Juratus október by Török Balázs

Felelős szerkesztő: Kovács Eszter (eszterkovacs93@gmail.com) Rovatvezetők: Benkhard Ágost – Egyetem tér (agostbenkhard@gmail.com ) Karacs Daniella – Politikon, Paragrafus (kadandan27@gmail.com ) Kovács Eszter – HÖK News (eszterkovacs93@gmail.com) Szerzők: Boros Andor, Komár Gergely, Kratochwill György, Gerse Márton, Petrás Lilla, Szerényi Adrienn, Pálffy László, Pollok Zsófia, Schiffer Zsófia Olvasószerkesztő: Kálócz Adrienn Felelős Kiadó: Bubla Áron – ELTE ÁJK HÖK elnöke Szerkesztőség: 1053 Budapest, Kecskeméti utca 10-12. 438-8010 Hirdetésszervezők: Pozsár András (andras.pozsar@ gmail.com +3630/645-8231) Nyomdai előkészítés: Török Balázs

XVIII. évfolyam 91. szám 2013. október 21.

A jövő börtönei

A büntetés-végrehajtási kódexünk a rendszerváltás előttről származó 1979. évi 11. törvényerejű rendelet. Természetesen azóta már sokszor módosították, de így sem felel meg a modern elvárásoknak. A Kriminológia TDK-n Pázsit Veronika, a kodifikáció résztvevője, és Tóth Balázs, a Helsinki Bizottság rendészeti programjának vezetője vitatták meg az új kódex rendelkezéseit.

Cikkünk a 2. és 3. oldalon

Külön utakon, de egy célért

Október 3-án, csütörtökön került sor a Hallgatói Önkormányzat szokásos tisztújító Küldöttgyűlésére. Az időhiány Damoklész kardjaként lengett a fejek felett, az este hat órakor kezdődő küldöttgyűlést legkésőbb fél kilencig be kellett fejezni, de nézzük mire volt elég ez a két és fél óra!

Cikkünk a 14. oldalon

Quo vadis, Európa?

A Joghallgatók Önképző Szervezete meghívására Gottfried Péter volt államtitkár, jelenleg miniszterelnöki külpolitikai tanácsadó és Pogátsa Zoltán nemzetközi politikai gazdaságtan szakértő, a Magyar Tudományos Akadémia kutatója látogatott el egyetemünkre egy színvonalas, az Európai Unióról, az eurozóna válságáról és a lehetséges kiutakról szóló előadás keretében.

Cikkünk a 4. és 5. oldalon

Csillagegyüttállás az ÁJK-n: Feró és Tilla egy helyen, egy időben Október 2-án úgy alakult, hogy programok sokaságában tobzódhatott az ELTE ÁJK hallgatósága. Ugyanazon a napon látogatott el egyetemünkre Nagy Feró és Till Attila. Hogy az időponton kívül mi volt a közös a két előadásban? Az, hogy mindkét híresség lendülete és karizmája révén a beszélgetés kilépett az előre meghirdetett tematika medréből: őszintén sztoriztak saját életükről, karrierjükről, és felelősséget érezve az utánuk következő generáció iránt, próbáltak némi élettapasztalatot és bölcsességet átadni a fiatalokból álló közönségnek. Cikkünk a 10. és 11. oldalon

Őszi zsongás Kovács Eszter felelős szerkesztő

Az ősz mindig megannyi kulturális programmal kecsegtet. De ennek ellenére mégis talán október hónapját kedveljük a leginkább: kiváncsian figyelhetjük a színházak új évadának előadásait, zenei fesztiválok, kiállítások és számos izgalmas esemény történik, de nem utolsó sorban október 23., A SZABADSÁG NAPJA. Nyílvánvalóan mindenki ismeri az 1956-os forradalom és szabadságharc történetét, amikor egy nemzetet akart meggyilkolni egy idegen hatalom. Hogyan érezhetett ennek a „gyilkossági kísérletnek” a küszöbén a magyarság? Egy 21 éves egyetemista apró történetébe betekintve: „Felszaladtam még a jogtörténeti tanszékre, ahol csak az öreg Eckhart Ferenc professzort találtam. Nyilvánvaló volt, hogy elmegyek a felvonulásra, nem kalkuláltam, hogy mi lehet belőle, de amikor az öreg Eckhart azt mondta: „Vigyázzatok!”, akkor kiszakadt belőlem, hogy „már késő”, és tudtam, hogy már nincs vis�szaút.” Így kezdődött az a néhány nap, ami rendkívülinek könyvelhető el a magyar történelemben. Amikor minden ember testvérnek érezte a másikat. Amikor a mindig széthúzó magyarság összetartó lett. Szabadság és szeretet. Mindig félelmetes dolog a múltra vis�szagondolni, de „1956. október 23-a örökké élni fog a szabad emberek és nemzetek emlékezetében. E nap a bátorság, az öntudat és a győzelem napja volt. A történelem kezdete óta nincs még egy nap, mely világosabban mutatja az ember csillapíthatatlan vágyát a szabadság iránt – bármily kicsi is a siker esélye, s bármily nagy is az áldozat, amit követel.” (John F. Kennedy) Emlékezzünk méltóan október 23-án, nemzeti ünnepünkön azokért, akik a magyar szabadságért vérüket ontották!

JURÁTUS

2013. október 21.

Paragrafu§

ELEMZÉS Az új büntetés-végrehajtási törvény kodifikációja és kritikája Gerse Márton

magyar büntetés-végrehajtási intézmények régóta küzdenek a zsúfoltság problémájával. A büntetés-végrehajtási intézetek százötven százalékos telítettségét a CPT (az Európa Tanács szakértő szervezete) évek óta kritizálja, mivel előírásai négy négyzetméter szabad mozgásra alkalmas helyet határoznak meg egy fogvatartott számára, nálunk ez csak három négyzetméter körül van. Az új kódexből szándékosan kihagyták az erre vonatkozó szabályozást, mivel Pázsit Veronika szerint anyagi források hiányában ezt nem lehet jelenleg biztosítani, ezért a jogbiztonságra tekintettel nem akart az állam jogellenes állapotot fenntartani. Tóth Balázs inkább a valóságot igazítaná a normákhoz, hiszen szerinte az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéleteiből és a CPT előírásból így is levezethető a kötelezettség a szükséges férőhely biztosítása. Az Emberi Jogok Európai Bírósága mellett egy másik nemzetközi szervezet is megfogalmazta kritikáját. Az ENSZ Önkényes Fogvatartást vizsgáló munkacsoportja által tartott másfél hetes vizsgálat során véleményezték a magyar büntetés-végrehajtási állapotokat. Az ellenőrzés lezárása után kiadásra került egy nyilatkozat, melyben az ENSZ röviden ismerteti megállapításait. A munkacsoport előnyösnek találta az alapvető jogok biztosának tevékenységét az emberi jogok védelmének során, valamint pozitívnak minősítette, hogy a civil szervezetek személyesen is kapcsolatot tarthatnak a fogvatartottakkal. Kritikával illette a munkacsoport az előzetes letartóztatás intézményének alkalmazását: túlzónak tartják és véleményük szerint csak rendkívüli és kivételes esetekben kéne a terhelteket a jogerős ítélet meghozatala előtt megfosztani szabadságuktól, amivel csökkenteni lehetne a zsúfoltságot. Az előzetes letartóztatás sok esetben indokolat-

lanul elhúzódik. Számos olyan ügy is napvilágra került, ahol az előzetes letartóztatás a jogszabályban fogalmazott követelményeknek nem felelt meg. Az intézkedés alá vont személyek számtalanszor még a legalapvetőbb jogaikat sem ismerik, példának okáért a kihallgatás során a védő jelenlétét biztosító előírást. Gyakran a rendőrségi kihallgatáson elhangzottakra alapítják az előzetes letartóztatást. A statisztikák alapján kilencven százalékban az ügyészség indítványainak adott helyt a bíróság. A munkacsoport szerint az előzetes letartóztatást csak akkor kellene alkalmazni, ha feltétlenül indokolt és szükséges.

ötven-hetven százalékát. Az egyik tapasztaltabb ügyvéd szerint a letartóztatás első 72 órája a legkritikusabb a terhelt számára, és ennek ellenére nem tudnak ott lenni jogi képviselőik. Ez azért is aggodalmas, mert a munkacsoport is megismert olyan eseteket, ahol a vallomások kényszer vagy fenyegetés hatására születtek. Az ilyen helyzetekben a védő hiánya tette lehetővé, hogy megsértsék a gyanúsított jogait. 2005-ben és 2009-ben is voltak kodifikációs próbálkozások, de az új Btk. megalkotása és a kormányváltás nem tette lehetővé az új Bv. törvénytervezet megalkotását, így arra csak most kerülhetett sor. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium és a Belügyminisztérium közösen dolgozta ki az új jogszabálytervezetet a 1415/2012. (VII. 5.) kormányhatározat alapján, mindösszesen két hónap állt a rendelkezésükre. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (Jat.) alapján

Magánszféra pár négyzetméteren

A munkacsoport kiemelte, hogy a nemzetközi emberi jogi jogszabályok követelménye alapján a fiatalkorúak előzetes letartóztatását – lehetőség szerint – minden esetben el kell kerülni, ezt azonban gyakran figyelmen kívül hagyják. A hatékony jogi segítség a fogvatartottakkal kapcsolatos másik nagy terület, ahol a munkacsoport hasonlóan súlyosnak látta a helyzetet. Gyakran a rendőrök választanak védőt a terhelt számára. Egyes községekben ugyanaz az ügyvéd vállalja el az ügyek

FOTÓ: FEOL.HU

A jövő börtönei

(közigazgatási egyeztetés formájában) a KIM és a BM feladata volt a szakmai tartalom kialakítása. A TDK-n pedig a Jat-ban meghatározott megismerési és véleményezési jogunk gyakorlásához kaphattunk segítséget. Most pedig lássuk, hogy milyen változásokat terveznek a büntetés-végrehajtásban. Az új büntetőjogi kódex nem változtat az eddigi gyakorlaton, szintén a szigorú büntetőpolitika álláspontjára helyezkedik, helyenként szigorúbb szankciókat alkalmaz az előző törvénynél. A tervezet sza-

badságvesztés-orientált, hiszen az anyagi jog, a Btk. koncepciója által meghatározott. Változást hoz az elzárás alkalmazása, amely a büntetésen kívül nem tartalmaz egyéb joghátrányt, így például a személy erkölcsi bizonyítványa tiszta marad. A közérdekű munkának pedig igyekeznek egyre nagyobb teret biztosítani. A büntetés-végrehajtási intézményekben magáncégek és a Nemzeti Vagyonkezelő által irányított társaságok biztosítanak munkát a fogvatartottak egy részének, a munkalehetőség szintén a biztonsági besorolás függvénye. Az új kódex törekszik arra, hogy a börtönök lehetőség szerint önállóak legyenek. A Btk. által bevezetett három csapás intézménye miatt a tényleges életfogytiglani szabadságvesztésüket töltők száma folyamatosan emelkedik, amely a zsúfoltság miatt fenntarthatatlan állapotokhoz vezet. Jelenleg a Szegedi Csillagbörtönben húszan töltik büntetésüket, de a nem jogerős ítéletekkel együtt már negyvennyolcra tehető a TÉSZ-esek száma. A másik általános probléma, hogy kevés nevelő jut a mintegy 18 000 fogvatartottra, amit az új kódex sem old meg, de igyekszik enyhíteni. Az új szabályok törekszenek az elítéltek hatékonyabb reintegrációjára, de a törvény egyértelműen deklarálja, hogy elsődleges feladata a bírósági ítéletbe foglalt joghátrány érvényre juttatása. A korábban fennálló klasszifikációját most felváltja a rezsimrendszer. A rezsimrendszer alapja, hogy a három büntetés-végrehajtási intézménytípuson belül (fogház, börtön, fegyház) általános, enyhébb és szigorúbb kategóriákat állapít meg. Ez a rendszer egy újabb lépés lehet a társadalmi reintegráció elősegítésében. Az enyhébb fokozatok egyre több bónusszal járnak a fogvatartott számára. A rezsimekben megmarad az elítéltek kockázati besorolása, de elkülönítési szabály nem lesz. Az elítélttel szemben szükséges intézkedéseket továbbra is a bv. parancsnok határozza meg. A hosszú távon fogvatartottak reintegrációja nagyobb időt vesz igénybe és több lépcsőben

