Mi várható az õszi szemeszterben? Interjú Bódis József rektorral A jubileumi év elõtti utolsó tanév elõtt állunk. Mire számíthatunk a 650-es évforduló kapcsán ebben a félévben? Bízom abban, hogy minden korábban eltervezett programunk kapcsán megkapjuk a végsõ döntést: ezeket a programokat mi terveztük és állítottuk össze, ám a kiemelt események között számos olyan van, mely a felsõoktatás meghatározó alakjainak és a kormányzati szereplõknek részvételét is megkívánja. Úgy tudom, változik a kormányzati struktúra, de már most kapcsolatban állunk és együttmûködünk azzal a megbízottal, aki a jubileum ügyében mediátor szerepet tölt be a PTE és a kormányzat között. Magyarország kormánya az év elején döntött arról, hogy 24 milliárd forinttal támogatja a PTE Modern Városok Programhoz kapcsolódó fejlesztését, a Pécsett tanuló külföldi hallgatók létszámának 2020-ra történõ megduplázását. Mi várható ezzel kapcsolatban a 2016/2017es tanévben? Alapvetõen nem csak a külföldiek idevonzását, hanem a képzés minõségét is segíti a program. A 24 milliárddal kapcsolatban megalakultak azok a projektszervezetek, amelyek nélkül ez nem tud mûködni, és kialakult a fejlesztések fõ struktúrája, elindultak a tervezési, bizonyos esetekben pedig már az engedélyeztetési folyamatok is. Abban bízunk, hogy ebben az évben az erre az évre biztosított 4,5 milliárd forintos összeg leköthetõvé válik. Emellett abban is bízom, hogy legalább elkezdõdik a Damjanich utcai, úgynevezett Nemzetközi Hallgatói Központ építése, valamint a KK Rákóczi úti telephelyén azon klinikák rekonstrukciója is megkezdõdik, és reményeim szerint be is fejezõdik, melyeknek onnan költözniük kell. A magyar hallgatók bevonzása, itt tartása, karrierjük építése tekintetében milyen lépések lesznek ebben az évben? A 24 milliárd leghangzatosabb mondata az idegen nyelvû képzés fejlesztése, de azt mindenki tudja kimondatlanul is, hogy ez egyben képzésfejlesztést is jelent. Vagyis mindez nemcsak a külföldi hallgatók számára jelent egy minõségileg átalakult és oktatástechnikában a kor színvonalán lévõ környezetet, hanem a magyar hallgatók számára is. Úgy gondolom, hogy ez a fejlesztés az egész egyetemi létet, az oktatást, a képzést, s bizonyos szempontból akár a kutatás feltételrendszerét is a 21. századba viszi. Ezzel kapcsolatban muszáj elmondanom, hogy pár éve az USÁban százezres hallgatói létszámmal indult a kor technikai adottságait kihasználó távoktatási rendszer. Nyilvánvaló, hogy nem lehet minden területen távoktatási programot indítani, de vannak
olyan területek, melyeken lehet. A fejlesztési programjaink részeként ezen a területen is tervezünk lépni. A külföldi hallgatók számában sikerült újabb elmozdulást elérni? 2965 külföldi hallgatónk volt május végén, mind a fizetõs, mind a különbözõ ösztöndíjakkal itt tartózkodókat figyelembe véve. Már látjuk a Stipendium Hungaricummal kapcsolatos elsõ eredményeinket, jelentkezéseket. Ha minden jól megy, akkor õsszel átléphetjük a háromezres határt. Igazi ambícióm, hogy 2017 szeptemberére elérjük a 4000 körüli létszámot a külföldi hallgatók tekintetében. Dolgozunk rajta, sokat kell érte tenni, hiszen az lenne igazán jó visszaigazolása annak a kormányprogramnak, amellyel megbíztak bennünket, s melyhez forrást is biztosítottak. Nyár végén hozta nyilvánosságra legfrissebb egyetemi rangsorát a Center for World University Rankings. A világ legjobb ezer egyetemét rangsoroló listára a PTE ismét felkerült, s a tavalyihoz képest 16 helyet javított, a 877. helyen áll. Ez az eredmény sok összetevõbõl áll, egyebek között a tudományos eredményeinken, azok minõségén, citációin, impaktjain, képzési eredményeinken alapul… Ugyanakkor úgy gondolom, hogy az alumni adataink pontatlanok. Ahogy azt a Times High Educationnel kapcsolatos példa mutatja: amikor valós, hivatalos adatokat tudtunk megadni, sokkal elõkelõbb helyet biztosított számunkra a rangsorban. Az összesített eredményt, például a magyar felsõoktatási intézményeket tekintve a PTE és az elõtte lévõ három egyetem között csak századnyi különbségek vannak, de a legjobb magyar és a mi egyetemünk között is csak hat tizednyi a különbség. Meggyõzõdésem, hogy ha korrektebb adatokat tudnánk leadni, akkor egy-két tizeddel javulni tudna az összesített pontszámunk, és az sokat jelentene, akár 150–200 hellyel jobban is állhatnánk. Fontos lenne a mûvészeti és a mûszaki eredményeket is az elbírálási szempontok közé venni, hiszen ezek is fontosak, s nem mellesleg egy ily módon kiterjesztett szempontrendszer alapján is feljebb kerülnénk a rangsorban. Ami a teljesítményünket illeti, azt növelni kellene, ugyanakkor azt gondolom, hogy Szegeddel és Debrecennel szemben annyiban vagyunk lemaradva, amennyivel kevesebb az oktatónk. Az a hiányzó néhány száz oktató, amivel kevesebb Szegedhez vagy Debrecenhez képest az itteni oktatói gárda, a teljesítményben is megmutatkozik. Az idegen nyelvû képzési fejlesztés humánerõforrást érintõ része ezen is változtathat majd. UNIVPÉCS 1
2016
Pont Ott Party Idén is izgalmas programokkal és fellépõkkel várta a PTE a felvételizõket a Széchenyi térre, a 2016 szeptemberében induló felsõoktatási képzések ponthatárainak hivatalos kihirdetésére. A 2016. évi általános felvételi eljárásban a jelentkezõk számában jelentõs mértékû, 9%-os növekedést ért el a Pécsi Tudományegyetem az elõzõ évhez képest, és az elsõ helyen jelentkezõk számában is mintegy 6 %-os növekedés mutatkozott. A felvételizõk PTE iránti bizalmának erõsödését mutatja, hogy az utólagos sorrendmódosítással az elsõ helyen jelentkezõk száma közel 200 fõvel nõtt, így ebben a vonatkozásban is elérte a PTE a 9%-os növekedést a 2015ös esztendõhöz viszonyítva. Az állami ösztöndíjas helyek népszerûsége továbbra is töretlen, idén közel 1000 fõvel nõtt a finanszírozott helyekre jelentkezõk száma. A közel 5000 felvett új hallgató több mint fele a PTE valamely alapképzésén kezdi meg tanulmányait, az osztatlan és mesterképzéseken a felvettek 35%-a fog tanulni. Továbbra is a nappali munkarendet és az állami ösztöndíjas finanszírozási formát preferálták a jelentkezõk, a felvettek 70%-a teljes idõs képzésen, 80%-a állami ösztöndíjasként kezdi meg tanulmányait a 2016/2017-es tanév õszi félévében. Az elsõsök száma a pótfelvételi eljárásban felvettekkel együtt várhatóan megközelíti a 6000 fõt.
IMPRESSZUM Alapító: Pécsi Tudományegyetem Felelõs kiadó: dr. Bódis József Kiadó: Pécsi Tudományegyetem, 7622 Pécs, Vasvári Pál u. 4. Fõszerkesztõ: Harka Éva Lapszerkesztõ: Balogh Robert és Kékesi Alexandra Tördelõszerkesztõ: Wéber Tamás Olvasószerkesztõ: Amsu Daniela, Schmidt Renáta Képszerkesztõ: Csortos Szabolcs
2 UNIVPÉCS
Fotóriporter: Márk Mirkó, Orbán József (34–35. old.), Tóth Áron (7. old.) Terjesztés: Filákovity Dusán, mobil: + 36-20/9558-0810 Újságíró munkatársak: Bartakovics Bettina, Szalóki Bence, Szanyi-Nagy Judit, Tóth Áron, Vermes Nikolett; Képregény: Brezony Csilla Hirdetési tanácsadó: Kovács Miklós e-mail: info.univpecs@gmail.com
Szerkesztõség: 7622 Pécs, Vasvári Pál utca 4., I,. emelet, 123. Telefon: 72/501-500/12122, e-mail: univpecs@pte.hu http://www.univpecs.com Nyomda: General nyomda Kft. 6728 Szeged, Kollégiumi út 11/H ISSN 1586-1767 Megjelenik 7.000 példányban A szerkesztõség kéziratokat nem õriz meg és nem küld vissza. A szerkesztõség a hirdetések tartalmáért nem vállal felelõsséget.
Látványos modernizáció a Pécsi Tudományegyetemen Magyarország kormánya az év elején döntött arról, hogy huszonnégy milliárd forinttal támogatja a Pécsi Tudományegyetem Modern Városok Programhoz kapcsolódó fejlesztéseit, a Pécsett tanuló külföldi hallgatók létszámának 2020-ra történõ megduplázását. Már most látható, hogy a következõ néhány évben rohamos fejlõdés várható a pécsi egyetemen – amely többek között az infrastruktúra modernizációjában és a magasan kvalifikált oktatók, kutatók hazacsábításában mutatkozhat meg.
A kormányhatározat kihirdetése után a PTE vezetése azonnal létrehozta a Modern Városok Program elõkészítését, majd lebonyolítását végzõ projektszervezetet, amely az elmúlt hónapokban lefolytatta a szükséges egyeztetéseket, és meghatározta a fejlesztés fõbb irányvonalait. Az egyetem legfõbb döntéshozó testülete, a Szenátus a közelmúltban elfogadta ezeket a számokat és a fejlesztés részleteit tartalmazó elõterjesztést. A döntés értelmében a támogatási összeg meghatározó részét az orvosképzés fejlesztésére fordítják, amely terület már bizonyította, hogy a külföldi hallgatók körében töretlen a népszerûsége, és a rendkívül magas oktatási színvonalat a határainkon túl is nagyra értékelik. Ennek megfelelõen a pécsi orvoskar új oktatási épülettel gazdagodik, és a jelenlegi elméleti tömb, az azt körülvevõ park is teljes körûen megújul – közel tizenegy milliárd forintból. Az orvosképzés egyik legfontosabb eleme azonban a gyakorlati képzés, ennek megfelelõen a Klinikai Központ több épülete is korszerûvé válhat mintegy négymilliárd forintból, amely révén természetesen a betegek és hozzátartozóik komfortérzete is jelentõsen emelkedhet majd. A jelenlegi oktatási színvonalat azonban nyil-
vánvalóan csak akkor lehet megtartani, ha bõvül az idegen nyelven is oktató orvosok köre – ezért a magasan kvalifikált, külföldre került oktatók és kutatók hazacsábítására is fordítanának a támogatásból. A fennmaradó mintegy kilencmilliárd forintból többek között felújítják az Egészségtudományi Kar fenntartásába átkerülõ volt Csorba Gyõzõ Könyvtárat, valamint a Szepesi és a Vörösmarty utcai campust, a Mûszaki és Informatikai Kar pedig új mûszaki laborépülettel gazdagodik a Boszorkány úti telephelyén. A növekvõ hallgatói létszám természetesen megköveteli a szálláslehetõségek feltételeinek javítását is, ezért felújítják a Balassa János és a Damjanich Kollégiumokat, de modernebb körülmények fogadhatják majd a Hunyor Vendégház lakóit is. A következõ években korszerûsödik a Bölcsészettudományi, a Természettudományi, a Gyógyszerésztudományi, valamint a Kultúratudományi, Pedagógusképzõ és Vidékfejlesztési Kar, míg a Közgazdaságtudományi Kar University Business Centerrel, a jogi kar nemzetközi kommunikációs teremmel bõvül. A Mûvészeti Kar olyan hangszereket vásárolhat, melyek nemzetközi szinten is ritkaságszámba mennek. UNIVPÉCS 3
Felgyorsult folyószakaszon
A Neptun gyors bevezetését alapos felkészüléssel próbálták minél zökkenõmentesebbé tenni – utólag mennyiben érzik ezt sikeresnek? Jelentõs erõfeszítéseket tettünk arra vonatkozóan, hogy alapos legyen a felkészülés, mindent a klasszikus projektmenedzsment szabályai szerint szerveztünk, az alapító dokumentumtól kezdve a projektszervezetek felállításáig. Igyekeztünk minden érintett felet bevonni, és mondhatni, az egyetem szinte valamennyi polgára érintett volt: hallgatók, oktatók és mindazok, akik a tanulmányi adminisztrációt használják, beleértve a Kancelláriát is, részt vettek az elõkészítésben. Nagyon szûkös idõkeret állt rendelkezésünkre, egy hoszszú közbeszerzési eljárás után kellett viszonylag szûk féléves elõkészülettel bevezetni az új tanulmányi rendszert. Ha ezen az idõkorláton lehetett volna módosítani, akkor a Neptun bevezetését kicsit hosszabb elõkészülettel, és a résztvevõk fegyelmezettebb részvételével és együttmûködésével oldottuk volna meg. Egyébként úgy gondolom, hogy egy rendszerátállásra sohasem áll rendelkezésre elegendõ idõ. Melyek voltak a fõbb problémák, illetve hogyan tervezik ezt orvosolni? A legfõbb probléma egy teljesen más logikai rendszer megismerése, átvétele, és annak a mindennapi gyakorlatba való átültetése volt. Hogy egy egyszerû gyakorlati példával éljek,
4 UNIVPÉCS
Még egy év sem telt el a Neptun bevezetése óta a PTE-n, de máris másodszor állunk neki az újonnan bevezetett rendszer szerinti kurzusfelvételnek. A Neptun bevezetésérõl, annak problémáiról és a félév során várható változásokról Lengvárszky Attila oktatási igazgatót kérdeztük.
olyan ez, mint amikor az ember egy új telefont vesz, és tudja, hogy minden funkció megvan, csak valahol máshol találja meg, és ehhez hozzá kell szokni. Egy egészen új logikát kellett megtanulnia a PTE hallgatóinak és oktatóinak. Ami tehát a legfõbb nehézséget okozta már a bevezetéskor is, hogy a két rendszer teljesen eltérõ logikáját kellett megérteni, és az ETR alapján kialakított gondolkodásunkat kellett a Neptunban is megvalósítani. Készítettünk oktatási anyagokat, dokumentációkat, ügyrendeket és szabályzatokat, amelyek a mai napig is folyamatosan megújulnak, fejlõdnek, mert éppen a legújabb aktualitásokra próbáljuk formálni, ahogy ezt a kari igények megfogalmazzák: valójában egy állandóan fejlõdõ oktatásigazgatási rendszerrõl van szó. Hallottam sok furcsa esetet több kar hallgatóitól is. (Csak két extrémet említek: úgy tudom, a bölcsészek tetemes késéssel tudták csak az órafelvételt megkezdeni, és volt olyan orvosis gyakorlat, ahol „papíros” alapokra tértek vissza). Hogyan fordulhattak elõ ilyen problémák? Karokhoz vagy magához a rendszerhez köthetõk? Voltak ilyenek, valóban. A BTK-n fordult elõ, hogy 3–4 napos késéssel indult el a kurzusfelvétel, ami abból adódott, hogy éppen a BTK-n a legbonyolultabbak az egyes képzések tantervei, és ezek átültetése, a tanegységek implementálása (majd
azok alkalmazása) a Neptun tantervezési logikájába sokkal bonyolultabb volt, mint más karokon. Ez több idõt vett igénybe, és 3–4 napos csúszást eredményezett a kurzusfelvételben, de a félév rendjében semmiféle eltérés nem történt, a továbbiakban minden a félév ütemezése szerint zajlott. A másik problémát a félév végén az Általános Orvostudományi Karon az ún. hatodéves jelentkezés jelentette. Ott valóban volt egy kis megtorpanás, de végül ezt is sikerült orvosolni az érintettek megfelelõ összefogásával és a Neptun rendszert üzemeltetõ SDA Informatika Zrt. támogatásával. Meg kell jegyeznem, hogy ez a terület az ETR-ben is még csak fejlesztés alatt volt, tehát nem egy kész rendszernek az átvételérõl van szó, hanem ezt gyakorlatilag újra kellett specifikálni a Neptun-logika szerint. Az utolsó pillanatban ezt is sikerült a Neptunra átültetni és elektronikusan elindítani. Úgy tudom, oktatói oldalról sokan hiányolták a Coospace-t. Mivel lehet, vagy lehet-e ezt a programot a Neptunban teljes mértékben helyettesíteni? A Neptunban a kurzusszervezés terén a MeetStreet nevû alkalmazás az, ami a Coospace funkcióit helyettesíti, illetve a vizsgáztatásban az UniPoll rendszert lehet használni. Milyen visszajelzéseket kaptak a Neptunnal kapcsolatban? A hallgatók részérõl nem tapasztaltunk a korábbiaknál jelentõsebb, vagy kirívó visszajelzést. Az oktatók fõleg az elektronikus tananyagok konverziójával, feltalálhatóságával kapcsolatosan kérdeztek. Ez annak a másfajta logikának a folyománya, amit említettem: minden funkció és adat megmaradt, de más struktúrában van jelen. Ezt az új logikát idõbe telik megismerni. Szerveztünk oktatásokat és készítettünk online oktatóanyagokat is a Neptunnal kapcsolatban. Sajnos az általában elmondható, hogy ezeket az anyagokat viszonylag kevesen nézték meg, illetve kevesen vettek részt az oktatásokon. Egyébként valamennyi ismertetõ dokumentumot elektronikus úton is rendelkezésre bocsátottunk, melyek online a mai napig elérhetõk. 2016 novemberében, a bevezetés egy éves évfordulóján tervezzük, hogy a Neptunnal kapcsolatban egy általános elégedettségvizsgálatot készítünk. A félévkezdés során lesz vagy lesznek-e változások a Neptunnal kapcsolatban? Nagyobb változásokat nem tervezünk. Apró módosítás lesz a beiratkozási lap formájában, néhány adatkör változik majd, mely elsõsorban azt segíti, hogy a Felsõoktatási Információs Rendszerbe (rövidítve: FIR – a szerk.) történõ adatszolgáltatásunkat javítsuk. Fontos szempont, hogy a FIR-be megfelelõ adatokat szolgáltassunk, s ha ezeket a hallgatóktól nem kapjuk meg a beiratkozáskor, akkor külön be kellene azokat kérnünk. A másik változás az újonnan szakdolgozókat érinti: a szakdolgozatírás teljes folyamatát szeretnénk elektronizálni ebben a félévben.
Mennyiben van mód az esetleg kifejezetten a PTE-n jelentkezõ igények szerint kiegészíttetni a programot? A Neptun mögött álló cég filozófiája más, mint a korábban használt ETR-é volt: kifejezetten ügyelnek a rendszer homogenitására, vagyis az a cél, hogy minden intézményben, ahol használják a Neptunt, azonos funkcionalitással rendelkezzen a program. Ennek értelmében, ha egy fejlesztési igényt beküldünk, és azt elfogadják, akkor az összes többi, Neptunt használó intézmény számára is publikálják azt, azaz országos szinten is hozzáférhetõvé válik a fejlesztés. Igen sok fejlesztési igényt jeleztünk a bevezetés során. Számos fejlesztési igényünket jóváhagyták, és publikálták a többi felsõoktatási intézmény számára is. Hogy csak egy ilyen befogadott, s a többi egyetemmel is megosztott javaslatot említsek, az orvosképzésben speciális ún. hatodévre jelentkezés problémájának a megoldását olyan jó ötletnek tartották, hogy azt a többi intézmény felé is publikálták. Ebbõl a szempontból a Neptun egyfajta közös oktatásszervezési platform: az egyes intézmények számára kidolgozott újítások az egész felsõoktatási palettán megjelenhetnek.
