2012/April by Új Művészet folyóirat

695 ft

újművészet 2012 04

2012. április XXIII. évf. 4. szám

www.uj-muveszet.hu

HU ISSN 08662185

9 770886 218004

12004

VITRIOLBA MÁRTVA INTÉZMÉNYEK TÜNDÖKLÉSE ÉS BUKÁSA IDOLOK ÉS IDEOLÓGIÁK: ´ MARINA ABRAMOVIC SZOMBATHY BÁLINT ANDREAS FOGARASI

hungart köny vsor ozat

Konok Tamás

Ú J R A M E G N Y Í LT !

Konok Tamás (1930) Kossuth-díjas festőművész 1959-ben Párizsban telepedett le. Hosszú, következetes munkával

MODERN ÉS KORTÁRS MŰVÉSZETI KÖZPONT

geometrikus absztrakt festővé érett. 1980-ban rendezte első önálló kiállítását Magyarországon, azóta folyamatosan jelen van a hazai művészeti életben.

Szentendre, Bogdányi u. 32. www.muveszetmalom.hu www.pmmi.hu

Ár: 1.995 Ft / kötet A HUNGART könvsorozat kötetei kedvezményes áron megvásárolhatók a kiadónál, a HUNGART Egyesületnél, vagy megrendelhetők a www.hungart.org weboldalon.

PEST MEGYEI MÚZEUMOK IGAZGATÓSÁGA

SZENTENDRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

SZENTENDREI GRAFIKAI MÛHELY

NEMZETI ERÔFORRÁS MINISZTÉRIUM

NEMZETI KULTURÁLIS ALAP

MUSEUM COMPLEX Kft.

HUNGART EGYESÜLET

1055 Budapest, Falk Miksa u. 30.

Tel.: (06-1) 302-4386

Tel./fax: (06-1) 302-3810

E-mail: hungart@hungart.org

Web: www.hungart.org

Marina Abramovic: Család, 2012

Megyik János: Sperlonga modell, 2002

Szombathy Bálint: Vörös és fekete, 2012

Nyári István: Baleset, 2005

Bernar Venet : Szénszaturáció rézsútos számokkal, 2011 Károlyi Zsigmond: Fényrács, 1986

Lapalapító főszerkesztő: Sinkovits Péter

28 Pika Nagy Árpád kiállítása

30 7 32 9 34 11 38 14 40 16

A címlap Ujházi Péter Hulló tükörjeim - Gagarin (1993-2004, asszamblázs fadobozban, 68×65,5×16 cm, Altorjay-gyűjtemény) c. munkájának felhasználásával készült. A mű III. 11-ig volt látható a kaposvári Vaszary Képtárban.

18 44 20 46 22

Az ezen az oldalon látható képek az eredeti művek részletei

újművészet 2012 04

Bordács Andrea

Marina Abramovic: Az Üresség nyolc leckéje… Műcsarnok, Mélycsarnok, 2012. II. 23–IV. 22.

„A fotográfia a halál kitartó társa.”

zül: Phillip Zaiser: Guns for Good Guys, 2000; Gottfried

Susan Sontag

Helnwein: The Last Child-sorozat, 2008; AES+F: Last Riot, 2007). Ennek ellenére a mű nem engedi, hogy ennyivel

Az üresség nyolc leckéje ... – látványos, sőt némiképp di-

túllépjünk rajta. Talán a tudatos komponáltság miatt?

daktikus képsorozat a háború szörnyűségei ellen, mely

Vagy a szokatlan beállítások végett? Netán a kontrasz-

sajnos mára a gyerekeket sem kíméli. Békésebben felnövő

tos helyszínek folytán?

világukból épp ezért célszerű is száműzni a fegyvereket,

Épp ezért az első benyomásra is hatásos, s látszólag

mintegy burokba nevelni őket, épp elég, ha később megis-

könnyen értelmezhető látvány minden szegmensét érde-

merkednek a világ kegyetlenségével.

mes alaposabban felfejteni, ami által egyáltalán nem biz-

Így leegyszerűsítve nagyon közhelyesen hangzik a kiállítás üzenete, vagy talán az is. A sajtófotó-kiállítások

tos, hogy közelebb jutunk a mű olvasatához, de számos kérdőjel, ellenmondás bukkan fel ennek során.

rendszeres szereplői a háborúk szörnyűségeit a gyerek szenvedésein keresztül bemutató fotók sorozata. Rá-

Háttérinformációk

adásul mint képzőművészeti alkotás is az „ilyet már lát-

Marina Abramovic Az üresség nyolc leckéje happy enddel

Marina Abramovic: Az üresség nyolc leckéje happy enddel 2008, ötcsatornás videóinstalláció, 26 perc (részlet 1)

újművészet 2012 04

tam” deja vu-érzését sugall-

(8 Lessons on Emptiness with a Happy End) című videó

ja, mivel számos kortárs mű-

installációja 2008-as mű, amit először a genfi Galerie Guy

vel találkozhatunk e témában

Bärtschiban láthattak az érdeklődők. Az alkotás kiinduló-

(néhány a legismertebbek kö-

pontja az a konkrét helyzet, mikor is Marina Abramovic

Idolok és ideológiák

Laoszban egy buddhista kolostor felé tartva belebotlott a

va tartják a puskát), a passzív pihenés, ahol is az alvásuk

kínai műanyag játékfegyverekkel játszó laoszi gyerekekbe.

koreográfiája a halott gyermekek képzetét kelti a néző-

A Műcsarnok Mélycsarnokában az ötcsatornás instal-

ben. Ám számos jelentben már nyoma sincs az ártatlan-

láció egy hosszú fríz elrendezését követi: a középső kép-

ságnak, mikor például a célpontot jelző lézerpötty látható

ernyőt három vízszintes és két függőleges helyzetben

az arcukon, de különösen, amikor az egyik csoport lelövi

levő képernyő veszi közre. A monitorokon látható jele-

az előttük térdelő másikat. A játékban itt már semmi játé-

netek viszont nyolc fejezetre tagolódnak – az üresség

kosság nincs, sőt erőteljesen megidézi az 1971-es Stanfordi

nyolc leckéje –, ahol is a laoszi táj szinte embertől érin-

Egyetem pszichológiai kísérletét, melynek során Philip

tetlen természete, a természet gyöngéd közönye válta-

Zimbardo és munkatársai napi 15 dollárét önként jelent-

kozik az erdőbe érkező gyerekhadsereg, sőt magának

kezők közül esetlegesen, pénzfeldobással sorsolták ki a ra-

a háborúnak archetipikus képeivel. Így a látvány újabb

bokat, illetve a börtönőröket, ám a kísérletet annak a sze-

dichotómiákat állít a néző elé: természet kontra civilizá-

repekkel való azonosulás következtében történt eldur-

ció, spiritualitás kontra napi profanitás.

vulás miatt napokon belül fel kellett függeszteni. Az eset mindenesetre nyilvánvalóvá tette az ilyen típusú „játékok-

A téma

nak”, kísérleteknek a veszélyes voltát.

A harcra, a háborúra utaló képek háborús képtoposzok,

A laoszi videókon csak gyerekek szerepelnek, ám a fotó-

melyek főleg a filmekből és a videójátékokból ismertek.

kon maga Marina Abramovic is látható, ami a felelősség

Azzal a szokatlansággal, hogy a jelenteket itt és most gye-

érzetét erősíti. A kiállításon a fotók mellett számos, a pro-

rekek játsszák, akik kétféle ruhába vannak öltözve, mint-

jekthez készített rajz és a ház makettja is megjelenik.

egy két csapatot alkotva. Óvatosan érkeznek az erdei faMarina Abramovic

tonás szituációkat imitálnak. A filmeken egyszerre van je-

A belgrádi születésű, ma New Yorkban élő világhírű kép-

len a gyermeki játék önfeledt-

zőművész, Marina Abramovic munkásságában meghatá-

Marina Abramovic: Az üresség nyolc leckéje happy enddel

sége (például az egymás kezé-

rozó szerepet kapott a test határainak, fájdalomtűrő-ké-

re csapkodás közben), a tuda-

pességének a vizsgálata. A performansz nagymamájá-

2008, többcsatornás videóinstalláció, 26 perc (részlet 2)

tos utánzás (ahogy székre áll-

nak – ahogy magát nevezi – fő témája a test és a test ha-

Fotók: Berényi Zsuzsa

házhoz, amibe bemasírozva a következő képeken bent ka-

újművészet 2012 04

tárainak feszegetése, kínzása, a fájdalom, a szenvedés. Át-

még a pacifisták sem. A háború pusztító jellege önmagá-

tételesen e mostani művének is témája az életveszély,

ban nem érv ellene, s úgy tűnik, újból és újból felüti a fe-

csak épp nem közvetlenül a test csonkolása által, hanem

jét. A spanyol polgárháború volt az első mai értelemben

komplexebb módon, a háború lényegéhez tartozó halál

vett közvetített háború, pontosabban fotó által közvetle-

ígérete révén. Valójában e most látható műve felfogható

nül dokumentált háború, s ezek a fotó által dokumentált

performansznak is, amit gyerekek társaságában hajt vég-

háborúk mintha borzalmasabbakká váltak volna, ugyan-

re, s amit a néző némileg csonkítva, szerkesztett videók és

is a fotó erősen megmarad az emlékezetben, mivel az em-

fotók formájában láthat. A konkrét laoszi élmény publikus

lékezet kimerevít, örökre megőriz. Susan Sontag A szenve-

tényébe nyilvánvalóan erőteljesen belejátszott a szerbi-

dés képei című esszékötetében a háború megszüntetésének

ai múlt, a gyerekkori élményeken át egészen a közelmúlt

a lehetőségét próbálja körbejárni. Szerinte az emberek so-

szerbiai háborújáig. A katonáskodás ténye az egész gyer-

káig azt gondolták – és gondolják sokan ma is –, hogy elég,

mekkorát áthatotta, ugyanis a szülei aktívan részt vettek

ha a borzalmat megjelenítik, s ennek következtében az

a II. világháború partizán akcióiban, sőt az édesanyja ké-

ember felfogja, mennyire ésszerűtlen dolog a háború.2

sőbb is kifejezetten katonásan nevelte a gyerekeit. Mar-

Azonban a fegyverek ügye túlmutat a háborún, hisz

ina Abramovicnak még felnőtt művészként is úgy kellett

számos ember otthon, önvédelemből is tart fegyvert.

alakítania a performanszait, előadásait, hogy legkésőbb

Ugyanakkor a mai társadalom nagyon ambivalensen vi-

este 10-re otthon legyen, egészen 29 éves koráig, amikor is

szonyul a fegyverek kérdéséhez. Egyrészt az élet számos

Amszterdamba költözött. Az életrajzi legendák szerint az

területén egyre inkább elfogadhatatlan a fizikai bántal-

első fegyvert gyerekként az édesapjától kapta születésnap-

mazás, például az iskolában, a családon belül, sőt a ha-

jára. A 90-es években kezdődött délszláv háborúban ta-

gyományos játékok közül szinte száműzték a fegyvere-

pasztalható kegyetlenkedések sem hagyták érintetlenül a

ket, noha a tradicionális játékoknak egyik fő eleme. Eh-

ma már New Yorkban élő művészt.

hez persze az is hozzájárulhat, hogy a gyermekek manapság jórészt nőkkel vannak körbevéve, akik úgy tűnik,

Az üresség

jobban viszolyognak a fegyverektől.

A téma, amely a „földön hevert”, azaz a buddhista kolos-

Másrészt, míg verbálisan elítélik az agressziót, egyre

tor felé való séta nem marad mellékes szál a kész mű so-

több ember rendelkezik önvédelmi fegyverrel, a filmek-

rán, minthogy a címben is erre helyeződik a hangsúly: Az

ben, a videójátékokban, a second life virtuális világában

üresség nyolc leckéje…

egyre intenzívebb és látványosabb az agresszió levezeté-

A buddhizmus egyik kulcsfogalma az üresség, a szellem

sének a módja.

kiüresítése, melynek révén egy másik tudatállapotba ke-

Marina Abramovic videófilmjének és a fotóknak meg-

rülhetünk, ami adott esetben megtisztulást is jelenthet,

határozó eleme a szereplőkön lévő egyenruha, mely elsze-

bár a nem abszolút ürességnek épp az a lényege, hogy

mélytelenít, elveszik benne az individuum. Így ezek a sze-

nem írható körbe ilyen morális fogalmakkal. „A tökéletes-

mélyiségüket veszetett alanyok könnyebben, fenntartások

ség Üresség, amelyben nincs élet (és halál), talán a prajna

nélkül képesek azonosulni egy eszmével, egy csoporttal.

titokzatos tükrének csodás vetülete, s a minden létező do-

Ez különösen a fotók esetében érvényesül jól, a csoportké-

lognak a gyökere. Aki maga nem rendelkezik a bölcsek vi-

pek még az egyenruha ellenére (vagy épp azért) is szinte

lágos értelmével, mely a tökéletes megértésig jut el, ho-

idillinek tűnnek, mintha egy nagy családot ábrázolnának.

gyan is lenne képes arra összpontosítani szellemét, ami-

Nem véletlen a fotósorozat címe: Család.

nek sem léte, sem nem-léte nincsen?1 Ebből az aspektusból a filmek sem mérlegelhetők se eti-

Az üresség nyolc leckéje happy enddel végződik, ugyanis a nyolcadik leckében felgyújtják a fegyvereket, ugyanak-

kai, se esztétikai szempontból, azonban köznapi gondolko-

kor azért mégsem felejthetjük, a gyerekek előtte játékból

dással ez a tökéletes üresség állapota el sem képzelhető.

mégiscsak lelőtték az ellenféltársaikat. Ők vajon elfelejtik? Ez tényleg csak játék, aminek felesleges nagy jelentősé-

A háború

get tulajdonítani? Ezeket a kérdéseket nemcsak a néző, de

Az emberiség történetének jórészét a háborúk teszik ki.

mintha maga a mű is feltenné.

Ám jóformán csak az utóbbi időkben merül fel a hábo-

rúk szörnyűségének, értelmetlen pusztító erejének, sőt mi

Jegyzet:

több, feleslegességének lehetősége. Ki gondolja azonban,

hogy a háború megszüntethető? – teszi fel a kérdést Susan

közösség – Balassi Kiadó, 60

Sontag Virgina Woolf nyomán, melyre a válasza: senki,

újművészet 2012 04

A kínai buddhista filozófia. Budapest, 1993, Orientalisztikai Munka

Susan Sontag: A szenvedés képei. Európa Könyvkiadó, Budapest, 2004, 20

Idolok és ideológiák

Palotai János

Ötágú. Szombathy Bálint kiállítása Erlin Galéria, 2012. II. 15–28.

A mostani kiállítás előzménye volt két éve az A38 hajón a

szimbólumok kritikája másoknál is megjelenik, pl. Mladen

Hommage to the Laibach, az együttes budapesti fellépé-

Stilinovicnál – és Szombathy Bálintnál is.

se, jubileuma alkalmából. A szlovén rock-zenekar 30 éve ala-

Szombathy kiállításán is feltűnik a zászló, a csillag, a tér-

kult. Fővárosuk korábbi nevének felvétele provokációnak

kép – utóbbi másképp, más értelemben. Országát mutat-

tűnt Jugoszláviában. Ők viszont ezzel emlékeztetettek a né-

ja, ami már nincs. Széthullott, mint Borges meséjének bi-

met megszállásra, amit elutasítottak, ugyanúgy, mint a szerb

rodalma és mappája. Baudrillard szimulációjának pél-

uralmat: egyenruhájukkal (le)-leplezték a Tito-rendszer to-

dázata erre is érvényes: nemcsak az ország, az absztrak-

talitarizmusát. A Laibach alapítója volt a Neue Slovenische

ció is leomlott. A szimuláció már nem a területre, nem a

Kunstnak (NSK), amelybe az Irwin képzőművészcsoport és

referenciálisra, a reálisra irányul.

a Nővérek színháza tartozott. A zenekar koncertjeinek vi-

A vajdasági születésű Szombathy, aki 2000-ben települt

zuális elemeit, montázsait képzőművészek készítették. El-

Magyarországra, tapasztalta, hogyan ürül ki egy fogalom:

utasították a nyugati és a hivatalos szocialista művészetet

előbb leszűkül a halmaza, referenciális létezője (Kis-Jugoszlá-

– konceptualizmusukat ez hozta közös nevezőre a többi ju-

via), majd csak az allegóriája marad. Van, aki a „volt egy or-

goszláv, majd a külföldi, orosz művészekkel. Ezért fontos szá-

szág…” allegóriát szimulátorként próbálja meg a valóság-

mukra a térkép: az ezredfordulón elkészítik a keleti művészet

gal egybejátszatni, kihasználva a még meglévő szellemi bá-

térképét. A zenekar Anthem-lemezén „áthangolt” (amerikai,

zist, mint Kusturica (Underground). Szombathynál a „biro-

Szombathy Bálint: Memento mori!, IV.

angol, orosz, izraeli) himnuszokat halla-

dalom” – Titóé, akinek a képe a földre hullt – s a térkép is el-

ni, átrajzolt zászlókat látni. A hivatalos

válik a történelmi valóságtól.

Fotó: Nagy Géza

1992, vegyes technika

újművészet 2012 04

Mindezek magyarázatát képkollázsai adják. A sztálinizmus (= sarló-kalapácsos, csillagos vörös zászló) 23 millió áldozatára utal a 23 aranyszínű nyomdai M betű és a szarvas, a többértelmű ősi szimbólumot ezúttal áldozat jelentésben használja. A csillag színei is kettős jelentésű ősi jelek: a vérre és a halálra utalnak. A művész síkban ábrázolva felezi a színeket. Ez tűnik fel „triptichonján”, ami a forradalomnak állít emléket és Malevics előtt tiszteleg, aki nagy hatással volt a 70-es években nemcsak az új szlovén művészekre. A Laibach együttes is használja – a szarvas mellett – a fekete keresztet, részben sírjelként. Szombathynál is felfedezhető a kettős jelentés, más szóval egy jelölővel több különböző fogalmat, dolgot jelöl: festőt és a halált, valamint a keresztény jelrendszerre utal, ami kulturális kódként működik. Egyértelműnek a középső kép tekinthető: Malevics arcával és a szuprematizmusra utaló pillangóval, repülővel (valóság fölé emelkedés). A bal oldali kollázson a felemelt karon vércsepp, véradó jelvényen: utal Szombathy személyére. Lejjebb a szocreál festménynyomata, amin Lenin bejelenti a forradalom győzelmét. A jobb oldalin a vezérkultusz emblémájaként: vörös csillagban a gyermek Iljics arca, a kis „üdvözítő”, aki megváltást hozott a viFotó: Somay Márk

lágnak. Középen, aranykörben fekete kereszt, körülötte vörös-fekete csillagok. A keresztény ikonok elemeinek „újrahasznosítását” látni: aranyszín, centrális „kompozíció”, nem perspektivikus ábrázolás. Gyerekkultuszból Lenin-imádat, új Szombathy Bálint: Hommage to the Laibach

szakralizálás lett. A három kép nem a teológiai program haMegnyitó vérvétel-performansza

gyományát követi – teremtés, kísértés, kiűzetés (utóbbihoz a

valós cselekedete – maga is véradó

negyedik, a vörös zászlós kép áll közel) –, inkább Bosch vízió-

–, amely Jugoszlávia térképe, zász-

ira utal. Szombathy a Bosch+Bosch csoportban kezdte művé-

laja előtt szimbolikus értelmet nyert. A művész életet ad, és

szi pályáját. Hasonlóan eretnek festője a szocialista ideológiá-

egyben jelentést a szükséges denotáció mellett, a lehetséges

nak és művészetnek, ami közhelybe fulladt. Díszpéldánya fé-

konnotációt. A teste része a jelentéskettőzésnek: a véradó

lig nyitott dobozban a kínai önkényúr „nippje”, a fiatal Mao

személy mint jelölő és a művész mint jelölt, aki vérét, életét

Ce-tung szobrocskája, amint taligán tol vörös csillagot. A ki-

áldozza. Maga a vér is kettős értelmű: életet és halált jelent

állított tárgyak, képek „előhívnak” olyan „képtelenségeket”,

(elvérzés). Az ötágú csillag eredetileg a kontinensek összefo-

hogy mi lett volna, ha Malevicsék formanyelve, kulturális for-

gását szimbolizálta, az internacionalizmust. Titónál hatalmi

radalma valósul meg, és nem Maóé, Sztáliné…

performansz, 2010, A38 Hajó, Budapest

eszköz a soknemzetiségű Jugoszlávia összetartására, ami ha-

A művész nem kíméli a másik „5 ágút” sem. Az ameri-

lála után szétesett. A művész kivágta a zászlóból a csillagot.

kai zászló csillagait papírdollárokkal fedi. Az ismert mon-

A Ráday utcai galériában nem volt akció, performansz,

dat „In money we trust”-ra változik. Imperializmusellenes-

csak tárgyak, arte faktumok. Fotók a művész 40 éves mun-

sége nem szűkül a hazai és a kelet-európai (poszt)szocia-

kásságáról: a 70-es évek „tájintervencióiról”, az állami zász-

lizmusra, ideológiakritikára, hanem internacionálissá vá-

lóval jelölt területekről, majd a valódi intervencióról, a hábo-

lik. Törekszik arra, hogy mindez esztétikai szinten marad-

rús 90-es évekből. Egy bőröndbe csomagolta a krajinai me-

jon, ne propaganda legyen. Szombathy többértelmű jelek-

nekülők elhagyott autórendszámát, holmiját, benne a zász-

kel dolgozik (poliszémia), és nemcsak a térképnél, ahol el-

lót. Új elem a termosz, az ételhordó, a szifon, az élelem tar-

vont geográfiai jelöléseket használ történetek leírására,

tósítására szolgáló eszközök üveglapon, amelyek a 60-as,

de a zászlók, csillagok esetében is. Szemiotikailag „térké-

70-es évek „szoc. dizájnját” idézik. Eredeti jelentésük kibővül,

pezi fel” térben és időben azt a régiót, ahol talajra lelt a

sajátos kontextusba kerül a mellette hengeren forgó, cím-

koncept művészet, és működnek a megfejtéshez szüksé-

adó csillaggal. Egyik oldala vörös, másik fekete, az emberi fo-

ges kulturális és nyelvi kódok. Valószínű ezért is a fél cím,

gyasztás „végtermékével” besározva.

amit a néző egészíthet ki.

