Univpecs magazin 2017 01

„Szép jövõképpel” interjú Bódis József rektorral

A Magyar Rektori Konferencia elnökeként hogyan látja 2017 elején a felsõoktatás helyzetét, irányait? Úgy látom, a felsõoktatás jelenleg gazdaságilag konszolidáltabb helyzetben van, ugyanakkor meggyõzõdésem, hogy ez az újonnan létrejött struktúra merevebb annál, mint ahogy terveztük/tervezték, csiszolni kellene rajta még, progresszív irányba. A gazdaságilag stabil felsõoktatást a tudományos oktatási, akadémiai vonal erõsödésének érdekében kéne felhasználni. Ennek számos öszszetevõje van: az egyik a versenyképes bérek ügye. A mai magyar felsõoktatásban még akkor sem versenyképesek a bérek, ha tavaly 15%-os béremelés volt, most egy 5%-os zajlik, és újabb 5%-os emelést terveznek. Abban bízunk, hogy ennél markánsabb bérrendezést tudunk elérni a kormányzatnál. Erre kaptunk ígéretet is, és van konkrét javaslata a Magyar Rektori Konferenciának.

A felsõoktatási rendszerbõl hiányzik a tudományos normatívának nevezett korábbi forrás, amivel az egyes intézmények kutatói olyan mûhelyeket tudnak fenntartani és mûködtetni, melyek igazi alapjai a felfedezõ kutatásoknak. A tudományos normatíva helyett az elmúlt években létrejött pályázati rendszer, jóllehet komoly forrásbõvülést jelent, ám önmagában nem tudja kezelni a kutatási normatíva hiányát.

A mai világ az egyetemeket rákényszeríti arra, hogy a gazdasági szereplõkkel együttmûködve sokkal intenzívebb együttmûködésben végezzék kutató, fejlesztõ munkáikat. Ez élõvé tudja tenni még az alapkutatást is. Ami e tekintetben a Pécsi Tudományegyetemet illeti: úgy néz ki, létre tudunk hozni egy olyan szervezeti struktúrát, mely az ötletekbõl, felfedezésekbõl, tudományos eredményekbõl innovációt, abból pedig termékeket tud létrehozni – ennek komoly elõzményei vannak a KTK-n. Ezt egyetemi szinten is szeretnénk megvalósítani, és most van is rá lehetõségünk.

A nemzetköziesítés kiemelt program a PTE számára. Hogyan értékeli az eddig e téren elérteket?

Nagyon szép eredményeket értünk el, ezzel együtt szerintem még a folyamat elején vagyunk. A számok akár megtévesztõek is lehetnek, mert egyrészt ahhoz képest, amikor mi a magunk programját megfogalmaztuk, másrészt megkaptunk feladatként a kormánytól másfél évvel ezelõtt, már ezerrel több külföldi hallgatónk van az egyetemen. De az is biztos, hogy akár a hallgatói szolgálta-

tások rendszerét, akár az oktatásszervezést, a technikai és fizikai feltételrendszert nézzük, számos helyen találunk hiányosságokat.

Mégpedig leginkább ott, ahol a legtöbb a külföldi hallgató, vagyis az orvosképzésben. Más karok is nagyon szépen tudtak elõrelépni a nemzetköziesítésben, bár ott nagyobb infrastrukturális probléma nincs – reméljük, hogy lesz, ami azta bizonyítja majd, hogy jól mûködik a program. Külön szerencse, hogy a kormány a nemzetköziesítési programunkat elsõ lépésként a 24 milliárdos Modern Városok Program (MVP) forrással is tudja támogatni, de remélhetõleg más csatornákon keresztül is fogunk tudni további forrásokhoz jutni.

Az MVP kapcsán elindultak a közbeszerzések. Mikorra várhatók az utóbbi kapcsán eredmények? Úgy gondolom, hogy ma a megfelelõ célokhoz nem túl nehéz forrást találni, de azok szabályos felhasználása nyakatekert tornamutatvány Magyarországon. Ebben a folyamatban a közbeszerzés kulcstényezõ: ha a közbeszerzések sikeresek lesznek, akkor bízom benne, hogy már ebben az évben látható eredmények lesznek.

A 650-es évfordulóra visszatérve: hogyan álljunk neki a jubileumi évnek?

Derûsen, szép jövõképpel és minden olyan tartalmi elképzeléssel, ami az alapítók gondolatát visszatükrözi. Azt gondolom, aktuálisan soha nem könnyû az egyes emberek élete. 1367 környékén sem lehetett az, de megszületett egy koncepció, és végül létrejött Magyarország elsõ egyeteme. Ez óriási teljesítmény volt, elsõsorban Vilmos püspök részérõl, hiszen õ kezdeményezte és mûködtette az egyetemalapítást, de nagy bölcsesség volt Nagy Lajos király és V. Orbán pápa részérõl is, akik inkább az engedélyeztetés és a progresszivitás oldaláról támogatták a folyamatot. Abban bízom, hogy az a kápolna, amit majd Vilmos püspökrõl elnevezünk, illetve a püspököt és a királyt együtt ábrázoló szoborcsoport méltó tisztelgés lesz az alapítók elõtt. Az egyetem részérõl ma, azt gondolom, hogy az egyetemi struktúra modernizálásával, a kor kihívásainak megfelelni tudó képzésekkel, nagyon eredményes alap- és alkalmazott kutatásokkal, innovációval, kiemelkedõ tudományos eredményekkel, nemzetköziesítéssel tudunk méltón tisztelegni. Ez a meggyõzõdésem.

TARTALOM és a jövõ Az ötödik napon Interjú a mesterséges megtermékenyítésrõl és jövõérõl Szekeres Júliával 4. oldal „Nincs ennek megfelelõ helye a mai napig a történelemoktatásban…”

Lágerjárat és az események feldolgozása 60 év távlatából

30. oldal

Cigány lány három diplomával Honnét jöttünk, mivé váltunk?

22. oldal

A jövõben mindenki mozogni fog Tanácoló Egyetem

25. oldal

PTE sport iroda programjai a félévre

28. oldal

Dr. Who könyvekben utazik!

Míg Dr. Who idõben, a BTK-n lévõ szerkezete könyvekben utazik

36. oldal

Mi lesz az önbefûzõ cipõ után?

Szerkesztõségünk jövõképei. Kattanj rá!

39. oldal

Pro- kontra, avagy tervezzük vagy ne tervezzük a jövõt?

40. oldal Jubileumi melléklet Minden, amit a PTE következõ félévérõl tudnod kell. Ünnepre fel!

41–47. oldal

IMPRESSZUM Alapító: Pécsi Tudományegyetem Felelõs kiadó: dr. Bódis József Kiadó: Pécsi Tudományegyetem, 7622 Pécs, Vasvári Pál u. 4.

Fõszerkesztõ: Harka Éva Lapszerkesztõk: Balogh Robert és Kékesi „Mandarin” Alexandra Tördelõszerkesztõ: Wéber Tamás Olvasószerkesztõ: Schmidt Renáta Képszerkesztõ: Csortos Szabolcs, Fotó: Márk Mirkó

Terjesztés: Filákovity Dusán, mobil: + 36-20/558-0810 Újságíró munkatársak: Amon Daniela, Bartakovics Bettina, Goldmann-Görög Viktor, Horváth Attila, Kovács Krisztina, Krausz Gréta, Schmidt Renáta, Szalóki Bence, Szanyi-Nagy Judit, Tóth Áron, Vermes Nikolett, Zdenyák Kata Képregény: Brezony Csilla, infografika: Csabai Bence Hirdetési tanácsadó: Király Róbert e-mail: kiraly.robert@pte.hu

Szerkesztõség: 7622 Pécs, Vasvári Pál utca 4., I. emelet 123.

Telefon: 72/501-500/12122, e-mail: univpecs@pte.hu http://www.univpecs.com Nyomda: Keskeny Printhouse 1158, Budapest, Rákospalotai határút 6.

ISSN 1586-1767 A szerkesztõség kéziratokat nem õriz meg és nem küld vissza.

A szerkesztõség a hirdetések tartalmáért nem vállal felelõsséget.

Az ötödik napon A mesterséges megtermékenyítés sikerességét befolyásoló markert azonosított a Pécsi Tudományegyetem (PTE) és a Semmelweis Egye tem (SE) közös kutatócsoportja. A sikerrõl Szekeres Júlia immunoló gussal beszélgettünk, aki a Nature Scientific Reports címû folyóiratában a januárban megjelent tanulmányá ban arra is felhívta a figyelmet, hogy a fejlett országokban egyre késõbbi idõpontra tolódik a gyermekvállalás, és emiatt egyre nagyobb igény mu tatkozik a mesterséges megtermékenyítés alkalmazására.

4 UNIVPÉCS

Mekkora munka elõzte meg a sikert?

Körülbelül kétéves kutatás eredménye, de egy jó ötlet is kellett hozzá. Ismert, hogy minden sejt termel extracelluláris vesiculákat (lipid-membránnal körülvett hólyagocska), amelyek különféle molekulákat – citokineket, nukleinsavakat, hormonokat, enzimeket – tartalmazhatnak. Ezek a hólyagocskák kikerülnek a sejtbõl, és eljutnak a következõ sejtig, amely felveszi õket. Irányító mechanizmusok segítségével például a méhnyálkahártya sejttõl egy vesicula valamilyen információt visz az embriónak, vagy fordítva, esetleg az egyik limfocitától a másikig. Felmerült, hogy vajon a mesterséges megtermékenyítés során in vitro tenyészett embrió tenyésztõ folyadékában vannak-e ilyen vesiculák. Ez vad ötletnek tûnt, mert kérdéses volt, hogy egyetlen sejt képes-e annyi vesiculát termelni, ami már kimutatható.

A sejthez képest mekkora egy vesicula?

50–100 nanométertõl ezerig terjedhet a mérete. A sejt úgy 10 mikrométeres. A sejt méretéhez képest tehát nagyon aprók a vesiculák, a sejt mellett egy nagyon pici buborékhoz tudnám hasonlítani õket. A Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézetébõl Pállinger Évát vontuk be a kutatásba, aki egy nemzetközileg elismert, extracelluláris vesiculákat kutató csoport tagja. Megnézték, és kiderült, hogy léteznek ilyen vesiculák az embrió tenyésztõfolyadékában. Ezután bizonyítani kellett, hogy ezek valóban extracelluláris vesiculák. A bizonyíték az, hogy a vesiculák lipid membránja detergens hatására, feloldódik, és vesiculák eltûnnek.

Ezek a vesiculák az embrióból származnak, mert lényegesen több vesicula volt az embrió tenyésztõfolyadékában, mint az olyan tápfolyadékban, melyben embrió nem tenyészett. Késõbb az is kiderült, hogy ha az extracelluláris vesiculákban nukleinsav található, akkor az azt jelzi, hogy az embrió nem érzi jól magát. Ezt a jelenséget használtuk ki arra, hogy azonosítsuk a „jó”, beültetésre alkalmas embriót.

Gondolom, a lombikbébit ma már nem lombikban tenyésztik.

Valóban nem, a megtermékenyítés után mûanyag tenyésztõedényben 37 fokon tenyésztik a megfelelõ tápfolyadékban, amely a sejt fejlõdéséhez szükséges aminosavakat, sókat, tápanyagokat tartalmazza, és a megfelelõ pH-értéket biztosítja.

Ez a folyadék mekkora mennyiségû?

Egy embriót 40 mikroliter tápfolyadékban tenyésztünk. Ez egy kisebb cseppecske. A negyedik nap végére úgy néz ki az embrió, mint egy málna, az ötödik napon alakul blasztocisztává, ezt ültetik be, de elõtte friss tápfolyadékba helyezik át az embriót. Így abban a tápfolyadékban, amelyben az embrió több napon át tenyészett, meg tudjuk vizsgálni a nukleinsavat tartalmazó extracelluláris vesiculák számát.

Bocsánat, de hogyan?

Egy speciális festék – propidium-jodid – csak a nukleinsavat festi meg, elsõsorban a DNS-t, ami a festés után pirosan fluoreszkál. Az áramlási citométer a színek alapján külön tudja választani a más-más színû vesiculákat, és meg tudja õket számolni. A pécsi Szülészeti és Nõgyógyászati Klinika in vitro fertilizációs laborjából már beültetett embriók tenyésztõfolyadékait kaptuk meg, így vizsgálni tudtuk az összefüggést a laboratóriumi eredmények és a beültetés eredménye között.

Például, ha egy asszonyban három embrió beültetése egyes terhességet eredményezett, a három tenyésztett embriójának tenyésztõfolyadéka közül egyben alacsony volt a nukleinsavat tartalmazó extracelluláris vesiculák száma, a másik kettõben pedig magas. Egy másik esetben két embrió beültetésének ikerterhesség lett a következménye. Mindkét beültetett embrió tenyésztõfolyadékában alacsony volt a nukleinsavat tartalmazó extracelluláris vesiculák száma. Ritkán ültetnek be egy embriót, s ha ez az érték alacsony, akkor szinte

mindig létrejött a terhesség. Így jutottuk arra a következtetésre, hogy az a jó embrió, amelyiknél alacsony a nukleinsavat tartalmazó extracelluláris vesiculák száma.

Egy kutatást bizonyítani is kell, ez hogyan történt?

Csak az egyes beültetések bizonyító erejûek, és ez Magyarországon ritka eset. Mégis sikerült 20 ilyen mintát szereznünk.

A minták közül egy olyan volt, ahol az extracelluláris vesiculák száma nem korrelál a létrejövõ terhességgel. Ez alapján 95 %-os valószínûséggel megtudjuk mondani, melyik a beültetéshez jó embrió. De az ezzel a módszerrel azonosított jó embrió csupán a sikeres terhesség egyik feltétele.

Szükséges egy egészségügyi szempontból jó anyai oldal, vagyis olyan méhnyálkahártya, amely alkalmas arra, hogy befogadja ezt az embriót.

Budapesten az V. kerületben az elsõ gyereküket szülõ nõk átlagéletkora 40 év. Ez az életkor mennyiben hátrány?

Ez tragédia. Ez vezet oda, hogy sokak nem tudnak maguktól teherbe esni. Az anyai életkor elõrehaladtával egyre nõ a kromoszomálisan hibás embriók aránya. 44 éves korban az embriók 90%-a hibás. 35 éves korban az arány közel 40%. Szerencsére a hibás embriók többsége nem képes beágyazódni, részben ez az oka a nõi meddõség gyakoribbá válásának. Biológiai szempontból az optimális az lenne, ha 20–25 éves koruk között szülnének a nõk, mert akkor a legnagyobb az esély arra, hogy genetikailag a legkevésbé problémás embriót hozzák létre.

A társadalmi állapotok miatt – csúnya a kérdésem – eladható termék lesz az Önök kutatása?

Abszolút. Mindenütt a világon egyetlen embrió beültetésére törekednek, ehhez azonban azonosítani kell azt az embriót, amelynek a legnagyobb az esélye a beágyazódásra. Ideálisan úgy kell mûködnie az embrió beültetésének, hogy az ötödik napon, közvetlenül, mielõtt sor kerül a beültetésre, gyorsan, egyszerûen elvégezhetõ vizsgálattal ki lehessen választani azt az egyetlen embriót, amely a legnagyobb eséllyel fog beágyazódni. Az általunk kidolgozott módszer gyors és egyszerû.

Kovács L. Gábor professzor kutatócsoportja egy, a jó és rossz embriók anyagcseréjében mutatkozó különbségeket tükrözõ markert azonosított, és folyamatban van egy chip alapú gyorsteszt kidolgozása. Ha a két módszert együtt alkalmaznák, és mindkét marker azt mutatná, hogy ez a jó embrió, akkor sokkal biztonságosabbá tehetnénk a jó embrió kiválasztásának módszerét.

Mi a következõ lépés? Hogy lehet alkalmazni a módszerüket?

Az ötödik napon adott 3–4 embrió, mivel egy asszonytól többet tenyésztenek. A beültetés napján a használt tenyésztõfolyadékot meg kell vizsgálni a módszerünkkel, 15 perc az egész. A vizsgáló meg tudja mondani, hogy a négy közül melyiket, mondjuk az egyes számú petesejtet kell beültetni.

UNIVPÉCS 5

A többi petesejttel mi lesz?

A jó petesejtek közül egyet beültetünk, a többit pedig le lehet fagyasztani, mert örülni kell egy jó embriónak, és a következõ alkalomra az anya még idõsebb lesz. Más országokban egy embriót lehet beültetni, nálunk többet. Az USÁ-ban mûhibapert akasztanak az ikerterhességet létrehozó orvos nyakába, mert egy ikerterhességnek nagyobb az egészségügyi kockázata.

Hogyhogy nem csináltak még abból üzletet, hogy minél korábban levegyék a petesejteket?

Csináltak. Például az Apple felajánlotta a fiatal munkavállalóinak – ez a social freezing – hogy a cég kifizeti nekik a petesejt levételét, és tárolást. Amikor a hölgy úgy érzi, hogy itt az ideje szülni, akkor beültetik az embriót. De a jó petesejt még nem elegendõ 100%-os sikerhez, mert a méhnyálkahártya is öregszik, és a hormonális viszonyok is változnak.

Az Ön kutatói múltjában hová helyezi ezt az eredményt?

Fontosnak tartom, mert gyakorlati hasznosítási lehetõséggel kecsegtet. Persze a véletlen is szerepet játszott ebben a felfedezésben. A kutatás olyan, mint egy játék. Elindulunk valahová, és egyre újabb dolgok nyílnak meg elõttünk. Sikerül a jelenségek mögé látnunk. Ezután olyan pontokat keresünk, ahol bele tudunk nyúlni a mechanizmusokba. Nagyon izgalmas.

Mi a fõ kutatása?