2013. október 21. megvalósítható, mivel általában a családi kapcsolatok is megszakadnak. A reintegrációért felelős intézet feladata a pszichológiai alkalmasság vizsgálata. Az elítélt aktív együttműködés esetén bónuszokat kap (hosszabb telefonálás, hosszabb látogatás). Az elítéltek számára ezentúl a bv. intézet adja ki a behívót, ezért a kisebb súlyú bűncselekmények esetén az ítélet meghozatalától akár hat hónapig is halasztható a büntetés letöltésének megkezdése, ezáltal tovább csökkenhet a zsúfoltság. A reintegráció kapcsán a nevelőkre további adminisztrációs terhek várnak. A reintegrációs terv alapján azonban az elítélteket központilag vizsgálják, a tervet is itt készítik, egyházi és civil szervezetek közreműködésével. Az együttműködést meg lehet szüntetni, ha az egyházi, vagy civil szervezet vét a fogvatartás biztonsági előírásai ellen. A kapcsolattartás is jelentősen változik. A kodifikáció során felmerült a veszélyes eszközök teljes kiszűrése érdekében a csomagküldés lehetőségének megszűntetése, de ezt végül elvetették. Az elítéltek használhatnak bérleti díj ellenében olyan Hirdetés

Paragrafu§ speciális mobiltelefont, amel�lyel csak az előre meghatározott kapcsolattartót lehet majd elérni. A jó magaviseletért és a társadalomba való visszailleszkedési törekvésért az elítéltet internetes videótelefonálás, vagy e-mail küldés lehetőségével jutalmaznák. Természetesen a biztonsági előírások maximális betartása mellett. Valamint megjelenik az elítéltek bv. intézeten kívüli látogató-fogadási lehetősége. A büntetés kitöltését megelőző hat hónapban a bv. bíró döntése alapján az elítélt a szabadban bizonyíthat, a reintegrációs intézet előírásainak megfelelően. A reintegrációs őrizetnek nevezett intézmény esetén az elítélt a bv. bíró határozatában előírt lakóhelyen köteles tartózkodni, de a határozatba foglalt magatartási szabályok betartásával, meghatározott helyekre (iskolába, munkába, vallásgyakorlásra) rendszeresen elmehet. Az elítéltnek nyomkövetővel ellátott karperecet kell viselnie. A civil szervezetek a társadalmi egyeztetés során kritizálták a nemzetközi gyakorlattal szembemenő TÉSZ erősítését, mivel ez az emberi méltóság sérelmével

járhat, és elveszi a fogvatartottól a megteremtett reintegrációs lehetőségek igénybevételét. A zsúfoltság és a nevelők alacsony létszámának megoldását az új kódexben sem látják biztosítottnak. A fogvatartottak egészségügyi ellátását is problémásnak ítélték meg. Az anyagi jog és a bírói gyakorlat szabadságvesztéscentrikusságával szemben Tóth Balázs inkább a társadalomba való visszailleszkedést és az elítélt, valamint a társadalom számára is értelmes és hasznos büntetés-végrehajtási lehetőségeket helyezné előtérbe. A rezsimszabályok felosztásával az a veszély áll elő, hogy esetleg a különböző végrehajtási módok enyhébb és szigorúbb fokozatai egymásba csúsznak. Nem lesz megállapítható a különbség a szigorú börtön és az enyhe fegyházi végrehajtás között. Legalábbis az elítéltek egy része számára, akik, ha a jogalkotó megteremti a lehetőséget, beadványaikkal elárasztják a bv. bíróságokat. A kapcsolattartás lehetőségei közül még mindig hiányolják azt, hogy a védő, elsősorban előzetes letartóztatás esetén, betelefonálhasson az elítélthez, mivel az

JURÁTUS előzetes letartóztatottakat megyénként egy helyen őrzik, így a védőnek esetleg sokat kell utaznia. Erre a kirendelt védők általában alulmotiváltak, mert senki nem téríti meg az idejüket. A családi kapcsolattartás is nehéz, mivel havonta egyszer fél órára, a lakóhelytől távoli bv. intézetben lehet találkozni, egyszerre maximum négy személlyel, de ezen a új kódex bizonyos fokig enyhít. Nem adja meg azonban a lehetőséget a kifejezetten a családi kapcsolattartás számára nyitva álló helyiségek létrehozására, így azt továbbra is más elítéltekkel együtt lehet gyakorolni. A véleményezők ezen kívül sérelmezték még a fogvatartottak számmal való azonosításának gyakorlatát. Láthatjuk, hogy az új kódex bevezetésével sem oldódik meg a büntetés-végrehajtás két fő problémája, a zsúfoltság és a személyi állományban jelentkező létszámhiány. A kapcsolattartásban azonban a kódex teret enged a modern lehetőségeknek. Összességében azonban megállapítható, hogy az új kódex sem felel meg a modern büntetés-végrehajtás követelményeinek, részben az új Btk. büntető filozófiája miatt is.

JURÁTUS

Politikon

2013. október 21.

EUROZÓNA VÁLSÁGA Problémafelvetések és lehetséges megoldások

Quo vadis, Európa? Boros Andor

Szeptember huszonnegyedikén a Joghallgatók Önképző Szervezete (JÖSZ) meghívására Gottfried Péter volt államtitkár, jelenleg miniszterelnöki külpolitikai tanácsadó és Pogátsa Zoltán nemzetközi politikai gazdaságtan szakértő, a Magyar Tudományos Akadémia kutatója látogatott el egyetemünkre egy színvonalas, az Európai Unióról, az eurozóna válságáról és a lehetséges kiutakról szóló előadás keretében.

ottfried Péter válaszában hét „pillanatot” vázolt fel az Európai Unió történetéből, amelyek mindenképp szükségesek ahhoz, hogy megértsük annak jelenét, jelenlegi problémáit és a lehetséges jövőbeli fejlődési irányait. A háború-béke időszakok váltakozásából való kilépést jelentett az Európai Szén- és Acélközösségről szóló 1951-ben aláírt szerződés, ugyanis a romokban heverő Európában ekkor azt keresték, hogyan lehet véget vetni az erőközpontok képződésének és az ezáltali újabb háborúknak. Ezt követően az 1957ben aláírt Római Szerződés egy közös intézményrendszer, közös jogrendszer irányába tett lépésnek értékelhető. Közel harminc évvel később, az 1986-os mediterráni bővítéssel egyidejűleg sikerült dinamikussá tenni az integrációt a belső piac létrehozásával. Ekkor tehát az integráció mélyítése és a bővítés még szorosan kapcsolódott egymáshoz. Az 19891990-es történelmi változásokat követő első válaszreakciónak értékelhető – Gottfried Péter szerint – az 1992-es maastrichti szerződés, amely német-francia megegyezés alapján még az ún. keleti bővítés előtt az európai integráció egyfajta visszavonhatatlan mélyítését eredményezte. Ugyancsak ennek keretében került sor arra a megállapodásra, mely azt rendezte, hogy az új tagországok milyen feltételrendszer teljesülése mellett csatlakozhatnak az Unióhoz. Ez vezetett el egy több mint tízéves folyamatot követően tíz ország, köztük Magyarország csatlakozásához. A következő meghatározó időpont a 2008-as gazdasági világválság kirobbanása, amely azzal a folyamattal kiegészülve, hogy az Európai Unió részesedése a világkereskedelemből tovább csökken, vezet el ahhoz a megállapításhoz,

hogy az alkalmazkodási kényszer folytán a fejlődési irányok kijelölhetőek. Gottfried Péter szerint ez egyértelműen a bankunió, a gazdasági és monetáris unió mélyítése. A kérdés immár az, hogy ez hogyan tud megvalósulni az eurozónán kívül és belül úgy, hogy az Európai Unió egysége ne sérüljön? Ezt követően, folytatva az előbbi gondolatmenetet, Pogátsa Zoltán

kellene növekednie és recesszióban lennie. Mindez biztosíthatná, hogy a frankfurti székhelyű Központi Bank közös kamatot tudjon megállapítani valamennyi országnak. Ezzel szemben a probléma fő forrásául szolgált az, amikor az Európai Központi Bank alacsony kamatszintet határozott meg valamennyi zónán belüli állam számára azért, hogy az serkentse a gazdaságot a kis növekedést produkáló államokban (Franciaországban, Németországban). Ezzel szemben az olyan országok esetében, amelyek amúgy is gyors gazdasági növekedéssel rendelkeztek (pl. Írország) a kamatszintet fel kellett volna emelnie. Mivel az eurózónán belül egységes kamatláb érvényesül, ez nem volt kivitelezhető és az amúgy

Melyek az Európai Unió jelenlegi legégetőbb problémái?” – tette fel vitaindító kérdését Orbán András, a beszélgetés moderátora. az eurózóna előnyeit és hátrányait vázolta fel, pontos adatokkal alátámasztva. Kiemelte, hogy a valutaövezet legnagyobb előnye az árfolyamkockázat hiánya, ami hozzájárul a kereskedelem növekedéséhez. Ugyanakkor bármennyire is fontosnak tartjuk az eurózónát, az európai integráció központi eleme továbbra is a belső piac maradt, amely a szolgáltatások, az áruk, a tőke és a munkaerő szabad áramlását biztosítja. Ezáltal az eurozóna inkább csak felszíne, erősítő tényezője lehet az integrációnak. A kérdés inkább az, hogy jó konstrukciónak tekinthető-e az eurózóna? Ugyanis a legfőbb probléma a valutaövezettel kapcsolatban merül fel. Hosszabb távon egyes tagállamoknak nagy károkat tud okozni, mivel csak abban az esetben működhetne megfelelően, ha a tagállamok vonatkozásában egy időben lennének a konjunktúra és a recesszió ciklusok (ezt nevezzük optimális valutaövezetnek). Ez azt jelenti, hogy minden tagállam gazdaságának egy időben

is túlfűtött gazdasággal rendelkező országoknak okozott károkat. Az alacsony kamatlábak következtében nagyon olcsón, közel egy-két százalékos kamattal vehettek fel hitelt. Ha még ehhez hozzászámítjuk a magas inflációt, akkor könnyen rájöhetünk, hogy ezen országok nulla százalékos vagy negatív reálkamattal vehettek fel hitelt, azaz adott esetben még pénzt is kaptak ezért. Így tehát maga a valutaövezeti konstrukció okozta a ma igen komoly eladósodással küzdő országok problémáinak egy igen jelentős részét. A tőke ilyen olcsón történő beáramlása ezen országokba hozzájárult ahhoz, hogy ún. eszközár buborékok alakuljanak ki. Ilyen buborék alakult ki a déli országok ingatlanpiacán is, amely az elmúlt évtizedben nagyon gyors növekedést produkált. Mindemellett a gyors növekedéssel rendelkező országok viszonylatában megugrott a Németországból és a többi északi államból származó import. Az importfüggőség és a piacról történő kiárazódásuk

másik oka az, hogy Németországnak a szociális piacgazdaság alapú jóléti állam leépítésével növekedett a versenyképessége. Ekkor felmerül a kérdés, hogy a déli államok miért nem követték Németország példáját. Azonban abban az esetben, ha a déli államok is megpróbálták volna versenyképes szinten tartani béreiket, tulajdonképpen megszűnt volna a kereskedelem az eurózónán belül. A felvázolt, egymással összefüggő problémák okozták a déli államok jelenlegi problémáinak jelentős részét, így azok az érvek, amelyek egyfajta kulturális tulajdonságokból eredeztetik mindezt, egyáltalán nem megalapozottak. Kimutatható statisztikai adatokkal, hogy a déli országok és Írország termelékenységnövekedése jóval meghaladta az északi államokét, köztük Németországét is. Ettől függetlenül a déli országok nem tudtak Németországgal versengeni a bérek szintjét tekintve, így óriásira nyílt a kereskedelmi olló a déli országok kárára. E folyamatok káros hatása Németországban is megnyilvánul, ugyanis hatalmasra nőttek az addig hagyományosan szűk társadalmi különbségek az alacsony bérezésű munkahelyek miatt. Pogátsa Zoltán hangsúlyozta, hogy nem lehet megoldás az adósságkezelésben a fiskális politika Uniós szintre történő emelése, ugyanis az nem technokrata kérdés, hanem inkább egyfajta értékválasztási probléma. Továbbá az Európai Bizottság legitimitása nagyon gyenge, az átlagos választópolgár nem tudja befolyásolni annak munkáját a legitimitási láncolat hossza miatt. Gottfried Péter mindezekre reagálva rámutatott arra, hogy nemcsak az eurózónán belül, hanem a világgazdaságban is szükséges vizsgálni a versenyképességet. Az Európai Unió a világgazdaságban való térvesztését próbálja meg lefékezni az eurózóna fenntartásával. Kétségtelen, hogy az eurózónának már megalkotásakor voltak konstrukciós hibái, azonban ezek egy konjunkturális időszakban nem jöttek a felszínre. Ennek fényében azok kerültek nagyobb bajba az eurózónán be-

2013. október 21.