újművészet 2012 04

Idolok és ideológiák

Uhl Gabriella

Andreas Fogarasi kiállításáról Trafó Galéria, 2012. III. 10–IV. 29.

„Más szóval: nemcsak arról van szó – mint Foucault han-

nyílt meg az állami reprezentáció és legitimáció jegyében

goztatta szívesen Nietzschére utalva –, hogy a múlt min-

– ezért hatalmas ünnepélyes felhajtással – Victor Vasarely

den története a »jelen ontológiája«, hogy a múltat min-

kiállítása a Műcsarnokban. Erről az eseményről számos

dig a jelen elfogultságainak horizontján értelmezzük,

eredeti dokumentáció (néhány fotó a műmárvány pa-

hogy a múltat vizsgálván valójában annak kísértetei-

ravánokon is látható) rendelkezésre áll, kutatható, ün-

vel van dolgunk, s e szellemek megidézése teszi lehető-

nepelhető, el- és megítélhető. A másik esemény, a csen-

vé számunkra, hogy szembenézzünk jelen dilemmáink-

des ellenállás demonstrációja, csak az oral history mód-

kal. Mindezek mellett azt sem feledhetjük el, hogy a je-

szerével rögzíthető és idézhető meg, szöveg, kép, film

len történelem »tényleges« szereplőiként úgy kell tekin-

nem készült, nem is készülhetett róla, szellemiséggé ér-

tenünk önmagunkra, mintha a múlt nemzedékek kísér-

tékelődött, szellemként kísért az akkori művészeti szcé-

tetei bennünk öltenének testet, és a mi időnk az, amikor

na szereplői között. Major János akciójáról van szó, aki

e múltbeli generációk mintegy visszamenő hatállyal ki-

a Vasarely-kiállítás fényes megnyitóján zakója hajtókája

utat nyerhetnek az őket fogva tartó csapdából.”*

és/vagy zsebébe rejtett „Vasarely go home” feliratú apró

Andreas Fogarasi a Museo Nacional Centro de Arte Reina Sofia megrendelésére készített installációja a Trafó Galériába érkezett, abba a kiállítótérbe, amelynek je-

tábla felmutatásával fejtette ki véleményét a kultúrpolitika torz voltáról. Az installáció és leginkább a dokumentumfilm té-

lenlegi sorsa éppen olyan törékeny, ellenmondásos és ré-

mája azonban csak a felszínen, a díszeletek szintjén az

tegzett, mint az 1960-as évek végének magyarországi mű-

1960-as, 70-es évek fordulójának ellenmondásos kultúr-

vészeti köz- és magántere. Az installációegyüttes két egy-

politikája. Legfőképpen az emlékezésről és a felejtés-

Andreas Fogarasi: Vasarely Go Home installációs látkép

szerre történt eseményt idéz meg, il-

ről, az emlékezet tudatos vagy tudattalan szelekciójá-

letve reflektál arra: 1969. október 18-án

ról, a múlt megőrzésére kialakult módszerekről, azok hiányosságairól ad rendkívül árnyalt, izgalmas, felkavaró, néhol keserű képet. A műegyüttes két markáns darabja azonban nem tud szervesen együttműködni, az emlékezés labirintusába felvezető imitált márványparavánok ridegek maradnak, szótlanok, mint eredeti példányaik. Hideg, eről-

Fotó: Surányi Miklós

tetett, üres minden, a szimbólumteremtésre irányuló erőfeszítés lecsúszik róla, ahogyan újművészet 2012 04

Andreas Fogarasi: Vasarely Go Home

a múzeumi közeg is nehezen tud

játszva a formális és informális közlésmód lehetőségével

mit kezdeni az ilyen falakkal. Egyet-

és asszociációs bázisával. Perneczky Géza a lakásában,

len dolgot reprezentál, Fogarasi útkeresését és igazodá-

Bereczky Lóránd a Nemzeti Galériában, Keserü Ilona és

si kényszerét, öndefiníciós problémáját, a művészét, aki

Bak Imre a műtermében, Beke László az MTA Művészet-

sikerei ellenére sem tudja elhinni, hogy a film eszköze-

történeti Kutatójának folyosóján, Maurer Dóra a buda-

ivel feltárható a múlt. Pedig megtehető, sőt jelen tár-

pesti Vasarely Múzeumban vall az egykori Major-akció-

lat esetében a dokumentumfilm egyenesen kiragyog a

ról és a Vasarely-kiállításról. Határozottan és kendőzet-

paravánok hamis, felületes, a videóban megidézett tör-

lenül mai pozíciójukból emlékeznek. A félmúlttal szem-

ténet szempontjából irreleváns díszletei közül. (Ha van

ben tartott distanciájukból, az emlékezés töredékessé-

egyetlen szerves kapcsolat a videó és az installáció kö-

géből, hol hivatalos, hol intim hangvételéből tűnik fel a

zött, akkor az Beke László gondolatai között található,

teljes rekonstrukció lehetetlensége. Minden megnyilat-

aki Major János bemutatásakor kiemeli, hogy a művész

kozó igyekszik néhány személyes elem becsempészésével

különösen érzékeny volt a „Mi a művészet?, Ki vagyok

színesíteni a történetet és árnyalni az akkori művésze-

én?, Mi a szerepem?” kérdésekre. Fogarasi is felteszi az

ti és politikai (művészetpolitikai) életről kialakult képet.

installációegyüttes létrehozásával a saját maga idejére

Kimondott értékeléseikből (Vasarely és Major) és sugallt,

és közegére ezt a kérdést: igazodás vagy önállóság?).

csak a történetekben élő személyes véleményükből bon-

2011, állókép a videóból

Az fel/bevezető plasztikai formák azért is hathatnak

takozik ki a rendkívül bonyolult, finom, szinte légies szö-

gyengén, mivel a videóban kifejezetten erős és megha-

vete a művészek és művészet mozgásterének az akkori

tározó szerepe van az interjúalanyok választott környe-

Magyarországon és közvetetten Európában.

zetének. Fogarasi nemcsak vizuálisan, de minden epizód

A drámai feszültség, amelynek kialakításában és foko-

elején szövegesen is feltünteti a forgatási helyszínt. Ezek

zásában Fogarasi mesterien jár el a dokumentumfilmben,

mindegyike a megkérdezettek jelenlegi (közelmúlti), a

az elbeszélők sztorijában fel-feltűnő eltérésekben, az apró,

magyar művészeti szcénában betöltött pozícióját jelení-

szinte jelentéktelen különbségekben rejlik. Ez a feszültség

ti meg. A szereplők kifejezetten ezekből a jelenleg betöl-

és kín a széttartás, a szelektív felejtés lehetőségeit tárja fel.

tött pozíciókból reflektálnak az eseményre, személyisé-

gükkel, hanghordozásukkal rá is játszva az értelmezési

Jegyzet:

lehetőségre, a vélemény, az információ súlyosságára, el-

*Slavoj Žižek: A törékeny abszolútum, Typotex, Budapest, 2011, 155

újművészet 2012 04

Retroperspektív

Ligetfalvi Gergely

Megyik János kiállítása LUMÚ, 2012. III. 11–VI. 10.

Az építészet és a szobrászat határterületein mozgó – a 60-

teóriáját, aki szerint az érzékeink által tapasztalt térnek

as években a design területén is dolgozó – Megyik János

„létezik egy valóságos ellentettje, nevezetesen a monászok

képzőművészt a látvány leképezésének problémái foglal-

elrendeződése egy háromdimenziós rendszerben, amely-

koztatják, ám festék és vászon nélkül dolgozik. Rajzaival,

ben aszerint helyezkednek el, hogy mely nézőpontból is

geometriai projekciók vetítősugarait és alakzatait formázó

tükrözik vissza a világot. Minden egyes monász csak rá jel-

pálcikaszerkezeteivel vagy lézersugárral vágott acélleme-

lemző perspektívából látja a világot.”6

zeivel a képszerkesztés klasszikus hagyományába lép egy

Megyik számára a műalkotás: sűrítés, a világ sűrítése.

olyan ponton, amikor a „perspektíva mint szimbolikus for-

Egy-egy térszerkesztése a monászok perspektíváinak soka-

ma” (E. Panowsky) elvesztette kitüntetett szellemtörténeti

ságát képes egymás viszonyrendszerében megmutatni. A

szerepét. „Konkrét programom a táblakép műfajának meg-

projektív geometria másik fontos hozadéka a kétdimenzi-

újítása” – ahogyan egyszer megfogalmazta.1 Ennek legfon-

ós sík behelyettesíthetősége három dimenzióval: „A geo-

tosabb fejezeteit mutatja be a tematikus életműkiállítás,

metria a síkot mint térbeli elemet határozza meg, és ez

amely a kiváló, világos és átgondolt rendezés mellett mégsem csak a besötétített ablakú, csöndes és tágas terek miatt némiképp titkos, hermetikus. „Megyik János egész életműve a perspektíva és a szerkesztő rajzolás igézetében áll.”2 A művészet és a tudomány

a sík érdekel engem” – fogalMegyik János: Corpus 1988, vörösfenyő, 210×178×63 cm Konstantin és Roswitha Kleffel Gyűjteménye, Hamburg

mazta meg Megyik.7 Fapálcikakonstrukciók emelkednek ki a képsíkból, melyek behálózzák,

különböző területein egyformán otthonosan mozgó reneszánsz „pictor doctusok” maradtak Megyik mesterei, „akiknél látszik a szerkesztés”, akik a képsíkra való leképezés szabályaival megteremtették „a kép terét” – amely fogalmat a tárlat kurátora, Imre Györgyi címül választotta. „Megyik János műveinek java része azt mutatja, hogyan lehet a táblakép jellegét úgy újragondolni, hogy semmi se maradjon belőle, csak az emlék, viszont létrejöjjön helyette valami más, ami ama emlék nélkül nem keletkezhetett volna.”3 De hogyan alakul át a térszerkesztés a centrális perspektíva relativizálásával? Megyik a centrálperspektíva első mutációjaként, 1963-tól ellipszis alapú szerkesztett rajzokkal kísérletezett, amivel kétközpontú tér váltja fel a klas�szikus perspektíva kitüntetett és kizárólagos nézőpontját.4 1972-ben kezdett a projektív geometria transzformációs eljárásaival dolgozni, melynek „lényege az, hogy a perspektivikus leképezésnél az alakzatoknak csak invariáns tulajdonságai maradnak meg, ezért figyelmen kívül maradnak mind a méretek, mind az irányok, azaz a szögek. Ahogy a párhuzamosok is – mivel végtelenül távoli pontokba kerülnek. Mindezek miatt is, lényegileg behelyettesítheFotó: Helge Mundt

tő egymással a (háromdimenziós) valóság-sík és a (kétdimenziós) kép-sík.”5 A homogén teret más-más nézőpontból vetített terek egymáshoz toldozott összessége váltja fel, felidézve a filozófus és matematikus Leibniz monászújművészet 2012 04

zása, Bach szellemében. A „térbeli elemként meghatározott sík” használatának egyik módja, hogy szakrális épületek alaprajzára épít vetítősugárhálózatot (Santa Maria Novella, 19811982). Megyik az építészettel érintkező területre tulajdonképpen visszatér – a perspektívát kidolgozó humanisták egyszerre voltak építészek, szobrászok és festők. A képsíkról leváló konstrukciók, a 80-as években egyre nagyobb méretben kivitelezett Corpusok kiindulópontja pedig egy emberi testről készített fotogram. „Emlékezetünkben nyomban a homo ad quadratum (a négyzetbe írt ember), Leonardo megFotó: Rosta József

határozó kísérlete idéződik fel, amely az emberi alakot körből és négyzetből szerkesztett ideáltipikus alaprajzban próbálja elhelyezni” – jegyezte meg Megyik János: Keret 2003, lézervágás, patinázott szénacél 40×58,8×0,2 cm A. Gyűjtemény, Budapest

Werner Hofmann9, aki utalt e szermegjelenítve a térben, ami a sík

kesztés mintaadó voltára a templomépítészetben is. Megyik

mögött és előtte található. „A pers-

a testszerkezetből a mellkast emeli ki – nála kivételes trivi-

pektivikus konstrukciót geometri-

alitással azonnal felismerni például az 1985-ös Thoraxon –,

kusan konzekvensen a horizonton

amelyet Fekvő corpus-modellejeiben a fotogramnál használt

túlra vezetem, ami által két térbeli képződmény keletke-

fényforrások pontjaiból érke-

zik: az egyik a horizontvonal előtt, a másik pedig mögöt-

ző vetítősugarak „sűrített” és

te. Így jön létre egy kettős-kép, vagy inkább fordított pers-

„roncsolt” szerkezetével mo-

pektívájú tükörkép, és így lép fel a fiktív, vagy tényleges

dellez, az alakzatot pedig át

háromdimenziós térben egy dinamikus szimmetria.”8

látszó emelvényre fekteti.

Megyik a kép előtti térben felvett pontokból vetít alakzatokat a síkra, a fapálcikák pedig a szerkesztés vonalait: a vetítősugarakat és a projektált elemeket vagy részleteiket teszik láthatóvá. Mintaszerű az 1990-es Képtérmodell I. sarokba függesztett, egyetlen vetítőpontból kijelölt szerkezete, ahol a negatív perspektíva a falra vetett árnyékban is láthatóvá válik. Fapálcika-konstrukciói

azonban

nem vázlatrajzok pontosan térbeliesített másolatai. A projektív szerkesztéseket Megyik egymásra halmozza, „sűríti”, másrészt „roncsolja” is, bizonyos részeket elhagy – e „résben” nyílik meg a szabadság tere, a szigorú szerkesztés és az érzelmi telítettség együtthang-

újművészet 2012 04

Fotó: Navratil

Megyik János: Sperlonga I. 2002, lézervágás, rozsdamentes acél, 55×82,5×0,15 cm Modern Képtár – Vass László Gyűjtemény, Veszprém

Retroperspektív

Megindító hatást keltenek e Corpusok. A térben, a föld és ég között lebegő alakzatok árnyékait egyszerre vonzza a föld, sugarai pedig az ég felé emelkednek. A széttárt karú testről készített fotogramból a megszerkesztett vetítősugarakkal kibontott alakzat az ös�szes Corpus-variáció „háromdimenziós rasztereként” szolgál. Hasonló raszter az a hokedli vagy asztalszerűség is, melynek projekcióit Megyik a 90-es évektől szinte mindegyik alkotásához használja. Akár építészeti léptéket öltve a Debreceni Egyetem Élettudományi Épületének 15 méter magas Kapuzatán, ahol a korcolt rézlemezekből épített vetítősugarak e forma negatív kivágatát hagyják szabadon, így a bejárható, monumentális térszerkezetben megmarad a fapálcika-konstrukciók felületeket nem határoló transzparenciája. Az említett „raszterek” a látvány megszerkesztésének segédeszközei, a látvány pedig elválaszthatatlan a képszerkezettől. Sokat elárul, hogyan született a Sperlonga Fotó: Sz. Szilágyi Gábor

(2002) címet viselő munkák elnevezése, melyek már a rajzok és a fapálcika-szerkezetek mellett, az œuvre harmadik fontos csoportjához, a vízsugárral vagy lézerrel vágott acéllemezekhez tartoznak. Horizontvonal alatti tömegük megmunkálatlan marad, csak a szemmagasságba helyezett legfelső peremükön őrzik eltérő perspektívákból vetített alak-

A Debreceni Egyetem Élettudományi Épület és Könyvtár Kapuzata, 2004–2005

zatok vágásnyomait, „amelyek egymásban,

Jegyzet: 1

A forma újragondolása. Megyik Jánossal beszélget Sz. Szilágyi Gá-

bor. In: Balkon, 2004/9

egymás mellett, vagy éppen egymás ellenében képzik a te-

ret.”10 Megyik a tárgyiasult képsíkokat fadobozkeretekbe

helyezi, vagy a földre téve a falnak támasztja. A „lusta

(Megjelenés alatt)

szem” egy távoli város sziluettjét véli felfedezni a felső éle-

ken: Sperlonga valóban egy olaszországi, tengerparti vá-

Endrődi Gábor készített animációt, Megyik annak idején hologram for-

ros, ahonnan Megyik lenézett a nyílt tengerre: itt az ragadta

májában tervezte kivitelezni, ehhez azonban nem kapott technikai

meg, hogy „a tenger olyan volt, mint egy acéllemez”.

hátteret a bécsi Akadémián.

A látvány transzponálásának e visszafordított tendenciájá-

Rényi András: A szem fénye. (Megjelenés alatt) András Sándor: A táblakép színeváltozásai. Megyik János műveiről

Az egymásra épülő rajzokat, melyek rétegződéséről a kiállításra

Uo.

val többnyire rokonok a Keret vagy Negatív című munkák is,

ahol az acéllemezekből csak képkeretszerű, keskeny oldal-

1996, 487

élek maradnak, filigrán peremvonalak, olykor csak szegély-

részletek mély fadobozokban, üveg mögé helyezve. Előbb az

Balkon, 2004/9

acéllemezek hatalmas, megmunkálatlan felülete segítette a

köznapi látást szétfeszítő projekciók előhívását, most ugyan-

stellungseröffnung am 3. März 2004 in den Kunstarkaden des Kulturre-

ezen nyomok a körbefogott ürességben terjeszkedhetnek to-

ferats der Landeshauptstadt München. München. www.muenchen.de/

vább. Követni, továbbképzelni őket igényel némi munkát a

Rathaus/referate/kult/ansprech/waldberta//prog2004

befogadó részéről, viszont a „megnehezített hozzáférés” ju-

talmaképp, e megnyíló köztességekben kivételes bepillantást

Kunsthalle, 1990

lehet nyerni a „kép terébe”.