További info: http://neptun.pte.hu UNIVPÉCS 5
Hogyan teljesített a Szentágothai Kutatóközpont?
Nemzetközi Tanácsadó Testület értékelte a központ elmúlt három évét. Kovács L. Gábor professzor, a Szentágothai Kutatóközpont elnöke vonja le a konzekvenciákat.
a továbbiakban ne a kutatóközpontban végezzék tevékenységüket. Ezek között volt olyan, mely a teljesítménnyel vagy a továbbmûködéssel volt kapcsolatos, mellyel kapcsolatban egyébként egy évvel ezelõtt jelzést is kaptak, s az akkor megfogalmazott elvárásokat nem tudták teljesíteni. Voltak olyan munkacsoportok is, melyek a központ megalakulásának lelkesedési fázisában ideköltöztek, de aztán kiderült, hogy nem tudják a karon kialakított laborjukat az ittenivel párhuzamosan mûködtetni.
A Nemzetközi Tanácsadó Testület tagjai egytõl egyig kiváló, világszerte elismert kutatók. Az sem titok, hogy a testület elnöke, a kémikus David Reinhoudt professzor tudományos tevékenysége miatt többször felmerült a Nobel-díj várományosok között. Hogyan értékel egy ilyen szakemberekbõl álló grémium? A testület tagjai helyszíni látogatást tettek, amelyre a központban is fel kellett készülnünk: egy 600 oldalas, angol nyelvû jelentést kellett összeállítanunk, mely a munkacsoportok tudományos eredményeit, a PhD-képzésben betöltött szerepüket és projektgeneráló képességüket is összefoglalta. A Nemzetközi Tanácsadó Testület tagjai itt jártukkor interjúkat készítettek, minden labort megnéztek, mindenkit megkértek arra, hogy ismertesse velük, pontosan mivel foglalkozik, hogyan látja a jövõjét és kutatásainak folytatását. Ezt követõen zárt értekezleten összefoglalták a megállapításaikat, majd hónapokat dolgoztak a jelentés finomításán, amely az egyes szakmai csoportok értékelésén túl kitért a Szentágothai Központ egészének, menedzsmentjének vezetésére is.
Azt mondja, a kutatókkal egymás elõtt vitatták meg a tanácstól kapott kritikákat. Ez elég keményen hangzik. Azt gondolom, ennek nincs meg a magyar kultúrája. Az, hogy mi ezt le tudtuk vezényelni, annak is köszönhetõ, hogy a vezetõ kutatók közül sokan külföldrõl jöttek vissza, és ott nem fõbenjáró bûn megvitatni valaki teljesítményét a kollégái elõtt. A tanácsadó testület olyan szempontból is profi, hogy mindenre rámutatott, de a végsõ jelentésbe már nem írt bele semmi olyat, ami túllép a tanácsadáson. Ez már a mi menedzseri feladataink közé tartozik. Tükröt tartottak elénk, de ránk bízták azt, milyen konkrét intézkedéseket teszünk. El tudtak képzelni ugyanis olyan egyetempolitikai érdekeket, melyek nem azonosak egy külsõ bírálótól kapott érdekrendszerrel.
Milyen megállapításokra jutottak? Talán a legfontosabb megállapításukkal kezdem: munkacsoportjaink nagy részét nemzetközi szinten is kiemelkedõnek tartják. Ezt a minõsítést azonban igen aprólékos munkával hozták meg. Osztályozták például azt, hogy az egyes kutatások mennyire tudnak európai minõséget képviselni, együtt dolgozni nemzetközi szinten. Ezt követõen elvonultunk a vezetõkkel két napra, és mindenki elõtt mindenki értékelését – az esetleges kritikai részeket is beleértve – átbeszéltük. Ezek között voltak nagyon kemény beszélgetések is, hiszen végül négy munkacsoport kapcsán döntöttünk úgy, hogy ne a régi formában folytassák tovább a tevékenységet, hanem külsõ, társult munkacsoport jelleggel, korábbi laboratóriumi területeiket átadva. Barátságban váltunk el, én azt gondolom. Elfogadtuk a nemzetközi tanácsnak azt a javaslatát is, hogy teremtsük meg a munkacsoportokon túl az ún. társult munkacsoportok rendszerét: ez olyan kutatókat ölel fel, akik kapcsolatban akarnak lenni a kutatóközponttal, részt akarnak venni a rendezvényeinken, információt kérnek, de nem foglalnak el laborterületet, és nem itt végzik munkájukat. Három munkacsoportot kellett megkérnünk arra, hogy
Milyen további javaslatokat tettek? Az irányvonal kijelölésével kapcsolatban a testület áttekintette az összes munkacsoport tevékenységét, és megállapította, hogy a Szentágothai Kutatóközpontban zajló kutatások legfõbb váza az orvosláshoz, gyógyításhoz, az emberi test megismeréséhez kötõdik. Azt javasolták, hogy próbáljuk a jövõ év pályázatait úgy formálni, hogy a nem kifejezetten egészségüggyel foglalkozó munkacsoportok megtartva saját kutatásai irányvonalukat valamilyen távlati egészségügyi céllal próbáljanak csatlakozni a fõ kutatási irányhoz. Például a lézerfizikai kutatócsoport, melynek tevékenységi köre látszólag távol áll az egészségügytõl, célként megfogalmazhatja az orvosi lézerkutatások – akár a lézerek daganatos megbetegedések gyógyításában betöltött szerepének – fejlesztését. A cél, hogy próbáljuk meg egy mondatban is leírhatóvá tenni a Szentágothai Kutatóközpont kutatási irányát. Bár a PTE törekvése is az, hogy a Szentágothai Kutatóközpont az egyetem zászlóshajója legyen, a tanácsadó testület arra is figyelmeztetett minket, hogy tevékenységünket a külsõ szemlélõk számára még világosabbá kell tenni. Igaz, hogy 200 ember jár ide dolgozni, de ezek között vannak, akik mun-
UNIVPÉCS 7
kájukat elsõsorban valamelyik karon végzik, így a kutatóközpont iránt kevésbé elkötelezettek. Akkor tudunk hosszú távon nemzetközi pályán maradni, ha ennek a központnak a karokkal is együttmûködõ, de mégiscsak valamilyen szempontból elkülönülõ formáját tudjuk megmutatni. A kutatóközpontok általában kapcsolódnak az egyetemekhez, de nem részei azoknak. Mi ebbõl a szempontból különleges helyzetbõl indultunk. A tanácsadó testület óva int attól, hogy a Szentágothai Kutatóközpont feloldódjék a kari struktúrában, mert akkor nem válik mássá, mint egy fûtött munkahellyé, mely párezer négyzetméterrel megtoldja a karok területét. Ennek mentén javasolták azt is, hogy elfogadva a karokkal való összefonódást, mégiscsak próbáljunk meg a fiatalok közül saját stábot kinevelni. Ennek alapján alapítottunk is három ösztöndíjat, melyeket tavaly ki is adtunk három fiatal kutatónak: kettõt külföldrõl hoztunk haza, egynek pedig így folytatódhatott az eredményes kutatómunkája. Ezek a fiatalok akkor kaphatnak további támogatást, ha bizonyítani tudják, hogy itt zajló, több munkacsoporthoz kötõdõ koordinatív kutatásaik vannak. Hiányoltak továbbá a házból egy olyan közösségi teret, ahol a kutatás különbözõ területeirõl érkezõ fiatalok le tudnának ülni beszélgetni – már keressük is erre a megoldást. Azt is javasolták, mindenképpen fel kéne fogadnunk egy külföldi „követet”, aki a prókátorunk lenne pályázati ügyekben. Szerintük ugyanis nagy uniós pályázatot nem tudunk máshogy megnyerni, csak, ha ott a személyi kapcsolat ezt lehetõvé teszi. E kérdésben a rektori vezetéssel közösen kell majd döntenünk, hiszen ez nyilvánvalóan nem csak a Szentágothai Kutatóközpontot érinti. Említette a függetlenedési indíttatást. Hogyan kell ezt elképzelni? Semmilyen karokkal való versengõ pozíciót nem szeretnénk, graduális képzésben nem is veszünk részt. Szerintem addig fog ez az épület mûködni, ameddig fönt tudja tartani a win-win szituációt a karokkal. Ennyiben kétségtelenül más a helyzetünk, mint a nyugati központoknak, hiszen ott szinte mindnek saját kutatói törzsállománya van. Nálunk ez évek alatt alakulhat majd ki. A karokkal együtt képzelem el a további munkát, de világossá téve, hogy ennek a központnak önálló, saját belsõ eldöntendõ kérdései vannak. Mennyire lepte meg az eredmény? Nagy meglepetésekben nem volt részem, de annak nagyon örülök, hogy a 24 munkacsoport kétharmadáról azt mondták: nemzetközi viszonylatban is megállná a helyét. Nem kell szégyenkeznünk, mert ez örömteli. A régióban milyen versenytársaink vannak? Saját kutatóközpontja van a Magyar Tudományos Akadémiának, amely kétségtelenül évtizedekkel elõttünk járó versenytársunk – a szerencsénk talán az, hogy a kutatásaink erõsebben fókuszálnak az orvosi területre, inkább képesek vagyunk
8 UNIVPÉCS
klinikai hátterû programokat kezelni. Ugyanilyen elérhetetlen távolságban van az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont. A harmadik nagy mûhely az MTA KOKI Budapesten. Ezek mind évtizedekkel ezelõtt létrehozott, nemzetközi szinten jegyzett, specializált intézmények. Hozzánk hasonló, egyetemhez kötött központok csak most tudtak indulni Magyarországon. Hasonló törekvések nyugat-európai egyetemeken 15–20 éve indultak, és a miénknél jóval boldogabb gazdasági környezetben. A tanács tagjai azt mondják, hogy az elején vagyunk, ne legyen senkinek kételye, de a magyar viszonyok között úttörõnek érzik a tevékenységünket. Ön milyen sikereket és milyen kudarcokat lát az elmúlt három évben? A PTE korábban nem tudott az európai kutatási infrastruktúrában megjelenni – ennek az az oka, hogy a tanszékek, karok néhány fõs kutatócsoportjai nemzetközi léptékben nem tekinthetõk kutatási infrastruktúrának, ahhoz 150–200 kutatóra van szükség. A Szentágothai Kutatóközponttal fel tudtunk kerülni az új magyar kutatási és innovációs térképre. Ha szerényen is, de ezt a sikerek közé sorolom. Ami a pályázati aktivitásunkat illeti: az eddig beadott GINOP-os pályázatok 70–75%-ában a központunk is érintve van. A laboratóriumok között most zajlik egy átrendezés, és szabad helyünk gyakorlatilag nincs; az utolsó kamrát és raktárakat is kitöltöttük. Beépítettük a harmadik emeletet is, ahol a tanácsadó testületen túl az egyetem paksi kutatással foglalkozó munkatársai is helyet kapnak, valamint az eddig háttérbe szorult videoközpontunk is. Sikernek tartom azt is, hogy növekedett az érdeklõdés. Eredetileg 3 kar, a MIK, az ÁOK és a TTK képviseltette magát itt, ma pedig labort szeretnének nyitni a BTK pszichológusai, az ETK is kapcsolódna, a KK sok kutatása zajlik itt. De a KTK is érdeklõdik, s az ott zajló inkubációs folyamatok egy része érintkezik a miénkkel. De mondok olyan területeket is, amelyeket kudarcosnak érzek: nem sikerült igazán megmozdítani a baranyai gazdasági élet szereplõit. Van ipari tanácsadó testületünk, de tevékenysége inkább formális. Persze, ez nem véletlen. Ha megnézi a felsõoktatás és ipar együttmûködésére kiírt nagy öszszegû pályázatokat, Pécs azért nem nyer, mert nincs olyan ipari szereplõ, mely az egyetemmel egybeépül úgy, ahogyan Kecskemét a Mercedesszel, Gyõr az Audival, Debrecen a gyógyszeriparral. Ez a terület korábban is hiányos volt, és õszintén megmondom, hogy a Szentágothai Kutatóközponttal együtt is hiányos maradt. Nincs meg az az áttörõ erejû
kezdeményezés, hogy ide az egyetem innovációs képességét igénylõ ipar települjön. Eddig egy spin-off céget sikerült létrehozni, mely 3D-s tüdõszövet-nyomtatással foglalkozik. A tanácsadó testület tagjainak véleménye azért is lényeges, mert van köztük 2–3 olyan professzor, akik 15 éve a mienkhez hasonló kutatási központokat hoztak létre Nyugat-Európában, és azóta ezekbõl 40 spin-off vállalkozás vált ki. Tudják, mirõl beszélnek. Azt mondta, cél, hogy egy mondatban össze lehessen foglalni, hogy a kutatóközpont mi mindennel foglalkozik. Lát már erre vonatkozó irányvonalakat? A kutatásaink legfõbb vázát többféle munka alkotja, párat szeretnék megnevezni. Messze a legerõsebb az idegrendszer kutatásával, az agymûködéssel foglalkozó terület, ami nemzetközi szinten is ütõképes. Ennek oka amellett, hogy hagyományai vannak Pécsett – maga Szentágothai is agykutató volt – az, hogy összecseng a Nemzeti Agykutatási Programmal. Kutatásaink betegágyhoz köthetõ részei a klinikumban zajlanak, az elméleti rész pedig itt. Csak az elmúlt hónapban 200 milliós mûszerbeszerzést folytattunk le ennek kapcsán. Mégis visszafogottan kell kezelnünk, hiszen az MTA egyik intézetének is az agykutatás a profilja, így hiba lenne, ha mi csak az agykutatásra fókuszálnánk.
Közel ennyire erõsek a molekuláris folyamatok felismerésére vonatkozó kutatásaink, ennek kapcsán erõs orvoskari és természettudományi kari laboratóriumok vannak, beleértve in vitro fertilizációval foglalkozó munkacsoportunkat is. Erõs a mikrobiológia is, és a laikusok számára talán ez a leginkább kommunikálható; egyrészt mert látványosak a szkafanderben dolgozó szakemberek, másrészt a vírusokkal kapcsolatos kutatások fontosságáról senkit sem kell meggyõzni. Ugyan kevesebbet beszélünk róla, de különleges területünk a lézerfizika is, kutatóink együttmûködnek a szegedi lézerközponttal. Ezek mind húzóterületek. Adtak meg határidõket a Nemzetközi Tanácsadó Testület tagjai a jelentésükben? Jövõre térnek vissza, és ha semmi sem teljesülne a javaslataikból – amit elképzelhetetlennek tartok – akkor fel fognak állni, mert ennél drágább az idejük. Meg kell jegyeznem, hogy õk a saját szabadidejükben, és ingyen vállalták ezt a szerepet. Addig csinálják, ameddig úgy érzik, hogy tapasztalataikból az elfogadhatót meg is valósítja az intézményünk. Azt gondolom, hogy a megállapításaik fõ irányaival én is azonosulni tudok, akárcsak a Szentágothai János Kutatóközpont teljes vezetése. Ez nem csak egy szúrós szemû testület. Amit leírtak, azok olyan javaslatok, amelyek egy sikeres központot vetítenek elõre. UNIVPÉCS 9
Egy PTE 1367-es Ilyent kapucnis pulcsi? mindenki akar! Abban a – mondjuk egészen lehetetlen – esetben, ha még nem lenne ilyen pulóvered, nézd meg a weboldalunkat a partner üzletek elérhetõségéért és az Alumni Iroda árlistájáért. http://alumni.pte.hu/hu/ajandektargyak-26
A partner üzletek, az árukészlet és az árak változtatásnak jogát fenntartjuk.
A jubileumi programsorozat fõbb õszi rendezvényei A Pécsi Tudományegyetem 2017. szeptember 1-jén ünnepli alapításának 650. évfordulóját, amelynek keretében jubileumi programsorozat indult útjára. A tavaszi szemeszter rendezvényei után (ezekrõl bõvebben: www.jubileum.pte.hu) 2016 õszén is számos rendezvény várja a hallgatókat a jubileum jegyében. A Pécsi Kardiovaszkuláris Prevenciós és Rehabilitációs Kongresszusra szeptember 22–24. között kerül sor a Kodály Központban. A rendezvény központi témája a szív- és érrendszeri megbetegedések megelõzése és a rehabilitáció lehetõségei. A résztvevõk megismerkedhetnek a sportkardiológia aktualitásaival, mint például az eHealth lehetõségeivel a kardiovaszkuláris prevenció és rehabilitáció során. Info: http://www.convention.hu A II. Nemzetközi Interdiszciplináris 3D Konferencia október 6–8. között lesz a Szentágothai János Kutatóközpontban. A tavalyi siker után idén még több elõadó és kiállító cég várja az érdeklõdõket, akik a standoknál maguk is végigkövethetik egy 3D-nyomtatott objektum létrejöttét a számítógépes tervrajzoktól a késztermékig – még a szövetnyomtatás is bemutatásra kerül. A konferencia célja, hogy minél több egyetemi polgár kapcsolódjon be a PTE 3D Projekt kutatási témáiba, ezért a szervezõk pályázatot is hirdetnek. Info: http://konferencia.pte3d.hu A „Multikulturalitás és vállalkozói kapacitásfejlesztés a multikultúra jegyében” programsorozattal kívánja felhívni a Közgazdaságtudományi Kar a vállalkozói attitûdök fejlesztésére a figyelmet. A multikulturalitás fejlesztése jegyében november 2–3. között a PTE KTK épületében szakmai konferenciát rendeznek, azzal a céllal, hogy a külföldi és a magyar hallgatóik ne csak egymás mellett, hanem egymással éljenek. Info: http://www.ktk.pte.hu Decemberben „A tudomány csarnokai” címmel nyílik molinókiállítás a PTE karain a PTE Egyetemi Levéltárának szervezésében. A PTE és jogelõdei épületeinek történelmét felidézõ molinók az adott épület(rész) történetére, eredeti funkciójára hívják fel a figyelmet. Info: http://leveltar.pte.hu
PTE Szentágothai János Kutatóközpont Innovációs Nap szeptember 14–15. I Szentágothai János Kutatóközpont Pécsi Kardiovaszkuláris Prevenciós és Rehabilitációs Kongresszus szeptember 22–24. I Kodály Központ II. Nemzetközi Interdiszciplináris 3D Konferencia október 6–8. I Szentágothai János Kutatóközpont Design hét október 1–15. In memoriam Jacques Derrida október 10–11. I Bölcsészettudományi Kar A pedagógusképzés öröksége és jelenléte a 650 éves PTE-en október 15–12. 31. I Kultúratudományi, Pedagógusképzõ és Vidékfejlesztési Kar, Szekszárd Multikulturalitás és vállalkozói kapacitásfejlesztés a multikultúra jegyében november 2–3. I PTE Közgazdaságtudományi Kar X. Nemzetközi Egyetemi Színházi Fesztivál november 3–6. I Janus Egyetemi Színház, Zsolnay Kulturális Negyed, Bóbita Bábszínház A turizmus- és vidékfejlesztés aktuális kihívásai a Kárpát-medencében. Nemzetközi tudományos konferencia november 9–10. I Kultúratudományi, Pedagógusképzõ és Vidékfejlesztési Kar, Szekszárd PTE Egykor és ma november 15–12. I Egyetemi Levéltár, Tudásközpont, Rektori Hivatal, karok I. Nemzetközi Fogyasztási Konferencia november 17–18. I Közgazdaságtudományi Kar Ünnepi koncert, Budapest november 17–18. I Budapest Az idegen – VI. Magyar Pszichoanalitikus Filmkonferencia november 18–19. I Apolló Mozi, Bölcsészettudományi Kar A „tudomány csarnokai” molinókiállítás december 1–31.I a PTE egyetemi épületeiben A Halasy-Nagy József Aula felújított freskójának átadása december 1–31. I Közgazdaságtudományi Kar
További informáxció: Jubileumi Projektiroda - Rektori Hivatal H-7622 Pécs, Vasvári Pál u. 4. +36 (72) 501-500/18517 jubileum650@pte.hu www.jubileum.pte.hu UNIVPÉCS 11
5let Outlet 2016 õsz – Újra Ötletverseny a PTE-n! Váltsd valóra álmodat! Régóta dédelgetsz egy ötletet, amivel segíthetsz elesett embereken, megóvhatod a környezetedet, hozzájárulhatsz Pécs és környékének fejlõdéséhez és/vagy amely ötlet megvalósítása akár üzleti szempontból bombasiker is lehet, de nem tudod, hogyan vágj bele? Nevezz az Simonyi 5LET OUTLET-re, hiszen a legjobbnak ítélt ötletek bekerülnek a 11 hetes inkubációs programba, amelynek keretében az ötletek gazdái szakmai mentorok, kreatív fiatalok, és egy vibráló vállalkozói közösség támogatásával dolgozhatnak a megvalósítás felé vezetõ úton együtt fejlesztve az ötletet, hogy abból valós üzleti koncepció váljon. Vegyél részt ötleteddel a 11 hetes inkubációs programban, amelynek a végén felkerülhetsz a Hubbub nemzetközi közösségi finanszírozási platformra, így ötletedhez pénzt is szerezhetsz. Mi is ez? Nézd meg a pecs.hubbub.net oldalon Sajti Dávid BringaTaxi projektjét, amely sikeresen zárult, s Dávid immár Pécs utcáin rója a köröket.
