Univpecs magazin 2017 03

Az alapítókhoz méltón interjú Bódis József rektorral Mi a jubileum jelentõsége?

Minden intézmény életében vannak kiemelkedõ idõpontok.

Szerencsére a Pécsi Tudományegyetem vonatkozásában van egy olyan dátum, amely meghatározza Pécs városának, az egyetemnek, sõt, az egész magyar felsõoktatás létét is: ez pedig az 1367-es egyetemalapítás. 650 évvel ezelõtt egy püspök, a király és a pápa összefogásának köszönhetõen jött létre az elsõ magyar egyetem. Azt gondolom, hogy ez történelmi jelentõségû. Ma, hat és fél évszázaddal késõbb a mi igazi felelõsségünk az, hogy tisztelegjünk ez elõtt az esemény elõtt, és tegyük meg azokat a további lépéseket, amelyek a pécsi egyetemi létet, és egyben a magyar felsõoktatást modernizálják, nemzetközi jelenlétét intenzívebbé teszik, eredményeket produkálnak. Ez pedig túlmutat az ünneplésen.

Beszédeiben igen sokszor említi Vilmos püspök munkáságának jelentõségét. Miért pont õt emeli ki az alapítók triászából? Úgy gondolom, valójában õ volt az, aki az egyetemet megszervezte és mûködtette. Az, hogy kijárta és el is érte a király és a pápa támogatását, már önmagában mutatja kapcsolatrendszere nagyságát és erõsségét. Más dolog egy elvi igen, és más dolog a nullából valamit létrehozni. Ez minden bizonnyal kemény operatív tevékenység, szervezõmunka volt, ami talán még nagyobb tiszteletet érdemel. Azt gondolom, hogy amit Koppenbachi Vilmos tett, a magyar felsõoktatás szempontjából a legnagyobb presztízsként respektálható.

Nagyon sok program zajlott le már az elõzõ félévben is a jubileumhoz kapcsolódóan. Ön mit emelne ki ezek közül?

Személy szerint elsõ helyre biztosan az Országos Tudományos Diákköri Konferenciát tenném. Egyrészt csaknem 2000 hallgató és 400 oktató vett részt ezen a jó hangulatú rendezvényen, másrészt nemcsak a ma felsõoktatásának aktuális teljesítményérõl szólt, de egyben az elkövetkezendõ idõszak-

nak is üzent, hiszen a hallgatók tudományos tevékenysége a jövõ ígérete. Számos tudományos és kulturális rendezvény volt, amelyek mind-mind színesítették a jubileumi évet, mégis az OTDK lenne az, amit kiemelnék.

A második félévben milyen programokra számít?

A legkiemeltebb programpont természetesen szeptember 1je lesz, és fontos, hogy ezt olyan emelkedett hangulattal éljük meg, ami méltó a magyar felsõoktatás, az elsõ magyar egyetem születéséhez. Azt is gondolom, hogy az elõzetesen ismert jelenlevõk személye, eddigi teljesítménye csak aláhúzza majd az ünnepség jelentõségét. „Második egyetemalapításként” szokták aposztrofálni a Modern Városok Programot. Hogy halad ezzel az egyetem?

Azt gondolom, hogy nagyszerû, hogy van a Modern Városok Program, nagyon jó, hogy ennek keretében komoly fejlesztési lehetõségeink nyíltak, és kár, hogy ilyen lassan halad elõre. Ez hasonló az egyetemalapításhoz: fontos a döntés a támogatásról és a fejlesztésrõl, fontos a sokszorosan egyeztetett részletes szakmai program összeállítása, de más dolog ezt meg is csinálni. A mai magyar és uniós szabályozórendszerek miatt ez borzasztó nehéz, és mindez késlelteti a program végrehajtását. A program végrehajtásának az az eleme, hogy nõjön a külföldi hallgatói létszám, szerencsére sokkal gyorsabban halad elõre, mint amilyen ütemben az MVP-nek köszönhetõ fejlesztéseket meg tudjuk valósítani. Jól állunk a külföldi hallgatók számát tekintve, és abban bízom, hogy a vállalt programot maradéktalanul végre tudjuk hajtani, és ha szükséges, plusz forrásokat keresünk. Ez is építkezés, de nem a szó fizikai, hanem szellemi értelmében: azt szeretnénk, ha a nemzetközi hallgatók jól éreznék magukat a PTE-n, és értékes diplomával távoznának. Utóbbi felõl nincs kétségem, nem egy PTE-n végzett külföldi és magyar hallgató karrierje igazolja, hogy értékes a magyar diploma.

TARTALOM SZÍNHÁZ ÉS PSZICHOLÓGIA FÚZIÓJA – Fekete Judit _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _40–41. oldal LÉNYEGÉBEN BOLOND VAGYOK – Bicsák Bence _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _43–45. oldal A PTE HANGJA – Mino Rabenjafimanantso _ _ _ _ _ _ _ _52–54. oldal PÉCS MUSIC SOCIETY – Ian O'Sullivan és Langer András _ _ _ _ _56–57. oldal

JUBILEUM 650 Elsõ az elsõk közt – Fedeles Tamás _ _ _ _ _3–7. oldal RÖVID ELEMZÉS A PÉCSI EGYETEM ALAPÍTÁSÁNAK 600. ÉVFORDULÓJÁRA – Ádám Antal írása _ _ _ _ _8. oldal MEGÚJULT AULA _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _12–13. oldal A TUDOMÁNY GYÜMÖLCSE FÖLDFAZÉKBAN FÕ – Kohári Gabriella _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _18–21. oldal A JELEN HÕSEI Úgy érzem, megtaláltam magamat! – Korhecz Lili _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _37. oldal

IMPRESSZUM Alapító: Pécsi Tudományegyetem Felelõs kiadó: dr. Bódis József Kiadó: Pécsi Tudományegyetem, 7622 Pécs, Vasvári Pál u. 4.

Fõszerkesztõ: Harka Éva Lapszerkesztõk: Balogh Robert és Kékesi „Mandarin” Alexandra Tördelõszerkesztõ: Wéber Tamás Olvasószerkesztõ: Schmidt Renáta Képszerkesztõ: Csortos Szabolcs, Fotó: Horváth Attila, Márk Mirkó, Oliver Nirbrant, Simara László, UnivPécs archív

MODERN VÁROSOK PROGRAM – A JÖVÕD KAPUJA A 1035/2016. (II.9.) Kormányhatározattal a Modern Városok Program részeként 24 milliárd forintnyi forrás nyílt meg a Pécsi Tudományegyetem számára, melynek deklarált célja az egyetem versenyképességének javítása, a hallgatói létszám növeléséhez szükséges infrastrukturális feltételek biztosítása, a felsõoktatás minõségének javítása és a külföldi hallgatói létszám növelése. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _63–72. oldal

Terjesztés: Filákovity Dusán, mobil: + 36-20/558-0810 Újságíró munkatársak: Amon Daniela, Fehér Tímea, Goldmann-Görög Viktor, Hazenauer Edit, Horváth Attila, Kovács Krisztina, Krausz Gréta, Schmidt Renáta, Szabó Bianka, Tóth Áron, Vermes Nikolett Képregény: Brezony Csilla, infografika: Bocsi É0va

Szerkesztõség: 7622 Pécs, Vasvári Pál utca 4., I. emelet 123.

Telefon: 72/501-500/12122, e-mail: univpecs@pte.hu http://www.univpecs.com

Modern Városok Program melléklet szerkesztés és szöveg: Both Vilma és Kottász Gergely

Nyomda: General nyomda Kft. 6728 Szeged, Kollégiumi út 11/H ISSN 1586-1767

Hirdetési tanácsadó: Király Róbert,e-mail: kiraly.robert@pte.hu Hazenauer Edit, e-mail: hazenauer.edit@pte.hu

A szerkesztõség kéziratokat nem õriz meg és nem küld vissza.

A szerkesztõség a hirdetések tartalmáért nem vállal felelõsséget.

Elsõ az elsõk közt

Mi jut eszedbe a 650-es számról?

Egy autón túl – Fiat 650 – természetesen a középkori pécsi egyetem (studium generale) alapításának évfordulója. Magyar viszonylatban a pécsi az elsõ egyetem, elsõ az elsõk között.

Miért pont itt, Pécsett alapítottak egyetemet 650 éve?

Az Anjouk uralkodása alatt prosperáló Magyarország gazdasági és politikai szempontból Európa középhatalmai közé került. Több város is alkalmas tett volna egyetem létesítésére a Kárpát-medencében, így például Visegrád, a királyi rezidencia, Buda, Pozsony vagy Esztergom. A 14. század során KeletKözép-Európában létesített felsõoktatási intézmények közül Prága (1348) a Luxemburgok, Krakkó (1364) a Piastok, Bécs (1365) pedig a Habsburgok uralkodói székhelye volt.

Szóval akkor miért is Pécs?

A pécsi püspök személye szolgáltatja a megoldás kulcsát. A Rheinland–Pfalz területérõl származó Wilhelm von Koppenbach püspök (1361–1374) kiváló diplomata, Nagy Lajos titkos kancellárja és kápolnaispánja, az uralkodó diplomáciai testületének irányítója volt. Õ ismerte fel az egyetem létesítésének fontosságát, elsõsorban a diplomaták képzésének szükségessége vezette e felismerésre.

interjú Fedeles Tamással

Péccsel kapcsolatban általában azt emelik ki, hogy itt létesült az elsõ magyar studium generale. Mûködött itt elõzményként jelentõs oktatási intézmény?

A székesegyházi/káptalani iskola magas színvonalon mûködött már a 11. század elejétõl kezdve egészen Mohácsig. E mellett két szerzetesi közösség, az Ágoston- és a Domonkosrend kolostoraiban szintén folyt oktatás.

Mit tanultak a középkori pécsi egyetemen?

A középkorban nem volt olyan vegytiszta az oktatás szerkezete, mint manapság. Az egyetemek szabad mûvészetek fakultása (facultas artium) többek között az írás oktatásában is fontos szerepet játszott. A káptalani iskola felsõ tagozatán tanuló elképzelhetõ, hogy többet tudott, mint ma egy kezdõ egyetemista. A hét szabad mûvészet (septem artes liberales) alapvetõ része a grammatika, retorika és a dialektika. Ezt követték a reáltárgyak – számtan, mértan, csillagászat, zene – természetesen latin nyelven. A dialektika és retorika praktikus ismeretnek számított, hiszen – egyebek mellett – ezek keretében sajátíthatták el az oklevél- és levélszerkesztés szabályait a hallgatók. Magyarországon a 14. századtól vált egyre fontosabbá az írásbeliség. Aki nem egyházi pályára készült, az a szerzõdések, birtoklevelek kiállításához szükséges tudással felvértezve

UNIVPÉCS 3

például a hiteleshelyeken jegyzõként kaphatott feladatot, ennek csínját-bínját a káptalani iskolában tanulták meg a diákok.

Aki magasabbra tört, a megfelelõ tanárok irányításával elmélyedhetett az egyes diszciplínákban, sõt a 15. században már történelmet is oktattak. Bizonyosan mûködött az intézményben jogi kar, ahol elsõsorban a leendõ diplomaták számára szükséges kánonjogi ismereteket sajátíthatták el a hallgatók, s az egyetem leghíresebb professzora, Galvano Bethini de Bononia is e fakultáson oktatott. Elképzelhetõ, hogy orvosokat is képeztek itt, azonban dokumentumok közvetlenül ezt nem igazolják. A teológiai fakultást azonban Krakkóhoz, és Bécshez hasonlóan városunkban sem szervezhették meg. Az egyetem kapcsán a püspök személye volt meghatározó, amint említettem. A püspökség pedig a korszakban kiemelkedõ anyagi lehetõségekkel rendelkezett, amely révén az egyetem financiális háttere is biztosíthatóvá vált.

Mibõl származott az egyházmegye bevétele?

A dézsmaszedésbõl és az adóztatásból, amelyhez a demográfiai viszonyok megfelelõek voltak. Az egyházmegye törzsterületét Tolna, Baranya, Pozsega és Valkó megyék alkották, amelyek a 14. században relatíve magas népsûrûséggel rendelkeztek. A püspökség és a káptalan birtokai kiváló szõlõtermõ vidéken feküdtek, így a borból származó bevételek jelentõsnek számítottak. A pécsi és a szerémi mellett a korszakban a máriagyûdi–siklósi borvidék is kiemelkedõ szerepet játszott.

A legfontosabb ezek közül az volt, hogy a leendõ diplomaták számára a Magyar Királyság területén is lehetõvé váljon az egyetemi szintû stúdiumok látogatására. Pécs pedig alkalmas volt a létesítendõ intézmény befogadására.

Mennyi készpénzre lehetett ezt váltani akkoriban?

A 13. század végétõl valamennyi katolikus püspöknek be kellett fizetnie az Apostoli Kamarába egy illetékösszeget (servitium) a kinevezését követõen, amely a legújabb kutatások szerint az éves jövedelem ötöt-hatod részét tette ki. A 14. században Magyarországról a pécsi püspök fizette a legtöbb adót, összesen 3400 aranyforintot. Ez is mutatja, hogy az egyetem gazdasági háttere biztosított volt. Sietve hozzáteszem, hogy ezen túlmenõen különbözõ egyházi javadalmakat is igénybe vehetett a püspök az intézmény, elsõsorban a tanári kar fizetésének finanszírozására.

Pécs mennyire volt magyar város az egyetem alapítása idején?

Döntõen magyarlakta településnek tekinthetõ, de meghatározó etnikai kisebbséggel. Így éltek itt német betelepülõk, itáliaiak, németalföldiek, horvát ajkúak egyaránt, igazi pezsgõ multikulturális város volt. A bolognai származású Galvano volt az egyetem leghíresebb, nemzetközi elismerésnek örvendõ professzora, évekig élt itt. A Padovából származó Jacopo mester pedig a pécsi pénzverõ- és bányakamara élén állt, sõt az országos pénzverést is irányította egy ideig. A város egy 14. század elején az országon átutazó francia szerzetes leírása alapján az ország tíz legjelentõsebb települése közé tartozott.

Az egyetem létesítése presztízskérdésként vagy inkább gazdasági vállalkozásként értékelhetõ?

Manapság másként tekintünk egy beruházásra, mint a középkorban. Mást jelentett természetesen, ha egy város alapított iskolát, és mást, ha a király. Pécs esetében (is) az uralkodó, I. (Nagy) Lajos kérte a Szentszék engedélyét egyetem alapítására, amely a hivatalos ügymenet kötelezõ eleme volt. A pécsi püspök pedig az egyetem kancellári teendõit látta el. Pécsnek napjainkban elsõsorban az egyetem nyújt kitörési pontot, azaz az oktatás és a kultúra egymást erõsítve, de a középkorban mindez másképp mûködött. A pécsi egyetem létesítése, amint említettem, egyértelmûen Vilmos püspök személyéhez köthetõ, akit mindenben praktikus szempontok vezéreltek.

Meddig mûködött a pécsi egyetem?

Az egyetem talán több mint egy évtizedig állt fenn. Az óbudai egyetem 1395-ös alapítása egyértelmûvé teszi, hogy akkor már nem mûködött, ugyanis az országban két párhuzamosan funkcionáló studium generale feltételezése minden realitást nélkülöz. Eddig nem került napvilágra arra vonatkozó forrás, hogy pontosan mikor zárta be kapuit a pécsi intézmény. Az alapító püspök halála (1374) fordulópontot jelentett az egyetem életében. Ezt követõen Galvano eltávozott Pécsrõl; Padova és Bologna lett mûködési tere, kiemelt professzori fizetéssel. Az 1380as évek, ha akkor még mûködött az egyetem Alsáni Bálint püspöksége alatt (1374–1408), már a hanyatlás korszakát jelentették. A középkori magyar egyetemek sajnos nem voltak hosszú

4 UNIVPÉCS

életûek. Óbudán Zsigmond két ízben is létesített studium generalét (1395, 1410), azonban legkésõbb 1421-re a második kísérlet is kudarcba fulladt.

1467-ben hozta létre Mátyás a pozsonyi egyetemet, az Academia Istropolitanat – éppen az egykori pécsi alapítás centenáriumán. Miután elfoglalta Bécset (1485), többé a pozsonyi egyetemrõl sem hallunk. Krakkó és Bécs egyaránt közel volt Magyarországhoz, és az északitáliai egyetemek, elsõsorban Padova és Bologna is vonzotta a tanulni vágyó magyar ifjakat.

Az újabb kutatások szerint 1365 és 1526 között több, mint 7000 magyar diák iratkozott be a bécsi egyetemre.

Ki fizetett a képzésért akkoriban? Létezett a diákhitel valamilyen elõdje? Gazdag emberek jártak ide?

A pécsi egyetemrõl nem maradt fenn sok forrás, de Krakkó, Prága, Bécs és a nyugati egyetemek esetében megmaradtak az egyetemi anyakönyvek. Más források alapján mondhatom azt, hogy szemeszterenként meghatározott összegû tandíjat kellett fizetni, amely alól a rászorulók mentesülhettek.

Mai árakra le lehet ezt fordítani?

A mai árakhoz kevésbé célszerû, a korabeli összegekhez viszont lehet valamelyest viszonyítani. Általánosságban elmondható, hogy a társadalom felsõ rétegei számára nem jelentett különösebb gondot a tandíj fizetése, a tehetségesebb jobbágyokat pedig sok esetben a földesúr támogatta. A 15. században Pécsett és Zágrábban egyaránt kanonoki javadalmat élvezõ, Anhem környékérõl származó klerikus, Goeswin említhetõ ezzel kapcsolatban, aki a ma oly divatos „lifelong learning” korabeli példáját nyújtja. Párizsban kezdte egyetemi stúdiumait (1394), ahol elvégezte a „bölcsészkart”, majd orvosi tanulmányokba kezdett. Ezt követõen a bécsi egyetem orvosi karán tûnt fel (1412), és szerzett magiszteri fokozatot, majd Kölnben és Heidelbergben tanult, végül teológiából is borostyánkoszorút szerzett (1425). Kölnben a két guldenes (forintos) beiratkozási díjat nem tudta kifizetni, az összeg fejében egy teológiai és egy orvosi könyvet adott zálogba. Késõbb azonban minden bizonnyal kiváltotta ezeket.

Mindez nem okozott számára különösebb problémát, ugyanis viszonylag jól jövedelmezõ egyházi javadalmakat szerzett idõközben. Ez egyébként Európa-szerte jellemzõ gyakorlat volt: egy-egy kanonoki stallum, plébánia gyakran fedezte a ta-

nulni vágyók költségeit. Napjainkhoz hasonlóan a szállás, az étkezés és az utazási költségek alkották a diákok kiadásainak döntõ részét. A tandíj egy–két forint lehetett szemeszterenként. Összehasonlításképpen lássunk néhány árakra-bérekre vonatkozó korabeli magyar adatot. Az átlagos napszámbér 5–7 dénár (100 dénár = 1 aranyforint) volt, egy igavonó ökröt 2–5 forintért vásárolhattak, egy gyalogos katona havi zsoldja 2, míg egy lovasé 3 forintot tett ki Mátyás király korában. Hozzávetõleges becslések alapján egy városi polgár évi 11–15 forintból be tudta szerezni a számára szükséges élelmiszereket. Visszatérve az említett Goeswinre, õ egyházi javadalmaiból megközelítõleg évi 70–80 forintos jövedelemmel rendelkezett, tehát számára nem lehetett különösebben megerõltetõ tanulmányainak finanszírozása. A rászorulók, ahogy említettem, mentességet kaptak a tandíj fizetése alól, illetve gazdag mecénások, egyházi testületek támogatását élvezték.

Ez utóbbit kellõen szemlélteti Budai János esztergomi kanonok, barsi fõesperes által létrehozott Collegium Christi (1391), amely a tehetséges, ám szegény magyar diákok külföldi tanulmányait támogatta.

Galvano Bethini fizetése hatszáz arany volt évente, holott az átlag egyetemi tanár 60–80 aranyat kapott csupán.

Galvano 300 ezüstmárkát kapott évente, amelyet hatszáz aranyforintnak feleltethetünk meg. Ez volt a professzori fizetése, a megbízási díja, és megkapta Ürög falu tizedeit, továbbá a káptalani városnegyedben (a mai Széchenyitértõl északra) egy lakást is a rendelkezésére bocsátottak. Mindez többszöröse, egyes becslések alapján akár tízszerese is lehetett a korabeli európai professzori fizetéseknek.

Ennek mi lehetett az oka? Õ a püspökség jogi ügyeit is intézte, diplomataként képviselte Nagy Lajos királyt, vélhetõleg ez a lehet a magyarázata e kiugróan magas díjazásnak. Bizonyosan sokan irigyelték.

A mai professzori fizetésekkel mennyiben összevethetõ Galvano fizetése?

Ilyen számításokat nem végeztem, a korszakhoz szeretem viszonyítani a fizetéseket. A 14. század második felében a hatszáz forintos fizetés mire elég? Egy székesegyházi kanonok, az egyházi középréteg tagjaként átlagosan 60–70 forintos jövedelemre számíthatott évente. A lovas zsoldos évente 36 aranyforintra számíthatott Mátyás korában, de ezért életét is kockára tette. Ehhez képes a hatszáz forint hatalmas összeg.

A híres-neves Drakula-ház, amely exkluzív helyen, Pécs belvárosában állt, 200 aranyforintért cserélt gazdát. A legdrágább – általam ismert – középkori ház Pécsett egyébként 440 aranyforintba került. A mai magyar professzori fizetésekhez hasonlítva végeredményben az itáliai tudós kiemelkedõen magas jövedelmet tudhatott magáénak, amely arányait tekintve ma is versenyképes lenne.

UNIVPÉCS 5

Úgy tudom, kevés forrás maradt fenn a pécsi egyetemrõl.

Mindennek hátterében a nagymértékû forráspusztulás áll.

Mindössze néhány oklevéllel rendelkezünk, amelyek többségét a Vatikáni Titkos Levéltár õrizte meg. A pápaság adminisztratív felügyeletéhez tartozó pécsi egyetemhez kapcsolódóan több dokumentumot is kiállítottak. Az alapítólevelet optimális esetben Magyarországon kellene megtalálnunk, de sajnos számos irattal együtt az idõk során ez is elenyészett. A Vatikánban viszont megmaradtak azok a regiszterek, amelyekbe a pápai kancellária által kiállított hivatalos iratok szövegét bemásolták. Az avignoni és a vatikáni regisztrum-sorozatok egyes kötetei õrizték meg a középkori pécsi studium generaléra vonatkozó források zömét. V. Orbán pápa alapításról kiállított bulláját, amely egyúttal tartalmazta a magyar uralkodó Szentszékhez intézett folyamodványát is két másolati könyv is tartalmazza. A tanulókkal és a professzorokkal kapcsolatban megõriztek néhány adatot a korunkra maradt dokumentumok, amelyek nagy részét az egyetem történetének néhai kiváló kutatói, Békefi Remig, majd 6 UNIVPÉCS

Petrovich Ede vették számba évtizedekkel ezelõtt. Legutóbb pedig Vizkelety András fedezett fel a Müncheni Állami Könyvtárban egy kódexbejegyzést (2001), amely az intézménnyel hozható kapcsolatba. 1372-ben Zimonyi Miklós bácsi kanonok Pécsett három könyvet vásárolt Sasmikó András nevû társától, köztük egy grammatikai munkát. Ezek alapján feltételezhetõ, hogy õk az egyetem artes fakultásának hallgatói lehettek.

Friss eredményekre már nem számíthatunk?

Vatikáni kutatásaim során bukkantam rá 2016 májusában az avignoni regisztersorozat egyik 1371-es bejegyzésére, amely az egyetemi tanárok javadalmazásáról tudósít. Ebbõl megtudjuk, hogy XI. Gergely pápa engedélyezte Vilmos püspöknek, hogy a pécsi egyetemen (in studio Quinqueecclesiensi actu legentibus ) jogtudományt oktató három tanárnak az esztergomi, az egri és a zágrábi székesegyházakban egy vagy két javadalmat juttathasson. Ez pedig egyértelmûvé teszi, korábbi feltételezésemet, miszerint a pécsi püspök által a követke-

zõ évben egri kanonoki stallumhoz jutó Rudolf nevû, kánonjogi doktori fokozattal rendelkezõ személy a pécsi egyetem tanáraként dolgozott. Õ egyébként késõbb, 1383 és 1400 között a pécsi székeskáptalan prépostjaként mûködött.

Egy évfolyam létszáma mekkora lehetett? Hol zajlott az oktatás?

A létszámra vonatkozó egzakt adatokkal nem rendelkezünk. Az oktatás õszi és nyári szemeszterekre különült el. A nagyelõadásokat jó idõ esetén a szabadban is tarthatták, amint párizsi adatok mutatják, egyébként pedig a nagyobb templomokban oktattak. A kisebb létszámú foglalkozások pedig akár a professzorok házában, lakásában is folyhattak. Önálló egyetemi oktatásra szolgáló épületekre az 1420-as évektõl vannak adatok.

Mi derülhet még ki a pécsi egyetemrõl? Újabb források tömeges elõkerülése nem várható, viszont egy-egy újabb adat még felbukkanhat, amely sokszor a véletlennek köszönhetõ. Az általam tavaly felfedezett adat is a sze-

rencse számlájára írható, ugyanis teljesen más témakörben folytattam levéltári anyaggyûjtést. Egy kolozsvári kollégám, Adinel Dinca ugyancsak az elmúlt évben bukkant a nagyszebeni levéltárban egy új forrásra. Ez nagy valószínûséggel Galvano Bethini pécsi egyetemen tartott elõadásainak másolata. Az összekötõ kapocs pedig Pál szebeni prépost, aki Pécsett a jogi fakultás hallgatója volt, s aki természetesen magával vitte „szolgálati” helyére egyetemi jegyzeteit.

Miben látod az 1367-es egyetemalapítás jelentõségét?

Az elsõ magyar egyetem alapításának 650 éves évfordulója méltán töltheti el büszkeséggel a pécsi egyetemi polgárokat, hiszen az egykori intézmény szellemi örököseinek vallhatjuk magunkat. Ugyanakkor mindez jelentõsen túlmutat Pécsen, hiszen ez a hat és fél évszázada történt alapítás a magyar oktatás, mûvelõdés és kultúra történetének mindmáig kiemelkedõ jelentõségû eseménye.

BALOGH Robert

UNIVPÉCS 7

Ádám Antal professor emeritus, az MTA doktora, volt dékán és alkotmánybíró, Pécs Város Tüke-díjas díszpolgára

Rövid emlékezés a Pécsi Egyetem alapításának 600. évfordulójára A fél évszázada rendezett jeles évforduló elõkészületei és eseményei is kiterjedt intézményi, városi, megyei, országos és nemzetközi együttmûködéssel történtek. Karunk akkori dékánja, a jogtörténész Csizmadia Andor professzor 1967 elõtt szakmai kutatásokat végzett a vatikáni levéltárban, amelynek eredményeirõl, valamint az évforduló ünnepi és tudományos rendezvényeirõl, az akkor tartott jogtörténeti és családjogi nemzetközi konferenciáról, a tudományos kiadványokról, valamint a hazai és külföldi értékelésekrõl 56 oldalon nyújt szakszerûen dokumentált tájékoztatást a „Studia Iwridica…” 1971. évi 78. számában. Az ünnepi publikációk közül kiemelkedik a Jubileumi Tanulmányok c. két értékes kötet.

A Csizmadia professzor által szerkesztett elsõ kötet 285 oldalon 9 egyetemtörténeti tanulmányt tartalmaz. Közülük ehelyütt is kiemelem Adam Vetulani lengyel professzornak A pécsi egyetem, valamint a krakkói és bécsi testvéregyetemek alapításának körülményeirõl c. írását és Petrovich Ede, városunk püspöki levéltárosának A pécsi egyetemi beszédgyûjtemény c., sok új ismeretet nyújtó alkotását. A Pap Tibor professzor által szerkesztett, 413 oldal terjedelmû második kötetben karunk akkori 12 egyetemi tanárának tanulmányai olvashatók. Mint a pécsi Állam- és Jogtudományi Kar 1967-ben kinevezett két fiatal professzora – Szotáczky Mihály és Ádám Antal – természetesen sokakkal együtt lelkesen serénykedtünk a rendezvények szervezésében és a felmerült problémák megoldásában. Az ünnepi és szakmai eseményeket, a pécsi, az országos és nemzetközi kapcsolódásokat is törekedtem méltatni A 600 éves magyar felsõoktatás jubileumi ünnepségei Pécsett c., az Állam és Igazgatás 1967. évi 12. számában megjelent írásomban. Ezek közül ehelyütt a következõkre utalok.

A jubileumi rendezvényeken 25 külföldi egyetem képviselõi, valamint a hazai rendezõk, szereplõk illetve meghívottak mellett Lahti, Lvov, Ostrava és Eszék testvérvárosok küldöttei vettek részt. A Pécsi Nemzeti Színházban tartott megnyitó ünnepségen a külföldi vendégek képviselõin kívül köszöntést mondott Pécs tanácselnöke, valamint több tekintélyes magyar politikai, állami, társadalmi és tudományos intézményi vezetõ is. Az egyetemtörténeti kiállítást Boros Béla, a Pécsi Orvostudományi Egyetem rektora, az akkor új és 2017-ben 8 UNIVPÉCS

továbbfejlesztett 400 ágyas klinika impozáns épületében nyitotta meg. Aznap este pedig a Pécsi Nemzeti Színházban a híres Pécsi Balett adott ünnepi mûsort. A következõ napon sikerrel vetítették Knoll István Balázs Béla-díjas filmrendezõ Diákváros c. színes kisfilmjét.