Bertrand Russel: A nyugati filozófia története. Göncöl Kiadó, Budapest,

A forma újragondolása. Megyik Jánossal beszélget Sz. Szilágyi Gábor. In:

Megyiket idézi Lydia Andrea Hartl: Janos Megyik – Das Bild. Zur Aus

Werner Hofmann: János Megyik: Liegender Corpus. [Kiáll. kat.] Hamburger

Bacsó Béla: Reduktív művészet. Megyik János műveihez (Megjelenés alatt)

újművészet 2012 04

Hudra Klára

New York, Versailles, Budapest – Bernar Venet kiállítása Műcsarnok, 2012. III. 25-ig

Bernar Venet a francia származású 71 éves mester világ-

ti Akadémiának. Munkássága egyszerre szimbolizálja az

sztár a szó pozitív értelmében, a monumentális köztéri

emberi teremtő erőbe vetett hitet és az állandó kételke-

szobrászat megújítóinak (a múlt század utolsó harmadá-

dést. Ez utóbbit szemlélteti erőteljesen manifesztált el-

tól) egyik legjelentősebb nemzetközi képviselője. Világ-

méleti munkássága, lényegében fogalmi-koncepcionális

szerte megtalálhatók grandiózus köztéri szobrai, melyek

természetű művészete.

jellegzetesen rozsdás patinával bevont több tonnás, akár

A művész több szállal is kötődik hazánkhoz. Tizen-

30 vagy még több méter magas acélszobrok, egyenes,

két évvel ezelőtt csoportos kiállításon (Fémjelzés, 1999)

vagy hajlított fémhasábok (pl. a ma már enigmatikusnak

vett részt a Műcsarnokban, melyen egy performanszát

számító, Franciaország adományaként felállított Arc de

is előadta. (Meg kell említenünk a veszprémi Vass-

124,5 /1987/ Berlinben, vagy a Versailles-ban 2011-ben be-

gyűjteményben található művét is.) De ami igazi kurió-

mutatott monumentumai), tiszta, elvonatkoztatott,

zum: speciális kivitelezést igénylő gigantikus térplaszti-

geometrikus formák, a vonal megtestesülései a térben.

kái magyar vállalkozásban készülnek, hogy aztán számos

Venet korunk „neoavantgárd polihisztora”, szinte vala-

kultúrában megadásra késztessék a jelen vagy a történel-

mennyi művészeti ágban különlegeset s ugyanakkor el-

mi múlt koreografálta parkokat, tereket („a jogosan fel-

Az előtérben

Bernar Venet: Szénhalom 1963, szén; a falon

Bernar Venet: Kátrányok 1963, kátrány, vászon Famille Didier Guichard gyűjteménye, Saint-Étienne

ismert műveket alkotott a ze-

használt tér”). A művész év eleji tárlata a Műcsarnok ös�-

neszerzéstől, a filmen át a fes-

szes termeiben a New York, Versailles, Budapest címet vi-

tészetig, költészetig, színházig,

seli, nem azért mert utazó kiállítással van dolgunk, ha-

enteriőrökig. Tagja az Euró-

nem nyilván érzékeltetni kívánja Venet művészetének

pai Tudományos és Művésze-

aktuális helyszíneit. A kiállítás maga ennél többet mutat, egy oeuvre-ből ad ízelítőt a kezdetektől napjainkig, lehetőséget adva arra, hogy a dél-franciaországi indulástól a maga koherenciájában, átfogóan lássuk Bernar Venet amúgy komplex életművét. Venet művészetéhez a kétkedés mellett valószínűleg a másik kulcsszó a dichotómia. Venet egy ter-

Fotó: Muriel Anssens, Nice / Bernar Venet Archives, New York

mészetes látványhatástól –

a sziklafalra ömlött kátrány – megihletve korai műveit ennek az anyagnak szentelte, a redukcionizmus jegyében szigorúan kerülve minden szubjektív nyomhagyást, festőiséget. Ezt továbbfejlesztve a fekete absztrakt (ha tetszik malevicsi) purizmusához (a szenestől kölcsönkért szénrakással, feújművészet 2012 04

Retroperspektív Fotó: Bernar Venet Archives, New York

hát logikus lépésként beszüntette az alkotói tevékenységet, és művészetelmélettel, filozófiával kezdett foglalkozni, a racionális logika mentén. Saját addigi munkásságát analizálta, előadásokat tartott (a Sorbonne-on) majd a természettudományokkal foglalkozott. A nagy visszatérés látszólag meglepően új művekkel azonnali sikert hozott a kasseli documentán 1977-ben. A Budapesten is szereplő 120°-os és 60°-os szög elhelyezkedése című „shaped canvas” az újrakezdés esszenciális daBernar Venet: GRIB 4 2011, autogén vágás, viaszolt acél, 252×505 cm

rabja. Egy új, a művészekete lapokból álló könyvvel) érke-

titől távoli jelrendszert, a matematika neutrális nyel-

zett el, majd felfedezte a kátrány fe-

vét kezdte el használni. A látvány szimbolikus szintakti-

kete fényében a tükröződések izgal-

kai rendszer, a mű az, ami. Venet a matematikai képle-

mas, összetett problematikáját („kátrány-szoba”). Ami-

tek alá a pontos definíciót írta oda, ezzel végképp kizárta

ként később megfogalmazta, Duchamp radikalizmusá-

az értelmezési lehetőségeket. Saját terminus technicust

val rokonnak tartja (mély tisztelettel) sajátját (ezt a kér-

rendelt formázott vásznaihoz, és falra applikált matema-

dést személyesen meg tudta beszélni honfitársával New

tikai képleteihez a szaturációt, az informatika zajelméle-

Yorkban, miután Duchamp-hoz hasonlóan a Nagy Almát

tét, valamint a monoszémikus művészet kategóriáját.

választotta otthonául a 60-as évek közepén). Azt az el-

„Míg régebben munkámmal csakis elméleti és történe-

idegenítési folyamatot, amely bármilyen művészeti feti-

ti okokból volt érdemes foglalkozni, ekkor ráébredtem,

sizmust tagadva a mű identitását kizárólag a műben lát-

hogy a kép megfestésének módja erős esztétikai hatást

ja, tehát sem leképezni, sem kifejezni nem akar. Ugyan-

kelt, miközben témája radikálisan új. Közben észrevet-

csak ez vonatkozik a következő műcsoportra, a kiszíne-

tem, hogy a vonal egyre fontosabbá válik – egy ív leraj-

sedett monokróm kartonreliefekre, melyeket ipari fes-

zolásakor görbe, egy szögnél megtört, néha pedig egye-

ték fed be, a teljes távolságtartás jegyében („Ha a gyűj-

nes. Mind jobban kezdett érdekelni maga a vonal: elő-

tő nem festi át időközben, el sem ismerem, hogy az én

ször vászonra festve, aztán fareliefeken. Úgy tekintettem

művem.”) A kiállításon szintén láthatjuk a Venet által

ezt, mint egyfajta kontextus-elcsúszást: a monoszémia

egyszerűen megrendelt (ld. Moholy-Nagy Telefonképeit

kontextusából a vonal kontextusába. Így jutottam el oda,

1922-ben) sárga ipari fémcsövek halmazát is. Ezek és az

hogy egyszer csak már nem a matematikai kontextus ál-

ipari módon festett monokróm festmények érdekes mó-

tal meghatározott vonalat húztam, hanem úgynevezett

don az elszegényítésről szólnak, ám a tautologikus mű-

szabad vonalat, amelyet föltettem a falra, s címként azt

meghatározás, a mű korlátozása a fizikai jelenlét formai

írtam alá: Meghatározatlan vonal.” Venet legutolsó, a

evidenciájára mégsem iktatta ki a szofisztikált esztéti-

Műcsarnok neoklasszicista apszisos terében látható gi-

kai élményt. Venet számára az avantgárd stratégia mel-

gantikus fémszobrai spontánul egymásnak döntött egye-

lett több irányzat, a Nouveau Réalisme tárgyszemlélete

nes hasábok, sőt tonnás acél-gesztusok. „Engem kezdet-

és az arte poverás anyagiasság, de leginkább a minimal

től fogva a műalkotás mibenlétének problémája érdekel

art nyújthatott referenciákat, párhuzamokat. A művész a

– nyilatkozza a művész, s sejthető, hogy egyszerre nyug-

lényeget tekintve úgy vélte, a korszerű mű önmaga refe-

talanító, elgondolkodtató és élménykeltő konklúzióinak

renciája, végső soron a gondolat legitimálja a művet, te-

még nem ért a végére. újművészet 2012 04

Lóska Lajos

Károlyi Zsigmond Állványok című kiállításáról Neon Galéria, 2012. IV. 4–V. 3.

Károlyi Zsigmondnak Állványok címmel nyílt tárlata áp-

Napjainkban ismét a változások korát éljük: a néhány

rilis elején a Neon Galériában. A bemutatón az X mo-

éve még nagyon népszerű új figurális festészettel szem-

tívumot feldolgozó fotófestményeivel, olajképeivel ta-

ben mintha kezdenének megerősödni a fogalmi gyöke-

lálkozhatnak az érdeklődők, melyek körülbelül huszon-

rű, posztkonceptuális irányzatok. Ez az újból és újból,

öt esztendővel ezelőtt készültek, így a közelmúlt mű-

szinte évtizedenként megismétlődő körforgás, az érzék-

vészete iránt érdeklődő fiatalabb nemzedék csak hal-

letes és a fogalmi kifejezésmódok ciklikus váltakozása

lomásból vagy jobb esetben reprodukciókról ismerhe-

nekem a Friedrich Nietzsche által megfogalmazott örök

ti őket. De más okok miatt is tanulságosak a művek.

visszatérés elméletét juttatja eszembe. E körforgást do-

Születésük idején ugyanis jelentős paradigmaváltás kö-

kumentálja a Neon Galéria Állványok című, a 80-as

vetkezett be modern művészetünkben. A neoavantgárd

évekre visszatekintő kiállítása is.

irányzatokat, mindenekelőtt a konceptualizmust felváltotta egy szubjektív, színekre és formákra, történelKárolyi Zsigmond: Állványok 1986, festett fotó, 60×50 cm

Mielőtt az anyagot bemutatnám, tanulságos lesz röviden vázolni az alkotó pályáját. Károlyi mindig is a művé-

mi utalásokra épülő kifejezésmód,

szet fogalmi kérdéseivel, pontosabban a művészetteória

a transzavantgárd, az újfestészet.

problémáinak festészeti, grafikai leképzésével, érzékletessé alakításával foglalkozott, például a festett és a gép által rögzített látvány kapcsolatával. A fényrács-képein, melyeken a mechanikus gesztusok laza szövetté, fonattá foszlanak, a gépi leképzés humanizálását állítja a középpontba. Az 1983-ban, a Rabinec Közös Műteremben bemutatott tangram-képek alapja viszont az életpályán belül újból és újból feltűnő, a lefotózott falazóállványt erősítő keresztlécek X motívuma. Ez a téma a most látható fotófestményein teljesedik ki maximálisan. Egy évtizeddel később, a 90-es évek közepén a konkrét, a tiszta festészet felé fordult. Ekkor születtek a gyakorta szürke színű, a festék plaszticitását visszaadó, az ecset nyomát is regisztráló monokróm képei. Ezeket egy rövid figurális korszak követte, amikor gyerekei játékait festette meg, napjainkra pedig eljutott az érzékletes, de szűkszavú geomet-

Fotó: Berényi Zsuzsa

rikus kifejezésmódhoz.1

E néhány mondatos összefoglaló után térjünk vissza az 1970-es és 1980-as évek fordulójára. Ebben az újművészet 2012 04

Retroperspektív

egy Szilágyi Erzsébet fasori villának az állványzatát, a Károlyi Mihály utca elején lévő bérházét, hogy csak néhány konkrét helyszínt említsek. A negatívokat aztán ecsettel hívta elő, a fotópapírt pedig vegyszerrel manipulálta. Az állványzatot és a megerősítő kereszt alakú tartóléceket megörökítő felvételeket nézegetve az első pillanatban úgy tűnik, hogy szociologizáló, dokumentarista művekről van szó, esetleg szimbólumokról, ugyanis a kereszt az egyik legismertebb jelkép. Készítőjük analizáló művészetét ismerve rá kell jönnünk azonban, hogy a konkrét helyszín elhanyagolható, az X motívumok valójában mint helytől és Károlyi Zsigmond: Állványok 1986, fotó, 50×60 cm

időtől független variálható időszakban Magyarországon minden

autonóm formák foglalkoztatják a művészt. Az ecsettel

magára valamit is adó művész fotó-

felhordott előhívó segítségével közben egy új műfaj szü-

zott, Birkás Ákostól Baranyay Andrásig, illetve Türk Pé-

letett, a fotófestmény. „Ha megvan a nagyítás, nem ra-

tertől Schmal Károlyig. Nem csoda hát, hogy Károlyi

kom bele a fotótálba, hogy egyenletesen hívódjék, hanem

Zsigmond is fotó alapú munkákat készített akkoriban.

ecsettel hívom elő a képet. Tulajdonképpen festés ez is,

Ha jól emlékszem, az X motívumokat ábrázoló fotó-

csak vakfestés, előre nem látható szépségekkel. Vegysze-

festményeit első alkalommal 1986 nyarán, Makón, a Jó-

rekkel, nem pedig festékkel festek, és nem üres papírra.

zsef Attila könyvtárban állította ki, majd egy esztendő-

Aztán nem eléggé fixálva kiviszem a fényre, majd fixírrel

vel később szerepeltette őket a Budapest Galéria Lajos ut-

vagy vérlúgsóval még visszaszedek belőle, amitől halvá-

cai kiállítójában is. Károlyi ebben az időben szorgalmasan

nyul, közben pedig némileg elszíneződik. Tehát különbö-

fényképezte a felállványozott épületeket és függőfolyosó-

ző rétegek jönnek össze, amelyek metsződésében alakul

kat. A századfordulós budapesti épületekkel, miután álla-

ki a kép.” 2 vall a munkák születéséről a festő. A kiállított

mi tulajdonba kerültek a háború után, nem törődött sen-

fénnyel írt gesztusokat látva az is megállapítható, hogy

ki, így aztán elkezdtek omladozni, és sajnos omladoznak

Károlyi munkáit a konceptualizmus mellett a 80-as évek-

ma is, bár egyre többet, de még nem mindig eleget fel-

ben egyre népszerűbbé váló kifejezésmód, a new wave is

újítottak közülük. Elég talán csak a város egyik ilyen szé-

formálta, amit az is bizonyít, hogy a különböző színű fo-

gyenfoltjára, a Várbazárra utalnom. Károlyi első kereszt-

tópapírra készült alkotások után hagyományos techni-

deszkákkal megerősített állványzatos fényképét még gim-

kával (olajfestékkel vászonra) is megfestette a számára

nazista korában készítette az Alpári Gyula utcában. Ezt

olyan fontos X motívumot.

az elfelejtett negatívot 1976-ban megtalálta, lenagyította, majd a 80-as években újból elkezdett intenzíven a témá-

Jegyzet

val foglalkozni. E fotók a tatarozások tartozékait, állvány-

zatokat, mésszel beikszelt üvegablakokat tárnak elénk.

Lefényképezte a felállványozott Teréz templomot télen,

monddal, Fotó, 1988/2, 60-61

Károlyi Zsigmond E.K.G., Budapest, 2012 „Itt még valamit találok…” – Gyetvai Ágnes beszélgetése Károlyi Zsig-

újművészet 2012 04

Győrffy László

James Ensor kiállítása KOGART Ház, 2012. I. 16–II. 26.

S csak rémes árnyak bálja, mellyet

vasútján való magányos utazásában Ensornak számtalan

A véres ablakokon át

társa akad Gulácsy görcsös vízióitól Nolde és Grosz exp-

Ma itt disszonáns zene mellett

resszionizmusáig; szorongásában osztozott Spilliaert vagy a

Az utas kavarogni lát,

munkáit gyűjtő Kubin, de a belga szerzők identitászavara-

A sápadt ajtóból ma rémek

inak jegyében ne feledjük a lakásában maszkok és halálfejek

Folyója foly

közé visszavonult Michel de Ghelderode fájdalmas irodalmi

Örökké, s hova azok érnek,

csodáját. Ensor komisz és minden kötöttséget elvető attitűd-

Van kacagás – de nincs mosoly.

je előrevetítette a bad painting cinizmusát, olcsó festékekből

Edgar Allan Poe

kikevert brutális disszonanciája olyan kortárs festők művein is ott kísért, mint a portrét megcsúfoló George Condo, nem

A brüsszeli székhelyű KBC Bank gyűjteményéből válogatott

beszélve Dana Schutz vagy a nemzetközi karriert befutó len-

James Ensor kamarakiállításnak jót tett volna, ha megfelelő

gyel Jakub Julian Ziółkowski gorombaságairól.

promóció mellett ihletettebb kontextusban kerül bemutatásra, amely felfedi, hogy miért is fontos ma a művész James Ensor: Krisztus bevonulása Brüsszelbe 1898, rézkarc, 425×525 mm A belga KBC Bank gyűjteményéből

18 újművészet 2012 04

Ensor művészetének elemzői előszeretettel nyúlnak magánéletének anekdotikus elemeihez: az általa „kivételes

komor és társadalomkritikus

környezetként” mitizált családi miliő maga volt a freudi

antropológiájának megidézé-

Unheimlich – az otthonosság érzetét rendre megzavarta vala-

se. A képzőművészet szellem-

mi felkavaró idegenszerűség: a régiségbolt kacatjai közt rém-

Vitriolba mártva

maszkokban pózoló nagymama vagy az alkoholista apa és az agresszív anya marionett tánca. A Byron által angol városnak aposztrofált bipoláris Ostende sivár teleivel és kavalkádszerű nyaraival csak tovább roncsolta a flamand-angol származású Ensor törékeny önazonosságát: az Ostendei piac (1882) laza fénykezelése olyan ragacsos depresszióval párosul, mintha a festő módszeresen bemocskolná az impresszionizmus palettáját. Tudatos invenció híján a bizarr gyerekkor és a kedvező díszlet kevés lett volna az életmű radikalizálódásához, melynek stációit jelenleg inkább rézkarcain követhettük nyomon: a mindenféle autoritást nevetségessé tévő és horrorba züllesztő lapokat – különösen A Hét Főbűn sorozat (1904) tematikája miatt – nem nehéz elhelyezni Bosch és Brueghel fantasztikus tablói közt. Ám a goyai modernség jegyében Ensor maszkjai nem levehetőek többé, hanem egyszerre mutatják és fedik el a kétségbeesést: a külső és belső egymásba omlásában a persona hivalkodó ürességgé deformá-

James Ensor: Pierrot és a Csontváz 1905, olaj, vászon 48×58 cm A belga KBC Bank gyűjteményéből

lódik, hiszen „a maszk a káosz obskúrus megtestesülése”

Apokalipszisé, ahol minden csak a létezés paródiája – emberábrázolása egy minden ízében silány

(Georges Bataille). Ensor karneválja azért nyomasztó, mert

és gonosz, véglényszerű entitás lárvája, amely esetlenül míme-

ugyan feleleveníti a középkori hagyomány hivatalos kultú-

li a humán formajegyeket. Bosszúálló rézkarctűje a tökélete-

rának ellenszegülő nevetését, amelyet Bahtyin a „fennálló

sen izolált idegen pozíciójából támad, ám ne tévesszenek meg

rend hierarchiáját” megbontó „népi igazságfelfogásként”

senkit a magát maszkok tömegéből kiemelő művész önarc-

írt le, ám e nevetés egyetemessége, felszabadító ereje, fé-

képei: Ensor portréja is álca, hiszen (az őrá hasonlító) halott

lelem felett aratott győzelme bukásra ítéltetik. Az elidege-

apjának arcát viseli egy rosszul megrajzolt Rubens pózába me-

nedés megszűnése helyett totális entrópiával párosul, az

revedve, aki képtelen élvezni a hús nyújtotta örömöket, mert

összetartozás melege orrfacsaró masszává csomósodik,

kísértetekkel megszállt testében a csontváz jelenlétét érzi.

a megszegés groteszk öröméből pedig nem marad más, mint megsokszorozott, obszcén magány. A katedrális (1886) tömegjelenetén részeg démonok tüle-

A későn jött sikert bearanyozó turneri fény némileg ellágyította Ensor embergyűlöletének kontúrosságát, ám ragyogó pesszimizmusának helye van a pre- és posztapokaliptikus

kednek a gótikus székesegyház körül, melynek épülete csak

ezredforduló közérzetében. Az alacsony belmagasságú tér-

arra alkalmas, hogy tornyaira száradó alsóneműket tereges-

be szorított, plazmatévés vetítéssel kísért tárlat akár még a

senek: Isten üres házában dögvész terjeng, a szellem már

társadalmi klausztrofóbia érzetére is reflektálhatott volna,

rég eliszkolt – mintha a Na’Conxypani csőcselék özönlötte

de inkább művészettörténeti kuriózumnak láttatta Ensor

el volna e parányi képet, ahol „dilis és gyagyás felügyelők”

életművét, mintsem olyan eleven erőnek, amely egy kor-

(Dubuffet) alkotják a káoszt biztosító rendőrfalat. Hasonlóan

társ érzékenység kanonizációs támasza lehetne. A kiállítótér

összegző Ensor nagy vihart kavart, monumentális Krisztus

boxában helyet kapó múzeumpedagógiai program nem azzal

bevonulása Brüsszelbe című olajképének grafikai változata

tartotta volna ébren Ensor szellemét, ha a látogató gyerekek

(1898), melyen profán, graffiti-szerű feliratok és transzparen-

kiszínezik motívumait, hanem ha a felnőttek is felszabadul-

sek kísérik a megváltásra alkalmatlan főszereplőt egy artiku-

tan kijavíthatták volna az egész életükben rájuk kényszerített

lálatlanul hangos és szétesett felvonuláson. Természetesen

középszerű művek gőgös akadémizmusát, visszaadva őket a

Kriszus a kritikusok által megrugdosott, sértett művész, aki

romlás transzparenciájának: „a létezés talán csak azért olyan

rezignáltan vonszolja végig magát a képmutató emberiség,

fárasztó, mert húsz éven át vagy negyven éven át iszonyú

azaz a hülyék seregszemléjén – ám bármennyire is hízelgő a

erőfeszítések árán igyekszünk normálisak maradni, ahelyett,

mártírpóz romantikája, Ensor tekintete valójában e képeken

hogy egyszerűen csak saját magunk próbálnánk lenni, vagyis

kívül helyezkedik el. E mindent látó isteni szem az ateista al-

ocsmányak, kegyetlenek, lehetetlenek.”

kotó olvasatában a közönyös univerzum kiértékelő tekintete: „Aki túlságosan sokáig marad egy helyen, az előtt lassan az

Jegyzet:

igazi valójukban mutatkoznak meg a dolgok és az emberek,

azután rothadásnak indulnak és egyre büdösebbek lesznek.”1

Budapest, 300

Ensor állandó hallucinációja a transzcendencia nélküli nevető

Louis-Ferdinand Céline: Utazás az éjszaka mélyére, 1977, Magvető,

u.o. 446

újművészet 2012 04

Vass Norbert

Szöllősi Géza kiállítása NextArt Galéria, 2012. II. 24–III. 31.