Az idei félév újdonsága, hogy az ötleteket az alábbi témakörökben várjuk: 1. Találjuk ki Pécset! a. Érzékeny Pécs – Segítsük az elesetteket és a rászorultakat, mert ha nekik jobb, akkor Pécs közösségének is jobb! b. Kerékpáros Pécs – Váljon a kerékpározás a mindennapi életünk részévé, hogy egészségesebbek, kiegyensúlyozottabbak legyünk a magánéletben, s hatékonyabbak a munkában! c. „Csábitó” Pécs – Tegyük Pécset attraktívvá, ellenállhatatlanná, hogy a látogatók életet hozzanak a városba! 2. stART – „A mûvészetek másik oldala” Minden, ami mûvészet, kicsit másképp. Hogyan ültetnéd át mûvészi önkifejezésedet valamilyen vállalkozói ötletté? Legyen a szenvedélyed a munkád, hogy egy napot se kelljen robotolnod. Hadd segítsünk abban, hogy eladd kreatív Önmagad! 3. TIME – „Telecommunication, Internet, Media, Entertainment” A jelen és a jövõ virtuális élvezetei, az applikációktól a kommunikáció új formáiig. Jelentkezés feltétele: PTE hallgatói, dolgozói státusz, vagy PTE Alumni-tagság Jelentkezés módja: http://simonyiugfk.ktk.pte.hu/5let_16_osz felületen. Jelentkezési határidõ: 2016. szeptember 15. (csütörtök) Értesítés a továbbjutásról: szeptember 19. (hétfõ). A nyertes ötletek gazdái a szeptember 22–23-i BootCampen találkoznak csapattagjaikkal, mentorukkal és kezdik el a közös munkát, így a jelenlét kiemelten fontos. További információ a simonyiugfk.ktk.pte.hu vagy a Facebook/Simonyi BEDC oldalon.
PTE 3D Projekt – ötletverseny A tavaly nagy sikerrel megrendezett I. Nemzetközi Interdiszciplináris 3D Konferencia folytatásaként idén még több elõadóval és kiállító céggel készül a PTE egyedülálló rendezvénye. A nem csak mérnöki, de mûvészi, biotechnológiai és fogorvosi aspektusokat is felölelõ eseményen számos nemzetközi és hazai szakértõ prezentálja úttörõ munkásságát mind átfogó elõadások, mind interaktív workshopok révén. A rendezvény közös szakmai teret kíván adni azoknak, akik megfogalmazzák és prezentálják a 3Dnyomtatás és vizualizáció bármely ágazatában szerzett tapasztalataikat, elképzeléseiket, kutatási eredményeiket. Az ötletversenyre a 3D-nyomtatással és vizualizációval kapcsolatos anyagokat várnak, legyen az technológiai eljárás vagy gyártásra irányuló elképzelés. A pozitív elbírálásban részesülõ pályázatokat a konferencia során értékes nyereményekkel jutalmazzák! A pályázatnak tartalmaznia kell: – Az ötlet ismertetését, maximum 2 oldal terjedelemben – Hasznosíthatóságát – Tervezett anyagigényét A pályázat beérkezési határideje: szeptember 23. dél A pályázatokat az application@pte3d.hu címre kell elküldeni! Pályázni egyénileg lehetséges. A pályázatban egyetemi hallgatók, oktatók és kutatók, valamint középiskolás diákok vehetnek részt. A pályázatok a határidõ lejárta után kerülnek elbírálásra, elsõ körben kizárva a 3D-technikával nem megvalósíthatókat. További info: http://konferencia.pte3d.hu/
12 UNIVPÉCS
Hungarológiai kongresszus A VIII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszusnak adott otthont a PTE augusztus 22–27. között. A rendezvény a PTE650 Jubileum rendezvénysorozat részeként a felvezetõ év legnagyszabásúbb tudományos eseménye, melynek fõ témája a kultúra- és tudományköziség, a magyarságtudomány a 21. században. Részletek: www.univpecs.com
UNIVPÉCS 13
Jópofát vágsz? A párválasztás, a fizikai vonzerõ, s ezen belül az arc kutatója Dr. Meskó Norbert, a Kultúratudományi, Pedagógusképzõ és Vidékfejlesztési Kar docense.
Evolúciós pszichológiával foglalkozol. Ez mit jelent pontosan? Az evolúciós pszichológia a pszichológia viszonylag új irányzata, ami több tudományágból jött létre az utóbbi évtizedekben, míg végül a 90-es évek elejétõl evolúciós pszichológiának nevezzük. Az emberi viselkedés evolúciós gyökereit kutatja, olyan végsõ válaszokat keres, melyek révén kideríti, hogyan segítette az adott viselkedési mód a túlélésünket az evolúciós idõkben. Úgy fogalmazol, hogy az evolúciós idõkben – ezek szerint az evolúció már lezárult történet? Az evolúciós pszichológia szerint az, amilyenek vagyunk, mélyen gyökeredzik: 1–2 millió évvel ezelõtt, amikor a mostani szervezetünk kialakult, viszonylag stabil környezethez alkalmazkodtunk, több százezer éven keresztül. Mivel mindenki számára hasonló környezeti feltételek álltak rendelkezésre, ezekhez lehetett is alkalmazkodni, hiszen az örökletes tulajdonságokon keresztül a túlélést szolgáló minta több tucat generáción át hozzá tudott járulni a túléléshez. Ehhez képest a mostani nagyon gyorsan változó környezetünk az utóbbi tízezer, de különösen a legutóbbi 150 évben paradoxont hozott létre: úgy tûnik, mintha megállt volna az evolúció, mintha nem változnánk, fejlõdnénk. Ez persze nyilván nem igaz, az evolúciós törvényszerûségek továbbra is mûködnek, csak nincs olyan stabil kapaszkodó, amihez alkalmazkodhatnánk.
14 UNIVPÉCS
Tudnál erre példát mondani? Klasszikus példa az édességpreferencia: az, hogy szeretjük az édes ízt, az õsi környezetben segítette a túlélést, hiszen az édességek szénhidrátok, így aki sokat evett, az föl tudott halmozni a testén olyan tartalékokat, amelyek az ínséges, táplálékhiányos idõszakokban elérhetõek voltak, és a túlélést, a szaporodási sikerességet fokozták. A mai világban nincs erre szükségünk, hiszen a jóléti társadalmakban könnyen hozzáférhetõ az élelem – és mégsem tudjuk ezt az édességi iránti preferenciát kikapcsolni. Ebbõl fakad az, hogy a jóléti társadalmakban általában nem éhen halnak az emberek, hanem pont túltápláltsággal, illetve az ezzel összefüggõ ér- és emésztõrendszeri megbetegedésekkel küzdünk. Mennyi idõ alatt ítéljük meg, hogy ki mennyire vonzó? Vannak elméletek, melyek szerint a vonzerõ több tényezõbõl tevõdik össze. Amikor a vizsgálatok során két arc akár csak milliszekundumokra felvillan, azonnal el tudjuk dönteni, hogy melyik vonzóbb, szimpatikusabb. Erre a gyors döntésre a biológiailag velünk született érzékenységünk sarkall bennünket. De mivel úgy tûnik, hogy a vonzerõ többdimenziós, el is vonatkoztatunk ettõl: például kifejezhetünk az arcunkkal valamilyen érzelmet – akár mosolyoghatunk, s így vonzóbbnak tartanak majd. A szociálpszichológusok korábban leírták az elsõ benyomás hatásának a tartósságát: akár a fizikai megjelenésünkkel, akár udvariassággal, kedvességgel, kompetenciával, vagy
RÖVIDEN
Vasarely dédunokája magyarul tanul – a PTE-n
A híres mûvész dédunokája, az Aix-en-Provence-ben élõ Téo Vasarhelyi gyakran jár Magyarországon családjával. A tizenhat éves fiatal a PTE Nemzetközi Oktatási Központjában tanult magyarul egy hónapon át. Hasonló képzésen vett részt tavaly ugyanitt Iain Lindasy brit nagykövet is. Interjú: www.univpecs.com
Vírus 2016 – szakmai gyakorlat és konferencia
ezek hiányával keltünk kedvezõ vagy rossz benyomást, az viszonylag tartós. Ha valakit igazán szeretnénk megismerni, akkor arra idõt kell szánnunk. A mai rohanó világban talán éppen erre van a legkevesebb idõnk, ezért elsõsorban felszínes benyomásainkra támaszkodunk. Sminkkel is „befolyásolni” tudjuk az arcunkat. Van, aki szinte teljesen „bevakolja” magát. Miért csinálnak ilyet az emberek? A smink szerepe bevallottan az, hogy fokozza a vonzerõt, de több funkciója is lehet. Az egyik, hogy az arc másodlagos nemi jellegeit ki tudja emelni. A nõi arc (és a test) megjelenése változik a peteérés körüli idõszakban és azon kívül, akár sminkelik, akár nem. A peteérés idõszaka egy 8–12 napos periódus, ami egy kisebb idõszak, ilyenkor megduzzadnak az ajkak, más lesz a bõr textúrája, és bár nem tudatos, a férfiak és nõk vonzóbbnak, szexibbnek látják ezeket az arcokat. A smink utánozza ezt a termékeny idõszakot, ezáltal is vonzóbbá tudja tenni az arcot. A másik funkció az egészségesség megjelenítése: alapozókkal, a bõrhibák eltüntetésével. Van egy harmadik faktor is, amirõl keveset szoktunk beszélni, de annál fontosabb: az ápoltság. A mai nyugati társadalmakban az ápoltság egyre súlyosabb és mindent átható elvárás a fizikai megjelenéssel kapcsolatban. Akik ápoltak, mindent megtesznek azért, hogy meg is mutassák ezt az anyagi és energiaráfordítást, hiszen önmagában képes fokozni a vonzerõt, erre épül az egész szépségipar.
Továbbiak: www.univpecs.com, http://paleoszex.blog.hu
A Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság és a PTE Szentágothai János Kutatóközpont Virológiai Kutatócsoport közösen szervezte a „Vírus 2016 – virológiai veszélyek és egészségügyi kockázatok kezelésének regionális szintû megoldása” címû gyakorlatot és konferenciát a nyár folyamán. Részletek: www.univpecs.com
Lótusz
Fehér lótuszok tündökölve / Hajbókolnak a nyári Hold elõtt – írta Ady. A pécsi rózsaszín lótusz pedig a PTE Botanikus Kertjében várja rajongóit. Info: http://botanikuskert.pte.hu
UNIVPÉCS 15
IDEGEN NYELVI KÖZPONT
Alap-, közép- és felsõfokú ECL nyelvvizsga-felkészítõ kurzusok angol és német nyelvbõl Általános nyelvtanfolyamok: kezdõ, álkezdõ, elõközéphaladó és haladó szinten angol és német nyelvbõl Tanfolyami idõpontok hétköznaponként: hétfõ–szerda, vagy kedd–csütörtöki napokon, 17.00 órától, heti 2x3 órában Tanfolyamindítás: szeptember 21., 22. Tanfolyamzárás: november 30., december 1. A tanfolyam díja: 36.000 Ft / 60 óra
A PTE Idegen Nyelvi Központja nyelvtanfolyamokat indít szeptemberben! Nyelvvizsgázni szándékozók figyelmébe ajánljuk!
Szombatonként heti 1x5 órában, 8.30-tól Tanfolyamindítás: szeptember 24. Tanfolyamzárás: november 26. A tanfolyam díja: 27.000 Ft / 45 óra Szintfelmérõk angol és német nyelvbõl: szeptember 8–14 között Jelentkezési határidõ: szeptember 15. Tanfolyamaink min. 7 fõ jelentkezõvel indulnak. A tanfolyamokról bõvebb tájékoztatás: 06/72 501-500/22102 http//inyt.pte.hu PTE hallgatóknak a tanfolyamok árából jelentõs kedvezményt biztosítunk! Hallgatói jogviszony vagy érvényes diákigazolvány bemutatásával a részvételi díj csak 400 Ft/óra!
Újra indul a népszerû japán nyelv és kultúra tanfolyamunk anyanyelvi oktatóval Kezdõ és haladó szintû csoportjainkba várjuk a jelentkezõket. A kurzus díja 600 Ft/óra, PTE hallgatóknak 400 Ft/óra Az ÁOK hallgatóinak a japán nyelvi kurzus térítésmentes!
16 UNIVPÉCS
Minden ECL-vizsgaidõszakot megelõzõ hétvégén (péntek, szombat) 12 órás felkészítõ tréninget tartunk a vizsgára jelentkezõknek.
ECL nyelvvizsga: Csak angol és német nyelvbõl szeptember 30. – B1, C1 szint október 1. – B2 szint Jelentkezési határidõ: szeptember 1. csütörtök Pótjelentkezési határidõ (díj ellenében): szeptember 13. kedd Decemberben: angol, német, francia, magyar, olasz, spanyol, román, lengyel, szlovák, szerb, orosz, bolgár, cseh, horvát, héber nyelvbõl december 2. – A2, B1, C1 szint december 3. – B2 szint Jelentkezési határidõ: november 3. csütörtök További vizsgaidõpontok, ill. információ: www.ecl.hu
Origo nyelvvizsga: angol, német, francia és latin nyelv alap-, középés felsõfok, egynyelvû magyar vizsga alap-, közép- és felsõfok, arab, beás (cigány), bolgár, cseh, dán, finn, holland, horvát, japán, kínai, lengyel, ógörög, örmény, román, ruszin, svéd, szerb, szlovák, szlovén, török, ukrán és újgörög nyelv alap-, közép- és felsõfok október 8. Jelentkezési határidõ: szeptember 14. További vizsgaidõpontok, illetve információ: http://www.itk.hu/
Goethe nyelvvizsga: Írásbeli vizsgák: december 2. Szóbeli vizsgák (B1, B2 és C1 szint): november 30. és december 1. között Jelentkezési határidõ: november 14. https://www.goethe.de/ins/hu/hu/spr/prf.html
KITEX nyelvvizsga: Angol és német nyelven idegenforgalmi és kereskedelmi szakirányokban: október 6–8. További információ: http://www.kitex.hu/
EZRA-lovári nyelvvizsga idõpontja: írásbeli: november 12. szóbeli: november 14–26. Jelentkezési határidõ: október 22. További információ: http://www.cigany-nyelvoktatas.hu/
TOEFL nyelvvizsga: Minden készség: október 14. Jelentkezési határidõ: szeptember 29. További információ: http://www.ets.org/toefl/
7
„Utazó vagyok” 1. Ne legyél turista. Már számos összehasonlítás született a turista és az utazó lét között. A legnagyobb különbség talán, hogy a turista elvesz a városból, az utazó hozzátesz a városhoz. Egy turista kívülálló, a felszínrõl nem ereszkedik mélyebbre, és azt hiszi, hogy minden azért létesült, hogy õ megcsodálhassa vagy hazavihessen belõle egy darabot. Ezzel szemben egy utazó, ha rövid idõre is, a város részévé válik, ha úgy adódik õ az, akit egy turista megcsodál. Fél évig éltem, és utaztam rengeteget Dél-Spanyolországban Erasmus-szal. Az elsõ napoktól fogva megvolt bennem az az érzés, hogy nem vagyok turista. Sokszor fényképezõgépek és mobilok kattogása ébresztett az óvárosban töltött sziesztámból, és sajnáltam a turistákat, hogy mennyire becsapják magukat ezzel a felszínes vizittel.
2. Ne tudj túl sokat elõre. Az természetesen jó, ha az ember tud valamit helyrõl, városról, ahová utazni készül, de fontosak azok a benyomások, amelyekre nem számít, nem készült fel elõre. Nagyon jó érzés a látvány és az emberek nyújtotta élményeket elsõ kézbõl megélni, sokszor elcsodálkozni, hogy „hú, erre nem is számítottam!” Hazaérve pedig sokkal szívesebben nézünk utána azoknak a dolgoknak, amelyek már élõben lenyûgöztek minket. Szégyen, nem szégyen, kiutazásom elõtt, annyit tudtam Andalúziáról, hogy valamikor mórok lakták és Granadában található az Alhambra. Így mondanom sem kell, mennyire mellbevágóan fantasztikus volt egy új kultúra aktív megismerése, felfedezése. Az emberek habitusa, szokásaik, mindennapjaik, amelyek mindennél jobban megfogják az utazót, és ezekre nem is lehet felkészülni. 3.
Tévedj el! Egy új városba érkezve elengedhetetlen, hogy ne vesszen el az ember. Akkor fog még több, nem hétköznapi dolog történni, ha néha letérünk az útikalauz által „kijelölt” turistaútvonalról. A legjobb érzés céltalanul bolyongani egy ismeretlen helyen, minden sarkon újat látni, újat tapasztalni. Így belebotolhatunk olyan bárokba, utcákba is, ahová az ott lakók járnak meginni egy kávét vagy egy sört. Belecsöppenhetünk a hétköznapjaikba, arra az idõre mi is a részesei lehetünk, személyiségünkkel hozzátehetünk a helyhez. Ez a pont a sikátorokkal teli mediterrán városokra duplán érvényes. Így találkoztam egy háza elõtt üldögélõ bácsival, aki két cigaretta között elmesélte az életét; így csöppentem utcamûvész
pontban
hippik közé; így láthattam, ahogyan egy pultoslány kiszalad egy ölelésre az éppen autójából kiugró barátja elé; így nyitották ki nekem az éppen sziesztát tartó bár kapuit, hogy filozofálhassunk az idõk kezdetérõl; így kaptam egy tál extra sültkrumplit csupán vendégszeretetbõl.