JURÁTUS

Politikon pességet elősegítő ágazatokba (pl. oktatásba) fektették. Így a neoliberális, „merkelista” megszorító gazdaságpolitika következtében a görög GDP huszonöt százalékkal csökkent és az ifjúsági munkanélküliség hatvanhét százalékos (!) Gottfried Péter kiemelte, hogy meg kell találni egy finom egyensúlyt a tagállamon belül, egy költségvetési kiigazítás és a növekedés-ösztönző eszközök között. Az eurózóna szintjén két lehetséges irány mutatkozik a szerkezeti átalakítások terén. Az egyik a bankunió felé történő elmozdulás: ebben az esetben a fő kérdés, hogy hogyan lehet megszakítani azt a kapcsolatot, amely a tagállamok szuverén adóssága és a bankrendszer állapota között van. A bankrendszerben a válságkezelés folytán keletkező károkat hogyan lehetne úgy ren-

Gottfried Péter szerint – a fő érdek az, hogy az eurózónán belül történjenek meg az erőfeszítések. Egyre inkább nagyobb a valószínűsége annak, hogy az integráció kétsebességűvé válik (eurózónán belüliek és kívüliek). Mindez abban az érzékeny kérdésben is megmutatkozik, hogy mennyire fog e kétlépcsős integráció új intézményeket létrehozni és ezek az integrációt mélyítő lépések intézményesen kettészakíthatják-e az Európai Uniót. Ennek ellenére Magyarország szempontjából az a fontos, hogy az Európai Unióban az eurózónán kívül folytasson olyan gazdaságpolitikát, amely érdemben hozzájárul a felzárkózáshoz. Pogátsa Zoltán szerint is előny az Európai Uniós tagság. Az eurózóna kapcsán viszont nem

vábbra is kitettek egész Európában, így Dél-Európában is. Példaként hozta fel azt a kereskedelmi többletből fennmaradó extra tőkét, amit Németország produkált az eurózóna első évtizedében, a német bankok kihitelezték a déli államokba. Ennek következtében nem dönthetnek úgy az északi államok, hogy nem mentik ki a délieket, ugyanis ezzel az eurózóna bedőlne. Görögország megmentése az egész Unió érdeke, viszont annak a pénznek a kétharmada, amit Görögország kapott, nem is érkezett meg, hanem kamatfizetés formájában, azonnal „vis�szapattant” az európai pénzügyi rendszerbe. A még nagyobb probléma az, hogy a fennmaradó egyharmadot sem a versenyké-

dezni, hogy az ne növelje tovább a tagállamok adósságterheit. Ennek keretében van egy többlépcsős „haditerv”: első lépés a közös bankfelügyelet, olyan tesztnek vetné alá a legfontosabb bankokat, ami arra vezethet, hogy a csontvázak kihullnak a szekrényből. Ha ez a felügyelet létrejön, akkor az a kérdés, hogy a tagországok milyen felelősséggel vesznek ebben részt, ki fizeti az esetleg felmerülő költségeket. A másik lehetséges út a gazdasági és a monetáris unió mélyítése, akár közös költségvetési hatóság létrehozásával. Azonban mindezekhez szükséges a megfelelő legitimitás biztosítása, ami az erős politikai unió felé mozdíthatja el az Európai Uniót. Magyarország viszonylatában –

lehet egyértelmű választ adni, ugyanis csak bizonyos előfeltételek teljesülése esetén válhat előnnyé a valutaövezeti tagság. A legfontosabb feltétel pedig a versenyképesség, aminek nem a bérverseny a lényegi eleme, hanem a termelékenység. Magyarországon a legfontosabb a munkahelyteremtés és az alacsony termelékenységi szint növelése. Mindez a társadalom (azon belül is a középső és alsó rétegek) képzettségi szintjének növelése folytán valósulhat meg, ugyanis az ország versenyképességét az mutatja meg leginkább, hogy a közép és alsó rétegek mennyire versenyképesek. Jelenleg Magyarországon közel négy millió (!) olyan ember él, aki nem képes magának megtermel-

FOTÓ: CZABÁN SAMU

lül, akik nem tudtak szembe nézni a versenykihívással, ami a közös monetáris politikából adódik. Magyarország esetében például a feszültségek levezetésére egy jól működő „szelepnek” bizonyult a forint árfolyamának széles sávon belül történő mozgása. A közös valutát bevezető országok e szeleppel nem rendelkeznek, így a feszültségek felhalmozódnak. Tehát Magyarországon akkor érdemes elgondolkodni az euró bevezetéséről, amikor már teljesen biztosak vagyunk versenyképességünkben. Pogátsa Zoltán arra a moderátori kérdésre adott válaszában, mely a strukturális változások kapcsán merült fel, egyértelműen kiemelte, hogy nem oldódtak meg az Európai Unió szerkezeti problémái. A német, francia, brit bankok to-

ni annyi értéket, ami a létminimumához szükséges. Ezen csak az oktatás változtathat, és azon belül is az általános iskolai szint. Annak ellenére, hogy manapság a viták leginkább a felsőoktatásról szólnak, az ember életében a legmeghatározóbb az alapszintű oktatás. A társadalmi egyenlőtlenségek következtében elképesztő különbségek vannak a társadalom rétegeinek versenyképességét illetően, mely abból adódik, hogy ki hova járt iskolába. Míg pl. Finnországban csupán nyolc százalékban határozza meg egy gimnazista teljesítményét a korábbi iskolája, addig ez Magyarországon hetvennyolc százalék. Gottfried Péter kiegészítésképp hozzátette, hogy a közoktatás jelenlegi átalakítása is a súlyos egyenlőtlen helyzetet próbálja kezelni. Az euró bevezetésének feltétele tehát, hogy legyen munka és az magas hozzáadott értékkel rendelkezzen. Az előadások és a beszélgetés végén a közönség részéről több kérdés felmerült, így pl. az Egyesült Királyság uniós tagságáról szóló 2017-es népszavazás lehetősége, Németország túlsúlyának kérdése. A válaszokban az előadók tágabb összefüggésekre is rávilágítottak. Többek között a német túlsúly erősödése, a francia túlsúly csökkenése mellett arra, hogy jelenleg London és az Egyesült Királysághoz tartozó egyes területek pénzügyi és egyben offshore központként működnek, így egyértelműen ellenérdekelt pl. az adóharmonizációval kapcsolatban. Ehhez hasonló helyzetben van Luxemburg, ahol a GDP hetven százaléka pénzügyi szolgáltatásból származik. E két ország így egyértelműen ellenérdekelt az integráció bővítésében, holott Németország azt sürgeti. Ennek következtében elképzelhető, hogy a brit tagság feltételeinek újratárgyalása is időszerű lehet. A bonyolult érdekhálózatok miatt elképesztően nehéz megjósolni, hogy milyen irányba fejlődik tovább az Unió. Így tehát az egyik legfontosabb kérdés, hogy ezeknek az érdekeknek a koordinációja milyen arányban történik a tagállami és közösségi szinten. Ugyanakkor a több mint kétórás beszélgetést követően az előadók egyetértettek abban, hogy egy, a világgazdasági változásokra gyorsan reagáló, az európai polgárokhoz közeli Európai Unióra van szükség.

JURÁTUS

2013. október 21.

Politikon

AMERIKA Napok óta bénultság

Government shutdown Kratochwill György

ban magánkézben működnek, értelemszerűen a kormányzati források számukra érdektelenek; másrészt pedig nagyszámban fordulnak elő azok a közszolgáltatások, ahol a fenntartó a tagállam, nem pedig a szövetségi kormány. Egyes beszámolók szerint, ha nem lennének híradások, az átlagemberek nem is tudnának a kialakult helyzetről. A jelenlegi helyzet kialakulásának oka a demokraták és a republikánusok szembenállásában keresendő. Az utóbbi időkben felerősödtek a Republikánus Pár-

Követeléseik, melyek javarészt szokásos jelszavak köré épülnek fel (adócsökkentés, állam szerepének csökkentése), egy központi elemet is tartalmaznak. A fő cél a mostani harcban, hogy megtorpedózzák, vagy legalábbis átmeneti időre levegyék a napirendről az „Obamacare” néven elhíresült reformcsomagot. Azt a javaslatot, ami 30 000 000 ember számára biztosítaná az egészségbiztosítás lehetőségét. Ez azokat érintené, akik eddig egyáltalán nem rendelkeztek ehhez hasonló jogviszonnyal. Barack Obama legfontosabb intézkedése ez a csomag, ami az egész elnöki tevékenységét meghatározhatja. Az Obamacare bukása nagy érvágás lenne a pártnak, főleg azok után, hogy az amerikai Legfelsőbb Bíróság 5-4 arányban alkotmányos-

ton belül azok a hangok, melyek radikálisabb fellépést követelnek. A szélsőséges irányzatok élén a „Tea Party” csoport áll, amely az amerikai függetlenségi háborút megelőző egyik eseményre, a Bostoni teadélutánra utal. A támogatottságuk nagyon magasra nőtt, egyes elemzések azt sem tartják kizártnak, hogy a következő választásokon önálló pártként indulva is sikereket érjenek el. A republikánusok érhető módon szeretnék ezt elkerülni, tehát megpróbálnak radikálisabb hangnemet megütni a törvényhozásban. Jelenleg a képviselőházban többségben vannak, ez pedig éppen elegendő ahhoz, hogy sakkban tartsák a demokratákat. A mostani helyzet az ölükbe hullott, ezért igyekeznek minél több engedményt kisajtolni a költségvetés elfogadása fejében.

nak találta azt. A konzervatívok úgy próbálnak gátat szabni a reformnak, hogy az általuk előterjesztett költségvetési javaslatokban egy centet sem fordítanának a program finanszírozására. Természetesen a demokraták nem hajlandóak megszavazni ezeket az indítványokat, ami a patthelyzet fennmaradásához vezet. A republikánusok veszélyes játékba kezdtek. A mostani cselekedeteikkel radikálisabb irányt vettek, ami számukra is hátrányt jelenthet. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy csökken a népszerűsége annak a pártnak, amely késlelteti a költségvetés elfogadását. Clinton idejében is kísérletet tettek republikánus részről az elnök zsarolására, ami azt eredményezte, hogy a csatából Clinton került ki győztesen, majd később a választásokat is meg-

történelemben nem új keletű jelenség az amerikai államapparátus leállása. A jelenséggel először 1976-ban találkozhatott a világ, legutoljára pedig Clinton elnöksége idején. Amennyiben egy pillantást vetünk a törvényhozás összetételére, látható, hogy mind a republikánusok, mind a demokraták kormányzása idején történtek kisebb-nagyobb leállások. A legérdekesebbek azok a felállások, ahol a képviselőház, a szenátus, de még az elnök is demokrata volt, mégis bekövetkezett a „government shutdown”. Idejét tekintve a leállás pár naptól egészen huszonegy napig terjed, nagy kérdés, hogy a jelenlegi tovább tart-e. Nem kell azonban rögtön államcsődre és katasztrófára gondolni, amikor a legalapvetőbb szükségletek sincsenek biztosítva, mert jelenleg a költségvetés szerint „kötelező” kiadások nem forognak veszélyben. A mostani szituáció következményei alig észrevehetőek a polgárok számára. A helyzet legfőbb hatásai a múzeumok és nemzeti parkok bezárása, az útlevél- és vízumügyintézés nehezebbé válása, a nyugdíjakkal kapcsolatos ügyek lassulása, néhány szociális program átmeneti leállása, fontos statisztikai adatok közlésének elmaradása, valamint számos kutatás leállása. Ezeken kívül mintegy 600 000 közigazgatásban dolgozó fizetés nélküli szabadságra kényszerült, sőt, a törvények alapján tilos a munkahelyükön tartózkodniuk. A bérek leállása azonban komoly nemzetbiztonsági veszélyt is jelent, ugyanis a titkosszolgálatok munkavállalóit is érinti a kényszerszabadságolás. A hírszerzés vezetője szerint a leállás a szervezet alkalmazottainak hetven százalékára van kihatással. Ennek ellenére az ország legnagyobb részében továbbra is minden a megszokott rendben folyik. Ez két dologra vezethető vissza: egyfelől a szolgáltatások nagyon nagy arány-

FOTÓ: SOCIALNEWSDAILY.COM

Az Amerikai Egyesült Államokban szeptember utolsó napja volt a költségvetés elfogadásának határideje. A Kongres�szusnak azonban nem sikerült konszenzusra jutnia, a költségvetés elfogadása elmaradt. Ezért lassan és fokozatosan leállnak a szövetségi kormányzati szervek.

nyerte. A legfrissebb felmérések azt mutatják, hogy a republikánusok nem tarthatják fenn a helyzetet sokáig, mert már érzékelhető a népszerűségük csökkenése. A kormányzati szervek leállása a jelenlegi formában nem marad fenn sokáig. A költségvetés hiánya ugyan sok embernek jelentene jövedelemkiesést, vagy bosszúságot, lényegi hátrány egyelőre nem származik belőle. A pénzügyminiszter számításai szerint október 17-e az a dátum, amikor az USA beleütközik az adósságplafonba. Ez azt jelenti, hogy ekkorra fogy el a szövetségi kormányzat pénze. A hiteleket pedig fizetni kéne, amihez újabbakat kéne felvenni. Azonban az előbb említett plafon lényege pont abban áll, hogy a minisztérium csak a kongresszus hozzájárulásával vehet fel hitelt. November 1-jével pedig bekövetkezne az Amerikai Egyesült Államok csődje, aminek beláthatatlan következményei lennének mind az országra, mind pedig a világra nézve. A dollár gyakorlatilag elértéktelenedne, ami a globális piacot is magával rántaná. A tőzsdéken ettől még nem tartanak, mert pánik még nem tapasztalható, aggasztó jelek azonban igen. A világban általános a feszültség, a washingtoni hírek az érdeklődés középpontjában állnak. Kiemelendő azonban a tény, hogy a most tapasztalható néhány százalékos tőzsdei csökkenés a közelében nincs a 2011es húsz százalékos visszaesésnek, ami akkor következett be, amikor leminősítették az Államokat. Lapzártakor még nincs megegyezés a két fél között, és egyes vélemények szerint egy ideig nem is várható az álláspontok közeledése. A pénzpiacok egyelőre várnak, és mi sem tehetünk mást. Egy dolog biztos: valamilyen módon, de hamarosan változás fog bekövetkezni. A rossz forgatókönyv szerint az adósságplafon elérésével, de amennyiben jó irányba haladnak a dolgok, akkor egy kompromisszum fogja lezárni a mostani helyzetet. Azt biztosra vehetjük, hogy a következő szám megjelenésekor valami lesz Amerikában. Vagy költségvetés, vagy pediglen káosz.

