöltjük a következő helyeken: Sebváltó, hidraulikatartály, hidraulikus szervokormány tartálya, hűtőfolyadék szintjét a hűtőben. A kerékabroncsokat kívülről vegyük szemügyre, ellenőrizzük az abroncsnyomást és a kerékcsavarok feszességét. Vizsgáljuk meg a gyújtáskapcsoló, a jelzőkürt és a féklámpa működését. Járó motor mellett ellenőrizzük a kezelő szervek és ellenőrző műszerek helyes működését. Álló helyzetben többszöri emeléssel, süllyesztéssel és billentéssel ellenőrizzük az emelőállvány és a villa helyes működését. Menet közben ellenőrizzük a kormány és a fékek helyes működését, és figyelmeztető, jelző berendezéseket. Teherbírást jelzőt és a túlterhelés gátlót. Az emelőgép egyéb biztonsági berendezéseit amelyek az emelőgép felszereléséhez tartozó eszközökkel megvizsgálható. Valamint a használati utasításban előírt egyéb berendezéseket és védőeszközöket. Az emelőgéphez naplót kell rendszeresíteni, és abban a műszakonkénti vizsgálatokat és az esetleges meghibásodásokat és azok elhárításának tényét rögzíteni kell. Ha hiányosságot észlel azt jelezni kell a közvetlen vezetőnek akitől a munkautasítást kapta. Az észlelt hibákat az emelőgép naplóban is rögzíteni kell. Az emelőmű használatának biztonsági szabályai a következők: Ha a vezető nem tartózkodik a targoncán, a tehermegfogó szerkezetnek teljesen leeresztett állapotban kell lennie. Felemelt villa, illetve emelőszerkezet alatt járni vagy alatta tartózkodni tilos, függetlenül attól, hogy a targonca terhelve van-e vagy sem. Emelőtargoncákat csak a terhelési diagramjuknak megfelelően szabad terhelni. Ügyelni kell a tehertartó-szerkezet rögzítésére és a teher tömeg középpontjának központi elhelyezésére. Szállítás mozgás biztonsági szabályai: Emelőtargoncával szállítani vagy terheletlenül haladni csak a tehertartó szerkezet szállítási helyzetében és magasságában szabad. /az emelő villák alsó gémállásban vannak / Személyek fölé nem emelheti nem viheti a terhet. Haladás közben állandóan a haladás irányába kell nézni és a közlekedő utakat áttekinteni. Különös óvatossággal kell közlekedni nedves csúszós útburkolaton, mert ilyen esetben a fékút hosszabb a szokásosnál. Forduláskor, kereszteződéseknél a sebesség csökkentése mellett hangjelzést kell adni. Az üzemi utakon a jelzőtáblák és az útburkolati jelek jelzései szerint kell közlekedni az előirt sebesség határok betartásával. Az emelőszerkezet előre- és hátrabuktatását terhelt állapotban a legnagyobb elővigyázattal kell végezni. A felemelt teher teljes mértékű előrebillentését még kis sebességgel is kerülni kell.

Forrás: http://www.doksi.hu

Homlokvillás emelőtargonca terhelt állapotban lejtőn lefelé csak hátramenetben haladhat. Rakodások végrehajtásának biztonsági rendszabályai: Csak biztonságosan elhelyezett terhet szabad a targoncával emelni. Rakodáskor biztosítani kell a villák szabad teher alá állását és kihúzását. Homlokvillás targoncával a rakodást a következő módon kell végrehajtani: - szállítási helyzetben lévő teherrel meg kell közelíteni a rakodási helyet; - a terhet függőleges oszlopállásban a rakathalmaz magassága fölé kell emelni, majd így a rakodási helyre kell állni; - a terhet lassan, óvatosan és pontosan a rakat fölé kell helyezni, majd le kell rakni, vigyázva arra, hogy biztosan felfeküdjék; - a villát az emelőszerkezet kis mértékű lesüllyesztésével a teher alól fel kell szabadítani; - lassan hátra kell hajtani és a villát szállítási, alsó helyzetbe kell hozni. Ha terhet rakományról kell levenni, a műveleteket fordított sorrendben kell végrehajtani. Éles vagy hegyes tárgyak a targonca rakfelületén túl nem nyúlhatnak ki. Ha a kezelő a targoncát elhagyja, gondoskodni kell, hogy illetéktelen személyek a targoncát ne használhassák (pl. az indítókulcsot ki kell venni). A targoncával más járművet tolni, vontatni és dönteni tilos. Járműre történő rakodás esetén a járművet elmozdulás ellen rögzíteni kell. Személyek csak a kijelölt helyen tartózkodhatnak. Ha a teher akadályozza a szabad kilátást akkor irányító személyt kell igénybe venni. Teendők a munkavégzés befejezésekor: A terhet és a merev teherfelvevő eszközt biztonságosan le kell helyezni. Az emelőgépet a használati utasításban előírt helyzetbe kell hozni. Az emelőgép kezelőelemeit kikapcsolt állásba kell helyezni. A kéziféket be kell húzni. Ha a targonca lejtős terepen áll, a kerekek elé féksarukat kell helyezni. Az emelőgépet a használati utasításban üzemszünetre előírt állapotba kell hozni. A motor leállítása után a gyújtáskulcsot ki kell venni a targoncából, hogy illetéktelenek ne használhassák a gépet. Napi ápolás karbantartás végzése. Tankolás, palack csere, akku feltöltése. Esetleges hibát jelezni emelőgép naplót megírni.

1653-06/3 5. Munkavédelmi szakemberként készítsen összefoglalót a hidraulikus és pneumatikus emelőgépek biztonságos működtetésére vonatkozó speciális előírásokról! A tevékenységet szabályzó jogszabály Emelőgép Biztonsági Szabályzatáról szóló a 47/1999. (VIII. 4.) GM rendelet A munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet Emelőgép-kezelő Emelőgépet önállóan az a személy kezelhet, aki – 18. életévét betöltött, vagy szakmunkás, – a feladat elvégzésére a vonatkozó jogszabály szerint előzetes és időszakos orvosi vizsgálat alapján alkalmas, – rendelkezik az emelőgép kezelésére államilag elismert szakképesítéssel és a helyváltoztatásra is képes emelőgép esetében - ha azt maga vezeti - az ahhoz szükséges vezetői engedéllyel A munkavégzés előtti ellenőrzés tartalma A munka megkezdése előtt az emelőgép kezelője köteles ellenőrizni: - a pneumatikus rendszer, valamint a különböző biztonsági és jelzőberendezések állapotát, sérülés elleni védettségét; - a tömítettséget, továbbá azon biztonsági és jelzőberendezéseket, amelyeknek állapotát csak működés közben lehet ellenőrizni, az energiaszolgáltató egység - pl. szivattyú, légsűrítő - bekapcsolt állapotában kell vizsgálni;

Forrás: http://www.doksi.hu

- a hidraulikus, pneumatikus körbe épített szűrők állapotát, eltömődés-jelzőjüket, valamint azt, hogy a pneumatikus rendszer víztelenítése - illetve téli üzemmódban fagymentesítése - megtörtént-e; - a munkavégző szervek - munkahenger, hidraulikus, pneumatikus motor - és a vezérlés működését először az emelőszerkezet terheletlen állapotában; - terhelt állapotban, fokozott gondosság melletti próbaemelés közben az emelőmű fékjeinek, valamint az emelő-, támasz-, gémtoldat-munkahengerek zárószelepeinek hatásosságát, a hidraulikus, pneumatikus végállás- és mozgáshatárolók működését. Az emelőgép kezelő funkcióit csak akkor szabad működtetni, ha az energiatárolók – légtar-tály, hidroakkumulátor - nyomásszintje elérte az előírt értéket, továbbá, ha egyéb - nem emelőgép - funkciókkal közös hidraulikus, pneumatikus rendszer esetén, az emelőgép levá-lasztása megtörtént. Üzemelés közben folyamatosan figyelemmel kell kísérni a rendszer tömítettségét, a biztonsági és jelzőrendszert, valamint a munkavégző közeg állapotáról - nyomás, hőmérséklet – tájékoz-tató jelzéseket. A működtetés feltételei és szabályai Tudja ellenőrizni, hogy nem szivárog-e, nem csöpög-e ezekről megfelelő információt jeleznek a visszajelző rendszerek. Nem végezheti az emelést addig, amíg a teher veszélyes körzetét az ott tartózkodó személyek el nem hagyják Az irányítótól kapott jelzés vagy utasítás végrehajtását köteles megtagadni, ha az - ellentétes a jelen szabályzattal vagy használati utasítással, és/vagy - megítélése szerint az balesetet vagy anyagi kárt okozhat. Nem emelhet meg az emelőgéppel olyan terhet: - amelyen személy tartózkodik, kivéve: a személy emelésére is alkalmas, illetve személytartóval rendelkező emelőgép; - amely tömegközéppontja emelés közben veszélyes mértékben eltolódik; - amely nem tartja meg a saját tömegét; - amely leerősített; - amely lefagyott; - amely beépített, kivéve, ha az emelőgépet erre a célra tervezték és gyártották; - amelyen más rögzítetlen tárgyak is vannak; - amelyhez más tárgyakat nekitámasztottak; - amely a teherfelvevő eszközt rongálja, illetve - amely tömege meghaladja az emelőgép, illetőleg a teherfelvevő eszköz teherbírását. Ha nem biztos benne, hogy egy tárgyat szabad-e megemelni, akkor köteles az emelőgép üzemeltetőjétől vagy az emelőgép ügyintézőjétől utasítást kérni. A megemelt terhet csak olyan útvonalon és olyan magasságban szállíthatja, ahol a mozgás során az nem veszélyezteti az élet- és vagyonbiztonságot. Köteles üzem közben az emelőgép helyes működését figyelemmel kísérni. Ha olyan rendellenességet vagy hibát észlel, amely veszélyezteti az emelőgép, illetőleg a körülötte dolgozók biztonságát, köteles a terhet azonnal lerakni, és az emelőgépet leállítani. A hibát köteles az üzemeltetőnek haladéktalanul jelenteni és az emelőgép naplójába, beírni. A teherletétel (a nyugalmi állapotba helyezés) szükségességének esetei Az emelőgép kezelőjének le kell tennie a terhet és az emelőgépet nyugalmi állapotba kell helyeznie, ha - a biztonságot veszélyeztető mértékű tömítetlenséget tapasztal, - valamelyik alapvető funkciót ellátó munkahenger - gémemelés, támasz - zárószelepe vagy egyéb biztonsági szerkezet nyilvánvalóan hatástalanná vált, - indokolatlan mértékben változik a nyomás a rendszerben, - a munkaközeg túlmelegedett, - valamely fontos biztonsági jellemzőről tájékoztató jelzőszerv meghibásodott, - a vezérelt mozgás mellett más mozgás önmagától elindul.

Forrás: http://www.doksi.hu

A hidraulikus és pneumatikus rendszer megbontásának biztonsági feltételei Hidraulikus és pneumatikus rendszerek megbontása előtt: - biztosítani kell, hogy a megbontással esetlegesen megváltozó beállítási adatok visszaállíthatók legyenek; a rendszert energiamentesíteni kell a rugóerő-tárolók oldásával, légtartályok, hidroakkumulátorok nyomásmentesítésével; - gondoskodni kell a megbontás miatt elmozduló géprészek (szerelék, gém, támasz) rögzítéséről az emelt helyzetű részek alaphelyzetbe állításával, szükség esetén biztonságos kitámasztásával - a megbontás során szennyeződés bejutása legyen meggátolva. Karbantartás, javítás során a gyártó által megengedett, illetőleg ajánlott biztonságos techno-lógiát, szerszámokat, műszereket kell használni. A biztonságot befolyásoló munkákat megfe-lelően nyilván kell tartani. Gondoskodni kell arról, hogy szennyeződés ne kerüljön a megbontott rendszerbe. A hidraulikus, pneumatikus rendszer, ezen belül az egyes alkatrészek, szelepek főbb paramé-tereit befolyásoló állító-elemeket a karbantartás, javítás után illetéktelen beavatkozás ellen biztosítani kell. Alkatrészek cseréjére vonatkozó előírások A dolgozó nem végezheti el! Emelőgép karbantartó Emelőgép karbantartását önállóan az a személy végezheti, aki – a feladat elvégzésére a vonatkozó jogszabály szerint előzetes és időszakos munkaköri orvosi vizsgálat alapján alkalmas, – szakirányú szakmai képzettséggel (pl. lakatos vagy erősáramú végzettségű szakmunkás bizonyítvánnyal), – legalább 2 éves szakmai gyakorlattal, – az általa karbantartott emelőgéphez szükséges kategóriájú emelőgép kezelői jogosítvánnyal rendelkezik, ha az emelőgépet egyedül kezelő távollétében kell javítania. Karbantartás A hidraulikus és pneumatikus rendszer gyári paramétereit - átfolyási mennyiség, hőmérséklet, nyomás befolyásoló bármilyen beállítás, módosítás csak a gyártó utasítása szerint megenge-dett. Alkatrészek - részegységek, szelepek - cseréje során elsősorban gyári eredetieket kell alkal-mazni. Más gyártmányú alkatrészek cseréje csak akkor megengedett, ha ehhez a gyártó hoz-zájárult, illetve a biztonság szempontjából fontos paramétereik (pl. nyomásrendszer, átfolyási méretek) és beállítási adataik az eredetivel megegyeznek, vagy annál nyilvánvalóan kedve-zőbbek. A hidraulikus rendszernél a fémtömlőket nem szabad hegeszteni A karbantartási tevékenységet megfelelően bizonylatólni, különösen: – az elvégzett munkákat, – a munkák időpontját, – a felhasznált anyagokat, – a munkát végző(k) nevét, – az ellenőrzést végző(k) nevét.

Forrás: http://www.doksi.hu

1653-06/3 6. tétel A raktári magasemelésű targonca kezelője számára készítsen szabályzatot a biztonságos működtetés követelményei alapján! Magasemelésű targoncáról akkor beszélünk, ha az emelés magassága a 3000 mm-t meghaladja. Magasemelésű targoncát az a személy kezelhet, aki: • 18. életévét betöltötte, vagy szakmunkás, • a feladat elvégzésére vonatkozó jogszabály szerint előzetes és időszakos orvosi vizsgálat alapján alkalmas, • rendelkezik az emelőgép kezelésére államilag elismert szakképesítéssel. Jogosítvány + megbízás Ellenőrzési kötelezettségek: A munka megkezdése előtt az emelőgép kezelője köteles ellenőrizni: − a pneumatikus rendszer, valamint a különböző biztonsági és jelzőberendezések állapotát, sérülés elleni védettségét, − a tömítettséget, továbbá azon biztonsági és jelzőberendezéseket, amelyeknek állapotát csak működés közben lehet ellenőrizni, az energiaszolgáltató egység – pl. szivattyú, légsűrítő – bekapcsolt állapotába kell vizsgálni. − A hidraulikus, pneumatikus körbe épített szűrők állapotát, eltömődés-jelzőjüket, valamint azt, hogy a pneumatikus rendszer víztelenítése – illetve téli üzemmódban fagymentesítése – megtörtént-e, − a munkavégző szervek – munkahenger, hidraulikus, pneumatikus motor- és a vezérlés működését először az emelőszerkezet terheletlen állapotában, − terhelt állapotban, fokozott gondosság melletti próbaemelés közben az emelőmű fékjeinek, valamint az emelő-, támasz-, gémtoldat-munkahengerek zárószelepeinek hatásosságát, a hidraulikus, pneumatikus végállás- és mozgáshatárolók működését. Az emelőgép kezelő funkcióit csak akkor szabad működtetni, ha az energiatárolók – légtartály, hidroakkumulátor – nyomásszintje elérte az előírt értéket, továbbá ha egyéb – nem emelőgép – funkciókkal közös hidraulikus, pneumatikus rendszer esetén, az emelőgép leválasztása megtörtént. Üzemelés közben folyamatosan figyelemmel kell kísérni a rendszer tömítettségét, a biztonsági és jelzőrendszert, valamint a munkavégző közeg állapotáról – nyomás, hőmérséklet – tájékoztató jelzéseket. Tevékenység hiányosság, rendellenesség és üzembiztonság veszélyeztetése esetén: A targonca szemrevételezéses ellenőrzésekor bármilyen hiányosságot észlel, azt az emelőgép naplóba azonnal rögzíteni kell, és tájékoztatni kell a közvetlen felettesét. Ugyan ez vonatkozik a használat közben tapasztalt rendellenességekre is. Ha az üzembiztonságot bármi veszélyezteti a munkát azonnal be kell szüntetni, gépet tehermentesítve le kell állítani, és gondoskodni a veszélyforrás megszüntetéséről.. A kezelő felelőssége, utasítás adása: Csak a közlekedés számára engedélyezett útvonalakon szabad a járművel mozogni. Illetéktelen személy nem léphet be a munkaterületre. A rakományt csak a külön e célra kijelölt helyen szabad tárolni. A vezetőnek a haladási sebességét a helyi adottságoknak megfelelően kell megválasztania. A sebességet le kell csökkenteni például kanyarodáskor, szűk átjárókon áthaladva, illetve lengőajtókon átkelve, valamint nem belátható szakaszokon közlekedve. A vezetőnek mindig megfelelő féktávolságot kell tartania az előtte haladó járműtől, folyamatosan uralnia kell a gépet, Tilos a hirtelen megállás (kivéve vészhelyzetben), a gyors fordulás és az előzés veszélyes vagy nem belátható területeken. Tilos kihajolni vagy kinyúlni a munka- és kezelőterületről. A gépkezelő a haladási irányába nézzen, amely irányba tiszta, akadálytalan kilátással kell rendelkeznie folyamatosan. Ha a szállított rakomány korlátozza a kilátást, haladjon a targoncával úgy, hogy a rakomány hátul helyezkedjen el. Amennyiben ez nem lehetséges, külön személyt kell igénybe vennie a targonca irányításához, aki a jármű előtt haladva megfelelő jelzéseket ad. Csak az előírás szerint rögzített terheket szabad szállítani. Sohasem mozgatható a villakeret csúcsánál vagy a tehervédő rácsnál magasabbra tornyozott teher. Az emelővillák beállítása: A rakomány biztonságos felemeléséhez a villákat egymástól a lehető legtávolabb kell kitolni és középre kell pozicionálni. A rakomány súlypontja a villák között középen legyen.

Forrás: http://www.doksi.hu

Rakományegységek felvétele és lerakása: Mielőtt a targoncavezető felvesz egy rakományt, meg kell győződnie arról, hogy azt előírásszerűen rakták-e fel a raklapra, és hogy a rakomány súlya nem haladja-e meg a jármű terhelhetőségét. Emelés Senki sem tartózkodhat a felemelt teher alatt. Különleges rakodásnál, emelésnél irányító közreműködését kell kérni. Irányító az a személy, aki a targonca kezelő részére a teher emelésével, továbbításával és süllyesztésével kapcsolatos jelzéseket, illetve szóbeli információkat adja, és erre a feladatra a z üzemeltetőtől megbízást kapott. A targoncavezető az irányítótól kapott jelzést vagy utasítást köteles megtagadni, ha az megítélése szerint balesetet vagy anyagi kárt okozhat. A targonca vezetőnek a „vigyázz” jelzést mindenkitől el kell fogadni. A targoncavezető a gép hatókörébe illetéktelenül tartózkodó, illetve lépő személyek felé veszélyre vonatkozó utasítást adhat. A tiltott teheremelés esetei: Nem emelhet meg az emelőgéppel olyan terhet: • amelyen személy tartózkodik, kivéve: a személy emelésére is alkalmas, illetve személytartóval rendelkező emelőgép, • amely tömegközéppontja emelés közben veszélyes mértékben eltolódik, • amely nem tartja meg a saját tömegét, • amely leerősített, • amely lefagyott, • amelyen más rögzítetlen tárgyak is vannak, • amelyhez más tárgyakat nekitámasztottak, • amely a teherfelvevő eszközt rongálja, illetve • amely tömege meghaladja az emelőgép teherbírását. Ha nem biztos benne, hogy egy tárgyat szabad-e megemelni, akkor köteles az emelőgép üzemeltetőjétől vagy az emelőgép ügyintézőjétől utasítást kérni. A megemelt terhet csak olyan útvonalon és olyan magasságban szállíthatja, ahol a mozgás során az nem veszélyezteti az élet- és vagyonbiztonságot. Köteles üzem közben az emelőgép helyes működését figyelemmel kísérni. Ha olyan rendellenességet vagy hibát észlel, amely veszélyezteti az emelőgép, illetőleg a körülötte dolgozók biztonságát, köteles a terhet azonnal lerakni, és az emelőgépet leállítani. A hibát köteles az üzemeltetőnek haladéktalanul jelenteni és a emelőgép naplójába beírni. A megemelt teher szállítása: Rakománnyal történő és rakomány nélküli haladást csak visszahúzott oszloptartóval, visszadöntött állvánnyal és leengedett teheremelő szerkezettel szabad végezni, padozattól függően, földközeli állapotban. A teher szállítása közben folyamatosan kell figyelemmel kísérni a teher viselkedését, a környezetet és a gépet. Fontos a megfelelő sebesség és az útvonal megválasztása, a hangjelzés használata és a jól beláthatóság. Teendők üzemzavar, vészhelyzet esetén: Üzemzavar esetén a tevékenységet azonnal abba kell hagyni, a targoncát tehermentesíteni kell. Kezelőszerveket ki kell kapcsolni. Az eseményt az emelőgépnaplóba rögzítjük és a közvetlen felettest értesítjük. Vészhelyzet esetén a tevékenység a fentiekkel megegyezik, továbbá gondoskodni kell a helyszín biztosításáról, és a vészhelyzet megszüntetéséről. Szükség esetén mentők, tűzoltók értesítéséről. Baleset esetén való teendők: Okozó vagy szenvedőnek egyaránt: • Személyi sérültet azonnal elsősegélynyújtásban kell részesíteni és szükség esetén orvosi segítséget kell hívni! • A vagyonvédelmet biztosítani kell és a további baleseteket meg kell előzni! • A helyszínt biztosítani kell addig, amíg a helyszínelés be nem fejeződik! • Közvetlen felettesét értesíteni kell! • Helyszíni jegyzőkönyv felvétele, aláírni tanuk feljegyzésével! • A helyszínt megbontani csak ezután lehet (ha előbb szükséges, akkor krétával kell körülrajzolni az esetet! • A vizsgálat befejezéséig a helyszínen kell maradni! • A balesetet a munkavédelmi oktatásnál elemezni kell!

Forrás: http://www.doksi.hu

1653-06/3 7. Foglalja össze a vasúti járművek daruval történő biztonságos rakodásának követelményeit! Információtartalom vázlata –

Rakodóhelyek biztonságos kialakítása daruzáshoz

–

Daruk elhelyezése

–

Vasúti járművek megfutamodás elleni védelmének biztosítása (lejtviszonyok szerint) a rakodáshoz

–

Kézi rakományigazítás sajátos biztonsági szabályai

Rakodóhelyek kialakítása: általában ez űrszelvénybe érő munkának minősül, általában az ilyen munkát a kijelölt rakodóhelyen végzik. -

a vasúti űrszelvényre vonatkozó értékek megtartása: nem ütközhet a szállítójármű és a daru szerkezete össze! A szomszédos vágányon lévő mozgásokat is figyelembe kell venni. - Van-e villamos vontatás vezetéke a közelben, és ha van feszültségmentesités, kikapcsolásra intézkedni. - Milyen a rakodóhely talaja, padozata, egyenletes-e - A munkaterület egyértelmű elhatárolása Daruk elhelyezése: 1. A vasút üzemeltetőjének az engedélyét beszerezni 2. Irásos emeléstechnológia készítése, ebben - a daru típusa (paraméterei) - a felállításának pontos helyének kijelölése - az emelési műveletek meghatározása - a mozgási tartományok behatárolása (szomszédos vágányba ne nyúljon át) - jelzőtáblák ( jelzőeszközzel fedése az érintett vágánynak) - a munkavégzés kezdetének és várható befejezésének az ideje 3. Vontatási villamos vezetékrendszer közelébe kell daruzni akkor - a feszültségmentesítés írásban történő megkérése - a megközelítési távolság betartása: 15-35 kV esetén 1,5 m a Villamosmű biztonsági övezete 122/2004 GKM rendelet szerint, de az üzemeltető (MÁV) ettől szigorúbbat rendel és 2 m-ben határozza meg - ha ez a távolság nem tartható pontosan, akkor jelzőőrt kell kijelölni, aki a veszélyes távolság 2 m megközelítésekor jelzést ad. A jelzőszemély tartózkodásának a helyét az emeléstechnológiai utasításban is rögzíteni kell. Vasúti járművek megfutamodása 1. 2. 3. 4. 5.

Mozgó kocsira rakodni tilos Rakodás közben a vasúti kocsi helyét nem szabad megváltoztatni, mozgatni Fontos szabály: tilos a rakodási helyen lévő vasúti jármű fékjét feloldani a megfutamodást megakadályozó eszközöket a kerekek alól eltávolítani (a külső fékek) A jármű rögzítőfékjét (kézifék) meg kell húzni Járműcsoportok vagy az egyedül álló kocsiknál a szabad ütközők felöli oldalon 1-1 db rögzítő vasat kell elhelyezni 2,5%-nál nagyobb pályalejtés (esés) esetén az esés irányába esően 2 db rögzítővasat kell elhelyezni, ha csoportba (összekapcsoltan álló kocsik vannak) vannak akkor az esés irányába lévő szélső kocsinál kell a 2 db vasat tenni. 2,5%-nál nagyobb az esés a váltókat csonkavágányra vezető állásba kell helyezni és kisiklató sarukat kell a vágányra elhelyezni Szolgálat nélküli helyzetekben (nincs folyamatos szolgálat az adott állomáson) zárható kocsifogó alátéttel kell a megfutamodást meggátolni.

Kézi rakományigazítás szabályai A vasúti járműre rakodás során meg kell gátolni a rakomány megcsúszásának , szétomlásának, szétszórásának a lehetőségét. Továbbá az űrszelvénybe nyúlásának hiányosságából előálló veszélyeket. Ehhez a rakományt igazítani kell, amely veszélyes, kézzel végzett tevékenység.

Forrás: http://www.doksi.hu

1. 2. 3.

A jármű tetején (rakományon) munkát végezni leesés elleni védelem A jármű tetején nincs villamos felsővezeték Nem szabad villamos felsővezeték alatt álló kocsik rakományának rögzítése miatt ponyvát, kötelet, rögzítőszalagot a kocsirakomány felett átdobni. Ilyen helyzetben lévő kocsik rakományigazításához olyan eszközöket használni, amelyet a feszültség alatt álló vezeték veszélyes mértékben megközelíthető (bolygató rúd, létra, stb.) Figyelembe kell venni a szomszédos vágányokon történő tolatási mozgások elsodrási veszélyére

A leszedett felesleges árut (vagy a pótlólag berakásra kerülő árut) űrszelvényen kívül kell elhelyezni.

Kocsik közötti átközlekedésre megfelelő teherbírású, méretű, csúszásmentes felületű, rögzíthető áthidalást kell biztosítani.

A rakományigazítási munkák kezdete előtt a munkát irányító személy köteles a munkavállalókat az elvégzendő feladatról részletesen tájékoztatni.

1653-06/3 8. Foglalja össze a dolgozók munkavédelmi oktatásának céljára, hogy az emelőgépek biztonságos működtetésének milyen követelményei vannak szélsőséges környezeti hatások és egyéb különleges műveletek esetén! Információtartalom vázlata Alkalmazandó szabály az EBSZ - Az emelőgép kezelőjét, a kötözőt és a karbantartót munkavédelmi oktatásban kell részesíteni: - a munkába állása előtt, - legalább hat hónapos távollét után. - Ismétlődő, illetőleg rendkívüli munkavédelmi oktatásban kell részesíteni: - az emelőgép kezelőjét, a kötözőt és a karbantartót évente legalább egy alkalommal, - az emelőgép kezelőt, a más - általa korábban még nem kezelt – emelőgép típus kezelése előtt. - A munkavédelmi oktatásokhoz az üzemeltető munkavédelmi szakképzettséggel rendelkező személlyel tematikát készíttet, amelynek ki kell terjednie a munkahelyek, munkaeszközök, a technológia kockázataira, annak elhárítására, a vonatkozó jogszabályok betartására. - Igazolható módon meg kell győződni a munkavédelmi ismeretek elsajátításáról. Szélsőséges időjárási viszonyok alatti munkavégzés feltételei és szabályai - Amennyiben erős hóesés, köd vagy más időjárási vagy környezeti hatások miatt a teher vagy a közvetlen környezet a teljes szállítási folyamat alatt már nem figyelhető meg, vagy az irányítási jeleket már nem lehet egyértelműen felismerni, az emelőgép üzemét le kell állítani. Szél hatásának kitett gép biztonságos üzemeltetése - Szabadban üzemelő emelőgépet - ha a gyártó az emelőgép használati utasításában, a gépkönyvében ettől eltérően nem rendelkezik, vagy szerelési technológia alacsonyabb határt nem állapít meg - csak legfeljebb 18 m/s szélsebesség határig szabad üzemeltetni. - Az üzemi vagy területi szél előrejelzés esetén az emelőgép üzemét úgy kell leállítani, hogy az emelőgép szükséges biztonsági intézkedéseit a megengedett szélsebesség elérése előtt végre lehessen hajtani. - Szél hatásának is kitett emelőgépeknél biztosítani kell, hogy az üzemszünetben esetleg fetámadó szél mozgató, felborító, károsító hatásával szemben az emelőgép rögzített, illetve védett legyen. Közterület környezetében végzett emelés esetére vonatkozó technológiai utasítás tartalma - Ha az emelőgépet közforgalmi utak, vasúti vágányok, repülési útvonalak és repülőterek, valamint vízi létesítmények vagy útvonalak (közterületek), lakott épületek hatósugarával érintett közelébe telepítik, illetőleg üzemeltetik, akkor a létesítmény tulajdonosának, üzemeltetőjének, kezelőjének előírásait is figyelembe véve - a várható kockázatok csökkentése érdekében - a biztonságos üzemeltetés feltételeit utasításban kell rögzíteni.

Forrás: http://www.doksi.hu

- A közterületekre kihatóan felállított emelőgép esetén az emeléstechnológiai utasításban rögzíteni kell legalább a következőket: - az alkalmazásra kijelölt emelőgép típust a felállítási hely pontos megjelölésével, - az engedélyezett emelési műveleteket, - az üzemelési terület behatárolását, - a felállítandó jelzőtáblákat és irányító berendezéseket; - a pótlólagos biztonsági berendezéseket és intézkedéseket (pl. hajtómű kiiktatás, illetőleg reteszelés), - forgalom-szabályozást, -elterelést, - védőtető alkalmazását. - Ha indokolt, az emelőgép mozgás területét, kinyúlását úgy kell behatárolni vagy ellenirányban villamosan reteszelni, hogy a közterület veszélyeztetése ki legyen zárva. - 15 m emelőmagasságig az emelőgép munkatere kerettel (fa- vagy acélszerkezet) is behatárolható, ha a munkaterület legalább kétharmada ezen belül van. Az elkerítést a vonatkozó jogszabály szerinti színjelöléssel és sötétben megfelelő világítással kell ellátni. Nagy- és kisfeszültségű föld feletti szabadvezetékek közelébe telepített gép biztonságos munkavégzésének feltételei - A nagy- és kisfeszültségű föld feletti szabadvezeték közelében végzett emelés. - A nagy- és kisfeszültségű föld feletti szabadvezeték közelében üzemeltetett emelőgépnél a vezetékeket feszültségmentesíteni kell. Ha ez nem lehetséges, akkor a külön jogszabályban feszültségszinttől függően meghatározott biztonsági távolságot kell biztosítani. - A vonatkozó jogszabályban foglaltakon túl a telepítés, üzemeltetés megkezdése előtt ki kell kérni a vezeték kezelőjenek (áramszolgáltató) írásbeli nyilatkozatát is a feszültség nagyságáról és a biztonsági távolságról. (1 kv-ig 1 m, 1 – 15 kv-ig 1,2 m, 15 – 35 kv-ig 1,5 m, 500 kv felett 7 m. - Amennyiben az emelőgép magassága a 4 métert meghaladja és a vezeték szakasz nem feszültségmentesíthető, az emelési utasításban rögzíteni kell: - hogy a legkisebb biztonsági távolság határára jelzőőrt kell állítani, - hogy a legkisebb biztonsági távolságot a vezetékkel párhuzamosan meg kell jelölni (pl. karók, jelzőszalag), - hogy a jelzőőrnek minden mozgást le kell állíttatnia, ha az emelőgép, a teher vagy a teherfelvevő eszköz megközelítette a jelzett vonalat, - a jelzőőr tartózkodási helyét. - A jelzőőrt egyéb feladattal megbízni nem szabad. - A nagy- és kisfeszültségű föld feletti szabadvezeték veszélyes közelébe telepített, illetőleg üzemeltetett emelőgép kezelőjével és a kötöző, irányító személyzettel a munkálatok megkezdése előtt a biztonságos munkavégzés feltételeit el kell sajátíttatni, ellenőrizhető módon. - Ha az emelőgép vagy valamelyik része érintkezésbe kerül a feszültség alatt álló nagy- és kisfeszültségű föld feletti szabadvezetékkel, akkor az emelőgép-kezelő: - adjon hangjelzést, amely az ott tartózkodó személyek figyelmét felhívja a veszélyhelyzetre, - kísérelje meg az emelőgépet eltávolítani a vezetéktől, vagy kérjen intézkedést a vezeték feszültségmentesítésére, - csak a biztonsági előírások betartásával hagyja el az emelőgépet úgy, hogy egyszerre ne kerüljön kapcsolatba az emelőgép fém részével, valamint a talajjal. Ebben az esetben az ott tartózkodó személyek kötelesek a veszélyes teret elhagyni. Személyemelő berendezés esetén: - Szabad manipulációs lehetősége van a kosártartóban tartózkodó személynek némi kosár mozgatásra. - A biztonsági övezeten belül tilos a személyemelő berendezést üzemeltetni és használni. Távirányított emelőgép biztonságos működtetésének feltételei - A távirányított emelőgépet a kezelő csak akkor kapcsolhatja be, ha az emelőgép hatáskörzetét teljes mértékben át tudja tekinteni. - Hangjelző berendezés kötelező. - Távirányított emelőgép kezelője olyan teherfelerősítési munkáknál, ahol egyidejűleg több kötöző szükséges, mint irányító kötöző is tevékenykedhet. - Olyan teherfelerősítési munkáknál, ahol csak egy kötöző szükséges, azt a talajszintről vezérelt emelőgép, illetőleg távirányítóval vezérelt emelőgép kezelője is elvégezheti, amennyiben: - a teher fel- és levételekor biztonságos munkaállást foglalhat el; - a teherszállítás lehetővé teszi az emelőgép akadálytalan irányítását; - a teher vezetése nem szükséges; - olyan teherfelvevő eszközt alkalmaz, amely a biztonságos teherfelerősítést és levételt biztosítja.

Forrás: http://www.doksi.hu

- Veszélyes anyagot (Folyékony izzófémet, izzó salakot, robbanó, illetőleg radioaktív anyagot) mozgató emelőgépen két kezelőnek kell a kezelőhelyen tartózkodnia, kivéve, ha az emelőgépet olyan berendezéssel látták el, amely az emelőgép-kezelő rosszulléte esetén az emelőgépet leállítja. - Sugárveszélyes térségben csak olyan emelőgépet szabad alkalmazni, amely a emelőgép-kezelőt védi a sugárzás káros hatásától. - Az egymás hatósugarába működő emelőgépek biztonságos üzemeltetésének feltételeit meg kell tervezni és utasításban kell rögzíteni. Az utasításnak ki kell terjednie: - a telepítésből, - az üzemeltetésből, - az együttes üzemeltetésből, - a környezetből az együttes üzemeltetésre ható veszélyek megakadályozására a várható kockázatok alapján. Az utasítás tartalmát az érintettekkel ismertetni kell igazolható módon. - A távvezérelt emelőgép az ellenőrzött vezérlési zóna határán automatikusan álljon le. - Legyen olyan érzékelő rendszere amely a munkavállalók, személyek vagy tárgyaknak ütközését kiküszöböli.

1653-06/3 9. Foglalja össze a folyamatos működésű szállítógépek biztonságos üzemeltetésének követelményeit! Vonatkozó szabványok: KBEO 4. fejezet(hatálytalan) MSz ISO 7149 MSz ISO 1819 MSz 19222 A forgó- mozgó részekhez való hozzáférés megakadályozása Nyírási, behúzási, zúzódási veszély. Védőburkolat felszerelése szükséges. Heveder, lánc, fogaskerék, tengelykapcsoló, sínen haladó mozgás,(kerék-sín) hajtó egységeknél, ha a szállítási irány megfordítható, akkor mindkét irány védelmét meg kell oldani. Védőburkolatok lehetnek: egyszerűen eltávolítható, feltételesen eltávolítható, a berendezéssel kényszerkapcsolatban álló. A benézőnyílások, mintavevőhelyek, kenési helyek csak szerszámmal eltávolítható burkolatot kaphatnak, amelynek zárhatónak kell lenni. A nyílások mögött 20mm osztású rácsnak kell lenni. Ellensúlyok, vonóláncok biztonságos működése A szállítóberendezések túlfutásának vagy visszafutásának megakadályozására az összes ferde vagy függőleges berendezésen olyan biztonsági készüléket kell alkalmazni, amely a hajtóerő kikapcsolásakor vagy megszűnésekor, illetve ha a szállított tehernek mozgási energiája van, mindig működésbe lép! Ellensúlyokat a szállítóművek elemeinek kellő előfeszítésére alkalmazzák. A súlyokat megfelelő megvezetéssel kell szerelni, és megfelelő helyre zárt rendszerben kell elhelyezni, hogy a súly esetleges leszakadása esetén ne okozzon balesetet, sérülést. A súly alatti területet el kell keríteni, alatta a közlekedést el kell kerülni. Ha ez nem megoldható a közlekedési utak fölé tetőt kell kiépíteni. Vonólánc A vonóláncok a nagy koptató hatás miatt általában hirtelen mennek tönkre.(szakadás). A nyúlott lánc beékelődhet. Az emelkedő kialakítású pályáknál a visszacsúszást meg kell akadályozni.(mechanikus akadály, szállítási irányba szabadon engedi a működést) Ezeket, a szerkezeteket fokozottan vizsgálni kell az ellenőrzések alkalmával, a legkisebb hiba esetén azonnal intézkedni kell a javításra, és a hiba kijavításáig nem szabad használni. A láncvonóelemes szállítógép balesetveszélyes helye a lánc- és a lánckerék felfutás oldali találkozási pontja. Itt nem elegendő csak a veszélyes helyet takarni, mivel annak szélei nyírási helyet képeznek. Küllős vagy könnyített lánckerék esetében a védőeszköz olyan alkalmazni, hogy ne keletkezzen a lánckerék nyílásai és a védőeszköz között nyírási hely. Függökonvejorral történő szállítás feltételei

Forrás: http://www.doksi.hu

Szigorúan kell tiltani hogy a folyamatosan működő anyagmozgató berendezéseken embereket szállítsanak, hacsak nem kifejezetten erre a célra tervezték őket, és megfelelnek az emberek szállítására előirt követelményeket. Indítás-leállítás szabályai. Sorrendi reteszeléseket kell alkalmazni annak megakadályozására, hogy egyetlen anyagmozgató berendezés se szállíthasson másik olyan berendezésre, amely nem működik, vagy elérte a teljes felvevő képességét! Ha a vezérlő állomás kezelője nem képes látni a teljes berendezést, hallható vagy látható jelzésekkel kell figyelmeztetni a személyzetet a közeli indításra. Indítás mindig a szállítási iránnyal ellentétes! Indítás előtt mindig hangjelzést kell adni, és visszaigazolást kérni. Minden pályaszakaszt figyelni kell, alkalmazható ipari kamerás megfigyelés is. Az indítás mindig késleltetetten menjen végbe.(10-15 mp). Csak a kijelölt kezelő végezhet indítást, aki az anyag fel-le adását elvégzi, illetéktelen személyek nem. Energiakimaradás esetére a berendezést el kell látni újraindulás gátló szerkezettel, amely megakadályozza a szállítóberendezés akaratlan indulását feszültség-kimaradás esetén. Vészleállítás: 10-15 m- ként, vészlekapcsolót kell alkalmazni! Leállítás a szállítási iránnyal megegyező. Anyag fel-leadás: A feladási helyek közelében a berendezés terhelhetőségére vonatkozó egyértelmű kezelési utasítást kell elhelyezni, amely tartalmazza a feladható egységrakományt, annak beállítási helyzetét és méretkorlátait. Feladó- leadó helyek veszélyei: közvetlen kézi anyagfeladást kerüljük, ha lehet. Az 55 kg-ot meghaladó darabáruk feladására és levételére mechanikus berendezést kell alkalmazni, valamint ha a feladásnál a függőleges sebesség meghaladja a 0, 5 m/s sebességet, levételnél a 0,25 m/s sebességet. Az összes kezelőjárda, lépcső, fellépő vagy kezelőállás legalább 0, 5 m szélességű legyen. Ezek nyitott oldalán védőkorlátot kell kialakítani, amely a járószint felett 1 m magasságban elhelyezett karfából, valamint térdlécből és láblécből vagy ezzel egyenértékű lemezburkolatból áll. A mozgó szerkezet általi elkapás veszélyének elkerülése érdekében a karfa magassága állítható legyen, de nem lehet alacsonyabb, mint 0, 8 m a járószint felett, a karfa és a berendezés közti távolságnak legalább 0, 5 m-nek kell lenni. Ha ez nem tartható akkor védőburkolatot kell kialakítani. Kézi levétel: maximum 0, 3 m/s pályasebességgel érkező anyagok levételénél, csúszdás, görgősoros pályaszakaszoknál alkalmazható. Az elszedőknek a megfelelő ergonómiai kialakítású elszedőhelyek biztosítása. Elkapás-elütés veszélye: a szállítást a személyek tartózkodási helyétől távol kell kialakítani, ha ez nem megoldható fel kell hívni a figyelmet a veszélyekre. A magasban történő szállításkor a függesztékek megfelelő kialakításúak legyenek (leakadás megakadályozása), védőtető, védőháló elhelyezése. A 2, 5 m-nél alacsonyabban levő pályaszakaszokat védőburkolattal kell ellátni, lezárni. Az átjárás, átkelés céljára kialakított helyek kivételével tilos a berendezések feletti vagy alatti átkelés! Teendők üzemzavar esetén: Energiakimaradás esetére újraindulásgátló berendezés kiépítése, visszafutásgátló mechanikus berendezések beépítése a hajtóművekbe. Minden hajtóművet i9lletve vontató mechanizmust terheléshatárolóval kell ellátni, amely túlterheléskor leállítja a továbbítást. Az ellenőrző és kiképzett, oktatott javító személyzeten kívül más személy nem nyúlhat a berendezéshez karbantartás, javítás céljából. A vészhelyzet miatti vagy akaratlan leállítás követő újraindítást ellenőrzésnek kell megelőzni melynek célja: -a vészleállítás vagy akaratlan leállítás okának meghatározása, hiba kijavítása A védőburkolatok vagy fedelek a berendezés leállítása után, az indító-berendezés működésképtelenné tétele után csak az erre kijelölt hozzáértő személy távolíthatja el és javíthatja. A berendezést csak a védőberendezések visszahelyezése után és a felelős személy utasítására indítható. Ha elkerítetlen berendezésen kell munkát végezni, a vészhelyzetben szükségessé váló tevékenységeket jól ismerő második személynek kell a munkavégzőt annak közelében figyelnie, felkészülve a leállító-berendezés működtetésére. Munkát csak olyan meghatalmazott személyek végezhetnek akik jól ismerik a működő géppel kapcsolatos kockázatokat.

Forrás: http://www.doksi.hu

1653-06/3 10. Foglalja össze a teherkötözésre és irányításra vonatkozó szabályokat az emelőgépek biztonságos működtetésének követelményei alapján! Információtartalom vázlata –

A kötöző és irányító feladatai (irányítás, mozgás, együttműködés)

135/2004.XII.16 GKM Jelen szabályzat hatálya a II.III.IV. fejezetében foglalt emelőgépekkel végzet tevékenységre, továbbá teherfelvevő eszközre terjed ki. 2.6Teherkötöző: Aki a teher felerősítésére jogosult, és erre a feladatra megbízták (a továbbiakban: kötöző)A terhet automatikusan megfogó, elengedő és a darukezelő által vezérelt tehermegfogó szerkezet esetén - amennyiben a teher a kezelési helyről jól látható az emelőgép kezelője egyben a kötöző. 2.12 Irányító Az a személy – kijelölt kötöző -, aki az emelőgép kezelő részére a teher emelésével, továbbításával és süllyesztésével kapcsolatos jelzéseket, illetve szóbeli információkat adja, és erre a feladatra az üzemeltetőtől megbízást kapott. Emelőgépet önállóan az a személy kezelhet, aki : 18. életévét betöltött, vagy szakmunkás, a feladat elvégzésére a vonatkozó jogszabály (( A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmassági orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998.(VI.24) NM r.)) szerint előzetes és időszakos orvosi vizsgálat alapján alkalmas. Rendelkezik az emelőgép kezelésére államilag elismert szakképesítéssel és a helyváltoztatásra is képes emelőgép esetében – ha azt maga vezeti – az ahhoz szükséges vezetői engedéllyel. A munka megkezdése előtti kötelező vizsgálatok rendje: 135/2004.( XII.16.) GKM rAz üzembe helyezést megelőző munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatok. Időszakos vizsgálatok: Az időszakos biztonsági felülvizsgálatot legalább ötévenként, vagy az emelőgép környezetének megváltozásakor (pl. a kiszolgált technológia megváltozásakor ) kell elvégezni kivéve, ha gyártó ennél rövidebb gyakoriságot ír elő. Az időszakos biztonsági felülvizsgálat alkalmával vizsgálni kell, hogy az emelőgép szerkezeti kialakítása, gépészeti és villamos berendezése, valamint az emelőgép biztonsági berendezései megfelelnek-e üzembe helyezés időpontjában érvényes biztonsági és egészségvédelmi követelményeknek, eredeti funkciójának megfelelően üzemel-e, a környezetének jellemzői azonosak-e a tervezéskor figyelembe vettekkel.Meg kell vizsgálni az emelőgép dokumentációjának meglétét, valamint azt, hogy dokumentáció megfelel-e tényleges állapotnak. A felülvizsgálatról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a vizsgálatot végzőnek aláírásával kell hitelesítenie. A teherfelvevők azonosító adatai: A vizsgálat eredményét: A vizsgálat időpontját: A vizsgálatot végző személy nevét, beosztását. A teherfelfüggesztés-, emelés-, szállítás biztonsági szabályai, jelzések, az együttműködés tartalma A teher megemelése, haladása előtt és alatt a kezelő jelzésére az emelőgép hatókörzetében tartózkodó személy köteles úgy eltávolodni, hogy az emelőgép és az emelt teher őt ne veszélyeztesse, kivéve a színpadi munka esetén. Emelőgéppel csak függőleges irányú erőhatást szabad közvetlenül kifejteni, kivéve, ha azt más, ettől eltérő üzemmódra a gyártó alkalmassá tette. Az emelőgépet tervezett állékonyságát pótlólagos ellensúllyal növelni TILOS!. A kezelőnek és az irányítónak a terhet, illetőleg a kezelőnek az irányító jelzéseit a tehermozgás egész folyamata alatt figyelemmel kell kísérnie. Minden műszak megkezdése előtt meg kell vizsgálni az emelőgép biztonságát érintő berendezések hatékonyságát, így különösen: –

A vészleállító, amely az emelőgép üzemét lekapcsolja:

–

Figyelmeztető, jelző berendezéseket:

Forrás: http://www.doksi.hu

–

Minden hajtóművet és a köteleket, láncokat:

–

A véghelyzet kapcsolókat:

–

Minden mozgás fékjét:

–

A reteszeléseket:

–

A teherbírás, illetőleg a kinyúlás jelzőket:

–

Az emelőgép egyéb biztonsági berendezéseit, amelyek az emelőgép felszereléséhez tartozó eszközökkel megvizsgálhatók:

–

Valamint a használati utasításban előirt egyéb berendezéseket és védőeszközöket.

–

Láncok, mint teherkötöző eszközök használatára vonatkozó előírások

A kötöző használat előtt köteles a teherfelvevő eszközöket szemrevételezéssel megvizsgálni, hogy o

Azokon van-e egyedi jel;

A teherpróba beütött jelzés szerint érvényes-e;

Alkalmas-e a teher emelésére;

Nem sérül, nem deformálódott. A teherfelvevő eszközt csak a gyártója által szavatolt alsó és felső hőmérsékleti határok között szabadon használni. A kötél- vagy a láncágak hosszúságát csomózással, megcsavarással rövidíteni TILOS. Emelőláncként csak erre a célra gyártott láncot szabad használni. Láncon ideiglenes kötés csak erre a célra tervezett és gyártott szemmel végezhető, lazulás, kiakadás elleni biztosítással. Láncot törő, illetve ütésszerű igénybevételnek TILOS kitenni. Négyágas lánc felfüggesztésénél legfeljebb két ág teherbírását szabad figyelembe venni. Az összetekeredett láncokat használat előtt ki kell egyenesíteni. Ha a láncot többször a teher körén kell tekerni, akkor a láncszemek nem keresztezhetik egymást. Láncot TILOS teherfelvevő eszközként továbbá használni, ha: •

Egy láncszem 5% nyúlást szenved

•

A láncszemet alkotó anyag átmérőjének a névleges érték 10%-kal csökkent.

•

A láncszem belső nyílása több mint 10%-kal tágult

•

Egy láncszemen deformáció, bevágás vagy repedés látható

•

Hiányzik a terhelhetőség jelölése, vagy felismerhetetlené vált.

1653-06/3 11. A cégvezetés számára munkavédelmi szakemberként készítsen összefoglalót az emelőgépek biztonságos működtetésére vonatkozó személyi feltételekről! Információtartalom vázlata – – – –

A működtetéshez szükséges munkakörök A fenti munkakörökre vonatkozó feltételek: életkor, szakképesítés, iskolai végzetség, munkavédelmi ismeretek és oktatás Munkaközi orvosi vizsgálatok Szakmai gyakorlat, szakértői engedély

Jogszabályok: 93/1993 Mvt.  emelőgép – veszélyes munkaeszköz 47/1999 (VIII.4.) GM rendelet – Emelőgép Biztonsági Szabályzat

Forrás: http://www.doksi.hu

5/1997. (III. 5.) IKIM rendelet - egyes ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet - a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet - a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről

A működtetéshez szükséges munkakörök és azokra vonatkozó feltételek Emelőgép karbantartó - Aki erre a tevékenységre jogosult, illetőleg akit az üzemeltető ezzel a feladattal megbízott. Emelőgép karbantartását önállóan az a személy végezheti, aki - a feladat elvégzésére a vonatkozó jogszabály szerint előzetes és időszakos munkaköri orvosi vizsgálat alapján alkalmas, - szakirányú szakmai képzettséggel (pl. lakatos vagy erősáramú végzettségű szakmunkás bizonyítvánnyal), - legalább 2 éves szakmai gyakorlattal, - az általa karbantartott emelőgéphez szükséges kategóriájú emelőgép kezelői jogosítvánnyal rendelkezik, ha az emelőgépet egyedül kezelő távollétében kell javítania. Emelőgép kezelő - Aki az emelőgépet jogosult működtetni, és ezzel a feladattal megbízták. Emelőgépet önállóan az a személy kezelhet, aki - 18. életévét betöltött, vagy szakmunkás, - a feladat elvégzésére a vonatkozó jogszabály szerint előzetes és időszakos orvosi vizsgálat alapján alkalmas, - rendelkezik az emelőgép kezelésére államilag elismert szakképesítéssel és a helyváltoztatásra is képes emelőgép esetében - ha azt maga vezeti - az ahhoz szükséges vezetői engedéllyel. Teherkötöző - Aki a teher felerősítésére jogosult, és erre a feladatra megbízták (a továbbiakban: kötöző). A terhet automatikusan megfogó, elegendő és a darukezelő által vezérelt tehermegfogó szerkezet esetén amennyiben a teher a kezelési helyről jól látható - az emelőgép kezelője egyben a kötöző. A teher felfüggesztését, felerősítését az emelőgép teherfelvevő szerkezetére, illetőleg az emelőgép kezelő irányítását önállóan az a személy végezheti, aki - 18. életévét betöltötte, - a feladat elvégzésére a vonatkozó jogszabály szerint előzetes és időszakos munkaköri orvosi vizsgálat alapján alkalmas, és - a munkájához szükséges szakmai és munkavédelmi ismereteket oktatás keretében, igazolható módon elsajátította. Emelőgép szakértő - Aki szakirányú szakértői engedéllyel rendelkezik, és a jelen szabályzat szerinti szakértői engedélyhez kötött feladatok ellátására jogosult. A jelen szabályzat szerinti emelőgép szakértői tevékenység ellátásával az bízható meg, aki - az adott emelőgéptípus (fajta) vizsgálatra akkreditált vizsgálólaboratórium vizsgáló munkatársa, vagy - szakirányú szakértői engedéllyel rendelkezik. Emelőgép ügyintéző - Az a személy, akit az emelőgép üzemben tartója, bérelt gép esetén az emelőgép üzemeltetője ezzel a feladattal írásban megbízott, és rendelkezik a szükséges képesítéssel. Emelőgép ügyintézői tevékenységgel az a személy bízható meg, aki a vonatkozó jogszabály szerinti képesítést megszerezte. Emelőgép vizsgáló - Aki az emelőgép jelen szabályzat szerinti időszakos vizsgálatának elvégzésére jogosult. Az emelőgép vizsgálói tevékenység ellátásával az emelőgép karbantartó bízható meg, aki legalább 5 éves emelőgép karbantartói gyakorlattal rendelkezik.

Forrás: http://www.doksi.hu

Üzemben tartó - Aki az emelőgép tulajdonosa vagy bérbe adója, illetve aki az emelőgépet üzemelteti. Irányító - Az a személy - kijelölt kötöző -, aki az emelőgép kezelő részére a teher emelésével, továbításával és süllyesztésével kapcsolatos jelzéseket, illetve szóbeli információkat adja, és erre a feladatra az üzemeltetőtől megbízást kapott. A teher felfüggesztését, felerősítését az emelőgép teherfelvevő szerkezetére, illetőleg az emelőgép kezelő irányítását önállóan az a személy végezheti, aki - 18. életévét betöltötte, - a feladat elvégzésére a vonatkozó jogszabály szerint előzetes és időszakos munkaköri orvosi vizsgálat alapján alkalmas, és - a munkájához szükséges szakmai és munkavédelmi ismereteket oktatás keretében, igazolható módon elsajátította. Emelőgép szerelő - Aki rendszeresen átszerelhető emelőgépek le- és felszerelésére jogosult, és erre a feladatra megbízták. A rendszeresen átszerelhető emelőgépet az a személy szerelheti fel és le, aki - a gép-, illetve a működtető energiafajta szerinti (villany-, hidraulika-) szerelő szakmunkás, - a feladat elvégzésére a vonatkozó jogszabály szerint előzetes és időszakos munkaköri orvosi vizsgálat alapján alkalmas, - rendelkezik az általa szerelt berendezés kezeléséhez szükséges képesítéssel, kivéve, ha az előírt képesítéssel rendelkező kezelő a szerelésnél jelen van. Emelést irányító - Akit az emelőgép üzemeltetésére vonatkozó szabályok ellenőrzésével, a különleges körülmények között végzett emelési műveletek irányításával az üzemeltető - munkáltató - megbízott. Munkavédelmi oktatás, gyakoroltatás Az emelőgép kezelőjét, a kötözőt és a karbantartót munkavédelmi oktatásban kell részesíteni: - a munkába állása előtt, - legalább hat hónapos távollét után. Ismétlődő, illetőleg rendkívüli munkavédelmi oktatásban kell részesíteni: - az emelőgép kezelőjét, a kötözőt és a karbantartót évente legalább egy alkalommal, - az emelőgép kezelőt, a más - általa korábban még nem kezelt - emelőgéptípus kezelése előtt. A munkavédelmi oktatásokhoz az üzemeltető munkavédelmi szakképzettséggel rendelkező személlyel tematikát készíttet, amelynek ki kell terjednie a munkahelyek, munkaeszközök, a technológia kockázataira, annak elhárítására, a vonatkozó jogszabályok betartására. Igazolható módon meg kell győződni a munkavédelmi ismeretek elsajátításáról. Orvosi vizsgálatok 1. 2. 3.

Előzetes: munkába állás előtt Időszakos: 40 éves korig háromévenként, 40-50 életév között kétévenként, 50 év felett évenként Soron kívüli

Forrás: http://www.doksi.hu

1653-06/3 12. Készítsen összefoglalót a cégvezetés számára az üzemeltető kötelezettségeiről az emelőgépek biztonságos működtetésével kapcsolatosan. -Az üzemeltetéshez szükségez személyi feltételek -Targoncát önállóan az a személy kezelhet, aki: - 18. életévét betöltötte vagy szakmunkás, - a feladat elvégzésére az előzetes és időszakos orvosi vizsgálat alapján alkalmas - rendelkezik a targoncára előírt képesítéssel - előzetes és időszakos munkavédelmi oktatás – dokumentált módon -és ezzel a feladattal a munkáltatója megbízta. A targonca kezelője minden műszak kezdetekor köteles a következőket ellenőrizni: A targonca kikapcsolt állapotában: - az emelőgépnapló megléte, - a vázszerkezet alakváltozása, elhúzódása, torzulása és korróziója, - a védőburkolatok, a védőtető, a villarács, a tetőrács, a vezetőfülke stb. megléte, állapota, biztonsági színjelzése, - a táblák és a biztonsági jelölések (adattábla, terhelési diagram, biztonsági jelzések és feliratok, kezelőelemek funkcióit és kezelési irányait jelző ábrák, feliratok stb.) a kerekek felerősítése, - a kerékabroncsok állapota (levegőnyomás, futófelület stb.), - a fékfolyadék és a fékhengerek állapota, - az emelőberendezés csővezetékeinek állapota, vezetése, külső sérülés elleni védelem, - terheléshatároló berendezés illetéktelen beavatkozás elleni védelme, - a teherfelvevő eszköz meghibásodása elleni védelme (pl. hidraulikus megfogóknak a csőtörés esetén működő védőszelepe), - az emelőberendezés mechanikus elemei; emelőlánc, görgők, csúszófelületek, csapágyak holtjátéka, biztosítások, kenés; teherfelvevő eszköz (emelővilla, megfogók) és az emelőmű acélszerkezetének állapota, repedésmentessége, kopottsága, - az akkumulátor, továbbá csatlakozó vezetékei, sarui és töltőcsatlakozásai, - kapcsolók, érintkezők, - a motor tisztasága, a villamos motor szellőzése, csapágyak, kollektor, kefetartó, szénkefék, tekercselések állapota, - az akkumulátor állapota, tisztasága, a celladugók megléte, feltöltöttsége, - egyéb védő- és kiegészítő berendezések állapota. Működési vizsgálattal: - az üzemi és a rögzitőfék működőképessége, hatásossága, - a kormányszerkezet működőképessége, a kormánykerék holtjátéka üzemszerű állapotban (legfeljebb 20o); kezelőelemek, a működtető karok, a pedálok: kenés, szorulás, berágódás, holtjátékok, érzékelhetőség, kezelési irányok, visszatérés semleges helyzetbe (kivéve a fokozatváltót, irányváltót és a nyomógombos vezérlésű funkciókat), a villamos targoncák, vezérlőszelep-nyitásának és a szivattyú indításának összehangoltsága. A semleges helyzetbe visszatérő kezelőelem esetén a vezérelt mozgás megszűnése, - az emelőszerkezet hidraulikus berendezése: vezérelhetőség, működési sebességek, egyenletes, rángatásmentes működés, az emelő hidraulika és a hidraulikus támasz, valamint az egyéb munkahengerek véghelyzet határolása és szinkron mozgása; csatlakozók, munkahengerek tömítettsége, szivárgás, hidraulika olajszintje és ellenőrizhetősége; a hang és a fényjelző berendezések működőképessége, - műszerek működése, állapota. A targoncák üzemi csoportszáma alapján kell meghatározni a szerkezeti és a fővizsgálatok időközeit és ezeket a vizsgálatokat rendszeresen végezni kell.

