Alumni magazin 2017

PTE impresszum PTE Alumni Magazin A Pécsi Tudományegyetem Alumni Magazinja Felelõs kiadó: dr. Bódis József rektor

Lectori salutem!

Kiadja: Pécsi Tudományegyetem Marketing Osztály Alumni Iroda E-mail: alumni@pte.hu Web: http://alumni.pte.hu Fõszerkesztõ: Harka Éva Lapszerkesztõ: Kékesi „Mandarin” Alexandra Lektor: Märcz Róbert Tördelõszerkesztõ: Wéber Tamás Olvasószerkesztõ: Amon Daniela, Schmidt Renáta Újságírók: Balogh Robert, Fehér Tímea, Füle Dóra, Horváth Attila, Kékesi „Mandarin” Alexandra, Szilágyi László Infografika: Bocsi Éva Képszerkesztõ: Csortos Szabolcs Fotók: Márk Mirkó, UnivPécs Archív Címlapfotó: Márk Mirkó Szerkesztõség: UnivPécs 7622 Pécs, Vasvári Pál u. 4.

Nyomda: General nyomda Kft. 6728 Szeged, Kollégiumi út 11/H

Megjelenik 5000 példányban Terjesztés: a PTE Pécsi Diplomások Köre tagjai számára, valamint a PTE diplomaosztóin ISSN: 2064-132X A hirdetések tartalmáért a szerkesztõség nem vállal felelõsséget.

Az anyaggyûjtés 2017 májusában zárult le.

Önök a legrégebben alapított magyar egyetem jogutód intézményében tölthették el diákéveiket.

Nagy Lajos király 1367-es pécsi egyeteme idén az alapítás 650. évfordulóját ünnepli. Készültünk erre a jeles évre, melynek rendezvényeire ezennel Önöket is meghívjuk!

Bízom benne, hogy nem volt haszontalan a nálunk töltött idõ. Az itt szerzett diploma értéke természetesen a piacon dõl el. Úgy vélem, ha oktatóink felkészültsége, figyelme találkozott a szakmai kíváncsisággal és a személyes ambíciókkal, jó eredmények születhettek. Olyanok, amelyek hosszú idõre megalapozták az Önök szakmai elõmenetelét, helyét, rangját a munkaerõpiacon. Reméljük, hogy találkozhatunk még továbbképzéseinken, hogy lesznek olyanok, akik másoddiplomáért is hozzánk iratkoznak be.

Változó világunkban adódnak olyan helyzetek, amikor átképzésekre van szükség, állunk rendelkezésükre. A jó egyetem tudományos mûhely is. 8 karunkon, 22 doktori iskolában folyik PhD- és DLA-képzés. Fontos, hogy a különbözõ tudományos és mûvészeti szakterületeken komoly teret kaphasson a jövõ nemzedéke. Részt venni a kutatásban, bekapcsolódni a tudományos életbe, önálló alkotói munkához szokni – ez olyan kihívás, mellyel érdemes szembenézni. Aki ezt az utat választja, bízhat kollégáinkban. Azon lesznek, hogy a lehetõ legszélesebb és legalaposabb szakmai ismereteket adják át, segítve az Önök további tudományos vagy mûvészi karrierjét.

Várjuk Önöket vissza, a PTE és Pécs városa egyaránt. Kiváló lehetõségekkel: a világszínvonalú Szentágothai János Kutatóközpont, a már jól ismert Tudásközpont könyv- és folyóiratállománya, a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ színházi, zenei és képzõmûvészeti programjai a szakmai munka és az értelmiségi lét minden szükséges feltételét megteremtik. Arra biztatjuk Önöket, hogy visszatérve hozzánk fordítsák hasznukra ismét e kitûnõ intézmények kínálatát!

A viszontlátás reményében kívánunk Önöknek további szakmai sikereket! Alumni szervezetünk mindig rendelkezésre áll, bármilyen kérdésben igénylik is a segítségünket. Kérem, ne feledjék alma materüket, ahogy mi is törekszünk a sokrétû kapcsolattartásra.

Szívélyes üdvözlettel: Dr. BÓDIS József rektor

PTE ALUMNI MAGAZIN

3

Új lehetõségek nyílnak – PTE-s diplomával,

amerre csak szeretnél!

Kevésszer adatik meg, hogy az ember tudja is: komoly sorsforduló elõtt áll. A diplomaosztó ilyen pillanat. Akár az elsõ, akár a sokadik alkalom, de mindig új lehetõséget és új teret nyit a végzett elõtt. Maga a Pécsi Tudományegyetem válik ezzel minden végzõs személyes történelmének részesévé. A PTE Alumni Irodája pedig azért jött létre, hogy az itt szerzett kapcsolatok és további lehetõségek ne csak a közelmúlt, hanem a jövõ részei is lehessenek.

Jubileum 650 PTE Nap 2017. szeptember 2. 10.00–22.00 Széchenyi tér, Jókai tér Az elsõ magyar egyetem alapításának 650. évfordulója alkalmából a Pécsi Tudományegyetem szeptember második napján egy mindenki számára nyitott, szabadtéri eseményt szervez.

Karaink és további szervezeti egységek mutatják be az egyetem falain belül folyó sokoldalú kreatív munkát a város szívében, hogy egy napra mindenki részese lehessen az egyetemi életnek. Továbbá gyermek és felnõtt animációs programokkal is készülünk, csatlakozó szervezetként a Baranya Megyei Rendõr-fõkapitányság is különféle játékos tevékenységekkel lesz jelen, a Vöröskereszt pedig a véradókat várja a nap folyamán.

A program során a gyerekek is fõszerephez jutnak, próza/vers, tánc és ének kategóriákban „ki-mit-tud”-on mutathatják be tehetségüket. Emellett ingyenesen látogatható lesz a Nádor Galéria, az Egyetemtörténeti Kiállítás, illetve a Klimó Könyvtár ideiglenes kiállítása is.

A napot a Halott Pénz nagyszabású koncertje zárja.

A rendezvények ingyenesek.

A programváltoztatás jogát fenntartjuk.

További információ és regisztrációs lehetõség a rendezvényre és a gyermek „ki-mit-tud”-ra: https://jubileum650ptenap.pte.hu

CSALÁDI ÉS GYERMEKPROGRAMOK Teddy Maci Kórház I Irodalmi-kézmûves foglalkozás I Éld az életem! – érzékenyítõ-társadalmi élõszereplõs (felnõtt) társasjáték I Kutyabaj! gyermekprogram I Kalligráfia, maszkkészítés I Pneumatikus játék I Látásérzékelõ és mozgásérzékelõ játékok I Fogászati prevenciós játék I Játékok a különféle érzékszervekre, kerekesszék kipróbálása akadálypályán I Kifestõ, elektromos kismotorok I KRESZ-játékok I Légvár, trambulin, arcfestés, kézmûves utca, fejlesztõ játékok, sorversenyek

TECHNIKA ÉS EGÉSZSÉG Pneumatikus autó kiállítása I Testzsírmérés, táplálkozási anamnézis, tanácsadás I Vérnyomásmérés, vércukormérés I Sebtetkó készítése, intubálás és újraélesztés tanítása, gyakorlása I Testtartásvizsgálat és -tanácsadás I Védõnõi sarok, terhesgondozás, szoptatási tanácsadás, babatáplálás, babagondozás, babafürdetés, babaöltöztetés I Teakészítés, illóolajok készítése I Orca (energiatakarékos autó) kiállítása I Isel automata habvágóval minta kivágása I Vagyonvédelmi tesztek, bûnmegelõzési puzzle (kerékpárlopásgátló szerkezet – találmány) I BMRF-toborzás I Véradás

ZENE ÉS SPORT Halott Pénz I PTE Táncegyüttes I Pannon Gyermekkórus I Zinger zenekar I PíTherapy rapper duó (Végh Balázs és Kollarics Attila) I Sakk, B33 utcai kosár, tollaslabda, kosár – büntetõverseny I Benned a létra – integrált táncprodukció I Street Workout bemutató

ÁOK

A rajtvonalon áll az orvoskar

Konkrét formát öltöttek azok az elképzelések, amelyek révén megújul a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar campusa a Modern Városok Program (MVP) keretében. A nagyszabású fejlesztésekbõl a magyar hallgatók is profitálnak – hangsúlyozza Dr. Miseta Attila, a PTE ÁOK dékánja.

Hosszú és komplex folyamat eredményeképpen öltöttek végleges alakot az orvoskari campus fejlesztési tervei, melyet követõen a közelmúltban a közbeszerzési pályázatok is kiírásra kerültek. Dr. Miseta Attila szerint a bonyolult és nemegyszer nehéz tárgyalások annak fényében nem voltak meglepõek, hogy a fejlesztés nem csupán az orvoskar életébe hoz mélyreható változásokat, hanem az egész egyetemet és a városrészt is átformálja, így pedig Pécs jövõjére nézve is meghatározónak bizonyulhat.

A nagyszabású felújítás eredményeképpen az orvoskar Szigeti úti fõépülete új szárnnyal bõvül, ahová négy intézet költözhet át az egyre zsúfoltabbá váló elméleti tömbbõl. A költözés egyben arra is lehetõséget ad, hogy a fõépületen is jelentõsebb rekonstrukciót hajtsanak végre. A fejlesztésekkel szorosan összefügg egy másik pályázati forrás révén tervezett beruházás, melynek köszönhetõen a Fogászati Klinika és a Genetikai Intézet kaphat méltó elhelyezést.

Mindez elõfeltétele a jelentõs hallgatói és oktatói létszámbõvítésnek, szögezi le Miseta Attila, hozzátéve, hogy a kar saját erõbõl eddig is folyamatosan fejlesztette oktatói gárdáját, mind külföldön komoly sikereket elért kutatók hazacsábítása, mind fiatal tehetségek helyzetbe hozása révén. A professzor amondó, hogy az anyagi ösztönzés csak a képlet egyik oldala: legalább ennyire fontos, hogy a kutatók és oktatók innovatív és inspiráló légkörben dolgozhatnak a karon, ahogy õ fogalmaz: Sok nemzetközi szinten is elismert szakember azért tér vissza hozzánk, mert úgy érzi, hogy itt tud igazán nyugodtan dolgozni. Nagyon fontos, hogy ezt a légkört megõrizzük.

AZ MVP RÉVÉN A MAGYAR HALLGATÓK HELYZETE IS JAVULNI FOG, teszi hozzá az orvoskar vezetõje. Az elméleti tömb fejlesztése és a klinikumon várható eszközbeszerzés természetesen minden hallgatót érint nemzetiségtõl függetlenül, míg a Balassa János Kollégium felújítása elsõsorban a magyar hallgatóknak kedvez.

A 1035/2016. (II. 9.) kormányhatározattal a Modern Városok Program részeként 24 milliárd forintnyi forrás nyílt meg a PTE számára, melynek deklarált célja az egyetem versenyképességének javítása, a hallgatói létszám növeléséhez szükséges infrastrukturális feltételek biztosítása, a felsõoktatás minõségének javítása és a külföldi hallgatói létszám növelése. A program nagy kihívása, hogy az egyetem modernizációját a térségés gazdaságfejlesztés kihívásainak megoldásával együttesen próbálja megvalósítani.

Egyetemi ajándéktárgyak: http://alumni.pte.hu/hu/ajandektargyak-26

Diploma után is Erasmus?

Igen!

Van az Erasmusnak egy kevésbé ismert szegmense. Egy olyan félév, melynek lehetõségével csak ritkán élnek a hallgatók.

Nem annyira bulis, viszont rendkívül hasznos – igen, a szakmai gyakorlatról van szó.

Sok hallgató álma, hogy külföldi szakmai tapasztalattal gazdagodjon, de sokan rögtön azt gondolják: külföldön drágább, nem beszélem eléggé a nyelvet, kevés a tapasztalatom, meg egyébként is – miért engem vennének fel egy honfitársuk helyett? Az aggályok jogosak, de sokat javíthat az ember külföldi megítélésén, ha már dolgozott fél évet nemzetközi közegben. És itt kerül a képbe az Erasmus+ által kínált szakmai gyakorlat, amelyben akár a diplomaszerzés után is részt vehet – jelentkezni azonban még a diploma elõtti félévben kell!

Sokak számára fontos szempont a pénz: külön fizetés nem jár a szakmai gyakorlatért, a kapott ösztöndíj viszont majdnem teljesen fedezni tudja a költségeket. Az Erasmus Student Network által szervezett események nyitottak minden szakmai gyakorlatos számára is – bár a hétközi bulik után nehéz dolgozni menni, azért érdemes benne lenni az Erasmus vérkeringésében.

István Ausztriába, Grazba utazott egy félév erejéig, miután végzett gyógytornász szakon. A gyógyításban különösen hasznos a külföldi tapasztalat, hiszen mindig lehet új praktikákat megismerni. Grazban is lehet méltányos áron jó albérletet kifogni – mindössze 600 eurót kellett két barátjával fizetniük egy tágas lakásért. Elmondása szerint a mentorok segítõkészek voltak, a lényegesen fejlettebb betegellátás miatt pedig a betegek is kooperatívak, türelmesebbek, kedvesebbek voltak, öröm volt õket gyógyítani. A nyelvjárás és a szaknyelv megszokása sem tartott tovább pár hétnél – mire folyékonnyá vált a némettudásuk, már saját betegeket is kaptak, akikkel foglalkoztak. A munka miatt kevesebb idõ jutott a szórakozásra, de helyette a kollégákkal töltöttek sok, minõségi idõt – nem egygyel a mai napig beszélgetnek. Érdeklõdéstõl, végzettségtõl és beállítottságtól is függ egy Erasmus+-os szakmai gyakorlati félév kimenetele. A végeredménye azonban mindnek ugyanaz: ÉLMÉNYEK, TAPASZTALATOK, ÉS EGY SOKKAL VONZÓBB ÖNÉLETRAJZ, MINT EGY SZEMESZTERREL KORÁBBAN. További információ az Erasmus+ programról: erasmus@pte.hu, erasmus.pte.hu

Automatizálás és a jövõ

Hosszú távra tervezni Zadravecz Zsófia,

Hirth Olivér, a Kontakt Elektro Kft. vezetõje A Pollack Mihály Mûszaki Fõiskolai Karon végzett, családi vállalkozásuk villamosipari termékeket gyárt. Az elmúlt években a villamos-automatizálással foglalkozó cég tevékenységi köre további szolgáltatásokkal, célgépgyártással, robot- és PLC programozással, villamos tervezéssel egészült ki. A Pécs–Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarával is szorosan együttmûködnek, Hirth Olivér a kamara iparfejlesztési bizottságának tagja.

Miben hasznos Önnek az, hogy együttmûködik az Iparkamarával? Önkéntes tagja mindkét vállalkozásunk. Különbözõ szakmai fórumokon tudunk részt venni. Számtalan hasznos információhoz és szolgáltatáshoz juthatunk a kamara révén. Továbbá a kamarával közösen tagjai vagyunk a Gépipari Klaszter nevû szakmai szervezetnek is. A régiónkon belül így tapasztalatokat tudunk cserélni, ez is nagyon hasznos tud lenni, emellett az érdekérvényesítésben is próbáljuk a kamarai szervezetet igénybe venni.

A Kamarában min dolgoznak?

A helyi gazdaság és piac erõsítésén dolgozunk. A kamarához és annak tagvállalataihoz beérkezõ igényeket és információkat közzétéve elõnyhöz szeretnénk juttatni a régiónkban tevékenykedõ fõképp termelõ cégeket, emellett a szakképzés is kiemelten fontos ügy. A tavalyi évben a kamara egy sikeres B2B konferenciát szervezett, melyre 16 országból érkeztek cégek képviselõi valós igényeikkel, így próbáltuk a regionális cégeket exportpiacokhoz juttatni. A szakképzés is fontos ügyünk. A régiónkban egyik cégvezetõ sem találja meg a jövõjét biztosító szakemberállományt.

Az ipari cégek erõsen keresik a jövõ szakembereit. Szakmunkástól mérnökökig mindenhol szakemberhiány van. Ennek érdekében a kamarával közösen igyekszünk fellépni, hogy a mûszaki szakképzés jobban domináljon. A kamara, a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter és környezõ termelõ cégek közremûködésével sikeresen szervezi évrõl évre Baranyában a Gép-Ésszel és VillanyÁsz elnevezésû pályaválasztási programokat. A jelenlegi felsõoktatás kevés szakembert képez az ipar számára. Ma harmadannyi gyerek születik, mint a múlt század 50-es, 60-as éveiben, ennek egy része elmegy külföldre, a másik része meg humánerõforrásmenedzser lesz, vagy szociológus. Sajnos manapság az ilyen szakmákban történõ (piaci igényekhez mért) túlképzésbõl adódóan õk jelentkeznek hozzánk raktárosi vagy udvarosi álláshirdetéseinkre. Az ilyen, a valós piaci igényektõl teljesen eltérõ képzési mechanizmusok következményeként vannak ma kevesen a mérnökök, technikusok és szakmunkások. Persze ez elõnyt is jelenthet az e területeket választó késõbbi munkavállalók számára.

B.R.

a LAFARGE Cement Magyarország Kft. marketingkommunikációs vezetõje

Zsófia a Pécs–Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara küldötte és több bizottságában is aktív tag. Munkájáról és a kamara tevékenységérõl beszélgettünk.

Milyen volt a PTE-n tanulni?

Még az osztatlan képzésben közgazdásznak tanultam marketing specializációval – ez a mai marketing MSc-nek felel meg. A hallgatói önkormányzati munkában is részt vettem. Pozitív élményekkel távoztam a karról, és elkezdtem egy PhD-képzést is ösztöndíjjal, az öt év után még három évig maradtam. Sokat tanultam és fejlõdtem.

Milyen a mostani munkahelyed, miért kerültél ide?

A Királyegyházi Cementgyár 2011-ben indult, zöldmezõs beruházásként. A kezdõcsapathoz kommunikációs vezetõként csatlakoztam. A cég indulásához kapcsolódó belsõ- és külsõ kommunikációt irányítottam, egy évre rá megkaptam a marketing területét is. Az eladásösztönzés, a másodkihelyezés, az értékesítés támogatása a fõ feladat, de a termékfejlesztés koordinálása is. Már hat éve itt dolgozom.

Miben segíti a kamara a munkádat?

Ez is a feladatkörömbe tartozik, már a második ciklust töltöm a kamarában mint küldött. Emellett két bizottságban is aktív tag vagyok. A kamara gazdaságfejlesztõ szerepe egyre fontosabbá vált a régióban. A gazdaságélénkítésben és az üzleti kommunikáció fejlesztésében is elõrelépett a kamara, támogatja a fiatalokat. A kamarai testület is egy megfiatalodási folyamaton megy át, egyre több vállalkozó kerül a kamara látókörébe, így különbözõ generációk látásmódja is egyre jobban érvényesül. A digitalizációs kihívások, a robotika és egyéb trendek is bekerültek e gazdaságfejlesztõ mûhely mindennapjaiba.

Miért éri meg egy cégnek kamarai integráló munkát végezni?

Elsõ pillanatban erõforrás-elvonásnak tûnik, de olyan trendek tudnak elõkerülni, amelyek egy cég profittermelése szempontjából fontosak lehetnek. Az Iparszervezési Bizottság munkájában kiemelt feladat, hogy a jelenlegi baranyai iparhálózatot hogyan tudjuk továbbfejleszteni, illetve hogyan tudjuk megtalálni a szinergiákat. Ha jó munkát végzünk a bizottságban, akkor vagy költségcsökkentést vagy árbevétel-növekedést tudunk generálni a cégek számára. Ez inkább a hosszú távú gondolkodásmód sajátja. Nemcsak a mi multinacionális nagyvállalatunk rendelkezik ezzel, hanem egyre több kis és közepes vállalat is társul hozzánk, mert ez elengedhetetlen abban, hogy Baranyát sikerre tudjuk vinni.

B.R.