2013. október 21.

JURÁTUS

Politikon

FILMAJÁNLÓ Háborús helyzetek több szemszögből Komár Gergely

A film olyan, mint egy kártyavár – olyan helyzetből indul, amely tökéletesen felépítve magaslik fölénk, amíg egy apró fuvallat szét nem zilálja az egészet. A film a maga felépítésében egy megszokott szituáció megváltozása, egy konfliktus fellépése, mely teljesen megváltoztatja a benne szereplők életét, amely mire véget ér, már soha nem lesz olyan, mint volt… ogyan kapjunk Oscart? Vegyünk egy történelmi szituációt, de ne túl távolit, hogy a néző még azonosulni tudjon vele, csináljunk belőle egy krimit, de figyeljünk, hogy a forgatókönyv legyen eléggé akciódús, mert nem szeretnénk alvó nézőket a moziban, és győződjünk meg róla, bárhogy is volt a valóságban, a filmben az USA legyen a probléma megoldója. Ha mindezeket összeraktuk, megkapjuk az Argo-akciót. A film Teheránban játszódik az iráni túszdráma idején, és ezen belül is a „kanadai csínyt” mutatja be. A történet alapja a kanadai kormány és a CIA közös (akkor még titkos) mentőakciója, melyben a kanadai nagykövetségen rekedt hat amerikai diplomatát próbálják meg átjuttatni az iráni határon, közel sem hétköznapi módon. Elöljáróban érdemes leszögezni, hogy Ben Affleck mint rendező egy zseni. Képes volt egy olyan kriminél fenntartani a nézők érdeklődését, aminél pontosan előrelátható annak végkimenetele. A filmben olyankor volt akció vagy humor, amikor kellett, és olyankor tekintett be az iráni problémákba véres komolysággal, amikor kellett. A film látványvilága tökéletesen hozza a 80-as évek krimijeinek világát, a díszlet mindenhol szép, már Iránban, vagy Langleyben sem lehet rá panasz, de még inkább a hollywoodi középkategóriás scifik ábrázolása az, ami egyszerűen tökéletes. A forgatókönyvet csak annyiban lehet kritikával illetni, hogy eltér a valós eseményektől és Kanadának alig juttat valami érdemet; ettől eltekintve Chris Terrio hibátlan munkát végzett. A szereplők Ben Afflecken kívül nagyot alkotnak, a két nagy öreg John Goodman és Alan Arkin iszonyatosan jól játszottak együtt és a hat diplomata is tökéletesen hozta a drámai szerepet.

FOTÓ: ARGOTHEMOVIE.WARNERBROS.COM

A semleges

Ami még említésre méltó, azaz iráni helyzet leírása volt: ahol az egész instabilitás alapja NagyBritanniának és az USA-nak a saját érdekükből történő közbenjárása volt még az ötvenes években. Ezt a szituációt a film szinte teljes történelmi hitelességgel mutatta be az első öt percében és utána is betekintgetett az irániak mindennapi életébe, elkerülve így a perzsák abszolút negatív megvilágítását, ahogy a legtöbb hasonló film tenné. Azonban hátrányai is vannak a filmnek. Ben Affleck hiába nagyon jó rendező, de színészi alakításáról ugyanez már nem mondható el: lényegében semmiféle érzelmet nem mutatott, ami egy főszereplőnél igen zavaró tud lenni. Ami még sajnálatra méltó, hogy szinte teljesen kihagyták Kanada szerepét, ehelyett kárpótlásként kaptuk a szokásos USA központúságot, ami ennél a filmnél és ennél a témánál nagyon idiótán vette ki magát. Összességében, a hátrányai ellenére tudom ajánlani a filmet. Annak, aki akar látni egy nagyon jól megírt és szépen összerakott krimit, mindenképpen ajánlom. Viszont annak, aki a tényleges történelemre kíváncsi, sajnos csalódnia kell. Az Argo-akció (2012) Rendező: Ben Affleck

A realista

Az összeesküvő

Mi történne, ha elkezdenénk nyomozni a családunk múltja után? Vajon mit találnánk? Azt a történetet, amiben a családtagjaink szépen megírt, idillikus életet élnek, ahogy azt a családi vacsorákon mesélik? Nem valószínű. Mi van, ha a családunk történetében valami szörnyűség rejtőzik, ha az egész életünk egy Oidipusz-történet? Erre a kérdésre adja meg a választ az Incendies. A történet egy ikerpárról szól, akik anyjuk (Nawal) végrendeletében megkapnak két levelet, azzal az üzenettel, hogy kézbesíteniük kell őket apjuknak és a számukra eddig ismeretlen bátyjuknak. Az egyik testvér elindul hát megkeresni a családtagjaikat, akikről csak annyit tud, hogy valamelyik közel-keleti országban vannak. A film innentől kezdve két szálon fut: egyik oldalon az ikrek nyomozása, másik oldalon azok a történések, melyeket az anyjuk él át a háború idején. A film nagyon hatásosan hozza a háborús közel-keleti országok hátterét (nem írok konkrét országot, mert a filmben is csak valószínűsíteni lehet, hogy Libanonban játszódik), ahol a casus belli egyformán vallási és nemzeti. A film erősen pacifista, a benne egész végig jelenlevő véres realizmust is ez szolgálja. Kijelenti, hogy lényegtelen milyen okból harcolunk – nem éri meg háborúzni. Ezt támasztja alá Nawal viselkedése, mikor az országban bolyongva megpróbál a keresztények által üldözött muszlimokon segíteni. A rendező ezzel a filmmel gyakorlatilag berobbant a nemzetközi filmes világba, egyenesen az Oscar-jelölésig vitte, és joggal. A látványvilág nagyon szép, a színészi alakítás is kifogástalan, bőven hozza mindkét szempontból a hollywoodi szintet, ami nagy érdem, mert egy kis költségvetésű filmről van szó (értsd: hét millió dollár). A forgatókönyvet okosan írták meg, mindenféle nagyobb hiba nélkül. Ezt a filmet tehát nagyon tudom ajánlani mindazoknak, akiket érdekel a Közel-kelet háborúinak világa, vagy szeretnének látni egy jó krimit/drámát; akik azonban ennél a filmnél izgalmas akciójelenetekre vágynak, azoknak csalódniuk kell. Incendies - Felperzselt föld (2010) Rendező: Denis Villeneuve

Egy országban, melyet egy igen tragikus terrortámadás ért, várható, hogy ezután elkezdenek az objektívnek nem mondható, azonban igencsak terrorellenes filmek és sorozatok megjelenni. Ezekről tudni kell, hogy végletekben gondolkodnak, a terrorista azért terrorista, mert az, bármiféle körítés nélkül. Ennek a jelenségnek tökéletes ellenpéldája a Homeland című sorozat. A történet egy, a hadifogságból nyolc év után kiszabadult katonatisztről és egy CIA ügynökről szól, aki kap egy fülest vele kapcsolatban, hogy terrorista lett. Az alapszituáció ennyi, a történet ebből a szempontból eleinte nem tűnik nagyratörőnek, de ahogy haladunk tovább, és a részek során elkezdjük látni, hogy milyen mozgatórugók mozgatják a szálakat, egyre inkább árnyalttá válik. Például fény derül a terroristák vezetőjének indítékára, ami egyből emberivé változtatja a karakterét, egy idő után olyannyira, hogy még egyet is tudunk valamennyire érteni az elferdült logikájával. A Homeland különlegessége és kiemelkedősége nem a krimi szálában keresendő, hiszen hasonlókat láthatunk bárhol – hanem az objektivitásában. Nincsenek benne abszolút rosszak vagy jók, és ennek oka pedig a jól felépített háttér. A színészi játék remek benne, a látványvilág és a hangulat kiváló. Hátránynak azt tudnám felhozni, amit a legtöbb sorozatnál, aminek nincs vége – ugyanis nem minden rész képes fenntartani azt a szintet, amit elvárnánk tőle. Összességében ajánlani tudom ezt a sorozatot az akció szerelmeseinek és mindazoknak, akik szeretik a jól felépített krimiket gazdag háttérvilággal. Homeland: A belső ellenség (2011-) Alkotók: Howard Gordon és Alex Gansa

FOTÓ: WWW.VATSAV.NET

A kártyavár

JURÁTUS

Politikon

2013. október 21.

MININEWS Hírmorzsák a tájékozódáshoz Karacs Daniella

Japán segítséget kért

Japán miniszterelnöke, Abe Sinzó a világ szakmai segítségét kérte, mert a Fukusimában található atomerőmű egyik reaktora újra szivárog, és félő, hogy nem tudják megállítani. Habár a 2020-as Olimpia helyszínének kihirdetése napján a miniszterelnök biztosította a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot, hogy az atomerőmű kérdését a tokiói Olimpiára megoldják, de az egyes reaktorból újra folyni kezdett a sugárfertőzött víz, miután az egyik ott dolgozó munkás egy ellenőrzés során véletlenül lekapcsolta a reaktor hűtőrendszerét. A jelenlegi mérések azt mutatják, hogy a gyakorlatilag az óceánba szivárgó szennyezett víz egyelőre nem érte el a veszélyes szintet. A fukusimai atomerőmű leszerelés előtt áll, mely akár évtizedekig is eltarthat.

Kína ellenzi az észak-koreai nukleáris programot

Peking kifejezetten ellenzi Phenjan atomfegyverkezési programját, valamint az Észak-Korea által tervezett újabb nukleáris fegyverkísérleteket – közölte a kínai államfő. Az államfői bejelentést megelőzően az észak-koreai védelmi bizottság azt hangoztatta, hogy nem mondanak le az atomfegyverekről, mivel „azok az elrettentés hatékony eszközéül szolgálnak az Egyesült Államok agresszív politikájával szemben”.

NGM: Elkezdődnek a hivatalos egyeztetések a jövő évi bérekről

„A felelős döntés meghozatalához szükséges számítások elkészítése folyamatban van. Ahogy korábban, úgy ezt idén is a tárgyalópartnerek rendelkezésére bocsátjuk majd” - hangsúlyozta az NGM. A kormány a 2014-es költségvetésről benyújtott törvényjavaslatban jövőre – két százalék körüli GDP-növekedés, és 2,4 százalékos infláció mellett – a fogyasztás 1,9 százalékos bővülésével és két százalékos reálkereset emelkedéssel számol. A munkaadók és a szakszervezetek tavaly decemberben született megállapodása alapján idén a minimálbér 98 000 ezer forintra emelkedett. Tavaly évvégén bérajánlást nem fogadtak el, az arról szóló megállapodást jóval később, idén július közepén írta alá Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek vezetőivel. A VKF-ben részt vevő három szakszervezeti szövetség közül a Liga és a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetséges (MSZOSZ) is a bértárgyalások mielőbbi megkezdését javasolta, és közzé is tette javaslatát a jövő évi bérekre vonatkozóan. A Liga a minimálbért és a garantált bérminimumot (szakmunkás minimálbér) egyaránt bruttó 5,5 százalékkal emelné jövőre, ezenkívül pedig azt indítványozta, hogy bruttó 4,5 százalékos bérajánlásban állapodjon meg a kormány a szociális partnerekkel. A szakszervezeti szövetség által javasolt emeléssel a minimálbér a jelenlegi 98 ezer forintról 103 390, a garantált bérminimum pedig 114 ezer forintról 120 270 forintra nőne 2014-ben.

