Készíttette a Magyar Unitárius Egyház 2022.
Tartalomjegyzék
Bemutatkozó
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Főpásztori gondolatok
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Az ünnepség menetrendje
2 4
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
8
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
10
A kolozsvári, belvárosi unitárius templom . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
12
Rövid egyháztörténeti összefoglaló
14
Unitárius püspökök jegyzéke
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
1
Bemutatkozó Kovács István 1959. október 22-én született Kőhalomban. Apai nagyapja, Kovács Gyula kántortanító volt a Brassó megyei Datkon. Elemi iskoláit Kőhalomban, Árkoson és Sepsiszentgyörgyön végezte, majd 1978-ban Sepsiszentgyörgyön érettségizett az 1. Számú Ipari Líceum elektrotechnika osztályában. 1980–1985 között a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet hallgatója volt, és ott szerzett lelkészi oklevelet. 1985–1988 között Marosvásárhelyen teljesített segédlelkészi szolgálatot. 1988–1998 között a Sepsiszentkirály–Botfalusi Unitárius Egyházközség lelkésze, 1990–1993 között az államhatalmi változást követően újraalakult Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet első elnöke volt. 1993-ban egy tanévet ösztöndíjasként az oxfordi Manchester College-ban tanult. 1998–2021 között a Sepsiszentgyörgyi Unitárius Egyházközségben szolgált lelkészként. Lelkészi szolgálatával párhuzamosan több mint egy évtizedig az Unitárius Lelkészek Országos Szövetségében (ULOSZ) tevékenykedett, előbb titkárként, majd elnöki minőségben. 2003–2009 között egyházunk képviselőjeként az Unitárius és Univerzalista Nemzetközi Tanács (ICUU) Végrehajtó Bizottságának tagja volt. 2008-ban, majd 2014-ben – kétszer hatéves megbízatási időszakra – a Magyar Unitárius Egyház közügyigazgatójának választották. Neje Kovács Ágnes, textil-népművészeti tárgyak készítésével foglalkozó vállalkozást vezet. Két fiút nevelnek: a tizenhét éves Bencét és a tizenhárom éves Balázst.
2
3
Főpásztori gondolatok „Így szólt hozzájuk: Az aratnivaló sok, de a munkás kevés, kérjétek tehát az aratás Urát, hogy küldjön munkásokat az aratásába.” (Lk 10,2)
Mindenekelőtt köszönöm főpásztor elődöm hűséges szolgálatát és minden leköszönt egyházi vezetőnk áldozatos munkáját, amellyel megőrizték és gyarapították egyházunk értékeit, és Isten áldását kérem életükre. Nekünk, új vezetőknek adjon Isten hitet, lelkesedést, hogy imádságos lélekkel és bölcs szívvel lehessünk közösségeink megtartói. Legyen minden időben bátorságunk, hogy határozottan kalauzoljuk a ránk bízottakat, tudva azt, hogy hivatásunkban ott tündököl az isteni igazság és a jézusi evangélium. Legyünk tudatában annak, hogy egyházunk nagy értékeknek örököse. Viszontagságos évszázadai folyamán sokszor próbára tétetett hite, de a puszta megmaradása ellenvetést nem tűrő bizonyítéka annak, hogy az Úr velünk maradt nemzedékről nemzedékre. Ez a tudat kötelezzen ugyanakkor bennünket, egyházunk újonnan megválasztott elöljáróit és híveit, hogy az elődök által nehezen megszerzett értékekkel a legjobb tudásunk szerint sáfárkodjunk.
Ezen megannyi érték között is kiemelt helyen szerepel a nemrég megünnepelt vallásszabadság törvénye: istenkeresésünkben egymás kötelező elfogadásának felismerése és az Istenhez vezető úton való szabad járásunk joga, amely itt, ezen a földön, Tordán fogalmazódott meg. Az is tény, hogy az elmúlt közel fél évezredben olykor az egymással szembeni kölcsönös tévedések is részei voltak életünknek Mi, a különböző felekezetű keresztények csak akkor vagyunk méltók a jelenben erre a magasztos tordai közös örökségre, ha belátjuk, hogy általa Isten lehetőséget kínált mindnyájunknak az egymással való megbékélésre, amelynek érdekében tudnunk kell őszintén bocsánatot kérni egymástól tévedéseinkért: protestánsok a katolikusoktól, katolikusok a protestánsoktól, protestánsok egymástól.
