2013. július 5.
Kiegyensúlyozott tájékoztatás az EP plenáris üléséről.
Kedves Olvasó! „Tavares konyec!” - Ezt mondta volna legszívesebben a magyar kormánytöbbség. E helyett azonban ennél sokkal keményebbeket mondott: a demokratikus többségi döntés csak akkor érvényes, ha Fideszes. Ezt a rosszízű, mi több elképesztő üzenetet hordozza a magyar országgyűlési többség törekvése, hogy elítélje az Európai Parlamentet azért, amiért mást mer gondolni, mint a magyar kormányfő. A magyar parlamenti többség döntései érvényesek, az európai parlamenti többség döntéseit azonban a magyar kormányfő nem kívánja elfogadni. Mi ez, ha nem az európai demokrácia lábbal tiprása? Hogy mi történt? Az Európai Parlamentnek is feltűnt, hogy a magyar kormány és parlamenti többsége egyre több demokratikus intézményt alakít át Magyarországon, egyre több ponton megy szembe az európai
értékekkel és szokásokkal, amelyeket akkoriban még magáénak vallott, amikor csatlakoztunk az Unióhoz. A magyar kormány úgy véli, az EU-tól csak a pénze kell, de ne szóljon bele abba, mit csinálunk vele, s egyáltalán ne szóljon bele a magyar belügyekbe. Csakhogy, amikor csatlakoztunk Európához, vállaltuk, hogy tiszteletben tartjuk az emberi jogokat, vadkeleti gazdasági és társadalmi viszonyok helyett a jobb teljesítményt és a jobb ötleteket díjazzuk, magyarán Európa és Magyarország legjobb hagyományait valósítjuk meg az Unión belül. Ezeket az értékeket a magyar kormánytöbbség döntéseivel egy ideje semmibe veszi. Trafikmutyi, a közmédia elfoglalása, a korrupció állami szintre emelése, a félelem fenntartása, az emberek egzisztenciális fenyegetése, az árvák jogának lábbal tiprása (ha valakit a nagymamája nevel, az már nem is család?), s igen hosszú még a sor.
Egy portugál európai képviselő, Rui Tavares kapta az Európai Parlamentben a feladatot, hogy hónapokon át tartó, alapos munkával mérje fel a magyar helyzetet. Ennek nyomán egy előterjesztés készült, hogy az Európai Unió hozzon létre egy testületet a létező magyar visszásságok pontos feltérképezésére, s ösztökélje a magyar kormányt az Unió- és demokráciaellenes intézkedéseinek megváltoztatására. A javaslat azt is tartalmazza, hogy a jövőben gondosabban vizsgálják meg, kit vesznek fel az Unió tagjának, s milyen garanciákat írjanak elő.
A magyar kormányfő azonban nem tágított: határozott, magabiztos válaszaiban, később sajtótájékoztatóján is visszautasított minden kísérletet, hogy az ő belügyeibe az Unió bármilyen formában beleszóljon. Azt találta mondani, amit azóta is képvisel pártja és kormánya, hogy az Európai Parlamentet nem politika, nem demokratikus értékek vezérlik döntéseiben. Szerinte az EP a nemzetközi üzleti lobbik játékszere, akik így állnak bosszút szegény kis Magyarországon, amiért a saját útját akarja járni, s például rezsicsökkentésre kötelezi a hazai energiacégeket, még akkor is, ha ez hosszú távon nagyon drága lesz az adófizetőknek. A legkínosabb pillanat – az igazság pillanata És eljött az igazság pillanata, szavazott az Európai Parlament: meggyőző többséggel támogatta az előterjesztést, miszerint Európában nem kell tovább tűrni, hogy egy tagállam - ezúttal Magyarország - lábbal tiporja a közösen vállalt értékeket, játékszabályokat. A szavazati arányból kiderült, hogy a magyar kormányfő sikeresen maga mögé állította a teljes európai szélsőjobbot, a Néppárti képviselők hatalmas számban azonban az orbáni politika ellen szavaztak.