PTE ALUMNI MAGAZIN

9

Élet

az egyetem Mindenki életében eljön az az idõszak, amikor elindul az állásvadászat. Annak érdekében, hogy a diákok az egyetem befejezése után sikeresen pályázzanak a hozzájuk legközelebb álló állásra, kikértük egy úgynevezett fejvadász segítségét is, Ambrus Anikó személyében.

után

Mit is takar a fejvadász kifejezés, mi is a munkájuk?

A magyarországi piacon a toborzó, a munkaerõ-kölcsönzõ, a közvetítõ és a fejvadász cégeket a köznyelv egységesen fejvadász cégként nevezi meg, bár elég nagy a különbség köztük. A fejvadászat is munkaerõ-közvetítés, de elsõdlegesen a magasan képzett, nyelvet beszélõ közép- és felsõvezetõk kiválasztásra alkalmazható módszer. A fejvadászat, vagy más néven direkt keresés során a fejvadász közvetlenül ajánlja fel az álláslehetõséget a megbízó cég profiljához leginkább illõ, hasonló beosztásban már gyakorlattal rendelkezõ szakembernek.

Melyik szegmensben van a legnagyobb szükség az egyetemet végzett munkaerõre? Milyen hiányszakmák vannak jelenleg, melyek elvégzésével talál nagyobb eséllyel munkát az ember?

Egyetemet végzett munkaerõre mindenhol szükség van, legfeljebb idõszakosan más területeken jelentkezik hiány. JELENLEG AZ IT ÉS A MÛSZAKI TERÜLETEN VAN A LEGNAGYOBB SZÜKSÉG SZAKEMBEREKRE. Tehát a felsõfokú végzettségûek esetén az informatikai terület az, ahol többezres, akár több tízezres hiány figyelhetõ meg, de a használható nyelvtudással rendelkezõ mérnökök (gépészmérnök, villamosmérnök, közlekedésmérnök) is könnyen el tudnak helyezkedni, itt is óriási a hiány. Ennek fõbb okai, hogy egyre kevesebb fiatal lép a munkaerõpiacra, egyre többen mennek külföldre dolgozni, a munkáltatók pedig egyre nagyobb szakmai tapasztalattal rendelkezõ szakemberekre tartanak igényt.

Milyen szempontokat vesznek leginkább figyelembe a munkáltatók, amikor többen is ugyanarra az állásra pályáznak, azaz versenyhelyzet alakul ki?

Minden keresésnél, akár toborzásról, akár fejvadászatról beszélünk, a kompetenciaalapú kiválasztás az általános. Ami annyit tesz, hogy a keresés megkezdése elõtt meghatározzák a legfontosabb kompetenciákat, amelyek alapján az önéletrajzok között válogatni, rotálni lehet. Pályakezdõ esetén az eddigi szakmai tapasztalat hiányában a legmeghatározóbb szempontok, hogy hol és milyen pozícióban töltötte a kötelezõ gyakorlatot, milyen a nyelvtudása, az egyetemen végzett-e közösségi munkát, és ezek után azt is figyelembe veszik, hogy melyik egyetemen szerezte azt a bizonyos diplomát.

Diploma és diploma között mi a különbség?

Legfõképpen az, hogy hol szerezte az ember a diplomát; általában ha egy szakot veszünk figyelembe, akkor azt az ember több intézményben is elvégezheti, de mindig akadnak kiemelkedõen elismert felsõoktatási intézmények. A pályakezdõk esetében ennek az elsõ munkahely elnyerése során van komoly jelentõsége, a késõbbiek során már nem ez a döntõ szempont, hanem a szakmai tapasztalat. Vegyünk példának egy 10 éves pénzügyi tapasztalattal rendelkezõ jelöltet, nála már az a fõ szempont, hogy mekkora és milyen profilú cégnél szerezte a tapasztalatát, ilyenkor már kevésbé számít, hogy hol szerezte a diplomáját. Lehetne tehát spekulálni,

12

PTE ALUMNI MAGAZIN

hogy mely egyetemek nyújtják a legértékesebb diplomát, de a késõbbiekben ez már kevésbé számít. Hiányszakmák esetében pedig szinte bármelyik egyetem diplomája elegendõ, hogy az elsõ állást elnyerje a frissen végzett jelentkezõ.

Milyen egy jó önéletrajz?

Bár a pályázat legfontosabb eleme az önéletrajz, ennek ellenére csupán az önéletrajzra támaszkodva nem döntenek egy állás odaítélésérõl. Így AZ ÖNÉLETRAJZ FÕ FELADATA AZ ÁLLÁSINTERJÚ „KIHARCOLÁSA”.

Az önéletrajznak vannak formai kötöttségei, melyek közül a legfontosabbak az alábbiak: A legáltalánosabb forma az e-mail mellékleteként elküldött .doc, .docx, .pdf kiterjesztésû önéletrajz. Kézzel írott önéletrajz küldése csak akkor indokolt, ha grafológiai vizsgálathoz azt kifejezetten kérik. Önéletrajzírásnál kerülni kell a túldíszített papírt. Egy sima, üres Wordben könnyen olvashatóvá szerkesztett, rendszerezett dokumentum sokkal többet ér, mint az amúgy látványos, grafikus díszítõ elemeket tartalmazó önéletrajz. Végül, ha fényképet is illesztünk a dokumentumba, érdemes odafigyelni, hogy a kép felbontása ne növelje feleslegesen a dokumentum méretét.

Ugyanígy meg lehet állapítani a tartalmi szempontokat is. Egy ilyen dokumentumnak van egy általános felépítése: személyi adatok, végzettség, munkahely, nyelvtudás és egyebek. A terjedelem maximum 2–3 oldal legyen, de pályakezdõk esetén az 1 oldalas önéletrajz is tökéletesen elfogadott, nekik azonban érdemes a választott szakról, esetleg felvett tantárgyakról, tudományos munkákról, vetélkedõn elért eredményrõl, külföldi ösztöndíjról vagy egyéb, szervezést igénylõ feladatról írni.

Ha valaki odáig eljut, hogy behívják egy állásinterjúra, akkor mikre kell figyelnie? Kaphatnánk pár tippet, amit ha betart az ember, nagy valószínûséggel zárhatja pozitívan az interjút?

Sok cégnél az elsõ személyes találkozót megelõzi a jelöltek telefonos interjúzása. Ebben az esetben kiemelten fontos a nyugodt körülmény megteremtése. Pozitív benyomást kelt, ha valaki érdeklõdõ, ezért érdemes pár dolgot kérdezni, de elsõsorban ez ne a „kompenzációs csomagra” vonatkozzon, mivel a telefonon interjúztató a beszélgetés vége felé biztosan rá fog kérdezni az anyagi elvárásokra. Ez az interjú az önéletrajzban leírtak kiegészítése, pontosítása. Az interjú során a feltett kérdések többnyire a következõ témákat érintik: idegen nyelv használata, eddigi gyakorlat, napi szinten használt informatikai rendszerek, váltási motiváció (ha nem frissen végzett jelentkezõrõl van szó).

HORVÁTH Attila

Amennyiben sikerül kiharcolni a

személyes interjút,

fontos, hogy: – a megbeszélt idõben érkezzünk, ne késsünk, de fél órával korábban se menjünk be.

– megfelelõ, üzleties ruhában menjünk – figyeljünk a határozott kézfogásra – bemutatkozáskor nézzünk a másik fél szemébe, valamint az interjú során is tartsuk a szemkontaktust – alaposan olvassunk utána az interneten a cégnek, felkészülten érkezzünk – nem kell szerénykedni, nyugodtan dicsérjük magunkat – legyen releváns, szakmai kérdésünk a pozícióról – ha nem értjük a kérdést, nyugodtan kérdezzünk vissza.

Ha már tudjuk, mire kell figyelnünk, akkor beszéljünk arról is, hogy mik azok a dolgok, amiket

semmiképp, se csináljunk egy interjú során: – Ne a munkaidõ és a fizetés legyen az elsõ, és legfontosabb kérdésünk. Rá lehet természetesen ezekre is kérdezni az interjú vége felé, de ne ezzel indítsunk – Nyáron sem illik túl laza, erõsen kivágott ruhában, rövidnadrágban menni az interjúra.

– Ne áruljunk el az elõzõ munkahelyünkrõl titkos információkat – Ne szidalmazzuk az elõzõ/jelenlegi munkaadónkat – Ha valaki dohányzik, figyeljen rá, hogy mielõtt interjúra megy, ne gyújtson rá; az erõs dohányszag igen visszataszító tud lenni – Ne beszéljünk túl sokat, de ne is tõmondatokban válaszoljunk.

ÁJK

Jobbá tenni Tehetségköveti cím, Praesens-díj, legjobb római jogi dolgozat a XXXII. OTDK-n, XXXIII. OTDK különdíj - de nem lennék meglepve, ha mire az interjú megjelenik, egy újabb elismerést zsebelne be Biró Zsófia.

Az ÁJK idén végzõs hallgatója másodéves korától foglalkozik a római joggal, a magyar jogtörténettel, és negyedévtõl a munkajoggal is. Részt vett a jogtörténeti tudományos diákkör újraszervezésében, és a SZNAPSZIS mentorprogramban is. Most a jogi PhD a következõ célja, de ki tudja, hol lesz megállás - üstökös ez a lány. És még kedves is.

Úgy tudom, a fõ kutatási témád egyfajta középkori Trónok harca. Pontosan mivel foglalkozol?

A fõ kutatási irányvonalam a Jogtörténet Tanszékhez kötõdik, a címe az, hogy Az út az örökös királyságig, amelyben a Habsburgmagyar örökösödési szerzõdések ütközéseit, valamint a nemzeti királyválasztó jogot, annak fejlõdését és problémás pontjait tárom fel. Azt próbálom nyomon követni, hogy hogyan jutunk el a nemzeti királyválasztástól odáig, hogy automatikusan a Habsburgok öröklik a trónt Magyarországon. Végül I. Józsefnél az 1687. évi II. és III. törvénycikkek hatására törvényesült Magyarország trónján a Habsburg örökös királyság. Bár szokásként megmaradt a Szent Koronával való koronázás, e törvény végleg eltörölte a nemesség szabad királyválasztói jogát. Ezt megelõzõen komoly belsõ politikai csatározások folytak azért, hogy ki-ki a saját érdekét érvényesítse. Mind a nemesség mind az éppen regnáló király latolgatta, melyikük bír nagyobb befolyással, s aszerint próbálta kontrollálni az ország ügyeit, alakítani annak közjogi helyzetét.

Ahhoz képest, hogy az Anjouk teljhatalommal uralkodtak, az 1514-ben lapra vetett, 1517-ben kiadott Werbõczy Tripartitumban kikristályosodó Szent Korona-tan szerint viszont már a király és a nemesség egyenrangú felekként jelentek meg, az ország fölötti fõhatalmat közösen gyakorolták, s ennek jelképe volt a Szent Korona.

Miért fontos ez?

Szerintem a megismerés szempontjából a múlt néha fontosabb, mint a jelen vagy a jövõ. A jog esetében például minden

14

PTE ALUMNI MAGAZIN

a jogtörténetbõl indul ki: a római jog alapjai nélkül esély sem lett volna arra, hogy a mostani jogtudományok kivirágozhassanak. Úgy gondolom, a való életben is el kell gondolkozni azon, hogy mi történt a múltban és abból kiindulva hogyan lehet a jelent jobbá tenni.

Fiúsítás? Ez mit fed?

A fiúsítást Károly Róbert alkotta meg, nagyon jó politikai érzékkel. Az volt a lényege, hogy ha egy nemes fiúgyermek nélkül halna el, és emiatt a birtokai vissza szállnának a királyra, az uralkodó kiváltságosainak engedélyezte, hogy leány örököljön. Ezt csak úgy tudták elérni, ha jogilag fiúnak nyilvánították az illetõt. Akkor nem volt emancipáció, és nem a nõ élvezte a férfiúi létbõl származó jogi elõnyöket, hanem a férje és késõbb a gyerekeik. Ezt a kegyet valóban csak a kegyeltjeinek ajánlotta fel a király, és természetesen hûséges, élethosszig tartó szolgálatot kért cserébe. Úgy tudom, hogy két államvizsga között azért csak elmentél az OTDK-ra is - s ha jól tudom, nemcsak a már említett közjogtörténeti témával.

Negyedév végére az eddig említett közjogtörténethez jött a munkajog is, az OTDK-n az egyik dolgozatom a digitális világ munkajogi kérdéseit feszegette. Ebben az internet segítségével távmunkát végzõ munkavállalók és munkaadóik közti íratlan szabályokkal foglalkozom - a Munka

ÁJK

Szakirányú továbbbképzések A PTE ÁJK több mint 40 éve sikeresen szervez szakirányú továbbképzéseket, és bátran kijelenthetem, hogy hallgatóik új ismereteik birtokában elégedetten távoznak oklevéllel a kezükben. Somfai Balázs szakmai referenst errõl kérdeztük.

Mit jelent az, hogy szakirányú továbbképzés?

Ezek posztgraduális, azaz BSc, MSc vagy osztatlan képzésben szerzett diploma utáni képzések, melyek általában egy-egy jogterület tekintetében biztosítanak jogi alap-, illetve szakismeretet. 2017 szeptemberében 18-féle szakirányú továbbképzést ajánlunk az érdeklõdõ diplomásoknak. Õszi indítással 13-féle képzést kínálunk a jogi alapdiplomával rendelkezõ kollégáknak (pl. végrehajtási jogi, munkajogi, társasági jogi, családjogi szakjogász stb.) és 5 különbözõ képzést az egyéb (alap)diplomával rendelkezõknek.

Milyen elõzetes ismeretek szükségesek a felvételhez?

A felvétel feltétele a szakjogász képzések esetén jogi diploma, a jogi szakokleveles képzések esetén különbözõ képzési területen, alapszakon szerzett végzettség (alapdiploma). Hallgatóink a képzés során sajátíthatják el mindazokat az elméleti és gyakorlati jogi ismereteket, melyek majd a sikeres záróvizsgák letételéhez szükségesek.

Törvénykönyve ugyanis erre nézve csak néhány iránymutatást tartalmaz, konkrétumokba maximum munkahelyi szabályzatok bocsátkoznak. Rengeteg problémát vet fel: a munkavállaló alapjogai ütközhetnek a munkaadó ellenõrzési jogával. Hogy csak egy példát említsek: nem mindegy, hogy az otthonról, számítógépen munkát végzõ dolgozó szobája be van-e kamerázva, vagy egy szoftver milyen mértékben figyeli azt, hogy mit néz éppen a gépén.

Olyan összetett és szerteágazó már az eddigi tevékenységed is, hogy csak látszólag snassz a kérdés: mik a terveid a jövõre nézve?

Az osztatlan nappali jogász szak mellett annyi tárgyat vettem fel a közgazdaságtan modulból, amennyit csak lehetett. Ha minden kurzust elismertetek, amit eddig ott elvégeztem, akkor körülbelül másfél-két év alatt megvan a közgáz is a jog után, az alap és a mester szak is. 2017 júniusában végzek az ÁJK-n, utána befejezem a KTK-t és nem titkolt vágyam a PhD a Jogtörténeti Tanszéken.

Úgy tudom, két új képzést is indítanak õsszel, melyek ezek és mit lehet tudni róluk?

Igen, fiatalkorúak ügyeinek szakjogásza, valamint mediátor szakirányú képzések indítását tervezzük a 2017/2018-as tanévben!

A FIATALKORÚAK ÜGYEINEK SZAKJOGÁSZA szakirányú továbbképzés célja a gyermekvédelem komplex szemléletének kialakítása a fiatalkorúak ügyeivel foglalkozó jogászok számára. A képzés elvégzésével a jogalkalmazás területén mûködõ jogászok a különleges szakértelmet igénylõ gyermek- és fiatalkorúak ügyeiben képesek lesznek multidiszciplináris szemlélettel, a gyermekek mindenek felett álló érdekeinek szem elõtt tartásával a számukra legmegfelelõbb eredményt biztosítani a különbözõ eljárásokban.

A MEDIÁTOR szakirányú továbbképzést jogi vagy egyéb alapdiplomával rendelkezõ érdeklõdõknek ajánljuk, akik már mediátorként dolgoznak, vagy csak tervezik, esetleg érdeklõdnek az alternatív konfliktuskezelés iránt. A képzés alapozó ismeretei biztosítják, hogy a részvevõk a közvetítés alapvetõ pszichológiai, társadalmi, jogi hátterét megismerjék.

Milyen költségvonzatokról beszélhetünk?

Képzéseink költségtérítési díjai félévenként 110 000–220 000 Ft intervallumban terjednek.

Miként hasznosítható ez a végzettség a „kinti életben”?

A jog átszövi életünk számos területét, ezért csak a javunkra válhat, ha szakismereteinket bõvítjük, ha a választott hivatásunkhoz kapcsolódó jogi szabályokat megismerjük. De egyes képzések képesítési feltételt igazolnak, többletpontot jelentenek pályázati rangsorban, vagy éppen a jogászoknál az LLM cím használatára jogosítanak.

A képzésrõl fontos leszögezni, hogy gyakorlatorientált, alapját a kiscsoportos foglalkozások jelentik. A mûhelyhangulat, az önállóan elvégzendõ feladatok egytõl egyik azt segítik elõ, hogy a végzettek a munkaerõpiacon gyorsan el tudjanak helyezkedni. Köztudott, hogy az LLM cím világszerte hatalmas elõnyt jelent a nemzetközi ügyvédi irodáknál, bíróságoknál, kormányzati és civil szervezeteknél.

PTE ALUMNI MAGAZIN

15

ÁOK

Vass Réka Anna Hallgatóként oktatni

Az Anatómia Intézetben TDK-zom harmadéves korom óta, emellett pedig oktatok is, van csoportom, és az ott megkezdett munkát szeretném folytatni. Terveim között szerepel, hogy késõbb legyen akár TDK-s hallgatóm, akinek én segítek a felkészülésben, emellett PhD-ban gondolkodom, tudományos fokozatot szeretnék. Az egyetemen anatómiát, azon belül csontízület és izomtan kurzust tartok, illetve bonckurzust, ahol a hallgatók preparálni tanulnak.

Azok közé tartozom, akik nem gyermekkoruk óta tudják, hogy orvosok szeretnének lenni. Nem tudom elmondani magamról, hogy úgy születtem, hogy fonendoszkóp lógott a nyakamban, bár édesapám és édesanyám is orvosok. Sosem próbáltak meg befolyásolni, nagyjából érettségi elõtt döntöttem el, hogy én is az orvosi pályát választom. MEGTALÁLTAM MAGAM EBBEN. Tehetségkövetnek lenni mindenképpen nagy megtiszteltetés és felelõsség, hiszen az embernek úgy kell viselkednie, jelen lennie akár a közösségi rendezvényeken, oktatás közben is, hogy tudja, nagyobb figye-

lem helyezõdik rá, sokan megjegyzik mit, és hogyan közvetít. Nagyon fontos, hogy inspirálni tudjuk a fiatalabb hallgatókat, hogy õk is ötletet kapjanak, mi az, amiben meg tudják magukat találni. Az egyetemen ez igencsak nehéz feladat.

A TDK például erre nagyon jó lehetõség, hiszen a kötelezõ, mindennapi feladatokon kívül valami mást, valami különlegeset tud csinálni az ember, amelynek segítségével talán a hivatására is rátalál. Magam is TDK miatt kerültem az Anatómia Intézetbe. Két téma kutatásában veszek részt jelenleg: az anyatejben lévõ bioaktív faktorok, valamint az emlõ tumoros sejtvonalainak vizsgálatában. Egyre több kutatás irányul arra, hogy milyen hatások érik az újszülöttet a korai idõszakban. Azért választottam az anyatej vizsgálatát, mert korábban még sosem hallottam róla, hogy valaki ezt a témát behatóan kutatná Magyarországon. Egy kutatási napom idõbeosztása nagyon hektikus, hiszen EGY SEJT VIZSGÁLATÁNÁL NEM SZÁMÍT, HOGY HAJNAL VAGY HÉTVÉGE VAN ÉPPEN.