Kettős adóztatás elkerüléséről írt alá egyezményt Törökország feloldja a ken- hazánk Svájccal dőkkel kapcsolatos tilalmat Az iszlám fejkendő állami intézményekben való viselését lehetővé tévő jogszabály része az átfogó reformprogramnak. Erdogan miniszterelnök nyilatkozata szerint eltöröltek egy elavult rendelkezést, amely útját állta a köztársaság szellemiségének. Állítása szerint egy sötét korszak ért véget, hiszen a fejkendőt viselő és nem viselő nők egyformán teljes jogú tagjaivá váltak a társadalomnak. A tilalom majd kilencven évre, a Török Köztársaság első napjaira nyúlik vissza. 1999-ben a török–amerikai politikusnőt, Merve Kavakcit megfosztották török állampolgárságától, amikor beiktatási ceremóniáján fejkendőben jelent meg a parlamentben.

Az IMF legfrissebb Fiscal Monitor című átfogó elemzése

A Valutaalap hosszú távon fenntarthatónak látja a magyar költségvetést. 2018-ig biztosítva látja a három százalék alatti államháztartási deficitet. Az államadósság azonban a következő években lényegében nem csökken tovább. Ezt a Valutaalap szakértői a rosszabb gazdasági növekedési kilátásokkal indokolják, 2018-ra is csak 1,6 százalékos növekedést jeleznek előre. Az eddigi csökkenő újraelosztási ráta várhatóan emelkedésre vált és újra ötven százalékos fölé emelkedik, azaz a megtermelt GDP több, mint felét osztja újra az állam. A kiadási oldalon meghirdetett reformok hatásai pedig elmaradnak a várttól. Az NGM szerint az IMF alulbecsli az idei évre várható gazdasági növekedést, az infláció értékét pedig túl magasnak ítéli meg.

Amint az egyezmény hatályba lép, a NAV a magyar adózók svájci jövedelmeiről széles körben kaphat információt, és az adatok kiadásának a banktitokra hivatkozás sem lehet akadálya. Az egyezmény szükségessége azzal magyarázható, hogy a nemzetközi kapcsolatok kiszélesedésével jelentősen megnőtt a határokon átívelő adóelkerülési struktúrák száma. Egyes struktúrák kifejezetten az adóelőnyök elérését, vagy a jövedelmek eltitkolását célozzák, lehetővé téve az adóterhek lényeges csökkentését, vagy az adóztatás teljes elkerülését. A nemzeti adóhatóságok csak akkor tudnak hatékonyan fellépni ezzel a jelenséggel szemben, ha a struktúrák felderítéséhez megfelelő információkkal rendelkeznek. Az információszerzés eszköze az adóhatóságok közötti információcsere. Az információcsere történhet kérelemre, automatikusan, vagy spontán módon. A kettős adóztatás elkerülésére szolgáló egyezmények tipikusan a kérésre történő információátadást teszik lehetővé, de a fő nemzetközi célkitűzés az, hogy általánossá váljon az automatikus, azaz a külön adóhatósági megkeresés nélkül megvalósuló információcsere.

Hirdetés

JURÁTUS

2013. október 21.

BUSINESSLAB

Ötletből üzleti érték BusinessLab már korábban is létezett mint a BusinessWorks Hungary szakmai gyakornoki programja, azonban 2013 tavaszán egy olyan kezdeményezés indult be, amelyből nyárra kiforrott a BusinessLab Campus projekt. Ennek célja egy olyan egyedülálló műhelyhálózat létrehozása, amely biztosítja a tehetség, az innováció és az üzlet találkozását. A műhelyek a programban résztvevő egyetemeken jönnek létre, és a nyári projekt során az arra érdemes tehetséges hallgatók dolgozták ki ezek működési koncepcióját. A műhelyek helyi megalapítása az őszi félévben történik meg, beindításuk pedig tavasszal várható. A működés több forrásból fog táplálkozni. Egyrészt lehetőséget nyújt az egyetemi hallgatóknak ötleteik megvalósítására, tehetségük kibontakoztatására a különböző projekteken való együttdolgozás keretein belül, ezáltal nem csak innovatív ötleteik valósulhatnak meg más tudományterületről érkező társaik segítségével, hanem egyúttal kapcsolatba kerülnek a támogató cégeinkkel és az üzleti szférával. Ez kiemelkedő fontosságú, hiszen az egyetemen tanult elméleti tudásukat valódi gyakorlati tapasztalattal egészíthetik ki, növelve ezzel versenyelőnyüket a munkaerőpiacon és bő-

FOTÓ: BUSINESSLAB

vítve a kapcsolati tőkéjüket, melyek elősegítik a karrierépítésüket. A projektek azonban nem csak a hallgatóktól indulhatnak ki, hanem cégek és befektetők is kezdeményezhetnek innovatív ötleteket, amelyeken a hallgatók közösen törhetik a fejüket. Ez lehet akár egy ötlet megtesztelése, egy koncepció kidolgozása, vagy valamilyen vállalati fejlesztés, de a lényeg nem változik: tehetség, innováció, üzlet. Műhelyeink hálózatot fognak

alkotni az országban: Budapesten a Corvinus-on, a BME-n és az ELTE-n, vidéken pedig Győrben a SZE-n, Miskolcon, Pécsen és Veszprémben vagyunk jelen. A BusinessLab központilag egy alapítványként, helyi szinten pedig diákszervezetként fog kiépülni. A műhelyeknek van egy vezetője, aki az alapító tag, ő az ELTE esetében Tomacsek Vivien, tanári mesterszakos hallgató, aki egyben az Illyés Sándor Szakkollégium képviselője

is. A műhelyekhez bárki csatlakozhat, kartól, szaktól és évfolyamtól függetlenül – ez pedig épp az előnye, hiszen koncentrálja az egyetem legtehetségesebb polgárait, tudományterülettől függetlenül, hidat teremtve ezáltal az egymástól távol eső érdeklődésű egyetemisták között. Ha felkeltettük az érdeklődésedet, keress minket a Facebookon vagy bátran keresd fel az ELTE képviselőjét személyesen: vivien. tomacsek @businesslab.hu.

SZÉCHENYI ISTVÁN SZAKKOLLÉGIUM

TavaSZISZél vizet áraszt Mi fán terem a SZISZ? Interaktív. Sokszínű. Hiánypótló. Szakmai, de közösségi. Na de mégis: Széchenyi István Szakkollégium (SZISZ) fő célja az egyetemi oktatást kiegészítve a reális, kritikus társadalomtudományi és közgazdaságtudományi felkészültség, gondolkodás és a közművelődés elősegítése a szakkollégiumban és az egyetemen; a nyitott, innovatív értelmiségi szakemberré és a demokrata, autonóm közösségi emberré válás ösztönzése.

Széchenyi István Szakkollégium (SZISZ) fő célja az egyetemi oktatást kiegészítve a reális, kritikus társadalomtudományi és közgazdaságtudományi felkészültség, gondolkodás és a közművelődés elősegítése a szakkollégiumban és az egyetemen; a nyitott, innovatív értelmiségi szakemberré és a demokrata, autonóm közösségi emberré válás ösztönzése. Első kézből információ rólunk – első- és másodéveseknek:

Elsős Kurzusok! Idén is tartunk Elsős Kurzusokat a kollégium épületében. Az Elsős Kurzus (EK) különös műfaj, hiszen a heti rendszerességgel tartott összejövetelek célja „szakmai plusz” nyújtása, ám az egyetemi oktatástól eltérő keretek között. A kurzusalkalmak kis csoportban zajlanak, nincs ZH vagy házi feladat, de annál több beszélgetés és közös gondolkozás, miközben lehetőség nyílik a kollégium és a sziszesek megismerésére is, mivel

ezen kurzusokat a szakkollégium tagjai szervezik és tartják nektek, a szakkollégium iránt érdeklődő, vagy egyszerűen valami többre vágyó egyetemistáknak. A sávos EK-k a kollégium szakmai rendszerének oszlopait szolgáltató sávok szellemiségébe engednek betekintést, ezek a Kormányzati gazdaságtan, a Law and Economics, a Pénzügy és Szociológia kurzusok. De persze van élet a sávon túl is, a változatosság pedig gyönyörködtet, így a palettát az ismeretbővítő kurzusok színesítik. Ebben a félévben négy ilyen közül választhattok: a Közgazdaságtan a mindennapokban, ahol a napi hírek gazdasági háttereivel ismerkedhettek meg; a társadalomtudományok iránt érdeklődőknek a Média

és társadalom a XXI. században, vagy éppen a Politikai retorika kurzusunk lehet érdekes; és végül, de nem utolsó sorban a Mindennapi igazságok, mindennapi tévhitek a Pszichológiáról kurzusunk egyfajta pszichológia alapozóként is felfogható. A kurzusokhoz nincs szükség semmiféle előképzettségre, csak egy csöppnyi érdeklődésre. Ne feledjétek, a félév során bármikor lehet csatlakozni, akár egy-két alkalomra is! Keressetek minket bátran online a szisz. hu vagy ek.szisz.hu oldalon és facebookon (www.facebook. com/szechenyiszakkoli címen vagy a keresőbe a „Szisz Elsős Kurzusok” beütésével), vagy offline a Ráday koli 2. emeletén. A SZISZ lehetőség. Élj velünk!

JURÁTUS

Egyetem tér

2013. október 21.

SZTÁRDÖMPING Nagy Feró és Till Attila egyetemi előadásai

Csillagegyüttállás az ÁJK-n: Feró Október 2-án úgy alakult, hogy programok sokaságában tobzódhatott az ELTE ÁJK hallgatósága. Ugyanazon a napon látogatott el egyetemünkre Nagy Feró és Till Attila. Hogy az időponton kívül mi volt a közös a két előadásban? Az, hogy mindkét híresség lendülete és karizmája révén a beszélgetés kilépett az előre meghirdetett tematika medréből: őszintén sztoriztak saját életükről, karrierjükről, és felelősséget érezve az utánuk következő generáció iránt, próbáltak némi élettapasztalatot és bölcsességet átadni a fiatalokból álló közönségnek. TILLA Forum Corvinum által szervezett esemény plakátja alapján a következő témakörökre számíthattunk: „Érdekel, hogy áll össze egy tehetségkutató? Mi a dolga egy profi műsorvezetőnek? Mik zajlanak a kulisszák mögött? Tilla mesél sikerről és karrierről.” Az első három pontot Tilla igen röviden és velősen foglalta össze: 1. „Mindenki el tudja képzelni.” 2. „Nehéz elmondani, de nem bonyolult.” 3. „Én a sminkben szoktam ülni.” Így hát maradt a negyedik pont: siker és karrier. Már az elején leszögezte, hogy nem akar amerikai típusú siker-beszédet mondani, mert nem lehet ilyen dolgokat vezényszavakká egyszerűsíteni. Sőt, a siker szót szerinte manapság rossz értelemben használják, mert az nem feltétlenül egyenlő a nagysággal. „A siker az, hogy azt csinálod, amiben jó vagy. Egy alkalmazott is lehet sikeres, nem csak egy felsővezető.” „Adj időt magadnak gondolkodni magadról!” - hangsúlyozta, és nem a levegőbe beszélt. Bevallotta, hogy ő mindig festő szeretett volna lenni. Fel is vették egy képzőművészeti szakközépbe, ahol szépen lassan szembesülnie kellett vele, hogy akárhogy is szeretne az lenni, ő nem egy festő alkat. Nem tud napi nyolc órában a műterem magányában, csöndben alkotni. „Mielőtt kitalálod, hogy mi akarsz lenni, találd ki, hogy mi vagy! Nem a teljesítménytől leszel sikeres, de a sikerhez kell teljesítmény is.” Fontos különbséget tenni, hogy valami azért nem megy, mert rossz a stratégiád, vagy azért, mert nem neked való. Figyelmeztette a fiatalokat, hogy ne hagyják magukat siettetni. „Az nem kudarc, ha harminc éves korodig nem érsz fel a csúcsra.”