Forrás: Európai Parlament
A javaslatot a magyar kormány elutasítja, ellenségesnek nyilvánította. Orbán Viktor személyesen jelent meg Strasbourgban a Parlament plenáris ülésén, hogy határozottan visszautasítsa kormánya antidemokratikusnak és Európa-ellenesnek való megbélyegzését. A kínos pillanatok Beszéde alatt a vele szövetséges és korábban baráti Néppárti frakcióvezető látványosan kivonult a teremből. Pro Orbán hozzászólásra helyettese vállalkozott, aki azonban nem győzte hangsúlyozni, hogy azért jó lenne, ha a magyar kormány valamikor áttekintené, mi mindent nehezményeznek az európai értékeket tiszteletben tartók. A magyar Fideszes képviselők felszólalásiakban Brüsszelt a sztálinista Moszkvával állították párhuzamba, mondván, az Unió rosszabb mint az egykori diktatórikus Moszkva volt. Ez a párhuzam kiverte a biztosítékot Strasbourgban.
Kinek az érdeke? Míg e sorokat írjuk, érkezett a hír, hogy a magyar kormánytöbbség a budapesti parlamentben elítélő határozatot készül elfogadni az Európai Unió ellen, amiért annak parlamenti többsége nehezményezi a magyar kormány rá is tartozó tevékenységét. Ennek a játszmának - nem nehéz megjósolni nagy vesztese lesz: a magyar kormányfő, akit saját néppárti partnerei is egyre kínosabb szövetségesnek tartanak. Így lehet Magyarországot még jobban elszigetelni a nagyvilágban, ami viszont senkinek nem lehet az érdeke, de legkevésbé a magyar embereknek nem. A játszma még tart: a döntetlen pedig kizárt.
Az EP-ben történt Egyenesbe került az uniós büdzsé Az EU többéves pénzügyi keretéről, azaz a 2014-20 közötti költségvetésről szóló háromoldalú tárgyalások szerencsés fordulatot vettek, amikor a tagállamokat képviselő Tanács végül elfogadta a Parlament legfontosabb kívánalmát, a költségvetési évek közötti pénzügyi rugalmasságot. Ezzel elhárult az akadály a szerdai parlamenti jóváhagyás elől. Bár az európai szocialisták továbbra is minimum aggályosnak tartják, hogy a következő hét éves büdzsé 908 milliárd eurós kifizetési főösszege – az Unió történetében példátlanul – elmarad az előző ciklusétól, mindennél fontosabb, hogy minél előbb tető alá hozzuk a megállapodást. Az elmúlt hónapokban így is sok értékes időt vesztegettünk a költségvetési huzavonára, miközben számos területen elmaradt a jogalkotás. Számomra a legfontosabb, hogy a Parlament által elfogadott állásfoglalás deklarálja a tudományos, kutatási, oktatási és vállalkozói (Horizont 2020, COSME, Erasmus) programok körülbástyázását, illetve lehetővé teszi, hogy a következő években az el nem költött forrásokat a következő évben újabb programokban hasznosítsuk. Ezzel nem fordulhat elő az, mint 2013-ban, hogy egyes programok pénzhiányosak maradnak – ennek a megoldásával a Tanács még adósunk.
Megszorítás helyett strukturális reformokra van szükség „Üdvözlendő, hogy a Tanács végre érdemi lépéseket tervez az ifjúsági munkanélküliség felszámolása érdekében, de a válság felszámolásához le kell térni a tagállamok által alkalmazott, pusztán a megszorításokra alapozó politika útjáról” – a hétvégi Tanácsülést értékeltük. Az európai baloldal régóta szorgalmazza, hogy a fiatalokat sújtó, Európa egyes részein drámai méreteket öltő fiatalkori munkanélküliség kerüljön fel az európai politikai napirendre, ezért üdvözlöm, hogy a Tanács végre kellő komolysággal kezeli a problémát, és – többek között a strukturális alapok szerepének újragondolásával – konkrét intézkedéseket tervez az orvoslására. Azt azonban a tagállamoknak is fel kell ismerni, hogy Európában nem önálló pénzügyi-, gazdaság-, vagy munkaerő-piaci válság van, hanem ezek a jelenségek egymással szorosan összefüggenek. Elismerem, hogy a rendezett államháztartás egy jelentős lépés a stabilitás megteremtése irányába, de a folyamatos megszorító csomagok nem szolgálják a gazdasági növekedést, így a munkahelyteremtés érdekeit sem. A megszorítás valódi strukturális reformok és az európai szolidaritás eszméjének újragondolása nélkül csak a társadalom és a vállalkozások terheit növeli, érdemi gazdaságélénkítő hatás nélkül. Ebből a szempontból szintén üdvözlendő, hogy a Bizottság és a Tanács egyaránt eltökélt abban, hogy a kisvállalkozóknak szánt hitelprogramok a 2013-15-ös időszakban az új európai beruházási terv keretében tőkeinjekciót kapjanak.