A terhesség alatti hormonális változások hatása az immunrendszerre. Az anya szervezetében a félig idegen genetikai állományú magzat azért nem lökõdik ki, mert megváltozik a terhesség alatt az immunrendszer mûködése. Az immunrendszer a terhesség alatt kötéltáncot jár. Meg kell akadályoznia magzat kilökõdését, de közben a külsõ fertõzések ellen is védekeznie kell. A progeszteron nevû hormon kulcsfontosságú a terhesség fenntartásában és a terhesség alatti immunológiai változásokban is. Mi mutattuk ki elõször a világon, hogy terhes nõk limfocitáiban specifikus progeszteron kötõhelyek vannak. Az anyai szervezet számára állandó stimulációt jelent a terhesség. Az anyai immunrendszer felismeri az „idegen” magzatot, ettõl aktiválódnak a limfociták, és kifejlõdnek a progeszteron receptorok, amelyek képesek megkötni ezt a hormont. A progeszteron hatása olyan, mint egy cserbenhagyásos gázolás. Amikor a hormon hatása jelentkezik, akkor a progeszteron már nincs is jelen. A progeszteron a receptorához kötõdve eljut a sejt magjába, és géneket indukál, új fehérjék keletkeznek. Egy ilyen újonnan termelõdõ mediátor fehérje a PIBF – a progeszteron indukálta blokkoló faktor – közvetíti a progeszteron immunrendszer funkciójára kifejtett hatásait. De errõl még sokat tudnék beszélni.

Most, a nagy siker után mi következik, mit fog kutatni? Pályázat kell ma a kutatáshoz inkább, vagy egy jó ötlet?

Jó kutatói környezet kell és egy kis pénz. Sajnos ez a környezet ma nem adott. Sem az országban, de azt kell mondanom, hogy sajnos az egyetemen sem. A kutatás során folyamatosan felmerülnek újabb szempontok, amelyekhez meg kell vennem egy reagenst párszázezer forintért, de azonnal.

A kutatói munkában nem lehet az év elején megtervezni, hogy milyen probléma merül fel fél év múltán. Az lenne a megfelelõ eljárás, ha a reagenst egyenesen megrendelhetném a cégtõl, aki a legrövidebb idõ alatt szállítaná, és a kutatási keretembõl kifizetném. Ez a gyakorlat más országokban, és ez volt a gyakorlat valamikor nálunk is. Ezzel szemben mi történik? Árajánlatokat kell kérnem, indoklásokat írnom, aláírásokra kell várnom hónapokig. Tekintve, hogy egy közbeiktatott hivatal végzi a rendelést, gyakran a szállítási cím is hibás, és nyomozhatom, hogy hova vitték a csomagot. Így nehéz kutatni. Ez nem elsõsorban az egyetem hibája. Olyan emberek határozzák meg a pénzek elköltésének módját, akiknek fogalma sincs arról, hogyan zajlik a kutatás, de az oktatói munka és a betegellátás mindennapi folyamatáról sem. Sajnos az egyetemen ugyanilyen tájékozatlan emberek foglalkoznak a kutatói keretekkel. Túlzott az adminisztráció és rugalmatlan a rendszer. Segíthetne ezen, ha az adminisztrátorok idõnként tanulmányútra mennének azokra a munkahelyekre, melyeknek munkáját segíteni feladatuk lenne, hogy megismerjék munkafolyamatokat, és az ott felmerülõ problémákat.

BALOGH Robert

Nem túl örömteli, de igaz, hogy a statisztikák szerint Magyarország még mindig az Európai Unió sereghajtója a legalább egy idegen nyelvet beszélõk számát tekintve.

Míg a Duna bal partján található Szlovákiában a 25–64 éves korú lakosság 85%-a beszél legalább egy idegen nyelvet, addig nálunk ez az arány csak 37%. Ráadásul a beszélt nyelvben való jártasság sem tûnik túl erõsnek. A leginkább beszélt nyelv az angol, akárcsak az uniós országok többségében, de az angolul tudó magyarok mindössze negyede beszéli jól ezt a nyelvet.

Akkor tehát a lakosság körülbelül hány százaléka is beszél elfogadhatóan angolul? Egyértelmû, hogy a kialakult helyzeten jó lenne változtatni. Fõleg egy olyan kis ország esetében, melynek nyelvét kb. 15 millió ember beszéli az egész világon. És fõként akkor, amikor az interneten alapuló nemzetközi kommunikáció nyelve nem a magyar. Lehetne az is, de nem az.

Hanem az angol.

IDEGEN NYELVI KÖZPONT

Füstölgések a nyelvtudásról

No de miként érhetünk el javulást e téren? Legyen több angolés németóra az általános iskolákban? Vagy a középiskolákban?

(Európában a magyar gyerekek kapják a legtöbb nyelvórát a közoktatásban.) Tegyük mindenkinek kötelezõvé a nyelvvizsgát? Írjuk elõ, hogy minden diáknak legyen (legalább) egy magán nyelvtanára 16 éves koráig? Finanszírozzon az állam egy tanévet Angliában, Máltán Németországban vagy Svájcban? Legyen kötelezõ egy tantárgyat idegen nyelven tanulni? Ötletekbõl, elképzelésekbõl, koncepciókból és reformtervezetekbõl sosem volt hiány.

A helyzet viszont az, hogy az idegen nyelv tanítása és tanulása ma Magyarországon ezer sebbõl vérzik. Az elmúlt évtizedekben végzett kutatásokból tudjuk, hogy az általános iskolát végzett diákok közel kétharmada vagy kezdõként tanul új nyelvet, vagy álkezdõként újrakezdi a tanult nyelvet az után, hogy már legalább öt tanéven át tanulta azt. Ezen a problémán, a megfelelõ csoportbesoroláson kíván segíteni a két éve bevezetésre került kompetenciamérés az általános iskolák hatodik és nyolcadik évfolyamán. És emlékeztetni szeretnék arra több ezer végzett egyetemistára is, akik azért nem kapnak diplomát, mert nincs nyelvvizsgájuk. Sokukon a Diplomamentõ program sem segített.

Mert az általános iskola, a középiskola és az egyetem éveiben kapott nyelvi képzés sem volt elegendõ nekik ahhoz, hogy legalább egy idegen nyelvet legalább középfokon (B2 szint) elsajátítsanak. Elgondolkodtató tények.

A tavalyi évben az Idegen Nyelvi Központban mûködõ ECL Nyelvvizsgaközpont szakértõi arra voltak kíváncsiak, hogy a sikeres nyelvvizsgát tevõk életére milyen hatással van a meg-

szerzett nyelvvizsga. Hogy vajon folytatták-e a nyelvtanulást, hogy milyen területeken alkalmazzák tudásukat, és hogy egyáltalán mernek-e beszélni az adott nyelven. A felmérés egy online kérdõív segítségével történt, melyet az elmúlt tíz évben sikeres nyelvvizsgát tévõ pécsiek kaptak meg. A kapott eredmények vegyes képet mutatnak. Nem meglepõ módon a válaszadók leginkább a munkájuk során, illetve internetezés és tévénézés közben használják az adott idegen nyelvet. Az sem meglepõ, hogy az idegen nyelven végzett leggyakoribb tevékenység az olvasás. Bizakodásra ad okot, hogy a sikeres nyelvvizsgát tevõk kétharmada a vizsga letétele után is folytatta a nyelvtanulást. Az viszont már elgondolkodtató, hogy a nyelvvizsgával rendelkezõk kevesebb mint fele érzi magát magabiztosnak, amikor használnia kell az adott nyelvet. Úgy tûnik tehát, hogy magának a tudásnak, a nyelvtudásnak az alkalmazásával van gond. Hiszen ebben a speciális magyar miliõben a papír, a bizonyítvány az, amire szükség van. Mert az kell a felvételi pluszpontokhoz, a diplomához vagy a nyelvvizsgapótlékhoz, nem pedig az alkalmazható tudás. Ezen pedig talán úgy lehetne változtatni, hogy a tanulók számára olyan helyzetet teremtenénk, ahol használni tudják, ahol használniuk kell nyelvtudásukat. E téren jó példát mutatnak a két tanítási nyelvû iskolák, ahol bizonyos tantárgyakat idegen nyelven tanítanak. Talán nem túl valóságtól elrugaszkodott az az elképzelés, hogy az egyetemi tanulmányok részét képezzék olyan kurzusok, ahol a választott területet egy adott idegen nyelven tanulja a diák.

MÄRCZ Róbert

UNIVPÉCS 7

Plusz két évért havi 31 ezerrel több A PTE Marketing Osztályának DPR kutatása alapján a csak BA-n végzett hallgatók átlagos keresete havi 184 ezer forint körüli, míg a mesterszakon végzetteké 215 ezer körüli. Ennek alapján ha plusz 2 évet tanulsz, havi 31 ezer forinttal kereshetsz többet. De mire is elég ez az összeg?

Hasracsapásszerûen mondjuk ezekre pont tudnál költeni:

Szórakozás – 31 filmet tudsz megnézni a moziban – 6 könyvet tudsz vásárolni – 5 hónapra tudsz kondibérletet venni

Étkezés – 105 tábla barackos-kekszes csokit tudsz venni – 12 db 45 centis négysajtos pizzát tudsz rendelni – 62 lattét tudsz inni egy frankó kávézóban

Utazás – El tudsz utazni, mondjuk Lisszabonba, és még egy Sprite is belefér a repcsin – 4 napot vonatkozhatsz a hónapban a következõ országok egyikébe: Csehország, Szlovákia, Románia, Horvátország, Lengyelország, Szlovénia, Portugália, Bulgária, Görögország, Törökország – Szállással együtt 10 napot tölthetsz a Maldívszigeteken, ha egy évig félreteszed ezt a havi pluszt

Plusz – vehetsz egy futócipõt – ki tudod fizetni a nyelvvizsgadíjadat – a teljes albérleted rezsijét be tudod fizetni, plusz a netet

Szerettem a PTE Bölcsészettudományi Karának mesterszakos hallgatója lenni.

Most már végzett magyar- és mozgóképkultúra- és médiaismeret-tanár vagyok, és bár el is tudom képzelni a jövõmet tanárként, az élet máshogy hozta: január óta újságíróként dolgozom egy megyei hírlapnál. Valójában valahol sejtettem, hogy az elsõ munkaköröm nem a pedagógusi lesz, hiszen a diploma átvétele után, februárban nem igazán szoktak tanári munkaerõt keresni – ez inkább a szeptemberi kezdésre jellemzõ. A jó megoldást sajnos nem tudom, hiszen a kétéves képzés az egyéni szakmai gyakorlat miatt nyúlik két és fél évesre, amely egy nagyon fontos része a képzésnek. Örülök, hogy a mesterképzés végre gyakorlati képzést is jelent, az utolsó két félévben valódi gyerekekkel, valódi iskolarendszerrel találkozhattunk, amely számomra nagy felüdülést jelentett a sok elmélet után.

Természetesen kihívás is volt, hiszen itt döbbentem rá többek között arra, hogy milyen témákat nem érintettünk – az idõ szûkössége miatt – az egyetemen, amelyek amúgy az általános- és középiskolában jelen vannak.

SZANYI-NAGY Judit

LAST MINUTE MESTERKÉPZÉS Már csak pár nap van hátra a határidõig, de még nem késõ, hogy jegyet válts egy új utazásra a PTE hajóján!

Miért jelentkezz mesterképzésre?

Megmondjuk!

elég konkrét, gyakorlatias és naprakész a tudásod?

Ha a válaszod nem egyértelmû igen, inkább fektess be még két évet, és kerülj a legesélyesebb pályakezdõk közé!

SZERETNÉL TÖBBET KERESNI? A Diplomás Pályakövetõ Rendszer adatai szerint – VOLTÁL MÁR KÜLFÖLDÖN ÖSZTÖNDÍJJAL? Egy-egy külföldön töltött szemeszter után a leg- amely a végzettek megkérdezésére épül – a mestöbb hallgató azt meséli, hogy ez az idõszak meg- terdiplomával rendelkezõk átlagosan 50.000 Ft-tal változtatta az életét, de legalábbis egy életre szóló keresnek többet, mint alapszakot végzett társaik. élmény marad. Ha kilépsz a felsõoktatásból, ezek Egy átlagos tandíj esetén tehát másfél év alatt megaz ösztöndíjlehetõségek bezárulnak. Semmiképp térül mesterképzés tandíjának ára. Szerintünk ne hagyd ki! megéri!

VOLTÁL MÁR SZAKMAI GYAKORLATON? Az elsõ dolog, amit egy munkáltató megnéz az önéletrajzodban, az az, hogy mennyi tapasztalatod van. Gyakorlat nélkül ma már tényleg kevés esélyed van elhelyezkedni! Ha még nem szedtél össze elég szakmai tapasztalatot, használd ki erre a mesterképzés idejét, és kezdd jobb esélyekkel az álláskeresést!

ELÉGEDETLEN VOLTÁL AZ ALAPSZAKODDAL? Ha rájöttél, hogy nem azt választottad elsõre, ami a leginkább érdekel, vagy elégedetlen voltál az alapszakos képzéseddel, menekülés helyett korrigálj! Folytasd a tanulást egy másik PTE-karon vagy szakon. Válassz egy mesterképzést, amivel eljuthatsz az álommunkádhoz!

ÉLVEZTED A GONDTALAN EGYETEMI ÉVEKET? Miért ne adnál magadnak még két évet, hogy buELÉG CSAK EGY DIPLOMA? Biztos vagy benne, hogy a Te szakmádban elég az lizz, barátkozz, féláron utazz és kihasználd a diákalapszakos diploma egy jó álláshoz? Úgy érzed, élet lehetõségeit?

JELENTKEZZ PTE-MESTERKÉPZÉSRE! Amit tudnod kell: Jelentkezési határidõ: február 15.

Induló képzések, bemeneti követelmények: felveteli.pte.hu –> Képzési Iránytû Jelentkezés: felvi.hu

Minden további info: kari weboldalak, tanulmányi osztályok Last minute tanácsadás, ha nem tudsz dönteni: PTE Karrier Iroda (Tudásközpont mélyföldszint), http://ptekarrieriroda.hu

UNIVPÉCS 9

LENDÜLETBEN A

2014-ben határoztuk el, hogy elindulunk a Minõsí tett Könyvtár cím elnyeré séhez vezetõ úton. A címet egy évvel ezelõtt si keresen megkaptuk, azóta a könyvtári munkát a minõség iránti elkötelezett ség, lendületes szakmai szolgáltatás és innovációk jellemzik. Innovációs tevékenységünket az hajtja, hogy tudatosan figyeljük a hazai és nemzetközi könyvtárszakmai trendeket, változásokat. 2014tõl szolgáltatási profilunk egyre inkább az egyetemi tudásvagyon menedzselé se, az elektronikus tarta lomszolgáltatás és a digi tális könyvtár építésének irányába tolódott el.

KÖNYVTÁR SZOLGÁLTATÁSAINK Büszkék vagyunk arra, hogy a PTE 2016-os hallgatói motivációs vizsgálatban a könyvtár „a Pécsi Tudományegyetemen az egyéb szolgáltatásokkal való elégedettség” tekintetében elsõ a sorban (könyvtár 4,24 pont, a második a kulturális szórakozási lehetõségek 3,83 pont).

– Az idei elsõsöknek meghirdetett Gólyatúránkon októberben 302 hallgató vett részt.

– A hallgatói célcsoportot aktív közösségi megjelenéseinkkel is próbáljuk elérni (Facebook, Twitter).

– A minõségi szolgáltatáshoz a Pekár Könyvtár a vizsgaidõszaki éjfélig történõ nyitvatartással járul hozzá!

– „Adatbázis roadshow-k”: Igen népszerû az „Egy klikk a könyvtár – merre induljak?” címû programunk. Tavasszal a BTK–TTK aulába, õsszel az ETK Szepesy Ignác utcai épületének nagy elõadótermébe települtünk ki projektorral, kivetítõvel és több könyvtárossal, akik a könyvtár által elõfizetett adatbázisokban való hatékony keresést, az adatbázisok megismertetését tûzték ki célul. A hallgatók felkészülését, a szakdolgozatírást, a doktoridisszertáció-írást megkönnyítõ kitelepülõs programba szeretnénk majd jobban bevonni az oktatókat is.

– Népszerû a „Kérdezze a könyvtárost!” chat szolgáltatásunk is, amelyet egyre többen keresnek fel.

– Programokat, kiállításokat szervezünk a hallgatóknak, egyetemi polgároknak. Kiemelkedik a többi közül a rendszeresen megrendezett „Mindenkép(p)en olvasunk!” kiállításunk, ahol a PTE polgárait szólítjuk meg, hogy ajánlják kedvenc könyvüket fényképen és írásban.

– A tavaszi szorgalmi idõszak végén megrendezett „Könyvtári éjszaka” programunk, ahol a Tudásközpontban egy-egy téma köré csoportosítva programokat szervezünk, valamint a tanulni vágyókat éjfélig tartó nyitvatartással és különbözõ kedvezményekkel várjuk.

– Az õszi idõszakban a Magyar Tudomány Napjához kapcsolódva könyvtárszakmai konferenciát szervezünk, ahol megmutatjuk eredményeinket, fejlesztéseinket.

INNOVÁCIÓK – A tudományos kutatást támogató szolgáltatásaink egyike, a felhasználók által jól ismert és használt Digitália, amelynek megújításán dolgoznak kollégáink. A brandet megtartva, de teljesen új alapokkal, saját fejlesztésben készül; munkafolyamat-támogatással és web2-es technológiákkal, az elavult szolgáltatási felületeket teljesen lecserélve valósítjuk meg a PTE EK TK digitális tartalomszolgáltatását.

– Szintén a kutatást segítõ új szolgáltatásunk lesz az eKéPEK adatbázisra épülõ innováció. Célunk az egyetemi élet minden résztvevõjének bevonásával a kollektív emlékezet fenntartása. A jelenlegi képkönyvtár kibõvítését és továbbfejlesztését tervezzük web2-es szolgáltatásokkal, amely fotógyûjtemény lesz a múltról a jövõ generációjának.

– Ötlettár: ezen új felületünkön a könyvtár munkatársai és olvasóink egyaránt javaslatot tehetnek majd olyan újító ötletekre, amelyek megvalósulását szívesen látnák a

könyvtárban. A készülõ felület nagy elõnye lesz, hogy az ötletgazda nyomon követheti, hol tart a javaslata. A külföldi hallgatók véleménye is fontos számunkra, így angolul is elérhetõ lesz ez a szolgáltatás.