Mesélt saját, kegyetlen pillanatokkal és újrakezdésekkel tarkított karrierútjáról. „Sajnos Magyarországon, ha valamit elértél, az nem tart meg téged. Néha vissza kell menni a starthoz.” Arról is őszintén beszélt, hogy sok döntés meghozatalában szerepet játszott a pénz és a pillanatnyi borzalmas anyagi helyzet, de soha nem vállalt semmi olyat, amiben nem tudta magát elképzelni. Mikor szerkesztőként rájött, hogy a műsorvezetők sokkal többet keresnek nála, és rákérdezett, hogy miként kerülhetne képernyőre, kollégái kiröhögték. „Merjetek megszólalni, kérdezni!”- vonta le a tanulságot. Szintén anyagi megfontolásokból nyitott a szórakoztató műsorok irányába, de közben megtartva az intellektuális vonalat is. „Ez is én vagyok, mindig ott volt az univerzumom szélén. Megláttam magam ebben a szerepben, és rájöttem, hogy ez működhet. Ha valamit azért csinálsz, mert valóban érdekel, hihetetlen energiák és kapuk nyílnak meg.” FERÓ „Gyerünk, nyomjuk! Amit akartok!” - csíptem el Nagy Feró szavait a szervezőkhöz. „Akkor ti nem mentek a Gólyahajóra?” - volt a következő kérdés. A Bibó István Szakkollégium Felvételi Bizottságának szervezésében érkezett Nagy Feró az Egyetem térre, egy kötetlen beszélgetésre. A téma főleg az István, a király volt és persze egy kis politika. Két moderátor vezetésével indult a beszélgetés, de híven a kötetlen stílushoz és magához az „előadóhoz”, egy stand-up show lett a vége. A politikával kapcsolatban egy csalódott ember véleményét hall-

gattuk. „Ha odaállsz egy párt mellé lelkesedésből, akkor kiderülhet, hogy a párt bármelyik tagja kitáncol belőle. Már nem kellesz, eddig kellettél. Egy dolgot tehetsz, kilépsz a színpadra, és művész lehetsz.” Mint mindenkinek, neki is megvan a saját véleménye az aktuálpolitikáról, és nem fél azt a nyilvánosság előtt felvállalni: a trafiküggyel szerinte nem szabad ennyit foglalkozni, hiszen pár év múlva

meglehetősen meglepte. Kezdetekben nem értette, hogy mi is a szerepe neki és Varga Miklósnak. A későbbiekről ezt mondta: „szembesültünk azzal, hogy mit talált ki a két legendának: kimegyek a színpadra, és kaptam egy olyan szerepet, hogy én leszek a hülye”. Hangsúlyozta, hogy az idei rendezés szembetűnően rendhagyó volt: a koronába zárva, SS-egyenruhára hajazó zubbonyokkal (hogy csak egy párat

FOTÓ: FACEBOOK.COM/FORUMCORVINUM/

Petrás Lilla, Pollok Zsófia

„Feró úgy jó, ahogy van. Jó arányban van benne a vadság, az intelligencia, a hülyeség, a baromkodás, a nyersség, a tettrekészség, az odacsapásnak a készsége, de közben azért sok finomság is van benne.” Tilla

senki sem fog rá emlékezni. A rezsicsökkentésnek pedig örülni kell, ha már egyszer meg lehetett csinálni. Nagy Feró ugyebár mindkét híres István, a királyban játszott. Az 1983-ban rendezett előadás a „Három T” időszakában született, így bizonyos dolgok kiemelten fontos szerepet kaptak: például, hogy elénekelhetik-e a mű végén a Himnuszt. A darabban való szereplést először nem akarta elvállalni, hiszen úgy gondolta „minden, ami államilag rendezett, abban nem jó részt venni, rossz szájíze van”. Aztán kiderült, hogy itt egyáltalán nem szocialista megrendelésről van szó. A 2013-ban bemutatott, Alföldi Róbert által rendezett verzió

említsünk) és persze felkavaró kérdésekkel, A VI. előadóban megjelent hallgatóság egy botrányhőst, egy X-Faktoros mentort, egy celebet várt. Kaptak viszont egy színészt, aki elmondta tapasztalatait, hátha a mi generációnk más, és nem csak a saját hibájából tud tanulni. Megosztotta velünk tapasztalatait, kicsit úgy, mintha a gyerekei lennénk. Arra buzdított mindenkit, hogy élje a saját életét, igenis kövesse el a saját hibáit. Legyen azaz ember, aki lenni szeretne. Ne féljünk a kudarctól, csak a kihagyott lehetőségektől. Becsüljük meg az idősebb generáció tapasztalatait, ugyanakkor tudjuk, hogy mi más kor szülöttjei vagyunk.

2013. október 21.

Egyetem tér

JURÁTUS

EGY KÉRDÉS, KÉT CELEB, KÉT VÁLASZ

Mi az ismert emberek társadalmi felelőssége? Illetve van-e egyáltalán ilyen felelősségük?

Tilla: Ez egy nagyon nehéz kérdés. Ha valaki ismertté válik, akkor mit, hogyan kellene mutatnia? Nem tudom, de biztos nem azt jelenti, hogy meg kell felelni a társadalmi elvárásoknak. Nekem pont ez a bajom, hogy ilyen nagyon nagy szavakat, nagy gondolatokat próbálunk használni ezzel kapcsolatban, és nem tudom, hogy egyáltalán van-e értelme. Összefoglalva: engem nem zavar, ha valaki botrányhős, engem nem zavar, ha valaki jó, mint egy szent, vagy mint egy jól nevelt atya, vagy rossz, mint egy fél-bűnöző, ez engem mind nem zavar. Ha valaki érdekes, és érdekes üzenetet közvetít, az már jó. Én azt nem szeretem, ha valaki ismert, de a világa egyáltalán nem érdekes. De hogy ez felelősség lenne? Az embernek nincs feladata, csupán azért mert ismertté válik. Ezek a dolgok nem biztos, hogy teljesen összeegyeztethetőek. Szóval a feladatod csak az, hogy jó legyél abban, amit csinálsz, minden körülmények között. Feró: Az nagyon fontos, hogy az akkor és arra hivatott ember, mint egy popzenész azt a tehetséget, amit Istentől kapott, azt az emberek érdekében használja és azt a pénzt is, amit ebből lehet keresni, egy kicsikét ossza meg a szegényekkel. Tehát adj belőle, mert az Úristen neked adta ugyan ezt a tehetséget, de nem azért kaptad, hogy uralkodj az embereken. Egy dal sokszor nem ellentmond a rendszerrel, csak azt jelenti, hogy valamivel nem tudok egyetérteni, ami történik a világban. És mindig történik valami ilyen. Szegény ember mindig lesz, szerencsétlen mindig lesz. Ha cinikus vagy, azt mondod, megérdemli a sorsát, hogy nem tudott kikaparni magának legalább egy gesztenyét. Ha valami fontos dolgot tudtam meg a világról, azt meg kell osztanom veletek, hátha akkor ti is máshogy fogjátok látni az életet. És ez a feladata a művészetnek. Mi a véleményed a hírességek politikai szerepvállalásáról? Tilla: Ma a politikai szerepvállalás Magyarországon nagyon-nagyon rossz, eltorzult formáját éli. Az ismert emberek nem szeretnek felszólalni. Ennek azaz oka, hogy sajnos a rendszerváltás utáni huszonnégy évben az alakult ki, hogy ez nem túl kifizetődő. Egy-

szerűen megbosszulják a kijelentések magukat. Többféle igazsághoz kell igazodni, és nem az alapértékek számítanak. Itt nem azaz érdekes, hogyha valaki valami alapérték mellett felszólal, hanem hogy ki mellett áll. És onnantól nagyon nagy bajban van, amikor a másik oldal van hatalmon. Nemcsak az ismert embereknek nehéz, hanem ez a munkahelyekre is vonatkozik, az egész ország lakossága ki van szolgáltatva. Ne vegyék már támadásnak, ha valami alapigazságról vagy alapértékről beszélünk! Ez nagyon nehéz helyzet és nagyon veszélyes terepnek tartom. Őszintén szólva, én ebben óvatos vagyok. Ennek ellenére volt, hogy bizonyos dolgokban felszólaltam, például a Népszavazás a nőkért! kampány miatt meztelenre vetkőztem, és részt vettem a Kendermag tüntetésen is, de pártpolitikába nem szoktam beleavatkozni. Az én alkatommal ez össze is cseng, mert én nem vagyok egyik pártnak se a híve, így nem kell lemondanom semmifajta szenvedélyről emiatt. Belőlem hiányzik egy ilyen politikusi érzékenység, nem tudok folyamatosan ilyen helyzetben lenni, ilyen ügyeket szolgálni, nem vagyok ennyire ilyen KISZ-titkár alkat. De azt gondolom, hogy ha megkérdezik, hogy mi az ember véleménye, akkor mondja el! Amúgy meg azt kívánom ennek az országnak, hogy múljanak már el ezek az idők, hogy nem mondhatod el a véleményedet, mert akkor az állásodat kockáztatod, mert ez gáz. Feró: Igazából nem szabad ezt olyan komolyan venni. Tehát nem szabad arra gondolni, hogy valami nagyon nagy szerepem, szerepe lenne egy popzenésznek a politikai kultúrában. Szerintem minden, amit gondolok a világról, benne van a dalaimban. Nem direktben, hanem ott van elrejtve, ott van benne a mondanivalója. A politika akkor is benne van mindenben, ha nem akarjuk. Mert az is politika, ha valaki azt énekli, hogy milyen éhes. Viszont, ha nagyon jól van lakva és nagyon dagadt, akkor kezdjünk el gyanakodni, hogy valami nem stimmel. Az, hogy személy szerint belemenjen a politikába, nem feladata a művésznek. Én benne voltam, csináltam, azt hittem, jót teszek. Akkor meg akartuk váltani a világot, de kiderült, hogy teljesen mindegy, hogy jobb- vagy baloldali egy párt, mert egyféleképpen működik mindkettő a

„Volt egy rendszerváltás, ami nem volt. Igazából most folyik egy rendszerváltás végre. Azok, akik elvesztik a hatalmat, zokognak meg szobrokat döntögetnek…” „Ez a mai világ egy picit erről szól: elég hülye vagy? Igen? Akkor szólj hozzá a dolgokhoz!” Feró mai világban. Igazából tőlünk függ, hogy fog ez a világ működni, nem a politikusoktól. Tőlünk. Hiszen mi szavazzuk meg őket. Hát miért nem kergetjük el, ha nem tetszik? Mindkettőtöknek váltást jelentettek a szórakoztató műsorok. Tilla a kulturális műsorok, Feró a kemény rock irányából indult. Hogy summázzátok ezt a változást? Tilla: Hát ez vagyok én, nem valami olyasmi dologról beszélünk, ami nagyon mesterségesen van összerakva, hanem hosszú évek alatt kiderült, hogy ezeket a dolgokat szeretem én csinálni. A show műsorokat én egy percig nem tudom lenézni, nem gondolom, hogy teljesen értéktelen dolgok lennének. A szórakoztatást ne tekintsük alantasnak. Önmagában az a kategória, hogy populáris, vagy kommersz engem kifejezetten nem zavar. Feró: Igazából nagy váltás nem volt. Lehet, hogy ez kívülről így látszik, de belülről nem volt váltás. Ha egy kicsit utánanéztek a történelmemnek, akkor kiderül, hogy annak idején is elősegítettem több zenekar felfutását. Számomra fontos elv, hogy a gyerekeinket meg kell érteni, hogy mi hozzájuk képest vének vagyunk, már nem értünk semmihez. Fogd fel, hogy ő más, máshogy látja, vagyis máshogy akarja látni a világot, hát engedd meg neki. Inkább legyél a közelében, hogy amikor kell, picit tudjál rajta igazítani, mint aki véletlenül arra járt. Ugyanilyen az X-Faktor is. Az nem jó, hogy odamész

és megmondod a nagy igazságot. Mert nincs nagy igazság. A gyerekekkel úgy kell foglalkozni, hogy közben az ő személyiségük ne változzon meg nagyon, inkább próbáld őket terelgetni. Legalább kétséget ébreszteni benne azzal kapcsolatban, amit gondol a világról. Először azt hiszi, hogy mindent jobban tud és egy idő után azt mondja: „Igazad volt!”. Ilyenkor nagyon rossz lenne, ha azt mondanád neki: „Ugye megmondtam?”! Mert akkor megint ott áll valaki, akit utálni fog, hogy mit ugat bele. Inkább olyasmit kell mondani, hogy nem tudom igazam volt-e, de azért jobb, hogyha te éled a saját életed és lázadsz, és nem hiszed el nekem. Azt mondom, menj neki a falnak. Ha nem mész neki, akkor csak az apádtól tudod, hogy betörheted a fejed. Nagyon fontos a saját tapasztalás, csak úgy tanulod meg igazán a dolgokat. Minden közönség más. Milyen volt az egyetemi közönség? Tilla: Ez egy jó közönség volt, nagyon figyeltek, elég jó élénk arcmimikával rendelkezett mindenki, és jól lehetett látni, hogy mosolyognak, vagy tetszik nekik valami, vagy, hogy elgondolkoznak. Feró: Úgy gondolom, hogy ide azért jó eljönni, mert az ember feltételezi, hogy egy egyetemen mégiscsak egy intellektuálisabb közönséget fog találni, tehát kicsit más lesz. Ebben rendhagyó is volt. Türelmesen végighallgattak, nagyon kulturáltak voltak. Egy provokatív kérdésük sem volt igazából, pedig arra mindig fel van készülve az ember.

FOTÓ: KIS MÁRK GYÖRGY

és Tilla egy helyen, egy időben

JURÁTUS

2013. október 21.