4
Mert szükségünk van egymásra ma, amikor két szélsőség gyötri a világot: az egyik a vallásos türelmetlenség és fanatizmus, a másik a vallásellenesség megannyi változata. Míg a vallásos fanatizmus terrorizmusba átcsapó veszélye nyilvánvalóan felismerhető, ezzel szemben a vallásellenesség sokszor megtévesztő: a szabadság jelsza-
vával akarja Istentől elválasztani és szolgaságba hajtani az embert. Haszonelvű célját kergetve eltörölne minden egyéni és közösségi, nemzeti és vallásos identitást. Míg tőlünk nyugatabbra a keresztény és nemzeti identitás egyre gyengül, mi éppen ebben látjuk megmaradásunk zálogát.
5
Egyedüli magyar fogantatású egyházként történelmünkben a vallásos és a nemzeti sajátosság szétválaszthatatlanul összefonódik. Nagy kihívás, hogy sajátos unitárius identitásunk eme két pillérét őrizzük. Ki kell állnunk keresztény gyökerű nemzetközösségünk ügye mellett testvéregyházainkkal közösen, hitünket, anyanyelvünket, kultúránkat őrizve és gyarapítva.
rozottan hiszek abban, hogy amennyiben a hitéletünk megerősödik és élő valósággá válik, ez a maga rendjén lényegesen hozzájárul minden más társadalmi, gazdasági, nemzeti és akár globális nehézség megoldásához. „Keressétek először Isten országát és az ő igazságát, és mindezek ráadásként megadatnak majd nektek” (Mt 6,33) – hangzik Jézus tanítása. Ebbe az elsődlegesen Isten országát kereső aratásba hívok munkatársakat, lelkésztársaimat és híveinket, testvérfelekezeteinket és minden jószándékú embertársamat: imádkozva és dolgozva erősíteni hitünket, visszatalálni Isten teremtő akaratához és békességéhez.
Célkitűzésem – nem lehet ennél fontosabb célja egy főpásztornak – elősegíteni imádsággal és minden eszközzel, hogy az egyház hitélete minél teljesebb legyen a családokban, a gyülekezetekben és az egyetemes egyház megannyi erdélyi és anyaországi közösségében. Hatá-
6
7
Az ünnepség menetrendje Bevonulás Nyitóáhítat: Rácz Norbert Zsolt (főjegyző, Magyar Unitárius Egyház) Előfohász Kezdőének: az Unitárius Énekeskönyv 5. számú éneke Köszöntőgondolatok, ima, Miatyánk A püspökszentelés bevezetése: Lőrinczi Lajos (közügyigazgató, Magyar Unitárius Egyház) Püspökszentelés: Szentelést végző személyek: ft. Bálint Benczédi Ferenc nyugalmazott püspök, Csécs Márton Lőrinc, Fazakas Lajos Levente, Szentgyörgyi Sándor, Csáki Levente, Solymosi Alpár, Szabó Előd esperesek, Kriza János püspöki helynök, Lőrinczi Lajos közügyigazgató, Rácz Norbert Zsolt főjegyző Áldáskérés: ft. Bálint Benczédi Ferenc nyugalmazott püspök A püspök köszöntése: Farkas Emőd (főgondnok, Magyar Unitárius Egyház) Derekas ének: az Unitárius Énekeskönyv 193. számú éneke
8