– A könyvtár fejlesztõi és könyvtárosai folyamatosan dolgoznak azon, hogy az olvasók elégedettek legyenek szolgáltatásainkkal, így a fentieken kívül olyan belsõ – a könyvtári szervezetet érintõ – innovációink is vannak, amelyek belsõ használatra, a saját munkánk megkönnyítésére készülnek, de hosszabb távon reményeink szerint az olvasók hasznára válnak.

650 JUBILEUMI ÉVFORDULÓ A jubileumi egyetemi rendezvényekhez könyvtári programokkal csatlakozunk: (ehhez a honlapunkon egy külön oldalt hoztunk létre: http://www.lib.pte.hu/ek/650-eves-a-magyar-felsooktatas-jubileumi-esemenyek-a-konyvtarban-2017) – Egyetemtörténeti vándorkiállítást nyitottunk meg (magyar és angol nyelvû), mely eljut az egyetem szinte összes épületébe.

– Könyvtári éjszaka lesz április 26-án, melynek programjai a középkorhoz kapcsolódnak.

– Nemzetközi egyetemtörténeti konferenciát szervezünk október 13–15-ig neves külföldi és hazai kutatókkal. A konferencián elhangzott elõadásokat magyar és angol nyelvû kötetbe szervezzük.

– A Per Aspera ad Astra online egyetemtörténeti folyóiratunk külön ünnepi tematikus számmal emlékezik a 650-es évfordulóról. A folyóiratszámot az Egyetemi Levéltárral együttmûködve jelentetjük meg.

– A Tudásközpont épületében az évfordulóhoz kapcsolódó nemzetközi fotókiállítást szervezünk (2nd Sopianae Photo Salon.)

FISCHERNÉ Dárdai Ágnes Interjú errõl a témáról: www.univpecs.com

Eszék! Lyon!

Josip Juraj Strossmayer University of Osijek Erasmus szakmai gyakorlat

Université Catholique de Lyon Erasmus +

Sok jó tapasztalatot hallottam a külföldön töltött gyakorlatokkal kapcsolatban, és sokáig az is volt a tervem, hogy a hatodév egy részét külföldön teljesítsem. Ettõl majdnem eltántorítottak az olyan gondolatok, mint a klasszikus „Úgy sem kapok majd helyet.” vagy a szintén gyakori „Túl sok macera/Túl sok pénz”. Ha nem jelentkeztem volna az Erasmus program által felkínált lehetõségre, örökké bántam volna.

Eszék egy 100.000 fõs kisváros, az ennek ellenére jelentõs méretû egyetem számtalan szakjának köszönhetõen rengeteg programlehetõséget és pezsgõ éjszakai életet kínál. Itt töltöttem 10 hét gyakorlatot a városi kórházban.

A szállásom egy családi házban volt 10 másik diákkal. Nem bántam, kétszemélyes szobában kb. 25.000 Ft-nak megegyezõ kunáért laktam, ami még itthon sem lett volna rossz, és emellett egy egész interkontinentális pótcsaládot is kaptam.

Kint tartózkodásom alatt csak egy hétvégét töltöttem ténylegesen Eszéken, a többi hétvége során bejártam Horvátországot, Bosznia-Hercegovinát, Szerbiát, valamint Budapesten is tartottam idegenvezetést barátaimnak. Az Erasmus+ ösztöndíj által biztosított költõpénz még az utazásokkal együtt is fedezte a kiadásaim nagy részét.

A gyakorlatokat nagyon élveztem. Nõgyógyászaton a mentorom egy fiatal szakorvos volt, aki végig maga mellett tartott, egész nap magyarázott és oktatott. Neki köszönhetõen számtalan szülést, császármetszést, nõgyógyászati mûtétet és vizsgálatot láttam, csináltam vagy asszisztáltam. A helyi kórház összes mûtõje a nõgyógyászatin kívül egy blokkban található, így a sebészet gyakorlatom alatt lehetõségem volt a szívsebészettõl az általános sebészeten keresztül a traumatológiáig bezárólag mindenféle beavatkozást látni és aszszisztálni.

A kórház egyetlen negatívuma az étkezde volt, ahol minden nap két menübõl lehetett választani (az egyik menü mindig káposzta volt, valami oknál fogva). Mindenkinek ajánlom a „Nema kupus!” kifejezés memorizálását (semmi káposztát!).

Szerencsére minden zökkenõmentesen ment. (Bár megemlíteném, hogy a kollégium irodájában nehéz angolul beszélõ irodistát találni. Ugyanakkor mindenki segítõkész, így végsõ soron ez sem jelentett problémát. A sztereotípia, miszerint nem beszélnek angolul, pedig egyáltalán nem igaz. Az emberek Franciaországban nagyon kedvesek.)

A megélhetési költségek nagyon magasak. Az ösztöndíj havi értékét meghaladó költségeket saját forrásból kellett finanszírozni, melyek igencsak jelentõs összeget tettek ki.

A fogadóintézmény számos összejövetelt szervezett, akár a MIBA programban tanuló hallgatók számára, akár az Erasmus keretében érkezett nemzetközi hallgatók közös szórakoztatása céljából, például volt vacsoraparty, valamint egy kijelölt francia családdal való közös vacsora, mely során lehetõség nyílt egyrészt nemzetközi, másrészt helyi ételek élményvilágának kipróbálására. Mindezek mellett fakultatív programokra való jelentkezés lehetõségét is felkínálták a hallgatók számára, igen méltányos áron. Ilyen volt egyebek között a selyemgyári látogatás, borkóstolás, középkori városlátogatás, egy vérbeli francia cheffel való ételkóstolással egybekötött délutáni fõzõtanfolyam. Folyamatosan népszerûsítették az egyetemi klubokat és biztatták az oda érkezõ külföldi diákokat is a csatlakozásra.

A MIBA program keretében a hangsúlyt a kooperációra és projektmunkákra helyezték. Ez nagyon sok tapasztalatot és képességfejlesztést biztosított, mivel együtt kellett dolgoznom a világ minden pontjáról érkezett hallgatókkal. A kulturális és gondolkodásmódbeli eltérések, az egyéni szakmai ismeretanyag eltérõ háttere, alapjai, illetve az akcentusbeli különbség feledhetetlen élményt nyújtottak.

Az egyetemi tanulmányok egyik legfontosabb értékének a szakmai tapasztalatot tartottam, amit a professzorok, akik többségében korábban vezetõ pozícióban voltak nemzetközi viszonylatban, igyekeztek számunkra átadni. Így az itthoni oktatási módszerekhez képest egy sokkal gyakorlatorientáltabb programban lehetett részem.

FARKAS Gergely ÁOK, VI. évfolyam

PRISZNYÁK Alexandra KTK, Pénzügy, MA II. évfolyam

Info: http://erasmus.pte.hu 12 UNIVPÉCS

„Élesbe fordult” a Modern Városok Program keretében megvalósuló egyetemfejlesztési program

Hét ajánlattételi szakaszban lévõ és nyolc, a 2017. év elsõ félévében kiírásra kerülõ közbeszerzési eljárást írtak ki a fejlesztések kapcsán.

Ahogy arról korábban beszámoltunk (Fókuszban a nemzetköziség, UnivPécs 2016. december 5., 2. o.; Ilyesmi Pécsett eddig nem volt!, UnivPécs, 2016. október 24. 7. old.) a Modern Városok Program (MVP) részeként 24 milliárd forintnyi forrás nyílik meg a Pécsi Tudományegyetem számára, melynek deklarált célja az egyetem versenyképességének javítása, a hallgatói létszám növeléséhez szükséges infrastrukturális feltételek biztosítása, a felsõoktatás minõségének javítása és a külföldi hallgatói létszám növelése.

A program nagy kihívása, hogy az egyetem modernizációját a térség- és gazdaságfejlesztés kihívásainak megoldásával együttesen próbálja megvalósítani.

Mindezeket szem elõtt tartva készítette és folyamatosan készíti elõ a PTE a kivitelezési munkák elvégzéséhez, a szolgáltatás- és eszközbeszerzésekhez kapcsolódó közbeszerzési eljárások dokumentációját. A közbeszerzési eljárások típusának megválasztásakor az egyetem a közbeszerzési törvény alapelveinek maradéktalan betartása mellett a lehetõ legszélesebb körû verseny biztosítására törekszik, hiszen a szándék az, hogy a fejlesztés során a régió vállal-

16 UNIVPÉCS

Ajánlattételi szakaszban lévõ és a 2017. elsõ félévében kiírásra kerü lõ közbeszerzési eljárások: Az Általános Orvostudományi Kar meglévõ elméleti épület részleges felújításának és a hozzá kapcsolódó új oktatási és kutatási épületszárny építésének komplex tervezési és kivitelezési munkáinak elvégzése Az Általános Orvostudományi Kar meglévõ elméleti épület részleges felújításának és a hozzá kapcsolódó új oktatási és kutatási épületszárny építésének komplex lebonyolítói, mérnök tanácsadói, építési mûszaki ellenõri és kockázatelemzési feladatok ellátása és az ehhez kapcsolódó szolgáltatások nyújtása Oktatási eszközök beszerzése a Természettudományi és Bölcsészettudományi Kara számára A Gyógyszerésztudományi Kar Rókus utcai épületeinek kivitelezése A Mûszaki és Informatikai Kar Nemzetközi Oktatási Épületének kiviteli tervezése és kivitelezése A Damjanich utcai fõépület kivitelezése Orvostechnikai eszközök beszerzése

kozásai is helyzetbe kerüljenek és profitáljanak belõle.

Lényeges hangsúlyozni, hogy a 24 milliárdos egyetemfejlesztés nem szûk oktatási program, hanem a régió kiemelt jelentõségû projektje, és reményeink szerint jelentõs hatást gyakorol a térség gazdaságára. Egy sikeres, nemzetközi viszonylatban is versenyképes egyetem óriási hatással bír környezetére: lehetõséget ad a régió vállalkozásainak, hatással van a célzott munkaerõképzés kínálatra, az egyetemi beruházások további piaci fejlesztéseket generálhatnak, és a fizetõképes kereslet növekedésébõl a helyi kis- és középvállalkozások, szolgáltatók is profitálnak – szögezte le Jenei Zoltán, a PTE kancellárja.

A Pécsi Tudományegyetem jelenleg hét ajánlattételi szakaszban lévõ közbeszerzési eljárással rendelkezik. A négy építési beruházás, két árubeszerzés és egy szolgáltatás megrendelése tárgyú közbeszerzési eljárás nyílt eljárásként került megindításra, ezért az ajánlati felhívások elérhetõségei a közbeszerzési adatbázisokban korlátozásmentesek.

2017. év elsõ félévre indítani tervezett további közbeszerzések: a Balassa Kollégium felújítása; a Damjanich Kollégium rekonstrukciója; az Egészségtudományi Kar Vörösmarty utcai fõépületének rekonstrukciója; a Rákóczi úti Klinikai Központ T és C épület felújítási munkálatai; a Mûszaki Informatikai Kar meglévõ épületeinek átalakítása; a Bölcsészettudományi Kar bõvítése; a Természettudományi Kar rekonstrukciója; a mûszaki ellenõri szolgáltatások beszerzése (Balassa Kollégium felújítása, Vörösmarty utcai PTE Egészségtudományi Kar fõépületének felújítása)

UNIVPÉCS 17

Denver–Pécs, és amirõl mindenki beszél...

Sheila Rucki a denveri Metropolitan State University oktatója, elsõsorban politológiával foglalkozik. Harmadszor járt Magyarországon, de két konferenciarészvétel után most tanítani jött. A PTE Mûszaki és Informatikai Kara létesített kapcsolatot a denveri egyetemmel, s ma a MIK-nek ott egy közös képzésben megvalósuló minorképzése is van, melyben PTE-s oktatók is közremûködnek. A kapcsolat erõsítése érdekében a Külügyi Igazgatóság más PTE-s karokat is igyekszik bevonni az együttmûködésbe, s ennek révén a Közgazdaságtudományi Karra is érkezik tavasszal egy „visiting professor”, aki új módszertant hoz, fejleszti az oktatást. Sheila Rucki a nemzetközi tanulmányok szakon tanulókkal dolgozott együtt a BTK-n, de nem csak errõl kérdeztük.

Milyennek látszanak a magyar diákok az amerikaiakhoz képest?

A bölcsészkar nemzetközi tanulmányok szakjának angol programjában tanítok a PTE-n, külön magyaroknak nem tartok órákat. Ez egy vegyes közösség, magyarok és külföldiek egyaránt vannak. Nagyon aktívak, részt vesznek az órákon, nehéz kérdéseket tesznek fel, érdeklõdõk. Egy nagy különbség viszont van. Óriási élmény volt, hogy feltettem propaganda-térképet, és az itteni diákok közül többen feltették a kezüket, hogy helytelen a térkép, és ki is javították. Ez soha nem következne be az USÁ-ban.

Január 20-án iktatták be az új amerikai elnököt. Innen, Magyarországról a média szûrõjén át kifejezetten furcsa karakternek tûnik Donald Trump. Az otthonában hogy vélekednek felõle?

Az amerikai társadalom megosztottságát egyértelmûen láthatjuk a választási eredményeken. Az elektorok választását megnyerte Trump, de a választók összlétszámát tekintve Hillary Clinton nyert. Ha a különbözõ társadalmi rétegeket nézzük, akkor az alulinformált rétegbõl szavaztak a legtöbben Trumpra. Ez a réteg aktív politikailag, de ténylegesen

18 UNIVPÉCS

nem informáltak. Könnyen harcba mozdíthatók voltak a kampányban, amint azt az eredmény is mutatja. Ha rasszok szerint nézzük az eredményt, akkor a Clintont támogató csoportok közt ott vannak az afroamerikaiak, a spanyolajkú populáció és az ázsiai származású amerikaiak. Trump a fehér választókat vonzotta. Az utolsó nagy törésvonal az urbánus-rurális különbség: Clinton a városi közegben szerezte meg a szavazatainak többségét, míg Trump egyértelmûen vidéken.

A magyar média általam olvasott szegmensében egyértelmû volt Hillary Clinton gyõzelmének elõrejelzése. Egynémely elemzésben ezért a Facebookot tették felelõssé, mert az ott mûködõ algoritmus az adott használó korábban már kedvelt oldalait dobja ki elõre. Ez akár az amerikai választásokra és a politikára is lehet hatással? Akár a bulvármédia álhírei is?

A két oldal nem tud egymással kommunikálni, ezért nem is érti egymást, nem is tud a másikról. Nagy fejtörést okozott a minõségi médiumoknak az, hogy hogyan lehet kiegyensúlyozni ezeket a híreket. Egyértelmû volt, hogy a közösségi média segítségével célba értek, valós hírként jelentek meg,

pedig nem voltak azok. A minõségi média sok munkát fektetett abba, hogy a tájékoztatás kiegyensúlyozottabb legyen.

Azt gondolom, hogy Obama ennyire emberi, ez nem propaganda.

Obama az elsõ afroamerikai amerikai elnökként Nobel-békedíjjal kezdett 2009-ben, az elnöksége nagy ígéretnek indult, s amit végül tenni tudott – a média szûrõjén át legalábbis – nem tûnik túl soknak. Szakemberként ezt hogy látja?

Ha megnézzük Obama szenátori munkásságát, akkor azt mondhatjuk el róla, hogy nem volt forradalmi, hanem inkább egy kiegyensúlyozó, középen mozgó figura. Konszenzuskeresõ elnökként nem tudott dûlõre jutni a kongresszussal, folyamatosan elbuktak a kezdeményezései. Ennek ellenére azt gondolom, történelmi távlatban õt az Egyesült Államok egyik legfontosabb elnökének tartjuk majd, mert sok dolgot meg tudott valósítani. De annyit, amennyit az emberek reméltek, nem tudott elérni.

A következõ elnök ehhez képest más karakter, talán festi a haját, talán nem, de a frizurája meglepõ. Milyen külpolitika várható az új elnöktõl? Sok mindent mondott, de az látszik, hogy a fele sem biztos.

Reméljük, hogy ez így lesz. Ha megnézzük, hogy kiket akar az új kormány tagjai közé, akkor azok között találunk iszlám-elleneseket, autoritárius rezsimek iránt nyitottakat, de akár még paranoid alkatokat is. A legnagyobb probléma az, hogy az új elnök viselkedésébõl nem az tükrözõdik, hogy az USA eddigi külpolitikai törekvéseit bármilyen formában megtartja, és viszi tovább. Új megközelítése, hogy a kollektív védelméért azt várja, hogy mások is fizessenek be.

Az amerikai politikai felépítményre vonatkozóan is fontos, hogy az elnök és a kormánya mögött egy hatalmas politikai bürokrácia van, egy hatalmas, összeszõtt hálózat.

Amennyiben az új emberek nem tudnak ezzel a bürokráciával együtt dolgozni, akkor semmi sem fog megváltozni.

Egyszer egy videón azt láttam, hogy Obama kiszállt az elnöki gépbõl, tisztelgett neki egy katona, õ meg ment tovább, de egy pillanat múltán visszafordult, mert elfelejtett köszönni, hát visszament hozzá. Õ ennyire emberi, vagy ez már a propagandagépezet?

BALOGH Robert

UNIVPÉCS 19

A legtöbben csak öltönyös idegeneket látnak.

Te számtalan

karrierlehetõséget.

Miért jó az Állásbörze?

– Több mint negyven kiállítóval találkozhatsz egy helyen és több száz állásajánlat, gyakornoki program, ösztöndíjlehetõség közül válogathatsz kedvedre.

– A legmenõbb cégek házhoz jönnek: egy helyen sorakoztatjuk fel Neked Magyarország legnagyobb munkaadóit, akik alig várják, hogy megismerkedjenek Veled.

– Ha fogalmad sincs, hogy merre tovább, itt akár álmaid munkahelyével is megismerkedhetsz, hiszen igen széles palettával készülünk számodra is!

– Te is idegenkedsz az online álláshirdetésektõl? Akkor itt a lehetõség, hogy személyesen találkozz az áhított munkahely képviselõjével – ami nem utolsó sorban remek kapcsolatépítésre ad lehetõséget.