BTK

, m e t e l é z a n a y „Ol , ó t í r o d n u y mint eg ” ! m l i f i a k i r e m nyálas a Jocó bá' töritanár. Mondjuk, eddig semmi extra nincs a dologban. Onnantól kezd érdekesebbé válni, hogy Jocó az a töritanár, aki Facebook-oldalt vezet a mindennapi, sulis történésekrõl.

Már írt két könyvet és a médiát figyelve szinte lehetetlen nem belefutni. Játszott már TV-s mûsorban azért, hogy az osztályát táborozni vihesse, szerzõ a WMN magazinnál és számos projektet valósít meg a Felelõs Szülõk Iskolájával.

Jelenleg nyolc helyen tevékenykedik szinkronban, amire a „nagy öregek” biztosan rávágnák, hogy még gombócból is sok. Szerintem meg állati menõ, ha az ember ennyire aktív és sokoldalú. Leültünk a körúton egy órácskára dumálni, sok mindent elmesélt.

A PTE-re 2007–2013 között jártam, elsõévesként lettem DJKB-s, 2010-tõl pedig a HÖOK Mentorprogram régiós vezetõje. Ezt a két pozíciót 2013-ig mûveltem, aztán lediplomáztam, de a HÖOK-nál azóta is dolgozom szakmai képzésekért felelõs külsõ szakértõként.

IMÁDTAM PÉCSRE JÁRNI, IMÁDTAM A VÁROST! Minden nap a Szántó koliban voltam, sokan azt hitték, hogy ott lakom. Az egyetem hatodik évben éreztem, hogy elég volt. Nem találtam Pécsett munkát, hazaköltöztem a Balatonra, és hónapokig keresgéltem. Egyetemi szinten, dolgozóként, nagyon magas pozíciókban voltam, régióvezetõként Bajától Szombathelyig lefedtem az országot, és borzasztó érzés volt, hogy az egyetemi burokból kikerülve az életbe a nullán vagyok. Aztán egyik nap úgy döntöttem, elegem van abból, hogy tétlenül ülök, nem tudok megélni és nem tudok olyan munkát végezni, amit szívbõl szeretnék. Beadtam hát 45 budapesti iskolába az önéletrajzomat. Egyet hagytam ki, de aztán idegesített, hogy nem jelentkeztem, így mégis elküldtem. Fél órán belül pont ebbõl a suliból hívtak fel azzal, hogy menjek állásinterjúra. Az egész életem véletlenek sorozata. Most, mármint íróként sem tudnék jobb történetet kitalálni! Kommunikáció és média szakra akartam járni az egyetemen, egy ponttal csúsztam le róla, és milyen érdekes, hogy az utóbbi években mégis a média felé orientálódtam. Tök véletlenül kerültem ide-oda, estem pofára és valahogy mégis jól jöttem ki belõle. Olyan életem lett, amit sokan irigyelnek. Komolyan mondom, tényleg lehetne belõle forgatni valami nyálas musicalt! Azt gondolom, ha egyszer ezt leírom, senki nem fogja elhinni. (nevet) De hát érted, miért kamuznék?!

Emellett azt gondolom, lehet egyetem alatt karriert építeni, de soha nem szabad elfelejteni, hogy honnan indultál. Mert baromi mélyre le-

het zuhanni. Voltam vezetõ pozícióban és estem le a mínusz egyre. Az nagyon rossz érzés. Az ember hajlamos azt hinni – mondjuk esetemben, egy régió vezetõjeként vagy akár egy hallgatói önkormányzat vezetõjeként –, hogy neki aztán nem lehet problémája. Aztán egyszer csak vége lesz az egyetemnek, és a nullára zuhansz. Erre például senki nem készít fel. A sikerért meg kell dolgozni, nem hullik az ember ölébe, de baromi szerencsésnek kell lenni hozzá. Szerintem olyan dolgokban lehet ma igazán nagyot durrantani, ami addig még sohasem létezett. Walt Disney azt mondta, ha van egy új ötletem, és megkérdezem tíz barátomat, hogy jónak tartják-e, ÉS KILENC AZT MONDJA, HOGY ÕRÜLTSÉG, AKKOR TUTI, HOGY NEKIÁLLOK! Nem kérdeztem meg arról senkit, hogy legyen-e Facebook-oldalam tanárként, de amikor kész lett, mindenki azt mondta, hogy õrült vagyok; ilyet egy tanár nem csinál. És tessék!

Amit viszont nagyon sokan nem látnak, hogy tényleg rengeteget dolgozom. Persze, ha az ember élvezi, akkor nem tûnik fáradtságnak. Azt csak akkor veszed észre, ha éjjel bedõlsz az ágyba és érzed, hogy mindened fáj. Nemrégiben egy újságíró, aki már korábban is készített velem egy interjút, megjegyezte, hogy szerinte nem változtam: ugyanolyan közvetlen és jó fej vagyok, mint az ezelõtti alkalommal. Azt gondolom, hogy én pont hogy szerényebb lettem, mint az elején voltam. A sikeres ember szerintem attól válik ellenszenvessé, hogy elszáll magától. Ha bárki megállít, nagyon szívesen fényképezkedek vele, autogramot adok. Egyébként nem döbbenet, hogy aláírást kérnek tõlem? (nevet) KÉKESI „Mandarin” Alexandra PTE ALUMNI MAGAZIN

17

Tanár szeretnél lenni korábbi fõiskolai, egyetemi BA- vagy MA-oklevéllel?

Mutatjuk,

meddig tart!

2017-tõl ismét kissé változtak a tanári szakképesítés megszerzésének lehetõségei. Az új rendszer neve osztatlan tanárképzés, és két fajtája van: a szakpáros rendszerû, 5–6 év képzési idõvel (általában nappali tagozatos képzési formában), és a másoddiplomás, ún. rövid képzési idejû, egyszakos képzés (általában levelezõ tagozaton).

Utóbbit továbbra is tanári mesterképzésnek nevezzük.

A legalapvetõbb változás, hogy alapképzési szakon szerzett oklevéllel már nem lehet közvetlenül a tanárképzésbe jelentkezni, elõször a BA-ra (vagy minorra) épülõ nem tanári, azaz diszciplináris mesterszakot kell elvégezni 4 félév alatt, majd erre lehet építeni egy 2 féléves tanárképzést. Vagy felvételizni lehet nappali munkarendû, kétszakos, osztatlan tanárképzésbe. Ekkor a korábbi, releváns tanulmányok beszámításra kerülnek, és a 10 vagy 12 féléves képzés rövidül.

Akiknek tanári képesítés nélküli egyetemi szintû vagy MA szintû oklevelük van, a szakjukra épülõ 2 féléves tanárképzésben vehetnek részt.

Tanári oklevéllel már rendelkezõk 2 féléves tanárképzésben emelhetik korábbi (fõiskolai) oklevelük szintjét azonos szakon, illetve 4 féléves képzésben szerezhetnek újabb tanári szakképesítést.

Tanítók számára – szaktól függõen – 4 vagy 5 féléves képzési idõ alatt szerezhetõ tanári szakképesítés.

Az osztatlan képzési rendszer tanári mesterszakjait (ún. rövid ciklusú képzés) egyszakos, levelezõ munkarendû képzésként lehet a karunkon elvégezni. A tanárképzésbe történõ jelentkezéskor pályaalkalmassági vizsgán kell részt venni (már meglévõ pedagógusvégzettség mentesít ez alól). A nyelvi tanárszakokon bemeneti feltétel még egy C1-es komplex nyelvvizsga az adott nyelvbõl. Ezt legkésõbb az adott évi felvételi eljárás utolsó dokumentumpótlási határidejéig lehet (pótlólag) csatolni a felvételi jelentkezéshez.

Hogyan lehet tanár jogászból, mérnökbõl, közgazdászból, szakoktatóból vagy egyéb, tanári vagy tanítói oklevéllel nem rendelkezõ diplomásból?

Ha van olyan szakmai tanárszak, amely az õ végzettségükre épül, akkor elõször azt kell elvégezniük, szakterülettõl függõen 2 vagy 4 félév alatt. Ez után végezhetnek el 4 féléves közismereti tanárképzést.

Ha nincs ilyen, akkor sajnos a tanári pályát elölrõl kell kezdeniük (10–11–12 féléves szakpáros osztatlan tanárképzés), vagy szerencsés esetben egy olyan diszciplináris mesterszak elvégzése kínálkozik, amelyre építhetõ tanárszak (4+2 félév).

PTE

Virtuális oktatási környezet Horváth Ildikó matematika–fizika szakon végzett a PTE-n, majd az ELTE Informatika szakán szerezte második diplomáját. Húsz éve informatika-oktatási területen dolgozik. A nevéhez kötõdik a 3D-s virtuális oktatólabor pécsi bevezetése.

Mit jelent az, hogy virtuális labor?

A Mûszaki és Informatikai Karon dolgozom, a kutatási témámon munkálkodva csöppentem bele a gyõri Széchenyi István Egyetem által vezetett virtuális valóság és a virtuális oktatási környezet fejlesztésével foglalkozó projektbe. Oktatásmódszertani megközelítésben vettem részt ebben a munkában. A gyõri egyetem részérõl Baranyi Péter professzor úr vezetésével a Maxwhere virtuális motorra fejlesztettek virtuális tereket, amelyeket elsõsorban oktatói térnek szántak. Definíció szerint a virtuális valóság egy olyan szimulált környezet, amely a valós világ folyamatait igyekszik számítógépes modell segítségével leírni, szimulálni. Ez egy részben közös, megosztott tér, ahol több felhasználó is jelen lehet azonos idõben. Az esemény, a tevékenység így valós idõben történik, az internetes alkalmazásokkal lehetõséget adva a közvetlen kommunikáció, a kooperatív munka számára. A felhasználók tartalmakat fejleszthetnek, alkothatnak,

közös dokumentumokat szerkeszthetnek, akár a VR környezetet is megváltoztathatják, kiegészíthetik 3D-s modellekkel, folyamatszimulációkkal. A VR környezet nagy elõnye a tértõl és idõtõl független elérhetõsége, költséghatékonysága, egyszerû használhatósága. A 3D-S MEGJELENÍTÉS ILLESZKEDIK AZ EMBERI AGY TERMÉSZETES KOGNITÍV FOLYAMATAIHOZ ÉS EGYBEN ILLESZKEDIK A FIATALOK DIGITÁLIS ÉLETÉNEK KEDVELT SZÍNTEREIHEZ IS. A fejlesztés sikeres?

Igen, mert egyszerû a használata. Mintha egy új dimenziót nyitna az informatikai szolgáltatás világában. A grafikus felület felhasználóbarát felületet, a virtuális tér ugyan nem egy új operációs rendszer, de a felhasználók munkáját segíti. Amikor a virtuális térben dolgozunk, az olyan, mintha több képernyõ lenne egymással párhuzamosan, és azt praktikusan lehet feltölteni tartalmakkal. A másik óriási elõnye, hogy bárhonnan, bármikor elérhetõ, fejleszthetõ. Egy bevitt adatsor rögtön megjelenik az egész rendszerben, grafikon alakul ki belõle, vagy bármi más, felhasználók számára hasznos információ. A másik elõnye az, hogy elhelyezhetõk benne 3D-s modellek, szimulációk. Ez a költséghatékonyság növelésének egy eszköze, akár az oktatásban, akár az iparban. Így nem kell nagyon drága eszközöket számolatlanul vásárolni ahhoz, hogy a hallgatók megismerjék az eszközhasználatát, vagy egy mérési folyamatot. A virtuális tér nem váltja ki teljes egészében a fizikai megjelenést és az oktatás hagyományos színtereit, hanem ezt jól kiegészíti.

BALOGH Robert

ETK

Megfelelni a trendeknek interjú Betlehem József dékánnal Ezt a magazint elsõsorban a most végzett hallgatóknak szánjuk – milyen mesterszakokat ajánl továbblépési lehetõségként számukra az ETK? Az Egészségtudományi Kar az országban az elsõ olyan kar volt, mely kidolgozta, megalapította és elindította Magyarországon az egészségtudományi mesterképzéseket 2000-ben. Különleges helyzet volt ez, hiszen a magyar felsõoktatásban nem volt ennek elõzménye, annak ellenére, hogy régóta próbálkoztak hasonló képzések bevezetésével. Az okleveles ápolóképzés volt az elsõ, mely lehetõvé tette azt, hogy az egészségtudományi végzettséggel rendelkezõ szakemberek egyetemi szakon folytathassák a tanulmányaikat. Rá két évre tudtuk elindítani a védõnõk számára az egyetemi képzést, melyet sajnálatos módon két év után más típusú szakirányú képzésbe soroltak át.

Azt viszont el lehet mondani, hogy ezt követõen AZ ELMÚLT MÁSFÉL ÉVTIZED ALATT EXPANZÍV FEJLESZTÉS INDULT EL AZ EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI SPECIFIKUMOKAT ÉRINTÕ EGYETEMI KÉPZÉSEK TERÉN. Már tíz képzés található meg a palettán, s ezek spektruma a népegészségügytõl a laborterületen keresztül a menedzsmentig igen széles, beleértve az ETK-n tanulható alapszakok (BSc) folytatásait is. Érdemes az egészségtudományi alapszakokat választani, hiszen a mesterképzésen túl a doktori programban való részvételt is megalapozhatják. Az országban az elsõk között itt, az ETK-n sikerült megalapítani az önálló egészségtudományi doktori iskolát Bódis József rektor úr vezetésével, mely 2006 óta mûködik. Szerencsére elmondható az, hogy egyre több PhD-fokozatot sikerül kiadni és a területrõl érkezõ habilitációk száma is növekvõ tendenciát mutat. A hazai egészségtudományi képzési portfólióban közel 30 évvel ezelõtt is meghatározó pozícióval bírtunk és bírunk jelenleg is.

Milyen új szakok, irányok várhatók a következõ szemesztertõl? Új lehetõség, hogy 2017 szeptemberétõl indítjuk az egészségügyi szakmai tanárképzést, vagyis felvállaljuk az egészségügyi szakképzés oktatóinak utánpótlás-nevelését, a Dunántúli régióban egyedüli képzõhelyként.

A tanulási eredmény-orientált képzés jegyében, az európai képesítési keretrendszernek megfelelõen tavaly átdolgoztuk a képzéseinket. Ez azt jelenti, hogy fókuszba került azon tevékenységek pontos leírása, amiket a hallgatók a végzést követõen képesek lesznek ellátni. Ennek szellemében alakítottuk át a diplomás ápoló szakot is, mely ennek révén – és egyfajta egészségpolitikai támogatással találkozva – kiterjesztett egészségügyi tevékenységi kört biztosít a jövõben itt végzõk számára, ami egyben szélesebb körû elhelyezkedési lehetõséget is teremt.

20

PTE ALUMNI MAGAZIN

Ebbõl is látszik, hogy a PTE Egészségtudományi Kara híresen gyorsan és rugalmasan reagál akár a felsõoktatás, akár az egészségügy változásaira. Vannak már arra vonatkozóan is elképzelések, hogy 2018-ban merre megy tovább a kar?

Jósolásokba nem bocsátkoznék, de a trendeket figyelemmel követjük és elemezzük. A kar mûködéséhez és fenntartásához elengedhetetlen is, hogy az irányvonalakat monitorozzuk, hiszen részben ez teszi kiszámíthatóbbá, biztosabbá a kar jövõjét: tavaly az ETK tudta a legtöbb elsõéves hallgatót az általános felvételi eljárásban beiskolázni az egyetemünkön, és bízom benne, hogy az adatok idén sem lesznek roszszabbak. Ugyanakkor az egészségügyi ellátó rendszerben és szociális területen elõre jelezhetõ tendenciák vannak a humánerõforrást illetõen, melyekre tudni kell felkészülni. Tud-

ETK valevõ, hogy számos olyan ellátási terület létezik, melyeken – fogalmazzunk úgy – nagy kihívásokkal küzd a rendszer, miközben a társadalmi igények és elvárások viszonylag nagyok. Gondolhatunk itt akár a sürgõsségi ellátásra, vagy akár az idõsek gondozására, mely feszítõ probléma. A hasonló problémákra adott egy-egy nemzetközi jó képzési gyakorlat akár a magyar egészségügyi rendszerhez. Optimális esetben a demográfiai, társadalmi változásokra viszonylag gyorsan reagál a nemzetközi szakképzési piac, ugyanakkor a felsõoktatással szemben az szokott lenni a legkomolyabb kritika, hogy nem kellõ rugalmas. Mi ebben IGYEKSZÜNK ANNYIRA PROAKTÍVAK LENNI, AMENNYIRE CSAK LEHETSÉGES. Ugyanakkor egyre komplexebb folyamat egy-egy új szak elindítása, meghatározott fórumokon kell az elõkészítõ anyagokat egyeztetni, mely önmagában is sok idõt emészt fel, de egyben persze nagyobb garancia is az átgondolt, szakmai képzésre.

Mesterképzésekrõl beszélgetünk, s ide nemcsak azok jelentkezhetnek, akik az ETK-n végeztek. Mik errõl a tapasztalatok?

Beiskolázási tekintetben kétség kívül a saját alma mater a legmeghatározóbb, elsõsorban a nálunk végzett BSc-sek jönnek. Ugyanakkor a most induló egészségügyi szakmai tanárképzésre gyakorlatilag az ország minden pontjáról érkeznek jelentkezések, harmaduk például Budapestrõl érkezik majd Pécsre, hogy ezen a szakon tanulhasson. Ebben az arányban nyilván szerepet játszik az is, hogy a fõvárosi egyetemeken ez a képzés idén még nem indul, de ezzel együtt is látszik, mekkora az igény egy ilyen típusú képzésre. A másik ilyen terület az egészségügyi menedzsment, ahol szintén országos szintû a merítési bázis, illetve a népegészségügyi képzésre jelentkeznek nem ETK-s alapdiplomával rendelkezõk. Reményeink szerint az angol nyelvû mesterképzést is el fogjuk tudni indítani a karon.

Ha már a jövõt firtatjuk: az idén még csak az elsõ komoly lépések indultak el a Modern Városok Programban, de úgy tudom, a 24 milliárdos fejlesztés kapcsán az Egészségtudományi Kar is érintett. Mi várható az ETK-n?

Bízunk abban, hogy a Modern Városok Program keretében az ETK-nak allokált forrást hasznosan fogjuk tudni felhasználni. A célunk a Vörösmarty utcai campusunk bõvítése, hiszen a korábbi, önerõbõl megvalósult felújítás elsõsorban az itteni nagyelõadót érintette. A rekonstrukciót tovább kellene folytatnunk, hiszen gondoljunk csak bele: NAPONTA TÖBB, MINT EZER HALLGATÓ FORDUL MEG AZ ETK MIATT A BELVÁROSBAN, AMI AKKORA VOLUMEN, HOGY MÉLTÓ FACILITÁST KÍVÁN. A Rét utcai épületbõl – egyébként már szintén az MVP részeként – ki kell, hogy költözzön a karunk az idei évben, így az Apáca utcai volt Megyei Könyvtár épületét kell, hogy mûködésbe állítsuk. Jó lenne, ha ez minél elõbb meg tudna történni, reméljük, jövõre lesz is erre lehetõség. Természetesen ráfér a felújítás a Szepesi utcai ingatlanra és a Mária utcai épületre is. Utóbbira kevesebb jut majd, a Szepesiben viszont egy olyan, szimulációs eszközökkel felszerelt komplex demonstrációs egységet szeretnénk átadni, amely kompakt módon fogja tudni szolgálni ezeket az új típusú, minõségi képzésfejlesztéseinket. Fontos a laborjaink fejlesztése is, melyre részben elköltöttünk már nem kevés EU-s forrást. Továbbá szoros együttmûködésben állunk a Testnevelési Egyetemmel, szeretnénk különbözõ sport és fizikai teljesítménymérést elvégezni, részben él-, részben tömegsport vonatkozásában is – ehhez is a facilitások koncentrálása szükséges.