Szószéki szolgálat: ft. Kovács István (püspök, Magyar Unitárius Egyház) Ima, Miatyánk Közének: az Unitárius Énekeskönyv 27. számú éneke Prédikáció Csendes és utóima Áldáskérés Népdal: István Ildikó (népdalénekes, Sepsiszentkirály) Az egyházfők köszöntőbeszéde A Sepsiszentgyörgyi Unitárius Egyházközség Kriza János Vegyes Dalárdájának fellépése Vezényel: Karácsony Gabriella karnagy Ünnepi beszédek Ft. Kovács István püspök záróbeszéde Záróének: Himnusz Közreműködik: Elő- és utózene: dr. Potyó István (orgona) és Grigore Ciobanu (trombita) Énekvezér: Kiss Erika (énekvezér, Kolozsvár-Belvárosi Unitárius Egyházközség) Műsorvezetők: Péterfi Zita Ágnes (lelkész, Sepsiszentgyörgyi Unitárius Egyházközség), Demeter Sándor Lóránd (lelkész, Székelyderzsi Unitárius Egyházközség)
9
Unitárius püspökök jegyzéke 1. Dávid Ferenc: 1568–1579 2. Hunyadi Demeter: 1579–1592 3. Enyedi György: 1592–1597 4. Várfalvi Kósa János: 1597–1601 5. Toroczkai Máté: 1601–1616 6. Radecke Bálint: 1616–1632 7. Csanádi Pál: 1632–1636 8. Szentgyörgyi Beke Dániel: 1636–1661 9. Járai János: 1661. április–június 1661–1663 között nem lehetett zsinatot összehívni 10. Nagysolymosi Koncz Boldizsár: 1663–1684 11. Szentiványi Márkos Dániel: 1684–1689 12. Bölöni Bedő Pál: 1689–1690 13. Kövendi Nagy Mihály: 1691–1692 14. Almási Gergely Mihály: 1692–1724
10
15. Várfalvi Pálfi Zsigmond: 1724–1737 16. Szentábrahámi Lombard Mihály: 1737–1758 17. Agh István: 1758–1786 18. Lázár István: 1786–1811 19. Körmöczi János: 1812–1836 20. Székely Miklós: 1838–1843 21. Aranyosrákosi Székely Sándor: 1845–1852 1852–1861 között nem lehetett zsinatot összehívni 22. Kriza János: 1861–1875 23. Kilyéni Ferencz József: 1876–1928 24. Boros György: 1928–1938 25. Varga Béla: 1938–1940 26. Józan Miklós: 1941–1946 27. Kiss Elek: 1946–1971 28. Kovács Lajos: 1972–1994 29. Erdő János: 1994–1996 30. Szabó Árpád: 1996–2008 31. Bálint Benczédi Ferenc: 2008–2021 32. Kovács István: 2021–
11
A kolozsvári, belvárosi unitárius templom A jelenlegi templom Türk Antal tervei alapján 1792–1796 között épült. Az észak–déli fekvésű templom 43,15 m hosszú és 21,25 m széles, hajója 15,70 m magas, tornya 33 méter. A késő barokk, klasszicista és rokokó irányzat jegyeit viseli magán. A központi tengely felett az „In Honorem Solius Dei MDCCXCVI” (Az egyetlen Isten tiszteletére 1796) felirat áll. A harangok Az egyházközség Andrásovszki János kolozsvári harangöntővel 1796-ban három harangot öntetett, egy negyedik harangot a Suki család adományozott az egyházközségnek. A kezdeti négyből ma csak a második szolgál. Ennek felirata: „A Kolozsvári Unitaria Ecclesia költségével öntettetett 1796. Me fudit Johannes Andrasovszki Claudiopoli.”, illetve: „Portu meliore quiescam” (Jobb kikötőben megpihenek). A többi harangot az eklézsia ágyúöntésre áldozta. Az orgona Az unitárius egyházközségek közül elsőként a kolozsvári eklézsia készíttetett orgonát. A tízregiszteres késő barokk hangszert Metz Sámuel berethalmi orgonaépítő készítette, 1806-ban adták át. A kerek kő A templom bal oldali előterében látható a híres kerekkő. A hagyomány szerint a gyulafehérvári hitvitáról haza-
12
térő Dávid Ferenc az Torda utca szegletén álló kerek kőről mondott beszédet, amelynek hatására Kolozsvár lakossága az unitárius hitre tért. Az úrasztala Szervátiusz Jenő és fia, Tibor művészi alkotása 1968ban, az egyház fennállásának 400. évfordulójára készült.