„Kutyául kopott a karma,

ket egyengető, közvetítő elem lehet, egy olyan érában,

Na ki az, aki hinni akar ma?”

amelyet hidegen hagy a vallási érzület, a közvetítés sem

Quimby

transzfert jelent már, hanem szimpla streaming csupán. S

Az archaikus társadalmak embere arra törekedett, hogy le-

Szöllősi Géza: Skull and Bones 2/5

hetőleg a szent közelében éljen – írja Mircea Eliade A szent és a profán című munkájában. Az őskeresztények katakom-

2011, szublimációs print, 70×120 cm

ba-temetkezése, illetve a cintermek elrendezése ráadásul arra is rámutat, hogy az evilágin túli időt hasonló szándéknak rendelte alá az ó- és a középkor hívője. De hát a kódexek lapjain, a templomok falán és homlokzatán is men�nyei hierarchiába rendeződnek a jámborok, a vértanúk, a pásztorok és a kegyes adományozók. A szent felé törekvő igényt deszakralizált korunkban a megadó magatartás váltotta fel, s ez magával hozta a szentről való önkéntes lemondást. Nemcsak a megszentelt tér, de a szentre figyelés ideje, az álmokra, a misztikumra való felkészülés is odaveszett. Hiszen a nappalokból az éjszakába, a káprázat, az illúzió, adott esetben a transzcendens birodalmába átvezető alkonyzónában csend helyett mostanában a Twilight-saga zűrzavara zúdul felénk. És éppen az új istenségek ránk tukmált, kényszeres jelenléte gátolja meg, hogy szentről egyáltalán tudomást szerezhessünk. A profán ember számára a tér homogén és az idő is semleges – térhetünk vissza még egy gondolatra Eliadé hoz2. Világa nem szakad minőségileg különböző részekre. Egy jól végzett munkanap után korty rozéval nyeli le aktuális tragédia-adagját, s megszokott hajlékából ki sem mozdulva indul esti manga-pornó-horror túrájára, hogy a portyát időnként privát üzenetváltásokkal, banki átutalásokkal, esetleg telefonhívásokkal szakítsa félbe. Napjaink képfolyama képtelen a Rettentő, a Félelmes megmutatására, így hát a mysterium tremendum evilági formátumra konvertált kvázi-rettenetét, a szilikon-sanctus szerverláncokon megosztott kollektív félelmét igyekszik újra meg újra színre vinni. Ám a földöntúli éppen azzal veszik el, hogy monitorunkon afféle tremendum lightként megmutatkozik, a transzcendencia-deficit pedig csak méltóságától és hatalmasságától megszabadított „tizenöt perc rettenetet” hoz életünkbe. Az isteni többé már nem teljesen más. Tuningolt hype, kiposztolt státusz csak. S míg Eliade szerint az egyetemes istenhit kultúrák közti különbségeFotók: Szöllősi Géza

20 újművészet 2012 04

ha ez így van, akkor Szöllősi Géza Új istenségeinek korában már odalett minden, s pszeudó a remény is.

Vitriolba mártva

„Nincsenek többé vallások, tradíciók és szabályok. Csak a globális, ateista pop-kultúra maradt.”3 – fogalmaz honlapján Szöllősi. Ha pedig így áll a helyzet – egyszerre ironikus és roppant komoly gesztust gyakorolva –, a művész hát ennek a kornak készít kegytárgyakat. A NextArt Galériában látható tárlatán tibeti tankák ikonográfiáját keveri B-filmek posztereinek trash-esztétikájával. Heraldikai jelvényeket alkot szado-mazo kellékekből, harsány, zsúfolt tablókat játszat rá finom anyagú műselyemre. Bosch pokolképeit, Verne csodás-bizarr szerkentyűit fordítja egyszerre a cartoon-kultúra vicces-giccses és a világháborús propagandaplakátok uszító-heroikus nyelvére. Pinup girlök, matrózok és pilóták, szemek, mellbimbók és bogarak, kultusztárgyak, körök és kristályformák ismétlődnek Szöllősi imaszőnyegein, s komplett világértelmezésekként, végtelen mantrákként tekeregnek a képmezőben. A kiemelt helyen látható Pinay Cercle című munkán Matisse, Magritte, illetve Warhol egy-egy emblematikus képe is felvillan, mindez az androidnők cyberpunk esztétikumával, illetve Szöllősi korábbi munkáinak felidézésével afféle prelűdként vonultatja fel a kiállított munkák ihlető erővonalait. Az égi harmóniát az Új istenségek szép új világaiban diktatúra-rendtartások váltják: Kim (Dzsongil) angyalai, valamint Hugo (Chavez) és barátai is elképzelt, rejtélyes rendbe szerveződnek, akárcsak Josip (Visszarionovics Sztálin) libidója. A valódi istenit elhomályosító új Édenkertet kerubok helyett kitömött állatfejek őrzik. Szöllősi személyes rémálom-kompozícióin, képregényhős-politikusSzöllősi Géza: Skull and bones 1/5, Pinay Cercle,

terrorista rablánc-dicsőségfalain meztelen plasztiknők kelletik magukat, minibe és latexbe öltöznek az apácák, a rohamosztagosok meg műmellet viselnek páncélju-

2011, szublimációs print, 70×120 cm

kon. A tankok, fegyverek, rovarok nyugtalanító jelenléte

ja printjein. Ötletesen önti meditációra, elmélyülésre ösztönző formába a provokatív tartalmakat, s ezzel

sormintaszerű ornamentikává szelídül ugyan, ám azért

voltaképpen arról gondolkodtat szellemesen: mi az az

még így is fenyegető marad. Az izgalmas képrejtvények

új Olümposz – vagy éppen Babilon –, ami a halandók és

vibráló neon jelszavakkal hívogató flipperfelületekre ha-

az istenségek közé emeltetett, s ami miatt számunkra a

sonlítanak, amelyeket oda-vissza ütődő acélgolyókként

szent voltaképpen megszűnt létezni? A titkos társaságok,

jár be cikázó tekintetünk. Ez a csapódó-csapongó mozgás

összeesküvés-elméletek emlegetése felveti ugyan egy-

pedig meglátásom szerint a linkről linkre botorkáló, hír-

fajta hermetikus tudás létezését, ám ezek is csak szóbe-

morzsákból értelmezni próbáló mindennapi internetező

szédek, az abszolútumot takaró, így ugyancsak félrevivő

egy random böngésző tripjét is szimulálhatja. A fragmen-

tanok. Hiába tervez újra a GPS, és hiába köp ki másod-

tumokban (félre)ismert virtuális világ valódi hálózattá

percek töredéke alatt több százezer találatot a kereső,

szervezésének elkeseredett és szükségszerűen sikertelen

kicsusszant alólunk a szilárd talaj. Most akkor mi lesz

kísérletét. Hogy is vágyhatna spirituális töltődést az, aki-

velünk? Elvesztünk? Tényleg? Egyáltalán kinek tehetünk

nek monitorján háborúk torkolattüze folyik egybe ünne-

fel efféle nyugtalanító kérdéseket?

pélyek görögtüzével, és észre sem veszi már, mikor vált a kép Molotov-koktélokról koktélruhákra? Szöllősi tehát az átlag netező virtuális kódfejtő kalan-

Jegyzet: Mircea Eliade: A szent és a profán, Európa Könyvkiadó, Budapest, 2009, 8

dozásai során ismétlődő motívumokat, a digitális zene

Mircea Eliade: u. o. 16

loopjaihoz hasonlóan visszatérő szekvenciákat szublimál-

http://szollosi.eu/ – utolsó letöltés: 2012. március 14.

újművészet 2012 04

Hemrik László

Nyári István kiállítása Virág Judit Kortárs Galéria, 2012. III. 7–31.

Ember legyen a talpán, aki szabatos leírását kívánja adni egy Nyári-képnek. A szituációk, az emberi pozíciók, a képi törté-

Nyári István: Szüleim menyegzője tíz évvel válásuk előtt 2005, akril, vászon, 200×300 cm

nések még csak-csak leképezhetők, de a környezet, a figu-

Nyári az élet legfőbb „attrakcióit” veszi célba a festményein. Születés, halál, misztérium, hit,

rákat körülvevő tér, a kisebb-nagyobb tárgyak sokasága, a

idő, test, szexualitás … mind-mind ott vannak a képeken, és

fényeffektek már nehezen. De nyugtassuk meg magunkat,

még csak nem is értünk a felsorolás végére. Hogy nagysza-

csak teoretikus szinten kerülhet sor egy Nyári-kép, kivált

bású tematikai rendszere hatékonyan működhessen, uni-

egy kiállítás totális befogadására. Ez a kérdés azért vetődik fel

verzális formanyelvi eszközökhöz nyúl: az egyik a fotó- vagy

Nyári munkáit nézve – természetesen minden kép esetében

hiperrealizmus, míg a másik az álművészet. Nem vitás, Nyá-

fontos megfigyelési szempont (lehet) a képi látvány viszonya

ri elképesztő lezserséggel, sőt vakmerőséggel bánik a giccsel.

a horror vakuihoz –, mert a képeken látható objektumok, tár-

A tűzzel játszik, és ebben játékban lelkes társra talál a dolgo-

gyak, effektek mindegyike a művész személyes döntése követ-

kat egyszerre dekonstruáló és újragondoló posztmodernben.

keztében, saját keze nyomán került a fényképezőgép lencséje

Úgy kell Nyárinak építkeznie ezekből a csillogó, felszínes,

elé épített színpadra – a festést megelőzően. Jelentőségük vi-

sokszor közhelyes fragmentumokból, hogy lehetőleg megva-

tathatatlannak tetszik hát, de mint látjuk, paradox módon, a

lósuljon a magas művészetre jellemző, Nicolai Hartmann-i

művészi erőfeszítés egy fokon túl már önmagát gyengíti.

értelemadás. Ez az estek többségében, a véleményem sze-

Nyári István kiállítása kapcsán arra kérdésre keressük a választ, miféle valóság(ok) artikulálódik(nak) a képeken az optikai elemek nehezen kezelhető, barokkos bősége által?

22 újművészet 2012 04

rint, megvalósul. Nyári István egy képregényhez hasonlítja életművét, amelyben a festmények lesznek a képkockák. Minden

Vitriolba mártva

great succes!), vagy egy dögcédula, mint az a Nem kínai vagyok, hanem taiwani című képén látható. Ez utóbbi a legkésőbb készült portré, de azért lesz igazán érdekes, mert igazolja, Nyári nem tűri el sokáig a zajtalan, minimál, Chuck Close-os felületeket, mint amilyeneket a portrék többségén háttérként alkalmazott. A képen látható taiwani nő mögött Taipei tűnik föl a Taipei 101 hatalmas tornyával. Nyári igazi terepe a csendélet, a meghökkentő életkép, a bizarr helyzetgyakorlat. A galéria alsó szintjén jó néhány példát találni mindegyikre, köztük a jól ismert fekete-fehér képei közül hármat, amelyek a misztérium, a parajelenségek, a sci-fi gondolatkörében mozognak. De a zsúfolt kiállítótérben az is karakteresen artikulálódik, hogy ebben az élet utáni hajszában, amely során jobbára csak a felszínt kapargatjuk, helyes Nyári István: Hattyúdal 2004-2007, akril, vászon, 150×150 cm

kis bábukká válunk, vagy hekép hozzátesz egy árnyalatot ahhoz a

lyes kis bábukként viselkedünk: sikeresen osztjuk meg

képi/művészi állításhoz, hogy a világ

életünket a ránk tolt szimulákrumokkal. Nyári számtalan

soha nem látott mértékben vált birto-

variációját adja ennek a világadottságnak, de a legpompá-

kolható a (posztmodern) ember számára, és ezzel együtt,

sabb közöttük a Baleset című kép, amelyen egy kabrió üt-

ennek következményeként, a fentebb felsorolásra került

közik össze a Barbie-dzsungellel. A kocsiban ülő alakok a

legfőbb javak olcsó fogyasztási termékké avanzsáltak. Ta-

néző felé tekintenek, s biztatóan mosolyognak. Az egyen-

lán így már jobban érthető, miért lesznek fontos inspirá-

ruhás sofőr egy élethűen, hiperrealista módon megfestett

ciós forrássá Nyári számára az elemi ösztönök, érzelmek

bábu, míg a másik, egy hasonló modorban ábrázolt nem

másfélórás vámszedői, a valódi művészet farvízén hajózó

élő, hiszen festett, valódi nőalak.

horror- és pornófilmek. A kiállítás mindkettőre hozott pél-

S végül a kiállítás kiemelkedő darabjáról, a Hattyúdal című

dát, még ha talán a horror valamivel jobban reprezentált.

alkotásról tennék említést, amely annak ellenére, hogy az át-

Hogy csak egyet emeljünk közülük, gyorsan, mielőtt a te-

lagosnál kisebb méretű, így kisebb térben kevesebb elemmel

xasi láncfűrészes keresztül nem hasítja a vásznat: a Szüle-

játszhatott a művész, egészen elképesztő esszenciáját adja

im menyegzője tíz évvel a válásuk előtt.

a Nagy Nyári Képregénynek. Talán nem véletlenül dolgozott

A galéria középső termében kaptak helyet az elmúlt há-

rajta a művész három évig (2004–2007). A bonyolult fény- és

rom évben készült portrék. Olyan mellképeket fest, amelye-

színjátékkal a kozmoszig tágított, a giccs-fragmentumokkal

ken minden esetben tartozik egy figyelemreméltó, „beszé-

tagolt posztmodern csendélet egyszerre láttatja Nyári mű-

lő” tárgy is az alakokhoz. Egy különleges, emelvényen álló

vészetének formai és tartalmi minőségeit. A Hattyúdal a to-

embereket ábrázoló gyűrű (Ring of Lord Benjamin), fogak

tális Nyári-metakép. De figyelem, nem váltja ki a többi mű-

közé vett bőrösszevarró tű (Hurray, her self-autopsay was a

vet, a többit is meg kell nézni. Unatkozni senki nem fog! újművészet 2012 04

Lóska Lajos

Ujházi Péter retrospektív kiállítása Vaszary Képtár, Kaposvár, 2012. I. 20–III. 11.

Ujházi Péter Hányattatunk című gyűjteményes tárlatát te-

évek második fele a magyar festészet megújulásának az

kinthettük meg idén, télutón, Kaposváron a múlt eszten-

időszaka, az új szemléletű stúdiós kiállításoké, illetve a hi-

dőben új helyre költözött Vaszary Képtárban. Bevallom,

vatalos posztimpresszionista festészet ellenében jelentke-

én némi nosztalgiával gondolok vissza a régi helyszínre, a

ző szürnaturalista és a pop art irányzatoké. Ujházi azon-

hajdanvolt vármegyeháza magas báltermére, ugyanis az új

ban nem csatlakozott sem az akkor hivatalosnak tekintett

helyszín, a volt kulturális központ bár hatalmas alapterü-

posztnagybányai festőkhöz, sem a neoavantgárd fiatalok-

letű (350 m2) és mobil, áthelyezhető falakkal rendelkezik,

hoz. Egy igen rövid útkereső, színes és expresszív periódus

igencsak alacsony belmagasságú. De ne legyünk maxima-

után gyorsan kialakította egyéni, a gyermek- és barlangraj-

listák ebben a kultúrát igencsak mostohagyerekként keze-

zok, falfirkák ihlette, sokalakos, epikus stílusát.

lő pénzszegény világban! Lakonikusan azt mondom tehát, örüljünk annak, ami van, különösen miután egy alaposan válogatott (50 festményt, akvarellt és rajzot, 26 dobozt, 24

A festmények Ujházi figurális, látványból kiinduló képei inkább grafikai

kollázst és 2 vasszobrot magában foglaló), nívós életmű-ki-

jellegűek, mintsem festőiek, ugyanis nem foltokra, színát-

állítást láthattunk a mozgatható falak között.

menetekre, hanem elsősorban vonalakra, körvonalakra épül-

Ujházi Péter 1966-ban fejezte be a Képzőművészeti Főis-

nek. Témáit a közvetlen környezetéből, a vidéki élet apró el-

kolát Bernáth Aurél növendékeként. Mindezt azért írtam

lesett pillanataiból meríti. Megfesti a tájat, önmagát bicikli-

csak le, mert a válogatás a 70-es évek elején készült mű-

vel, a kerteket, az embereket, az italboltot. Az időszak egyik

vekkel kezd ugyan, de a tiszteletet parancsoló, közel 400

kulcsművének tekinthető a Falusi kocsma (1973), melynek vi-

oldalas katalógus első kötetének kezdő műve egy szürkés-

dám, piros, zöld, kék, narancs, okker színekben pompázó,

kék (Bernáth-kék) tónusú kép (Duna, 1964). E rövid inter-

iszogató, üldögélő, pultnak támaszkodó, biliárdozó figurái

Ujházi Péter: A festő és vasutak 1991, akril, farost, 60×80 cm Várfok Galéria gyűjteménye

mezzótól eltekintve a tanítvány-

Hrabal írásainak mágikus realista hangulatát idézik: könnye-

ra nem nagyon hatott mestere.

den hajladoznak, keringenek, lebegnek a kocsma zsúfolt, na-

Különben is, ez az időszak, a 60-as

rancsszínű terében. A való világ egy pillanatát írta át játékosan, szinte mesébe illően a festő. A 80-as évek elejétől azután kompozíciói kivilágosodnak, a felületek sárgás tónusúak és falszerűek lesznek. Az ilyen típusú munkákon közvetlenül is utal a Párizsban látott falfirkákra. Már ezzel a technikával (porfesték, plextol) készültek a kollekcióban sajnos nem szereplő, történelmi eseményeket is feldolgozó csataképek, viszont ugyancsak falfelületre és az abba karcolt falfirkákra emlékeztet a Határvidék (1983). A három részre tagolt képtér felső részén őrbódékkal megerősített, lámpákkal felszerelt drótkerítés (a vasfüggöny) fut végig cikk-cakkban, az előtérben különböző groteszk figurák mo-

24 újművészet 2012 04

Torzonborz

Ujházi Péter: Határvidék 1983, porfesték, plextol, farost, 60×80 cm Magyar Nemzeti Galéria

zognak, jönnek-mennek, minden bi-

Ez a varázsszőnyeg maga a világ, hiszen nemcsak a lakások

zonnyal az osztrák-magyar határvidé-

kapcsolódnak egymáshoz, hanem az emberek, az életek is

ken, ahol hajdanában a kommunizmus

(Világszőnyeg – részlet, 1986; Szőnyeg, 2010).

találkozott a kapitalizmussal. Ujházi természetesen nemcsak a vidéket, hanem a várost

Színes meseszőnyeggé áll össze a látogató előtt a kiállítás többi festménye is, melyeken rendületlenül nyüzsög-

is bemutatja, ábrázolja. A fekete alapú munkák sorába tar-

nek, lebegnek, szorgoskodnak és pihennek a gyerekraj-

tozik a Városi este (1986), melynek két szélén emeletes há-

zok báját is megidéző, ismerős pálcikafigurák. A számta-

zakat látunk, egymásra rakott nyitott téglalapokat, lakáso-

lan téma közül talán érdemes és fontos kiemelnem még

kat, ahol zajlik az élet. A jobb oldali soron, a földszinten az

egyet, mégpedig a festőábrázolásokat. Ezek az életmű-

asztalnál boroznak, felettük szerelmeskednek, a következő

ben szinte mindig jelen lévő, ám különböző gyakoriság-

szinten tévét néznek. Velük szemben, az utca másik olda-

gal fel-felbukkanó ideálportrék. A piktorábrázolások – ha

lán lévő helyiségekben is tesznek-vesznek a munkából este

az önarcképeket is annak tekintjük – már a művész pályá-

hazatérő lakók. Ugyanezt a témát, az emberek privát életét

ja elején feltűnnek, majd a 80-as évektől szinte megsok-

nappali fényben is megfestette a művész, csak még szürre-

szorozódnak. Az 1987-ben készült Régi magyar festőművész

álisabban, mint az esti, fekete változatán. Ez utóbbi tetején

címűn a homokszín háttér előtt fekete ruhás, vörös kon-

ugyanis fejjel lefelé lóg a Szabadság szobor, az oldalukon

túros négykezű alak gesztikulál, vizionál, karját, mintegy

nyitott, „üvegfalú” lakásokban pedig emberek szorgoskod-

elhárítva a gonoszt, a feje fölé emeli, a másik két (pót)ke-

nak (Világos város, 1987). Sőt hasonló elvet követ a téglalap-

zében viszont ecseteket, illetve tőrt szorongat. A hatal-

ok közé zárt, tevékenykedő pálcafigurák sorát megörökítő

mas méretű expresszív figura mellett piciny ház szerény-

Életszőnyeg részlet (1988) is. A szőnyegképek jellemző sajá-

kedik a tetején magyar zászlóval. A négy esztendővel ké-

tossága, hogy egyszerre felülnézetből és oldalnézetből tárja

sőbb született Festő és vasutakon (1991) már tájba helyezi

elénk a dekoratív mintákká, óriásszőnyeggé terebélyesedő,

a hősét, aki úgy magasodik a terepet behálózó sínek fölé,

egymáshoz kapcsolt nyitott falú cellácskákat a készítőjük.

mint a játékvasutak között álló felnőtt. A kezében palettát újművészet 2012 04

emberke szorgoskodik, építi, formázza sárból a hatalmas ülő monstrumot. A kiállításon sorjázó festmények mindegyikét szinte lehetetlen bemutatni, befejezésül szólnom kell azonban a hatalmas méretű Loholásról (2010), melyet első alkalommal Székesfehérváron a Szent István Király Múzeum kiállításán tekinthettünk meg két esztendővel ezelőtt. E tiszteletet parancsoló méretű mű előzménye egy 1975-ben készült tusrajz. Az alacsony ég alatt tintakék tenger látható vitorlásokkal, a vászon több mint háromnegyed részét kitöltő sziklás, füves parton kordonnal kijelölt úton furcsán öltözött emberek sokasága – némelyikük fején állatmaszk, másokén bohócsapka és huszárcsákó – szalad, tülekedik, vonul. Ha a figurák humoros karakterén túltekintünk és a mű szimbolikus jelentését keressük, rájövünk, hogy életút-ábrázolásról van szó, életutakról, melyet mindnyájan végigjárunk a bölcsőtől a koporsóig, vidáman vagy szomorúan, gazdagon vagy szegényen. A dobozok A művészdobozoknak – a külön-

Ujházi Péter: Emeletes ház 1983, asszamblázs fadobozban, 81×60×20 cm Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár

böző variánsoktól, például a light szorongat, melyről színes festék-

boxoktól eltekintve – két típusát ismerjük. Az egyik az úgy-

pöttyök hullnak a földre, és a hóna

nevezett kukucskáló doboz, a másik, a népszerűbb fajta,

alatt tartott képek sora úgy fut ki

egy, az elején nyitott vagy üveggel lezárt szekrényke, me-

egy alagútból, mint a vasúti kocsi-

lyet hétköznapi, gyakran talált tárgyakkal rendez be az al-

kat húzó vonat. A Festőnő (1991) kubisztikus figurája ellen-

kotó. Nálunk az 1970-es évektől jelentek meg nagyobb

ben úgy lógatja kezében palettáját, mintha retikül volna.

számban, és Bálint Endre vagy El Kazovszkij mellett olyan,

Egy másik sárga tónusú munkán a firkaszerű fák között a

dobozokat napjainkban is rendszeresen készítő művészek-

széken ülő művész éppen a földre helyezett vászna után

hez köthetők, mint Prutkay Péter, Zoltán Sándor és minde-

nyúl (Festő a szabadban, 1996).

nekelőtt Ujházi Péter.