Egyetemünk aulájában a jogi kar három külföldi vendége, nevezetesen Erwin Melichar bécsi, Kazimierz Opalek krakkói és Jacques Dehaussy dijoni professzor nyert honoris causa doktori fokozatot. Ez a Bihari Ottó akadémikus által kezdeményezett esemény is növelte karunk tekintélyét és bõvítette külkapcsolatait. A Városi és a Megyei Tanács számos irodalmi, képzõmûvészeti és zenei pályamûvet magas díjjal jutalmazott. Október 13-án este a vendégek és más résztvevõk a pécsi kórusok hangversenyét hallgathatták meg. A jubileum sporteseményeinek, kiállításainak, egyéb rendezvényeinek felsorolását még hosszan lehetne folytatni.

A sors különös kegye, hogy mindezekrõl a 650. évfordulón is szólhatok. Nem adatott hasonló lehetõség a rendkívül tehetséges, feltûnõen mûvelt és példásan szorgalmas évfolyamtársamnak, Szotáczky Mihálynak, aki dékánként, rektorhelyettesként jelentõs szerepet gyakorolt intézményeink fejlesztésében. Õ építtette a 48-as téri épület III. emeletét, mégpedig oly módon, hogy tanév közben az oktatás zavartalanul folyt. A vállalat ugyanis valamennyi építõanyagot kívülrõl juttatott a megfelelõ helyre. Köszönet azoknak, akiket illet, hogy Mihály barátom jelzett érdemét immár emléktábla örökíti meg a jogi kar fõépületének harmadik emeletén. Megemlítem azt is, hogy közöttünk hallgatói éveink kezdetétõl nem titkolt verseny folyt, míg kölcsönös tiszteletünket, szoros barátságunkat rendszeres vidám családi, sõt esetenként présházi összejövetelek is növelték. Az utóbbiak némelyikérõl Kecskés László dékán úr is tudna mesélni. Szerencsére két megtelt vendégkönyv szellemes írásai is tanúskodnak a hazai és külföldi vendégek sajátos derûjérõl. Sajnos Szotáczky Mihály 70 éves korában meghalt. Elismerés illeti Visegrády Antal professzor urat kiváló mestere iránti tisztelet illõ ápolásáért.

Emlékeim felidézését megszakítom. Sok sikert kívánok az immár tízkarú egyetemünk mûködéséhez, és további fejlesztéséhez.

Jubileum 650 PTE Nap Az elsõ magyar egyetem alapításának 650. évfordulója alkalmából a Pécsi Tudományegyetem mindenki számára nyitott, ingyenes szabadtéri eseményt szervez.

PROGRAMOK: Szeptember 2. 10.00–22.00 Pécs belvárosa – Széchenyi tér, Jókai tér

HALOTT PÉNZ, gyermek „Ki-Mit-Tud”, PTE Táncegyüttes, XY Flies, PíTherapy, Zinger zenekar, DJ Venom, Pannon Gyermekkar, opera-, operett- és musicalslágerek, rúdtánc- és légtáncbemutató, PTE Integrált Mûvészeti Csoport PTE 1367 kvízjáték, véradás, egészségügyi mérések és tanácsadás, élõ kívánságmûsor, gyermek és felnõtt animációs programok, mesesarok, streetball, lengõteke, tollaslabda, sakk, Bartendaz-bemutató, rúdtáncoktatás, ajándéktárgyvásár, KRESZ-horgászat, elektromos kismotor, szerencsekerék, vagyonvédelmi tesztek, bûnmegelõzési puzzle, társadalmasítási program

Pneumatikus és Orca energiatakarékosautó-kiállítás, Isel automatahabvágó-bemutató, Építészhallgatók kiállítása, pneumatikus játék, látás- és mozgásérzékelõ játékok Teddy Maci Kórház, fogászati prevenciós játék, irodalmi-kézmûves foglalkozás, „Éld az életem” társasjáték, sebtetkó készítése, intubálás és újraélesztés gyakorlása, tanítása, „Kutyabaj” – gyerekprogram, védõnõi sarok, Konfuciusz Intézet, teakészítés, illóolajok készítése, játékok a különféle érzékszervekre, kerekesszék kipróbálása akadálypályán.

After Party (Pécsi Est Café) A program során a gyerekek fõszerephez jutnak, próza, vers, tánc-, és énekkategóriákban „Ki-Mit-Tud”-on mutathatják be tehetségüket.

Emellett ingyenesen látogatható lesz a Nádor Galéria, az Egyetemtörténeti Kiállítás, illetve a Klimó Könyvtár ideiglenes kiállítása is, és a véradókat is várjuk.

A napot a Halott Pénz nagyszabású koncertje zárja, ahol az együttes bemutatja legújabb OTTHON címû számát is, melyben a városhoz és az egyetem való kötõdésüket zenésítették meg.

A rendezvény minden programja ingyenes.

További információ: http://jubileum650ptenap.pte.hu oldalon.

Mindenkit szeretettel várunk!

A programváltozás jogát fenntartjuk.

JUBILEUMI PROGRAMOK NEMZETI AGYKUTATÁSI PROGRAM Szeptember 1. 14:00, Kodály Központ A NAP célja az agykutatásban nagy hagyományú, e téren ma is kiemelkedõ hazai egyetemi, klinikai és akadémiai kutatóhelyek célzott fejlesztése és bõvítése, a kutatóhelyek és az ide kapcsolódó hazai ipari kutatás-fejlesztés kapcsolatainak megerõsítése, a hazai agykutatás nemzetközi versenyképességének fokozása, társadalmi, gazdasági hasznosságának hosszú távú megalapozása.

A PTE TANÉVNYITÓ ÜNNEPI SZENÁTUSI ÜLÉSE ÉS PÉCS MJV ÜNNEPI KÖZGYÛLÉSÉNEK KÖZÖS DÍSZÜNNEPSÉGE Szeptember 1. 10:00, Kodály Központ Díszünnepség, szoboravató, új egyetemi tanárok avatása, vendég egyetemek rektorainak díszes menete, a Pannon Filharmonikusok város napi koncertje NAGY LAJOS KIRÁLY ÉS VILMOS PÜSPÖK SZOBORKOMPOZÍCIÓ ÜNNEPÉLYES FELAVATÁSA Szeptember 1. 16:30, a pécsi Székesegyház északi oldala és a Középkori Egyetem közötti sétány A pályázaton Kotormán Norbert alkotása nyerte el a Bíráló Bizottság tetszését, így a hódmezõvásárhelyi szobrászmûvész kapott felkérést a szoborkompozíció megalkotására 650 JUBILEUMI PTE NAP Szeptember 2., Széchenyi tér A 650. éves jubileum alkalmából szervezett esemény, kulturális, mûvészeti, sport és egyéb látványos programokkal az egytemünk polgárai és Pécs város lakosai számára.

További info: 9. oldal BENNED A LÉTRA Szeptember 2. 11:20, Jókai tér Utcai performansz Pécs belvárosában Integrált tánc, fogyatékossággal élõk és épek közös elõadásában a PTE nap keretében. Egy három részes integrált közösségi táncprodukció harmadik felvonása lesz látható, mely reflektál a PTE történetére, és merít az egyetem egyik neves alumni tagjának – Weöres Sándor Teljesség felé címû – mûvébõl.

További info: fb.com/pteintegraltmuveszeticsoport „48TH INTERNATIONAL SYMPOSIUM ON ESSENTIAL OILS” NEMZETKÖZI KONFERENCIA Szeptember 10–13., Hotel Palatinus Pécsen elsõ alkalommal rendezik meg a 48-ik Nemzetközi Illóolaj Szimpóziumot. 2015. év végén Lengyelországban szerezte meg a jogot a PTE GYTK Farmakognóziai Intézetének egyik ku-

10 UNIVPÉCS

tatócsoportja a szimpózium megrendezésére. A kutatócsoport több mint 10 éve foglalkozik illóolajok kémiai összetevõinek meghatározásával, illetve azok biológiai (antimikrobás és gyulladáscsökkentõ) hatásának vizsgálatával.

Bõvebb leírás és információ a iseo2017.hu weblapon érthetõ el.

NYITOTT EGYETEM RENDEZVÉNYSOROZAT Szeptember 12. 17:00, a Középkori Egyetem épülete Elõadás címe: A pécsi jogászképzés történetének szakaszai és ívei Elõadó: Dr. Kecskés László (ÁJK) Az elõadás a pécsi jogászképzés 1367 és 1400 vagy 1526 közötti egyetemi, 1833-tól 1923-ig tartó jogakadémiai, és 1923-tól napjainkig tartó egyetemi szakaszaival foglalkozik. Az oktató- és a kutatómunka rendelkezésre álló hajdani emlékeinek felidézése mellett az elõadás értékeli azt a tudománytörténeti, jogtörténeti és kultúrtörténeti fejlõdési ívet is, amire méltán büszkék egyetemünk mai polgárai.

HATÁROKON TÚLI MAGYARSÁGÉRT ALAPÍTVÁNY 25. ÉVFORDULÓJA Szeptember 15–20., a városban több helyszínen Ezen ünnepi évben a folyamatosan szervezett kiállítások (határon túli magyar fotó-, ipar-, nép- és képzõmûvészet), zenei programok, irodalmi események, fórumok, tanácskozások, képzések, tanfolyamok, tréningek, ünnepek, közösségi alkalmak mellett tudatosítja és segíti a PTE Diaszpóra projektjét.

COMPOSTELA, 2017. ÉVI KÖZGYÛLÉS ÉS KONFERENCIA Szeptember 18–19.

A Compostelába vezetõ középkori európai zarándokutak közelében mûködõ egyetemek 1993-ban alapított szövetségének egyik fõ célja a történelmi és kulturális örökség megõrzése. A ma már közép- és észak-amerikai egyetemek számára is nyitott hálózatban a mobilitási és kutatási együttmûködések állnak a középpontban. 2016-tól a PTE a csoport elnökségében is részt vesz, a hálózat 2017. évi közgyûlését és konferenciáját pedig Pécsett szervezik meg.

További információk és helyszín: jubileum.pte.hu AGYKUTATÁS A XXI. SZÁZADBAN Szeptember 19–20., Szentágothai János Kutatóközpont Az agy mûködésének megértése és betegségeinek gyógyítása korunk legnagyobb tudományos kihívásai közé tartozik, mely magas színvonalú, sokrétû és összehangolt kutatási stratégiát igényel. Az Idegtudományi Centrum feladata a PTE-en az idegtudományi kutatások, illetve az ehhez tartozó mûszeregyüttes mûködésének a koordinálása, a különbözõ munkacsoportok munkájának összefogása, a kutatási stratégiák harmonizálása.

További információ az ic.pte.hu oldalon található.

FENS REGIONAL MEETING Szeptember 20–23., Kodály Központ, Szentágothai János Kutatóközpont, PTE ÁOK épülete, Tudásközpont Cél a hazai és az európai idegtudományi kutatások széles spektrumának lefedése, amelyen kiemelt hangsúlyt kap a magyar Nemzeti Agykutatási Program eredményeinek bemutatása. „70 ÉVES A FORINT” MNB-VÁNDORKIÁLLÍTÁS Szeptember 29–december 20., Halasy-Nagy József aula elõtti folyosó A Magyar Nemzeti Bank a Pécsi Tudományegyetemmel együttmûködésben pénztörténeti kiállítást rendez, melyhez a „70 éves a Forint vándorkiállítás” 19 vitrinje és installációs anyaga biztosítja a szükséges infrastruktúrát. A kiállított mûtárgyak darabszáma 600–700 közé tehetõ, közötte számos ritkasággal, unikális példánnyal.

SINO HUNGARIAN INTERNATIONAL FORUM 2017 November 4–6., PTE ÁJK és KTK Negyedik alkalommal rendezik meg a Sino-Hungarian Forum, amely a PTE és a Nanjing Audit University közös konferenciája, idén Pécs ad otthont az eseménynek.

PTE 650 EHÖK MISINA-CSÚCSTÁMADÁS FUTÓVERSENY Október 1., Pécs belvárosa–Misina–TV-torony Negyedik alkalommal rendezi meg a PSN Zrt. a Misina-csúcstámadás futónapot, amelyre már lehet nevezni. A sportolói igényeket figyelembe véve, idén újabb versenyszámmal bõvült a korábbi években megszokott repertoár: a PTE 650 EHÖK Misina-csúcstámadás kétfõs váltóban is teljesíthetõ.

OPEN4BUSINESS ÜZLETEMBER-TALÁLKOZÓ ÉS KONFERENCIA Október 4–6., Kereskedelmi Központ – 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

(A Pécs–Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara székháza) A rendezvényt elõször 2016 szeptemberében szervezte meg az Enterprise Europe Network magyarországi hálózatának dél-dunántúli irodája és a Pécs–Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara. Számos országból érkezett diplomaták és a testvérvárosok képviselõi mellett a gépipar, a beszállítói ipar (jármûipar, mûanyagipar, elektronika), környezetipar, élelmiszeripar és az ICT szektor vállalatainak és klasztereinek vállalkozói is részt vettek az eseményen.

III. NEMZETKÖZI INTERDISZCIPLINÁRIS 3D KONFERENCIA Október 5–6., Szentágothai János Kutatóközpont A PTE 3D Projekt hagyományos éves szakmai rendezvénye, melyen a 3D-nyomtatás és vizualizáció területérõl hazai és nemzetközi szakemberek mutatják be munkásságukat.

Info: 36. oldal

JUBILEUMI DESIGNPÉCS HÉT NEMZETKÖZI KIÁLLÍTÁS, KONFERENCIA ÉS KÖNYVBEMUTATÓ Október 6–20., Nádor Galéria A minden évben megrendezésre kerülõ program jó alkalom a jubileum megünneplésére a kar külföldi partnerintézményeivel.

JUBILEUM 650 EGYETEMTÖRTÉNETI KIÁLLÍTÁS Október 10., Római Magyar Akadémia, Párizsi Magyar Intézet Az egyetem és a Mûvészeti Kar jubileumi kamarakiállítása, bemutatkozása a két fõvárosban.

AZ ELJÖVENDÕ EGYETEM – TUDÁS, PERFORMATIVITÁS, MEDIALITÁS IN MEMORIAM JACQUES DERRIDA –- 2017 Október 12–13., PTE BTK – Kari Tanácsterem Az eljövendõ egyetem – tudás, performativitás, medialitás.

In memoriam Jacques Derrida – 2017 nemzetközi konferenciák célja az egyetemek és a bölcsészkarok szerepének vizsgálata a középkortól napjainkig.

GYAKORLÓISKOLÁK MÓDSZERTANI KONFERENCIÁJA Október 12–14., PTE Gyakorló Általános Iskola, Gimnázium és Szakgimnázium, valamint plenáris ülés helyszíneként: Laterum szálloda A Gyakorlóiskolák Iskolaszövetsége kétévente rendez konferenciát a vezetõk és vezetõpedagógusok részére. Az elõadások az iskolaügyet és az iskolafejlesztési lehetõségeket a társadalmi folyamatok kontextusában, az újabb és újabb kihívásokra adható válaszok keresése mentén vizsgálják, bennük a pedagógusképzés szempontjai is hangsúlyos szerepet kapnak. „EGYETEM ÉS EGYETEMESSÉG” – A PÉCSI EGYETEM HELYE ÉS SZEREPE EURÓPÁBAN A KÖZÉPKORTÓL NAPJAINKIG Felsõoktatás-történeti tudományos konferencia Október 12–13., Pécsi Egyházmegye – Magtár Látogatóközpont A középkori pécsi egyetem alapításának évfordulójához kapcsolódóan a PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont és a PTE BTK Történeti Intézete a magyar és az európai felsõoktatás-történet kutatásainak legújabb tudományos eredményeit bemutató kétnapos, nemzetközi konferenciát szervez.

A GLOBALIZÁLT GAZDASÁG HATÁSA A MUNKAJOG INTÉZMÉNYRENDSZERÉRE Október 26–27., Budapest, MTA Székház Az azonos címû MTA–PTE kutatási program zárókonferenciája.

UNIVPÉCS 11

12 UNIVPÉCS

Megújult aula Rendhagyó tanévzáró ünnepi szenátusi ülést tartottak június 15-én a Halasy-Nagy József aulában.

Az 1367-es egyetemalapítás évfordulója elõtti tisztelgés jegyében zajló ünnepség keretében vált láthatóvá a nagyközönség számára elõször a Dr. Halasy-Nagy József egykori rektor nevét viselõ aula megújult falfestménye. Dudits Andor egyetemalapítást ábrázoló szekkójának restaurálását Boromisza Péter Munkácsy-díjas festõrestaurátor végezte. Az aula belsõ falán új faliképek kaptak helyet, amelyek a tudományterületeket, valamint az egyetem, a város és az egyházmegye egységét ábrázolják. A faliképek alkotói Mauks Zoltán és Dittrich Csilla. A mûvészházaspár a Magyar Restaurátorok Egyesületének tagja. Az aula felújítását az OTP Bank jelentõs anyagi hozzájárulással támogatta. Udvardy György megyéspüspök a Bölcsesség könyvébõl idézve áldotta meg a megújult aulát.

UNIVPÉCS 13

1923

1932

Ki volt Dudits Andor?

A pécsi egyetem alapítását szekkó formájában megörökítõ Dudits Andor pályájáról tartott elõadást Reisz T. Csaba történész (Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) a Múzeumok Éjszakájának keretében az Egyetemi Könyvtár Szepesy úti épületében, június 24-én, vagyis pontosan aznap, amikor Dudits 151. születésnapja lett volna.

Reisz T. Csaba elkötelezett kutatója Dudits Andor életének és mûvészetének, briliáns stílusú elõadásából kiderült: a mûvésznek a híres szekkón kívül több kapcsolata is volt Péccsel: az egyik például az, hogy egyik olasz és dalmát felmenõkkel rendelkezõ õse, Dudits András itt volt püspök. Az egyházmegyei tisztségrõl azért kellett lemondania, mert megnõsült – ami várható lehetett volna annak alapján, hogy a papi nõtlenség eltörlésének egyik hazai szószólója volt. A képzõmûvész egyébként pályája során talált alkalmat arra, hogy ezt az elõdjét megfesse: Dudits püspök a Magyar Országos Levéltár szekkóján látható. Édesapja, Dudits Miklós a homeopátia második magyarországi elkötelezettjeként a családi vagyont e gyógyítási eljárás népszerûsítésére költötte, ami nem volt pozitív hatással a család életére. Szüleirõl viszont nem kisebb mûvész, mint Munkácsy Mihály készített portrékat.

Ehhez képest Dudits Andor követte a korabeli, mûvészektõl elvárt képzési struktúrát: tanult Bécsben és Münchenben, majd Budapesten is Benczúr Gyulánál. A nagyközönség elõtt 1890-ben debütált Rendelõ órában (Klinikai ambulatórium) címû képével. Karrierje vége felé jó dramatikus érzékkel az egyik utolsó szekkóján ismét feltünteti ezt a címet, keretbe foglalva munkásságát.

Korai munkái között leginkább ún. zsánerképeket találunk, melyek a mindennapi élet mozzanatait mutatják be, de készít könyvillusztrációkat is. A Haynald Lajos-ösztöndíjat elnyerve

14 UNIVPÉCS

egyháztörténeti mûvekkel foglalkozik, a milleniumi ünnepségek kapcsán kiírt pályázatok pedig a történelem nagyobb eseményei felé terelik figyelmét. Egy sikeres pályázat keretében festhette meg a Kardvágást is, mely a Parlament delegációs termét díszíti. Önmagát ún. experimentáló, kísérletezõ mûvésznek nevezi, azaz a stílust tekintve sokféle arcát mutatja. A kassai Szent Erzsébet dómban megfesti Rákóczi életének fõbb jeleneteit. 1923-ban Tiszapüspökin fest, s ezt követõen kezd el dolgozni a pécsi szekkón, mely a mai napig az aulát díszíti. Az Eskü a Vérmezõn címû mûvén megfesti Horthyt, mely révén ugyan elnyeri a két világháború közti állami szervek támogatását, ám éppen ezzel zárja ki magát az 1945 utáni hivatalos mûvészettörténetbõl. Annak ellenére sem írnak róla, hogy Dudits Andor kora legjobban foglalkoztatott mûvészének számított. Így lehet, hogy sok alkotása nincs meg, s bár az utóbbi években festményei iránt fellendült a kereslet, igencsak lehetséges, hogy vannak még rejtõzködõ példányok. Ami a falfestményeket illeti: van, amelyet sikerült felújítani, de van, ami az enyészeté lett, vagy forrás hiányában azzá válhat. Amik esetleg még elõkerülhetnek, azok az ún. freskókartonok, melyek a leendõ freskó egy az egyben készült mintái. Az aukciós házak egyébként ma is keresik ezeket a mûveket, ha valaki rábukkan egyre, vélhetõen borsos áron tudja majd értékesíteni.

A mûvész születésének 150. évfordulójára sem sikerült emlékkiállítást szervezni neki, bár a Gellért-hegyen lévõ Kelenhegy úti alkotótelepen a többi festõ emléktáblája közé az övé is felkerült.

HARKA Éva

Szekkó az aulában Boromisza Péter és Nemessányi Klára januártól márciusig dolgozott Dudits Andor szekkóján, amely a 1367-es pécsi egyetemalapítás jelentét ábrázolja a HalassyNagy József aulában. Boromisza Péter festõ-restuarátorral beszélgettünk a restaurálás folyamatáról.

1971 Dudits Andor milyen kvalitású festõnek számít?

Jó festõmûvésznek számít, tanított a fõiskolán is, legismertebbek a történelmi témájú, murális munkái. Jellegzetes festõi stílusa van, amely nemcsak a falképein, de a festményein is felfedezhetõ. A történelmi tárgyú képeinél elõtanulmányokat végzett, megpróbálta a kor tárgyait, viseletét bemutatni, illetve a PTE falképén is látszik, hogy a csoportok megformálásához a nagy reneszánsz festõk képeit tanulmányozta, hangulatában a kort is megidézve alkotta meg a képek kompozícióját. Nem a valós tájat ábrázolta, csak a lényegi elemeket. A pécsi képén szereplõ csoportokban is több konkrét alakot megfestett, Halassy-Nagy Józsefet, Klebersberg Kúnót és még több portrét finoman elrejtett, felismerhetõ karaktereket, nem pedig idealizált portrékat.

Ez a kép freskó vagy szekkó?

A freskó nedves vakolatra készül, a kötõanyag nélkül, a vakolat száradása képez páncélt, ez lesz a festék védelme. Ez szekkó. A festõ a száraz vakolaton dolgozik. A pigmenteknek így külön kötõanyag kell, mint például tojás, tempera, ragasztó, vagy olajfesték, hogy odatapadjanak a falhoz. Mivel a szemcsék a vakolatba ágyazódás helyett a fal felületén vannak, ezek a festmények sokkal sérülékenyebbek, mint a freskók. Dudits Andor és a kortásai olyan vakolatkialakítást kértek, amelyet a vakolat felhordásakor bedörzsölésnek hívnak, így a vakolatszemcsék apró árkokat, gödröcskéket képeznek a felületen. Így ezekbe a kihorzsolt gödröcskékbe a pigmentek beleülnek. Kétféleképpen használta ki a technikai lehetõséget Dudits: konkrét színnel – egy szín ült be a gödröcskékbe – a másik pedig egy tónus érdekében sötétebb színt vitt fel, ezzel egy patinázott felületet alakított ki, minthogyha egy régi képet látnánk, nem egy új, kompakt felületet.

A restaurálás szokásos folyamatán kívül adódtak még problémák?

Az elsõ bejáráskor megvizsgáltunk állványról az egy évekkel ezelõtti beázás hatását. Döbbenten tapasztaltuk, hogy óriási

kihasasodás, táskásodás tapsztalható a képfelületen, amely nyomásra, érintésre még mozgott is. Idõben érkeztünk, a vakolat hamar elfáradhatott volna, és darabokban hullott volna le a beázott felület vakolat- és festésrétege. Általánosan jellemzõ volt a szekkóra a szennyezettség, és kisebb mechanikai sérüléseket is találtunk. Az alsó traktus ornamentális díszítõfestése három periódusban készült. Az elsõ a kép körüli bordûr – ez a képpel egyidõs – késõbb kiegészítették a kép körül az ajtókat övezõ felületekkel. A harmadik díszítés a rendszerváltás után került fel: a koronás címer – ennek volt a leggyengébb a festése: érintésre porlott.

Milyen fázisokban dolgoztak?

Az elsõben a tisztítást és a konzerválást végeztük, továbbá apró kiegészítéseket is tettünk, aztán a beázással keletkezett óriási hasasodást szüntettük meg injektálással, végül az esztétikai helyreállítás maradt: a retusok és a kopások kiegészítése.

A beázás következményeit hogy hárították el?

A beázás következtében a sók is elkezdték pusztítani a festékréteget. A só nem a vakolatban kristályosodott – szerencsére – hanem a festékréteg felületén, a vakolat sérülésmentes maradt. A sóterhelést pakolással csökkentettük. Nedves itatóspapírpépet használtunk, többször is meg kellett ismételnünk. Ezután jött a konzerválás, injektálással kötõ- és töltõanyagot jutattunk a hasasodásba, pontszerûen, szórtan, soronként, alulról felfelé töltöttük fel a lukakat, teleszkópos emelõrudakkal a töltés elõtt visszatoltuk az elvált vakolatot az eredeti falsíkhoz. A retusáláshoz akrilfestéket, az ornamentális díszítésekhez növényi festéket használtunk – ahogy Dudits is eredetileg. A retusálás az egész képfelületet érintette, mert korábban is történt már restaurálás, több is, ezeknek következtében több helyen finom kopások is keletkeztek, ezeket most retussal kisimítottuk.

BALOGH Robert

UNIVPÉCS 15

Galvano Prof Galvano Bettini da Bologna (Galvanus Bononiensis) európai rangú jogtudósként a középkori pécsi egyetem kánonjogász tanára volt az 1370-es években. Személyén keresztül a pécsi egyetem, és így a város is kapcsolódhatott kora tudományos elitjéhez.

Pókecz Kovács Attilával (képünkön), a Római Jogi Tanszék docensével beszélgettünk Galvano jelentõségérõl.

Mit tudunk Galvanóról?

Vilmos pécsi püspök barátjának tartotta Galvanót, ez nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy pápai közbenjárásra 1371 szeptemberében Pécsre került. Nem töltött hosszú idõt Magyarországon, mivel 1374-ben már újra Bolognában tartózkodott. A pécsi egyetem alapítása utáni idõkben õ volt a leghíresebb itt oktató tanár. Sajnálatosan kevés adat ismert életérõl, mûvei azonban megmaradtak, melyek alapos elemzésével még adós a magyar jog- és egyetemtörténet. Halála után csaknem két évszázaddal késõbb (1584-ben) egyik mûve nyomtatásban is megjelent Velencében. Emellett még 6–8 kézirata ismeretes, melyek Rómában találhatóak. A pécsi egyetem alapításának 600. évfordulóját 1967-ben, még a szocializmus idõszakában ünnepeltük. A kor osztályharcos ideológiai felfogása szerint a papok a klerikális reakció élharcosainak számítottak, így az egyházzal és kánonjoggal, valamint annak tudósaival nem igazán lehetett foglalkozni.

Még Csizmadia Andornak, a pécsi egyetemalapítás egyik legjelentõsebb kutatójának – aki a 600 éves jubileumot európai rangúan megszervezte – is ideológiai szempontok szerint kellett értékelnie Galvano munkásságát.

Milyen szerepet játszott Galvano életében Pécs?

Három évig oktatott a pécsi egyetemen. Kutatásaim alapján megállapítható, hogy Galvano egyik mûvét 1371-ben írta. Ha a Repetitio in Glossa Ordinem.

Cap. I. De constitutionibus címû mûvét pécsi oktatói tevékenysége alatt írta, vagy fejezte be, és ezt tudományosan is megerõsíthetnénk, akkor ezzel a magyar egyetemtörténet elsõ nemzetközi publikációja is Pécshez kötõdne. Ez jelentõs tudományos eredmény lenne. Galvano 1371 szeptemberében érkezett városunkba, ennek 2021-ben lesz a 650. évfordulója.

Amikor Galvano Pécsre került, a tanítás mellett diplomáciai szolgálatot is ellátott, ezért kaphatott kiemelkedõ javadalmazást. Galvano levelezésében említi Padova di Saracenót, akit barátjának is tekintett. Azt írta róla, hogy Pécsett római jogot okta-

16 UNIVPÉCS

tott, és háza az õ háza mellett állt. Padova di Saraceno már Galvano elõtt is Pécsett tanított, de õ a késõbbiekben már csak egyházi szolgálatot látott el, s a tanítással is felhagyott.

Hol helyezhetõ el a pécsi egyetem alapítása a középkori tudománytörténetben?