Forrás: http://www.doksi.hu

Az emelőgép - kivéve az emelőszerkezet - időszakos vizsgálatára emelőgép szakértő jogosult. Az emelőgép fővizsgálatára és szerkezeti vizsgálatára emelőgép ügyintéző, csak a szerkezeti vizsgálatára emelőgép vizsgáló is jogosult. A targonca biztonságtechnikai időszakos biztonsági felülvizsgálatát legalább öt évente kell végezni. - MSZ 9721-1 Emelőgépek időszakos vizsgálata. Általános előírások Okmányok dokumentációk: -Üzembe helyezésről -Használatba vételről -Időszakos felülvizsgálatrol -Emelőgép napló- bejegyezni és tanusítani a javítás után vizsgálat, karbantartás, javítás, ill. az emelőgépen végzett bármilyen tevékenység tényét ill. ha szükségesnek érzi a további működés leállítását vagy a működést korlátozó feltételeket. -A dokumentumokat az emelőgép selejtezéséig meg kell őrizni, és biztonságos helyen tárolni. Az emelőszerkezetek időszakos felülvizsgáratára emelőgép ügyintéző jogosult. Tárolási Szabályok: -A teherfelvevő eszközt úgy kell tárolni és szállítani hogy az károsodást ne szenvedjen. -A használaton kívüli eszközöket azok kijelölt tárolási helyére visszavinni és szakszerüen lerakni. -A hibásakat elkülöníteni és a z üzemeltetőnek jelenteni. -Akáros behatásoktól védve legyenek (nedvesség,sav,góz,vegyi anyagok,mechanikai sérülések,megengedhetetlen hőhatás

1653-06/3 13. tétel Foglalja össze a közúti gépjárműveken elhelyezett rakományok rögzítésének biztonsági rendszabályait! A teherkocsi rakodóterületén már a rakomány elhelyezése az első kritikus pont. A rossz helyen elhelyezett rakomány jelentősen megváltoztathatja a jármű menettulajdonságait. A másik lényeges pont a megfelelő rögzítő eszközök használata. A szállítójárműre felrakott áru rázkódás, kanyarodás,gyorsulás,lassulás miatt elcsúszhat,elgördülhet, feldőlhet, járműről leeshet. A rakományrögzítésben a súrlódóerő jelentős szerepet játszik. A rögzítési helyekre vonatkozó előírások Az áru egyedi sajátosságai, a szállítóeszköz típusa, (teherbírás, rakfelület kialakítása, fa vagy fém platós), a teher rögzítési pontjainak ismeretében lehet meghatározni az optimális rakományrögzítést. Darabáruk: rögzítési hely a járműoldalfalai és homlokfala ill. az árukból képzett koszorú. A homlokfal az össz árutömeg 40%-ig, az oldalfal 30%-ig terhelhető statikusan. Ömlesztett, szóródó áruk felső síkja kb. 10 cm-rel legyen az oldalfal felső éle alatt. Rögzítési hely lehet bizonyos járművek esetén a rakonca is (lehajtható és kiemelkedő típusok). Nagy darabok: a súlypont helye fontos, középen a tengelyek között legyen. A nagy, 3 t feletti áruknál (gépek, berendezések) fel kell tüntetni a súlypont helyét és lánc jelkép felfestésével a rögzítés helyét. Fontos a padló tisztasága, csúszásmentes tiszta állapota. A rögzítési helyek nem lehetnek éles, durva felületűek vagy ha mégis, akkor élvédelem szükséges. Rakományrögzítési eszközök és módszerek Módszer lehet szegezés (kitámasztás) vagy kötözés (kikötés, lekötés). Eszközök lehetnek: -

lágyacél huzal (legalább 3mm átmérőjű és párosan több szál)

acélsodrony kötél

Forrás: http://www.doksi.hu

rögzítőlánc orsós feszítővel

műanyag (poliészter) hevederek, kilincsműves feszítőszerkezettel

kenderkötél

ponyva, háló, fólia

szalagpánt

A rögzítőeszközök rendelkezzenek feszítésre alkalmas szerkezeti elemmel. A sérülésre érzékeny áruhoz nem szabad fémes kötözőeszközt használni. Nem lehet a futómű, a rugózás, a kormánymű vagy a fékrendszer elemeihez kapcsolni a kötőzőeszközöket. Mind a plató hossz-, mind annak keresztirányában működnie kell rögzítésnek. Kötözési módok: -

függőleges (közvetve rögzít, a súrlódást növeli), közel függőleges kötélág, a megnövekedett súrlódási erő adja a rögzítési eredményt,

tömegközéppontos (közvetlen rögzítés),

átlós lekötés (közvetlen rögzítés).

Szegezéssel történő rögzítés csak ott jöhet számításba, ahol a szállító felület (plató) ezt lehetővé teszi. -

Rögzítőfák: téglalap vagy négyzet keresztmetszetű, min. 5 cm vastag, felfekvő és támasztó oldalai egymásra merőlegesek, az elcsúszás irányába elhelyezve rögzítik az árut.

Vezetőfák: a gépjármű hossztengelyének irányába engedik az áru elmozdulását, keresztirányban viszont rögzítik azt.

Az áru elgördülését meggátló eszközök: téglalap, négyzet és háromszög keresztmetszetű ék szerkezetek. Az ék szélessége a magasságának a 2/3-a legyen. Szabad magassága min.12cm vagy az áru átmérőjének nyolcada.

Ferde kitámasztók: olyan darabárukhoz, melyek súlyontja magasan van és szállításkor eldőlés veszélyt, elbillenés veszélyt jelent a helyzetük. A kitámasztás érjen a súlypont fölé, de legalább az áru ¾ magasságáig. A kitámasz platóval bezárt szöge 45 fok körüli legyen.

Fékezőfák: az áru szimmetriatengelyével 5-10 fokos szöget bezáró, az áru hosszirányú elmozdulását engedő vezetőfás rögzítés.

A szegezés során megfelelő méretű szegeket, függőlegesen kell elhelyezni. Egy szeg nem rögzít! A konténerek és a darabáruk rögzítésének előírásai A konténerek egymáson és egymáshoz jól rögzíthetők a kialakításuk ezt lehetővé teszi. Egyedileg szállítva a konténert az ún. sarokeleménél fogva kell rögzíteni. 4 alsó és 4 felső sarokeleme van. Hosszirányban az alsó sarokeleménél kell rögzíteni. Kisebb konténereket a sarokoszlopon lévő lekötöző fül segítségével lehet rögzíteni, ami a konténer aljától kb. 1000mm magasan van. Sarokelem terhelhetősége vízszintesen 15tonna, függőlegesen 30 tonna max. erőhatás a lekötés szempontjából. A rögzítőeszközökre vonatkozó műszaki előírások Az eszközöket gyártó előírásait be kell tartani. A fuvarozási gyakorlatban leggyakrabban használt poliészter és hasonló anyagú eszközökön feltüntetik a szükséges adatokat és paramétereket, melyeket követni kell. A lekötözésre használt eszközöket éles felületen közvetlenül ne fektessük fel. Ne gyürödjön, csomózások, bogok ne képződjenek. Megfeszítéskor felületükön sérülés ne keletkezzen, így feszítővassal ne feszítsük! A rakományrögzítésre használt eszközöket más célra, pl. teheremelés ne használják! A sérült eszközt, a hibás eszközt el kell távolítani, használni tilos!

Forrás: http://www.doksi.hu

1653-06/3 14. tétel A dolgozók munkavédelmi oktatására készítsen összefoglalót az emelőgépek biztonságos működtetésének általános előírásairól és követelményeiről! . Emelőgép Emelőgép az a szakaszos üzemű gépi vagy kézi (emberi erő) meghajtású szerkezet vagy berendezés, ami közvetlenül vagy segédeszközzel terhet emelni vagy süllyeszteni képes, azt a kiindulási helyzetéből az érkezési helyére továbbítja. A használatra vonatkozó általános előírások Az emelőgépet csak a használati utasításban meghatározott módon és célra szabad használni. A gépi hajtású emelőgéphez naplót kell rendszeresíteni, és abban a műszakonkénti vizsgálatokat és az esetleges meghibásodásokat és azok elhárításának tényét rögzíteni kell. Az emelőgépre, illetőleg annak szerkezetére, gépházába, vezetőhelyére csak az azon szolgálatot teljesítő kezelő, ellenőrző és karbantartó személyek mehetnek fel. Tanulóvezető csak felügyelet mellett tartózkodhat az emelőgépen. Az emelőgépre felmenni vagy arról lejönni csak a gép álló állapotában, annak feljárásra alkalmas helyzetében és csak az erre a célra kialakított úton szabad, kivéve a veszélyhelyzetet. Az emelőgépen tartózkodni, arra felmenni csak az üzemeltető hozzájárulásával és a kezelő tudtával szabad. Ha bárki olyan rendellenességet, veszélyes helyzetet észlel, amely az élet- vagy vagyonbiztonságot veszélyezteti, akkor köteles a kezelőnek „Vigyázz! Azonnal állj” jelzést adni. Ezt a kezelő köteles végrehajtani. Amennyiben külön jogszabály eltérően nem rendelkezik, emelőgéppel személyeket emelni csak erre a célra tervezett és tanúsított kiegészítő felszereléssel, illetve az erre az üzemmódra alkalmassá tett emelőgéppel szabad. A teher megemelése, haladása előtt és alatt a kezelő jelzésére az emelőgép hatókörzetében tartózkodó személy köteles úgy eltávolodni, hogy az emelőgép és az emelt teher őt ne veszélyeztesse, kivéve a színpadi munka esetén. Emelőgéppel csak függőleges irányú erőhatást szabad közvetlenül kifejteni, kivéve, ha azt más, ettől eltérő üzemmódra a gyártó alkalmassá tette. Az emelőgép tervezett állékonyságát pótlólagos ellensúllyal növelni TILOS ! A kezelőnek és az irányítónak a terhet, illetőleg a kezelőnek az irányító jelzéseit a tehermozgatás egész folyamata alatt figyelemmel kell kísérnie. A kezelőt az emelés megkezdése előtt egyértelműen tájékoztatni kell, hogy kinek a jelzéseit köteles figyelembe venni. Amennyiben szükséges, az irányítással megbízott személy felismerhetőségét karszalaggal, eltérő színű ruházattal vagy eltérő színű fejvédő sisakkal kell biztosítani. Amennyiben külön jogszabály eltérően nem rendelkezik, megemelt terhet csak olyan terület felett szabad vinni, ahol személyek nem tartózkodnak, kivéve a színpadi munkát. Amennyiben megemelt terhen vagy alatta munkát kell végezni, csak akkor szabad ha a teher tartását biztonságos alátámasztás vagy egyéb szerkezeti megoldás biztosítja (pl. önzáró menetorsó), kivéve a gépjármű szerviz- és a vasúti emelőt, valamint a színpadi tevékenységet. A véghelyzetek határán minden mozgást úgy kell vezérelni - a sebességet csökkenteni -, hogy a biztonsági véghelyzet határolókapcsoló működtetésére ne legyen szükség. Ha a teher kötözésével (rakodásával) egynél több személyt bíznak meg, az egyiket közülük meg kell bízni az emelőgép kezelő irányításával. Ha a kezelő a kezelőhelyről a teher mozgatását nem képes követni, akkor annyi irányítót kell biztosítani, amennyi az emelés biztonságos végrehajtásához szükséges. A kezelőfülkével ellátott emelőgép esetében az üzemeltetőnek biztosítania kell a kezelő biztonságos kimentésének személyi - pl. kiképzett mentőszemély(ek) - és tárgyi (pl. kötélhágcsó, biztonsági hevederzet, mentőkötél) feltételeit, üzemzavar, baleset vagy a kezelő rosszullétének esetére. Szükséges személyi feltételek, az egyes munkakörökre vonatkozó előírások Emelőgép-kezelő Emelőgépet önállóan az a személy kezelhet, aki - 18. életévét betöltött, vagy szakmunkás, - a feladat elvégzésére a vonatkozó jogszabály szerint előzetes és időszakos orvosi vizsgálat alapján alkalmas, - rendelkezik az emelőgép kezelésére államilag elismert szakképesítéssel és a helyváltoztatásra is képes emelőgép esetében - ha azt maga vezeti - az ahhoz szükséges vezetői engedéllyel. Emelőgép karbantartó Emelőgép karbantartását önállóan az a személy végezheti, aki

Forrás: http://www.doksi.hu

- a feladat elvégzésére a vonatkozó jogszabály szerint előzetes és időszakos munkaköri orvosi vizsgálat alapján alkalmas, - szakirányú szakmai képzettséggel (pl. lakatos vagy erősáramú végzettségű szakmunkás bizonyítvánnyal), - legalább 2 éves szakmai gyakorlattal, - az általa karbantartott emelőgéphez szükséges kategóriájú emelőgép kezelői jogosítvánnyal rendelkezik, ha az emelőgépet egyedül kezelő távollétében kell javítania. Emelőgép szakértő A jelen szabályzat szerinti emelőgép szakértői tevékenység ellátásával az bízható meg, aki - az adott emelőgéptípus (fajta) vizsgálatra akkreditált vizsgálólaboratórium vizsgáló munkatársa, vagy - szakirányú szakértői engedéllyel rendelkezik. Emelőgép vizsgáló A jelen szabályzat szerinti emelőgép vizsgálói tevékenység ellátásával az emelőgép karbantartó (5.2 pont) bízható meg, aki legalább 5 éves emelőgép karbantartói gyakorlattal rendelkezik. Emelőgép ügyintéző A jelen szabályzat szerinti emelőgép ügyintézői tevékenységgel az a személy bízható meg, aki a vonatkozó jogszabály szerinti képesítést megszerezte. Kötöző, irányító A teher felfüggesztését, felerősítését az emelőgép teherfelvevő szerkezetére, illetőleg az emelőgép kezelő irányítását önállóan az a személy végezheti, aki - 18. életévét betöltötte, - a feladat elvégzésére a vonatkozó jogszabály szerint előzetes és időszakos munkaköri orvosi vizsgálat alapján alkalmas, és - a munkájához szükséges szakmai és munkavédelmi ismereteket oktatás keretében, igazolható módon elsajátította. Emelőgép szerelő A rendszeresen átszerelhető emelőgépet az a személy szerelheti fel és le, aki - a gép-, illetve a működtető energiafajta szerinti (villany-, hidraulika-) szerelő szakmunkás, - a feladat elvégzésére a vonatkozó jogszabály szerint előzetes és időszakos munkaköri orvosi vizsgálat alapján alkalmas, - rendelkezik az általa szerelt berendezés kezeléséhez szükséges képesítéssel, kivéve, ha az előírt képesítéssel rendelkező kezelő a szerelésnél jelen van. A gép kezelésének előírásai Az emelőgép kezelőre vonatkozó előírások Köteles figyelembe venni az emelőgép naplójába az előző műszak alatt beírt bejegyzéseket és ellenőrizni az esetleges hiányosságok megszüntetését. Az emelőgép üzembe helyezése előtt köteles meggyőződni arról, hogy annak szerkezetén nem tartózkodik senki. Minden műszak megkezdése előtt meg kell vizsgálnia az emelőgép biztonságát érintő berendezések hatékonyságát, így különösen: - a vészleállítót, amely az emelőgép üzemét lekapcsolja; - figyelmeztető, jelző berendezéseket; - minden hajtóművet és a köteleket, láncokat; - a véghelyzet kapcsolókat; - minden mozgás fékjét; - a reteszeléseket; - a teherbírás, illetőleg a kinyúlás jelzőket; - az emelőgép egyéb biztonsági berendezéseit, amelyek az emelőgép felszereléséhez tartozó eszközökkel megvizsgálhatók; - valamint a használati utasításban előírt egyéb berendezéseket és védőeszközöket. Ha hiányosságot vagy rendellenességet tapasztal, azt köteles felettesének jelenteni, valamint az emelőgép naplójába bejegyezni. Ha olyan hiányosságot vagy rendellenességet tapasztal, amely az emelőgép biztonságos üzemeltetését veszélyezteti, az emelőgépet csak a hiányosságok vagy rendelleneségek megszüntetése után helyezheti üzembe. Az emelőgépet csak a használati utasításban leírt módon szabad üzembe helyeznie. Köteles minden mozgás megkezdése előtt hangjelzéssel figyelmeztetni az emelőgép hatókörzetében tartózkodókat, ha van az emelőgépen hangjelző készülék.

Forrás: http://www.doksi.hu

A hangjelzések a következők legyenek: - egy rövid jel: figyelmeztetés az egyes munkaműveletek megkezdése előtt; - két rövid jel: ha az utasítás nem egyértelmű, vagy a terhet nem lehet biztonságosan mozgatni; - folyamatos jel: veszélyhelyzet. Felelős a kötöző által alkalmazott teherfelvevő eszköz helyes megválasztásáért, a függesztés helyes módjáért, a kötöző (rakodó) munkájáért, amennyire azt munkahelyéről megítélheti. Hiba esetén a kötözőt (rakodót) utasítania kell annak azonnali megszüntetésére. Az emelést, illetve a szállítást csak akkor kezdheti meg, ha a felerősítés biztonságos és az emeléssel senkit nem veszélyeztet. A terhet úgy kell először megmozdítani - emelni vagy süllyeszteni -, hogy az éppen csak elmozduljon eredeti helyzetéből, majd a mozgatást meg kell állítania. A terhet tovább emelni, illetve a süllyesztést folytatni csak akkor szabad, ha a felerősítés, az emelőmű fékjének működése rendben van, és a teher további mozgatása az emelőgép stabilitását nem veszélyezteti. A színpadi díszletváltozás során az emelés és süllyesztési művelet ez alól kivételt képez. Nem végezheti az emelést addig, amíg a teher veszélyes körzetét az ott tartózkodó személyek el nem hagyják. Az irányítótól kapott jelzés vagy utasítás végrehajtását köteles megtagadni, ha az - ellentétes a jelen szabályzattal vagy használati utasítással, és/vagy - megítélése szerint az balesetet vagy anyagi kárt okozhat. Nem emelhet meg az emelőgéppel olyan terhet: - amelyen személy tartózkodik, kivéve: a személy emelésére is alkalmas, illetve személytartóval rendelkező emelőgép; - amely tömegközéppontja emelés közben veszélyes mértékben eltolódik; - amely nem tartja meg a saját tömegét; - amely leerősített; - amely lefagyott; - amely beépített, kivéve, ha az emelőgépet erre a célra tervezték és gyártották; - amelyen más rögzítetlen tárgyak is vannak; - amelyhez más tárgyakat nekitámasztottak; - amely a teherfelvevő eszközt rongálja, illetve - amely tömege meghaladja az emelőgép, illetőleg a teherfelvevő eszköz teherbírását. Ez nem érinti a vonatkozó szabvány szerinti statikai és dinamikai vizsgálatokat. Ha nem biztos benne, hogy egy tárgyat szabad-e megemelni, akkor köteles az emelőgép üzemeltetőjétől vagy az emelőgép ügyintézőjétől utasítást kérni. A megemelt terhet csak olyan útvonalon és olyan magasságban szállíthatja, ahol a mozgás során az nem veszélyezteti az élet- és vagyonbiztonságot. Köteles üzem közben az emelőgép helyes működését figyelemmel kísérni. Ha olyan rendellenességet vagy hibát észlel, amely veszélyezteti az emelőgép, illetőleg a körülötte dolgozók biztonságát, köteles a terhet azonnal lerakni és az emelőgépet leállítani. A hibát köteles az üzemeltetőnek haladéktalanul jelenteni és az emelőgép naplójába beírni. Átalakítást nem végezhet az emelőgépen, javítást is csak a használati utasításban előírt mértékig. Az emelőgépen végzett bármilyen javítási munka közben csak a karbantartást végzők vezetőjétől fogadhat el utasítást az emelőgép kezelésére. Az emelőgép főkapcsolóját azonnal ki kell kapcsolnia: - energiaellátás zavara esetén (feszültségkimaradás); - akkor, ha a vezérlőkapcsolóval a mozgatás nem állítható meg. Az emelőgép üzemeltetésének befejezésekor, vagy a munkaszünetek megkezdésekor, ha a kezelő az emelőgépet elhagyja, az alábbi intézkedéseket kell megtennie: - a terhet és a merev teherfelvevő eszközt biztonságosan le kell helyezni; - az emelőgépet a használati utasításban előírt helyzetbe kell hozni; - az emelőgép kezelőelemeit kikapcsolt állásba kell helyezni; - szabadban lévő emelőgépnél a szélterhelésből eredő elindulás vagy elmozdulás ellen védő biztosításokat fel kell helyezni; - a belső égésű motorral működő (pl. mobil) emelőgép esetén a motort le kell állítani; - az emelőgépet a használati utasításban üzemszünetre előírt állapotba kell hozni; - meg kell akadályozni, hogy az emelőgépet illetéktelen személy üzembe helyezhesse. Villamos üzemű emelőgépet üzemszünet alkalmával le kell választani a hálózatról és a főkapcsolót kikapcsolt helyzetében biztonsági zárral (lakattal) le kell zárni. Ellenőrizni kell, hogy a leválasztás után feszültség alatt maradó részek (tokozott szekrények, melegítő, fagyásgátló ellenállások, biztonsági világítás) nem okozhatnak-e tüzet. A kezelőhely fűtésének, szellőztetésének elektromos berendezései nem maradhatnak feszültség Teendők az élet-, és vagyonbiztonság veszélyeztetése esetére Az előzőek szerint.

Forrás: http://www.doksi.hu

1653-06/3 15. Az újonnan beüzemelésre kerülő serleges elevátor biztonságos üzemeltetésének követelményeiről készítsen munkavédelmi oktatóanyagot! MSZ ISO 7149 MSZ ISO 1819 MSZ 19222 Elevátor: Folyamatos üzemű, ferde, vagy függőleges, ömlesztett, vagy darabárú szállítására szolgáló berendezés. Hordozóelem: Amelyhez az anyag és teherfelvevő elem szilárdan van hozzákapcsolva. Heveder ( textil, műanyag ), lánc ( szemes vagy csuklós ), sodronyheveder, sodronykötél. A forgó, mozgó részekhez való hozzáférés: Minden oldalról teljesen zárt házban működik a hordozóelem és a serleg, ez egyúttal a gépváz tartószerkezete is. A burkolás célja: az intenzív pórképződés, mozgó rendszerhez és részekhez való hozzáférés meggátlása. A burkolaton szerelhető kivitelű ellenőrző és tisztító nyílások vannak. Ezek nem lehetnek egy mozdulattal eltávolíthatók. Ellensúlyok, vonóláncok: A hordozóelem működtetéséhez szükséges bizonyos mértékű előfeszítés, hogy a serlegek ne kaparják az elevátorgaratot és az ne jelentsen veszélyt ( lánc hordozóelem esetén egy láncosztás, heveder esetén egy serlegosztás ). A feszítést általában súlyfeszítés útján biztosítják. Ezen feszítési mód esetén az ellensúlyok alatti területet el kell zárni, vagy zárt vezetékben kell elhelyezni, mert hordozóelem szakadás esetén baleset következhet be. A lánc hordozóelem nagymérvű koptató hatásnak van kitéve. A lánc szakadásveszélye miatt fontos a gyakori ellenőrzés, a kenés nem igazán segít. A hordozóelem szakadása esetén a lánc visszaszalad, torlódik, beékelődik. Fontos a kopott láncszemek időben történő cseréje. Feladó és leadóhelyek biztonságos kialakítása: A feladási és leadási helyeket a személyek bejutása ellen el kell keríteni. A túlcsordulás lehetősége veszélyt jelent, ezért a feladószakasznál megfelelő adagológarat, berendezés alkalmazása szükséges, amely annyi anyagot enged a berendezésre, amennyit az el is tud szállítani. A burkolat helyes kialakítása biztosítja a teherfelvevő elem túlcsordulása esetén, hogy a felesleges anyag a merítési helyre visszajusson és ott újra beadagolható legyen. A leadóhely olyan kialakítású kell, hogy legyen, hogy a kiömlőnyílás csúszdaszerű kialakítása biztosítsa a teherfelvevő serlegről bekerülő ( centrifugális vagy gravitációs ürítés ) anyag veszélymentes elvezetését. Visszafutásgátlás: Hordozóelem szakadás, energia kimaradás esetén a ferde, vagy függőleges szállító berendezéseknél szükséges, illetve 300 kg alatti összteher és aha a lánckerék-tengelyek távolsága 5 m-nél nem nagyobb akkor nem szükséges. Anyagátadási helyek beékelődés elleni védelme: Fennáll a burkolat és a serleg közé az anyag beékelődés veszélye, főként durvább, nagy szemű anyagok esetén. Ilyenkor üzemzavar jön létre, melynek elhárítására az elevátorházon és a garatoknál fedéllel lezárható bolygató nyílásoknak kell lenniük. Ezek a nyílások csak kikapcsolt, feszültségmentesített gépállapot mellett nyithatók ki. A fedelek zárhatók, szerszámmal nyithatók, reteszeltek kell, hogy legyenek. Teendők üzemzavar, baleset esetén:

Forrás: http://www.doksi.hu

Alapvető szabály az üzemzavar esetén, hogy a gépet le kell állítani, meg kell szüntetni az anyagáramot a feladóhelynél. Feszültség mentesíteni kell a berendezést. A vészleállítás könnyen hozzáférhető helyen kell, hogy legyen és a személyzettel ismertetni, időközönként ellenőriztetni kell a működőképességet. Ha szükséges a berendezés mozgása, működtetése figyelő személynek kell készenlétben állnia, akinek szükség esetén a vészleállítót kell működtetnie. Ha az üzemzavar elhárítása miatt szükséges a védőberendezések eltávolítása, akkor csak meghatalmazott személyek végezhetnek munkát, akik jól ismerik a berendezést és az összes kockázatot. Az üzemzavar elhárítást végző dolgozók szűkre szabott, egybeszabott ruházatban végezhetik a munkájukat. A hibaelhárítást akár mechanikus, akár villamos eredetű, csak hozzáértő és arra felhatalmazott személy végezheti.

1653-06/3 16. Foglalja össze a több daruval végzett együttes emelés feltételeit és biztonsági rendszabályait! Információtartalom vázlata –

A munka megkezdése előtti ellenőrzés tartalma

•

Van-e kijelölt irányító a helyszínen,és megfelelő utasítási joggal bír-e az illető

•

Emelés technológia van-e

•

Van-e információs kapcsolat az irányító és a darukezelők között

•

A berendezéseken van-e túlterhelésgátlás vagy tehermérő berendezés

•

Ezzel összefüggésben a darukra jutó teher és nyomaték mérték számítás vagy mérés útján ismerhető a művelet teljes folyamatában

–

Az emelésre és mozgatásra vonatkozó feltételek

•

Legyen pontosan kijelölve a daruk telepítési helye, a szükséges gémkinyúlások mértéke, helyszínrajzon is rögzítetten

•

Megfelelő teherfelvevő eszköz(ök) biztosítása

A teherkötözési pontok megjelölve, vagy a függeszték felerősítésének helye legyen meghatározva •

Az információ átadás harmadik személyen keresztül tilos!

•

Csak kis emelési mozgások után esetenként szintezéssel ellenőrizni kell a felfüggesztési pontok előzetesen számítottól történő eltérését.

–

A gépek együttműködésére vonatkozó feltételek (számítások, mérőberendezések, felszerelések)

Együttes emelésben résztvevőkre vonatkozó feltételek: •

Ismerni kell az egy-egy darura jutó teher (nyomaték) mértékét, vagy méréssel, vagy számítással. Így ismerni kell az össztömeget és a darukra eső tömegrészeket. A kötözési pontokat a terhen mérlegeléssel vagy számítással kell meghatározni.a felfüggesztési pontok meghatározásába a gyártót, ill. a szerelést végzőt is be kell vonni.

•

Túlterhelésgátló, terhelésmutató

•

Az információ rádió, telefonon keresztül

•

Védőeszközök biztosítása a kötözők, stb. számára

•

A munka megkezdése előtt oktatás és meggyőződés igazolható módon az ismeretek megszerzéséről.

•

Kis terhekkel próbaemelés

–

Az együttes emelésre vonatkozó technológiai utasításban foglalt biztonsági rendszabályok tartalma

•

A teher paraméterei (össztömeg, darukra eső tömegméretet)

•

A daruk fontos paramétere

•

A felállításuk módja (kinyúlás,kitámasztás), helyszínrajz

Forrás: http://www.doksi.hu

•

Teherfelvevő eszközök, kötözési pontok, a felerősítés módja

•

Az emelési munkaműveletek lépésről lépésre:

•



A mozgásokat



A sebességeket



Ehhez a teher útjának az ábrázolását a térben



A daruk teherbíró képességét a különböző munkahelyzetekben



A lezárási, forgalomelterelési lehetőségeket



A környezetben lévő egyéb veszélyessé váló körülményt, pl. a talaj állapota, villamos tápvezeték közelsége, közterület



Információ módját, eszközeit



Személyi feltételek (képesítések, irányító neve)

Rossz vagy nem kielégítő információ esetén a munkát folytatni tilos, vészjelet kell adni

1653-06/3 17. tétel Foglalja össze a színpadtechnikai berendezések és eszközök biztonságos működtetésének követelményeit!

A színpadtechnikai berendezések biztonságos üzemeltetésére vonatkozó rendeletek: 47/1999 (VIII.4.) GM rendelet Emelőgép Biztonsági Szabályzat 12/2000. (VI. 15.) NKÖM rendelet a Televízió és Mozgófilm Felvételi és Közvetítési Biztonsági Szabályzat 35/1997. (XII. 5.) MKM rendelet a Színházművészeti Biztonsági Szabályzat Az emelőművek és azok egyes elemeinek biztonsági tényezői Az emelőberendezések és elemeik tartószerkezetét a vonatkozó szabványsorozat előírásai szerint kell méretezni. Az emelőművek egyes elemeinek biztonsági tényezői az alábbiak legyenek: - kötelek: 10 (a névleges szakítóterhelésre), - fékek: 1,5 (a megcsúszásra), - hidraulikus fémcsövek: 3 (az anyagfolyás határa), - lánchajtások: 5 (a szakítóerőre), - hidraulikus tömlők: 5 (a szétrobbanási nyomásra), - egyéb teherviselő gépészeti elem: 8 (az anyagfolyás határára). Hajtások, hidraulikus tömlő és egyéb teherviselő gépészeti elemekre vonatkozó üzemeltetési szabályok Súrlódásos kötélhajtást a felvonókra vonatkozó nemzeti szabvány előírásai szerint kell méretezni és kivitelezni. Dobra csak egy rétegben csévélődhet fel a kötél. A dob palástja hornyolt legyen. A dobperem 1,5-szeres kötélátmérőnyit nyúljon túl a felcsévélt kötél burkoló hengerén. A kötél hosszát úgy kell meghatározni, hogy a teherfelvevő eszköz alsó állásában még két teljes kötélmenet maradjon a dobon a rögzített kötélvég előtt. A kötéldob/kötélátmérő viszony 20, a korong/kötél átmérő viszony 25 (vagy annál nagyobb) legyen. A kötél a dobtengely merőlegesétől max. 4°-ot térhet el. Ékszíjhajtás alkalmazható, ha - legalább 3 ékszíj van; - szakadás esetén működésbe lép a védelem; - a fék a szíjhatás és a teher között van.

Forrás: http://www.doksi.hu

Az emelőberendezések alsó és felső üzemi és biztonsági végállás-kapcsolókkal legyenek ellátva, kivéve a hidraulikus hengert. A biztonsági végállás-kapcsoló legyen ellenőrizhető és működését a kezelőhelyen lámpa jelezze. A kezelőszerveket illetéktelen kezelés ellen műszaki megoldással védeni kell. Minden emelőberendezésnek legyen leválasztó főkapcsolója. Csoportos emelőké lehet közös. A vezérlőhelyről minden mozgás legyen leállítható veszély esetén. A működtető szerveket, vészleállítókat véletlen működtetés ellen elhelyezésükkel és kialakításukkal is védeni kell. Hidraulikus emelőknél csőtörés esetén sem következhet be zuhanás. Hidraulikus emelő és a vasfüggöny süllyedése önsúly hatására is végbemehet a süllyedés vezérléskor, de a sebesség nem nőhet a névleges sebesség 1,3-szorosa fölé. Vasfüggöny mozgatásának szabályai A vasfüggönyt legalább két egymástól független vonóelemmel kell mozgatni úgy, hogy bármelyik elszakadása esetén a vasfüggöny még leengedhető legyen. A vasfüggöny és ellensúlya vezetékek között mozogjon. A vasfüggöny leeresztésekor figyelmeztető hangjelzésnek kell szólni. A vasfüggöny zárási ideje legfeljebb 30 sec lehet. Gépmozgatású díszlethúzó berendezésekre vonatkozó szabályok 400 kg-nál nagyobb teherbírású díszlethúzó berendezést gépi hajtással kell ellátni. Gépi mozgatású díszlethúzók önműködő, zárt rendszerű fékkel legyenek ellátva. A fék állítsa meg a terhet 0,1 m-en belül a legnagyobb terhelés esetén is és lépjen működésbe, ha a hajtóenergia a terhet emelni nem tudja. Minden állandó tömegű ellensúly mozgási terét burkolni kell. A burkolat karbantartás céljából leszerelhető is lehet. A díszlettartó merev függesztékek (rudak) legalább hárompontos felfüggesztésűek legyenek. A díszlettartó csatlakozó kapcsait akaratlan kikapcsolódás és kiakadás ellen biztosítani kell. A mozgó kötelek kiugrását meg kell akadályozni meglazulás esetén is. A mozgó géprészeket burkolni kell ott, ahol személyek sérülését okozhatják. A ponthúzók és díszlettartók sebessége 1,5 m/s-t, a süllyesztők sebessége 0,8 m/s-t nem haladhatja meg. Kézzel is működtethető gépi hajtás esetén a két működtetési mód kényszerműködtetéssel zárja ki egymást Ha a vasfüggöny önsúly hatására nem süllyed, kézi hajtás beépítése is szükséges. Személyek emelésének szabályai Személyek emelésére szolgáló mechanikus emelőberendezés két egymástól független fékkel rendelkezzen. Az egyik fék ne a motortengelyt fékezze. Személyek emelésére két egymástól független vonóelemet (kötelet) és függesztéket kell alkalmazni. Kétfékes hajtóegység fékei egymástól függetlenül is kipróbálhatók legyenek. Egyéb előírások: A színpadtechnikai emelőberendezés fő- és szerkezeti vizsgálatát minden évadzárás és évadnyitás között kell végezni, de legalább évente. Védősisak viselése kötelező (kivétel az előadások ideje) Díszletek: tervező és kivitelező nyilatkozata kötelező Használatbavétele: csak igazgató írásos engedélyével

1653-06/3 18. Készítsen munkavédelmi oktatóanyagot a segédeszközökkel és kézi emelőeszközökkel végzett anyagmozgatás biztonsági követelményeiről! A segédeszközökre és kézi emelőeszközökre vonatkozó személy és vagyonbiztonság előírásai. Emelőszerkezetet önállóan az a személy kezelhet, aki:

Forrás: http://www.doksi.hu

18. életévét betöltötte, vagy szakmunkás. a munkavégzés helyszínén igazolható módon rendelkezik a biztonságos kezeléshez szükséges ismeretekkel. A kézi hajtású daru kezelői igazolvány legalább 5 órás elméleti és 3 órás gyakorlati követelményeket magában foglaló tanfolyam sikeres elvégzése (vizsga) után adható ki. Az emelőszerkezetek időszakos vizsgálatát emelőgép ügyintéző végezheti. Az egyéb emelőszerkezetek kezelői részére a szakmai és munkavédelmi ismeretek elsajátítását munkavédelmi oktatás keretében az üzemeltető köteles biztosítani. Az egyéb emelőszerkezetek kezelői részére a szakmai és munkavédelmi ismeretek elsajátítását munkavédelmi oktatás keretében az üzemeltető köteles biztosítani. A kézi hajtású darukezelői igazolvány egyúttal a teher felerősítésére - kötözésére - is jogosít.

A megfelelő környezeti viszonyok kialakításának feltételei -

Az emelőeszköz környezetében rendezett környezetet biztosítsunk és tartsunk fenn. Szabadtéren emelet teher esetén az időjárási viszonyok figyelembe vételével lehet Szabadtéren emelt teher esetén a szélhatástól várható veszélyre is figyelemmel kell lenni.

Az eszközök működtetésére vonatkozó követelmények. -

Az emelőgépet csak a használati utasításban meghatározott módon és célra szabad használni. A teher emelését úgy kell végezni, hogy a teher más tárgyhoz ne ütközzék. Biztosítani kell, hogy a felemelt teher alatt, valamint a veszélyeztetett területen emelés és leeresztés közben senki ne tartózkodjon. Biztosítani kell, hogy a felemelt teher alatt, valamint a veszélyeztetett területen emelés és leeresztés közben senki ne tartózkodjon A teher emelését úgy kell végezni, hogy a teher más tárgyhoz ne ütközzék. Emelésre csak fémből vagy azzal szilárdság szempontjából egyenértékű anyagból készült olyan csigasort szabad használni, amely a kívánt terhelésnek megfelel és a teherbírás azon jól láthatóan fel van tüntetve. A csigasor kialakítása olyan legyen, hogy a kötél oldalt ne ugorhasson ki. Ha a csigasor olyan kivitelű, hogy a kötelet csak egy biztosító lap elmozdítása után lehet a tárcsára helyezni, azt a lapot elfordulásgátló csappal kell biztosítani. Csigasornál a kötélvezetést biztosítani kell. A csigasort sodronykötéllel vagy bilinccsel kell rögzíteni. Lágyvashuzallal a csigasort felerősíteni nem szabad. Csak olyan differenciál csigasorokat szabad használni, amelyeknél a húzókötél kiugrás ellen biztosítva van, és a teher süllyesztése is csak a húzókötél működtetésével történhet. Differenciál csigasoroknál a kézi húzókötelet úgy kell biztosítani, hogy a kézből való kiugrás esetén a teher ne zuhanhasson le. A húzólánc vagy a kötél a kezelőszintről könnyen elérhető legyen. Végtelen lánc vagy kötél esetén a húzóelem alsó vége a kezelőszinttől 50 cm-nél magasabban nem lehet. A csörlőt az erőhatások figyelembevételével elmozdulás ellen biztosítani kell. A csörlőkre az emelőkötelet a talajhoz képest 30°-os vagy ennél kisebb szög alatt kell vezetni, a 30°-nál meredekebb kötélvezetésnél méretezett lekötést kell alkalmazni. Ha a csörlőt nem lehet megbízhatóan a talajhoz vagy az alaphoz rögzíteni, azt a felemelkedés ellen leterheléssel, az elcsúszás ellen lecövekeléssel vagy hátrakötéssel kell biztosítani. A számítás szerint szükséges leterhelő súlyokat úgy kell elhelyezni és rögzíteni, hogy azok ne mozdulhassanak el. A csörlővel történő emelésnél az emelőkötél vezetése, illetve terhelése csak erre a célra szolgáló biztonságosan rögzített terelőelemekkel végezhető. A kézi hajtású csörlőknél a tehernek emelése és leeresztése közben egyaránt meg kell állnia, ha a hajtókart elengedik. A teherleeresztés, ha sebességkorlátozó berendezés és kiiktatható forgatókar nincsen, csak a hajtókar visszaforgatásával történhet. A forgattyús csörlőknél a kézi hajtókar visszacsapódását meg kell akadályozni. Amennyiben a visszacsapódást megakadályozó szerkezet nem önműködő, úgy a kezelőnek kell a munka megkezdése előtt azt beállítani. Az emelőt csak függőleges emelésre és hibátlan kilincszárral, vagy azzal egyenértékű biztonságot nyújtó szerkezettel szabad használni. Az emelőt a terhelésnek megfelelő szilárdságú alapzaton úgy kell elhelyezni, hogy az emeléskor ne mozdulhasson vagy billenhessen el.

Forrás: http://www.doksi.hu

Az emelés megkezdésekor ellenőrizni kell a teher biztonságos elhelyezkedését az emelő tartószerkezetén. Az emelő működtetésekor az emelt terhet figyelni kell. Süllyesztéskor a teher vagy az emelő mozgó alkatrészei alól minden tárgyat el kell távolítani. A megemelt teherre fellépni, azon tartózkodni, munkát végezni csak akkor szabad, ha biztosított: hogy a teher ennek hatására nem billenhet, csúszhat el; a biztonságos fel- és lelépés. Emelés-süllyesztés közben a terhen tartózkodni tilos! Az emelt terhen végzett szereléskor biztosítani kell, hogy az alkatrészek, részegységek eltávolításával vagy felszerelésével a teher megoszlása ne változzon olyan mértékben, amely veszélyeztetheti annak stabilitását. Több emelővel történő emelésnél ellenőrizni kell a teher súlyeloszlását az egyes emelési pontokon. Ha a teher emeléskor csak részben válik el a talajtól, akkor a teher talajon maradó részét elmozdulás ellen biztosítani kell. Szabadtéren emelt teher esetén a szélhatástól várható veszélyre is figyelemmel kell lenni. Az emelők támasztó elemeinek magasságát csak az emelő tartozékát képező magasítóval szabad növelni.

1653-06/3 19. Kanalas rakodógép biztonságos működtetésének követelményeiről készítsen összefoglalót a kezelőszemélyzet oktatásához! Fő veszélyek: helytelen kezelésből, figyelmetlen helyváltoztatásból, lehulló anyagrészek okozta sérülésből valamint a munkaeszköz borulásából adódik. A munka megkezdése előtt teendők: - Az irányító a munka megkezdése előtt köteles: a dolgozókat tájékoztatni a végzendő munkáról, a szállítás, rakodás munkamenetéről, a helyes fogásokról és az alkalmazásra kerülő vezényszavakról, a közművek elhelyezkedéséről ( a földben lévőkről is) A rakodógép kezelőjének a munka megkezdése előtt ellenőrizni kell: -a biztonsági berendezések üzemképességét. - világítás, hangjelző, irányjelző, féklámpa, sárga fényű villogó lámpa működését. - fékek: üzemi és biztonsági fék, az üzemi fék meghibásodása esetén a biztonsági fék lép működésbe ez a hidraulikus hajtással van összefüggésben. - rögzítő fék /kézifék/ ellenőrzése. - forgatómű féket ami a forgó mozgást fékezi és a szélterhelés ellen védi a rakodó gépet. -kitámasztó szerkezet működésének ellenőrzése zuhanásgátló megléte épsége. - szemrevételezéssel ellenőrizni kell a berendezés általános állapotát, szivárgásokat (olaj, üzemanyag, hűtőfolyadék ) keréktárcsák, gumiabroncsok állapotát, figyelmeztető feliratok, piktogramok épségét láthatóságát, burkolatok rögzítését, munkaszerelék, biztonsági öv, műszerfal, műszerek, szélvédők állapotát. - terepviszonyok felmérése: ferde egyenetlen talaj, szakadólap, rézsüél biztonságos megközelítése. -más anyagmozgató berendezésekkel a kapcsolat tartás egyeztetése. - kell-e tolatni a munkaterületen. A munkavégzés során teendők: -A rakodógép leeresztett kanállal a halomhoz jár. A kanalat megmeríti (gázadás fokozásával ) majd kiemeli a kanálmozgató szerkezettel a kissé megemelt kanállal a lerakás helyére jár, kanálmozgatóval felemeli és döntéssel (billentéssel) üríti a kanalat. -Forgórakodó esetén a halomtól elfordulva (180 fok) a leadási helyre (pl. száll. jármű) fordítja át a tehermegfogót.

Forrás: http://www.doksi.hu

-Fejfeletti rakodógép esetén a kanalat átviszi a gép hossztengelye felett, a gép előtti

térből a

rakodógép mögötti térbe ahol a leadási hely van, esetleg hátramenetet is alkalmaz és úgy közelíti meg a lerakás helyét ahol üríti a kanalat.

Környezeti előírások - elütési veszély: gyakori helyváltoztatási kényszer miatt, egyéb manőver miatt (tolatás, forgatás) kilátás korlátozott. Leállni ha a környezetben (hatósugárban) személy tartózkodik. -ütközési veszély: Több gép egymás hatósugarában dolgozik, szállítójárművek a fel és inkább a leadási helyen. - leeső zuhanó anyagok veszélye: 30KW motorteljesítmény felett védőtető kell. - borulás veszély: vízszintestől eltérő terepviszony, rézsű, munkagödör, felemelt kanál, hirtelen fékezés, gépkönyvbe megadott lejtviszonyoktól eltérő manőver. - nyomáscsökkenés miatti veszély: olajtömlő szakadása, nyomócső törés. A lassú nyomáscsökkenés nem okoz problémát, a gép hidraulikus rendszere pótolja a szivárgási veszteséget. A hirtelen nyomásvesztés jelent baleset veszélyt. - időjárási viszonyok: jegesedés, nyári hőség, szél és porhatás, rakodótér megvilágítása. - közúti forgalom: kezelőnek legyen megfelelő jogosultsága. (orvosi alkalmasság jogosítvány) rakodógép megfelelő műszaki állapota. - közművek: elektromos szabadvezetékek közelében végzett munkák esetén a földmunkagép és a szabadvezetékek között a feszültségnek megfelelő biztonsági távolságot kell

hagyni. Ha a

biztonsági távolságot nem lehet betartani, akkor a munkáltató köteles intézkedéseket tenni. - kezelő helye: ne lehessen elérni az ülésből a futómű, a mozgó gém elemeit. A kipufogógáz elvezetése ne okozzon veszélyt, a magasnyomású tömlőket a kezelőtől 1 m-en belül burkolni kell, de a burkolat legyen könnyen eltávolítható. - kezelő elemek: akaratlan működés meggátolt legyen, téves működés elleni retesz jó

Forrás: http://www.doksi.hu

elrendezés pontos jelölés a kezelő kart elengedve a mozgás álljon le és a kar semleges állásba térjen vissza. Kezelő elem működtetése nélkül semmilye mozgás nem jöhet létre. Motor leállításával vagy indításával mozgás nem indulhat gépen. Terhelési diagramm figyelembevétele: A túlterhelés veszélyezteti a gép stabilitását, a gép üzemének biztonságát. A billenő nyomaték függ a gémnyúlás mértékétől, a gém dőlésszögétől, felvett anyag súlyától. A megengedett terhelés értékét a fülkében a kezelő által jól látható helyen elhelyezett terhelési diagram mutatja amelyet a gém kihúzás (kinyúlás) és a gém szög aktuális helyzete alapján lehet leolvasni.. A gémre szerelhető cserélhető segédberendezésekhez más-más terhelési diagramok tartoznak. Szállítás, mozgás biztonsági rendszabályai: -Tréneren szállítás: lekötési pontok jelölve a gépen, vagy gépkönyvben a gémszerkezetet reteszelni rögzíteni kell. szállítás közben személy nem tartózkodhat rajta. szállítási magasság mérése. - Áthelyezés vagy átállás: a gém a hossztengellyel párhuzamos állásban legyen. laza talajon a többszöri átállást más-más nyomvonalon járva végezze. - Tele kanállal csak lépésben mozoghat. - Forgórakodóval forgómozgás csak akkor végezhető ha a kanalat kiemelte az anyagból. Rakodások végrehajtásának biztonsági rendszabályai - jogszabály hivatkozás: 4/2002. SzCsM-EüM együttes rendelet - Anyagok kitermelését, megbontását fokozatosan, felülről lefelé haladva kell végezni. - A földmunkagép kezelője köteles a gép üzemeltetésénél, karbantartásánál, szerelésénél, illetve az azzal történt szállításnál a gyártó által készített kezelési utasításban foglaltakat betartani. - Földmunkagéppel lejtőn lefelé kiiktatott erőátviteli szerkezettel közlekedni tilos. - Az olyan földmunkagéppel, amelynek kezelő-, illetve kísérőülése biztonsági övvel van kialakítva, közlekedni, illetve munkát végezni csak akkor lehet, ha az öv be van kapcsolva. - Földmunkagéppel a munkavégzés során csak annyira szabad megközelíteni a munkaárkot, szakadékot, bevágást, mélyedést, hogy a talaj megcsúszása és a gép lezuhanása ne következhessen be. A felügyeletet ellátó személy ilyen esetben köteles kijelölni azt a távolságot, amelyen belül a földmunkagép vezetője nem közelítheti meg az adott veszélyes helyet. - Az építési árkok, a bevágások, a szakadékok és a csatornák széleinél végzett munkánál a gépeket megcsúszás vagy megbillenés ellen biztosítani kell. - Földmunkagépet közúton csak az vezethet, aki a közúti közlekedés szabályaiban meghatározottaknak megfelelő jogosítvánnyal rendelkezik. - A földmunkagépek veszélyes körzetében személyek nem tartózkodhatnak. Erre a földmunkagép két oldalán elhelyezett: „A gép veszélyes körzetében tartózkodni tilos!” táblával kell felhívni a figyelmet. - Az építményektől, az állványoktól vagy más munkagépektől és berendezésektől legalább 0,80 méterre szabad csak megállni. - A földmunkagép vezetője személyt csak akkor szállíthat a gépen, ha az a gyártó által kialakított üléssel van felszerelve. - A földmunkagép vezetője a közlekedés sebességét úgy köteles megválasztani, hogy bármikor meg tudjon állni.

Forrás: http://www.doksi.hu

- A szállító járműveket úgy kell megrakni, hogy azok ne legyenek túlterhelve, és közlekedésük alatt a szállított anyagot ne hullajtsák el. - Kanalas rakodó helyváltoztatást csak alsó állásba engedett gémmel végezhet. Teendők a munkavégzés befejezésekor - Lehetőleg egyenes talajon kell leállítani. Ha ez nem lehetséges akkor a fék és rögzítő fék használata. Mellső rakodó kanalat leereszteni, fogait talajba süllyeszteni, motor leállítása, kerekek kiékelése - A földmunkagép elhagyása előtt a gép kezelőjének valamennyi kezelőelemet semleges állásba kell állítania, és a gépet be kell fékeznie. - A gép elhagyásakor a meghajtó motort le kell állítani, és biztosítani kell, hogy illetéktelen személy azt ne tudja működésbe hozni. /fülke bezárása indítókulcs kivétele./ Karbantartás: - Futómű, gumiabroncsok állapotának ellenőrzése, nyomás ellenőrzés. - Zsirzás elvégzése a gépkönyv előírása alapján, olajszintek ellenőrzése szükség szerinti pótlása. - Munkahengerek tisztítása sártól, piszoktól legalább hetente. - Magasnyomású tömlőknél a csatlakozások megbontásának veszélye /nem várt mozgások kilővellő olaj/.

1653-06/3 20. tétel Melyek a tehergépjárművekre szerelt önrakodó daruk és hátsó emelőfalak biztonságos működtetésének követelményei? Készítsen összefoglalót! A tevékenységet szabályzó jogszabály Emelőgép Biztonsági Szabályzatáról szóló a 47/1999. (VIII. 4.) GM rendelet Darut önállóan az a személy kezelhet, aki - 18. életévét betöltötte, vagy szakmunkás, - kohászati daru esetén 22. életévét betöltötte, és - a feladat elvégzésére a vonatkozó jogszabály szerint előzetes és időszakos munkaköri orvosi vizsgálat alapján alkalmas, és - rendelkezik az előírt képesítéssel. Daruzás megkezdése előtti biztonsági feladatok Mobil daruval végzett emelés -

Mobil daru felállítása előtt az üzemeltető köteles meggyőződni a talaj teherbíró-képességéről. A daru támaszai alatt - azok felületi nyomásának csökkentésére - alkalmazott alátétek a gyár által jóváhagyottak, illetve ettől eltérő esetben külön (pl. számítással) ellenőrzöttek legyenek. A daru üzembe helyezése előtt oldani kell a közlekedési üzemmód alatt szükséges, elmozdulás elleni biztosításokat (pl. támaszgerendák rögzítése, felépítmény elfordulás elleni biztosítása, horogszekrényrögzítés). A futómű rugózás reteszelését - az ilyen szerkezettel épített daruknál - a támaszok működtetése előtt üzembe kell helyezni. A támaszokat a gyár által előírt sorrendben és mértékig kell működtetni, miközben a daru hossz- és keresztdőlése a megengedett mértéket nem haladhatja meg. A támaszok üzembe helyezésének befejezése után ellenőrizni kell azok szilárd talajfogását; részben vagy teljesen gumikerekeken való támasztásánál a gyártó által előírt abroncsnyomást. Az ellenőrzést automatikus szintszabályozással felszerelt darukon is el kell végezni. Ha a daru a támaszok üzemi helyzet-biztosítására külön szerkezettel (pl. biztosító anya, mechanikus retesz, kézi zárószelep) rendelkezik, ezt a daruüzem megkezdése előtt működtetni kell. Kerekeken való támaszkodás esetén a járművet a hatásos rögzítőfékkel, szükség esetén (pl. ferde talajviszonyok) keréktámasszal is biztosítani kell.

Forrás: http://www.doksi.hu

A mobil darut úgy kell felállítani, hogy: - a gyártó által meghatározott kitámasztó eszközök alkalmazásával biztosítsák a daru állékonyságát; - a darunak az emeléssel ellentétes oldalon kinyúló mozgó szerkezetei vagy nem mozgó részei és épületek, lerakott áru, járművek és egyéb tárgyak között 2 m-es talajszint fölötti magasságig legalább 0,6 m távolság legyen. Ha ez a távolság nem tartható, úgy a daru és a szerkezetek közötti távolságot le kell zárni. A daruzás megkezdése előtt el kell végezni: - a daruszerkezet szállítási helyzetében esetlegesen kiiktatott - áthidalt - biztonsági berendezés (pl. horog végállás-határoló) visszakapcsolását; - nyomatékhatároló - túlterhelés-gátló - üzemképességének ellenőrzését, üzemmód kapcsolójának az adott üzemmódhoz - pl. gémtoldat-üzemmód, asszimetrikus támasz-elrendezés, támaszok nélküli (gumikeréken) emelés - történő beállítását, illetve amennyiben ezt a berendezés automatikusan elvégzi, a visszajelző rendszer ellenőrzését; - túlterhelés-gátló nélküli daruknál mindazon jelzőszerkezetek működtetéses ellenőrzését, amelyek a terhelési táblázattal való összehasonlíthatóság szempontjából fontosak (pl. kinyúlás-, gémszögjelző, terhelésmutató); - támasz-helyzetjelző berendezéssel felszerelt daruknál e berendezés üzemképességének és jelzésének ellenőrzését; - külső villamos táplálással is rendelkező mobildaruknak az érintésvédelmi előírások szerint jóváhagyott módon és elemekkel való csatlakoztatását; - közlekedési üzemmódban (pl. az alváz-középre) áthelyezhető, illetőleg leszerelhető ellensúly daruüzemi helyzetnek megfelelő felszerelését; - változtatható ellensúly-készlettel rendelkező daruknál az adott üzemmódhoz tartozó súlykészlet felszereltségének és rögzítettségének ellenőrzését. Láncot tilos teherfelvevő eszközként tovább használni, vagy a munkát vele megkezdeni ha: - egy láncszem 5%-os nyúlást szenved; - a láncszemet alkotó anyag átmérőjének a névleges értéke 10%-kal csökkent; - a láncszem belső nyílása több mint 10%-kal tágult; - egy láncszemen deformáció, bevágás vagy repedés látható; - hiányzik a terhelhetőség jelölése, vagy felismerhetetlenné vált. Acélsodronyköteleket nem szabad teherfelvevő eszközként használni, ha: - átmérője a névlegeshez viszonyítva 10%-kal csökkent; - az acélsodrony kötelet alkotó látható elemi szálak felületén a korrózió maradandó nyomot hagy (vakrozsda); - maradó nyomódásos, gyűrődéses, kibomlásos deformációt szenvedett; - 80 °C- nál nagyobb hőhatás érte; - egy pászma elszakadt; - az elemi szálak törése, a kötél bármely szakaszán a megengedett értéket meghaladja. Műanyag teherfelvevő kötelet és hevedert csak a gyártó használati utasításában meghatározott feltételek között és módon szabad használni. A szükséges személyi feltételek (fent már emlitettem), dokumentációk vizsgálata. Meg kell vizsgálni az emelőgép dokumentációjának meglétét, valamint azt, hogy a dokumentáció megfelel-e a tényleges állapotnak. Az emelő hátfal esetén: emel-e 2 méternél magasabbra személyt? Ha igen akkor, leesés ellen korlát védje az ott tartózkodót. Süllyesztést jelző hang, a le irány indulásakor késedelem nélkül jelezzen. A teheremelés és daruzás biztonsági rendszabályai Nem kezdheti a munkát, amíg személyek vannak a veszélyes körzetben, Próbaemeléssel kell kezdeni a munkát. Az emelőgépet csak a használati utasításban meghatározott módon és célra szabad használni. A gépi hajtású emelőgéphez naplót kell rendszeresíteni, és abban a műszakonkénti vizsgálatokat és az esetleges meghibásodásokat és azok elhárításának tényét rögzíteni kell.