Egyetem tér

KITEKINTŐ Élet az egyetem után

Depresszióssá tehet-e a diploma? Több nyelvvizsga, külföldi tanulmányutak, diploma. Szerencsés, aki mindezeket magáénak tudhatja. De valóban az általunk elképzelt boldogság vár ránk az egyetem biztonságot nyújtó falain túl?

nnyi a jogász, hogy Dunát lehet velük rekeszteni” – harsogja szüntelenül a média. Ennek hallatán joggal merülhet fel bennünk a kérdés: mi vár ránk a diplomaszerzés után? Erre a kérdésre próbáltak választ adni a VeniVidiVici által szervezett, Diplomával a kezedben című konferencia előadói: Vida Katalin, Dr. Kovács L. László és Dr. Szabó Tamás Attila. Halk kopogás. A szoba csendjét bájos női hang töri meg: „Kisfiam, ideje felkelned”. A takaró alól egy 28 év körüli férfi bújik elő, magára ölti frissen vasalt ingét, elfogyasztja a reggelit, majd felszáll a villamosra. Nyolctól négyig az irodában ül, majd ismét villamosra száll, és unottan zötykölődik hazáig. Otthon már gőzölgő vacsora várja. A jóízű falatozást követően elmerül a fürdővíz habjai között, majd elé-

gedetten vonul be a szobájába. Történetünk főhőse a kapunyitási pánik jellegzetes jegyeit hordozza magán. A „quarterlife crisis” ma már tömegjelenségnek számít, amely azokat a fiatalokat érinti, akik félnek szembenézni a munkavállalás nehézségeivel, kirepülni a családi fészekből, belevágni a családalapításba. Egyszóval azokat, akik félnek elkezdeni önálló életüket. A diploma megszerzése után a huszonévesek nagyobb részének lelkiállapotát a bizonytalanság és a szorongás érzése jellemzi. Az oktatásban eltöltött évek alatt a fiataloknak a követelmények és a visszajelzések egyértelmű rendszerében kell eligazodniuk. A munka világába lépéssel azonban olyan komoly döntési helyzetek jelennek meg életükben, amelyekre már nincsenek egyértelmű

Dr. Szabó Tamás Attila a bíróvá válás folyamatáról

FOTÓ: VENIVIDIVICI

Szerényi Adrienn

válaszok. A bizonytalanságtól pedig egyenes út vezet a depresszióig. S bár a Vida Katalin által bemutatott jelenség vészjóslóan hangzik, egy kis odafigyeléssel sokat tehetünk hatékony megelőzéséért. A munkavállalással járó nehézségekkel való szembenézés megkönnyítését szolgálta dr. Kovács L. László előadása, aki többek között azokat a szempontokat ismertette, amelyeket munkáltatóként az ügyvédjelöltek kiválasztásánál figyelembe vesz. Elmondása szerint az első kérdés, amelyet egy állásinterjún feltesz, általában arra vonatkozik, hogy

valóban ügyvéd akar-e lenni a jelentkező. Ha jó benyomást szeretnénk kelteni, akkor a nemleges válasz kerülendő. Ezt követően a jelölt tudása és csapatmunkára való képessége kerül előtérbe. Az interjúnak ezen a pontján bizony nem árt, ha pontosan emlékszünk a Pp. bizonyítási szabályaira. Továbbá a beszélgetés során olyan zavarba ejtő kérdésekkel is szembe találhatjuk magunkat, mint például „Tudna mondani legalább három indokot amellett, hogy Önt válasszuk?” Mindezek után kerül sor az anyagiakra vonatkozó kérdések megvitatására. Egy ügyvédjelölt mindössze havi százötvenezer forintig terjedő kezdő fizetésre számíthat, az azonban biztató, hogy ez az összeg a gyakorlatban eltöltött évek számával arányosan növekszik. Én végezetül arra hívnám fel a figyelmeteket, hogy mind a magánéleti, mind a munkavállalással kapcsolatos problémák leküzdésében sokat segíthetnek az ELTE Kortárs Segítői. Forduljatok hozzájuk bizalommal!

BÖRTÖNNYELV Könnycsepp, skorpió, hajó, koponya

„Mutasd a tetkód, megmondom, ki vagy!” Szerényi Adrienn Egy kép többet mond ezer szónál. Különösen igaz ez az elítéltek tetoválásaira. A börtön világában ugyanis a bőrre varrt ábrák utalhatnak az illető által elkövetett bűncselekményekre, áldozataik számára, vagy akár szeretteik hiányára.

zt hiszem, hogy Dr. Horváth Attila professzor urat senkinek sem kell bemutatnom, hiszen legendás előadásai messze földön ismertek. A neves előadó ezúttal a börtöntetoválások világába kalauzolta el népes számú közönségét. Azok, akik már jártak büntetés-végrehajtási intézetben, testközelből is tapasztalhatták, hogy a rabok testét rendszerint különböző méretű és formájú tetoválások borítják. Az okok között gyakran jelenik meg a társak közé való beilleszkedés igénye, az unaloműzés, valamint a szeretteiktől való megfosztottság érzése. Az elítélteknek azonban nem árt résen lenniük egy-egy ilyen „remekmű” elkészítésénél, hiszen nincs annál kel-

lemetlenebb, mint amikor „Szeretlek Mari!” helyett „Szeretlek Rózsi!” kerül valaki vállára. Azonban nemcsak szöveggel, hanem szimbólumokkal is lehet üzenni. A könnycsepp jellemzően a bérgyilkosok jele, és az arcra szokás tetováltatni. Ganxsta Zolee arcán is van egy ilyen, s emiatt nemrégiben meg is gyűlt a baja a kanadai hatósággal. Alig tudta kimagyarázni a tetoválását, hiszen a tengerentúlon is jól tudják, mit jelképez a fekete könnycsepp. A skorpió a magányos harcosok megjelölésére szolgál. „Ne gyere közel, mert leszúrlak”- üzenik viselőik társaiknak és a külvilágnak. Ha hóhért, vagy középkori lovagot vélünk felfedezni valaki

testén, biztosak lehetünk abban, hogy a maffia végrehajtójával van dolgunk. Szökés reményében a hajó motívumot keressük, hiszen viselője bizonyosan segítségünkre lesz ebben. A kaszás és a koponya viszont óvatosságra int minket: ezeket a jeleket ugyanis azok tetováltatják magukra, akik semmitől sem félnek. S hogy fellelhetőek-e jellegzetes magyar motívumok a rabok testén? Sajnos nem. A kalocsai csipke nem örvend nagy népszerűségnek az elítéltek körében. A tetoválások utalnak az illető börtönhierarchián belül elfoglalt helyére is. A börtönbe érkező „újoncoknak” rendszerint át kell esniük valamilyen beavatási szertartáson. A rabok például oly módon tehetik próbára a másikat, hogy az asztalra szappant raknak, a lehajtott WC deszkát papírral letakarják, arra pedig kenyeret helyeznek. Ezután következik a sorsdöntő kérdés: „Melyiket eszed meg?” Ha valaki a kenyeret

választja, akkor csicskás lesz, és a továbbiakban neki kell tisztítania a WC-t. A helyes válasz a szappan, hiszen az értékes, és nem engedik, hogy megegye. Gyakori, hogy az újonnan érkezőket alaposan helyben hagyják. Köztudott, hogy a legjobb védekezés a támadás: „Megverhetsz, de éjjel elvágom a torkod.” Ki merne kockáztatni? A börtönben a „tetováló mesterek” nagy megbecsülésnek örvendenek, s egy jól sikerült alkotással akár 15 csomag kávét is „megkereshetnek”. Ezek a házilag készült rajzok azonban több veszélyt is hordoznak magukban: a börtönön belüli tetoválást ugyanis tiltják és büntetik, valamint fennáll a fertőzés veszélye, hiszen a rabok nem fordítanak kellő figyelmet a sterilizálásra. S hogy miért fontos mindezzel tisztában lenni? Azért, hogy a tárgyalóteremben ne szegezhessék nekünk a következő kérdést: „Bíró úr, ön is elsőrangú tolvaj?”

2013. október 21.

JURÁTUS

Egyetem tér

SPORT Budapesti Egyetemi Futsal Bajnokság

Jogászválogatott

A csapat mérkőzései az őszi félévben: október 16. szerda 20:00 ELTE-ÁJK – Testnevelési Főiskola november 6. szerda 20:00 ELTE-ÁJK – Óbudai Egyetem november 13. szerda 21:00 ELTE-ÁJK – BKF november 21. csütörtök 21:00 ELTE-ÁJK – PPKE november 27. szerda 21:00 ELTE-ÁJK – KRE ÁJK december 4. szerda 20:00 ELTE-ÁJK – ELTE-BEAC december 11. szerda 21:00 ELTE-ÁJK – BME

Pálffy László Az elmúlt egy év előkészítő munkája meghozta a gyümölcsét, és végül most ősszel a Budapesti Kommunikációs- és Üzleti Főiskola két szervezőjének, az ELTE-BEAC-nak, valamint az MLSZ Budapesti Igazgatóságának együttműködésével sikerült elindítanunk a hazai egyetemi sport egyik nagy áttörését: a Budapesti Egyetemi Futsal Bajnokságot.

együttműködésével sikerült elindítanunk a hazai egyetemi sport egyik nagy áttörését: a Budapesti Egyetemi Futsal Bajnokságot. A csapatokban az egyetemi sportegyesületek igazolt, sportorvosi engedéllyel, valamint hallgatói

FOTÓ: ELTE ONLINE

z elmúlt egy év előkészítő munkája meghozta a gyümölcsét, és végül most ősszel a Budapesti Kommunikációs- és Üzleti Főiskola két szervezőjének, az ELTE-BEAC-nak, valamint az MLSZ Budapesti Igazgatóságának

jogviszony-igazolással rendelkező játékosai szerepelhetnek. Idén a kissé szűk nevezési határidőkre tekintettel csupán tíz együttes nevezett a küzdelmekre, de már az első fordulók után bátran állíthatjuk, hogy minőségi mérkőzéseket láthatunk, amelyek nem maradnak el sokkal a férfi futsal NB II színvonalától. Az egyetemisták így szervezett, hivatalos keretek között, presztízsmeccseken mérhetik össze tudásukat hallgatótársaikkal, és a nézők is rendkívül izgalmas, minőségi futballt tekinthetnek meg hétről-hétre a Kánai úti Sportházban Külön kiemelendő, hogy karunk, a pénteki Jogászfoci egyre erősebb mezőnyének is köszönhetően, külön csapatot nevezhetett a bajnokságra. Ráadásul rögtön az első játéknap után az ELTE-ÁJK csapata vezeti a Budapesti Egyetemi Futsal Bajnokság tabelláját, a Károli Gáspár Református Egyetem ellen aratott fölényes győzelmének köszönhetően. A tízcsapatos liga első mec�csét az ELTE jogásznövendékei játszották a Károli Gáspár Református Egyetem bölcsészeivel, ahol a

győztes kiléte körülbelül egy percig volt kérdéses. A mérkőzések előtti ünnepélyes megnyitón a BLSZ képviseletében beszédet mondott Kiss László, korábbi harmincegyszeres magyar válogatott labdarúgó is. Az ELTE-ÁJK a szép szavak után a tettek mezejére lépett, és nagyon bekezdett, az egymás után érkező gólok pedig hamar elvették a kedvét a Károlinak. A bölcsészek kicsit megilletődötten kezdték a mérkőzést, amit a sokkal rutinosabb jogászok ki is használtak, így 14-1-es, történelmi győzelmet arattak. A csapat tagjai: Hortobágyi Gergő (Necseszdel United), Nagy Sándor (Dredd Bíró), Deák Milán (Dredd Bíró), Pálffy László (Galatahugyay), Emri Attila (BennFika), Vatai Dávid (Tequila), Gergely Barna (Tequila), Kelemen Tibor (Jogentus), Zimermann Zoltán (NSZK), Farkas Márton (NSZK), Kulcsár Ádám (NSZK), Nyitrai Tibor (NSZK) Helyszín: Budapest, XI. kerület Kánai út 2., Sportház

Hirdetés

Hallgatók a TDK-ról „Igen, immáron 2 éve vagyok rendszeres tagja a Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék TDK-jának. Először nekem sem fordult meg a fejemben a TDK, de az egyik előadáson röviden bemutatták nekünk, ezért elmentem az alakuló gyűlésre, ami élőben még jobb volt, mint szóban elmesélve. Mindenkinek csak ajánlani tudom, mivel egyértelműen az egyetem egyik legérdekesebb, legaktívabb és legbarátságosabb TDKja.” (Barta Nándor, negyedéves hallgató) „Nem, egyik TDK-nak sem vagyok még tagja, viszont nagyon szeretnék a MÁJT (Magyar Állam- és Jogtörténet) TDKhoz csatlakozni, mert érdekesnek tartom az előadásaikat.” (Barkóczi Dávid, elsőéves hallgató) „Még egyik TDK-ba sem léptem be, mert egyelőre még nem sikerült eldöntenem, hogy a jog melyik területe érdekel a legjobban.”(Másodéves hallgató) „A Polgári Eljárásjogi, valamint a MÁJT TDK-nak is tagja vagyok, érdekesnek és hasznosnak találom az előadásaikat.” (Harmadéves hallgató) „Nem, nem vagyok tagja TDK-nak, mert úgy érzem, hogy másodévesként – mivel még viszonylag kevés tárgyat teljesítettem – a választási lehetőség nem olyan nagy.” (Máté Csilla, másodéves hallgató)

JURÁTUS

HÖK News

2013. október 21.