Az európai egyetemek születésénél nagy szerepet játszott a jogtudomány. A 11. században újra felfedezték a 6. században keletkezett, késõbb Corpus Iuris Civilisnek nevezett justinianusi törvénymûvet. Egy Irnerius nevû mester a 11. században kezdte el ezeket a jogi szövegeket hallgatóinak nyilvánosan felolvasni, és a szavak jelentését megmagyarázni. Irneriushoz egyre többen csatlakoztak, így Magyarországról is érkeztek hallgatók. Ezzel indult az európai egyetemi oktatás története a 11. században. A 14. században a jogi mûvek formailag úgy néztek ki, hogy az oldal közepére került a jusztinianuszi szöveg, mellette a margón a glosszák, körülötte pedig a kommentárok. A jogi tanulmányokat ebben az idõszakban lényegében a római jog oktatása jelentette, ami általában 3-4 évet ölelt fel. A világi jellegû római jognak azonban a kánonjog megjelenésével hamarosan vetélytársa akadt. Így a pápai dekrétumokat is elkezdték tanítani, melyek kezdetben még a római jogiak mintájára születtek. Idõvel a két irány különvált, párhuzamosan folyt a képzés római jogból és kánonjogból, és ennek megfelelõen külön is kellett belõlük vizsgázni, illetve két jogi diploma létezett. Aki igazán számított, annak mindkettõbõl megvolt a végzettsége.

Nagy Lajos és Vilmos püspök ilyen, mindkét jogágban jártas tudóst kívánt meghívni Pécsre a megalapítani tervezett egyetemre. Vilmos püspök már 1360-ban levelezni kezdett a pápával, hogy a neves bolognai jogtudóst, Piacentinit Pécsre nevezzék ki jogtanárnak. Ez a törekvés azonban nem valósult meg. Ekkor került sor Galvano meghívására, amiben nagy szerepet játszott az is, hogy levelezésüknek köszönhetõen baráti viszonyba került Vilmos püspökkel.

A diplomáciai út mit jelentett, ilyenkor szünetelt az oktatás?

Galvano két diplomáciai útjáról tudunk, melyek hosszú hónapokig tartottak. Nem tudjuk, hogy ekkor helyettesítették-e, vagy oktatásmentes idõszak idején történtek-e ezek a megbízatások.

Mindenesetre Galvano tekintélyét és súlyát növelte az a tény, hogy ilyen fontos politikai jellegû szolgálatra is felkérték. Személyén keresztül Pécsnek ebben a korszakban sikerült a kor tudományának élvonalához kapcsolódnia. Sajnálatos, hogy anyagi

okok miatt Galvano néhány év után elhagyta Pécset. Távozásával az egyetem hamarosan bekövetkezõ megszûnése is kódolva volt. Fontos üzenet ez a mának, hogy a falak, a tárgyak, a hagyományok, a hallgatóság nem tudják az egyetem szellemiségét fenntartani. Az egyetem szellemiségét csak az itt oktató professzorok felkészültsége képes mûködtetni. A professzorok kiemelt jelentõsége mellett Vilmos püspök szerepe is fontos volt az egyetem megalapításában és mûködtetésében.

Miben áll Galvano tudományos jelentõsége?

Az 1371-es mûvön kívül még több írását ismerjük Galvanónak, ezeknek a szövegeknek a lefordítása, tudományos lábjegyzetelése és egy kétnyelvû kiadás még várat magára. Ennek elkészítése súlyos adósságunk, mivel õt tekintjük a középkori pécsi egyetem leghíresebb tudósának, mégis keveset tudunk róla.

Munkásságának jelentõsége abban áll, hogy volt pár évtized Magyarországon, amikor Pécsen keresztül Magyarország bekerült az európai tudományos és oktatási vérkeringésbe.

Ezt a szellemiséget kellene megérteni. Ugyanis bármely, a középkori római jogról szóló mûvet veszünk kézbe, tapasztalhatjuk, hogy szerzõje nem kerülheti el azt, hogy Pécset legalább egy bekezdés erejéig meg ne említse, mert 1367–1382 között itt már mûködõ egyetem volt (Külföldön korábbra teszik, de mi szeretjük 1395-ig kitolni a megszûnés idejét).

Mi maradt még feltáratlanul Galvano életmûvében?

A rendszerváltozás elõtt nem lehetett az egyházzal kapcsolatos kérdések körében objektív kutatásokat folytatni. Így Galvano tudományos munkásságának tárgyilagos bemutatása is várat még magára. Célszerû lenne erre a célra kutatócsoportot is felállítani. A teljes kép megfestéséhez Itáliában, elsõsorban Rómában, de esetlegesen a bolognai és a padovai levéltárakban is ellenõrizni kellene, hogy nem kerülte-e el valami fontos részlet a korábbi korok kutatóinak figyelmét. A pécsi egyetemalapítás idõszakában a franciaországi Avignon volt a pápai székhely, így az ottani archívumokat is ellenõrizni lehetne. Le kell fordítani a latin nyelvû kéziratokat, és a 14. század kánonjogi kérdéseit szakszerû kommentárok elkészítésével a szélesebb közönség számára is hozzáférhetõvé lehetne tenni. Galvano írásaiban felvetett témák miatt a kánonjogi ismeretek mellett római jogiakra is szükség van. Nem tudom, mit tartogat számomra a jövõ, de szeretném, ha e terén elkezdett kutatásaimat sikerrel befejezhetném. Még négy évünk van, hogy Galvano Pécsre érkezésének 650. évfordulójáig, 2021-ig elkészüljünk a munkával.

BALOGH Robert

Teljes interjú: www.univpecs.com

A tudomány gyümölcse földfazékban fõ A téma, amivel foglalkozol igazán egyedülálló. Hogy ejtett rabul?

Eredetileg vegyipari technikumba jártam, majd vegyésztechnikusként dolgoztam két évig. De ez a fajta munka nem kötött le, mindig is – a szó klasszikus értelmében– népmûvelõ szerettem volna lenni. Szombathelyre jelentkeztem történelem–népmûvelés (mûvelõdésszervezõ) szakra, de ott végeztem régésztechnikusként is. Mikor Szombathelyre kerültem tanulni, az egyik szemináriumi órán egy történelmi szakácskönyv akadt a kezembe.

Beleolvastam, és elvesztem. A szövegezése, a formája, az ételek és az alapanyagok egytõl egyig magukkal ragadtak.

Rengeteget tanultam a régésztechnikus képzés során. Ott lett volna lehetõségem arra, hogy a Kaposvári Egyetem kutatólaborjában fazekakba égett ételmintákat vizsgáljunk, hogy megtudjuk, milyen ételeket készítettek korábban. De sajnos, anyagi okokból kifolyólag a kutatás meghiúsult. Így régészeti antropológiai témakörben írtam a szakdolgozatomat, ahol többek között azt vizsgáltam, hogy a fogak kopása alapján hogyan lehet következtetni arra, hogy miket ehettek az emberek. Késõbb pedig itt a PTE-n, a FEEFI-n végeztem mûvelõdésszervezõ szakon (jelenleg KPVK PKK – a szerk.). Szerettem volna írni egy történelmi szakácskönyvet és is elkezdtem kutatni hozzá 2001-ben, de anyagi támogatás nélkül sajnos ezt nem tudtam akkor megvalósítani. A régészeti diplomadolgozatomat is az étkezési szokások témakörébõl írtam, immár a középkorra fókuszálva. A visegrádi királyi palota késõ középkori étkezési kultúráját vizsgáltam, s a hagyományos forráskutatás mellett elsõdlegesen a palota területérõl elõkerült leletanyagokon alapult. Jelenleg a PTE Bölcsészettudományi Kar Interdiszciplináris Doktori Iskola Középkori és Koraújkori Történet Programjának PhD-hallgatójaként A reneszánsz udvari konyhakultúra a kísérleti régészet aspektusából munkacímmel dolgozom doktori témámon.

Hol lehet Magyarországon korhû középkori konyhát találni?

Visegrádon a királyi palota területén található a Mátyás király idejébõl származó rekonstruált magánkonyha – ahol a feljegyzések szerint olykor õ is megfordult a szakácsok között, és fõzött velük –, mely Orosz Krisztina rekonstrukciója alapján került berendezésre azokkal a tárgymásolatokkal, melyek abban az idõszakban is léteztek. Mi ezt a konyhát úgymond felélesztettük, és ott fõztem többedmagammal elsõként 2007 októberében, melyet azóta több alkalom kö-

18 UNIVPÉCS

Kohári Gabriella kutatási területe a 15. század közepétõl a 16. század végéig terjed, és középkori konyhakultúrával foglalkozik. Ritka az ennyire hihetetlenül elhivatott ember, üdítõ a lelkesedése. Legutóbb az egyetemi bálra „sütött ki” egy menüsort. A számtalan finomságról és azok keletkezésérõl kérdeztem.

vetett. Nem szükséges teljes visszaépített és berendezett konyha a rekonstrukcióhoz, elég, ha szabad tûzzel, parázszsal rendelkezünk. De így fõztem – a teljesség igénye nélkül – már a simonytornyai várban, az Ördögkatlan Fesztiválon, Palkonyán, a Barokk Ételfõzõ Fesztiválon Fertõdön, és Esztergomban.

Melyek az elsõ korabeli írásos emlékek, feljegyzések?

Nagyon fontos tudni, hogy míg meg nem jelent az elsõ nyomtatott szakácskönyv Itáliában 1475-ben, addig Apicius római kori gourmand szakácskönyve volt a leginkább elterjedt. Vannak olyan ételek, amelyek már Apicius receptgyûjteményében is szerepeltek, és évszázadokon keresztülívelve a középkorig használatban maradtak, de a nagy váltás az 1600-as években következik be Magyarországon. Ezeket a könyveket gyakorlatilag minden szívfájdalom nélkül lehet használni ma is, bár az ember, ha sokat forgatja õket, nyilván észreveszi, milyen fejlõdés zajlott le azóta technikában, anyagokban, eszközökben. Hihetetlen feljegyzések vannak, nem is gondolnánk! Leírták, mit ettek nap mint nap, kikkel leveleztek az elfogyasztott ételekrõl, alapanyagokról… Például Hans Seybold pfalzi követ szemtanúként részt vett és feljegyezte, hogy Mátyás király és Beatrix esküvõjén a gyöngytyúkok sárga almákon állnak… Az ilyen információmorzsákat kiegészítjük az ásatások során elõkerült leletekkel, hozzárendeljük a fennmaradt receptekhez, s ez mind-mind hasznos része a kerek egésznek, amit próbálunk rekonstruálni.

De például a palacsinta receptje a mai napig ugyanaz!

Az az ételkészítési fogalom, hogy „magyar módon”, a 19. század közepéig tart: akkor még nem a paprika és a só a domináns, hanem az alma, a hagyma és a bor.

A magyarországi udvari konyhakultúrát minden korban nagyon sok hatás érte. Ha például Szent István udvarát nézzük, tudhatunk pl. angol vagy német kapcsolatairól: a meghívott külföldi nemesek kísérõikkel érkeztek, nemcsak a dadát, de a szakácsot is hozták magukkal, s ezáltal más technológiát, alapanyagot, melyek hatottak a magyar udvari szokásokra, konyhára is. A nyugat-európai szakirodalomban mindenhol az olvashatjuk, hogy a gasztronómia történelmében Kelet-Európa fehér folt, de ennek egyedüli oka a kutatás hiányossága és az idegen nyelvû témában született publikációk hiánya.

Egyébként hajlok arra, hogy az említett alma–hagyma–bor dominancia kifejezetten a magyar konyha jellegzetessége.

Hogy kezdesz neki egy recept elkészítésének?

Elõször is el kell tudni olvasni és értelmezni a korabeli receptet! (nevet) A 16. századi írásmód teljesen más, sok olyan kifejezés van alapanyagra, technológiára vonatkozóan, amit eddig még nem is tudtunk értelmezni.

Melyek azok az alapanyagok, amik régen fellelhetõk voltak, de ma már nem tudjuk õket beszerezni?

Például a viza, ami egy halfajta. Paksnál a '80-as években még fogtak ki ilyen halat a Dunából, de ma már védett állat. Ismereteim szerint van egy nagyobb magyarországi haltelep, ahol a kaviárelõállítás „melléktermékeként” fogyasztásra is tenyésztenek vizát, szóval próbálom majd beszerezni. De „Musikás rákot” például sohasem fogok készíteni, az ugyanis úgy készül, hogy a még élõ rákot alkohollal leöntötték, meggyújtották, és vártak, míg vörösre nem ég – ezt az állatvédõk nem néznék jó szemmel. Ma már barbár dolognak tûnik. Amikor lehetõségünk adódik rá, megpróbálunk vadhúst, vadgom-

bát, házi túrót, tejfölt beszerezni, de tudni kell, hogy ezek sem olyan textúrájúak már, mint a középkorban. Törekedni lehet ugyanarra a hatásra, de elérni nem.

Mi volt az étel, amit megfõztél, és számodra a legbizarrabb volt?

Eddig 300 különbözõ ételt készítettem el, nem mondhatom, hogy ehetetlenek voltak, sõt, egyik jobb volt, mint a másik.

Annyit tudni kell, hogy ezekben a receptekben mértékegység nincs megjelölve. Azt tudjuk, mibõl készült, a szakács milyen edényben, hogyan készítette el, de tudni kell fõzni ahhoz, hogy el tudjuk készíteni az ételeket. Ha ki kellene emelnem valamit, akkor talán a békacombot mondanám. Eleve a recept elnevezése: Zöld békának fõzése. Ötféleképpen készítettük el, és azt kell mondjam: pazar volt! Aki késõn futott, annak tényleg már csak a füle jutott. (nevet) Az íze kiváló! Ma Franciaországból lehet beszerezni a békákat, egyesével csomagolva.

Olvastam egy fekete lév nevû dologról, amirõl kiderült, hogy a vérrel készült mártást jelenti. Ebben a receptben írja is a ko-

UNIVPÉCS 19

rabeli szakácsmester: a békacombokat kenegesd meg friss vérrel. Nekem eddig ez volt a legabszurdabb.

Maga a fõzés metódusa nagyon komoly munka, észnél kell lenni. A szoknyádat ne kapja meg a tûz, fel ne gyújtsd magad, füstmérgezést ne kapj.

Külön kell kezelni a húsokat, zöldségeket stb. A csicseriborsónál például nagyon kell figyelni arra, hogy puhára fõzzük, különben mérgezõ.

Milyen eszközökkel dolgozol, és hol szerzed be õket?

Nekem vannak saját edényeim (földfazekaim, korabeli másolatok), amiket az egyik PTE-s Kutatók Éjszakájára készíttettem. Ha megyek fõzni, akkor viszem az edényeimet, így szabad tûzön tudjuk elkészíteni az ételeket. Persze utána hatalmas munka, mire kitisztítjuk ezeket, van, hogy napokig áztatom a fazekakat a beleégett ételek miatt.

Van olyan eszköz, amit nem tudtok reprodukálni?

A kutatásaim része az is, hogy a konyhában használatos berendezési tárgyakat, eszközöket adatbázisba gyûjtöm. A régészeti feltárásokon elõkerült leletek, a képi és írott források vizsgálata során elõfordul, hogy egy-egy tárgy neve vagy funkciója tisztázásra vár. Egyébként a legjobban úgy lehet azonosítani a tárgyakat, felhasználási módjukat, ha receptben szerepelnek. Például egy 1570-es itáliai szakácskönyv mellékletében képi ábrázolásként megjelenik az egykorú magyar elnevezés szerinti 20 UNIVPÉCS

talyigás karika, ami valójában a mai „rádlinak”, avagy pizzavágónak felel meg. Ez a másik forrástípus segíti a receptleírásban szereplõ tárgy beazonosítását. Érdekes az a megfigyelés is, hogy az ásatások során elõkerült kisméretû tálkák használatát a kísérleti régészet eredményei is alátámasztják, miszerint kicsi adagokat ettek, hiszen annyiféle ételt fogyasztottak az étkezések során – természetesen az udvari fõúri körökrõl beszélünk –, hogy csak így tudták végigkóstolni a menüt. Egy lakomát végig enni brutális: a húsok fajtája, együtt elfogyasztott mennyisége, a sok-sok friss fûszer megterheli a gyomrot.

Van olyan ,a konyha használatához köthetõ tárgy, amelyek a magyarországi azonosítását, másodlagos felhasználásának, új funkciójának meghatározását én végeztem el.

Nevezetesen a láncing egy tenyérnyi darabja mint középkori „dörzsi szivacs”.

Találtam külföldi publikációt arról, hogy nõi sírokban, a velük eltemetett tarsolyban kés, tû és egy láncing darabja is elõkerült. Egy paksi ásatáson egy feltárt házban 15. századi leleteket együtt került elõ egy ilyen tárgylelet, ami megerõsítette feltevésemet. A már említett inventárium több ezer feljegyzett tárgyból áll, rengeteg munkát igényel, és befejezéséhez nagyon sok van még vissza. Azt szeretném, ha a publikálás után ez az informatikai adatbázis is segítséget nyújtson a már meglévõ, de beazonosításra váró és jövõben elkerülõ leletanyagok azonosításában.

A PTE Jubileum 650 keretén belül az egyetemi bál tematikája is a középkor lett. Itt láthattunk marcipánból készült sakkfigurákat is.

Mesélnél az ötletrõl és a kivitelezésrõl? Úgy gondoltam, hogy ez egy nagyon szép rendezvény, és jól mutatna, ha ilyen desszert kerülne felszolgálásra, hiszen a középkori feljegyzésekben is találtunk sakktáblamotívumra épülõ édességet. De 300 fõre egyesével, kézzel készíteni marcipánból sakkfigurát, nagyon ember- és idõigényes lenne.

Felkerestem fafaragót, keramikust, restaurátort, de senki nem vállalta, hogy elkészítse a formákat. Így jött a 3D-nyomtatás ötlete. A Pazirik Kft. munkatársai Balogh András ügyvezetõ vezetésével érdekes kihívásnak tartották, el is vállalták és zseniális munkát végeztek! Századonként más-más sakkfigura volt jellemzõ, így kigyûjtöttem az aktuálisat, hogy korhûek legyünk ennek tekintetében is. Nagy munka volt, de nagyon látványos lett, megérte!

Az alapanyagokat hol szereztétek be és mennyi idõ alatt készítettétek el a menüt?

A marcipán receptje benne van az általam használt 16. század végi szakácskönyvben, tehát gyárthatnánk mi is, hiszen ma is ugyanúgy készítik, mint anno. A színezés már más kérdés, mert egy angol szakácskönyvben szerepel, hogy pl. az ételek fekete színét korommal sikerült elérni. Egy biztos, legalább nem kaptak hasmenést... (nevet) A sakkfigurákat egyébként pár nappal a vacsora elõtt készítettük el. Egy nappal a vacsora elõtt pedig a hideg ételeket, mártásokat, salátákat, aznap a frissensülteket és a melegen felszolgált ételeket. Az a helyzet, hogy sajnos nem lehet egy ilyen kaliberû rendezvénynél mindent autentikus technológiákkal kivitelezni, ilyenkor mondhatjuk, hogy „középkor ízû” az elkészítés módját tekintve a menü. De ettõl függetlenül megpróbáljuk a legigényesebben tálalni és kivitelezni ezeket az ételeket. A rendezvények során szinte minden alkalommal kísérleti tevékeny-

séget folytatok. A résztvevõk kérdezik is, amikor nagyon ízlik az elkészített étel nekik, hogy mikor készítettem elõször, én pedig rávágom, hogy: most! Akkor kikerekedik a szemük. (nevet) Az a lényeg, hogy tudni kell értelmezni a recepteket, szakaszolni, ergo, hogy melyik ételnek állunk neki elõször, milyen sorrendben készítjük el, és figyelni az egyes ételek eszközigényére is. Az ételkészítés összetett munka, mindenkinek fontos feladata van; a fõszakácsnak, kézilányoknak, vízhordónak, fûtõnek, mosogatónak, és a „ futosószolgának” is. Persze vannak nehéz helyzetek, megtörtént, hogy egy embert el kellett küldenem, mert „túl önállóan” végezte a feladatát. Elmondtam neki, hogy ez jelen pillanatban önteltnek vagy szigorúnak is tûnhet, de ez sajnos nem önálló alkotási folyamat, hanem a korabeli recept pontos követése a fõ cél. Fontos, hogy tudjam, vannak körülöttem olyan emberek, akikkel együtt tudok dolgozni, és érdekli õket ez a téma. Persze benne van, hogy az általunk elkészített ételeknek nem pontosan olyan íze van, mint az eredetinek – ahány ház annyi szokás –, de hogy engem szakácsnõként nem dobott volna ki a Mátyás, az biztos! (nevet) Hogy zajlik, milyen hangulatú egy ilyen fõzés?

Sokszor jönnek családok, és kérdezik, mit segíthetnek. Apuka fát vág, anyuka mosogat vagy zöldséget tisztít, a kisgyerek fûszert tör. Ha egy gyermek ezek után, történész, régész, cukrász vagy pék lesz, vagy egy felnõtt a kezébe vesz egy történelmi szakácskönyvet, netántán fõz is belõle – akkor azt érzem, hogy elértük a célunkat. „Ehetõ történelmet” készítünk, ahogy a férjem szokta mondani. Ahhoz, hogy ezt az ember képes legyen véghezvinni, ahhoz nagyon sokat kell dolgozni, rengeteget kutatni és olvasni, a fõzés része már csak úgymond „hab a tortán”.

Kékesi „Mandarin” Alexandra

„NYULACSKÁT EGÉSZEN SÜTNI ÉS TÖLTENI” Radvánszky 1893 Hozzávalók: nyúl, borecet, só, bors, mazsola, mandula, ribizli

Mesd fel effélének az hasát nem igen hosszára, mind kivifl mind belül sózd meg, eczettel is kimosni nem árt, mert annál jobb leszen.

Végy malosa szõlõt, hányd ki az magvát, végy meg-hámozott mondolát, aprítsd meg, avagy törd ezt öregre, az tengeri szõlõben is annyit végy, rakd be az nyulacskában, varrd be az húsát, megspékelvén süsd meg.

A nyulat kívül/belül leöblítjük borecettel. Sózzuk, borsozzuk. Egyegy rész mazsolát, vágott mandulát és ribizlit összekeverünk, a nyúl belsejébe töltjük, és a hasát bevarrjuk. Pirosra sütjük.

UNIVPÉCS 21

Ki volt Vilmos püspök?

A pécsi egyetemalapítás 650. évfordulója alkalmából sok jeles esemény zajlik, zajlott Pécsett. Közülük az egyik maradandó emlék Kotormán Norbert Nagy Lajos királyról és Vilmos püspökrõl készült szobra. Mivel a tankönyvekben az I. Lajosról szóló információk dominálnak, kicsit utánanéztünk, mit lehet tudni az egyetemalapító püspökrõl. Anyagunk Fedeles–Kovács–Sümegi: Egyházi arcélek a pécsi egyházmegyébõl címû mû alapján készült.

22 UNIVPÉCS

Koppenbachi Vilmos eredetileg a németországi Bergzabernben volt plébános, és vélhetõen az egyházmegyéjét vezetõ Balduin érsek ajánlotta a német–római császár, IV. Károly figyelmébe. Az uralkodó hamar bizalmába fogadta Vilmost, és talán az esemény szervezésében is részt vett, de az biztos, hogy jelen volt a IV. Károly és I. Nagy Lajos magyar király közti, Budán rendezett találkozón. Bizonyára megnyerõ személyiség lehetett, hiszen a két király közötti feszültség oldódott, Vilmos pedig 1353-ban már I. Lajos káplánjaként jelenik meg, a magyar nyelvû iratokban. 1353ban és 1357-ben a magyar király maga próbálta kijárni V. Orbán pápánál, hogy Vilmos a bergzaberni mellett speyeri tisztséget és javadalmat kapjon – ehhez egyébként nem is kellett Németországban laknia, így áttelepülhetett Magyarországra. Itt a ma Horvátországhoz tartozó Csázma faluban lett prépost, de ezt a tisztséget hamar Egerre cserélte.

Az iratokban Vilmos már ekkor titkos kancellárként (secretarius cancellarius) szerepel. Magyarországon belevetette magát a diplomáciai életbe; az 1358. február 18-án megkötött, a Dalmácia feletti uralmat a magyar király számára biztosító zárai béke aláírói között is szerepel.

A továbbiakban is nagy szerep hárult rá abban a tekintetben, hogy IV. Károly és I. Nagy Lajos közötti nézeteltéréseket elsimítsa. Orbán pápa 1364-ben egy oklevélben mond köszönetet Vilmosnak azért, mert segített egy csaknem háborúba torkolló viszályt elsimítani a két koronás fõ között: IV. Károly azt híresztelte, hogy az uralkodást tekintve I. Nagy Lajos helyett annak édesanyja, Erzsébet hordja a nadrágot, ráadásul az anyakirálynõ erkölcsére is becsmérlõ megjegyzéseket tett.

IV. Károly ráadásul mindent megtett, hogy a szívélyes osztrák–magyar viszonyt szétrobbantsa, mert az kedvezõ lett volna számára. Sikerrel is járt, hiszen 1367-ben I. Nagy Lajos és nagybátyja, III. Kázmér lengyel király a Tirol megszerzésére készülõ bajor hercegekkel szövetkezett az osztrákokkal szemben. A bajor hercegekkel is Vilmos tárgyalt, és a késõbbiekben a Tirolért zajló csatákat követõ béketárgyalásoknál is õ közvetített. XI. Gergely pápa 1371. szeptemberi levélében nemcsak Vilmos, hanem barátja, az akkor már a pécsi egyetemen tanító Galvano jogtudós a békekötésben való segítségét is megköszöni.

1361-tõl lett Vilmos Pécs püspöke. Talán német származása is szerepet játszott abban, hogy megkísérelte a Magyarországon népszerûvé válni képtelen karmelita szerzetesek letelepítését Pécsett. Rendházat és templomot építhettek a városban, XI. Gergely pápa engedélyével.

Vilmos képzett ember volt, és minden bizonnyal jól ismerte a prágai egyetemet. Ennek mintájára próbált egyetemet alapítani Pécsett, melynek kancellárjai a magyar viszonylatban igen gazdagnak számító Vilmos és Alsáni Bálint fõpapok voltak. Azon igyekeztek, hogy minél több nemzetközi hírû tudóst a pécsi egyetemre csábítsanak. Azt is sikerült elérniük, hogy a híres jogprofesszor Galvano Páduát Pécsre cserélje.

Vilmos haláláig, 1374-ig viselte a pécsi püspöki méltóságot. A székesegyház északi oldalához épített Aranyos Mária-kápolnában helyezték örök nyugalomra.

Perspektívát nyújtanak Hogyan legyen neked helyben jobb melód, mint egy multinál?

A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter (DDGK) nemcsak méretben és árbevételét tekintve nagy, hanem tevékenységi spektrumát tekintve is. Kocsis Péter elnökkel, Hirth Markus alelnökkel és Szabó Berta klasztermenedzserrel a DDGK menedzsment feladatait ellátó Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Majorossy utcai épületében beszélgettünk.

Kocsis Péter értékesítési vezetõ, Büttner és Társai Szerszámelemgyártó és Kereskedelmi Kft. (Büttner Kft.), Szabó Berta klasztermenedzser, Pécs–Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara – Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter és Hirth Markus kereskedelmi és üzletfejlesztési vezetõ, KONTAKT-Elektro Kft.

A kamara 7 évvel ezelõtt indította el a klaszter alapítását, és azóta menedzsment szervezete mára már az ország egyik legsikeresebb és leghatékonyabb ipari „Akkreditált Címmel” rendelkezõ klaszterének.

Mivel foglalkozik a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter?

Kocsis Péter: A DDGK a három megye – Baranya, Tolna és Somogy – gépiparának különbözõ szegmenseivel foglalkozó kis-, közepes és nagyvállalkozóit fogja össze. Jelenleg 29 tagunk van, többségük KKV (kis- és közepes vállalkozás – a szerk.), összesen 4000 munkavállalót foglalkoztatunk, a cégek összforgalma kb. 90 milliárd Ft (300 millió euro) évente. Fontos megjegyezni, hogy ugyan egy regionális klaszterrõl beszélünk, de ez csak a telephelyeket tekintve igaz, hiszen az összes cégünk exportorientált, vagyis forgalmának 50–60 %-át külföldrõl – Európából vagy akár a tengerentúlról – nyeri. A DDGK tagjai a világpiaci versenyben jelentõsen résztvevõ, és részt venni tudó cégek, melyek kiemelkedõ mûszaki kultúrával, fejlett gépekkel, szoftverekkel, gyártási technikákkal rendelkeznek.

Hogyan tud profitálni a klaszter a PTE regionális jelenlétébõl, és fordítva?

Kocsis Péter: A Pécsi Tudományegyetem is tagja a klaszternek, melynek képviselõje így képet kap arról, milyen problémák foglalkoztatják a piaci szereplõket, mi az, ami együttmûködési lehetõségre ad módot, illetve milyen igényei vannak a cégeknek a munkaerõpiaci helyzet terén. Az egyetem számára is fontos, hogy valós kötelék kösse a piaci szereplõkhöz.

Hirth Markus: Elsõsorban a Mûszaki és Informatikai Kar a klaszter fontos partnere, és az egyeztetéseink révén nemcsak a duális képzésen keresztül kap információkat a PTE MIK vezetése, hanem közvetlen kapcsolatban is áll a cégvezetõkkel. Nem tartom kizártnak, hogy ez a típusú gyakorlat más karok számára is érdekes lehet. Gondolok itt akár a termelésmenedzsmentre, mely a közeljövõben a DDGK egyik kiemelt témája lesz.