Forrás: http://www.doksi.hu

Az emelőgépre felmenni vagy arról lejönni csak a gép álló állapotában, annak feljárásra alkalmas helyzetében és csak az erre a célra kialakított úton szabad, kivéve a veszélyhelyzetet. Az emelőgépen tartózkodni, arra felmenni csak az üzemeltető hozzájárulásával és a kezelő tudtával szabad. Ha bárki olyan rendellenességet, veszélyes helyzetet észlel, amely az élet- vagy vagyonbiztonságot veszélyezteti, akkor köteles a kezelőnek „Vigyázz! Azonnal állj” jelzést adni. Ezt a kezelő köteles végrehajtani. A teher megemelése, haladása előtt és alatt a kezelő jelzésére az emelőgép hatókörzetében tartózkodó személy köteles úgy eltávolodni, hogy az emelőgép és az emelt teher őt ne veszélyeztesse, kivéve a színpadi munka esetén. Az emelőgép tervezett állékonyságát pótlólagos ellensúllyal növelni TILOS ! A kezelőnek és az irányítónak a terhet, illetőleg a kezelőnek az irányító jelzéseit a tehermozgatás egész folyamata alatt figyelemmel kell kísérnie. Amennyiben megemelt terhen vagy alatta munkát kell végezni, csak akkor szabad ha a teher tartását biztonságos alátámasztás vagy egyéb szerkezeti megoldás biztosítja Ha a kezelő a kezelőhelyről a teher mozgatását nem képes követni, akkor annyi irányítót kell biztosítani, amennyi az emelés biztonságos végrehajtásához szükséges. Az emelőgép üzembe helyezése előtt köteles meggyőződni arról, hogy annak szerkezetén nem tartózkodik senki. Ha olyan hiányosságot vagy rendellenességet tapasztal, amely az emelőgép biztonságos üzemeltetését veszélyezteti, az emelőgépet csak a hiányosságok vagy rendelleneségek megszüntetése után helyezheti üzembe Köteles minden mozgás megkezdése előtt hangjelzéssel figyelmeztetni az emelőgép hatókörzetében tartózkodókat, ha van az emelőgépen hangjelző készülék. A hangjelzések a következők legyenek: - egy rövid jel: figyelmeztetés az egyes munkaműveletek megkezdése előtt; - két rövid jel: ha az utasítás nem egyértelmű, vagy a terhet nem lehet biztonságosan mozgatni; - folyamatos jel: veszélyhelyzet. A terhet úgy kell először megmozdítani - emelni vagy süllyeszteni -, hogy az éppen csak elmozduljon eredeti helyzetéből, majd a mozgatást meg kell állítania. A terhet tovább emelni, illetve a süllyesztést folytatni csak akkor szabad, ha a felerősítés, az emelőmű fékjének működése rendben van, és a teher további mozgatása az emelőgép stabilitását nem veszélyezteti. Nem végezheti az emelést addig, amíg a teher veszélyes körzetét az ott tartózkodó személyek el nem hagyják. Az irányítótól kapott jelzés vagy utasítás végrehajtását köteles megtagadni, ha az - ellentétes a jelen szabályzattal vagy használati utasítással, és/vagy - megítélése szerint az balesetet vagy anyagi kárt okozhat. Köteles üzem közben az emelőgép helyes működését figyelemmel kísérni. Ha a teher rögzítése csak szorításon alapul, tilos az egymáshoz szoruló felületek közé idegen anyagot tenni. Ha az emelőgép vagy valamelyik része érintkezésbe kerül a feszültség alatt álló nagy- és kisfeszültségű föld feletti szabadvezetékkel, akkor az emelőgép-kezelő: - adjon hangjelzést, amely az ott tartózkodó személyek figyelmét felhívja a veszélyhelyzetre, - kísérelje meg az emelőgépet eltávolítani a vezetéktől, vagy kérjen intézkedést a vezeték feszültségmentesítésére, - csak a biztonsági előírások betartásával hagyja el az emelőgépet úgy, hogy egyszerre ne kerüljön kapcsolatba az emelőgép fém részével, valamint a talajjal. Ebben az esetben az ott tartózkodó személyek kötelesek a veszélyes teret elhagyni. A távirányított emelőgépet a kezelő csak akkor kapcsolhatja be, ha az emelőgép hatáskörzetét teljes mértékben át tudja tekinteni. Ha olyan rendellenességet vagy hibát észlel, amely veszélyezteti az emelőgép, illetőleg a körülötte dolgozók biztonságát, köteles a terhet azonnal lerakni és az emelőgépet leállítani. A hibát köteles az üzemeltetőnek haladéktalanul jelenteni és az emelőgép naplójába beírni. Az emelőgép főkapcsolóját azonnal ki kell kapcsolnia: - energiaellátás zavara esetén (feszültségkimaradás); - akkor, ha a vezérlőkapcsolóval a mozgatás nem állítható meg. Emelő hátfal esetén: A kezelő akkor működtetheti a hátfalat, ha annak környezetében nem tartózkodnak, és ha a kezelő a hátfal területét látja. Az emelőpadot a vízszintestől 10 foknál nagyobb szögben billenteni nem szabad. Ha gördíthető hátfalat emelnek a hátfallal (pl. kiskonténer) akkor legyen rajt perem részt, amely az elgördülést megakadályozza. A hátfal összes véghelyzetében legyen mechanikus mozgáshatárolás Legyen gátolt az illetéktelen használat. A hátfal zárt helyzetét a gépkocsi műszerfalán jelzőkészülék jelezze. A hátfál terhelendő felülete csúszásmente állapotú legyen (jég, hó, egyéb) és botlásmentes állapotban. A vezérlőelem nem működik, a mozgás álljon le. Hidraulikus emelőknél tömlőszakadás (zuhanás) elleni műszaki megoldás legyen. A

Forrás: http://www.doksi.hu

túlterhelés ellen műszaki védelmet kell biztosítani. A gépkönyv illetve a terhelési diagramm által megadott terhelhetőséget messzemenően figyelembe kell venni. Speciális követelmények az emelőfal működéshez: 1.) kétkezes vagy kétlábas vezérlés legyen azért, hogy a hátfal mozgása során fennálló összenyomás és nyírás veszélyes helytől a kezelő végtagjai megfelelő biztonságos helyzetben legyenek. (Ez vonatkozik az emelőfal hátsó falként történő záródási mozgására is.) 2.) ha a kezelő tartózkodása a hátfalon engedélyezett, akkor lábzúzás elleni védelemre van szükség - lábeltolás elleni védelem, vagy - csuklós lábvédő, vagy (85 mm magas és vezérli az emelőmozgást) - vezérelt biztonsági (mozgás) megszakító (érzékelős léc, vagy szalag a zárodó felületeknél) Emelés, kitolás, forgatás szabályai, és a gémkinyúlásra vonatkozó előírások A teher emelését a jármű olyan helyéről kell vezérelni, ahonnét a működés területe jól látható. Az emelést a jármű lefékezése, letalpalása esetén szabad végezni. A gém kitolását, vagy visszahúzását teherrel csak kis sebességgel szabad végezni, úgy hogy a véghelyzetek határán a mozgást be kell fejezni. A gém forgatásakor figyelemmel kell lenni a környezetben lévő más tárgyakra, berendezésekre. Ha személyek összenyomásának, nekiütközésének a veszélye áll fenn, azt a területet le kell zárni, és el kell korlátozni (0,6 m x 2 m magas). Figyelembe kell venni az egyéb veszélyt jelentő körülményeket (pl.: erős áramú vezeték). Minden daru, amely 1000 kg-nál nagyobb teherbírású és e tehernyomaték 40000Nm-nél nagyobb kell túlterhelés gátló és terhelésjelző berendezés. Gépkinyúlásra vonatkozó szabályok: MSZ EN 12644-2:2001 A gépkönyv adatai és a kezelőhelyen lévő teherbírás mutató diagram vagy táblázatok jelzik a gém terhelési határait és figyelmeztetnek a veszélyre. A kinyúlás hosszával egyenes arányban csökkennie, kell a mozgatott a tárgy súlyának. Figyelembe kell venni, továbbá a felszerelt munkaeszköz (teherfogó) sajátosságait és előírásait.

Forrás: http://www.doksi.hu

1651-06/4 1. Állítsa össze a fémszerkezetek szerelésének munkafolyamatára vonatkozó minimális munkavédelmi követelményeket! A tétel kidolgozása során térjen ki az egyes részmunkafolyamatok minimális munkavédelmi követelményeire is! Információtartalom vázlata Alapanyagok veszélyei

–

A fémszerkezetek rendszerint acélból készített fémszerkezetek, amelyek önállóan építmények, vagy valamely gépipari termék részeként kerülnek felhasználásra és kialakításuk szerelőipari úton történik. Veszély:

–

•

Egyrészt nagy tömegű, nagy kiterjedésű, nagy súlyú szerkezetek, ezért ezeket biztonságosan mozgatni nem egyszerű feladat,

•

Másrészt ezeket a szerelési munkákat eltérő szintkülönbségen, magasban végzik. Segédanyagok veszélyei

Segédanyagok: rozsdátlanítószerek, korróziógátlószerek, festés-előkészítés, festés során alkalmazott anyagok (pl: hígító). Ezek az anyagok tűzveszélyesek, irritatívak, maróak, környezetkárosítóak, stb. lehetnek! A felhasznált anyagok biztonsági adatlapjáról tájékozódhatunk ezekről az adatokról. –

Technológiai műveletek veszélyessége  Darabolás o

A megmunkálandó anyag hideg vagy termikus darabolása csak az anyag és/vagy eszköz megfelelő rögzítése, illetve stabilitása alatt végezhető el.

A fekete-meleg munkadarabokat meg kell jelölni.

A levágott anyagot - méretétől és súlyától függően - elmozdulás, billenés leesés ellen biztosítani kell.

A munkadarabon igazítást, változtatást csak a darabolási művelet megszakítása után szabad végezni.

Ha a munkadarab súlya és terjedelme megköveteli, akkor a be- és kiemeléshez megfelelő szervezési intézkedéseket és/vagy emelőeszközöket kell alkalmazni.

A helyszíni szerelésnél végzett kézi vagy gépi daraboláshoz biztonságos munkaállást kell használni.  Sorjázás

A darabolás után a keletkezett éleket, sorjákat a munkadarabról el kell távolítani.

A sorjázás eszközét és módját a munkadarab nagysága, anyaga és helye szerint kell megválasztani.

Vékony, könnyen elhajló anyagok (lemezek, szalagok stb.) megfelelő merevítéséről sorjázás során gondoskodni kell.

3 mm vastagsági méret alatti lemezeket tárgytartós köszörűgépen tilos sorjázni!  Élkiképzés

Az élkiképzés műveletét elsősorban előgyártás során kell elvégezni.

Helyszínen végzett gépi élkiképzés során biztosítani kell a célgép egyenletes vezetését, valamint a berendezésnek megmunkálandó anyagról való leesés elleni védelmét.  Hajlítás, egyengetés

Hajlításnál a munkadarab megfelelő rögzítését és vezetését biztosítani kell.

Hajlítás közben a munkadarab alátámasztásáról és billenés elleni védelméről gondoskodni kell.

A hajlítási művelet módját (hideg, meleg) és eszközét az anyag tulajdonságai, méretei és felhasználási céljától függően kell meghatározni.

Forrás: http://www.doksi.hu

A fekete-meleg munkadarabokat meg kell jelölni.

Több fokozatban történő hajlítás és egyengetés esetén az anyag összetételétől függően feszültségmentesítést kell végezni.

Hajlítás és egyengetés során gondoskodni kell az anyag kivágódása, kicsapódása elleni védelméről.  Felületelőkészítés, felhordás

A gondosan drótkefézett, csiszolt, por- és zsírtalanított acélfelületre ecseteléssel, hengerléssel vagy szórással történhet a felhordás, az első rétegnél az ecsetelés javasolt, mivel a mechanikai rásegítéssel a festék jobban behatol a felület mikrorepedéseibe. Veszély: acélpor, csiszolásnál mechanikai sérülés, festékek ill. kezelőanyagok gőzeinek a belégzése.  magasban történő munkavégzés Veszély: leesés  kötési műveletek o

csavarkötés (bontható, cserélhető ezáltal)

hegesztés

Veszély: – – – –

Tűz és robbanásveszély, Ártalmas sugárzások: villamos ív fényhatása, ibolyántúli és infravörös sugárzás, elektromágneses és egyéb nagyenergiájú sugárzás fémgőz belélegzése, fémpor belélegzése, ózon belélegzése, mérgező gázok belélegzése, áramütés, zaj, hőterhelés, fizikai túlterhelés mechanikai sérülések anyagkezelésből o

szegecselés

A szegecselési műveletnél a fellépő erővel arányos ellentartót kell használni. A gépi szegecselő kalapácsot működtetni csak a szegecsre rászorított helyzetben szabad. 5 kg-nál nagyobb tömegű szegecselőkészülékek megfelelő felfüggesztését, alátámasztását biztosítani kell. A szegecs melegítésével és a meleg szegecsekkel történő munkavégzés munkavédelmi követelményeit a szerelési utasításban kell megadni. o

Ragasztás

Teherviselő felületek ragasztását csak a tervező által megadott helyen és módon lehet végezni a műveleti utasításban meghatározott követelmény betartásával. Az utasításban meg kell határozni a ragasztás műveleti követelményeit.  botlásveszély Az ideiglenes energiahordozó vezetékek (villamos, gáz, gőz, víz, olaj stb.) miatt.

Forrás: http://www.doksi.hu

–

Munkaeszközök használatának kockázatai a)

Zaj, vibráció: fémdarabolás, présgépek

b) Ártalmas sugárzás: hegesztés c) –

Személyi sérülések: vágás, horzsolás,

Felhasznált szerszámok veszélyei

Sarokcsiszoló, keretfűrész, gépi lemezollók, présgépek Veszélyek: fémporok belégzése, vágás, zaj, vibráció, –

Munkavállalói kötelezettségek betartása

A munkavállaló kötelességei:

• • • • • • • •

Csak biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban állhat munkába (ezt a szerelést irányító határozza meg írásban) Munkaeszközök biztonságos állapotáról meggyőződjön, és rendeltetésszerűen használja Az egyéni védőeszközt rendeltetés szerint használja Nem veszélyeztető ruházatot viselni Szükséges ismereteket elsajátítani (szakképesítéssel rendelkezzen, ill. munkavédelmi ismeretekkel) Orvosi vizsgálaton részt venni (előzetes ill. időszakos) Rendellenességet tőle elvárható módon megszüntetni Balesetet, sérülést azonnal jelenteni Próbaüzemet csak az a személy irányíthatja, aki arra írásban megbízást kapott

–

Alkalmazott védelmi megoldások

•

–

Műszaki



A szerelés munkaterületét az alkalmazott gép-, berendezés és anyag terhelésének, a várható igénybevétel figyelembevételével kell kialakítani



A munkahelyen a közlekedési utak szélessége, teherbírása és szabad magassága biztosítsa a személyek közlekedésének és a szerelési tevékenységhez kapcsolódó anyagmozgatás biztonságát



A tárolóhelyet az anyag környezetre gyakorolt hatásának, a rakodás-, szállítás- és tárolás módjának figyelembevételével kell kialakítani.



A munkavégzés helyének, biztonságos megközelítésének feltételeit meg kell teremteni.



A szerelési munkahelyen a be- és leesés elleni védelmet biztosítani kell (korlát, elkerítés, lefedés, állványzat stb.)



A tárgyak leesése által veszélyeztetett szerelési munkahelyeken, illetve közlekedési utakon megfelelő védelmet nyújtó műszaki megoldással (védőállvány, védőtető stb.) kell az ott dolgozók és közlekedők biztonságáról gondoskodni.



A közúton végzett munkákat a forgalomtól külön kell választani és a szerelési területet feltűnően, egyértelműen és időtállóan jelezni kell.



Az ideiglenes energiahordozó vezetékeket (villamos, gáz, gőz, víz, olaj stb.) úgy kell elhelyezni, hogy azok ne okozzanak botlásveszélyt, és a sérülésnek kitett helyeken mechanikai védelmükről gondoskodni kell.



Üzemben lévő gépek feletti munkavégzésnél olyan állást, munkapódiumot kell biztosítani, amely a leesés és a tárgyak lezuhanása ellen megfelelő biztonságot nyújt.

–

Egyéni védőeszköz

Akkor alkalmazunk egyéni védőeszközt, ha a kollektív védelemmel nem tudjuk a védelmet megfelelően biztosítani.  Fej védelmére: ipari védősisak

Forrás: http://www.doksi.hu

 Szem és arcvédelem: védjen a mechanikai veszélyek(por, szilárd részecskék, fémrészecskék), kémiai veszélyek (cseppecskék és folyadékok kilövellései, ill. oldószerek, stb.), és a különböző sugárzások (hegesztés, hegesztőszemüveg) ellen.  Légzésvédelem: különböző szűrő típusú légzésvédőket (részecskeszűrő félálarcot) kell alkalmazni, megfelelő szűrőbetéttel Hegesztésnél: FFP2D részecskeszűrő v. hegesztőpajzs Hallásvédelem: lehet: vatta, füldugó, fültok,  Védőruházat: egész test védelme, (kémiai anyagok, időjárás) Jó láthatóság biztosítása  Kézvédelem: mechanikai védőkesztyűk, hő-és lánghatás elleni védőkesztyűk, hideg elleni védőkesztyűk, veszélyes anyagok elleni védőkesztyűk,  Lábvédelem: sérülés lehet: leeső tárgyaktól, ill. a különböző vegyszerektől! Orrmerevítős biztonsági cipő, hőhatás és kontakt hő elleni védőlábbeli (hegesztés), veszélyes anyagok elleni védőlábbeli. –

Szervezéses

Szervezési, intézkedési feladatok • • • • • • • • • •

Nemdohányzók védelme, technológiai dohányzási tilalom. Pihenőidők betartása Más munkáltatókkal a munkavégzés összehangolása. Menekülés-mentés gyakoroltatása, végrehajtása. Rendkívüli intézkedések. Elsősegély-nyújtás. Munkavédelmi szakember foglalkoztatása, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás igénybe vétele. Munkabiztonsági szaktevékenység végrehajtása. Hatósági döntések végrehajtása. A munkavédelmi képviselet kezdeményezésére intézkedés.

–

Karbantartás veszélyei

Időközben a korrózió miatt válhat szükségessé. Ekkor veszélyt jelent a korróziógátló anyag. Veszély még, hogy a munkát magasban kell végezni. –

Ellenőrzési kötelezettségek

 Napi ellenőrzések: Munkavállaló: munka megkezdése előtt: • •

Egyéni védőeszköz megfelelő-e Annak állapota megfelelő-e

Munkahelyi vezető: folyamatos jelenlét • •

Munkavállaló az egyéni védőeszközt megfelelően viseli-e Utasításoknak megfelelően végzi-e a munkát

Forrás: http://www.doksi.hu

1651-06/4 2. Állítsa össze az acélöntés munkafolyamatára vonatkozó minimális munkavédelmi követelményeket! A tétel kidolgozása során térjen ki az egyes részmunkafolyamatok minimális munkavédelmi követelményeire is! • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Alapanyagok veszélyei: Alapanyagok: hulladék vas

vasérc,

Veszélyek: Nagy mennyiségű, kiterjedésű és súlyú hulladékdarabok, éles peremek. Az alapanyagok tárolása nyitott területen deponálással történik. A depók max. 5 m magasságúak és 45 fokos dőlésszögűek lehetnek. A deponált anyagok rakodása során a hulladék vas súlya miatti veszélyek, leeső tárgyak elleni védelem szükséges. Az acélgyártás során a halmazállapot változás alkalmával a hőhatás következtében felmerülő veszélyforrások jellemzőek. Segédanyagok veszélyei: Robbantóanyagok a nagyméretű hulladék darabolásához, illetve a depózott ( tömörödött, fagyott ) alapanyag fellazításához. Robbantást követően szétrepülő szilánkok, keletkező gázok. Bauxit, égetett dolomit porok belégzése. Égetett mész, mésztej maró hatása, mészpor belégzése. Technológiai műveletek veszélyessége: Munkaeszközök használatának kockázatai: Az alapanyag szállítás vasúti kocsikon történik. A lerakodás rakodógépekkel ( elektromágnes, markoló ) depóba, adagolóedénybe. A rakodás ideje alatt 30 m-es körzetben tartózkodni tilos. A munkafolyamat megkezdésekor hang és fényjelzés adása kötelező. A rakodógépen csak a kezelő tartózkodhat. A rakodás megkezdése előtt a szállító szerelvény vezetőjének el kell hagynia a rakodási területet, illetve a szerelvény mozgatásakor rakodás nem végezhető, a rakodógép kezelője nem tartózkodhat a rakodási területen. Robbantás erre a célra épített, földbe süllyesztett robbanókamrában ( veremben ) hajtható végre. Szilánkvédelem biztosítása, gázok elvezetése. A robbantómesternek meg kell győződnie a berakodást végzők fedezékbe húzódásáról, ennek tényét a rakodást végzőnek jelezni kell a robbantómester felé. Fel nem robbant töltetek robbantásának, hatástalanításának elmulasztása. Hulladékvas bálázása során az adagolás alkalmával meg kell akadályozni az adagolórészbe történő beesést, illetéktelen behatolást. A gépkezelő és a présmű vezetője közötti kontaktus megléte elengedhetetlen, kölcsönös jeladókapcsolat kiépítése szükséges. A bálázóban lévő alapanyagot a gép üzemelése közben, adagolás közben igazítani tilos. Kemence üzemeltetése során berakodáskor felmerülő veszélyek elkerülése érdekében gépi berakodást kell alkalmazni. Átnedvesedett, poros ércet kiszárítást követően kézi lapátolással lehet beadagolni. Vizes, jeges alapanyag nem adagolható a kemencébe, előzetes kiszárítás szükséges. Palackok, tartályok, tompa végű csövek beadagolása előtt darabolásuk szükséges. Kemence adagolónyílásán kicsapó láng, hő, olvadt fém veszélyei. A kemence kezelését végző személy a nyílásokkal szemben általában nem állhat, az elvégzendő feladatot oldalról kell végrehajtani. Amennyiben a szemből való kezelés elengedhetetlen a hővédelemről hővédő palásttal, egyéni védőeszközök alkalmazásával gondoskodni kell.

Forrás: http://www.doksi.hu

• • • • • • • • • • • • • • •

• • • • •

Folyékony nyersvas beöntése előtt meg kell győződni a beöntőcsatorna szilárd és biztos elhelyezéséről, szárazságáról, nyersvasbeöntő-üstcsövének szárazságáról, hibátlanságáról. Csapolónyílás törésekor a nyílással szemben elhelyezkedni tilos, annak végrehajtása oldalról kell, hogy történjen. Ha a csapolónyílás nem elég bő, azt csak szemből az adagolóajtón keresztűl, megfelelő hosszú rúddal szabad végezni, bővíteni. Folyékony, izzó anyaggal érintkezésbe kerülő szerszámot, eszközt használat előtt gondosan ki kell szárítani, elő kell melegíteni. A kemencetér közelében a szerszámokat mindig megtisztított állapotban, rendeltetési helyén szabad tárolni. Ügyelni kell a rendre, lehulló alapanyag, nyersvas, salakmaradványok, egyéb szemét a munkaterületen nem tűrhető meg, ezeket folyamatosan el kell távolítani. Segédberendezéssel szállított üstöt 7/8, míg kézi szállítású üstöt 4/5 résznél tovább nem szabad tölteni. A töltési magasságot az üst palástján tartósan meg kell jelölni. Gépi szállítás esetén az üstöt rögzítetlenül szállítani a kifolyás, megbillenés elkerülése érdekében nem lehet. Kokillák tárolására külön csarnok kialakítása. Szállításuk során elmozdulás elleni védelem biztosítása. A kokillák tisztításánál figyelembe kell venni, hogy a kokilla, vagy a felöntőfej még forró, vagy izzó állapotú lehet. Villamos acélgyártó kemencéknél az áram okozta plusz veszélyforrásokra kell figyelemmel lenni. A kemencét, csapoló csatornát, üstöket minden öntés előtt meg kell tisztítani, letapadt acélmaradványokat, salakot el kell távolítani, ilyenkor vizsgálni kell a szerkezeti elemek épségét, használhatóságát, hővédelem meglétét, sértetlenségét. Hibás munkaeszközzel munkát végezni nem lehet, azokat ki kell cserélni, vagy ki kell javítani. Az üzem minden munkafolyamatáról a munkafolyamat indítása előtt az üzem zajától jól elkülönülő hang, illetve fényjelzéssel kell a dolgozókat tájékoztatni, a veszélyhelyzetre való felhívásnak el kell különülnie az egyéb jelzésektől. Felhasznált szerszámok veszélyei: Oxigénes fúrólándzsa (robbanószer helyének kialakításához) Törőgolyó (1 m hosszú nyéllel) használata során leváló, szétrepülő szilánkok. Mintavevő kanál nem megfelelő kiszárítása, vagy előmelegítése esetén a mintavétel során baleset bekövetkezése. Feszítővas (letapadt nyersvas, salak felszedéséhez) Folyékony, izzó anyagnál használt szerszámok átforrósodása sérüléseket okozhat. Hák (kokilla függesztőelem beakasztásához) Villamos kemencénél nedves fanyelű szerszám, illetve fémrészek érintésének kerülése. Munkavállalói kötelezettségek betartása: Az egyes munkafolyamatoknál dolgozó személyek műszakváltáskor kötelesek tájékoztatni a váltást a folyamatban lévő feladatokról. Munkakezdés előtt a munkavállaló köteles ellenőrizni a feladatkörébe tartozó berendezések épségét, biztonságos működőképességét. A munkavállalónak első munkába lépés előtt, illetve meghatározott időközönként részt kell vennie munkavédelmi oktatáson. Munkába csak munkaképes állapotban jelenhet meg, be kell tartania a munkavédelmi szabályzatot, technológiai, ellenőrzési, műveleti, karbantartási utasításokat. Rendellenesség észlelése esetén tájékoztatnia kell az adott munkahelyi vezetőt, a munkafolyamatért felelős vezetőt. Alkalmazott védelmi megoldások: -Műszaki: Levegő szennyezettségét műszeres mérésekkel kell ellenőrizni. Természetes, mesterséges légcsere biztosítása. Hősugárzásnak kitett munkahelyek sugárzó felületek hőszigeteléssel, hőárnyékoló védőernyővel, vízhűtéssel, légzuhannyal történő védése a hőhatásoktól.

Forrás: http://www.doksi.hu

• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Töltetek felrobbanásának ellenőrzése ( lőmester ). Törőmű csak teljesen zárt állapotban üzemeltethető ( reteszelés ). Bálázógép elhatárolása, behatolás elleni védelem biztosítása. Kemenceajtók előtti tér éghetetlen burkolattal történő ellátása, illetve az a többi munkaterülethez képest 15-20 cm-el mélyítve legyen, perem enyhén lejtsen. Kemenceadagoláshoz gépi adagolóberendezés alkalmazása szükséges ( berakódarú, berakókocsi ). Csapolást követően csapolócsatorna helyére védőkorlát elhelyezése. Öntőgödör körülhatárolására eltávolítható korlátot kell alkalmazni, átjárok biztosítása. Kokillacsarnokban elhelyezett kokillák kezelését csak elmozdulás ellen védett kocsin lehet végezni, mindkét oldali vágányzár biztosításával. -Egyéni védőeszköz: fejvédő sisak (törőmű), védőszemüveg, arcvédő háló, mellvédős kötény (kemence), védőkesztyű, acélbetétes bakancs, csizma, lábszárvédő, széles karimájú kohászkalap -Szervezéses: Új dolgozókat, akiknek e munkakörben nincs gyakorlata csak ezen munkakörben több éves tapasztalattal rendelkező dolgozóval együtt lehet munkára beosztani. Fokozott balesetveszély miatt első munkába állás előtt 24 órás elméleti és gyakorlati oktatásban kell részesíteni a munkavállalót. Rakodóterületen rakodás közben tartózkodni tilos. Jelzések, jelzőberendezések alkalmazása munkafolyamatok kezdete előtt. Nyersvasbeöntés során a nyersvasüst közelében az üst átmérőjének háromszorosánál közelebb tartózkodni tilos. Karbantartás veszélyei: Törőmű esetében a nem megfelelő helyzetben hagyott, leoldatlan, nem a földre elhelyezet törőkos esetén tilos karbantartást végezni. Kemencében végzett karbantartás, csak annak leállítása, kihülése után beszállási engedéllyel végezhető. A karbantartáshoz használt oxigénpalack felforrósodásának veszélye. A palackot hőhatástól óvni kell. Sugárzó hőtől távol (10 m) kell tartani. Üzem közbeni karbantartás esetén nem megfelelő technológiai sorrend alkalmazásából adódó veszélyek. A leállított üzemi berendezés karbantartása esetén is előfordulhatnak ki nem hűlt, forró berendezések. Ellenőrzési kötelezettségek: Rakodási területen a szállítójármű rakodás előtti rögzítésének ellenőrzése. Robbantási területen a robbantást megelőzően a terület elhagyásának ellenőrzése. Törőkos állapotának, törőmű falának, biztonsági berendezéseinek vizsgálata. Kemencecsarnokban lévő gázvezetékrendszer, csőkötések, szelepek, vízzárak, tolózárak rendszeres ellenőrzése. Kemencefenék rendszeres ellenőrzése átszakadás, acélkifolyás veszélye miatt. Kemencefalak hőálló bélésének rendszeres ellenőrzése, javítása. Folyékony acél vagy salak szállítására használt darukat négyhavonta felül kell vizsgálni, darunaplóba az ellenőrzés tényét rögzíteni kell. Üstök vasszerkezeti köpenyének, függesztő elemeinek, tűzálló bélésének ellenőrzése. Villamos acélgyártó kemencék érintésvédelmi (szigetelés, védőföldelés) állapotának rendszeres ellenőrzése.

Forrás: http://www.doksi.hu

1651-06/4 3. Állítsa össze a papír alapanyaggyártás munkafolyamatára vonatkozó minimális munkavédelmi követelményeket! A tétel kidolgozása során térjen ki az egyes részmunkafolyamatok minimális munkavédelmi követelményeire is! Alapanyagok veszélyei: Alapanyagok:

fehérítetlen szulfát fenyőcellulóz. ( nehezen őrölhető, világosbarna színű anyag, kielégítően kiőrölve nagyszilárdságú műszaki és csomagolópapírok gyártására alkalmazzák). fehérített szulfát fenyőcellulóz.(szilárdsági értékei a fehérítésből adódóan gyengébbek az előzőnél, őrlése is könnyebb, csomagolási célokra dobozokhoz csak felületi rétegként használják, különben önállóan csak igényes papírokhoz). fehérítetlen szulfit fenyőcellulóz.(könnyen őrölhető, szürkésfehér színű anyag). Facsiszolat. (Poralakban). hulladékpapír.(Őrölve, poralakban). gyártási hulladék.(Őrölve, poralakban).

Veszélyei: Porbelélegzés: szilikózis. Szembe jutva: szem irritáció. Bőrrel érintkezve: allergiás reakció.

Segédanyagok veszélyei: Segédanyagok: - Olvadékragasztók: Fenyőgyanta, műgyanta, vízüveg. - festékporok. - gipsz - Víz Óvadékragasztók: Általános tudnivalók: - Alacsony veszélyességi fokozat. - A kiömlő termék csúszásveszélyt idézhet elő. - A szilárd darabok szembe jutva kidörzsölést okozhatnak. Veszélyek a felhasználás során: - A termék magas hőmérsékleten kerül felhasználásra és a szükséges óvintézkedések elmulasztása esetén súlyos égési sérüléseket okozhat. - Nagy mennyiségű gőz a szemmel és a légzőszervekkel érintkezve irritációt okozhat. - A termék statikusan feltöltődhet. - Nyílt láng esetén meggyulladhat. - A gőzök túlzott felszabadulása túlmelegedést okozhat. Általános tudnivalók: Víz - A kiömlő termék csúszásveszélyt idézhet elő. - Elpárologva gőz formában égési sérülést okozhat. Technológiai műveletek veszélyessége. Technológiai műveletek: 1.

Nyersanyagok előkészítése. Aprítás. - porártalom a fa paritása közben valamint, gépekkel aprítják szalmacellulózé a fát, ezért kirepülő fa szilánkok, és behúzás veszély.

Forrás: http://www.doksi.hu

Lúgoldás - mivel szövetoldó hatásuknál fogva mélyre terjedő elhalást és fekélyt okoznak. A nyálkahártyát izgató gázok (klórgáz, kéndioxid, formalingőz) belégzése kínzó köhögést, fulladásérzést, nyálkahártyán vérbőséget, kifekélyesedést válthat ki, vagy tömény oldatban a nyálkahártya felmaródását, nagy fájdalmat, hányást idéz elő. - Szulfitlúg előállítás. - a szulfitlúg előállításnál fellépő veszélyek megegyeznek a lúgoldáséval. Ezenkívül kéndioxidexpozíció fordul elő a cellulózfeltárás közben a berendezések, vezetékek, szivattyúk, tömítetlensége következtében. - Mosás - a cellulózt szulfitlúggal átmossák. - Fehérítés - kalciumhipoklorittal fehérítik a papírpépet. - Semlegesítés. - a felhasznált lúgot sósavval semlegesítik. Szájba jutott vagy véletlenül lenyelt savak heves, kínzó fájdalmat, hányingert és ismétlődő hányást okozhatnak. A bőrre kerülve égéshez hasonló sérülést okoz. Fémekkel érintkezve hidrogén fejlődik, ami robbanást okozhat. Pépkészítés. Pépkeverés - az előállított fehérített cellulóz pépet a segédanyagokkal összekeverik. Itt a poralakban lévő anyagok kiporzásának belélegzése veszélye lép fel ( gipsz, festékporok, papírhulladék). A folyékony anyagoknál a padozatra kerülése esetén elcsúszás veszély lép fel (mű-és fenyőgyanta, víz). A pépet „megfőzik”. - őrlés - az elő kevert pépet hollandi malmokban megőrlik. A rezgés, és zaj valamint behúzás veszély áll fen. Bár teljesen zárt technológiáról lévén szó jelen esetben a behúzás veszély csak karban tartáskor léphet fel. 2.

Víztelenítés - gőzzel fűtött henger párok préselik össze és szárítják a pépet. Itt a gőz által, a kipárolgó vegyi anyagok miatt fokozottan égési sérülés, behúzás veszély. szárítás tekercselés közben, fűtött nedvszívó hengerekkel eltávolítják a maradék nedvességet is. Ennél a munkafolyamatnál gyorsforgású hengereket használnak ezért a behúzás, mechanikai sérülés veszélye igen nagy.

3. Papírlapok képzése. - vágás - a fel tekercselt papírt automatavágó gépbe töltik be, ahol megtörténik a megfelelő méretű papírlapok képzése. A folyamat nagysebességű zárt rendszer. A papír tekercsek mozgatása a papírgéptől az automatavágó gépig daruval végzik, a mozgatás során a kezelő mindvégig a tekercs mellet tartózkodik vizuális, és akusztikus jelzést ad a daru. Az adagolás automata. Munkaeszközök használatának kockázatai. Porártalom : a szalmacellulóz gyártásnál a szalma aprítása közben, valamint a papírhulladék száraz zúzásánál fordul elő. - Klímaártalom: a papírgyártó gépek térségében találkozunk, ahol a levegő nedves és meleg. Hűléses megbetegedések többnyire a hollandi malmokkal fordulnak elő. - Sérülések : a különböző lúgok, savak szétfröccsenése útján keletkeznek. A papírgyártó gépek gyorsforgású hengerei súlyos sérüléseket okozhatnak. Felhasznált szerszámok veszélyei A munkafolyamatok során automatizált, vezérelt gépek dolgoznak. Szerszámokat csak a karbantartáshoz használnak.

Forrás: http://www.doksi.hu

Munkavállalói kötelezettségek betartása.

-tőle elvárható módon ügyel saját maga és a munkavégzés hatókörében tartózkodók biztonságára és egészségére, illetőleg a környezet védelmére, -a rendelkezésére bocsátott egyéni védőeszközöket és biztonsági berendezéseket megfelelően alkalmazza, haladéktalanul közöl munkahelyi vezetőjével minden olyan körülményt, amely véleménye szerint egészségkárosító vagy baleseti veszéllyel járhat, és amelyet nem tud megszüntetni.

Alkalmazott védelmi magoldások Műszaki - a papírgyártó gépek gyorsforgású hengereit elkerítéssel, zárt reteszeléssel ellátott gyártósort kell ellátni. A papírtekercsek mozgatása a papírgéptől az automatavágó gépig daruval végzik mozgása során akusztikus, vizuális jelzést ad a daru. A daru veszélyes hatósugarát, meg kell jelölni a padozatón. Korrózióálló berendezések, vezetékek, jó helyiségszellőzés, zárt főzőrendszer. Egyéni védőeszköz - gázömlések esetére F- jelű betétes légzésvédőket kell biztosítani. A nedvesség ellen megfelelő védőruhával, gumiköténnyel, gumicsizmával kell használni. A zajos munkaterületen megfelelő hallásvédőt (fültokot) kell biztosítani. A vegyi anyagokat felhasználó munkaterületen megfelelő kézvédőt kell kiadni. A papírlap megfogásakor, hogy a vágási sérülést elkerülhető legyen kézvédőt kell használni. Szervezés -A munkavállalót a veszélyes munkafolyamat idejére a veszélyes térből ki kell zárni. Karbantartás veszélyei A karbantartáskor fellépő veszélyek: - a vissza maradt vegyi anyagok általi mérgezés, felmaródás. - vissza maradt, megrekedt gőz általi égési sérülés - gépek fémrészei által okozott mechanikai sérülés. - Elektromos berendezéseknél áramütés veszélye. - Rendellenes helyre került papírlapok eltávolításakor, vágás. Ellenőrzési kötelezettségek Munkáltató kötelezettségei: A munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat. Az értékelés alapján olyan megelőző intézkedéseket szükséges hozni, amelyek biztosítják a munkakörülmények javulását, beépülnek a munkáltató valamennyi irányítási szintjén végzett tevékenységbe. Köteles rendszeresen meggyőződni arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket, köteles a tudomására jutott rendellenességet, illetve a munka egészséget nem veszélyeztető és biztonságos végzésével kapcsolatos bejelentést haladéktalanul kivizsgálni, a szükséges intézkedéseket megtenni, az érintetteket értesíteni, és közvetlen veszély esetén a munkavégzést leállítani. Speciális ellenőrzés: Munkavédelmi megbízott Foglalkozás-egészségügyi orvos kiadott egyéni védőeszközök használhatóságának ellenőrzése.

Forrás: http://www.doksi.hu

1651-06/4 4-es tétel 4. Állítsa össze a fémipari lemezhengerlés munkafolyamatára vonatkozó minimális munkavédelmi követelményeket! A tétel kidolgozása során térjen ki az egyes részmunkafolyamatok minimális munkavédelmi követelményeire is! A mindennapi élethez szükséges anyagi javak közvetlenül eredeti állapotukban felhasználható módon csak ritkán találhatók meg, azokat át kell alakítani fel kell dolgozni munkaeszközök segítségével termékké kell változtatni. –

Alapanyagok veszélyei: A hengerlés alapanyagai az öntecsek, bugák és a különböző formájú acéltömbök. Az alapanyagokat az erre kijelölt tároló helyen biztonságos módon (kötésben) kell tárolni. Csak gépi anyagmozgatás lehetséges, ahol be kell tartani a vonatkozó szabályokat. Az alapanyagok rakatai közötti teret, a közlekedési, szállítási utakat a vonatkozó előírásoknak megfelelően szabadon kell hagyni. Lángvágással végzett buga javítási, faragási, vágási munkáknál a Hegesztési Biztonsági Szabályzatot kell betartani. A bugacsiszolást védőburkolat nélkül vagy hiányos védőburkolattal végezni nem szabad. Csiszolás előtt a bugát rögzíteni kell. Segédanyagok veszélyei: Különböző kenőanyagok, amit a daru és hengermű kenésére, hűtésére használnak padozatra kerülve tűzveszélyes, csúszásveszélyt okoznak. Technológiai műveletek veszélyessége: A mélykemence daruk és a bugakezelő daruk öntecsfogóiban levő csúcsbetéteket a kigyulladás ellen rendszeresen hűteni kell, és ha már kopottak a biztonságos fogás érdekében ki kell cserélni azokat. A hengersorok kötélnyomó pályáin állandó rendet és tisztaságot kell tartani. A kötélnyomó berendezésnél az anyagmozgatást akadályozó tárgyakat, anyagokat az űrszelvényen belül lerakni, tárolni nem szabad. A kötélvonó pálya területén tartózkodni vagy ott munkát végezni csak a hengersor leállítása után szabad. A fémtömb továbbítását végző görgősor behúzás, elkapás veszélyét okozhatja. Munkaeszközök használatának kockázatai: A technológiából adódóan a munkát 24 C foknál melegebb helyen 85 dB-nél magasabb zajterhelés alatt kell végezni. Be kell tartani a 3/2002.(II.8.) rendeletben leirtakat /zajmentes helyen, óránkén 5-10 perc pihenő gondoskodni kell megfelelő mennyiség folyadékpótlásról, szellőztetésről hallásvédelem a 66/2005. (XII. 22.) EüM rendeletben foglaltak szerint/. A működő gépsor mellett nagy az elcsúszás, elbotlás veszélye. A megmunkálandó felhevített fém több hengersoron jut keresztül, nagyon sok a forgó, mozgó szerkezet, alkatrészeszek elburkolása elhatárolása szükséges, mivel nagy az elkapás, behúzás és becsípődés, valamint az égési sérülés veszélye. A hengermű padozata egyenletes, sima legyen. Állandó tisztántartásáról gondoskodni kell. Azon részét amelyen a melegen hengerelt anyag áthalad a padozat többi részétől el kell határolni. Hőárnyékoló falakat kell elhelyezni azokra a helyekre ahol ez szükséges. Szabványban előirt megvilágítást ernyőzött nem kápráztató megfelelően állítható és mozgatható fényforrást kell alkalmazni. Izzó meleg, fekete meleg anyagok tárolására az égési sérülések elkerülése miatt fel kell hívni a figyelmet. Forgó hengerek mellett a hengerlés közben tartózkodni vagy közlekedni tilos. A hengersorok között vezető átjárókat a hengerek végénél védőlemezzel kell ellátni. Forgásban lévő hengerek közé kézzel benyúlni kézben tartott szerszámmal ellenőrizni tilos. Olyan hengersori munkánál, ahol reve lepattanással kell számolni arcvédő használata kötelező. Felhasznált szerszámok veszélyei:. A felületi előkészítésnél a forgatásra használt szerszámok befogó illetve felfekvő felületei csúszás ellen recézettek legyenek.

–

Munkavállalói kötelességek betartása: A dolgozó köteles munkaképes állapotban megjelenni a munkahelyén. A munkavédelmi oktatásokon részt kell vennie, és be kell tartania a szabályokat és az utasításokat. Munkakezdés előtt köteles a munkaeszközöket ellenőrizni, valamint a védőberendezések állapotáról meggyőződni. Bármilyen rendellenességet tapasztal, azt azonnal jelentenie kell a felettesének. A legjobb tudása szerint köteles a munkáját elvégezni. Balesetet azonnal, jeleznie kell. A munkaterületet tisztán kell tartania. Üzemzavar esetén a gépek azonnali leállítása érdekében intézkedni. Mindezek végrehajtását a munkáltató köteles ellenőrizni.

Forrás: http://www.doksi.hu

– –

Alkalmazott védelmi megoldások: -Műszaki: Lehetőség szerint törekedni kell arra, hogy a védelmet elkerítéssel elburkolással oldjuk meg. A folyamat minél nagyobb gépesítése, automatizálása. A veszélyes gőzök, gázok folyamatos elszívása, a munkatér folyamatos átszellőztetése különös tekintettel a levegő sebességére és hőmérsékletére.(melegüzemi zárt technológia nehéz fizikai munka 1,5 m/s, 12-17C) -Egyéni védőeszköz: A kockázatértékelés alapját képező zajmérés szerint meghatározott munkaterületeken (ha eléri a 85 dB-t), zajvédő eszközt köteles viselni a dolgozó. Mely lehet füldugó, vagy fültok. Zárt, hővédő ruházat, fejvédő sisak, átszúródásmentes, orrmerevítős hőálló bakancs. Hőálló anyagú száras kesztyű.

Szervezéses: A munkahelyre csak az ott dolgozók léphetnek be. A munka irányítását végzőnek és az érintett munkavállalóknak rendelkezni kell a munkavégzéshez szükséges szakmai ismeretekkel. Gondoskodni kell a dolgozók részére előírt pihenőidő kiadásáról a pihenőn lévő dolgozók helyettesítéséről. – –

Karbantartás veszélyei: Karbantartáskor energialeválasztásról gondoskodni kell. Szükség esetén zárható főkapcsolóval kell a gépet ellátni. Amíg a gépet javítják, szigorúan tilos áram alá helyezni. Kivéve, ha a javítás során szükség van a vezérlő feszültségre. Veszélyt jelenthet az alkatrészek leesése, különféle mechanikai sérülések: vágás, szúrás, becsípődés. Csúszásveszély a kenőolajak miatt.

– Ellenőrzési kötelezettségek: A műszak megkezdése előtt a munkát közvetlenül irányító vezető köteles ellenőrizni, hogy a karbantartási munkák befejeződtek-e. A javítási munka céljából ideiglenesen eltávolított hengersor mindkét oldalán elhelyezkedő védőburkolatok, korlátok és egyéb a biztonságos munkavégzéshez előirt védőberendezés a helyére került-e. A munkavállalók munkára képes állapotát valamint az egyéni védőeszközök használatát.

Forrás: http://www.doksi.hu

1651-06/4 5. Állítsa össze az ívhegesztés munkafolyamatára vonatkozó minimális munkavédelmi követelményeket! A tétel kidolgozása során térjen ki az egyes részmunkafolyamatok minimális munkavédelmi követelményeire is! Jogszabály: 143/2004. (XII. 22.) GKM rendelet a Hegesztési Biztonsági Szabályzat kiadásáról Alapanyagok veszélyei A hegesztendő anyagok lehetnek különböző fémek (vas, alumínium, réz stb.). Ezek az anyagok lehetnek felületkezeltek, vagy ötvözetek. Hegesztéskor különféle fémgőzök, gázok szabadulhatnak fel, melyeknek belégzése az emberi szervezetre káros hatást fejthet ki. Különféle korrodációk is okozhatnak káros gázfejlődést. Segédanyagok veszélyei: A hegesztés bevont elektródokkal történik, melyek lehetnek vasoxidos, vasamangánoxidos, rutilos, cellulóz típusú és bázis bevonatúak. A hegesztés során porok és gázok keletkeznek melyeknek belégzés az emberi szervezetre káros hatással, lehetnek. Technológiai műveletek veszélyessége, munkaeszközök használatának kockázatai, felhasznált szerszámok veszélyei: A hegesztés különböző szerkezeti elemek összekapcsolása, egyesítése: ún. kötés létesítése belső erők felhasználásával: − Belső erő a részecskéket összetartó kohéziós erő (pl. hegesztett kötés). A munkadarabok egyesítése hővel, nyomással vagy mindkettővel, melynek során az anyagok természetének megfelelő fémes (kohéziós) kapcsolat jön létre. Megkülönböztetünk ív-, illetve lánghegesztést Az ív hegesztés során, a két összehegesztendő darab közötti hézagot egy ugyancsak az ív segítségével megömlesztett fémpálcával kell feltölteni. A hegesztés során a Hegesztési Biztonsági Szabályzatban leírtak szerint kell végezni a munkát, valamint figyelembe kell venni a vonatkozó szabályzatokat, rendeleteket. Szabályzatok, rendeletek 1.) Nyomástartó Edények Biztonsági Szabályzata (NYEBESZ) 2.) Rendelet a tűzvédelemről (Tűzvédelmi Bizt. Szabályzat) 3.) Hegesztések Biztonságtechnikai Szabályzata (Tervezet) HBTSZ) 4.) Érintésvédelmi Szabályzat 1000 -nál nem nagyobb üzemi feszültségű erősáramú Villamos ívhegesztés általános előírása  Villamos hegesztési munkákat csak sértetlen, a hálózati tápellátáshoz szabályszerűen csatlakoztatott hegesztő-berendezéssel és eszközökkel szabad végezni.  Munkát átnedvesedett ruhában vagy nedves kesztyűben vagy vízzel érintkezve végezni tilos!  Áramforrást szűk és áramvezető felületekkel határolt helyiségben tilos üzemeltetni!  A hegesztőáramkör nem lehet a villamos hálózat vagy a villamos erőátviteli rendszer része.  Szigorúan tilos üzemelő technológiai csővezetéket, villamos vezetékeket, emelőberendezések fém szerkezeteit (pl. emelő kötelek, láncok), mozgó elemeket tartalmazó mechanizmusok szerkezetét a hegesztő áramkörbe iktatni, a hegesztőáram vezetésére használni.  Az áramforrásokat sorba kapcsolni tilos! Az áramforrások párhuzamos kapcsolását csak villanyszerelő végezheti a gyártó előírása szerint.  A hegesztő közelében lévő, általa elérhető feszültség alatti részeket, épület- és szerkezeti elemeket szigetelni kell.  Ha a hegesztő a munkát ülve vagy fekve végzi, akkor kiegészítő védelemként nagyfelü-letű szigetelést kell alkalmazni a hegesztőnek a munkadarabtól, padozattól való elszigetelésére.  Villamos ívhegesztőberendezések hálózati csatlakoztatását olyan módon kell kialakítani, hogy az biztosítsa a hegesztőgép érintésvédelmi rendszerének működését.  Az ívhegesztő áramforrások kialakításával szemben követelmény, hogy meghibásodása esetén is biztonságosan védett legyen az üzemi viszonyoknak megfelelő védettség révén közvetlen érintéssel (áramütéssel) szemben, és a hegesztő áramkör villamosan vezető, üzemszerűen (a munkavégző által) megérinthető részein csak olyan mértékű villamos feszültség lehessen jelen, amely nem okoz veszélyes vagy ártalmas áramütést.

Forrás: http://www.doksi.hu

                    

A táphálózati csatlakozási helyet, a csatlakozó szerelvényt, a csatlakozó vezetéket és az áramforrás bekötését a mechanikai sérüléstől védeni kell. Az áramforrásra rögzítetten bekötött hálózati csatlakozó vezeték hossza maximálisan 5 méter lehet. Az áramforrás mozgatását megelőzően a csatlakozó vezetéket le kell választani a hálózatról. A testkábel keresztmetszete feleljen meg az alkalmazható maximális hegesztő áramerősségnek. A testkábelt közvetlenül a hegesztendő munkadarabon kell biztonságosan rögzíteni (csavaros, rugós és egyéb mechanikus rögzítők). Kivétel a 10.4.1.1.5. pont szerint kialakított hegesztő áramkör. Mágneses rögzítés csak hegesztés irányító engedélyével alkalmazható. A munka megkezdése előtt meg kell győződni arról, hogy a testkábel csatlakozási felülete fémtiszta-e. A földelő vezeték feleljen meg a vonatkozó szabvány előírásainak, kellően merev és megfelelő keresztmetszetű legyen. A földelő vezeték csatlakozása megfelelően jó villamos kapcsolatot létesítsen. A testkábel földelő vezetékként nem használható. A földelés történhet csupasz vagy szigetelt vezetővel vagy a hegesztendő tárgyak földelt fémszerkezetre való helyezésével. A hegesztőáramkört csak a hegesztendő tárgyon keresztül szabad földelni. Bármely más pontjának földelése vagy védővezetővel való összekötése tilos! A munkakábelt az elektródafogótól 3 méter távolságon belül toldani, javítani tilos! A munkakábelen végzett toldások, javítások szigetelése hőállóság, mechanikai ellenállás és szigetelési ellenállás szempontjából egyenértékű legyen az eredetivel. Használaton kívül a kábelt száraz, hűvös helyen kell tárolni, óvni kell olajtól, benzintől vagy más oldó anyagtól, mert a szigetelést tönkreteszik. Használat közben is védeni kell a kábelt a mechanikai sérülések ellen is. Munkaszünet esetén az elektródafogó energiaellátását meg kell szüntetni, az áramforrást le kell kapcsolni. Nedves vagy sérült bevonatú elektródát tilos használni. Az elektródafogónak szigetelt nyelűnek (A típusú) vagy teljesen zárt kivitelűnek (B típusú) kell lennie. Fokozottan érintésveszélyes helyeken teljesen zárt kivitelű elektródafogót kell használni. A hegesztés során el nem használódott fedőport a varratról porzásmentesen (pl. szívófejjel) kell eltávolítani. A salak eltávolítását védőszemüvegben vagy plexi arcvédő használatával kell végezni. Salakeltávolításkor a finom szálló port lekötésére tilos a fedőport nedvesíteni!

Káros élettani hatások: 1.) fémgőzök belélegzése 2.) porok belélegzése (fémporok, SiO 2 ) 3.) ózon belélegzése 4.) mérgező gázok, gőzök belélegzése 5.) áramütés 6.) zaj 7.) hőterhelés 8.) fizikai túlterhelés (kényszerhelyzetű hegesztéseknél) Fulladási veszély: 1.) égő láng oxigénelvonó hatása 2.) levegő kiszorítása 3.) CO, CO 2 atmoszféra keletkezése Egyéb veszélyek: 1.) mechanikai sérülések anyagkezelésből 2.) égési sérülések (fekete meleg daraboknál!) 3.) fém- és salakfröcskölés 4.) eszközök, berendezések hibás működése A veszélyek mind minőségi, mind mennyiségi szempontból a technológiától függenek. A védelmet megfelelő szervezéssel, valamint egyéni és kollektív védőeszközök használatával kell biztosítani.

Forrás: http://www.doksi.hu

Munkavállalói kötelezettségek betartása: Önállóan hegesztési munkát végezhet: -

legalább szakirányú középfokú szakképesítés, vagy hegesztési munkák végzésére is jogosító szakmunkás bizonyítvány, illetve érettségi képesítő (4/89 MM és 18/86 MM rend.), vagy

eredményes képesítő tanfolyam (12/1992 IKM rend.), vagy hegesztő szakmunkás bizonyítvány és ezen túlmenően még eleget tesz a következő mindegyik feltételnek is:

1.) az adott termelőeszköz kezeléséből és/vagy az adott hegesztési technológiából 2.) oktatásban részesült, erre betanították és 3.) egészségileg alkalmas és 4.) munkavédelmi vizsgát tett és 5.) tűzvédelmi ismeretekből a hegesztési szakvizsga keretében levizsgázott és 6.) a munka végzésével megbízták! Egészségi alkalmasság: 1.) előzetes orvosi alkalmassági vizsgálat 2.) rendszeresen ismétlődő ellenőrző vizsgálat (évente) Megbízhatóság: A technológiától való eltérés varrathibát eredményezhet, ez törésre vezethet. A szilárdsági ellenőrzés csak szúrópróbaszerű lehet, eredményre akkor fogadható el az egész szerkezetre, ha kellő biztonsággal feltételezhető, hogy a hegesztő az összes varratot azonos gondossággal készítette. Alkalmazott védelmi megoldások: - A műszaki előkészítés során gondoskodni kell megfelelő terület kialakításáról. Figyelembeveendő: Területigény: 1.) hegesztőberendezés helyszükséglete 2.) kiszolgáláshoz szükséges terület nagysága 3.) szállítási, közlekedési utak helyszükséglete 4.) szerszámok, segédberendezések helyszükséglete Minimális terület (hegesztőfülkés munkahelyen) 4 m2. A nyíltívű hegesztő munkahelyet a káros fénysugárzást át nem eresztő és azt elnyelő, nem éghető, illetve égéskésleltető anyagú, rögzíthető térelválasztóval kell elhatárolni a környezettől úgy, hogy az ott tartózkodó személyeket káros fénysugárzás ne érje. A térelválasztó alsó éle és a padozat között legalább 150 mm-es légrés, a térelválasztó magassága a padló szinttől számítva legalább 1800 mm legyen. Világítás Minimálisan 200 lux. Finom hegesztés, forrasztás, műanyaghegesztés esetén 400-500 lux. Fűtés Nagy hőterhelés a fejlődő meleg miatt – izzadás – áramütés – páratartalom növekedés – kifáradás. Hegesztőhely célszerű hőmérséklete 15-16 o C. Szellőztetés Elegendő nagy légterű helyen természetes levegőcsere is elég lehet. Min 400 m3/hegesztő 4..10 alkalom óránként. Egyéni védőeszközök: -

Védőruha lángmentesített anyagból, hőálló talpú bakancs hegesztőkesztyű (kötelező, állandó viselet). Védőpajzs, illetve hegesztőszemüveg. Légzésvédő vagy frisslevegős légzőkészülék (kiegészítő felszerelés). Zajvédő eszközök (pl. vatta, füldugó, fültok – szükség esetén).

Forrás: http://www.doksi.hu

A védőeszközök (felszerelés) megfelelő állapotáért és használatáért a hegesztő személyében felelős. Szervezés során gondoskodni kell: Kollektív védőeszközök: 1.) Határolók - Fix falazat, lángmentesített ponyva, mozgatható ernyők. 2.) Elszívószerkezetek - Helyhez kötött alsó-, felső-, oldal- és peremelszívású hegesztőasztal, szállítható helyszíni füstelszívó. Karbantartás veszélyei: A hegesztőberendezések és biztonsági szerelvények javítását, karbantartását csak szakmailag megfelelően képzett szakember végezheti. Az eredetivel megegyező anyagok, alkatrészek beépítésére nagy figyelmet kell fordítani, a fokozott tűz- és balesetveszély elkerülése végett. Ellenőrzési kötelezettségek Ellenőrzés, vizsgálat A hegesztőberendezés és a biztonsági szerelvények biztonságos működését időszakonként ellenőrizni kell, és az ellenőrzés tényét írásban rögzíteni kell. TIG-égő Plazma égő (kézi) Plazma égő (gépi) Áramforrások: Forgógépes átalakító Transzformátor Egyenirányító Áramelosztó rendszerek: Kiépített (telepített) hegesztőáram-vezető (test) rendszer Több munkahelyes hegesztőgép hegesztőáram elosztó rendszere

1 év

1 év ½ év 2 év 1 év

1 év 1 év

A vizsgálatok elvégzésére legalább középfokú szakirányú szakképesítéssel és 5 éves szakmai gyakorlattal e feladattal megbízott személy vagy akkreditált intézmény jogosult.