4. Egyél, igyál helyi dolgokat. Az újdonság varázsa tovább növelhetõ, ha elvonatkoztatunk a jól megszokott csibeburgertõl. Nem árt, ha az egyik elsõ utunk a helyi piacra vezet, ahol láthatjuk, hogy melyek az ottani ételek, miket termelnek a gazdák, mik az étkezési szokások. Ezt szem elõtt tartva nem csak gasztronómiai élményekkel gazdagodunk, hanem segítjük fenntartani a helyi szokásokat, kultúrát. Irány a mercado (spanyolul a piac)! Itt tanulhattam meg, hogy a bárokban, éttermekben, bevásárlóközpontokban milyen ételeket érdemes kérni, megvenni, mivel ezek a termékek frissen kerülnek a polcokra, vagy a tányéromba. A halak, az ezerféle olivabogyó, az olivaolajjal nyakon öntött paradicsomos tostada reggelire… 5.
Érezz felelõsséget a helyért! Vedd ki a részed a jóból, de ne vedd el. Csak egy gyors példa az athéni Akropoliszról: a görögök több teherautónyi homokot hordanak fel évente, mivel mindenkinek szüksége van egy kis üvegnyi homokra onnan. Ez jól szemlélteti a turizmus talán legnagyobb hátulütõjét, hogy a turista nem érzi magáénak a helyet, nem érez érte kellõ felelõsséget. Ez a pont felöleli az elsõ 4-et, amelyeket követve kialakulhat ez a felelõsségérzet. Az utazás élménye is nagyobb, ha, akár csak pár napig is, de helybélinek érezzük magunkat, és e szerint cselekszünk, étkezünk és fontosnak tartjuk azt, hogy még sok hozzánk hasonló megcsodálhassa, átélhesse azokat a dolgokat, azt a hangulatot, amit mi is átélhettünk. TÓTH Áron
Tényleg van még 2 pont, de itt: www.univpecs.com Információk az Erasmus ösztöndíjjal kapcsolatban: http://erasmus.pte.hu
UNIVPÉCS 17
Fiatal vagy? Vállalkoznál? Sikert szeretnél? Nem vagy egyedül! Kovács Patrik a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetségének (FIVOSZ) alapítója és elnöke, és a PTE Konzisztóriumának is tagja. Szerinte a jó példák fontosak, ahhoz, hogy más is bele merjen vágni álmai megvalósításába. Szerintünk õ pont ilyen jó példa.
Úgy tudom, hogy a FIVOSZ azért jött létre, mert láttad, milyen akadályok vannak a fiatal vállalkozók elõtt. Ekkora a különbség a fiatalok és az idõsebbek által indított vállalkozások között? A saját vállalkozásunk kapcsán megtapasztalt nehézségek jelentették a kiindulási pontot, mert voltak olyan kérdéseink, amelyekre sem a hagyományos közösségek, sem az internet nem adott választ, mi pedig ezekre szerettük volna megtalálni a megoldásokat, ezért kezdtük el ezt a közösséget építeni. Igazából a cégünk elindításakor szembesültünk azzal, hogy a gazdasági érdekvédelmi szervezetekben mennyire kevéssé képviseltetik magukat fiatalok. Úgy tûnik, a fiatal korosztály nem igazán érdeklõdik a gazdaság iránt, és ez jól megmutatkozik a részvételben is. Az is hamar világossá vált, hogy a vállalkozások kapcsán hagyományossá vált eszközök ma már nem megfelelõek, azokkal nem tudunk azonosulni – a mi generációnk már máshogy gondolkodik. A net például nagyon fontos eszköz, de általában elmondható, hogy rengeteg online információs csatorna mûködik, s ezek akár okostelefonon is elérhetõk – a mi generációnk számára magától értetõdõ digitális megoldásokat keresni. Egyébként már önmagában ez is okozhat a generációk között feszültségeket, hiszen például amikor egy fiatal átveszi a családi vállalkozást, jól látszik, hogy a következõ generáció már sokkal intenzívebben kívánja használni a technológiát, és az online világ által megadatott lehetõségeket. A „vállalkozó” szó hallatán nem elsõsorban pozitív hõs jut az eszébe az embernek Magyarországon, de a startupok jó hírének és innovativitásának köszönhetõen talán már árnyaltabb a kép. Mi errõl a véleményed? Fontos, hogy a startup-kultúrán keresztül kezd elfogadottabbá válni a vállalkozó lét. Ez viszont csalóka. A közelmúltban
vettünk részt Kolumbiában a világvállalkozói kongresszuson, ahol egy igen érdekes statisztikai adat hangzott el az MIT egyik elõadójának beszédében: másodpercenként 3 startupot alapítanak a világban, ami óránként 10.800 startup. Viszont 1000 közül mindössze 1 fog bele, és tartja fent sikerrel a tevékenységét. Úgy gondolom, ez a statisztika szépen mutatja a trendeket. Hozzá kell tennem, hogy manapság sokan szinte kizárólag a startupokra gondolnak, és errõl az oldalról közelítik meg a témát. A klasszikus értelemben vett startup nagy növekedési potenciállal rendelkezik, globális méreteket tud elérni, nagy hozzáadott innovációs értéke van, viszont nagy a kockázat is. Egy könyvelõcég, reklámiroda vagy pályázatíró cég kevésbé kockázatos, de nagyon fontosak ahhoz, hogy a kis- és középvállalati szektor továbbra is a gazdaság gerince maradhasson. A külsõ körülmények determináló hatása helyett te az elszántságban és a tudatosságban hiszel. Ha valaki most szeretné elindítani a vállalkozását, akkor mit javasolnál neki? Mindenképpen javasolnám, hogy olyanba vágjon bele, amit szeret, azt mondanám, hogy tájékozódjon megfelelõen, hogy megfelelõ információval rendelkezzen, és gondolja át, mit és hogyan szeretne csinálni, illetve keressen egy aktív közösséget – mint amilyen a FIVOSZ is –, fórumokat, ahol megfelelõ információkat és megfelelõ támogatást tud kapni, valamint az sem utolsó, hogy az ember találjon magának egy jó mentort, aki el tudja indítani az útján. Teljes interjú: www.univpecs.com, Alumni Magazin 2016
UNIVPÉCS 19
Tehetség-
Bonis bona díjat kapott Balogh Gábor a PTE KTK Vezetés- és Szervezéstudományi Intézetének adjunktusa. Munkájáról, a tehetséggondozásról és az aikidóról beszélgettünk.
Milyen tehetségekkel találkoztál az egyetemen? Rengeteg tehetséggel találkoztam itt, a pécsi közgázon. Nem csak üzleti és tudományos beállítottságú tehetségekkel, hanem olyanokkal is, akik a zenében vagy a sportban tehetségesek, akár világbajnokok is. Alapesetben a tehetségen azt értjük, hogy a hallgató üzleti szimulációs versenyeken, esettanulmány-versenyeken szerepel sikeresen, TDK-zik, céges ösztöndíjakat nyer el vagy részt vesz a karon mûködõ Simonyi Üzletfejlesztési Központ rendezvényein, de figyelemmel kísérjük a mûvészeti és a sportaktivitásokat is. Mit kutatsz? A tehetségmenedzsmentet. Ez volt a témám a doktori iskolában. Egyéni, szervezeti és regionális szinten vizsgáltam. A tehetségek elvándorlásának következményeit éppen úgy kutattam, mint a tehetségek megtartásának lehetõségeit a szervezetekben, valamint azt is kerestem, hogyan lehet segíteni az egyéneknek abban, hogy felfedezzék a saját lehetõségeiket és kibontakoztassák a saját tehetségüket, és ne kallódjanak el.
20 UNIVPÉCS
Ez mennyire coach tevékenység? Nálunk háromféle fejlesztõ program mûködik. A Továbbképzõ Központ, a Simonyi Üzlet- és Gazdaságfejlesztési Központ (BEDC) programja és a kari fenntartásból mûködõ KTK Tehetségpont (Kompetencia és Tehetségfejlesztõ Központ), utóbbi kialakításában is részt vettem, valamint a mûködésében jelenleg is részt veszek. Három képzett coachunk van, és kb. 15–20 aktív mentorunk (én mentorként veszek részt a Tehetségpontban). Tehát nemcsak oktatom a tehetséggondozást, hanem a gyakorlatban is igyekszem segíteni a hallgatóknak. Az elmúlt félévben 300 hallgatónak mértük fel a kompetenciáját. A vezetési és együttmûködési készséget, munkakompetenciákat vizsgáltuk. Egy pontgyûjtõ verseny is van a hallgatók kö-
zött. Ha versenyen, tudományos rendezvényen vesznek részt vagy színházba mennek, azért mind-mind pont jár, és aki a legtöbb pontot eléri, az nyer. Ezeket a pontokat lehet sikerpontoknak vagy aktivitáspontoknak is hívni. Úgy gondolom, mindenki tehetséges valamiben, de hogy kiderüljön, melyek a kiválósági területei egy-egy hallgatónak, ahhoz sokféle dolgot ki kell próbálnia. A pontgyûjtés arra is jó, hogy mi is tudomást szerezzünk arról, hogy mivel foglalkoznak a hallgatók. Az általuk gyûjtött pontokat regisztráljuk egy adatbázisban (tehetségbank), ezeket beválthatják nyereményekre. A tehetségbankból kirajzolódik a hallgatók tehetségprofilja. Mi az, amire fókuszálnak az alapképzésben, mesterképzésen, a doktori hallgatók honnan szereznek több pontot. Így tudjuk azonosítani a felsõ 10 vagy akár 1 %-ot,
rangsorokat képezhetünk a hallgatók aktivitásai mentén. A verseny nem kötelezõ. Versenyen kívül is automatikusan bekerülnek a tehetségbankba olyan hallgatók, akik eredményeirõl tudomást szerzünk (pl. OTDK-helyezettek), és egyúttal fontos, hogy az oktatók az órákon is felfigyeljenek a tehetségekre. Hétköznapi értelemben a tehetség valami extra képességû embert jelent. Fedeztél már fel ilyen hallgatókat is? Hihetetlenül jó képességû hallgatókkal is találkoztam már, ahogy olyanokkal is, akik az elsõ években átlagos képességûnek tûntek, de egy kis segítséggel kilõttek, mint az üstökös. Ez az igazán inspiráló tanárként. És a meg nem értett zseni? Vagy az a típusú ember, aki szociálisan nem tud együttmûködni? Erre vannak a coachok. Aki szerényebb, azt határozottabbá kell tenni, aki nagyobb mellényt hord, õt szerényebbé kell formálni. Népszerû is ez a szolgáltatás a hallgatóknál. Mindenféle problémával meg szoktak keresni minket. Ez az az idõszak, amikor még lehet fejlõdni, változni. Sokszor meg szoktak keresni mentorként, pályázatírásban, életpályaterv-írásban, önéletrajzírásban fordulnak hozzám segítségért. 30 évesen a te pályád már ráállt arra, amit életed végéig fogsz csinálni? Három danos mester vagy, tanítasz a közgázon… Mindenhol van még feljebb, de ez a kettõ hogy mûködhet párhuzamosan? Ez a kettõ erõsíti egymást. Ép testben ép lélek alapján mûködöm. Nagyon fontos, hogy az egyetemi munka mellett legyen hol feltöltõdni fizikailag is. A tehetségfejlesztési szemléletet az aikidooktatás közben is használom. Az egyesületem vezetésében és az oktatásban is tudom hasznosítani a menedzsment és oktatás-módszertani ismereteket. Az aikido szellemi, filozófiai háttere ugyanakkor a munkámhoz is sok erõt ad. Mondanál példát? A kitartás, teljesítményorientáció, szorgalom, önmagam edzése fizikai és szellemi értelemben, tudatosság és beleérzõ képesség. Ha jön egy támadás, abba nem beleállni kell, hanem vele együtt mozogni. Vannak az életben is keményebb szituációk – meg kell oldani, ezt próbálom átadni a tanítványaimnak is. Az aikido stílusa inkább dinamikus, rugalmas, sok mozgás és könnyedség jellemzi. Az edzéseken elengedhetetlen a jó hangulat. Az egyetemen is ezt szeretem elérni, mert csak pozitív légkörben lehet fejlõdni. A díjon meglepõdtél? Arról tudtam, hogy a kar dékánja, Schepp Zoltán és témavezetõm, Farkas Ferencné jelöltek a díjra, de azt nem hittem volna, hogy a több mint 800 jelentkezõ közül kiválasztanak, a PTE-rõl Kósa Balázst és engem. Nagy örömöt éreztem, és a díj megerõsítést jelent a munkám további folytatásához, köszönöm a karnak és kollégáimnak a támogatást, és a sok kedves gratulációt! Úgy gondolom, ez a díj nemcsak nekem szól, hanem a fejlesztési központoknak és a kar tehetséggondozási gyakorlatainak, oktatóinak egyaránt. UNIVPÉCS 21
Izgalmas
életforma
Bonis Bona – a Nemzet Tehetségeiért Díjat kapott Kósa Balázs, a PTE MIK adjunktusa, a b2 szakkollégium elnöke. Kivételes dolog ilyen fiatalon megkapni ezt az elismerést, de az is kivételes, amit a b2 eddig letett az asztalra: gondoljunk csak a POSzT-on rendezett kiállításaikra, vagy arra, amikor emlékmécsesekkel borították be a Balokány tavát Makovecz Imre emlékére.
A hallgatókra azt szokták mondani, hogy nem jellemzõ rájuk a motiváltság. Erre egyszercsak feltûnt a b2 csoport, tele lelkes hallgatókkal, briliáns ötletekkel, látványos és elgondolkoztató rendezvényekkel. Hogyan találtad meg, hogyan aktivizáltad õket? Azt gondolom, hogy akkor megtaláltam az ehhez legjobb csatornákat, de lehet, hogy nem is ez a hozzáállás, hanem maguk a projektek jelentették az igazi vonzerõt. Akikkel elkezdtük ezt a b2 csoportot, mind szerettek volna tevékenyen belefolyni a körülöttük lévõ világba, amire addig nem volt lehetõségük. Én semmi mást nem tettem, mint elõkészítettem nekik ehhez a szerepléshez a színpadot. A projektek voltak izgalmasak, mert vonzották a hallgatókat, és ennek révén a hallgatók is bevonzották a többieket a csoportba. Hozzá kell tennem, hogy kevés ember hallgatja meg a fiatalokat. A b2 indulásától kezdve szenteltem idõt annak, hogy beszélgessek a fiatalokkal, meghallgattam a véleményüket, kialakult egy bensõséges viszony a belsõ maggal. Szerintem ez a fajta kommunikáció a siker kulcsa. Mekkora energiát igényel ezt fenntartani? Igyekszem minél kitartóbb lenni. Egyébként egy félévben legalább 4–5 rendezvényünk pörög le, szinte mindet 1,5–2 hónapig szervezik a lelkes hallgatók, akiknek a munkáját azért támogatni és koordinálni kell. Ez folyamatos odafigyelés és munka, egyfajta izgalmas életforma. Mennyiben érzel szakadékot az oktatói generáció és a fiatalok igényei között, illetve érzel-e különbséget a kezdetekben a b2-höz csatlakozó hallgatók és a maiak igényei között?
22 UNIVPÉCS
Van különbség! Úgy érzem, régen sokkal ártatlanabbul és naivabban kerültek be a hallgatók, akiknek elég volt az, amit a rendszer abban a pillanatban számukra adni tudott. A doktori disszertációmban is foglalkoztam ezzel a problémával, és azt mondhatom, hogy a hallgatók igényei változnak, ezért az egyetemnek is változtatnia kell. Szerintem idõrõl idõre fel kell mérni a hallgatók igényeit, és ezt a mi szakkollégiumunkban minden egyes félévben meg is tesszük. Ennek viszont vannak veszélyei is. Problematikus lehet, ha rosszul szûrjük le a felmérésbõl a tapasztalatokat, mert félreértjük egymást. Ráadásul, ha a hallgatók nem hallják vissza azt a késõbbiekben, amit gondoltak – mert mondjuk, be kell tartanunk azokat a törvényi kereteket, amelyeket számunkra elõírnak akár az óratartásban vagy a szakkollégiumi mûködésben – akkor nem lesznek elégedettek. Ez növelheti azt a szakadékot, ami az oktató és a hallgató között áll. Szerencsés vagyok, mert mi olyan szellemben tudunk dolgozni, hogy ki merik mondani, meg merik fogalmazni az igényeiket. Ez kulcsfontosságú ahhoz, hogy versenyképesek lehessünk. Meg kell tanulnunk – és azt gondolom pedagógusként, hogy ez számunkra örök tanulás – alkalmazkodni a következõ generációk problémáihoz, meg kell tudnunk megfogalmazni ezeket önmagunknak, és aztán a tananyagot, amit legalább félévente–évente frissítenünk kell, ennek szellemiségében át is kell értelmeznünk. Olyan fiatalon kell tartanunk az elménket, ahogy azt a hallgatók igénylik. A pedagógia nem egyszerû mûfaj. Milyen változás kellene ahhoz, hogy ezeket a tehetségeket hatékonyabban fel lehessen karolni?
dolgokat is halljanak. Ez nem egyszerû, de nagyon élvezetes is, hiszen engem is arra késztet, hogy megújuljak. Hadd emlékezzek meg Bachman professzorról, akinek szellemi frissessége egy tizenéveséhez volt fogható – szerintem éppen az volt a titka, hogy folyamatos megújulásra késztette magát. Neki sikerült, mi pedig reménykedünk, hogy egyszer majd mi is eljutunk erre a szintre.
Ahogy azt sok fórumon emlegetni szoktam, a regionális szinten mûködõ PTE Tehetség Pontra – melyhez rengeteg szállal kötõdött és támaszkodott a b2 is – szerintem sokkal, de sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fektetni. Komplex tehetséggondozással ugyanis divat foglalkozni, de ehhez nem elég elolvasni pár cikket, hanem a mesterének kell lenni, hiszen ez egy önálló szakma. Nagyon örülnék, ha ezen a vonalon tudna erõsödni az egyetem. Egyelõre a saját kurzusaimat próbálom úgy összerakni, hogy folyton újítsak rajtuk. Szeretném, ha azok, akik már másodszor, pusztán kitartó érdeklõdés miatt veszik fel egy órámat újra – idén a 160 hallgatómból 15-en voltak ilyenek – új
Van olyan projekt, ami a küszöbön áll? Építési projektek egy része, amit szeretnék megvalósítani a következõ tanévben: szóba jött egy templomépítés és egy népi építészeti munka, ami Dévényi professzor közremûködésével érkezett. De amirõl nagyon remélem, hogy megvalósul, az az a komplex tehetségház, amit Adrival (Barna Adriana, a Tehetség Pont munkatársa – a szerk.) kitaláltunk. Az ötlet születése óta sajnos egy kicsit elhalványult, de mi a mai napig hiszünk abban, hogy ez egy jó ötlet. Ez voltaképpen egy hallgatói igényfelmérés alapján megálmodott bentlakásos hallgatói tehetségház, ami nemcsak a szakkollégiumi együttélést fogja jelenteni, hanem annál sokkal többet. Komplex tehetségfejlesztést biztosítana: kiszolgálná a hallgatókat, ugyanakkor õk maguk tartanák fenn és mûködtetnék a házat, gyakorlatot szerezhetnének a fiatalok. Amikor ezzel elõálltunk, akkor egyedülálló lett volna Magyarországon, de a miénkhez fogható komplex rendszerben azóta sem gondolkodnak errõl. Akármilyen fórumon hangzik el pár mondat errõl a projektrõl, mindig nagy port kavar a hallgatók körében. Én ennek a háznak a megvalósítását gondolom az egyik legnagyobb feladatunknak.