Szabó Berta: A munkaerõpiaci kérdéseket emelném ki mindkét részrõl, hiszen a jövõ munkavállalóit az egyetemen képezik, és a végzetteket várják a klaszter tagjai. Éppen emiatt fontos, hogy az egyetem az ipar, a gazdaság igényeivel, követelményeivel tisztában legyen, és az ennek való megfelelésben segítse, készítse fel a jövõ munkavállalóit. PBKIK–PTE közös nyertes pályázataiban a klaszter, klasztertagok lehetõséget kaptak a duális mérnökképzés tananyagának, módszertanának minõségi fejlesztésére is.

Kocsis Péter: Együttmûködünk egy új típusú képzés, az ún. mechatronika szak (mechanika+elektronika, plusz informatika egyben) kidolgozásában. Ez egybecseng azzal, ami felé a gépipar jövõje tart: egyre komplexebb tudásbázist igényel.

Szabó Berta: A klasztertagok továbbá szakmai gyakorlatot, illetve a diplomadolgozat-témákat biztosítanak a hallgatóknak, nemcsak a mûszaki karon. Célunk pedig az, hogy a kiválóan képzett hallgatók a végzés után a klasztertagoknál helyezkedjenek el.

Mit tanácsolnának a hallgatóknak?

Szabó Berta: A szakmai nyitottságot és a megfelelõ szintû nyelvtudást hangsúlyoznám, ez ugyanis minden klasztertagunknál szükséges.

Hirth Markus: Azt, hogy kapaszkodjanak meg mihamarabb, figyeljék a trendeket és a helyi gazdaságot is. Tudjuk tartani a versenyt a multikkal; a fizetési szintet, a termelési környezetet, vállalati kultúrát tekintve. Azt is látni kell, hogy ezek dél-dunántúli, családi tulajdonú cégek, nem állnak tovább egy piaci vihar miatt.

Kocsis Péter: Klasztertagjaink mamutcégek beszállítói hálózataiban vannak jelen, amit a megfelelõ minõségû termékek szolgáltatásával tudnak elérni. Ezt pedig csak úgy tudják szolgáltatni, ha olyan minõségû mûszaki kultúrával, gépekkel, munkakörnyezettel, technológiákkal rendelkeznek, melyek megfelelnek a legmagasabb európai standardoknak.

A mûszaki karon lévõ elsõs hallgatóknak csak azt üzenjük, jó helyen vannak. Lesz munkájuk, stabil életpályájuk, emiatt ne aggódjanak. Csak csinálják!

További info: http://www.ddgk.hu/; Szabó Berta: bszabo@pbkik.hu www.pbkik.hu www.facebook.com/pecsikamara www.youtube.com/pecsikamara

Boldog 25. születésnapot, PTE TTK! Bõvelkedik jeles évfordulókban a 2017-es év: az 1367-es egyetemalapítás emlékezete mellett a Természettudományi Kar is ünnepel: huszonöt éve mûködik. A kar valamennyi oktatója, dolgozója, és hallgató ezt ünnepelte május 18-án, a TTK Ifjúság úti campusán.

A nap programjának leghivatalosabb részét a Vargha Damján konferenciateremben tartották, és ezen részt vett a PTE vezetõségének és minden karának képviselõje.

Az eseményen Udvardy György megyéspüspök, Páva Zsolt polgármester is jelen volt, továbbá az Emberi Erõforrások Minisztériumának képviselõi, Csépe Valéria és Sipos Imre is.

A kar életét jelentõs tudományos eredmények és komoly tudományos kapacitás fémjelzi – hangsúlyozta Bódis József rektor, majd kiemelte: az ünneplés a tartalmi kitartó munkának szól, nem csak ennek az ünnepi pillanatnak. Páva Zsolt polgármester szerint a természettudományos képzés presztízse ismét emelkedõben van, ami szerencse a város és a régió számára, ahogy végzettek számára is, hiszen óriási az igény a természettudományos diplomával rendelkezõkre a munkaerõpiacon.

A partnerség tesz minket azzá, amik vagyunk – jelentette ki Gábriel Róbert, a TTK dékánja. Hogy ezt kifejtse, a megyéspüspökhöz szólva megemlítette, hogy az Ifjúság úti épületet eredetileg a pécsi püspökség építtette, és egyike a legszebb campusoknak Közép-Európában. Hangsúlyozta azt, hogy a Természettudományi Kar mindig fontosnak tartotta megõrizni a minõségi képzést (egyébként az ennek megõrzéséért is dogozó TTK-s dékáni kollégium éppen Pécsett ülésezett május 19-én). A Pécsi Tudományegyetem többi karával a közös kutatások és képzések fontosságát 24 UNIVPÉCS

emelte ki Gábriel Róbert, külön kitért a Bölcsészettudományi Karra, hiszen a két intézmény közös gyökerekkel rendelkezik. Ne feledjük el – mondta a TTK-s dékán – hogy a tanárképzés jövõre lesz 70 éves, az egykori Janus Pannonius Tudományegyetemet pedig 35 éve hozták létre. Öröm és büszkeség tölt el, ha a TTK elmúlt 25 évére gondolok, mert látszik a fejlõdés. Az ötödik doktori iskolánk megalapításáért küzdünk, kb. 2000 hallgató jár ma a karra, és több tudományterületen elértük a nemzetközi láthatóság határát.

Az ünnepségen levetítették azt a 25 perces, sok gyönyörû drónfelvételt is tartalmazó jubileumi kisfilmet, melyet az Universitas Televízió munkatársai külön e jeles eseményre állított össze.

A formális ünnepség végén adták át az idei „A TTK támogatója” címet, melyet 2017-ben Csicsák József vehetett át a Mecsekérc Zrt. képviseletében, a földtudományok terén a karnak nyújtott segítségért. A rangos „A pécsi TTK-ért” díjat pedig idén dr. Aubert Antalnak ítélte a TTK Kari Tanácsa.

Az ünneplés nem hivatalos oldala korábban kezdõdött, a kar dolgozói, legendás alakjai emlékeztek vissza az elmúlt évekre, és a délután folyamán a kar intézetei mérhették össze fõzõtudásukat. A Botanikus kertben egy sátrat is felállítottak, melyben egy informális kerti party vette kezdetét, melyen a Biológiai Intézet zenekara is játszott. Ahogy Gábriel Róbert mondta: Jókedvvel, méltósággal, sok szeretettel ünnepeljük most magunkat egy kicsit.

Sosem késõ Miért gondolta úgy, hogy ennyi idõsen belekezd egy új nyelvbe. és miért pont a magyarra esett a választás?

Miért ne? Hiszen már nyugdíjas vagyok, így van idõm és mindig is érdekelt a magyar nyelv, elsõsorban mert hiszek a finn – magyar barátságban, és persze vágytam a kihívásra is. Eddigi életem évei alatt megtanultam 5 nyelven beszélni, és ma már elmondhatom, hogy a magyar is benne van a repertoáromban. Számomra a magyar jelentette a legnagyobb nehézséget, pedig elsajátítottam már a német, a francia, az angol, a svéd és természetesen a finn nyelvet is.

Azzal, hogy teljesen szabadon tudunk magyarul beszélgetni, számunkra is világossá vált, hogy milyen profi munkát végeznek azok, akik létrehozták a programot. Ön mit gondol az itt zajló oktatás minõségérõl? Életem során sokat láttam a világon, hiszen elmúltam már 70, de azt kell, hogy mondjam, ezen az egyetemen a tanárok páratlan minõséget képviselnek. Hosszú életem alatt nem találkoztam ilyen modern, praktikus tudást nyújtó nyelvkönyvekkel, mint itt.

Nemcsak a könyvek modernek, hanem maguk az órák is, nagyon sokat beszélünk és nem általános dolgokról, hanem sok aktuális témát érintünk.

Kis létszámú csoportok vannak, melyeket tudás szerint jól elosztottak, nincs sok különbség egy csoport legjobban és legrosszabbul teljesítõ diákjai között – ez az ideális szerintem, így jobban oszlik el a figyelem, és mindenki meg tud szólalni valamelyest az órán.

Azt már tudjuk, hogy programon kívül is járt már Pécsett, ami állítása szerint az egyik, ha nem a legszebb magyar város, de az elsõ magyar szavakat nem itt hallotta.

A Nemzetközi Oktatási Központ 18. Magyar Nyelv és Kultúra Nyári Egyetem hallgatói azért gyûltek össze, hogy szerencsét próbáljanak az anyanyelvünkkel. Egy volt ENSZ-nagykövettel beszélgettünk. A finn Pertti Torstila már a 70es éveit tapossa. A nem csak a tanulásban aktív férfi a mai napig rendszeresen fut, így korábban egy veterán tájfutó verseny miatt már járt hazánkban.

Most is egy pilates óra után tudtunk vele beszélgetni.

Az elsõ szavakat az 1952-es helsinki olimpián hallottam. Ez nem is csoda, hiszen a magyar csapat parádés eredménnyel zárt, 42 éremmel jöttek haza, melyek között 16 arany, 10 ezüst és 16 bronz szerepelt, ezekre a számokra a mai napig emlékszem, pedig még csak kisfiú voltam, ezen kívül Puskás Ferenc volt, akinek a nevét sosem felejtettem el. Mindössze 7 éves kisfiú voltam, de mindenki, kicsik és nagyok is tudták, hogy ez egy magyar buli.

Emlékszik még azokra a szavakra, amelyeket elõször ismert meg?

Természetesen, hogy is felejthetném el, a „dal” és a „zene”volt, melyeket elsõként tanultam meg. Hobbim a zene és az éneklés, bár már nem szoktam fellépni, és leginkább otthon pengetem a húrokat. Azonban talán a zene iránti érdeklõdés volt az, ami miatt ez a két szó maradt meg. Késõbb ezeket követték a finn és magyar nyelv rokonságának elméletét erõsítõ szavak. Olyanok, mint például a „vér”, a „kéz” vagy a „fej”.

Én hiszem, hogy a magyar népet és a finneket rokoni szálak fûzik össze, azért is vagyok itt! Érdekes, a legtöbb külföldi kedvenc szava általában a szerelem, szeretlek vagy a pillangó, nálam viszont teljesen más a helyzet, ugyanis a kedvenc magyar szavam nem más, mint a „tulajdonképpen”. Sosem találnád ki, hogy miért, szóval nem is húzom az idõt. Egyszerûen csak vicces a hangzása.

Nem egyszerû nyelv a magyar, de annál szebb, és itt a tanárok tudják, mit csinálnak. Nagyon jónak tartom azt is, hogy mindenféle korosztály jelentkezhet, ez számomra különösen jó, hiszen talán én vagyok a legidõsebb a programban, így pedig lehetõségem nyílik arra, hogy tanuljak a fiataloktól, az, hogy több mint 30 országból gyûltünk össze, pedig remek lehetõség arra, hogy nemzetközi barátságok szülessenek.

HORVÁTH Attila

UNIVPÉCS 25

Mentorképzésa PTE-n A Nemzeti Tehetség Program támogatásával, a PTE Tehetséggondozási Irodájának szervezésében színvonalas program valósult meg Mentorképzés a Pécsi Tudományegyetemen címmel. Március 7-én és 8-án a PTE Tehetség-ösztöndíjasainak részvételével zajlott a képzés egy szakképzett tréner vezetésével, aki gondoskodott arról, hogy a nap végére a különbözõ karokról és tudományterületekrõl érkezett résztvevõkbõl igazi csapat kovácsolódjék.

A tréningen sokféle módszer jelent meg: volt játékos névtanulás, kreatív szövegalkotás, bizalomjáték és improvizáció.

A nap végére a résztvevõk nemcsak a csapattársaikat ismerhették meg, hanem önmagukról alkotott elképzelésük is árnyaltabbá vált.

A mentorképzõ tréning segítségével a tehetséges hallgatók az elkövetkezõkben hatékonyabban alakíthatják pályájukat, és eredményesebbé válik a középiskolás diákokkal vég-

zett munkájuk. Az itt megismert stratégiák és technikák megkönnyítik, ugyanakkor eredményesebbé és színesebbé teszik a közös programjaikat.

A résztvevõk számára a rendezvényt vonzóvá tette az inspiratív, a megszokottól eltérõ külsõ helyszín, a tapasztalt tréner személye, de legfõképpen a különleges tehetségû, sikeres hallgatók egymásra gyakorolt hatása. Ennek igazolására idézünk néhány véleményt: „Hasznos volt a jövõbeni terveim megálmodásához, ahhoz, hogy célirányosabban gondolkodjak.” „Tetszett, hogy a feladatok egy része a probléma és konfliktus megoldására koncentrált.” „Mind a bizalmi feladatok, mind a kreatívak szuperek voltak. Úgy éreztem, hogy kíváncsiak rám mint személyiségre, és engem is mindenki személyisége megfogott.” „Remek emberek, remek feladatok. Sokat nevettem és sokat tanultam.”

EUROPEAN CONSORTIUM FOR THE CERTIFICATE OF ATTAINMENT IN MODERN LANGUAGES Érteni szeretnéd, mirõl énekel a Guns ’N Roses, Rihanna … Lady Gaga …az AC/DC, Sade …és még más nyelvek zenészei?

A PTE Idegen Nyelvi Központja nyelvtanfolyamokat indít 2017 szeptemberében Alap-, közép- és felsõfokú ECL nyelvvizsga-felkészítõ kurzusok angol és német nyelvbõl Általános nyelvtanfolyamok: kezdõ, álkezdõ, elõ-középhaladó és haladó szinten angol és német nyelvbõl Tanfolyami idõpontok hétköznaponként: hétfõ–szerda vagy kedd–csütörtöki napokon, 17.00 órától, heti 2x3 órában

Vajon milyen érzés megérteni Shakespeare, Moliere mûveit?

A nyelvtudás: sokszínûséged része, általa küldetésed megvalósítható, része leszel a flow-nak, egyéniséged kibontakozhat, közelebb kerülsz céljaidhoz, nincs kockázat, nem kockáztatsz.

Készülj fel, és nyelvvizsgázz!

Az ECL nyelvvizsgabizonyítvány ÉRTÉK Akkreditált vizsganyelvek: angol, német, magyar Kiegészítõ vizsga nélkül honosítással akkreditálható: olasz, francia, spanyol, román, lengyel, szlovák szerb, orosz, bolgár, horvát, cseh, héber Változatos, életszerû feladatok nincs nyelvtani teszt és fordítási feladat a fogalmazási feladatnál szótár használható. Éld a nyelvet! = Éld az életet!

Tanfolyamindítás: 2017. szeptember 25., 26.

Tanfolyamzárás: 2017. november 30., december 6.

A tanfolyam díja: 36 000 Ft / 60 óra Szombatonként heti 1x5 órában, 8.30-tól Tanfolyamindítás: 2017. szeptember 30.

Tanfolyamzárás: 2017. december 2.

A tanfolyam díja: 30.000 Ft / 50 óra Szintfelmérõk angol és német nyelvbõl: 2017. szeptember 13–21. között Jelentkezési határidõ: 2017. szeptember 21.

Tanfolyamaink min. 7 fõ jelentkezõvel indulnak.

A tanfolyamokról bõvebb tájékoztatás: http//inyk.pte.hu 06/72 501-500/22102 PTE-hallgatóknak a tanfolyamok árából jelentõs kedvezményt biztosítunk!

Hallgatói jogviszony-igazolás vagy érvényes diákigazolvány bemutatásával a részvételi díj csak 400 Ft/óra!

Október elején újraindul népszerû japán nyelv és kultúra tanfolyamunk anyanyelvi oktatóval.

Kezdõ és haladó szintû csoportjainkba várjuk a jelentkezõket.

A kurzus díja 600 Ft/óra, PTE-hallgatóknak 400 Ft/óra.

Az ÁOK hallgatóinak a japán nyelvû kurzus térítésmentes!

Az ECL Vizsgaközpont 25–40%-os árengedménnyel biztosítja szeptember 30-ig a felkészülést segítõ gyakorlókönyveket.

További információ: http://ecl.hu/kategoria/megrendelheto-kiadvanyok/

www.ecl.hu ECL vizsgaidõpontok és jelentkezési határidõk: Októberben – csak angol és német nyelvbõl október 6. – B1, C1 szint október 7. – B2 szint Jelentkezési határidõ: szeptember 7., csütörtök Decemberben – angol, német, francia, magyar, olasz, spanyol, román, lengyel, szlovák, szerb, orosz, bolgár, cseh, horvát, héber nyelvbõl december 8. – A2, B1, C1 szint december 9. – B2 szint Jelentkezési határidõ: november 9., csütörtök További információ: www.ecl.hu

UNIVPÉCS 27

PTE az EFOTT-on!

Idén a PTE-t érte a megtiszteltetés, hogy az EFOTT házigazdája legyen július 11–17. között.

A fesztivált, amelynek látogatószáma 2015-ben lépte át a százezret, eredetileg minden évben más-más helyszínen rendezték, ám 40 év után Velencén állandó otthonra talált. A házigazda azonban továbbra is mindig más felsõoktatási intézmény; idén egyetemünket érte ez a megtiszteltetés. A 2017-es jubileumi év egyik kiemelt programjaként az EFOTT-on is számos aktivitással készült a PTE. A Táncoló Egyetem és a Brass Band is fergeteges hangulatot csapott, nem kevésbé Sean Paul!

Az idei Pont Ott Partyt július 26-án sajnos elmosta a vihar, pedig DJ Venom – mint mindig – elég jó zenéket kevert nekünk. Így, ha kivetítve nem is láttuk a nagy izgalmak tárgyát, utólagosan összesítettünk a PTE-re felvett hallgatók arányát.

A felvételizõk PTE iránti bizalmának erõsödését mutatja, hogy az utólagos sorrendmódosítással az elsõ helyes jelentkezõk száma közel 200 fõvel nõtt. Az állami ösztöndíjas helyek népszerûsége továbbra is töretlen, idén is növekedett a finanszírozott helyekre felvettek száma. A közel ötezer (4.870 fõ) felvett új hallgató több mint fele a PTE valamely alapképzésén kezdheti meg tanulmányait, az osztatlan és mesterképzéseken a felvettek 33%-a fog tanulni. Továbbra is a nappali munkarendet és az állami ösztöndíjas finanszírozási formát preferálták a jelentkezõk, a felvettek 70%-a teljes idõs képzésen, 80%-a állami ösztöndíjasként kezdheti meg tanulmányait a 2017/2018-as tanév õszi félévében.

A képzések között továbbra is a legnépszerûbbek közé tartozik az ápolás és betegellátás, az általános orvos, a jogász és a pszichológia szak, de sokan érdeklõdnek az osztatlan tanári szakok, valamint a mérnökinformatikus, a fogorvos, a gazdálkodási és menedzsment szakok iránt is.

Pont ott, a vihar közepén

Ingyen publikálási lehetõség!

Legyen valaki hallgató, doktorandusz, oktató vagy kutató, egy minõségi lapban megjelent, idézett publikáció mindig lendíthet a tudományos pályáján – emellett ez sokszor követelményként is megjelenik. Az Akadémiai Kiadó és a Pécsi Tudományegyetem között 2017 elején létrejött egy ún. open access licenszszerzõdés, ami ebben próbál segíteni.

Az igények benyújtása folyamatosan történhet; a kézirat fõszerkesztõ által igazolt, megjelentetésre való elfogadását követõen igényelhetõ az OA finanszírozása. A benyújtáshoz szükséges a fõszerkesztõ befogadás igazoló levele (e-mailje), a közlésre elfogadott kézirat, az OA finanszírozást igénylõ ûrlap, hallgatói státusz esetén pedig 30 napnál nem régebbi hallgatói jogviszony-igazolás. A döntést a támogaA szerzõdés keretében a PTE idén és jövõre 30–30 cikket a tott és az elutasított igénylésekrõl a könyvtár 3 héten belül kiadó lapjaiban szabad hozzáféréssel, vagyis open access megküldi a szerzõnek. módon megjelentet. Ennek értelmében az egyetem a PTE szerzõi cikkeinek elsõ közzétételét támogatja, így a publiká- A szerzõdésben foglalt folyóiratlistáról, a folyóiratok tuciók idõbeli, térbeli és terjedelmi korlátozások nélkül elekt- dományterületi megoszlásáról, open access jellegérõl ronikusan – teljes szövegûen – hozzáférhetõvé válnak. és a folyóiratok tudományos mutatószámairól a http://lib.pte.hu/ek/open-access-publishing-iroda-uj leA rektori vezetés az open access publishing ügyek gyakor- het tájékozódni. lati intézését az Egyetemi Könyvtár és Tudásközpontra bízta, az Akadémiai Kiadóval kötött liszensz-szerzõdésben További info és elérhetõségek: foglalt folyóiratcikkek (open access módon történõ megjeoapublishing@lib.pte.hu lenésének) elosztását a szenátus mellett mûködõ Közgyûjteményi Bizottsághoz delegálta. A Közgyûjteményi BizottFekete Rita ság keretei között létrejött egy open access munkacsoport, (PTE EK TK, Oktatásmely dönt a hozzájuk beküldött cikkek támogathatóságáról. és Kutatástámogató Osztály) fekete.rita@lib.pte.hu, Az open access támogatás feltétele a PTE-vel közalkal28042 mellék mazotti vagy aktív hallgatói jogviszony; az igényt benyújtó szerzõnek PTE-s intézményi hozzárendeléssel Fölkerné Csernyik Rita kell rendelkeznie a Magyar Tudományos Mûvek (PTE EK TK, Oktatás- és Tárában, és PTE-s affiliációjának szerepelnie kell Kutatástámogató Osztály) a publikáción. Amennyiben több szerzõs mûcsernyik.rita@lib.pte.hu, rõl van szó, egyetlen szerzõ nyújthat be 28029 mellék igényt, akinek értesítenie kell a társszerzõket. A támogatásra jogosult folyóiratcikkek közé a szakcikkek (original research article), illetve az összefoglaló cikkek (review paper) tartoznak.

hallgatná a dilemmáidat, ha küzdesz egy problémával és nem tudod megoldani, vagy akár fogalmad sincs, merre tovább egyetem után.

Miben segíthet Neked a PTE Karrier Iroda?

A Karrier Iroda programjai segítenek értékeid felismerésében, önismereted fejlesztésében, kompetenciáid bõvítésében – erre építve pedig a karriered megtervezésében, a megfelelõ munkahely megtalálásában. Folyamatosan kapcsolatban állunk hazai és nemzetközi cégekkel, állami intézményekkel, szervezetekkel, így számodra is naprakész információkkal tudunk szolgálni, ha gyakorlati helyet vagy munkát keresnél.

Elsõ évtõl kezdve részt vehetsz ingyenes tréningjeinken, hogy idõben kezdd el fejleszteni azokat a „soft skilleket”, amelyek késõbb kiemelnek a többi pályázó közül egy állásinterjún.

Tanácsadóink ugyancsak térítésmentesen folyamatosan a rendelkezésedre állnak, ha úgy érzed, jó lenne, ha valaki meg-

32 UNIVPÉCS

Ha pedig már konkrétan karriert tervezel, segítünk meghatározni a rövid és hosszú távú céljaid, a megvalósításhoz szükséges lépéseket, és talán kapaszkodót nyújthatunk meglátni és megragadni a kínálkozó új lehetõségeket is.

Kell egy kis plusz a diploma mellé?

A Karrier Iroda programjaival ezt könnyedén megszerezheted! Ebben lehet segítségedre a Karrier Kártya, és a hozzá kapcsolódó Karrier Program, amelynek lényege, hogy a programjaink során elsajátított, a munka világában hasznosítható gyakorlati készségekrõl tanúsítványt adunk, amely az egyetem elvégzése után az önéletrajzodhoz csatolva jó ajánlólevél lesz, ha gyakornoki helyet vagy állást keresel. A pontgyûjtõ kártya tanulmányaid alatt bármikor felhasználható a PTE Karrier Iroda szolgáltatásaira, ehhez nincs más teendõd, mint részt venni egy-egy általad választott tanácsadáson, tréningen, Karrier Pizzán, szakmai gyakorlaton, illetve egy vállalati rendezvényen.

A Karrier Kártyát, valamint a részvételért járó pontokat keresd valamennyi programunkon munkatársainknál vagy akár irodánkban is!

További infók: Honlap: www.ptekarrieriroda.hu Facebook: https://www.facebook.com/ptekoszi/

Nem vagy egyedül.

Van kihez fordulni!

Nincs olyan egyetemista, aki sosem parázott attól, hogy mi lesz most, mi van, ha nem sikerülnek a vizsgák, ha nem tud elég kreditet gyûjteni, ha nem találja a hangot egy tanárral vagy csak nem találja a helyét. Vannak, akik jobban kezelik az ilyen problémákat és nem szorulnak külsõ segítségre, de akad olyan is, aki nincs a helyzet magaslatán, és magának sem vallja be, vagy ha mégis, akkor sem biztos, hogy igénybe veszi azokat a lehetõségeket, melyek segítséget nyújthatnak egy PTE-s diák számára. Én is voltam hasonló helyzetben, nem voltam benne biztos, hogy a megfelelõ helyen vagyok, de idõvel megtaláltam az utam, azonban sokkal egyszerûbb lett volna, ha tudom, kikhez tudok fordulni tanácsért. Ez ügyben beszélgettem Dr. Árkovits Amaryllal, aki PTE KK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika Mentálhigiénes Járóbeteg-rendelés és gondozó pszichiáter fõorvosa, az S.O.S. Öngyilkosság Megelõzéséért Alapítvány kuratóriumi elnöke.

Mennyire jellemzõ, hogy a diákok elmennek egy szakemberhez?

A diákok nem kérnek könnyebben vagy nehezebben segítséget, mint bárki más. Ez csak azon múlik, ki mennyire nyitott, és mennyire érzi szükségét. Vannak olyan idõszakok, mikor többen keresnek ilyen jellegû segítséget, és van, amikor jelentõsen kevesebben. De mivel a pszichológusi, pszichiáteri segítség kérése egyre kevésbé tabu, egyre több az ismeretterjesztõ cikk, interjú ezzel kapcsolatban, így ennek a lehetõségnek az igénybevétele is hamarabb megfordul bárkinek a fejében. A nehézséget talán az jelenti, hogy a diákok nem rendelkeznek állandó pécsi lakcímmel, a pszichiátriai gondozóintézetek (ahol az állami betegellátásra van lehetõség) területi illetékesség alapján fogadhatnak pácienseket (ez azt jelenti, hogy egy adott lakcímû ember csak a lakcímének kijelölt gondozóintézetben

jogosult a segítségnyújtásra). Természetesen lehetõség szerint, ha a terapeutáknak van szabad kapacitásuk, vállalhatnak olyanokat is, akik a lakcímük szerint más városba kellene, hogy járjanak, de a lehetõségek korlátozottak. A PTE-n van a Khairosz program, ahol ingyenes pszichológiai tanácsadáson vehetnek részt a hallgatók. Minden karra ki van kijelölve egy szakpszichológus, hogy a diákok számára is kényelmesebb legyen a szolgáltatás. A feladat nem egyszerû, hiszen egy ilyen folyamat nem egy-két alkalomból áll, sokszor hónapokat, akár éveket is igénybe vehet egy ilyen pszichoterápiás segítségnyújtás. A gondozóintézetek túlterheltsége miatt ez az idõintervallum egyre csak tágul. Azonban sokszor találkozunk olyanokkal is, akik elhatározták, hogy leülnek beszélgetni egy szakemberrel, viszont ennek helyéül egy magánrendelõt kerestek fel – szeUNIVPÉCS 33

rencsére ilyen szempontból Pécs jól ellátott város. A külföldi diákok fõleg ezekbe a magánrendelõkbe látogatnak el, mivel sokuknak nincs biztosítása.

Mely idõszakok a legkritikusabbak? Mikor keresnek a legtöbben segítséget?

Maga a vizsgaidõszak és az azt megelõzõ pár nap, egy-két hét. Ilyenkor kényszeresen is teljesíteni szeretnének a fiatalok, amely könnyen okozhat szorongást a túlterheltség és a folyamatos feszültség miatt. A másik nagyon pörgõs idõszak ebbõl a szempontból a félév kezdete, hiszen az mindig új kérdéseket vet fel.

Van olyan szak vagy kar, ahonnan jelentõsen többen érkeznek, vagy ez teljesen emberfüggõ?

Igazából személye válogatja. Tapasztalataink szerint nem jellemzõ, hogy egy adott karról többen jönnének, ha csak úgy nem, hogy a diákok egymásnak adják az információt a segítségkérés lehetõségeirõl. Persze vannak szakok, melyek elvégzése több stresszel járhat, mint minden ez is a személytõl függ; vannak erõsebbek és olyanok, akik nehezebben birkóznak meg ezekkel a nehézségekkel.

Milyen gondokkal szokott járni egy félévkezdés és egy vizsgaidõszak?

A leggyakoribb ok a félévkezdéskor, vagy inkább akkor, mikor valaki elkerül otthon ról és elkezdi az egyetemet, az maga az eltávolodás a családtól.

Ezekben a hetekben jönnek rá a fiatal felnõttek, hogy az albérlet vagy a kollégiumi szoba rendben tartása csakis az õ feladatuk, nekik kell bevásárolni azokat a háztartási dolgokat, amiket ez idáig biztosra vehettek, hiszen a szülõk gondoskodtak róluk, többé nincs az, hogy az édesanya megkérdezi, mi legyen az ebéd, vacsora, ezentúl nekik kell gondoskodniuk magukról, elindulnak az önállóság útján.

Persze másban is találhatnak kihívást. Sokan egy teljesen új városba költöznek, ahol senkit vagy alig-alig ismernek valakit. Egy ilyen helyzetben új kapcsolatrendszert kell kialakítani, ismét be kell illeszkedni egy társaságba. Ebben nagy segítség lehet a gólyatáborba való ellátogatás, de erre nincs mindenkinek lehetõsége.