– Mindig is szigorú, öltönyös embereket képzeltél el egy állásbörzén? Ne aggódj, itt a hangulat sokkal kötetlenebb. Olyan kérdéseket is módodban áll föltenni a munkáltatóknak, amiket egyébként talán csak a sokadik körös állásinterjún mernél.

– Félsz egyedül? Ne tedd! Hívd el barátaidat, csoporttársaidat, hiszen az Állásbörze egyben egy remek társasági program is lehet, ráadásul találkozhatsz korábbi végzettekkel, akik lehet, hogy tavaly még a Te cipõdben jártak, mára viszont sikeres emberekként állnak veled szemben.

– Cselekedj! Tudtad, hogy az állásbörzéken személyesen benyújtott önéletrajzokkal sokkal biztosabban jutnak munkához a jelentkezõk, mint azok, akik csak online küldik be? Te se hagyd otthon a tiéd! Ha pedig még nincs profi önéletrajzod, akkor se keseredj el, kollégáink a börze ideje alatt segítségedre lesznek, hogy összeállíthasd az elképzeléseidnek leginkább megfelelõt.

– Ha már az önéletrajz-tanácsadásról szóltunk, ne menjünk el a többi hasznos program mellett sem! Igyekeztünk olyan érdekes témákat és elõadókat fölsorakoztatni Nektek, akik hitelességük mellett lehengerlõ elõadásmóddal is rendelkeznek, hogy a kemény munka mellett jól is szórakozzatok!

– Bónusz pont: A regisztrációs pultnál szert tehetsz az EHÖK legújabb ajándéktárgyaira és kollégáink frissen fõzött kávéval is várnak, hogy éberséged egy percre se lankadjon!

20 UNIVPÉCS

Ezeket a lehetõségeket idén is el hozza nektek a Pécsi Tudományegyetem Összegyetemi Karrier nap és Állásbörze a Karrier Iroda szervezésében. Idén visszaköltöz tünk egy korábbi helyszínre, így a Tudásközpont földszintjén és mélyföldszintjén találkozhatsz majd a kiállítókkal, a nagyterem ben hallgathatod elõadóinkat és tanácsadói helyiségeinkben be szélgethetsz képzett szakembere inkkel. Ha ez még mindig nem gyõzött meg, olvasd végig a cik ket, és a végére garantáljuk, hogy kedvet kapsz.

Kiknek ajánljuk az Állásbörzét?

– Itt a helyed, ha már hallgatóként sokat gondolkodsz késõbbi karriereden, és fontosnak tartod jövõd megtervezését.

– Ha már frissdiplomásként érdekelnek a számodra elérhetõ álláslehetõségek, hazai és külföldi ösztöndíjak vagy gyakornoki programok.

– Ha már tapasztalt szakemberként naprakész szeretnél lenni a munkaerõpiac legújabb trendjeibõl, a munkáltatók elvárásaiból.

Cigány lány három diplomával

„Írd alá, légyszi, az önkéntes szerzõdésem!” „Szerintem ez a plakát… nem is tudom…. nekem kicsit talán gyerekes, vagy szóval… érted!?” Várj, még ezt a részt elolvasom a szakirodalomból…„ Ezekre a mondatokra érkeztünk a Khetanipe Egyesület belvárosi irodájába az egyik délután. A tér dugig volt fiatalokkal, akik nem zavartatták magukat érkezésünkkor, folytatták az aznapi sztorik mesélését. Zajlott az élet, folyt a munka, és a nyüzsgés kifejezetten üdítõen hatott ránk is.

Olyan volt, mint egy nagy család.

A Khetanipe az a hely, ahol a romani nyelvet tanulni vágyók, az egyetemi hallgatók és a városban élõ hátrányos helyzetû fiatalok is megfordulnak, és ahol mindig akad egy tábla csoki vagy épp vajas kenyér teával. Dr. Lakatos Szilvia a PTE BTK Romológia és Nevelésszociológia Tanszék oszlopos tagja nemcsak az egyetemen munkálkodik, de a Khetanipét is vezeti. Õ az, akihez mindig be lehet futni tanácsért, dorgálásért vagy egy nagy adag jókedvért.

Mióta és milyen szerepet vállalsz a PTE-n, mivel foglalkozol az egyetemen belül?

Szociálpolitika és szociológia szakra jártam, akkor kerültem kapcsolatba a romológia specializációival is. A romani (lovári) nyelvet anyanyelvi szinten beszélem, de a nyelvtant itt, az egyetemen sajátítottam el Papp Gyula bácsi segítségével. A nyelvünknek nem volt írásbelisége, így a ‘88-ban kiadott Zhanes Romanes?bõl (Choli Daróczi József–Feyér Levente által írt romani nyelvkönyv – a szerk.) tanultam meg az ABC-t, vagyis az írásbeliséget, amivel késõbb sikeres felsõfokú nyelvvizsgát tettem. '98-tól pedig óraadóként dolgoztam az akkori Romológia Tanszék (most már Romológia és Nevelésszociológia Tanszék) munkatársaként. Ebben az idõszakban a tanszékvezetõ Forray R. Katalin kereste azokat a személyeket, akik romológia témában kompetens voltak, és tudásukkal, szakértelmükkel erõsíthették a tanszéket. Hallotta, hogy van az egyetemen egy oláh cigány lány, aki beszéli a romani (lovári) nyelvet, így megkeresett személyesen, hogy felkérjen óraadónak. Mondanom sem kell, hogy mindez hatalmas kihívás volt számomra. Elsõsorban a romani nyelvet tanítom, és különbözõ romológia tárgyú kurzusokat oktatok, például cigány/roma civil szervezetek vagy a roma nemzetiségi önkormányzat témakörökben.

Miért tartod fontosnak, hogy életben tartsd a nyelvet?

Több oka is van. A személyes kötõdés az egyértelmû: a romani nyelv, azon belül a lovári dialektus, amit tanítok, édesanyám és édesapám anyanyelve volt. A cigányság identitásához szorosan hozzátartozik a nyelvtudás, így nagyon büszke vagyok arra, hogy beszélem a nyelvet. Fontos számomra, hogy nem csak cigány fiatalok, hanem egyre több nem cigány származású fiatal és idõsebb korú ember érdeklõdik a nyelvünk iránt. A nyelvtanulás által pedig közelebb kerülhetnek hozzánk, megérthetik a magyarországi cigányság helyzetét. Az órákon gyakran érdeklõdnek a szokásainkról, felmerik tenni azokat a kérdéseket, melyek régóta motoszkálnak a fejükben, de nem merték, vagy nem volt kitõl megkérdezzék. Így, a nyelv átadásán keresztül gyakorlatilag lehetõség van arra, hogy a cigány közösség életével is megismerkedjenek. Az egyetemen kívül az egyesületben tartok önkéntesen is nyelvórákat.

Az említett egyesület a Khetanipe, melynek vezetõje is vagy. Mesélnél az itteni munkásságodról?

Az egyesület '99-ben alakult, és én 2000 óta vezetem. Számos hazai és uniós forrásból megvalósított pályázatot valósítottunk meg a munkatársaimmal közösen. Nagyon széles körû a tevékenység, amellyel az egyesület foglalkozik, mégis kettõt kiemelnék. Számomra nagyon fontos, önként vállalt feladatunk a hátrányos helyzetû, elsõsorban cigány/roma származású gyermekek oktatása, nevelése. Elsõsorban pályázatokból tartjuk fent magunkat, utoljára nyertesként az átmeneti segítséget nyújtó tanoda pályázatot tudom említeni, de decemberig családi napközink is mûködött, és a REF támogatásával korai fejlesztõprogramot is megvalósítunk. Ezek a programok lehetõséget biztosítanak arra, hogy szakemberek bevonásá-

val oktassuk és neveljük is a gyerekeket. Napi szinten kapcsolatban állunk velük és szüleikkel is, figyelünk rájuk, bármikor is érkeznek hozzánk.

A másik nagyon fontos tevékenysége az egyesületnek a Help programon belül, a munkaerõ-piaci szolgáltatás: a hozzánk segítségért forduló cigány/roma munkanélküliek számára keresünk képzést és állást. Az utóbbi idõben, ezt a szolgáltatást egyre több hátrányos helyzetû, nem cigány származású ember is igénybe veszi.

A Khetanipe jelentése együtt, egység. Kikbõl áll ez az egység?

Jelenleg 33 fõ dolgozik az egyesületben. Három telephelyünk van, az egyik itt a belvárosban, a 48-as téren, ahol jelenleg tartózkodunk. Emellett Hõsök terén a „ Jószerencsét” Közösségi Ház, ahol a tanodánk is mûködik napi szinten. A legújabb pedig István-akna, ahol eddig semmilyen közösségi tér nem volt elérhetõ az ott élõk számára. A városi önkormányzat támogatásával nyílt lehetõségünk arra, hogy kialakítsunk egy helyet, ahol közösségi programokat szervezünk és korai fejlesztõprogramot indíthatunk, gyógypedagógusok segítségével az ott élõ óvodás korúakat fejlesztjük és a szaktanárok bevonásával az iskolásoknak igyekszünk segíteni a tanulásban. A sikeresség, hatékonyság egy hosszú távú fejlõdés eredménye, fõként a nehéz sorsú gyermekek esetében, ezért igyekszünk folyamatosan jelen lenni az életükben. Nem csak az István-aknai gyermekekrõl beszélek, hiszen itt a belvárosban is élnek hátrányos helyzetû, cigány/roma gyermekek, és õk is napi szinten jelennek meg az egyesület irodájában. Nekik is igyekszünk a legjobb tudásunk szerint segíteni a felkészülésben, illetve a szabadidejüket is hasznosan tudják eltölteni nálunk.

A pályázati forrásokon kívül ki támogatja a munkátokat, és miért van rá szükség?

A városi önkormányzat határozatlan idejû bérleti szerzõdést kötött velünk a belvárosi irodára, és a már említett három ingatlan használatáért bérleti díjat nem fizetünk, a rezsit pedig pályázati forrásokból finanszírozzuk. Azt gondolom, hogy ez nagy elismerése az önkormányzatnak az egyesület tevékenysége iránt. Ez igazán megtisztelõ, ugyanakkor nagy felelõsség is! Elkötelezett vagyok a cigány/roma közösségem iránt, és valós megoldásokat szeretnék találni a problémákra, ez azonban az utóbbi idõben komoly kihívást jelent számomra!

Nagyon fontos az, hogy a cigány/roma gyermekek is minõségi oktatásban részesüljenek, hiszen a jövõ nemzedékérõl beszélünk. A tudásukkal megalapozott jövedelemszerzésüknek gazdasági hozadéka is van, és ez minden magyar állampolgárra kihat.

Miért érezted szükségét, hogy az egyesület partnerintézménye legyen a PTE-nek?

Pályázati kiírásban jelent meg a partnerség lehetõsége, melynek során a PTE hallgatói aktívan jelen lehetnek az egyesület életében. Azt gondoltam, hogy kölcsönösen hasznos lesz az együttmûködés, mert nagyon jó tapasztalatszerzési lehetõség lesz a diákoknak, a fiatalos lendületüket, frissességüket, tudásukat a taUNIVPÉCS 23

nodánkban, tanulószobánkban tudják kamatoztatni a mi gyermekeink érdekében, és mindezt pozitívan élhetik meg. A közösségi pedagógiai gyakorlat során 50 óra önkéntes tevékenységet vállalnak az osztatlan tanárképzésben résztvevõ hallgatók, a már említett három színtér egyikében.

Mit gondolsz, a nálatok eltöltött 50 óra milyen lehetõségeket biztosít a hallgatók számára?

Megismerkedhetnek a civil szervezetünk munkájával, kapcsolatokat bõvíthetnek, szélesedik a látókörük, megtapasztalhatják, hogy jó dolog önkéntesnek lenni, empatikussá válhatnak, és még sorolhatnám a pozitív lehetõségeket. Örültem annak, hogy az osztatlan tanárképzésben résztvevõ hallgatók közül már többen választották a gyakorlat helyszíneként az egyesületet. Mi is gazdagodunk általuk, nagyon jó érzés volt megélni, hogy lelkesen, megbízhatóan végezték el a vállalt feladatot, a gyermekek oktatását, szabadidõs programok lebonyolítását, az egyesület munkájában való részvételt.

Ami számomra különösen pozitív visszajelzés volt, hogy a hét fõbõl két hallgató jelenleg a Wlislocki Henrik Roma Szakkollégium (WHSZ) tagja.

A WHSZ-szel is együttmûködünk, a szakkollégisták is önkénteskednek az egyesületben.

Nagyon érdekes, ahogyan egy megismerési folyamat elindul: az egyik dolog hozza magával a másikat. Biztos vagyok benne, hogy a nálunk önkéntességet teljesítõ hallgatók a tanári munkájuk során nyitottságot fognak tanúsítani a cigány/roma tanítványaik iránt.

Itt ragadom meg a lehetõséget, hogy népszerûsítsem a hallgatók körében a bemutatkozó fórumot, ami február 8-án lesz 11.00-tõl 16:00-ig a PTE Ifjúság úti aulában – a Khetanipe is ott lesz!

24 UNIVPÉCS

Te voltál az a cigány lány, akinek az anyukája írástudatlan volt, most pedig itt vagy, 3 diplomával rendelkezel, tanítasz az egyetemen, egy szervezetet vezetsz és nemrégiben elnyerted az Eötvös József-díjat.

Néha elszomorodom, mert nem tudtam megmutatni édesanyámnak, hogy nem csak kétkezi munkából tudja az ember a jövedelmét biztosítani, hanem szellemi munkával, tudásával is.

Nagyon jó lett volna, ha megmutathattam volna neki, hogy igenis erre is képes az õ gyereke. Mikor felvételt nyertem az egyetemre, azt kérdezte tõlem: „Mi az az egyetem? Miért van rá szükség? Van férjed és két gyermeked, nem értem, hogy miért van erre szükséged…” Szerettem volna, ha látja, hogy a tanulás által milyen lehetõségek nyíltak meg elõttem, és mennyivel könnyebbé vált ezáltal az életem. Sajnos erre nem volt lehetõségem, édesanyám idejekorán elment közülünk. Azonban lányaimnak, családom tagjainak és a velem kapcsolatba kerülõ cigány/roma egyetemistáknak, gyermekeknek igyekszem jó példát mutatni, és körükben hangsúlyozom a tanulás fontosságát!

Az eddigi elért célokhoz erõs akaraterõ és energia szükségeltetett. Nehezen élted meg az akadályokat?

Valóban így van, de én az a típusú ember vagyok, aki ha elkezd valamit, azt be is fejezi, a kitartás jellemez. A felmerülõ problémákra úgy tekintek, mint megoldandó feladatokra.

Persze, mindenkinek vannak nehézségei az életben, a munkában, nekem is. Ez természetes, így nem legyõzhetetlen dologként tekintek rájuk, hanem kihívásként.

Hogyan tovább?

A tudásalapú társadalom egyik feltétele az élethosszig tartó tanulás. Már ki is néztem magamnak két képzést, tehát biztos, hogy még tanulni fogok! (nevet) KÉKESI „Mandarin” Alexandra

A Táncoló Egyetem tavaszi félévére 2017. február 13–19. lehet jelentkezni a http://tancolo.pte.hu oldalon. A kurzusok a február 20-i héten indulnak.

Karoktól függõen továbbra is fel lehet venni az órákat testneveléskurzusként vagy akár kreditért is, ez esetben a Neptunon szükséges jelentkezni a kurzusfelvételi idõszakban.

Táncolj át a szemeszteren!

Hip-hop Oktató: Horváth Tamás Idõpont: hétfõ 18:30–20:00 Horvát, szerb, makedón táncok Oktató: Vélin Veszna Idõpont: kedd 17:30–19:00

Dolgozói társastánc Oktató: Kapronczai Balázs Idõpont: szerda 16:30–17:30

Jóga Oktató: Gyenis Boglárka Idõpont: szerda 15:00–16:30

Hastánc Oktató: Indzsi Deniz Idõpont: csütörtök 17:30–19:00

Latin freestyle aerobik Oktató: Szabó Adrien Idõpont: hétfõ 17:00–18:30

Társastánc Oktató: Dr. Papp Judit Idõpont: csütörtök 20:30–22:00

Latin táncok Oktató: Józsa János Idõpont: kedd 20:30–22:00

Dolgozói zenés torna Oktató: késõbbi kiírás szerint Idõpont: csütörtök 16:30–17:30

Show/musical táncaerobik Oktató: Dr. Papp Judit Idõpont: kedd 19:00–20:30

Magyar néptánc Oktató: Tandiné Mosgai Andrea, Tandi Tibor Idõpont: csütörtök 19:00–20:30

Alakformáló táncaerobik Oktató: Szalai Kata Idõpont: kedd: 16.00–17:30 Kubai salsa Oktató: Vágási Barbara, Kutni Balázs Idõpont: szerda 17:30–19:00

Kreatív tánc Parkinson-kórral és sclerosis multiplex-szel élõk számára Oktató: Szuhán-Glass Beáta Idõpont: péntek 14:15–15:00 Önvédelem Oktató: Lenkei Zsolt Idõpont: péntek 13:00–14:15

Sport, sport, sport Tavasszal sem áll le az élet a PTE Sportirodánál, sõt az idei félévben nyáron is lesznek programok. Folytatódnak az õsszel indult karok közötti bajnokságok (kézilabda, kosárlabda, mix röplabda), valamint új kiírással jelentkezik a nagypályás labdarúgótorna.

A bajnoki versengésen túl, idén a hallgatók szervezeti egységüket képviselve vehetnek részt újra egy ötállomásos vetélkedõsorozatban, a PTE 650 Jubileumi Ötpróbán. A versenysorozat a PTE 650. évfordulójára kívánja felhívni a figyelmet, illetve mintegy „felvezetésként” kíván kapcsolódni az õszi ünnepi programokhoz. Az Ötpróba állomásai között megtalálhatóak a hallgatók körében igen népszerû szabadidõsportesemények: a Kocsmasportok Éjszakája, a Sárkányhajó Regatta, illetve az évrõl-évre közel 1500 fõt megmozgató Történelmi Emlékfutás. A jubileumi versenysorozatba bekerült a nyár közepére tervezett Balaton-átúszás, valamint közkívánatra, idén elsõ alkalommal rendezi meg a Sportiroda, az I. PTE Ka-

Még több díjazott sportoló

rok Közötti Éjszakai Futsal Kupát. Utóbbi nem összekeverendõ a február végén startoló Futsal Ligával, hiszen arra a 2 hónapon át tartó megmérettetésre baráti társaságokat várnak a szervezõk, míg az éjszakai kupára kari csapatok nevezését.