Forrás: http://www.doksi.hu

1651-06/4 6.tétel Állítsa össze a lánghegesztés munkafolyamataira vonatkozó minimális munkavédelmi követelményeket! A tétel kidolgozása során térjen ki az egyes részmunkafolyamatok minimális munkavédelmi követelményeire is! A hegesztés különböző szerkezeti elemek összekapcsolása, egyesítése: ún. kötés létesítése belső erők felhasználásával: • Belső erő a részecskéket összetartó kohéziós erő (pl. hegesztett kötésnél) A hegesztés fogalma a MSZ szerint, fémanyagokra vonatkozóan: „Munkadarabok egyesítése hővel, nyomással vagy mindkettővel, melynek során az anyagok természetének megfelelő fémes (kohéziós) kapcsolat jön létre. A hegesztés végezhető hozaganyaggal vagy anélkül.” Alapanyagok veszélyei A hegesztendő anyagok lehetnek különböző fémek (vas, alumínium, réz stb.). Ezek az anyagok lehetnek felületkezeltek, vagy ötvözetek. Hegesztéskor különféle fémgőzök, gázok szabadulhatnak fel, melyeknek belégzése az emberi szervezetre káros hatást fejthet ki. Különféle korrodációk is okozhatnak káros gázfejlődést. Segédanyagok veszélyei: A szükséges hőmérséklet előállítására oxigénnel dúsított gázlángot használunk. A gázforrás: gázpalack, gázpalacktelep, gáztartály, acetilénfejlesztő készülék lehet. A gázpalackokra külön biztonsági szabályzat érvényes. 1/1980 (I.19.) NIM rendelet melléklete. Gázpalack-biztonsági szabályzat Csak olyan gázpalack tartható forgalomba, amely a GBSZ előírásainak mindenben megfelel. Minden palackot az első üzembe helyezés előtt, valamint ettől kezdve öt évenként víznyomáspróbának és külső, belső revíziónak kell alávetni. Megfelelő vizsgálati eredmény esetén a kazánbiztos a vizsgálat időpontját a palack nyakrészébe beüti. A biztonságos munkavégzés érdekében a gázpalackok kezelése, tárolása, szállítása és használata szigorúan csak a GBSZ, illetve az ebből készült MSZ 6292 szabvány előírásinak megtartásával történhet. Általános alapelv: • • •

Meg kell védeni a palackokat és a szerelvényeket sérülést okozó fizikai és kémiai hatásoktól. Meg kell akadályozni a töltet paramétereinek veszélyes megváltozását. Palackokat csak olyan helyen és olyan módon szabad elhelyezni, szállítani és használni, hogy egy esetleges robbanás csak minimális kárt okozhasson.

Külön figyelmet érdemel az oxigén- és a disszugázpalack. Oxigénpalack: Az oxigén zsírral, parafinnal, olajjal és általában szerves anyagokkal érintkezve robbanhat, ezért: Csak fémtiszta, zsír- és olajmentes palackot szabad kiadni, illetve átvenni. Az oxigénpalack szerelvényeinél, a nyomáscsökkentő szelepnél, csővezetékeknél zsír- vagy olajtartalmú tömítő – (pl. bőr), illetve kenőanyag felhasználása tilos. • Az oxigénpalackot zsíros vagy olajos kézzel nyitni, vagy olajos ronggyal tisztogatni, továbbá olajos vagy zsíros helyen tárolni, olajos munkaruhában kezelni tilos! Disszugázpalack: A disszugázpalackban rideg, törékeny töltőmassza és aceton van, ezért: − A palackot ütődéstől, rázástól, leeséstől fokozottal óvni kell. o − Gázelvétel közben 45 -nál jobban megdönteni nem szabad. − A gázt 0,5 bar túlnyomásnál jobban kihasználni nem szabad. − A megengedett gázelvételi sebesség max. 1000 liter/h. − Rézanyagú tömítések, csatlakozók használata tilos. • •

Tilos a palackot éghető gázzal házilag feltölteni! A munkahelyen egy napi szükségletet meg nem haladó, de gázfajtánként legfeljebb 6 normál m3 gázt szabad tartani, úgy, hogy illetéktelenek ne férhessenek hozzá. A palackok töltetének megjelölésére, egyben a véletlen felcserélés megakadályozása érdekében jelzéseket alkalmaznak. A gázpalackok megkülönbözető jelzései

Forrás: http://www.doksi.hu

A gáz Neve

Színjelzés Vegyjele

Oxigén

kék

Nitrogén

zöld

He, Ar CO 2

szürke

lila

H2 -

piros

C2H2

sárga

Nemesgázok Széndioxid Sűrített levegő Hidrogén Egyéb éghető gázok Disszugáz

Ha a palack kiürül, ÜRES krétafelirattal kell megjelölni. Technológiai műveletek veszélyessége, munkaeszközök használatának kockázatai, felhasznált szerszámok veszélyei: A hegesztés és rokon eljárásai (forrasztás, lángvágás) a fokozottan balesetveszélyes technológiák csoportjába tartoznak, mivel egyidejűleg többféle, jellegében és hatásában eltérő veszély keletkezhet a folyamat során. Megkülönböztetünk ív-, illetve lánghegesztést. Esetünkben a lánghegesztéssel foglalkozunk. Ebben az esetben a hegesztendő anyagok összeolvasztása és a varratanyag kikristályosítása következtében alakul ki a kötés. A hegesztés során a Hegesztési Biztonsági Szabályzatban leírtak szerint kell végezni a munkát, valamint figyelembe kell venni a vonatkozó szabályzatokat, rendeleteket. Gázhegesztés, általános előírások: • Az égőfejből kiáramló gáz meggyújtásához gyufát, öngyújtót, erre a célra rendszeresített szikrát keltő gyújtót, illetőleg őrlángot szabad használni. • Tilos a láng begyújtása, illetőleg újragyújtása tüzes, meleg munkadarabon. • A láng begyújtása sem személyek, sem éghető anyagok felé nem irányulhat. • Lejárt használati engedélyű gázforrást üzemeltetni tilos! • A gázforrást meg kell védeni mindenféle közvetlen és koncentrált hőhatástól. • Gázhegesztő- és hevítő, valamint lángvágó készüléket csak a készülék üzemzavarából eredő visszaáramlás, visszaégés és visszacsapás ellen védő biztonsági szerelvények alkalmazása mellett szabad a gázforráshoz csatlakoztatni. • Tűz esetén az éghető gáz áramlását kell először megszüntetni. • A hegesztéshez csak olyan kézi segédeszközök használhatók fel, amelyek megfelelnek a munkadarab jellegének (alak stb.) • Oxigén gázforrásoknál csak olyan műszerek, szerelvények, tömítések szerelhetők be, amelyeket oxigénre hatóságilag bevizsgáltak. • Olaj- és zsírmentesítéséről gondoskodni kell. • Tilos az oxigént sűrített levegővel együtt használni. Tűz- és robbanásveszély: 1.) Nyomás alatt palackokban tárolt gáz (C 2 H 2 , H 2 ) 2.) Nagynyomású oxigén 3.) Nem szabályozott, ellenőrizetlen gázfejlődés 4.) Robbanókeverék kialakulásának lehetősége 5.) Nyílt lánggal égő hegesztő pisztoly 6.) Visszaégés, visszarobbanás 7.) Nagy hőfokú fém és salak Káros élettani hatások: − fémgőzök belélegzése − porok belélegzése (fémporok, SiO 2 ) − ózon belélegzése − mérgező gázok, gőzök belélegzése − áramütés − zaj

Forrás: http://www.doksi.hu

− −

hőterhelés fizikai túlterhelés (kényszerhelyzetű hegesztéseknél)

Fulladási veszély: 5.) égő láng oxigénelvonó hatása 6.) levegő kiszorítása 7.) CO, CO 2 atmoszféra keletkezése Egyéb veszélyek: • mechanikai sérülések anyagkezelésből • égési sérülések (fekete meleg daraboknál!) • fém- és salakfröcskölés • eszközök, berendezések hibás működése A veszélyek mind minőségi, mind mennyiségi szempontból a technológiától függenek. A védelmet megfelelő szervezéssel, valamint egyéni és kollektív védőeszközök használatával kell biztosítani. Munkaeszközök használatának kockázatai: Hegesztőpisztoly épsége, csatlakozásainak tömítetlensége okozhat problémát. Visszaégésgátló hibája, továbbá a salakverő kalapács, a fogók és egyéb szerszámok kopottsága, deformációja. A hegesztőszemüveg vagy a pajzs és a védőszűrő töröttsége is veszélyt jelenthet. Különböző kockázatokat okozhatnak, ezért vizsgálni kell: − a szemmel látható sérüléseket, − a biztonsági szerelvények meglétét és működőképességét, − a kábelek, tömlők épségét, a közvetlen mechanikai sérülések elleni védelmét, − a villamos csatlakozások megfelelőségét, − a földelést, − a víz- és gázcsatlakozások (védőgázas hegesztésnél) felszerelését és tömörségét, − a gázellátó és/vagy levegő ellátó rendszerek működését, − a hegesztőpisztolyok, vágó fejek sérülésmentességét, tömörségét, − az elektródafogók állapotát, − a hegesztőgépek (áramforrások) főkapcsolója „nulla” állását, − a feszültség alá helyezést, illetve az üzemkészséget mutató jelzőlámpa vagy egyéb jelzőrendszer működését, − az áramforrás jelleggörbéjének beállítását (változtatható karakterisztikájú gépeknél) a hegesztési eljárásnak megfelelően. Felhasznált szerszámok veszélyei: A munka közben használt szerszámok épségét, funkciójának megfelelő működését folyamatosan ellenőrizni kell. Külön figyelmet érdemelnek a villáskulcsok (nyúlottság, repedés). Fogók nem megfelelő mérete égési sérüléseket okozhat. Hidegvágónál a kiperemesedés is okozhat sérülést. Munkavállalói kötelezettségek betartása: • Önállóan hegesztési munkát végezhet: 1.) legalább szakirányú középfokú szakképesítés, vagy 2.) hegesztési munkák végzésére is jogosító szakmunkás bizonyítvány, illetve érettségi képesítő (4/89 MM és 18/86 MM rend.), vagy 1.) eredményes képesítő tanfolyam (12/1992 IKM rend.), vagy 2.) hegesztő szakmunkás bizonyítvány és ezen túlmenően még eleget tesz a következő mindegyik feltételnek is: 1.) az adott termelőeszköz kezeléséből és/vagy az adott hegesztési technológiából 2.) oktatásban részesült, erre betanították és 3.) egészségileg alkalmas és 4.) munkavédelmi vizsgát tett és 5.) tűzvédelmi ismeretekből a hegesztési szakvizsga keretében levizsgázott és 6.) a munka végzésével megbízták!

Forrás: http://www.doksi.hu

9.) Egészségi alkalmasság: 4.) előzetes orvosi alkalmassági vizsgálat 5.) rendszeresen ismétlődő ellenőrző vizsgálat (évente) Megbízhatóság: A technológiától való eltérés varrathibát eredményezhet, ez törésre vezethet. A szilárdsági ellenőrzés csak szúrópróbaszerű lehet, eredményre akkor fogadható el az egész szerkezetre, ha kellő biztonsággal feltételezhető, hogy a hegesztő az összes varratot azonos gondossággal készítette. A FELELŐSSÉGTUDATOT, A PONTOSSÁGOT A HEGESZTŐTŐL MINDEN ESETBEN MEG KELL KÖVETELNI! •

Alkalmazott védelmi megoldások: - A műszaki előkészítés során gondoskodni kell megfelelő terület kialakításáról. Figyelembeveendő: • Területigény: 1.) hegesztőberendezés helyszükséglete 2.) kiszolgáláshoz szükséges terület nagysága 3.) szállítási, közlekedési utak helyszükséglete 4.) szerszámok, segédberendezések helyszükséglete Minimális terület (hegesztőfülkés munkahelyen) 4 m2. 5.) Világítás Minimálisan 200 lux. Finom hegesztés, forrasztás, műanyaghegesztés esetén 400-500 lux. Fűtés Nagy hőterhelés a fejlődő meleg miatt – izzadás – áramütés – páratartalom növekedés – kifáradás. Hegesztőhely célszerű hőmérséklete 15-16 o C. •

Szellőztetés Elegendő nagy légterű helyen természetes levegőcsere is elég lehet. Min 400 m3/hegesztő 4..10 alkalom óránként. •

1.) Ha a helyi elszívás nem kielégítő (pl. tartályban), vagy ólom, horgany (ötvözésű) anyagok hegesztésénél, vágásnál védőszűrős légzésvédő vagy frisslevegős készülék szükséges. Egyéni védőeszközök: 3.) Védőruha lángmentesített anyagból, hőálló talpú bakancs hegesztőkesztyű (kötelező, állandó viselet). 4.) Védőpajzs, illetve hegesztőszemüveg. Lánghegesztéshez felcsapható színszűrővel szerelt, oldalról is zárt szemüveg. 5.) Légzésvédő vagy frisslevegős légzőkészülék (kiegészítő felszerelés). 6.) Zajvédő eszközök (pl. vatta, füldugó, fültok – szükség esetén). A védőeszközök (felszerelés) megfelelő állapotáért és használatáért a hegesztő személyében felelős. Szervezés során gondoskodni kell: * Kollektív védőeszközök: 1.) Határolók - Fix falazat, lángmentesített ponyva, mozgatható ernyők. 2.) Elszívószerkezetek - Helyhez kötött alsó-, felső-, oldal- és peremelszívású hegesztőasztal, szállítható helyszíni füstelszívó. Karbantartás veszélyei: A hegesztőberendezések és biztonsági szerelvények javítását, karbantartását csak szakmailag megfelelően képzett szakember végezheti. Az eredetivel megegyező anyagok, alkatrészek beépítésére nagy figyelmet kell fordítani, a fokozott tűz- és balesetveszély elkerülése végett. Ellenőrzési kötelezettségek • Ellenőrzés, vizsgálat A hegesztőberendezés és a biztonsági szerelvények biztonságos működését időszakonként ellenőrizni kell, és az ellenőrzés tényét írásban rögzíteni kell.

Forrás: http://www.doksi.hu

GÁZHEGESZTÉS Gázhegesztő készülék : − pisztoly, égő − Gumitömlő − biztonsági szerelvény − palack, és vezetéki nyomáscsökkentő Gázellátó rendszer: − palacktelep, palackköteg és készülékei 3.) acetilénfejlesztő Ellátó vezetékek: − ellátó vezetékek tömörségi vizsgálata − ellátó vezetékek szerkezeti vizsgálata

¼ év 1 év

¼ év ¼ év ¼ év

1 év

1 év 3 év

A vizsgálatok elvégzésére legalább középfokú szakirányú szakképesítéssel és 5 éves szakmai gyakorlattal e feladattal megbízott személy vagy akkreditált intézmény jogosult.

Forrás: http://www.doksi.hu

1651-06/4 7. Állítsa össze a húsfeldolgozás munkafolyamatára vonatkozó minimális munkavédelmi követelményeket! A tétel kidolgozása során térjen ki az egyes részmunkafolyamatok minimális munkavédelmi követelményeire is! Információtartalom vázlata –

Alapanyagok veszélyei

–

Segédanyagok veszélyei

–

Technológiai műveletek veszélyessége

–

Munkaeszközök használatának kockázatai

–

Felhasznált szerszámok veszélyei

–

Munkavállalói kötelezettségek betartása

–

Alkalmazott védelmi megoldások –

Műszaki

–

Egyéni védőeszköz

–

Szervezéses

–

Karbantartás veszélyei

–

Ellenőrzési kötelezettségek

Alapanyagok veszélyei: 1. Fizikai veszélyek: Olyan veszélyes viselkedésű állat, amely a kezelőjére, valamint a vágóállatokra fizikai veszélyt jelent. A közvetlen baleseti veszélyforrást jelent az állatok vágóhídi viselkedése, elsősorban a nagytestű állatok és sérült állatok kezelhetősége. 2. Biológiai veszélyek: Főbb, állatról emberre terjedő betegségek: Lépfene: a bacilus elsősorban a növényevőket betegíti meg, de a sertés és az ember is fogékony iránta. Az állatok ürülékével kikerülő kórokozó a talajra jut, ahol évekig megőrizheti fertőzőképességét. A bőrre, légutakba, emésztőszervekbe kerülve fertőz. Megelőzés: nagy gondot kell fordítani a személyi higiénére, különös tekintettel a kézmosásra Sertésorbánc: Az ember sertésorbánca rendszerint sebfertőzés következtében jön létre. a betegség a bőrön, főleg a kézen jelentkezik kis csomók formájában, amelyek továbbterjedve egyre nagyobb bőrfelületeket lepnek el. A fertőzést - munka közben – elősegíti a bőrön előforduló sebzés, sérülés vagy a hámszövet fellazulása. Megelőzés: A megelőzést szolgálja az egyéni védőeszközök használata, a személyi higiéniai szabályok betartása. Segédanyagok veszélyei: - Forró víz: az állatok forrázására használják. o Veszély: A forrázó kádban lévő 59°C-os víz erősen szennyezett, ezért az égési sérülés mellett súlyos fertőzést okozhat. o Megelőzés: Nyitott forrázó kádon a forró víz freccsenése okozta balesetek megelőzése, illetve a benyúlás megakadályozására oldalmagasítást, be- és kiemelő szerkezetet kell készíteni, valamint figyelmeztető táblát kell elhelyezni a következő felirattal: VIGYÁZAT FORRÓVÍZ! FRECCSENÉS VESZÉLY! FERTŐZÉSVESZÉLY MIATT A KÁDB NYÚLNI TILOS! A baleset veszély csökkentés érdekében védőálarc, védőkesztyű, védőkötény és védőlábbeli viselése indokolt. -

Perzselő gáz: a sertés feldolgozás során alkalmaznak. o Veszély: Égési sérülés, gázszivárgás, robbanás veszély, keletkező égéstermék. o Megelőzés: Perzselő fejek szakszerű használata, gázszivárgás, hibás működés észlelése esetén a gázt azonnal el kell zárni, a perzselő berendezések felett célszerű elszívó ernyőt felszerelni.

Forrás: http://www.doksi.hu

Szén-dioxid gáz: szén-dioxidos kábítás o Veszély: Szén-dioxid gáz szivárgás o Megelőzés: A berendezés szén-dioxid szivárgását naponta üzemeltetés előtt ellenőrizni kell. A munkaterületen és a berendezés környezetében folyamatosan ellenőrizni kell a szén-dioxid gáz koncentrációját.

Fűszerek: fűszer előkészítés o Veszély: Erős fűszerkoncentráció o Megelőzés: A fűszer előkészítő helyiségben gondoskodni kell a folyamatos szellőztetésről. A fűszer-előkészítő helyiségben porkoncentráció nem érheti el az egészségre ártalmas értéket.

Technológiai műveletek veszélyessége: Vágóállatok kábítása: a munkáltatónak meg kell határozni az alkalmazott kábítási módnak megfelelő munkabiztonsági előírásokat. Az állatkábító berendezés nem jelenthet balesetveszélyt a kábítást végző személyre. - Mechanikus kábítás: beütő szeges és golyós kábítás A kábító pisztoly veszélyes üzemű munkaeszköz, ezért használata, karbantartása, folyamatos ellenőrzése szabályozott, felelősségteljes és körültekintő munkavégzést kíván A kezelők vizsgáztatásáról nyilvántartást kell vezetni. A kábító pisztolyt és töltényeket biztonságos tároló helységben és biztonsági zárral ellátott lemezszekrényben kell tárolni. A munkavégzés szünetében a kábító eszközt és a lőszert az arra kijelölt zárt tároló szekrényben kell elhelyezni. A kábítás munkaterületét az alábbi figyelmeztető táblával kell megjelölni: VIGYÁZAT! A HELYISÉGBEN LŐFEGYVERES KÁBÍTÁS FOLYIK! IDEGENEKNEK BELÉPNI ÉLETVESZÉLYES ÉS TILOS! A kábító eszközt bármilyen rendellenes működése esetén tovább használni tilos! Az eseményről jegyzőkönyvet kell felvenni és a fegyvert be kell vizsgáltatni. A kábító eszközt szétszedés nélkül a kezelőnek kell karbantartani. A kábító eszközt időszakosan felülvizsgálatra el kell küldeni. -

Elektromos kábítás: elektromos kábítás csak olyan kábító berendezéssel történhet, amelynek szerkezete kizárja a kezelőszemélyzet véletlen érintkezését a feszültség alatt álló részekkel. Az elektronikus kábítót csak feszültségmentes állapotban szabad tisztítani és javítását csak villamos végzettségű szakember végezheti. Szén-dioxidos kábítás: a szén-dioxidos kábító berendezés területére belépni csak o a szén-dioxid gáz betáplálás elzárása, o a szellőztetőventillátor beindítása, o a gép indításának megakadályozása, o a szén-dioxid gáz eltávozásának méréssel történő ellenőrzés után és a műveletet biztosító, felelős személy jelenlétében szabad.

Forrázás: A sertés forrázás során fő veszélyt a forró víznek a kezelőre fröccsenése, ráfolyása jelenti. Ez ellen zárt technológiával és megfelelő személyi védőeszközökkel (gumicsizma, védőkötény, védőkesztyű, arcvédelem) lehet védekezni.

Magas pályás szállítás: A magas pálya kocsikat tilos összeütköztetni, egyszerre csak egy kocsit lehet terhelve tolni. A terhelhetőséget súlyban és darabszámban a pálya mentén jól láthatóan fel kell tüntetni. Láncszakadás megelőzésére a meghajtó egységbe túlterhelés gátló szerkezetet (megcsúszó tengelykapcsoló, nyíró stift) kell beépíteni. A magas pálya nyomvonalában a kezelő helyeken biztonsági kapcsolókat kell elhelyezni. Indítás hangjelzés vagy zajos helyeken fényjelzés. A berendezés használatánál védősisakot kell viselni. A váltók és a sínvég zárak ellenőrzésének módját és gyakoriságát munkáltatói utasításban meg kell határozni.

Forrás: http://www.doksi.hu

Kézi előtolású daraboló berendezések (állványos szalagfűrészek és körfűrészek): csak olyan anyagnyomó készülékkel és védőburkolattal üzemeltethetők,amelyek megakadályozzák a veszélyes tér akaratlan megközelítését és távol tartják a darabolást végző személy kezét a vágó éltől. - A szalagfűrészekkel történő munkavégzés fokozott figyelmet igényel, mert a vágni kívánt anyagot kézzel kell a rögzített vagy csúszó toló asztalra helyezni és az anyagnyomóval, illetve a toló asztalon lévő hátfal segítségével a fűrészlap vágási felületéhez nyomni és szétvágni. Csak olyan szalagfűrész üzemeltethető, amelyen a fűrészlaphoz a vágóhelyen kívüli hozzáférést zárt gépburkolat, illetve eltávolítható vagy lecsapható toló asztal megakadályozza. - A körfűrészgépekkel történő vágás fokozottan balesetveszélyes tevékenység , mert a vágni kívánt anyagot kézzel kell a toló asztalra helyezni, majd az anyagnyomóval a körfűrészlap vágási felületéhez nyomni és szétvágni. A vágóhelyen kívül és a toló asztal fölött meg kell akadályozni a körfűrészlap fogaihoz való hozzáférést, olyan védőberendezéssel (például rögzített védőburkolattal), amely a toló asztal fölött – a körfűrészlap vágóterének kivételével – fedi a körfűrészlapot. A körfűrészlaphoz való hozzáférést a toló asztal alatt is meg kell akadályozni. A gép körfűrészlap védőberendezése nélkül nem üzemeltethető. Ha a körfűrészlap cseréje csak a védőburkolat és az anyagnyomó eltávolításával történhet, akkor a védőburkolat reteszelését – a csere után – ellenőrizni kell. A toló asztal, a forgácsgyűjtő edény és a forgácseltávolító lap reteszelő rendszerét folyamatosan ellenőrizni kell. A használati utasításban a gyártó által a felhasználó számára közölt utasítások szerint kell a reteszelő készülék ellenőrzését elvégezni. A védőburkolat reteszelő kapcsolójának működése után a körfűrészlapnak a lehető leghamarabb meg kell állni, de a megállási idő nem lehet hosszabb 4s-nál. Meg kell akadályozni a hozzáférést a körfűrészlaphoz a vágóhelyen és a kihordó oldalon. A hajtórendszeren a veszélyes helyekhez való hozzáférést reteszelt vagy rögzített védőburkolattal kell megakadályozni. Fűrészgépen dolgozónak tilos lánckesztyűt használni!

Késsel végzett műveletek: -A késsel végzett munkához olyan nagyságú teret kell biztosítani, hogy az egyes műveleteket végző személyek saját magukat és munkatársaikat ne veszélyeztessék. A védelmet egyéni védőeszközök használatával kell és lehet biztosítani. Hatékonysága a védőeszközök rendeltetésszerű használatától, az ellenőrzéstől és a munkavállaló magatartásától függ. A munka során elsődlegesen a műveletet végző kezének védelmét: a bal kezén 5 ujjas lánckesztyű és alkarvédő használatával kell biztosítani a jobb kéz védelmére pedig - itt általában a kés megakadása miatt a kéznek pengére történő lecsúszása fordul elő – csúszásgátló markolattal ellátott kést kell használni. A súlyos kimenetelű mell-, has-szúrások megelőzésére hasvédőkötény, lánckötény szolgál. Az egyéni védőeszközök használatát maradéktalanul meg kell követelni.

Darálás, aprítás: A darálógép kézi beadagolását csak a géphez tartozó tömőeszközzel szabad végezni. Meg kell akadályozni a darálócsigához való hozzáférést az etetőtorokban. Az etetőtorkon a torok felső pereme és a darálócsiga közötti távolság 100mm legyen a 46mm toroknyílás-átmérőjű húsdarálók esetén. A 46mm-nél nagyobb 56mm toroknyílás-átmérőjű húsdarálók esetén 120mm legyen. A gép közelében, jól látható helyen a TÖMŐFA HASZNÁLATA KÖTELEZŐ! feliratú figyelmeztető táblát kell kifüggeszteni. A darálót úgy kell beállítani, hogy a levehető tálca vagy a védőlemez eltávolítása után, a darálócsiga üres állapotban 2 s-on belül álljon meg. Ha a darálótárcsa furatainak átmérője 8mm vagy ennél nagyobb, a gépet csak felszerelt védőcsővel szabad üzemeltetni. A betöltő garattal és etetőcsigával rendelkező húsdarálót csak a garatába beépített, benyúlást akadályozó védőberendezéssel (fedél, rács, keret stb.

Forrás: http://www.doksi.hu

szabad üzemeltetni. A betöltő garaton lévő reteszelt fedél elülső peremének 50mm-re való felemelése után a húsdarálónak – üres állapotban – 4 s-on belül meg kell állnia. -

Keverés: A keverőgép forgó keverőelemei közé kézzel vagy bármely eszközzel benyúlni tilos. A keverőgépek összeforgó, illetve körbeforgó keverőkarjaihoz a balesetveszélyes hozzáférést fedél vagy védőrács akadályozza meg. A keverőgépet csak a fedelének akaratlan lecsapódását megakadályozó biztonsági berendezéssel szabad üzemeltetni. A homlokürítős keverő berendezés ürítőnyílásánál a reteszelt védőcső megakadályozza a benyúlást a keverőelemek közé. Tilos a működő keverőgépbe benyúlni a felboltozódás megszüntetésére.

Zsírolvasztás: Az olvasztott forró zsírba tilos nyersanyagot utántölteni. A zsírolvasztásnál kézi keverést és kiszedést csak hőszigetelő anyagból készült nyéllel, fogóval ellátott kéziszerszámmal szabad végezni. A kéziszerszám nyele olyan hosszú legyen, hogy munka közben a munkavállaló ne kerülhessen közel a forró anyaghoz, illetve a fröccsenő anyagtól védve legyen.

Töltés: A töltést a hidraulikus töltőgéppel csak a gép fedelének biztonságos lezárása után szabad megkezdeni. A töltődugattyú és a kiömlő nyílás közötti nyírási pont elkerülésére a végpontban lévő dugattyú töltőnyílásánál horony van kiképezve. A töltő tölcsér nyitott állapotában a berendezés nem indítható.

Füstölés: A füstképző berendezést csak a kijelölt munkavállaló üzemeltetheti A füstölőhelyiség ajtajának belülről is nyitható állapotát rendszeresen ellenőrizni kell. A zárt rendszerű füstölésnél meg kell akadályozni a robbanásveszélyes füst- kon-centráció kialakulását. A füstmérgezés elkerülése miatt megfelelő szellőző berendezést is alkalmazni kell.

Csomagolás: Tilos az üzemelő zsugorfóliás csomagoló gépbe benyúlni, mert a sütőlap és a zsugoralagútban lévő fűtőtest érintésekor a munkavállaló égési sérülést szenvedhet. A mélyhúzásos csomagológép körkéseit borító reteszelt védőburkolat megakadályozza a vágási baleseteket.

Hűtőtárolás: Minden hűtőteremben, fagyasztókamrában meg kell oldani a bezárás veszélyének elhárítását. Kötelező az áramszünet esetén is működő jelzőrendszer (jelzőcsengő stb.) alkalmazása, amely a hűtőgépházban és a hűtőtárolók előterében, hűtőirodában jelez, ahol kötelező a gépkezelői, illetve állandó személyi jelenlét. Az ajtók befagyását a találkozó felületek fűtésével kell meggátolni. Biztosítani kell a kívülről bezárt ajtó belsőoldalról – segédeszköz nélküli – nyitha-tóságát . A gépi működtetésű ajtóknál – az ajtófelületek közé bezárás megakadályozása céljából – automatikus visszanyitó – szerkezetet kell felszerelni. Hűtőterekben különös veszélyt jelenthet a kiömlő ammónia. Ammóniaszivárgás, ömlés figyelmeztetésére, ammóniaömlést jelző berendezéseket kell felszerelni. Az ammóniával elárasztott helyiségbe az ammóniaömlés megszüntetése céljából csak megfelelő légzésvédő készülékkel szabad bemenni a használatot jól ismerő munkavállalónak. Szűrőbetétes gázálarc csak menekülésre használható. Az ammónia és levegő keveréke 12-25tf% koncentrációnál robbanásveszélyes. Fontos, hogy a hűtőgépek kezelését és javítását csak megfelelő szakmai végzettséggel és munkavédelmi ismeretekkel rendelkező személy végezheti.

Az üzemi takarítás és tisztítás munkabiztonsági feltételei: A takarító berendezéssel történő tisztítás során védőszemüveg és védőálarc használata kötelező. Tilos a takarító berendezés permetezőfejét személyek felé fordítani. A nagynyomású takarító berendezések használata során nem érheti vízsugár a villamos szerelvényeket.

Forrás: http://www.doksi.hu

A munkáltatónak meg kell határozni a tisztítószerek alkalmazására és tárolására vonatkozó munkabiztonsági követelményeket. A munkáltató köteles gondoskodni arról, hogy a munkavállaló rendelkezzen a takarítás és tisztítás egészséget nem veszélyeztető, biztonságos követelményeinek elméleti és gyakorlati ismereteivel. Fertőtlenítéshez és takarításhoz a munkavállalók részére biztosítani kell a munkáltató által meghatározott, a felhasználásra kerülő vegyszerre a használati utasításban előírt vagy ennek hiányában, a munkáltató által meghatározott egyéni védőfelszerelést Az élelmiszer-ipari gépeket érő nedves környezeti hatások és nedves tisztítási módszerek növelik az áramütés veszélyét. Munkaeszközök használatának és felhasznált szerszámok kockázatai: A csukló és alkar kés által okozott szúrása Kéz kés által okozott szúrása és vágása Gáz perzselésnél égési sérülés és robbanás veszély Forró víz, zsír fröccsenés, égési sérülés Magas pályás szállítás Állványos szalagfűrészek és körfűrészek veszélyei Darálás, aprítás veszélyei Ártalmas füst koncenráció Ammóniaömlés Veszélyes anyagokkal (tisztítószerek, fertőtlenítőszerek) történő munkavégzés Áramütés veszélye Munkavállalói kötelezettségek betartása: A munkavállaló csak biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban végezhet munkát. Az egészséget nem veszélyeztető szabályokat be kell tartania, munkavédelmi oktatáson részt kell vennie Munkakezdés előtt köteles a rendelkezésére bocsátott munkaeszközök biztonságos állapotáról meggyőződni, azt rendeltetésüknek megfelelően használni, számára meghatározott karbantartási feladatokat elvégezni. A munkavállaló köteles Az adott technológiai folyamtatokhoz előírt egyéni védőeszközöket rendeltetésének megfelelően használni, egészséget és testi épséget nem veszélyeztető ruházatoz viselni. Köteles munkaterületen fegyelmet, rendet, tisztaságot tartani; rendellenességet, balesetet azonnal jelenteni. Mindezek végrehajtását a munkáltató köteles ellenőrizni. Gépet, berendezést üzemeltetése alatt tilos ellenőrzés nélkül hagyni, kivéve, ha elzárt, hozzá nem férhető helyen van, vagy működés közben bekövetkezett meghibásodása senkit sem veszélyeztet Alkalmazott védelmi megoldások: Műszaki: Technológiai műveletek veszélyessége fejezetben tárgyalva van. Egyéni védőeszköz: Technológiai műveletek veszélyessége fejezetben tárgyalva van. Szervezéses: Húsipari létesítmény, munkahely, technológia üzembe helyezése, alkalmazása és korszerűsítése során a hatályos jogszabályok, a szabványok vagy ezzel egyenértékű más műszaki megoldások vonatkozó előírásai szerint kell eljárni. A munkavégzés személyi feltételeinek biztosítása. Vágóállat levágását, húsának feldolgozását, húsipari berendezés kezelését csak olyan személy végezheti, aki a külön jogszabályban meghatározott szakmai végzettséggel rendelkezik, valamint megfelel a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről, továbbá a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről szóló külön jogszabályokban előírt feltételeknek, és elsajátította a biztonságos munkavégzés követelményeit. Karbantartás veszélyei: Gépen, berendezésen javítás, karbantartás és tisztítás csak a gép, berendezés kikapcsolt (hálózatról leválasztott) és bekapcsolás ellen biztosított helyzetében szabad végezni, a külön jogszabályban foglaltak szerint. A gépet, berendezést csak olyan személy tarthatja karban, aki elsajátította és alkalmazza a használati utasításban foglalt kezelési és karbantartási szabályokat. Villamos berendezés karbantartását csak szakképzet munkavállaló végezheti.

Forrás: http://www.doksi.hu

Ellenőrzési kötelezettségek: A munkáltató határozza meg a gépek, berendezések ellenőrzésének rendjét és ki kell terjednie: villamos biztonságtechnikai követelmények, villámvédelem feladatvégzéssel összefüggésben keletkező veszélyekre, ártalmakra alkalmazott gépek, berendezések állapotára nagy kiterjedésű fémszerkezeteken használt kisgépek villamos biztonságtechnikájára gépkönyvi követelmény teljesülésére, karbantartásuk meglétére gépek, berendezések időszakos biztonsági felülvizsgálatának meglétére

Forrás: http://www.doksi.hu

1651-06/4 8. Állítsa össze a fémipari esztergálás munkafolyamatára vonatkozó minimális munkavédelmi követelményeket! A tétel kidolgozása során térjen ki az egyes részmunkafolyamatok minimális munkavédelmi követelményeire is! A fémipari esztergálás lényege a felesleges anyag leválasztása az alapanyagról, villamos meghajtású motorról viszik át a forgó mozgást rendszerint a megmunkálásra kerülő munkadarabra, míg a megmunkáló-szerszám vízszintes munkát végez. Alapanyagok veszélyei A megmunkálandó fémek esetlegesen nagy – súlya – mérete Segédanyagok veszélyei A megmunkáláshoz használt hűtőfolyadékok – irritatív hatása Technológiai műveletek veszélyessége - A keletkező forgácsok veszélyei alapanyagtól függően a. folyóforgács b. pattogó forgács - Munkadarab extrém mérete - Kivágódás veszélye - A munkadarab, munkadarabrészek vagy gépalkatrészek váratlan mozgása, kiszakadás, kirepülése a gépből a megmunkálás alatt. - Megfogási v. felcsavarási veszély - A forgó elemek behúzás veszélye, felcsavarhatják a ruházatot, elkaphatják a hajat, ékszert és kiálló testrészeket. - A munkadarabba beakadó kesztyű v. ruházat magával rántja a dolgozót. - Villamos érintkezés, zárlatos berendezés v. kabantartásnál szigeteletlenül, elzáratlanul hagyott elektromos alkatrészek érintése - Zaj ártalom, éles, magas hangok - Egészségtelen testtartás és megerőltetés - Energiaellátás kimaradásából fakadó veszély pl.: akaratlan elindulás Munkaeszközök használatának kockázatai - A fent említett veszélyek előfordulásával számolni kell azok előfordulásának valószínüsége, kockázata reális. A kocázatok értékelésénél érdemes az alábbi kérdéseket is számba venni:

Szilárdan rögzíthető-e a helyhez kötött gép gépállványa a padozathoz? Kellően szilárdan rögzítették-e a szerkezeti részeket? Ellátták-e a gépet automatikus fékberendezéssel? Kizárt-e a fékezés bekapcsolt hajtásnál? Egyenáramú fékezés van-e a villamos féknél? Van-e szilárd szerszám védőburkolat? Fedi-e a védőburkolat a szerszámot? Ép szerszámot használnak-e? Feltüntették-e a gépi előtolású szerszámon, jól olvashatóan és maradandó kivitelben a gyártó/forgalmazó nevét, a legnagyobb fordulatszámot, a szerszám paramétereit, az egy darabból készült és összetett szerszám anyagának csoportjelét és a MEC jelet (a gépi előtolásra vonatkozik)? Feltüntették-e a kézi előtolású gép szerszámán, jól olvashatóan és maradandó kivitelben a gyártó/forgalmazó nevét, a fordulatszám-tartományt, a szerszám méreteit és a MAN jelet (a kézi előtolásra vonatkozik)? Dinamikusan kiegyensúlyozott szerszámot használnak-e?

Forrás: http://www.doksi.hu

Kizárt-e a gyárilag megengedett legnagyobb méretű szerszámnál nagy méretű szerszám gépre felfogásának lehetősége? Csak akkor indul-e a gépi előtoló berendezés előtoló motorja, ha a befogott anyagtengelyt hajtó motor már működik? Teljesíti-e a vezérlés a következő leállítási sorrendet: először a gépi előtoló berendezés energia ellátásának megszüntetése, majd a tokmánytengely leállítása, ezután a fék bekapcsolása, majd –villamos féknél- a fék kikapcsolása időkésleltetéssel, végül a gépi hajtás energia ellátásának megszüntetése? Különválasztották-e a gépi előtoló berendezés leállítását a gép leállításától? Kizárt-e a gép önműködő újraindulása feszültség kimaradás után, a feszültség visszatértekor? Van-e megfelelő véletlen érintés elleni védelem? Megfelelő-e a villamos berendezés érintésvédelme? Szabványos-e a szerelés? Zárható leválasztó kapcsolót alkalmaznak-e, ha a gép villamos fékkel van ellátva? Legalább 600 mm magasan helyezték-e el a padlószint felett a villamos működtetésű kezelőelemeket? Legalább 50 mm-rel az asztal felső felülete alatt, az adagoló oldali gépasztal oldalán helyezték-e el az indító és a leállító kezelőelemeket? Az indító kapcsoló közelében helyezték-e el a vészkikapcsolót a gépen, illetve a vezérlőtáblán? Van-e normál leállító kezelőelem? 1,8 m-nél kisebb-e a távolság a mozgatható vezérlőtábla felső éle és a padlószint között? Gondoskodtak-e arról, hogy –villamos fékes gépnél- a leválasztó főkapcsoló és az üzemi leállító kapcsoló ne kerüljön a vezérlőtábla ugyanazon oldalára? Az elemek – kialakítása megfelel-e a funkciójuknak? – elrendezése megfelel-e a gépkezelés módjának? – megfelelően megjelöltek-e színnel, felirattal? – jól megkülönböztethetők-e? – jól hozzáférhetőek-e? – jelzései jól olvashatóak-e? A gépnél mért hangnyomásszint alatta marad-e a megengedett határértéknek? Alkalmaznak-e rezgéscsillapító alátéteket a gépváz felfogó/rögzítési helyein? Van-e gépi adattábla? Megfelelőek-e színjelölések – a védőburkolatokon, – a kiálló géprészeken, peremeken, – a kenési helyeken? A gépen elhelyezték-e a biztonsági és technológiai jellegű feliratokat, jeleket? A kezelőhely elrendezése lehetővé teszi-e a gép biztonságos kezelését, kiszolgálását? Kizárt-e a kezelési járófelületen a botlás, elcsúszás, el/lesés lehetősége? Belátható-e a gép a kezelőhelyről? Van-e vészleállító a kezelőhelyen? Hozzáférhetők-e a kenési, karbantartási, ellenőrzési helyek? Elegendő-e a hely a géprészek leszereléséhez, cseréjéhez? Biztonságosan megszüntethető-e a villamos energiaellátás a karbantartás, javítás elvégzéséhez? Van-e hozzáférhető üzemeltetési dokumentáció/használati utasítás? Van-e hozzáférhető kezelési és karbantartási utasítás? Az utasítás(ok) tartalmazzák-e – a telepítés, – az üzembe helyezés, – az üzemeltetés, – a kezelés, – az ellenőrzés, – a karbantartás, kenés, – a javítás

Forrás: http://www.doksi.hu

– a leszerelés, tárolás, – a vészhelyzeti eljárás tudnivalóit? Rendelkezésre állnak-e a szükséges minőségügyi iratok, bizonylatok? Rendelkezésre állnak-e zajmérési, villamos biztonságtechnikai mérési jegyzőkönyvek illetve másolataik? Felhasznált szerszámok veszélyei – – – – –

Fentiekből adódóan csak a célnak megfelelő előírásszerűen alkalmazott szerszám fogadható el, egyébként is fennáll törésveszély kirepülés veszély elmozdulás veszély kopás öregedés

Alkalmazott védelmi megoldások Műszaki védőburkolat reteszelések vészkikapcsoló megfelelő környezeti feltételek biztosítása Egyéni védőeszköz bőr védőkesztyű, vágó, szúró és mechanikai hatás ellen védő mechanikai védőszemüveg védőbakancs hallásvédő füldugó Szervezéses pihenőidők munkautasítás munkavédelmi szabályzat kockázatértékelés felülvizsgálatok Napi munkavállalói munkáltatói Időszakos munkáltatói Oktatás - a gép beállításának és üzemeltetésének elvei, beleértve a helyes használatot - munkadarab biztonságos kezelése - a biztonsági berendezések helyes beállítása, megléte és működése - az egyéni védőeszközök használata a kéz, fül és a szem védelmére. - a megfelelő öltözék használatára Karbantartás veszélyei: - Karbantartáskor energialeválasztásról gondoskodni kell. Szükség esetén zárható főkapcsolóval kell a gépet ellátni. Amíg a gépet javítják, szigorúan tilos áram alá helyezni. Kivéve, ha a javítás során szükség van a vezérlő feszültségre. - Veszélyt jelenthet az alkatrészek leesése, különféle mechanikai sérülések: vágás, szúrás, becsípődés. Csúszásveszély a kenőolajak miatt. Ellenőrzési kötelezettségek: A műszak megkezdése előtt a munkát közvetlenül irányító vezető köteles ellenőrizni, hogy a karbantartási munkák befejeződtek-e.

Forrás: http://www.doksi.hu

- A javítási munka céljából ideiglenesen eltávolított védőburkolatok, korlátok és egyéb a biztonságos munkavégzéshez előirt védőberendezés a helyére került-e. - A munkavállalók munkára képes állapotát valamint az egyéni védőeszközök használatát. - A gépeket időszakos érintésvédelmi és munkabiztonsgi vizsgálatnak kell alávetni.

Forrás: http://www.doksi.hu

1651-06/4 9. Állítsa össze a gumigyártás munkafolyamatira vonatkozó minimális munkavédelmi követelményeket! Atétel kidolgozása során térjen ki az egyes részmunkafolyamatok minimális munkavédelmi követelményekre is! Információtartalom vázlata Gumi:

- Alapanyaga a Hevea-félékből kinyerhető latex. Ennek az anyagnak a koagulásával majd szárításával nyerik azt a poliizoprént, melynek vulkanizációja igen jó tulajdonságú anyagot a gumit adja. A tulajdonságok javítása korommal és egyéb vegyi anyagokkal történik. Alapanyagok veszélyei: -kén-vulkanizáló szer -Gyorsítók -Aktivátorok-cinkoxid ZnO² -késleltetők -Töltő anyagok -korom –a tudő hörgőiben lerakodik -ásványi v. fehértölőanyag -öregedésgátlók - pakura, paraffin olaj, Bitumen -antioxidánsok-lángvédő anyagok-fémoxidok,-finom por alakba belélegezve veszélyesek -fagyásgátlók-szerves észterek-belélegezve bekerülhet a vérrendszerbe és idült mérgezés és kóros elváltozásokat okoz a vérképző szervekben. -textíliák -lágyítók Segédanyagok: szervezetbe.

-ragadást gátló anyag-talkumkaolin-cinksztearát -oldószerek-benzin ,benzol,klórozott szénhidrogének.-légzőszerven keresztül szívódik fel a

Technológiai műveletek veszélyessége -Keverés -Veszélyei - Benyúlás. -Mozgó géprészeknél védőrács v. burkolatot kell alkalmazni, amely meggátolja a gép működése közben a benyúlást. Ezen felül a burkolat villamos reteszelése is szükséges ha nyitható fedél v. ajtó van a burkolaton. -Keverőgépek -Hengerszékek -Gumioldó gépek -Itató és kenőgép -Kalander -Csíkravágó gép -Drótperem készítő -Gumiabroncs felépítő gép -Vulkanizáló berendezések Keverőgép,hengerszékek,gumioldó gépek. -Zárt keverőgépbe az egy keveréshez szükséges szilárd anyagok beadagolását egységcsomagokba mérve emelős szerkezettel vagy szállítószalaggal kell megoldani. -Folyékony anyagokat bemérőtartályon keresztül zárt csővezetéken kell adagolni. -Gép összes nyílását elszívóberendezéssel kell ellátni. A porleválasztó berendezést külön helyiségbe kell elhelyezni. -Ha a keverőgéphez hengerszék kapcsolódik, az anyag elvételéhez hűtő darabolót kell alkalmazni -Gumioldó gép fedelét a keverő meghajtásával reteszelni kell! -Oldatkészítésre csak alsó leeresztésű gép alkalmazható,a leeresztő csonknál a benyúlást meg kell akadályozni. -A kész oldatot földelt zárható fedelű emelővel mozgatott fém tartályba kell leereszteni. A gumioldat tárolását szétmerését és csomagolását külön-külön helyiségbe kell végezni.

Forrás: http://www.doksi.hu

Munkaeszközök: -Kéziszerszámok: -Különféle vágó és nyíró és leszúró szerszámok-Szúrás és vágás veszély -Javítását, élezését csak erre képesített szakember végezheti, kivéve ha ha a szerszám élezését menetközben a gépre szerelt élezőberendezéssel a kezelő is veszélymentesen tudja végezni, forgó mozgó alkatrészeket nem tudja érinteni és a munkahely légtere nem tűz és robbanásveszélyes. Munkavállalói kötelezettségek. -18.-életév betöltése -arra a gépre berendezésre kioktatott,begyakorolt,szakmai és munkavédelmi ismeretekkel rendelkező vizsgát tett dolgozó foglalkoztatható -orvosi alkalmasság -A műszakváltás a helyszínen történjen! Védelmi megoldások: Műszaki -Gépeket csak az előírt védelmi berendezések kifogástalan működése esetén lehet üzemeltetni. Mozgó géprészeknél védőrácsot kell alkalmazni. Védőburkolaton lévő ajtó, nyílás a kezelő által történő eltávolítása nyitása szükséges olyan reteszelést kell alkalmazni amely meggátolja a veszélyes géprész érintését. -kezelőrésznél meg kell akadályozni a veszélyes térbe nyúlást -vészleállító berendezés alkalmazása -továbbforgásos berendezésnél a hatásos fékezést kell alkalmazni-összeforgó hengerpárnál a henger szétnyílását is meg kell oldani és a kézzel történő visszaforgatási lehetőséget is biztosítani kell. Védelmi módok: -elsődlegesen kollektív védelem alkalmazása –(Pl. elszívók alkalmazása, burkolat ) -kevésbé veszélyes technológia kialakítása -kevésbé veszélyes anyagok alkalmazása -a munkavállalóra eső hatások csökkentése (ne 8-rát tartózkodjon a veszélyes munkatérben) pihenőidők betartása. Egyéni védőeszközök: -Légzésvédelem-különböző oldószerek és por ellen -kéz védelme (meleg, vágás ellen) Karbantartás veszélyei: -ismétlődő munkákhoz műveleti utasításokat kell kiadni -tűzvédelmi besorolásnak megfelelően meg kell adni a karbantartás,hegesztési vagy más szikrát adó illetve myílt lánggal járó tevékenység biztonságos végrehajtásának követelményeit. -Beszállásos, hegesztés v. nyílt lánggal járó munkaengedély csak egy meghatározott munkára és egy meghatározott műszakra adható. -Ha a munka megszakításokkal folytatódik, a karbantartó eszköznek az üzem területéről való elszállítását v. zárt helyre történő elhelyezését biztosítani kell. -munkaidőn kívül csak rendkívüli esetben adható ki engedély, az üzem részéről a műszaki ellenőrzésnek biztosítva kell lennie. -amennyiben a gépet karbantartás, javítás során védőburkolat v. reteszelés kiiktatásával kell járatni a munkát irányító művezető gondoskodni köteles az akaratlan ráindítás meggátolásáról. Ellenőrzési kötelezettségek: -gépek, berendezések műveleti kezelési utasításában is meg kell határozni hogy a berendezés annak biztonsági berendezéseit és műszereit milyen időnként ki és milyen módon köteles ellenőrizni felülvizsgálni és azokon közepes vagy nagyjavítást végezni. -Nyomástartó berendezések, tömörségi, szerkezeti és nyomáspróbája, biztonsági szerkezeteinek időszakos felülvizsgálata. -Emelő berendezések (daruk, targoncák) függesztékek, kötöző elemek időszakos felülvizsgálata. -Szellőző és elszívó berendezések vizsgálata karbantartása. -Világítás tartalékvilágítás, irányfény karbantartás -Állványok , polcok terhelhetőségének meghatározása. -különböző légzésvédők felülvizsgálata. -Gépek zaj és rázkódásának felülvizsgálata

Forrás: http://www.doksi.hu

-Gépek védőburkolatának megléte, reteszelés, riasztó jelző és egyéb védelmi berendezés állapotának műszeres vizsgálata -Gépek villamos, időszakos felülvizsgálata,

Forrás: http://www.doksi.hu

1651-06/4 10. Állítsa össze a műanyag fröccsöntés munkafolyamatára vonatkozó minimális munkavédelmi követelményeket! A tétel kidolgozása során térjen ki az egyes részmunkafolyamatok minimális munkavédelmi követelményeire is! Információtartalom vázlata A műanyag termékek alkalmazása, felhasználása az elmúlt évtizedekben rohamosan fejlődött. Kedvező tulajdonságaik alapján az élet szinte minden területén alkalmazhatók, az iparban pl. maró anyagok tárolására a hagyományos törékeny üveg edény helyet, vagy az építő iparban szigetelő anyagoknak, nyílászárokként, de említhető a közművezetékekhez alkalmazott, nagyobb nyomásnak is ellenálló műanyag csővezetékek elterjedt alkalmazása. A háztartási eszközök széles köre szintén bizonyítja a műanyag termékek elterjedését is igen széles körű használatát. –

Alapanyagok veszélyei

Veszélyes anyagok ártalmai , veszélyei: a polimerek önmagukban nem veszélyes anyagok. A hő bomlás lehetőségével járó technológiáknál ezért felszabadulhat veszélyes gáz, gőz. Por ártalommal is számolni kell és ismerni kell a különböző adalékanyagokat. –

Segédanyagok veszélyei

–

Technológiai műveletek veszélyessége

A sajtoló, fröccssajtoló, fröccsöntő és fúvógépek présasztalaira négyzetcentiméterenként akár többtonnányi szerszámzáró nyomás hat. Géprészek, anyagok magas hőmérséklete a műanyag feldolgozás sajátos veszélyforrása. Égési sérülés a következménye. Csúszás, elesés, botlás veszélyei. Statikus feltöltődés. Zaj ártalom. Tűz és robbanás veszély. Mechanikai veszélyek a forgó, mozgó berendezések. A késztermék még meleg, égési sérülést okozhat. Munkaeszközök használatának kockázatai Veszélyes munkaeszközöknek minősülnek munkavédelmi szempontból. A fröccs-sajtolás elvben azonos a következőkben ismertetett fröccsöntéssel, azonban az alkalmazott gépek jelentősen eltérnek egymástól. Ezen kívül fröccs-sajtolással hőre keményedő anyagokat, míg a következő eljárással hőre lágyuló műanyagokat dolgoznak fel. –

Felhasznált szerszámok veszélyei

A fröccsöntő gépek legveszélyesebb területe a szerszámtér. Speciális veszélyt jelenthet a szerszám cseréje, amelyet a géphez telepített emelőszerkezetek végzik. Leesés, rossz kötözés miatti lezuhanás a munkavállalót és a környezetben tartózkodót egyaránt veszélyeztetheti. –

Munkavállalói kötelezettségek betartása

A biztonsági berendezések üzembiztos működésének ellenőrzése napi feladat. –

Alkalmazott védelmi megoldások –

Műszaki

A szükséges védőburkolatok alkalmazása. A működő berendezések üzem közbeni benyúlás lehetőségének megelőzése érdekében a reteszelt záró-nyitó elemek (ajtók, nyílás stb.) kialakítása. Kétkezes indítás, védőrács alkalmazása, a késztermék automatikus kidobása, a présformából, adagolás automatizálása. –

Egyéni védőeszköz

Kesztyűk, bakancs, szemüveg, álarc, munkaruhák, hallásvédő eszközök. –

Szervezéses

Kezelő állások biztonságos kialakításával, az elcsepegő olaj haladéktalan eltávolításával, a rendezett anyag és késztermék tárolásával, a munkahelyi rend tisztasága fenntartásával megelőzhető. Sztatikus feltöltődés megelőző módszerek alkalmazása, adalék anyagokkal, a fémszerkezetek földelése. –

Forrás: http://www.doksi.hu

–

Karbantartás veszélyei

Forró szerszámok, beragadt műanyag darabok, eltávolítása tisztítás közbeni benyúlás veszélyei. Ellenőrzési kötelezettségek Napi időszakos ellenőrzés.

Forrás: http://www.doksi.hu

1651-06/4 11. Állítsa össze a faipari gyalulás munkafolyamatára vonatkozó minimális munkavédelmi követelményeket! A tétel kidolgozása során térjen ki az egyes részmunkafolyamatok minimális munkavédelmi követelményeire is! Információtartalom vázlata – – – – – – – – – – – –

Alapanyagok veszélyei Segédanyagok veszélyei Technológiai műveletek veszélyessége Munkaeszközök használatának kockázatai Felhasznált szerszámok veszélyei Munkavállalói kötelezettségek betartása Alkalmazott védelmi megoldások Műszaki Egyéni védőeszköz Szervezéses Karbantartás veszélyei Ellenőrzési kötelezettségek • Alapanyagok veszélyei 2.

tűz és robbanásveszély porrobbanás veszélye 3. Faporok testfelülettel való érintkezése és belégzése a. rákkeltő szaglószervi és légzőszervi elváltozások kb. 40 szer nagyobb esély a rákra, mint a nem fával dolgozóknál hosszú lappangási idő (akár 30-40 év) b. izgató • légutak, tüdő • szem és orr nyálkahártya • bőr – kiütés, gyulladás, allergia c. robbanásveszély Érzékenység • Bőrérzékenység • Légúti érzékenység A légutakban és a tüdőben kiváltott reakciók három fő kategóriája: • Pl.: azbesztózis vagy a szilikózis: a légzőszervekben lerakódott rostok és részecskék okozzák. • A munkahelyeken használt különböző típusú természetes és szintetikus anyagok szintén allergiás légzőszervi megbetegedéseket, foglalkozási asztmát, rhinitist vagy alveolitist okozhatnak. • A légzőszervi irritációt okozó anyagok, így például a környezetből belélegzett por, rohamokat válthatnak ki azoknál, akik korai stádiumban levő asztmában szenvednek. Ebben az esetben az egyén nem mutat túlérzékenységet az adott anyagra, de a roham összefüggésbe hozható a munkával. Technológiai műveletek veszélyei 1. 2. 3.

Kivágódás veszélye A munkadarab, munkadarabrészek vagy gépalkatrészek váratlan mozgása, kiszakadás, kirepülése a gépből a megmunkálás alatt. Visszavágódás veszélye A kivágódás különleges esete, amely a munkadarabnak, munkadarabrészeknek vagy gépalkatrészeknek a gépből a megmunkálás alatti, az előtolással ellentétes irányú, váratlan mozgása. Összenyomódás veszélye A munkaasztal magasságának beállításakor, karbantartásakor a dolgozó v. testrésze két felület közé kerülhet.