Júniustól a litvánoké az elnöki staféta A litván elnökség felrázhatja az egy helyben topogó Uniót – az elvárások legalábbis hatalmasak. Fel kell gyorsítani a jogalkotási folyamatot, mert a költségvetési tárgyalások elhúzódása miatt az EU túl sokáig topogott egy helyben. Az elnökségi programot értékelő felszólalásomban nemcsak azt üdvözölte, hogy Vilnius a balti államok közül elsőként töltheti be a soros elnöki szerepet, de azt is lényegesnek tartom, hogy az elnökségi program kiemelt céljai között szerepel a közösség külső energiapiaci függőségének csökkentése. Túl sokáig toporgott egy helyben az Unió, ezért most felpörgetett jogalkotási szakasz elé nézünk. Most, hogy lezárultak végre a tárgyalások az EU következő hétéves költségvetéséről, és lassan a 2014-es büdzséről is kapunk a Bizottságtól egy reális javaslatot, amely megfelelő mennyiségű pénzt állít az uniós politikák finanszírozására, most a tényleges törvényalkotással tudunk végre foglalkozni – ebben kell partnernek lennie az elnökségnek. Mi itt, a Parlamentben minden erőnkkel azon leszünk, hogy minél több jogalkotási dossziét már első olvasatban is le tudjunk zárni a saját mandátumunk lejárta előtt. Nemrég az Európai Parlament Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége képviselőcsoportja elnökségi tagjaként nemrég Vilniusban ismertem meg részletesen a litván elnökség programját, melyben nagy hangsúlyt kap a következő fél év során az energiapolitika, különösen az EU külső energiapiaci függőségének csökkentése. Azt kértem a litván elnökségtől, hogy vegye fel a programjába a szélessávú internet kiépítési költségeinek csökkentését is, mert e tekintetben jelentős versenyhátrányban van Európa, amely nemcsak az információhoz jutás szabadságát korlátozza, de a vállalkozások költségeit is indokolatlanul növeli.
Egységes digitális piac - üzleti és kulturális lehetőség Túlzás lenne azt állítani, hogy az EP legnagyobb figyelemmel kísért vitája volt csütörtök reggeli. Pedig egy minden tekintetben egységes digitális piac kiépítése 500 millió fogyasztót hozhat a hazai kisvállalkozásoknak is! A digitális egységes piac megvalósításáról szóló jelentés komoly előrelépést hozhat az ügyben, ha minden szereplő úgy tekint a digitális közös piacra, mint Európa versenyképességéhez nélkülözhetetlen tényezőre. Európa vállalkozásai 99%-ban kkv-k, amelyek számára keresve sem találunk kedvezőbb piacra jutási lehetőséget, mint az 500 milliós digitális piac teljes egybenyitása. Ennek érdekében a jogi, a technológiai és üzleti akadályok egységes és eltökélt lebontására lesz szükség. A legfontosabb jogi feladatnak a szellemi tulajdon és a személyes adatok védelme egységes szabályozásának megteremtését, a legsürgetőbb technológiai lépésnek a szélessávú hálózatok költséghatékony kiépítését, az Európa térképén tátongó digitális fehér foltok felszámolását tartom.