Természetesen lesznek esti szabadidõsport-rendezvények, mint a félévet indító III. PTE Squash Kupa, vagy a húsvét elõtti IV. PTE B33 Streetball Kupa. Az õszi, jó hangulatú Sport Tere-Fere után a PTE Sportiroda tavasszal megszervez egy kötetlen beszélgetést, annyi különbséggel, hogy most nem az olimpia, hanem a labdarúgás lesz a célkeresztben.

Felhívnánk a sportfesztiválok szerelmeseinek figyelmét a május 6-i Dunai Regattára (Magyarország legnagyobb, egyetemek közötti sport, zenei és kulturális fesztiváljára), hiszen az eseményre a Sportiroda várhatóan szurkolói busz indít, vagy a nyár végi, pécsi PTE 650 Nemzetközi Sportfesztiválra, ahol mind sportolóként, mind szurkolóként lehet támogatni az egyetemi válogatottat.

További információ: www.univpecs.com

PTE Sportiroda Programok 2017 Február 22.

III. PTE Squash Kupa Február vége – március vége Karok közötti Bajnokságok, PTE Futsal Liga Március 8–9.

PTE 650 Jubileumi Ötpróba Kocsmasportok Éjszakája március 20.

Tavaszi PTE Karok Közötti Nagypályás Labdarúgó Bajnokság

március 22.

Sport Tere-Fere (téma: labdarúgás)

április 12.

IV. PTE B33 Streetball Kupa április 26. (esõnap: április 27.)

PTE 650 Jubileumi Ötpróba PTE Történelmi Emlékfutás április 29.

PTE 650 Jubileumi Ötpróba VI. PTE Sárkányhajó Regatta május 6.

Dunai Regatta július 1.

PTE 650 Jubileumi Ötpróba Balaton-átúszás augusztus 17–20.

PTE 650 Nemzetközi Sportfesztivál

március 29–30.

PTE 650 Jubileumi Ötpróba PTE Karok Közötti Éjszakai Futsal Kupa

A PTE ETK Vörösmarty utcai nagyelõadótermében tartották a II. PTE Sport és Parasport Ösztöndíj nyertes pályázóinak díszoklevél-átadását december 14-én. A köszöntéshez szükség is volt egy nagyobb helyiségre, hiszen míg tavasszal 18 hallgató részesült sportösztöndíjban, addig õszre a nyertes pályázók száma 53-ra emelkedett. A PTE Sport és Parasport Bizottság tagjai bíznak abban, hogy 2017 tavaszán tovább növekszik a támogatásban részesült sportolók száma.

Teljes névsor: www.sportiroda.hu, és egy nagy interjú Fodróczi Vilmos kajakossal (képünkön balról): www.univpecs.com A III. PTE Sport és Parasport pályázatot várhatóan 2017. március 1-én írják ki, a nyomtatványok letölthetõek a www.pte.hu-ról vagy a www.sportiroda.pte.hu-ról, valamint személyesen felvehetõek lesznek a PTE Sportirodán.

26 UNIVPÉCS

Dubrovniki meglepetés:

szuperjók a röpiseink!

A PTE-t nõi röplabdacsapat képviselte a december 15 és 18. között megrendezett Dubrovniki Egyetem Karácsonyi Sportfesztiválján, ahol második helyezést ért el a 10 csapatos tornán. A döntõben a koszovói Pristina csapata gyõzött ellenük, de fontos megjegyezni, hogy õk nemcsak a röplabdát, hanem a fiú kosárlabdát is megnyerték. A verseny mellett a csapat éjjel és nappal is megnézte Dubrovnik világörökséghez tartozó óvárosát, és hazafelé megálltak Mostarban is, annál a hídnál, melyet Csontváry megfestett és a polgárháború után magyarok építetek újra. Az UnivPécsnek Szarka Vivien, Schrauff Júlia, Patonai Dóra, és Fodor Dániel mesélt részleteket a Dubrovnikban töltött idõrõl.

Mennyire összekovácsolódott csapattal indultatok?

Schrauff Júlia: Külön csapatokban és egymás ellen is játszottunk már, de így együtt, ebben a formában még nem. Együtt sajnos nem volt alkalmunk készülni, de mindenki edzett vagy játszott a megelõzõ hetekben.

Patonai Dóra: Én viszont merném azt mondani, hogy igen. Sokan együtt játszanak, illetve játszottak a csapatból, voltak már korábban is versenyeken. Én az elsõ félévemet kezdtem az egyetemen, így még nem voltam a csapathoz szokva, ám ez nem jelentett problémát. Hamar be tudtam illeszkedni, sikerült jó kapcsolatot kialakítani a csapat minden tagjával.

Mi a legnehezebb ebben a sportban?

Szarka Vivien: Mint minden sportnak, ennek is vannak saját, sportágból adódó nehézségei, de inkább, mint általánosságban a sportokra jellemzõen az életmód a nehezebb, hiszen az lemondásokkal és komoly döntésekkel jár.

Fodor Dániel: Laikus szemmel a röplabda egyszerû sportnak tûnhet, ennek ellenére egy összetett, komoly koncentrációt és figyelmet igénylõ sport, így ha fejben már picit fárad az ember, az egybõl meglátszik.

Patonai Dóra: Számomra is az egyik legnehezebb az állandó koncentráció, de akkor sem adom fel, ha rosszabb napom van, és nem úgy megy, ahogy szeretném. Nehéz kizárni a külsõ tényezõket, és csak arra figyelni, ami a pályán történik. Illetve, ha a másik ront,

nem õt hibáztatni, inkább bíztatni, segítni. A röplabda csapatjáték, így mindenképpen rá vagy utalva másokra is, alkalmazkodni kell egymáshoz, támogatni kell egymást. Ehhez kell a csapatszellem.

Milyen volt Dubrovnikban?

Patonai Dóra: Hatalmas élmény volt. A város maga gyönyörû volt, megérte a hosszú utat. Lehetõségünk volt eljutni az Óvárosba is, illetve végigsétálni a várfalon. Talán ez volt a legcsodálatosabb látvány, amit az út alatt láttam. A szállás és az ellátás is szuper volt. A csapat hamar megtalálta az összhangot, így a szabadidõ és a mecscsek közti szünetek is kitûnõen teltek.

Szarka Vivien: A dubrovniki pár nap nagyon nagy élmény volt mindenki számára, mert a csapatból sokan most vettek részt elõször ilyen tornán, így ez egy pluszt jelentett mindenkinek. A hely pedig fantasztikus, a tengerpart pedig mindenkinek egy örök álom. Ez volt itt az elsõ tornánk, de nagyon bízunk benne, hogy lesz folytatása, és lesz lehetõségünk megjelenni ezen az eseményen a következõ években is.

Fodor Dániel: Azt azért meg kell jegyeznem, hogy szervezésben van még hova fejlõdniük a rendezõknek: például egy nemzetközi tornán beszélhetnének néha angolul is, nem csak horvátul.

A csapat tagjai: Szarka Vivien, Schrauff Júlia, Kulcsár Petra, Székely Barbara, Magyar Liza, Németh Zsófia, Molnár Mercédesz, Tenyér Sára, Patonai Dóra, Szekeres Krisztina A csapat edzõje: Fodor Dániel Csapatvezetõ: Hári József

Milyen visszajelzések érkeztek a meccsrõl?

Patonai Dóra: Csapatunk megkapta a torna végén a fair play díjat. Úgy gondolom, ez már önmagában is sokatmondó visszajelzés. Sok dicséretet kapott a csapat, úgy hallottuk, hogy jövõre is szívesen várnak minket vissza.

Ha valaki el akarna kezdeni röplabdázni, mit ajánlotok neki?

Szarka Vivien: Hogy mindenképpen próbálja ki mindenki, függetlenül attól, hogy fiú vagy lány, mert egy nagyon látványos, élvezhetõ sport, és nem mellesleg egy nagyon jó közösség is a pécsi röplabda klub.

KRAUSZ Gréta

Ideiglenes

állattar tás

Szerencsére az önkénteskedés örökzöld divat. Manapság mindenkin, aki rászorul, van lehetõség segíteni, és a „mindenki” alatt ténylegesen bárkit értek. Beleértve az állatokat is. Elsõsorban az állatmenhely juthat eszébe annak, aki a négylábúak védelmére gondol. Viszont a felelõtlen állattartók országszerte dugig tömték a menhelyeket – persze van kivétel, pontosabban akad.

Ez elõbbi problémából fakadóan vannak olyan állatok, akiknek a gyeptelepen sincs helyük. Maradnak az utcák, a csatornák és minden olyan hely, ahol ideig-óráig kiszolgálja õket egy segítõ szándékú ember. Mindez nem kis probléma, részben az állatoknak, részben nekünk, embereknek. Ám szerencsére ez a gond megoldódni látszik, ugyanis jelenleg egyre népszerûbbek az úgynevezett ideiglenes befogadással foglalkozó szervezetek. Az ország nagyobb városaiban évek óta jól mûködnek ezek a kezdeményezések. Igen, Pécsett is.

A dolog egyszerû: az állatmentõk, vagy igazság szerint akárki, ha lát egy kidobott, elkóborolt, beteg állatot, hazaviszi, és hamar egy ideiglenes gazdánál helyezi el, ameddig azt örökbe nem fogadják. Ugye, milyen jó ötlet?!

Személyes példával élve, egyszerûen szemléltetve a tevékenységet: ideiglenesen örökre szóló emlék. Körülbelül fél évvel ezelõtt találkoztam az igen népszerû közösségi oldalon egy csoporttal, ami kifejezetten a Baranya megyei és környéki – nyersen fogalmazva – kihajított állatok képét osztotta meg sorra. Azóta több ehhez hasonló felületet találtam, valóban országszerte mûködnek ilyen csoportok, sõt önálló oldalak is. Egy állat, több kép, részletes leírás. Tehát aki segíteni szeretne, ám nem szándékozik örökbe fogadni, azoknak ajánlott kipróbálni az ideiglenes gazdiskodást.

Másodmagammal, s elsõsorban gondolkodás nélkül, bevállaltunk egy kölyökkutyát. Késõbb pedig egy macskát. Büszkén kijelenthetem, azóta mit sem apadt a lelkesedésünk. Sorra várjuk, hogy legközelebb milyen állatot láthatunk vendégül. A fent említett kölyökkutya volt a legnagyobb falat, talán azért, mert õ volt a legelsõ ideiglenes állat nálunk – persze minden egyes állattal egyre könnyebb és könnyebb. Elsõre durva hallgatni az éjszakákon át tartó nyüszítést az anyakutya után, aki akkor egy másik befogadónál lakott. Ugyanis erre a kutyacsaládra az állatvédõk találtak rá, otthonuk nem volt, és a mamakutya nem tudta volna „felnevelni” kölykeit. Szóval így került hozzánk az állandóan nyüszítõ alig 7 hetes eb. Miután megszoktuk, hogy aludni nem hagy minket, egészen egyszerûen ahhoz a taktikához folyamodtunk, hogy napközben játékokkal és hosszú sétáltatásokkal lefárasztottuk – saját magunkkal egyetemben. Volt lakásrendezés (az olyan apróbb holmikat, mint egy kis szemetes vagy egy pár cipõ, gond nélkül átvitte az egyik helységbõl a másikba), hosszú játékok… És volt egy pillanat, amikor eljött érte az örökbefogadója. Addig ugyanis, míg egy állat az ideiglenes befogadónál lakik, az állatvédõk azon dolgoznak, hogy a négylábú végleges helyre kerüljön. Tehát Prézli – mi legalábbis így hívtuk abban az egy hónapban – egy kedves családhoz került. Aztán alig telt el néhány hét, és jött Károly, a nõstény kölyökmacska, akit egy idõs hölgy talált egy csatornába szorulva. Nem sokkal az állat megmentése után mentünk a hölgyhöz, hogy hazahozzunk, mert nála nem maradhatott. Így lábadozott nálunk Károly, míg egy fiatal anyuka örökbe nem fogadta. Aztán jött egy újabb kutya… az õ esete kicsit extrémebb, ugyanis egy autóból dobták ki. Mondanom sem kell, lelkileg aligha volt stabil az a 15 kg-os állat: enni csak úgy tudott, ha valaki végig mellette volt, félt még a leglágyabb szellõtõl is. De amikor boldog volt, hatalmas mancsaival szó szerint leterített mindenkit a szeretetével. Egy fiatal párhoz került. Végül nem tudom kihagyni Lujzit, aki szintén betegen került hozzánk. Egy macskáról van szó, aki nemes egyszerûséggel náthás volt. Eleinte úgy vette a levegõt, ahogy Darth Vader, és mire megszoktuk volna, elmúlt az ijesztõ szuszogás.

Tehát valahogy így. Persze az idõ, az energia és türelem, amit igényelnek a sérült állatok, az rengeteg. Azok a hatalmas szemek mégis meg tudják hálálni. Az ajtó nyitva áll mindenki elõtt.

VERMES Nikolett

UnivPecs_magazin-2017_01.qxd

2017.01.27.

14:30

Page 29

KARRIER KÁRTYA A Karrier Iroda új kezdeményezése az a Karrier Kártya, melyet minden hallgató bátran kiválthat és használhat az oktatási ideje alatt, tehát a kártya felvételétõl számítva egészen a diplomája megszerzéséig. De miért is lesz a kártya hasznos a diploma megszerzése után?

A tanúsítvány, melyet a sikeres teljesítés után kapsz, a munkáltatónak szól. Azt igazolja, hogy milyen munkaerõpiaci készségeket, soft skilleket szereztél meg a Karrier Iroda által kínált szolgáltatások révén.

Használati utasítás 1. Vedd át a kártyát a Karrier Irodában vagy a Karrier Iroda egy-egy eseményén 2. Vegyél részt az öt megjelölt szolgáltatáson: – Tréning – Szakmai gyakorlat – Karrier Pizza – Állásbörze – Tanácsadás 3. Ha mindent teljesítettél, vidd vissza az Karrier Irodába, és vedd át a tanúsítványodat A projekt február 1-tõl indult, a Facebook-oldalon és a honlapon pedig minden szükséges infó elérhetõ. A szolgáltatások közül számos lehetõség választható, különbözõ tematikájú tréningek és tanácsadások látogathatóak.

További infó: http://ptekarrieriroda.hu

„Nincs ennek megfelelõ helye a mai napig a történelemoktatásban…”

Rendhagyó történelemóra. Lágerjárat.

Mínusz 40 fok hideg. Jelentkezési kötelezettség.

Egy asszony levelei. Leves gyanánt forró víz.

Szórakozás a munkatáborban. De ezekrõl pszt!

Különleges kiállításon jártunk, mégpedig abban a vagonban, melyben a második világháború idején a kényszermunkára ítélt embereket szállították. Az utazó kiállítás neve: Lágerjárat. Igen találó név. Belépve a vagonba, azonnal elkapja az embert egy negatív érzés. Nyilvánvalóan mindenki tisztában van vele, hogy milyen körülmények között deportáltak a háború során. Képzeljük el, hogy ma az egyik ilyen szállító alkalmatosságba bárki besétálhat, és egy kicsit, tényleg csak nagyon kicsit beleszippanthat abba a korba, amikor emberek ezrei szenvedtek, küszködtek a túlélésért, és sokan közülük meg is haltak.

Kalauzunk Gerner Zsuzsanna tiszteletbeli német konzul, a PTE BTK tanára volt, aki rendhagyó történelemórát tartott.

Jóvátételi munkának nevezték a kényszermunkát. 1944-ben svájci forrásokra hivatkozva a magyar sajtóban felröppent annak a híre, hogy errõl különbözõ tárgyalások folynak, de azt, hogy a szovjetek valóban kényszermunkára viszik majd az embereket, csupán pletykának hitték. Éppen ezért, amikor 1944. december 22-én Debrecenbe megérkezett a 0060-as számú szovjet katonai parancs, mindenki megrendült, hogy a hírek igazak, és valóban elviszik az embereket kényszermunkára Magyarországról is. 1945. január 5-én a szovjet parancsra reagálva a magyar belügyminiszter elrendelte, hogy ki kell telepíteni mindenkit, aki német származású. Mindazoknak, akik a németséghez tartoztak, jelentkezési kötelezettségük volt a parancsban foglalt helyen. De amikorra a belügyminiszter ezt a rendelkezését eljuttatta a településekre, addigra az elsõ transzportok már rég úton voltak…

Akiknek meg kellett jelenniük, a következõ dolgokat kellett magukkal vinniük: meleg ruhát, ágynemût, 2 pár cipõt, 3 váltás fehérnemût, evõeszközt és 15 napra elegendõ élelmet. A mai orvoskarral szembeni üres területen egykor a Lakits-laktanya állt.

Ide hozták a baranyai német származásúakat. Legtöbbjüknek azt mondták, hogy Bácskába viszik õket kukoricát törni, s aztán haza is térhetnek. Voltak olyanok is, akiknek azt mondták, hogy a Pécs melletti repülõtér újjáépítésén kell majd dolgozniuk. A valódi célállomást csak a belügyminisztérium vezetõi ismerték. A transzportok végállomásai a Donyec-medence szénbányái, a Kaukázus olajtermelõ vidékei, illetve az Urál hegység vasércfeldolgozói voltak. Ezekre a helyre indultak a vonatok – köztük az a vagon is, melyben álltunk.

A Német Vöröskereszt adatai szerint Kelet-Közép-Európából összesen 847 000 embert vittek kényszermunkára, 45%uk soha nem tért vissza. 465 850-en éhen haltak, megfagytak vagy más módon veszették életüket. Magyarországról mindez 60 000–65 000 ember érintett.