Ujházi komponálásmódjára jellemző – akárcsak a gyerek-

Ujházi korai dobozai kis mélységű plasztikus képek, tér-

rajzokéra – a szubjektív perspektíva. Ennek egyik sajátossá-

be forgatott kollázsok, a később született társaik már hang-

ga, hogy mindig a legfontosabb figura a legnagyobb, akár-

súlyozottabban háromdimenziósak, és mini színpadra, do-

csak az egyiptomi falfestményeken. Jó példa erre a Casano-

bozra emlékeztetnek. A korai asszamblázsok szép példája a

va becsukja az ablakot (1992), melyen a képtér teljes magas-

Velence tavi doboz (1975). A zöldes koloritú mű tájképre em-

ságát kitöltő kalandor egy fekete fal előtt áll és éppen az ab-

lékeztet, melynek mélységét csak az egymásra rétegzett,

lakot hajtja be, míg a szembeni világos felületen egy női ár-

megfestett, körberajzolt lemezdarabok adják. Jól doku-

nyékalak sejlik fel. A Csiga (1988) című munkán csatornát át-

mentálja a változást, a tér fokozott kiterjesztését az Emele-

lépő óriás látható, aki a hátán viszi a házát, akár a hátizsá-

tes ház (1983), ahol tetejére rakott, oldalukon nyitott szobá-

kot, s közben a csigaházban két férfi üldögél, iszogat egy

kat látunk, melyekbe lépcsőn és létrán lehet feljutni. A mű

aszal mellett. A Gólem (1989) című vásznon sok apró, pici

lényegét az egymás tetejére állított, kamraszerű, kacatok-

26 újművészet 2012 04

Torzonborz

kal telezsúfolt dobozkák tömege adja, tehát a fentebb leírt,

Technikailag a dobozokhoz ha-

nyitott falú házakat bemutató festmények három dimenzi-

sonlóan születnek a régi fényképek-

óban ábrázolt változatának tekinthető. Hozzá kell tennem,

ből, levelekből, újságokból összeál-

hogy Ujházi nemcsak szóló dobozokat, hanem sorozatokat

lított kollázsok, melyekbe gyakran

Ujházi Péter: Jöhet bármi 2002, kollázs, fotó, dörzspapír, 41×46 cm Hunya-gyűjtemény

Ujházi Péter: Falusi kocsma 1973, akril, porfesték, plextol, farost, 122×228 cm Magántulajdon

is készít. Ezek ismétlődő motívumaikkal,

belefest, belerajzol a művész. A Jöhet bármi (2002) című

illetve feliratukkal kapcsolódnak egymás-

smirglikollázs érdekessége, hogy konkrét politikai utaláso-

hoz (Hányattatunk – itt a tél, 2003; Há-

kat tartalmaz. Jelentőségét az is fokozza, hogy az életmű-

nyattatunk – itt az éj, 2003 stb.).

vön belül kevés az ilyen típusú. Középpontja egy üzemlátogatást ábrázoló fotó, melyen fehér köpenyes elvtársak, élükön Kádár Jánossal, a köpenyükön piros szívvel néznek egy mérlegre állított, csodálkozó tyúkot. A kompozíciót sárga dörzspapírfecnik borítják. A bemutatott kollekció nagy erénye, hogy feltárja a közönség előtt az eddigi életpálya kevéssé ismert, sőt rejtett értékeit, köszönhetően annak, hogy a múzeumok mellett számos magángyűjtő is kölcsönözte a gyűjteményében őrzött Ujházi-alkotásokat a kiállításra. Befejezésül szólnom kell a Nagy T. Katalin által szerkesztett, az életművet példás alapossággal feldolgozó, kétkötetes katalógusról is, melyet a közeljövőben még egy harmadik, a művész munkásságát méltató írásokat tartalmazó kötet is követ. Az opus szinte a teljes életművet dokumentálja, a festmények, rajzok, dobozok, kollázsok mellett megtalálhatók benne többek között a kerámiák és a művészkönyvek is. Nagy erénye továbbá, hogy az egyes képaláírások nemcsak a műtárgyak paramétereit, címét, méretét, technikáját és készülésük idejét tartalmazzák, hanem a róluk szóló irodalmat és provenienciát is. újművészet 2012 04

Nagy T. Katalin

Pika Nagy Árpád kiállítása MaMű Galéria, 2012. II. 17–III. 9.

Az életünk során megtapasztalt érzeteket képzeletünk

denekelőtt a perspektívát. Talán ez az oka annak, hogy

őrzi, s az akaratlan vagy akaratlagosan előhívott képze-

a VR alkalmazási területei között nincs ott a festészet.

teink emlékképekké válva életünk végéig jelen vannak.

Míg a valóság és a VR viszonya egyre összetettebb és át-

Az új élmények befogadását a már átélt tapasztalások

láthatatlanabb, a festészet igyekszik megtartani állásait

alapozzák meg. A látott és képzelt dolgok együtthatásá-

és a felszínen maradni.

ra képzetek és érzéki érzetek jönnek létre. A nagy iram-

Pika Nagy Árpád legújabb képei a fent vázolt kérdés-

ban fejlődő technika olyan mesterséges világokat te-

körről elmélkednek. Valóságos és virtuális világok ele-

remt, ahol az érzéki konkrét látvány és élmény háttérbe

mei keverednek nagyméretű festményein. Képeinek vis�-

szorul, hogy átadja a helyét egy virtuális világnak. A Ma-

szatérő szereplője a révületbe vagy álomba (a kettő

gyar Virtuális Enciklopédia szerint „virtuálisnak nevez-

ugyanaz) merülő figura, Odilon Redon alvó alakjainak

hetünk minden mesterségesen előállított illúziót, amely

utóda, akit tekinthetünk metaforikus önképnek is anél-

képes a természetes érzékszervi benyomások által kel-

kül, hogy a festő arcvonásait hordozná. A művész, el-

tett valós élmények helyettesítésére”. Ez a definíció igen

mondása szerint, felébredve gyakran leskicceli az álom-

hasonlatos az álom mibenlétét meghatározó leírások-

ban látott képeket, s előfordul, hogy egy-egy művében e

hoz, hiszen az álom is egy virtuális valóság, s csupán

vázlatok valamelyikéből indul ki.

felébredve szembesülünk képzeletbeliségével.

Legújabb képein emberi vagy állati lények, töredékesen

A VR (Virtual Reality) őse és eredete maga a festészet.

vagy teljességben egy világmagyarázó koordinátarend-

A festészet törekedett először a

szer elemeiként szolgálnak, mely rendszer működését

szem becsapására – s erre szá-

szerkezeti ábrák, diagramok segítik. Egy szerkezeti ábra,

mos eszközt latba vetett, min-

egy perspektivikusan megrajzolt térelem, egy irányjelző

Pika Nagy Árpád: Rögeszme

Fotók: Bakos Zoltán

2012, olaj, vászon, 210×100 cm

28 újművészet 2012 04

Torzonborz

pintás kap. A tapintás az egyetlen érzékelés, melyben – ahogy Merleau-Ponty erre rámutat – a tapintó és a tapintott egyidőben részese az érzékelésnek. A tapintás fontosságát fejezi ki egy nyelvi példa is; ha valami hatással van az érzéseinkre, azt mondjuk, „megérintett”. Pika képén a tapintás e szokatlan reprezentációja, közvetett módon, felidézi az arisztotelészi öt érzékből a hiányzó kettőt: a szaglást és az ízlelést is. A szaglásra a test illatát beszippantó orr, az ízlelésre a mellbimbókat tartó nyitott száj utal. Csak megjegyzem, hogy a VR világa elsősorban a látásra és a hallásra épül, a tapintás, a szaglás és az ízlelés tekintetében nagy a lemaradás. A Rögeszme erotikus motívuma a VR leggyengébb pontnyíl egyszerre prepiktorális (festészet előtti) és apiktorális (festészetellenes) motívum. E motívumok eltávolítják a

Pika Nagy Árpád: Marsallbot 2012, olaj, vászon, 160×160 cm

kép nézőjét, nem engedik belépni a festmény terébe, így

jára mutat rá. Egy másik festményen (Marsallbot, 2012) árnykép fújta buborékból bábuszerű (leginkább

nem lehet a narráció részese, mert

Louise Bourgeois varrott szobraira emlékeztető), nem-

hiszen nincs is történet. A diagramok

telen figura emelkedik ki. Mivel a művészettörténész

bizonyítják, hogy mindez illúzió és

mindenre történetileg tekint, s mindennek igyekszik je-

leképzés. A diagram nem utal sem-

lentést tulajdonítani, nem tudom megállni, hogy ne je-

mire, nem jelent valami mást, nem

gyezzem meg, a buborék szintén igen népszerű vanitas-

szimbolizál, csupán láthatóvá tesz

szimbólum volt valaha. S ha ehhez még társítjuk a mar-

láthatatlan erőtereket. Mégis festői

sallbotot, a hatalom jelképét, akkor biztosak lehetünk a

motívumként funkcionál és visszahat

festő moralizáló szándéka felől.

a hagyományos festői motívumokra,

Míg Pika Nagy Árpád 90-es évekbeli képeit groteszk, iro-

vizuális kódokká változtatva azokat.

nikus hangvétel, analizáló komponálás jellemezte, addig

Miután a Rögeszme (2012) című

legújabb művein az irónia finom humorrá szelídült, a

kép, melyen egy női mellbimbót aj-

groteszk látásmód helyét átvette egy melankolikusabb,

kával érintő férfifej jelenik meg, a

líraibb beállítódás, képelemző, filozofikus attitűdje pedig

barokk csendéletfestészet egyik nép-

nemcsak megmaradt, hanem felerősödött. Míg koráb-

szerű témáját, az öt érzék ábrázo-

bi képei kapcsán a műkritika Francis Bacon hatását emel-

lását idézte fel bennem, nem tud-

te ki, mostani művei láttán inkább olyan kortárs magyar

tam szabadulni a gondolattól, hogy

művészeket említhetünk rokon szellemű alkotókként,

ennek mentén értelmezzem a fest-

mint Bukta Imre vagy Palkó Tibor. Ami közös bennük, az

ményt. A diagramszerű rajzolatok

az ember érzelmi-gondolati struktúrájának feltárására

a szemet és a fület kötik össze, rá-

vállalkozó törekvés, a képi elemek analízise nyomán fel-

irányítva figyelmünket e két érzék-

ismert összefüggések leképzése, vágy a képfelület rende-

re. A képen fő hangsúlyt mégis a ta-

zettségének elérésére. újművészet 2012 04

Lakics Nóra

Csató József kiállítása Klauzál13 Galéria, 2012. III. 9–IV. 9.

„Nagyfokú naivitás tehát az etnológiát a vadak között vagy vala-

zös élni akarás, mely összeköt engem veled, téged velem és

hol a harmadik világban keresni: itt van, mindenütt, a metropo-

titeket és őket; azaz mindannyiunkat.

liszokban, a fehérek között (…)” Jean Baudrillard: A szimulákrum elsőbbsége

Csató József képein remek összhangot alkot egymással az ősi és a modern, az egyén és a társadalom. Ezek az alapvető motívumok, amelyek folyamatosan mozgásban vannak, s végső

A tábortűz finom melege helyett nekünk már radiátorunk

soron a „gépezet” hajtóerejét szolgáltatják. A festmények for-

van, az autók dudálása, dübörgése már rég elnyomta a do-

mavilága a törzsi művészet erőteljes hatását bizonyítja, azon-

bok ütemes lüktetését, a rádió és a tv agyonjátszott zené-

ban nemcsak a megjelenítésmód idézi ezt a világot, hanem sok

itől már nem hallunk madárcsicsergést, s a levelek zörgé-

esetben maguk az ábrázoltak is: a sötét bőrű, törzsben élő em-

se, a fű susogása is elhalkulni látszik. S mégis, van még aki

ber alakjai (Rúzsos; Megette). A művész egyes képein olyan tulaj-

úgy gondolja, hogy ezek az ősi elemek benne rejlenek a hét-

donsággal ruházza fel alakjait, amelyek a modern ember saját-

köznapokban? A nagyváros előidézte zajban, porban, zsú-

jai, s ezzel parodizálja a tömegkultúrát, tükröt tart elénk. Ezen a

foltságban… S egyszer csak CSEND! Mi ez az ütemes, isme-

ponton meg kell említenünk, hogy a távoli kultúrák felfedezése,

rősnek tetsző ritmus, ez a misztikus kántálás? Ez a ben-

formaviláguk beemelése az európai művészetbe már az avant-

Csató József: Rúzsos 2011, olaj, vászon, 90×65 cm

nünk rejlő életenergia hangja, mely ősidők-

gárd irányzatokban tetten érhető. Picasso, Van Gogh, Matisse

től kezdve rendületlenül hajt bennünket az

és még sokan mások merítettek a civilizálatlan törzsek művé-

ismeretlen felé. Ez a mindegyikünkben kö-

szetéből. Carl Einstein részletesen foglalkozott ezzel a tárgykörrel Negerplastik című munkájában. C. Einstein egy olyan történelem gondolatából indult ki, melyet jelen és múlt, modern és primitív összjátéka alakít.* Remek példái ennek az elméletnek Csató képei, hiszen ezen fogalmak olyan egyedülálló szintézist alkotnak a műveken, mellyel egyszerre több szinten képesek a Csató József: Hirtelen 2009, olaj, vászon, 100×100 cm

30 újművészet 2012 04

szubjektummal való kommunikációra. Egyfajta rétegzettség jellemzi így alkotásait, melyek örökös ellenmondásokat olvasztanak magukba.

Torzonborz

ken. A hagyma és a banán „egy tőről fakadása” rendkívül frappáns megjelenítse egyfajta identitás-keresésnek, illetve -zavarnak. Az egyén és a tömeg kapcsolata: azaz miként képes a szubjektum céljait, akaratát megfogalmazni és véghezvinni a társadalmi keretek(en), elvárások(on) belül, vagy ellen? Mennyire lehetséges kitörni a sztereotípiák világából? Az Egyen és a Szép lány című alkotások leginkább a nőket érintő előítéleteket fogalmazzák meg nagyon egyedi hangvételben. A megcsonkított női alakoknak csak a törzse került a vászonra, ami ismét a személytelenségre, felszínességre enged következtetni, s arra az általános nézőpontra, ami a nőket övezi. Egész és rész viszonya amúgy is visszatérő témája a műveknek: a lemetszett testrészek, a képből kilógó részletek szinte mindegyik mű központi szervezőelemei. Ezt a művekben fellelhető, teljesség nélküli világot azonban ellensúlyozza a tárlat egészének felépítése, ugyanis mindegyik alkotásnak fellelhetjük párját, ha tetszik az ellentétét (Feszült – Hangolódó). Gyakran

megfeledkezünk

róla,

hogy az éremnek két oldala van, Csató József: Megette 2010, olaj, vászon, 62×47 cm

hogy világos és sötét egymás terméEzeken kívül egy másik kulcsmotívum a

szetes kiegészítői. Az élőlények, a tárgyak árnyékkal kiegé-

maszk, az álarc, amely szintén a törzsi kul-

szülve válnak plasztikussá, létezővé. Csató képei magukban

túra sajátja. Fontos tulajdonságai a masz-

hordozzák a vadságot, ugyanakkor a higgadtságot is: míg a

koknak, hogy embertelenek, személytelenek, így tudnak

képek háttere sematikus, az ábrázolt megjelenítése heves,

csak istenekké változni, ha szükség van rá a szertartás so-

expresszív festésmód eredménye. Figurái meghatározatla-

rán. Az Önarckép busó álarcban tökéletesen példázza a kül-

nok, térben és időben lebegnek, s különös módon viszo-

világtól való elidegenedést, rejtőzködést. Az önazonosságát

nyulnak jelenhez és múlthoz, modernhez és premodernhez.

veszett egyén nem meri vállalni önmagát, ezért kemény és

Az Elvarratlan színek cím is a kiteljesedés vágyára utal, egy-

félelmetes külsőt ölt magára, hogy így védekezzen a külső

fajta befejezetlenségre.

„támadások”ellen. A busó álarc azonban nem csak hogy el-

A távol közelivé válik, ám előfordulhat, hogy ezáltal a közeli

takar, hanem erőteljesen felidéz bennünk egy tradicionális

tűnik egyre távolabbinak. Zárt és nyitott, féktelen és nyugodt,

világot, ami a modern társadalomban már nem divatos (pl.:

itt és ott, ősi és modern, az örökös megosztottság – teljesség…

busójárás népi hagyománya), azonban a primitív kultúrákban az álarcok még szerves részét képezhetik az életnek, a

Jegyzet

vallásnak, a mindennapoknak; a hitnek.

*Kékesi Zoltán: Primitivizmus, plasztikusság és performativitás az avant-

A saját és az idegen összekapcsolásához játékosan közelít az alkotó, a Délután vagy a Rokonok címet viselő képe-

gárdban. In: Identitás és kulturális idegenség. (Szerk.: Bednanics Gábor, Kékesi Zoltán, Kulcsár Szabó Ernő) Budapest, Osiris Kiadó, 2003, 199-216

újművészet 2012 04

Kovács Ágnes

Megújul a velencei Peggy Guggenheim Múzeum

Egy átlagos, mondhatni normális múzeumi látogató általában nem sokat törődik azzal, hogy egy múzeumnak – amelybe éppen betér, hogy megnézze a kiállított műveket – mi a története, ki volt az alapítója, kikből áll a menedzsmentje és pláne, hogy éppen ki az aktuális igazgatója. Ez a múzeumok múltja, aktuális helyzete, irányítása iránti közöny azonban nemcsak a közönség hibája, hanem azé a légköré, amelyben a mostani, „túldizjánolt”, olykor megalomán múzeumok működnek, és amelyekre az a fajta sterilitás és személytelenség jellemző, amely eleve elhárítja magától a bensőségességet és a természetes kíváncsiságot. A velencei Peggy Guggenheim Múzeum ebből a szempontból is kivételes jelenség nemcsak emberi méretei, a gyönyörű Palazzo fekvése és fantasztikus gyűjteménye

Peggy Guggenheim a kutyáival

tya sírjánál, és állítólag rendszeresen

miatt, hanem legendás alapítójának szinte személyes je-

ellenőrzik, hogy a helyén van-e Marini legendás lovasá-

lenléte miatt is. A „szegény kis gazdag lány” végül is tra-

nak „férfiassága”, amelyet már sokszor magukkal vittek

gikus sorsa és magánya, a velencei lakosok által kikö-

a vérmesebb női látogatók.

zösített „La Dogaressa” személyisége harminchárom év után is foglalkoztatja a múzeumába látogatókat, elérA Peggy Guggenheim Múzeum épülete a Canale Grandén

Peggy Guggenheim 1979. december 23-án hunyt el, de még halála előtt úgy rendelkezett, hogy gyűjtemé-

zékenyülnek Capuccino, Madame

nye a nagybátyja által alapított New York-i Solomon R.

Butterfly, Sir Herbert és a többi ku-

Guggenheim Alapítvány tulajdonába kerüljön. Cserébe persze megvoltak a maga feltételei, például hogy az egyedülálló gyűjteménynek egyben kell maradnia és hogy a Palazzo Veniernek nyitva kell maradnia a látogatók előtt, mint ahogy az nyitva volt az ő életében is. Ekkoriban a New York-i Guggenheim Múzeum igazgatója Thomas Messer volt, aki lépésről lépésre alakította át múzeummá Peggy rezidenciáját anélkül, hogy a gyűjteményt megbolygatta volna, amely ekkor 326 műtárgyból állt. Az épület azonban radikális kozmetikázáson esett át, hiszen szinte szó szerint majdnem belecsúszott a Canale Grandéba, és a víz már elérte a szomszédos Barchessa falait is.