Az infokommunikációs infrastruktúrába történő beruházáshoz hiányzó tőkét a magánszektorban kell előteremteni, mindezt úgy, hogy a szektor vállalatai felismerjék az egységes piacban rejlő lehetőségeket, és a felhasználói költségek valódi csökkentésében legyenek érdekeltek. Ennek a csomagnak részét kell képeznie az európai baloldal által folyamatosan szorgalmazott roamingdíj-csökkentésnek, végül teljes megszüntetésnek, illetve az internethez való hozzáférés egyenlősége és a hálózatok közötti semlegesség tagállami szintű deklarációjának. A roamingdíj-mentes Európa felé vezető úton kedvező jelzés érkezett Neelie Kroes digitalizációért felelős biztostól, aki a baloldali frakciót is meglepve vetette fel a témát Bizottsági oldalról. Az S&D partnerségéről biztosított a Bizottságot a folyamat felgyorsításában. Az üzleti-gazdasági szempontok mellett a diszkriminációmentesség is lényeges hozzáadott értéke a digitális piacnak, hiszen egyes hátrányos helyzetű csoportok információhoz jutását, a kulturális értékek megőrzését és terjesztését mi sem segíti jobban, mint a tudás szabad áramlása. Ebből a szempontból egyébként az e-közigazgatás minőségének európai szintű javulását is várom, hiszen minden európai polgár alapvető joga, hogy akár határokon átnyúló ügyeit is egyszerűen, idő- és költséghatékonyan tudja elintézni.
Magán spórol az EU intézményrendszere Az EP elfogadta az uniós tisztviselők és alkalmazottak új személyzeti szabályozását, mert az alkalmazás új feltételei az eddigieknél igazságosabb viszonyokat teremtenek, és jelentős összeget spórolnak meg az európai adófizetőknek. Az uniós tisztviselők és alkalmazottak személyzeti szabályozásának reformjáról szóló jelentés – melynek kidolgozásában a költségvetési bizottságban működtem közre –jelentős többséggel ment át a plenáris szavazáson kedden. A fizetések és nyugdíjak 2013-14-es befagyasztása, a munkaidő megemelése, a karrier végi – és egyes esetekben a kezdő – fizetések csökkentése nemcsak igazságosabb és fenntarthatóbb rendszerhez vezet a válság idején, de komoly összeget, 2020ig mintegy 2,7 milliárd eurót spórol meg az uniós büdzsének. Az új karrier rendszerben nemcsak szorosabb kapcsolat lesz a fizetés, valamint a nyugdíj, illetve a tényleges munkaköri felelősség között, de olyan „válság záradékok” is automatikusan bevezetésre kerülhetnek majd, mint az újabb krízis esetén előírt további bérstop vagy a szolidaritási adó kivetése a tisztviselőkre. A ténylegesen elvégzett munkához és a betöltött pozíció felelősségéhez kötött új bérezési rendszer igazságosabb közteherviseléshez, szolidárisabb Európához vezet, míg az uniós intézményrendszer működtetése során megspórolt jelentős összegek más uniós programokban hasznosulhatnak majd.
Július 1-jétől Horvátország is az Unió tagja Mindig öröm, ha új családtagot köszönthetünk, az pedig különösen, ha szomszédunk válik a közösség tagjává. Hétfőtől a horvát zászló is a ott leng a Parlament strasbourgi épülete előtt. A béke fontosságára hívta fel a figyelmet a horvát csatlakozást üdvözlő Martin Schulz parlamenti elnök, aki szerint ezzel Európa integrációja még koránt sem ért véget. Példaértékű, hogy Josip Leko, a frissen csatlakozott ország országgyűlésének elnöke arról beszélt, hogy uniós polgárként a horvát állampolgároknak osztozniuk kell az EU iránti felelősségben, és egyúttal büszkének kell lenniük az eddig elért és megőrzendő eredményekre. Számomra külön öröm, hogy a 12 új, horvát képviselőből ötöt a szocialista frakció soraiban üdvözölhetünk.