Gerner Zsuzsanna roppant érdekes módon szemléltette, hogy mit éltek át a kényszermunkára ítélt emberek: egy kényszermunkára elhurcolt asszony levelezését mutatta be. Fájó volt hallgatni.

Falk Klára 165 német társával 1944. december 27-én Véméndrõl volt kénytelen elindulni. Karácsony után, hideg-

ben indult Pécsre, gyalog. 14 napot töltött a Lakits-laktanyában, várva, hogy majd Bácskába viszik kukoricát törni, mert ezt hitte… Aztán 1945. január 9-én vonattal Bajára vitték õket. Az ottani hidat felrobbantották, így komppal vitték õket át a Dunán, de hogy hová, azt nem tudták. Negyvenkét nappal azután, hogy otthonát elhagyni kényszerült, 1945. február 7-én érkeztek meg a Kaukázusba, ahol 15 hónapig kényszermunkát végeztek. Szénbányában dolgoztatták õket rendkívül rossz körülmények között, -40 fokos hidegben. A leveleibõl kiderül, hogy az elsõ években borzasztó körülmények közt éltek, szó szerint éheztek. Imádkoztak azért, hogy megbetegedjenek, ugyanis a betegeket hazaengedték, mert nem voltak munkaképesek. Aki „egészséges” maradt, annak ott kellett maradni, úgy, hogy nem volt megfelelõ öltözete, munkaeszköze és tulajdonképpen semmije, ami alkalmassá tette volna arra, hogy szénbányában dolgozzon. 1946. május 3-án ezt a véméndi asszonyt az Urálba vitték tovább többedmagával, ahol útépítésen kellett dolgoznia.

A szóban forgó nõ férje Falk József véméndi kovácsmester volt. Klára elsõsorban a családjának írt, fõként az édesanyjának, aki Klára kényszermunkával töltött évei alatt elhunyt, ám errõl csak évekkel késõbb kapott hírt. Vagyis úgy írt az édesanyjának éveken át, hogy azt hitte, még él. Írt a férjének és gyerekének is, akit 2 évesen hagyott otthon. Legtöbbször németül írt, néha viszont magyarul is, mert abban bízott, hogy az a posta nagyobb eséllyel jut el szeretteihez. Volt, hogy leánykori nevén címezte meg a leveleket, amiért sokszor elnézést kért a férjétõl. Azt gondolta, hogy ezzel a „csellel” – õ nevezi így – talán több levelet tud kiküldeni a lágerbõl, mivel limitálva volt a kiküldhetõ levelek száma. Az is bizonytalan volt, hogy egyáltalán mi az, ami valaha elolvastatik. A leveleinek a témája folyamatosan a viszontlátás reménye volt. Klára az elejétõl a végéig bízott abban, hogy még látni fogja a családját. Rengeteget írt a honvágyról, viszont a kései leveleiben egyre ritkábban. Mindvégig aggódott az otthoniakért. Leírta, hogy õ borzasztó körülmények között van, mégis folyamatosan a családjára gondol, legfõképp a gyerekére. Viszont idõnként elkeseredett és lemondó hangot is megüt. Reményt vesztve írta, hogy már soha nem szabadulhat a „pokolból”. Állandóan levéllapokat és borítékokat követel, és gyakorlatilag az elindulásától kezdve kér fényképet a gyerekérõl. Félt, hogy már nem ismerné meg saját fiát – végül 1949-ben kap majd róla fotót. Férjét arra kérte, hogy adja el az otthon maradt ruháit, ha nincs pénze. Próbálta igazolni, ha otthonról bármit küldtek neki, az megérkezett hozzá, és erõt adott neki. Késõbb a férjérõl megtudta, hogy hadifogoly lett, így a gyermekét férje szülei nevelték. Amikor megtudta, hogy a fivére megnõsült, nehezményezte, hogy neki errõl egy harmadik személytõl kellett tudomást szereznie – a család nem akarta õt elszomorítani azzal, hogy velük vidám dolgok is történtek. Írt a munkatáborról is. Karácsonykor azt írta: a Jézuska õket messzirõl elkerüli, mert itt borzasztó hideg van, és nem néz le rájuk. Az utazást is részletezte Oroszországba, a rettenetes kö-

UNIVPÉCS 31

rülményeket, azt, hogy többen meghaltak útközben. A kenyéradagról és arról a levesnek nevezett folyadékról is említést tett, amit élelemként kaptak. Megírta, hogy kiszökött a lágerbõl, és megpróbált a szomszédos földrõl krumplit lopni, ebbõl próbáltak meg valamiféle ennivalók készíteni maguknak. Illetve írta, hogy a csipkés alsószoknyájáért kapott ennivalót egy orosz embertõl. Jóval késõbb a munkájukért pénzt kaptak a láger lakói, de az élet -és a munkakörülmények nem változtak. Beszélt a „szórakozásról”, ami inkább a Németországból érkezett foglyokra volt jellemzõ. Klára elítélte õket, amiért megpróbálták jól érezni magukat, néha zenéltek és táncoltak, sõt, a férfiak és nõk között kapcsolatok szövõdtek, még gyerekek is születtek a lágerekben. Ám õ többször is biztosította arról a férjét, hogy neki ilyen eszébe sem jutna. Így telt el 5 év Falk Klára leírásai alapján a kényszermunkatáborban. 1949. október 3-án engedték haza.

Nyelvész vagyok, német nyelvemlékekkel is foglalkozom. Ez pedig egy olyan nyelvemlék, melynek az írója német dialektust hasz32 UNIVPÉCS

nált. A Lágerjárat kapcsán elsõsorban a levelek tartalmát próbáltam elõtérbe helyezni, de nyelvészeti szempontból is érdekes az, hogy nem egy írott nyelvi változatot használt – mondta el Gerner Zsuzsanna, aki a leveleket Falk Klára családjától kapta meg, s le is fordította azokat. Valóban rendhagyó történelemórának lehettünk résztvevõi: úgy gondolom, hogy csak kevés történelemoktató ad ennyire széles látókört.

Sokáig egyáltalán nem volt errõl szó. Az elhurcoltak valóban írtak arról, milyen rossz nekik, de lehet, hogy a legborzasztóbb részletektõl meg is kímélték az ittenieket. A rendszerváltozás után kezdtek el ezzel történészek nyíltabban foglalkozni, de úgy vélem, a mai napig nincs ennek megfelelõ helye a történelemoktatásban. Azt gondolom, hogy az, ami ezekkel az emberekkel történt a kényszermunka-táborokban, ma nem része a magyar történelemoktatásnak, pedig ez is Magyarország történetéhez tartozik – tette hozzá Gerner Zsuzsanna.

VERMES Nikolett

JESZ,

JESZ,

JESZ! 20 éves jubileumát ünnepli a Janus Egyetemi Színház. A mizantróp felkerült egy színházi szakmai folyóiratnak a tavalyi év legfontosabb elõadásait felsoroló listájára. Bemutatók jönnek, bemutatók mennek… Zajlik az élet a JESZ-ben.

Tóth András Ernõvel beszélgettünk.

A 7óra7.hu beválasztotta a tavalyi év 40 legfontosabb elõadása közé A mizantrópot.

Egész Dél-Dunántúlról nem került be a listára más elõadás! Sok gratulációt kaptunk a szakmából, befutott egy pesti meghívás is… Annak idején a Hamletet is azért tûztük színpadra, mert a társulat alkalmas volt rá. A mizantróp is ilyen elõadás, a személyesebb színjátszás irányába haladunk, Hollósi Orsi és Zakariás Máté mellé felsorakozott a társulat is. Szerencsére jó kritikusok nézték, jó idõben, és jó formát is futott az elõadás – ez is kell a sikerhez, elismerem. Ha minden összejön, kiemelkedõ minõségû színészetet tud produkálni a társulat. A közönség is szereti, mindig teltházzal megy, és fogjuk is még játszani.

Csokonai Vitéz Mihály közösségi díjat kapott a JESZ. Évente három ilyen díjat adnak át, komoly elismerés. A Magyar Kultúra Napján, a Vigadóban volt a díjátadó ünnepség, Hoppál Péter kulturális államtitkár adta át. Három nappal a díjátadó elõtt tudtuk meg, hogy mi is a kitüntetettek között leszünk. Ez a 20 éves jubileumunk megkoronázása. Már megjelent a színház 20 éves történetérõl írott kötet, még látható a fotókiállításunk, túl vagyunk már egy bemutatón, készülünk a következõre, túl vagyunk egy fesztiválon, és most derült ki, hogy májusban mehetünk Litvániába a Vilniusi Báthory István Egyetemre a Kõmûves Kelemennel…

Mikor lesz a Kohlhaas Mihály bemutatója?

Február 27-én. Zakariás Máté rendezi a darabot, Kautczky Máté dramaturgszakos fõiskolással közösen készítik az elõadás szövegét. A jubileumi évünk lezárása és egyben a PTE 650 éves jubileumához is kötõdõ bemutatóra készülünk nyáron, Keresztesi József Janus Pannonius haláláról szóló, Medvevár címû drámáját a Püspökkertbe fogjuk színpadra vinni.

BALOGH Robert

A Csokonai Vitéz Mihály-díj két kategóriában adományozható állami kitüntetés, amelyet 2003 óta osztanak ki január 22-én, a Magyar Kultúra Napján. A Csokonaidíjjal kitüntetett alkotó, együttes vagy közösség az adományozásról igazoló okiratot és érmet kap.

A Csokonai-díjat elnyert pécsi alkotók, közösségek: Pécsi Vasutas Fúvósszenekar Szélkiáltó együttes Bartók Béla Férfikar Tillai Aurél Bagossy László

Dr. Who könyvekben utazik!

A PTE Közös Könyvespolcáról van szó, ami a nevével ellentétben egy kék telefonfülkét takar.

A PTE Ifjúság úti campusán található, a Szenes pavilonjával szemben. Kötetek vihetõk-hozhatók, de legfõképpen olvashatók! A projekt ötletgazdája a BTK-s Hajba Gergõ, aki társaival – a szintén nyilatkozó TTK-s Schönberger Dáviddal együtt a PTE Alapítványhoz pályázott azért, hogy a mi egyetemünkön is legyen egy ilyen különleges hely.

Tök jó platform arra, hogy különbözõ olvasmányok gazdát cseréljenek, fõleg olyanok, amelyeket szívesen elolvastatnék másokkal. Cserélhetõ, tehát, aki odavisz valamit, az el is hozhat. Megbízom a másikban, nemcsak a kevésbé kedvelt könyveimet viszem ki, hanem a kedvencemet is, mert azt szeretném, hogy azt más is elolvassa. Ez egy feltétel nélküli bizalom. A másik fontos része maga a tudás cseréje – reménykedik Gergõ, és õszintén hiszi, hogy az egyetemisták használni fogják a könyvállományt. A könyveket felajánlásokból és saját könyvespolcukról hozták a fülkébe. Mindkettõnknek annyi könyvtartaléka van, hogy ez igazából nem okoz gondot. A pedagógus nagyszülõktõl annyi könyv maradt rám, hogy szinte nem is tudok mit kezdeni vele – világosít fel Schönberger Dávid, és hozzáteszi, hogy a fülkét egyelõre folyamatosan õk töltik fel könyvekkel, hiszen idõbe telik, míg mindenki megszokja a említett viszek-hozok funkciót. Elõször szerettük volna itt az egyetemen elkezdeni, de ha megkeres valaki, aki szeretne a város másik pontján egyet, akkor persze szívesen megcsináljuk – teszi hozzá Hajba Gergõ (az Ifjúság útin túl egyedül a Zsolnay Kulturális Negyedben van hasonló próbálkozás, csak piros fülkével – a szerk.).

A Közös Könyvespolc fenntartása nem nagy fáradság számukra, hiszen mindketten az egyetem környékén mozognak nap mint nap, de a fõ cél, hogy a projekt önjáró legyen, és közben mindenki, aki használja, figyeljen az értékekre. A srácok azt tervezik, hogy egy avatóünnepséget szerveznek majd, de ehhez olyan idõjárás is szükséges, amikor már nem fagyunk oda a Szenes pavilonhoz és környékéhez. Felolvasóestet, flash mobokat, sõt, akár akusztikus koncerteket is terveznek a fülke, az olvasás és könyvmegosztó tevékenység köré, mindezt elõzetesen egyeztetve a Szenes Crew-val.

Hasonló kezdeményezések már a kilencvenes évektõl léteznek Európa-szerte – meséli Gergõ, majd hozzáteszi: Néhány évvel ezelõtt Zalaegerszeg belvárosában láttam elõször élõben egy, a miénkhez hasonló bibliofülkét. Azt egy kulturális egyesület üzemeltette, és bevallom, elirigyetem a zalaiaktól ezt a projektet. De van bibliofülke Szentendrén is, és Budapesten az Alexandra Könyvkiadó egyenesen egy nyitott olvasószobát rendezett be az egyik aluljáróban, székekkel, fotelekkel és sok-sok könyvvel. Meglepõ módon nem kelt lába semminek, az emberek olvasásra használták a számukra kialakított enteriõrt – sorolja a példákat Hajba Gergõ.

Teljes interjú: www.univpecs.com

A mindig népszerû

G U LY Á S – avagy mit szeretnek enni nálunk a külföldiek

Rengeteg külföldi barátom van, és az egyik legfõbb téma, ami mindig elõkerül, hogy hol tudunk jókat enni.

Ahmed Othmani (Tunézia) kedvence a G U LY Á S, mert nagyon szereti a fûszeres ételeket. Az édességekre is vevõ, imádja a K Ü RT Õ S K A L Á C S O T és a PA L A C SINT Á T. Bár úgy gondolja, hogy túl zsírosan fõzünk, túl sok vajat, olajat használunk és természetesen számára a disznóhús is egy negatívum. Ha fõzésre kerül a sor, csak tunéziai ételeket fõz, és sok fûszert használ, nagyrészüket még Tunéziából hozta magával. Kedvence a kuszkusz és a kafteji.

Hany Badawy (Egyiptom) hatalmas mosollyal említette a P Ö R K Ö LT E T , a T O J Á S O S N O K E D L I T és a K R U M P L I S T É S Z T Á T jó sok õrölt pirospaprikával készítve. A magyar leveseket is nagyon szereti, és szívesen fõz otthon magyar ételeket is. Vegyesen szokott magyar illetve egyiptomi ételeket elkészíteni, de ha a saját ízvilágát választja, akkor az több idõt igényel. Az egyik kedvenc étele a fetteh.

Nnabu Monday Meshach (Nigéria) szívesen kóstol meg új ételeket, a kedvence a G U LYÁSLEVES, mert tele van zöldséggel, hússal, paprikával. Nigériában is rengeteg fûszert, természetes olajokat használnak, szeretik a csípõs leveseket, a barbecue-t. Kedvenc nigériai ételei: egusi, ogbonu, okra levesek és a kókuszos, babos rizs.

38 UNIVPÉCS

Jeff Adov (Benini Köztársaság ) is a G U LY Á S L E V E S T említette elsõ helyen. Fõzni általában télen szokott, otthon, olasz vagy maghribian, azaz arab jellegû ételeket, mert a saját konyhájához nem találja a megfelelõ alapanyagokat, pl.: yamgyökér, okra (paprikára emlékeztetõ növény), plantain (egy banánféle, ami nálunk nem kapható).

Andrea Fatale (Olaszország) kedvence az Ú J H Á Z I T Y Ú K H Ú S L E V E S . Szívesen fõz otthon magyaros ételeket is, de jóval kevesebb hagymát használ hozzájuk. Azt mondja, elképzelhetetlen lenne az élete a hagyományos, olaszos tészták nélkül.

Mint helyi lakos annyit fûznék a témához, hogy egyet értek az elõttem szólókkal: rengeteg országban jártam, szeretem megkóstolni az autentikus ételeket, de a húsleves, a pörkölt, a túrós tészta tepertõvel és a palacsinta felülmúlhatatlan.

KOVÁCS Krisztina

Indiáért, Finnországért és az USÁ-ért kattints! www.univpecs.com

KRAUSZ Gréta

MEG VANNAK SZÁMLÁLVA A NAPJAIM

AZ UTAMAT JÁRVA

Ha úgy érzed, hogy az életed túl unalmas a sok korlát meg szabályozás miatt, akkor azt mondom, itt az ideje megszabadulni a határidõnaplódtól! Persze nem végleg, mert vannak dolgok, amelyeket muszáj észben tartani, például a vizsgák idõpontját (arra ott a Neptun – a szerk.), a szülinapokat (arra ott a Facebook – a szerk.), vagy a már rég megígért találkozókat. Ezeken kívül azonban azt javaslom, engedd, hogy az életed arra az útra terelgessen, amire szükséged van.

Bizonyára sokan észrevették már, ahogy én is, hogy a tervezésnek két végkimenetele van. Az egyik, hogy halálra rohanod magad, és végül semmire nem jut idõd pont abból, amit meg szerettél volna valósítani, vagy a másik, hogy hiába írod fel, úgyis elfelejted megnézni a listád. Javaslom inkább, hogy engedd el az irányítás illúzióját, és arra menj, amerre a szíved húz. Utazz el. Menj el spontán egy koncertre vagy színházba. Kezdj el zenélni. Sétálgass az esõben, hóban. Jelentkezz újságírónak (de még mennyire! – a szerk.).

Akármit választhatsz, a döntés a te kezedben van. Az idõsebb korosztály szívesen mondogatja, hogy a spontán élet nem élet. „Mindenhonnan elkésel! Sose veszed fel a telefonod! Sosem tudni, hogy éppen merre jársz!” Többször megpróbáltam tervezni az életem, de nem jártam sikerrel. Nem jutott idõm arra, amire valójában vágytam. Zenélni, verset tanulni, írni, sportolni, koncertezni, vagy csak szimplán feküdni az ágyamban és zenét hallgatva nem csinálni semmit, mert az eltervezett fontos dolgok túlságosan sok idõmet lefoglalták. Így hát feladtam ezt az életmódot, és visszatértem a már jól bevált spontaneitáshoz. A hirtelen döntések és a tervezés nélküli élet csak elsõre tûnik ijesztõnek. Ha már benne élsz, egy idõ után rájössz, hogy mennyi lehetõség tárul eléd általa. Olyan élményeket és tapasztalatokat szerezhetsz, amit sokan elképzelni sem mernek. Mindig csak a kezdet nehéz, amikor már benne vagy olyan, mint egy áramlat, ami nem engedi, hogy felmerüljön a következõ kérdés: mi lett volna ha… Persze jó, ha van egy arany középút, ami kicsit kordában tartja a féktelen szabadságot is.