UNIVPÉCS 23
„Nem változtatnék meg semmit a múltamon” Máté Dezsõ egy somogyi mélyszegény roma családból indult, a környezete péknek szánta, de úgy látszik, a sors mást szánt neki: úgymond kisebbségen belüli kisebbség. A PTE-n romológia, mozgóképkultúra és médiaismeret MA-n végzett, jelenleg pedig az ELTE Társadalomtudományi Kar Szociológia Doktori Iskola Interdiszciplináris Társadalomkutatások Doktori Program harmadéves hallgatója, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézetének és a T-TUDOK Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ munkatársa. Kutatási területei a roma identitáskonstrukciók Magyarországon 1989 óta és társadalmi reziliencia, illetve Romák és LMBTQ közösségek metszéspontjai. Emellett aktivistaként szerepet vállal a roma LMBTQ közösség tagjainak segítésében, és ha úgy adódik, végigvonul a Romani Design Divatstúdió bemutatóján modellként is. Nemrégiben az Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíját is elnyerte.
UNIVPÉCS 25
Mi a szûkebben vett kutatási területed? Kutatási területem a roma identitáskonstrukciók Magyarországon 1989 óta és társadalmi reziliencia hatása, amelynek rövid jelentése: rugalmas ellenállóképesség. Ez gyakorlatilag a társadalomban megjelenõ negatívnak értelmezhetõ külsõ erõket jelenti, és az azokkal szembeni küzdelmet, ellenállást. A romák esetében ez nagyon gyakran a diszkrimináció vagy szegregáció. Voltaképpen azt figyelem, hogy ezeket a hatásokat hogyan dolgozzák fel a magukat romának valló emberek, ezután pedig biztosíthatja-e ez számukra a sikert. Nagyon sok esetben azt látom, hogy a sikeres romák, akik alatt a diplomával rendelkezõket értem, küzdenek a túlkompenzálással és a mindenhol, mindenkinek megfelelni akarással. Így, hogy több éve foglalkozol te is a témakörrel, mi a véleményed az eddigi romakutatásokról? Véleményem szerint az összes eddigi romakutatásnak az a problémája, hogy a romákat etnikai vagy etnográfiai, antropológiai dimenzióból akarja megközelíteni. Tudod, van az a képzet, amikor a cigánylány mezítláb a porban, cipõ nélkül a tûz körül táncol, fekete, hosszú kiengedett hajjal és piros szoknyában. Na, az ehhez hasonló képeket kellene megváltoztatni. Az én kutatásaim a szociálpszichológia szemszögébõl próbálják értelmezni a romakérdést, vagyis nem azt kutatom, hogy van-e diszkrimináció a romák felé a többségi társadalom részérõl – mert elfogadom, hogy van –, hanem azt, hogy ennek mi a hatása, ezek milyen identitásokat alakíthatnak ki a magukat romának vallók körében. Meglátásom szerint a romákról szóló diskurzusból nagyon sokszor kimaradt a romák saját perspektívája. Most van egy olyan generáció (talán a miénk), ami nem harciasan kardot ránt, hanem megpróbálja az eszét használni, kérdéseket feltenni. Kérdés persze, hogy mitõl romakutatás a romakutatás? Attól, hogy romákról beszélünk, vagy attól, hogy roma ember csinálja? Érdekes kérdés ez, és ennek a hátterét is próbálom megkeresni. Vannak kérdések, amelyet a magukat romának valló és nemcsak nem értelmiségi emberek valószínûleg számtalanszor feltettek maguknak. Miért kutatnak minket? Miért vagyunk érdekesek? Mit akar tõlünk bármelyik kutató? Aztán még egy kérdés felmerül: a roma kutatók mennyire lehetnek objektívek a saját kutatásaikkal kapcsolatban? Mert a nem roma kutatók gyakran azt mondják, hogy a roma kutatók szubjektívek, mi meg azt mondjuk, hogy a nem roma kutatók nem ismernek olyan szempontokat, megközelítéseket, amelyeket mi használunk a romakutatásban. A reziliencia mellett az LMBTQ közösségekre is nagy hangsúlyt fektetsz. Maga a roma társadalom valamennyire marginalizált helyzetben van, de a kisebbségeken belül is megjelenhetnek kisebbségek, mint például az LMBTQ emberek. Ezekben az esetekben az egyének többszörös marginalizációban élnek. Egy roma LMBTQ ember nem rendelkezik semmiféle érdekképviselettel, és ez meglátásom szerint nagyon hiányzik. Emellett például egyáltalán
26 UNIVPÉCS
Egy somogy megyei kis faluból, Kutasról származom. Ott egy cigánytelepen éltem hat éves koromig. Három féltestvéremmel laktam, apámmal és édesanyámmal. Nem igazán emlékszem sok mindenre, de tudom, hogy az utolsó házakban laktunk a falu végén, ott volt a cigánytelep. A házban áram volt, de víz nem. Speciális igényû gyerekeknek fenntartott iskolába akartak küldeni, mert a nagycsoportban, még az oviban nem tudtam leírni a nevem, hozzáteszem senki sem tudta. A többi gyerek azt a feladatot kapta, hogy rajzoljon három karikát. A nevemet persze nem tudtam leírni, ezért arra következtettek, hogy speciális igényû, szegregált iskolában kellene kezdenem az elsõ tanévem. Anyám azt mondta, ez nem helyénvaló, és elvitt egy független bizottsághoz, akik megállapították, hogy beiratkozhatok az általános iskolába. Ezek után halt meg édesanyám rákban. Édesanyám halálának másnapján apám elrabolt, és elvitt egy másik cigánytelepre, annak reményében, hogy árvaellátást kap utánam. Igazából ezek az évek nagyon összefolynak nekem…. Az apám közben börtönbe került garázdaság miatt. A cigánytelepen teljesen idegen hajléktalanokkal éltem, és nem jártam suliba, mert meg kellett élnem valamibõl. Arra emlékszem, hogy volt még egykét gyerek. Vályogépületek voltak egy nagy udvaron és mindig máshol aludtam, magamra voltam hagyva. Azt tudom, hogy soha nem jártam iskolába. Hétfõn nem jártam iskolába, mert, hogy még hétvége van, kedden mentünk szemétdombra guberálni, szerdán és csütörtökön bementem az iskolába, pénteken megint nem, mert már jött a hétvége. Tehát heti két napot voltam suliban az elsõ három osztály ideje alatt.
Elég nehéz, viszont kalandos gyerekkorom volt…
nem beszélünk fogyatékkal élõ roma emberek érdekeinek képviseletérõl sem, mert az ilyesmik már úgymond kiverik a biztosítékot a szélesebb nyilvánosság számára. Beszélni kellene itthon is a kisebbségek interszekcionalitásáról. Nemrég tértem haza Csehországból, ahol a második roma LMBTQ konferencia volt. Prágában van egy civil szervezet, ahova roma LMBTQ emberek fordulhatnak segítségért – nagyon jó lenne, ha Magyarországon is lenne hasonló. Konferenciáról konferenciára jársz, mindeközben egyetem és MTA. Meddig lehet ezt bírni? El tudod képzelni, hogy egész életedben ezzel foglalkozz? Sosem képzeltem, hogy az MTA-n fogok dolgozni. Nem voltak soha nagy álmaim, még talán egyetemre sem akartam járni. Pék akartam lenni. Aztán kezembe került nyolcadikban a felvételi tájékoztató, ami egy közlekedési szakképzõ iskolánál nyílt ki, azt jelöltem meg, és felvettek. Majdnem autószerelõ lettem, és amikor egy felelet során összekevertem a katalizátort a katapulttal, ismét rájöttem, hogy nem lesz belõlem mûszaki szakember. Elég szürreálisak voltak számomra a mûszaki szaktantárgyak. Ott a szakközépben volt egy mentortanárom (Kránicz Tünde tanárnõ) aki a négy év alatt mindig biztatott és mellettem állt a tanulásban. Azt mondta, az érettségi elõtt, hogy törjek ki, és legyek az, aki szeretnék. Emlékszem, õ segített kitölteni az egyetemi felvételi lapot is.
Ennek a hátrányait mostanra érzem, nagyon sok kompetenciám kimaradt. Azt gondolom, hogy a hasonló helyzetek egyáltalán és soha sem a gyerek hibája, hanem a környezeté, a szociális védõhálóé, aki nem vette észre a segítségkérõket. Szóval ott voltunk, mint a vademberek, a telepen, a gyerekek nem jártak iskolába, a tanárok nem foglalkoztak velünk, mindig a legutolsó sorban ültünk. Sokat koldultam utcán, és így talált meg a bátyám egyik barátja, így kerültem haza három év után. Ezt az egészet hatéves fejjel nem tudtam felfogni. Annyit tudtam, hogy anyám meghalt, megváltozott valami, nem tudok hazamenni, és hogy eljött velem a kutyám. Meg hétfõn és kedden el kell menni a szeméttelepre, hogy keressek valami kaját. Vannak visszatérõ álmaim, amiket még nem sikerült igazán feldolgoznom. Elég borzalmasak ezek az álmok. Van, hogy alszom este, felébredek, körülnézek, és nem tudom, hol vagyok. Nem esik le, hogy a saját otthonomban vagyok, nem az utcán. Szerintem még édesanyám és nõvérem (aki tavaly önként mondott búcsút ennek a világnak) halálát sem dolgoztam fel. Az, hogy édesanyám meghalt, abban a szituációban kisebb dolog volt, mint hogy keressek magamnak ételt a szeméttelepen. Errõl nem igazán volt idõm gondolkodni, most már van. Lebegéshez hasonlítanám néha az életem. Jó lenne felébredni és ötévesnek lenni. Nagyon nehéz elhinni, hogy a mostani helyzet az én életem. Ezért mondtam, hogy soha nem akartam akadémiára kerülni, mert az volt a legnagyobb álmom, hogy egyszer legyen egy szobakonyhám, és ennyi.
Ezen döntések alapján nem tûnsz kifejezetten tudatosnak, viszont a veled történteket látva az ember mégis ezt gondolja. Ami biztos, hogy nem tudok tervezni, nem tudom, hogy mi lesz velem tíz év múlva. Biztos, hogy el szeretném végezni a doktorit és nem biztos, hogy itthon szeretnék maradni. Azzal, hogy elindítottam a rezilincia témát, megindult valami más is a tudományban itthon. Mostanra már nagyon sokan írnak roma LMBTQ és reziliencia témakörben is szakdolgozatot, végeznek kutatásokat. Többen meg is kerestek tanács- és segítségkéréssel. Szerinted megért az ország arra, amivel foglalkozol? Nem feltétlenül. Most már megjelent a romák középosztálybeli rétege, néha azt látom, hogy a szélesebb nyilvánosság nem igazán tudja ezt még befogadni, hogy bizony, egy roma ember is lehet tanár, orvos, ügyvéd, kutató, vagy csak egyszerûen beülhet egy jól menõ étterembe, elmehet színházba, operába. Kerültél már hasonló szituációba? Mikor még nem laktam Budapesten, bementem egy hostelbe, ahol már sokszor megszálltunk ismerõsökkel. Esõs nap volt, nagyon megáztam, nem néztem ki valami jól. A recepciós fiú új volt, és közölte, hogy nincs szoba, meg amúgy is elõre le kell foglalni – de tapasztalatból tudtam, hogy ez nem így van. Pár perccel késõbb a párom felhívta a hostelt, angolul érdeklõdött, és a recepciós, aki elutasított engem, neki többféle szobát kínált, reggelivel, különbözõ ágyakkal, plusz takaróval, amit csak szeretnénk. Átvettem a páromtól a telefont, és elmondtam, hogy én vaUNIVPÉCS 27
gyok az, aki nemrég ott járt náluk, és egyébként a fõnökét is személyesen ismerem. Szabadkozni kezdett, másnap felhívtam a fõnökét, õ elnézést kért és felajánlotta, hogy bármikor, amikor Budapesten járok, ingyen alhatok náluk, amikor csak szeretnék. Mondtam neki, köszönöm nem, és remélem, másokkal ezt többször nem teszik meg. Van egy pozitív sztorim is, abból az idõbõl, mikor még Pécsett laktam. A Gandhiban tanítottam akkor, és egyik este hazafelé bementem a boltba kaját venni. Ahogy mentem a sorok között észrevettem, hogy a biztonsági õr követ. Megkérdeztem tõle, hogy miért figyel ennyire, esetleg szeretne valamiben segítséget kérni, mert ha nem, akkor nyugodtan szeretnék vásárolni, mert egész nap tanítottam, és fáradt vagyok. Õ erre azt mondta: „Te nem is lehetsz tanár, mert te egy cigány vagy!” Iszonyatosan felháborodtam, kikeltem magamból. Mire a végére értem a mondandómnak, a vevõk és a pénztáros is mellém álltak, és elkezdtek tapsolni. Nem is vettem semmit, kimentem a boltból. Egy hét múlva tértem be oda újra: a biztonsági õr már nem volt ott, és a húspultos egy roma lány volt. Mire van szükség, hogy ez a misszió, amivel foglalkozol, sikeres és célratörõ legyen? Ami nagyon fontos lenne, hogy a közoktatásban megjelenjen a romákról egy pozitív kép, mert ha valami megjelenik jelenleg, az vagy semleges, vagy negatív. A romákra irányuló sztereotip elképzeléseket alaposan meg kellene változtatni. Ennek a kulcsa véleményem szerint a közoktatás és a média lehet. Hiába van egyre több diplomás a romák között, õk szinte láthatatlanok. Hiába van egy romának és nem romának ugyanaz a médiavégzettsége, a nem roma embert beteszik képernyõ elé, a roma embert pedig a háttérbe, mondjuk vá-
28 UNIVPÉCS
gónak. Reklámok egyáltalán nincsenek romákkal. A romák reális láthatósága kiemelten fontos lenne annak érdekében, hogy az identitásukat pozitív önképre helyezhessék. Ezek a pozitív önképek véleményem szerint kihathatnának a következõ generációkra is. Ezután történhet érdemi változás a romák körében. Azt gondolom, hogy ennek az egyik legnagyobb úttörõje a Romai Design, amely egyre ismertebb márka. Szerintem mindenkinek fontos a saját maga identitása, és a Romai Design arra jó, hogy külsõ jegyekben is megmutatkozhasson az identitásod, akár egy kalap, egy mellény, egy nyakkendõ segítségével. Varga Erikáéknak (a tervezõ – a szerk.) van egy missziójuk: a társadalmi szerepvállalás jegyében különbözõ roma és nem roma csoportokat hívnak meg a stúdiójukba vagy õk utaznak vidékre, és workshopokat tartanak a résztvevõknek, amelynek a legfõbb alappillére a roma kultúra és tradíciók, identitás láthatóvá tétele.
Téged divatbemutatóra kértek fel mint modellt. Milyen érzés volt végiglejteni a kifutón? Mikor kimegyek, iszonyat büszkeség tölt el. Arra vagyok büszke, hogy az vagyok, aki vagyok. Nagyon sokat gondolkodtam a személyiségemen, és végre eljutottam odáig, hogy azt mondjam: ha választhatnék, hogy heteroszexuális és ne roma legyek, akkor egyiket sem választanám. Sokat olvastam a személyiség megtagadás következményeirõl, mi érhet, ha felvállalom, mi érhet, ha nem vállalom fel, milyen lelki sérülést okozhat az, ha elnyomok egy-egy identitást. Aztán arra jöttem rá, hogy egészségesen akarok élni, nem akarok mindenkinek megfelelni és bizonyítani. Nem akarok maszkot viselni. Büszke vagyok erre, nem cserélném el ezt az identitásomat soha, hogy roma meleg vagyok!
TAPINTHATÓ
SEGÍTSÉG Fogyatékkal élõ hallgatók életének és tanulmányainak segítése a célja a PTE Támogató Szolgálatának. Akadálymentesített kisbusszal szállítják az ezt igénylõ hallgatókat, foglalkozásokat szerveznek, speciális eszközöket adnak kölcsön. Sok eszközük van amellyel könnyebbé tehetik a PTE fogyatékkal élõ hallgatóinak egyetemi létét… de Braille-írásra alkalmas nyomtatójuk még nincs. Ezek kimondottan drága eszközök – tájékoztat Magdali Csaba, a PTE Támogató Szolgálat fogyatékosügyi intézményi koordinátora, majd hozzáteszi: a legegyszerûbb dombornyomtató is félmillió forint. Amit a Támogató Szolgálat szeretne a hallgatóknak beszerezni, az még ennél is költségesebb, de sokkal több lehetõséget is ad: akár kétoldalasan is tud Braille-írást és ábrákat is nyomtatni, s igény szerint akár normál karakterekkel is kiegészíti, ami azért jó, mert egy Braille-t nem értõ is tud segíteni a látássérült hallgatónak a tanulásban, értelmezésben. Az ára nagyjából másfél millió forint. A gép fenntartása már nem drága, bár speciális papírt igényel, ami jóval nehezebb az átlagosnál. Tintára nincs szükség, hiszen a karakterek a papíron domborítással jelennek meg – teszi hozzá Magdali Csaba. Az ábrák azért is kiemelten fontosak, mert ezeket nem, vagy nagyon nehezen lehet szóban körülírni. A látássérült hallgatók az Y-generációhoz tartoznak, s a mai IT-eszközök felolvasó szoftvereinek köszönhetõen már nem feltétlenül szükséges a Braille-t használniuk. De táblázatokat, grafikonokat, rajzot, anatómiai atlaszt vagy térképet nem lehet szóban elmondani, az ábrák szemléltetéséhez pedig fontos lenne ez a nyomató. Persze, könyvet vagy jegyzetet is lehetne vele Braille-ben reprodukálni. Ahogy a jelenlegi szolgáltatási rendszer egyik eleme sem, úgy a nyomtató használata sem kerül majd plusz pénzébe a rászoruló hallgatóknak. A költségvetésünk terhére eddig is tudtuk díjszabás nélkül biztosítani a szolgáltatásainkat a fogyatékkal élõ hallgatók számára, ám ehhez a nyomtatóbeszerzéshez szûkösek a kereteink – vallja be a koordinátor.
Szórakozz és jótékonykodj! Szeptember 20-án a Kodály Központban tekinthetik meg a PTE polgárai ingyenesen a PTE Táncegyüttes Ásó, kapa és a nagykaland címû táncbohózatát. Az elõadás különlegessége, hogy egyúttal egy jótékonysági est is a PTE Támogató Szolgálat javára, akik egy Braille-nyomtató megvásárlását tervezik, hogy ezzel is segítsék a PTE vak és gyengén látó hallgatóit. A speciális nyomtató beszerzéséhez a jegyátvételnél vagy a táncest ideje alatt a helyszínen is hozzá lehet járulni. A darab szünetében érzékenyítõ programon közelebbrõl is meg lehet ismerkedni fogyatékkal élõ egyetemi polgártársaink mindennapjaival. Elõzetes regisztráció: www.tancolo.pte.hu További információ: tancprojekt@pte.hu
A PTE Sportiroda programjai 2016 õszén SZEPTEMBER szeptember 20. „PTE Kari-Szpari” Egyetemi Sport Nap szeptember 24. V. PTE Sárkányhajó Regatta Idén õsszel már ötödik alkalommal lesz Sárkányhajó Regatta. A PTE Sportiroda nem titkolt szándéka, hogy a tavaszi rendezvény rekordszámú jelentkezését (16 csapat, több mint 300 hallgató) szeptember végén túlszárnyalhatja.