TTK

Szemlélet kérdése 2007-ben kezdte a földrajz BSc-t, majd elvégezte a geográfus MSc-t a PTE Természettudományi Karán. Mindkét szakon terület- és településfejlesztésre specializálódott. Most pedig a pécsi állatkert igazgatója. Siptár Dáviddal beszélgettünk.

Földrajz szakosként gondoltad volna, hogy állatkert-igazgató leszel?

Nem. (nevet) De azt tudni kell, hogy maga a geográfia igen széles tudományterület: egyfajta látásmódot ad a hallgatóknak, rendszerszerû gondolkodásra motivál. A terület- és településfejlesztés pedig olyan tudást ad, melyek révén akár kisebb, akár nagyobb dimenziókban felismerve az elõnyöket és hátrányokat, olyan rendszert tudunk építeni, amellyel elérhetjük a kitûzött célunkat. Ez a rendszerszerû szemlélet nem szakspecifikus – például egy állatkert-igazgatónak sem kell feltétlenül biológusnak lennie, de mindenképpen komplex rendszerben kell gondolkodnia.

Hogyan tudod ezt a szemléletmódot hasznosítani a munkád során?

Az állatkertre úgy kell tekinteni, mint egy cégre. Egy vállalkozásnál a vezetõ feladata a mûködési alapok feltételeinek megteremtése, valamint, hogy tisztában legyen azokkal a célokkal, melyeket jó esetben munkatársaival közösen alakít ki, és olyan kereteket kell meghatároznia, melyek ezeket a célokat szolgálják. Elkötelezett, masszív csapat dolgozik itt: a legtöbb munkatársam 5, 10 vagy akár 15 éve itt dolgozik, rájuk lehet építeni. Az állatkertnek több fontos funkciója is van: fajmegõrzés, szemléletformálás, természeti értékek bemutatása, de egyben turisztikai attrakció is.

Utóbbihoz gondolom, hozzájárult az állatkert felújítása is.

Azt tudni kell, hogy amikor a 60-as években közösségi munkával felépítették az állatkertet, akkor az megfelelt a kor elvárásainak, ám a következõ 40 évben az infrastruktúra elhasználódott és a szemlélet is sokat változott. A múlt értékes tapasztalatait persze 22

PTE ALUMNI MAGAZIN

megtartottuk, de az új dolgok túlmutatnak az infrastruktúrán, új kapcsolatrendszereket kell felépítenünk – az elmúlt egy évben 58 különbözõ együttmûködést kötöttünk, ezek jelentik a hatékony mûködésre a garanciát, illetve azt, hogy minél inkább meg tudjunk felelni a turisztikai céloknak is.

Mit várnak el ma a látogatók?

Az ingerküszöb egyre magasabb, már a gyerekeknél is. Ma fontos az interaktivitás, és ezt többféle módszerrel próbáljuk elérni. Ezek között nyilván vannak költségesebbek, mint amilyen egy teljes interaktív, már a látogatás közben is használható hálózat kiépítése az állatkerten belül – ez drága, de a szükséges forrásokat meg fogjuk ragadni. Másik módszerünk iskolai keretekre épül: a pécsi tankerület alsó tagozatos diákjai a pedagógus felügyelete mellett nemcsak könyvben tanulhatnak róluk, de megfoghatják, megsimogathatják az elõzetesen erre tréningelt zoopedagógiai állatokat. Így sokkal könnyebben leomlanak a „NEMSZERETEM ÁLLATOK” elé épített falak. Igyekeztünk más, új szolgáltatásokkal is készülni a látogatókra: van játszótér az állatkerten belül, étterem, panorámaterasz, padok az erdõben, babakocsi-tároló, állatsimogató.

Melyik a kedvenc állatod, és miért?

A prérikutyák! Már a legelsõ napokban megszerettem õket. Egy nagy homokterület az élõhelyük, abban ásnak maguknak alagútrendszereket. Nagyon tetszik, hogy folyamatosan dolgoznak rajta, és – mivel ez a homokvár állandóan összeomlik – nagy kitartással mindig elölrõl kezdik, és újra meg újra felépítik az egészet.

ÁOK

Kreatív és precíz Fodor Fruzsina idén végzõs fogorvostan-hallgató, örömmel tekint vissza az egyetemi öt évére. Nemcsak tanult, hanem programokat szervezett, aktív volt az egyetemi közéletben, bizottságok munkájában is részt vett, és egy szervezet, a Magyar Fogorvostan-hallgatók Egyesületének vezetõje.

Szinte fogorvos vagy már. Miért ezt a pályát választottad?

Mindig is szerettem embereken segíteni. Tetszett a kreativitás, a fejlõdés lehetõsége, és az, hogy nagyfokú precizitást, kézügyességet igényel.

Mit változtatott rajtad az egyetem?

Még motiváltabb lettem. Tapasztalatokat gyûjtöttem a gyakorlatok során, és még elhivatottabbá váltam a szakma iránt.

Praktizálni vagy kutatni szeretnél?

Mindenképpen praktizálni. A gyakorlat érdekel.

A fogorvosi pályán belül mire szeretnél specializálódni?

Terveim között szerepel a fogszabályozás szakvizsga megszerzése.

Miért pont a fogszabályozás?

Sokan rossz élményként élik meg a fogszabályozó kezelést, nekem szerencsém van, mert pozitív emlékként maradt meg az a pár év, amikor fogszabályozót viseltem. Elõnytelen fogazatom volt elõtte, és nagy hatással volt rám, hogy milyen látványos eredményt értek el. Fõként gyerekekkel foglalkozik ez az orvoslási ág, ami számomra szerencsés, mert könnyen tudok kapcsolatot teremteni a fiatalkorú páciensekkel.

Hol szeretnéd folytatni a pályádat?

Itt szeretnék maradni a pécsi klinikán, jelentkezni fogok a szakképzésre.

Mivel foglalkozik a Magyar Fogorvostan-hallgatók Egyesülete, amelynek vezetõje vagy?

Az MFHE egy budapesti központtal rendelkezõ szervezet, az ország négy orvosegyetemén mûködik. Fogorvostan-hallgatók és rezidensek a tagjai. Helyi bizottságunk a Hallgatói Önkormányzattal szoros kapcsolatban mûködik. Több feladatot látunk el, részt veszünk szakmai, közösségi és pre-

venciós tevékenységek szervezésében. Megjelenünk gyermekfogászati prevenciós foglalkozásokon iskolákban, óvodákban, valamint a karon mûködõ Teddy Maci Kórház programjain is. A minden évben megrendezésre kerülõ országos találkozót 2014-ben Pécsett tartottuk, ahol szakmai elõadásokon és közösségi programokon vehettek részt a jelentkezõk. Egy nemzetközi szervezet, az IADS (International Association of Dental Students) tagjaként külföldi egyetemekkel való kapcsolat kialakítására, cseregyakorlatra is lehetõséget biztosítunk.

Hogy lettél vezetõ és miért?

Elsõévesen már bekapcsolódtam a közéleti tevékenységekbe.

Megtetszett a szervezés, szerettem volna még több programban részt venni. A Magyar Fogorvostan-hallgatók Egyesületének akkori vezetõje, Újszegi-Szabó Barbara javasolta, hogy átvehetném a vezetést másodéves koromtól.

Honnan érkeztél Pécsre?

Heves megyébõl származom, Egerbe jártam középiskolába. Örülök, hogy idekerültem. Tetszett, hogy a kis létszámú képzésbõl adódóan családias környezet fogadott a klinikán. PÉCS IDEÁLIS VÁROS, minden megközelíthetõ akár gyalog is, és persze nagyon szép, kicsit hasonlít Egerhez.

Szerettél ide járni?

Az egyetemrõl nagyon jó véleménnyel vagyok, hiszen lehetõséget kaptam a tanuláson túl a különbözõ közéleti munkákra.

Az utolsó évben tudományos tevékenységre is volt alkalmam.

Ha nem tanulásról van szó, és nem szakmáról, akkor mit csinálsz?

Szeretem a zenét, hobbiszerûen zongorázom, gitározom.

A klasszikus zenét éppúgy szeretem, mint a popzenét.

Emellett fontos számomra a sport, rendszeresen járok futni és erõsíteni.

B.R. PTE ALUMNI MAGAZIN

23

ÁJK

Kedves Végzõseink, Kedves Leendõ Kollégák!

Mivel a jogász – légyen bárhol is a pályán – valamiféle hatalommal, de legalábbis befolyással bír mások sorsa felett, Deák Ferenc intelmét ajánlom szíves figyelmükbe: „A hatalom csak eszköz, végcél a népek boldogítása.”

(Dr. Benke József, adjunktus)

A tanulás nem felkészülés az életre; a tanulás maga az élet. Köszönjük, hogy részesei lehettünk az életüknek, reméljük, hogy az alma mater a jövõben is segítheti a tanulásukat.

(Dr. Bankó Zoltán, egyetemi docens)

Bátorság, Lányok, Fiúk! A hétvége eztán mindig szombaton kezdõdik, de lesznek ünnepek is. Hogy mennyi? Nagyrészt tehetségükön múlik.

(Dr. Béli Gábor, egyetemi docens)

A jogászi hivatás gyakorlása során a jogszerûség mellett törekedjenek arra, hogy eljárásuk emellett tisztességes, emberséges és méltányos legyen, mert ezen princípiumok segítik azt, hogy a laikusok legitimnek fogadják el az Önök döntését.

(Dr. Monori Gábor, adjunktus)

Akinek jogi diplomája van, az attól még nem jogász. Azzá válni és annak maradni emberi és szakmai tartás kérdése. Minden végzõs hallgatónknak azt kívánom, hogy ehhez munkaterületükön megtalálják a jó példákat!

(Dr. Fabó Tibor, adjunktus)

„… a törvény szövedéke mindig fölfeslik valahol” (József Attila) Tegyenek ellene! (És sohase hanyagul.)

(Dr. Rózsás Eszter, egyetemi docens)

ÁJK

Éneklõ jogász Dézsenyi Zsófia a PTE jogi karán végzett, két éve tette le utolsó államvizsgáját. Budapesten dolgozik az Emberi Erõforrások Minisztériumában, szabadidejében énekel, verseket ír és zenésít meg, versenyeket nyer, képezi magát.

Székesfehérvárról jöttél Pécsre tanulni. Melyik tanárodra emlékszel vissza szívesen?

Kiemelném Besenyõ tanár urat. Aki nála egyszer vizsgázott, az soha nem felejti el. Hornyák tanár urat is nagyon szerettem, de Nemessányi tanár úr és Bércesi tanár úr óráit is imádtam. Balogh tanárnõt is kedveltem, mert igazságos volt. Mindenkire szívesen emlékszem vissza. Igaz, hogy elõfordult, hogy nem tudtam felkészülni egy-egy vizsgára, és megbuktam, de ilyenkor sem az adott tanárt vagy a követelményrendszert hibáztathattam, hanem magamat. Késõbb felkészülten visszamentem, és sikerült levizsgáznom.

mesterséget a szó színházi értelmében nem tanultam, de hozzáteszem, hogy bizonyos mértékû átlényegülés nélkül véleményem szerint egyetlen dal sem szól hitelesen. Az egyetemi évek vége felé egy bulizenét játszó zenekar énekesnõje voltam másfél évig. Idõközben több zenekar énekesnõje lettem egyszerre, egy jazz-zenekar, egy blues-zenekar és egy latin zenét játszó formáció, valamint egy akusztikus hangzásvilágú zenekar énekesnõi posztját is betöltöttem. De másfél évvel ezelõtt felhagytam a szórakoztatóiparral. Újra a színház felé fordultam: jelentkeztem a Thália Tanodába, ahol Trokán Péter osztályában elsõéves vagyok.

Miért éppen a közigazgatás? Miért nem ügyész, bíró vagy ügyvéd lettél?

A gyakorlati idõm egy részét ügyvédi irodában töltöttem; nem volt vele bajom, de nem keltette fel az érdeklõdésem.

Nem summa cum laudével végeztem, így a bíróságok nem nagyon álltak volna szóba velem. Ezért döntöttem a közigazgatás mellett, pályáztam egy minisztériumi álláshelyre, és meg is kaptam.

Idén megnyerted a Dunakanyar Hangja énekversenyt. Hogyan történt?

Eredetileg kísérõként mentem, de a szervezõk és az énektanárom rábeszéltek, hogy induljak én is. Ez egy országos szintû, háromfordulós könnyûzenei verseny volt, amit nagy meglepetésemre végül én nyertem meg. Néhány héttel késõbb a Miskolcon megrendezett II. Hangok Varázsa énekes tehetségkutatót is megnyertem musical kategóriában. Úgy döntöttem, idén eleget teszek a csatorna meghívásának, és jelentkezem az X-Faktorba – reméljük a legjobbakat.

Mennyire vagy kettõs személyiség? Mert van egy másik oldalad is: énekelsz, nem is akárhogy.

Balogh tanárnõ egy szemináriumon büntetõjoggal kapcsolatos kérdéseket intézett hozzánk. Amikor én következtem a válaszadással, azt mondta, hogy magát nem kérdezem, mert magának már van egy másik szakmája. MÉLYEN MEGTISZTELVE ÉREZTEM MAGAM, ERRE MINDIG EMLÉKEZNI FOGOK. Nagyon szerencsés vagyok, mert itt a minisztériumban abszolút támogatást élvezek a fõnökeim és a kollégáim részérõl. Ha el kell mennem egy-egy meghallgatás, próba vagy fellépés miatt, elengednek korábban. Jó érzés, hogy támogatnak.

Milyen lépések vezettek oda, hogy énekes lettél?

Hamar kiderült, hogy a szüleim udvariasan elõre engedték a húgomat és engem, amikor a zenei tehetséget osztották.

Amikor már tudatomnál voltam, eldöntöttem, hogy színész leszek, a musicalek világa kezdett vonzani már gyerekként. Évekig tanultam a musicaléneklést, egyetem ideje alatt Bornemissza Mária daltársulatának tagja voltam, 2013-ban megkaptam az Aranytorok-díjat. Mivel ez egy daltársulat, színész-

Ismerek olyan jogászt, akibõl színházigazgató lett Zalaegerszegen – Besenczi Árpád. Ha õ hívna, feláldoznád a jogi pályád a színházért?

A kérdés megválaszolása körültekintést igényel. Ha egy nagy budapesti színháztól érkezne ilyen irányú megkeresés, még akkor is szükséges mérlegelni. Gondolok itt a financiális és az egzisztenciális szempontok mellett arra is, hogy egészen más életvitelt jelent színházban dolgozni.

Ha választanod kellene a két pálya között, jogász lennél inkább vagy énekes? Úgy gondolom, mindkettõ vagyok. A diploma megszerzése után fél évig csak zenekaroztam, de hiányzott a szellemi kihívás. Az életem úgy hozta, hogy megtapasztaltam azt is, hogy milyen, amikor csak a joggal foglalkozom. Azt kell, hogy mondjam, hogy A MÛVÉSZET NÉLKÜL ÉPPÚGY NEM TUDOK KITELJESEDNI, MINT A JOG NÉLKÜL. BALOGH Robert

PTE ALUMNI MAGAZIN

25

KTK

University Business Center – új mesterképzés, új üzleti központ, ilyesmi Pécsett eddig még nem volt!

Már számos évvel ezelõtt megszületett a terv, hogy a Közgazdaságtudományi Kar mellett - a lebontott állatház helyére - egy új épület kerül, ahol olyan szolgáltatások kapnak helyet, amelyek hozzásegítik a hallgatókat a gyakorlati tapasztalatok megszerzéséhez. Mindez most a Modern Városok Program részeként valósulhat meg és épülhet fel a University Business Center (UBC).

Négyszintes, nagyvárosi hangulatot idézõ, fiatalos, modern épület lesz, amely alulról felfelé haladva szintenként a karrier pályaívét is megjeleníti majd. Helyet kap a Külügyi Iroda, Simonyi BEDC, Tehetségpont, a hallgatói tájékoztatás, a kari diákszervezetek, lesznek tárgyalók, co-working terek, elõadótermek, kialakításra kerül egy business labor és egy tetõkertes étterem is.

A University Business Center megépítését indokolja az egyetem és a kar külföldi hallgatói létszámának növelési célkitûzése is. Mindez természetesen nem valósulhat meg fejlesztés és újabb angol nyelvû képzések meghirdetése nélkül, így a Kar 2017 tavaszán kibõvítette felsõoktatási programját az MSc Enterprise Development and Entrepreneurship – vállalkozásfejlesztés mesterszakkal.

A Middlesex University által validált mesterképzés során olyan vállalkozásfejlesztésben jártas, nemzetközileg is elismert szakemberek képzése a cél, akik képesek a piaci szereplõk igényeinek megértését követõen saját prosperáló vállalkozás indítására, vagy a már meglévõ vállalkozás fejlesztési stratégiájának kidolgozására, operatív feladatainak végrehajtására.

A UBC nyitott lesz mindenki számára! Nem csak közgazdászoké, a külföldi diákoké, hanem ugyanúgy más karok hallgatóié és a városlakóké is lesz az épület, a benne elérhetõ szolgáltatások. Így színes és inspiráló közösséggé válik a Pécsiközgáz. Bízunk benne, hogy ezt a sokszínûséget és az új mesterszakban rejlõ lehetõségeket az üzleti élet szereplõi is felismerik, és a hallgatókkal, oktatókkal, kutatókkal karöltve a régió és a város versenyképességének növelésén dolgoznak majd.

Továbbképzések az új munkaerõpiaci lehetõségekért Az alapképzés/mesterképzés befejeztével természetes, hogy munkát vállalunk. Mindenkinek van egy stratégiája saját karrierjét illetõen - sokan könnyedén átlépik az egyetem és munka között húzódó küszöböt, míg másoknak hónapokba telik az ígéretes állás megtalálása. Bármilyen cipõben is járunk, jó, ha tisztában vagyunk vele, hogy az életen át tartó tanuláshoz, a sikeres karrierhez és boldoguláshoz jó, ha nyitottak vagyunk az új ismeretek megszerzésére és új tudományágak megismerésére.

A Pécsiközgáz Továbbképzõ Központ a Jurideco Zrt.-vel közösen olyan OKJ képzéseket és szakirányú továbbképzéseket indít, amelyekkel a gazdaságtudomány iránt érdeklõdõk bepillantást nyerhetnek az üzleti, piaci mûködésbe, a projektek menedzselésébe, a tanácsadásba, vagy meglévõ gazdasági végzettség esetén további részterületeket ismerhetnek meg, egy-egy szakmai tartalomra fókuszáltan specializálódhatnak.

Bárhogy is döntünk, a tanulásra és képzésekre fordított idõ, pénz, energia a munkánk során biztosan megtérül.

További részletek a képzésekkel kapcsolatban: www.ktk.pte.hu PTE ALUMNI MAGAZIN

27

MIK

Ami az alapdiploma után vár a Mûszaki és Informatikai Karon!

Az egér, aki egér akart lenni Ez a címe Helstáb Martin egyik animációs filmjének. A MIK-en végzett hallgató mesélt nekünk az animációs munka rejtelmeirõl.

Levelezõ munkarendû képzések államilag finanszírozott formában!

Nem csak mérnököknek!