13
Rövid egyháztörténeti összefoglaló 1510–1520: Egyházunk első püspöke, Dávid Ferenc Kolozsváron született, születésének évszámát nem ismerjük pontosan. Apja a szász nemzetiségű Hertel David, anyja – az egyházi hagyomány szerint – valószínűleg magyar. Nevét az akkori humanista szokás szerint apja keresztneve után Franciscus Davidisként jegyzi; magyar nyelvű környezetben a Dávid Ferenc névalakot is használja. 1568. január 6–13.: Az erdélyi országgyűlés Tordán törvénybe foglalja a lelkiismereti és vallásszabadságot. Ez a határozat a korabeli Európában példátlan módon teszi lehetővé a szabad igehirdetést, s ezzel a magyar unitárius egyház megalapításához és állami elismeréséhez vezet. A törvény előkészítésében Dávid Ferencnek fontos szerepe van.
1568. március 8–18.: A hagyomány szerint a második gyulafehérvári hitvitáról hazatérő Dávid Ferenc az akkori Torda utca szegletén levő kerek kőre állva mond beszédet, amelynek hatására Kolozsvár lakossága az unitárius hitre tér. (A kerek kő a kolozsvári, belvárosi unitárius templomban látható.) 1571. március 14-én meghal János Zsigmond fejedelem, az unitárius reformáció pártfogója és jótevője. Báthory István, Erdély új fejedelme a katolikus egyház restaurációjára és az unitarizmus visszaszorítására irányuló valláspolitikát vezet be. A gyulafehérvári nyomdát elveszi az unitáriusoktól, majd 1571 szeptemberében bevezeti a cenzúrát: megtiltja a régi vagy új írók vallásos munkáinak engedély nélküli kiadását és terjesztését. A következő évben érvénybe lépteti az úgynevezett innovációs törvényt, amely szerint tilos minden újabb vallási reform, az újítókat pedig maga a fejedelem bünteti meg.
A sepsikilyéni unitárius templom
14
1579. június 1–2.: A Gyulafehérváron tartott országgyűlés az innovációs törvény megsértésével vádolja Dávid Ferencet, aki a lelkészek túlnyomó többségével együtt azt tanítja, hogy az ember Jézust nem kell imádni. Ez a tanítás nem újítás, szükségszerűen következik az egy Istenről vallott hitfelfogásból. Giorgio Biandrata azonban hitújítóként bevádolja őt a fejedelemnél. A súlyosan beteg Dávid Ferencet az országgyűlés hitújítás miatt elítéli, Déva várába zárják, ahol négy és fél hónap után, 1579. november 7-én meghal. Halálának körülményei és temetési helye ismeretlen.
1691: A Lipóti diploma kihirdetése után megindul a Habsburgok által hivatalosan támogatott katolikus restauráció, amelynek célkitűzései között ott szerepel az unitárius egyház megsemmisítése is.
1600: A lécfalvi országgyűlés vallásügyi határozatában találkozunk először vallásunk hivatalos unitárius elnevezésével (unitaria formában). Egyházunk 1638-tól önazonossága meghatározására következetesen az unitárius elnevezést használja.
1767: Kénosi Tőzsér János latin nyelven írni kezdi a Historia Ecclesiastica Transylvano Unitaria (Az Erdélyi Unitárius Egyház története) című történeti munkáját, amelyet halála után Uzoni Fosztó István folytat, majd az ő halálát követően Kozma Mihály és fia egészít ki. Az Erdélyi Unitárius Egyház története nélkülözhetetlen forrása az unitárius történetírásnak és a magyar művelődéstörténetnek.
1638: Az unitáriusokra rákényszerítik az úgynevezett dési egyezséget, amely arra kötelezi őket, hogy Jézust isteni tisztelettel imádják, a csecsemőket az Atya, Fiú, Szentlélek nevében kereszteljék, vallási könyveiket – nyomtatás előtt, jóváhagyás végett – mutassák be a fejedelmi cenzoroknak.
1716: A Habsburgok katonai erővel elfoglalják kolozsvári templomunkat, a hozzá tartozó javakkal együtt. 1716 után ilyen foglalások Erdély-szerte történnek. Kolozsváron az unitáriusok közel nyolcvan évig csak magánházakban tarthatnak istentiszteletet. 1718-ban a kolozsvári piaci főiskolát is elveszik.
1781: A türelmi rendelet megjelenési éve. II. József ezzel a rendelettel az ellenreformáció önkényeskedését, a katolikus egyház egyeduralmát korlátozta, és a felekezetek közötti békét szolgálta.