32 újművészet 2012 04

Intézmények tündöklése és bukása

A borostyán és a repkény ellepte a homlokzatot, ezért el

Philip Rylands élete szinte eggyé vált a múzeummal, így

kellett távolítani, a beiszaposodott kertet be kellett kö-

az ő nevéhez fog fűződni a Palazzo dei Venier Leoni mosta-

vezni és a kiállítótermeket el kellett látni a megfelelő klí-

ni modernizálása és a Szobor Park felújítása is, amely hu-

mával és világítással. „Peggy ajándékának elfogadásával

szonöt év után égetően szükségessé vált. Az épület körü-

nagy felelősség hárult az alapítványra, és mindazt, amit

li parkot a divatos virginiai tájépítész iroda, a Nelson Byrd

ő mint magányszemély nem tett meg, vagy nem tudott

Woltz egyik sztárépítésze, Thomas Woltz tervezi át, aki

megtenni, az a mi alapítványunkra hárult. Persze a le-

tanulmányai egy részét szintén Velencében folytatta. A

romlott állapotú épület karbantartása és a veszélyezte-

Palazzo „új arculatáért” pedig a szintén nagyon elismert

tett műalkotások restaurálása nehéz feladat volt” – emlé-

velencei építész, Giacomo di Thiene a felelős.

kezett később Messer. Az újjáépült múzeum már egy év múlva megnyitotta ka-

A munkálatokat még a velencei turistaszezon megindulása előtt szeretnék befejezni. A múzeum a felújítás alatt

puit (1980), és azóta a látogatók milliói csodálhatták meg

is üzemel, igaz „félgőzzel” és leszállított jegyárakkal, és

a Peggy kifejezésével élve „történelmi gyűjteményt”.

a mintegy száz művet bemutató Az avantgard. Picassótól

A Peggy Guggenheim Múzeum mára Itália tizenegyedik leglátogatottabb múzeumává vált, Velencében pedig

Pollockig című kiállítással. A normális nyitva tartás májusban áll vissza, amikor meg-

a legsikeresebb és a leglátogatottabb. A most közzétett

nyílik az Európai Művészet 1949–1979 című kiállítás, amely

adatok szerint az elmúlt évben négyszáz-ezernél is több

azokat a műveket mutatja be, amelyeket Peggy Guggenheim

látogatója volt, amely 14%-os látogatószám-növekedést

már a velencei évei alatt vásárolt olasz, angol és ameri-

jelent az előző évhez képest. És főként a fiatalok száma

kai művészektől. Egy még 2010-ben tervbe vett kiállítás is

növekedett ugrásszerűen a „Scuola di Guggenheim” elne-

megnyílik az év első felében, amelyet az amerikai Marion

vezésű pedagógiai programnak köszönhetően, amelyben

Richardson Taylor absztrakt expresszionista festőnő bemuta-

közel hatezer diák és több mint félezer tanár vett részt. A tavalyi sikerhez persze hozzájárul a fentiekben elmondottakon kívül Velence különös szépsége, a turiz-

tásának szentelnek, és amelyet a New A Peggy Guggenheim Múzeum kertje

York-i alapítvány támogat.

mus, az egyre attraktívabbá váló Biennále, a klasszikus modern művészet iránti növekvő érdeklődés is, mindez mégis kevés lenne, ha nem egy „életre elkötelezett” igazgató állna az intézmény élén. Philip Rylands 1950-ben született Londonban. A King’s College-ban (Cambridge) történelmet és művészettörténetet tanult. PhD disszertációját a velencei reneszánsz festőről, Palma il Vecchióról írta, és későbbi munkája is a városhoz kötötte. A Peril Alapítvány munkatársaként részt vett a Porta della Corta, a San Nicoló dei Mendicoli, a torcellói Bazilika és más velencei épületek restaurációs munkálataiban. Közben különböző amerikai egyetemeken (Maryland, Kentucky, Virginia, New York) tanított. Peggy Guggenheimet még feleségével együtt ismerte meg, és mint nyilatkozta, ismeretségük barátsággá vált, ezért amikor Peggy meghalt, Rylands elhatározta, hogy munkásságát az ő emlékének és a gyűjteménynek szenteli. 1979-ben ő lett a felelős a múzeumi menedzsment munkájáért, majd 1986-tól igazgatóhelyettese, négy évvel később pedig igazgatója lett az intézménynek. Rylands nemcsak a szervezői munkájával és a gyűjtemény gyarapításával, hanem írásaival is részt vesz a múzeum népszerűsítésében, könyveket (Peggy Guggenheim and Frederich Kiesler, The Story of Art This Century, 2004) és tanulmányokat ír a múzeum által kiadott katalógusokba. újművészet 2012 04

P. Szabó Ernő

Az egri Kepes Intézet

Több mint húsz évvel ezelőtt, 1989-ben kapta meg Eger

sák be az életművet. A város központjában, a sétáló utca-

városa a Heves megyei Selypen született Kepes György

ként funkcionáló Széchenyi utca végén található kéteme-

(1906–2001) adományát, hogy arra alapozva egy nemzet-

letes klasszicista épület alkalmas helyszínnek ígérkezett

közi vizuális központot hozzanak létre. A város átmeneti-

a Kepes Nemzetközi Művészeti Központ – végleges nevén

leg az úgynevezett Vitkovics-házban helyezte el az anyagot,

Kepes Központ – kialakítására, a városi önkormányzat

amelynek egy részét 1991-től be is mutatta. A tetőtérben

ezért nyilvános pályázatot írt ki az épület hasznosításá-

fotogramokat, festményeket állítottak ki, s fotók, dokumen-

ra. A pályázatot az 1994-ben alakult Alapítvány a Komplex

tumok révén mutatták be a budapesti Képzőművészeti Főis-

Kultúrakutatásért (AKK) nyerte meg, amely megalakulása

kolán a Csók István növendékeként festőként indult, de Kas-

óta számos művészeti projektet támogatott, s amely évek

sák Lajos Munka-körén keresztül, majd Berlinben Moholy-

óta foglalkozik Kepes György munkásságával is. Az alapít-

Nagy László munkatársaként már az 1930-as évek elején

vány volt a szervezője például a debreceni MODEM-ben

ízig-vérig avantgárd művésszé vált, a látvány új formáit ke-

rendezett Kepes-kiállításnak, amelynek anyaga Párizs-

reső, s azt amerikai évtizedeiben a Massachusetts Institute

ba és Írországba is eljutott, részt vett a budapesti Ludwig

of Technology (MIT) professzoraként meg is találó Kepes

Múzeumban a Fényjátékosok című kiállítás létrehozásában

György életútját. Az eleve ideiglenes elhelyezésből követke-

(ez az összeállítás viszont Gdanskban szerepelt), s nem

zően azonban az intézmény nem érhette el a kitűzött célt, a

utolsó sorban jelentős gyűjteményt hozott létre Kepes

tudomány-technika és a művészet közötti kapcsolatok kuta-

György alkotásaiból. Az AKK-nak, illetve az alapítvány két

tásában, „a világ új arca” megmutatásában úttörő szerepet

„mozgatójának”, Kaczári Istvánnak és Offenbächer Ferenc-

játszott alkotó munkásságának méltó bemutatását.

nek köszönhetően az elmúlt négy évben több történt a

Ezért vetődött föl néhány évvel ezelőtt a gondolat, hogy Mengyán András: Megszakított folytonosság 2011, fényinstalláció

más helyen, a korábbitól eltérő működési keretek között mutas-

Kepes-életmű értékeinek újrafelfedezésében, megismertetésében, mint korábban másfél évtizeden át. Aligha kétséges tehát, hogy jó kezekbe került a hagyaték, amikor tizenöt évre az AKK kapta meg a hagyaték kezelésének a jogát, illetve a Kepes Nemzetközi Központnak otthont adó épület kezelését. A céljuk az volt, hogy egy 21. századi technikai színvonalon működő múzeumi kiállítást, egy nemzetközi léptékű kortárs művészeti központot hozza-

Fotók: Kerekes Zoltán

nak létre „a meg-

34 újművészet 2012 04

lévő épület szükséges mértékű átalakításával, a műemlékkörnyezet tiszte-

Intézmények tündöklése és bukása

letben tartásával, amelyben a művészet megértését és sze-

Eltűnt a homlokzatról a latin felirat is, miszerint „Fati

retetét az épített környezet egyedisége, történeti értéke se-

partus”, azaz a végzet szülötte a (nyilván a tűzvész után új-

gíti és erősíti.” A műemlékkörnyezet értékeinek tisztelet-

raépült) Petz-ház. Hamarosan újra fölkerül azonban, tel-

ben tartása ebben az esetben azért is tűnt különösen fon-

jes joggal, hiszen úgy tűnik, nemcsak a könyveknek, de az

tos szempontnak, mert az intézetnek otthont adó épület a

épületeknek is megvan a maguk sorsa – ezé éppenséggel

város műemlékileg legfontosabb részében, az alapjában ba-

az, hogy az AKK Alapítvány kezelésében lévő, illetve az Egri

rokk-klasszicista hangulatú épületekkel szegélyezett Széche-

Kepes Múzeum törzsanyagában lévő műalkotások révén

nyi utcában áll. Az épület helyén a 17. század végén Somo-

megidézze Kepes György munkásságának különböző sza-

gyi Mihály hajdúkapitány háza állt, amely a következő év-

kaszait, az ő műveinek szentelt állandó bemutató (kurá-

században többször is gazdát cserélt. Spetz József patikus

tor Orosz Márton) mellett pedig időszaki kiállításokkal ér-

és felesége 1802-ben vásárolta meg, s a jezsuita rendházból

zékeltesse az életműben kifejeződő gondolatok aktualitá-

ide költöztette át gyógyszertárát. Éppen kétszáz éve kezdték

sát. Mégpedig a lehető legszélesebb körben, a mai rend-

meg a ma klasszicista épület földszintjének és első emele-

szeres vagy alkalmi kiállításlátogatók mellett új rétegek,

tének az építését, a telek hátsó részében pedig egy cukorka-

mindenekelőtt a legfiatalabb korosztályok megszólításá-

gyárat emeltek. 1827 után építették a ház második emeletét,

val, a jövő múzemlátogató generációinak a kinevelésével.

miután az épület egy tűzvészben megrongálódott. A tönk-

Egyfajta „csodák palotájaként” működve mutatná be az in-

rement Spetztől 1841-ben Rajner és Frimm kanonokok vet-

tézet a művészet-tudomány-technika termékeny kölcsön-

ték meg a házat, s bérbeadták a kaszinónak, amely egészen

hatását, ugyanakkor azzal a szakmai hitelességgel, amely

az államosításig működött. Volt azután a ház szakszerveze-

a kimondva-kimondatlanul egyféle példaképnek tekintett

ti központ, ifjúsági ház, miközben természetesen az ezred-

karlsruhei ZKM vagy a linzi Ars Electronica Múzeum tevé-

fordulóra meglehetősen lepusztult (beleértve azokat az új,

kenységét jellemzi. Eger nagy turisztikai vonzereje (a vár

a maguk nemében igen korszerű technikai megoldásokat,

évente háromszázezer látogatót vonz), s a városban tanuló

amelyeket a 80-as években a belső udvart üvegtetővel lefedő

diákok nagy száma eleve predesztinálja az intézetet, hogy

Janesch Rudolfnak köszönhetünk). Az 1841–44 közötti festés,

a legszélesebb közönség számára nyissa meg kapuit, a

a díszterem díszítményei éppen úgy eltűntek, mint az erede-

Kepes-életmű nemzetközi rangja, ismertsége pedig azt ígé-

ti terek, amelyeket közfalakkal szabdaltak fel.

ri, hogy a hazai látogatók mellett jelentős külföldi közönújművészet 2012 04

séggel is számolhat majd. A bostoni MIT-tel már meglévő jó

Az épület felújítását, átalakítását, az intézet belső tere-

kapcsolatoknak köszönhetően az egri intézetnek máris híre

inek a kialakítását tervező építész, Botos Judit mottóként

van az Egyesült Államokban, a Boston Globe cikket közölt

Kepes György 1974-es, az Iparművészeti Főiskolán tartott

a létrejöttéről, a bostoni Alpha Gallery pedig a március el-

előadásának egy mondatát idézte a munkáról az Építészfó-

sejei megnyitóhoz időzítve rendezte meg kiállítását márci-

rum internetes portálra írt cikkében: „A művész, akár mint

us 3. és április 4. között Kepes György 1940-es, 80-as évekbe-

alkotó, akár mint nevelő – csak akkor állhat feladata ma-

li festményeiből és fotográfiáiból.

gaslatán, ha értelmével és érzéseivel átfogja korának tel-

A közönséggel, illetve a hazai és nemzetközi társintézmé-

jes perspektíváját, a múlt örökségét, a jelen kihívásait és a

nyekkel való szoros kapcsolatra, együttműködésre termé-

jövő ígéretét.” Ennek a teljességigénynek a jegyében kezel-

szetesen nemcsak erkölcsi, de anyagi szempontból is szük-

te a meglévő és az új elemek viszonyát, bonttatta el az oda

sége van a Kepes Központnak, mert működésében megle-

nem illő részleteket, építtette be az új építészeti, techni-

hetősen kevés (egyelőre a minimálisnál is kevesebb) városi

kai elemeket. Teljes homlokzatrekonstrukcióra került sor,

támogatásra támaszkodhat. Az épület felújítását, múzeu-

melynek során az utólagos elemek elbontásával, eredeti

mi-kiállítótermi célokra való átalakítását, a legmodernebb

bejáratok, párkányok, tagozatok visszaépítésével visszaál-

világítás, fűtés, légnedvesítő és biztonságtechnikai eszkö-

lították az épület legrendezettebb, legjellemzőbb homlok-

zök beépítését egy ötszáz millió forintos európai uniós for-

zati képét. Új ablakok, ajtók készültek, és restauráltatták

rás, az Új Széchenyi Terv turisztikai projektek előmozdítá-

a külső és belső kőszerkezeteket. Újra megnyitották a har-

sára szánt támogatásának az elnyerése, valamint az AKK

minc évvel ezelőtt fix üvegfalra lecserélt főkaput, és vis�-

ehhez hozzáadott kilencven millió forintja tette lehetővé.

szahelyezték az épület tengelyébe a főbejáratot. Így a lá-

A működtetés mintegy évi hatvan millió forintját azonban

togatók előtt már belépéskor feltárul a kapualjon át a tel-

kifejezetten saját erőből, részben jegyeladásból, részben

jes belső tér. Egy régi mozifilm – a részben itt forgatott Ba-

szponzori támogatásból kell előteremteni – illetve abból a

karuhában – képkockáinak segítségével az eredeti nagyka-

tartalékból, amelyet az AKK a működés első két évének fi-

put is újratervezték. Elbontották a modern kori főlépcsőt,

Kiállítási enteriőr

Tony Oursler művével

nanszírozására hozott létre.

restaurálták az eredetit, eltávolítottak minden olyan belső falat, amely nem tartozott az eredeti térszerkezethez. Így alakulhattak ki azok az összefüggő teremsorok, amelyek a kiállítási funkciónak is leginkább megfelelnek. Ajtók csak a legszükségesebb helyekre kerültek. Az összekapcsolódó, nagy terek így kellő távlatot és változatos nézőpontokat kínálnak a műalkotások élvezetéhez. A második emeleti körüljáró folyosót egy negyedik oldali folyosószakasz megépítésével tényleges körfolyosóvá zárták ös�sze, és az új körfolyosószakaszról ajtókat nyitottak a nagyterem felé, ahol ebben a magasságban, a hosszfal mentén egy galéria épült. A galéria különleges nézőpontot kínál a nagyteremben kiállított nagyobb méretű műtárgyak, a nyitás utáni időszakban Kepes György festményeinek a megtekintéséhez. Az új elemek közül a leglátványosabb a két átjáró híd az átrium légterében, a második emelet magasságában. Ezek a hidak, ahogyan a tervező fogalmaz, „mozgalmas építészeti és fénykizáró elemek, melyek új perspektívából láttatják a belső teret és a műalkotásokat, és új dimenziókat nyitnak az épület használatában.” Ennek a régi és az új elemek egységét megvalósító térnek köszönhetően egymáshoz szorosan kapcsolódó, mégis önmagukban zárt kiállítási egységek hozhatók létre, egyszerre mutatható be a Kepes-életmű egy része az állandó, részleteiben azonban a tervek szerint folyamatosan változó kiállításon, és rendezhetők meg azok az időszaki tárlatok, amelyek szorosan kötődnek az általa képviselt elvekhez, a mű-

36 újművészet 2012 04

Intézmények tündöklése és bukása

állítást Vera Molnár művészetének szentelték, az nemcsak azért tűnik logikusnak, mert személyes kapcsolatban állt Kepes Györggyel, hanem elsősorban azért, mert a komputerművészet úttörőjeként már az 50-es évek végétől a művészet határterületeinek a tágításán, a tudomány és a művészet kapcsolatainak az elmélyítésén dolgozott. Egy százalék véletlen című tárlata (kurátor Ligetfalvi Gergely) nem életműkiállítás, de a munkásságának több periódusából válogatott alkotásokkal annak egészét mégis áttekinti. A címét Molnár Vera 1980-ban kiadott Ein Prozent Unordnung című művészkönyvének egyik mondatából kapta: „Egy képen Csáky Marianne: Time Leap – Light Boxok: Kert1-3 2008, film negatív, tükör, lámpa, 6×9×9 cm

belül elkezdtem variálni a rendetlensévészetében felvetett filozófiai prob-

get és arra jutottam, hogy minél jobban eltüntetem a ren-

lémákhoz. A tervek között szerepel

detlenséget, annál szebb lesz a kép – legalábbis az én ízlé-

a többi között Nam June Paik, Otto

sem szerint. Viszont egy kis rendetlenség azért kell. Mond-

Piene és a német Zero csoport kiállí-

juk egy százalék, mint ebben a könyvben.”

tása, Vasilij Takis művészetének bemutatása. A Kepes Nemzetközi Művészeti Központ működése azon-

A tárlat záró darabja, a Shelley Óda a nyugati szélhez című költeménye által inspirált fényinstalláció, illet-

ban már csak azért is rendhagyónak mondható Magyaror-

ve a tárlat három munkáját interaktív módon megjelení-

szágon, mert az induláskor nemcsak ígér, de máris jelen-

tő számítógépes boksz mintegy átvezeti a látogatót az in-

tős kiállításokkal rukkol elő. Hogy az egyik első időszaki ki-

tézet másik időszaki kiállításához, a Másodfokú egyenletek című csoportos tárlathoz. Ennek kurátora, Szabó Attila több mint hatvan munka bemutatásával érzékelteti azokat az eredményeket, amelyeket a kortárs magyar és egyetemes művészet a tudomány-technika és a művészet kapcsolatának kutatásában, a fényművészet, a computer art, a videóművészet terén, a fiktív tudomány eszközeinek az alkalmazásában, a tér és az illúzió kapcsolata, illetve a technikai kép létrehozásában elért. Ennek a kiállításnak a részeként jelenik meg Kepes György Lángok kertje című műve is, jelen vannak a tárlaton a magyar fényművészet vele, illetve az általa 1967-ben megalapított Center for Advanced Visual Studies-zal közvetlen kapcsolatban állt jeles képviselői, Csáji Attila, Mengyán András és mások alkotásai, a magyar video-, fény-, illetve kinetikus művészet, a fiktív tudomány nemzetközi rangú képviselői, mint Valiczky Tamás, Bolygó Bálint, Csörgő Attila, Szegedy-Maszák Zoltán és Lakner Antal. Megidéz a tárlat olyan nemzetközi nagyságokat, mint Tony Oursler, Szergej Kolejcsuk, Julien Opie és az IRWIN-csoport és olyan tehetséges fiatalokat, mint Borsos János vagy Szvet Tamás. Ha nemzetközi kapcsolatokról vagy a kortárs művészet nemzetközi intézményrendszerébe való betagozódásról van szó, aligha lehet jobb ajánlólevél, mint ez a kiállítás. Alighanem tetszene Kepesnek is. újművészet 2012 04

Német Szilvi

A Videospace Galéria megszűnéséről

„Things will not be necessarily continuous.

„brand” a továbbiakban az egy személyben Eike tevékeny-

The fact that they are something other than perfectly

ségéhez kötődő projekteket jelölte egészen a 2007-es ga-

continuous

lériaalapításig, amikor is intézményesült. A IX. kerületi

Ought not to be characterized as a pause.