PTE Mûszaki és Informatikai Kar képzési kínálata oklevéllel rendelkezõk részére MESTERKÉPZÉSEK Építész (MSc) Építõmûvész (MA) Szerkezetépítõ-mérnök (MSc) Mérnökinformatikus (MSc) Településmérnök (MSc) BREUER MARCELL DOKTORI ISKOLA Építészmérnök PhD-képzés Építõmûvész DLA-képzés SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSEK Hulladékgazdálkodási szakmérnök / mûszaki szakember Zaj- és rezgésvédelmi szakmérnök / szakember Nukleáris környezetvédelmi szakmérnök / szakember Létesítményenergetikai szakmérnök Településüzemeltetõ szakmérnök / szakember Minõségirányítási rendszermenedzser Történeti épületdiagnosztikai és rehabilitációs szakmérnök / szakember Vizuális mediátor, iskolai designer Környezetmenedzsment szaktanácsadó EGYÉB TOVÁBBKÉPZÉSEK, TANFOLYAMOK Cisco Hálózat Akadémia Festõ-tanfolyam (mechatronika) Java-programozó Informatikai biztonság Webprogramozó Linux-üzemeltetõ További információ http://www.mik.pte.hu/hu/ http://felvi.mik.pte.hu/ https://www.facebook.com/ptemik/

Biológia szakon kezdtem a PTE-n, mert gyermekként az Animal Planeten és társain nõttem fel. Aztán rájöttem, hogy a kémia és matek része nem megy. Megláttam, hogy a Pollackon (jelenleg MIK – a szerk.) van televíziós mûsorkészítõ szak, így elkezdtem azt, PEDIG ELÕTTE MÉG SOHA NEM FOGTAM KAMERÁT A KEZEMBE. Animációs filmeket kezdtem gyártani, és mivel gyermekkoromban állatokkal voltam körülvéve, ennek a hatása a karakterek kiválasztása. Sok animációs filmben a közkedvelt állatok vannak, zebra, oroszlán, de én sokkal jobban szeretem mondjuk a dögbogarat vagy az agavarangyot. Úgy kapom az inspirációt, ha látok valamit, mondjuk egy törött szárnyú madarat. Megihlet és elkezdem írni a forgatókönyvet. Pár nap alatt egy füzetbe megírom, ha gépre írom, az nálam valahogy soha nem jön be. Ezek után megrajzolom a storyboardot, a filmjeleneteket. Utána hónapokra elvonulok és festek. Majd a hangokat veszem fel, általában éjjelente, mert akkor csend van. Bár néha még így is meghallom utólag, hogy egy kutya beleugatott. (nevet) Minden karakternek a hangját én kölcsönzöm, eltorzítom a hangom. Ha az embernek van egy filmje, azzal még nem megy sokra. Hogy eljuttassam a közönséghez, ahhoz hónapokig, akár évekig fesztiváloztatnom kell. Aki nem bírja ezt a monoton, magányos munkát sokáig, annak nem javaslom az animációt. Én azért szeretem, mert egyedül tudom végezni, így KICSIT EL TUDOK SZIGETELÕDNI A KÜLVILÁGTÓL ÉS ELMÉLYÜLHETEK A FESTÉSBEN. A filmezésben az a jó, hogy bárhol lehet csinálni.

Szívesen élnék én egy kis szigeten is, ahol nem kell fûteni (nevet). Egyébként kétféleképpen lehet elindulni ezen a karrieren. Van, akit a pénz motivál és stúdióban dolgozik, megrendelésre készít filmeket. Persze én is csinálok ilyen anyagokat, mert valamibõl meg kell élni. A másik kategória a mûvészi része, ami inkább a szakma elismerését és a díjakat hozza.

Engem ez sokkal jobban motivál. Nagyon szeretek készíteni dolgokat, ha látom egy nap végén, hogy festettem 15 festményt, akkor boldogan fekszem le aludni., viszont, ha csak mászkáltam a díjak vagy fizetség után, akkor kevésbé. Nekem fontos, hogy valamilyen értéket alkossak.

KÉKESI „Mandarin” Alexandra

28

PTE ALUMNI MAGAZIN

BTK

Adri

A PTE BTK POSZTGRADUÁLIS KÉPZÉSEI

és a zeneipar

– SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSEK

Nagy Adri (Bodri) Veszprémben kezdte az egyetemi tanulmányait idegenforgalmi és szálloda szakon. Aztán mégis felvételizett magyar szakra, mert hát az a szerelem... így került a PTE-re, ahol elsõ évesként a Szenesben kezdett önkénteskedni, fesztiválokon zenekari "babysitter" volt, majd Budapestre költözött. Az A38 Hajón kapott programszervezõi asszisztens munkát, majd 3 év múlva az Akvárium Klub programigazgatója lett. Ezek után belekóstolt a multi-világba, a Universal Music Kiadónál, most pedig a Quimby menedzsere. Elmondja, szerinte mi a kulcsa a zenei szférában való sikernek.

Minden városban van helyi klub, fesztivál, ott lehet elkezdeni kicsiben. Kérdezd meg a szervezõket, hogy tudsz-e segíteni. Mindig van valami csinálni való, egy lelkes gyakornoknak bárki örül.

Mert, ha elég kitartó vagy, szereted és csinálod, akkor biztos vagyok benne, hogy elõbb utóbb egyr?l a kett?re jutsz! Nagyon kevés ember tud a zeneiparból egybõl megélni, akár zenekar alapítást nézve, akár zenekart menedzselve. De ez még mindig azért a szerelemrõl szól, bár én idealista vagyok és lehet, hogy kicsit naív. Erre vagy ráérzel, vagy nem. Nem közgazdaságtan vagy orvosi pálya, hogy elvégzed hozzá a sulit, akkor nagy eséllyel el tudsz helyezkedni és lesz egybõl munkád. Vagy megfog a közeg vagy nem. Bárki meg tudja tanulni, akinek van erre indíttatása és kedve, aki szereti a zenét, mondjuk ugye ez alap! (nevet) Sok múlik a talpraesettségen és a kitartáson is. Nagyon hangosan és ötvenszer emelném ki azt a szót, hogy ALÁZAT! Generációs hiba, hogy a fiatalok hirtelen sikerekre vágynak. Mielõtt még a megfelelõ mennyiségû munkát belerakták volna, már a rivaldafényt szeretnék és fel vannak háborodva, ha nem kapják meg. Ez nagyon káros. A zene egy mûvészeti forma, ha nem szereted és nem tiszteled, akkor nem fog menni. Iszonyatosan sok kitartás szükségeltetik a szférában való munkához. Viszont ha élvezed, nem is nagyon érzed azt, hogy ki kell tartani, és mondjuk nem is veszed észre, hogy nem aludtál negyedik hete. (nevet)Én nem tudom elképzelni, hogy mást csináljak. Most a Quimby az elsõdleges. Ki tudja, hogy fog alakulni, lehet hogy a Quimby menedzsere leszek életem végéig. (nevet) Most ezt akarom csinálni és kész! Rettenetes nagy kihívás, de mindig is az vonzott és ez a munka teljesen önazonos nekem.

Nem csak mesterszakon vagy doktoranduszként lehet a korábban megszerzett tudást elmélyíteni. Szakmai specializálódásra, valamint új szakképzettség megszerzésére szolgálnak a szakirányú továbbképzések is.

Szakirányú továbbképzésben alap- vagy mesterfokozatot követõen lehet részt venni. A képzés tematikája a korábban megszerzett tudásra épül, így szerezhetõ a választott területen mélyebb szaktudást biztosító végzettség. A képzési idõ legalább két, legfeljebb négy félév.

VÁLASZTHATÓ POSZTGRADUÁLIS KÉPZÉSEINK A BTK-N: 1. Francia–magyar bölcsészettudományi szakfordító szakirányú továbbképzési szak 2. Mentálhigiéné és közösségi segítés szakirányú továbbképzési szak 3. Klinikai szakpszichológus szakirányú szakképzés 4. Pedagógus szakvizsga szakirányú továbbképzési szak 5. Irlandisztika tanulmányok szakirányú továbbképzési szak 6. Közoktatási vezetõ és pedagógus-szakvizsga szakirányú továbbképzési szak 7. Reflektív addiktológiai szociális segítés szakirányú továbbképzési szak magyar és angol nyelven 8. Helyi szociális politika szakirányú továbbképzési szak magyar és angol nyelven 9. Komplex szociális szolgáltatások szakirányú továbbképzési szak magyar és angol nyelven 10. Városfejlesztési társadalmi tanácsadó szakirányú továbbképzési szak magyar és angol nyelven 11. Szaktárgyak oktatása német / nemzetiségi német nyelven szakirányú továbbképzési szak 12. Tantervfejlesztõ pedagógus szakirányú továbbképzési szak 13. Roma társadalomismereti szakterületen pedagógus szakvizsgára felkészítõ szakirányú továbbképzési szak 14. Vizsgaelnöki feladatokra felkészítõ pedagógus szakvizsga szakirányú továbbképzési szak Az egyes szakokkal kapcsolatos részletes információk a következõ helyen érhetõk el: http://btk.pte.hu/szakiranyu_tovabbkepzeseink

KÉKESI „Mandarin” Alexandra

PTE ALUMNI MAGAZIN

29

GYTK

viszont zenészként „Gyógyszerészként nem lehet hobbiból lehet hobbiból zenélni, gyógyszerészkedni” Mondja Langer András, aki emiatt döntött úgy, hogy az egyetemi tanulmányait helyezi elõtérbe.

Persze a zenérõl nem mondott le, és nem is kell, mert aki úgy tud bûvészkedni az idejével, hogy közben a hallgatói érdekeket is védi, annak menni fog a pirulagyártás és a rock 'n' roll is!

Mindig vonzott az egészségügy, de inkább érdekelt a kémia és a molekulák, mint az anatómia – többek közt emiatt választottam a gyógyszerészetet. Semmiképpen sem szerettem volna Budapesten maradni, a Semmelweis Egyetemet be sem jelöltem.

Volt egy szentimentális és gyerekmesésen hangzó érzésem, hogy nekem Pécsre kell jönnöm, annak ellenére, hogy soha nem voltam itt elõtte. Facebookon rákerestem a PTE-re, gyógyszerészhallgatókra, és ismeretlenül rájuk írtam, kértem feedbacket a szakról. Azt mondták, hogy „Fuss! Menekülj!” (nevet) Nyilván azért mondták, mert rettenetesen nehéz maga a szak, viszont annak ellenére mindenki egyöntetûen azt mondta, hogy ÓRIÁSI A PÉCSI ÉLET, ÉS MINDENKÉPPEN AJÁNLJÁK. Végül a PTE ETKn töltött egy éves kitérõ után bátorságot vettem magamon, és 2012-ben csak Pécset jelöltem be, és a gyógyszerész szakot.

Az orvos- és gyógyszerészképzés 2015-ben szétvált, és amint karrá alakultunk, felkérést kaptam az EHÖK részérõl, hogy szervezzem meg a GYTK HÖK-öt. Most májusban járt le a mandátumom mint HÖK-elnök, az elmúlt másfél évemet gyakorlatilag ez tette ki. Nagyon sok idõt és energiát szenteltem a közösségi életben való részvételre, és ez rengeteg nehézséggel és lemondással járt. Ennek ellenére azt mondom, hogy megérte, mert fontosnak tartom, hogy az egyetemisták részt vegyenek a város közösségi életének szervezésében. PÉCS NEM LENNE UGYANOLYAN A HALLGATÓI RENDEZVÉNYEK NÉLKÜL. Általános iskolásként kezdtem el húros hangszereken tanulni.

A pillanat, amikor éreztem, hogy a zene elengedhetetlen része lesz az életemnek, gimi elsõben jött el, mikor megkaptam az el-

30

PTE ALUMNI MAGAZIN

sõ elektromos gitáromat, és megalapítottam az elsõ zenekaromat. Szörnyûek voltunk, de nagyon élveztük. (nevet) Egy sulibuliban játszottunk elõször színpadon, akkor kapott el a „színpad élmény”. Ez számomra drog, ami azóta sem ereszt. Így, amikor gólyatáborba kerültem, már kerestem a lehetõséget, hogy miként kapcsolódhatok be a pécsi zenei életbe. Ekkor ismertem meg például Iant (Ian O'Sullivan – Mongooz and the Magnet – a szerk.), aki a Pécs Music Societyt (PMS) vezette akkor, így kerültem én is a csapatba. A PMS 10 éve létrejött hallgatói szervezet, melyet orvosis külföldi hallgatók hoztak létre külföldi mintára. A lényege, hogy biztosít egy pub színpadot hangfelszereléssel és BÁRKI ODAMEHET ZENÉLNI. A legismertebb és legközkedveltebb rendezvényünk az Open Mic, e köré épül a többi eseményünk is. Itt amatõr vagy félamatõr zenészek mutatkozhatnak be. Több jelenleg Pécsett tevékenykedõ együttes így alakult meg: Open Mic-on dumáltak, megbeszélték, hogy következõ alkalommal zenéljenek együtt, vagy épp ott, helyben mentek fel a színpadra és jammeltek egyet. Ezeket az együtteseket aztán visszük különbözõ, a városban szervezett zenei eseményekre, helyi fesztiválokra. Az Open Mic-nak köszönhetõen állt össze a Nóri and the Zoo is, az a banda, amelyben játszom.

Az egyetem befejezése után mindenképpen szeretnék Pécsett maradni, és belevágni egy szakgyógyszerészi képzésbe, mellette pedig egy PhD-témát is el szeretnék kezdeni, természetesen a zenélést se hagyom abba.

KÉKESI „Mandarin” Alexandra

GYTK

Egyre nagyobb léptékben bõvülõ új kar A PTE legfiatalabb kara a Gyógyszerésztudományi Kar. A több mint háromszáz hallgatót több nyelven oktató kar képzési struktúrájában kiemelt fontosságú a gyógyszerészi kémiai, gyógyszerhatástani, biofarmáciai, gyógyszertechnológiai, farmakognóziai, gyógyszerterápiás és gyógyszerészeti-gazdaságtani ismeretek oktatása. Jelenleg több, mint 150 külföldi és 200 magyar hallatójuk van. A Rókus utcai épülettömbben beszélgettünk Perjési Pál dékánnal.

Miért kellett önállósodnia a Gyógyszerésztudományi Karnak, hiszen régóta szakként mûködött az orvoskaron belül?

Folyamatos versenyhátrányban voltunk a társkarokkal szemben. Minden más egyetemen, ahol gyógyszerészképzés folyik, kari keretek között mûködnek, és ennek révén elõnyöket élvezhettek akár a pályázatokon, akár a hallgatókra gyakorolt vonzerõben. Ön Szegeden végzett, ott Szent-Györgyi Albertre lehet hivatkozni mint szaktekintélyre. Pécsett kik jelentik a hivatkozási alapot?

Szegedrõl hallgatóként Pécsre farmakobotanikai gyakorlatra jártunk, mert itt az Alföldtõl eltérõ, gyógynövényekben gazdag a fauna. Az itt élõ gyógyszerészek közül többen – így például Szabó László professzor – gyógynövénykutatással foglalkoztak. Akkor még voltak ún. gyógyszertári központok, és itt Pécsen Szabó professzor úr egy növényi teákat elõállító és vizsgáló laboratóriumot is létesített. Számomra – szegedi gyógyszerészhallgatóként – Pécs specialitását a gyógynövények ismerete jelentette. A szak megalapításakor a legerõsebb szakmai terület a farmakológia volt, és még mindig az.

Szolcsányi János professzor, a szak alapítója a PTE világszerte ismert és elismert farmakológus kutatója. Induláskor õ tudta maga köré gyûjteni a képzéshez szükséges szakembereket, így indulhatott el az egyetemi képzés. Ugyancsak a pécsi képzés specialitása és erõssége, hogy a Gyógyszerészeti Intézet szoros szakmai kapcsolatban áll a Központi Klinikai Gyógyszertárral. Így közvetlen kapcsolat alakult ki az oktatás és a klinikai gyógyszerészet gyakorlata között.

Mihez lehet kezdeni egy gyógyszerésztudományi karon szerzett diplomával?

Aki gyógyszerészhallgatónak jelentkezik, az végzés után három fõ területen helyezkedhet el. Közforgalmi ellátásban – a hallgatóink legnagyobb hányada ezen a területen dolgozik. A második szegmenst az intézeti, kórházi gyógyszertárakban elhelyezkedõ kollegáink képzik. A harmadik csoport pedig az iparban dolgozik. És természetesen kutatók is lehetnek.

Mennyire tekintik a jelenlegi mûködési helyüket átmenetinek? Mikorra tervezik a végleges helyre költözést?

Amikor megkaptuk ezt az épületet, nagyon örültünk neki, de elég elhanyagolt volt. Sok-sok munkával valamivel barátságosabbá tudtuk tenni, de a komfortfokozaton azért lehetne még mit javítani. A Modern Városok Program keretében nagyszabású fejlesztések valósulnak meg a városban és az egyetemen, ebbõl egy rész a Rókus utcai tömbre is jutott. A közeljövõben szinte minden intézetünk egy új oktatólaboratóriummal fog bõvülni, mely elengedhetetlen feltétele a további fejlõdésünknek.

BALOGH Robert

PTE ALUMNI MAGAZIN

31

KTK

Álmokból

valóság S. Pápa Petrával, a Pécsiközgáz alumnájával, a Nosalty alapítójával, az Eleven bor&tapas bár tulajdonosával beszélgettünk életfilozófiájáról, munkáról, kezdetekrõl és tervekrõl.

Milyen tervekkel és elképzelésekkel lépted át az iskola és munka küszöbét?

Kavarogtak bennem gondolatok, izgatott és kíváncsi voltam, hogy mit tartogat számomra a sors, milyen irányba akar terelni engem. Pénzügy szakon végeztem, kiváló alapokat kaptam az egyetemen, így szinte biztos voltam benne, hogy majd ezen a területen helyezkedek el, de aztán jött az élet, és most máshol kamatoztathatom a tudásomat.

Miként vélekedsz a munkáról és a karrierrõl?

A karrierépítést én egyfajta önismereti folyamatként élem meg még a mai napig is. Hiszem, hogy egy új projekt során, új kapcsolatok által újabb és újabb rétegét ismerjük meg saját személyiségünknek. Számomra fontos volt, hogy már az egyetemi éveim alatt munkát vállaljak, és a gyakorlati életben is próbára tegyem magam és a tudásomat. Szerettem volna mielõbb megállni a saját lábamon, de mindemellett kíváncsi is voltam arra, hogy a személyiségemhez, érdeklõdésemhez milyen jellegû munka illik a legjobban.

Mi volt az elsõ munkád, milyen területen tudtál elhelyezkedni?

Pályakezdõként a pénzügy területén sikerült elhelyezkednem, ahol 5 év irodai munka után rá kellett döbbennem, hogy egy ilyen fajta állás nem nekem való. EGYSZERÛEN KÉPTELEN VOLTAM NAPI 8 ÓRÁBAN A GÉP ELÕTT ÜLNI – ENNÉL TÖBBRE VÁGYTAM. Szerettem volna a szenvedélyemnek, a gasztronómiának élni; ekkor jött a Nosalty megalapításának ötlete.

Mik azok az eredmények, amelyekre a karriered tekintetében a legbüszkébb vagy? Hogyan sikerült ezeket elérned?

Nosalty, Eleven bor&tapas bár. Két fontos állomás az életemben. Egy álom megvalósulása mindkét esetben. Mindezekhez persze sok bátorság, nyitottság, kitartás, kemény munka és állhatatosság kellett.

32

PTE ALUMNI MAGAZIN

Milyen kezdeti nehézségekkel kellett szembenézned?

Sajnos tényleg igaz, hogy minden kezdet nehéz. A Nosaltyt kezdetben egyedül menedzseltem – fõztem, fotóztam, írtam, majd fõztem, fotóztam, és írtam. Egy ideig sajnos ez volt az én szentháromságom. Természetesen az sem könnyítette meg a helyzetemet, hogy nõként, anyaként is meg akartam felelni, de emellett nem szerettem volna veszni hagyni az álmomat. Nem volt egyszerû megtalálni az egyensúlyt, de szerencsére mindig voltak segítõim.

Számodra mi a „siker titka”?

Kitartás, szorgalom, tenni akarás, maximalizmus, egy csipetnyi szerencse és jó munkatársak. HISZEM, HOGY AZ EMBEREK CSAPATBAN A LEGJOBBAK, ugyanis egymást kiegészítve és ösztönözve fantasztikus dolgokat álmodhatunk meg, és hozhatunk létre.

A helyi sajtóban olvashattuk, hogy pénzügyes munkád során álmodtad meg a Nosaltyt, a Nosalty csiszolgatása alatt pedig az Eleven bor&tapas bárt. Mi következik most?