OKTÓBER október 1. PTE Rókaûzõk Tavaly a Pécsi Tudományegyetem úgy döntött, hogy felkarolja a Kaposvár és Pécs között már 20 éve zajló sporteseményt, amely az õsz legnagyobb ultratávú váltófutó versenye, illetve a tavalyi évtõl Magyar Egyetemi és Fõiskolai Országúti Váltó Országos Bajnoki futam is! október 2. Misina Csúcstámadás A PSN Zrt. futóversenyét immár harmadik alkalommal rendezik meg õsszel, ahol egyetemi kategóriában a legjobb PTE-s versenyzõ nettó 30–30 000 Ft különdíjban részesül.
Október közepe, Interregionális Kupa Újra megszervezik a két tanévvel ezelõtti 3 állomásos Interregionális Kupát, a három vidéki nagy egyetem részvételével (PTE, SZTE, DE). Az új sorozat elsõ fordulója várhatóan október közepén lesz Debrecenben, ahol a hallgatók mindkét nemet illetõen futsalban, kosárlabdában, kézilabdában és egy választott sportágban mérhetik össze erejüket. október 12. Sport Tere-Fere Sportos-beszélgetõs este Szilágyi László moderálásában. A téma a foci EB és az olimpia. október 20. PTE Mecseki Láthatatlanok Emléktúra Idén ünnepeljük az 1956-os forradalom 60. évfordulóját. A Mecseki Láthatatlanok az akkori pécsi egyetemisták közössége volt, akik a forradalom leverése után még hetekig (sõt egyesek hónapokig) ellenálltak a Mecsek hegyeiben rejtõzve. Emlékük elõtt tiszteleg a PTE és a Sportiroda a 8 kilométeres mecseki túrával, melynek lesznek olyan állomásai, ahol a hallgatók vetélkedhetnek egymással.
NOVEMBER november 9. V. PTE Floorball Kupa Ötödszörre rendezik meg 2016 novemberében a hallgatók körében igen kedvelt floorballkupát. Idén is az a cél, hogy a vegyes összetételû csapatok egy jó hangulatú és sportszerû megmérettetésen vegyenek részt. november 23–24. IV. PTE Sportok Éjszakája A Sportok Éjszakája a PTE Sportiroda legelsõ kiemelt rendezvénye volt, amelyet még alakulásának évében, 2013ban rendezett meg elõször. Azóta minden tanév õszén bekerül a programok közé, hiszen a hallgatók között igen nagy népszerûségnek örvend a 12 csapatot 12 sportágban 12 órán át megmozgató sportesemény. A tervek szerint a Sportok Éjszakájának gyõztesei november végén ellátogathatnak egy SEHA Liga kézilabda mérkõzésre.
Természetesen idén sem maradhatnak el a PTE Sportiroda egész tanévet átfogó kari bajnokságai: nagypályás labdarúgás (ffi), kézilabda(ffi-nõi), kosárlabda (ffi) valamint a mix röplabda. A tervek szerint mindkét félévben lesz a férfi hallgatók körében igen kedvelt futsal liga.
PTE KARI-SZPARI Az Unesco közgyûlése szeptember 20-át az Egyetemi Sport Nemzetközi Napjává nyilvánította, ebbõl kifolyólag 2016-ban a Pécsi Tudományegyetem is bekapcsolódik az elsõ országos Egyetemi Sport Nap rendezvénybe. Erre a napra a PTE Sportiroda „PTE KARI-SZPARI” fantázianévvel egy több helyszínes sportrendezvényt tervez, melyen minden kar várhatóan egy 40–50 fõs csapattal képviseltetheti magát, így közel 500 egyetemi polgárt mozgatnának meg a sporteseményen. A rendezvényen résztvevõ hallgatók szeptember 20-ra felmentést kapnak a tanórákon való megjelenés alól. Megnyitó 9:00-kor az adott helyszíneken! Streetball: Helyszín: ÁOK Tornacsarnok Idõpont: 9:15–14:00 A kari csapatokat 5 fõ alkotja, a pályán egyszerre 3–3 fõ játszik, és legalább 1 lánynak mindig szerepelnie kell. Csörgõlabda: Helyszín: MIK Tornacsarnok Idõpont: 9:15–14:00 A kari csapatokat 5 fõ alkotja, a pályán egyszerre 3–3 fõ játszik. Vizes váltók, ügyességi versenyek: Helyszín: TTK Uszoda Idõpont: 9:15–13:00 A kari csapatokat 6 fõ alkotja, 3 fiú – 3 lány. Mix röplabda: Helyszín: TTK Sportcsarnok Idõpont: 9:15–14:00 A kari csapatokat 8 fõ alkotja, a pályán mindig 3 fiúnak és 3 lánynak kell szerepelni.
30 UNIVPÉCS
Atlétika és ügyességi verseny: Helyszín: TTK atlétika pálya Idõpont: 9:15–13:00 Férfi–nõi 100 m futás (1–1 fõ), férfi–nõi 300 m futás (1–1 fõ), férfi–nõi 1500 m futás (1–1 fõ), 4x300 m vegyes-váltó (2 fiú 2 lány), kötélhúzás (5 fõ), férfi–nõi „zsákbafutás” (1–1 fõ), férfi–nõi medicinlabda dobás hátrafelé (1–1 fõ). A kari csapatokat 15 fõ alkotja. Kispályás labdarúgás: Helyszín: TTK füves pálya Idõpont: 9:15–14:00 A kari csapatokat 8 fõ alkotja, a pályán mindig 5+1 játékos szerepel.
Fõzõverseny: Helyszín: TTK Idõpont: 10:00–14:00 – az elkészítendõ étel: babgulyás – minden csapat számára biztosítanak bográcsot, gázpalackot, gázrózsát és „háromlábat”, valamint alapanyagokat (olaj, hagyma, 1 kg bab, 1 füstölt csülök, 2 kg hús) – a fõzéshez szükséges fûszereket, egyéb hozzávalókat a szervezõk nem biztosítják, minden csapatnak magának kell hoznia!!! – extra alapanyagok beszerzése, használata megengedett – minden csapatnak 3 embert kell delegálnia a fõzéshez – a fõzõverseny is beleszámít a végeredménybe
Eredményhirdetés: Helyszín: TTK Idõpont: 15:00 Minden versenyszám helyezettjei külön díjazásban is részesülnek, és összesített eredményt is hirdetnek!!
Nevezési határidõ: szeptember 16. (péntek) Info és jelentkezés: egyetemisport.pte@gmail.com
TÁNC- ÉS MOZGÁSKURZUSOK SZEPTEMBER 26-TÓL
Ahol a jó hangulatú órákon összerázódhatnak a különbözõ karok hallgatói és dolgozói, amely a gyönyörû táncteremben egyszerre testmozgás és szórakozás, sõt még kreditért is teljesíthetõ! A táncok klasszikus és modern stílusain túl különbözõ egyéb mozgáskurzusok is megtalálhatóak a palettán, hogy mindenki ráakadhasson a neki való órára. A kezdetektõl eddig több mint 25.000 jelentkezõ közel 60-féle kurzussal ismerkedhetett meg. A Táncoló Egyetem állította fel 2005-ben az egy idõben legtöbben hastáncolók Guinness-rekordját, majd 2010ben újra e cím birtokosa lett 826 regisztrált közremûködõvel. 2011-ben létrejött a PTE Táncegyüttes is, akik egyetemi és külsõ rendezvényeken, egész estés táncesteken, neves elõadók vagy éppen sportcsapatok táncosaiként mutatkoznak be rendszeresen. Jelentkezés: Szeptember 19-tõl 25-ig a www.tancolo.pte.hu weboldalon vagy NEPTUN-on keresztül a kurzusfelvételi idõszak kezdetétõl. A 2016/2017. tanév õszi félévében induló kurzusok Helyszín: PTE táncterem (Pécs, Ifjúság útja 6. B épület) További információ: tancprojekt@pte.hu Alakformáló táncaerobik A dinamikus erõ Idõpont: kedd 16:00–17:30 Boogie woogie–Rock and Roll–Swing Az amerikai rongylábak Idõpont: hétfõ 15:30–17:00 Dolgozói társastánc Elegancia és latin ritmusok Idõpont: szerda 16:30–17:30
Kreatív tánc Parkinson-kórral és Sclerosis Multiplex-szel élõk számára Ahogy a magyar felsõoktatási intézmények között továbbra sincs olyan, amelyik hasonló projekttel és táncegyüttessel büszkélkedhetne, úgy a Táncoló Egyetem legújabb kurzusához hasonló sem található a hazai egyetemek kínálatában. A tánc tudományosan bizonyítottan jótékony hatással bír az emberi szervezetre. Ez a tulajdonsága kiemelkedõen fontos, ha azt valamilyen negatív hatás éri. Emiatt indítja el a projekt kimondottan Parkinson-kórral és Sclerosis Multiplexszel élõk számára legújabb kurzusát. E kreatív tánc az idegrendszer, a kedélyállapot és az izomzat erõsítését célozza táncstílusok sokaságával, különféle eszközök alkalmazásával, remek zenékkel, kiváló társaságban, hogy ezzel is hozzájárulhasson a résztvevõk minél kiegyensúlyozottabb életéhez.
Dolgozói zenés torna Jókedv, erõ, kikapcsolódás Idõpont: csütörtök 16:30–17:30 Hastánc Az ezeregy éjszaka titkai Idõpont: csütörtök 17:30–19:00 Hip-hop Az igazán laza életérzés Idõpont: hétfõ 18:30–20:00 Horvát, szerb, makedón táncok A balkáni temperamentum dobbanása Idõpont: kedd 17:30–19:00 Jóga A külsõ és belsõ világ közti harmónia Idõpont: szerda 15:00–16:30 Kubai salsa A napfényes karibi világ mosolya Idõpont: szerda 17:30–19:00 Latin freestyle aerobik A kitörõ latin erõ Idõpont: hétfõ 17:00–18:30 Latin táncok A bulik vérpezsdítõ ritmusai Idõpont: kedd 20:30–22:00 Magyar néptánc Az igazi hazai Idõpont: csütörtök 19:00–20:30 Show/musical tánc A musicalek, revük csillogása Idõpont: kedd 19:00–20:30 Társastánc A bálok megelevenedése Idõpont: csütörtök 20:30–22:00 Kreatív tánc Parkinson-kórral és Sclerosis Multiplex-szel élõk számára Test-lélek-szellem harmóniája Idõpont: péntek 14:00–14:45
Ásó, kapa és a nagykaland Látványos zenés földkörüli utazás mindazoknak, akik kedvelik a humort, és 2 óra önfeledt, vidám szórakozásra vágynak! Ez egyúttal jótékonysági est is a PTE Támogató Szolgálat javára. Idõpont: szeptember 20., Kodály Központ Elõzetes regisztráció: www.tancolo.pte.hu Jegyátvétel: szeptember 15-én 16:00–18:00 és szeptember 16-án 14:00–17:00 óra között a PTE Rektori Hivatal 101. teremben (Vasvári P. u. 4.) További info: tancprojekt@pte.hu
Komolyabban érdekel a sport? Jelentkezz a Pécsi Egyetemi Atlétikai Clubba! Asztalitenisz, férfi kézilabda, férfi kosárlabda, férfi labdarúgás, férfi futsal, férfi röplabda, íjászat, nõi kosárlabda (PEAC-Pécs), nõi röplabda, vívás Info : https://www.facebook.com/peac.pte/
Olimpia & PTE Idén Rióban rendezték az olimpiai játékokat, melyen több, a PTE-hez is kötõdõ sportoló is részt vett. Egyikük a sportszerûségéért is népszerû Sárosi Laura, aki tollaslabdában versenyzett. A PTE Gyakorló Általános Iskola, Ginázium és Szakközépiskola Deák Ferenc Gimnáziuma és Általános Iskolája is büszke lehet: a Michael Phelps-et legyõzõ Kenderesi Tamás az õ diákjuk volt.
8. Fuss a Rákgyógyításért Pécsett Idén szeptember 10-én lehet futni (vagy akár sétálni) a rákgyógyításért. A táv 3 kilométer. A regisztráció 9-tõl, a futás 11 órakor kezdõdik a Széchenyi térrõl. A szervezõk Beck Zoli és Zaza koncertjével, olimpikonok által vezetett közös bemelegítéssel, tombolasorsolással készülnek. A nevezési díj 1000 Ft/fõ, amiért a résztvevõk a készlet erejéig egy, ez alkalomra készült pólót kapnak. A nevezési díjakból és a tombolasorsolásból befolyó összeget a Posta a pécsi székhelyû Nõgyógyászati Daganatos Betegekért Alapítvány javára utalja át. A rendezvény részvevõi szeptember 10én féláron tekinthetik meg a Janus Pannonius Múzeum Káptalan utcai Martyn-, Vasarely- és Zsolnay-kiállításait, a Baranya megye római kori régészeti leleteit bemutató Sopianae állandó tárlatot, valamint a Papnövelde utcai Modern Magyar Képtárat. A látogatók a versenyhez viselt pólóval igazolhatják, hogy jogosultak a kedvezményre. Info és elõzetes nevezés: www.dpse.hu
A legjobb 8 között zártak a PTE tollaslabdázói az Európai Egyetemi Játékokon
A III. Európai Egyetemi Játékoknak Zágráb, illetve Rijeka adott otthont, ahol közel 6000 sportoló mérte össze tudását 24 sportágban, 41 ország képviseletében 409 egyetem hallgatója szállt versenybe. A PTE válogatott tollaslabdázókból álló csapata (Bogdán Nikolett, Kõrösi Ágnes, Krausz Gergely, Mester József, Szatzker Márton,) július 18–25. között versenyzett Zágrábban az egyetemi játékokon, férfi és nõi egyéniben sikerült a 8 közé jutni. Csapatban a 17. helyen végzett a PTE a résztvevõ 25 egyetem közül. A következõ megmérettetés a szeptemberi Oroszországban rendezett világbajnokság lesz. UNIVPÉCS 31
Spin Baby, Spin!!! Sólymos Viki Lehet spinracing edzõ az, aki nem tud biciklizni? Lehet állandóan teltház egy spinracingedzésen? Lehet aktív hallgatóként heti 15 edzést tartani? Hogy lehet az, hogy a spinracing még mindig nem olimpiai sportág?
32 UNIVPÉCS
Life 1 edzõ már diplomájával a zsebében teker Sólymos Viki 22 éves, a PTE BTK kommunikáció- és médiatudományi szakán tanul. Szabadidejének nagy részét kitölti a munkája és hobbija: Viki az egyetem mellett a pécsi Life1 egyik legsikeresebb spinracing-edzõje! S hogy mi inspirálta arra, hogy edzõ legyen? Nem szerette volna, ha duci kislányként mutogatnak rá. Összeszorított fogakkal elkezdett keményen edzeni, küzdött, kitartott, s elérte célját: két éve tart teltházas edzéseket, s mára már hetente 15 alkalommal dobja fel vendégei adrenalinszintjét. Akármennyire hihetetlen a spinracingtõl Vikit még az sem tántorította el, hogy nem tud hagyományos biciklin tekerni.
Hogyan tudod összeegyeztetni az edzõséget a sulival? Az egyetem elsõ másfél évében még nem voltam edzõ, azt követõen volt 1–2 óra, amelyek ütköztek az edzésekkel, de próbáltam úgy felvenni a kurzusokat, hogy ezt elkerüljem. Természetesen a suli az elsõ, és mindig megoldom valahogy… az ott tanultakat pedig teljes mértékben tudom kamatoztatni az edzõi életben is. Volt már olyan tanárom, aki csak azért jött el egy edzésemre, mert kíváncsi volt, hogy hogyan használom a kommunikációs tanulmányaimat. Õ még a Facebook-oldalamat is követi, amiért nagyon hálás vagyok neki. Hogyan tettél szert ilyen széles vevõkörre? Fontos, hogy az óra szakmailag jól épüljön fel. Ezen túl lényeges a kommunikáció is, amelybe beletartozik a Facebook-oldalam aktív kezelése. Ebbõl a kettõbõl alakul ki egy masszív csapat. Terveztem már a csapatnak pólót, karkötõt, bögrét, folyamatosan vannak nyereményjátékok is, s minden hónapban szervezek tematikus órát. Volt már, hogy farsangi jelmezbe, húsvéti nyulaknak öltözve, vagy éppen neonszínekben vidámkodtunk. Edzõként a csapatpóló („Spin Baby, Spin!!!” „Spin now, wine later” „Spin now, coffee later” felirattal) nekem is nagy energiát ad, hiszen látom, hogy velem szemben 25-en ugyanolyan pólóban tekernek, és nem kérdés, hogy ez a csapatnak is hatalmas löketet ad. Fontos az is, hogy ismerjék egymást a vendégeim, hiszen tudom jól, hogy az is motiválja õket, ha olyan emberrel edzenek, akit ismernek és kedvelnek. Már egy mosoly, egy aprócska jel is hatalmas motivációt tud nyújtani.
nem tudjuk tenni az ülést. Fontos az is, hogy elég érett legyen a sportolni vágyó, hogy tudja, hogy mit jelent egy fék, egy bicikli, mert komoly baleset is történhet, ha nem figyelünk oda kellõen. Felsõ korhatárt viszont nem tudnék mondani, mert nem hiszek abban, hogy a fittség a kortól függ. Anyukám például heti 5 edzésemen ott van, sõt a kedvencei a hétvégi 90 perces edzések. Tehát nálam a fiatalabb és az idõsebb korosztály is együtt tud tekerni. Járnak hozzám vegyesen férfiak és nõk is. Jelenleg a férfi csapattagok arányát szeretném növelni, ma például már 6 fiú volt az egyik edzésen.