A sepsiszentkirályi unitárius templom
15
1791: Suki László végrendeletében minden vagyonát az egyháznak és a főiskolának hagyja. Ez az alapítvány teszi lehetővé a főiskola új épületének felépítését. 1793: A homoródalmási zsinat P. Horváth Ferenc főgondnok javaslatára egy középfokú egyházi iskola felállítását határozza el Székelykeresztúrra. Az iskola közadakozásból épül fel, és 1804-ben kezdi meg működését. Az építés és szervezés lelke Szabó Sámuel, a kollégium első igazgatója. 1801–1806 között felépül a kolozsvári Unitárius Kollégium kétemeletes épülete. 1831: Az észak-amerikai unitárius egyházzal való kapcsolat kezdete. Bölöni Farkas Sándor tengerentúli útjának és közvetítésének köszönhetően megkezdődik a levelezés egyházaink között. 1861: Kriza János és Nagy Lajos szerkesztésében kiadják a ma is megjelenő Keresztény Magvető című unitárius teológiai folyóiratot, amelynek célja „a keresztény eszmék s általában az erkölcsileg szép, jó, igaz magvaink vetése és fejlesztése”. A Keresztény Magvető az első teológiai folyóirat Erdélyben.
1864: Megjelenik Ferencz József kolozsvári lelkész kátéjának első kiadása. 1865: Orbán Balázs, „a legnagyobb székely” áttér az unitárius vallásra. Fő műve, A Székelyföld leírása 1868– 1873 között jelenik meg. 1876-ban és 1890-ben alapítványt tesz a székelykeresztúri Unitárius Gimnázium tanulóinak nemzetiségi és felekezeti megkülönböztetés nélküli segélyezésére. 1869. június 13: Ekkor zajlott az első unitárius istentiszteletet Budapesten a Széna téri (a jelenlegi Kálvin tér) református gimnázium dísztermében. A szószéki szolgálatot Ferencz József kolozsvári lelkész végezte. 1881: Megalakul a budapesti unitárius anyaegyházközség, július 5-én Ferencz József püspök Derzsi Károlyt nevezi ki lelkésznek. 1885. augusztus 29-én Boros György javaslatára megalakul a Dávid Ferenc Egylet, amelynek célja a vallásos és erkölcsi élet ápolása. Első elnökének Brassai Sámuelt választják meg. 1888. szeptember 10-én keltezett végrendeletében Berde Mózes páratlan szorgalommal megtakarított egész
A sepsiszentkirályi unitárius templom belseje
16
vagyonát az unitárius egyházra hagyja. Gondoskodása külön kiterjed a szegény sorsú, szorgalmas ifjak tanulmányainak a támogatására. A Dávid Ferenc Egylet kiadásában megjelenik az Unitárius Közlöny című folyóirat, amely később egyházunk hivatalos lapja lesz. Első szerkesztői Nagy Lajos és Boros György. 1896. október 26: Budapesten a Koháry utcában felszentelik a Pecz Samu tervei alapján készült unitárius templomot. 1898–1901: Kolozsváron felépül az Unitárius Kollégium új, Pákei Lajos által tervezett épülete, amelyben a főgimnázium, a teológiai intézet, a püspökség és más egyházi intézmények kapnak helyet. 1902. november 23: Budapesten megalakult a Duna– Tisza menti egyházkör élén Józan Miklós lelkész-esperessel. 1900: Kolozsváron megalakul az első unitárius ifjúsági szervezet, a mai Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (1991–) jogelődje. 1910: Megalakul az unitárius nőszövetség.