Nagyon szeretem magamat felpezsdíteni egy-egy újabb projekttel. Ismerve magamat, a nagy váltás 5 évente következik be. Még egyelõre azon dolgozom, hogy még jobbá tegyem az Elevent, de már motoszkálnak a gondolatok a fejemben, kezd körvonalazódni egy újabb nagy projekt, de ezt egyelõre fedje homály.

Mit üzensz a frissen végzetteknek?

LEGYETEK ÖNMAGATOK! HIGGYETEK MAGATOKBAN ÉS AZ ÁLMAITOKBAN! Küzdjetek meg értük, és véletlenül se csüggedjetek, ha elsõre nem sikerül minden úgy, ahogy elterveztétek. Tanuljatok a hibáitokból! Ne érdekeljen titeket, hogy mások mit gondolnak és mit mondanak! Élvezzétek a fiatalságotokat, a szabadságotokat! Lássatok világot, utazzatok sokat, ismerjétek meg a világ ezer és ezer arcát!

ENDEL(I Katalin

MIK

A kérdés, hogy

akarod-e megoldani Két hatalmas, csillogó sasmadár, melyek mintha most szálltak volna le Türkemnisztán területén. Valójában a türkmén fõváros, Ashgabat repterérõl beszélünk, melynek különleges fedését fémlemezekbõl oldották meg.

A 15 ezer, a felület közel 40%-án görbült burkolatelemhez kapcsolódó mérnöki munkákért, a tervezésért, a gyártmánytervezésért és a helyszíni projekt irányításért a magyar Baumetall cég volt felelõs. A fiatal magyar mérnökcsapat mûszaki igazgatója Toldy Gábor, a MIK végzett hallgatója, jelenleg ugyanitt végzi a DLA-programot. A PhD-képzésben résztvevõknek tartott elõadásában trendekrõl, magáról a sólyomról, a nemzetközi közegrõl és – ráérezve a meg nem értett technológiát firtató kérdésekre még mielõtt azt feltették volna –, konkrét burkolástechnikai problémákrõl beszélt. Szánt idõt arra is, hogy a hallgatókkal beszélgessen.

Miért szuper ez a technológia, és miért éppen az alumínium az alapanyag?

A technológia régóta ismert, az újdonság és egyben kihívás az, hogy milyen különleges épületek terén alkalmazzuk. Azt azért tudni kell, hogy itt, a Mûszaki és Informatikai Karon is foglalkoznak parametrikus modellezéssel, de például háromszögeléssel egyszerû egy ilyen formát lefedni. A nehézség az, ha négyszögekkel kell dolgozni, mert akkor már ki kell teríteni, le kell vágni formára és ívesíteni, ami az autógyártás határait feszegeti. A cég tevékenysége nem egyedülálló, olyan száz vállalkozás foglalkozik hasonló komolysággal a miénkhez hasonló kérdésekkel. Az alumínium tartós anyag, viszont nagy körültekintést és precizitást igényel a vele való munka. A cégünk is egy német partnerrel, a Zambelli Rib-Rooffal közösen dolgozik, mely már 70 éve foglalkozik ezzel a technológiával – igaz, hogy ennyire bonyolult és speciális felületek burkolását csak azóta vállalják, mióta kooperálunk.

Említetted, mennyire kulcsfontosságú a kommunikáció a megrendelõvel és a kivitelezõvel is. Mennyire kell ebbe belefolynotok?

Abszolút, mivel a kivitelezést és a gyártást is mi vezényeljük le. Építész vagyok, és ehhez van egy közgázdiplomám is, így más kontextusba tudom helyezni mind az építészetet, mind a menedzsmentet. Az, hogy álltam a megrendelõi, a tervezõi, a kivitelezõi oldalon, garancia arra, hogy gyorsan bele tudok látni a különbözõ pozícióban lévõ emberek fejébe, tudom, mit akarnak, és tudom, hogy az õ helyükben mit tennék. Ez azért fontos, mert minden oldalnak más és más az érdeke a kivitelezés során.

Egy ilyen nemzetközi karrier fényében mi a véleményed a hazai mérnök-, építészképzésrõl?

A magyar mérnöki oktatás nagyon szerteágazó, ráadásul az a rettenetes nyomás, ami a hallgatókra nehezedik, késõbb kifizetõdik a való életben. Talán egyszerûbb lenne csak egyetlen területre fókuszálni, de a komplex gondolkodás elõny. Van összehasonlításai alapom, Erasmus-ösztöndíjjal jártam Dániában, Németországban. Például sosem értettem, hogyan lehet, hogy Németországban több tíz- vagy akár negyvenezer négyzetméteres épületeket terveznek, modelleznek, rajzolnak meg egyetlen diplomadolgozathoz, hihetetlenül rövid idõ alatt. Kiderült, ott az elsõéves diák segíthet a diplomázónak, amiért kitûzõket kap – ennek fejében mire eljut az ötödik év végére, gyûjthet magának egy csapatot a korábbi segítségeiért cserébe. Így a hallgató úgy lép ki a munkaerõpiacra, hogy tudja, hogy hogyan kell egy teamet irányítani ahhoz, hogy elérje a célját. Ezt óriási dolognak tartom, mert így megtanulja az ember, hogyan kell csapatban dolgozni. A magyar mérnökoktatás ehhez képest individualista, ami persze egyben elõny és hátrány.

Milyen konkrétabb tanácsokat tudnál adni a most végzetteknek?

Mindenképpen készüljenek fel alaposan az adott vállalatból, amihez pályáznak, csekkolják Facebookon a céget, a munkatársakat. A nyelv sem akadály, ha más nincs, ott a Google Translate. Mindenre van megoldás, a kérdés, hogy akarod-e megoldani. Persze nem árt, ha van egy B és egy C terved is. Itt a mûszaki karon volt egy nagyon ösztönzõ tanárom, Rétfalvi Donát, aki mindig biztatott, ha már elegem volt, hogy ne adjam fel – és sokszor ez lendített át egy-egy mélyponton. A hibákból is tanulni kell, és fel kell állni.

HARKA Éva

PTE ALUMNI MAGAZIN

33

BTK

A kortárs mûvészet mint közeg Sárvári Zita kurátor, galériát vezet, tanácsokat ad, kutat, pályázatokat ír, publikál, gyereket nevel. A kommunikáció- és médiatudomány, illetve esztétika szakokon 2007-ben diplomázott fiatal szakembert a mûvészeti szervezés gyakorlata mellett annak befektetési oldala is izgatja.

ra érdekesnek, mint ma. Akkor sokkal inkább lekötött a ház körüli kert labirintusos elrendezése, ahol egy-egy zsákutca végén egy gyönyörû Borsos Miklós-szobor állt. Apukám részérõl az építészet iránti érdeklõdést hoztam. Általános iskolás koromban néhány nyáron át a várpalotai Nagy Gyula Galéria kiállításain teremõrködtem. Országh Lili-, Bálint Endre-, Anton Biró-, Matzon Frigyes-kiállításokon nõttem fel. A gyermek nem igazán tudja elkerülni a sorsát, ami körbeveszi; az akarva, akaratlanul visszacsatolódik az életébe. Ugyanennek a világnak a szeretetét megpróbálom a fiamnak, Zsigmondnak is átadni. Nehezen is tudná kikerülni, hiszen az apukája is mûvészettörténész, a Trafó Galéria vezetõje.

Ha kurátornak nevezlek, akkor örülsz?

A fogalom sokkal inkább kötõdik a non profit múzeumi szférához, bár az én tevékenységemet is fedi. Esztétának, kommunikációs szakembernek gondolom magam, de mindig projektekhez kötöm az önmeghatározást. Mûvészeti tanácsadói feladataim is vannak, galériavezetõként is mûködöm. Mikor mit kell tennem, az vagyok. Ahhoz, hogy valaki a kulturális ágazatban dolgozzon, szenvedély kell, mert rettenetesen alulfizetett. Ellenben szerencsésnek tartom magam, hogy a hobbim a munkám.

Egy évtizede diplomáztál. Milyen utat jártál be azóta?

Még nem volt meg a diplomám, amikor a Virág Judit Galéria és Aukciósház felvett kortársmûvészeti kurátorának. A klaszszikus és a modern magyar festészeti vonal mellett elindított kortársmûvészeti program vezetõje lehettem öt éven keresztül. Ott egy olyan szakmai alapot kaptam, amibõl a mai napig táplálkozom.

A Fiatal Képzõmûvészek Stúdiója Egyesületbe is felvételt nyertem, ahol 2012-ben egy évig elnökségi tag lehettem.

2010 és 2012 között a székesfehérvári Deák Dénes Mûvészeti Alapítvány ösztöndíjasa voltam, ahol a kiemelkedõ jelentõségû gyûjteményt kutattam.

2015-ben elnyertem a Kállai Ernõ mûkritikusi és mûvészettörténeti ösztöndíjat, melynek köszönhetõen a Pesti Mûhely nevû neoavantgárd csoporttal foglalkozhattam behatóbban.

Néhány kutatói munka, kritikai, elméleti tevékenység mellett fõleg tematikus vagy önálló kiállításokat rendezek, katalógusokat szerkesztek.

Nagyon büszke vagyok arra, hogy a 2015-ben három galériával együttmûködésben szervezett nemzetközi csoportos kiállításom a Mûértõ Magazin szavazásán 2015 legjobb csoportos kiállítása lett.

Honnan eredeztethetõ ez az erõs vonzalmad a kortárs képzõmûvészet iránt?

Családi indíttatás. Gyerekkoromtól kezdve jártam anyukámmal mûtermekbe, õ is ezen a területen tevékenykedett/tevékenykedik ma is, és több képzõmûvész barátja is van a családnak. Fontos emlék, hogy a 80-as években Borsos Miklóssal limonádézhattam a tihanyi házánál. Akkor ez nem tûnt annyi34

PTE ALUMNI MAGAZIN

Annak idején miért Pécset választottad?

Nem tudom. Nagyon tetszett az egyetem és a város. Szerelem volt elsõ látásra. AZ ORSZÁG ELSÕ EGYETEME SZÁMOMRA KULTIKUS HELY. Tanultam Berlinben is a kommunikációs tanszék segítségével, amely fontos félév volt számomra; egészen máshogy kezdtem látni önmagam, az egyetemem, önállóan kellett léteznem. Jó érzés a pécsi egyetemre visszagondolni.

A legnagyobb fájdalmam az, hogy nem tudtam Pécsett maradni. Ott szerettem volna elhelyezkedni, és az ott megszerzett tudást is a város javára fordíthattam volna.

Mennyire tudod használni azt, amit az egyetemen tanultál?

Nagyon. A férjem mindig nevet rajtam, amikor Szijártó Zsolt falukutató-szemináriumait emlegetem, de számomra nagyon fontosak ezek. Az ilyen terepmunkák mindig élményszerûek voltak, és örökre megmaradnak. Az olvasmányok pedig olyan tudásbázist jelentenek, amelyet a kortárs képzõmûvészeten belül is jól tudok hasznosítani. Jó útravalót kaptam. Az esztétika szak a maga klasszikusabb, kicsit konzervatívabb hozzáállásával jó filozófiai alapot adott, a kommunikációs tanszék pedig jó társadalomelméleti, gyakorlati forrást jelent. Mindkettõ jól hasznosítható tudás . BALOGH Robert

MK

Lépésváltás – új jövõkép a Mûvészeti Karon A 2016-ban 20 éves Mûvészeti Kar az évforduló alkalmából méltó és magas színvonalú rendezvénysorozattal ünnepelt.

Számos kiállítás, koncert, konferencia adott alkalmat bemutatni a kar mûvészeti életét szerte az országban és a világban.

Ez a jubileum alkalmat adott egy számvetésre, hogy a továbbiakban milyen legyen a korszerû mûvészeti képzés a 21. században Pécsett. És erre a kar megfelelõ választ tud adni azokkal a tervekkel, amelyekkel a tradicionális mûvészeti szakok mellett új képzéseket, kutatási projekteket indít be a jövõben.

A jövõ mûvészeit világszerte új kihívások foglalkoztatják, melyeket a társadalmi változások is alakítanak, befolyásolnak.

Az ezekre történõ mûvészi reakciók és az ezekre történõ szakmai felkészítés a felsõoktatás kötelessége.

A PTE Mûvészeti Kar továbbfejlõdésében rendkívül nagy fontosságú a jövõben az a szemlélet, hogy megtalálja a megfelelõ kapcsolatot szûkebb és tágabb környezetével. A jelenlegi magas színvonalú mûvészi tevékenység szükségszerûen ki kell, hogy egészüljön a kor diktálta új technológiai lehetõségekkel,

anyagokkal, melyet fokozott kutatási tevékenységgel szükséges integrálni.

A különbözõ, hagyományos szakjaink (szobrászat, festészet, zenei képzések) és az újabbnak mondható, alkalmazott mûvészeti szakok (kerámia, tervezõgrafika, mediális-zenei mûvészet) esetében is jól érzékelhetõ, hogy a gazdasági és társadalmi változások a mûvészetek innovációs tevékenységét, kapcsolódását a mindennapokban egyre jobban igénylik.

A hazai egyetemek közül egyedül a Pécsi Tudományegyetemen fogalmazódott meg az igény, hogy kihasználja azt az óriási potenciált, amellyel rendelkezik, és a szinergiákat összefogva a fejlõdés egy új pályáját jelölje ki a felsõoktatási palettán.

Ez egyértelmûen a kutatás-fejlesztés olyan területén történõ beruházás lehet, amely a régió gazdasági fellendülését is szolgálhatja. Ezzel egy olyan összefogás alakulhat ki az egyetem és a gazdaság szereplõi között, mely hosszú távon versenyképes oktatási és piaci elõnyt és jövõképet eredményezhet.

PTE ALUMNI MAGAZIN

35

MK VÁLTOZÁS A KÉPZÉSFORMÁBAN – A kerámiatervezés BA képzés változatlan tartalommal, de új névvel, a tárgyalkotó szak szakirányaként folytatódik.

– Az ének-zene BA képzés új neve: zenekultúra szak.

ÚJ KÉPZÉSEK INDÍTÁSA – Kóruskarnagy MA szak – Szakirányú továbbképzés és tanfolyam keretében 3D-animáció-képzéseket indítunk.

ÚJ LEHETÕSÉGEK A kreatív ipar és ezen belül a mûvészi beavatkozás nemcsak az Európai Unióban, hanem az egész világon is az új gazdaság ígéretes fejlesztési eszközének számít. A designgondolatú, -megközelítésû fejlesztések hatékonysága magas fokú és jövedelmezõ. A kreatív gazdaság viszonylag új kutatási terület, melynek programjaira jelentõs források mozgósíthatók hazai és európai szinten. A karokon átívelõ multidiszciplináris, átfogó kreatív ipari kutatás-fejlesztési tevékenység új, stratégiai irányt, lendületet adhatna az egyetemnek, a városnak és az egész régiónak.

– A Mûvészeti Kar az egyetem 3D Kutató Központjához kapcsolódva létrehozta a 3D-tervezési Design Labort, mely lehetõséget ad a legújabb nyomtatási technológiák használatára. Ebben a legkorszerûbb gépek állnak rendelkezésre, a CNC technológiától a lézerszinterezési nyomtatásig.

A tervezõ- és kivitelezõlabor egyben olyan oktatási és kutatási helyként szolgál, amely lehetõséget ad az egyetem hallgatói és oktatói részére a közvetlen kapcsolatra, a tárgyak, technológiák, anyagok tanulmányozására, és általa találkozhatnak a gazdaság szereplõivel, a megrendelõkkel is.

A hallgatók az egyetem komplexitása miatt széleskörû ismeretet kaphatnak a különbözõ tudományterületekrõl.

A laborban a nyitottság mint szemlélet is alapvetõen jelen van, mert a design, a tárgytervezés mindenkié, az a mindennapok mûvészete, az élet szükséges velejárója.

A 3D-technológia kialakítása páratlan és szükséges velejárója az informatikai oktatás fejlesztése. Ebben a különbözõ 3D-animációs-képzések indítása adja meg azt a vezérfonalat, amely egy teljesen más szemléletû oktatást igényel ezen a területen.

A szeptemberben induló többlépcsõs szakirányú és tanfolyami képzések, a 3D-animáció-készítõ, a 3D-szobrász, a 3Djátéktervezõ új lehetõséget adnak a mûvészeti terület kifejezési formáinak, a fiataloknak karon belül és kívül.

36

PTE ALUMNI MAGAZIN

A MÛVÉSZETI KAR MEGHIRDETETT KÉPZÉSEI A 2017/2018-AS TANÉVBEN OSZTATLAN KÉPZÉSEK (10 félév) – Festõmûvész szak – Szobrászmûvész szak – Grafikusmûvész szak – Tervezõgrafika szakirány – Osztatlan tanári képzések Zenetanárképzés (10 félév) – Magánének, fagott, fuvola, gitár, gordon, gordonka, harsona, hegedû, klarinét, kürt, mélyhegedû, oboa, orgona, trombita, tuba, ütõhangszer, zongora szakirányok – Ének-zene tanár – zeneismeret-tanár – Ének-zene tanár – 2. közismereti szak ALAPKÉPZÉSEK (BA – 6 félév) – Elõadómûvészet alapszak – Klasszikus ének, fagott, fuvola, gitár, gordon, gordonka, harsona, hegedû, klarinét, kürt, mélyhegedû, oboa, orgona, trombita, tuba, ütõhangszer, zongora, zenekar- és kórusvezetõ szakirányok – Zenekultúra alapszak (korábban: ének-zene)

– Alkotómûvészet és muzikológia alapszak – elektronikus zenei médiamûvész szakirány – Tárgyalkotás (korábban kerámiatervezés) alapszak kerámiatervezés szakirány MESTERKÉPZÉSEK (MA – 4 félév) – Klasszikus hangszermûvész mesterszak (MA) – fuvola, gitár, hegedû, mélyhegedû, zongora szakirányok – Klasszikus énekmûvész – Operaének-mûvész – Oratórium- és dalénekmûvész szakirányok – Kóruskarnagy – Tanár – ének-zenetanár (4 félév) – Zenemûvésztanár (2 félév) – fuvola, gitár, hegedû, mélyhegedû, magánének, zongora szakirányok – Képzõmûvésztanár (2 félév) – Design- és vizuálismûvészet-tanár (2 félév) – Kerámiatervezés mesterszak

MK PÁRATLAN SIKEREK KÜLFÖLDÖN

DOKTORI KÉPZÉS Doctor of Liberal Arts (DLA) fokozat megszerzésére irányuló posztgraduális képzés képzõ- és zenemûvészeti ágban SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS (diplomával rendelkezõk részére) – Mûvészetterápia – képzõmûvészetterápia szakterületen (4 félév) – Mûvészetterápia – zeneterápia szakterületen (4 félév) – Zenei mentortanár (4 félév) – A Színház és Filmmûvészeti Intézettel közös szervezésben: Dokumentumfilmkészítõ; filmmaker (filmkészítõ); szakmenedzser színpadi és TV-stage területen; mûszaki vezetõ elõadómûvészeti területen; gazdasági vezetõ elõadómûvészeti területen; forgatókönyv- és drámaíró; mozgókép- és elõadómûvészeti szakíró, kritikus; díszletfestõ; díszletszobrász; hatásvilágítás-tervezõ – Zeneimunkaképesség-gondozás oktatója – Kodály-módszer gyakorlatvezetõ oktatója

ELÉRHETÕSÉG Cím: 7630 Pécs, Zsolnay Vilmos út 16.

Honlap: www.art.pte.hu Információ felvételi ügyekben: – Képzõmûvészeti és mûvészetterápiás képzés: Telefon: 72/501-500/22825 E-mail: hajnal@art.pte.hu – Zenemûvészeti képzések: Telefon: 72/501-500/28207 E-mail: siposj@art.pte.hu – Alkalmazott mûvészeti szakok (grafika, kerámia, elektronikus zenei mûvész, designtanár): Telefon: 72/501-500/22878 E-mail: radnai.eva@art.pte.hu – Doktori program E-mail: zabradi.mariann@art.pte.hu Honlap: www.art.pte.hu – DLA Nyílt napok az MK-n: február 7.