Az évek alatt rájöttem, hogy – a kötelességeken kívül – csak azt szabad csinálni, amit igazán szeretsz, mert amit kényszerbõl próbálunk megvalósítani, annak mindig rossz emléke marad. Szóval azt javaslom, kezdj el élni, hogy majd egy hosszú és eseménydús nap után nyugodt szívvel mondhasd azt: igen, ezt megérte…

Ha megkérdezik, mit használok a dolgaim megtervezésére, telefont vagy naptárt, a szememben felcsillanó téboly azt mondja: MINDENT! A naptáramra pillantva nyugtázom, hogy zsúfolt hetem lesz, úgyhogy gyorsan összeütök egy listát néhány filmrõl, amit jutalomként megnézhetek, ha a teendõim végére értem. A laptopot bekapcsolva a Sticky Notes figyelmeztet, hogy már csak három napom van befizetni a havi mobilszámlát.

Az asztalom mellett függõ parafatáblán csalódottan cöccög egy szórólap, amiért még mindig nem álltam neki a második nyelvvizsgának. Bip-bip: „kukát kivinni!”

Az egyetemen és az egyetemrõl kikerülve azok teljesítenek jobban, akik megtanulják menedzselni mindennapi dolgaikat, idejüket. Az elõre tervezés tudatosságot jelent és önismeretet igényel. Hiába írom fel, hogy hatkor kelve elkezdek tanulni, ha a reggeli produktivitásom a tételek összenyálazásában merül ki.

Ahhoz viszont, hogy hosszú távra tudjunk tervezni és valamiféle struktúrát építhessünk az életünk köré, tisztában kell lennünk a céljainkkal. Idõrõl idõre gondoljuk végig, mit szeretnénk elérni, és figyeljük azt is, hol tartunk az ahhoz vezetõ úton.

Naponta halljuk, hogy rohanó világ blablabla… de mégis mit teszünk azért, hogy spóroljunk az idõvel? Értékes perceket nyerhetünk már azzal is, ha a Google Mapsben megtervezzük a buszcsatlakozást, vagy elõre megírjuk a bevásárlólistát, és nem a sorok között lavírozva próbáljuk felidézni, van-e otthon elég WC-papír, és mi kell egy krumplis tésztához (vagy mondjuk egy olyan ételhez, amelynek a neve nem az összetevõk felsorolásából áll).

Szerintem minden egyetemistának elég magas a pulzusa a napi három kávétól, felesleges plusz stressznek kitenni magunkat késésekkel és elfelejtett programokkal.

Amúgy is rágörcsölt már a kezünk a telefonra; igazán semmibõl nem tart bepötyögni egy-két teendõt. Ha számon tartjuk a dolgainkat, jobban át tudjuk adni magunkat a jelennek, elég mindig egyfelé koncentrálnunk.

Csak a kisember tart rendet, a zseni átlátja a káoszt. Erre a mondásra mindig is mentegetõzésként gondoltam, hiszen a „zseni” nemcsak átlátja a káoszt, arra is képes, hogy rendet tegyen benne.

SCHMIDT Renáta

Jubileumi melléklet Nagy Lajos királynak, V. Orbán pápának és Vilmos püspöknek köszönhetõen 1367-ben Pécsett alapult meg Magyarország elsõ egyeteme.

A 650 éves évforduló alkalmából a magyar országgyûlés 2017. szeptember 1-tõl minden szeptember elsõ napját a Magyar Felsõoktatás Napjává, a pécsi egyetemalapítás emléknapjává nyilvánította.

A jubileum a magyar felsõoktatás történelmi korokon átívelõ, nemzetközi úttörõ szerepét hangsúlyozza.

Fókuszban a 2017-es esztendõ

A „pécsiséghez” az egyetem hozzá tartozik

Bódis József rektor

Páva Zsolt polgármester

A jubileum igazi üzenete az, hogy tisztelgünk az alapítók elõtt. Létrehozni Magyarország elsõ egyetemét forradalmi gondolat volt, még akkor is, ha akkor Európában voltak már ennek elõzményei. Most is vannak pozitív tendenciák Európában, és mégsem mindig reagálunk rájuk progresszíven.

Nagy Lajos királyhoz és V. Orbán pápához kötik az alapítást, nagyon helyesen, de akinek a legtöbb munkája volt benne, az Vilmos püspök.

Mindenki tudja, hogy nem volt túl hosszú életû a középkori egyetem, a Studium Generale, s annak ellenére, hogy a késõbbiekben is voltak egyetemekre jellemzõ oktatási formák Pécsett, nyilvánvaló, hogy nincs jogfolytonosság, de van szellemi örökség! Az is biztos, hogy az elsõ egyetem létrehozásának gondolata volt az, amitõl kezdve Magyarország a tudás alapon társadalmat építõ nemzetek sorába lépett. Szerintem ez a 650-es jubileum igazi jelentõsége. Minden, amit a PTE a jubileum kapcsán kitalált vagy befogadott, ezt a célt kell, hogy szolgálja. Továbbra is szükségünk van minden olyan ötletre és gondolatra, ami ezt széles körben tudatosítja az emberekben. Azt gondolom, hogy a jubileumi egyetemi anyakönyv kifejezetten ünnepi gesztus lehet minden egyetemi polgár számára, s abban is bízom, hogy az egyetemi liget létrehozása a faültetésekkel ugyancsak ilyen tud lenni. Továbbra is várok minden ehhez hasonló gondolatot, ötletet, amelyeknek – bár forrás mindenhez kell – nem elsõsorban pénzköltés a lényege, hanem az, hogy a 650 éves jubileum közösségi érzéssé váljon mind a Pécsi Tudományegyetemen belül, mind azon kívül.

Ma, a Modern Városok Programban való részvételünk a forrás tekintetében felfogható egy második egyetemalapításnak is. Nem tudom, hogy mi motiválta a kormányt a döntéshozatalkor, de biztos vagyok abban, hogy a hatszázötven évvel ezelõtti egyetemalapítás is felmerült szempontként.

Nagyon jó, hogy jövõ szeptember elsejétõl kezdve minden szeptember elseje a Magyar Felsõoktatás Napja lesz, de még jobb, hogy pár éven belül egy jó infrastruktúrájú és a modern világ kihívásainak megfelelni tudó egyetem irányában fejlõdhetünk.

Emlékszem arra, hogy 1967-ben nagy hírverés volt a 600 éves évforduló kapcsán a városban: akkor, tizenegy évesen is büszke voltam arra, hogy olyan városban élek, ahol ilyen nagyszerû dolgok történnek. Hat évszázad elképesztõen hosszú idõ. 50 év eltelt, és úgy gondolom, ma is jogos büszkeség minden pécsi polgár számára az, hogy ilyen hatalmas távot tudunk visszapörgetni az idõben az egyetemalapítás kapcsán, és immár a 650 esztendõs jubileumot ünnepelhetünk. Joggal vagyunk büszkék erre a sok-sok eltelt évre, még úgy is, hogy tudjuk, hogy nem volt mindig felsõoktatás Pécs városában. Legalább ennyire fontos a pécsiek identitásához, azonosságtudatához az, hogy van egyetemünk, és az, hogy itt alapították Magyarország elsõ egyetemét. Mindent, ami erõsíti a pécsi tudatot, abszolút támogatok. Mint pécsi polgár ezt a magam számára is fontosnak érzem, de mint polgármester is kiemelten kezelem.

Meggyõzõdésem, hogy a kapcsolat a város és az egyetem között – függetlenül a rektor és a polgármester személyétõl – mindig jó. A kérdés inkább az, mennyire volt tartalmas: protokolláris volt-e a két vezetõ között – ami fontos, de szerintem nem elégséges – vagy túlmutatott azon. A mostani idõszak azért tartalmasabb, mert több olyan konkrét együttmûködési elem van a mai kapcsolatrendszerben, ami korábban nem, vagy csak kisebb mértékben volt jelen. Ehhez hozzájárulnak a különbözõ együttmûködésre okot adó alkalmak: például az, hogy Pécs 2010-ben Európa Kulturális Fõvárosa lett, és fontos közös projektjeink, beruházásaink voltak. A különbözõ ügyek külön-külön lehet, hogy nem jelentõsek, de öszszerakva ezeket azt látjuk, hogy élõ, napi konkrét ügyekben manifesztálódó kapcsolatrendszer alakult ki a város és az egyetem vezetése között.

Ami pedig a Modern Városok Programot illeti: szerintem ez meghatározó a jövõre nézve, és mindkét fél számára totális sikertörténetté tud alakulni. Kimondottan a városi igények közé soroltuk a program kialakításakor azt, hogy egy tõlünk független intézményt, a PTE-t fejleszteni kell, mert Pécsre is hatással van.

A szövegek teljes terjedelemben megjelentek 42 UNIVPÉCS

Lehetõségek és sokszoros felelõsség

Idõtlen szándék, egyetemes szemléletmód

Jenei Zoltán kancellár

dr. Udvardy György megyéspüspök

A 650-es évforduló nemcsak a múltról szól, inkább jó alkalom arra, hogy elmondjuk magunkról, amit fontosnak tartunk, hogy meg tudjuk mutatni értékeinket, s a kívülállók számára is egyértelmûvé tegyük, hogy a Pécsi Tudományegyetem egy nyitott, a lehetõségekkel élni tudó és a helyi gazdasággal együttmûködõ intézmény. Az ünnepségsorozatra kapott 650 millió forintos támogatás ennek lehetõségét biztosítja. A Modern Városok Program keretében megvalósuló egyetemfejlesztés teremti meg az infrastrukturális kereteket, a 650-es évforduló pedig a rendezvények révén egy remélhetõleg megfelelõen szervezett folyamatot biztosít majd ahhoz, hogy szembenézzünk azzal, hol is tartunk pontosan. Természetesen fontosak a jubileumi évre tervezett konferenciák, rendezvények, kell az is, hogy emlékezzünk és értsük a múltat, de talán még fontosabb, hogy láttassuk a jelenünk, hogyan tudjuk a kapcsolati hálónkat tovább erõsíteni és milyennek szeretnénk az egyetemet tíz év múlva.

Amennyiben jól élünk lehetõségeinkkel, a következõ néhány évben meg lehet alapozni egy nemzetközi szinten sokkal versenyképesebb egyetemet. A Modern Városok Program, melynek keretében a kormány 24 milliárdot biztosít a számunkra, alapvetõen egy infrastruktúrafejlesztési program. Ha ezt jól használjuk fel, a PTE polgárai közül senki nem hivatkozhat arra, hogy a tanulmányaihoz, oktatói vagy kutatói tevékenységéhez szükséges feltételek nem állnak rendelkezésére: optimális esetben minden ingatlan, eszköz, adat rendelkezésre áll majd ahhoz, hogy a teljesítmény az egyetem adott polgárán, és ne a körülményeken múljon. Ennek a kivitelezése izgalmas, hiszen rengeteg egyeztetést igényel, meg kell vizsgálni a mûszaki megvalósíthatóságot, ki kell írni a közbeszerzést, és bízom benne, utóbbi révén a piac képes lesz olyan – elsõsorban pécsi és Pécs környéki – kivitelezõket kínálni, akik e beruházásokat a megfelelõ minõségben meg is valósítják. A fejlesztéseket a várossal szorosan együttmûködve képzeljük el, így remélem, a pécsiek érezni és tapasztalni fogják, hogy integrált programról van szó.

Az egyetemalapítás a kor dinamizmusának jele, egy felívelési folyamat része. Ahhoz, hogy egy társadalomnak jövõje legyen, magas színvonalú oktatásra van szükség. Óriási jelentõsége volt ennek, mint ahogy annak a ténynek is, hogy az akkori király és az akkori püspök mint a város és a régió vezetõi egy hosszú diplomáciai út végén jutottak el az egyetemalapítás lehetõségéhez, mely – bár teológiai fakultás nem volt – egyházi intézményként létesült, s a mûködés feltételeit jelentõs mértékben az egyházmegye biztosította. Úgy gondolom, hogy ez összefogásról tesz tanúbizonyságot és olyan szándékról, hogy az országnak ezen a részén minõségi életnek kell lennie.

A történelem során nagyon sok nehézséget élt meg az egyetem, de mindig ott volt az egyházmegye püspökeiben a szándék, hogy egy-egy nehéz korforduló után újraindítsák azt, vagy különbözõ intézményeket, gimnáziumokat, líceumot alapítsanak, hogy majd azokból újra kinõhessen az egyetem. Gondolhatunk a török idõ után Klimo György tevékenységére, de ez mutatkozik meg Szepesy Ignác munkájában, ahogy Zichy püspök úr is ugyanezen fáradozott.

Nagyon kevés olyan közösség van, aki elmondhatja magáról, hogy 650 évvel ezelõtt alapított egyetemet. A múltba azért tekintünk, hogy tisztán lássunk, hogy az akkori emberek szándékait, motivációját, inspirációit megértsük, tanuljunk belõle, s erre alapozva tudjuk a jövõt jobbá tenni. Számomra egy kiemelkedõ esemény, a múlt eredményének megünneplése nem mellékes dolog, hanem kötelességünk, és nem a múlt, hanem a jövõ miatt.

A részünkrõl tervezett programok között az egyházmegye lehetõségeit és céljait szem elõtt tartva, valamint a társegyházakkal való együttmûködésben nevelést elõsegítõ, pedagógiai konferenciák szervezése szerepel. Az egyházmegye tevõlegesen is részt vesz az ünnepi rendezvénysorozatban, mind konkrét programokkal, mind helyszíneivel és épületeivel úgy, hogy különbözõ rendezvényeket befogad. Reményeink szerint arra is lesz majd mód, hogy egy vatikáni üzenettel is tovább tudjuk emelni az ünnep fényét.

a Pécsi Hírek hasábjain, illetve a www.univpecs.com-on.

UNIVPÉCS 43

650 éves a Pécsi Tudományegyetem – jubileumi programsorozat fõbb tavaszi rendezvényei A Pécsi Tudományegyetem 2017. szeptember 1-jén ünnepli alapításának 650. évfordulóját, amelynek keretében jubileumi programsorozat indult útjára.

A 2016-os évhez hasonlóan 2017-ben is számos színvonalas program kerül megvalósításra, amelyre a szervezõk szeretettel várják az érdeklõdõket.

Jubileumi programsorozat 2017. évi tavaszi rendezvényei

Nyitott Egyetem rendezvénysorozat Gyógynövények és a gyógyszerészet (Dr. Szabó László) január 24.

PTE Kultúratudományi, Pedagógusképzõ és Vidékfejlesztési Kar, FEEFI aula, Pécs, Szántó Kovács János utca 1/B. Nyitott Egyetem tavaszi rendezvénysorozata január 24-én Dr. Szabó László elõadásával indult, amelynek címe a Gyógynövények és a gyógyszerészet. Az elõadás egy manapság igen érdekes és sokakat foglalkoztató témát tárgyal, a gyógynövények gyógyításban betöltött szerepét, és a bennük rejlõ lehetõségeket járja körül. A gyógynövények már nem csodaszerek, hanem a gyógyszerészet, a gyógyszerkutatás kiapadhatatlan tartalékai, az enyhébb hatású vegyületeket tartalmazó gyógynövények ma is gyógyszerkincsünk részét képezik.

Pécsi Csokoládé Karnevál február 4–5.

Zsolnay Kulturális Negyed Immár ötödik alkalommal rendezik meg a Csoko-Láda és a Zsolnay Negyed együttmûködésében a Pécsi Csokoládé Karnevált. Ez nemcsak az ország különbözõ részébõl érkezõ csokoládékészítõk vására, hanem számtalan kulturális és ismeretterjesztõ elõadással, játszóházzal, kiállítással kísért hétvége. Az elõzõ években 3–4 ezer ember fordult meg a kétnapos ingyenes rendezvényen.

44 UNIVPÉCS

Nyitott Egyetem rendezvénysorozat „A tudás hatalom”, avagy a népneveléstõl a felnõttoktatásig (Dr. Németh Balázs) február 7.

PTE Kultúratudományi, Pedagógusképzõ és Vidékfejlesztési Kar, FEEFI aula, Pécs, Szántó Kovács János utca 1/B. A Nyitott Egyetem keretén belül február 7-én Dr. Németh Balázs elõadását hallgathatják meg az érdeklõdõk „A tudás hatalom”, avagy a népneveléstõl a felnõttoktatásig címmel. Az elõadás felvázolja a magyarországi felnõttnevelés és -oktatás fejlõdésének néhány fontosabb periódusát, jellemzõ vonásait és tartalmi elemeit. Ennek alapján bemutatásra kerülnek azok a politikai, társadalmi és gazdasági feltételek, tényezõk és trendek, melyek hozzájárultak ahhoz, hogy bár lassan, de mégis az európai nevelési és oktatási törekvésekkel összhangban szervezett formákat öltsön a felnõttek tanítása hazánkban is.

XXI. Egytemi Bál a jubileum jegyében február 11–12.

Dr. Romhányi György Aula Pécs, Szigeti út 12.

Az est során ízelítõt kaphatnak a résztvevõk a XIV. század második felére, az egyetem alapításának idejére jellemzõ szokásokból, ételekbõl, táncokból, zenékbõl.

Mottó: „Középkori úri muri”.

XI. Jubileumi Pollack Expo március 2–3.

Expo Center Pécs A XI. Jubileumi Pollack Expo a Pécsi Tudományegyetem Mûszaki és Informatikai Kara által évente megrendezett kiállítás és elõadássorozat, a Dél-Dunántúl legnagyobb mûszaki és informatikai seregszemléje, idén március 2-a és 3-a között kerül megrendezésre. A szakkiállításon az informatika, a villamos-, gépész- és építõmérnök szakterületek újdonságait mutatja be közel 100 kiállító. A látogatók interaktív bemutatókon, látványos standok megtekintésével és a szakmai elõadások meghallgatásával tájékozódhatnak a mûszaki érdekességekrõl, újdonságokról.