Hogyan készülsz az edzéseidre? Nekem nincs bicajom, így otthon nincs is lehetõségem gyakorolni. A lényeg a jó ütemérzék, lassan 2 év után már ráállt a fülem azoknak a zeneszámoknak az ütemeire, amelyekre tekerünk. Ehhez egy számot minimum 3–4-szer meg kell hallgatnom, minden kis rezdülését ismernem kell. Legalább egy fél nap, ameddig öszszeállítok egy CD-t egy edzéshez. Már több mint 90 CD van a tarsolyomban, amelyekkel változatossá tudom tenni az edzéseket. Hogy tudsz mindig vidám lenni? Honnan ez a sok energia? Az edzések során figyelek arra, hogy ne csak a testet, hanem a lelket is eddzük. Egy edzésnek kikapcsolódásnak kell lennie. Maximálisan feltölt az, hogy tudom, hogy hétfõn más csapat jön, mint kedden, így igen változatos. Sokat beszélgetünk, viccelõdünk, és ez sok energiával tölt fel az edzés mellett. Kiknek ajánlod az edzéseid? Nálunk a magasság a fõ limit, minimum 150 cm-nek kell lennie az illetõnek ahhoz, hogy tekerhessen, mert annál lejjebb sajnos
Hogy bírja a családod a tempós életmódod? Sok szülõ van, aki ellenzi a túlzott mozgást, de anyukám mindig is támogatott. Az elsõ sorokban õ is mosolyogva teker az edzéseken, és ez nagyon sok energiát ad. A barátom kicsit nehezebben bírja, fõleg amikor csapattekeréseket szervezek, mert ez általában több feszültséggel jár. Másrészrõl véleménye szerint amióta több edzést tartok, jobb a kiállásom és magabiztosabb is vagyok. Mennyire vagy megelégedve a mostani életeddel? Nagyon jól érzem magam a bõrömben. Nagyon sok tervem van, most szereztem alapdiplomát, szeptembertõl elkezdem a kommunikáció MA-t, és Budapestre is járni fogok egy képzésre. Ezen kívül szeretnék TDK-zni is és a doktori képzést is el szeretném végezni. Több lehetõséggel már látok egy utat, amerre haladnom kell, és ez szintén eláraszt energiával. A tekerést biztosan folytatni fogom, így az életem fõ játéka továbbra is az lesz, hogy hogyan tudom összeilleszteni a sportot a tanulással. Kérlek fejezd be a mondatot: „Ha nagy leszek, ……………” ….nagyon sportos médiakutató leszek! BARTAKOVICS Bettina
UNIVPÉCS 33
Utolsó pillantás: a Magasház búcsúzik Pécstõl Emblematikus épülete volt Pécsnek a Magasház, mely a hetvenes években az ország legmagasabb, majd Közép-Európa legmagasabb lakatlan épületeként vált híressé. Sok tulajdonosváltás és probléma után 2016 tavaszán bontani kezdték: interjúnk idején a 10. emeletnél tartottak. Az épületrõl mûszaki szempontból kérdeztük dr. Orbán Józsefet, a Mûszaki és Informatikai Kar professor emeritusát, aki évtizedek óta kíséri aktív figyelemmel az épület sorsát. Mitõl olyan különleges a pécsi Magasház? A hetvenes évek elején viszonylag jó volt a gazdasági helyzet Magyarországon, és verseny is volt a városok között, hogy kinek az épülete a legnagyobb az országban: Gyöngyös hozakodott elõ a 18–20 emeletesével, Budapestrõl is volt a címre jelentkezõ. A rivalizálás jegyében ezt a házat úgy kezdték el építeni 1974-ben, hogy az ország legmagasabb lakóépületének szánták. Az is cél volt, hogy földrengésbiztos legyen. Ezt azzal indokolták, hogy 1963-ban Szkopjében, ami akkor Jugoszlávia része volt, 6.1-es erõsségû rengés pusztított, s az új pécsi toronyházat biztonságossá akarták tenni. Mindkét elvárás mondvacsinált: az egyik politikai elvárás volt, a másik egy relatíve messzi rengésen alapult. A szerb anyagkutató intézet vezetõjének, Zsezselj professzornak volt egy olyan találmánya, amely a magas épületeken nem merev, hanem rugalmasabb, acélhuzalokkal összefeszített szerkezeteket alkalmazott: ez egyszerre biztosította a kívánt magasság lehetõségét és a földrengésekkel szembeni ellenállást. Ennél az épületnél még 6 db acélhuzalból álló huzalköteget feszítettek, és nem kábeleket. Ez az ún. IMS technológia. Hozzá kell tennem még egy emberi tényezõt: a hetvenes években Jugoszlávia nyugati ország volt. S egy ilyen technológiát átvenni nagyon sok utazással járt, ami valutás útnak számított; lehetett rumpuncsot, orkánkabátot és farmernadrágot hozni onnan. Ezzel a technológiával épült meg 1974–76 között ez a 82 méteres toronyház, 18 000 m2-en, 250 lakással. Az IMS technológiával egyébként további 130 épületet építettek hazánkban. Ezek szerint a Magasház a korszellem megtestesülése? A hetvenes években a szemlélet az volt, hogy a régi épületek felújításába nem érdemes energiát fektetni, a szocializmusban a jövõ a toronyépületeket, a paneleket és az elõregyártott vasbetonszerkezeteket jelentette. Jómagam a moszkvai egyetemen ugyanezt tanultam, eszerint dolgoztunk, ez volt a mi életünk. Ezt a nézõpontot általában is osztották az emberek: örültek, amikor a földszintes, szûk, komforttalan lakásokból panelbe mentek lakni. Késõbb persze már szembesültek problémákkal: a zajjal, a kis szobaméretekkel, a pici fürdõszobákkal, stb. De abban az idõben, ha épületrõl volt szó, akkor egyértelmû volt, hogy panel és vasbetonszerkezet kell, hogy legyen. Annyi kõmûves nem is lett volna Pécsen, akik ezt UNIVPÉCS 35
a toronyépületet felfalazták volna, a panelüzem viszont gyorsan le tudta gyártani az elemeket. Mit fed ez az IMS-technológia? Zsezselj professzor szabadalmának az volt a lényege, hogy az épület pillérei közé a vasbeton födémeket nem fixen rögzítik, hegesztik, csavarozzák vagy alátámasztják, hanem feszítõhuzalokkal szorítják össze, utólag. A pillérek és a födémek kapcsolatát és együttdolgozását a födém síkjában, a pilléreken átfûzött feszítõhuzalokkal történõ kétirányú összefeszítés által létrehozott súrlódó erõ adja. A pillérek és a födémek közötti szerelési hézagot még a huzalok befûzése és megfeszítése elõtt egy gyorsan szilárduló habarcsanyaggal, ún. PU pasztával töltik ki. Hogyan kezdõdtek a Magasházzal a problémák? Úgy tudom, elõször csak beázásról panaszkodtak a felsõbb emeletek lakói. Az építõk tudták, hogy ezek a huzalok, amelyek összetartják az épületet, kulcsfontosságúak. Ezért 5 év múlva a kritikus helyeken feltárták a pillér–födém csomópontokat, hogy megnézzék, hogy korrodálódnak-e a feszítõhuzalok. Már 1983-ban találtak korróziós nyomokat a huzalokon, de ennek nem tulajdonítottak különösebb jelentõséget, és nem is verték nagydobra. A következõ vizsgálat 1989-ben következett, de ekkorra már nagyon korrodált állapotban voltak a huzalok, sõt, szakadt szálak is voltak köztük. Ekkor derült ki, hogy a huzalok, amelyek egybetartják az épületet, már nem megbízhatóak, s mivel a födémszerkezet belsejében futnak, utólag ezeket korrózióvédelemmel ellátni már nem lehet. Amikor tudatosodott, hogy ez mekkora veszélyforrás, a Pécsi Ingatlankezelõ Vállalat akkori felelõs mûszaki vezetõje – gondolom, álmatlan éjszakák után – rájött, hogy nem tudja vállalni a felelõsséget az épület állapotáért. A lakók biztonsága érdekében ekkor kellett kiüríteni az épületet.
Ön egyébként mióta követi nyomon a Magasház problémáit? A Magasház korróziójáról tartott elõadást a Földmérõ és Talajvizsgáló Intézet munkatársa 1989-ben, itt, a Pollack 400 fõs termében. Akkoriban ebben a témában õk számítottak a legnagyobb szaktekintélynek Magyarországon. Anyagtanos vagyok, gondoltam, meghallgatom. Meg kell mondanom, annyira speciális szakmérnököknek szóló elõadást tartott az elõadó, hogy alig értettem a szakzsargonját. El is szégyelltem magam, s ezért utánanéztem a témának, hogy megértsem az épület problémáit. Majdnem két éven keresztül ezzel foglalkoztam, s '92-ben már egy 17 oldalas szakcikkem jelent meg a témában a Pécsi Mûszaki Szemlében, majd több korrózióval foglalkozó szaklapban is. Sokat cikkezett a korrózió okairól a korabeli sajtó. Ön miben látja a legnagyobb hibákat? Számos hibaforrást tudnék felsorolni, amelyek együttesen hozzájárultak az épület balsorsához. Az egyik például az, hogy a lyuk, amibe a huzalokat befûzték, nem sokkal volt nagyobb, mint a huzal átmérõje. Ahhoz pici volt, hogy valamilyen védõ anyaggal ki lehessen injektálni, ahhoz viszont elég nagy, hogy bejusson oda a levegõ és a víz, vagyis az acélhuzalok rozsdásodni tudtak. A födémek és a pillérek között szerelési hézagok voltak, amiket ki kellett tölteni. A hézagokat kitöltõ pasztának – ez az ún. PU paszta – viszont meg kellett szilárdulnia, ami akár 4–8 órát is igénybe vett. De az épületen éjjel-nappal, télen-nyáron dolgoztak, és hogy ne kelljen kivárni ezt a sok idõt, kötésgyorsítót tettek bele. Abban az idõben ez a kalcidur volt, ami kalciumkloridot tartalmaz. A vasbetonnak két ellensége van: a szulfátok, amik szétporlasztják a cementet, és a kloridok, amik a vasat és az acélt támadják meg. Felmerül a kérdés: szabad-e klorid tartalmú habarcsot rakni oda, ahol tõle 25 milliméterre futnak az épületet tartó acélhuzalok? A kivitelezõk azzal számoltak, hogy elegendõ, ha a huzalokat 25 mm beton fedõréteg választja el a kloridoktól. Két hiba volt ebben az
érvelésben: egyrészt ezek a huzalok sokszor eleve hozzáértek a kloridiont tartalmazó PU pasztához, vagyis nem védte õket beton. Másrészt a kloridionok évente 2–3 milliméteres diffúziós sebességgel haladva a feszítõhuzalhoz érnek, ahol lyukkorróziót okozva lyukat mélyítenek a huzalba. Képzeljünk el egy, az épületet öszszetartó, feszített acélhuzalt, amibe lyukakat fúrnak! Mintha egy kifeszített vászonba pengével belevágnánk! Ráadásul az építés során a födémszerkezet több alkalommal átázott, és így a kloridion eleve kimosódott a PU pasztából. Hozzá kell tennem, hogy a bontás során látszott, hogy volt olyan kábelcsatorna, amiben a feszítõhuzalok nem voltak megfelelõ tömörséggel kibetonozva. Húzták-halasztották a megerõsítést, végül 2003-ban került rá sor. A Magasház nem hagyományos épület, nem lehet csak úgy aládúcolni, vagy néhány helyen megerõsíteni – egységben, az egész épületet kellett összefogni. Amikor megerõsítették, úgy vették, mintha az állékonyságot biztosító eredeti szerkezetek nem is lennének, azokat abszolút kiváltották. Ideiglenes gallérokat szorítottak a pillérekre, lyukakat fúrtak a pillérekbe, új huzalokat vezettek át rajtuk, amiket feszítõpuskával megfeszítettek, és ékeltek. A födémek eredetileg alul bordás vasbetonlemezbõl készültek. Ezeket a bordákat a megerõsítésnél átfúrták, a lyukakba behúzták a polietilén borítású, grafitzsírba ágyazott új huzalokat, és megfeszítették hossz- és keresztirányban. A pillér–födém kapcsolat megerõsítésére további acélcsapokat építettek be a csomópontokba. Mivel sok plusz acélt vittek ezzel a szerkezetbe, amire az épület eredetileg nem lett méretezve, ezért a pilléreket köpenyezéssel megerõsítették, és merevítõ falakat építettek hozzá. Így lett az eredetileg különlegesen karcsú szerkezetû épület alja bunkerszerû, de stabil.
pontból volt ezeknek az elképzeléseknek realitása? Akkor valóban lakható lett volna az épület? A megerõsítés után ez az épület ismét lakhatóvá vált volna: statikailag abszolút rendben volt. Elsõsorban anyagi okai voltak annak, hogy nem lakták be: az épületgépészeti szerelvényeket és villamossági vezetékeket le kellett volna cserélni, a lifteket korszerûbbre cserélni, de a tûzoltóságnak is voltak kifogásai. A tulajdonosi viszony viszont kaotikus volt: az épület nem volt megfelelõen lezárva, az õrzésérõl nem is beszélve. Az ablakok, erkélyek nyitva voltak, betelepedtek a galambok, az ürülékük borította az üresen hagyott lakások padozatát, az épület beázott, folyamatosan romlott az állaga, pár év alatt nagyon lerongyolódott. Két éve döntöttek a bontás mellett. Idén márciusban jött is egy 98 méteres toronydaru, és elkezdõdött az épület bontása. Az épület bontási szintjét biztonsági védõpalánkkal vették körbe, amelyet a bontás ütemének megfelelõen szintenként csúsztatnak lefelé. A homlokzati falpanelek illesztési csomópontjait bontó gépekkel feltárják, az összekötõ és rögzítõ acélelemeket lángvágóval elvágják, kiszabadítva ezzel a paneleket a vázszerkezetbõl. Az elemek falból való kiemelése és a talajszintre történõ leengedése toronydaruval történik. A födémelemek kibontásakor elõször a kábelcsatornákat a bontógéppel szétroncsolják, majd a feszítõhuzalokat és a kábeleket lángvágóval elvágják, ezt követõen az elemeket toronydaruval kiemelik és leszállítják az épületrõl. A földre leengedett vasbeton elemeket egy harapó fejjel ellátott törõgép (krokodil) apró darabokra szétroncsolja, elkülönítve belõle az újrahasznosítható betonacél huzalokat. Az épület bontása szakszerûen és fegyelmezetten történik, a tervszerinti ütemnek megfelelõen.
A 2000-es évek elején nagyszabású tervek születtek arra, hogy miként kellene újra hasznossá tenni a Magasházat. Technikai és statikai szem-
Fölmerül a kérdés, hogy miért nem vitte el ezért senki a balhét? Több milliárdos kár keletkezett….
A Magasház gyakorlatilag egy kísérleti jelleggel épült épület volt, melyen ezt a technológiát alkalmazták, vagyis számolni lehetett azzal, hogy lehetnek problémák, ezért a tervezõket, kivitelezõket nem is nagyon lehetett elmarasztalni. Sõt, ha jól tudom, a Magasháznak a mai napig nincs végleges építési engedélye. Úgy gondolom, nem volt szerencsés pont egy ilyen magas épülettel kísérletet végezni. Õszintén szólva, még féléve is sajnáltam, hogy lebontják az épületet, szívesen ellene szóltam volna, de a bontás közben feltáruló korróziós károsodások és építési hibák ismeretében most látom, hogy rosszabb állapotban volt, mint gondoltuk. Számomra csalódás, hogy a kábelcsatornák nem voltak megfelelõ minõségben kibetonozva, az viszont megnyugtató, hogy az utólagos megerõsítéskor elhelyezett feszítõ kábelek tartották az épületet. Ha a megerõsítés után nem hagyják lepusztulni, hanem felújítják, akkor ugyanezért a pénzért, amibõl most lebontják, használható, 250 lakásos épületünk lehetne. Orbán József a Kutatók Éjszakáján fényképekkel, videókkal illusztrált elõadást is tart majd a Magasházról szeptember 30-án, a PTE Mûszaki és Informatikai Kar Boszorkány utcai épületében.
Megvolt már az ehavi?
Az újrahasználható ûrrakéta és az évente megújuló mobilok korában beszéljünk valami olyasmirõl, ami többmilliárd embert érint, havi szinten. Vajon mit tettek a feltalálók a menstruáló nõk életének a megkönnyítéséért?
Történelem „Nem kell sok az íráshoz. Csak ülj oda egy írógép elé és kezdj el vérezni.” Ernest Hemingway
Az évezredek során a nõk sokféle kreatív, és kevésbé ötletes módot eszeltek ki arra, hogy átvészeljék a menstruáció idejét. Volt olyan dél-amerikai indián törzs, melynek nõtagjai egyszerûen nem használtak semmit, így a „nõ” szó lefordítva annyit tesz: „ember, akinek piros csík van a combján”. Sokan mások viszont használtak különbözõ leveleket, majd gyolcsokat, amelyeket akár a mai betétek elõdjeinek is tekinthetünk. A régészeti kutatások szerint már az ókori Egyiptomban is használtak tampont, amelyet összetekert papiruszból vagy gyapotcafatokból készítettek, de voltak, akik szivacsdarabokat használtak. A menstruációval kapcsolatos találmányoknak egyébként múzeuma is van, mely a weben is elérhetõ: ez a mum.org. A gyakran vallási tabukkal övezett „havibaj” kezelése magánügy volt, az ebben az idõben használt eszközöket mindenki maga állította elõ vagy szerezte be. Az iparban az 1800-as évek végén, 1900-as évek elején jelentek meg a vérzéshez kötõdõ eszközök. Túl sokféle megoldásra ne számítsunk: alapvetõen a betét, a mosható bugyi, az intimkehely és a tampon különbözõ fajtái variálódnak. Azt gondolom, hogy ezek közül a tampon az optimális (persze annak, aki nem allergiás rá). Az ezzel kapcsolatban sokat emlegetett toxikus sokk szindróma bármilyen hüvelybe helyezett eszköznél szóba jöhet, nemcsak a tamponok esetében. A tampon a vért magába szívja, és 37 fokon tartja – ez jó táptalaj a baktériumok számára, tudnak szaporodni. Az, hogy kialakul-e a szindróma vagy sem, a baktérium típusától függ, nem pedig a tampontól, hiszen azok korszerûek és jó minõségûek – mondja Bódis József nõgyógyász, a PTE rektora.
Tények, foltok, adatok „Mármost: a friss vér hideg vízzel könnyûszerrel mosható. … E tényt az asszonyok, kik havi ciklusuk révén természetes ismeretségben vannak a vérfoltokkal, bakfis koruktól ismerik. Mi férfiak ezzel szemben valaminõ felszínes logikára hagyatkozva úgy érezzük, hogy a foltot a meleg víz távolítja el eredményesebben.” Lengyel Péter: Macskakõ
3–5 nap a menstruáció átlagos ideje, a mennyiségben is jelentõs különbségek lehetnek – jegyzi meg Bódis József. Éppen emiatt nehéz is kikalkulálni, hogy ki mennyit költ éves szinten a menstruációjára. Míg egy menstruációs kehely egy több évre szóló egyszeri beruházás (pl. a Biointimo Aqua kehely ára 5499 Ft), a mosható fehérnemûk pár évre szólnak (az ebay-en 500 és 9000 forint között mozog az áruk), addig a tampon és a betét havonta jelent kiadást. A Society for Menstrual Cycle Research adatai alapján a legtöbben nem is egyféle, hanem az életmódjukhoz és az adott nap tevékenységeihez leginkább passzoló megoldást választják – vagyis pl. egy ciklus alatt hol betétet, hol tampont használnak. A menstruáció hatalmas üzlet: a betétekkel, tamponokkal is fog-
lalkozó Procter&Gamble például a világ nyolcadik legnagyobb vállalata, tavalyi nettó bevétele meghaladta a 7 milliárd amerikai dollárt. Arunachalam Muruganantham, az indiai „betétkirály” éppen azért tette szabadon felhasználhatóvá betétgyártó gépeinek építését, hogy ezt a személyi higiéniához kötõdõ magánügyet kivegye a multinacionális cégek fennhatósága alól.