Forrás: http://www.doksi.hu

megfogási v. felcsavarási veszély A forgó gépelemek (kés, tengely, motortengely, ékszíj és tárcsa) felcsavarhatják a ruházatot, elkaphatják a hajat, ékszert és kiálló testrészeket. 5. behúzás veszélye A munkadarabba beakadó kesztyű v. ruházat magával rántja a dolgozót. 6. lökési veszély A gép levevő oldalán a mdb v. az autómata asztal meglökheti a munkavállalót 7. villamos érintkezés zárlatos berendezés v. kabantartásnál szigeteletlenül, elzáratlanul hagyott elektromos alkatrészek érintése 8. zaj ártalom Éles, magas hangok 9. egészségtelen testtartás és megerőltetés 10. energiaellátás kimaradásából fakadó veszély pl.: akaratlan elindulás Munkaeszközök és szerszámok veszélyei 1. vágás – levágás veszélye Az éles kések, gépelemek, esetleg a frissen gyalult munkadarab éles szélei megvághatják a kezet, a nagy sebességgel forgó gyalukés csonkolásos balesetet is okozhat. Alkalmazott védelmi megoldások o Műszaki Önbeálló védőburkolat Reteszelések Elszívás Kéziszerszám használata (tolófa) o

Egyéni védőeszköz Porálarc Homlokvédős arcvédő bőr védőkesztyű, Vágó, szúró és mechanikai hatás ellen védő mechanikai védőszemüveg védőbakancs hallásvédő füldugó

Szervezéses Pihenőidők Munkautasítás Munkavédelmi szabályzat kockázatértékelés Felülvizsgálatok Napi Munkavállalói Munkáltatói Időszakos Munkáltatói

Oktatás a) a gép beállításának és üzemeltetésének elvei, beleértve a helyes használatot, a munkadarab-vezető és tartó szerkezetek, védőburkolatok és szerszámok helyes beállítását; b) munkadarab biztonságos kezelése c) a biztonsági berendezések helyes beállítása, pl. gépasztal-hosszabbítás; d) az egyéni védőeszközök használata a fül és a szem védelmére. Gépbeállítás A gép beállítása előtt ajánlatos a) megszüntetni a gép energiaellátását; b) gondoskodni arról, hogy a gyalukések élesek, helyesen kiválasztottak, gondozottak és a késgyártó utasításai szerinti beállításúak legyenek; c) rendszeresen megvizsgálni a porelszívó rendszert a gyártó utasításai szerint;

Forrás: http://www.doksi.hu

d) a gépszerkezetre szerelt zajcsökkentő anyag állagmegóvására a gyártó utasítását figyelembe venni. Vezérlőrendszerek biztonsága és megbízhatósága A gép biztonsággal kapcsolatos vezérlőrendszerei a következők: - indítás - normális leállítás - vészleállítás - reteszelés - reteszelés zárral - fékezés - váratlan indítás megakadályozása az energiaellátás zavara esetén A kezelőelemek elhelyezése - a gépen az adagolóoldalon, legalább 600 mm magasan a padlószint felett; vagy - mozgatható vezérlőtáblán az adagolási helyen, a felső felület nem lehet 1800 mm-nél magasabban a padlószint felett, és a homlokoldal legfeljebb 600 mm-re legyen az adagoló-gépasztal szélétől. Indítás - a késtartó tengely motorja csak akkor legyen indítható, ha a reteszelt, mozgatható védőburkolat a helyén van és működőképes; - az előtoló motor csak akkor legyen indítható, pl. időkésleltetés révén, ha a késtartó tengely motorja már elérte a teljes fordulatszámát. Az egymotoros gépek esetében az előtolás csak akkor legyen indítható, ha a késtartó tengely hajtását már bekapcsolták; - az indítási sorrend követelményeit a vezérlő áramkörök szintjén kell megvalósítani. Ha időkésleltető szerkezetet alkalmaznak, az időkésleltetés legalább a legnagyobb indulási idővel legyen egyenlő. Az időkésleltetés vagy meghatározott legyen, vagy az időkésleltető szerkezet beállító-berendezését le kell zárni. - Ha az gépasztal függőleges mozgatása gépi hajtású, a kezelőelem önműködő visszakapcsolású legyen. Vészkikapcsolás A vészkikapcsolót úgy kell elhelyezni, hogy a gépkezelő elérje a gép adagoló oldaláról. A külön előtoló motoros, és/vagy 500 mm megmunkálási szélességet meghaladó gépek esetében a második vészleállító-kapcsolót úgy kell elhelyezni, hogy a gépkezelő elérje a gép elszedő oldaláról. Energiaellátási zavarok Villamos hajtású gépeken feszültségkimaradás esetén meg kell akadályozni a feszültség visszatérése utáni önműködő újraindulást. Mechanikai veszélyek elleni védelem Stabilitás A gépeket el kell látni olyan szerkezettel, amellyel a padlóhoz, munkapadhoz vagy egyéb stabil módon rögzíthetők (pl. furatok készítése a géptalpon). Fékezés Ha a leállási idő hosszabb 10 s-nál, a késtartó tengelyt automatikus fékkel kell ellátni. Visszavágódást gátló szerkezet a) A vastagoló gyalugépekre olyan, körmökkel ellátott visszavágódást gátló szerkezetet kell szerelni, amely a gép teljes megmunkálási szélességére kiterjed. b) a visszavágódást gáttó körmök teljes oldalirányú mozgása ne haladja meg a gép hasznos megmunkálási szélességének az 1 %-át, c) a körmök közötti távolság 1 mm és fél körömszélesség közötti legyen, ha a körmök tengelyre vannak szerelve, és az összes többi esetben kisebb legyen, mint a fél körömszélesség, d) a körmöknek saját tömegük hatására nyugalmi helyzetükbe kell esniük. Ütközőket kell alkalmazni a tengelyen való elfordulásuk megakadályozására, kivéve azt az elfordulási szöget, amely megfelel a legkisebb és a legnagyobb áteresztési vastagságnak. e) A körömcsúcs nyugalmi helyzete legalább 2 mm-rel legyen a forgácsolási kör vízszintes érintője alatt, f) Nem megengedett az olyan rögzítőszerkezet, amely hatástalanná teszi a visszavágódást gátló körmöket. Munkadarabtámaszok és -vezetők • A gépasztal síklapúsága legyen megfelelő . • Mechanikus végállásütközőknek kell meggátolniuk az érintkezést az gépasztal és a késtartó tengely vagy az előtoló hengerek között.

Forrás: http://www.doksi.hu

• •

Fogásmélység-határoló szerkezetet kell elhelyezni a gép adagolási oldalán annak megakadályozása érdekében, hogy méreten felüli (túl vastag) munkadarabok kerüljenek a szerszám alá. Oldalvezetőkről kell gondoskodni, hogy a megmunkálási szélességet a késtartó tengely hosszúságára korlátozzák.

A gyalukések rögzítése Gondoskodni kell olyan eszközökről, amelyek lehetővé teszik a gyalukések könnyű szerelését, beállítását és kiszerelését. Beépített előtolású gépek védőburkolata Rögzített vagy reteszelt mozgatható védőburkolatokkal kell megakadályozni a mozgó részekhez (vagyis a szerszámhoz és az előtoló mechanizmushoz) a gép oldala felőli hozzáférést. Hajtások védőburkolata A szerszámhajtó mechanizmust rögzített védőburkolattal kell burkolni. Ha karbantartás vagy beállítás céljából a hajtásokhoz hozzáférési lehetőségre van szükség, ezt mozgatható védőburkolattal kell megteremteni. A védőburkolatok és biztonsági berendezések jellemzői A szerszám védőburkolatát a következő anyagok egyikéből kell gyártani a) acél, amelynek a húzószilárdsága legalább 350 N/mm2, és a falvastagsága legalább 2 mm; b) könnyűfém, amelynek a húzószilárdsága legalább 185 N/mm2, és a falvastagsága legalább 5 mm; c) öntöttvas, amelynek a húzószilárdsága legalább 350 N/mm2, és a falvastagsága legalább 5 mm. Zaj A gép felállítási és üzemelési feltételei legyenek azonosak a kibocsátott munkahelyi hangnyomásszint és a hangteljesítményszint meghatározásakor. Forgács-, por- és gázkibocsátás Gondoskodni kell a por és a forgács géptől való elszívásáról vagy beépített porelszívó és gyűjtőrendszerrel, vagy olyan nyílások révén, amelyekkel a gép külön porelszívó rendszerhez kapcsolható. Villamosság • Az összes villamos alkatrészek védettségi fokozata legalább IP 54 legyen. • A leválasztókapcsolót nem szabad a gépnek ugyanazon az oldalán vagy a vezérlőtáblának ugyanazon az oldalán elhelyezni, amelyen az indító és kikapcsoló kezelőelemek vannak. Karbantartás Gondoskodni kell karbantartási információk megadásáról. Gépkönyv - figyelmeztetést a fennmaradó kockázatokra; - a biztonságos munkamódszerre vonatkozó ajánlásokat - a gépen használható gyalukések tartományainak, típusainak és méreteinek a leírását; - felállítási és karbantartási követelményeket, - a visszavágódást gátló körmöket jó működési állapotban kell tartani; - a visszavágódást gátló körmöket minden műszakban legalább egyszer meg kell vizsgálni, hogy ellenőrizzék a körmök érintkező felületeinek az állapotát ütés okozta meghibásodás szempontjából, hogy meggyőződjenek a körmök saját tömegük hatására való szabad visszaeséséről; - a gépet csak akkor szabad használni, ha mindezek a feltételek teljesültek; - a felállítási utasításoknak tartalmazniuk kell minden megteendő földelési óvintézkedést, de különösen azokat, amelyek a porelszívó berendezéssel kapcsolatosak. - a gépre szerelt porelszívó berendezéssel kapcsolatos információk a következők: - a levegő tértogatárama m3/h-ban; - a nyomásesés minden csatlakozási kimeneten; - a szállítólevegő ajánlott sebessége a légvezetékben m/s-ben; - minden porelszívó kimenet keresztmetszeti méretei és részletei. - a zajnyilatkozathoz csatolni kell az alkalmazott mérési módszerre és a vizsgálat alatti üzemelési feltételekre, valamint a K állandókra vonatkozó tájékoztatást.

Forrás: http://www.doksi.hu

1651-06/4 12.Állítsa össze a nagyüzemi fakitermelés munkafolyamatára vonatkozó minimális munkavédelmi követelményeket! A tétel kidolgozása során térjen ki az egyes részmunkafolyamatok minimális munkavédelmi követelményeire. Alapanyagok veszélyei: Alapanyag a lábon álló kitermelésre váró fa. A legveszélyesebb művelet a fa kivágása, nehéz pontosan kiszámítani a dőlés irányát. Befolyásolják a műveletet a fa tulajdonságai, mérete, fajtája,(puha vagy kemény) állaga, állapota (egészséges, korhadt, száraz), és az időjárási viszonyok. Irányított döntés esetében - tőátmérő, a döntési irány és a fa kihajlási iránya által bezárt szög függvényében kell a műveletet előkészíteni. Száraz fa kivágásánál az ágak dőlés közbeni letörése is veszélyes, mivel lepattanik a törzsről. Egészséges állapotú fa esetén általában a kéreg megtartja a letört ágakat. Segédanyagok veszélyei: A segédanyagok közé soroljuk a fakitermelés során használt gépek üzemanyagait, valamint kenőanyagait. Ezek olajszármazékok, ennek következtében tűz, tűz és robbanásveszélyesek, és a környezetre is károsító hatásúak. A motorfűrészek üzemanyaga keverék-benzin ami fokozottan tűz és robbanásveszélyes. Technológiai műveletek veszélyei: Az erdészeti tevékenységben foglalkoztatottakkal a munkavezető minden új munkaterületen - a munka megkezdése előtt - köteles ismertetni: az adott munkaterületre vonatkozó sajátos munkabiztonsági szabályokat; a baleset vagy rosszullét esetére vonatkozó tennivalókat, valamint hogy hol érhető el leghamarabb szakképzett egészségügyi szakember. Az erdészeti üzem területén a munkagépek vezetését, kezelését csak olyan dolgozók végezhetik, akik az adott rendeltetésű gépre a mezőgazdasági és erdészeti gépkezelői jogosítványt megszerezték, vagy megfelelő üzemi oktatásban részesültek, és erről igazolást kaptak. A fakitermelési munkák biztonságos végzésénél - a helyi sajátosságokra jellemző - tér és időbeli rendjét, továbbá tárgyi-, személy és magatartási feltételeit - a kitermelés megkezdése előtt - a technológiai műveleti utasításokban a vonatkozó szabványelőírások figyelembevételével kell meghatározni. A fakitermelés megkezdése előtt a vágásvezetőnek a munkásokkal minden új vágásterületen ismertetnie kell a technológiai, műveleti utasításokban foglaltakat. A felkészítő és készletező helyeket, az üzemanyag és az eszközök tárolási helyét, a tűzrakóhelyet és a védőlétesítmény helyét úgy kell meghatározni és kijelölni, hogy azok a döntésre kerülő fáktól a famagasság kétszeresét meghaladó távolságnál messzebb legyenek, és kielégítsék a tűzbiztonsági követelményeket. Gyérítésben és bontóvágásban - figyelembe véve a kitermelésre kerülő fák többségének a kihajlási irányát a vágásrendet úgy kell meghatározni, hogy a fák zömét a már megbontott állományrész felé lehessen dönteni. Az erdészeti tevékenységet, végző dolgozókat tájékoztatni kell a kullancscsípés elleni védekezés, illetve a kullancsnak a bőrből való eltávolításának módjáról, valamint a védőoltásokról. A be nem oltott dolgozókat figyelmeztetni kell az oltás nélkül végzett munka veszélyeire. A viperaveszélyes erdészeti munkahelyeken a dolgozókkal ismertetni kell a veszélyes körzeteket, amelyeket jól látható figyelmeztető táblával is meg kell jelölni. Ezeken, a munkahelyeken az elsősegélynyújtót a viperamarás esetén kötelező teendőkre is ki kell képezni. Az ilyen munkahelyekkel rendelkező munkáltatónak gondoskodnia kell arról, hogy a sérült félórán belül szakszerű orvosi ellátásban részesüljön. Amennyiben a távolság vagy a terepviszonyok miatt erre nincs lehetőség, a sérültet azonnali szakszerű elsősegélynyújtásban kell részesíteni, és intézkedni kell, hogy a védőszérum a marás időpontjától számított egy órán belül beadásra kerüljön. A szérum tárolására és beadására kijelölt helyet a körzetébe tartozó munkahelyeken jól látható módon fel kell tüntetni. Fizikai munkavégzés közben az erdészeti munkahelyeken legalább két főnek, viperaveszélyes területen legalább három főnek kell halló- vagy látótávolságon belül dolgoznia, kivéve a viperától nem veszélyeztetett munkahelyeket, ahol egyedül is végezhető a munka. Gallyazás: A gallyazást a fa töve felöl, kell elkezdeni. A földön támaszkodó gally vágásakor a vágás előtt meg kell becsülni a lenyomott görbe ágak és a törzs lehetséges elmozdulását. Egyidejűleg csak egy fő végezheti, a törzsre rálépni nem szabad. Darabolás: Darabolásnál ügyelni kell a feszülő, vagy nem kellően feltámasztott törzsekre, a vihar által kidöntött fákra. Feszülő fa darabolásánál mindig a fának nyomott rostok felőli oldalán kell elkezdeni és az átmérőjének 1/3 –ig kell befűrészelni, a vágás a húzott rostok felől kell befejezni.

Forrás: http://www.doksi.hu

Hasítás: Fejszés hasítás közben mindkét lábbal a földön kell állni biztonságosan, terpeszben. A lábak a sújtás irányán kívül legyenek. A használt acélékek rovátkoltak legyenek a kiugrás elkerülése érdekében. Az acéléket fabunkóval kell ütni. Készletezés, rakodás: 2 m-nél rövidebb és 25 kg-nál kisebb tömegű választékból a sarangokat legfeljebb 2 m magasra szabad rakni. gÉpi rakodás esetén sem lehet magasabb 3 m-nél. Sarangra, máglyára felmenni tilos. A 200 kg-nál nagyobb tömegű faválasztékok felrakásához emelőgépet kell használni. A daru függő terhét kötéllel vagy legalább 2 m hosszú nyeles eszközzel szabad irányítani. Munkaeszközök használatának veszélyei: A benzinmotoros fűrészt évente teljes műszaki, ezen belül zaj- és rezgésvizsgálatnak kell alávetni. Azt a benzinmotoros fűrészt, amely a vonatkozó szabványban (MSZ-08-0627) előírtnál rosszabb paraméterű vagy műszakilag hibás, a javításig a termelésből ki kell vonni. Az elektromos fűrészek szigetelését, a kapcsolók, a csatlakozások és a vezetékek épségét naponta a munka megkezdése előtt, és ha a munka közben sérülésre okot adó esemény volt, a munka folytatása előtt is ellenőrizni kell. A sérült elektromos fűrészeket a javításig, a nem javíthatókat végleg ki kell vonni a termelésből. A benzinmotoros fűrészt csak akkor szabad indítani, ha azt a dolgozó úgy rögzítette, hogy indításkor nem mozdulhat el (pl. a talajra helyezve, lábbal és kézzel rögzítve); a vágórésszel szemben 2 m-en belül senki sem tartózkodik; a lánc be van fékezve. A benzinmotoros fűrészek motoralapjáratát úgy kell beállítani, hogy alapjáratban, a lánc nyugalomban legyen. Olyan fűrésszel, amelynek a lánca alapjáratban megy, nem szabad dolgozni. A benzinmotoros fűrészekkel végzett munkában közvetlenül minden vágás után a gázadagolóról az ujjat le kell venni. Ez alól csak a gallyazás kivétel. Járó láncú fűrésszel azonban gallyazás közben is csak akkor szabad helyet változtatni, ha a fűrészlánc a fának a dolgozóval ellentétes oldalán van. A motorfűrész vitelekor a vágórészt a testtől kifelé előre kell fordítani. Az elektromos fűrészeket csak rakodón történő darabolásra szabad használni, és minden vágás után azonnal ki kell kapcsolni. Felhasznált szerszámok veszélyei: A benzinmotoros fűrész üzemanyagtartályának feltöltését leállított motor mellett a nyílt tűztől legalább 15 m távolságban szabad végezni. Közben nem szabad dohányozni. Feltöltés utáni üzemanyag folyás esetén a fűrész csak akkor indítható újra, ha azt legalább 5 m távolságra eltávolították a kifolyás helyétől. Zárt helyiségbe (pl. melegedőbe, raktárba) benzinmotoros fűrészt bármilyen céllal csak üres üzemanyag tartállyal szabad bevinni. Motorfűrészes munkákban a vágásrés szétnyitásához csak fából, műanyagból vagy alumíniumból készült ékeket vagy speciális emelőt szabad használni. Kalapács, sulyok (faütleg) használata előtt meg kell győződni a nyél épségéről (repedés), és az ékelés meglétéről. Hasítóéket csak olyat szabad használni, amelynek az éle, felülete ép, nem repedt, nincs kicsorbulva, nincs rajta látható sérülés. Munkavállalói kötelezettségek: Munkára mindig józan, kipihent állapotban kell jelentkezni. Fakitermelésben kézi eszközökkel vagy többcélú gépekkel a 18. életévüket betöltött dolgozók foglalkoztathatók. A 18. életévnél fiatalabb és 14. életévnél idősebb tanulók kézi eszközökkel vagy többcélú gépekkel szervezett oktatás keretében és állandó szakmai felügyelet mellett hetente legfeljebb négyszer egyórás időtartamban foglalkoztathatók. Motorfűrésszel végzett munkaműveletekben a 21. életévüket betöltött férfiak által naponként összesen teljesíthető időtartamot az EBSZ határozza meg. Általában napi 4 óra. Fadöntést csak - legalább hathónapos- folyamatos szakmai gyakorlattal rendelkező erdészeti szak- vagy betanított munkások végezhetnek. A hathónapos gyakorlási idő alatt a munkavezető, vagy gyakorlott szakmunkás állandó felügyelete alatt szabad csak irányított döntést végezniük. Alkalmazott védelmi megoldások: Műszaki: motorfűrészeken-láncfék, hasítógépeken-vészlekapcsolók, vészleállítók Egyéni védőeszközök: Motorfűrész kezelő- Ipari védősisak Arcvédő Fültok, vagy füldugó Rezgéscsillapító védőkesztyű Időjárásnak megfelelő öltözet, télen bélelt meleg ruha.

Forrás: http://www.doksi.hu

Szervezéses: Minden vágási területen kell lenni kijelölt vágásvezetőnek. Amennyiben a vágásvezetőnek el kell hagyni a munkaterületet, ki kell, jelöljön maga helyett munkairányítót. Karbantartás veszélyei: A benzinmotoros fűrészek motoralapjáratát úgy kell beállítani, hogy alapjáratban, a lánc nyugalomban legyen. Olyan fűrésszel, amelynek a lánca alapjáratban megy, nem szabad dolgozni. Motorfűrész felett átlépni, áthajolni, átnyúlni vagy motorfűrészt vinni csak akkor szabad, amikor a vágórész áll. Csak leállított motorfűrészt szabad felügyelet nélkül hagyni. Nehezen járható (magas és sűrű aljnövényzetű, egyenetlen, köves, vágástéri hulladékkal borított, csúszós stb.) terepen csak leállított motorú motorfűrésszel szabad közlekedni. Üzemanyag utántöltéskor vigyázni kell, hogy az ne fröccsenjen rá a gép kipufogójára, mert ez tüzet, robbanást okozhat. Lánccserénél fennáll a kézsérülés veszélye az éles vágófogak miatt, elég komoly sérülést okozhatnak. Hasítógépnél az hasítószerszám a gép leállítása után még mozoghat, ezért ennél meg kell várni, míg teljesen leáll. Villamos üzemű gépnél karbantartás megkezdése előtt végre kell hajtani a feszültség mentesítést. Ellenőrzési kötelezettségek: Munkavállaló: gépek, szerszámok használat előtti szemrevételezéses ellenőrzése Munkahelyi vezető, vágásvezető: személyi követelmények ellenőrzése, technológia betartása, biztonsági területek határainak betartatása, Speciális ellenőrzések: munkavédelem – egyéni védőfelszerelések használata Foglalkozás eü. orvos: védőoltások rendszeressége időszakos orvosi vizsgálatok

Forrás: http://www.doksi.hu

1651-06/4 14. Állítsa össze az állványozás munkafolyamatára vonatkozó minimális munkavédelmi követelményeket! A tétel kidolgozása során térjen ki az egyes részmunkafolyamatok minimális munkavédelmi követelményeire is! Jogszabály: 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről és a vonatkozó szabványok Alapanyagok veszélyei Az állványok szerkezeti anyaguk szerint lehetnek: - faállványok, kemény lombos fa vagy fenyőfa, legalább másodosztályú anyag használható. Az állványpadozat anyaga teljesen egészséges, kifogástalan minőségű, legalább II. minőségi osztályú, a végein vasalattal ellátott fűrészelt fenyőáru legyen. Az állványpadozatot 48 mm vastag állványpallóból, szabványos deszkatáblából, vagy terhelhetőség és állékonyság szempontjából ezekkel egyenértékű fából vagy fémből kell készíteni. Veszélyei:- a nagy tömegük és méretük miatt nehéz mozgatni, ráesés, borulás veszélye, - korhadás: a földben, vízben álló, valamint a víz és levegő hatásának váltakozva kitett állványt tartósító anyaggal kell kezelni, ez ne legyen az emberi szervezetre ártalmas. A felhasználásra kerülő anyagok minőségét feltűnően meg kell jelölni, valamint az anyagminőségen kívül a megdolgozás és felületvédelem módját is közölni kell. - fémállványok, hengerelt acélból, acélcsövekből, acélöntvényekből, ezeknél a korrózió elleni védelemről gondoskodni kell. Leggyakrabban használt az alumínium, a könnyűsége és korrózióállósága miatt. Könnyen összeszerelhetők és bővíthetők. Veszélyei: korrózió, villámcsapás Csavarok, állványkapcsok, szegek, nyomott fabetétek. Csavaroknál törés, anyag hiba vagy korrózió miatt. A faanyagok tartósítására használt anyag csak olyan lehet, amely a fa felületét nem fedi el, tehát a fahibákat nem takarja el. Andráskötésnek legalább 48 mm vastag állványpallót vagy azzal szerkezetileg egyenértékű, fémanyagú keresztmerevítőt lehet alkalmazni. A keresztmerevítőket csavaros kapcsolással kell az oszlopokra felerősíteni, sem lágyvashuzalos, sem szegezett felerősítés nem használható. Segédanyagok veszélyei Állványozás munka folyamata során nem használunk segédanyagot. Technológiai műveletek veszélyessége és a munkaeszközök használatának kockázatai A szabályos és biztonságos állvány kialakításához elengedhetetlen előzetes terv készítése. Az állványok készítéséhez - a termékszabványokban meghatározott elemekből készített bakállványok, a 20,0 m-nél nem magasabb létraállványok, valamint a 2000 N/m2 terhelésnél nem nagyobb igénybevételű fémállványok kivételével - állványtervet kell készíteni. Az érvényes szabályozás háromféle szintű tervet határoz meg: - szerkezeti vázlat, szerkezeti vázlat alapján építhetők a termékszabványban meghatározott elemekből készített bakállványok, a 6 méternél nem magasabb létraállványok, valamint a 2000 N/négyzetméter terhelésnél nem nagyobb igénybevételű, 6 méternél nem magasabb (max.3 szintes) fémállványok, a csak szabványos elemekből készült állványok - általános szerkezeti dokumentáció, általános szerkezeti dokumentáció alapján általánosan ismert szerkezeti kialakítású, olyan állványokat kell építeni, melyek építéséhez szerkezeti vázlat nem elegendő (pl. a tervezett igénybevételek nagyobbak a szabványban előírtnál, vagy különleges csomóponti kialakításokra, megerősítésekre van szükség). Tartalmazniuk kell: az állvány általános tervét, műszaki leírását és a statikai vizsgálat anyagát, a felhasználandó anyagok minőségét és megdolgozási módját is, az állvány megengedett hasznos terhelését, amennyiben az állvány állékonyságát leterheléssel kell biztosítani, akkor a teher nagyságát és helyét, valamint a lehorgonyzás módját is, az állvány teherbírását, állékonyságát és alakváltozásait általában statikai vizsgálattal kell igazolni.

Forrás: http://www.doksi.hu

teljes szerkezeti dokumentáció a részletes állványtervet, a szerkezeti kialakítás részleteit is tartalmazza. Itt meg kell határozni minden olyan adatot, amely az állvány megvalósításához, szereléséhez és bontásához szükséges.

Veszély a magasból való leesés. Magasban munkát csak megfelelő és alkalmas berendezéssel, illetve kollektív műszaki védelem biztosításával (pl. emelő-plató, védőháló, védőrács, mobil szerelőállvány) szabad végezni. Amennyiben a munka természete miatt ilyen berendezések alkalmazása nem lehetséges, megfelelő hozzáférési megoldásról kell gondoskodni, és a munkát végző részére a magasból való lezuhanás megelőzésére kialakított egyéni védőeszközt kell biztosítani. Az állvány építésének körzetét, mint fokozottan veszélyes területet, illetéktelenek elől le kell zárni. Az állványokat úgy kell tervezni, összeállítani és karbantartani, hogy azok ne dőljenek össze, vagy ne mozduljanak el. A munkaállványokat, a pallókat és az állványlétrákat úgy kell összeállítani, hogy azok megakadályozzák a munkavállalók és a munkavégzés hatókörében tartózkodók lezuhanását, illetve, hogy a leeső tárgyakkal szemben védelmet nyújtsanak. Az állvány alapozásánál az állványzat egyenletes teherátadását alátétpallóval vagy ezzel egyenértékű módon biztosítani kell. Az állvány alapjait az állékonyságot veszélyeztető víz behatolása ellen meg kell védeni. A téli időszakban épülő vagy télen is használatban tartott nehézállványok alapjait a fagyhatárig le kell vinni. Az állványok összeszerelésük közben, valamint az építés minden szakaszában két-két egymásra merőleges síkban legyenek kimerevítve. Amennyiben az állványt a meglévő építményhez tervezik kimerevíteni, akkor előzetesen meg kell győződni arról, hogy a meglévő épület a várható igénybevétel felvételére alkalmas-e. Egy szintet készre kell építeni a biztonságot szolgáló elemekkel együtt és csak azután lehet a következő szint építését megkezdeni. Az állványszintek megközelítésére, szintkülönbségek áthidalására, biztonságos közlekedést lehetővé tévő fel-, le-, kijárót kell létesíteni. Az állványpadozatul szolgáló 48 mm vastag pallókat, illetve a deszkatáblákat úgy kell alátámasztásra helyezni, hogy a pallók a felfekvés külső szélén legalább 150 mm-rel, de legfeljebb 300 mm-rel nyúlhatnak túl. Amennyiben konzolos terhelésre van igénybe véve, ez esetben a túlnyúlás legfeljebb 300 mm lehet. A járópallók alátámasztását szilárdan, billegésmentesen kell kialakítani. A járópallók egymáshoz való illeszkedését küszöbök és szintkülönbségek nélkül kell biztosítani. Az állványpadozatot úgy kell kialakítani, hogy a tárolt és mozgatott anyagtömegen kívül - külön előírás hiányában - legalább 2000 N/m2 hasznos terhelésnél a biztonságos munkavégzést lehetővé tegye. Az állványpadozaton szállítható, illetve tárolható anyag legnagyobb mennyiségét, a tárolás módját és a tárolási terület határát az állványzaton jól szemrevételezhető módon (pl. táblán) fel kell tüntetni. Állványpallókat csak alátámasztás felett, legalább 0,5 m-es átfedéssel szabad toldani. Konzolosan túlnyúló pallót állványpadozatnál, feljáróknál, közlekedési utaknál alkalmazni nem szabad. Az állványpallóknak az alátámasztásra fel kell feküdniük. Az állványpadozat alátámasztására ereszcsatornát, erkélypárkányt, villámhárítót, illetve kellő szilárdsággal, teherbíró képességgel nem bíró épületszerkezeti elemet igénybe venni nem szabad. Az állványpadozat széle és az építmény síkja között legfeljebb 30 milliméter lehet. Az állványpadozatokat úgy kell egymás fölött megépíteni, hogy alattuk 190 cm szabad magasság legyen a közlekedésre. A korlátdeszkát, középdeszkát és a lábdeszkát állványelemből kell készíteni, a felerősítésre szolgáló támaszoszlopok távolsága egymástól 3,0 m-nél nagyobb nem lehet. A feljárók korlátait 1,0 m feljárómagasságtól, a lépcsőket pedig az induló foktól kezdve kell felszerelni. Hibás, toldott elemeket beépíteni nem lehet. Külön előírás hiányában az állványok csomópontjait, függőleges oszlopait, dúcait rögzítés céljából mindkét irányban átlósan ki kell merevíteni, többszintű elrendezés esetén a dúcokat egymás fölé kell állítani. A keresztmerevítőket csavaros kapcsolással kell az oszlopokra, elemekre felerősíteni. A csavarok legalább olyan távolságra legyenek a keresztmerevítők szélétől, amely egyenlő a fa átmérőjének két és félszeresével. Az oszlopok állékonyságát állítás közben ideiglenesen biztosítani kell (például dúcolással vagy kihorgonyzással). A mobil szerelő, guruló állványok padozatát teljes állványszélességben egymás felett úgy kell elhelyezni, hogy az azok közötti távolság a 2 métert nem haladhatja meg. A felhajtható ajtók egymás fölé nem eshetnek. A munkaszintek megközelítése csak belülről történhet, kívülről felmászva a munkaszintek megközelítése tilos. Felhasznált szerszámok veszélyei Kézben tartott szerszámok elejtése, pl. kalapács, villáskulcs, speciális kulcsok. A kulcsok nem lehetnek töröttek, nyúllottak, hosszabbítás nem használható. Villamos érintkezés: zárlatos berendezés v. karbantartásnál szigeteletlenül, elzáratlanul hagyott elektromos alkatrészek érintése.

Forrás: http://www.doksi.hu

Munkavállalói kötelezettségek betartása Az állványépítési munkát végzőket a szükséges speciális ismeretekről, a munkavégzésből eredő kockázatokról és a megelőzésükről ki kell oktatni. Az oktatásnak ki kell terjednie: a) az érintett állványépítési, bontási, illetve átépítési terv megértésére és ismeretére; b) az érintett állványépítési, bontási, illetve átépítési munkák biztonságos elvégzésére; c) a szükséges megelőző intézkedésekre a munkavállalók lezuhanásának, a tárgyak leesésének megelőzése és kiküszöbölése érdekében; d) azokra az ismeretekre, amelyeket kedvezőtlen, viharos időjárási körülmények között be kell tartani és azon kockázatokra, amelyek az állványzatot veszélyeztethetik; e) a megengedett terhelhetőségre; f) minden további az építéshez, a bontáshoz, illetve az átalakításhoz kapcsolódó veszélyre. Munkakezdés előtt köteles a rendelkezésére bocsátott munkaeszközök biztonságos állapotáról meggyőződni, azt rendeltetésüknek megfelelően használni, számára meghatározott karbantartási feladatokat elvégezni. Köteles a munkaterületen fegyelmet, rendet, tisztaságot tartani, balesetet, rendellenességet azonnal jelenteni. A munkavállaló csak biztonságos, munkavégzésre alkalmas állapotban végezhet munkát. A dolgozónak ismernie és megfelelően használnia kell a védelmi berendezéseket, az előírásokat, a védőruházatot. Alkalmazott védelmi megoldások - Műszaki A mobil állványt az akaratlan elmozdulásokkal szemben biztosítani kell. Amennyiben a munka jellege vagy az építmény homlokzati alakja ezt nem teszi lehetővé, akkor vagy a belső oldalt is el kell látni védőkorláttal, vagy egyéni védőeszközzel kell biztosítani a védelmet. A 2,0 m-nél magasabb munkaszinteken, hídszerűen kiképzett átjárókat, feljárókat, lépcsőket védőkorláttal kell ellátni. A leesés elleni védelem méretezett és megfelelően rögzített lefedéssel, vagy 1 méter magas, háromsoros, 0,3 m-nél nem nagyobb osztásközű, lábdeszkával, középdeszkával, valamint korláttal, illetve ezekkel egyenértékű védelmet nyújtó megoldással biztosítható. Védőháló, illetve védőrács alkalmazása esetén annak lyukmérete a 10 cm x 10 cm-t nem haladhatja meg. - Egyéni védőeszköz A munkavállalók lezuhanása és a felhasznált anyagok leesése ellen elsődlegesen biztonságot nyújtó berendezésekkel kell a védelmet kialakítani. Amennyiben erre nincs mód, akkor egyéni védőeszközt kell alkalmazni. Általános felhasználású állszíjjal ellátott védősisakot kell használni, télen pedig a mínusz 20 Celsius fok jelőlésű védősisakot. Leesés ellen védőeszközt kell használni minden olyan állandóra kiépített munkahelyen, amely 2 m feletti magasságban van, változó munkahelyeken már 1m felett. Az erős napsütésben végzett munka során, a káprázást megelőző és az erős fényviszonyokat csökkentő védőszemüveg használata indokolt, mert ez megelőzi a szem kifáradását, szédülést és a koncentráció nagy mértékű csökkenését. Mechanikai védőkesztyű használata. Talpátszúrás elleni védelemmel ellátott védőlábbeli. - Szervezéses Az állványok felállításakor és bontásakor az állványok összeszerelési körzetét el kell keríteni, hogy oda a szerelési munkálatokban részt nem vevők ne juthassanak be. A munka irányítását végzőnek és az érintett munkavállalóknak az állványépítési, bontási tervet és a szükséges utasításokat ismerniük kell. Az állványok összeállítását a szerelési utasításnak megfelelően csak az arra kioktatott személyek végezhetik. Karbantartás veszélyei Csak megfelelő állapotú állványelemeket szabad felhasználni, hiszen utólagos karbantartás, az elemek cseréje esetenként az állvány bontásával oldható csak meg. Villamos meghajtású gépeket karbantartás idejére áramtalanítani kell. Ellenőrzési kötelezettségek Az állvány építésének megkezdése előtt a felhasználandó elemeket meg kell vizsgálni, ellenőrizni kell állapotukat. Az állványt az arra felhatalmazott személynek át kell vizsgálni: a) használatba helyezés előtt,

Forrás: http://www.doksi.hu

A vizsgálatnak ki kell terjednie: - az állványnak a tervekkel való azonossága, továbbá a vonatkozó előírásoknak (szabványoknak, típusrészletterveknek) való megfelelőség ellenőrzésére (elsősorban az anyagminőségek keresztmetszeti méretek, csomópontok kialakítása tekintetében); - az állékonyság szempontjából fontos szerkezeti elemek (alapozás, toldások, merevítések, kikötések) helyszíni ellenőrzésére; - a biztonsági berendezések (korlát, középdeszka, lábdeszka, feljárók, terelhetőségi és egyéb feliratok, tűzvédelem, villámvédelem, világítás stb.) szakszerű voltának ellenőrzésére. Az állványt használatba venni csak a vizsgálat kedvező eredménye után, megfelelő engedély alapján szabad. b) rendszeresen, meghatározott időközökben; A használatban lévő állványok időszakos vizsgálata során ellenőrizni kell az állvány anyagának állapotát (korhadás, esetleges sérülések stb.), továbbá a kapcsolatok teherbírását és merevségét (kötőelemek lazulása, egyenlőtlen süllyedés) is. c) módosítás, vagy használaton kívül helyezés, kedvezőtlen, viharos időjárást követően, földrengés okozta rázkódás esetén, vagy minden olyan esetben, amely a szilárdságát vagy a stabilitását befolyásolhatta. Mvt.87§ 11.pontja szerint veszélyes: az a létesítmény, munkaeszköz, anyag/készítmény, munkafolyamat, technológia (beleértve a fizikai, biológiai, kémiai kóroki tényezők expozíciójával járó tevékenységeket is), amelynél a munkavállalók egészsége, testi épsége, biztonsága megfelelő védelem hiányában károsító hatásnak lehet kitéve. Ennek alapján az állvány is veszélyes és így munkavédelmi szaktevékenységnek minősül az állvány felülvizsgálata.

Forrás: http://www.doksi.hu

1651-06/4 16. Állítsa össze a konzervgyártás munkafolyamatára vonatkozó minimális munkavédelmi követelményeket! A tétel kidolgozása során térjen ki az egyes részmunkafolyamatok minimális munkavédelmi követelményeire is! Információtartalom vázlata –

Alapanyagok veszélyei

A konzerviparban a nyersanyagok fogalmába egyaránt beletartoznak a növényi és az állati eredetű nyersanyagok. A konzervgyárak azonban a legritkább esetben foglalkoznak élő állatok feldolgozásával, így a továbbiakban a nyersanyag fogalmán a növényi nyersanyagokat értem. A zöldségek, gyümölcsök földdel lehetnek szennyezettek, különböző baktériumok, vírusok, és gombák (penészek) lehetnek rajtuk! Ezek a munkatér levegőjébe kerülhetnek, onnan, a munkavállalók belélegezhetik. Tehát beszélhetünk munkaegészségügyi veszélyről ill. ha az adott zöldség vagy gyümölcs a padozatra kerül, akkor az elcsúszás veszélye is fennáll. –

Segédanyagok veszélyei

Zöldség és gyümölcskonzerveknél a segédanyag lehet: o

Víz (ha a padozatra kerül elcsúszás veszélye,)(ez a legveszélyesebb)

Só (kiporzás)

Cukor (kiporzás)

–

Technológiai műveletek veszélyessége

A konzervipari technológia főbb műveletei: nyersanyagfogadás, válogatás, tisztítás, aprítás, előfőzés, töltés, zárás, hőkezelés, csomagolás, raktározás, szállítás. o Nyersanyagfogadásnál: por kockázattal kell számolni (földdel szennyezett nyersanyag) o A munkák nagy részét kedvezőtlen mikroklímájú helyiségekben (pl. meleg és/vagy nedves helyek) kell végezni. o vegyszeres tisztítószerek (maró és mérgező anyagok) használata a takarításhoz, ill. a gépek tisztításához o a jelentős gőzfejlődéssel járó technológiai eljárások (üveg- és palackmosó gépek) o Palacktörés esetén kézvágás, ill. konzervdobozok éles pereme általi kézsérülés, vágás, horzsolás o Aprítási műveleteknél aprítószerkezettel való érintkezés, ill. a gép kikapcsolása utáni veszély, mert az aprító szerkezet a hajtóerő megszűnése után is még tovább mozog egy ideig. (műszaki védelem: reteszelés) o Elcsúszás veszélye .A technológiák működtetési vízigénye mintegy 90%-ban igényel ivóvíz minőséget. Legnagyobb vízigényű a nyersanyagszállítás, -mosás, dobozmosás és hőkezelés. o Zaj, rezgés (feldolgozó gépeknél) o Felsodrás veszélye (lógó munkaruha ujja, köpeny) o Leesés veszélye (szintkülönbségek, gépekhez tartozó állványokról) o Fej beütésének veszélye (szintkülönbségek esetén) o Dobozzárró gépeknél présfej érintése (összenyomás veszélye) –

–

Munkaeszközök használatának kockázatai •

Mozgó gépek, géprészek (felsodrás, behúzás, zúzódás, surlódás)

•

Elesés, elcsúszás, botlás

•

Magas felületi hőmérséklet

•

Zaj, rezgés

•

Takarítószerek, fertőtlenítőszerekből adódó veszélyek

Felhasznált szerszámok veszélyei

Szerszámokat a karbantartáshoz használnak fel. Veszélyek: áramütés, vágás, sugárzás, zaj, vibráció, zúzódás, fémpor belégzése, égés, –

Munkavállalói kötelezettségek betartása

Forrás: http://www.doksi.hu

A munkavállaló kötelességei: • • • • • • • • •

Csak biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban állhat munkába Munkaeszközök biztonságos állapotáról meggyőződjön, és rendeltetésszerűen használja Az egyéni védőeszközt rendeltetés szerint használja Nem veszélyeztető ruházatot viselni Szükséges ismereteket elsajátítani (élelmezés-egészségügyi, munkavédelmi ismeretek) Orvosi vizsgálaton részt venni (előzetes ill. időszakos) Rendellenességet tőle elvárható módon megszüntetni Balesetet, sérülést azonnal jelenteni Próbaüzemet csak az a személy irányíthatja, aki arra írásban megbízást kapott

–

Alkalmazott védelmi megoldások –

Műszaki •

Kémlelő nyílások törhetetlen műanyagból

•

Dobozzáró gépeknél zárt tér kialakítása

•

Gépek akaratlan indításának megakadályozása

•

Gépek folyamatos karbantartása

•

Helyi elszívás alkalmazása a mosó- és tisztítógépeknél (itt gőz fejlődik),

•

nem szándékolt indítás megakadályozására villamos meghajtású gépeknél: kulcsos biztonsági kapcsoló elegendő reteszelés (gép kikapcsolása utáni veszély) burkolatok alkalmazása

• • –

Egyéni védőeszköz

85 dB felett kell biztosítani, és kötelező viselni is a hallásvédő eszközt, ami lehet: vatta,

 Védőruházat: köpeny, ill. egyszer használatos védőruha  Kézvédelem: mechanikai védőkesztyűk, hő-és lánghatás elleni védőkesztyűk, veszélyes anyagok elleni védőkesztyűk,  Lábvédelem: sérülés lehet: elcsúszás, leeső tárgyaktól, ill. a különböző vegyszerektől! Csúszásgátló talpú védőlábbeli, orrmerevítős biztonsági cipő, veszélyes anyagok elleni védőlábbeli. –

Forrás: http://www.doksi.hu

–

Szervezéses

Szervezési, intézkedési feladatok • • • • •

Nemdohányzók védelme, technológiai dohányzási tilalom. Pihenőidők betartása Menekülés-mentés gyakoroltatása, végrehajtása. Rendkívüli intézkedések. Elsősegély-nyújtás.

–

Karbantartás veszélyei

Szűk szerelési helyek

Mechanikai sérülések (vágás, horzsolás, stb.)

Áramütés

–

Ellenőrzési kötelezettségek  Munkavállaló:  Naponta: –

Munkaeszközök biztonságos állapotának ell.

–

Egyéni védőeszköz megfelelő-e?

 Munkáltató:  Naponta: munkahelyi vezető (folyamatos jelenlét)  Időszakos: munkavédelmi megbízott Foglalkozás-egészségügyi orvos (évente 1X) Veszélyes gépek, berendezések időszakos biztonsági felülvizsgálata

Forrás: http://www.doksi.hu

1651-06/4 modul 17. tétel Állítsa össze a könyvkötészet (kézi és gépi) munkafolyamatára vonatkozó minimális munkavédelmi követelményeket. Alapanyagok veszélyei: Papír – ujjak, tenyér elvágásának veszélye, tárolás során dőlés- és elmozdulás veszély Könyvkötő vásznak – tárolás során dőlés- és elmozdulás veszély Segédanyagok veszélyei: – Ragasztóanyagok (állati, növényi eredetű, műanyag ragasztók)- gőzök kipárolgásának veszélye, összeragadási veszély – Oldószerek – mérgező gőzök kipárolgásának veszélye, más anyagokkal történő keveredésének veszélye /a kötészeti vegyszerek- ragasztók, oldószerek- általában kevésbé veszélyesek, mint a nyomtatáshoz használtak/ – Fűzőanyagok (fűzőcérna, fűzővászon, fűződrót) – ujjak, tenyér elvágásának veszélye Technológiai műveletek veszélyessége + munkaeszközök használatának kockázatai: Kézi műveletek munkavédelme: A feldolgozandó, félig kész munkák, a kinyomott ívek szállítása a vágógépekhez, majd hajtogatás után az összehordó-asztalhoz, ill. gépekhez ívoszlopokban történik. A sokirányú szállításhoz akadálytalan útvonalakat kell biztosítani. Az útvonal padlózata ne legyen kitöredezett. A fából készült asztalok repedeznek, szálasodnak az asztallapot pl. műanyaggal kell burkolni. Ez a higiéniai követelményeket is biztosítja (bármikor lemosható, könnyen tisztántartható). Gondoskodni kell az asztalok megfelelő világításáról is. Ha szék is tartozik az asztalhoz, a megfelelő magasság beállíthatóságát és háttámlát is biztosítani kell, valamint a lábtartót. Ha állva kell végezni a munkát, akkor az asztal magassága feleljen meg az álló munkavégzésnek  ne kelljen görnyedni munka közben Fel- és lerakodás esetén be kell tartani a rendeletben előírt súlyhatárokat. Gépi műveletek munkavédelme: A kötészeti gépeken előfordulhatnak forró géprészek, ezek pontos helyéről mindenkit informálni kell és gondosan kerülni a hozzáérést. Ha mégis forró dolgot kell megérinteni, pl. leszedendő, ragasztott, kész brosúrát, akkor feltétlenül használni kell az előírt hővédő kesztyűt. A vágógépek körül csak a vágó tartózkodjon. Ha van fotocellás megoldás, az meggátolja a kés alá benyúlást, így a csonkulás veszélyét. A használaton kívüli egyenes vágó késeket mindig két ponton kell rögzíteni, mert így megakadályozható a kés kifordulása. A késtároló állvány legyen a vágógépek közelében, hogy ne kelljen a nehéz és veszélyes kést feleslegesen cipelni késcsere esetén. Ha a késeket nem állványon, hanem állítva tároljuk, mindig legyen felszerelve az eldőlést akadályozó védőlánc A kötészeti gépek legyenek jól körüljárhatóak. A mobil gép a működés helyén mindig legyen befékezve, hogy munka közben ne veszélyeztesse a kezelőt váratlan elmozdulással. Termelés előtt, alatt és után biztosítani kell a megfelelő tárolást. Nem lehet olyan dolgokat egymás mellett tárolni, amelyek egymással veszélyes kölcsönhatásba kerülhetnek. A kiürült ragasztó és oldószeres edény veszélyes hulladék Kivinni az üzem területéről szigorúan tilos. Nem veszélyes hulladék pl. a eselék papír, drót, spárga, kartondarabok. A veszélyes és nem veszélyes hulladékot a keletkezés helyén, feliratozott edényben külön, fajtánként kell gyűjteni és legalább naponta kiüríteni a nyomda területén kialakított speciális hulladékgyűjtő helyen. Felhasznált szerszámok veszélyei: Kézi munkaeszközök: A könyvkötő késeket időnként felül kell vizsgálni meg kell javítani: - kés nyele ne mozogjon - a kés ne legyen életlen, piszkos Kilazult szárú ollóval nem szabad dolgozni. A szerszámok tárolására célszerű bőrből, műbőrből készült tokot készíteni, amibe mindig csak megtisztított szerszámot szabad beletenni. Megfelelően oda kell figyelni az enyvtartó tisztításánál és a melegítővíz cserélésénél.

Forrás: http://www.doksi.hu

Munkavállalói kötelezettségek betartása: A dolgozónak ismernie és megfelelően használnia kell a védelmi berendezéseket, az előírásokat, a védőruházatot. Munkavédelmi oktatáson részt kell vennie A munkavállaló köteles egyéni védőeszközt rendeltetésének megfelelően használni, egészséget és testi épségét nem veszélyeztető ruházatot viselni. A munkavállaló csak biztonságos, munkavégzésre alkalmas állapotban végezhet munkát. Munkakezdés előtt köteles a rendelkezésére bocsátott munkaeszközök biztonságos állapotáról meggyőződni, azt rendeltetésüknek megfelelően használni, számára meghatározott karbantartási feladatokat elvégezni. Köteles a munkaterületen fegyelmet, rendet, tisztaságot tartani, balesetet, rendellenességet azonnal jelenteni. Alkalmazott védelmi megoldások: Műszaki megoldások: A műszaki megoldásokat már a tervezés idején érvényesíteni kell, hogy – Alkalmazott megoldások a legkisebb műszaki és személyi kockázatot hordozzák – az alkalmazott megoldások a környezetet a legkisebb mértékben károsítsák – ahol a veszélyek nem zárhatók ki, ott elsősorban kollektív védelmet biztosítsanak a dolgozóknak Egyéni védőeszköz: – Hővédő kesztyű – Ha a gépek zajosak fülvédő vagy zajvédő vatta. – A gépteremben csúszásmentes talpú cipőt kell viselni (nem kötelező a munkáltatónak adni, mert nincs közvetlen technológiai csúszásveszély Szervezés: A dolgozók részére magyar nyelvű dokumentációkat kell rendelkezésre bocsátani (gépek szabályszerű működése, alkatrészcsere módja, ragasztók, oldószerek tárolása, hulladékkezelés) Karbantartás veszélyei: Mozgó gépbe nem szabad nyúlni. Villamos meghajtású gépeket karbantartás idejére áramtalanítani kell. Gondoskodni kell a folyamatos takarításról és a munkaterület tisztántartásáról (ragasztóanyagok, oldószerek, papírhulladékok) Ellenőrzési kötelezettségek: Kis létszámú üzemben (max. 20 fő): munkavédelmi szakember évente 1-2 alkalommal megy a helyszínre. Ekkor ellenőrzést, szemlét tart mindenre kiterjedően, elvégzi a kockázatelemzés éves felülvizsgálatát, munkavédelmi oktatást tart. Közepes- és /vagy nagy nyomdákban: a létszámnak megfelelően negyedévente vagy gyakrabban. Célszerű Munkavédelmi Szabályzatot készíteni. Itt már részletezni kell a kötelező ellenőrző vizsgálatokat pl. érintésvédelmi, foglalkozás-egészségügyi, munkavédelmi szemlék rendjét. Mivel a munkavédelmi szakember nem tartózkodik állandóan az üzemben, a vezetőnek kötelessége folyamatosan ellenőrizni, hogy a munkavédelmi előírásokat betartsák.

Forrás: http://www.doksi.hu

1651-06/4 modul 18. tétel Állítsa össze a konfekcióipar szabászati munkafolyamatára vonatkozó minimális munkavédelmi követelményeket! Alapanyagok veszélyei: Önmagának az alapanyagnak semmiféle egészségkárosító hatása nincs Segédanyagok veszélyei: Önmagának a segédanyagoknak semmiféle egészségkárosító hatása nincs Technológiai műveletek veszélyessége: A legjellemzőbb szabászati tevékenységek: terítés, szabás, leigazítás, stancolás (kivágás) A szabászati gépek feladata a rétegelt, lapolt anyagra fektetett és azon rögzített idom-minták kivágása. A szabászgépek fajtái: körkéses, kardkéses, szalagkéses, programvezérlésű automata, kézi vezérlésű kivágó prés. Csoportosíthatók még: mobil, kézzel mozgatható: kör és kardkéses szabászgép stabil, helyhez kötött: szalagkéses és programvezérlésű automata szabászgépek A mobil gépek üzemeltetésének előfeltétele olyan könnyen oldható, mozgási síkban helyét könnyen változtatni tudó felsőpályás, csigás felfüggesztésű, sínen vagy rúdon mozgó, egyenes, vízszintes vezetésű pályán elhelyezett csatlakozó kábelvezeték, amelyhez a mobil gépet könnyen és egyszerűen lehet csatlakozatni. A korszerű szabászatokon terítőgépeket alkalmaznak. A terítőgép a kézzel végzett munkafolyamatokat automatizálja. A terítő kocsi sínen mozog. Súlya miatt a kerekek alá kerülő ujjakat szétnyomhatja vagy levághatja. A sérülések megakadályozására a terítőgép kerekek előtt védőkeretet ill. a terítőgép kezelőoldalán ütközésvédőt szerelnek fel. Ez az ütközésvédelem azonnal leállítja a gépet (vészleállítás), ha a berendezés emberrel vagy tárggyal ütközik. A biztonsági ütközőt fekete-sárga színekkel jelölik . Az asztal szélén illetőleg végén létesített végnél leszorító és levágó berendezés a létesített szövetkelme hossz végét leszorítja és a következő réteg előtt kijelölt pályán mozgó körkéses véglevágó szerkezettel gombnyomással működtetve levágja azt. Körkéses szabászgép: Körfűrészlapja vagy közvetlen vagy közvetett áttétel hajtású. A hajtás zárt és csavarokkal rögzített burkolaton belül helyezkedik el. A kézi mozgatás miatt súlya kicsi, általában 5-7 kg közötti. A körkéses szabásgép talpa 4 db kisátmérőjű keréken fekszik fel, ill. gördíthető. A kerekek egyszerű és könnyű mozgatást tesznek lehetővé. A körkés előtt a teríték magasságától függő, mechanikus állítású, karos rögzítésű védőburkolat védi a gépkezelő ujjait a gyorsan forgó körkéstől. Kardkéses szabászgép: Felépítése hasonló a körkéseshez, a kardkés miatt azonban nagyobb terjedelmű és nagyobb súlyú mobil gép. A kardkés előtt állítható és karral rögzíthető ujjvédő van. A kardkés hajtását zárt és rögzített burkolat védi. A szabászgép 4 db gördülő kerékkel mozgatható. Táplálása vagy kisfeszültségű 220V-os hálózatról biztonsági transzformátor, ill. relé közbeiktatásával, vagy 42 V törpefeszültségről történik Szalagkéses szabászgép: Rendelkeznie kell kisebb vagy nagyobb méretű vágóasztallal (helyhez kötött volta miatt) Az asztallap kivágott részén fut a gépfejbe épített végtelenített szalagkés alsó és felső vezető tárcsákon. A szalagkés gépfejre épített köszörű berendezése különálló géprész. A vezető tárcsákat és a köszörű berendezést védőburkolat védi. A szalagkés előtt elhelyezett ujjvédő a teríték magassága szerint állítható. Automata szabászgépek: Általában a szabászatot megelőző előkészítő műveleteket is elvégzik. A tervezéstől a minta készítésig, a rétegelt anyag darabolásáig bezáróan előre beprogramozott műveleteket végeznek emberi beavatkozás nélkül. Kivágó szerszámos hídvágó (stancoló) Nagy nyomású hidraulikus működtetésű: kézi és automata üzemre is kapcsolható. A felső mozgó fej, ill. kocsi a rétegzett teríték felett elhelyezett vágószerszámra zár rá. Kézi üzemeltetés a vágás művelete csak kétkezes nyomógomb benyomásakor indul.

Forrás: http://www.doksi.hu

A munkaeszközök használatának veszélyei: A szabászati eszközök közül különösen balesetveszélyesek a metsző és vágó szabászgépek. Ezek kezelése nagy figyelmet igényel, mert a nagy sebességgel mozgó kések súlyos sérüléseket okozhatnak. A balesetek elkerülése érdekében: - a kör- és kardkéses szabászgépeken ujjvédő berendezés van és a kés szabáshoz nem használt részét plexiüveg burával burkolják, melyet az ujjvédővel együtt kell használni - ha a gépet nem használják, akkor a kézvédőt le kell engedni a talplemezre. A szabás megkezdése előtt a kézvédőt a legfelső kelmeréteg magasságába kell beállítani, - a körkés forgási iránya burkolaton jól láthatóan jelölt legyen - ha a gépkezelő a szabászasztaltól eltávozik, akkor a szabászgépet le kell venni az asztalról, vagy elmozdulás ellen biztosítani szükséges, és a gépet feszültség mentesíteni kell, - a kardkéses szabászgép késének élesítését mindig álló helyzetben szükséges végezni. A körkéses szabászgép késének élesítését kiszerelt állapotban kell elvégezni, - az álló szalagkéses szabászgépeken a szalagkést az egész kerület mentén acéllemezzel burkolják. Csak annyi szabad helyet hagynak, amennyi a munkához feltétlenül szükséges. Erre a részre is célszerű állítható magasságú kézvédő felszerelése. Így előzik meg a kés elszakadása, tárcsákról való levágódása miatti súlyos baleseteket - korszerű gépeken az elszakadt szalagkést 3-4 helyen elektromágnesek fogják meg, és az új kés felhelyezését is mágnesek segítik. A legfejlettebb gépeken a kézvédő magasságát fotocellás vezérléssel állítják. A kézvédő, a szabási művelet befejezése után, automatikusan lesüllyed. Amikor a szabandó kelmeköteg a lesüllyesztett kézvédőhöz hozzáér, az automatikusan felemelkedik, - a szabászati munka végzése, valamint az új szalagkés felrakása közben kötelező a lánckesztyű alkalmazása, - Az automata szabászgépek teljesen zárt és rögzített burkolaton belül dolgozhatnak. A gépvázon zárható főkapcsolót kell elhelyezni, a vészleállító STOP nyomógomb a gép összes szerkezetét egyszerre feszültségmentesítse Felhasznált szerszámok veszélyei: Kézi szerszám pl. olló – kilazult, életlen Munkavállalói kötelezettségek betartása: A dolgozónak ismernie és megfelelően használnia kell a védelmi berendezéseket, az előírásokat, a védőruházatot. Munkavédelmi oktatáson részt kell vennie A munkavállaló köteles egyéni védőeszközt rendeltetésének megfelelően használni, egészséget és testi épségét nem veszélyeztető ruházatot viselni. A munkavállaló csak biztonságos, munkavégzésre alkalmas állapotban végezhet munkát. Munkakezdés előtt köteles a rendelkezésére bocsátott munkaeszközök biztonságos állapotáról meggyőződni, azt rendeltetésüknek megfelelően használni, számára meghatározott karbantartási feladatokat elvégezni. Köteles a munkaterületen fegyelmet, rendet, tisztaságot tartani, balesetet, rendellenességet azonnal jelenteni. Alkalmazott védelmi megoldások (műszaki, egyéni védőeszköz, szervezés) Műszaki: Az elektromos energiával mozgatható szabászgépeket, jelölőgépeket stb. függesztett elektromos vezetékek segítségével látják el energiával. A kivágóprések indítását a dolgozó egyszerre két kézzel, két kapcsoló segítségével végzi. A munka megkezdése előtt minden esetben meg kell győződnie a dolgozónak a kétkezes indítóberendezés hatásos működéséről. Valamennyi elektromos energiával működtetett gép, berendezés szabványos érintésvédelmének kialakítása és alkalmazása kötelező! A gépkezelő csak begombolt, testhez simuló munkaruhában dolgozhat. Gyűrű, lánc, karóra stb. viselése munka közben tilos! A hosszú, laza hajat be kell fedni! A védőburkolatokat, a gépekre előírt védőberendezéseket leszerelni, ill. leszerelt állapotában a gépet üzemeltetni tilos Egyéni védőeszköz: Álló szabászgép esetén lánckesztyű Szervezés: A szabás megkezdése előtt a gép kikapcsolt, feszültségmentes állapotában ellenőrizni szükséges a következőket:

Forrás: http://www.doksi.hu

a villamos vezetékek, berendezések épségét (mechanikai sérülés), a géptest rögzítettségét, a gépasztal állapotát és tisztaságát, a szabászati műveletek elvégzéséhez szükséges szabad, tiszta terület rendelkezésre áll-e, a védőberendezések meglétét és üzemképes állapotát, a vágó- és metszőszerszámok épségét, üzemképes állapotát, a metsző-, vagy vágószerszám útjába ne legyen semmiféle kemény tárgy stb.,

Karbantartás veszélyei: A szabászati gépeket üzem közben, feszültség alatt tisztítani és olajozni nem szabad! A gépeken előforduló mechanikai hibákat (rázkódás, melegedés, késszalag szakadás stb.), és az elektromos berendezések javítását csak az arra kijelölt szakember, ill. villanyszerelő végezheti. Ellenőrzési kötelezettségek: Munkavállaló (fent elírtak szerint) Munkáltató kötelezettségei: A munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat. Az értékelés alapján olyan megelőző intézkedéseket szükséges hozni, amelyek biztosítják a munkakörülmények javulását, beépülnek a munkáltató valamennyi irányítási szintjén végzett tevékenységbe. Köteles rendszeresen meggyőződni arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket, köteles a tudomására jutott rendellenességet, illetve a munka egészséget nem veszélyeztető és biztonságos végzésével kapcsolatos bejelentést haladéktalanul kivizsgálni, a szükséges intézkedéseket megtenni, az érintetteket értesíteni, és közvetlen veszély esetén a munkavégzést leállítani. Speciális ellenőrzés: Munkavédelmi megbízott Foglalkozás-egészségügyi orvos

Forrás: http://www.doksi.hu

1651-06/4 19-es tétel. 19. Állítsa össze a textilipar kikészítési munkafolyamatára vonatkozó minimális munkavédelmi követelményeket! A tétel kidolgozása során térjen ki az egyes részmunkafolyamatok minimális munkavédelmi követelményeire is! A textilkikészítés minden olyan munkafolyamat összefoglaló neve, amely a textíliák szépítésére és javítására alkalmas, az anyagok felületének vagy egyéb tulajdonságának megváltoztatása. Ezenkívül a kikészítés során a kelmék olyan tulajdonságot nyerhetnek, amellyel alapvetően nem rendelkeznek. A kikészítési módszereket, eljárásokat tekintve kémiai (vegyi), mechanikai (fizikai) és fizikai-kémiai műveleteket különböztethetünk meg. Kémiai (vegyi) kikészítési eljárások a következők: lúgos főzés, fehérítés, mercerezés, lúgozás, karbonizálás és a színezési technológiák. Mechanikai kikészítés a nyírás, bolyhozás, apretálás (gyürtelenítés) Alapanyagok, segédanyagok veszélyei: Természetes anyagok: Állati eredetű –gyapjú, selyem Növényi eredetű - gyapot, len, kender. Mesterséges alapú anyagok: /kőolajból mesterségesen előállított szál poliakril , acetát./ - porártalmak -

vegyi ártalmak: kénsav, lúgok, színezőanyagok, stb./ a felhasznált segédanyagok biztonsági adatlapja alapján a veszély azonosítható./

biológiai veszély

Technológiai műveletek veszélyessége: A gépek baleseti veszélyeit elsősorban a mozgó szerszámok (esetenként fűtött), géprészek, az anyag beadagolása, ürítése okozzák. Ügyelni kell arra, hogy a mozgó, pl. forgó alkatrészek hajat, ujjakat, vagy a környezet tárgyait (pl. víz vagy gáz vezetésére szolgáló gumicső) el ne „kaphassák”, az esetleges súrlódás ne okozhasson túlzott felmelegedést és elektrosztatikus feltöltődést. Munkaeszközök használatának kockázatai: A gépek okozta zajártalom. Hiányzó, vagy sérült védőburkolatok miatti sérülések. Munkavállalói kötelezettségek betartása: A munkavállalónak feltétlenül be kell tartania az üzemi biztonsági előírásokat. Ezek az előírások és utasítások gépekre és általános üzemi viselkedésmódra vonatkoznak: • a dolgozó köteles munkaképes állapotban megjelenni a munkahelyén •

a munkavédelmi oktatásokon részt kell vennie

•

csak olyan géppel szabad dolgozni a dolgozónak, amire beosztották

•

a gépeket, szerszámokat és készülékeket munkakezdés előtt meg kell vizsgálnia és az esetleges hiányosságokat haladéktalanul jelentenie kell.