Ahogy már említettem, a vizsgaidõszak mindenki számára megterhelõ. Valószínûleg könnyebb lenne, ha a diákok óráról órára készülnének, de aki így csinálja, az sem ússza meg a stresszt, a fáradtságot, és persze a legtöbb diák nem készül óráról órára. Az egyetemen sok változás éri a fiúkat, lányokat és így van ez a tanulással is; máshogy kell tanulni, mint a középiskolában, jóval többet kell olvasni és 34 UNIVPÉCS

S.O.S. Telefonszolgálat 1975. január 1-jén alapult a telefonszolgálat, mely ma már több mint 40 éve mûködik és nyújt segítséget az emberek számára. Az adatok szerint 2014-ben 1436 hívást fogadtunk, ebbõl az érdemi hívások közel egynegyede krízishívásnak minõsült, melyekben a „cry for help” kommunikáció sajátosságai egyértelmûen felfedezhetõek voltak. A telefonszolgálat hívásstatisztikái azt is jól szemléltetik, hogy megnõtt a 25 éves kor alatti hívók segítségkérése, ezáltal fokozott jelentõséget tulajdonítunk az ifjúsági mentálhigiéné hangsúlyozásának is.

Gyakran itt jelentkeznek elsõként a hívók azokkal az új típusú problémákkal, amelyekre az adott idõpontban még nem alakultak ki megfelelõ ellátórendszerek. A krízis kreatív megoldásának elõmozdításával nemcsak az inadekvát megoldások (szuicidium, alkohol, drog, egyéb pszichiátriai problémák, pl.: neurotikus tünetképzés) veszélyei eliminálódnak, hanem a személy új problémamegoldó stratégiákkal is gazdagodik, érettebbé, teljesebbé válik.

A szolgálat munkájában kiemelt helyen szerepel az ügyelet, mely minden nap este 7-tõl reggel 7-ig ingyenesen hívható. A telefonszolgálat vezetékes telefonról a 72-es, 73-as és a 74-es körzetekbõl, mobiltelefonról az ország egész területérõl ingyenesen hívható. 2011. január 1-jétõl a telefonszolgálat csatlakozott az egységes európai hívószámhoz, így hívható Európa egész területérõl. A telefonszolgálat kortól, nemtõl és nemzetiségi hovatartozástól függetlenül igyekszik segítséget nyújtani a hívóknak. A hívásokat jelenleg 26 speciálisan kiképzett szakember fogadja.

S.O.S ÉLET Telefonszolgálat minden nap este 19-tõl reggel 7-ig elérhetõ az alábbi telefonszámon: 06-80-505-390, 116-123

az idõbeosztást sem kézhez kapják, hanem rajtuk múlik, milyen lesz az órarendjük, mennyi vizsgájuk lesz a kötelezõkön kívül. Fontos, hogy ismerjék saját korlátaikat, de általában ezekkel a korlátokkal itt szembesülnek, ezért is nehéz ez a pár hét.

Lehet tenni valamit a problémák elkerüléséért?

Problémák mindig vannak! Azokat nem elkerülni kell, hanem szembenézni, és megküzdeni velük. Természetesen a küzdõ képesség a helyzetekkel, az esetleges nehézségekkel való megbirkózás képessége egyénenként különbözik, de ezeket a képességeket lehet fejleszteni. Nem feltétlenül pszichoterápiával, hiszen az emberi kapcsolataink, barátságaink, szerelmeink, az, ahogy másokhoz viszonyulunk mind-mind a fejlõdés lehetõségei. Akárcsak a krízisek. A fiatal felnõttkor a családról való leválás, az autonómia kialakulásának az ideje. Ez egy több évig tartó úgynevezett fejlõdési krízis, melyet mindannyiunknak meg kell „ugranunk” ahhoz, hogy megtaláljuk a helyünket a világban, hogy kialakuljon az önálló identitásunk, hogy tudjunk válaszolni olyan kérdésekre, mint például: ki vagyok én. Ebben az idõszakban, ahogy minden fejlõdési krízis esetén, érzelmileg sérülékenyebbek vagyunk. Emellett óhatatlanul is kerülhetünk aktuálisan krízisbe, olyan lélektani állapotba, amikor az érzelmi egyensúly felborulásával kialakult válsághelyzetben segítséget kell kérnünk.

Az, hogy valaki milyen helyzettõl vagy szi tuációtól kerül krízisbe teljesen egyedi.

Lehet például kapcsolati kudarc, szakítás, de lehet akár sikertelen vizsga is. Az azonban egyetemes, hogy a krízisek a fejlõdés zálogai, és ha a krízisállapotban rejlõ változás és fejlõdés lehetõségeit kiaknázzuk, akkor sokszor egy érettebb, fejlettebb, teherbíróbb lélektani készletre tehetünk szert, mint ami a krízisállapot kialakulása elõtt volt. Krízishelyzetben természetesen nem kell azonnal szakemberhez fordulni. Erre valók a barátok, ismerõsök, rokonok, akikkel lehet beszélni a problémáról, akik biztonságot, támaszt tudnak nyújtani. Azonban akkor, ha ez a megküzdés nem megy valamiért (például nincsenek olyan bizalmas kapcsolatok az illetõ körül), vagy netán öngyilkossági gondolatok jelentkeznek, célszerû szakemberhez fordulni. Az 1975 óta minden nap este héttõl reggel hétig mûködõ pécsi S.O.S. ÉLET Telefonszolgálat egy olyan lelkielsõsegélyszolgálat, ahol krízisintervencióra, öngyilkosság megelõzésre speciálisan kiképzett önkéntes szakemberek várják a hívásokat. A hívás a hívónak ingyenes (80-505-390 a szám), emellett a hívónak lehetõsége van az anonimitásra is, és a titoktartás is természetes.

HORVÁTH Attila

UNIVPÉCS 35

Úgy érzem, megtaláltam magamat!

Korhecz Lili, a MIK hallgatója ipari termék és formatervezõ szakot végzett, közben pedig szinkronban épületgépészetet tanul. Végzõs, imád gördeszkázni, ja és nem mellesleg tervezett egy környezetbarát, variálható lamellájú, design radiátort. Szerinte nõként nehéz érvényesülni a szakmában, mi viszont a beszélgetés után egy életre megjegyeztük a nevét!

Ha igazán õszinte szeretnék lenni, anno abszolút nem tudtam, mit szeretnék csinálni, annyit tudtam, hogy gördeszkázni szeretnék, festeni, tudod, valami igazán „életmûvész” dolgot. A szüleim ezt nem engedték, ezért hát körülnéztem az egyetemek, szakok tekintetében. A BME-n és a PTE-n is voltam rajzalkalmassági vizsgán, de utóbbinál úgy éreztem, hogy érdekli az embereket, az, ki vagyok, mit csinálok, nem csak egy vagyok a tömegbõl. Ez nagyon megtetszett. Nem akartam egy arctalan közegben lenni. Ipari termék és formatervezõ mérnöknek vettek fel, viszont második félévben sikerélményem volt mérnöki területen. Ment a matek, a fizika és érdekelt az anyagtan. Ezért úgy döntöttem, hogy jelentkezem gépészmérnöknek is. Így tanultam párhuzamosan a kettõt. 2015-ben köztársasági ösztöndíjas is lettem. Tavaly végeztem mint formatervezõ mérnök három év alatt a három és fél év helyett, mert hamarabb teljesítettem a tárgyakat. Ebben az évben pedig végzek mint gépészmérnök, ugyanúgy, mint az elõzõ szakkal, fél évvel korábban.

Ami a design radiátort illeti: mindenképpen olyan tárgyat szerettem volna tervezni, amit értek. Piackutatást végeztem, felfedeztem, hogy minden radiátor statikus elem, vagyis nem mozgatható.

Hozzám a minimál stílus áll közel, így egyértelmû volt, hogy letisztult formákkal fogok dolgozni, ami egyrészt könnyen gyártható, másrészt szerintem esztétikus. Összeállt a kép bennem, hogy ez egy térelválasztó radiátor lesz, dinamikus, forgatható lamellás, és a segítségével a helyiség különbözõ zónáit félig vagy teljesen elválaszthatjuk egymástól. A funkció és a forma egyenrangú, így azután a fûtésen kezdtem el gondolkozni. Elég nehéz szülés volt, de arra jutottam, hogy olaj legyen benne. Ez egy újfajta fûtési metódus. A víz átadja a hõjét az olajnak, az olaj pedig a teremnek. Egy nagy hõleadó felületet eredményez, ami azt jelenti, hogy alacsonyabb hõmérsékleten lehet üzemeltetni, akár egy padlófûtést. Ez nagyon jó, mert energiatudatos megoldás. Ha alacsonyabb hõfokú víz kering benne, akkor kevesebb energia kell a víz felfûtéséhez, kevesebb ára-

mot fogyasztunk, másrészt a széndioxid-kibocsátás is kevesebb. Abszolút környezetbarát koncepciójú a termék, vannak újrahasznosítható részei is, végeredményben tehát ez egy környezetbarát design radiátor. Szeretem, ha egy tárgy évekig kiszolgál, mert jó minõségû, és akár érzelmileg is kötõdök hozzá. Valljuk be, hogy egy radiátor nem ilyen, de amit terveztem, annál megvan a funkció, hogy másik lakásba költözve magaddal viheted. Az volt a célom, hogy egy olyan terméket hozzak létre, amely jól idomul a már meglévõ rendszerekhez. Ezt a radiátort használhatod kiegészítõ fûtõtestként padlófûtés mellé, de ha te megújuló energiát szeretnél alkalmazni, használhatod egy hõszivattyús rendszerrel, flexibilis hozzá.

Bízom benne, hogy nemzetközi piacon is megállja majd a helyét!

Konkrét ajánlatot még nem kaptam, de már folynak a tárgyalások.

Mesterszakot még nem választottam, mert úgy érzem, most szükségem van egy kis pihire. Az, hogy épületgépész lettem, négy évvel ezelõtt el sem tudtam képzelni, így biztos vagyok benne, hogy a mesterszak esetében is valami újat próbálok ki. Jelenleg egy mentorprogramban veszek részt, biztos vagyok benne, hogy általa tudok majd inspirálódni. Dolgozom egy új projekten is, errõl nem árulhatok el sokat, de annyit mondhatok, hogy újrahasznosítással kapcsolatos. Ez a szívem csücske, a fenntartható fejlõdés szerintem a kulcsa mindennek. Az épületgépészetnek is azt a részét szeretem, ami tudatos, mert hihetetlen mi történik jelenleg a Földünkkel. Tennünk kell érte! A formatervezésben az okos, tudatos design áll hozzám közel: tárgyak nem csak szépek, de jól is mûködnek, tetszik, hogy fenntarthatóak. Nem szeretem azt a fajta fogyasztói magatartást, mikor sorra vesszük a tárgyakat, majd eldobjuk. Nincs a köztudatban a tudatos gondolkodás, hogy a tárgyaknak milyen nagy jelentõsége van. Egyébként nagy álmom, hogy az IKEÁ-nak tervezzek valamit. Csúcs szuper lenne!

KÉKESI „Mandarin” Alexandra UNIVPÉCS 37

Hiánypótló mûvészeti képzések Pécsett és Budapesten Tíz szakirányú továbbképzés indul 2017. szeptemberétõl a színház- és filmmûvészet területén a Mûvészeti Kar és a Színház és Film Intézet szervezésében.

A képzéseink indítását a színházi, filmes és média háttérszakmák átfogó képzésének megoldatlansága tette szükségessé. Miközben az ágazatok mûvészeti foglalkozásainak oktatását a Színház- és Filmmûvészeti Egyetem elvégzi, a – létszámát tekintve jóval nagyobb, teljesítményét tekintve pedig meghatározó – szakmai háttérbázisok szinte egésze magas szintû szakképzés nélkül mûködött.

Mivel hazánkban mintegy 100 hivatásos színház (prózai, zenés, nyári, tánc- és gyermekszínház, opera), 30 filmstúdió (évi 40 játék- és TV-film, továbbá 300 dokumentum-, tudományos és kisjátékfilm), és számos médium (országos és helyi TV, rádió, online megjelenés stb.) nagyságrendben hat–nyolcezer szakembert foglalkoztat, a minõségi képzés hiánya viszszahat a szakmai teljesítményre. A probléma a rendszerváltozás óta eltelt két évtizedben hatványozottan jelentkezik.

Színházi, filmes és média körökben régóta közbeszéd tárgya, hogy haladéktalanul szükség lenne egy átfogó, emelt szintû, együttes szakképzési program létrehozására. A Pécsi Tudományegyetem Mûvészeti Kara és a Színház és Film Intézet közösen indított képzései ezen ûr betöltésére jöttek létre.

Csányi Jánossal interjúnk: www.univpecs.com

38 UNIVPÉCS

A Pécsi Tudományegyetem Mûvészeti Kara a Színház és Film Intézettel együttmûködésben az alábbi négy féléves s zakirányú továbbképzéseket hirdeti: dokumentumfilm-alkotó mozgóképalkotó színpad- és televíziós stage menedzser elõadómûvészeti mûszaki vezetõ elõadómûvészeti gazdasági vezetõ forgatókönyv- és drámaíró mozgókép- és elõadómûvészeti szakíró, kritikus díszletfestõ díszletszobrász hatásvilágítás-tervezõ

További információk: A jelentkezés feltételei és további információk honlapunkon találhatók: http://www.art.pte.hu/szfikepzesek Jelentkezési határidõ: 2017. szeptember 15.

A képzések tervezett indítása: 2017. szeptember vége e-mail: szfi.kepzesek@art.pte.hu

Medvevár meg a többiek … Többet kérek ennél: gyõzd meg õt, hogy térjen vissza Parnasszus hegyére.

Mert Janus úr a pikszisbõl kihullott, mint lyukas perselybõl a rézgaras – mondhatjuk így, habár személy szerint nem adnék érte már egy rézgarast sem.

E földön immár nincs számára hely, haszontalan kacat, halott teher.

S nõvérkénk Pannóniától mit remélhet?

Mire számíthat mégis itt, vidéken?...

(Keresztesi József: Medvevár…; 1. jelenet, Phoebus)

Az Janus Egyetemi Színház színházi évada szokatlan helyszínen indul Keresztesi József Medvevár, avagy tragikomédia a pannóniai Janus püspök végsõ futásáról és elragadtatásáról címû drámájának õsbemutatóját a Püspöki Palota kertjében tartják augusztus 31-én este fél 9-kor.

A Medvevár címû darab a JESZ társulata számára íródott a Nagy Lajos király által létrehozott Pécsi Tudományegyetem alapításának 650. évfordulója alkalmából (elolvasható a Jelenkor 2017/júniusi számának mellékleteként), Keresztesi József a PTE diákja volt. A JESZ társulata Kocsis Gergely Jászai-díjas rendezõ irányításával viszi színre a darabot, Janus Pannonius szerepében Czéh Dániel lesz látható.

Mikuli János, a JESZ vezetõje elmondta, hogy augusztus 31-én volt egy különleges elõadás a Püspöki kertben, de a produkció a JESZ 2017/18-as évadának zászlóshajójaként egész évben színpadon lesz. Federico Garcia Lorca Vérnászát már szeptemberben elkezdi próbálni a JESZ, és várhatóan október végén lesz a bemutató. Mikuli János elárulta, hogy még sok a bizonytalanság az egyeztetésekben, mert a nagyszínházban is játszanak a JESZ színészei, és szinte minden évben kerülnek be színmûvészeti egyetemre „jeszesek”. Tóth And-

rás Ernõ, a JESZ mûvészeti vezetõje hozzátette, hogy ez öröm és büszkeség is egyben, de minden évad elején gondokat is okoz az, hogy kit hogyan tudnak pótolni a színpadon. Csak szeptember elején derül ki az, hogy a társulati tagok közül kivel lehet tervezni. Tavasszal biztosan meg kell hirdetnünk egy felvételit – mondta Tóth András Ernõ.

A reformáció 500 éves évfordulójára a protestáns iskoladrámák hagyományát érintve a tékozló fiú témájában készül majd elõadás az évadban, amely az egyetemisták viszonyát vizsgálja a reformációhoz, valláshoz, spiritualizmushoz.

A Pécsett élõ rendezõt, Funk Ivánt is felkérte a JESZ egy elõadás létrehozására, a darabválasztás feladata még hátra van, annak függvényében, ki ér majd rá – mondta Tóth András -, de egy kevesebb szereplõs, párkapcsolati problémákat feszegetõ elõadásra számíthatunk.

Zakariás Máté is rendez majd egy darabot, Goldoni Kávéházára készülnek. Ez lesz majd az évad zárása, ha elkészül addigra a Horváth Színház, akkor könnyen lehet, hogy jövõ nyáron az Anna udvarban is lesznek újra bemutatói a Janus Egyetemi Színháznak.

BALOGH Robert UNIVPÉCS 39

fúziója

Színház és pszichológia

Fekete Judit pécsi színésznõ és az angol nyelvû egyetemi színházcsoport vezetõje mesél arról, hogyan befolyásolja az életét ez a két különbözõ szakma.

Elõször is mik voltak a legnagyobb mérföldkövek az életedben?

Pécsett születtem, itt is nõttem fel, és igaz, hogy mindig is vonzott a színház és a filmek világa, mégsem gondoltam, hogy valaha is ezt a pályát kellene választanom. Aztán – miközben a pécsi jogi karon tanultam – bekerültem az egyetemi színházcsoportba, a JESZ-be, és a színjátszás iránti szeretetem ismét felszínre került olyannyira, hogy jelentkeztem is a budapesti Színház- és Filmmûvészeti Egyetemre. Nem vettek fel, de foglalkoztatni kezdett a színészet gondolata, ezért jelentkeztem egy évre egy egyesült államokbeli ösztöndíjra. Az év eltelt, de én maradtam, végül megszereztem egy BA-diplomát színészetbõl az Armstrong Atlantic State Universityn Savannahban, Georgia államban. Ezután Floridában, Georgiában, és Dél-Karolinában játszottam filmekben, rövidfilmekben, reklámokban, és elkezdtem dolgozni az úgy nevezett demo reelemen – ami tulajdonképpen a színészek névjegykártyájának tekinthetõ az Államokban. Mégis úgy éreztem, hogy még nem vagyok elég képzett, ezért jelentkeztem a neves Royal Central School of Speech and Dramara Londonban, ahová – legnagyobb meglepetésemre – felvételt is nyertem, azaz elkezdhettem az MA-diplomámat. Majd két év elteltével megszületett bennem az ötlet, hogy Los Angelesbe költözzek, hiszen épp filmtechnikát tanultam. Ott különbözõ reklámfilmekben szerepeltem, valamint rövid- és játékfilmekben, de a város hangulata hosszú távon nem illett a személyiségemhez, így 2011-ben hazajöttem Magyarországra, ahol magyar és nemzetközi televíziós sorozatokban és rövidfilmekben is játszottam, valamint kapcsolatba kerültem az improvizációs színházzal is, és egy kommunikációs cégnél kezdtem el dolgozni trénerként.

Ekkor jöttem rá, mennyire érdekel ez a fajta tréning, és a színházi technikák felhasználása a kommunikációs képességek fejlesztésében.

A következõ lépés tehát az volt, hogy PhD-hallgatónak jelentkeztem annak érdekében, hogy a mentálisan hátrányos helyzetû páciensek szociális készségeit fejlesztõ eszközöket tanulmányozhassam. Ezért 2016-ban visszaköltöztem Pécsre, és szoros közremûködésben a Janus Egyetemi Színházzal (JESZ) elindítottam egy angol nyelvû színházcsoportot kifejezetten a külföldi PTE-hallgatók számára. Itt tartok jelenleg. Kissé eltértem az eredeti színészi pályától, de most úgy érzem, hogy kombinálni tudom az összes érdeklõdési körömet, és egyszerre foglalkozhatok velük.

40 UNIVPÉCS

Hogyan kell elképzelni a JESZ-nél folytatott tevékenységedet?

Tulajdonképpen nem a JESZ-nek dolgozom. Teljes munkaidõs PhD-hallgató vagyok, aki a kutatásán dolgozik, és a maradék idõmben foglalkozom az angol nyelvû csoportommal. A válogatás áprilisban fejezõdött be, május legnagyobb részét tréningekkel, gyakorlatokkal, képzési technikák elsajátításával töltöttük, közelebbrõl megismertük egymást. A színház igen nagylelkûen próbatermet és adminisztratív támogatást is biztosított nekünk, és remélem, hogy az õszi szemeszterben egy új mûsort tudunk elõadni a csapattal, melyet én rendezek majd. A csoport még mindig kis létszámú, de tervezem a bõvítését, ennek érdekében valószínûleg évente meghallgatásokat fogok tartani, hogy lassan, de biztosan növekedhessünk.

Pontosan mit tanulsz most? Melyek a legmeghatározóbb különbségek Magyarország és például az Egyesült Államok között tanulás szempontjából?

A kutatási témámba beletartozik a szociális kommunikáció, a szociális készségek fejlesztése, valamint tudatelmélettel kapcsolatos kérdések, melynek hihetetlenül gazdag és sokszínû szakirodalma van. Összességében azt mondanám, hogy a mentális betegségekkel kapcsolatos tréningek és a kommunikációs gyakorlatok keresztmetszetével foglalkozom színházi módszertani megközelítésben.

Az igazat megvallva csak a Magyarországon folytatott két év jogászképzésemet és az egy évig tartó pszichológiatanulmányaimat tudom összevetni az Egyesült Államokbeli BAképzéssel – ezáltal csak egy nagyon szubjektív és szûk öszszehasonlítási alapom van. Azt tudom mondani, hogy a legnagyobb különbség az osztályok méretében figyelhetõ meg: az Államokban kis létszámú szemináriumaink voltak, ahol minden névhez egy arc is párosult, míg Magyarországon úgy tapasztaltam, hogy csak egy voltam a sok közül. Ezen kívül, mivel elõadómûvészetet tanultam, több olyan gyakorlati órám volt, amelyen fel kellett állnunk, és ki kellett próbálnunk néhány dolgot, megfogalmaznunk a véleményünket, és megfelelõen kifejezni azt egy kétoldalú kapcsolatban, köztünk és a tanáraink között. De szem elõtt kell tartanunk, hogy a különbözõ területek különbözõ oktatási megközelítést igényelnek, azaz sokszor más mûködik jól egy színésztanfolyamon, mint egy pszichológusképzésen. Londonban érdekes módon a két megközelítés keverékével találkoztam: gyakorlati órák és egyirányú módszerek váltogatták egymást. Mivel Európából jöttem, az amerikai stílus kissé túl szabad volt számomra, a brit oktatási rendszerben elememben éreztem magam, és sokat fejlõdtem. Emellett rendkívül szerencsésnek tartom magam, hogy a Royal Central School of Speech and Draman tanulhattam, minden percét élveztem. Az, hogy ugyanabba az intézménybe járhattam, mint Dame Judi Dench, Sir Lawrence Olivier és Carrie Fisher, büszkeséggel töltött el, és úgy éreztem, tartozom valahova, arról nem is beszélve, hogy mikor MA-s hallgató voltam, Kit Harington a Trónok harcából épp akkor fejezte be a BA-diplomáját.

Ez nagyon felemelõen hangzik. Ha egy vagy két eredményt, sikert kellene kiemelni az életedbõl, amire a legbüszkébb vagy, mi lenne az? Szerepeltél a Barátok köztben, esetleg azt?

Olyasmik jutnak eszembe, mint hogy felvettek az MA képzésre Londonban, mivel csak 12 embert választottak a jelentkezõk közül, akik a világ minden tájáról érkeztek. Erre büszke vagyok.

Büszke vagyok arra, hogy bekerültem a doktori programba, és amiatt is szerencsésnek tartom magam, hogy az utóbbi 5 évben rengeteg nemzetközi sorozatban és filmben volt lehetõségem szerepelni. Kis szerepek voltak, némelyik mégis igen nagy kihívást jelentett. A Barátok közt jó móka volt, hálás voltam, hogy kaptam egy kis képernyõidõt miután épphogy csak hazaköltöztem Magyarországra, és még senki nem ismert, mégsem tartom feltétlenül a karrierem egyik fénypontjának.

Mik a terveid most? Vannak nagy álmaid, amiket szeretnél megvalósítani?

Szeretnék szakértõvé válni a területemen, folytatni a gyakorlatokat, fejleszteni az angol hallgatói színházprogramot rövid és hosszú távon egyaránt.

Az angol színház fejlesztése iránt nagyon elkötelezett vagyok, mivel azt hiszem, ez tulajdonképpen egy piaci rés itt Pécsen. Persze a város próbál felzárkózni az igényekhez, és elegendõ angol nyelvû csatornát biztosítani a szórakoztatás terén. Az én célom az, hogy hozzátegyek ehhez. Remélem, hogy egyre több idegen nyelvû hallgató dönt majd úgy, hogy részt vesz a próbákon vagy az elõadásainkon.

Az érdeklõdõknek: Janus Egyetemi Színház Zsolnay Kulturális Negyed 7616 Pécs, Zsolnay Vilmos u. 16.

Fekete Judit juditfekete07@gmail.com www.juditfekete.com UNIVPÉCS 41

Hadd mutassam be nektek Bicsák Bencét, azaz Bicsut. A magyar triatlon sport egyik kiválóságát, a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának hallgatóját, a PTE egyik tehetségkövetét, aki egyben a szervezés és a rendszerezés mestere is. Hiszen ha nem így lenne, hogy tudná az élsportot, az egyetemet, a családot, barátokat egyensúlyban tartani? A nap mind a 24 óráját kihasználja, egyet sem pazarol el, tudatosan építi magát már hosszú évek óta, hogy egyre többet és többet bírjon. A jelenleg 21 éves fiú korántsem él átlagos életet, naponta több edzése van, az edzõtáborok és versenyek miatt pedig annyit utazik, hogy észben tartani sem egyszerû, hogy mikor hol van éppen. Azonban senki sem így kezdi, õ is szép lassan fejlõdött; nézzük, hogy jutott el idáig. Például idén nyáron megnyerte a világkupát, ami rajta kívül eddig csak egy magyar sportolónak sikerült.

„Lényegében bolond vagyok”

Hogy lépett be a sport az életedbe?

A sport mindig is a része volt a mindennapjaimnak, egészen kicsi koromtól kezdve nagyon sokat mozogtam, rengeteg hobbim volt, imádtam új sportokat kipróbálni. Talán 7–8 éves lehettem, mikor elkezdtem úszni, heti 2–3 alkalommal volt edzés. Bevallom, nem nagyon szerettem, de csináltam. Sajnos a versenyeken nem jutott sok dicsõség, általában sereghajtó voltam, de valakinek utolsónak is kell lennie. Majd viszonylag késõn, 12 évesen kezdtem el a triatlont a szüleimnek és egy jól sikerült futóversenynek köszönhetõen. A versenyt követõen a Zalaegerszegi Triatlon Egyesület edzõje megkeresett, és elindultam egy versenyen, ami úszásból és futásból állt. Nagy meglepetésre sikerült elhoznom az aranyérmet.

Már az elsõ edzésektõl, versenyektõl kezdve komolyan vetted?

Természetesen! Én mindenbe csak úgy kezdek bele, hogy komolyan veszem és mindent beleadok. Félgõzzel mi értelme volna egy ilyen sportot ûzni, ami már-már életforma, még az alacsonyabb szinteken is? Az elsõ pár versenyen a 25. hely körül végeztem, majd a harmadik verseny volt az, ami után tényleg láttam, hogy ebbõl még lehet valami, akkor Baján felállhattam a dobogó 3. fokára.

Ez egy kiugrás volt, az ezt következõ években sorra a 8. és 10. hely körül tanyáztam, a kortársaim megnõttek, többet edzettek, én pedig alacsony maradtam, és Zalaegerszegen nem is edzettem anynyit, aztán egy nagyon jó edzõ segítségével elkezdtünk építkezni.

a szempontból bolondnak is kell lennie. Az állandó mozgás alapfeltétel, nem azt mondom, hogy állandó szenvedés is, de azért elég sok fájdalommal jár együtt.

A kulcsa az egésznek, hogy nem most kezdtem, hanem az elejétõl kezdve edzek naponta többször.

Fokozatosan nõtt az edzések száma, évrõl évre egyre több lett. Így a szervezetem is hozzászokott, és fejben is tovább tudok koncentrálni.

Ki volt az az edzõ és, hogy kezdtétek el azt az utat, amin most is haladsz? Õ akkoriban érkezett az egyesülethez, Góczán István vagy, ahogy mi hívjuk, Kuci bácsi. Õ egy nagyszerû futó volt a maga idejében, és talán annál is jobb edzõ. Egyik nap odajött hozzám, és megkérdezte, hogy mikor szeretnék a legjobb lenni, 18 évesen, 20 évesen vagy késõbb. A válasz számomra egyértelmû volt, késõbb szerettem volna a legjobb lenni, ilyen 25–28 évesen. Azóta úgy építem magam tudatosan, hogy akkor legyek a toppon fizikálisan és mentálisan is, hogy minél többet bírjak, minél többet tudjak edzeni.

Eddigi pályafutásod során sok holtpontod volt már?