Ráday utca 56. szám alatt – a Kultucca kulturális negyed

There will be things that people will see.

fejlesztés részeként – berendezett állandó kiállítótér lehe-

There will be things that people won’t see.

tőséget teremtett a következetes szakmai program hoz-

And life goes on.”

zárendelésére, melynek céltételezése már a korábbi idő-

Sugár János: The Situation

szakban körvonalazódott. A médiaművészként autonóm

alkotótevékenységet folytató galériavezető-társtulajdoA Videospace Budapest retrospektív kiállítással zárta le

nos Eike mellett Berg Andrea és Kozma Zsolt szakmai tá-

majdnem ötéves működését a Ráday utcai galéria terében.

mogatásával épült ki a médiaművészet komplexitását an-

A művészeti célra átfordított újmédiák bemutatására a ha-

nak különböző oldalairól bemutató galériaprofil.

zai pályán kizárólagosan és elsőként szakosodó galéria bár

A digitális kultúra adekvát nyelvén, a technokrata meg-

visszahátrál egy korábbi pontra, teljesen nem tűnik el a

oldásokat azonban képzőművészetileg bekeretezve arti-

kulturális életből. Kozma Zsolt, a Videospace társtulajdono-

kulált kiállításokon4 az elektronikus mozgóképtől a digi-

sa projekt szinten, cserekiállítások formájában és oda-visz-

tális animáción át a számítógépes grafikáig, a különbö-

sza képviseletekben látja a lehetséges folytatást, a jelen

ző képi manipulációk, a kinetikus, akusztikus vagy kom-

adottságokkal immár fizikailag köthető hely nélkül. A kiala-

puter alapú interaktív installációig számos szoft- és hard-

kult helyzet a véglegesség tagadása mellett is korszakváltás

verrel vagy azok mutációival találkozhatott a látogató.

érvényű, tehát összegzést, hátrafelé olvasást kíván.

(Akár szándékolatlanul, a kirakaton át villódzó katódsu-

A Videospace Budapest 1999-ben Várnai Gyula, Németh Kiállítási enteriőr

Calin Dän: Elveszett játékok (2001, négycsatornás videóinstalláció) című művével, 2008

garak által kiterjesztett nyilvános térben.)

Hajnal és Eike hármasát egy-

A videóművészet pionír hazai művelőinek (Sugár János,

befogó művészcsoport elne-

Komoróczky Tamás, Németh Hajnal) képviselete mellett a

vezésére jött létre. A rövid éle-

galéria programjában ciklikusan visszatérő blokkokban a

tű együttes szétválása után a

fiatal generációs alkotók (Zádor Tamás, Kútvölgyi Léna, Szabó Eszter, Szigeti G. Csongor) is bemutatkozhattak előbb csoportos (pl. Upcoming I-II.), egyenletesen magas színvonalú produkció esetén pedig egyéni kiállításokon. A jól felépített koncepción belül külön egységként kezelték, a tárlatokhoz mégis szervesen illeszkedett az évi egy kiadásban megjelent Folyamatok-sorozat (I-IV.), mely meghatározott téma (művészvideók, valós kép,

Fotó: Kerekes Zoltán

animációk, szocio-média) köré

38 újművészet 2012 04

rendezve mutatott be egycsatornás videómunkákat és mozgóképeket. A tartalom és a kifejező médium, továbbá az ana-

Fotó: Eike

Intézmények tündöklése és bukása

A Videospace Galéria standja a párizsi FIAC-on 2010-ben

lóg és a digitális médiumok egymás-

ellenállást. A mozgóképes eljárással készülő műtárgyak

sal való kölcsönhatását, így a mű-

hátránnyal indulnak a hagyományos műfajokat helyzet-

fajok autoreflexivitására való rájátszást állította fókusz-

be hozó, konzervatív szellemű lokális piaci versenyen: ha-

ba a 2010/11-es szezon Hibrid-sorozata. Az év folyamán így

bár a technológia Magyarországon már a 70-es évek köze-

a klasszikus médiaművészeten kívül eső műfajok – a fest-

pétől felfutást élvezett, 91-ben léphette át először a Mű-

mény, az objekt, az installáció stb. – a videóval való kont-

csarnok küszöbét, és csupán a 2000-es évektől jelent meg

rasztban kerültek be az összeállításba.

múzeumi gyűjteményekben. A galéria kereskedelmi am-

Az elektronikus jel alapú műforma sajátja az a tech-

bíciója igen hamar őket igazolta, az alapítása után két év-

nikailag akadálytalan globális kommunikálhatóság,

vel, 2009-ben és 2010-ben is felvételt nyert a párizsi FIAC

amely a Videospace profilmeghatározásának szemléle-

kortárs képzőművészeti vásárra. A 2010-es év további vá-

ti tágasságára, networking stratégiáira is hatott. A nem-

sármegjelenései a New York-i Volta és a Budapest Art Fair,

zetköziséget a kezdetektől belekalkuláló működési elv

mely utóbbira a Viltin és az Inda Galériával közös meg-

manifeszt megmutatkozik a művészlista vegyes náció-

jelenéssel neveztek. A számszerű mérleg utolsó eleme a

jú válogatásából, így a külföldön „emerging artist” ka-

2011-es Art Market Budapest, mely az akkorra már befül-

tegóriába tartozó Gigi Scaria (India), Caspar Stracke (Né-

ledt és stagnáló műkereskedelem inkább népszerűsítő

metország/Egyesült Államok/Mexikó), az Aggtelek csoport

kampányú, mintsem eladásokban realizálódó vására volt.

(Spanyolország) és Petko Dourmana (Bulgária/Nagy-Bri-

A videómonopólium tehát a kultúrpolitikai szorítóban

tannia) egészítik ki a hazai névsort. A galéria külföldi

visszavonulni kényszerül az anyagazonos virtuális térbe:

magyar5 és a budapesti kulturális intézetekkel6 való in-

nem szűnik meg, csak átalakul.

tenzív együttműködése szintén modellértékű, a hazai médiaművészet határon túli láthatóságának, illetve vice

Jegyzet:

versa a külföldi trendek itthoni bevezetésének ágense-

ként tevékenykedett. Ennek a folyamatnak a közelmúlt-

In: Sugár János: The Situation, 2009 1’40”

ban történt egyik kulminációs pontja két, a Videospace

által képviselt művész, Németh Hajnal és Gigi Scaria sze-

replése a 54. Velencei Biennálé nemzeti pavilonjaiban.

és az idő múlásáról. 2012. I. 17–II. 29.

A nemzetközi mozgásokat rendszerint fáziskésés-

Donald Rumsfeld. Oct. 12, 2001, Department of Defense news briefing.

www.videospace.c3.hu VIDEOSPACE retrospektív. Kiállítás a Videospace Galéria elmúlt éveiről

a Videospace online kiállítási archívumában valamennyi kiállításról ta-

sel lereagáló hazai műkereskedelem felé a művészi fel-

lálható sajtószöveg és képanyag: http://videospace.c3.hu/program.html

használású videó forgalmazásával is utat kívánt törni a

Videospace, professzionális képviselettel tompítva a kor-

tos kiállítás), 2008

szerű technikai hordozókkal szembeni általános közeg-

Brüsszeli Magyar Kulturális Intézet (Időnyomat c. válogatott csopor-

Goethe Intézet, Bolgár Kulturális Intézet, Osztrák Kulturális Fórum

újművészet 2012 04

Somogyi Zsófia

A Liget Galéria bezárásáról

A Liget Galéria1 tervezett bezárása jól illeszkedik az utób-

évek avantgárdjának képviselete és létrehozásában való

bi másfél év kulturális terepének átrendezésébe, azaz a

aktív részvétele után sem merevedett bele ebbe a pozíció-

kiemelten fontos, egyedi és sok esetben közösségeket te-

ba, s nem tartalékaiból élt, minden időben „mozgékony”,

remtő művészeti intézmények tendenciózus átalakításá-

kortárs és kíváncsi maradt – tette ezt mindig határterüle-

nak, illetve a megszüntetések sorába. Meglehetősen ter-

teken. Igaz ez a képviselt műfajok tekintetében. A galéria

helt történet (értsd: nagyjából húsz éve „kiment a divat-

alapvetően fotográfiai profillal indult, de idővel a közép-

ból”) az aktuális politikai szeleknek megfelelően átren-

generáció jelentős képzőművészei mellett a kísérleti mű-

dezni a kulturális szcénát.

fajok, a performansz, az akció, a videóművészet, az ins-

A Zuglói Önkormányzat által 1983 óta működtetett Li-

tallációk, a művészkönyvek, a plakátok, a képversek is je-

get Galéria tavalyi költségvetése, miután a galériaveze-

lentős alkotókkal és kiállításokkal képviseltették magukat

tő, Várnagy Tibor lemondott a nyomtatott meghívókról,

a galéria programjában. Olyan alkotók és csoportok neve

és a téli hónapokban csak egyestés kiállításokat rendez-

fémjelzi a történetüket, mint például: az Újlak csoport, a

tek a fűtésszámlát csökkentendő, 3,8 millió forint volt.

Xertox csoport, a Helyettes Szomjazók (köztük Várnagy Ti-

Kicsivel több, mint a kerület Zugló Bora elnevezésű „repi

borral), Swierkievicz Róbert, El Kazovszkij, feLugossy Lász-

ajándéka”. A galéria bezárásának indokaiként a pénzhi-

ló, Szirtes János, Halas István, Lugossy Lugo László, Szilágyi

ány mellett ugyanis a kerületi, önkormányzati funkció be

Lenke, Tandori Dezső. A külföldi művészek közül például

nem töltése is szerepel, azaz, hogy a galéria tevékenysé-

Herman Nitsch, a Łódz Kaliska, Milan Knízak, Heinz Cibulka,

ge „nem alapfeladat a kerület közművelődése szempont-

a 90-es évek második felétől kezdve pedig például Csör-

jából”2. E sorok írásakor egy, a Liget Galéria bezárását tár-

gő Attila, Ősz Gábor, Szegedy-Maszák Zoltán, Erhardt Miklós,

gyaló Tilos Rádió-műsorba betelefonáló adományozó ál-

Sugár János, Andreas Fogarasi, Ruttkai Bori, Elek Judit Kata-

tal felajánlott egymillió forint hivatalos befogadásának

lin, Szász Lilla, Csoszó Gabriella, Kispál Szabolcs.

kérdései még nem tudhatóak, ahogy az sem, hogy ez a felajánlás vajon megmenti-e a galériát a bezárástól. A magyar és nemzetközi művészeti életben is rendkí-

A határterület szó jól jellemzi a galéria művészeti szcénában elfoglalt pozícióját: miszerint közvetít kevéssé ismert, kezdő alkotók és a közönség, illetve a művészek és

vül jelentős tevékenységet felmutató non-profit kisgalé-

a nagyobb művészeti intézmények között. Igaz ez művé-

ria létrejötte óta folyamatosan friss levegőt juttat a ha-

szetföldrajzi tekintetben, hiszen a kezdetektől fogva ren-

zai kulturális életbe. A 80-as

geteg nemzetközi kapcsolatot épített és tartott folyama-

Tiszta Háború - Liget Galéria, 1999

40 újművészet 2012 04

Intézmények tündöklése és bukása

Andreas Fogarasi: Építészet - Liget Galéria 2012

tosan fenn, s vált a közép-kelet-

Hogy mit veszít a művészeti szcéna, ha a Liget bezár,

európai művészeti színtér egyik

igazából nem mérhető fel, csak sejteni lehet. Hiányozni

meghatározó galériájává. És igaz ez a galériavezető sze-

fog ez a fajta ember- és világszemlélet, a párbeszéd, amit

mélyére, aki, ahogy említésre került, maga is aktív (Mun-

generált, ahogy a konkrét események nélkül is szürkül

kácsy-díjas) művész, tehát a szcénát több oldalról is látja

egy nagyot a hazai és nemzetközi művészeti élet palet-

és táplálja egyidőben.3

tája. Nagy kérdés, hogy hogyan válhat láthatóvá valami

A példa értékű, rendszertől függetlenül szükséges és alkalmazható „beszédmód”, a műhely jelleg, a társadalmi problémákra való érzékenység nem változott. Ahogy

olyan tekintetek számára, amelyek nem tudják, hogy mi az, amit szemeikkel látnak. Ha látják egyáltalán. Liget Galéria, 1983. május – …

az sem, hogy az éppen aktuálisan elérhető technikákat, technológiákat, médiumokat innovatív módon használta fel a galériavezető, ebben is a folyamatos up-to-date ál-

Jegyzet: A galéria weboldala rendkívül jól dokumentálja saját történetét. Az

lapotát megőrizve. Az utóbbi időben egyedülálló módon

egyik legalaposabb írás is itt található, amely a galériáról készült: Tardos

videóanyagokat közöl a kiállítások létrejöttének folyama-

Károly: Alternatív kinövésű független galéria az önkormányzati szektor-

táról és a megnyitókról – amely részben a dokumentá-

ban. Eredeti megjelenés: Új Művészet, 95/7-8. Letölthető: http://www.

lás funkcióját tölti be tökéletesen, másrészt Várnagy Ti-

ligetgaleria.c3.hu/tardos.htm

borral és a galéria működésével kapcsolatosan több he-

Tilos Rádió: Alkotás útja. 2012. március 15. Vendégek: Várnagy Tibor ga-

lyütt elhangzó demokrácia lényegének (amely megnyilvá-

lériavezető és Várnai László LMP-s képviselő, Zuglói Önkormányzat. Mű-

nul döntéshozatali folyamatokban is) megfelelően a lehe-

sorvezető-szerkesztő: Sugár János, Horváth Byron.

tő legszélesebb körrel osztja meg, ami a tenyérnyi hely-

A hazai szakmai közeg 2010-ben a tranzit.hu által alapított Katalizá-

ségben (és a megnyitók során, előtte) történik. És ez tö-

tor-díjjal, 2010-ben a CrossTalk videófesztivál fődíjával fejezte ki elismeré-

kéletesen megfelel az események jellegének: miszerint je-

sét Várnagy Tibornak.

lentőségük jóval túlmutat a galéria falain.

Ezért a tevékenységért kapta a CrossTalk videófesztivál díját.

újművészet 2012 04

P. Szabó Ernő

Emlék-Tér: a Magyar Vízfestők Társasága kiállítása Hegyvidék Galéria, 2012. II. 26–III. 13.

Éppen huszonkét éve annak, hogy

ló terepe is lett, mondhatni, a határ-

ahogyan itt kiállított műveik is jelzik,

Szily Géza festőművész kezdeménye-

átlépések művészete.

maguk is jelentősen hozzájárultak a

zésére megalakult a Magyar Vízfes-

Erről is szól az Emlék-Tér című ki-

tők Társasága. Az alapítás óta eltelt

állítás, és azokról is beszél, akiknek

rái különös létállapotról beszélnek, a

több mint két évtizedben a társaság

már lezárult életműve jelentős hoz-

megtisztulásra vágyó vagy a megtisz-

kiállítások, konferenciák, kiadvány-

zájárulást jelent a műfaj egyenjogúsí-

tulás kínjának elviselésére ítélt em-

ok sorával járult hozzá a magyar ak-

tásához. Ahogyan korábbi kiállítása-

bert idézik meg, ég és föld, pokol és

varellfestészet színvonalának emelé-

in is, az Emlék-Tér című tárlaton el-

mennyország között, amint csopor-

séhez, a műfaj népszerűsítéséhez, le-

hunyt művésztagjai előtt is tiszteleg a

tot alkotva, egymásban mintegy tá-

hetőségeinek bővítéséhez, határai-

Magyar Vízfestők Társasága, két olyan

maszt, erőt keresve lebegnek a végte-

nak tágításához, ahhoz, hogy az ak-

tagja, Erdélyi Eta és Kudász Emese

len térben. Kudász Emese szinte súly-

varell ma nem egyszerűen sokszí-

előtt, akiknek munkássága akkoriban,

talan, a nehézkedési erő törvényét le-

nűbbé teszi az összképet, de a művé-

azaz a 60-as években indult, amikor a

győző alakjait szüntelen úton levés

szi kísérletezés,

magyar akvarellfestészet egyik meg-

közben látjuk, megérkezés előtt vagy

önkifejezés kivá-

újulási korszaka kezdődött, s akik,

éppen indulás után, mintha csak va-

Bikácsi Daniela: Betemetett medence 2009, akvarell, 46×74 cm

42 újművészet 2012 04

megújuláshoz. Erdélyi Eta árnyfigu-

Kiállítások

lóban az út bejárása, az ember és az

jászületés jelképévé váljon. Végh And-

Géza, Mayer Berta és Kovács Péter Ba-

őt körülvevő világ közötti harmonikus

rás Etruszk üzenete egyszerre idézi föl

lázs alkotásai) esetében is felfedezhe-

kapcsolat keresésének, megteremté-

bennünk egy letűnt nép varázslato-

tünk direktebb vagy indirektebb uta-

sének a szándéka mozgatná, vinné

san gazdag kultúráját és a több ezer

lásokat Erdélyi Eta és Kudász Eme-

előre őket. Afelé a távoli sziget felé ta-

éves műtárgyakban megfogalmazó-

se életművére, szorosabb vagy lazább

lán, amely valahol a déli féltekén te-

dó aktuális üzeneteket, Polgár Csaba

kötődéseket az emlék-tér tematiká-

rül el, s amelyen a Purgatórium talál-

Cicellét – a Kr. u. II. évszázadban élt

jához. Bár az sem baj, hogy egy-egy

ható, amelyben Dante szerint „kitisz-

Szent Cecília vértanút idézve – azokra

munka eltávolodik tőlük, az emléke-

tul az emberi szellem, s méltóvá lesz,

az alpokaljai tradíciókra utal, amelyek

zés kérdéskörétől. Hiszen bármennyi-

hogy legyen ég lakója”.

ma is élőek, szervező erővel bírnak a

re is egyéni mitológiák részeként je-

Krajcsovics Éva egyik munkáján

kortárs magyar művészet számára, a

lenik meg például a beszélgetők mo-

mintha ez a sziget derengene föl a

hagyomány sok más rétegével együtt.

tívuma, a látomás a Szilvavacsorá-

szinte monokróm felületen, Bikácsi

A művek egy része egymással is

ról vagy éppen a Jogállam víziója, al-

Danielánál Betemetett medence rejti a

párbeszédet folytatva szövi tehát to-

kotója alighanem akkor is azt a bizo-

múlt mélységesen mély kútját, amely-

vább az Erdélyi Eta és Kudász Eme-

nyos képzeletbeli óceáni szigetet ke-

ről Thomas Mann beszélt. Stefanovits

se munkáiban felvetett fonalat, má-

resi, amelyről Dante beszélt. Állítólag

Péter a memento mori sok évszázados

sok, mint például Tölg-Molnár Zol-

a földi világ lakói számára teljesen is-

műfajának kortárs változatát terem-

tán, Harmati Zsófia, Jozefka Antal,

meretlen csillagképek ragyognak a ti-

ti meg, hogy az emlékezés fontosságá-

Schwierkiewicz Róbert egyszerre tisz-

tokzatos sziget fölött, ahogyan azon-

ra, az emberi élet végességére emlé-

teleg előttük és szolgáltat adalékot az

ban a középkorban, napjainkban is

keztessen, Zöld Anikó viszont azt a la-

emlékezés természetrajzához. Nyil-

ugyanaz a négy csillag uralja a képet.

birintust idézi föl, amely az idők kez-

ván a művek harmadik része (Büki

A négy sarkalatos erény csillagai ezek:

detén a halotti kultuszok helyszíne

Zsuzsa, Kovács Albert, Illényi Tamara,

az igazságosságé, a mértékletességé,

volt, hogy később fokozatosan az új-

Ványai Magdolna, Pokorni Péter, Szily

a bátorságé és a bölcsességé.

újművészet 2012 04

Molnár László

Deák Klára festményei Melange Galéria, 2012. III. 9–29.

Egy festő számára mindig jelentős ese-

Deák Klárának ez az első önálló kiállí-

Korunkban, mint annyi más, ez is

mény, amikor egyéni kiállításon mu-

tása. Csoportos kiállításról is mindös�-

változott. Ma már a kiállítások gya-

tatja be munkáit. Jelentős esemény ez

sze kettőről tudok…

korlattá váltak. Tudjuk, és tisztában

az érdeklődő közönségnek, és fontos

Deák Klárához és családjához 50

vagyunk vele, hogy a kiállításdöm-

állomás a művész számára is, hiszen a

éves barátság fűz, de soha nem hallot-

ping nem jelent minden esetben mi-

képek a műterem zsúfoltságából kisza-

tam Tőle, hogy szeretne kiállítani, vagy

nőséget, sőt!

kítva, egy kiállításra alkalmas térben

hogy a kiállításokat fontosnak tartaná.

megrendezve hordozhatnak tanulsá-

Előfordult, hogy szerettem volna meg-

ga nagyon szűk válogatás az elmúlt

gokat, mutathatnak új összefüggése-

nézni munkáit, de ő finoman elhárí-

10 év munkáiból.

ket, amelyeket a későbbiek folyamán a

totta, vagy csak annyit mondott: „nem

Deák Klára: Lélekmadár 2010, olaj, farost, 60×50 cm

Deák Klára most bemutatott anya-

Deák Klára Budapesten született és

további munkákban az

olyan fontos”. Cézanne festő barátjá-

korán kezdett rajzolni. Erről az időről

alkotónak figyelembe

nak, Monticellinek volt még igen lesúj-

így emlékezik egy életrajzi írásában: „12

kell vennie.

tó véleménye a képek kiállításáról.