Mit hoz a jövõ? „Nem ígérhetek mást, csak vért, verítéket és könnyeket.” Winston Churchill
Az ûrkutatásnak köszönhetõ újítások nagy része a földi társadalomra is hatással volt – gondoljunk csak a mikrohullámú sütõkre vagy az alufóliára. A menstruációt tekintve ez kissé bajos, hiszen az eddigi 537 ûrhajós között csak 60 nõ volt. Az elsõ, Valentyina Vlagyimirovna Tyereskova 1963-ban járt az ûrben, de arról nem szól a fáma, hogy a csaknem 3 napos ûrutazás alatt menstruálte. (Vélhetõen nem.) A leghosszabb ideig eddig Samantha Cristoforetti olasz ûrhajós volt az ûrben a nõk közül: két éve 199 napot töltött ott. Viszont az elsõ ûrhajósnõ, aki errõl a témáról is beszélt, az Sally Ride volt, aki 1983-as utazása során egyszerûen tampont használt. (A döntés alapvetõen azért esett a tamponra, mert a betét súlya nagyobb, illetve a Nemzetközi Ûrállomás újrahasznosított vízkészletéhez a vizeletet is felhasználják). A Nature weboldalán idén áprilisban Varsa Jain és Virginia E. Wotring más oldalról közelítik meg a témát: szerintük az lenne ideális, ha az ûrutazók nem menstruálnának. A fogamzásgátlást lehet úgy irányítani, hogy ne havonta legyen a vérzés. Van olyan brazil kolléga, aki szerint akár évente vagy kétévente egyszer is elég lenne. Egyébként Magyarországon is hamarosan elérhetõ lesz olyan módszer, melynek révén háromhavonta egyszer lehet menzez: annyiról van szó, hogy a tabletta nem 21 napig, hanem annál tovább tartalmazza a fogamzásgátló anyagot. Ez egy technika – mondja Bódis József, majd leszögezi: Nem káros. Biológiai szempontból nézve nem is az lenne a fontos, hogy a hölgyek menstruáljanak, hanem az, hogy ne. Amikortól teherbe tud esni egy nõ, onnantól teherbe esik, szül, szoptat, és így tovább – s ameddig fogamzóképes, addig menstruál. A vérzés inkább egyfajta jelzés ezzel kapcsolatban – Bódis József azt is hozzáteszi: ez a módszer sem mai találmány. A kérdés csak az, hány nõ mer, akar vagy vágyik arra, hogy a „havibaj” szó régies kifejezésként kerüljön a jövõ értelmezõ szótáraiba. A menstruációnak egy járulékos „haszna” viszont biztosan van: A hölgyek vérképe általában 15–20 %-kal hígabb, úgymond gyengébb a férfiakénál. Ez például abban is megmutatkozik, hogy a férfiaknál sokkal valószínûbb a szív- és érrendszeri megbetegedés, mint a hölgyeknél. A változás kora után, amikor befejezõdik a menstruáció, rövid idõn belül feljavul a nõk vérképe is, sûrûbb lesz a vér, de a szív- és érrendszeri betegségek esélye is megnövekszik. Pár évtizede egy finn kutatás rá is mutatott arra, hogy azok között a férfiak között, akik gyakran adtak vért, jelentõsen kisebb volt a szív- és érrendszeri megbetegedések aránya. A hölgyeket a természet megajándékozta a természetes „érvágással” – mondja Bódis József. UNIVPÉCS 41
SZOBORPARK
A PTE MK szobrászmûvész szakán az elmúlt 20 évben létrejött munkáiból válogatták ki azt a hat kültéri szobrot, amely június 1-tõl szoborparkot képez a Zsolnay Negyed déli részén. Így a Damjanich utcában és a Mecsekextrém parkban, valamit a Mecseki Erdészeti Vállalat egy hegyi épülete mellett immár a Kulturális Negyedben is van szoborparkunk – mondta Lengyel Péter szobrászmûvész, akivel a szobrokról beszélgettünk. A legrégebbi szobrot 1996 táján Váraljai László készítette, harmadéves korában a villányi kõmûhelyben. Emlékszem, hogy Bencsik Istvánnak nagyon tetszett ez a munka. Jellemzõ volt a mûvész munkáira a feszes vágott, sík felületek és a tört felületek együttesével való komponálás. A kõ két végletét mutatja fel, még láthatók a kõbányai repesztéséhez használt furatok is, ezek a repesztett felületek képviselik a természetességet, de emellett a másik világ, a high techet megidézõ feszes, sík felületek. Doktoranduszként készítettem süttõi mészkõbõl ezt a szobrot, a mestermunkám elõzménye. Több évig lebegõ köveket készítettem, például kifújt tojáshéjakra helyeztem köveket, vagy csontokat aplikáltam kövek közé, ahol a csont sokszorosan le volt terhelve, jobban, mint az élõ testben. Olyan szobrot is készítettem, ahol a kõ súlya tartotta össze a szerkezetet. Ezután egy tömbbõl próbáltam meg kifaragni a tartó és a tartott elemet is. Azt kutattam, milyen formát lehet így elõállítani. Ez a szobor három egyszerû geometrikus, villaszerû elembõl áll, az anyagszerûség határait súrolva. A harmadik alkotás az egyetlen betonszobor. Csurgai Ferenc egy idõben betonkurzust vitt a tanszéken. Mráv Balázs 2005-ben készítette ezt a nagyobb méretû betonplasztikát. Belül betonvas szerkezete van, a síklapban és a lehajló felületen egyaránt. Parlag István diplomamunkája is az anyagszerûség határait feszegeti: áttört, íves hajlatok, egyszerre látszik lágynak, de mégis kõ. A csiszolt felületek mellett a legdurvább, spitzvésõvel készített felületek is együtt jelennek meg, így érzékenyen mutatja be az anyag lehetõségeit és szépségeit. Tardoson bányásszák az ötödik szobor alapanyagát, ezt a vörös mészkövet, ami attraktív anyag, ebbõl készült az esztergomi Bakócz-kápolna is. A mészkõ üledékes kõ, a két réteg közé került agyagos résznél könnyen elválik ez a kõfajta, ezért nagyon érdekes a felülete. Tóth Csabának ez volt a diplomamunkája 2014-ben. A két kõbe tenyérrészletet faragott bele, az adományt kérõ tenyeret imitálta. Itt is nagyon érdekes, hogy nyers kõfelület és a nagyon szépen faragott felület milyen szépen él egymás mellett. Ez egy rideg kõ, kagylósan pattan faragás közben, mégis érdekesen lehet faragni. Távolról csak két kis vörös kõnek látszik a térben; ez egy intim szobor, másként használja a teret, mint az összes több. Éles Lóránt még hallgatónk, õ is vágott és nyers felületeket használ, belefaragta a külfejtés motívumát. A bánya mélyére ólomból kalapálta bele bányatavat. Ha esik az esõ, akkor óhatatlanul megáll benne a víz. A közelben áll egy madáretetõ, így érdekes viszony keletkezett a valós és az imitált közeg között.
a táblaképen
Túl
VI.SZÍNERÕ – LÉPTÉKVÁLTÁS
Keserü Ilona 2007-ben indította el a Színerõ – Léptékváltás programot: az akkor még nagyjából üresen álló Zsolnay-gyár egy használaton kívüli ipari csarnokában festettek a Pécsi Tudományegyetem Mûvészeti Kar Doktori Iskolájának hallgatói tanáraik irányításával táblaképnél nagyobb festményeket, színes térbeli mûveket. Augusztus 12-én nyílt a VI. Színerõ – Léptékváltás címû kiállítás a Zsolnay Kulturális Negyed m21 Galériában. A kurzus-alkotótelep június 20-a és július 3-a között zajlott.
Keserü Ilona több interjújában elmondta, hogy a Színerõ–Léptékváltás projektet a festészet monumentális erejének kifejezésére találta ki, amelyet megmutatni ma kevés lehetõség nyílik, mert kicsik a mûtermek és a fiatal festõknek drága a festék és a vászon. A projekt utat kínál a szemléletbeli léptékváltásra, akár a mûvészeknek, akár a résztvevõ egyetemi hallgatóknak. A Kossuth-díjas mûvész több alkalommal beszélt a színek erejérõl és egymás melletti megnyilvánulásáról is, a különbözõ kutatások és színelméleti iskolák eredményeinek nagy felületen történõ kipróbálásáról.
Emlékszem még az V. Színerõ–Léptékváltás kiállításra, ahogy 2010-ben, a Zsolnay-gyár 2000 négyzetméteres Belga csarnokában különleges, ideiglenes helyszínként fogadta be a sokféle alkotó sokféle technikával készült képét. Az akkori és a mostani kiállításról is elmondható, hogy a sokféleség miatt nehéz egységesen meghatározni a tárlatot, de a befogadót érõ erõs impulzusok megkülönböztetik a „szokásos” tárlatoktól. A 2016-os Színerõ–Léptékváltást befogadó m21 galéria steril, kiállításra szakosodott közege kevésbé kuriózum, mint amilyen a Belga csarnok volt, amely lepusztultságában is lenyûgözõ ipari tér, de ettõl még mûködnek a képek. Dicséret illeti a kurátorokat: Ádám Zoltán és Losonczy István festõmûvészek (utóbbi nyitotta meg tárlatot) remekül felépített kiállítást hoztak össze a rendelkezésükre álló anyagból. A Színerõ–Léptékváltás közönséget fogadótermében leginkább Könyv Katalin Éva Greco és én címû képe fogott meg, amely egy teljes táblaképes portré, melybõl kitakarja az arc egy részét (az orrvonalától a nyakig) El Greco Bûnbánó Magdolna címû képe (az eredeti a budapesti Szépmûvészetiben látható). A lesütött szemû nõ portréja a szégyen ábrázolása, melyet a klasszikus festményt megidézve gondolt tovább a festõnõ. Könyv Katalin Éva egy másik festménye is kiemelkedett számomra a tárlatból, a finom iróniájú Sorskép címû, akrillal és olajfestékkel készült kép. A tenyérben tartott eozinmalac felülete visszatükrözi a nézõit. Nemes Zsuzsa két képe is meghatározó vizuális élményt jelenthet a kiállításon. Az Elindult szerencsét próbálni naiv gyerekrajzokat idézõ szürrealizmusa és színhasználata mellett, a jóval komorabb látomásszerû hangulatot sugalló Száz év is kiemelkedõ nívójú munka. Bullás József op artot idézõ képei mellé került Losonczy István Alapozások I–II.-je, Bullás maximalizmusa mellett derûs hatást keltett Losonczy minimalizmusa. A kiállítás erõs képei közé kell sorolnom Kanics Dorottya Kádastyúk és Aranyesõ címû munkáit, az erõteljes színek, a játékos szürrealitása erõs atmoszférát teremt. Egészen más energiák feszítették Hegyi Csaba két képét; a Házi áldás vegyes technikája erõs vizualitása mellett
a Száz betû címû képe egyszerre konceptuális mû és feszes logikájú alkotás. Baráth Nóra Motívum 2. címû képe nehezen verbalizálható, belsõ képet, utóképet ábrázoló munkája a sok, erõs hatású kép között éppen visszafogottságával hatott a befogadóra. Hasonló, csak vizuális hatással, szavakra le sem fordítható tartalommal bíró képekkel Gyécsek József vett részt a tárlaton. Horváth Anna Álom I–II. címû munkái is ironikus hatással bírnak, az idealizált esküvõi fotókat idézõ vizualitás túlhangsúlyozása olajfestményként finom fricska. A VI. Színerõ–Léptékváltás remek kiállítás, tele energiával, játékossággal, ötlettel. Szeptember közepéig még megtekinthetõ.
Viszlát, szevasz !
Azám, lazán, vagyis sok meló árán, de bontják a Magasházat. Eljött ez a pillanat is, évek óta hallgatjuk, hogy nemsokára bizony porig rombolják, a földdel teszik egyenlõvé. Az utolsó híreszteléseknél én már el sem hittem, hogy bekövetkezhet, mert megszámlálhatatlan éve kering ez az urban legend a levegõben. Most pedig, mikor elérkezett az idõ, csak kapkodjuk a fejünket, hogy emeletrõl-emeletre tûnik el a szemünk elõl. A pécsi városkép fontos tartozéka volt, kinek így, kinek úgy, így illik is róla megemlékezni. Két pécsi tervezõ elõ is kapta az ötletládikáját, és addig matatott, míg a legszuperebbeket elõ is kapta. Lessétek, vegyétek, vigyétek!
Koller Eszter, Dobozka Manufaktúra Nagyon sajnálom a Magasházat, de azt gondolom, számára is méltatlan volt már ez az állapot – ha tényleg menthetetlen, inkább bontsák le, minthogy tovább pusztuljon. Azt tapasztaltam, hogy sokaknak szívéhez nõtt az épület, ezért készült a képeslap. Emlékbe. Képnek a falra, ajándékba, vagy csak esti színezésre. Közel lakom hozzá, hallom a bontási munkálatok zaját. Szomorúan gondolok arra, hogy eltûnik az én „világítótornyom” – bárhonnan hazataláltam, mert mindenhonnan látszott. Most már elbújik a környezõ épületek között. Azt szoktam szem elõtt tartani a képeslapok tervezése során, hogy legyen lehetõség színezésre, ugyanakkor a grafika állja meg a helyét önmagában is. A geometria közel áll hozzám, és a Magasház markáns és szabályos alakjához öröm volt a képeslapot megtervezni.
Somogyi Éva, In memoriam Magasház Nem lepett meg, mikor elkezdték lebontani, mert már évek óta a pécsi közbeszéd tárgya volt. Egy jellegzetes épülettel lesz kevesebb Pécs, de ezt jelen esetben nem feltétlenül tartom sajnálatosnak, viszont az épület története, sorsa, és a begyûjtött Guiness-rekordja annál érdekesebb. Pont ezek miatt gondoltam, hogy jó lenne valamilyen formában megemlékezni a Magasházról. Így jöttek az ötletek afféle szuvenírajándékok és bizsuk formájában. Az elsõ legyártott széria után nagyon kedves visszajelzéseket kaptam, így tovább fejlesztgettem az ötleteket. Végzettségemet tekintve grafikus és formatervezõ vagyok. Alapvetõen papírral, illetve számítógéppel szeretek dolgozni, de van egy lézervágó gépem, amellyel nagyon szépen meg lehet munkálni a falemezeket. A termékeket viszont én festem meg kézzel. 46 UNIVPÉCS
A
legboldogabb szerkesztõség
A legboldogabbak voltunk május 27-én, az biztos! Vagyis hát, én lepkét fogtam volna a Duna mellett, a szerkesztõség pécsi tagjai pedig örömükben addig ugráltak volna, míg le nem szakad az emelet. Persze egyik sem történt meg, jelentem a pompás színes szárnyúak még mindig Buda felett repkednek, a Rektori Hivatal pedig sértetlenül áll. Második helyet értünk el a DUE 23. Országos Ifjúsági Sajtófesztiválján ÉV ONLINE DIÁKMÉDIUMA kategóriában. Megéri örülni! A DUE (a Diákújságírók Egyesülete) évrõl évre pályázatot ír ki hét különbözõ kategóriában. Idén az UnivPécs is képviseltette magát a megmérettetésen. Megújultunk, szépek lettünk, és ezért nem keveset dolgoztunk. Úgy gondoltuk, ezt mindenképp érdemes megmutatni, és úgy látszik, nem volt rossz ötlet.
Értékelés a weblapunkról:
„ Az online kategóriák legszebbje hozzá illõ tartalommal, érdekes és szellemes, jó témákkal.” Fontos megemlíteni, hogy több száz pályamû érkezett be, így a második helyet elnyerni nem kis teljesítmény – mindenféle önfényezés nélkül. Az oklevél mellett kaptunk érdekes könyveket és újságokat, amelyek biztosan segíteni fognak minket a további fejlõdésben. Tulajdonosai lehetünk pár belépõjegynek is, de hogy hova szólnak? Még nem rántjuk le a leplet, igazán izgalmasnak tûnnek, az biztos, hogy beszámolunk még róla! De számomra a legnagyobb ajándék: nagyon-nagyon nagy büszkeség volt átvenni a díjat, képviselni az UnivPécset! Sok munka volt eddig eljutni, de maximálisan megérte. Büszke vagyok rá, hogy ennek a remek csapatnak tagja lehetek! Kékesi „Mandarin” Alexandra
Csatlakoznál? Üzenj az UnivPécs facebookján!
Õszi Pécs Õsszel Pécs szép arcát mutatja: sokszor akár még októberig is nyári kánikulában sütkérezhetünk a Széchenyi téren, rengeteg kiülõs helyen lehet beszélgetni, enni, akad még néhány szabadtéri fesztivál koncertekkel, Séta térrel és lassan beindulnak a színházak… Napközben meg ott az egyetem.
Fesztivál A Pécsi Napok idén szeptember 19–25-e között zajlik, ilyenkor rendhagyó módon bemutatkozó múzeumok, szakrális terek és ipari mûemlékek környezetében változatos programkavalkád várja a közönséget. Szeptember 20-án fél 9-kor a Dóm téren Rendhagyó Prímástalálkozó A Rendhagyó Prímástalálkozó egy különleges formáció, amelyben a magyar zenei élet kimagasló, különbözõ zenei mûfajokat képviselõ egyéniségei muzsikálnak együtt, azonban közös zenei anyanyelvük a magyar népzene, ez alkotja a produkciójuk gerincét. A tízfõs zenekar tagja a hegedûvirtuóz Pál István Szalonna, az egyedülálló stílusban játszó Vizeli Balázs, Dresch Mihály, akirõl elsõsorban a dzsessz, Balogh Kálmán, akirõl a világzene hangzásvilága jut eszünkbe. Szólóikhoz a hagyományos népi hangszerek legjobb hazai mesterei adják a kíséretet: Doór Róbert nagybõgõs és Mester László brácsás, a „koncertmester” pedig a komoly- és népzenét egyaránt magas szinten mûvelõ Lakatos Róbert. A Prímástalálkozó két énekesnõje: Herczku Ágnes és Korpás Éva. Szeptember 21-én 7 órakor a Dóm téren Takács Eszter és zenekara Eszter pécsi gyökerû, táncos, hippis, pszichedelikus, bulis és prófétikus koncerteket ad. Õket Riphoff Raskolnyikov Band követi. Szeptember 22-én 7 órakor a Kicsillag zenél a Dóm téren A negyvenen túliak társasága, garázsrockerek, Lovasi bandája – Kispál és a borz utánI hiánypótlás. Szeptember 23-án fél 9-kor 30Y a Dóm téren A 16 éves zenekarról Pécsett buszt is elneveztek – Klinikák – Zsolnay Negyed – de évi 70 koncertjükkel szinte mindenki hallotta már õket. Szeptember 25-én fél 8-kor a Besh o Drom zenél a Dóm téren Az Ars Sacra Fesztivál kortárs egyházzenei koncertkínálatával egyedülálló Szeptember 25-én fél 8-kor a Kodály Központban Pannon Filharmonikusok: Miserere A Pécsi Egyházmegye 2016-os Ars Sacra Fesztiváljának záróeseményeként elhangzó koncert és õsbemutató. Az Unicum Laude Énekegyüttes elõadását követõen Vedres Csaba Miserere címû, bariton szólistára, gyermekkarra, vegyeskarra és vonószenekarra írt oratóriumának bemutatójára kerül sor. Vezényel: Uzsaly Bence A legizgalmasabb táncesemény az évben szeptember 27-én indul: a X. Pécsi Nemzetközi Tánctalálkozó.
Színház Pécsett három színházat érdemes felkeresni. A legnagyobb a népszínházként mûködõ Pécsi Nemzeti Színház, kortárs alternatívát jelent a Pécsi Harmadik Színház és a Zsolnay Negyedben mûködik az útkeresõ, kísérletezõ Janus Egyetemi Színház. A Pécsi Nemzetibe és a Harmadik Színházba õsszel még árulnak bérleteket, így olcsóbban juthatunk be az elõadásokra. A Pécsi Országos Színházi Találkozóról a Harmadik Színház hozott el díjat, Martin McDonagh Piszkavasára hónapokkal elõre el szokott fogyni a jegy. A Nemzetiben tényleg népszínházi a program, ki-ki kedvére választhat az operettõl (Fekete Péter) a klasszikusokig (a Horgas Ádám rendezte Csongor és Tünde érdekes elõadásnak ígérkezik), de a Kamaraszínházukban is lesznek izgalmas elõadások, Funk Iván Brecht Szecsuáni jólélek címû darabját viszi színre, de Anger Zsolt Addiktja is merész vállalkozásnak tûnik.