Nyilván voltak kemény idõszakok. Ha sérült az ember, és az orvos nem engedélyezi a mozgást, azt nehéz megszokni. Utoljára a télen voltam sérült egy másfél hónapot, nem tudtam futni. Persze helyette többet úsztam és bent bicikliztem, de már ez is borzalmas érzés volt. A versenyidõszak minden alkalommal külön kihívás, nagyon oda kell figyelnie az embernek, hogy mindig a toppon legyen, ami rettentõ fárasztó. A legapróbb dolgon is elmehet egy verseny. Szerencsére nagy holtpontom még nem volt.

Olyan elõfordult már, hogy nem ment vagy nem fejlõdtem huzamosabb ideig, és ez okozott egy kis frusztráltságot, de az utóbbi 3 évben folyamatosan fejlõdöm, úgy érzem, és az eredmények is ezt mutatják, persze néha én is megbotlom. A mai napra kialakult egyfajta függõség, ha nem lenne a triatlon, fogalmam sincs, mit csinálnék. Nem tudom elképzelni nélküle az életem.

Egybõl sikereket értél el ezzel a tudatossággal, vagy kellett pár év, hogy látványos eredmények szülessenek?

Az elsõ pár évben országos ranglista versenyeken indultam, ahol szintén hoztam a 8–10. helyeket, majd az utolsó három diákolimpiát, amin indultam mindent megnyertem. Az elsõ gyõzelem hatalmas meglepetés volt, a többire azért már volt reális esély, így annyira nem lepett meg. Szóval azt mondanám, hogy kellett egy kis idõ, de a türelem meghozta a gyümölcsét.

Milyen érzés rekordernek lenni és ilyen eredményeket a magadénak tudni?

Nagyon jó érzés, de hogy õszinte legyek, sokat nem gondolok rá. Tavaly 3. lettem az U23-as vb-n, de egyszer sem volt, hogy úgy keltem fel, hogy de menõ, hogy dobogós helyet értem el egy világbajnokságon, inkább elõre tekintek. Várom, hogy milyen akadály jön még, szeretném magasabbra tenni a lécet. (Az idei nyáron sikerült is – a szerk.)

A mai napig egyre többet és többet edzel. Mentálisan és fizikálisan, hogy lehet ezt bírni? Számomra ez már egy kínzással is felérne, de ahogy látom te csak mész elõre.

Már kiskoromban sem tudtam soha eleget mozogni. Elég feltûnõ volt, hogy senki nem akart velem elég ideig focizni. Lényegében bolond vagyok de, ha valaki ezt akarja csinálni, annak ebbõl

Melyik eredményedre vagy a legbüszkébb?

Sokáig abszolút a vébédobogót mondtam volna. Hatalmas élmény volt, ott volt velem az edzõm, a barátaim. Elõttük felállni egy világbajnokság dobogójára felejthetetlen érzés. Sosem gondoltam volna, hogy egyszer ott állhatok, persze az ember mindig álmodozik, de máig hihetetlen. Azonban idén nyáron

44 UNIVPÉCS

Ahogy látom, a sport a mindened, de ne feledkezzünk meg arról, hogy a pécsi Közgázon is helyt állsz. Hogy tudod egyensúlyban tartani a kettõt?

Igazából a tanulás jelenleg másodrendû a sport mellett, de mindig próbáltam teljesíteni mind a középiskolában, mind az egyetemen. Nagy segítség, hogy a PTE egyéni tanrendet biztosít a számomra. A tanárok nagyon jófejek, próbálnak segíteni, persze a határokon belül, de például ha látják, hogy teljesen kikészítettem magam, akkor nem erõltetik a dolgokat, megvárják, hogy utolérjem magam. A sok segítségnek hála, amit a tanároktól és a társaimtól kaptam, már csak egy szakmai gyakorlat van hátra.

Bár lehet, hogy azzal megszenvedek majd, de igyekszem.

A sok utazás, kimerítõ edzés, tanulás mellett van idõd igazán fiatalnak lenni? Úgy gondolom, hogy sosem volt még teljesebb az életem, mint most. Ebben az évben elég idõ jutott arra, hogy elmenjek bulizni, voltam egy hatalmas Guns N' Roses-koncerten, elõtte pedig Foo Fightersen jártam. Rengeteg idõt töltöttem együtt a barátaimmal, hiszen a két legjobb barátommal lakom együtt, a többiek pedig rendszeresen meglátogatnak, és ha tehetem, én is megyek.

sikerült az, amirõl már álmodtam, de nem gondoltam volna. A magyarok közül másodikként sikerült megnyernem a Tiszaújvárosi Világkupát. Nagyon sokat jelent nekem, hogy egy ekkora verseny végén hazai közönség elõtt állhattam a dobogó legfelsõ fokára. Hihetetlen pillanat volt, mikor a közönség a szemembe nézett, én pedig rájuk, és énekeltük a magyar himnuszt. (teljes beszámoló a honlapon olvasható – a szerk.)

Milyen volt az elsõ felnõtt Eb-d?

Az elsõ felnõtt Eb-m borzalmasan sikerült, az volt a legroszszabb versenyem idén. Máig nem tudom, mi történt, szerintem mentálisan nagyon fáradtan álltam rajthoz. Úszásnál az elsõ bójáig tartó szakasz mindig kritikus, mert ahogy ott befordulunk már nem nagyon változik a sorrend az úszás végéig. Na, ezen a szakaszon tök utolsó voltam, egyszerûen nem voltam ott fejben, nem küzdöttem eléggé. Késõbb azért feléledtem, elkezdtem hajtani, a biciklis szakaszon felzárkóztam a második bolyra, de már annyira rosszul voltam, hogy a bal szememre teljesen elment a látásom. Annyira túlhajtottam magam hirtelen, hol leszakadtam, hol felzárkóztam. Hatalmas volt a tempó. Eljutottam egy olyan pontra, ahol már arra vágytam, bár elesnék, az is kevésbé fájna. Egyszerûen nem voltam száz százalékos. Nagyon kemény verseny volt, remélem a következõ jobban fog sikerülni.

Azóta volt már pár versenyed, azok, hogy sikerültek?

A rajtot ezeken is nagyon meghajtottam, de nem lett semmi negatív következménye. Az Eb-n egyszerûen éreztem, hogy nyomja a fejem a sisak. Nem voltam jól. Nemrég volt egy Francia Grand Prix, ahol elég nagy nevek szoktak indulni, és most is iszonyatosan erõs mezõny jött össze, de így is jó helyen végeztem, 9. lettem.

Úgy érzem, jelenleg minden megvan az életemben, habár egy kicsit több „henyélõ idõt” elfogadnék.

Akkor nem is érzed úgy, hogy le kellett mondanod dolgokról azért, hogy a sportban sikeres legyél?

Nyilván lemondtam sok mindenrõl, de nekem ez abszolút megéri. Semmiért sem cserélném el azt, amim van.

A diétával, hogy állsz? Kell valamilyen szoros étrendet tartanod, hogy folyamatosan formában tartsd magad?

A lisztérzékenység miatt amúgy is rengeteg dologra kell odafigyelnem. Az edzéssel kapcsolatban a legfontosabb, hogy minél többet egyek, minél több kalóriát juttassak a szervezetembe, persze ezt a lehetõ legegészségesebb módonpróbálom megoldani. Annyit edzünk, annyi energiát égetünk el, hogy azt folyamatosan pótolni kell, de szeretek enni, szóval ezzel nincs baj. A testzsírszázalékom így is 4–5% körül mozog, ezt minimum tartani kell.

Mit gondolsz, ha így folytatod, miket érhetsz még el? Mik az álmaid a sportban?

A 2020-as tokiói olimpiára feltétlenül szeretnék kijutni, de nemcsak ott szeretnék lenni, hanem jó eredménnyel szeretném majd elhagyni az olimpiai falut. A következõ pár évre ez a legfontosabb célom, de a végcél az, hogy a világ legjobb triatlonosai közé tartozzam. Jelenleg a világranglistán a 47. vagyok, szóval ez egy hosszú folyamat lesz, hiszen nagyon sokan nagyon jók, és nem is gondolnánk, milyen kis nüánszokon múlhat a siker.

HORVÁTH Attila

UNIVPÉCS 45

Pécsi ezüstérem a coimbrai judo EEB-n A Pécsi Tudományegyetem, a Testnevelési Egyetem (TE) és a Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) hallgatói képviselték Magyarországot a Coimbrában megrendezett Európai Egyetemek Judo Bajnokságán.

A PTE csapatában öt olyan judós indult az egyetemi Eb-n, akik számos hazai és nemzetközi versenyeken bizonyítottak már, illetve értek el szebbnél szebb eredményeket: Bognár Péter (60 kg, MIK), Boros Bence (66 kg, TTK), Gard Richárd (66 kg, TTK), Windischmann Bence (73 kg, TTK), valamint Kárpáti Gábor (81 kg, TTK). A Pécsi Tudományegyetem cselgáncsválogatottjának csapatvezetõi, valamint edzõi feladatait Morvay-Sey Kata, a PTE ETK Fizioterápiás és Sporttudományi Intézet oktatója, valamint Romváry Attila, a PKSE vezetõedzõje látta el.

A Testnevelési Egyetemet Pál Gyula, míg a Károli Gáspár Református Egyetemet Bevízi Barnabás képviselte.

Bár a PTE judósai szépen helyt álltak az egyetemi Eb küzdelmein, azonban a szereplésüket több esetben is a balszerencse, valamint téves bírói ítéletek sújtották. 2 hallgatónknak, Gard Richárdnak, illetve Kárpáti Gábornak is sérülés árnyékolta be szereplését az EEB-n, elõbbi derékutóbbi könyökfájdalmakra panaszkodott. Bognár Péternek és Windischmann Bencének egyszerûen a sorsolásnál nem volt szerencséje, hiszen a MIK hallgatója korán összekerült a késõbbi bronzérmes francia Theau Giallurachissel, míg TTK-s csapattársa a második fordulóban vereséget szenvedett a súlycsoport ezüstérmesétõl, a német Lukas Vennekoldtól.

Panaszra azonban nem lehet okunk, hiszen Boros Bence egy nagy menetelés végén a második helyen zárta a versengést. A TTK elsõ évfolyamos hallgatója erõnyerõként kezdte meg a 66 kg-os súlycsoport fordulóit, ezt követõen elsõ mérkõzésén a francia Odilon Wasauluat, majd holland ellenfelét Luc Hal Vant, illetve a német Louis Arnoldsot gyõzte le. A döntõben Marko Gusic ellen három wazaarit érõ akcióját sem adták meg Bencének, nem úgy montenegrói ellenfelének, akinek 3 wazaarit érõ mozdulatot is megítélték, így a PTE hallgatójának be kellett érnie az ezüstéremmel.

A Testnevelési Egyetem, valamint a Károli Gáspár Református Egyetem hallgatói, Pál Gyula és Bevízi Barnabás egyaránt az elõkelõ ötödik helyen végeztek.

HALMOS Zoárd

A PTE-s lányok érték el a legjobb magyar helyezést a spliti B33-as kosár EEB-n Az Európai Egyetemi Sportszövetség 2001 óta szervezi meg az Európai Egyetemek Bajnokságát, akkor még csak két sportágban, de 2017-ben ez a szám már 19-re emelkedett (asztalitenisz, bridzs, B33, evezés, falmászás, futsal, golf, judo, karate, kézilabda, kosárlabda, labdarúgás, rögbi 7, röplabda, sakk, strandröplabda, tenisz, taekwondo és tollaslabda). Az Európai Egyetemek Bajnokságán nem válogatottak, hanem európai egyetemek indulnak, általában a nevezõ ország adott sportágban meghirdetett egyetemi bajnokságok gyõzteseinek részvételével.

Idén elõször fordult elõ, hogy a PTE egy sportágban (B33) mind a férfi, mind a nõi küzdelmekben is nevezzen. Sajnos a szoros mérkõzések és a részsikerek ellenére egyik nem képviselõi sem tudták kiharcolni a negyeddöntõbe való jutást a csoportmérkõzéseik során, azonban a pécsi lányok több gyõzelmüknek köszönhetõen az egyetemi Eb-n indult magyar csapatok között a legjobb helyezést (11.) érték el. A PTE férfi csapata a 22. helyen zárt.

46 UNIVPÉCS

Egyetemünk mellett Magyarországot a Testnevelési Egyetem és a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem képviselte.

HALMOS Zoárd

A PTE Sportiroda programjai 2017 õszén PTE CSALÁDI NAP Szeptember 2. mini pingpong, sakk, tollaslabda, streetball, ügyességi játékok Részletek: 9. oldal EGYETEMI SPORT NEMZETKÖZI NAPJA / VII. PTE SÁRKÁNYHAJÓ REGATTA Szeptember 20.

Az UNESCO közgyûlése szeptember 20-át az Egyetemi Sport Nemzetközi Napjává nyilvánította, és tavaly már a PTE is bekapcsolódott az elsõ országos Egyetemi Sportnap rendezvénybe. Idén a PTE Sportiroda a jeles alkalmat a legnépszerûbb tömegsport rendezvényével, a Sárkányhajó Regattával, valamint annak kísérõprogramjával, az elmaradhatatlan fõzõversennyel köti össze.

A „felhõtlen” szórakozás érdekében szeptember 23. az esõnap.

PTE 650 RÓKAÛZÕK VÁLTÓFUTÓVERSENY Szeptember 30.

2015-ben a Pécsi Tudományegyetem úgy döntött, hogy felkarolja a Kaposvár és Pécs között már 20 éve zajló sporteseményt, amely az õsz legnagyobb ultratávú váltófutóversenye, illetve 2 éve Magyar Egyetemi és Fõiskolai Országúti Váltó Országos Bajnoki futam is!

KAROK KÖZÖTTI BAJNOKSÁGOK, FUTSAL LIGA szeptember vége–október eleje Idén õsszel is elindulnak az egész tanévet átfogó kari bajnokságok, továbbá mindkét félévben lesz a férfi hallgatók körében igen kedvelt Futsal Liga is.

PTE 650 EHÖK MISINA CSÚCSTÁMADÁS Október 1.

A PSN Zrt. futóversenyét immár negyedik alkalommal rendezik meg október elsõ napján. A tavalyi rendezvényhez hasonlóan idén is lesznek különdíjak, ahol a legjobb eredményt elérõ pécsi versenyzõ (külön kerékpáros és futó, külön férfi és nõ – a „pécsi” illetõség lakcímkártyával igazolandó) nettó 50 000–50 000 Ft, valamint a legjobb PTE-s versenyzõ (diákigazolvánnyal igazolandó) szintén nettó 50 000–50 000 Ft különdíjban részesül.

PTE MECSEKI LÁTHATATLANOK EMLÉKTÚRA Október 18.

A mecseki láthatatlanok az akkori pécsi egyetemisták közössége volt, akik az 1956-os forradalom leverése után még hetekig (sõt, egyesek hónapokig) ellenálltak a Mecsek hegyeiben rejtõzve. Emlékük elõtt tisztelegve tavaly a PTE Sportiroda megszervezett egy mintegy 8 kilométeres mecseki túrát, melynek voltak olyan állomásai, ahol a hallgatók vetélkedhettek egymással. Az idei megemlékezés is hasonló lesz.

VI. PTE FLOORBALL KUPA November 8.

Novemberben már hatodszorra szervezik meg a hallgatók körében nagyon kedvelt floorballkupát. Idén is az a legfõbb cél, hogy a vegyes összetételû csapatok egy jó hangulatú és sportszerû megmérettetésen vegyenek részt.

V. PTE SPORTOK ÉJSZAKÁJA November 22–23.

A Sportok Éjszakája a PTE Sportiroda legelsõ kiemelt rendezvénye volt, amit még alakulása, 2013 óta megrendez. A nagy népszerûségnek örvendõ esemény 12 csapatot 12 sportágban 12 órán át mozgat meg. Érdemes idõben jelentkezni az eseményre, mert a helyek általában rekord gyorsasággal betelnek.

Info: egyetemisport.pte@gmail.com (Halmos Zoárd) Facebook: https://www.facebook.com/ptesportiroda

FUSS A RÁKGYÓGYÍTÁSÉRT Jótékonysági futást rendeznek idén is a pécsi daganatos betegséggel küzdõk gyógyításának támogatására. A helyszín Pécs történelmi belvárosa, a távot sétálva is lehet teljesíteni.

Megnyitó: szeptember 9-én 10.30, Széchenyi tér További info: www.pte.hu UNIVPÉCS 47

Moritz Wüllerrel, egy német anyanyelvû PTE-s diákkal készítettem interjút. Moritz éppen negyedik évét végzi az Általános Orvostudományi Karon. Hamburgban született, de Lipcsében él.

HALLOTTÁL MÁR A LACROSSE-RÓL?

Miért döntöttél úgy, hogy Pécsett szeretnél tanulni?

A szomszédom tanult itt, egyszer volt alkalmam megnézni a várost, és gyönyörûnek találtam. Már az elsõ Pécsett töltött napom óta szeretek itt lenni. Fõleg a sok országból érkezõ hallgatók valamint a magával ragadó életstílus azok, amelyek különlegessé teszik számomra a várost.

Szerinted egy külföldinek mit érdemes megnéznie Pécsett? Én viszonylag sokszor voltam már a tettyei romoknál, Orfûn, és persze a belvárosban, ahol egyébként majdnem mindent szívesen ajánlanék, a Székesegyházat, az egész Király utcát. Az állatkertet is érdemes megnézni. Na igen, és az Est Cafét… És Lipcsében?

Rengeteg mindent. A belvárost, és mindent, ami Bachhal és a zenészekkel kapcsolatos. Ezen kívül a Szent Tamás templomot, és a Népek csatája-emlékmûvet, ahol annak idején legyõzték Napóleont. A kilátás szuper mind onnan, mind a City -Hochhausról, a felhõkarcolóról, ami úgy néz ki, mint egy fog.

Innen ered a beceneve is, a „Bölcsességfog”. Lipcse egy nagyon zöld város, rengeteg parkja van. Szinte az összes kocsma egy utcában található, a Karlin (Karl-Liebknecht-Straße), de néhány techno- és electroclub is van ott. Az egész olyan, mint egy kisebb Berlin, sok hipsterrel, fiatallal és fiatal családdal találkozhatsz. Minden elérhetõ kerékpáron. A városnak van egy bizonyos Pécs-hangulata is – ha végigmész a Karlin, biztosan látsz néhány ismerõst. Rengeteg bolt és bár közül válogathatsz, szinte bármi elérhetõ itt. Különbözõ nyelveket hallasz és különbözõ nemzetiségû embereket látsz, akik Lipcsében tanulnak vagy élnek. Valami mindig történik, legyen szó illegális technopartykról a parkban vagy utcai zenészekrõl.

Milyen a nemzetközi atmoszféra a PTE-n?

A németek és az angolok általában együtt mozognak, de sokan csak a saját nemzetük tagjaival érintkeznek, vannak külön német, spanyol, iráni és magyar csoportok, de nekem személy szerint sok barátom volt különbözõ országokból; norvégok,

48 UNIVPÉCS

magyarok, spanyolok vegyesen, és persze sok német fiatal. Sok lehetõséget látok abban, hogy az összes hallgatót összehozzák valamilyen módon, fõképpen a különbözõ karokról.

Lacrosse-ozol. Hogy találtad meg a PTE lacrosse-csapatát?

Már Németországban is több évig lacrosse-oztam. A lipcsei szomszédom ismertetett meg engem és a testvéremet ezzel a sportággal. Õ volt az, aki megalapította a pécsi csapatot is, és mikor én ideköltöztem, õ már majdnem végzett a tanulmányaival. Emiatt kezdtem el én edzeni a csapatot. Régebben is játszottunk pár meccset együtt, így néhány embert már azelõtt ismertem, hogy Pécsre jöttem volna.

Mit kell tudni az egyetem lacrosse-csapatáról?

Megpróbáltam egyetemi sportot csinálni a lacrosse-ból, és hivatalosan az ÁOK csapata is vagyunk, a budapestiekkel és a magyar nemzeti válogatottal együttmûködésben. A sportág még nagyon új Magyarországon, kevesen ismerik. Mivel alig beszélek magyarul (inkább csak konyhanyelven tudok, illetve orvosi szakszavakat ismerek), rá vagyok kényszerülve, hogy mindenki tudjon németül vagy angolul. Pécsett szinte senki sem lacrosse-ozott ezelõtt, ezért mindent meg kell tanítanom az alapoktól kezdve.

A kezdõfelszerelést kb. 10 játékos számára tudjuk biztosítani, ebben benne van egy sisak, kesztyûk, könyök- és mellvédõk, plusz az ezekhez tartozó pántok. A lacrosse a leggyorsabb sport, amelyet két lábon játszanak. A háló, a bot, és a felszerelés többi része a jéghokiban és a kézilabdában használtakhoz hasonlít. A játékosok ütköznek, mint a rögbiben, de a botot úgy használják, mint a jéghokiban. A komoly sérülések ennek ellenére ritkák. Persze könnyedén szerezhetsz karsérüléseket, és a kék foltok is gyakoriak.

Vannak már terveid a jövõre nézve? Mi lesz az egyetem után?

Dolgozni fogok. Hogy hol, azt még nem tudom. Németországban, vagy máshol. Majd meglátjuk.

HAZENAUER Edit

Táncoló Egyetem PTE Táncegyüttes próbatánc szeptember 18-tól

– szeptember 18. www.tancegyuttes.pte.hu, www.facebook.com/tancoloegyetempte/ Felvételt hirdetünk olyan PTE-hallgatók részére, akik szeretnek táncolni, sõt korábban már akár tanultak is!

Jelentkezni lehet a tancprojekt@pte.hu e-mail címen szeptember 17-ig, az alábbi adatok megadásával: név, kar, szak, évfolyam, esetleges korábbi táncos tapasztalat.

A PTE Táncegyüttes hivatalos mentora a Pécsi Balett.

Jelentkezés kurzusainkra: szeptember 11. és 17. között a http://tancolo.pte.hu oldalon, valamint a kurzusfelvételi idõszakban a Neptunon.

Az órák sportkurzusként és kreditért is teljesíthetõk!

További programok: Táncoló nemzetek – nemzetközi táncházak és partik Táncoló randizók – ahol nem csak táncokkal ismerkedhetsz Táncoló tudomány – tánc egy kicsit más szemszögbõl Táncoló egészség – testi, lelki, szellemi wellness gyerekeknek, kismamáknak, idõseknek, betegséggel élõknek

HÉTFÕ

KEDD

16:00–17:30 Alakformáló táncaerobik oktató: Szalai Kata helyszín: PTE Tánc- és mozgásterem (Ifjúság útja 6., B épület) 17:00–18:30 Latin freestyle aerobik oktató: Szabó Adrienn helyszín: PTE Tánc- és mozgásterem (Ifjúság útja 6., B épület)

18:30–20:00 Hip-hop oktató: Horváth Tamás helyszín: PTE Tánc- és mozgásterem (Ifjúság útja 6., B épület)

20:00–22:00 PTE Táncegyüttes oktató: Bánkyné Perjés Beatrix helyszín: PTE Tánc- és mozgásterem (Ifjúság útja 6., B épület)

17:30–19:00 Horvát, szerb, make dón táncok oktató: Vélin Veszna helyszín: PTE Tánc- és mozgásterem (Ifjúság útja 6., B épület) 18:00–19:30 Rúdfitnesz oktató: Dombai Szilvia helyszín: Chrome Bunnies terem (Tímár u. 23.)

19:00–20:30 Társastánc oktató: dr. Papp Judit helyszín: PTE Tánc- és mozgásterem (Ifjúság útja 6., B épület)

– egész estés táncestek – cheerleading – hírességek táncosai – fellépések országszerte – fotózási lehetõségek További információ: PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM MARKETING OSZTÁLY telefon: 72/501-500/12123 e-mail: tancprojekt@pte.hu www.tancolo.pte.hu facebook.com/egyetem.ptetancolo/

SZERDA

15:00–16:30 Jóga oktató: Gyenis Boglárka helyszín: PTE Tánc- és mozgásterem (Ifjúság útja 6., B épület) 16:45–17:45 Dolgozói társastánc oktató: Józsa János helyszín: PTE Tánc- és mozgásterem (Ifjúság útja 6., B épület) 17:45–19:15 Kubai salsa oktató: késõbbi kiírás szerint helyszín: PTE Tánc- és mozgásterem (Ifjúság útja 6., B épület)

CSÜTÖRTÖK

PÉNTEK 13:00–14:15 Önvédelem oktató: Lenkei Zsolt helyszín: PTE Tánc- és mozgásterem (Ifjúság útja 6. B épület)

16:30–17:30 Dolgozói zenés torna oktató: dr. Rétsági Erzsébet helyszín: PTE Tánc- és mozgásterem (Ifjúság útja 6., B épület) 17:30–19:00 Hastánc oktató: Indzsi Deniz helyszín: PTE Tánc- és mozgásterem (Ifjúság útja 6., B épület)

19:15–21:15 PTE Táncegyüttes oktató: Bánkyné Perjés Beatrix helyszín: PTE Tánc- és mozgásterem (Ifjúság útja 6., B épület)

20:30–22:00 Latin táncok oktató: Józsa János helyszín: PTE Tánc- és mozgásterem (Ifjúság útja 6., B épület) UNIVPÉCS 49

A

csillagok vรกrosa

Egész Pécset beragyogta a Zsolnay Fényfesztivál június 30. és július 2. között, melyen legalább 60.000 látogató vett részt. A Széchenyi tér felett 30 méter magasan repülõ légtornászok, 26 helyszínen zajló lenyûgözõ fényalkotások, szabadtéri koncertek és újcirkuszi elõadások szórakoztatták a látogatókat. A Fénybütyköldében 1200 látogató készített magának fénylõ ékszereket és kiegészítõket, így maguk is aktív résztevõivé váltak a fesztiválnak. A Sienta la Cabeza társulata saját bevallása szerint még soha nem dolgozott esõben, ám a pécsi fesztivál annyira lenyûgözte õket, hogy észre sem vették a pénteki szemerkélõ esõt, és rengeteg jelentkezõnek készítettek extrém, fénylõ hajkölteményt, amely a fesztivál egyik legnépszerûbb eleme volt.

A nemzetközi fényfestõ verseny a Zsolnay Fényfesztivál központi attrakciója volt, amely során a döntõbe jutott kilenc fényfestõ mutatta be a Székesegyház homlokzatára komponált mûvét: A zsûri döntése nyomán az elsõ díját a spanyol Ricardo Cancado nyerte el Sacred Geometry címû munkájával.

Pécs mindig is ismert volt a zenérõl, de a kezdõ zenészeket sosem helyi tehetségkutatók által szûrték ki. Idén, 2017-ben ez megváltozott, a PTE meghirdette a saját vetélkedõjét, hogy megtalálják az egyetem hangját. A gyõztes pedig Mino Rabenjafimanantso, az ÁOK madagaszkári hallgatója. Ismerjük meg kicsit jobban!

Hogy kezdõdött a zene iránti érdeklõdésed?

A zene mindig az életem része volt, de ha az éneklést veszszük, akkor ez a szerelem 2008-ig nyúlik vissza. Az volt az az év, mikor elindultam egy helyi énekversenyen, ahol sikerült úgy teljesítenem, hogy meg is nyertem. Azóta az éneklés egyre többet jelent számomra. Késõbb, 2011-ben jelentkeztem a norvég Idolba, ahol bejutottam a legjobb 40 közé, és esélyem nyílt élõben énekelni Osloban. Sajnos tovább nem jutottam a mûsorban, de így is nagyon büszke voltam magamra. Ez egy kihagyhatatlan lehetõség volt, mindig emlékezni fogok rá. Fõleg arra, hogy mennyire ideges voltam, mielõtt színpadra álltam Osloban, valamiért csak akkor tudatosult bennem, hogy többezer ember lesz ott, és még többen fogják nézni a TVben. Akkoriban mindössze 17 éves voltam, sosem tapasztaltam korábban hasonlót, és önbizalommal sem bõvelkedtem.

Az emberre az, hogy „csak ne égjen le”,számos módon hathat. Szerencsésnek tartom magam, mert ez a nyomás hozta ki belõlem a legtöbbet. Most, 6 évvel késõbb sokkal erõsebbnek tartom magam lelkileg, több az önbizalmam és tisztában vagyok a korlátaimmal. Visszatekintve most már persze nem jelentkeznék újra. Nagyon jó pillanatokat éltem át ennek köszönhetõen, de a nyomás, az elvárások, fõleg önmagammal szemben, túl nagyok. Megígértem magamnak, hogy nem keverem magam hasonló helyzetbe. Rettenetesen nehéz jól kezelni azt, ha ennyire közel vagy ahhoz, amit szeretnél, aztán egyik pillanatról a másikra elveszíted, fõleg ilyen fiatalon. Összességében sokat tanultam magamról mint ember, és mint zenész. Mindenképpen hatalmas szerepe van ennek a versenynek abban, amilyen emberré váltam mostanra.

52 UNIVPÉCS

A PTE hangja

Mibõl, vagy inkább kibõl nyered az inspirációt, hogy zenélj?

A valaha volt legnagyobb inspiráció a nõvérem. Neki is hatalmas szenvedélye a zene, az éneklés. Abban, ahogy õ elõad, van valami, amivel eléri, hogy teljesen át tudjam érezni, amit õ érez. Vannak ismert zenészek, akikre felnézek, de egyikük sem ér fel a tesómhoz, õ az elsõ számú példaképem. Nemcsak testvérek vagyunk, de legjobb barátok is. A zene és az éneklés volt a mi kis közös dolgunk, ez volt mindig is a kapocs, ami összekötött minket. Õ a motiváció, amire mindenkinek szüksége van. Már akkor, mikor egész pici voltam, néztem a fellépéseit.

