A Földtani Intézet A kiegyezést követő általános társadalmi, politikai és technikai fejlődés során felmerült egy országos földtani intézet létrehozásának a gondolata. 1896-ban jeligés pályázatot írtak ki, melyre tizennégy pályamunka érkezett be. A pályázatokat a Magyar Mérnök- és Építész Egylet által felállított bizottság bírált el, melyben többek között Alpár Ignác is helyet kapott. Az első díjat a "Versenyezve haladunk" jeligéjű pályamű kapta, amelyet Lechner Ödön, a magyar szecessziós építészet iskolateremtő építésze nyújtott be. Érdekes módon a Földtani Intézet vezető geológusai nem támogatták a klasszicista stílustól eltérő kialakítást, de végül az építészek véleménye nyomott többet a latban, és 1898. február 9.én megkezdődött az építés.
Az építés során számtalan kisebb-nagyobb gonddal kellett szembenézniük az építőknek és a Böckh János irányította Építési Bizottságnak.
A különlegesen kialakított épület díszítésében számos népművészeti motívumot fedezhetünk fel, a tetőn látható földgömböt pedig négy jellegzetes magyar figura tartja. A mázas tetőgerinc uralkodó színe a kék, a sötétebb árnyalat a vizet, a tengereket, a világosabb, pedig az ég kékjét jelképezi. A víz egyébként szorosan kapcsolódik a földtanhoz, mert az élet kialakulásának forrása.
Lechner Ödön a népművészeti elemeket nagyszerűen ötvözte a természetben előforduló élőlények ábrázolásával. Visszatérő elem az „ammoniták”, melyek a földtörténeti középkorban (mintegy 70–200 millió évvel ezelőtt) nagy tömegben éltek a tengerekben.
Lechner előszeretettel alkalmazta a természetes íveket, művészi hitvallása is erről tanúskodik. „Színes, beszédes és kifejező nyelve van a néma kőnek”
Az épület, figyelembe véve a rengeteg kézi munkát és a korabeli technológiát, meglehetősen rövid idő alatt készült el. A Földtani Intézet 1900. május 7-i felavatásáról a korabeli sajtó így emlékezett meg. „Egy új palotát avattak föl héten. Magyar stílű a palota és így nagy súlya van annak a dicséretnek.” Május 29.-én Ferenc József is meglátogatta a Földtani Intézetet, különösen a belső kialakítás nyerte el a tetszését, a külső formát forradalminak tartotta. Az új épület igazi otthona lett a geológiai tudománynak. Sikerült méltó körülmények között elhelyezni az őslénytani és ásványtani gyűjteményeket, valamint a térképeket és könyveket. Érdekesség, hogy a II. világháború során az épület nem szenvedett károkat, ezt sokan annak tudják be, hogy Vorosilov marsall, a Vörös Hadsereg egyik kimagasló parancsnoka, kedvelte a geológiát. Lehet, hogy ezért hívták sokáig Vorosilov útnak, a mai Stefánia ezen részét. Ma őslénytani és ásványtani kiállítást tekinthetünk meg a lépcsőházi és a folyosói tárlókban. Néhány érdekesség: Világító ásványok:
Ősi lenyomatok:
Az épület, reményeink szerint, hamarosan felkerülhet a Világörökségek listájára, Lechner Ödön többi épületével egyetemben. ( Iparművészeti Múzeum, Postatakarék)
Lechner Ödön 2015 Február