(Zenemûvészeti Intézet), február 8.

(Képzõmûvészeti Intézet, Média- és Alkalmazott Mûvészeti Intézet) Bõvebb információ a www.art.pte.hu

A 2016. november 3-án Budapesten, az ELTE Lágymányosi Campus Gömb aulájában megrendezett PosterFest nemzetközi plakátmûvészeti szemlén jelentõs PTE MK-s siker született!

Az 1956-os forradalom 60. évfordulójára egyetemisták számára kiírt országos plakátpályázaton 81 beérkezett pályamû közül a nemzetközi zsûri döntése alapján az elsõ helyezést Lizom Dávid, a harmadik helyezést pedig Dancs Réka hallgatónknak ítélték.

Rangos nemzetközi elismerésben részesült Pertics Flóra, karunk ötödéves festõmûvész szakos hallgatója, Ernszt András DLA-tanítványa. A szerelem vak címû akthímzésével a Puszani Nemzeti Tudományos Múzeum díját nyerte el a 4. dél-koreai Bio-Art Versenyen.

Az Európai Ifjúsági Zenei Fesztivált idén 64. alkalommal rendezték meg Belgiumban, Neerpelt városában. A nagy múltú rendezvény legendás minõsítõversenyének elsõdleges célja a tehetséggondozás, illetve az, hogy konstruktív kritikával, pedagógiai módszerekkel mutassanak irányt a résztvevõ kórusok számára a szakmai fejlõdésüket illetõen.

A versenyben a kórusoknak egy kötelezõ darabot, valamint szigorú szabályok mentén meghatározott és összeállított saját programot kellett elõadni a nemzetközi zsûri elõtt mintegy 15 percben, valamint további kötelezõen teljesítendõ koncertfellépéseknek kellett eleget tenniük. A zsûri a szakmailag jól elõkészített, beküldött jelentkezési csomagnak köszönhetõen beválogatta kórusunkat a kiemelt kategóriába, így a mezõny legerõsebbjeivel mérhették össze tudásukat.

A versenyen való részvétel elérte a célját: a kórus eredményesen szerepelt; 1. díjas oklevelet ítélt oda a zsûri, másrészt pedig a késõbb megküldött értékelés a nemzetközi zsûri tagjaitól a kórus további fejlõdéséhez jelentõs mértékben hozzájárul.

A Pécsi Egyetemi Kórus számára fontos mérföldkövet jelentett a rangos neerpelti minõsítõversenyen való részvétel, melynek eredménye mind pedagógiailag, mind pedig szakmailag elõremutató a csoport egésze számára.

A Zenemûvészeti Intézet zenekara és kórusa óriási sikerrel szerepelt a Modenában és környékén rendezett koncertsorozaton. 2016. február 5-én Pavulloban, február 6-án a modenai dómban, február 7-én San Felice sul Panaroban álló ovációval köszönte meg a templomokat zsúfolásig megtöltõ közönség Mozart Requiemjét elõadó 200 tagot számláló kórusnak és a zenekarnak az elõadásokat. A helyi kórusokat és a PTE Egyetemi Kórusát tömörítõ közös kórust a PTE Egyetemi Zenekara kísérte.

Pethõ Lili tervezõgrafikus hallgató újra-, illetve továbbhasználható nyomtatópapír-csomagolása bekerült a prágai Young Package csomagolástervezõ-verseny kiállításra beválasztott TOP 40 alkotása közé.

Tóth Álmos Gábor gitármûvész tanári mesterszakos hallgató 2. helyezést ért el a Zágrábi Nemzetközi Gitárversenyen.

PTE ALUMNI MAGAZIN

37

TTK

A TTK ifjú kutatója Alpek B. Levente fiatal, lelkes oktató és kutató a TTK-n.

Prinz-díjas, tele tervekkel, ambícióval. Kutatásairól, terveirõl beszélgettünk.

A tanulmányaidra vonatkozó idõpontokból úgy látom, Téged még tanított Tóth József professzor úr is. Milyen szerepe volt neki abban, hogy végül jelentkeztél a PhD-képzésre?

Jelentõs részben Tóth József professzor úr indított el ezen a pályán. Amikor idekerültem az egyetemre, több tanáromtól ért meghatározó élmény. Az itteni oktatógárda meg tudta szerettetni velem a földrajzot.

Ki volt a mestered az egyetemen?

A BSc-, az MSc- és a PhD-dolgozatomat is Tésits Róbert tanár úr témavezetésével írtam. A közös munka nagyon sok élményt és tapasztalatot, rengeteg megerõsítést és támogatást adott, és ad jelenleg is – a foglalkoztatáshoz kapcsolódó kutatás is ilyen projekt. A kutatói-oktatói munka nagyon sok tényezõtõl függ, kezdve onnan, hogy a Földtudományok Doktori Iskola bizalmat szavazott a dolgozatomnak, odáig, hogy a Természettudományi Kar, a Földrajzi Intézet, a Társadalomföldrajzi és Urbanisztikai Tanszék és munkatársai támogatásával vizsgálataimat folytatni tudom.

Mikor végeztél?

2007-ben kezdtem meg BSc-s tanulmányaimat a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar földrajz képzésén, a geográfus mesterképzésen folytatott újabb két év tanulás után három év doktori képzés következett, így tavaly, 2016ban végeztem, idén védtem meg a disszertációm.

Mit kutatsz?

A kezdetektõl fogva a hátrányos helyzetû csoportok munkaerõpiaci-területi esélyei a fõ kutatási irányom. A pályakezdõkkel indult, de ma már a hátrányos helyzetû csoportok mindegyikére kiterjed, kifutott egészen a közfoglalkoztatás és a szociális szövetkezetek kérdésköréig. Jelenleg Magyarországon egyre gyakrabban halljuk a munkaerõhiány kifejezést is.

A cégek sorban állnak az álláskeresõkért, álláshelyek tömegeit nem tudják feltölteni. Jelenleg ehhez a jelenséghez kapcsolódóan azt vizsgáljuk, hogy mi az, ami a leginkább megnehezíti a magyar munkaerõ foglalkoztathatóságát. Milyenek a foglalkoztathatóság területi aspektusai? Hogyan lehetne dinamizálni a leghátrányosabb helyzetû társadalmi csoportokat, hol vannak hazánk rejtett humánerõforrásai? Mik a korlátai annak, hogy valaki foglalkoztatható legyen? A fõ téma a foglalkoztathatóság problematikája. Emellett alapvetõen módszertannal foglalkozom, ilyen kutatásokat is végzek. A foglalkoztathatóság mérhetõségének kidolgozása, a társadalmi rétegek térbeli mobilitásának értékelésével, ennek módszertani kereteinek vizsgálatával.

Prinz-díjat is kaptál tavaly!

Nagy megtiszteltetés számomra ez az elismerés, megítélésével sokban motiválták a további munkámat. A foglalkoztatottsági kutatást szeretnénk nemzetközi színtérre vinni, emellett folyamatban van a horvát–magyar határmenti gazdaság vizsgálata. A horvát–magyar határmenti térség jövõbeli lehetõségeit, a fejlõdés fõbb korlátait, egyúttal a térségben rejlõ potenciált vizsgálom. Vannak hipotéziseim errõl, de ez még egy új történet.

A kutatás ugyanakkor a foglalkoztatottság vizsgálatához hasonlóan gyakorlati hasznosíthatósággal is kecsegtet.

De az oktatási feladatokban is minél jobban szeretnék helytállni, a célom, hogy minél színvonalasabban oldjam meg a rám váró feladatokat.

BALOGH Robert

Képzések a TTK-n Alapképzések (BSc) Biológia Edzõ Fizika Földrajz Földtudományi Gazdaságinformatikus Kémia Környezettan Matematika Programtervezõ informatikus Sport- és rekreációszervezés [sportszervezés] Szõlész-borász mérnök

Osztatlan tanárképzések Szakpárok TTK-n belül, illetve TTK-BTK szakpárban

Mesterképzések (MSc) Alkalmazott matematikus Biológus Fizikus Gazdaságinformatikus Geográfus Hidrobiológus Környezettudomány Rekreáció Vegyész

Doktori képzések (PhD) Biológiai és Sportbiológiai Doktori Iskola Fizika Doktori Iskola Földtudományok Doktori Iskola Kémiai Doktori Iskola

Szakirányú továbbképzések Gyógytestnevelõ asszisztens Testnevelõ instruktor

Egyetemi Orvos- és Fogorvosnapok 2017 Részletes információ a rendezvényrõl, regisztrációs felü let elérhetõ az aok.pte.hu oldalon, vagy az alábbi elérhe Tájékoztatom, hogy az Egyetemi Orvos- és tõségek egyikén: Fogorvosnapok ünnepségét 2017. október 20-21-én tart PTE ÁOK Dékáni Hivatal juk.

Ebben az évben a 2007-ben, a 2002-ben, az 1997-ben, 7624 Pécs, Szigeti u. 12. az 1992-ben, az 1987-ben, az 1982-ben, az 1977-ben, az e-mail: orvos-fogorvosnapok@aok.pte.hu 1972-ben és az 1962-ben végzett általános orvosok, va - telefon: 72/536-207 lamint a 2007-ben, a 2002-ben, az 1997-ben, az 1992ben, az 1987-ben és az 1982-ben végzett fogorvosok ta - Abban az esetben, ha valaki az ünnepségen nem tud lálkoznak. megjelenni, részére postán küldjük el a jubileumi diplo mát.

A fennálló rendelkezésekre való tekintettel a jubileumi az 1967-ben végzett "arany", az 1957-ben végzett "gyé- Szeretettel várom a találkozóra: mánt", az 1952-ben végzett "vas" és az 1947-ben végzett "rubin" - diplomások a Dékáni Hivatalhoz címzett levélDr. Miseta Attila ben, vagy e-mailben kérhetik a diploma kiadását. dékán Kedves Volt Hallgatónk!

PTE KPVK Egy régió, egy kar, ezernyi lehetõség!

A KPVK szekszárdi központtal, pécsi telephellyel és paksi, kecskeméti, nagykanizsai képzõhellyel mûködõ kar hallgatói a Pécsi Tudományegyetem polgáraiként részesei mindannak a tudásbázisnak, amit Magyarország elsõ egyeteme kínál. A folyamatosan változó gazdasági, társadalmi kihívásokra reagálva olyan piacképes, jól hasznosítható tudást nyújtunk, amely egyéni és közösségi szinten is kamatoztatható, Magyarországon és külföldön egyaránt.

40 éves a pedagógusképzés!

Idén ünnepli 40. évfordulóját a szekszárdi pedagógusképzés. A régióban egyedülálló képzéseink nagy hagyományokkal rendelkeznek. Az Illyés Gyula Pedagógusképzõ Intézet kínálatában a hagyományos csecsemõ- és kisgyermeknevelõ, óvópedagógus és tanító BA szakok mellett megtalálhatóak a szakok német nemzetiségi szakirányai, valamint a PTE BTK-val közös neveléstudományi mesterszak, kora gyermekkor szakiránnyal, amely a régióban egyedülálló képzés. Ezen felül számos szakirányú továbbképzést, akkreditált tanfolyamot kínál karunk. Igen népszerû a mentortanító és óvodapedagógus-mentor képzés, amelynek mintegy folytatásaként 2016 szeptembere óta a pedagógus életpályamodellben való elõrejutást segítõ pedagógus-szakvizsgát indítottunk.

Német nemzetiségi szakirány Az óvodapedagógus és tanító alapszakok nemzetiségi szakiránya nagy mobilitási lehetõséget nyújt a német nyelvterületen mûködõ külföldi fõiskolákkal és egyetemekkel való kapcsolatoknak köszönhetõen. A diploma egyben felsõfokú nyelvvizsgát is ér, továbbá a hallgatók olyan ismeretekre és kompetenciákra tehetnek szert, amelyek segítségével hatékonyan közremûködhetnek a hazai német kultúra közvetítésében, megõrzésében. Kiváló elhelyezkedési lehetõségek várnak a fiatal szakemberekre.

Az Illyés Gyula Pedagógusképzõ Intézet igazgatónõje, Klein Ágnes vezetésével vesz részt egy magyar csoport egy nemzetközi projektben. A PALM-projekt lényege, hogy a 6–14 évesek úgy támogassák kortársaik nyelvtanulását, hogy a saját maguk által írt szövegeket a projekt rendelkezésére bocsájtják. A Gyakorló Iskola kolléganõi gyûjtenek autentikus, eredeti szövegeket iskolás gyerekektõl. A szövegeket õk fogalmazzák saját szavaikkal, saját korosztályuk szókincse szerepel benne. Ezekhez az írt és beszélt anyagokhoz készülnek a digitális médiák bevonásával feladatok, amelyek elsõsorban a szövegértésre irányulnak – nyilatkozta Klein Ágnes. A programba hallgatókat is bevonnak. Õk készítenek a szövegekhez feladatokat.

KPVK EMBERIERÕFORRÁS-FEJLESZTÉS Az andragógia mesterképzési szakon azt a tudást sajátíthatják el a hallgatók, amellyel a gyakorlatban segíthetik a hátrányos helyzetû emberek, csoportok társadalmi beilleszkedését, az egyes szervezetek, intézmények képzési, továbbképzési tevékenységeinek irányítását, valamint felnõttoktatási intézmények hatékony menedzselését. Az emberierõforrás-tanácsadó mesterszakot választó hallgatók a vezetési tanácsadás területén szerezhetnek emberierõforrás-fejlesztéssel és -gazdálkodással kapcsolatos ismereteket és kompetenciákat. A mesterszak angol nyelven is elérhetõ. (Ezzel kapcsolatban bõvebb információ a magazin angol nyelvû oldalain.)

Jáksó Rebeka, emberierõforrás-tanácsadó MA: A KPVK PKK emberierõforrástanácsadó MA szakos hallgatója vagyok. A mesterképzés elõtt turizmus–vendéglátás szakon végeztem a karon. Ekkor hallottam elõször errõl a mesterképzésrõl, és már akkor eldöntöttem, hogy mindenképpen el szeretném végezni. A képzés keretein belül számos lehetõségem volt különbözõ fejlesztõ tréningeken, konferenciákon, nyári- és téli egyetemeken részt venni. Ezek közül kiemelném a würzburgi és a belgrádi partneregyetemeink által szervezett akadémiákat, amelyek során nem csak szakmai ismereteimet és nyelvtudásomat gyarapíthattam, de életre szóló élményekkel is gazdagodtam. Karunk több oktatója segítõkészségével, közvetlenségével és elhivatottságával inspirált a mester szakkal kapcsolatos céljaim elérésében. Fõ célkitûzésem az volt, hogy el tudjak helyezkedni a HR szakmában, ami már teljesült is. ÚGY ÉRZEM, JÓL DÖNTÖTTEM, AMIKOR EZT A SZAKOT VÁLASZTOTTAM. KULTÚRA-, KÖNYVTÁR- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNY KÖZÖSSÉGSZERVEZÉS 2017-tõl új alapszakkal gazdagodik a képzési kínálatunk. A közösségszervezés alapszak célja a társadalmi folyamatok mechanizmusát értõ, a gazdasági kérdésekben tájékozódni tudó, a szervezetek mûködésében és a helyi társadalmak közmûvelõdési intézményeinek mûködtetésében jártas, azt motiválni, szervezni tudó szakemberek képzése, akik képesek a megfelelõ kultúra közvetítésére, kulturális erõforrások menedzselésére, mûvelõdési tevékenységek irányítására, közösségek mûködtetésére, fenntartására, koordinálására. A végzett hallgatók az állami, önkormányzati, piaci és nonprofit szektor kultúrával, közösségszervezéssel és -fejlesztéssel, mûvelõdéssel foglalkozó szerveze-

teinél, intézményeinél, vállalkozásainál helyezkedhetnek el itthon és külföldön.

A 21. században egyre nagyobb jelentõséggel bír a kultúra és a kulturális örökség megõrzése, a kulturális erõforrások menedzselése és a közösségszervezés. Az informatikus könyvtáros, a szociális munka és az újonnan induló közösségszervezés alapszakjaink a jövõ fenti területekkel foglalkozó szakembereinek nyújtanak korszerû tudást és ismereteket.

Akik még több ismeretre szeretnének szert tenni, a könyvtártudomány, a kulturális mediáció és a kulturális örökség tanulmányok mesterképzéseinket ajánljuk.

Csuka Dalma, kulturális mediáció MA: 2010 szeptemberében, az akkor még PTE FEEK informatikus könyvtáros alapszakon kezdtem az egyetemi polgári létemet. A második év tavaszi szemeszterében a tanulmányaimat Eszéken – a Josip Juraj Strossmayer University of Osijek – folytattam, sikeres Erasmus-ösztöndíjpályázatomnak köszönhetõen.

Amellett, hogy rengeteg élménnyel és tapasztalattal gazdagabban tértem haza, lehetõségem volt az angol nyelv intenzív használatára, és nem utolsósorban egy másik ország gyakorlatának, kultúrájának megismerésére. Az elsõ diploma megszerzése után a hallgatói jogviszonyom folytatódott, mesterképzésben is elvégeztem az informatikus könyvtáros szakot, továbbá a kulturális mediáció MA szakot is. Hihetetlenül szerencsésnek érzem magam, hogy azok az oktatók vettek szárnyaik alá, akiktõl valódi tudást, szemléletformálást, értékeket, sok bátorítást és támogatást kaptam egy-egy pályázathoz, publikáláshoz és a céljaim eléréséhez. Tizennégy aktív félév után az idén kilépek a 650 éves, jubileumi egyetem falai közül egy másik szintérre, a munkaerõpiacra, ahol megmérettethetem magam és az elmúlt években felhalmozott tudást. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a felsõoktatási tanulmányok folytatásának gondolatától teljesen elzárkózom. Köszönöm, hogy részese lehettem egy ilyen fejlesztõ és támogató közösségnek!

BORKULTÚRA, VIDÉKFEJLESZTÉS Akik a TTK-val közösen indított szõlész–borász mérnök alapszakunkon, a kar által szekszárdi helyszínnel hirdetett szõlész–borász felsõoktatási szakképzésen vagy a borturizmus és borgasztronómia szakirányú továbbképzésen kívánnak tanulni, azoknak a KPVK a legjobb választás. Hallgatóink kiváló szakemberektõl tanulhatnak, és helyben végezhetik a szakmai gyakorlatot. Képzéseink korszerû és gyakorlatorientált ismereteket nyújtanak ahhoz, hogy végzett hallgatóink akár családi vállalkozásban önállóPTE ALUMNI MAGAZIN

41

KPVK an, akár pedig alkalmazottként elhelyezkedve szõlõtermesztéssel, borászattal, valamint az ehhez kapcsolódó értékesítéssel foglalkozó piaci szereplõknél helyezkedhessenek el. Szekszárdon továbbra is indul a népszerû turizmus–vendéglátás felsõoktatási szakképzés turizmus szakirányon.

Schweitzer Barbara turizmus–vendéglátás BA szakon végzett Szekszárdon, 2017 januárban: Közgazdasági szakközépiskolába jártam Bonyhádon, érdekelt a turizmus világa, és olyan szakon szerettem volna továbbtanulni, ami kapcsolódik a rendezvényekhez, a rendezvényszervezéshez. Szekszárd mellett döntöttem, mivel oda kötnek a gyökereim, és az egyetemi évekre sem akartam elszakadni otthonról, nem szerettem volna kollégiumban lakni. A KPVK-n szakmailag és emberileg is kitûnõ oktatóim voltak, akik sok gyakorlati tudást is átadtak. Örülök, hogy tõlük tanulhattam. Szekszárdi hallgatóként rengeteg élményben volt részem a HÖK programjain, és fontos barátságokra találtam. A szakmai gyakorlatomat Balatonfüreden tölthettem, az Anna Grand Hotelben, ahol nagyon sok tevékenységi körbe beleláttam, és szinte minden területen kipróbálhattam magam. Akkor határoztam el, hogy szeretnék ezen a vidéken dolgozni és élni. Ezért nagyon örültem, amikor a Balatonfüredi Turisztikai Egyesület a beadott önéletrajzomra állást kínált nekem. Most a balatonfüredi Tourinform Irodában dolgozom turisztikai asszisztensként.