1915: Az Egyházi Főtanács a lelkészképzés fejlesztése érdekében az addigi Papnevelő Intézetet átszervezi Unitárius Teológiai Akadémiává. A lelkésznevelés új szervezeti és tanulmányi szabályzata 1948-ig marad érvényben. 1920: Megalakul az Unitárius Irodalmi Társaság. Célja „az unitárius történelemnek és hitelveknek közismertté tétele, az unitárius vallás hívei közművelődésének előmozdítása”. Az irodalmi társaság első elnöke Ferencz József püspök. 1923: A IX. egyházkör a trianoni békekötést követően kénytelen önálló életre berendezkedni, de nem szakad el az erdélyi egyháztesttől. Józan Miklós püspöki vikáriusként kormányozza a Duna–Tisza menti egyházkört. 1924: Pálfi Márton tanár szerkesztésében megjelenik a jelenleg is használatban levő új egyházi énekeskönyv. 1930: Balázs Ferenc lelkészi és közösségszolgálatának, kiemelten vidékfejlesztő munkájának (pl. szövetkezetalapítás) kezdete Mészkőn. Önfeláldozó munkájának irodalmi kordokumentumát A rög alatt című művé-
A Marosvásárhelyi Unitárius Egyházközség temploma
17
ben hagyja hátra. Nem volt még e században unitárius lelkész, aki olyan nagy körben tudta volna felkelteni maga iránt az érdeklődést, a szeretetet, illetve a bírálatot, mint Balázs Ferenc. 1939: A Csonka-Magyarország területén élő unitáriusok kimondják elszakadásukat az erdélyi (romániai) egyházrésztől és külön egyházszervezetet hoznak létre Budapest székhellyel. 1940. augusztus 30-a után az egyház egysége rövid ideig visszaállt. 1947: A kolozsvári Főtanács elfogadja a Magyarországi Unitárius Egyházalkotmányt. 1948: Az úgynevezett tanügyi reform éve, az egyházi iskolákat államosítják. A teológiai képzést a négy protestáns egyház az Egyetemi Fokú Protestáns Teológiai Intézetben közösen szervezi meg, a hitvallásbeli sajátosságok és különbözőségek tiszteletben tartásával. Az egyházi épületeket államosítják, csak a közvetlenül kultuszt szolgálókat hagyják meg. Az egyháztársadalmi szervezetek működését is beszüntetik. 1956: A magyarországi forradalom és szabadságharc után elrettentő példaként egyházunk vezetőinek, lelkészei-
nek és teológiai hallgatóinak tekintélyes részét börtönre, kényszermunkára ítélik. 1971: A Magyarországon élő unitáriusok az Állami Egyházügyi Hivatal hozzájárulásával püspökséggé szerveződnek és Ferencz József személyében püspököt választanak. 1989: A kommunista elnyomás alóli felszabadulás után az amerikai egyesült államokbeli unitárius univerzalista gyülekezetekkel gyümölcsöző testvéregyházközségi kapcsolatok bontakoznak ki, fellendül a templomok és más egyházi épületek építése, beindul a földtulajdonok és ingatlanok visszaszolgáltatásának folyamata, az egyházközségekben újjászerveződnek az ifjúsági egyletek és a nőszövetségek, 1993-ban Kolozsváron és Székelykeresztúron újraindulnak az unitárius kollégiumok; a megváltozott viszonyok függvényében egyházi alaptörvényünk is jelentős változáson megy át (1996, 2002, 2012). 2012-ben az erdélyi és a magyarországi unitárius egyház közös zsinatán kimondja a határokon átívelő szervezeti egyesülést, ennek köszönhetően újraalakul az egységes Magyar Unitárius Egyház.
A sepsiszentgyörgyi unitárius templom
18
2018-ban ünnepli egyházunk fennállásának 450. évfordulóját. Az év folyamán az egyházközségek különböző rendezvényekkel emlékeztek meg a jelentős eseményről. Tordán január 13-i ünnepség alkalmával leleplezik és felavatják a vallásszabadság emlékművét, Liviu Mocan szobrászművész Ad astra alkotását. Magyarország Országgyűlése – egyházunk kezdeményezésére, elismeri és méltatja az Erdélyi Országgyűlés határozatát, és január 13-át a vallásszabadság napjává nyilvánítja. 2018 nyarán avatja fel egyházunk a Vallásszabadság Házát. A korábban püspöki rezidenciaként szolgáló patinás kolozsvári ingatlan kulturális központként, előadótérként, a Valláskutató Intézet központjaként működik. 2019-ben évszázados álom válik valóra, amikor Kolozsváron, majd Sepsiszentgyörgyön avatják fel Dávid Ferenc egyházalapító püspök teljes alakú szobrát. Gergely Zoltán szobrászművész alkotása a kolozsvári unitárius templom és a János Zsigmond Unitárius Kollégium között kialakult kis téren áll. A sepsiszentgyörgyi Erzsébet-parkban Harmath István szobrászművész alkotását leplezik le.
19