•

a munkaterületet tisztán kell tartania

•

a dohányzási tilalmat be kell tartania

•

a tűzvédelmi előírásokat ismernie kell

•

balesetet azonnal jeleznie kell

A munkáltató mindezek betartását köteles ellenőrizni. Alkalmazott védelmi megoldások: Műszaki: Korszerű gépek alkalmazása:

Forrás: http://www.doksi.hu

festő, mosó, fehérítő berendezéseknél az összeforgó hengerpárok előtt kézvédőt kell felszerelni. A gépsor indítása csak egy helyről történhet, a kezelő helyeken vészleállítót kell felszerelni. A forró fürdő (akár 140 C-os) áramlása és leeresztése nyomás alatt történik. A kádak ma már általában zárt rendszerűek, új megoldás a bordázott visszaforgató henger, és a túlhevített gőz áramoltatása a kelme felületére.

A folyékony anyagok adagolásához olyan megoldást kell biztosítani, amely a munkakörnyezetet nem szennyezi, és nem tesz szükségessé nehéz fizikai munkát. A 60 C-nál magasabb hőmérsékletű gépeknél, ill. géprészeknél gondoskodni kell az akaratlan érintés elleni védelemről (szigetelés, figyelmeztető tábla). A préselést végző gépeknek vészleállítóval kell rendelkezniük, amelynek működtetésével a préselőfejnek a kiindulási helyzetébe kell visszatérnie, illetve hengereinek forgásirányt kell változtatnia, szét kell nyílnia, valamint biztosítani kell a préselőfej reteszelésével az ismétlés megakadályozását. A szárítógép ajtaját olyan, a gép működésével összehangolt reteszeléssel kell ellátni, amely biztosítja, hogy az ajtó nyitásakor a hajtómotort kikapcsolja, illetve a forgódob csak az ajtó bezárása esetén legyen üzembe helyezhető. Azoknál a gépeknél, amelyeknél töltéskor, ürítéskor – technológiai okokból – a dob nyitott ajtóállás mellett is forog, a veszélyzónába való behatolást megakadályozó védőburkolatot kell alkalmazni. A kikészítő üzemekben, a nagy páraképződéssel járó munkafolyamatoknál ködtelenítésről gondoskodni kell. Megfelelő technológiai eljárás kialakításával a kikészítő gépeknél gondoskodni kell arról is, hogy egészségre ártalmas gázok, gőzök (pl. formaldehidgőz) ne keletkezzenek. A gázperzselő gépnél, nyírógépnél elszívást kell alkalmazni. A mosófolyadék, -lúg kifröccsenésének megakadályozásáról ugyancsak gondoskodni szükséges. A kapcsolattartás műszaki lehetőségét (hang és fényjelzés) meg kell oldani. Centrifuga: elektromechanikus zárja csak zártan teszi lehetővé az indítást, a fedélnyitás csak álló dob esetén lehetséges. A centrifuga tengelyt időszakos anyagvizsgálatnak kell alávetni. Egyéni védőeszköz: Védőszemüveg, légzésvédelmi félálarcok, részecskeszűrők amik megfelelő szűrőbetéttel vannak ellátva. Fejvédelem védősapka. Védőruha veszélyes vegyszerek behatolása ellen: fröccsenő folyadékok ellen. Védőkesztyű: mechanikai sérülések ellen. Zajvédelem: zajmérés alapján kiválasztott zajcsillapítású füldugó, vagy fültok. Lábvédelemhez védőcsizma saválló, lúgálló, csúszásmentes, orrmerevítős legyen. Szervezéses: A dolgozóknak pihenőidőt kell biztosítani. Gépi anyagmozgatás alkalmazása. Kezelési utasításban kell rögzíteni a technológiai okokból nem burkolható baleseti veszélyforrások terében vagy közelében végzendő munka helyes módszerét, a gépeknél használt vegyi anyagokra vonatkozó biztonsági előírásokat, a túlnyomás megszüntetésének szabályos menetét. Karbantartás veszélyei: Áramütés, elcsúszás veszélye. Nem szabad járó gépen tisztítást vagy javítást végezni. Karbantartáskor az energia leválasztásról gondoskodni kell. A gépre, padlóra kiömlött olajat, vegyi anyagot azonnal el kell távolítani. Ellenőrzési kötelezettségek: A munkavállaló köteles a munkakezdés előtt a gépeket, szerszámokat, készülékeket megvizsgálni. Az esetleges hiányosságokat azonnal jelenteni. A munkáltató köteles meggyőződni, hogy a dolgozók a munkaeszközöket tisztán tartják és a rájuk bízott karbantartásokat elvégzik. A gépeket időszakos érintésvédelmi vizsgálatnak kell alávetni.

Forrás: http://www.doksi.hu

1651-06/4 20. Állítsa össze a nagyüzemi bútorgyártás munkafolyamatára vonatkozó minimális munkavédelmi követelményeket! A tétel kidolgozása során térjen ki az egyes részmunkafolyamatok minimális munkavédelmi követelményeire is! A nyers fa megmunkálásától a kész bútor vagy berendezés összeállításáig számos munka-folyamat létezik, melyeket gyakran nem egy szakember végez el. A nagyüzemekben a munkások sorozatgyártásra specializálódtak, és többnyire gépeket kezelnek. A fafeldolgozás szakaszai:  A fa tartósítása és kezelése  Természetes lemezelés, és mesterséges falemezek gyártása  A természetes fa –és mesterséges falemezek gépi megmunkálása, késztermék összeállítása  Felületkezelés ( pl. csiszolás, lakkozás, festés, furnérozás). Alapanyagok veszélyei Alapanyagok Természetes lemezek: fenyőből, cseresznyefából, tölgyfából, diófából származó tömörfa, Melyekből a megmunkálás során:  padló  deszka  (ragasztással) táblák, tömbök Mesterséges falemezek:  összeragasztott furnérokból (rétegelt lemez)  kötőanyaggal lemezzé préselt faforgácsból vagy rostszálakból (forgácslap, kemény farostlemez)  ragasztott lécekből (amelyekhez furnért ragasztanak) többrétegű préselt lemez, enyvezett bútorlap.  Laminált lapok papír alapanyag ami impegráva van Veszélyei  A fát számos penészgomba és rovar támadhatja meg, ezért velük szemben védekezni kell. A vegyi kezelés (konzerválás) során, a fát belemártják vagy injektálják olajokkal, fémsok-kal vagy szerves vegyületekkel, amelyek féreg-, rovarirtó vagy gombaölő hatásiak. Egészségkárosító hatásai 

Ezen vegyületek közül sok mérgező, bőrgyulladást vagy nyálkahártya károsodást okoz, vagy éppenséggel genotoxikus és rákkeltő. allergiás megbetegedések (asthma bronchiale, bőrgyulladás) rákkeltő hatás: tölgyfa, bükkfa, kőrisfa (keményfa por)

Segédanyagok veszélyei Műanyag hőre lágyuló és hőre keményedő műanyagok, műanyaghab, PVC bútorfóliák, műanyag szegélyek. Fémek összekötő elemek, előre gyártott elemek, szegek, tiplik, csavarok, zárak, sarokvasak. Felszínkezelő anyagok lakk, pác, gyanta, gyantátlanító anyag, oldó- és hígító anyag, favédő anyag, ragasztók. Technológiai műveletek veszélyessége A faanyagok formája forgács nélküli megmunkálással és forgácsolással alakítható ki, ezek pl. a sajtolás, hajlítás. A forgácsoló megmunkálás végezhető kézi szerszámokkal, pl. gyaluval, fűrésszel, reszelővel és géppel. Famegmunkáló gépek funkciójukat tekintve:

Forrás: http://www.doksi.hu

            

fűrészgépek gyalugépek marógépek fúrógépek esztergagépek csiszoló- és polírozó kérgezőgépek felületbevonó gépek présgépek rétegelőgépek hajítógépek kötőelemekkel szerelő gépek forgácslap, farostlemez gyártó gépek

Famegmunkálás:  a méretek felvázolása a munkadarabra a tervrajz alapján,  durva darabolás (fűrészelés), pl. a fa hosszanti feldarabolása az előrajzolás szerint,  gyalulás (felületek kiegyenlítése, csiszolása),  részek formára vágása egyenes és/vagy feszített fűrésszel,  profilozás: formázógyaluval profilok és csapolási formák kialakítása,  fúrás: méretpontos lyukak kialakítása facsapok és sarokvasak számára,  marás: csapolási részek és profilok gépi kivágása (kimarása),  csiszolás és simítás: egyenetlen felszínek kézi vagy gépi utólagos megmunkálása. Furnérozás:  furnérlemez (borítólemez) szín és erezettség szerinti kiválasztása,  a nedvességtartalom ellenőrzése után a furnér méretre vágása,  a furnérok gépi vagy kézi összeillesztése, a berakások elhelyezése,  a furnér felragasztása és rásajtolása a falemezre,  a furnérozott részek szakszerű tárolása, szellőztetése és hűtése. Felületkezelés:  a felület tisztítása, portalanítása, gyantátlanítása, különböző felületek létrehozása, pl. homokfúvással az erezetek domborműszerű hangsúlyozása, vagy a rostszálakkal párhuzamos differenciált égetéssel barna domborműszerű felület kialakítása,  pácolás, festés, lakkozás,  polírozás. Facsapolások (munkadarabok összeillesztése):  mozgatható vagy szilárd kötések létrehozása hornyolással, fogazással, fugával, ragasztóval, szegeléssel, csavarozással. Munkaeszközök használatának kockázatai, felhasznált szerszámok veszélyei Megmunkálás előkészítése, a faanyag adagolása és elvétele, a megmunkálási műveletek végzése, továbbá a gép beállítása, kezelése, karbantartás során a munkát végzőket az alábbiak veszélyeztetik: Mechanikai veszélyek test, testrészek, különösen a végtagok  zúzódása  nyíródása  el/levágása  elkapása  felcsavarása

Forrás: http://www.doksi.hu

    

átszúrása munkadarabok, géprész, szerszámok kivágódása gép vagy géprészek stabilitásának elvesztése/csökkenése okozta veszély hidraulikus rendszerekből, hirtelen kiszabaduló nagynyomású folyadékok veszélye elcsúszás, elbotlás, leesés veszélye a gép környezetében, a kezelőhelyen

Villamos veszély  a villamos berendezés feszültség alatti részei közvetlen érintése  javítás karbantartás során közvetlen érintés veszély Működési rendellenességek okozta veszélyek  energia ellátás kimaradása  vezérlő rendszer meghibásodása Zaj okozta veszély  halláskárosodást okozó zajterhelés a gép környezetében Por- és forgácskibocsátásból, anyagok egészségre ártalmas tulajdonságaiból eredő veszélyek  a megmunkálás során a por, forgács szervezetbe jutásának veszélye, ami bekövetkezhet az elszívórendszer meghibásodásakor vagy annak hiánya esetén  egészséget veszélyeztető anyagok szervezetbe jutásának veszélye, ami bekövetkezhet a felületkezelés, karbantartás és a hidraulikus rendszer meghibásodáskor Tűz és robbanásveszély  a por és forgács keletkezéséből, az elszívórendszer meghibásodásakor vagy annak hiánya, vagy a takarítás elmaradása esetén gyújtóforrás- pl. elektromos szikra, vagy antisztatikus feltöltődés Ergonómiai elvek alkalmazásának mellőzéséből eredő veszélyek  nem megfelelő testhelyzetben végzett munkaveszélye a kezelőhely nem megfelelő kialakítása vagy elrendezése esetén  megerőltetés veszélye, amely anyagmozgatáskor, karbantartáskor, a géprészek mozgatásakor állhat fenn  nem megfelelő munkatér-megvilágítás okozta veszély, ami rendszerint hibás, téves munkafogás alkalmazásában nyilvánul meg Munkavállalói kötelezettségek betartása A dolgozónak ismernie és megfelelően használnia kell a védelmi berendezéseket, az előírásokat, a védőruházatot. Munkavédelmi oktatáson részt kell vennie A munkavállaló köteles egyéni védőeszközt rendeltetésének megfelelően használni, egészséget és testi épségét nem veszélyeztető ruházatot viselni. A munkavállaló csak biztonságos, munkavégzésre alkalmas állapotban végezhet munkát. Munkakezdés előtt köteles a rendelkezésére bocsátott munkaeszközök biztonságos állapotáról meggyőződni, azt rendeltetésüknek megfelelően használni, számára meghatározott karbantartási feladatokat elvégezni. Köteles a munkaterületen fegyelmet, rendet, tisztaságot tartani, balesetet, rendellenességet azonnal jelenteni. Alkalmazott védelmi megoldások Műszaki -

szerkezeti kialakítás hajtás hajtás és szerszámtér védelem vezérlőrendszer villamos berendezés kezelőhely

Forrás: http://www.doksi.hu

zaj és rezgés elleni védelem por- és forgácskibocsátás elleni védelem jelölések

Egyéni védőeszköz - porálarc - homlokvédős arcvédő - bőr védőkesztyű, Vágó, szúró és mechanikai hatás ellen védő - mechanikai védőszemüveg - védőbakancs - hallásvédő füldugó Szervezéses -

pihenőidők munkautasítás munkavédelmi szabályzat kockázatértékelés előzetes alkalmassági orvosi vizsgálat időszakos orvosi vizsgálat felülvizsgálatok napi munkavállalói munkáltatói időszakos munkáltatói

Karbantartás veszélyei     

villamos meghajtású gépeket karbantartás idejére áramtalanítani kell a mozgó alkatrészeket a leesés ellen biztosítani kell a fa megmunkáló gépek szerszámai élei álló helyzetben is sérüléseket okozhatnak, ezért azokat körültekintően kell karbantartani a karbantartás során a gyártó által előírt méretű és minőségű szerszámok kerüljenek cserélésre a karbantartás során a gyártó által előírt minőségű kenőanyagokat használjanak

Forrás: http://www.doksi.hu

1652-06/4 1. Ön egy fémporokat előállító üzem munkavédelmi szakembere. Foglalja össze a létesítéssel kapcsolatos villamos biztonságra vonatkozó követelményeket és feladatokat a tervezéstől az üzembe helyezésig! 1.

A poros környezet hatása a villamos berendezésekre •

Tűz és robbanásveszélyes az a por, ami a levegővel robbanásveszélyes keveréket képezhet. („B” tűzveszélyességi osztályú) o mechanikai szikraképződést, Mechanikus szikraképződés ütés és/vagy dörzsölés hatására keletkezik olyan anyagpárok között, amelyek közül legalább az egyik „szikrázásra” hajlamos. o elektrosztatikus gyújtás lehetőségét - Elektrosztatikus feltöltődések • • • • • • • • • • • • • o

porok kitöltése emberi haladás padlón folyadék porlasztása pneumatikus porszállítás (porleválasztás szűrőn, porszállítás silóba) fólia tekerése (hengeren áthajtása) folyadék áramlása csővezetékben a csővezetékben a földeléstől elszigetelt csőszakaszon szigetelő talpazaton lévő fémhordón műanyaghordóban lévő fémhulladékon szigetelő talpú cipőben álló személyen nem vezetőképes szűrőzsákokon műanyag porelszívó vezetéken csomagolófólián

(felületi) hőmérsékleti gyújtás lehetőségét A technológia, illetve a veszélyt okozó anyagok öngyulladási hőmérsékletének ismeretében egyszerűen eldönthető kérdés.

Sugárzások veszélyei A mobiltelefon, hasonlóan más rádiófrekvenciás hullámokat sugárzó eszközhöz, gyújtásveszélyt jelenthet! A rádiófrekvenciás hullámok gyújtóforrásként vehetők figyelembe, ha a sugárzás útjában vezetőképes, de nem földelt tárgy van és a rajta felhalmozódó feltöltődés kisülhet egy földelt tárgy felé.

A nem éghető anyagok közül azoknak a porai robbanóképesek, amelyek hő, vagy egyéb energiaközlés hatására oxidációra képesek. Az oxidáció hevessége több körülménytől függ, ezek: • szemcseméret (szabad felület) • nedvesség (páratartalom) • oxigénkoncentráció • környezeti hőmérséklet • gyújtóforrás energiája Csak lebegő porok esetében lehet szó porrobbanás veszélyről. 2.

A környezeti károsító hatás csökkentésének módszerei • • • • • • • • •

Zárt rendszerek Helyi és központi elszívás robbanás biztos szerelvények, gépek gyújtószikra mentes védelem Nyomásálló tokozás Túlnyomásos védelem Kvarchomok alatti védelem Olaj alatti védelem Lemezes védelem (vízhűtés)

Forrás: http://www.doksi.hu

3. A villamos hálózat kiépítésének munkavédelmi követelményei o o o

o o o

o o o o

o o o o o

o o

o o o o

a helyiség bejárata(i) közelében olyan közös kapcsolót kell elhelyezni, amellyel a teljes villamos berendezés leválasztható. A leválasztó főkapcsoló biztonsági világítás és a vész-szellőzés működését ne befolyásolja a gyártmányok túlnyomásos szellőzésű ,kvarchomok-védelmű, gyújtószikra mentes kivitelű vagy legalább IP 54 védettségi fokozatú kapocsszekrénnyel ellátott nem robbanás biztos olajtöltésű vagy legalább IP 65 védettségi fokozatú gyártmányok legyenek. Rövidre zárt forgórészű aszinkron motorok legalább IP 44 védettségi fokozatú, nem robbanás biztos kivitelben is alkalmazhatók, ha teljesen zártak és kapocs-szekrényük legalább IP 54 védettségi fokozatú. Helyhez kötött lámpatestek por ellen tömített, vagy legalább IP 65 védettségi fokozatú kivitelben alkalmazhatók. Biztosítók, dugós csatlakozók, hordozható és helyváltoztató berendezések alkalmazása tilos. csak olyan villamos gyártmányok alkalmazhatók, amelyeknek porral érintkező felületi hőmérséklete 50 °C-al alacsonyabb az 5 mm vastagságú porréteg izzási hőmérsékleténél, illetve a por gyulladási hőmérsékleténél a szükséges hőelvezetés, illetve hőleadás akadálytalan legyen. meg kell akadályozni, hogy a villamos gyártmányok felületein 5mm-nél vastagabb porréteg rakodhasson le, mert ennél nagyobb rétegvastagságoknál a porok izzási hőmérséklete csökken. A villamos forgógépeket túlterhelés ellen minden fázisban védeni kell A fokozott biztonságú motorok motorvédő kapcsolóinak kioldóit úgy kell megválasztani, hogy a védendő motor névleges áramára beállítva, a motor adattábláján a megfelelő gyulladási csoportra megadott felmelegedési időn belül biztosan kioldjanak. A transzformátorokat a betáplálási oldalon zárlatvédelemmel kell ellátni, kivéve a zárlat biztos transzformátorokat A transzformátorokat túlterhelés ellen védeni kell A kondenzátorokat zárlat és túlmelegedés ellen védeni kell. A villamos fűtésű berendezéseket önműködő hőmérsékletkorlátozóval kell ellátni, amely megakadályozza a megengedett hőmérséklet túllépését. Tűz- és robbanásveszélyes port tartalmazó technológiai berendezések (bunkerek, garatok, stb.) belsejét csak mechanikai behatásoktól védetten, a fal szintjébe IP 65 védettségi fokozatnak megfelelően beépített világítótestekkel szabad megvilágítani, azok túlmelegedése nélkül. A lámpatesteket mechanikai sérülések ellen védeni kell.  védőráccsal (védőkosárral) vannak ellátva  a lámpatestek burkolata triplex eljárással edzett üveg, vagy ennek megfelelő ütőszilárdságú más anyag  a lámpatestek burkolata olyan sík-, ill. lencse-alakú üveg, amelynek szabad felülete az 50 cm2-et nem haladja meg, ha ezt legalább 5 mm-re előreálló szilárd perem védi. Hordozható lámpák csak törpefeszültségen alkalmazhatók Nem robbanás biztos olajkapcsolók - ha alkalmazásuk megengedett - csak legalább IP 54 védettségi fokozatú kapocsszekrénnyel alkalmazhatók és csak kapcsolóképességük 75%-ig vehetők igénybe. Az üzemszerűen szikrázó részeknek olaj alatt kell lenniük. dugaszoló aljzatok közül csak olyanok alkalmazhatók amelyeknél a dugaszolók bedugása és kihúzása csak leválasztott állapotban lehetséges Minden “A” és “B” tűzveszélyességi osztályú helyiséggel közös épületben levő alállomásnál, ill. elosztó berendezésnél meg kell akadályozni, hogy a közös épületben elhelyezett kapcsoló berendezés vagy alállomás helyiségébe a szellőzőnyílásokon, ajtókon stb. keresztül robbanékony keverék behatolhasson. A kapcsoló berendezés és a robbanásveszélyes helyiség közti falon nincs nyílás. A kábeleket és vezetékeket csak külső szabadtérrel határos falakon keresztül szabad átvezetni. Azokon a falakon, amelyek a robbanásveszélyes helyiségeket a kapcsoló berendezés helyiségétől elválasztják, a kábelátvezetéseket és más nyílásokat gondosan tömíteni kell. 16 mm2-nél kisebb vezeték-keresztmetszetig csak rézvezetőjű kábelek és vezetékek alkalmazhatók, 16 mm2 és ennél nagyobb vezeték keresztmetszet felett alumíniumvezető alkalmazása is megengedett. Szabadon szerelt szigetelt vezetékként csak mechanikai sérülés ellen védett vagy védetten szerelt kábelek és kábelszerű vezetékek alkalmazhatók

Forrás: http://www.doksi.hu

Robbanásmentes berendezések jelölése: Ex..... (régen Rb) Exia – gyújtószikra mentes kivitel Exib – gyújtószikra mentes kivitel, legalább 1 millió kapcsolás 4. Az érintésvédelmi ellenőrzés tartalma 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet : a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről i) szerelői ellenőrzés: az érintésvédelem alapvető hibáinak kimutatása céljából, különleges szakképzettséget, méréseket, illetve azok kiértékelését nem igénylő ellenőrzés; j) szabványossági felülvizsgálat: az érintésvédelem olyan részletes – a méréseket és azok számszerű eredményének kiértékelését is tartalmazó – ellenőrzése, amely alkalmas arra, hogy kimutassa, teljesíti-e az érintésvédelem a vonatkozó szabványok valamennyi előírását. (1) A munkáltató gondoskodik az időszakos ellenőrző felülvizsgálat megbízott személy általi elvégzéséről. (2) Az időszakos ellenőrző felülvizsgálatra kötelezett munkaeszközöket, a felülvizsgálat gyakoriságát, módját a munkáltató írásban határozza meg, figyelemmel az üzemeltetés körülményeire, a munkaeszközt érintő szabványokban foglaltakra és a gyártó által összeállított használati utasítás, üzemeltetési, karbantartási dokumentáció vonatkozó előírásaira. A leghosszabb felülvizsgálati időszak nem haladhatja meg az öt évet. A felülvizsgálat megállapításait, a megtett intézkedéseket jegyzőkönyvben kell rögzíteni, amelyet a következő időszakos ellenőrző felülvizsgálat időpontjáig meg kell őrizni. (3) Ha a munkaeszközt a telephelyen kívül használják a legutóbbi időszakos ellenőrző felülvizsgálat elvégzéséről a munkáltató tárgyi eszköz alkalmazásával (pl. a munkaeszközön elhelyezett, jól látható jelzéssel) tájékoztatást nyújt. (1) A kisfeszültségű erősáramú villamos berendezés közvetett érintés elleni védelmének (érintésvédelem) ellenőrző felülvizsgálatáról és időszakos ellenőrző felülvizsgálatáról a munkáltató – a 4–5. §-ban foglaltaktól eltérően – a berendezés szerelői ellenőrzésének, illetve szabványossági felülvizsgálatának keretében gondoskodik. (2) Az ellenőrző felülvizsgálatot az üzemeltetés megkezdését megelőzően, valamint az érintésvédelem bővítése, átalakítása és javítása után a szerelés befejező műveleteként kell elvégezni szabványossági felülvizsgálattal. (3) Az időszakos ellenőrző felülvizsgálatot legalább a következő gyakorisággal kell elvégezni: a) áram-védőkapcsolón havonta szerelői ellenőrzéssel; b) kéziszerszámokon és hordozható biztonsági transzformátorokon évenként szerelői ellenőrzéssel; c) a Kommunális- és Lakóépületek Érintésvédelmi Szabályzatáról szóló 8/1981. (XII. 27.) IpM rendelet alkalmazási körébe tartozó villamos berendezéseken 6 évenként szerelői ellenőrzéssel; d) egyéb villamos berendezéseken 3 évenként szabványossági felülvizsgálattal MSZ 2364-610 : Épületek villamos berendezéseinek létesítése 6. rész: Felülvizsgálat – 61. kötet: Első felülvizsgálat ELLENŐRZÉS MEGTEKINTÉSSEL A vizsgálatot megtekintésnek kell megelőznie és azt általában a villamos berendezés teljes kikapcsolt állapotában kell végrehajtani. 1. A megtekintést annak igazolására kell elvégezni, hogy a tartósan bekötött villamos szerkezetek: – megfelelnek a vonatkozó termékszabvány biztonsági követelményeinek; – a HD 384-es sorozat harmonizációs dokumentumainak és a gyártó előírásainak megfelelően pontosan lettek kiválasztva és szerelve; – nincs olyan látható sérülésük, ami csökkentené a biztonságot. 2. Megtekintéssel legalább a következőket kell ellenőrizni: – az áramütés elleni védelmi módot, beleértve a burkolat, védőfedés vagy védőakadály alkalmazásával, vagy a kézzel elérhető tartományon kívüli elhelyezéssel megvalósított védelemmel kapcsolatos távolságok megmérését – tűzgátló szerkezetek és a láng továbbterjedésének megakadályozására szolgáló más óvintézkedések meglétét, valamint a hőhatás elleni védelmet – a vezetők megfelelő megválasztását a megengedett áram és a feszültségesés szempontjából – a védelmi és ellenőrző eszközök kiválasztását és beállítását – megfelelő leválasztó- és kapcsolóeszközök meglétét és alkalmas elhelyezését – a villamos szerkezetek és a védelmi módok megfelelő kiválasztását a külső hatások figyelembevételével

Forrás: http://www.doksi.hu

– a nulla- és a védővezető megjelölését – kapcsolási rajzok, figyelmeztető feliratok vagy más hasonló információk meglétét – áramkörök, biztosítók, kapcsolók, csatlakozókapcsok stb. megjelölését – a vezetők csatlakozásainak megfelelőségét; – megközelíthetőséget a kényelmes üzemeltetéshez és a karbantartáshoz. ELLENŐRZÉS VIZSGÁLATTAL Általános előírások Ahol alkalmazhatók, a következőket kell vizsgálattal ellenőrizni, célszerűen az adott sorrendben: – a védővezetők, valamint a fő(gerinc) és a helyi (kiegészítő) egyenpotenciálra hozó összekötés folytonosságát – a villamos berendezés szigetelési ellenállását – a villamos elválasztás védelmi módot – a padlózat és a fal ellenállását – a tápforrás önműködő lekapcsolását – a polaritást – a villamos szilárdságot – a működést – a hőhatásokat – a feszültségesést Ha bármelyik vizsgálat hibát jelez, a vizsgálatot a hiba kijavítása után meg kell ismételni, és meg kell ismételni minden olyan előző vizsgálatot is, amelynek az eredményét az észlelt hiba befolyásolhatta.

Forrás: http://www.doksi.hu

2. Ön egy szabászati üzem munkavédelmi szakembere, ahol a kiszabott ruhadarabok vasalásakor rövid idejű gőzölést alkalmaznak. A közeljövőben sor kerül az üzemrész felújítására. Foglalja össze az ezzel kapcsolatos villamos biztonságra vonatkozó követelményeket és feladatokat a tervezéstől az üzembe helyezésig! Információtartalom vázlata Az ideiglenesen nedves környezet hatása a villamos berendezésekre A környezeti károsító hatás csökkentésének módszerei Védettségi jelölések alkalmazása A villamos hálózat kiépítésének munkavédelmi követelményei Az érintésvédelmi ellenőrzés tartalma Az ideiglenesen nedves környezet hatása a villamos berendezésekre: - Ideiglenesen nedves az a helyiség, amelyben - rendeltetésszerű használat esetén - a levegő relatív páratartalma csak rövid ideig haladja meg a 75%-ot, illetve időszakosan pára vagy gőzképződés, nedvesség lecsapódás keletkezik, a helyiség azonban hamar kiszárad. -A szabászati üzemben használt gőzölős vasalóból kikerülő gőz bejuthat az elektromos berendezésekbe, világítótestekbe, vezetékekhez. A berendezésből kijutó gőz vezetőképes közeg. A hideg felületeken lecsapódik, zárlatot okozhat és megnöveli az áramütés veszélyét. – –

A környezeti károsító hatás csökkentésének módszerei: A víz, nedvesség, gőz villamos berendezésekbe történő bejutását meg kell akadályozni. Ennek legkézenfekvőbb módja, ha a gőz keletkezési helyénél helyi elszívást alkalmazunk. A gépeknél, berendezéseknél az MSZ HD 60364-6:2007 szabvány megoldásait kell alkalmazni. Időszakosan nedves helyiségekben a gépeket víz, gőz, nedvesség behatolásától védetten úgy kell elhelyezni, hogy a villamos berendezések kezelése korlátozott legyen. -A berendezések védettségi fokozata legalább IP 21 legyen. Ennek hiányában legalább a „csepegő víz ellen védett”megjelölésű terméket kell alkalmazni.

– A villamos hálózat kiépítésének munkavédelmi követelményei: - Már a hálózat kiépítésekor olyan anyagokat kell választani, amelyek leginkább ellenállnak a fellépő káros hatásoknak. - Vezetékcsatorna alkalmazását kerülni kell, ha mégis alkalmazásra kerül akkor csak levehető fedelű műanyag vezetékcsatornát szabad alkalmazni melynek fedele csak szerszámmal legyen levehető. - Közel vízszintesen vezetett vezetékcsatornát csak 2 m. magasság felett szabad létesíteni, függőlegesen vezetett vezetékcsatornát e magasság alatt is szabad létesíteni, de legmélyebb pontján gondoskodni kell a víz elszivárogtatásáról. - Biztosítékok, elosztók, kapcsoló-berendezések, időszakosan nedves helyiségekben tilos.

irányítástechnikai berendezések

elhelyezése

- Hordozható készülékek csatlakozó vezetékeit vezetékcsatlakozóval vagy bármely más módon megtoldani nem szabad. - Csupasz vezetéket- az érintésvédelem céljára szolgáló vezeték kivételével-tilos alkalmazni. - Lámpatestek, fénycsöves lámpatestek, érinthető részei nem nedvszívó szigetelőanyagból készüljön. - A padlótól számított 1m magasság fölött víz behatolása ellen nem védett kivitelű csatlakozó aljzatot is szabad alkalmazni, ha az érinthető részek teljesen nem nedvszívó szigetelőanyagból készültek.

Forrás: http://www.doksi.hu

3. Ön egy gépkocsimosót üzemeltető munkavédelmi vállalkozás munkavédelmi szakembere. Foglalja össze az új mosóüzem létesítésével kapcsolatos villamos biztonságra vonatkozó követelményeket és feladatokat a tervezéstől az üzembe helyezésig. A tervezésnél figyelembe kell venni a 253/1997.(XII.20.) Kormány rendelet előírásait az országos településrendezési és építési követelményekről. Nedves környezet hatása a villamos berendezésekre: Nedves az a helység, amelyben rendeltetésszerű használat esetén a levegő relatív nedvességtartalma tartósan meghaladja a 75%-ot ill. tartósan jelentkezik a nedvesség a pára vagy a gőzlecsapódás. A tartós jelenlét nem jelent állandó jelenlétet, hanem csak, azt hogy az egyes nedves periódusok között nincs olyan hosszú száraz időszak, hogy a berendezés kiszáradhasson. A nedves környezet az átlagosnál kedvezőtlenebbül és lényegesen jobban veszélyezteti a villamos berendezések épségét számottevően, fokozzák az ezek közelében tartózkodó személyek áramütéssel szembeni veszélyeztetését. - Környezeti károsító hatás csökkentésének módszerei A gőz a pára keletkezési helyénél elszívást, megfelelő szellőztetést kell alkalmazni. A nedves helységek villamos berendezéseinek többletelőírásait az MSZ HD 60364-6:2007 szabvány tartalmazza. A nedves helységekben elsősorban a villamos szerkezetek és berendezések épségét kell megóvni a szinte állandóan jelenlévő nedvesség szigetelést rontó hatásától. Amennyiben lehetséges a kapcsolókat, csatlakozókat a helységen kívülre kell elhelyezni. Amennyiben nem lehetséges általános előírás ahol folyóvízzel, való mosással is számolni kell a védettség minimum IPX4 védettségű, legyen. A lámpatestek védettségi fokozata legalább csepegő víz ellen védett legyen, de ahol használat közben fröcsköléssel is kell számolni ott IPX4-es legyen. A nedves helységekben hordozható kézilámpaként csak IPX5 védettségű alkalmazható. A rögzített elhelyezésű izzólámpás lámpatesteknek az érinthető részei nedvesség és hőálló szigetelőanyagokból készüljenek, izzójukat védőüveggel kell burkolni, így a kondenzvíz a lámpatestek belsejében nem tud összegyűlni. Fénycsöves lámpatesteknél még a védőüveg alkalmazása sem követelmény a védettségi fokozat ilyen csökkentésére, ha a foglalatukat, gyújtójukat és fojtójukat tömítetten szerelték. A személyek fokozott védelmét szolgálja elsősorban az, hogy a nedves helységek villamos berendezéseiben minden kapcsolónak leválasztó kapcsolónak kell lennie. Ezekben, a helységekben alkalmazott vezetékeknek műanyag szigetelésűeknek kell lenniük. A falakon kívül szerelt kábeleket a faltól legalább 1 cm-re kell szerelni, hogy így a fal és a vezetékek között ne állhasson meg a lecsapódó szennyeződést is tartalmazó víz. A vezetékeknek a készülékekbe való csatlakozását tömítetten kell megoldani, nehogy a burkolaton lecsapódó nedvességet a szerelvénybe vezessék. A nedves helyeken lévő vezetékkötéseknél az elektrolitikus korrózió veszélyét fokozottan figyelembe kell venni. Az ásványolajokkal terhelt szennyvizekből a csatornába bocsátás előtt az ásványolaj származékokat el kell távolítani. Amennyiben ez nem történne meg, súlyos környezeti károk keletkeznének. Nyíltfelszínű csatornába, vízfolyásba kerülve a felúszó ásványolajréteg gátolja a természetes oxigénbe-oldódást. Ezen okok miatt a vonatkozó jogszabályok alapján az ásványolaj tartalmú szennyvizeket, a közcsatornába bocsátás előtt benzin-, olajleválasztón kell átvezetni. A benzin-olajleválasztó berendezésekbe kizárólag az autómosó technológiájából kikerülő ásványi olajos szennyvizek vezethetők. Az olajleválasztó berendezések beépítési helyének jó megközelítési lehetőségét biztosítani kell a karbantartási és az ürítési munkák elvégzése céljából. -A védettségi jelölések alkalmazása:

-A villamos hálózat kiépítésének munkavédelmi követelményei A helyiség legalább egyik bejárata közelében olyan kapcsolót vagy kapcsolókészüléket kell elhelyezni, amellyel a helyiség teljes villamos berendezése leválasztható, ha technológiailag megengedhető a közös lekapcsolás. A szerelési anyagok és háztartási készülékek védettségi fokozata legalább IP X4 legyen.

Forrás: http://www.doksi.hu

– Az érintésvédelmi ellenőrzés tartalma: A felülvizsgálatot az MSZ EN 2367 és az MSZ 172 szabvány előírásai alapján kell végezni. Meg kell állapítani az adott termék, helyiség, épület, stb. érintésvédelmi paramétereit (érintésvédelmi mód, osztály) A védelmi szervek paramétereit (kismegszakítók értékeit, és az áramvédő kapcsolót megvizsgálni) pl. 4db 10 A-es kismegszakítót nem tehetnek egy 25 A-es áramvédő kapcsoló után. A paraméterek, és az eszközök megfelelőségének ellenőrzése. Vezetékek, vezetékellések ellenőrzése (szín jelölések, vezeték anyaga, keresztmetszete). Kötések, csatlakozási pontok ellenőrzése. Az előírt mérések ellenőrzése: - hurokellenállás mérés (földelési ellenállás mérés) - szigetelési mérések elvégzése A mért adatok rögzítése (táblázatba, jegyzőkönyvbe), és a megfelelősség kiértékelése, minősítése. A vizsgált helyiség összetett ellenőrzése, a feltárt hiányosságok megszüntetésének módja, sürgőssége, a felelős megjelölésével és nyilatkozat kiadásával (szerelő ellenőrzési jegyzőkönyv).

Forrás: http://www.doksi.hu

4. Önt egy akkumulátorokat savval feltöltő vállalkozás felkéri, hogy az új műhelyük létesítésével kapcsolatos munkavédelmi szakértői tevékenységet végezze el. Jelenlegi feladata, hogy ennek keretében fejtse ki a villamos biztonságra vonatkozó követelményeket és feladatokat a tervezéstől az üzembe helyezésig! A marópárás (marógőzös) környezet hatása a villamos berendezésekre: A villamos berendezéseket a marópárás helyiségekre vonatkozó előírások és szabványok szerint kell létesíteni. Az akkumulátorok töltésekor maró gőzök, gázok szabadulhatnak fel, nem kívánt lerakódás penész alakul ki! Ezek a helyiség levegőjében elterjedve behatolhatnak a villamos hálózatba és nem kívánt maró rongáló hatást váltanak ki, idővel zárlatot, áramütés veszélyét váltják ki. Vezetők összekötéseinek korrózióveszélye (rézalumínium kötések nem ajánlottak),csökken a keresztmetszet, megnő az átmeneti ellenállás,magas hő fejlődik, ami tüzet okozhat vagy rontja a gép hatásfokát és csökkenti az érintésvédelmét. Marópárás helyiségnek kell tekinteni a szomszédos helyiséget is, ha a pára rendszeresen átjut. A környezeti károsító hatás csökkentésének módszerei: Az elektródákat megtisztítani és savmentes anyaggal bekenni. A gázok, gőzök keletkezési helyénél elszívást kell alkalmazni. A szellőzőlevegő beömlő nyílása alul a padlózatnál, a kiömlő nyílás a mennyezetnél legyen elhelyezve, lehetőleg átlós irányú légáramlást biztosítva. Esetenként, ha szükséges elszívó ernyő is alkalmazható a nagyobb hatásfok érdekében. Ha a szennyezőanyag koncentrációja indokolja szűrőket kell elhelyezni a kiömlő nyílásnál. A szellőztetés az igény biztonságos kielégítésének lehetőségétől függően lehet természetes vagy mesterséges. Természetes szellőzés esetén a be- és kiömlőnyílás szabad keresztmetszete megfelelő legyen. A szellőző nyílásokban a légsebesség legalább 0,1 m/s legyen. A villamos hálózat védelmére megfelelő szintű IP védelmet kell alkalmazni (IP x4, IP x5) A villamos hálózat kiépítésének munkavédelmi követelményei VÉDŐINTÉZKEDÉSEK: Leválasztás Minden kapcsoló csak leválasztó kapcsoló lehet. Célszerű a villamos berendezéseket a helyiségen kívül elhelyezni. A helyiség legalább egyik bejárata közelében olyan kapcsolót vagy kapcsolókészüléket kell elhelyezni, amellyel a helyiség teljes villamos berendezése leválasztható, ha technológiailag megengedhető a közös lekapcsolás. Berendezések A szerelési anyagok és háztartási készülékek védettségi fokozata legalább IP X4 legyen. Tokozás Az előírt védettség az adott vegyi hatásnak ellenálló tokba (dobozba) zárással is elérhető. Ha a tokba zárt gyártmányok önmagukban nem állnának ellen az adott helyen fellépő vegyi behatásnak, akkor a tok védettségi foka legalább IP X4 (tömített) legyen. Tokozás esetén figyelembe kell venni a tokozásnak a hűtési viszonyokat rontó hatását is. Vegyi hatás A berendezés álljon ellen a helyiség jellege szerinti vegyi behatásnak. Ez megoldható IP X4 (tömített) védettségi fokozatú, az adott vegyi hatásnak ellenálló, tartós védőburkolattal is. Hő fejlesztő készülékek A helyiség üzemszerű fűtésére szánt villamos fűtőkészüléket helyhez kötötten kell szerelni.

Forrás: http://www.doksi.hu

VILÁGÍTÁSI BERENDEZÉSEK, LÁMPAFOGLALATOK Védettség A lámpatestek védettségi fokozata tömített vagy legalább IP X4 legyen. Csak teljesen zárt lámpatestet szabad alkalmazni, amelynek anyaga vagy bevonata a marópáráknak ellenáll. A fényforrást olyan védőüveggel kell burkolni, amely a marópárák behatolását megakadályozza. Húzólámpa és zsinór függeszték Húzólámpa és zsinór függeszték alkalmazása tilos. Hordozható lámpák A hordozható kézilámpák teljesen nem nedvszívó szigetelőanyagból legyenek, a fényforrás is borítóüveggel és fölötte védőkosárral legyen ellátva. A hordozható kézilámpák csak törpefeszültségre kapcsolhatók. KAPCSOLÓK, KAPCSOLÓKÉSZÜLÉKEK, CSATLAKOZÓK, BIZTOSÍTÓK, MŰSZEREK, ELOSZTÓTÁBLÁK, KAPCSOLÓBERENDEZÉSEK ÉS IRÁNYÍTÁSTECHNIKAI BERENDEZÉSEK Kapcsolók: Védettség A kapcsolók védettségi fokozata tömített vagy legalább IP X4 legyen. Elhelyezés A hordozható készülék és hordozható lámpatest vezetékébe kapcsolót beiktatni tilos. A kapcsolók lehetőleg a helyiségen kívül vagy a helyiség nem marópárás részében legyenek elhelyezve. Kapcsolókészülékek Védettség A kapcsolókészülék védettségi fokozata legalább IP X4 vagy tömített legyen. Elhelyezés A kapcsolókészülékek (pl. kismegszakítók) lehetőleg a helyiségen kívül vagy a helyiség nem marópárás részében legyenek elhelyezve. Dugós csatlakozók Védettség A dugós csatlakozók védettségi fokozata tömített vagy legalább IP X4 legyen. Védőérintkező Védőérintkező nélküli dugaszolóaljzat csak törpefeszültségről vagy védőelválasztással táplálható. Lámpafoglalatok Védettség Lámpafoglalatot lámpatestben vagy olyan tokozásban szabad elhelyezni, amelynek védettségi fokozata legalább IP X4. Alkalmazás Kapcsolós foglalat alkalmazása tilos. Önálló lámpafoglalat nem alkalmazható. Biztosítók Védettség A biztosítókat helyiségen belül csak olyan tokozásban szabad elhelyezni, amelynek védettségi fokozata legalább IP X4.

Forrás: http://www.doksi.hu

Elhelyezés A biztosítók lehetőleg a helyiségen kívül vagy a helyiség nem marópárás részében legyenek elhelyezve. Műszerek Védettség A műszerek védettségi fokozata tömített vagy legalább IP X4 legyen. Elhelyezés A műszerek lehetőleg a helyiségen kívül vagy a helyiség nem marópárás részében legyenek elhelyezve. VEZETÉKEK Rögzített szerelt szigetelt vezetékek Szabadon szerelt szigetelt vezetékek Csak az alkalmazott technológiánál fellépő vegyi behatásoknak ellenálló köpenyű kábelt és kábelszerű vezetéket szabad alkalmazni. Védőcső nélkül falba fektethető szigetelt vezetékek Nem alkalmazhatók. Védőcsőbe húzott szigetelt vezetékek Védőcsőbe húzott szigetelt vezetékek légköri és savas behatásoknak ellenállók (pl. műanyag szigetelésű vezetékek) legyenek. Szigetelt csatlakozóvezeték A hordozható készülék és hordozható lámpatest csatlakozóvezetéke legalább 400 V-os tömlővezeték legyen, amelyet - szükség esetén - vegyi behatásokkal szemben ellenálló külön szigetelőanyagtömlővel kell burkolni. Megjegyzés: A helyiségben alkalmazott anyagok vegyi behatása alapján kell eldönteni, hogy MT vagy GT tömlővezetéket választanak. Hordozható készülék és hordozható lámpatest vezetékét vezetékcsatlóval vagy bármely egyéb módon megtoldani tilos. Vezetékkötések és csatlakoztatások Különböző anyagú vezetők összekötését kerülni kell. Elkerülhetetlen esetben az összekötés kivitelezésénél az elektrolitikus maródás veszélyét figyelembe kell venni. A vezetékek csatlakoztatását marópárák behatolása ellen tömítetten kell megoldani. A kötéseket tömített burkolású szerelvényekben kell kialakítani. Védőcsőként csak műanyag vagy eternitcsövek vagy korrózióvédő festéssel ellátott gázcsövek alkalmazhatók. Megjegyzés: A világítási vezeték csatlakozókötését a lámpatest belsejében kell készíteni. A vezetékek szigetelési ellenállása Az épületen belüli villamos hálózat üzemszerűen feszültség alatt álló részének szigetelési ellenállása a földhöz és az üzemszerűen más potenciálon levő részekhez képest üzembe helyezéskor szakaszonként legalább 0,25 megaohm legyen. Már a hálózat kiépítésekor olyan anyagokat kell választani, amelyek leginkább ellenállnak a fellépő káros hatásoknak. A villamos hálózat vezetékeit teljesen zárt, tömített vagy legalább IP x4 védettségű tokozásban kell vezetni, amely jól ellenáll a káros környezeti hatásoknak. Tűzvédelem: Ha a helyiség 40% -ánál nem nagyobb területen elektromos energiával is töltik és a szellőztetés megfelelő akkor „D” tűzveszélyességi osztályba tarozik. Ha a terület nagyobb vagy a szellőztetés nem megfelelő, akkor „A” tűzveszélyességi osztályba tartozik, és ennek megfelelően kell eljárni. A világítási rendszert, vezetékezést, tokozást csak robbanás biztosra szabad tervezni és kivitelezni, az IP védettséget x6-ra emelni!

Forrás: http://www.doksi.hu

Az érintésvédelmi ellenőrzés tartalma A mérési ponton az MSZ 4851/1 szerinti folytonossági vizsgálatot kell végezni, és a mérést csak abban az esetben szabad megkezdeni, ha e vizsgálat a védővezető folytonosságát mutatta. A mérőfeszültséget csak a leolvasáshoz szükséges legrövidebb időtartamra szabad a mért körre kapcsolni. Ha a bekapcsolás automatikával történik, annak időtartama ne legyen hosszabb, mint 0,2 s. Ebbe az időtartamba azonban nem kell beszámítani (pl. rágerjesztésszerű folyamatok esetén) azokat az időtartamokat, amelyek alatt a kiadott feszültség a kimenő-kapcsokon a törpefeszültségnél nem nagyobb, vagy az áramerősség a 10 mA-t nem haladja meg.

Forrás: http://www.doksi.hu

5. Ön egy hőközpontot üzemeltető vállalat munkavédelmi szakembere. A hőközpontot fel szeretnék újítani és azt a feladatot kapja, hogy ebben működjön közre. Foglalja össze az ezzel kapcsolatos villamos biztonságra vonatkozó követelményeket és feladatokat a tervezéstől az üzembe helyezésig! Villamos berendezést meleg helyiségben úgy kell létesíteni, hogy megfeleljen az MSZ 60364-6 előírásainak. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK Meleg az a helyiség, amelyben a hőmérséklet – rendeltetésszerű használat esetén – évszaktól függetlenül és a közvetlen hősugárzásnak ki nem tett helyeken meghaladja általában a 35 C-ot, esetenként a 40 C-ot. Meleg helyiségek pl. kazánházak, pékségek sütőhelyiségei, fémek hőmegmunkálását végző üzemrészek, kovácsműhelyek, fémöntő és olvasztó üzemek, kemenceüzemek, meleghengerdék. VÉDŐINTÉZKEDÉSEK Leválasztás Az MSZ 1600/1 előírásain túlmenően a helyhez kötött világítási berendezés minden kapcsolója is leválasztó kapcsoló legyen. Tűz- és robbanásveszély elleni védelem A berendezéseket úgy kell létesíteni, hogy üzemszerű vagy meghibásodás folytán bekövetkező melegedésük avagy a bennük keletkező villamos ív a környezetben tűz- vagy robbanásveszélyt ne okozzon. A berendezésekben üzemszerűen keletkező hőmennyiség elvezetéséről gondoskodni kell. Kapcsolókat, megszakítókat, biztosítókat, indítókat úgy kell elhelyezni, hogy a működésüknél esetleg keletkező villamos ív vagy ennek következében bekövetkező zárlat - az üzemi és karbantartási utasítás betartása esetén tűz- vagy robbanásveszélyt ne okozzon és a kezelőszemélyzet épségét ne veszélyeztesse. Ha a ventillátoros fűtőberendezés (kalorifer) a ventillátor leállása esetén tűz- vagy robbanásveszélyt okozhat, akkor gondoskodni kell arról, hogy a fűtőberendezés csak a ventillátor bekapcsolás után legyen üzembe helyezhető és a ventillátor leállása esetén a fűtőberendezés önműködően kikapcsolódjék. A tűzvédelmi szempontból szükséges fő- és szakaszonkénti kapcsolók számáról és elhelyezéséről a vonatkozó rendelet intézkedik. E célra csak leválasztó kapcsoló (kapcsolókészülék) vagy az áramszolgáltató kezelésében lévő (a fogyasztásmérőhöz felszerelt) kismegszakító alkalmazható. Túláram védelem A túlterhelés védelem megválasztása, ill. beállítása során figyelembe kell venni azt, hogy a szokásosnál nagyobb környezeti hőmérséklet miatt a védett berendezés terhelhetősége kisebb lehet, mint a névleges. Kettős fémkioldónak a meleg helyiségben való elhelyezése esetén ennek beállításánál figyelembe kell venni azt, hogy a környezet melegítő hatása csökkenti a megszólalási áramértékét. Melegedés A berendezéseket úgy kell megválasztani, méretezni és elhelyezni, hogy a környezeti hőbehatás működésüket hátrányosan ne befolyásolja és a berendezések a környezeti hőbehatás hatására ne melegedjenek meg nem engedett mértékben. Nedvesség lecsapódása Azokban a meleg helyiségekben, amelyekben a hőmérséklet gyakran (pl naponta), viszonylag gyorsan és erősen (legalább 20-30 C-kal) változik, a villamos berendezések kiválasztásánál és elhelyezésénél figyelembe kell venni a hőmérsékletingadozás következtében előálló fokozott páralecsapódást. VILLAMOSGÉPEK ÉS FOGYASZTÓBERENDEZÉSEK Ha fogyasztó berendezések üzeméhez járulékos gépi szellőzés szükséges, akkor az a fogyasztó berendezéssel olyan kényszerkapcsolásban legyen, hogy a fogyasztó berendezést csak a járulékos szellőzés bekapcsolt állapotában lehessen üzemben tartani. A kapcsolók kezelőfogantyúi nem nedvszívó és környezeti hőbehatásnak ellenálló szigetelőanyagból legyenek. A kapcsolókészülékek kezelőfogantyúi nem nedvszívó és környezeti hőbehatásnak ellenálló szigetelőanyagból legyenek. Védőérintkező nélküli dugaszolóaljzat csak törpefeszültségről vagy védőelválasztással táplálható. A foglalat köpenye lehetőleg szigetelőanyagból legyen. Kapcsolós foglalat alkalmazása tilos.

Forrás: http://www.doksi.hu

A 60 C-nál magasabb környezeti hőmérséklet esetén a szigetelt vezetékek közül csak szilikongumi-szigetelésű vezeték (MSZ 144/7) és gumiszigetelésű vasúti járművezeték (MSZ 144/2) alkalmazható. Szabadon szerelt szigetelt vezetékként csak kábelt, kábelszerű vezetéket, legalább 380 V névleges feszültségű tömlővezetéket vagy G-vezetéket (MSZ 144/1) lehet alkalmazni. A vezetékek terhelhetőségét a környezeti hőmérséklet figyelembevételével kell megállapítani (MSZ 14550 szabványsorozat). Különleges szigetelésű (pl. azbeszt) vezeték terhelhetőségét esetenként úgy kell megállapítani, hogy a melegedés a szigetelés minőségét ne rontsa, a vezetőerek mechanikai szilárdsága ne csökkenjen (kilágyulás) és a vezeték hőmérsékletemelkedése ne okozhasson tüzet. A falon kívül szerelt kábelt, kábelszerű- és tömlővezetéket a faltól legalább 1 cm távolságra kell szerelni. A vezeték nyomvonalának megválasztásánál az esetleges hősugárzást figyelembe kell venni. Szabadon szerelt vezeték felerősítéséhez - a kábelek, kábelszerű- és tömlővezetékek kivételével – olyan porcelán vagy ezzel egyenértékű szigetelőt kell alkalmazni, amely a fellépő hőmérséklet és a hőmérsékletváltozás okozta igénybevételek hatására mechanikai és villamos tulajdonságait gyakorlatilag nem változtatja meg. A vezetékeket a szigetelőkhöz csak olyan kötőhuzallal szabad felerősíteni, amely a vezetéket és annak szigetelését nem sérti meg. E vezetékékeket úgy kell elhelyezni, vagy olyan védőburkolattal kell ellátni, hogy a helyiségben rendszeresen használt eszközökkel vagy eszközökről ne lehessen érinteni. Védőcső nélkül falba fektetett MMfal vezetéket süllyesztetten és elvakoltan kell szerelni. Műanyag védőcsövek felerősítésénél figyelembe kell venni a meleg környezetnek a védőcső merevségét csökkentő hatását. Azokban a meleg helyiségekben, amelyekben a hőmérséklet gyakran és erősen változik, a védőcsövek megfelelő lejtésével és a helyi mélypontokon alkalmazott elszivárogtató nyílásokkal kell gondoskodni arról, hogy a lecsapódó kondenzvíz a szerelvényekben ne gyűlhessen össze.