éves koromban rájöttem, hogy tudok rajzolni, hogy ki tudom fejezni magam a rajz segítségével, ez nagy felfedezés volt saját magamnak is.” Elemi iskolás gyermekként első tanára Bene Géza volt, aki jelentős kismesternek számít a magyar festészet történetében, és igazán fontos és jelentős hatással volt Deák Klára további életútjára. A művészeti gimnázium elvégzése után egyenes út vezetett a Képzőművészeti Főiskolára, ahol rajztanári szakra nyert felvételt. Kmetty János volt a tanára, akitől életre szóló tanácsokat kapott a mesterségről és a vizuális intelligenciáról. Tanárai voltak még: Bencze László, Főnyi Géza, Poór Bertalan és nem utolsó sorban Barcsay Jenő is. Az 1956-os események tanúja és résztvevőjeként így emlékszik vis�sza: „A veszprémi művésztelepen nyáron hallgattuk a püspöki palota előtt, hogy »ne bántsd a magyart!«, Kodály forradalmasító Zrínyiászát, aztán októberben felvonultunk. Az évfolyam

Fotók: Berényi Zsuzsa

25-ös létszámmal indult, ebből 8 osz-

44 újművészet 2012 04

tálytársamat agyonlőtték, 15-en pedig disszidáltak.” A tragikus események után átkéri magát az akkor induló restaurátor szakra. Végül tanári dip-

Kiállítások

zett festői élményei döntően be-

tül egy új világot hoznak, művészeté-

folyásolták festészetének alaku-

nek centrumai.

lását. Veszprémben elementáris

Az organikus képek sokszólamúsá-

élménye volt a fény: fények egy

gán, majd a kristályos szerkezetű ké-

üres házfalon, fények, melyek-

pek fénnyel átszőtt ideavilágán keresz-

ben a tárgyak szinte feloldód-

tül eljutott napjainkban a legnehezeb-

nak. Ehhez az élményhez szoro-

ben megfogalmazható pontig: a teljes-

san társul a hódmezővásárhelyi

ség igényéig. Itt kap ismét jelentőséget

táj „üressége”. Tulajdonképpen

a fény és a tér, a fény-tér.

ez a két transzcendens élmény

rítette a különböző realitásokat, az át-

rozza festészetének lényegét.

hatás módszerével azokat Egy-s-éggé

Deák Klára munkája mellett

Deák Klára: Ragyogás 2010, olaj, farost, 60×50 cm.

Deák Klára festői nyelvében összesű-

az, amely a mai napig meghatá-

alakította. Munkái különleges belső

szorgalmasan rajzolt és festett.

harmóniát sugároznak, egy olyan fes-

Biztos alapokon állva építette

tői világot, amely költőiségével, érzé-

tovább festészetét, beépítette

kenységével, messze túlmutat a napi

munkáiba a tanulmányútjai al-

realitásokon egy olyan magasabb rea-

kalmával szerzett klasszikus és

litás irányába, amely meg- és átélése a

modern művészet számára fon-

művészet igazi célja.

tos eredményeit: az előbbitől a

A mai fogalmaink szerint ezeket a

biztos mesterségbeli tudást, az

képeket „üres” képeknek szoktuk ne-

lomával és restauráto-

igényes anyagkezelést, utóbbitól pedig

vezni. Ezek az ún. üres képek a meg

ri szakdiplomával vég-

az aktualitás iránti igényt.

nem nyilvánult világot idézik. Az üres-

Képeinek elindító élményei: tájak,

ség nem a semmi, hanem a teljes léte-

ideig tanít, de megélhetési okok miatt

zi el a Főiskolát. Rövid

virágok, fák, bokrok, szobaenteriőrök.

zés meg nem nyilvánult módja és for-

változtatni kényszerül, s az Országos

Munkáiban a festészet különböző stá-

mája. Éppen ezért helyesebb kifejezés

Műemlékvédelmi Felügyelőséghez ke-

cióit bejárta. Ezek az élmények, ame-

a telített üresség. A képeken a tárgyak,

rül restaurátori állásba. Férjhez megy Molnár Sándorhoz. Zuglóban, az Erzsébet királyné úton, első otthonukban, Molnár Sándor irá-

Deák Klára: Spanyol 2010, olaj, farost, 50×60 cm

lyek a lélek szűrőjén át-

a formaelemek, fénnyel és térrel átitat-

haladva, metamorfózi-

va feloldódnak és beleolvadnak a kép

sok sokaságán keresz-

fény-tér szövetébe.

nyításával megalakul a ma már Zuglói Kör néven ismert csoportosulás, amelynek állandó résztvevője Deák Klára is, s az összejöveteleken való részvétellel festői nyelve is gazdagodik. Feltétlenül meg kell említeni, hogy a Zuglói Körben a fiatal művészek kapcsolatba kerültek Hamvas Bélával is, aki egy alkalommal előadást is tartott a kör számára. Így tehát ez a szellemi műhely a modern művészet aktuális problémái mellett Hamvas Béla tradicionális filozófiai gondolataival is megismerkedhetett. Ebben az időben kerül Deák Klára a Szépművészeti Múzeumba restaurátorként. Még a főiskolás évek alatt a nyarakat Veszprém és Hódmezővásárhely művésztelepein töltötte. Itt szerújművészet 2012 04

Sinkó István

Kovács Tamás emlékkiállítása Neon Galéria, 2012. II. 13–III. 23.

A kis, világos lakásgaléria falain egy

expresszív vonalát felülírni látszott

morát – melyet ő pontokká szedett

hajdanvolt aranykor emléknyoma-

egy filozofikus, illusztratív, játékos

szét – Horst Jansen grafikáiban. Ám

tai elevenednek meg. Kétszeresen is

áramlat. Szemethy Imre, Gyulai Lívi-

alig valószínű a valódi találkozás.

aranykor az, amit látunk. Kovács Ta-

usz, Rékassy Csaba és Szabados Ár-

Különben is, Kovács autonóm mű-

más (1942–1999) a magyar grafika má-

pád voltak Kovács Tamás pályatár-

vész volt, és ideáit – romanticista

sodik aranykorának – a Kondor után

sai, no meg „kívülről” Banga Ferenc

ideáit – nem áldozta (volna) fel hol-

megjelenő rajzolómestereknek – volt

és Somogyi Győző. Micsoda névsor,

mi hatások kedvéért.

az alakja. Másrészt munkássága is egy

micsoda alkotói életművek.

A Neon Galériában kiállított kis

sosem volt, mégis oly ismerős álomvi-

Kovács vonzódása a misztikum-

anyag a 70-es, 80-as évek munkás-

lág, egy Golden Age kiérzékenyített le-

hoz, a komolyan veendő álomvilág-

ságából válogat, nem jut el a 90-es

nyomataként tűnik a néző szemébe.

hoz már első illusztrációinál (Goe-

évek számítógépes grafikai munká-

Kovács abban az időben jelent meg Kovács Tamás: A Majomkirály története XXIV. 1985 25,5×16,2 cm rézkarc, papír

the: Werther, Spies: D. Faustus Já-

iig. Jól van ez így. A Nyugati utazás,

hihetetlenül finom

nos) egyértelműsítették, ő képviseli

avagy A Majomkirály történeteinek fé-

tollrajzaival és réz-

a magyar grafika filozofikus játékos-

lelmetesen realisztikus lényei job-

karcaival, amikor a

ságát. Ez a grafikai attitűd a rasz-

ban megfértek Bulgakov Mester és

magyar grafika erős

terszerűen felhordott-repesztett vo-

Margaritájának hölgyeivel. A Gázló,

nalakkal megraj-

a Mocsár, a golyóstoll-tanulmányok

zolt képekben do-

mind egy-egy kis gyöngyszem, me-

minánssá vált. Se-

lyek hozzájárulnak a Kovács Tamás

gítségül hívta ko-

által kifejlesztett rajzuniverzum meg-

rábbi mestereit, a

értéséhez. Kovács ugyanis kisméretű

német reneszánsz

nyomatain, rajzain a bonyolult rész-

alkotóit (Baldug

letgazdagságot ötvözi az el- és kiha-

Grien, Urs Graff,

gyás művészetével. Tehát csend és

Schongauer)

kiáltás (hogy a korszakban oly fontos

vagy épp az an-

Jancsó-film címével éljek).

gol szecessziós

46 újművészet 2012 04

A negatív térbe belerebbenő kal-

Beardsleyt. Ját-

ligrafikus elemek, drapériák, nö-

szott a képi ele-

vénymotívumok a porózus felülete-

mekkel, pop-ar-

ket még légiesebbé teszik. A Majom-

tosan volt meg-

király-sorozatban például karikatú-

hökkentő, klas�-

raszerű lények kényeztetnek szép

szikusan pon-

távolkelti lányt. Lehetnénk egy fül-

tos. Ha ismer-

ledt kínai bordélyban, vagy egy szá-

te, tán felfedez-

zadvégi angol szalon paravánja mö-

te a korszakos ha-

gött. Nincs idő, tér és kultúra ös�-

sonlóságot saját

szemosódik, a valóság díszletei mö-

és David Hockney

gött egy második világ nyílik a néző

Grimm-illusztrá-

elé, a képzelet gazdag világa. Kovács

ciói között, vala-

Tamás ezt a képzeletében ideaként

mint az álomsze-

megjelenő és keze által realizálódott

rűt, a vonal má-

álmot hagyta nekünk örökül.

Kiállítások

Telek N. Ágnes

Telek Balázs: Fejek PANEL contemporary – Faur Zsófi Galéria, 2012. IV. 1-jéig

Miért ne lehetne a képeket a föld-

ezt megtette. Ráadásul alakjait hátul-

sokszor deperszonalizál, itt a szemé-

re tenni? Installációt teremtenek Te-

ról érkező, nem látható fényforrásból

lyiségjegyek megmutatkozása szabad

lek Balázs diptichonjai a Faur Zsó-

világítja meg egy adott ponton, a leg-

utat kap. Ezáltal „visszavág” a fotó-

fi Galéria pinceterében – a földön. A

hangsúlyosabb helyen, mely már-már

realizmusnak mint festészeti irány-

randomszerűen elhelyezett fekete do-

transzcendens hatást ad a képek-

zatnak, fonákjára fordítja azt, megte-

bozok úgy nyílnak ki felénk, mint egy

hez. Mintha egy templomi szent gló-

remtve a festményszerű fotográfiát.

réges-régi családi albumot óvó ládika:

ria övezte arcába néznénk. Ezek a té-

Nem lehet elvonatkoztatni ezút-

önálló történeteket mesélnek. A port-

nyezők összeadódva szinte elbizony-

tal sem az installáció terétől, mely

rék szereplői között egyértelmű és

talanítanak minket: fotó helyett nem

szükségszerűen hozzátesz a tar-

kevésbé nyilvánvaló kötelékek, kap-

festményekkel állunk-e szemben?

talomhoz, sőt megtölti azt. Eze-

csolatok vannak. Fura kettősséget ad

Technikailag frappáns válasz ez

ket a képeket a fehér falak megöl-

azonban, hogy a párok bár látszólag

a napjainkban (újra)felfedezett, de

nék. A pincetér természetes félho-

összetartoznak, konkrét kontaktust

máig erősen vitatott hiperrealista

málya mellett a nyomott belmagas-

nem teremtenek a fotók terében.

festészetre. Esetünkben a fényképe-

ság akaratlanul is arra késztet min-

zés technikája, a színek, a fények, a

ket, hogy kissé lehajolva szemléljük

emberek, a homogén, sötét háttérbe

tér, a téma együttesen optikailag an�-

a fotókat. Így még bensőségesebb

helyezett meztelen alakok nem evi-

nyira feledtetik velünk a portrék ké-

kapcsolat alakul ki köztünk és a

láginak hatnak. Talán azért, mert eb-

szítésének módját, hogy szinte lát-

portré-diptichonok között. Mintha

ben a világban már nem tudunk egy-

hatóvá válnak a (nem létező) ecset-

a művész saját életének altemplo-

másra pőre valónkban tekinteni, tár-

vonások a kontúrok mentén, a súr-

mába szállnánk alá, ahol kellően in-

sadalmi státuszszimbólumoktól (öltö-

lófényben… Nem tudunk ugyanis el-

tim környezetben tudja megmutat-

zet, ékszer, smink,

vonatkoztatni attól, hogy a szakrá-

ni a hozzá közel álló barátokat, csa-

frizura) elvonatkoz-

lis hangulat, melyet érzünk, festett

ládtagokat – mentesen minden evi-

tatni. Telek Balázs

szentképektől ered. Míg a fotóreál

lági cicomától. Személyességgel te-

Bár tudjuk, hogy a modellek valós

Telek Balázs: Fejek 2012, installáció, fotók, rejtett világítás

líti a fotográfiát. Telek Balázs több ponton, tudatosan archaizál. A tér és az installáció erre pedig ráerősít. Ha mindezt beengedjük, láthatjuk, hogyan hatott fotóművészetére a festészet. A Fejek-sorozat nem első, de rendkívül karakteres prezentálása volt látható a PANEL contemporaryban április 1-jéig. újművészet 2012 04

Láng Eszter

Botond kiállítása MODEM, Debrecen, 2012. II. 4–V. 27.

Mint a MODEM kiállításai általában,

igazítást nyújtó előtérből belépünk,

rinói lepel átfogalmazását, újraal-

Botond A vacsora című tárlata sem

további négy kisebb helyiség nyí-

kotását láthatjuk. Botond gépkocsi-

szokványos. A 2010-ben elhunyt mű-

lik, így a rendezés óhatatlanul egy

ponyvája azonban – a maga durva

vész általában műcsoportokban gon-

templom főhajóját és mellékhajóit

anyagával, amelyen egy test elmo-

dolkodott: az alkotások térbeli egy-

idézi, ezzel is a szakralitás irányába

sódott nyomata, vagy még inkább

sége, az egyes mű és a tér kapcso-

kalauzolva a látogatót.

gondosan beledolgozott figurája lát-

lata erősen foglalkoztatta. A most

A Leonardo-képpel ellentétben Bo-

ható – egyszerre ébreszthet szakrá-

megrendezett kiállítása – a vallásos

tond fala nem csupán háttér, hanem

lis és banális gondolatokat. A kivi-

festészet legismertebb művét, Leo-

a tér lényegét adó elem, értelmezé-

telezés – a hajtások menti törések-

nardo da Vinci Utolsó vacsoráját vá-

semben egyúttal kapocs a természet-

kel, a megdolgozott felülettel, a bar-

lasztva kiindulópontul – a keresz-

tel, ily módon Istennel is. A terem

násan monokróm színezettel, mely-

tény hitvilág egyik legfontosabb tör-

két oldalán a négy-négy faliszőnyeg

ről a megbarnult vér is eszünkbe jut-

ténetére épül, és a kulturális-vallási

szintén hangsúlyos szerepet kap: ko-

hat – igen gondos, akárcsak egyéb

emlékezetet hívja elő.

pottságukkal, zöld-vörös ellentétük-

műveinél, például az átellenben nyí-

kel, szimmetriájukkal a közrezárt tér

ló terem 13 műve esetében, melyek

ányzik a vacsoraasztal, és hiányoz-

felerősödik. Az utolsó vacsora ter-

Veronika Krisztus arcmását hordo-

nak a személyek is. Helyette a Le-

mében vagyunk tehát, ahol – Mario

zó kendőjének parafrázisai. A Torinói

onardo-képen látható háttér, a két

von Galli gondolatával élve – a szent-

lepel ereklyetartója kis fémasztal-

ablak és egy ajtó által a szabad ter-

lélek mindenkire leszállt1. E közpon-

ka, masszív és egyszerű, mondhatni

mészetre nyíló terem fala látható,

ti mű, mely méretével, szimmetriá-

„minimalista” alkotmány, egyetlen

óriási méretű teherautóponyvára

jával nyugalmat és méltóságot sugá-

díszének a szegecsnyomok tekinthe-

festve, mely alapanyag, a mai kor

roz, kopásaival, sebesüléseivel, varat

tők. Ezek akaratlanul rímelnek a kép

egyfajta profán kifejezéseként, töb-

idéző varrásaival, gondosan egymás-

szélén végigfutó, vasbetétekkel bé-

bi képének is hordo-

ra hordott festékrétegeivel és párhu-

lelt kerek lyukakkal, melyek eredeti-

zóját képezi. A főte-

zamos lefolyásaival, lemosásokkal,

leg a ponyva lekötésére szolgáltak,

remből, ahová az el-

ledörzsölésekkel, a ponyva valami-

itt pedig a kép függesztésében nyer-

Csakhogy Botond Vacsorájáról hi-

Botond: A vacsora kiállítási enteriőr, Modem, 2012

kori betűinek átü-

tek funkciót.

tő, áttűnő formái-

Említésre méltó Botond egyik

val mintegy az idő

performanszának fényképe is, ame-

hordozójává válik.

lyen a művész a vacsora színhelyén,

Az első benyíló

tehát a kiállítási enteriőrben gyű-

falain Máté, Márk

rött, fehér terítővel fedett asztal-

és Lukács evangé-

nál ül, mezítelen testét félig festék-

liumának részle-

től mocskos lepel takarja, számta-

tei segítenek a rá-

lan asszociációs lehetőséget kínálva:

hangolódásban,

íme az ember.

a kiállítás szerves

Fotó: Láng Eszter

48 újművészet 2012 04

részeként. A má-

Jegyzet:

sodikban a szen-

vedéstörténethez

ten. Elmélkedés az egyenességről. http://www.

tartozó, relikvia-

szepi.hu/irodalom/vallas/boros/ember/em-

ként tisztelt To-

ber_09.html

Boros László: Az emberben felénk hajló Is-

Kiállítások

bemutatására a 2012-es New York-i Table Top Show-n került sor. A francia márkák közül az ezüst evő-

Az Ajka Kristály legújabb szériái

eszközeiről híres Cristoffle céget kell megemlítenünk. Nekik kiegészítőként

Ajka városának nagy büszkesége az üveggyár, mai nevén Ajka Kristály

lításon nagy sikerrel mutatták be. A klasszikusabb stílust kedvelő di-

Üvegipari Kft. A gyár 1878-ban kezdett

vatház, a Tiffany & Co. megrendelé-

el Ajkán dolgozni, s ma is alkalmazzák

sére geometrikus vonalhálóból álló

az ősi, szájfúvásos technológiát, ennek

dekor került az ólomkristály bárkol-

köszönhetően egyedi darabokat és csi-

lekcióra: Martini korsó és kehely, jég-

szolt, színes üvegtárgyakat készítenek.

vödör, magas-alacsony ivópoharak.

Erre a manufakturális jellegű üveg-

ólompohár szériákat tervezett Gárdonyi Ágnes üvegtervező. A francia ele-

Másik jellegzetes termékük az a

megmunkálásra a világon már nagyon

budváza család, amelyet dúsan graví-

kevés gyár vállalkozik. Az Ajka Kollekci-

rozott virágokkal dekoráltunk.

ók hűen tükrözik a gyár magas szintű,

A német Rosenthal Porcelán-

134 éves hagyományokra visszatekintő

gyár és a Rosenthal Stúdió részére

kézműves technológiáját. A szériákat

gancia és fiatalos ízlésvilág volt a meghatározó szempont a tervezésnél. A másik francia márka a Cristal

üvegtervező iparművészek alakítják ki,

Sevres, amely régi szériái továbbfej-

amelyeket az évente megrendezésre

lesztését kérte Gárdonyi Ágnestől,

kerülő frankfurti Ambiente Tendence,

színköpenyes ólomkristály üvegben.

a New York-i Table Top Show, a mi-

Az olasz porcelángyár, a Richard

lánói MACEF és a párizsi Maison Et

Ginori is vásárol és terveztet Fördös

Objet vásárokon mutat be a gyár.

Renátával. Modern dekorú, ólom- és

Ilyen szakmai múlttal nem cso-

színköpenyes ólomkristály kehelyszé-

da, hogy a legnagyobb világmárkák

riákat alakíttat ki porcelánszériáinak

is Ajkán terveztetnek és készíttetnek

kiegészítéséhez. Kedvelt színük a fe-

üvegszériákat. Az amerikai brandek

kete, az aranysárga és a rézrubin.

közül az egyik legnagyobb divatcég, a Polo Ralph Lauren részére új, modern formájú s dekorvilágú kehely és

2012-ben a kínai sárkánymotívumos

bárszériákat tervez Győrig Katalin. Az

váza- és tálkollekciót Csala Zsuzsan-

egyik legfrissebb munkája egy 30 cen-

na vezető üvegtervező iparművész

timéteres váza, amelyre lószerszámos

alakította ki, akit 2011-ben a divathá-

motívumot tervezett. A vázát január-

zat jelképező Versace meduzafejes és

ban a francia Maison Et Objet kiál-

meander szalagos vázakollekció tervezésére kértek fel.

Az írországi Waterford cég luxus kategóriájú ólomkristályokat forgalmaz.

A William Yeoward márkanév

Részükre valamennyi üvegtervező fo-

alatt forgalmazó angol Jenkins cég

lyamatosan dolgozik, szerteágazó igé-

részére egy pasztelszínekből álló

nyeiknek megfelelően. Szortimentjük-

bárkollekciót tervezett, melynek

ben nemcsak asztali terítékek, hanem lakberendezési tárgyak – votívok, gyertyatartók, óraházak, trófeák, asztalközéptálak – is szerepelnek. Kuriózumnak számítanak az üvegfúvó mesterek keze nyomán létrejövő, egy métert is meghaladó padlóvázák, amelyeket a francia Cristal de Paris cég a közel-keleti paloták részére terveztet és gyártat az ajkai üveggyárban. (x) újművészet 2012 04

Kiállítások

50 újművészet 2012 04

Kiállítások

újművészet 2012 04