BACKSTAGE Tudósítás a HÖK alakuló üléséről

Külön utakon, de egy célért Kovács Eszter, Pollok Zsófia Október 3-án, csütörtökön került sor a Hallgatói Önkormányzat szokásos tisztújító Küldöttgyűlésére. Az időhiány Damoklész kardjaként lengett a fejek felett, az este hat órakor kezdődő küldöttgyűlést legkésőbb fél kilencig be kellett fejezni, de nézzük mire volt elég ez a két és fél óra!

z alakuló Küldöttgyűlés fő feladata, hogy megválassza a Hallgatói Önkormányzat elnökét, alelnökeit, a Jurátus főszerkesztőjét és egyéb kérdéseket is tisztázzon. Idén rendhagyó volt az esemény, hiszen a huszonhat megszavazott képviselő mondhatni két táborra szakadt és a két HÖK elnök-jelölt mögé állt be. Bubla Áron, HÖK elnök és Tallár Ákos, oktatási ügyekért felelős alelnök pályáztak a legmagasabb pozícióra. A Hallgatói Önkormányzat egy olyan szervezet, ahol az érdekellentétek mindig is megmutatkoztak és megmutatkoznak. Ez most sem történt másként, a jelöltek szemléltették céljaikat és ezek

megvalósításának mibenlétét különböző szemszögekből. A napirendi pontok elfogadása után a tavalyi évben aktív HÖK vezetőség tiszta vizet öntött a pohárba. Az atlatszooktatas.blog.hu honlapon megjelent vádak és félreértések tisztázása volt a fő cél. Ezzel kapcsolatban további tájékoztatást a Hallgatói Önkormányzat a későbbiekben fog nyilvánosságra hozni, amint arra lehetősége lesz. A Bejelentések napirendi pont után Bubla Áron javasolta Zaránd Péter EHÖK elnököt levezető elnöknek, akit teljes egyetértésben fogadtak el. Ezt követően Rácz Annát nyílt szavazással delegálták a Kari Tanácsba, a TDT képviseletében. A soron következő

naprendi pont a Hallgatói Önkormányzat elnökének megválasztása volt, mely minden egyes alakuló küldöttgyűlés egyik legkiélezettebb sarka. Alapszabály szerint az elnököt nyílt szavazással kell megválasztania a Tisztelt Küldöttgyűlésnek. Bubla Ároné, HÖK elnöké volt a bemutatkozás kezdésének lehetősége, ám programját nem ismertethette teljesen az idő szűke miatt. Beszédét az elmúlt egy év értékelésével kezdte, annak hibáival és pozitívumaival. Elsődleges célkitűzései között szerepel az információcsere lehetőségének kiszélesítése mind a küldöttgyűlés felé, mind pedig a hallgatók felé. Az előző évben

fő feladatául tekintette a HÖK által kezelt pénzügyek átláthatóbbá tételét, ennek alapjainak a lefektetése történt meg egy év alatt. „A kezdő lépéseket megtettük a transzparencia felé, de még messze nem tökéletes a rendszer, az alapok viszont már biztos lábakon nyugszanak az előző évnek köszönhetően.” – mondta Áron. Továbbá azt is pontjai közé vette, hogy az Alapszabály precíz, átfogó módosítására mindenképpen szüksége van a szervezetnek, melyet egy Alapszabály módosító bizottságra bízna a teljes siker érdekében. Továbbá kiemelte a Hallgatói Önkormányzat arculatváltását, amelyet a rossz ízű és hiteltelen cikkek sem tudtak elrontani. Elkezdődött egy hallgatóbarát HÖK

kiépítése, amit jelenetős fejlődésnek nevezett, de itt is hozzátette, hogy kell még előrelépéseket tenni. Összegzésként elmondható, hogy egy új Hallgatói Önkormányzatnak az alapjait fektették le az elmúlt évben, amelynek a továbbépítéséhez alázatos csapatmunkára van szükség az ellentétek félretételével. Tallár Ákos azt hangsúlyozta, hogy a kérdés nem két ember, vagy két frakció közötti ellentét, hanem két különböző HÖK-szerepfelfogásban nyilvánul meg. Véleménye szerint más alapokon nyugszik a szervezet működése, más elvek mentén kell vezetni azt. Így például új Alapszabállyal és új alelnöki tisztségek felállításával képzeli el a jövőt. Továbbá mellőzni szeretné az ÁJK HÖK Alapítványát és minden gazdasági tevékenységet külső partnerrel szeretne megoldani. Bár teljes programját ő sem tudta ismertetni, hangsúlyozta, hogy minde-

nekelőtt „a munka és a munka iránti alázat” a fontos számára – amit gyermekkorában tanult meg megfelelő súllyal és tisztelettel kezelni, hiszen élsportolóként nőtt fel –, ezen elvek alapján vezetné a HÖK-öt is. A két jelölt jelenléte nélküli negyedórás vita folyt a döntésről. A szavazás végül érvényes, de eredménytelen lett, hiszen ötven százalék + egy fő szavazata kell (tehát tizennégy) a megválasztáshoz. Bubla Áron 13, Tallár Ákos 12 szavazatot kapott. A következő Küldöttgyűlésig Bubla Áron marad az ügyvezető elnök. A következő pont az oktatási ügyekért felelős alelnök megválasztása volt. Szintén ketten adtak be érvényes

pályázatot, Eperjesi Zsolt és Tóth Péter személyében. Eperjesi Zsolt beszédében a hallgatói igények teljesítését, a tantervek újratárgyalását és az előfeltétel rendszer megváltoztatását tűzte ki célul. Szeretné továbbá a költségtérítéses szakokon a részletfizetés lehetőségét elérhetővé tenni. Elmondható, hogy olyan célokat tűzött ki, amelyek megvalósíthatóak és ténylegesen könnyítik a hallgatók tanulmányait. Pályázata tehát nem csak erre az évre szól, hanem egy hosszabb távú koncepciót tükröz. Tóth Péter külföldi mintára – ERASMUS programmal külföldön töltött időszak hatására – a készségfejlesztést tartja fontosnak. A Neptun rendszer átalakítását, személyre szabását és egy esetleges hivatalos jegyzetfó-

rum felállítását tartja szükségszerűnek. A szavazás ebben az esetben is érvényes, de eredménytelen volt, egyik fél sem tudta a szükséges tizennégy szavazatot megszerezni. Az időhiány miatt a küldöttgyűlés elnapolta a további tisztségviselők megválasztását. A következő ülésig a jelenleg hivatalban lévő választmányi tagok látják el továbbra is a rájuk bízott feladatokat. Bár úgy tűnhet mintha eredménytelen lett volna a csütörtöki nap, sok érdekes álláspontot, véleményt ismerhettünk meg. A képviselők máshogy látják egy jól működő szervezet alapjait és kereteit, azonban mindegyikőjük fő célja a hallgatók életének megkönnyítése és valós érdekképviseletük. Viszont ez elég pozitívum egy napra, egy egész választási ciklusra és mindenekelőtt egy egész tanévre!

2013. október 21.

JURÁTUS

HÖK News

ELNÖKSÉG Beszámoló a HÖK elnökségének munkájáról

Elnökségi micro-blog Schiffer Zsófia

Ígéretünkhöz híven ebben a számban is beszámolunk a HÖK elnökségi tagok munkájáról, melyet az előző megjelenés óta végeztek. Mert Rátok is tartozik! Gerencsér Csaba Gazdasági ügyekért felelős alelnök A közeljövőben kiírásra kerül az erre a szemeszterre vonatkozó Kari Sport- és Kulturális Bizottság által meghirdetett pályázat, melyre minden hallgató igényt tarthat. Ez a pályázat nagyon fontos a Kar és a hallgatói öntevékeny csoportok életében, hiszen számos rendezvényük ebből a pályázati alapból lesz támogatva az idei félév során. Az előző félévben kiosztott pályázatok elszámoltatásával foglalkoztam, illetve az ELTE ÁJK HÖK Alapítvány szokásos folyó ügyeit intéztem. Mindezek mellett számos kimutatást és elszámolást, továbbá tájékoztatót csináltam és tartottam a Küldöttgyűlésnek. Vida Máté Rendezvényszervezési ügyekért felelős alelnök Az elmúlt időszak még továbbra is a gólyatábor elszámolásával telt, illetve minden utómunkálatot elvégeztünk. Továbbá a hamarosan közeledő gólyabál előkészületei is folynak, ajánlatokat kértem, felmértem a potenciális lehetőségeket. Mivel a gólyatábor mellett ez a második legnagyobb szabású rendezvény, kitartó és aprólékos munkát igényel, megpróbálok minden részletre figyelni. Ezenfelül a programom megírásával, kidolgozásával foglalkoztam, hiszen idén is megpályázom a rendezvényszervezési ügyekért felelős alelnöki posztot. Remélem a Tisztelt Küldöttgyűlés megtisztel bizalmával, folytathatom az eddigi sikeres munkát és megvalósíthatom az új terveimet! Tallár Ákos Oktatási ügyekért felelős alelnök A Tanulmányi Bizottsággal elbíráltuk a kurzusátjelentkezési-kérelmeket, valamint megkezdtük az egyeztetést egy új kurzusfelvételi rendszer kialakításával kapcsolatban. Az EHÖK tanulmányi bizottságával elkezdtük a Neptun problémák begyűjtését es javítását. Lehetőségünk van a kisebb hibák kijavítására, valamint a rendszerszintű változtatásokról szóló javaslatokat is továbbítjuk. Horváth Áron Kommunikációs ügyekért felelős alelnök Az elmúlt hónapban kommunikációs feladataim nagy részét a Hallgatói Önkormányzat évfolyamképviselő-választása, az alakuló küldöttgyűlés, illetve a még éppen csak megindult tisztújítás folyamatához kapcsolódó munkák tették ki. Célom az volt, hogy a hallgatók számára nyilvánossá és elérhetővé váljon minden olyan dokumentum, mely megválasztott évfolyam képviselőikhez, illetve a küldöttgyűlés munkájához kapcsolódik. Emellett igyekeztem hasznos információkat eljuttatni a hallgatókhoz az aktuális pályázatokkal, meginduló TDK-kal, illetve a kissé megcsúszott ösztöndíjakkal kapcsolatban.

Nyitrai Tibor Szociális ügyekért felelős alelnök Az elmúlt néhány hét során megkezdődött a hallgatói adatok rögzítése a rendszeres szociális támogatás kapcsán, mely immáron átkerült a Neptun rendszerébe. Ez alkalommal már ott zajlott a pályázatok elbírálása, illetve a hallgatók eredményeikről való értesítése is. Ezenkívül, Fekete Mátéval összhangban, foglalkoztam a kari kiutazás támogatás koordinálásával is. Fekete Máté Külügyekért felelős alelnök A Külügy már a nyáron munkához látott, mivel a féléves programnaptárnak már augusztus végére el kellett készülnie. Ennek megfelelően Bizottsági ülésen vettem részt, ahol meghatároztuk a félév programjait. A szociális ügyekért felelős alelnökkel kiírtuk a kari kiutazási támogatást, valamint meghirdettem a Külügyi Kör felvételi pályázatát is. Az iskolakezdéssel az Introduction Day is lement a külföldieknek, valamint sor került a mentorfelvételire, mely végeztével tizennégy új mentort köszönthetünk sorainkban. Többek között részt vettem a Kari Tanácson és az EHKB-n is. Ezenkívül dolgozunk a Külügyi Kör egységes profiljának megteremtésén angol és magyar nyelven, jelen pillanatban azonban a bevonó tábor szervezésével foglalkozom elsősorban. Pálffy László Sportügyekért felelős alelnök A közelmúltban ismét beadtam a sportügyekért felelős alelnöki posztra a pályázatom, ugyanis még egy évig szívesen ellátnám az ezzel kapcsolatos feladatokat. Megtörtént az ELTE ÁJK futsal csapatának elindítása a Budapesti Egyetemi Főiskolai Bajnokságon, melynek megszervezésére szintén sok időt fordítottam, valamint megkezdődtek a sítábor szervezésének első feladatai. Ezenkívül a jogászfoci magazin szerkesztésével is foglalkoztam. Eperjesi Zsolt Kulturális ügyekért felelős alelnök Az október és a november is bőséggel tartogat programokat az érdeklődő hallgatók számára. Megrendezésre kerül október 15-én az Aula Magna-ban az In Vino Musica – zongorával kísért borkóstoló est, majd november 11-én átfogó előadást hallhatunk a devizahiteles perekről, valamint szintén az ELTE ÁJK HÖK és a Forum Corvinum közös szervezésében sor kerül egy büntetőjogi előadásra a halálbüntetés egyes kérdéseiről. Minden érdeklődőt szívesen látunk! Ezenkívül örömömre szolgál, hogy nagy érdeklődésnek örvendett és sikerrel zajlott Till Attila munkásságáról szóló közéleti előadása is.