Forrás: http://www.doksi.hu

6. Ön egy építési vállalkozás munkavédelmi szakembere. Az új építési helyszínen szabad térben különféle villamos berendezéseket kívánnak üzemeltetni. Foglalja össze a létesítéssel kapcsolatos villamos biztonságra vonatkozó követelményeket és feladatokat a tervezéstől az üzembe helyezésig! MSZ 2364-704 Felvonulási területek villamos berendezései Azok az épületrészek, amelyeken szerkezeti változásokat, pl. bővítések vagy bontások folynak, az ideiglenes villamos berendezést igénylő vonatkozó munka időtartamára felvonulási területnek tekintendők. Információtartalom vázlata –

–

A szabadtéri környezet hatása a villamos berendezésekre •

Konkrét környezeti hatás: eső, nap, UV sugárzás, köd, pára, por

•

Mechanikai igénybevétel: húzzák-vonják (kőműves, ács)

•

Villamos gépek használatából adódó veszély: nedves, vizes környezet

A környezeti károsító hatás csökkentésének módszerei •

A szabadtéren felállított villamos berendezéseket elsősorban az időjárás behatásai ellen kell védeni (ideértve a szélhordta por elleni védekezést is).

•

A meleg időben várhatóan lengébb öltözetük és eső esetén várhatóan nedves öltözetük miatt bizonyos mértékig az itt tartózkodó személyek áramütés érzékenysége is nagyobb lehet, tehát ők is fokozott védelemre szorulnak.

•

A villamos szerkezet minden aktív részét szigeteléssel, védőburkolattal vagy védőfedéssel kell védeni a közvetlen érintkezés megakadályozására.

•

Az érinthető részeket tartalmazó szekrényeket, illetve helyiségek ajtóit kulccsal vagy speciális szerszámmal zárva kell tartani.

•

A talajszinttől 2,8 m.-nél kisebb magasságban elhelyezett lámpatestek esetében a fényforráshoz való hozzáférés csak védőburkolat vagy védőfedés szerszám használat igénylő eltávolítása után legyen lehetséges. A 2,8 m.-nél magasabban lévő lámpatestek fényforráscseréje is csak speciális szerszám használatával legyen lehetséges.

•

A villamos szerkezetek legalább IP 33, a legalább 2,5 m. magasan elhelyezett lámpatestek IP 23 (esővíz ellen védett) védettségűek legyenek.

•

Forgógépek és transzformátorok védettségére (a várható por ártalom elleni védekezésül) IP 43 védettség van előírva

•

Lámpatestek védettsége IP 23-nál kisebb is lehet, ha a segédeszköz nélkül is elérhető lámpatestek érinthető részei nedvesség- és hőálló szigetelőanyagból készülnek, a fényforrást védőüveggel burkolják, és a lámpatestben kondenzvíz nem gyűlhet össze.

•

A rögzítetten felszerelt vezetékek lehetőleg kifejezetten szabadtéri alkalmazásra készült „ szigetelt szabadvezeték”, kábel vagy kábelszerű vezeték legyen.

•

A műanyag-szigetelésű v. polikloroprén szigetelésű vezetékeket árnyékos helyen kell elhelyezni, mert napsugárzásra gyorsan öregszenek, és ekkor már a szigetelésük nem megbízható. Elhelyezésük megválasztásánál arról is gondoskodni kell, hogy a szabadtéren rendszeresen használt eszközökkel v. eszközökről való érintés ellen védve legyenek.

•

A hordozható készülékek csatlakozóvezetékei polikloroprén- vagy műanyag-tömlővezetékek legyenek.

•

A vezetékeknek készülékekbe, dobozokba és szerelvényekbe történő csatlakozását úgy kell megoldani, hogy csapadék gyakorlatilag ezekbe ne hatolhasson be. Ez vagy tömített csatlakozást jelent, vagy azt, hogy a nem tömítetten csatlakozó vezeték vagy alulról, vagy a víz lecsöpögtetését szolgáló „vízzsák”(lefelé domborodó „omega”) közbeiktatásával csatlakozik.

•

Védőcsövek alkalmazásánál általános megkötés az, hogy- a vezetékek említett vízzsákkal való csatlakozása kivételével- tömített szerelésűek legyenek.

Forrás: http://www.doksi.hu

–

•

A műanyagcsövekre további előírás, hogy lehetőleg árnyékos helyen legyenek szerelve, és elhelyezésük óvja meg őket az üzemszerűen vagy gyakran ott használt szerszámok által okozható sérülésektől.

•

Alapkövetelményen kívül (nullázás) minden szabadtéren elhelyezett, 20A-nél nem nagyobb névleges áramerősségű, továbbá szabadtéri használatú hordozható készülékek csatlakoztatására szánt dugóaljzat táplálásába 30 mA-es vagy ennél érzékenyebb áramvédő kapcsolót kell iktatni.

•

Szabadtéren szabadvezetékeket is létesítenek. (Szabadvezeték az az oszlopokra vagy más tartószerkezetekre szerelt, hajlékony- csupasz v. szigetelt- vezetőkből álló vezetékrendszer, amelynek mechanikai méretezésénél a vezeték belógását figyelembe kell venni.) ezek elhelyezéséről és kialakításáról az MSZ 151szabványsorozat intézkedik!

A villamos hálózat kiépítésének munkavédelmi követelményei •

A helyszíni energia elosztó szerelvényeket, különösen azokat, amelyek külső hatásoknak vannak kitéve, rendszeresen kell ellenőrizni és karbantartani.

•

Azokat a szerelvényeket, amelyek már az építési hely létesítése előtt rendelkezésre álltak, azonosítani, ellenőrizni és egyértelmű jelzőtáblákkal kell ellátni.

•

A villamos légvezetékeket úgy kell vezetni, hogy azok az építési munkahelyeket elkerüljék. Ha ez nem lehetséges, akkor azokat feszültség mentesíteni kell.

•

Ha a feszültségmentesítés nem megoldható, a személyek és járművek távoltartására elkorlátozást vagy figyelmeztető jelzéseket kell alkalmazni.

•

Ott, ahol a vezetékek alatt járműveknek kell elhaladni, a szükséges figyelmeztető jelzések mellett, függesztett védőszerkezetek elhelyezéséről is gondoskodni kell.

•

A sérülések elkerülése céljából a kábeleket, vezetékeket nem ajánlatos utakon v. gyalogutakon átvezetni, ha ez elkerülhetetlen mechanikai védelemről, ill. a gépekkel való ütközés elleni védelemről gondoskodni kell

•

Minden bejövő és minden elosztó tápellátási egységet el kell látni a bejövő táplálás leválasztására és lekapcsolására szolgáló eszközzel.

•

Minden olyan fogyasztókészülék tápforrását vészkapcsolóval kell ellátni, amelynél szükség lehet az összes aktív vezető lekapcsolására a veszély elhárítása céljából.

•

Minden fogyasztókészüléket tápláló áramkört egy olyan elosztó tábláról kell táplálni, amely a következőket tartalmazza:

•



Túláram védelmi eszközöket,



Közvetett érintés elleni védelmi eszközöket,



Szükség esetén csatlakozóaljzatokat

A biztonsági és tartalék tápforrásokat olyan eszközökkel kell csatlakoztatni, amelyek megakadályozzák a különböző tápforrások összekapcsolását.

Felvonulási területek villamos berendezéseivel szemben támasztott többletkövetelmények Áramütés elleni védelem: Gyorslekapcsoláson alapuló móddal hibaáram kapcsoló (a táplálás önműködő lekapcsolásával) Az általános előírásokon túlmenően: a csatlakozó aljzatokat és az állandóra kötött kézi villamos készülékeket legfeljebb 30 mA hibaáramú áramvédő kapcsolóval, vagy SELV (érintésvédelmi törpefeszültség) táplálással, vagy az áramkörök villamos elválasztásával (elválasztó transzformátor) azaz mindegyik csatlakozó aljzat vagy állandóra bekötött villamos készülék külön elválasztó transzformátorról, illetve egy közös elválasztó transzformátor külön tekercséről való táplálásával kell védeni.

Forrás: http://www.doksi.hu

Kapcsoló és vezérlő készülékek: Minden bejövő és minden elosztó tápellátási egységet el kell látni a bejövő táplálás leválasztására és lekapcsolására alkalmas eszközzel. Minden olyan fogyasztókészülék tápforrását vészkapcsolóval kell ellátni, amelynél szükség lehet az összes aktív vezető lekapcsolására a veszély elhárítása céljából. A bejövő tápforrást leválasztó eszköznek alkalmasnak kell lenni a visszakapcsolás elleni reteszelésre (lakat, zárható burkolat stb.) Minden fogyasztó készüléket tápláló áramkört egy olyan elosztó tábláról kell táplálni (ezeket meg kell tervezni), amely a következőket tartalmazza: Túláram védelmi eszközöket Közvetett érintés elleni eszközöket Csatlakozó aljzatokat A villamos berendezés létesítés részletes és gyakorlati követelményei: A felvonulási elosztó hálózat központi leválaszthatóságáról gondoskodni kell. A felvonulási villamos berendezés létesítésére tervet kell készíteni. Ez a terv az építkezés organizációs tervének részét képezi. A tervben figyelembe kell venni az építés technológia illetve az építés gépesítés követelményeit mind villamos teljesítmény igény, mind helyiség szempontjából. A tervnek minden esetben tartalmaznia kell: - A hálózati leágazási pont, a csatlakozó vezeték, a csatlakozási pont kialakítását és helyét. - A felvonulási elosztó hálózat részletes műszaki tervét (szekrény típusa, helye, terhelhetősége, a túláram védelem részletes terve a szükséges számításokkal stb.) - Az áramütés elleni védelem módját és megoldásait. A felvonulási területen nagyfeszültségű szabad vezeték, illetve kábel létesítését kerülni kell, illetve felvonulási terület kijelölésénél a meglévő nagyfeszültségű szabad vezeték, illetve kábel nyomvonalát és biztonsági övezetét figyelembe kell venni. Ha a felvonulási területen jelentkező egyidejű létesítmény igény nagysága lehetővé teszi, annak kielégítését a felvonulási terület közelében lévő kisfeszültségű közcélú elosztó hálózatról, vagy a közelben lévő közcélú-/ kisfeszültségű transzformátor állomásról indított célvezeték létesítésével kell megoldani. A hálózati leágazó ponttól induló csatlakozó vezeték fogadására is szolgáló felvonulási mérőszekrényt úgy kell rögzíteni elhelyezni, hogy a hálózati leágazó pontról csatlakozó vezeték az elhelyezési előírások betartása mellett megszakítás, illetve toldás nélkül legyen a felvonulási mérőszekrényben kialakított csatlakozási pontra beköthető. Ha teljes felvonulási elosztó hálózat terhelésének lekapcsolására alkalmas készülék a felvonulási mérőszekrényben kerül elhelyezésre, a szekrény kialakítása tegye lehetővé, hogy ez a főkapcsoló a szekrény zárt állapotában is kikapcsolható legyen. A főkapcsoló visszakapcsolása azonban csak a szekrény kinyitása után legyen lehetséges. Szabadtéren a felvonulási elosztó vezeték fajtáját, típusát és nyomvonalát egyéb közművekkel egyeztetve úgy kell megválasztani, hogy a biztonsági övezetre előírt tilalmak és korlátozások az építkezési tevékenységet minél kisebb mértékben akadályozzák. Felvonulási fogyasztó berendezés kizárólag az e célra szolgáló: - felvonulási mérőszekrényben, vagy - felvonulási elosztószekrényben, illetve - törpefeszültségű tápszekrényben az elhelyezett, a csatlakoztatott gép, készülék stb. teljesítményigényének kielégítésére alkalmas zárlat - és túlterhelés védelemmel ellátott, valamint áram - védőkapcsolón keresztül táplált csatlakozó kapcsokon, vagy dugaszoló aljzaton keresztül kaphat – villamos energia - ellátást. A szekrény védettségi foka feleljen meg a telepítési környezet követelményeinek, de legalább IP 43 legyen.

Forrás: http://www.doksi.hu

A vezetékeket a szekrényben annak alján, vagy oldalán, megfelelően tömített - elsősorban tömszelencén, vagy kábelvég elzárón keresztül - kell bevezetni. A tömlővezetéket tilos közvetlenül szögre akasztani, támszerkezetre hurkolni, vagy a tömlő vezetéken csomózást létesíteni. A tömlővezetéket tilos földbe, vízbe vagy földre fektetni, vagy olyan szerkezetre erősíteni ahol mechanikai sérülésnek, tartós nedvességnek, vagy vegyi kihatásnak van kitéve. Legfeljebb egy műszak tartamára a gép vagy készülék táplálására szolgáló 20 méternél nem hosszabb tömlővezetéket száraz, sima talajon szabad földre is fektetni, de gondoskodni kell a tömlővezeték mechanikai sérülés elleni védelméről. A tömlővezetékek összekötését (toldását) kerülni kell. A szükségessé váló összekötést felvonulási szekrénybe kell elvégezni (a szabványos hosszabbítók alkalmazása nem minősül toldásnak). A helyszíni energia elosztó szerelvényeket, különösen azokat, amelyek külső hatásoknak vannak kitéve, rendszeresen kell ellenőrizni és karbantartani. Azokat a szerelvényeket, amelyek már az építési hely létesítése előtt rendelkezésre álltak, azonosítani, ellenőrizni és egyértelmű jelzésekkel kell ellátni. Az érintésvédelmi szerelői ellenőrzés keretében az áram védőkapcsolót havonta legalább egyszer, a kézi szerszámokat és a hordozható biztonsági transzformátorokat évenként kell ellenőrizni.

Forrás: http://www.doksi.hu

7. Ön egy újonnan létesítendő anyagvizsgáló laboratórium munkavédelmi szakembere lesz. Foglalja össze a létesítéssel kapcsolatos villamos biztonságra vonatkozó követelményeket és feladatokat a tervezéstől az üzembe helyezésig! A laboratóriumokra vonatkozó különleges villamosbiztonsági előírások Vezetékek: A kezelő terekben és laboratóriumokban a 25 A és kisebb névleges áramerősségű túláram védelemmel védett mérő-, működtető- és jelző áramkörök esetében szabad az egyen- és váltakozó áramú köröket azonos kábelben, azonos többerű vezetékben ill. azonos védőcsőben vezetni. A “C” tűzveszélyességi osztályú kezelőterekben és laboratóriumokban a csupasz vezetékek korlátozás nélkül, a tömlővezetékek (MT, ill. GT) csatlakozóvezetékként vagy - legfeljebb 1/2 évi időtartamra - ideiglenes rögzített vezetékként is felhasználhatók. A vezetékeket nem kell a helyiségen kívül vezetni. A kezelőterekből kivezető kábelcsatorna-áttöréseket - ha víz vagy olajbetörésre kell számítani - víz- és olajzáróan kell létesíteni. Védőcsövek és tartozékaik A kezelőterekben és laboratóriumokban a védőcsövek és vezetékcsatornák alkalmazása esetén szabad több különböző áramnemű vezetéket közös csőbe vagy vezetékcsatornába elhelyezni. Ilyen esetben gyengeáramú berendezéseket és azok vezetékeit is az erőáramú berendezésekre vonatkozó előírások szerint kell létesíteni. A törpefeszültségű rendszerek vezetékeit más rendszerekkel nem szabad azonos védőcsőben vezetni. Világítási berendezések A laboratóriumok világítási áramkörei függetlenek legyenek a gépi berendezés áramkörétől. A laborokat rendeltetésszerű használatnak megfelelően meg kell világítani Kapcsolók, kapcsolókészülékek, csatlakozók, lámpafoglalatok, biztosítók,elosztótáblák és kapcsoló berendezések Kikapcsolás A kezelőterekben a nullavezető és üzemszerűen földelt vezetők a fázisvezetők megszakításától függetlenül is kikapcsolhatóan készülhetnek, de felügyelt kezelőterekben csak akkor, ha kikapcsolásuk csak a fázisvezetők kikapcsolása után lehetséges, vagy lelakatolás akadályozza meg az illetéktelen kikapcsolást, és az ilyen célra szolgáló kapcsolókat tartós felirattal jelölik meg. Leválasztás Indítók és ellenállások elé elzárt kezelőtérben nem kell külön kapcsoló, ha a vezeték más módon (pl. a biztosítók kicsavarásával) leválasztható. Elhelyezés Elzárt kezelőterekben kapcsolókat, szabályozókat és egyéb kezelendő készülékeket véletlen érintés ellen védeni nem kell, ha elhelyezésük olyan, hogy szabályszerű kezelés esetén az üzemszerűen feszültség alatt álló részek megérintése biztonságosan elkerülhető Az akkumulátorhelyiségek világítási kapcsolóit a helyiségen kívül kell elhelyezni. Dugós csatlakozók A laboratóriumokban a különböző feszültségű és áramnemű dugaszolóaljzatok felcserélésének megakadályozásáról felirattal kell gondoskodni. Megengedett ugyanannak a dugaszolóaljzatnak esetenként különböző feszültségre való kapcsolása is, megfelelő felirat alkalmazása esetén. Az akkumulátorhelyiségek dugaszolóaljzatait a helyiségen kívül kell elhelyezni. Elzárt kezelőhelyiségekben a biztosítókat véletlen érintés ellen védeni nem kell, ha elhelyezésük olyan, hogy szabályszerű kezelés esetén az üzemszerűen feszültség alatt álló részek érintése biztonságosan elkerülhető Kapcsoló berendezések Áramvezetők szilárdsága: a kapcsoló berendezésekben az áramvezető részeket úgy kell elhelyezni, hogy szilárdságuk a zárlat esetén fellépő erőhatásoknak megfeleljen, és ezek az erőhatások maradó alakváltozást és újabb zárlatot ne okozzanak. Feliratok, jelölések, elrendezés: a kapcsoló berendezés azonossági jelét vagy megnevezését szembetűnő helyen, tartós felirattal fel kell tüntetni. Az áramköröket, kapcsolókat, biztosítókat és mérőműszereket- ha elrendezésükből ez nem tűnik ki rendeltetésüket egyértelműen feltüntető, tartós felirattal kell ellátni. A készülékeket és műszereket - rendeltetésüknek megfelelően csoportosítva - könnyen áttekinthetően, a hiba keresését és a kezelést, az esetleges cseréket nem gátló elrendezésben és távolságban kell elhelyezni. Minden olyan kapcsoló- és elosztó berendezés közelében, amelynek kapcsolása nehezen tekinthető át, a berendezés egyvonalas kapcsolási rajzát ki kell függeszteni, vagy magán a táblán kell az egyes vezetékek kapcsolását feltüntetni.

Forrás: http://www.doksi.hu

A 400 V-nál nagyobb feszültségű, valamint a földeletlen rendszerű berendezésekben - az elzárt kezelőterek kivételével - a kezelési utasítást is ki kell függeszteni. Kiegészítés, bővítés Amikor a laboratóriumokban a kapcsoló berendezések kiegészítésénél szükséges készülékeket a meglevő felületre vagy póttáblákra, ill. állványokra szerelik, ellenőrizni kell, hogy a meglevő vezetékek, készülékek és védelmek a megnövekedett terhelésnek, tápponti bővítésnél pedig a megnövekedett zárlati viszonyoknak megfelelnek-e. Nem villamos vezetékek A kezelőterekben a kapcsoló berendezések helyiségében, annak falaiban, padozatában, mennyezetében víz-, olaj, csatorna-, gőz- és gázcsövek elhelyezését kerülni kell; ha ez gazdaságosan nem oldható meg, akkor azokat oly módon kell elhelyezni, hogy - meghibásodásuk esetén - a kapcsoló- és áramelosztó berendezéseket ne veszélyeztessék. Ha az érintés ellen nem védett, üzemszerűen feszültség alatt álló részek cellákban vannak elhelyezve, azok vízszintes távolsága a cella - védőrácsától bármely kezelőtér esetén legalább 0,15 m; - védőkorlátjától elzárt kezelőtér esetén legalább 0,3 m legyen. A sajátosságokból adódó veszélyek Villamos áram veszélyei • áramütéses balesetek • villamos ív által okozott balesetek • levegő mint szigetelő anyag átütése által okozott balesetek /nagyfeszültség/ (hatásai: egyszerű izom görcs, rövid ideig tartó eszméletvesztés, heveny szívmegállás /szívbénulás/, szívkamraremegés /fibrilláció/, légzésbénulás /légzőizmok, légzőközpont bénulás/, halál) Illetéktelenek elleni védelem: - Megfelelő szereléssel vagy lezárással meg kell akadályozni, hogy a villamos berendezéshez illetéktelenek hozzáférjenek. A villamos hálózat kiépítésének munkavédelmi követelményei: – – – – – – – – – – – – – – –

Forrás: http://www.doksi.hu

– –

• • •

Tűz- és robbanásveszélyes port tartalmazó technológiai berendezések (bunkerek, garatok, stb.) belsejét csak mechanikai behatásoktól védetten, a fal szintjébe IP 65 védettségi fokozatnak megfelelően beépített világítótestekkel szabad megvilágítani, azok túlmelegedése nélkül. A lámpatesteket mechanikai sérülések ellen védeni kell.  védőráccsal (védőkosárral) vannak ellátva  a lámpatestek burkolata triplex eljárással edzett üveg, vagy ennek megfelelő ütőszilárdságú más anyag  a lámpatestek burkolata olyan sík-, ill. lencse-alakú üveg, amelynek szabad felülete az 50 cm2-et nem haladja meg, ha ezt legalább 5 mm-re előreálló szilárd perem védi. Azokon a falakon, amelyek a robbanásveszélyes helyiségeket a kapcsoló-berendezés helyiségétől elválasztják, a kábelátvezetéseket és más nyílásokat gondosan tömíteni kell. 6 mm2-nél kisebb vezeték-keresztmetszetig csak rézvezetőjű kábelek és vezetékek alkalmazhatók, 16 mm2 és ennél nagyobb vezeték-keresztmetszet felel alumíniumvezető alkalmazása is megengedett. Szabadon szerelt szigetelt vezetékként csak mechanikai sérülés ellen védett vagy védetten szerelt kábelek és kábelszerű vezetékek alkalmazhatók

Robbanásmentes berendezések jelölése: Ex..... (régen Rb) Exia – gyújtószikra mentes kivitel Exib – gyújtószikra mentes kivitel, legalább 1 millió kapcsolás Az érintésvédelmi ellenőrzés tartalma MSZ 2364-610 : Épületek villamos berendezéseinek létesítése 6. rész: Felülvizsgálat – 61. kötet: Első felülvizsgálat ELLENŐRZÉS MEGTEKINTÉSSEL A vizsgálatot megtekintésnek kell megelőznie és azt általában a villamos berendezés teljes kikapcsolt állapotában kell végrehajtani. 1. A megtekintést annak igazolására kell elvégezni, hogy a tartósan bekötött villamos szerkezetek: – megfelelnek a vonatkozó termékszabvány biztonsági követelményeinek; – a HD 384-es sorozat harmonizációs dokumentumainak és a gyártó előírásainak megfelelően pontosan lettek kiválasztva és szerelve; – nincs olyan látható sérülésük, ami csökkentené a biztonságot. 2. Megtekintéssel legalább a következőket kell ellenőrizni: – az áramütés elleni védelmi módot, beleértve a burkolat, védőfedés vagy védőakadály alkalmazásával, vagy a kézzel elérhető tartományon kívüli elhelyezéssel megvalósított védelemmel kapcsolatos távolságok megmérését – tűzgátló szerkezetek és a láng továbbterjedésének megakadályozására szolgáló más óvintézkedések meglétét, valamint a hőhatás elleni védelmet – a vezetők megfelelő megválasztását a megengedett áram és a feszültségesés szempontjából – a védelmi és ellenőrző eszközök kiválasztását és beállítását – megfelelő leválasztó- és kapcsolóeszközök meglétét és alkalmas elhelyezését – a villamos szerkezetek és a védelmi módok megfelelő kiválasztását a külső hatások figyelembevételével – a nulla- és a védővezető megjelölését – kapcsolási rajzok, figyelmeztető feliratok vagy más hasonló információk meglétét – áramkörök, biztosítók, kapcsolók, csatlakozókapcsok stb. megjelölését – a vezetők csatlakozásainak megfelelőségét; – megközelíthetőséget a kényelmes üzemeltetéshez és a karbantartáshoz. ELLENŐRZÉS VIZSGÁLATTAL Általános előírások Ahol alkalmazhatók, a következőket kell vizsgálattal ellenőrizni, célszerűen az adott sorrendben: – a védővezetők, valamint a fő(gerinc) és a helyi (kiegészítő) egyenpotenciálra hozó összekötés folytonosságát – a villamos berendezés szigetelési ellenállását – a villamos elválasztás védelmi módot – a padlózat és a fal ellenállását – a tápforrás önműködő lekapcsolását

Forrás: http://www.doksi.hu

– a polaritást – a villamos szilárdságot – a működést – a hőhatásokat - a feszültségesést Ha bármelyik vizsgálat hibát jelez, a vizsgálatot a hiba kijavítása után meg kell ismételni, és meg kell ismételni minden olyan előző vizsgálatot is, amelynek az eredményét az észlelt hiba befolyásolhatta.

Forrás: http://www.doksi.hu

8. Ön egy gépjármű-telephely munkavédelmi szakembere. A telephelyen átalakításokat végeztek, így szükségessé vált a munkavédelmi felülvizsgálat. Foglalja össze kapcsolatos villamos biztonságra vonatkozó követelményeket és feladatokat a tervezéstől az üzembe helyezésig! A gépjármű-telephelyekre vonatkozó különleges villamosbiztonsági előírások -

A helyiségeken kívül, a bejárat közelében – illetve, ha a létesítményben állandó felügyelet részére helyiség van kiépítve, akkor ebben a helyiségben – olyan kapcsolót kell létesíteni, amellyel az 1, 25 m, illetve az 1, 66 m magasságnál alacsonyabban elhelyezett villamos berendezések központilag leválaszthatók. a vezetékek mechanikai védelmére fokozott gondot kell fordítani (pl. megfelelő magasságba való szereléssel), a falsarkokban való vezetés önmagában nem tekinthető megfelelő mechanikai védelmének. Hordozható készülékek csatlakozó tömlővezetékeit mechanikai vagy vegyi sérülés veszélye esetén megfelelő védelmet nyújtó külön védőburkolattal (műanyag vagy bőrtömlő, műanyag gégecső) kell ellátni. A helyiség ugyan nem robbanásveszélyes, de a magassági határok alatt a villamos berendezést az A-3 villamos besorolásra előírt (MSZ 1600/8) követelményeknek megfelelően kell kialakítani. ha helyiségben vízsugarat használnak rendszeresen vagy e célra vízsugártömlő csatlakoztatására alkalmas csap, van akkor az (MSZ 1600/4) előírásainak megfelelő IP védettséget kell alkalmazni.

A sajátosságokból adódó veszélyek mechanikai sérülés, ebből adódó áramütés, zárlat, - nedves környezet miatti áramütés, zárlat, - gépjárművekről való fel-leszállás közben elcsúszás, elesés, - gépjárművek nyitása-zárása közbeni kézsérülések, A villamos hálózat kiépítésének munkavédelmi követelményei – a helyiség bejárata(i) közelében olyan közös kapcsolót kell elhelyezni, amellyel a teljes villamos berendezés leválasztható. – A leválasztó főkapcsoló biztonsági világítás és a vész-szellőzés működését ne befolyásolja – a gyártmányok túlnyomásos szellőzésű, kvarchomok-védelmű, gyújtó szikramentes kivitelű vagy legalább IP 54 védettségi fokozatú kapocsszekrénnyel ellátott nem robbanás biztos olajtöltésű vagy legalább IP 65 védettségi fokozatú gyártmányok legyenek. – Rövidre zárt forgórészű aszinkron motorok legalább IP 44 védettségi fokozatú, nem robbanás biztos kivitelben is alkalmazhatók, ha teljesen zártak és kapocs-szekrényük legalább IP 54 védettségi fokozatú. – Helyhez kötött lámpatestek por ellen tömített, vagy legalább IP 65 védettségi fokozatú kivitelben alkalmazhatók. – Biztosítók, dugós csatlakozók, hordozható és helyváltoztató berendezések alkalmazása tilos. – csak olyan villamos gyártmányok alkalmazhatók, amelyeknek porral érintkező felületi hőmérséklete 50 °C-al alacsonyabb az 5 mm vastagságú porréteg izzási hőmérsékleténél, illetve a por gyulladási hőmérsékleténél – a szükséges hőelvezetés, illetve hő leadás akadálytalan legyen. – meg kell akadályozni, hogy a villamos gyártmányok felületein 5mm-nél vastagabb porréteg rakodhasson le, mert ennél nagyobb rétegvastagságoknál a porok izzási hőmérséklete csökken. – A villamos forgógépeket túlterhelés ellen minden fázisban védeni kell – A fokozott biztonságú motorok motorvédő kapcsolóinak kioldóit úgy kell megválasztani, hogy a védendő motor névleges áramára beállítva, a motor adattábláján a megfelelő gyulladási csoportra megadott felmelegedési időn belül biztosan kioldjanak. – A transzformátorokat a betáplálási oldalon zárlatvédelemmel kell ellátni, kivéve a zárlat biztos transzformátorokat – A transzformátorokat túlterhelés ellen védeni kell – A kondenzátorokat zárlat és túlmelegedés ellen védeni kell. – A villamos fűtésű berendezéseket önműködő hőmérsékletkorlátozóval kell ellátni, amely megakadályozza a megengedett hőmérséklet túllépését. – Tűz- és robbanásveszélyes port tartalmazó technológiai berendezések (bunkerek, garatok, stb.) belsejét csak mechanikai behatásoktól védetten, a fal szintjébe IP 65 védettségi fokozatnak megfelelően beépített világítótestekkel szabad megvilágítani, azok túlmelegedése nélkül. – A lámpatesteket mechanikai sérülések ellen védeni kell.  védőráccsal (védőkosárral) vannak ellátva

Forrás: http://www.doksi.hu

a lámpatestek burkolata triplex eljárással edzett üveg, vagy ennek megfelelő ütőszilárdságú más anyag  a lámpatestek burkolata olyan sík-, ill. lencse-alakú üveg, amelynek szabad felülete az 50 cm2-et nem haladja meg, ha ezt legalább 5 mm-re előreálló szilárd perem védi. Azokon a falakon, amelyek a robbanásveszélyes helyiségeket a kapcsolóberendezés helyiségétől elválasztják, a kábelátvezetéseket és más nyílásokat gondosan tömíteni kell. 6 mm2-nél kisebb vezeték-keresztmetszetig csak rézvezetőjű kábelek és vezetékek alkalmazhatók, 16 mm2 és ennél nagyobb vezeték-keresztmetszet felel alumíniumvezető alkalmazása is megengedett. Szabadon szerelt szigetelt vezetékként csak mechanikai sérülés ellen védett vagy védetten szerelt kábelek és kábelszerű vezetékek alkalmazhatók 

• • •

Robbanásmentes berendezések jelölése: Ex..... (régen Rb) Exia – gyújtószikra mentes kivitel Exib – gyújtószikra mentes kivitel, legalább 1 millió kapcsolás

Forrás: http://www.doksi.hu

9. Ön egy színház munkavédelmi szakembere lesz. Foglalja össze kapcsolatos villamos biztonságra vonatkozó követelményeket és feladatokat a tervezéstől az üzem behelyezésig! A színházakra vonatkozó különleges villamosbiztonsági előírások: MSZ HD 60364-6:2007 szabvány és jogszabály háttér: Legfeljebb 1000 V névleges feszültségű erősáramú villamos berendezések létesítése. Kulturális létesítményekben a főáramforrásról táplált villamos berendezést legalább az alábbiak szerinti csoportokra kell bontani és minden csoport részére külön, leválasztó főkapcsolóval ellátott tápvezetéket kell létesíteni. A hálózatrészt minden, e szakasz szerinti főkapcsoló helyén kifüggesztett kapcsolási vázlaton fel kell tüntetni. Színpadi rész. Magában foglalja a színpad világítási berendezését (szabályozott és közvetlen áramköreivel), a nézőtéren elhelyezett szcenikai világítótesteket, a színpadi munkavilágítások áramköreit, és a színpaddal összefüggő raktárak fogyasztóinak áramköreit. Nézőtéri rész. Magában foglalja a színházi nézőtérnek nem szcenikai áramkörről táplált világítási berendezéseit, a színházi nézőtérhez tartozó közönségforgalmú helyek (folyosók, csarnokok, a közönség részére szolgáló ruhatárak, lépcsők és a hozzájuk tartozó egyéb helyiségek) világítását. Az öltözők, műhelyek, ügykezelési és próba helyiségek általában az un. hátsóház, valamint az épület külső térvilágítási berendezése. Ezen létesítményekben üzemi világítást, a tűzvédelmi előírásoknak megfelelő biztonsági világítást és irányfényeket kell létesíteni. A színpadon a biztonsági vagy szükségvilágítást tápláló hálózatra kapcsolva legalább 2 olyan fényforrást kell létesíteni, amely az üzemi világítás üzemzavara esetén lehetővé teszi a legszükségesebb színpadi műveletek befejezését. Erőátviteli berendezések. Egyes esetekben indokolt lehet független tápvezetéket létesíteni az öltözők, ügykezelési és próbahelyiségek, raktárak, műhelyek és más helyiségek részére is. Színpad, nézőtér, öltözők, műhelyek Világítótestek díszlethúzóra történő felfüggesztésénél, a leszakadás ellen, tízszeres biztonságot és legalább két függesztő elemet kell alkalmazni. A színpadi fényforrások részére felállított állványok, létrák lábait - a gördülőállványok kivételével felborulásuk megakadályozására, a színpadpallóhoz kell rögzíteni. A hidakon, toronyemeleteken, karzatokon tárolt színszűrőket úgy kell elhelyezni és tárolni, továbbá a világítóeszközöket olyan rögzítéssel kell ellátni, hogy azok forgatás, irányítás vagy akaratlan érintés következtében le ne eshessenek. A színpadpadlóra fektetett kábeleket a közlekedésre használt mezőkben (járások) botlásgátló csíkkal, lemezzel vagy szőnyeggel le kell takarni. A színpadi közlekedési utakat mindenkor megfelelő üzemi vagy irányfény-világítással kell ellátni. A színpadra befüggesztett világítóeszközök (csillárok, lámpák) és egyéb villamos berendezések legalacsonyabb pontja 2,0 m fölött lehet. A felfüggesztő huzalok nem alkalmazhatók sem villamos vezető, sem érintésvédelmi védővezető céljára. Azok a villamos fogyasztó készülékek, illetve lámpatestek, amelyeket a szereplők kézbe vesznek, hordoznak, II. érintésvédelmi osztályúak legyenek, vagy táplálásuk érintésvédelmi törpefeszültségről történjen. A színpadvilágítás üzemeltetésének egész tartama alatt (próbák, előadás) gondoskodni kell a fényszabályozó berendezés felügyeletéről és a színpadvilágítás munkaterületének áttekinthetőségéről. A játéktéri lámpatestek fénynyílásait, legfeljebb 20 mm lyukbőségű védőhálóval kell ellátni. A játékteret kiszolgáló munkahelyiségekben, műhelyekben, jelmez- és egyéb raktárakban, ezek folyosóin, lépcsőházaiban és hasonló helyiségekben, ahol mechanikai sérülés veszélye fennáll, a helyhez kötött lámpatesteket védőburával vagy védőkosárral, szükség esetén mindkettővel kell ellátni. A védőburát, ill. védőkosarat a foglalatra felerősíteni tilos. Öltözőkben az öltözőasztal világítását úgy kell megoldani, hogy hordozható lámpa alkalmazása (öltözéshez, sminkeléshez) ne legyen szükséges. – – A sajátosságokból adódó veszélyek: - A színházi nézőtéren felszerelt lámpatestek olyan izzólámpáit, amelyek a foglalatból lefelé lógnak és kilazulás esetén a nézőtérre eshetnek, a leesés ellen védő szerkezettel (pl. huzalkereszttel) kell ellátni. Függesztett lámpatestek felfüggesztő sodronyköteleit áramvezetésre felhasználni tilos. - Illetéktelenek elleni védelem:

Forrás: http://www.doksi.hu

Megfelelő szereléssel vagy lezárással meg kell akadályozni, hogy a villamos berendezéshez illetéktelenek hozzáférjenek. Kapcsolók és kapcsolókészülékek: A záporberendezéssel ellátott színpadokon a záporpróba hatásának kitett kapcsolók és kapcsolókészülékek amennyiben elhelyezésük nem biztosítja freccsenő víz elleni védettségüket - legalább freccsenő víz ellen védettek legyenek.

– A villamos hálózat kiépítésének munkavédelmi követelményei: Leválasztás: Leválasztó kapcsolót kell létesíteni az főkapcsolók céljára. Hordozható, áthelyezhető készülékek és ilyen lámpatestek bekötéseit úgy kell készíteni, hogy azok csatlakozóvezetékükkel együtt leválaszthatók legyenek (pl. dugós csatlakozókkal, e célra szolgáló kapcsolókkal, biztosítókkal.) az épület rögzítetten kiépített hálózatáról. Feszültség: A villamos berendezések - általában - csak törpefeszültségű vagy közvetlenül földelt s a földelt vezetőhöz képest legfeljebb 250 V feszültségű rendszerről táplálhatók. Nagyfeszültségről táplálhatók pl. neon-, xenon lámpák, tv kamerák). Dugós csatlakozók A dugós csatlakozókat úgy kell elhelyezni, hogy azok mechanikai sérülések ellen védve legyenek. Játéktéren, stúdióban és más helyen (pl. a nézőtéri részen) világítási célra legalább 10 A névleges áramerősségű védőérintkezővel ellátott csatlakozóaljzatokat kell alkalmazni. A dugós csatlakozókkal ellátott hordozható táblákat nem éghető anyagú alapra kell szerelni, és a mechanikai behatásokkal szembeni ellenállást vagy kialakításukkal vagy elhelyezésükkel kell biztosítani. A játéktér padlójába épített csatlakozóaljzatok olyan csapófedéllel legyenek ellátva, amely a színpad padlójából legfeljebb 1mm-rel áll ki, teherbírása azonos a padló teherbírásával, felülete érdesített, rajta üres állapotban nincs 10 mm-nél nagyobb nyílás, valamint a csatlakoztatott vezeték mellett szabadon maradó rés szélessége nem haladja meg a 10 mm-t. Lámpatestek Világítási berendezési tárgyakat a lehetőség szerint úgy kell elhelyezni, hogy ne legyenek közvetlen közelükben könnyen gyúlékony anyagok. Ha ez nem lehetséges, akkor olyan szerkezetet kell alkalmazni, amely meggátolja, hogy a könnyen gyúlékony anyagok a lámpatest vagy fényforrás melegétől meggyulladjanak. A világítótesteket vezetékükkel úgy kell összekötni, hogy a csatlakozási hely mechanikai behatásellen védett legyen. A vezetékek burkolatai vagy védőcsövei IP4X védettségnek megfelelően csatlakozzanak működtető- és a helyhez kötötten szerelt fogyasztókészülékekhez, ill. szerelvényekhez. A szigetelt csatlakozóvezetékek úgy legyenek bekötve, hogy a bekötés helyén még durva bánásmód esetén se történhessék vezető-szakadás. Játéktéren, ennek kiszolgáló helyiségeiben és tömegforgalmú helyeken vezetékcsatorna nem alkalmazható. Szabadon szerelt szigetelt vezetékként általában csak kábelt, kábelszerű vezetéket és legalább 380 V névleges feszültségű műanyag szigetelésű tömlővezetéket szabad alkalmazni. A csatlakozóaljzatok vezetékét az aljzatok névleges áramerősségére kell méretezni. Tűzveszély elleni védelem A villamos gépeket, készülékeket, lámpatesteket, szerelvényeket nem éghető anyagú szerkezetre vagy nem éghető alátétre kell szerelni, ill. helyezni. A rögzítetten felszerelt, felügyelet nélkül nem üzemeltethető hőfejlesztő készülékeket tápláló, valamint az öltözők dugós csatlakozóaljzatait tápláló áramkörökbe leválasztó kapcsolókat és ezek bekapcsolt állapotát jelző vörös színű jelzőlámpákat kell beépíteni; ezeket közlekedőterekben (pl. folyosón), jól látható helyen kell felszerelni. -Irányfény-világítás Villamos üzemű irányfény-világítást azokban a létesítményekben kell alkalmazni, amelyekben azt a tűzvédelmi előírás meghatározza. Ezen létesítmények minden tömegforgalmú helyiségének, közös öltözőjének és színpadrészének, valamint nézőterének kijáratain és kijárati útvonalain fel kell ezt szerelni. Az irányfény-világítást úgy kell létesíteni, hogy azt az üzemi-, ill. szükségvilágítás zavartalan üzeme esetén a főáramforrás táplálja és a főáramforrás feszültségének kimaradása esetén önműködően az erre a célra létesített akkumulátorra, ill. akkumulátortelepre kapcsolódjék. . Az irányfény-világítás világítótesteit a lámpatesten vagy közvetlenül mellette, ill. alatta, jól láthatóan, tartósan meg kell jelölni a világítótest azonossági számával.

Forrás: http://www.doksi.hu

10. Ön egy újonnan létesítendő, helyhez kötött akkumulátorokat is üzemeltető cég munkavédelmi szakembere lesz. Foglalja össze a tároló hely létesítésével kapcsolatos villamos biztonságra vonatkozó követelményeket és feladatokat a tervezéstől az üzem behelyezésig! Azon zárt helyiségek, ahol akkumulátorok tárolása és töltése történik. Veszélyek: robbanásveszély( cellarobbanás), marópárás környezet, elektrosztatikus feltöltődés és kisülés, elekrolit veszély, áramütés Létesítési követelmények: Savas és lúgos akkumulátorokat nem szabad közös légterű helyiségbe telepíteni. Az akkumulátorokat, az akkumulátorszekrényeket és az akkumulátorrekeszt tartalmazó berendezéseket hozzáférhetően, és úgy kell telepíteni, hogy az egyes cellák és blokkok ellenőrzése, karbantartása, cseréje baleset közvetlen veszélye nélkül elvégezhető legyen. A helyiség ajtaja kifelé nyíljon, biztonsági zárral legyen ellátva, amely kívülről csak kulccsal legyen nyitható. Belülről kilinccsel vagy más alkalmas módon( pl. nekidőléssel) kulcs nélkül is könnyen nyitható legyen. Az ajtón kívülről legalább 160 mm átmérőjű „Nyílt láng használata tilos!” piktogram legyen elhelyezve. A helyiség ablakait drótüvegből vagy dróthálóval védett normál üvegből kell készíteni. Az akkumulátorhelyiség padozatát, falait és mennyezetét elektrolitnak ellenálló burkolattal, illetve bevonattal kell ellátni, és a padozatnak szikramentesnek kell lennie. A helyiségben nyílt lángú fűtést, valamint 200 C-nál nagyobb felületi hőmérsékletű fűtést nem lehet alkalmazni. Szellőzés: Az akkumulátorok töltésénél felszabaduló gázok robbanásképes elegyet is alkothatnak, ezért a helyiségben depressziós( elszívásos) szellőzést kell biztosítani. Villamos hálózat kiépítési követelményei: A cellák, blokkok úgy legyenek elhelyezve, hogy az egyidejűen érinthető aktív részek között még a töltés ideje alatt se lépjen fel 120 V-nál nagyobb feszültség.( Aktív részek legyenek szigeteltek vagy a közöttük lévő távolság min. 1,5 m. legyen.) Az akkumulátor áramkörének zárlatvédelmére szolgáló biztosítót a helyiségen kívül kell elhelyezni. Az akkumulátorhelyiségben idegen célú villamos berendezést nem szabad elhelyezni. Az akkumulátorok áramkörébe az akkuszekrény közelében zárlatvédelemre olvadóbiztosítót kell iktatni. A biztosítóbetét értékét az akkumulátor rövidzárási árama figyelembevételével kell megválasztani. Marópárás környezet miatti többlet követelmények: - a helyhez kötött világítási berendezés kapcsolója leválasztó kapcsoló legyen( egysarkú kapcsoló nem lehet), - a villamos berendezések, kapcsolók, dugós csatlakozó aljzatok, biztosítók a megfelelő IP védettségi fokozatúak legyenek( bármilyen irányú freccsenés ellen védettek legyenek) - a szabadon szerelt vezetékek csak a vegyi hatásnak ellenálló köpenyűek, a védőcsőbe húzottak a légköri és savas behatásoknak ellenállóak legyenek Érintésvédelmi ellenőrzés tartalma: Az ellenőrzések célja, hogy a villamos berendezések létesítésekor, és az előírt időszakonként megbizonyosodjunk arról, hogy a villamos berendezések rendeltetésszerű használata nem jelent veszélyt annak használójára. Érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálat: Az érintésvédelem olyan részletes- méréseket és azok számszerű kiértékelést is tartalmazó- ellenőrzése, amely alkalmas arra, hogy kimutassa azt, hogy az érintésvédelem teljesíti-e a vonatkozó szabványokban foglalt előírásokat. Elvégzésére az a személy jogosult, aki ismeri a felülvizsgálat elvégzésére vonatkozó előírásokat, és rendelkezik a tevékenység végzésére feljogosító engedéllyel, vagy az adott területre vonatkozó munkabiztonsági szakértői engedéllyel. Érintésvédelmi szabványossági vizsgálatot kell végezni: - az üzemeltetést megelőzően( használatbavételi eljárás során) - a villamos hálózat 10%-át meghaladó bővítése, átalakítása során - ha az érintésvédelme olyan hibáját tapasztaljuk, amely a szerelői ellenőrzéssel nem hárítható el - időszakos ellenőrzések során Érintésvédelmi szerelői ellenőrzés: Az érintésvédelem alapvető hibáinak kimutatására céljából végzett, különleges méréseket és szakképzettséget nem igénylő ellenőrzés. Villamos képzettségű személy végezheti.

Forrás: http://www.doksi.hu

Az érintésvédelem időszakos ellenőrzésének esetei: - áramvédő kapcsolón szerelői ellenőrzéssel legalább havonta, - villamos kéziszerszámokon és hordozható biztonsági transzformátorokon szerelői ellenőrzéssel évente - KLÉSZ hatálya alá tartozó épületeken szerelői ellenőrzéssel 6 évenként Egyéb villamos berendezéseken( ipari, kereskedelmi jellegű épületekben) 3 évenként Villámvédelmi felülvizsgálatok: „A” és „B” tűzveszélyességi osztály esetén 3 évenként „C” tűzveszélyességi osztály esetén 6 évenként „D” és „E” tűzveszélyességi osztály esetén 9 évenként.

Forrás: http://www.doksi.hu

11. A robbanásveszélyes helyiségekre vonatkozóan foglalja össze a létesítésével kapcsolatos villamos biztonságra vonatkozó követelményeket és feladatokat a tervezéstől az üzembe helyezésig. A robbanásveszélyes helyiségekre vonatkozó különleges villamosbiztonsági előírások: A rendelkezéseket az MSZ 60364-6 szabvány tartalmazza. •

Robbanásveszélyes helyiségben, ill. szabadtéren létesített villamos berendezésnél a sztatikus feltöltődés és másodlagos villámcsapás elleni védőintézkedéseket a nem villamos berendezéseknél alkalmazott védőintézkedésekkel kell összhangba hozni.

•

Fokozott tűz- és robbanásveszélyes („A” tűzveszélyességi osztályú) az a helyiség, szabadtér, veszélyességi övezet, amelyet a vonatkozó rendelet ilyennek minősít. Az a helyiség, szabadtér veszélyességi övezet, amelyben a különböző robbanási osztályokban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák, és e tevékenység közben ezek az anyagok olyan mennyiségben fordulnak elő, hogy belőlük tűz- és robbanásveszélyes keverék, elegy, vegyület keletkezhet.

•

Tűz- és robbanásveszélyes („B” tűzveszélyességi osztályú) az a helyiség, szabadtér veszélyességi övezet, amelyet a vonatkozó rendelet ilyennek minősít. Az a helyiség, szabadtér veszélyességi övezet, amelyben a különböző robbanási osztályokban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák, és e tevékenység közben ezek az anyagok olyan mennyiségben fordulnak elő, hogy belőlük tűz- és robbanásveszélyes keverék, elegy, vegyület keletkezhet.

•

Jól szellőztetett helyiség (vagy ezzel egyenértékű) az a helyiség, amelynek légterében a robbanásveszélyes gáz- vagy gőzkoncentráció üzemi körülmények között az alsó éghetőségi (robbanási) határérték 20 %-át nem haladja meg, és mesterséges légcserével vagy helyi elszívással elérhető, hogy a helyiség bármelyik meghibásodása esetében is mindig az alsó éghetőségi (robbanási) határérték 40 %-a alatt maradjon, továbbá a következő feltételek egyike teljesül: - az üzemben levő szellőztető leállása esetén automatikusan bekapcsolódik a tartalék szellőztető, ill. egy megfelelő berendezés a helyiségben levő össze, a szellőztetés kimaradása esetén nem megfelelő védettségű villamos berendezést lekapcsolja, vagy - több szellőztető egyidejű üzeme esetén bármelyik meghibásodásakor a működésben maradó szellőztetők előidézik a helyiség megfelelő légcseréjét, vagy - olyan automatikus berendezés áll rendelkezésre, amely állandó felügyeletű helyre riasztó jelzést ad, ha a helyiség bármely pontján a gáz- vagy gőzkoncentráció alsó robbanási határértékének 40 %-át eléri.

•

Az MSZ 1600/1 előírásain túlmenően a helyhez kötött világítási berendezés minden kapcsolója leválasztó kapcsoló legyen.

•

Csak olyan villamos berendezéseket szabad létesíteni, ill. csak olyan villamos gyártmányokat szabad alkalmazni, amelyek megfelelnek a helyiség, ill. szabadtér villamos besorolásának (2.5 szakasz), továbbá a robbanásveszélyt okozó anyag gyúlékonysági csoportjának (2.17 szakasz) és robbanási osztályának (2.13 szakasz) ill. gyújtószikra mentes gyártmány esetén a vonatkozó gázcsoportnak (MSZ 4814/7.)

•

Arra a helyiségre, illetve szabadtérre, ahol fokozottan tűz- és robbanásveszélyes vagy tűz- és robbanásveszélyes, gáz, gőz és por együttes jelenléte képezi a robbanásveszélyt, a villamos berendezés létesítését illetően mind a gáz vagy gőz, mind a por szempontjából külön-külön kell a villamos besorolást megállapítani, és ki kell elégíteni mindkét villamos besorolás előírását.

•

A-1 és B-1 villamos besorolású helyiség(ek)ben, helyiségrész(ek)ben, ill. szabadtéren csak nyomásálló tokozású (MSZ 4814/2), túlnyomásos szellőzésű (MSZ 4814/4), túlnyomás alatti védelmű (MSZ 4814/8), kvarchomok-védelmű (MSZ 4814/8). ill ia osztályú gyújtószikra mentes kivitelű (MSZ 4814/7) gyártmány alkalmazható. Az előző bekezdésben felsorolt gyártmányok alkalmazásának nem akadálya az, ha ezek kapocsszekrénye a felsorolt robbanás biztos védelmi módok helyett fokozott biztonságú (MSZ 4814/6) kivitelű. Biztosítók, dugós csatlakozások, hordozható és helyváltoztató berendezés alkalmazása tilos.

•

Az A-2 villamos besorolású, helyiség(ek)ben, helyiségrész(ek)ben, ill. szabadtéren a következő kivitelű villamos berendezések alkalmazhatók: - Biztosítók és dugós csatlakozók csak nyomásálló tokozású (MSZ 4814/2) kivitelben alkalmazhatók.

Forrás: http://www.doksi.hu

- Elosztó berendezések csak nyomásálló tokozású (MSZ 4814/2), túlnyomásos szellőzésű (MSZ 4814/4), túlnyomás alatti védelmű (MSZ 4814/8) vagy kvarchomok-védelmű (MSZ 4814/9), kivitelben alkalmazhatók, kivéve a csak üzemszerűen nem szikrázó részeket tartalmazó berendezéseket, amelyek fokozott biztonságú (MSZ 4814/6) kivitelben is alkalmazhatók. - Szakaszos üzemű, helyhez kötött motorok – feltéve, hogy nem tartoznak a 3.321 és 3.322 szakaszok hatálya alá – a fokozott biztonságú (MSZ 4814/7) kivitel kivételével bármely robbanás biztos kivitelben alkalmazhatók. - A 3.321 … 3.323 szakaszok hatálya alá nem tartozó helyhez kötött berendezések – az ic osztályba tartozó gyújtószikra mentes gyártmányok kivételével – bármely robbanás biztos kivitelben alkalmazhatók. - Hordozható és helyváltoztató berendezések csak nyomásálló tokozású (MSZ 4814/2) vagy ia, ill. ib osztályú gyújtószikra mentes (MSZ 4814/7) kivitelben alkalmazhatók, kivéve a hordozható lámpákat, amelyek fokozott biztonságú (MSZ 4814/6) kivitelben is alkalmazhatók. •

Az A-3 és B-2 villamos besorolású helyiség(ek)ben, helyiségrész(ek)ben, ill. szabadtéren a következő kivitelű villamos berendezések alkalmazhatók: - Biztosítók csak nyomásálló tokozású (MSZ 4814/2) kivitelben alkalmazhatók, kivéve azokat a zárt olvadóbetétű biztosítókat, amelyeknek névleges feszültsége az 500 V-ot, névleges áramerőssége a 25 A-t nem haladja meg, feltéve, hogy legalább IP 54 védettségű (MSZ 806/1) nem robbanás biztos tokozásuk van. - Dugós csatlakozók csak nyomásálló tokozású (MSZ 4814/2) kivitelben alkalmazhatók. - Elosztó berendezések csak nyomásálló tokozású (MSZ 4814/2), túlnyomásos szellőzésű (MSZ 4814/4), túlnyomás alatti védelmű (MSZ 4814/8), vagy kvarchomok-védelmű (MSZ 4814/9) kivitelben alkalmazhatók, kivéve a csak üzemszerűen nem szikrázó alkatrészeket tartalmazó berendezéseket, amelyek fokozott biztonságú (MSZ 4814/6) kivitelben is alkalmazhatók. - Helyhez kötött ellenállások és fűtőtestek bármilyen robbanás biztos kivitelben (MSZ 4814) alkalmazhatók. - Helyhez kötött kapcsolók, kapcsolókészülékek, nyomógombok az ic osztályú gyújtószikra mentes gyártmányokat (MSZ 4814/7) kivéve bármilyen robbanás biztos kivitelben (MSZ 4814) vagy nem robbanás biztos kivitelű olajtöltésű kivitelben is alkalmazhatók, feltéve, hogy a kapocsszekrény legalább IP 54 védettségi fokozatú (MSZ 806/1). - Helyhez kötött lámpatestek bármilyen robbanás biztos kivitelben (MSZ 4814) alkalmazhatók. Ha a robbanásveszélyt csak 1,1-nél nagyobb relatív sűrűségű gázok, illetve gőzök okozzák, akkor a veszélyességi övezetben belül, de a gáz vagy gőz legmagasabb esetleges kilépési szintjétől számított 3 méné magasabban elhelyezve nem robbanás biztos, por ellen tömített (MSZ 451) vagy legalább IP 54 védettségi fokozatú (MSZ 806/1) kivitel alkalmazása is megengedett. - A 3.331 …. 3.336 szakaszok hatálya alá nem tartozó helyhez kötött berendezések az ic osztályú gyújtószikra mentes gyártmányokat (MSZ 4814/7) kivéve bármilyen robbanás biztos kivitelben (MSZ 4814) továbbá üzemszerűen szikrázó alkatrészekkel nem rendelkező gyártmány esetén nem robbanás biztos, legalább IP 54 védettségi fokozatú (MSZ 806/1) kivitelben is alkalmazhatók. Rövidre zárt forgórészű aszinkron motorok legalább IP 44 védettségi fokozatú, nem robbanás biztos kivitelben is alkalmazhatók, ha teljesen zártak és kapocs-szekrényük legalább IP 54 védettségi fokozatú. - Csúszógyűrűs aszinkron motorok legalább IP 44 védettségi fokozatú, nem robbanás biztos kivitelben is alkalmazhatók, ha teljesen zártak, ill. szellőzve zártak, és olyan gázérzékelő berendezéssel vannak ellátva, amely közvetlenül a motor saját ventillátora által beszívott levegő belépési pontján érzékel, feltéve, hogy e gázérzékelő berendezésre kapcsolt automatika a motor önműködően leválasztja a hálózatról, ha a koncentráció az éghetőségi (robbanási) koncentráció alsó határértékének 40 %-át eléri vagy meghaladja. - Hordozható és helyváltoztató berendezések a lemezes védőszerkezetű (MSZ 4814/3) kivitel és az ic osztályú gyújtószikra mentes gyártmányok (MSZ 4814/7) kivételével bármilyen robbanás biztos kivitelben (MSZ 4814/1, 2 és 4 ….9) alkalmazhatók. - A B-3 villamos besorolású helyiség(ek)ben, helyiségrész(ek)ben, ill. szabadtéren a gyártmányok túlnyomásos szellőzésű (MSZ 4814/4) kvarchomok-védelmű (MSZ 4814/9), ia vagy ib osztályú gyújtószikra mentes (MSZ 4814/7) kivitelű vagy legalább IP 54 védettségi fokozatú (MSZ 806/1) kapocsszekrénnyel ellátott nem robbanás biztos olajtöltésű vagy legalább IP 56 védettségi fokozatú (MSZ 806/2) gyártmányok legyenek. Rövidre zárt forgórészű aszinkron motorok legalább IP 44 védettségi fokozatú, nem robbanás biztos kivitelben is alkalmazhatók, ha teljesen zártak és kapocs-szekrényük legalább IP 54 védettségi fokozatú. Helyhez kötött lámpatestek por ellen tömített, vagy legalább IP 65 védettségi fokozatú kivitelben alkalmazhatók. Biztosítók, dugós csatlakozók, hordozható és helyváltoztató berendezések alkalmazása tilos - A B-4 villamos besorolású helyiség(ek)ben, helyiségrész(ek)ben, szabadtéren a berendezések, az ic osztályú gyújtószikra mentes gyártmányok (MSZ 4814/7) kivételével, bármely védelmi módú sújtólég- vagy robbanás biztos és a 3.34 szakasz szerinti nem robbanás biztos kivitelben is alkalmazhatók.