A legjobban azt élvezem, ha megoszthatom vele a színpadot, és együtt élvehetjük a zenét a közönséggel. Kistestvérként mindig is olyan akartam lenni, mint õ, de azért akadnak mások is, akiknek nagyon kedvelem a munkásságát, például Drake.

Szeretem, ahogy a dalszövegek és a zene által megmutatja a személyiségét. Számomra a zenei stílusa teljesen egyedi, megvan minden albuma, és mindegyiken egy totálisan más oldalát mutatja. Volt szerencsém élõben látni, csodálatos mûsort adott, és látszik rajta, hogy nem gondolja magát különbnek, mint a rajongóit. Tudom, sokak nem nagyon kedvelik, de ha jobban elmélyed valaki a dalaiban, akkor megismerheti, hogy milyen ember is õ, szerintem ez egy jó tulajdonság.

Azt mondtad, hogy a zene születésed óta része az életednek, de az éneklés leginkább 2008 óta érdekel komolyabban. Az éneklés elõtt tanultál valamilyen hangszeren zenélni?

Persze! Szerintem nagyon fontos, hogy egy zenével foglalkozó ember meg tudjon szólaltatni egy hangszert. Még 7 éves

koromban kezdtem el zongorázni tanulni, azonban mostanság nem nagyon volt lehetõségem játszani, hiszen Pécsett nincs zongorám.

Ezek után tanultál énekelni, vagy csak természetesen jól ment?

Hogy õszinte legyek, az elején borzasztó hangom volt, aztán egyszer csak történt valami. Hirtelen kezdtem fejlõdni, majd miután megnyertem azt a bizonyos versenyt, észrevettük mennyivel érettebb a hangszínem, és szép lassan megtanultam használni. Igazi énekóráim sosem voltak, sosem jártam tanárhoz, hogy képezzem a hangom. Az igazi segítséget ebben az édesapám és a nõvérem nyújtotta. Majdnem minden nap elõvettük a karaokegépet, és órákon át gyakoroltunk.

Annyit szórakoztunk, imádtam!

UNIVPÉCS 53

Ajánlotta valaki, hogy vegyél részt a versenyen, vagy ez egy önálló döntés volt?

Egy nagyon jó barátom, Betty nyaggatott, hogy vágjak bele.

Elõször azt hittem, megõrült, nem hittem, hogy komolyan gondolja. Szerencsére sikerült rávennie, és remek ötletnek bizonyult, nem bántam meg. Hihetetlenül boldog vagyok, hogy részt vehettem, remélem több ilyen rendezvény lesz még a jövõben.

Milyen volt újra színpadon lenni?

IMÁDOK színpadon lenni. Mindig kicsit ijesztõ, amíg meg nem látom az embereket. Addig viszont hajlamos vagyok a legrosszabbra gondolni, ami csak történhet, de ha már ott állok, nincs visszaút, és sosem akarom abbahagyni.

Egyszerûen csak imádom, szabadnak és magabiztosnak érzem magam. Akkor a legjobb, amikor az emberek velem együtt énekelnek. Ez olyan, mint a drog.

Gondoltad volna, hogy esélyes vagy a gyõzelemre?

Mindannyian egyediek voltunk a magunk módján. Korábban már mindenkit hallottam énekelni, és olykor-olykor nem találtam szavakat, mindenkinek volt valami különleges a hangjában. Úgy éreztem, bárki nyerhet. A döntõ napján éreztem a nyomást, kicsit ideges voltam, de már annak is örültem, hogy odáig eljutottam a vetélkedõben. Egyáltalán nem számítottam arra, hogy az én nevemet fogják mondani, mikor kihirdették a nyertest, de mint mindenki más, én is reménykedtem benne.

Milyen tapasztalatokkal gazdagodtál a PTE Hangjának köszönhetõen?

Ahogy már említettem, nagyszerû élményt adott. A szervezés elég akadálymentes volt, mindenki tudta, mi a feladata, mikor hol kell lennie. Azonban nem voltam híján 54 UNIVPÉCS

kihívásoknak; a dal („Bleeding love”), amit énekeltem elég nehéznek bizonyult a számomra. Szerencsére ezt nem negatívumként éltem meg, sokat fejlõdtem, mert fel kellett nõnöm a számhoz.

Találkoztál más kihívással is?

Már az elején nagy kérdés volt, hogy hogyan tartsam egyensúlyban az egyetemmel. Fontos döntéseket kellett meghoznom; mikor válasszam a tanulást és mikor szánjak idõt a próbákra. A felkészülés sokszor elég fárasztó, fõleg, ha mellette helyt kell állnod az orvosin is. Az, hogy tökéletes szimbiózisban legyen a kettõ, hatalmas munkával jár együtt, de a nap végén csak az számít, hogy felmehessek a színpadra, és élvezzem.

Tudjuk, hogy az ÁOK hallgatója vagy, miért választottad a tanulást a zenei karrier helyett?

Azért döntöttem, döntöttünk így, mert mindig is a tanulmányaimra fektettem nagyobb hangsúlyt. Az éneklés emellett lehet a hobbim, és énekelni bárhol lehet!

Soha nem is akartál egy saját lemezt?

Dehogynem! Imádnék a saját zenémen dolgozni. Ha egyszer nyílik rá lehetõségem, akkor egy R ‘n’ B albumot csinálnék, amit vegyítenék egy kis soullal. Ez a két stílus áll hozzám a legközelebb.

A verseny óta kaptál-e ajánlatokat, hogy dolgozz valakivel, vagy lépj fel valahol?

Igen, de a tanulmányaimat kell elõtérbe helyeznem, így nem tudtam vállalni ezeket a lehetõségeket. Az egyik ilyen megkeresés az X-Faktortól érkezett. Szerették volna, hogy szerepeljek a mûsorban, de ahogy már említettem, nem férne bele az életembe a tanulás mellett, és nem is vágyom egy TV-s tehetségkutatóra. De mindenképp jól esik, hogy ennyire felkeltettem a figyelmüket. Amennyiben lesz rá alkalom, Pécsett szeretnék többet szerepelni.

HORVÁTH Attila

Zenélõ Egyetem Vegyenek részt a Zenélõ Egyetem (ZEN) programjaiban azok, akik zenélnek, azok, akik nem, a befogadói; alkotói tevékenységek folytonos találkozását biztosítsuk valamiképpen. A hitelesítõ erõ a lányoktól és srácoktól jön – mondta Beck Zoli, a ZEN megálmodója egy korábbi interjúnkban.

A Zenélõ Egyetem 2012-ben alakult és félévente hirdet meg akkreditált kurzusokat a PTE-s hallgatók számára. És ezek nemcsak a koncertek elsõ sorairól szólnak, hanem mindenrõl, ami backstage és szakma. A vendégelõadók, a zenei menedzserektõl a marketingesekig hiteles szakemberek.

Tipp: idõben less rá a kurzusfelvételre, mert piszok gyorsan elfogynak a helyek, és tapasztalatból mondom: a kurzusok túl izgalmasak ahhoz, hogy lemaradj róluk! Tömbösített órákról van szó, egy kurzus általában 2 nap alatt fut le. Összegyûjtöttük a következõ félév programjait, de figyeljétek a ZEN Facebook-oldalát is.

szeptember 22.

ZENEDOBOZ POPTÖRTÉNETI GEOLÁDATÚRA A PÉCSI AUTÓMENTES NAPPAL KAPCSOLATBAN

„NEKEM MINDEN EGYFORMÁN POPZENE” – A MAGYARORSZÁGI ÉS KELET-KÖZÉP-EURÓPAI UNDERGROUND Elõadó: Koszits Attila A kurzus megkísérli bemutatni az 1970-es évektõl napjainkig a keleti blokk alternatív zenei kísérleteit: zenekarokat, zenei performanszokat, politikai aktivitásokat, az underground színtér képnyelvi megformálásait. Ily módon azt a konfrontatív teret is, amelyben a mainstream és underground, látható és nem látható, a három T (támogatott–tûrt–tiltott) zenekarai és elõadói regnáltak a rendszerváltás elõtt. Ugyanígy keres a kurzus értelmezési lehetõségeket a napjainkig formálódó és újrarendezõdõ populáris zenei színtér undergroundjára.

MINDÖRÖKKÉ SEATTLE Elõadó: Németh Róbert 1991-ben valami olyan történt, amely alapjaiban változtatta meg a könnyûzenét. „A Nirvana eltörölte a határt mainstream és underground között.” Seattle illetve a grunge ikonjai örökké élnek, zenéik ott visszhangoznak minden újabb generáció zenei világában – legyen az kõkemény gitárzene, vagy éppen elektronika.

A Pécsi Napok részeként, az autómentes nap apropóján a város különbözõ pontjaira geoládákat helyezünk el. Ezek a pontok olyan helyszíneken lesznek rejtve, amelyek Pécs zenei életével összefüggésben fontosak, történetük van. A dobozokba a megtalálás hitelesítéséhez szükséges jelszón kívül zenetörténeti, popkulturális információkat rejtünk.

Akinek kedve lesz részt venni a programban, akár gyalogosan, akár kerékpárral is megteheti a túrát, a jelszavakat helyesen összegyûjtõk részére pedig nyereményt sorsolunk.

A KÖNNYÛZENEI IPARÁG – A ZENEKAR, ÉS AMI MÖGÖTTE VAN Elõadó: Nagy Adrienn A kurzus arra vállalkozik, hogy tapasztalaton és gyakorlatokon keresztül feltárja az iparág sajátosságait: a menedzsment struktúráját és mûködését, a kommunikáció, a brandépítés sokféle útját és lehetõségeit. Azt a sokrétû kapcsolati és szervezeti hálót, amely a magyarországi könnyûzenei teret jellemzi. Mindezt olyan elõadó teszi, aki a PTE hallgatójaként végzett, a VOLT, az A38 vagy éppen az Akvárium szervezõi csapatában dolgozott, ma pedig a Quimby zenekar menedzsere.

(Nagy Adrival készített interjúnk olvasható az univpecs.com-on)

ZEN – SESSION SZÍNPADI GYAKORLAT Elõadó: Baksa Péter A ZEN-session kurzus az elitista „jazzista” jam sessionökkel szemben a befogadásra, az együtt zenélésre, a csapatjáték fontosságára fókuszál, és a résztvevõk zenei tudására épít.

Egy alapvetõ hangszeres tudás persze szükséges, de ez, vagy a nehezen érkezõ bátorság hiányában hallgatóként is tanulságos.

CSEH TAMÁS PROGRAM – BACKSTAGE AKADÉMIA – ZENEI JOG Elõadók: Lehóczki Zsófia és Kecsmárik Viktor A Pécsi Tudományegyetem Zenélõ Egyetem vendégkurzusa: a Cseh Tamás Programiroda a Backstage Akadémia sorozatának egyik programját hozza el Pécsre. A kurzus két részbõl áll: az elsõ napon zenei szerzõi jogi gyorstalpaló workshop, a második napon néhány tipikus zenei karrier-forgatókönyv elemzése kerül fókuszba.

Elérhetõségük: http://zen.pte.hu, http://www.facebook.com/zeneloegyetem

UNIVPÉCS 55

Pécs Music Society Pécs a magyar Liverpool – hallhatta ezt már mindenki. Itt egy példa rá, hogy van valami ebben az állításban. Langer András, Ian O'Sullivan és Alan Abade, a PMS vezetõi mesélnek a szervezetrõl.

A PMS a Pécs Music Society rövidítése, egy zenész és zenekedvelõ PTE-s hallgatókból álló társaság. A PMS-t 2010-ben alapította meg a régi Fortuna Café elõtt egy asztalnál két orvostanhallgató, Arvin Lashgarara és Ian O'Sullivan. Jelenleg a fõ szervezési feladatokért Ian O'Sullivan, Alan Abada és Langer András felel. Azóta is szoros a kötelék az egyetemmel.

A hallgatók adják a PMS magját, és mi imádunk nekik és velük zenélni.

A PMS nem egy együttes, és nem is csak egy egyedi esemény, inkább úgy lehetne leírni, mint ami szemléletformálás az élõ zene és a pécsi zenészek népszerûsítéséért. Olyan egyszeri és visszatérõ eseményeket rendezünk városszerte, ahol a helyi profi vagy akár amatõr zenészeknek fellépési lehetõséget biztosítunk, akik valószínûleg a PMS-es rendezvények nélkül csak otthon játszanának maguknak a négy fal között. Pécsen találhatunk klubokat, bárokat, színházakat, stb, de nem mindenkinek jelent szórakozást, ha beül egy bárba ahol a háttérben egy DJ játszik (vagy a YouTube-ról szól a zene), majd folytatja az éjszakát egy klubban, ahol szintén egy DJ (vagy egy YouTube DJ) játszik. Úgy éreztük, lenne igény az élõ zenére.

56 UNIVPÉCS

A hangszeres zene egy élõ, lélegzõ dolog, és mi meg akartuk mutatni, hogy Pécs éhezik erre.

Boldoggá tesz minket, amikor az emberek, akik egyébként gardróbzenészek lennének, vagy orvosok, tanárok, fogorvosok, mérnökök, bolti eladók, feljönnek a színpadra, és megmutatják, mit tudnak. De ugyanezeken a PMSszínpadon köszönthetünk nem ritkán olyan elismert zenészeket, mint Járai Márk (Halott Pénz), Misota Dániel (Zanzinger), Ertl Dani és Wéber Zsuzsi (Delusions of Grandeur), Magnus Maloy (Mongooz and the Magnet) és még sokan mások.

A szervezet zászlóshajója az Open Mic. Két hetente tartjuk a Trafikban, ahol lehetõséget biztosítunk mindenkinek (mindenkinek!) hogy feljöjjön a színpadra, és elõadjon.

Az egyenlet nagyon egyszerû: ha játszol nekünk 2 számot, mi adunk egy ingyen sört.

Bár fõleg külföldi rendezvényként kezdõdött, mára legalább annyi magyar jön el a PMS Open Mic estekre, mint ahány külföldi, és ennek nagyon örülünk.

ügyi Felsõoktatási Napok, a City Race, és még sok más hasonlót. És hogy kik vehetnek részt az eseményeken? Te! Akárki, mindenki! Ha szereted a zenét. Ha zenélsz. Ha nem akarsz otthon ülni, és ugyanazokat a „sláger” dalokat hallgatni a rádióban.

A rendezvényeinken az élõ zene szinte minden stílust érint; ha épp DJ lép fel nálunk, az se a szokványos dance számokat játszsza. A célunk, hogy egy új alternatívát teremtsünk, és szélesítsük, színesítsük a pécsi rendezvények tárházát.

Az egyszeri rendezvényeinken mindig valami különlegessel készülünk, megesik, hogy az estet megszakítja egy spontán breaktánccsoport, rezesbanda, vagy épp egy láncfûrészes halloween show.

Nem vagyunk lusták minden eseményre valami újat kitalálni.

További rendezvényeink közül csak a legfontosabbakat említve: mi szervezzük az idei Pécs City Karnevál nagyszínpadát „PMS: Rhythm Against Racism” színpadot, a város legnagyobb halloween buliját a „PMS Haulaween” partit, valamint az orvoskaron is rengeteg rendezvényt színesítünk, mint az International Evening, az Egészség-

Amennyiben feltörekvõ zenész vagy, programjaink remek lehetõséget nyújtanak, hogy más zenészekkel találkozz, valamint, hogy olyan színpadokon zenélj, amilyenen másképp, (még!) nem befutott bandával nem lenne lehetõséged. Nyíltak és befogadóak vagyunk minden zenei stílus és mûvészeti irányzat iránt, és a legjobb, hogy a közönségünk is az.

Minden évben egyre nagyobb rendezvényeket szervezünk, egyre több résztvevõvel. Az, hogy az emberek folyamatosan kérdezgetik, mikor lesz a következõ eseményünk, és hogy visszajárnak ezekre a rendezvényekre, a legjobb visszajelzés, amit csak kaphatunk. Sosem tudhatod, mi fog történni az Open Mic-on, ki fog játszani – legtöbbször még mi sem tudjuk. És ez az, ami varázslatossá teszi az egészet, és amiért még mindig imádjuk ennyi év után is.

Találkozunk a félév elsõ Open Mic-ján, szeptemben 13-án a Trafikban!

UNIVPÉCS 57

FESZTIVÁLOK Mesélték emberek - hallottam, nem urban leged-, hogy õk annyira nem fesztiválra járós arcok. Õ...elfogadom… de viszonylag nehezen tudom úgy elképzelni a nyaram, hogy ne nézzek le egy-két napra, egy-két fesztiválra, vagy többre. Még a gipszet is bevállalom, ha kell, mint például idény nyáron.

Hazenauer Edit, Bozsó Borbála és jómagam, Kékesi "Mandarin" Alexandra összeállítása.

EFOTT

Strand Fesztivál

A fesztivált minden évben a Velencei-tó mellett rendezik meg, július 15-én mi is lenéztünk, mivel a Pécsi Tudományegyetem volt a házigazda. A PTE elõtt megemeljük kalapunkat, a héten a Brass Band többször is végigvonult a területen, ezzel megalapozva a hangulatot. Este a Halott Pénz is hatalmas partyt nyomott, a mûsor egyik fénypontja a PTE Táncegyüttes közremûködésével elõadott Otthon címû szám volt, melyet a zenekar a jubileumi év alkalmából szerzett.

Bár a lap már sajnos nyomdában lesz, mikor a Strand kezdõdik, de így elõre láthatólag is elég jól jön majd nekünk a lapzárta utáni hesszelés a Balaton-parton. Mióta a Bastille nevû zenekar elõször jött kishazánkba, azóta évrõl évre ott vagyok a koncertjeiken. Persze idén sem hagyom ki, a beszámolót csekkoljátok a www.univpecs.com-on. Addig pedig leütjük az utolsó karaktereket, aztán kocsiba be, ablakot le…

Fesztiláv I Fesztiválállapot I Gumicsizma I Arconpörgés I Mezítláb I Napfelkelte I Lemosható tetkó I Kocsiban alvás I Konténerzuhany I Toitoi I Sár I HeadbangI Repohár I Pogo I Buborékfújó I Övtáska I VIP Pass I Másnap I Májkrém

ROCKMARATON

Fishing on Orfû

Hatalmas szakáll-, és hajzuhatagok, embertelen hangerõ. Dunaújvárost idén nyáron is ellepték egy hétre a Rockmaraton feketébe öltözött fenegyerekei, hogy egy kis pogózás és artikulálatlan üvöltözés közepette ereszszék ki a fáradt gõzt. Az elõzõ év botránya és kudarca után az idei évben a fesztivál fõnixként támadt fel poraiból, hogy újra megrengesse a rocker-társadalmat. A hét pedig nem csak az alkoholé, rengeteg barátság köttetik itt, némelyik még egy spontán fesztiválesküvõt is megér.

Nem könnyû egy nap alatt mindet bejárni a Fishing-en, fõképp nem úgy, hogy rengeteg új cucc várt minket. Például a Fonó udvar, ahol minden nap folkzene várta az érdeklõdõket.

De lehetett színházi elõadásokat is látogatni, ezeket mind a Panoráma Kemping területén kívül. Viszont a kempingben is volt valami nagyon friss. Fokhagyma szerelembe estem! Legalábbis így nézett ki a színpad, amit az új helyszín, A tûzhöz közel foglal magában. Tök szuper, hogy a szervezõ crew bérlésében áll a hely, egyre több izgalmas újítást hoznak!

MEZÍTLÁBASSÁG

A frissen vágott fûben sétálás. A deres pohárban gyöngyözõ sör a téren. A napszemüveg lencséjén át látott világ. A könyéken lecsorgó görögdinnyelé.

A strand kavicsos partja.

Bukdácsolás. Forró beton.

A mezítláb sétálás az, aminek segítségével az utolsó nyári napig kapaszkodhatunk ebbe az imá dott évszakba. Ehhez az életérzéshez számunkra a következõk kapcsolódnak.

Hazenauer Edit és Kékesi „Mandarin” Alexandra összefoglalóját olvashatjátok.

NYÁR Szécsi Magda: Cigánymandala, Ködkígyósi hétköznapok címû novella A történet egy cigánytelpen játszódik, ahova egy budapesti, híres festõmûvésznõ költözik le, hogy megtalálja identitását, önmagát. Megismerjük a telepi életet felesleges sallang és erõltetett érzékenyítés nélkül.

ZÖLDSÉG Nem, nem a brokkolit fogom ajánlani, hanem egy országot, ami nálam a „legpuhább” jelzõt nyerte el. Skóciában minden eszméletlenül zöld, puha a föld, a gyep és az embernek kedve támad mezítláb rohangálni egész nap. A nyirkosság miatt viszont ez nagyon nem jó ötlet, tapasztalatból mondom...

NAPFÉNY „Fényben ülés és széltolás a széléig merészkedés Napfelkelés parton futás elbotolás hanyatt dõlés Elaluvás felébredés kertben ülés növénynövés Hátradõlés napnyugovás fényben ülés hunyorítás.”

(Kispál és a borz: De szeretnék)

LÁBLÓGATÁS Akár társaságban, akár egyedül, mindenhogy érdemes kiülni az orfûi stégek egyikére, és cipõ nélkül lógatni a lábunkat a hûvös vízbe. Ha stílusosak akarunk lenni, „pécsi tenger” mellett meghallgatjuk az én személyes kedvenc Punnany-dalomat, a Pécs Aktuál X-et. „Nyári idillhez is korhû...”

SZABADSÁG O.Z.O.R.A. „Welcome to Paradise”, áll a szinte égig érõ kapun a felirat, és ahogy belépsz, te is a paradicsomban érezheted magad. Az egy hetes fesztiválra tényleg a világ minden tájáról érkeznek az emberek, olykor egy héttel elõbb, és maradnak még egy plusz hetet. Számomra ez a szabadság fesztiválja!

FRÖCCS Van jobb, mint egy hideg nagyfröccs egy meleg nyári napon?

Mandarin kedvence a Cserszegi fûszeres, én pedig általában az Irsai Olivér mellett teszem le a voksom. Pécsett sorra nyílnak az új bárok az utóbbi idõben, és az a tendencia, hogy a legtöbb helyen a borok mellé már tapas tálak is kaphatók.

VIZES BLOKK– E Nyaranta több helyen is párakapuk könnyítik meg a városban való sétálást, anélkül hogy a ruhánkat eláztatnák. A gyerekek emellett a Széchenyi téri két szökõkútba is elõszeretettel mászkálnak be kabaréba illõ jeleneteket produkálva a váratlan vízsugarak miatt.

HOMOK– E Dél körül, és a kora délutáni órákban már nem ajánlatos, de azokban a napszakokban, mikor a forró homok nem égeti az ember lábát, jó szórakozás egy kis strandröplabda. Ha nem jutunk le a Balcsira, a Pollack Strand is kiváló lehetõséget biztosít erre.

KONCERTSOROZAT A PTE MK Zenemûvészeti Intézet Liszt Ferenc hangversenytermében Október 5., csütörtök, 19:00 A Grammy-díjas LOS ANGELES GUITAR QUARTET hangversenye A Grammy-díjas LAGQ egyike a legsokoldalúbb együtteseknek. A latin-amerikai, az afrikai, a távol-keleti és az ír népzenékbõl, valamint az amerikai klasszikusokból álló mûsoraik a hallgatóságot egyedülálló élménnyel repítik a világ körül.

Jegyinfó: 5000 Ft; PTE MK-dolgozók és -hallgatók számára szakmai jegy: 500 Ft Október 13., péntek, 13:30 Vidáman a "„komolyzenérõl” I. KOCSÁR Balázs két nemzetközi karmesterverseny gyõztese. 2011-tõl a Budapesti Tavaszi Fesztivál zeneigazgatója. Több mint 70 különbözõ operát, barokk mûvektõl a kortárs operákig, több mint ezer elõadásban vezényelt itthon és külföldön.

Fellépõk: Pécsi Egyetemi Zenekar; vezényel: KOCSÁR Balázs, Liszt-díjas karmester; Narrátor: GÖNCZY László zenetörténész Mûsoron HAYDN, PROKOFJEV mûvei.

A belépés ingyenes.

Október 24., kedd, 19:00 SZÛCS Máté brácsamûvész és Michéle GURDAL zongoramûvész kamaraestje SZÛCS Máté 2017 szeptemberében szólistaként lép fel a Berlini Filharmonikusokkal, ahol Bartók Brácsaversenyét adja elõ háromszor. Michéle GURDAL 9 évesen már a belga TV-ben szerepelt a Belga Kamarazenekarral mint szólista.

Mûsoron BRAHMS, SCHUMANN, WAGNER, FRANCK mûvei Jegyinfó: teljes árú: 2000 Ft; nyugdíjas jegy: 500 Ft, PTE MK-dolgozók és -hallgatók számára szakmai jegy: 500 Ft

Október 25., szerda, 19:00 Fazioli zongoraavató hangverseny Paolo Fazioli és szakemberekbõl álló csapata az észak-olaszországi Sacilében olyan zongorát alkotott, amely méltó párja Stradivari híres mesterhegedûinek.

Fellépõ zongoramûvészek: BÁNKY József, FODOR Gabriella, HOLICS László, KIRÁLY Csaba, KURUCZ Tünde, ROHMANN Imre Mûsoron BACH, LISZT, SCARLATTI, MOZART, CHOPIN, DEBUSSY, BEETHOVEN mûvei.

Jegyinfó: teljes árú: 2000 Ft; nyugdíjas jegy: 500 Ft; PTE MK-dolgozók és -hallgatók számára szakmai jegy: 500 Ft Október 26., csütörtök, 19:00 TARKÖVI Gábor trombitamûvész és Narihito MUKEDA zongoramûvész kamaraestje TARKÖVI Gábor világszerte elismert szólista, rendszeresen koncertezik Európában, az USÁ-ban és Ázsiában. Narihito MUKADA japán zongorista, számos verseny díjnyertese Olaszországban és Japánban.

Mûsoron HONEGGER, CHOPIN, HINDEMITH, KURTÁG, HOVHANESS, PERSICHETTI, CSAJKOVSZKIJ, SCHUBERT mûvei.

Jegyinfó: teljes árú: 2000 Ft, nyugdíjas jegy: 500 Ft, PTE MK-dolgozók és -hallgatók számára szakmai jegy: 500 Ft

A hangversenyek a Potenton Alapítvány és a PTE MK közös szervezésében valósulnak meg. A mûsorváltoztatás jogát fenntartják.

Online jegyvásárlás: www.jegymester.hu A félév további programjairól info: http://art.pte.hu

Jelen lenni a jelenben Ismerõs a miniszívroham, mikor arra eszmélünk, hogy 15 nem fogadott hívás és 9 üzenet vár minket anyánktól a mobilunkon? Persze, hogy akkor nem voltunk elérhetõek, mikor a legjobban kellett volna. Szüleink is hamar hozzászoktak ahhoz, hogy folyamatosan elérhetõek vagyunk, és a legkisebb problémával vagy kérdéssel is azonnal felhívhatnak minket.

Hát még az mennyire megkönnyíti az életünket, mikor akár a kocsmából is intézhetünk munkaügyeket. Töredelmesen bevallom, velem nem egyszer fordult már elõ, hogy fröccs mellett írtam meg egy online interjút egy kávézóban. Eközben pedig mindig minõségi idõt töltöttem el azzal, aki épp mellettem ült (hozzátenném, hogy nem bírom, ha valaki egyfolytában a telefonját nyomkodja ahelyett, hogy a barátaival beszélgetne, észszerû keretek között kell maradni). Aki tud multitaskingolni, annak ilyesmi nem jelenthet problémát. Úgy látom, a fiatalabb generációk egyre inkább képesek erre, fõleg ami az online jelenlétet illeti.

Fordítva is mûködik a dolog, az alatt az idõ alatt is tudom tartani a kapcsolatot a barátaimmal, mikor dolgozom – természetesen normális keretek között, hiszen a munkát is el kell végezni.

Nagyon fontos, hogy ezt az egyensúlyt megtaláljuk, könnyen elterelõdhet a figyelmünk. Nem szabad átesni a ló túloldalára, viszont így napközben sem kell azon aggódnom, hogy tudtom nélkül megváltozik a délutáni tali idõpontja, mert ha így is van, rögtön értesülök róla.

Alapzajként használom a TV-t és a rádiót, akár tanulni is képes vagyok ezek mellett, sõt! Úgy vettem észre, nehezebben terelõdik el a figyelmem a tananyagról, legalábbis rövidebb idõre, ha szól valami mellettem. Olyan mértékben hozzá vagyok szokva a gyors információáramláshoz, hogy számomra már-már furcsa, ha nem ér folyamatosan valamiféle inger, és elkezdek unatkozni.

Ráadásul nem csak én vagyok folyamatosan elérhetõ, hanem a családom, barátaim, kollégáim is. Biztos lehetek benne, hogy fel fogják venni a telefont, mert a kezükben van. Vagy ha nem, akkor perceken belül válaszolnak. Sokan akár az éjszaka közepén is.

Emberenként változó, milyen hatással van az életünkre a modern technika. Van, aki szeret elérhetõ lenni, mások szabadulnának a sok információtól. Én dolgozom és beszélgetek egyszerre, Mandarin viszont inkább belehajítja a telefont a frankfurti levesbe…

HAZENAUER Edit

62 UNIVPÉCS

Kikapcsol. Letesz. Belélegez.