Ízig-vérig európai politikus volt – Horn Gyulára emlékeztünk A Szocialisták és Demokraták Frakciója szerdán a két hete elhunyt Horn Gyulára emlékezett. A megemlékezésen felszólalt Hannes Swoboda frakcióvezető, Martin Schulz az EP elnöke és Kovács László is. A megemlékezés végén a Szocialisták és Demokraták Frakciója egyperces néma csenddel adózott Horn Gyula emlékének. Az európai parlament elnöke, Martin Schulz aláhúzta Horn Gyula európai elkötelezettségét, a kontinens és Németország újraegyesítése érdekében végzett kiemelkedő jelentőségű munkáját. Schulz hangsúlyozta: „Horn Gyula számomra egy kicsit német is volt. Nélküle lehetetlen lett volna Németország újraegyesítése. Horn Gyula nemcsak Magyarország, hanem a környező országok és Európa történelmét is alakította. Ez történelmi igazság!” Hannes Swoboda, a Szocialisták és Demokraták frakcióvezetője meghatározó európai személyiségnek nevezte a két hete elhunyt egykori miniszterelnököt. Kiemelte, hogy „Horn Gyula és Alois Mock egykori osztrák külügyminiszter együtt vágta át a vasfüggönyt a magyar-osztrák határon. Ezzel véget vetettek Európa megosztottságnak. Világossá tették, hogy vége a kommunista uralomnak.” Kovács László fontosnak tartotta aláhúzni, hogy Horn Gyula a kétharmados parlamenti többséggel nem élt vissza, igazi demokrata volt, aki biztosította a parlamenti kisebbség jogait is. „Horn Gyula büszke baloldali volt. Büszke volt arra, amit a baloldaliság, a szociáldemokrácia valóban jelent: hogy mélyről jött és magasra jutott. Hitte, hogy egy 10 milliós országnak nincs más alternatívája, mint az uniós tagság” – mondta Tabajdi Csaba, a MSZP EPdelegációjának vezetője.
Baloldaliként magam is az adóparadicsomok felszámolásáért emelek szót
Itthon történt Egész napos jótékonysági program a Bory-várban Vasárnap egész nap színes program kavalkád várta a kicsiket a fehérvári Bory-várban. A bevételekkel a Fejér Megyei Szent György Kórház Újszülött-, Csecsemő- és Gyermekosztályát támogattuk.
Lakmározással zárult a HAM A HAM-ból HAMM lett az utolsó alkalommal, mert a nyári szünetre búcsúzó Hétköznapok Akadémiája Mindenkinek című sorozat utolsó foglalkozásán az összes kalács elfogyott.
Misszióban jártam Ezzel a címmel nyílt kiállítása Dancs Attila nyugalmazott vezérőrnagynak a pákozdi Katonai Emlékparkban. A Velencei-tó közelében a Nemzeti Emlékhelyen berendezett tárlatot május végén nyitottuk meg.
Magyar Szocialista Párt – Európai Parlamenti Delegáció
Tagságaim az Európai Parlamentben: Szocialisták és Demokraták Szövetsége Európai parlamenti frakciójának kincstárnoka; Ipari, Kutatás-Fejlesztési és Energiaügyi Bizottság, Költségvetési Bizottság, Költségvetési Ellenőrző Bizottság; EU-Azerbajdzsán, Örményország, Grúzia parlamentközi delegáció, EU-USA parlamentközi delegáció; Hamisítás, csalás és szervezett bűnözés elleni parlamenti fórum elnöke; Kis- és középvállalkozásfejlesztési Munkacsoport tagja, Elnökségi tagságaim egyéb európai szervezetekben: Transatlanti Hálózat, Európai Energia Fórum, Európai Internet Alapítvány, Fórum a Nukleáris Energia Jövőjéért, Kangaroo Csoport
elérhetőségek
Felelős kiadó: Herczog Edit | E-mail: edit.herczog@europarl.europa.eu | Internet: www.herczogedit.hu
Székesfehérvár: Regionális Európai Parlamenti Képviselői Iroda 8000 Székesfehérvár Fő utca 3. tel: +36 22 582 030 | fax: +36 22 582 031 e-mail: edit.herczog@t-online.hu
Brüsszel: Parlement Européen Rue Wiertz B-1047 Bruxelles ATR 05K083 tel: +32 (0) 228 47596 | fax: +32 (0) 228 49596
Strasbourg: Parlement Européen Bâtiment Louise Weiss | Allée du Printemps T05039 | BP 10024/F F-67070 Strasbourg Cedex tel: +33 (0) 3881 77596; fax: +33 (0) 3881 79596