Nyitott Egyetem rendezvénysorozat Összecsukható tetõk az építészetben (Dr. Halada Miklós) március 7.

PTE Kultúratudományi, Pedagógusképzõ és Vidékfejlesztési Kar, FEEFI aula, Pécs, Szántó Kovács János utca 1/B. A Nyitott Egyetem következõ elõadására március 7-én kerül sor, Dr. Halada Miklós tart elõadást az Összecsukható tetõk az építészetben címmel. Az elmúlt évtizedekben szerte a világon sokféle, összecsukható tetõ vagy fedés készült a kisebb méretektõl egészen a stadion méretû lefedésekig. Az elõadás során bemutatásra kerülnek a napjainkban alkalmazott megoldások, azok mûködési elve és szerkezeti rendszere.

INTERNATIONAL SPRING RENDEZVÉNYSOROZAT International Evening március 11.

Expo Center Pécs

Diplomata kerekasztal április 5.

Helyszín: szervezés alatt

Az English–German Student Council minden évben megszervezett jótékonysági célú gáláján, az itt tanuló külföldi hallgatók lehetõséget kapnak arra, hogy bemutassák országuk kultúráját az eseményen részt vevõ közönség számára. Az International Evening a Pécsi Egyetemi Napok mellett a legtöbb hallgatót megmozgató egyetemi kulturális rendezvény Pécsett.

A hazánkban akkreditált diplomáciai testületek meghívásával és bevonásával rendezett találkozón a nemzetközi politika egy-egy kiemelten aktuális kérdését vitatják meg a résztvevõk. A PTE hallgatói kérdéseket tehetnek fel a kerekasztal meghívott elõadóinak. A program a pécsi lakosság számára is nyitott.

Erasmus Alumni Nap március 20.

BTK–TTK, aula A hallgatói mobilitási programokban való részvétel népszerûsítésének egyik leghatékonyabb formája, amikor a programban már részt vett hallgatók mondják el élményeiket a leendõ résztvevõk számára. Az Erasmus programban korábban külföldön tanuló hallgatók válaszolnak a jövõben kiutazni szándékozó hallgatók kérdéseire, beszámolóik és a fotóikból készített kiállítás azonban nem csak a potenciális kiutazók számára lehetnek érdekesek.

Nemzetközi ösztöndíjbörze a PTE Összegyetemi Karriernap és Állásbörze keretében március 29.

A PTE-n évente megrendezett állásbörzéhez azzal a céllal kapcsolódik a rendezvény, hogy a hallgatók számára lehetõséget adjon a nemzetközi ösztöndíjak megismerésére és tanácsadással segítse pályázataik kiválasztását, elõkészítését.

Motivational Speaker április 7. ÁOK, aula Az English–German Student Council (EGSC) minden évben meghív egy nemzetközileg is elismert jelentõs elõadót a Pécsi Tudományegyetemre, aki különleges elõadásával maradandó élményt nyújt a hallgatók és az érdeklõdõ városi közönség számára.

Erasmus Staff Week április 24–28.

Szenátusi terem, Tudásközpont A nemzetközi egyetemi partnereink meghívásával szervezett konferencia és mûhely olyan kérdésekkel foglalkozik elsõsorban, amelyek leginkább foglalkoztatják a nemzetközi kapcsolatok területén dolgozó egyetemi szakembereket. A jubileum évében szervezett esemény jó alkalom arra is, hogy a Legrégebben Alapított Egyetemek Hálózatának elõkészítõ egyeztetései is napirendre kerüljenek a PTE partneregyetemeinek bevonásával.

Díszdoktoravató ünnepi szenátusi ülés március 15-e alkalmából március 16.

Liszt Ferenc hangversenyterem, Zsolnay Negyed Az eseményen sor kerül díszdoktorok avatására, címzetes docensi és tanári címek, egyéb elismerések, oklevelek átadására.

Multikulturalitás és vállalkozói kapacitásfejlesztés a multikultúra jegyében – a Middlesex University London validációs látogatása március 16–17.

PTE Közgazdaságtudományi Kar A brit Middlesex University London és a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara között fennálló oktatási együttmûködés és a közös képzési programok indításának 20 éves évfordulójának megünneplésére került sor 2016 novemberében. A rendezvény célja az volt, hogy a képzési program hagyományainak és történetének felidézésével rámutasson annak innovatív, modern szemléletû karakterjegyeire, valamint a Pécsi Tudományegyetem és a kar életében betöltött jelentõs szerepére. A partneri kapcsolat építésének és közös képzések folytatásának következõ lépése a Master of Sciences Enterprise Development and Entrepre-neurship (továbbiakban: MSc EDE) képzés validációja, melyet a Middlesex University London végez.

Tematikus napok, estek (Ázsia, Afrika, Észak-Amerika, Európa, Latin-Amerika) rendezvénysorozat március 20–május 7.

Helyszín: szervezés alatt

Ázsia Napok március 20–24.

A PTE-n tanuló ázsiai hallgatók, a küldõ országok diplomáciai testületei, valamint a Konfuciusz Intézet bevonásával szervezett elõadások, koncertek a kontinens hihetetlenül sokszínû kultúrájából adnak ízelítõt.

A programok a város lakossága számára is nyitottak.

UNIVPÉCS 45

Észak-Amerika Napok és Migrációs Konferencia március 27–31.

Tudásközpont A PTE észak-amerikai hallgatóinak és a kontinens nagykövetségeinek, kulturális intézeteinek bevonásával szervezett programok mellett egy tudományos konferenciára is sor kerül. A PTE Amerikai partnereivel közösen szervezett konferencián (2017. március 30–31.) jelentõs nemzetközi elõadók meghívásával járjuk körül a migrációs kutatások friss eredményeit, legfontosabb aktuális kérdéseit.

Afrika Napok április 4–6.

A kontinens legfontosabb kihívásait, eredményeit, sokszínû kultúráját mutatjuk be elõadások, fotókiállítások, koncertek, táncbemutatók során, melyhez a hazánkban élõ afrikai közösség, valamint a PTE-n tanuló afrikai országokból érkezõ hallgatók segítségét is igénybe vesszük. A programok a pécsi lakosság számára is nyitottak.

Európa Napok április 18–28.

Elsõsorban az itt tanuló hallgatókra támaszkodva egy-egy európai ország kultúráját hozzuk közelebb a pécsiekhez, a magyar és külföldi hallgatókhoz. Koncertek, gasztronómiai bemutatók, ország bemutató „Country show”, filmvetítések. A programok a pécsi lakosság számára is nyitottak.

Latin-Amerika Napok május 1–7.

Latin-Amerika kulturális értékeit koncertek, fotókiállítás, kulturális elõadások és filmvetítések, latintánc-tanítás stb. segítségével mutatjuk be, melynek során ezen országok egyetemünkön tanuló hallgatói is lehetõséget kapnak a bemutatkozásra. A programsorozat részeként 2017-ben 18. alkalommal szervezi meg a PTE Ibero-Amerika Központja az Ibero-Amerika Hetet, melyen tudományos és kulturális programok is helyet kapnak. A programok a pécsi lakosság számára is nyitottak.

46 UNIVPÉCS

Nyitott Egyetem rendezvénysorozat „... a legkisebb barátaink és a legnagyobb ellenségeink.”

(Prof. Dr. Bódis József) március 21.

PTE Kultúratudományi, Pedagógusképzõ és Vidékfejlesztési Kar, FEEFI aula, Pécs, Szántó Kovács János utca 1/B. A Nyitott Egyetem elõadássorozatát egyetemünk rektora, Prof. Dr. Bódis József is megtiszteli jelenlétével, március 21-én tart elõadást „.. a legkisebb barátaink és a legnagyobb ellenségeink” címmel. a címadó idézet a legendás patológus professzorunktól, Romhányi Györgytõl származik, és a vérlemezkékre vonatkozik. Bódis József az elõadásában saját, a reprodukció területén végzett kutatásain keresztül mutatja be mindazt a tudományos ismeretet, melyek a vérlemezkék kulcsszerepét igazolják a legfontosabb életfunkciókban, és alátámasztják Romhányi professzor fantasztikus üzenetét.

International Interdisciplinary Conference on Consumption – Experiences and Perspectives in Central European Context március 23–24.

Helyszín: szervezés alatt Számos tudományág érinti a fogyasztás kategóriáját, de a téma interdiszciplináris megközelítésére már ritkán van példa. A konferencia lehetõséget kíván biztosítani kelet-közép-európai színtéren a fogyasztás kutatásában felhalmozott ismeretek, modellek, kutatási eredmények számbavételéhez, az egyes tudományágak régión belüli képviselõi közötti találkozás lehetõségének megteremtéséhez.

Magyarok II. Kulturális Világtalálkozója március 31–április 2.

Pécs, Hotel Palatinus, Megyei Közgyûlés Díszterme A világ minden részérõl összesereglõ magyarok fesztiválhangulatú találkozóján a kultúra, a közélet, a tudomány, a mûvészet, a civilszféra, az üzleti világ, a gasztronómia szereplõi mutatkoznak be.

Nyitott Egyetem rendezvénysorozat Az idõ szerepe a sürgõsségi ellátásban, azaz „nem múlik, mi késik” (Dr. Radnai Balázs) április 4.

PTE Kultúratudományi, Pedagógusképzõ és Vidékfejlesztési Kar, FEEFI aula, Pécs, Szántó Kovács János utca 1/B. Szintén a Nyitott Egyetem keretén belül április 4-én Dr. Radnai Balázs elõadása során a sürgõsségi ellátás helyzetébe, kihívásaiba enged betekintést. Az elõadás címe „Az idõ szerepe a sürgõsségi ellátásban, azaz „nem múlik, ami késik”, amelynek során áttekintésre kerül a sürgõsségi ellátás logikája és módszertana. Az elõadás kapcsán többek között olyan kérdések kerülnek megválaszolására, hogy honnan tudja a mentõ, kihez kell korábban kivonulnia; honnan tudja a kórházi ellátó, kit kell elsõként ellátnia; miként biztosítható, hogy a szükséges beavatkozásokra a megfelelõ idõben kerüljön sor, így elkerülhetõvé téve az állapotromlást és a felesleges vizsgálatokkal okozott idõveszteséget.

XIII. Magyar Aeroszol Konferencia április 19–21.

Szentágothai János Kutatóközpont, B002-es elõadó A kétévenként megrendezésre kerülõ konferencián a légköri aeroszoloknak az idõjárásra, az éghajlatra továbbá az egészségre gyakorolt hatásról tartanak elõadásokat magyar kutatók.

Ökumenikus teológiai konferencia – Keresztény szabadság és társadalmi modernizálódás – A reformáció teológiai és kulturális következményei április 25.

Pécsi Püspöki Hittudományi Fõiskola A konferencia elsõsorban nem Luther történelmi alakját és a lutheri reformáció kibontakozását kívánja megvilágítani, hanem a modern európai szekuláris és vallási kultúrában megfigyelhetõ következményeinek szentel figyelmet. A konferencián elhangzó elõadások részben a Luther-kutatás és a lutheránus gondolkodás aktuális teológiai fejleményeivel foglalkoznak, részben pedig azt vizsgálják meg, hogy milyen összefüggés lehet az európai modernizálódás és a reformáció között, illetve hogyan jelenik meg a lutheránus kereszténység Európa vallási térképén. Az elõadások közül kiemelkedik Peter Neuner müncheni teológus Luther mai jelentõségérõl szóló elõadása és német nyelven ebben az évben megjelenõ Luther-könyve magyar kiadásának bemutatása. Az elõadások után mûhelyfoglalkozások várják az érdeklõdõket.

PTE 1367 Történelmi Emlékfutás április 26.

Pécs belvárosa Immár a harmadik alkalommal rendezi meg a Sportiroda a rendezvényt. Az elõzõ két évben alkalmanként több mint ezer-négyszáz-ezernégyszáz hallgató vett részt a futáson. A cél, hogy minél több hallgató kerüljön bevonásra a megmozdulás kapcsán, amely során az 1367 métert mindenki vidáman teljesíti. A jubileumi évben egy kis koncerttel is kedveskednek a szervezõk.

Pécsi Egyetemi Napok (PEN) április 28–30.

Zsolnay Kulturális Negyed Az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat hagyományosan megrendezett kulturális és közösségi rendezvénye, mely a Pécsi Tudományegyetem és a város egyetlen hallgatói fesztiválja.

Benned a létra – Utcai performansz Pécs belvárosában április Pécs belvárosa Integrált tánc fogyatékossággal élõk és épek közös elõadásában.

Könyvtári éjszaka a Tudásközpontban április 19.

Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont (7622 Pécs, Universitas u. 2/a) A hagyományosan tavasszal megrendezett könyvtári éjszaka idei témája a „650 éves a Pécsi Tudományegyetem”, mely a jubileumi eseményekhez, a középkor témájához kapcsolódik. Eseményeket, bemutatókat, középkori játékokat szervezünk, melyre várjuk a könyvtár látogatóit, az egyetemi polgárokat egy éjszakába nyúló szórakozásra, mûvelõdéstörténeti kalandra. Ezen a könyvtári éjszakán lehetõség van a könyvtár kulisszái mögé tekinteni, különbözõ kedvezményekkel, éjszakai nyitvatartással várjuk a könyvtárba érkezõket.

2017-es jubileumi év további rendezvényeivel kapcsolatos információ a honlapon elérhetõ:

www.jubileum.pte.hu További információ: Jubileumi Projektiroda – Rektori Hivatal H-7622 Pécs, Vasvári Pál u. 4. I +36 (72) 501-500/18537 I jubileum650@pte.hu A programváltoztatás jogát fenntartjuk.

UNIVPÉCS 47

Nagy Lajos király és Vilmos püspök szobra A Pécsi Tudományegyetem 2017. szeptember 1-jén ünnepli alapításának 650. évfordulóját, amelynek keretében jubileumi programsorozat indult útjára. Már 2016-ban is számos színvonalas rendezvény jött létre a jubileum jegyében.

A 2017-es évi rendezvényekrõl és a PTE 650 Jubileumi Projektrõl további információ elérhetõ: PTE 650 Jubileumi Projektiroda Rektori Hivatal H-7622 Pécs, Vasvári Pál u. 4. +36 (72) 501-500/18517 jubileum650@pte.hu www.jubileum.pte.hu

2016 õszén mérföldkõhöz érkezett a jubileumi programsorozat, ugyanis kiválasztásra került a Nagy Lajos király és Vilmos püspök szobrának elkészítésére vonatkozó pályázat nyertes pályamûve. A szoborállítás indokoltságát az adja, hogy eddig egyik történelmi személyiségnek sem volt köztéri szobra Pécs városában, a jubileum éve pedig kiváló lehetõséget teremt arra, hogy ezen két történelmi személyiségrõl, akik oly sokat tettek egyetemünkért, városunkért, méltóképpen megemlékezzünk. Az egyetemalapítás jelentõségét bemutató szobor a jubileumi díszünnepség keretén belül, 2017. szeptember 1-jén kerül felavatásra.

A PTE 650 Jubileum Stratégiai Konzorciuma 2016. szeptember 5-ével hirdette meg pályázatát a szobor elkészítésére vonatkozóan. A pályázat célja az egyetemalapítás eszmeiségének, a mûemléki terület és az egyetem mai jelentõségének megfelelõ, magas mûvészi színvonalat képviselõ szoborkompozíció tervének és alkotójának kiválasztása volt.

A meghívásos versenypályázaton való részvételre neves szobrászmûvészek kerültek felkérésre, a mûvészek kiválasztásának elsõdleges szempontja volt, hogy a Pécsi Tudományegyetemhez valamilyen módon kötõdjenek.

A pályamûveket ezek után Bíráló Bizottság vette górcsõ alá, 2016. október 28-án sor került a pályamûvek szakmai értékelésére. A Bíráló Bizottság tagjai voltak: Lengyel Péter szobrász, oktatási dékánhelyettes (PTE), Farkas Ádám Kossuth-díjas szobrászmûvész (EMMI), Girán János alpolgármester (Pécs Város Önkormányzata), Heidl György kulturális és tudományos igazgató (Pécsi Egyházmegye), Hóvári János fõigazgató (MANK).

A Bíráló Bizottság egyértelmûen Kotormán Norbert pályamûvét javasolta I. helyezettnek, mivel az értékelés szerint ez a pályamû fejezi ki leginkább a kor szellemiségét, az elsõ magyar egyetem alapításának jelentõségét, mindemellett a gótika sajátosságait is magában foglalja. A pályamû esztétikai értékei is kimagaslóak. A Bíráló Bizottság döntésével a Rektori Vezetés is egyetértett.

Kotormán Norbert a Magyar Képzõmûvészeti Egyetemen szerzett szobrász diplomát, majd Villányban szobrász mesterképzésben vett részt. Mûvei elsõdlegesen – egyéni stílusát kialakítva – figurális ábrázolások, a sajátosan tömören fogalmazott, ugyanakkor beszédesen formált szobrok. Munkássága ismert Magyarországon és külföldön is, a kortárs képzõmûvészeti élet aktív résztvevõje.

A szoborpályázat hivatalos eredményhirdetésére és a sajtótájékoztatóra 2016. november 30-án, a Dóm Kõtárban került sor, amely után Kotormán Norbertet kérték fel a szobor elkészítésére.

A Nagy Lajos királyt és Vilmos püspököt, a középkori egyetem alapítóit ábrázoló szoborkompozíciót 2017. szeptember 1-jén avatják fel a jubileumi díszünnepség keretén belül. A szobor a püspökség területén, a Pécsi Székesegyház északi oldalán és a Középkori Egyetem közötti sétányon kerül felállításra.

A jubileumi ünnepségsorozat a 2017-es évben is folytatódik, amelynek keretén belül a Pécsi Tudományegyetem számos rendezvénnyel kívánja megünnepelni a 2017-es jubileumi évet, ezekre a rendezvényekre továbbra is szeretettel várja az érdeklõdõket.

KÉKESI „Mandarin” Alexandra