Pár napja beleesett a telefonom egy tál frankfurti levesbe. Jó meleg volt a kaja, nyilván az sem tett jót a készüléknek, cserébe ki sem száradt, szóval mehetett a levesbe…(érted?!

Höhö…) Mindez egy fesztivál kellõs közepén történt, ahol én voltam a sofõr, engem kellett mindenkinek elérnie, nekem kellett tudnom az idõt és szerveznem az eseményeket. Ha ez mondjuk egy évvel ezelõtt történik meg velem, valószínûleg a könnyeim csak úgy potyognak az elõttem lévõ üres tányér ba. így viszont csak elmosolyodva nyugtáztam: meg sem lepõdök magamon.

A baráti társaságban én vagyok az a csaj, akinek a tenyeréhez nõhetne a mobilja, mert úgy is folyamatosan csörög. Én vagyok az, aki vagy tizenkettõ Facebook-csoportot, -oldalt, Insta-felületet kezel, akinek mindig frissen kell az infó, a „most azonnal lány”. Hát õszintén szólva ezt egyre jobban unom. Ha nem tartózkodom, egy órán keresztül az online térben, felrobban az üzenetfiókom, és máris csörög a telefon: „Hello! Írtam, nem válaszoltál…” Igen, haver, kipróbáltam valami teljesen vad dolgot! Õrületes utazás részese lehettem, ezt figyeld: elmentem zuhanyozni, vásároltam, fõztem, vagy ne adj isten megnéztem egy Bob burgerfalodája részt. Durva mi?! Évekig izgi volt, hogy engem mindig keres valaki, hogy mindig van intéznivaló. Nem mondom, hogy nem imádom ezt csinálni, de már kevésbé zavar, ha nem így történik. Az utóbbi idõben egyre többet járok haza Zala megyébe. Ott aztán kirúgok a hámból! Cinkosságot érzek, mikor felpattanok a bicóra, hogy áttekerjek a „másik házba” (nagyszüleim régi háza), de sajnos „elfelejtem” magammal vinni a telefonomat. Jajj, de nagyon sajnálom!!!444!!!négy!!44!!! Aztán csöröghet ám tõlem naphosszat, ha egyáltalán van térerõ! Az utóbbi idõben azt vettem észre, hogy egyre kevésbé élek a mában. Hogy az elsõ dolgom ránézni a telefonra, ha pár másodpercig nincs mit tennem. Hogy reggel, az ébresztõm csörgése után már az e-mail fiókomat olvasom, és hogy negyvenszer pörgetem végig a hírfolyamot napjában. A mostani cseretelefonomon netezni sem igazán tudok. Számomra is fura kimondani, de titkon élvezem! Az új missönöm, hogy elal vás elõtt nem a kedveléseket nézem meg, hanem átgondolom a napot. Milyen volt ébredni, mi nevettetett meg aznap, milyen hasznos dolgot cselekedtem. Aztán elindítom a Burgerfalodát.

KÉKESI „Mandarin” Alexandra

mászkálunk Errefelé mi

Malomvölgyi-tó

Két keréken szép az élet

A város felett

Szeretsz futni, és szeretnéd ezt egy gyönyörû környezetben tenni? Szeretsz a természetben sétálgatni? Jólesik néha elvonulni a városi nyüzsgéstõl, gondolkodni, kicsit egyedül lenni? Vagy csak szeretnél egy helyet, ahova kimehettek a barátokkal?

Talán nem tudod, hova vigyél egy lányt elsõ randira? Csak annyit mondok, Malomvölgyi-tó! Két éve élek Pécsett, és bátran állíthatom, hogy a tó lett a kedvenc helyem az évek során. Kis településrõl költöztem egy viszonylag nagy városba, talán ez is szerepet játszott benne. Gyakran járok oda csak úgy, különösebb ok nélkül is. Megnyugtat, néha még írni is ott szoktam, fõleg amikor gyönyörû az idõ. A legjobb dolog az egészben az, hogy nincs messze, kocsival pár perc, de biciklivel és busszal is könynyen eljuthat oda az ember. Nagy elõny a közelség akkor is, ha valaki szeret pecázni, én mondjuk nem vagyok oda érte, de Te talán igen. Fedezd fel te is!

Hû társam ÁRMÁNDÓ (igen, van a bicajomnak neve, és igen, szerintem ez tök normális dolog), akivel minden reggel átszelem a fél várost melóba menet.

Alapvetõen egy hihetetlenül szerencsés embernek érzem magam, és ezt minden nap vissza is igazolja az élet, mikor munkába indulok vagy hazafelé tartok.

Ugyanis a belváros azon részén tekerek keresztül, ami nekem Pécsbõl a legmesésebb. A Garay utcában kezdem utam, bár mióta lebontották a Magasházat, ez már nem akkora élvezet. Átkerekezek a Kórház téren, majd a Ferencesek utcájában velem szemben süt a nap, figyelem, ahogy ébred a város. Aztán balra a Széchenyi tér, majd következik a Király utca, nézem, ahogy éttermek, boltok kinyitják kapuikat a reggeli fényben. Így nyár idején, a csobogó szökõkutak hátterében a Pécsi Nemzeti Színház, majd gurulván a sétálóutca végéig egészen a 48-as térig jutok. Mesebeli! Egy tipp: ha sétáltok a városban, nézzetek fel! Csodálatos az épületek homlokzata, mindegyik egy-egy izgalmas történet.

Sok hely van Pécsen „a város felett”, de egy sem esik olyan közel a belvároshoz, mint az Alagút teteje, azaz a Kálvária-domb.

Pont ezért népszerû hely, mégsem szokott tömeg lenni. Mintha beosztás szerint mûködne a dolog: egyszerre maximum csak egy szerelmespár vagy baráti társaság téved fel chillelni. A domb tetején régen házak álltak, csak '86-ban építették a Hunyadi utat, és vájták ki az alagutat. Eredetileg az egész dombot el akarták hordani, hogy hidat emeljenek a helyére, de milyen jó, hogy nem tették! Ezzel a megoldással nemcsak az autósoknak, hanem a gyalogosoknak is kedveztek. Ha az Ágoston tér felõl közelítjük meg a helyet, már az odautat is kiélvezhetjük; a Szentágothai János sétányt mindkét oldalról zöld gyep és virágzó bokrok szegélyezik. Az Alagút tetejérõl pedig szintén csodálatos látványban lehet részünk.

Bár az egyre terebélyesedõ fügebokor már kezdi eltakarni a kilátást, a Székesegyház tornyai így is bámulatosak a naplementében. Rálátni a Makár-tetõre, a lábunk alatt közlekedõ autók zaját szinte elnyeli az alagút.

HORVÁTH Attila

KÉKESI „Mandarin” Alexandra

HAZENAUER Edit

64 UNIVPÉCS

A jövõd kapuja!

A 1035/2016. (II.9.) kormányhatározattal a Modern Városok Program részeként 24 milliárd forintnyi forrás nyílt meg a Pécsi Tudományegyetem számára, melynek deklarált célja az egyetem versenyképességének javítása, a hallgatói létszám növeléséhez szükséges infrastrukturális feltételek biztosítása, a felsõoktatás minõségének javítása és a külföldi hallgatói létszám növelése. A megítélt támogatás vissza nem térõ lehetõség, hogy e patinás intézmény fejlõdését felgyorsítsa és új pályára állítsa, imázsát, vonzóképességét erõsítse. Ebben a folyamatban az egyetem missziója továbbra sem lehet más, mint a felhalmozott tudást továbbadni, aktív szerepet vállalni a kutatási tevékenységben és megbízható, magas színvonalon gyógyítani.

Egy évvel ezelõtt még csak elképzeléseink voltak arról, hogyan is használhatja fel leghatékonyabban az egyetem a több milliárdos támogatást annak érdekében, hogy a fejlesztés hatása minél szélesebb körben érvényesüljön, profitáljon belõle a helyi és regionális gazdaság, a szolgáltató szektor és a civil világ egyaránt. Mára nemcsak a fejlesztési irányok, hanem a konkrét projektek mögött is egyértelmû döntések vannak. Látható, hogy mitõl lesz egyedi és megnyerõ az egyetem kínálata. Az egyetemfejlesztési program ígérete és célja, hogy a 2020-ig tartó folyamatok merõben átformálják az intézmény életét, valódi léptékváltást idézve elõ, melynek eredményeként a Pécsi Tudományegyetem, erejét újrafogalmazva megerõsíti jelenlétét a hazai és a nemzetközi felsõoktatási és tudományos térképen.

Meggyõzõdésünk, hogy az egyetemfejlesztés jóval több, mint beruházások sora: az építkezés inkább eszköz, hogy az egyetem még inkább megmutathassa, miként õrzi tradícióit és mennyire fogékony a világra; felmutassa értékeit és elképzeléseit; megfogalmazza, mi-

lyen jövõt képzel magának, és tegyen is e jövõkép megvalósításáért. Ezért a fejlesztés sikere nem csupán a beruházások minõségén múlik, noha az elõkészítésnek és építészeti tervezésnek köszönhetõen olyan kortárs épületekkel gazdagodik Pécs, amelyek szervesen illeszkednek az épített és a természeti környezetbe, figyelembe veszik a város adottságait, ugyanakkor számos innovatív megoldás alkalmazásával jelentõsen hozzájárulhatnak a campusok városi környezetének fejlõdéséhez. Hisszük, hogy a Pécsi Tudományegyetem arculatát sem csak a saját adottságaira lehet és szabad építeni, alakítani. Célokból, elképzelésekbõl is épülhet arculat. Vagyis aktuálisan az egyetemfejlesztéshez kapcsolódó üzenet új tartalommal töltheti fel, frissítheti és vonzóbbá teheti az egyetem imázsát.

Az újonnan épülõ és a felújítandó épületeket jellemzõen különbözõ generációk használják, a szándék olyan munka- és oktatási környezet létrehozása, amely igényes, karakteres és egyben inspiráló.

Kérdés lehet persze: elérhetõ-e néhány éven belül a léptékváltás? A válasz egyrészt ott rejlik a tudomány történetében, amelyben a tudás és kreativitás gyakran volt komoly mozgatóerõ, és hozott erõs, pozitív változásokat.

Másrészt ott rejlik a hagyományos kapcsolatokban és új típusú együttmûködésekben, amelyek ösztönzik az innovatív gondolkodást, és segítenek üzeneteket közvetíteni a társadalom felé.

Itt és most látványtervekkel illusztrált összefoglalóval szeretnénk átfogó képet adni a nagyszabású egyetemfejlesztési programról. Bízunk benne, hogy meggyõzõ lesz!

Dr. BÓDIS József, rektor JENEI Zoltán, kancellár

UNIVPÉCS 65

Modern campus az ETK-n „A Modern Városok Projekt keretében elnyert állami támogatás lehetõséget ad az ETK modern belvárosi campusának kialakítására. A különféle helyszíneken található demonstrációs, szimulációs egységeinket egy helyszínre szeretnénk áttelepíteni, és fejlesztjük az eszközparkot.

A tervek szerint kialakítjuk a Humán Páciens Szimulációs Központot, mely biztosítaná a klinikai döntéseket igénylõ helyzetekre történõ felkészítést, az imitációs lehetõséget és az ellátói közeget is leképezõ szimulációs környezetet. Célunk, hogy az elméleti foglalkozások és a demonstrációs, szimulációs gyakorlatok egymás közelében lévõ belvárosi épületeinkben legyenek elhelyezve, így a hallgatók és oktatók számára is kényelmesen elérhetõek lennének. Ezzel biztosítottá válna a hatékony órarendtervezés és tanterem-gazdálkodás is.

Karunk 2020-ra 300 külföldi hallgató felvételét irányozta elõ, azonban elérhetõnek tûnik akár 400 fõ beiskolázása is. A várható létszámemelkedésre tekintettel tanterembõvítésekre is sor kerül.

Pécs az elmúlt évtizedben az Európa Kulturális Fõvárosa projekt kapcsán jelentõs fejlõdésen ment át, azonban közismert, hogy Pécs belvárosa kiürült. Karunk a pécsi központi rész régi-új lakójaként közel 2000 hallgatójával és dolgozójával hozzájárulhat a pécsi belváros és az itt mûködõ vállalkozások pezsgéséhez, sikeréhez.”

BETLEHEM József dékán, PTE Egészségtudományi Kar

Fejlesztések a GyTK-n A Gyógyszerésztudományi Karon megvalósuló fejlesztések mintegy 450 millió forintba kerülnek. A beruházás a gyógyszerészképzést kiszolgáló infrastruktúra minõségében és kapacitásában egyaránt jelentõs fejlõdést eredményez, így a megnövekedett számú hazai és külföldi hallgatókat méltóképpen tudja majd kiszolgálni.

Perjési Pál professzor, a PTE Gyógyszerésztudományi Kar dékánja a beruházással kapcsolatban elmondta: Tény, hogy a gyógyszerészet az egyik legdinamikusabban fejlõdõ tudomány. Az elméleti képzés mellett óriási szerepe van a gyakorlati képzést biztosító korszerû infrastruktúrának. A jelenlegi laborkapacitások szûkösek, és az épületen is szembetûnõ, hogy évtizedek óta nem volt komoly felújítás. Az immár elindult fejlesztés során új laboratóriumokkal, modern eszközparkkal, oktatási helyiségekkel, közösségi terekkel gazdagodik a kar. Méltó helyszíne lesz a magyar és angol nyelvû, valamint a tervezett német nyelvû gyógyszerészképzés számára – hangsúlyozta a dékán. Amennyiben komolyan gondoljuk a nemzetköziesítést – márpedig igen –, és lépést akarunk tartani a nemzetközi piaccal, nem spórolható meg ez a fejlesztés. Jelenleg 150 külföldi és 170 magyar hallgató tanul a karunkon, és a külföldi hallgatói létszám megduplázását vállaltuk 2020-ig. Ugyanakkor fontos leszögezni, hogy ebbõl a beruházásból a magyar hallgatóink is ugyanúgy profitálnak majd – emelte ki a pécsi gyógyszerészkar vezetõje.

Fejlõdik az egészségügyi ellátás és a klinikai oktatás Egyrészt a Rákóczi úti telephely infrastrukturális fejlesztése valósul meg: az elsõ ütemben négy épülettömb felújítására kerül sor (B és K, illetve T és C épületek), ezzel lényegesen jobb és kényelmesebb lesz az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés.

A másik elem pedig a klinikai oktatás bázisának erõsítését, a gyakorlati orvosképzés feltételrendszerének bõvítését tartalmazza a II. sz. Belgyógyászati Klinika 15 ágyas infrastruktúra-, valamint az Édesanyák úti tanteremfejlesztésekkel, továbbá jelentõs összegû eszközbeszerzésre is sor kerül – mondta el Sebestyén Andor elnök.

A Klinikai Központ végzi az általános orvosképzés óraszámának mintegy 50%-át, a fogorvosi képzés 75%-át, magyar, angol és német nyelven, emellett további karok oktatási tevékenységében is szerepet vállal.

A fejlesztéssel érintett klinikák évente több mint 100 ezer beteget látnak el, így a Klinikai Központ Modern Városok Programjának meghatározó társadalmi jelentõsége van. A Klinikai Központ vezetése számára kiemelt fontosságú a Modern Városok Program, hiszen a fejlesztés révén Pécs város, Baranya megye és a dél-dunántúli térség betegei méltó elhelyezésre kerülnek és a kor színvonalának megfelelõ magas szintû ellátásra számíthatnak. Ennek a társadalmi felelõsségvállalásnak a jegyében kívánjuk megvalósítani a klinikai betegellátás fejlesztését – tette hozzá a Klinikai Központ elnöke.

66 UNIVPÉCS

A rajtvonalon áll az orvoskar Konkrét formát öltöttek azok az elképzelések, amelyek révén megújul a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar (PTE ÁOK) campusa a Modern Városok Program keretében. A nagyszabású fejlesztésekbõl a magyar hallgatók is profitálnak – hangsúlyozza Dr. Miseta Attila, a PTE ÁOK dékánja.

A fejlesztés nem csupán az orvoskar életébe hoz mélyreható változásokat, hanem az egész egyetemet és a városrészt is átformálja, egyben Pécs jövõjére nézve is meghatározónak bizonyulhat.

A felújítás eredményeképpen az orvoskar Szigeti úti fõépülete új szárnnyal bõvül, ahová négy intézet költözhet át az egyre zsúfoltabbá váló elméleti tömbbõl. A költözés egyben arra is lehetõséget ad, hogy a fõépületen is rekonstrukciót hajtsanak végre. A fejlesztésekkel szorosan összefügg egy másik pályázati forrás révén tervezett beruházás, melynek eredményeképpen a Fogászati Klinika kaphat méltó elhelyezést.

Mindez elõfeltétele a jelentõs hallgatói és oktatói létszámbõvítésnek, szögezi le Miseta Attila, hozzátéve, hogy a kar saját erõbõl eddig is folyamatosan fejlesztette oktatói gárdáját, mind külföldön komoly sikereket elért kutatók hazacsábítása, mind fiatal tehetségek helyzetbe hozása révén. A professzor amondó, hogy az anyagi ösztönzés csak a képlet egyik oldala: legalább ennyire fontos, hogy a kutatók és oktatók innovatív és inspiráló légkörben dolgozhatnak a karon, ahogy õ fogalmaz: sok nemzetközi szinten is elismert szakember azért tér vissza hozzánk, mert úgy érzi, hogy itt tud igazán nyugodtan dolgozni. Nagyon fontos, hogy ezt a légkört megõrizzük.

Az MVP révén a magyar hallgatók helyzete is javulni fog, teszi hozzá az orvoskar vezetõje. Az elméleti tömb fejlesztése és a klinikumon várható eszközbeszerzés természetesen minden hallgatót érint nemzetiségtõl függetlenül, míg a Balassa János Kollégium felújítása elsõsorban a magyar hallgatóknak kedvez.

UNIVPÉCS 67

„Új szintre” lép a BTK A legnagyobb létszámú és rendkívül széles képzési portfólióval rendelkezõ Bölcsészettudományi Kar (BTK) népszerûsége a magyar és a külföldi hallgatók körében az elmúlt években tovább erõsödött. Ennek fényében egyértelmû, hogy a Modern Városok Program fejlesztései e kar életében is rendkívül pozitív változásokat hozhat.

A jelenleg is meglévõ pszichológia, a politológia és az anglisztika képzéseken közel 100 fõvel növeljük a külföldi hallgatói létszámot, ezen túl újonan induló szakokkal további 200 fõs emelkedést prognosztizálunk 2020-ig – monda el Prof. dr.

Bereczkei Tamás dékán a fejlesztések kapcsán.

Köztudott, hogy a BTK több tanszéke is közösen használ ingatlanokat más karokkal – az Ifjúság útján, a Rókus utcában és a Zsolnay Negyedben –, ezért olyan komplex fejlesztési koncepció kidolgozására volt szükség, amely minden érintett kar számára megfelelõ, és a tevékenysége végzéséhez szükséges, hiányzó feltételeket biztosítja.

Május végén megkezdõdött a BTK Rókus utcai campusában az „M” épület tetõrekonstrukciója, amelybõl a Történettudományi Intézet, a Társadalomtudományi Könyvtár és a Társadalmi Kapcsolatok Intézetének két tanszéke, a Közösségi és Szociális Tanulmányok Tanszék, valamint a Néprajz–Kulturális Antropológia Tanszék jelenlegi és leendõ hallgatói, oktatói egyaránt profitálnak.

Ezen túl a fejlesztés érdemben hozzájárul a Rókus utcai campus egységes megjelenéséhez, a rendezett városkép kialakításához. Ezekkel a munkálatokkal azonban még nem érnek véget a BTK-t érintõ beruházások, ugyanis a tervek szerint új szintet kap az Ifjúság úti campus „B” épületének tetõtere, növelve az elõadótermek számát. Természetesen ezek a helyiségek már a kor valamennyi elvárásának megfelelnének, modern felszereléssel, 21.századi technikai vívmányokkal lesznek majd ellátva, kiszolgálva az itt tanuló magyar és külföldi hallgatókat egyaránt.

Fejlesztések a TTK-n A Természettudományi Kar (TTK) fejlesztései két terület köré csoportosíthatóak: a sportcélú és a tudományos beruházások.

Elõbbi tekinthetõ nagyobb volumenûnek, hiszen megújulna az atlétikapálya és a sportcsarnok.

Gábriel Róbert egyetemi tanár, a TTK dékánja hangsúlyozta: Mi ezekre a projektekre egyértelmûen összegyetemi érdekként tekintünk, hiszen e sportkomplexumokat – hál Istennek – messze nemcsak saját hallgatóink használják, hanem a többi kar és a város lakói körében is népszerûek ezek a létesítmények.

A tervek szerint a jelenlegi salak helyett rekortán borítást kapna az atlétikapálya, ami nemcsak az ízületek számára kímélõbb megoldás, de a rendben tartása is sokkal költséghatékonyabb hosszú távon. Emellett a pálya vízelvezetését is megújítanák, csakúgy, mint a sportcsarnok parkettáját és szellõztetõ berendezését.

A tudományos területet érintõ beruházások közül kiemelkedik a kémiai laborfejlesztés, amire igen nagy szükség van a dékán szerint, ugyanis az 1972-es átadása óta gyakorlatilag változatlan technikai háttérrel rendelkezik, így már nemigen felel meg napjaink követelményeinek. Emellett a tervek szerint megújul a Fizikai Tanszék nagyelõadója és optikai laborja is.

Fontosnak tartom a külföldi hallgatóink létszámnövelését is, de azt gondolom, komoly hangsúlyt kell fektetni a kutatási kapacitásaink növelésére is. Ennek fényében alakította ki a Természettudományi Kar a fejlesztési terveit – tette hozzá a kar elsõ embere.

68 UNIVPÉCS

Építészeti kísérlet – hol máshol, mint a mûszaki karon A Mûszaki és Informatikai Kar fõcampusán a PTE Modern Városok Programon belül összetett fejlesztési koncepció mentén alakult ki a végleges és ideális struktúra. Egyrészt egy komoly volumenû telephely-egyesítés történik, mely egyben teret enged a fiatal Gyógyszerésztudományi Kar fejlõdési ambícióinak a Rókus utcában, másrészt lehetõvé teszi, hogy a jelenleg kettéosztott (Rókus utca – Boszorkány utca) MIK szervezeti rendszere racionálisan egybeolvadjon a Boszorkány úton.

Korszerûbben mûködtethetõ, a nemzetközi szintû mérnökoktatáshoz nélkülözhetetlen laborok és mûhelyek újulnak meg, és a PTE stratégiai kutatási projektje, a 3D Mérnökközpontja és Fab Labje is kiépül a karon a meglévõ fõépületben.

Bachmann Bálint, a kar dékánja a beruházás kapcsán rávilágított: A telephelye-gyesítésbõl, de leginkább a MIK-en jelentõsen megugrott nemzetközi hallgatói létszámból következõen két új laborépület is épülhet. A G56 a terület déli részén, a jövõbeni „3D” tereivel és az új fémmegmunkáló laborokkal néz szembe, és alakítanak ki együtt egy objektum-orientált, ipari gyártást is modellezõ mérnök mikrocampust, míg az „É81” a fõépület északi kijáratait, a külsõ közösségi teret fejezi be. Itt a kísérletezõ, nagy fesztávú teret igénylõ, kifejezetten nem az ex-katedra, hanem a közösségi oktatást kívánó szakok, szakcsoportok mûködnek majd, és a kar doktori iskolájának mûtermei kapnak helyet.

A két épület egyben építészeti kísérlet is: ún. ismételhetõ primer szerkezettel, szerelt acél szelvényekbõl készülnek, fekete páncélzattal, az oktatást támogató nagy transzparens felületekkel, átlátható, nem szeparálódó, multifunkcionális terekkel. A belsõ arculat kortárs industrial design, tiszta színekkel, ipari anyagokkal, látszó gépészeti rendszerrel, térszervezõ vagy árnyékolási igénnyel készült élõ zöld falakkal, növénytömbökkel, stb. Az „É81” hosszanti oldala 81 m. A „G56” kicsit rövidebb.

Az új épületek külsõ környezete ugyanúgy fontos, mint a beltartalom, a korszerû oktatáshoz az igényes és közösségi igényeket is kiszolgáló külterek tartoznak. Az egyébként léptékében rendkívülinek számító zöldfelületekkel a hallgatók még intenzívebben fognak majd találkozni, utcabútor-állományában is fejlõdik a terület, illetve a kültéri közlekedõterületek és a két új mikrocampus a meglévõ kültéri sportfelületekkel is összekapcsolódnak.

Modern múltidézés a jogi karon A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara a Modern Városok Programhoz kapcsolódóan az 1367-ben I. (Nagy) Lajos király által alapított pécsi egyetemnek kíván emléket állítani alapításának 650. évfordulóján, a kar 48as téri épületében berendezett studium generale emlékterem kialakításával.

Kecskés László professzor, a kar dékánja az emlékteremmel kapcsolatban elmondta: A középkori oktatás helyszínét, egy 14. századi elõadótermet kívánunk megidézni, olyan módon, hogy a terem ma is alkalmas legyen kisebb elõadások tartására, ugyanakkor a benne elhelyezett kiállítás felidézze a középkori pécsi egyetem történetét és emlékeit is. A helyiségben a középkori egyetemet bemutató tabló, interaktív monitor, vitrinszekrény, valamint az ablakok között a középkori Pécset megjelenítõ tabló kapna helyet.

A teremben megvalósuló oktatáshoz padok, katedra és a táblagépek, illetve laptopok töltéséhez szükséges csatlakozók elkészítésére és kialakítására is sor kerülne. A kiállítási és megvalósítási programot Buzás Gergely régész, a visegrádi Mátyás Király Múzeum igazgatója írta meg, a 14. századi európai egyetemi helyiségek berendezésének és bútorkészítõ technikájának hiteles felidézésével.

A Studium Generale emlékterem az oktatási funkción túl kortörténeti szempontból is egyedülálló információkkal szolgál a hallgatóság számára – hangsúlyozta a dékán.

Kiváló minõségû eszközök a Mûvészeti Karon Egyértelmûen jó döntésnek bizonyult a Mûvészeti Kar Zsolnay Negyedbe való költöztetése. Inspiratív környezetbe került a doktori iskola, a Zenemûvészeti Intézet, a kari könyvtár, a Szobrászati Tanszék, a Vizuális Mûvészeti Intézet és a Mediális Mûvészetek Intézete. Ismert és elismert mûvészek oktatnak a karon. Az elmúlt tanévhez képest megdupláztuk külföldi hallgatóink létszámát. Érdeklõdés elsõsorban az alkalmazott mûvészetek iránt van, mely meghatározza szakportfóliónk választékának bõvítését és képzési feltételeinek megteremtését – foglalta össze a kar terveit Lakner Tamás dékán.

A zenemûvészeti képzés színvonalát nagyban emeli az MVP támogatásával egy magas szakmai igényeket kielégítõ hangversenyzongora beszerzése, vizuális területeken pedig korszerû eszközök megrendelése.

70 UNIVPÉCS

Gazdasági képzések új közelítésben A Közgazdaságtudományi Kar meglévõ patinás épülete mellett egy úgynevezett University Business Center (UBC) épül majd a Modern Városok Program keretében, ahol többek között olyan szolgáltatások kapnak helyet, melyek hozzásegítik a hallgatókat a gyakorlati tapasztalatok megszerzéséhez. Az épület a tervek szerint nemcsak a KTK-é lesz, hanem az egész egyetemé, sõt a városé is. Olyan „üzletközpontként” fog funkcionálni, ahol lehetõség lesz majd új ötletek megvalósítására, innovációra, közösségi életre.

Dr. Schepp Zoltán, a Közgazdaságtudományi Kar dékánja a UBC kapcsán elmondta: Még annak idején, a mostani Mûszaki és Informatikai Kar dékánjának, Bachmann Bálintnak az édesapja, Bachman professzor úr álmodott ide, a Közgazdaságtudományi Kar mellé egy épületet. Mi a KTK-n kisebb léptékekben gondolkodtunk, de már 15 éve megvoltak a Business Centerrel kapcsolatos elképzelések.

A UBC a tervek szerint egy 500 m2 alapterületû, négyszintes, azaz összesen 2000 m2 területû, nagyvárosi hangulatot idézõ, fiatalos, modern épület lesz.

Tervezünk például üzleti laboratóriumot és rejtett kamerás teret állásinterjúk szimulálására – folytatja a kar vezetõje.

Eddig sok mindenre felkészítettük a hallgatóinkat, de arra a helyzetre nem tudtuk, hogy például mit kell tenniük életük elsõ állásinterjúja során - mondjuk egy budapesti üvegpalotában –, hiszen nyilván egy állásinterjú helyszínének is megvan a saját mikroklímája. Ehhez szeretnénk olyan helyet biztosítani, ahol többek között erre is fel tudnak készülni. Funkciók, lehetõségek lesznek, és örülünk, ha ezeket minél többen ki fogják tudni használni. Nagyon szeretnénk, hogy ez az épület ténylegesen reprezentálja az üzleti karriert, annak minden elemét. Még a bukást is, hiszen van egy régi mondás, miszerint „Aki legalább egyszer nem bukott el, és nem tudott abból felállni, abból nem lesz igazi üzletember.”

UNIVPÉCS 71

Tovรกbbi informรกciรณ a Modern Vรกrosok Programrรณl:

https://pte.hu/modern_varosok_program

MODERN VÁROSOK PROGRAM

A JÖVÕD

KAPUJA