Forrás: http://www.doksi.hu

Transzformátorok, kapcsolók, és kapcsolókészülékek és nyomógombok e védettség helyett nem robbanás biztos olajtöltésű kivitelben is alkalmazhatók, feltéve, hogy kapocsszekrényük legalább IP 54 (MSZ 806/1) védettségű. Lámpatestek por ellen tömített vagy legalább IP 54 (MSZ 806/1) védettségi fokozatú kivitelben alkalmazhatók. - az A-5 és B-5 villamos besorolású helyiség(ek)ben, helyiségrész(ek)ben és szabadtereken tűz- és robbanásveszély szempontjából nincs szükség a villamos berendezések létesítésénél az MSZ 1600/1 előírásain túlmenő szabályok betartása, vagyis alkalmazhatók nem robbanás biztos berendezések. A sajátosságokból adódó veszélyek: A munkatérnek az a része, ahol robbanóképes légtér kialakulhat. Munkáltató feladatai: műszaki illetve szervezési intézkedésekkel a robbanóképes légtér kialakulásának megelőzése. A robbanás elhárítása illetve az esetleges robbanás elhárítása: Rendszeres ellenőrzésekkel kell gondoskodni arról, hogy robbanóképes légtér ne alakuljon ki. A potenciálisan robbanásveszélyes munkahelyet úgy kell kialakítani, hogy robbanás ne veszélyeztesse a munkavégzést. A munkáltató alapvető kötelezettségei: oktatás, robbanóképes légtérben dolgozókat oktatni kell, a munkáltató köteles gondoskodni arról, hogy munka csak a munkáltató írásbeli felhatalmazásával végezhető. Robbanás szempontjából veszélyesnek minősített zónák: •

0 zóna:

az a munkatér, ahol az éghető gázok, gőzök, ködök, levegővel alkotott keverékéből robbanóképes légtér állandóan hosszú időn keresztül vagy gyakran van jelen. 1 zóna: az a munkatér, ahol robbanóképes légtér előfordulhat 2 zóna: az a munkatér, ahol robbanóképes légtér ritkán és rövid időtartamban van jelen 20. zóna: az a munkatér, ahol az éghető porok levegővel alkotott keverékéből robbanóképes légtér hosszú időtartamban van. 21. zóna: az a munkatér, ahol az éghető porok levegővel alkotott keverékéből robbanóképes légtér fordul elő. 22. zóna: az a munkatér, ahol az éghető porok levegővel alkotott keverékéből robbanóképes légtér fordul elő ritkán, rövid időtartamban. Robbanóképes légtérben tartózkodó munkavállaló számára felügyeletet kell biztosítani. Gyújtóforrás kockázatértékelése során az elektrosztatikus feltöltődést is figyelembe kell venni. A munkavállalók részére egyéni védőeszközt kell biztosítani. Berendezést csak akkor lehet üzembe helyezni, ha a robbanásvédelmi dokumentáció rendelkezésre áll. Munkahelyet úgy kell megtervezni, kialakítani, hogy a robbanás kockázata legalacsonyabb legyen. Robbanóképes légtér kialakulása esetén a munkavállalókat optikai és akusztikai riasztással kell távolítani, menekülési utakat ki kell jelölni, biztosítani menekülési eszközöket, menekülést oktatni, gyakoroltatni kell. Robbanóképes légtérben első alkalommal használatba vett eszközöket robbanásvédelmi szempontból vizsgálni kell. A 0, 20,21,22 zónába, öngyújtót bevinni tilos, a tilalmat a bejáratnál jól láthatóan a dolgozóknak jelezni kell, illetéktelenek belépését meg kell tiltani. − − −

vagy 20. zónában csak első kategóriájú készülék használható. vagy. 21. zónában csak első vagy második kategóriájú készülék használható. Vagy 22. zónában csak első, második vagy harmadik kategóriájú készülék használható.

Kockázatértékelés: a várható veszélyeket meg kell határozni, a robbanóképes légtér kialakulását illetve fennmaradását meg kell határozni, a berendezés és az alkalmazott anyagok kölcsönhatását, robbanás esetén azok várható hatását kockázatértékelés keretében meg kell határozni. * A veszélyek azonosítása: Potenciálisan robbanásveszélyes környezetben létesített munkahely esetén a munkáltató az Mvt. 21. §-ában megjelölt munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatok során és az Mvt. 54. §-ának (2) bekezdésében meghatározott kockázatértékelés keretében köteles munkabiztonsági és munka-egészségügyi szempontból azonosítani a várható veszélyeket. Az eljárás során a veszélyeztetettséget, illetve annak mértékét a következő szempontok figyelembevételével kell meghatározni: a.) a robbanóképes légtér kialakulásának és fennmaradásának valószínűsége, illetve annak időtartama,

Forrás: http://www.doksi.hu

b.) a robbanóképes légtérben a gyújtóhatás bekövetkezésének valószínűsége, ideértve az elektrosztatikus kisüléseket is, c.) berendezések, az alkalmazott anyagok, eljárások és ezek lehetséges kölcsönhatása, d.) a robbanás bekövetkezése esetén a várható hatások mértéke. A potenciálisan robbanásveszélyes környezettel nyílások útján kapcsolatban álló olyan zárt tereket, ahol robbanóképes légterek alakulhatnak ki, a kockázatértékelés során, a kockázatok felmérése szempontjából együttesen kell figyelembe venni. Ha a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben lévő munkahelyen egyidejűleg több különböző munkáltató foglalkoztat munkavállalót, akkor az e rendeletben előírt kötelezettségek érvényesítéséért az ellenőrzése alá tartozó munkahelyen valamennyi munkáltató külön-külön felelős. A munkáltató köteles gondoskodni arról, hogy a munkavállalók, illetve munkavédelmi képviselőik előzetes tájékoztatást kapjanak a munkakörnyezet robbanásveszélyességéről. A tájékoztatásnak ki kell terjedni a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben lévő munkahelyekre vonatkozó megelőző intézkedésekre. A munkáltató a munkavállalókkal, illetve munkavédelmi képviselőikkel a munkavállalók egészségére és biztonságára kiható döntések előkészítése során tanácskozik. A munkáltató köteles robbanásvédelmi dokumentációt készíteni, amelyet folyamatosan köteles felülvizsgálni és szükség szerint módosítani. Legalább középfokú tűzvédelmi szakképesítésű személy részvétele szükséges. A robbanásvédelmi dokumentációnak különösen a következőket kell tartalmaznia: • a kockázatok felmérését és értékelését, • azoknak a megtett intézkedéseknek a felsorolását, amelyek az e rendeletben foglalt kötelezettségek teljesítését szolgálják, • a munkaterületek zónákba történő besorolását • a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjére vonatkozó intézkedéseket.

Forrás: http://www.doksi.hu

12. Az üzemanyag-tároló helyiségekre vonatkozóan foglalja össze a létesítésével kapcsolatos villamos biztonságra vonatkozó követelményeket és feladatokat a tervezéstől az üzembe helyezésig! Mindazon zárt vagy szabadtéri területek, ahol a tárolt üzemanyag jellege és mennyisége tűz vagy robbanás veszélyt jelent, és a villamos áram tűzgyújtó hatását ki kell zárni vagy ennek kockázatát elviselhető mértékűre csökkenteni. Üzemanyag lehet: - folyékony - gáz Vonatkozó szabvány: MSZ 2364 szabvány sorozat A robbanásveszélyes helyeket a robbanásveszélyes koncentrációjú robbanásveszélyes keverék előfordulásának valószínűsége alapján 1-5 villamos veszélyességi fokozatba kell sorolni. Az 1-es a legveszélyesebb fokozat, a legenyhébb az 5-ös. A tűzveszélyességi osztály betűjele a villamos veszélyességi fokozat számjelével együtt (pl.: B-1, A-5) adja a hely villamos besorolását. A szabvány a villamos besorolás függvényében adja meg a villamos berendezések többletkövetelményeit. Ezek az előírások nem a villamos berendezést akarják megóvni a környezetben bekövetkező esetleges robbanások hatásától, hanem azt kívánják megakadályozni, hogy a villamos berendezések szikrái, villamos íve, melegedése ne okozzon robbanást a robbanásveszélyes környezetben. A vezetékeknél a vezetéksérülésen kívül főleg a vezetékkötések szikrázása jelent robbanásveszélyt. Ezért csak vezetékrongálások ellen megfelelően védett elhelyezést szabad alkalmazni, valamint alumínium vezetéket az A1, A-2 és B-1 besorolású helyeken csak 16mm2 és nagyobb keresztmetszet, az egyéb robbanásveszélyes helyeken csak 4mm2 és nagyobb keresztmetszet esetén szabad alkalmazni. A villamos kötéseket lehetőleg a helyiségen kívül kell elhelyezni. A fő és szakaszonkénti kapcsolók leválasztó kapcsolók legyenek. A helyhez kötött villamos gépeket úgy kell elhelyezni, hogy azok tűzveszélyes anyagokkal ne érintkezhessenek. Hordozható lámpák alkalmazását kerülni kell. Ha nem lehet a lámpatest teljesen szigetelő anyagból készüljön, a fényforrást borító üvegbura védőkosárral legyen ellátva. A dugós csatlakozókat nem éghető alátétre kell szerelni. Használható villamos gyártmányok: “A” és “B” tűzveszélyességi osztályú anyagot tartalmazó tartályok, készülékek belsejében csak gyújtószikra mentes, nyomásálló tokozású vagy túlnyomásos szellőzésű gyártmányok alkalmazhatók. A-1 és B-1 villamos besorolású helyiség(ek)ben, helyiségrész(ek)ben, ill. szabadtéren csak nyomásállót okozású, túlnyomásos szellőzésű, túlnyomás alatti védelmű, kvarchomok-védelmű, gyújtószikra mentes kivitelű gyártmány alkalmazható. Biztosítók, dugós csatlakozások, hordozható és helyváltoztató berendezés alkalmazása tilos. Tűz- és robbanásveszély elleni védelem kialakításának vizsgálata - Az olyan villamos készülékeknél (kapcsolók, biztosítók stb.), amelyek - működése közben várhatóan készüléket elhagyó ív keletkezik, szemrevételezéssel vizsgálni kell, a várható ív útjának éghető anyag mentességét. - A robbanásveszélyes helyiségekben és szabadtereken levő villamos berendezések felülvizsgálata Valamennyi villamos szerkezetnél ellenőrizni kell a következőket: • a) az alkalmazott villamos szerkezetnél (az adattábla tanúsága szerint) megfelel-e az elhelyezés körülményei szerinti robbanás biztos védelmi módnak; • b) az alkalmazott robbanás biztos gyártmány (az adattábla tanúsága szerint)megfelel-e az adott helyen robbanásveszélyt okozó anyag által támasztott követelményeknek(alkalmazási csoport, alcsoport, hőmérsékleti osztály); • c) ha a robbanás biztos gyártmányon szemmel láthatóan olyan javítást, változtatást végeztek, amely befolyásolhatja a gyártmány robbanás biztos kialakítását (résvastagság,határhőmérséklet, stb.), ellenőrizni kell, végeztek-e a javítás, változtatás után újabb darabvizsgálatot. Szúrópróbával kell ellenőrizni a következőket: • a) a robbanás biztos lámpatestben az adott hőmérsékleti osztályra vonatkozó előírtnál nagyobb teljesítményű fényforrás használatát kerülik-e; • b) a nyomásálló tokozás illeszkedő felületei épek-e, korróziós bemaródás, mechanikus behatás okozta sérülés mentes-e stb.; • c) a robbanás biztos gyártmány fedele az összejelölésnek megfelelően felszerelt-e.

Forrás: http://www.doksi.hu

13. Foglalja össze az éghető anyagból készített épületek létesítésével kapcsolatos villamos biztonságra vonatkozó követelményeket és feladatokat a tervezéstől az üzembe helyezésig! Az éghető anyagból készített épületekre vonatkozó különleges villamosbiztonsági előírások - Az éghető anyagú épületek és épületszerkezetekre vonatkozó szabvány az MSZ 60364-6 - E szabvány azokat az előírásokat tartalmazza, amelyeket éghető anyaggal burkolt helyiségekben, nem éghető anyagból készült épületek éghető anyagból készült szerkezetein és szerkezeteiben (tekintet nélkül az épületek építési módjára), beépített bútorokban és helyiségek egyéb beépített, éghető anyagból készült szerkezetein és szerkezeteiben, (a továbbiakban a fentiek együttesen, összefoglaló néven: éghető anyagú épületszerkezetek), valamint az éghető anyagú tartó- és térelhatároló épületszerkezetekből felépített vagy összeállított épületekben ( a továbbiakban: éghető anyagú épületek) az erősáramú villamos berendezése létesítésekor az MSZ előírásain túlmenően be kell tartani. E szabvány előírásait kell betartani a kizárólag száraznak minősülő helyiségben. - Könnyen éghető anyagú épületszerkezet esetén e szabvány előírásain túlmenő esetenkénti követelményeket a tervezés megkezdése előtt a tűzvédelmi hatósággal kell egyeztetni, illetőleg megállapítani. Nem éghető, nehezen éghető, közepesen éghető, illetve könnyen éghető anyag: az MSZ 595/2 szerint. - Éghető anyagú épület villamos berendezésének (beleértve a világítási berendezéseket is) a hálózatról való leválasztására előírt főkapcsoló céljára megfelel a fogyasztásmérőnél alkalmazott - az áramszolgáltató kezelésében lévő - kismegszakító is. Ennek hiányában főkapcsolóként leválasztó-kapcsolót kell alkalmazni. - Éghető anyagú épület villamos berendezésének létesítésekor az épületben, jól látható helyen lehetőleg a főkapcsoló közelében - a villamos berendezés helyes használatát ismertető figyelmeztető táblát kell elhelyezni. A figyelmeztető táblát helyettesítheti az épület használati utasításában előírt, azonos célú szöveg. - A villamos berendezések létesítésekor a berendezésrészek, illetve villamos gyártmányuk megfelelő kiválasztásával, elhelyezésével, illetve terheléskorlátozásával kell gondoskodni arról, hogy a villamos berendezés üzemszerű működésekor a környezetben levő éghető anyagú épületszerkezeteket a villamos berendezés ne melegítse fel a megengedettnél nagyobb mértékben. - A tüzelő fűtő és szárító berendezés, valamint az éghető anyag között olyan tűztávolságot kell megtartani, hogy az éghető anyag felületén mért hőmérséklet a legnagyobb hőterheléssel való üzemeltetés mellett se haladja meg a 60 °C-at. - Üzemszerűen állandó felügyelettel működő berendezésnél az éghető anyagú épületszerkezet felületén megengedett legnagyobb hőmérséklet 100 °C, (a fa gyulladási hőmérséklete 300 oC körül van). A veszélyes melegítő hatás elleni védelemként általában a legalább 25 cm széles, áramlásban nem gátolt levegőréteget tart a szabvány elegendőnek. (Itt az áramlásban nem gátolt meghatározás nagyon lényeges, ezért nem megfelelő pl. a televíziós készülékeknek egy fából készült polcrendszerbe való beszorítása, viszont megfelelő lehet a polcon belüli elhelyezése, ha a készüléket tartó polclap keskenyebbre szabásával biztosítják, hogy a hűtőlevegő szabadon áramolhasson). Ha ez a távolság nem tartható, akkor legalább 5 mm vastag azbeszt, azbesztcement (eternit) vagy más, hőszigetelőlapot (a szabvány szövegezése óta az azbesztet rákkeltő hatása miatt minden területről kiszorították) kell úgy elhelyezni a készülék és az éghető szerkezet közé, hogy az minden oldalon legalább 20-20 cm- rel nyúljon túl a készülék kiterjedésén. Nagyon érdekes és tanulságos a szabványnak az a kikötése, hogy egy éghető anyagú fal ugyanazon falrészének csak egyik oldalán szabad hőfejlesztő készüléket elhelyezni. Ha ugyanis szilárd hőszigetelő lappal védekezünk a melegítő hatás ellen, ez csak akkor jelenthet hőlépcsőt, ha a másik oldalon hűtés van. Mindkét oldali melegítés esetén ez a védelem csak időkésleltetést jelenthet, de az állandósult állapotban hőmérséklet különbséget nem. (Némiképp más a helyzet az állandó áramló levegővel való hűtésnél, de a szabvány ezt sem tekinti megnyugtatónak.) - Sugárzó hő hatását a szabvány csak akkor tekinti megengedhetőnek, ha a hősugárzó és az általa besugárzott éghető szerkezet között legalább 1 m, áramlásában nem gátolt levegőréteg van. Ezt a távolságot abban az esetben engedi 0,5 m –re csökkenteni, ha a besugárzott felületet a közvetlen hősugarak által érintett részeken 20-20 cmrel túlnyúlóan elhelyezett 5 mm vastag hőszigetelő lap fedi. Bármilyen elhelyezéssel is tilos – az e szabvány hatálya alá tartozó helyeken – olyan hőfejlesztő készüléket használni, amelynek izzószála szabadon érintkezik a környezet légterével. ( Ez csak magára az izzószálakra vonatkozik, a csőfűtőtestek szintén izzó köpenyeire nem.) - A z izzólámpák, valamint a fénycsőgyújtó előtét is számottevően melegítenek, ezért, ha az izzólámpák és foglalatok 2, a fénycsőtartozékok 3,5 cm-nél közelebb kerülnek az éghető épületszerkezethez, akkor vagy legalább 3 mm vastag hőszigetelő lappal vagy egy külön, e célra készült, 650 oC hőmérsékletű izzóhuzalos vizsgálatot kiállt hőszigetelőlappal kell ezt az éghető szerkezettől elválasztani. Senki ne gondolja, hogy ebből a szempontból a 12 V-os halogénizzós világítás veszélytelenebb lenne! Ennek hőteljesítmény ugyan jóval kisebb a hagyományos izzókénál, de felületi hőmérséklete nagyobb azokénál!

Forrás: http://www.doksi.hu

- A szikrák és villamos ívek gyújtóhatásának kiküszöbölésére előírás, hogy minden vezetékkötés (ideértve a szerkezetek kapcsaira csatlakozó kötéseket is), üzemszerűen szikrázó szerkezet üzemszerűen vagy hiba következtében szikrázó része és az éghető szerkezet között 3 mm vastag hőszigetelő lappal vagy egy külön, e célra készült, 650 oC hőmérsékletű izzóhuzalos vizsgálatot kiállt hőszigetelőlappal kell ezt az éghető szerkezettől elválasztani. Ez a vastagság nem szükséges akkor, ha ez az elválasztó lap Közvetlenül éghető épületre szerelhető villamos gyártmány jelöléssel van ellátva (csúcsára állított háromszögben F betű) A sajátosságokból adódó veszélyek - Legalapvetőbb érzékszerveinkkel nem tudunk tudomást szerezni jelenlétéről. - A legkisebb hiba is személyi sérülést, balesetet, halált rendkívüli anyagi károkat is okozhat. - Meghibásodás következtében hőhatás, szikra, illetve villamos ív keletkezhet vagy egyéb - módon tűz és robbanásveszély állhat elő,. - A levegő mint szigetelő anyag átütése által okozott balesetek /nagyfeszültség/- levegő mint szigetelő anyag átütése által okozott balesetek /nagyfeszültség/ - hatásai: egyszerű izom görcs, rövid ideig tartó eszméletvesztés, heveny szívmegállás /szívbénulás/, szívkamraremegés /fibrilláció/, légzésbénulás /légzőizmok, légzőközpont bénulás/, halál - Egészségkárosító /villamos és mágnese terek hatásai/ - A fa - még égéskésleltető szerrel kezelten is - éghető anyag. Ezért az ilyen anyagú épületek villamos berendezéseinek létesítéséről külön szabvány intézkedik. “Létesítési biztonsági szabályzat 1000 V-nál nem nagyobb feszültségű, erősáramú villamos berendezések számára. Éghető anyagból készült épületek és épületszerkezetek”. - Ha a villamos berendezést minden szempontból szabványosan létesítették, akkor is tudnunk kell, hogy az éghető anyagú szerkezetekből készült épületben a helytelenül kezelt villamos berendezések könnyebben okoznak tűzet, mint a téglaépületben. - Az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tűzesetek megelőzése elsőrendű szempont, így ennek érdekében fontos a következőket betartani: - A villamos berendezésen szerelést csak szakképzett személlyel végeztessen. - Villamos tűzhelyet, főzőlapot, vasalót, hősugárzót, infralámpát stb. ne használjon felügyelet nélkül. - Hibás működésű villamos (fűtő-. főző- és egyéb hőfejlesztő) készüléket, zárlatos, vagy szikrázó, erősen melegedő csatlakozóvezetéket használni tilos; az ilyen eszközöket azonnal ki kell vonni a használatból. - Polcok, képek felerősítésekor ügyeljen arra, nehogy véletlenül szöget verjen a villamos vezetékbe. Ha az épület belső villamos vezetékei rejtetten, falhoronyba süllyesztve, takarólécek által fedetten helyezkednek el, a takarólécekbe szögek nem verhetők, mert a vezetékek szigetelése könnyen megsérülhet. - Ha az épületet több napig nem használja, akkor a főkapcsolót, illetve a fogyasztásmérő (villanyóra) kismegszakítóját (automatáját) kapcsolja ki. - Legalább ötévenként végeztessen szakemberrel felülvizsgálatot. Ennek során kívánatos az összes vezetékkötést is ellenőrizni és a csavarokat utánhúzni.

Forrás: http://www.doksi.hu

14. Határozza meg a munkáltató számára egy számítógépes munkahelyekkel berendezett irodahelyiség létesítésével kapcsolatos villamosbiztonsági követelményeket és feladatokat a tervezéstől az üzembe helyezésig. A számítógépes irodahelyiségekre vonatkozó villamos biztonsági előírások: Alapvetően nincs többletkövetelmény. • • • • • • • • • • • •

Az építmény villamos berendezését központilag és szakaszosan is leválaszthatóan kell kialakítani. A padló antisztatikus anyagból készüljön A épület villámvédelmi kiépítését meg kell oldani A vezeték keresztmetszet a fogyasztók teljesítményéhez igazodjon (tervezés) A gépek számára a biztonságos adatmentéshez szünetmentes tápforrásokat kell kiépíteni A kábeleket úgy kell elhelyezni, hogy ne legyen botlásveszélyes (csatorna alkalmazása) A biztonsági berendezéshez és világításhoz, továbbá a térvilágításhoz külön leválasztó főkapcsolót kell létesíteni. A tűzvédelmi szempontból jelentős villamos fogyasztók (füstmentes lépcsőház gépészete, hő- és füstelvezető berendezés stb.) működését tűz esetén legalább 1 órán át kell biztosítani. A tűzvédelmi célú gépészeti berendezések energiaellátását biztosító villamos kábelek működőképességét az adott gépészeti berendezésre előírt kötelező működési időtartamig biztosítani kell. A villamos berendezés és az éghető anyag között olyan távolságot kell megtartani, vagy olyan hőszigetelést kell alkalmazni, hogy az éghető anyagra gyújtási veszélyt ne jelentsen. A csoportosan elhelyezett villamos kapcsolók és biztosítékok rendeltetését, továbbá ezen kapcsolók kiés bekapcsolt helyzetét meg kell jelölni. A villamos gépet, berendezést és egyéb készüléket a tevékenység befejezése után ki kell kapcsolni, használaton kívül helyezésük esetén a villamos hálózatról le kell választani.

Világító berendezés: A mennyezeti világítás több fokozatban legyen kapcsolható( szakaszolható legyen). A világító berendezést, eszközt úgy kell elhelyezni, rögzíteni és használni, hogy az a környezetére tűzveszélyt ne jelentsen. • Világítást úgy kell méretezni, hogy a képernyős munkahelyeknek megfelelő kontrasztot biztosítsa (képernyő-asztal) 500 lux • Villogásmentes, káprázás mentes legyen • Takarékos, gazdaságos legyen (tervezés) • Helyi világítás alkalmazása • Biztonsági és irányfény-világítást kell létesíteni. • A helyhez kötött világítási berendezés minden kapcsolója leválasztó kapcsoló legyen. • A lámpatestek önmagukban mechanikai sérülések ellen védettnek tekinthetők, ha - védőráccsal (védőkosárral) vannak ellátva, vagy - a lámpatestek burkolata triplex eljárással edzett üveg, vagy ennek megfelelő ütőszilárdságú más anyag, vagy -a lámpatestek burkolata olyan sík-, ill. lencse-alakú üveg, amelynek szabad felülete az 50 cm2-et nem haladja meg, ha ezt legalább 5 mm-re előreálló szilárd perem védi. Sajátosságokból adódó veszélyek: • Botlásveszély( vezeték kötegek, hosszabbítók) • Áramütésveszély • Statikus feltöltődésből adódó veszélyek (ijedtség) • •

Veszélyek azonosítása: • Kapcsolók • Kábelek elrendezése (falcsatorna, padlócsatorna alkalmazása) • Csatlakozó aljzatok (nem megfelelően rögzített) • Hibás vezetékek (sérült, törött szigetelésű vezeték) • Nem megfelelő földelés (ellenőrzés során mérni kell az ellenállást) • EPH nem megfelelő kialakítása (fém polcok- fűtésrendszer)

Forrás: http://www.doksi.hu

15. Határozza meg a munkáltató számára egy közoktatási intézmény létesítésével kapcsolatos villamosbiztonsági követelményeket és feladatokat a tervezéstől az üzembe helyezésig! Csak ott foglalkoztatottak alacsony veszélyérzetéből fakadóan van többlet követelmény. Villamos berendezések Védőintézkedések: • Az áramütés elleni védelem, az óvodák és az általános iskolák esetében támaszt a villamos dugaszoló aljzatok elhelyezése (1,2-1,5 m magasság), illetve az érintés elleni védelem mechanikai módszerekkel (esetleg kombinálva) többlet követelményeket. Ezekben a helyiségekben alacsonyabb veszélyérzetű személyek (kiskorú gyermekek) tartózkodnak. A villamos dugaszoló aljzatokat, a korosztály elérhetőségi magassága felett célszerű elhelyezni, óvodákban pedig a használaton kívüli dugaszoló aljzatokat szigetelő dugókkal dugaszolni kell. • A hálózat szakaszoló kapcsolóit úgy kell elhelyezni, hogy illetéktelen személyek ne férjenek hozzá. A világítási hálózatot úgy kell létesíteni, hogy a hálózati feszültség kimaradása esetén a létesítmény kiürítéséhez szükséges szükségvilágítás vagy irányfény rendelkezésre álljon, és minden körülmény között működjön. Világítás A tanulók által használt helyiségekben általános világítás szükséges, 300lux, az ablakokkal párhuzamosan, 2-3 sorban elhelyezett lámpatestekkel. Az ablakfallal párhuzamosan szerelt lámpasorok soronként legyenek kapcsolhatók. A műhelyekben ezen felül munkahelyi világítás is tervezhető, 300-350 lux. A falitáblákat káprázatmentesen kell megvilágítani. A tantermekben, előadókban, tanulószobákban, tornatermekben, műhelyekben a takarítóeszközök részére földelt dugaszoló aljzatot kell tervezni. –

A sajátosságokból adódó veszélyek

Az oktatási intézményben a dolgozókon túl, diákok is tartózkodnak. Az ő felelősségérzetük, veszélyérzetük és tudásuk miatt veszélynek vannak kitéve (természetesen korosztályonként más és másveszélynek). Hiszen ők mindent megvizsgálnak, kipróbálnak, piszterkálnak, ezért minden kellően el nem szeparált berendezés, vezeték potenciális veszélyforrás. –

A veszélyek azonosítása

-dugaljak -világítás kapcsolók -kapcsoló szekrények

Forrás: http://www.doksi.hu

16. Foglalja össze a fafeldolgozó üzem létesítésével kapcsolatos villamos biztonságra vonatkozó követelményeket és feladatokat a tervezéstől az üzembe helyezésig! A sajátosságokból adódó veszélyek o Poros helyiségek: fokozottan tűz és robbanásveszélyes • a villamos áram hőhatása • villamos ív és szikra gyújtó hatása o Villamos áram veszélyei • áramütéses balesetek • villamos ív által okozott balesetek • levegő mint szigetelő anyag átütése által okozott balesetek /nagyfeszültség/ (hatásai: egyszerű izom görcs, rövid ideig tartó eszméletvesztés, heveny szívmegállás /szívbénulás/, szívkamraremegés /fibrilláció/, légzésbénulás /légzőizmok, légzőközpont bénulás/, halál) o Alapanyag: fa (puha- és keményfa) • Tűzveszélyes • Keményfa por rákkeltő A fafeldolgozó üzemekre vonatkozó villamosbiztonsági előírások Villamos berendezés • • • • • • • • •

Az építmény villamos berendezését központilag és szakaszosan is leválaszthatóan kell kialakítani. A biztonsági berendezéshez és világításhoz, továbbá a térvilágításhoz külön leválasztó főkapcsolót kell létesíteni. A tűzvédelmi szempontból jelentős villamos fogyasztók (füstmentes lépcsőház gépészete, hő- és füstelvezető berendezés stb.) működését tűz esetén legalább 1 órán át kell biztosítani. A tűzvédelmi célú gépészeti berendezések energiaellátását biztosító villamos kábelek működőképességét az adott gépészeti berendezésre előírt kötelező működési időtartamig biztosítani kell. A villamos berendezés és az éghető anyag között olyan távolságot kell megtartani, vagy olyan hőszigetelést kell alkalmazni, hogy az az éghető anyagra gyújtási veszélyt ne jelentsen. A csoportosan elhelyezett villamos kapcsolók és biztosítékok rendeltetését, továbbá ezen kapcsolók kiés bekapcsolt helyzetét meg kell jelölni. A villamos gépet, berendezést és egyéb készüléket a tevékenység befejezése után ki kell kapcsolni, használaton kívül helyezésük esetén a villamos hálózatról le kell választani. Minden “A” és “B” tűzveszélyességi osztályú helyiséggel közös épületben levő alállomásnál, ill. elosztó berendezésnél meg kell akadályozni, hogy a közös épületben elhelyezett kapcsoló berendezés vagy alállomás helyiségébe a szellőzőnyílásokon, ajtókon stb. keresztül robbanékony keverék behatolhasson. Ha ennek veszélye fennáll, a helyiséget legalább 50 Pa* túlnyomás alá kell helyezni. A befúvott levegőt szennyeződésmentes helyről kell beszívni.

Világító berendezés • • • • • • •

Az építményben a környezetére gyújtási veszélyt nem jelentő világítás használható. A világító berendezést, eszközt úgy kell elhelyezni, rögzíteni és használni, hogy az a környezetére tűzveszélyt ne jelentsen. Biztonsági és irányfény-világítást kell létesíteni. A helyhez kötött világítási berendezés minden kapcsolója leválasztó kapcsoló legyen. Helyhez kötött lámpatestek alkalmazása :por ellen tömített vagy legalább IP 54 védettségi fokozatú kivitel A lámpatesteket mechanikai sérülések ellen védeni kell. A lámpatestek önmagukban mechanikai sérülések ellen védettnek tekinthetők, ha - védőráccsal (védőkosárral) vannak ellátva, vagy - a lámpatestek burkolata triplex eljárással edzett üveg, vagy ennek megfelelő ütőszilárdságú másanyag, vagy - a lámpatestek burkolata olyan sík-, ill. lencse-alakú üveg, amelynek szabad felülete az 50 cm2-et nem

Forrás: http://www.doksi.hu

haladja meg, ha ezt legalább 5 mm-re előreálló szilárd perem védi. Tűz és robbanásveszély • •

•

• • • • •

• • • • • • • • • • • • • •

A faipari műhely „Tűzveszélyes C” tűzveszélyességi osztályba tartozik (amennyiben rendelkezik port elszívó, leválasztó rendszerrel, akkor „Tűz és robbanásveszélyes B” tűzveszélyességi osztályba tartozik.) Gáz, gőz és por együttes jelenléte: Arra a helyiségre, illetve szabadtérre, ahol fokozottan tűz- és robbanásveszélyes vagy tűz- és robbanásveszélyes gáz, gőz és por együttes jelenléte képezi a robbanásveszélyt, a villamos berendezés létesítését illetően mind a gáz vagy gőz, mind a por szempontjából külön-külön kell a villamos besorolást megállapítani, és ki kell elégíteni mindkét villamos besorolás előírását. Elszívó ventilátor elkülönített helyisége:“A” vagy “B” tűzveszélyességi osztályú helyiségeket kiszolgáló elszívó-ventillátornak elkülönített helyiségére, illetve kamrájára a villamos berendezés létesítését illetően az “A” vagy “B” tűzveszélyességi osztályú helyiséggel azonos villamos besorolást kell megállapítani. Biztosítók és dugós csatlakozók csak nyomásálló tokozású kivitelben alkalmazhatók. Elosztó berendezések csak nyomásálló tokozású , túlnyomásos szellőzésű , túlnyomás alatti védelmű vagy kvarchomok-védelmű , kivitelben alkalmazhatók, kivéve a csak üzemszerűen nem szikrázó részeket tartalmazó berendzéseket, amelyek fokozott biztonságú kivitelben is alkalmazhatók. Hordozható és helyváltoztató berendezések csak nyomásálló tokozású vagy Exia, ill. Exib osztályú gyújtószikra mentes kivitelben alkalmazhatók. Helyhez kötött ellenállások és fűtőtestek bármilyen robbanás biztos kivitelben alkalmazhatók. Csúszógyűrűs aszinkron motorok legalább IP 44 védettségi fokozatú, nem robbanás biztos kivitelben is alkalmazhatók, ha teljesen zártak*, ill. szellőzve zártak, és olyan gázérzékelő berendezéssel vannak ellátva, amely közvetlenül a motor saját ventillátora által beszívott levegő belépési pontján érzékel, feltéve, hogy e gázérzékelő berendezésre kapcsolt automatika a motort önműködően leválasztja a hálózatról, ha a koncentráció az éghetőségi (robbanási) koncentráció alsó határértékének 40%-át eléri vagy meghaladja. “B” tűzveszélyességi osztályú port tartalmazó helyiségekben csak olyan villamos gyártmányok alkalmazhatók,amelyeknek porral érintkező felületi hőmérséklete 50 C-szal alacsonyabb az 5 mm vastagságú porréteg izzási hőmérsékleténél, illetve a por gyulladási hőmérsékleténél. A villamos gyártmányok elhelyezésénél gondoskodni kell arról, hogy a szükséges hőelvezetés, illetve hőleadás akadálytalan legyen. Porrobbanás-veszélyes helyiségekben meg kell akadályozni, hogy a villamos gyártmányok felületein 5 mm-nél vastagabb porréteg rakodhasson le, mert ennél nagyobb rétegvastagságoknál a porok izzási hőmérséklete csökken. A villamos forgógépeket túlterhelés ellen minden fázisban védeni kell. A fokozott biztonságú motorok motorvédő kapcsolóinak kioldóit úgy kell megválasztani, hogy a védendő motor névleges áramára beállítva, a motor adattábláján a megfelelő gyulladási csoportra megadott felmelegedési időn belül biztosan kioldjanak. A transzformátorokat a betáplálási oldalon zárlatvédelemmel kell ellátni. A kondenzátorokat zárlat és túlmelegedés ellen védeni kell. A villamos fűtésű berendezéseket önműködő hőmérsékletkorlátozóval kell ellátni, amely megakadályozza a megengedett hőmérséklet túllépését. csak rézvezetőjű kábelek és vezetékek alkalmazhatók Szabadon szerelt szigetelt vezetékként csak mechanikai sérülés ellen védett vagy védetten szerelt kábelek és kábelszerű vezetékek alkalmazhatók Csupasz vezeték - beleértve a daruk pálya menti vezetékeit is - szerelése tilos. A szigetelt vezetékeket csak biztosított csavarkötéssel, szorítóhüvelyes kötéssel, sajtolással, ékes szorítókengyellel, forrasztással vagy hegesztéssel szabad összekötni és az előírt védelmi módnak megfelelő elágazó-, illetve elosztó dobozzal kell ellátni. A vezetékeket gépekhez, transzformátorokhoz, készülékekhez, gyűjtősínekhez biztosított csavarkötéssel kell csatlakoztatni, A vezetékek és kábelek nyomvonalát úgy kell megválasztani, hogy minél rövidebb szakasz essék a robbanásveszélyes helyiségeken belüli térségbe.

Forrás: http://www.doksi.hu

17. Foglalja össze egy karosszéria-festő és fényező műhely létesítésével kapcsolatos villamosbiztonságra vonatkozó követelményeket és feladatokat a tervezéstől az üzembe helyezésig! -

A karosszéria-festő és fényező műhelyre vonatkozó villamosbiztonsági előírások A sajátosságokból adódó veszélyek A veszélyek azonosítása Az érintésvédelmi ellenőrzés tartalma

A karosszéria-festő és fényező műhelyekre vonatkozó villamosbiztonsági előírások: - A robbanásveszélyes térségben lévő villamos berendezések feleljenek meg a nem robbanásveszélyes térség villamos berendezéseire vonatkozó megfelelő követelményeknek is. - A villamos gyártmányokat célszerű a nem robbanásveszélyes térségekben elhelyezni. Ha ez nem lehetséges, akkor a gyártmányokat a lehető legkevésbé robbanásveszélyes térségben ajánlatos elhelyezni. - A gyártmányokat a dokumentációjuk szerint kell telepíteni. Gondot kell fordítani arra, hogy a cserélhető elemek (pl. lámpák) típusa és névleges jellemzői megfelelőek legyenek. A szerelés befejezésekor el kell végezni a gyártmány és a villamos berendezés első felülvizsgálatát. - Fénycsöves lámpatestek alkalmazása esetén a fénycsöveknek a térségen át történő szállítása előtt, illetve a fénycsövek cseréje előtt célszerű meggyőződni arról, hogy a térségben nincsenek jelen robbanóképes gázok/gőzök, kivéve, ha megfelelő óvintézkedések akadályozzák meg a fénycsövek eltörését. Kis nyomású nátriumlámpát robbanásveszélyes térségben nem ajánlatos alkalmazni, mert a lámpa eltörése esetén a szabad nátrium gyulladást okozhat. Kábel- és vezetékrendszerek: - A gyújtószikra mentes villamos berendezéseket kivéve, a vezető anyaga alumínium is lehet, de azt csak megfelelő csatlakozások alkalmazása esetén szabad használni,és a vezető keresztmetszete ne legyen kisebb 16 mm2-nél. Károsodások elkerülése: - A kábel- és vezetékrendszereket és tartozékaikat a lehetőség szerint úgy kell létesíteni, hogy ne legyenek kitéve mechanikai sérülésnek, korróziónak, vegyi hatásoknak (pl. oldószereknek) és hő hatásának. Ha az ilyen jellegű hatások elkerülhetetlenek, akkor védő intézkedéseket kell alkalmazni (pl. védőcsőben kell szerelni) vagy a kábel- és vezetéktípust kell megfelelően megválasztani (pl. a mechanikai sérülés veszélyének csökkentése céljából páncélozott,árnyékolt, varratmentes alumíniumköpenyű, ásványi anyag szigetelésű fémköpenyes vagy félig merev köpenyű kábelek és vezetékek alkalmazhatók). - Ha a kábel-, vezeték- és védőcső rendszerek rezgésnek vannak kitéve, akkor azokat úgy kell tervezni, hogy a rezgést károsodás nélkül elviseljék. Csatlakozások: - A kábelek, vezetékek és védőcsövek csatlakozásait a villamos gyártmányhoz az adott védelmi mód követelményeinek megfelelően kell kialakítani. - Ha a kábel- és vezetékbevezető nem tartalmaz szorítóelemet, akkor a kábelt és a vezetéket megfelelően rögzíteni kell. Az ilyen bevezetőt „X” betűvel kell jelölni. Felhasználatlan nyílások: -A villamos gyártmány felhasználatlan kábel-, vezeték- és védőcső bevezető nyílásait a védelmi mód előírásait kielégítő záró elemekkel le kell zárni. A gyújtószikra mentes gyártmányok kivételével a lezárás olyan legyen,hogy a záró elemeket csak szerszám segítségével lehessen eltávolítani. Falban lévő nyílások: -A robbanásveszélyes és a nem robbanásveszélyes térség közötti falban a kábelek, vezetékek és védőcsövek átvezetésére szolgáló nyílásokat hatékonyan tömíteni kell, például homok- vagy habarcstömítéssel. Kötések: A robbanásveszélyes térségben a kábeleket, vezetékeket lehetőleg megszakítás nélkül kell vezetni. Ha a megszakítás elkerülhetetlen, akkor a kötés azon túl, hogy mechanikai, villamos és környezetállósági szempontból megfelel az adott körülményeknek, – a zónának megfelelő védelmi módú tokozásban legyen elhelyezve, vagy – ha a kötés nincs kitéve mechanikai igénybevételnek, akkor legyen kiöntve epoxigyantával vagy egyéb kiöntőanyaggal, vagy legyen védve hőre zsugorodó csővel a gyártó előírásainak megfelelően. -A vezetőket csak sajtolt vagy kilazulás ellen biztosított csavaros kötőelemmel, illetve

Forrás: http://www.doksi.hu

hegesztéssel vagy keményforrasztással szabad összekötni. Lágyforrasztás alkalmazása megengedett,ha az összekötendő vezetőket előzőleg megfelelő mechanikai eszköz rögzítette.

csak

akkor

Sodrott vezetékvégek védelme: - Sok elemi szálas, különösen pedig a nagyon vékony elemi szálakból álló, sodrott vezetők alkalmazása esetén meg kell akadályozni az elemi szálak szétválását, pl. kábelsaru, vezetékhüvely, vagy megfelelő kialakítású csatlakozókapocs segítségével. -A forrasztás önmagában nem megfelelő. -A gyártmány védelmi módjának megfelelő kuszóáram utakat és légközöket ne csökkentse a vezetékek csatlakozókapocsba kötésének módja. Védettség: - Robbanás biztos kapcsolók alkalmazhatók IP65 védettséggel. -A mennyezetre szerelt, továbbá a padlószinttől számítva 2, 5 m-nél magasabbra szerelt lámpatestek IP65 védettséggel létesíthetők. -A berendezések védettsége legalább IP 55 legyen. -IP védettségükre való tekintet nélkül alkalmazhatók mindazok a robbanásbiztos védelmi módú gyártmányok, amelyek alkalmazását az a robbanásveszélyes helyekre megengedi. Vészkikapcsolás: - Veszélyhelyzet esetére, a robbanásveszélyes térségen kívül egy vagy több megfelelő ponton, egyszeres vagy többszörös lehetőséget kell biztosítani a robbanásveszélyes térség villamos betáplálásainak a kikapcsolására. - Az a villamos gyártmány, amelynek a további veszély elkerülése miatt folyamatosan kell üzemelnie, ne legyen a vészkikapcsolást érintő áramkör része, azt külön áramkörre kell kapcsolni. Villamos leválasztás: -A biztonságos munkavégzés érdekében minden áramkört vagy áramkörcsoportot alkalmas leválasztó eszközökkel (pl. szakaszolókkal, olvadóbiztosítókkal) kell ellátni, az összes áramköri vezetőre kiterjedően, beleértve a nullavezetőt is. - Minden egyes leválasztó eszközt a közvetlen közelében meg kell jelölni az innen kezelt áramkör vagy áramkörcsoport gyors azonosíthatósága céljából. -Megfelelő intézkedésekkel vagy eljárásokkal célszerű biztosítani, hogy a gyártmány tápellátását mindaddig ne lehessen visszakapcsolni, amíg fennáll az a kockázat, hogy a védelem nélküli aktív vezetők robbanóképes közeg hatásának vannak kitéve. – A sajátosságokból adódó veszélyek: - Éghető anyagok átterjedése és felgyülemlése: -Ha a kábelek és vezetékek kábel- és vezetékcsatornákban, csövekben vagy hornyokban vannak elhelyezve,meg kell akadályozni, hogy a gyúlékony gázok, gőzök, folyadékok az egyik térségből egy másikba átjussanak,vagy egy mélyedésben összegyűljenek. - Ilyen óvintézkedés lehet a kábelcsatornák, vezetékcsatornák és csövek tömítése. Árkok esetén hatékony szellőzés vagy homoktöltés alkalmazható. Külső hatások: -A villamos gyártmányt úgy kell kiválasztani és telepíteni, hogy védve legyen azokkal a külső (pl. kémiai,mechanikai, rezgés, termikus, villamos, nedvesség) hatásokkal szemben, amelyek károsan befolyásolhatják a robbanás elleni védelmet. - Óvintézkedéseket kell tenni annak megakadályozására, hogy a függőleges villamos forgógépek szellőzőnyílásaiba idegen testek eshessenek bele. Veszélyes (gyújtó)szikrázás elleni védelem: Feszültség alatt álló részek által okozott veszély: -A robbanóképes gázközeget gyújtani képes szikrák keletkezésének elkerülésére meg kell akadályozni minden érintkezést a nem gyújtószikra mentes, szigeteletlen feszültség alatt álló részekkel. Testek és idegen vezetőképes részek által okozott veszély: - TN-erősáramú rendszer alkalmazása esetén, annak a robbanásveszélyes térségben TN-S típusúnak (egymástól elkülönített N-nullavezetővel és PE-védővezetővel) kell lennie, azaz a robbanásveszélyes

Forrás: http://www.doksi.hu

térségben a nullavezetőt és a védővezetőt nem szabad egymással összekötni, vagy egy vezetőben egyesíteni. A TN-C-rendszerről a TN-S-rendszerbe való átmenet valamely pontján a védővezetőt a nem robbanásveszélyes térségben kell összekötni az egyenpotenciálra hozó rendszerrel. A robbanásveszélyes térségen belül ajánlatos megfontolni a nullavezető és a PE-védővezető közötti szivárgóáram folyamatos ellenőrzését. Robbanásveszélyes térségekben lévő villamos berendezések esetén potenciálkiegyenlítést kell alkalmazni. A TN-, TT- és IT-rendszereknél, minden testet és idegen vezetőképes részt össze kell kötni az egyenpotenciálra hozó rendszerrel. Az összekötő hálózat részei lehetnek a védővezetők, védőcsövek, kábelek fémköpenyei, acélhuzal-páncélozás és szerkezeti fémrészek, de nem lehet része a nullavezető. Sztatikus feltöltődés: -A villamos berendezések tervezésekor a sztatikus feltöltődés hatásait megfelelő módszerekkel biztonságos szintre kell csökkenteni. Villámvédelem: -A villamos berendezések tervezésekor a villám hatásait megfelelő módszerekkel biztonságos szintre kell csökkenteni. Elektromágneses sugárzás: -A villamos berendezések tervezésekor az elektromágneses sugárzás hatásait megfelelő módszerekkel biztonságos szintre kell csökkenteni. – A veszélyek azonosítása: - Szigetelésromlás: - elektromos kábelek védelme (tokozás, védőcső) - Elektrosztatikus feltöltődés: - töltéslevezetés a szórópisztolyról is, gyapjú védőruha,olyan padlóburkolat ami vezetőképes. - Rövidzárlat: - elektromos kábelek védelme (tokozás, védőcső) - Éghető gőzök-gázok felgyülemlése – szellőztetés (természetes,mesterséges) -A szellőzésre vonatkozó legfontosabb tényező az, hogy a fokozata vagy mértéke közvetlen kapcsolatban van a kibocsátó forrás típusával és a hozzátartozó kibocsátási mértékkel. Ez független a szellőzés típusától, akár szélsebességről, akár időegységre eső légcseréről van szó. Így a robbanásveszélyes térségben optimális szellőzési feltételeket lehet elérni. Minél nagyobb a szellőzés mértéke a lehetséges kibocsátási mértékhez viszonyítva, annál kisebb a zóna (robbanásveszélyes térség) kiterjedése, amely bizonyos esetekben elhanyagolható - Nagy kiterjedésű veszélyes zóna kialakulása – festőkabinok alkalmazása -Szikraképződés, ívhúzás – robbanás biztos berendezések.

Forrás: http://www.doksi.hu

18. Foglalja össze egy gépi forgácsoló műhely létesítésével kapcsolatos villamos biztonságra vonatkozó követelményeket és feladatokat a tervezéstől az üzembe helyezésig! A gépi forgácsoló műhelyekre vonatkozó villamos biztonsági előírások: A villamos hálózat kiépítésének munkavédelmi követelményei o o o o o o o o o

o o o o o

o o

a helyiség bejárata(i) közelében olyan közös kapcsolót kell elhelyezni, amellyel a teljes villamos berendezés leválasztható. A betáp. kábelen a fázis sorrendet jól láthatóan jelölni kell, a villamos motoroknál az esetleges fázis sorrend felcserélése a forgásirány változásával jár. A leválasztó főkapcsoló biztonsági világítás és a vész-szellőzés működését ne befolyásolja Helyhez kötött lámpatestek por ellen tömített, vagy legalább IP 44 védettségi fokozatú kivitelben alkalmazhatók. a szükséges hőelvezetés, illetve hőleadás akadálytalan legyen. A villamos forgógépeket túlterhelés ellen minden fázisban védeni kell. A forgógépeken a forgásirányt jelölni kell. A gépekre vészleállító gombot(-kat) kell felszerelni, kialakítása az MSZ 2364-537:1995 szabványnak megfelelően A fokozott biztonságú motorok motorvédő kapcsolóinak kioldóit úgy kell megválasztani, hogy a védendő motor névleges áramára beállítva, a motor adattábláján a megfelelő gyulladási csoportra megadott felmelegedési időn belül biztosan kioldjanak. A transzformátorokat a betáplálási oldalon zárlatvédelemmel kell ellátni, kivéve a zárlat biztos transzformátorokat A transzformátorokat túlterhelés ellen védeni kell A kondenzátorokat zárlat és túlmelegedés ellen védeni kell. A villamos fűtésű berendezéseket önműködő hőmérsékletkorlátozóval kell ellátni, amely megakadályozza a megengedett hőmérséklet túllépését. A lámpatesteket mechanikai sérülések ellen védeni kell.  védőráccsal (védőkosárral) vannak ellátva  a lámpatestek burkolata triplex eljárással edzett üveg, vagy ennek megfelelő ütőszilárdságú más anyag  a lámpatestek burkolata olyan sík-, ill. lencse-alakú üveg, amelynek szabad felülete az 50 cm2-et nem haladja meg, ha ezt legalább 5 mm-re előreálló szilárd perem védi. Hordozható lámpák csak törpefeszültségen alkalmazhatók 16 mm2-nél kisebb vezeték-keresztmetszetig csak rézvezetőjű kábelek és vezetékek alkalmazhatók, 16 mm2 és ennél nagyobb vezeték-keresztmetszet felett alumíniumvezető alkalmazása is megengedett. Szabadon szerelt szigetelt vezetékként csak mechanikai sérülés ellen védett vagy védetten szerelt kábelek és kábelszerű vezetékek alkalmazhatók

A sajátosságokból adódó veszélyek: o Villamos áram veszélyei • áramütéses balesetek • villamos ív által okozott balesetek • levegő mint szigetelő anyag átütése által okozott balesetek /nagyfeszültség/ (hatásai: egyszerű izom görcs, rövid ideig tartó eszméletvesztés, heveny szívmegállás /szívbénulás/, szívkamraremegés /fibrilláció/, légzésbénulás /légzőizmok, légzőközpont bénulás/, halál) • Alapanyag: fémek veszélyei - szúrás, vágás veszélye, kirepülő éles forgács villamos baleset okozója lehet • Stroboszkóp-hatás veszélyei (forgó mozgást állónak látjuk) • Újraindulásgátló berendezés beépítése • Forgó gépek által okozott sérülések A veszélyek azonosítása: Áramütés veszély • Csatlakozó dugók • Kábelek, vezetékek • Vezérlő egységek • Földelés kialakítása

Forrás: http://www.doksi.hu

•

EPH kialakítása

Egyéb sérülések veszélye • Stroboszkóp hatás veszélye • Meghajtások veszélyei

Forrás: http://www.doksi.hu

19. Foglalja össze egy darabárukat tároló hagyományos raktár létesítésével kapcsolatos villamosbiztonságra vonatkozó követelményeket és feladatokat a tervezéstől az üzembe helyezésig MSZ 2364/482: 1998 Épületek villamos berendezéseinek létesítése, tűzvédelem fokozott kockázat vagy veszély esetén Hagyományos raktárakra vonatkozó villamosbiztonsági előírások Nincs különösebb többlet követelmény. A tűzgyújtó hatás elleni védelem szintje függ a tárolt anyag tűzveszélyességétől. A helyiségekben szerelt villamos hálózat vezetékeit és szerkezeteit úgy kell elhelyezni, hogy azok meghibásodását a gépi anyagmozgatás és az állványos tárolás technológiája ne veszélyeztesse. A világítási hálózatot úgy kell megtervezni és létesíteni, hogy a fényforrások megfelelően megvilágítottságot biztosítsanak az alkalmazott technológiához. Figyelembe véve a külső hatásokat is, a villamos szerkezeteket úgy kell kiválasztani és szerelni, hogy a normál üzemi hőmérsékletük és zárlat esetén várható hőmérséklet-növekedésük ne okozzon tüzet. Védettség: a mennyezetre szerelt lámpák legalább IP 2X védettséggel létesíthetők, ha megfelelnek a következő feltételeknek • Lámpafoglalat porcelán • Burkolat fényáteresztő üveg vagy műanyag A villamos szerkezeteknek alkalmasnak kell lenniük az ilyen helyiségekhez. A burkolatuk védettségi fokozata: porlerakódás esetén legalább IP 5X legyen. Csak korlátozott felületi hőmérsékletű világítótesteket lehet alkalmazni. A berendezések IP védettsége legalább 54, ez alól kivétel a hordozható készülékek és a csapófedeles csatlakozók. A raktárakban alkalmazhatók a robbanás biztos védelmi módú gyártmányok, amelyek alkalmazását robbanásveszélyes helyeken is megengedik. Hordozható készülékek: legalább IP 4 fokozatú védettség szükséges. Tokozás: az előírt védettség tokba (dobozba) zárással is elérhető, de itt figyelembe kell venni a tokozás hűtési viszonyokat rontó hatását! Csatlakozók: csapófedeles dugaszolóaljzat alkalmazható. A csapófedél a villásdugó kihúzásakor önműködően lezárja az érintőhüvelyek bevezetéseit. Csupasz vezetékek: hagyományos áruraktárban használni szigorúan tilos! A kábelkötegeket fokozottan védeni kell, hogy az áru be- és kitárolása közben nehogy megsérüljenek. A vezetékek készülékekbe, dobozokba, szerelvényekbe csatlakoztatása tömített legyen a fokozott porártalom ellen. Védőcsövek szerelése: a védőcsöveket és a védőcső-szerelvényeket tömítetten kell szerelni a porártalom ellen, hogy az elektrosztatikusan töltődött por ne okozhasson felmelegedést, zárlatot. Javasolt a védőcsöveket a falba süllyeszteni. Raktározás: Fajtái: • Teljes egységrakományokat tároló raktárak • Komissiózó raktárak Tárolási rendszer: • Állvány nélküli tárolás: akkor célszerű, ha egy árufajtából nagy mennyiséget kell tárolni, és a felhalmozott áru megközelítheti a mennyezeten elhelyezkedő lámpatesteket. Árut a lámpatesthez 1 méternél közelebb elhelyezni szigorúan tilos! • Állványos tárolás: az áru magassága és a mennyezeten elhelyezett lámpatestek közötti távolság legalább 1 méter! Az áruk ki- és betárolása történhet magas emelésű targoncákkal, amelyek nem közelíthetik meg a mennyezeten elhelyezett lámpatesteket illetve összekötő kábeleket. Az esetlegesen elhelyezett elszívó berendezés motorjának hője is tűzveszélyt okozhat, ezért az elszívó berendezés motorját a raktárépületen kívül kell elhelyezni. Tűzvédelmi előírások Olyan villamos készülékeknél (kapcsolók, konnektorok), amelyeknek működése közben várhatóan villamos ív keletkezik, vizsgálni kell: van-e az ív útjában éghető anyag (kartondoboz). Ellenőrizni kell, hogy biztosított-e a független táplálás, amelyekre ez elő van írva: pl. tűzi vízszivattyú, irányfény, vészkijárat-jelző. A „C” és „D”

Forrás: http://www.doksi.hu

tűzveszélyességi osztályba sorolt éghető anyagok környezetét át kell vizsgálni, nincs-e veszélyes közelségben olyan csupasz, üzemszerűen feszültség alatt álló vezeték, fémrész, kötés, gép vagy készülék, amelynél zárlat vagy rossz érintkezés esetén a keletkező ív az éghető anyagot meggyújthatja. Sajátosságokból adódó veszélyek A lámpatestek zárlat következtében ívet húzhatnak, és a túl közelre helyezett kartondobozokat meggyújthatják. Az elektrosztatikusan feltöltődött por túlmelegedést, rövidzárlatot okozhat. Állványos, polcos tárolásnál, a polcok nekidőlhetnek a lámpatestnek, így feszültség alá kerülhetnek. A polcokat egyen potenciálba be kell kötni. Ipari kapu (távirányítású) túlmelegedés elleni védelemmel legyen (hőkioldó). A veszélyek azonosítása Szigetelésromlás –kábelek, vezetékek védelme tokozással, védőcsövekkel. Elektrosztatikus feltöltődés –töltéslevezetés szükséges. Ha várható, hogy a villamos szerkezet burkolatán olyan mennyiségű por gyülemlik fel, hogy az tűzveszélyt okozhat, megfelelő intézkedéseket kell tenni a burkolat túlmelegedésének megakadályozására.

Forrás: http://www.doksi.hu

20. Foglalja össze egy kertészeti üvegház létesítésével kapcsolatos villamos biztonságra vonatkozó követelményeket és feladatokat a tervezéstől az üzembe helyezésig! A villamos energia veszélyei: Személyi balesetek: áramütéses balesetek, villamos ív által okozott balesetek, a levegő mint szigetelő anyag átütése által okozott balesetek, másodlagos balesetek, villámcsapás okozta balesetek. Egészségkárosodás: villamos és mágneses terek hatásai. Tűz- és robbanásveszély: villamos ív és szikra gyújtó hatása, villamos áram hőhatása. A sajátosságból adódó veszélyek: A kertészeti üvegházaknál figyelembe kell venni, hogy nedves illetve meleg környezetben működnek a villamos berendezések. A vizes környezet miatt fontos a villamos szerkezetek IP védelme, mely a fröcskölődő és nyomás nélküli víz miatt IP54, IP 55 fokozatú védelmet tesz szükségessé. Mivel a kertészeti üvegházakban a hőmérséklet általában tartósan meghaladja a 35 C-t, ezért meleg helyiségnek tekintendő. A magas hőmérséklet miatt a villamos berendezések elsősorban fokozott öregedésnek vannak kitéve. Mivel a hőmérséklet aránylag hirtelen erősen változhat, illetve az üvegfelületeken a nagy külső és belső hőmérsékletkülönbség miatt a hirtelen nedvességkicsapódással is számolni kell. A meleg helyeken dolgozó emberek általában lengén öltöznek, illetve izzadnak. Ezen körülmények növelik a személyek áramütésérzékenységét. A helyiségekben lévő meleg miatt a villamos szerkezetek terhelhetőségét „le kell értékelni”, a kondenzvíz, a vezetékekre lecsapódó pára elvezetéséről gondoskodni kell. A csatlakozó aljzatok áramkörét áramvédő kapcsolóval kell védeni. Leválasztó kapcsolás üzemi eszközeit csak olyan helyen lehet megvalósítani, ahol ahhoz az alkalmazott technológia hozzáférést biztosít.