Szerintem az egyetemi tanulmányok során az számít, hogy milyen eredménnyel tanulsz, és milyen oktatók segítenek ebben. Egy vidéki egyetemen is megszerezhetõ ugyanaz a tudás, mint a fõvárosban – a KPVK erre jó példa.

HALLGATÓI SIKEREK: NAGY ANDOR OTDK I. helyezés, Könyvtártudomány tagozat, Szeged MJV. különdíj

KISS ORSOLYA OTDK-különdíj, Tanulás- és Tanításmódszertani – Tudástechnológiai Szekció Mese- és Irodalompedagógia Tagozat

SCHMIEDER RÉKA Legjobb külföldi hallgatónak járó DAAD-díj 2016 (Hochschule Zittan/Görlitz)

SIMON ANIKÓ Rektori dícsérõ oklevél és PTE sportösztöndíj, nemzeti válogatott csapat tagja (kosárlabda)

E-LEARNING: TANULÁS, DE IGAZI KÖTÖTTSÉGEK NÉLKÜL Szeretnéd bõvíteni ismereteidet? Szívesen tanulnál egyetemi karon? Szeretnéd kipróbálni magad egy egyetemi vizsgán? Mindezt kötöttségek nélkül megteheted, mert a PTE KPVK új tanulási lehetõséget kínál minden érdeklõdõnek. Tanulni és tanítani ma már nem csak a klasszikus tantermi formában, elõadó-hallgatóság felállásban lehet. A modern infokommunikációs technológiák fejlettségének köszönhetõen a tananyagok elektronikusan is elérhetõk, és a vizsgák is online módon elvégezhetõk. A KAR OLYAN KURZUSOKAT INDÍT, AMELYRE BÁRKI, AKTÍV HALLGATÓI JOGVISZONY NÉLKÜL IS JELENTKEZHET. Az online kurzusok tananyagát mindenki kényelmesen, a saját tempójában, akár otthon is elsajátíthatja. A népszerû e-learning kurzusok és kreditértékük természetesen beszámíthatók a karon folytatott késõbbi tanulmányokba.

42

PTE ALUMNI MAGAZIN

KELLER BETTINA PTE sportösztöndíj, egyetemi minõségi sport kategória (judo)

TEHETSÉGES HALLGATÓK ZENEKARA Egyetemi Kultúráért Díj

AKARJ!

TTK

Mire vagy a legbüszkébb?

2013 végén döntöttem el, hogy nekivágok a kvalifikációnak, és végül teljesült az álmom. Akkor 85. voltam, jelenleg a világranglista 23. helyén állok, de szeretnék bekerülni a legjobbak közé. Arra vagyok a legbüszkébb, hogy kijutottam Rióba.

Nüanszokon múlott, hogy a hosszabbításban végül kikaptam, és 17. lettem. Eddig az volt a célom: hogy kijussak egy olimpiára, és ez teljesült is. De vannak még komoly céljaim, evés közben jön meg az étvágy.

Most a PTE TTK-ra jársz. Miért képzed magad tovább, és miért éppen itt?

Pécsi vagyok, mindenféleképpen szerettem volna itt is tanulni. Mikor Pesten éltem, minden hétvégén itt voltam a családomnál, és hiába edzek 2014 januárjától Pakson, az csak 80 kilométerre van ettõl a várostól, szóval ha nincs verseny, mindig hazajövök. Ez a szülõvárosom. Gondoltam, jó lenne Pécsen is diplomázni, ráadásul van egy 7 évvel idõsebb bátyám, aki szintén a TTK-n tanult, testnevelõ-edzõnek. Sportszervezõ szakra járok, ebben az tetszett meg, hogy van továbblépési lehetõség. Mindenképpen szeretnék elvégezni egy mesterképzést is, és a PTE KTK a cél. Szerintem jobb több lábon állni, és a tudás mindig jó.

Azt gondoltam, ha befejezed a judot, edzõ leszel.

Nincsenek edzõi ambícióim. Fontos a sport, sokat köszönhetek neki, sok helyre el is jutottam ennek révén, de bármennyire fontos, az életnek ez akkor is csak egy szegmense. Szeretek utazni, versenyezni, és biztosan mindig vissza fogok vágyni ebbe a sportágba, de vannak más területek is, ahol fejlõdni lehet. Azt vettem észre, hogy akkor érzem jól magam, ha valamiben fejlõdök.

Judo, természettudomány és komoly ambíciók – interjú Cirjenics Miklóssal.

Azt mondtad, mindig álmod volt az olimpia.

Emlékszem, hat évesen éppen a nagyszüleimnél játszottam kint Régi Kertvárosban, amikor nagyapám behívott, hogy nézzem meg, ahogyan meggyújtják az olimpiai lángot: Muhammad Ali futott be Atlantába. Éreztem gyerekként is, hogy ez valami különleges, és akkoriban kezdtem el sportolgatni. 2000-ben már szurkoltam a judosoknak, hogy teljesítsenek jól Sydneyben. 2004-ben majdnem belebetegedtem, amikor az egyik mostani olimpikon, a 66 kilóban versenyzõ Ungvári Miki megnyerte az elsõ mérkõzését, és a másodikat pedig úgy érzem, elvették tõle – teljesen készen voltam. Számomra olyanok voltak õk, mint a félistenek. Azt kimondani sem mertem, hogy egyszer én is szeretnék egy ilyen nagy versenyen részt venni.

Mennyiben különbözött az olimpia az összes többi versenyhez képest?

Pont ebbõl fogom írni a szakdolgozatomat is: az olimpia kapcsán a szigorú marketingszabályozásokról, illetve arról, hogy milyen hatása van a médiának. Most elõször voltam versenyzõként olimpián. Két meghatározó riói élményt emelnék ki, amik nagyon megfogtak: bevonulni a megnyitón a magyar zászló alatt 130 000 tapsoló ember elõtt, és részese lenni a záróünnepségnek. Hatalmas élmény volt a verseny elõtt az, ahogyan a csapattársaim, ismerõseim támogattak. Aki valaha judozott, akár riválisom volt, akár nem, itthon is felhívott, rámírt, szurkolt... ez nagyon nagy pozitív töltést adott. Úgy éreztem, hogy akkor augusztusban mentálisan rendben voltam – sajnálom, hogy ez az eredményen nem látszik. Hátráltatott az, hogy egy edzõtáborban részlegesen elszakadt a szalagom a térdemben, de szerintem ezt tudtam kezelni. EZ VOLT AZ ELSÕ, DE REMÉLEM, NEM AZ EGYETLEN OLIMPIÁM.

PTE ALUMNI MAGAZIN

43

ETK

Futás az életért Dittrich András már kiskorában eltervezte, hogy édesapja inspiráló munkájának hatására õ is mentõsként akar dolgozni.

Mentõtiszti szakra jelentkezett, ahova azonban nem vették fel, ám érettségi után rögtön egy OKJ-s oktatást kezdett el, hétvégéit pedig a mentõzésnek szentelte, majd álmait tovább kergetve mentõápolóként kezdett el tanulni az ETK-n.

Elsõ alkalommal furcsa érzés öntötte el, amikor mentõautóban utazott, de 5 év elteltével hamar megtanult ezzel együtt élni és imádni a hivatását, hiszen számára adrenalint ad, és a monotonitást elhagyva, minden nap más és más, változékony, amely számára a legfontosabb.

Milyen mentõsnek lenni, mennyiben hasonlít ahhoz, amit a tévében látunk?

Nem mindig olyan, mint a filmekben, nem mindig szirénázunk, nem mindig életmentésrõl van szó. Vannak „kisebb” esetek is, illetve kórházak közti szállítások fõleg Pécsen belül.

Nem mindig olyan, mint a Vészhelyzet, de nyilván bele lehet futni érdekes helyzetekbe.

Volt már nagyon durva eset?

Tanuló koromban vonatgázolás, autóbalesetek. A késõbbiekben már szerencsére nem nagyon, vagy lehet, hogy én szoktam már hozzá, sajnos. Arra már volt példa, hogy ránk támadtak részegek, tudatmódosító szer alatt állók, miközben mi segíteni akartunk. A törvény miatt sokszor meg van kötve a kezünk; ha olyan az eset, rendõrt hívunk, szerencsére a jelenlétükre, vagy az ijedtség miatt már lehiggadnak.

Az Egészségtudományi Kar képzése nagyon gyakorlatorientált, viszont lelkiekben mennyire készít fel az élesben történõ helyzetekre?

Valóban rengeteg gyakorlatunk van: nekünk, mentõápolóknak már a 2. év végétõl volt kórházi gyakorlatunk, újraélesztéstõl kezdve mindenben kellett segíteni. Illetve a szituációs feladatok, nagyon jól helyettesíthetõk szimulációs babákon, rettentõ frusztráló életkörülményt tud nyújtani, és segít a felkészülésben. És az állóképesség?

Az elején nehéz volt, viszont bele lehet rázkódni, de mentálisan fárasztóbb, mint testileg. Ezt pedig könnyen lehet sporttal kompenzálni, nekem is nagyon sokat segített. Egyrészt egymástól is tanulunk, tapasztaltabb mentõsöktõl, egymás között beszéljük 44

PTE ALUMNI MAGAZIN

meg az eseményeket, így efelõl sem marad rajtunk nyomás, nagyon jó kibeszélni magunkból a problémát, pláne olyannal, aki épp melletted áll.

Mit sportolsz?

Futok, illetve saját testsúlyos edzést csinálok. Nagyon jól kikapcsol, mivel csak arra koncentrálok, illetve nagyon könnyen lehet fejlõdni benne. Elõször 3–4 kilométer, majd 10, félmaraton, maraton és jöhetnek az ultrák. Fõleg erdõben futok, mert nem szeretem a monoton dolgokat, erre tökéletes pálya a Mecsek. A salak, aszfalt nem az én terepem, illetve az erdõ csendesebb, változatosabb és megnyugtatóbb is. Mostanában a border collie kiskutyánk kísér el, napi edzésekre eljön velem, hiszen a 10–20 kilométert vele könnyebben lefutom.

Ezt versenyszerûen is ûzõd? Mennyi volt eddig a legtöbb lefutott kilométer?

Versenyekre nem járok, csak teljesítménytúrákon veszek részt.

Eddig a leghosszabb 110 kilométer volt egyszerre, betonon, de most 115 kilométer áll elõttem június elsõ hétvégén Visegrádon.

Akkor azért elmondhatjuk, hogy egy mentõsnek nagyon jó kondiban kell lennie.

Természetesen, hiszen sokkal higgadtabban, könnyebben éljük, kezeljük a történéseket, ezt már magunkon is észrevettük, illetve nagyon sok munkatársam említette már, hogy miután rendszeresen elkezdett sportolni, a munka is könnyebb volt, de ez szerintem igaz az élet minden területére és szakmájára. Bár az elsõ lépés mindig nehéz, hiszen fel kell adni a kényelmet, de késõbb a sport a mindennapjaidba fúrja magát.

FEHÉR Tímea

MIK

Úgy érzem, megtaláltam magamat!

Korhecz Lili a MIK hallgatója, ipari termék- és formatervezõ szakot végzett, közben pedig szinkronban épületgépészetet tanul. Végzõs, imád gördeszkázni, ja, és nem mellesleg tervezett egy környezetbarát, variálható lamellájú designradiátort. Szerinte nõként nehéz érvényesülni a szakmában, mi viszont a beszélgetés után egy életre megjegyeztük a nevét!

Ha igazán õszinte szeretnék lenni, anno abszolút nem tudtam, mit szeretnék csinálni, annyit tudtam, hogy gördeszkázni szeretnék, festeni, tudod, valami igazán „életmûvész” dolgot. A szüleim ezt nem engedték, ezért hát körülnéztem az egyetemek, szakok tekintetében. A BME-n és a PTE-n is voltam rajzalkalmassági vizsgán, de utóbbinál úgy éreztem, hogy érdekli az embereket, hogy ki vagyok, mit csinálok, nem csak egy vagyok a tömegbõl. Ez nagyon megtetszett. Nem akartam egy arctalan közegben lenni. Ipari termék- és formatervezõ mérnöknek vettek fel, viszont második félévben sikerélményem volt mérnöki területen. Ment a matek, a fizika, és érdekelt az anyagtan. Ezért úgy döntöttem, hogy jelentkezem gépészmérnöknek is. Így tanultam párhuzamban a kettõt. 2015-ben köztársasági ösztöndíjas is lettem. Tavaly végeztem mint formatervezõ mérnök három év alatt, a három és fél év helyett, mert hamarabb teljesítettem a tárgyakat. Ebben az évben pedig végzek mint gépészmérnök, ugyanúgy, mint az elõzõ szakkal, fél évvel korábban.

Ami a designradiátort illeti: mindenképpen olyan tárgyat szerettem volna tervezni, amit értek. Piackutatást végeztem, felfedeztem, hogy minden radiátor statikus elem, tehát nem mozgatható. Hozzám a minimál stílus áll közel, így egyértelmû volt, hogy letisztult formákkal szerettem volna dolgozni, ami egyrészt könnyen gyártható, másrészt szerintem esztétikus. Összeállt bennem a kép, hogy ez egy térelválasztó radiátor lesz: dinamikus, forgatható lamellás és a segítségével a helyiség különbözõ zónáit félig vagy teljesen elválaszthatjuk egymástól. A funkció és a forma egyenrangú, így azután a fûtésen kezdtem el gondolkozni. Elég nehéz szülés volt, de arra jutottam, hogy olaj legyen benne. Ez egy újfajta fûtési metódus. A víz átadja a hõjét az olajnak, az olaj pedig a teremnek. Egy nagy hõleadó felületet eredményez, ami azt jelenti, hogy alacsonyabb hõmérsékleten lehet üzemeltetni, akár egy padlófûtést. Ez nagyon jó, mert energiatudatos megoldás. Ha alacsonyabb hõfokú víz kering

benne, akkor kevesebb energia kell a víz felfûtéséhez, kevesebb áramot fogyasztunk, másrészt a széndioxid-kibocsátás is kevesebb. Abszolút környezetbarát koncepciójú a termék, vannak újrahasznosítható részei is, végeredményben tehát ez egy környezetbarát designradiátor. Szeretem, ha egy tárgy évekig kiszolgál, mert jó minõségû és akár érzelmileg is kötõdök hozzá. Valljuk be, hogy egy radiátor nem ilyen, de amit terveztem, annál megvan a funkció, hogy másik lakásba költözve magaddal viheted. Az volt a célom, hogy egy olyan terméket hozzak létre, amely jól idomul a már meglévõ rendszerekhez. Ezt a radiátort használhatod kiegészítõ fûtõtestként padlófûtés mellé, de ha te megújuló energiát szeretnél alkalmazni, használhatod egy hõszivattyús rendszerrel, flexibilis hozzá. Bízom benne, hogy nemzetközi piacon is megállja majd a helyét! Konkrét ajánlatot még nem kaptam, de már folynak a tárgyalások.

Mesterszakot még nem választottam, mert úgy érzem, most szükségem van egy kis pihire. Azt, hogy épületgépész legyek, négy évvel ezelõtt el sem tudtam képzelni, így biztos vagyok benne, hogy a mesterszak esetében is valami újat próbálok ki.

Jelenleg egy mentorprogramban veszek részt, biztos vagyok benne, hogy általa tudok majd inspirálódni. Dolgozom egy új projekten is, errõl nem árulhatok el sokat, de annyit mondhatok, hogy újrahasznosítással kapcsolatos. EZ A SZÍVEM CSÜCSKE, A FENNTARTHATÓ FEJLÕDÉS SZERINTEM A KULCSA MINDENNEK. Az épületgépészetnek is azt a részét szeretem, ami tudatos, mert hihetetlen, mi történik jelenleg a Földünkkel.

Tennünk kell érte! A formatervezésben az okos, tudatos design áll hozzám közel: tárgyak nem csak szépek, de jól is mûködnek, tetszik, hogy fenntarthatóak. Nem szeretem azt a fajta fogyasztói magatartást, mikor sorra vesszük a tárgyakat, majd eldobjuk. Nincs a köztudatban a tudatos gondolkodás, hogy a tárgyaknak milyen nagy jelentõsége van. Egyébként nagy álmom, hogy az IKEÁ-nak tervezzek valamit. Csúcs szuper lenne!

PTE ALUMNI MAGAZIN

45

Dr. Korsósné dr. Delacasse Krisztina delacasse.krisztina@ajk.pte.hu 72/501 500/ 23331

ÁOK Dr. Duga Zsófia zsofia.duga@aok.pte.hu 72/536-001/31129

BTK Dózsa Zsófia dozsa.zsofia@pte.hu 72/501 500/24287

ETK Goldbach Julianna julianna.goldbach@etk.pte.hu 72/513-670/631

GYTK Dr. Duga Zsófia zsofia.duga@aok.pte.hu 536-001/31129 46

PTE ALUMNI MAGAZIN

KAPCSOLAT

ÁJK

KPVK Pécs Schmieder Réka schmieder.reka@kpvk.pte.hu 72/501 500 /22531

KPVK Szekszárd Egléné Fekete Zsuzsa eglenezsuzsa@kpvk.pte.hu 74/528-300/1142

KTK Endeli Katalin endeli.katalin@ktk.pte.hu 72 /501 599/23291

MK Pásztó Renáta paszto.renata@pte.hu 72/501 500/22873

MIK Kunné Vecsési Krisztina vecsesi.krisztina@pmmik.pte.hu 72/501 500/23902

TTK Szabó Gabriella szabgab@gamma.ttk.pte.hu 72/501 500/24190

Szelfizz mozdonnyal!

PTE 650 Jubileumi Mozdony Fotópályázat Találkoztál már a jubileumi mozdonnyal?

Ne is hagyd elmenni nyom nélkül!

Küldd el nekünk az általad készített mozdonyos fényképet, szelfit, mi pedig igazi PTE-élményt adunk ajándékba, a képeket pedig közzé tesszük közösségi oldalainkon is.

A mozdonyos pillanatképeket várjuk a www.facebook.com/PTE1367 oldalon minden hónap utolsó napjáig!

A hónap folyamán beérkezett pályázatok közt havonta PTE-ajándékokat sorsolunk ki.

A képek beküldésének végsõ határideje: 2017. október 31., az összes beküldött pályázat közt egy igazi személyre szabott PTE-s Pécs-élményt sorsolunk ki a nyertes által választható programokkal: egy partnereddel eltöltött pécsi hétvége, belépõ a PTE Jubileumi Koncertjére, városnézõ túra, tánctanulás a PTE Táncegyüttessel, minden, ami érdekelhet Pécsrõl és a PTE-rõl.

További info: http:/www.pte.hu/szelfizzmozdonnyal Nemrég a Nyugati pályaudvaron mutatták be az elsõ magyar egyetem alapításának 650. évfordulója elõtt tisztelgõ mozdonyt, így most már nemcsak PTE IC-vel járhatunk, hanem PTE-s mozdony is viszi az egyetem hírét szerte az országban.

A MÁV-START és a Pécsi Tudományegyetem közösen díszíttette fel az egyetem alapítói számára emléket állító mozdonyt. A Siemens Taurus típusú jármû 2018. szeptember 1-ig viseli majd „ünnepi ruháját”, és addig hazánk és Ausztria vasútvonalán mintegy 340 ezer kilométert tesz majd meg, ami annyi, mintha nyolc és félszer megkerülné a Földet. Az átadón nemcsak a mozdony díszítése idézte fel a középkort; a jelenlévõk egy igazi XIV. századi táncmulatságba csöppentek a PTE Táncegyüttes jóvoltából.