A skót whisky Egy kis történelem: A whisky szó egy ősi gaelic kifejezésből ered. (Nem illik összekeverni a whiskey-vel, erre a skótok igen érzékenyek.) Fontos megemlíteni ezt a gyakran felmerülő különbséget. A “whisky” általában a skotch, illetve a skotch alapú italokra, a “whiskey” pedig az ír, illetve amerikai típusú italokra vonatkozik. Az „uisge” a „uisge beatha” rövidítése, amely gaelic nyelven annyit jelent: az élet vize. Ez a kifejezés, a legenda szerint, II. Henrik angol királynak köszönhető, eredete pedig a latin „aqua vitae”-re vezethető vissza. Ha megpróbáljuk kiejteni, úgy hangzik, mint a ma használatos whisky szó. A XV. században IV. Jakab skót király egy szerzetesnek 8 hordó malátát adott, hogy készítsen belőle aqua vitae-t, vagyis élet vizét. Körülbelül 1500 palack whisky készülhetett belőle. Ekkor még elsősorban gyógyászati célokra használták. A 17. század végén sorra nyíltak a lepárló üzemek Skóciában, de a magas adó nem kedvezett a whisky terjedésének. A termelők lázongtak az adók miatt, olyannyira, hogy az első életképes törvény csak 1823-ban születhetett meg, mérsékelt adótartalom és engedélyhez kötött termelés és kereskedelem mellett. Jelenleg 80% körül van az adó és ez az angol kincstárba folyik be, Ez is egyik oka, hogy felerősödtek a skót nemzeti függetlenségi mozgalmak.
Ha megjegyezzük egy skótnak, hogy nocsak, már megint esik, azt fogja felelni, ez nem eső, hanem nyers whisky! Amiből egyébként az angyalok is részesülnek, hozzájuk száll a whisky érése közben elveszített alkohol. (angel’s share)
A skót whiskynek két alapvető fajtája van. Az egyik az árpamalátából készített”malt-whisky”, a másik pedig a gabonából készült whisky, a „grain”. Nagy népszerűségnek örvendenek a különböző párlatok összekeverésével ("blen ding"), előállított italok. Ebbe a kategóriába tartoznak a Bells és a Famous Grouse. A skót whiskyről tudni kell, hogy csak Skóciában desztillált, érlelt és palackozott whisky lehet, amit minimum 3 évig és egy napig olyan tölgyhordóban érleltek, melyben előtte sherryt tároltak. Többnyire kétszer, két és félszer, ritkábban háromszor párolják le. Az üvegen látunk kormeghatározást, pl. 12 years old, ez azt jelenti, hogy abban a whiskyben a felhasznált legfiatalabb whisky 12 évet pihent tölgyfahordóban. A kor mindig a legfiatalabbat jelenti! Tehát egy 12 éves whiskyben is lehet 20, 30 éves whisky, de a törvény szerint mindig a legfiatalabbat kell feltüntetni.
A különleges minőséget képviselő italoknál például megjelölésre kerül az is, hogy a hordóban korábban milyen italt tartottak. A „Tokaji Aszu Wine Cask Single Islay Malt Scotch Whisky” jelentése: az Islay whiskyrégióból származó, egyszeri desztillációval készített skót maláta whisky, amelyet használt Tokaji aszú hordóban érleltek.
A Single malt a világon az egyik legnépszerűbb whisky típus, jellemzője, hogy a whisky árpamalátából készül, és egyetlen lepárlótól származik (de több hordóból). A legértékesebb kategória a single cask. Ez azt jelenti, hogy a malátawhisky, amit a palackba töltöttek, egyetlen hordóból származik. Manapság újjáéledőben van a hagyományos, csíráztatott árpából készített ("malt") whiskyfajták gyártása. Ezek minőségét az árpa fajtája, a csiráztatás időtartama és az adott helyen a desztilláláshoz használt víz ásványi összetétele határozzák meg. Az elkészült keveréket nyolctól húsz évig terjedő időn keresztül érlelik. A leghíresebbek, a Glennfiddich, a Glenmorangie és a Laphroig. Egy whisky-likőrfajtát is gyártanak, a sűrű és édes Drambuie-t.
„Whisky and freedom gang thegither”, azaz whisky és szabadság együtt járnak – írta egyszer a skótok Petőfije, Robert Burns. Churchill kedvenc itala a fekete címkés Johnnie Walker volt. A Johnnie Walker palackja azért lett hagyománybontóan szögletes, mert a nagy tengerentúli kereslet miatt csak így tudták megoldani, hogy szállításkor minél több üveg férjen bele egy ládába. Azóta ez lett a Johnnie egyik márkajele.
A whisky karaktere: A skótok szerint máshol is lehetne skót whiskyt gyártani, ha meg lehetne oldani néhány skót hegyi-patak, némi felföldi tőzeg és tiszta skót levegő helyszínre szállítását. A whisky a jellemzőit az alapanyagoknak és az érlelés körülményeinek köszönheti. A forrásvíz gazdag ásványi anyag tartalmával járul hozzá a whisky karakteréhez, míg a malátától gabonás, az élesztőtől gyümölcsös, a tőzegtől füstös, fűszeres, a tölgyfa hordóktól sherry-s, mézes vagy enyhén vaníliás, a levegőtől pedig sós, illetve virágos aromát kaphat. Közvetlenül a lepárlás után a "fiatal whisky" még opálosan áttetsző, "vízszerű" párlat csak. Az igazi whisky aromát a tölgyfa hordókban történő érlelés során, a hordó pórusain keresztüli levegővel való érintkezés során szerzi a whisky. A whisky, akárcsak a magyar gyümölcspálinka, nem búfelejtő, ezért nem illik csak úgy "gallér mögé" felhajtani. A whisky egy életérzést is képvisel, ezért lassan kortyolgatva "hanyag eleganciával" igyuk. A kóstolás folyamata: Töltsünk ki kb. 2 cl whiskyt a pohárba! A fény felé tartva vizsgáljuk meg az ital színét! A whisky színe az egészen sápadttól a mély karamell barnáig terjedhet, attól függően, hogy milyen hordóban és mennyi ideig érlelődött. Óvatosan szippantsunk bele a whiskybe, vizsgáljuk meg az illatát! Az ital aromájának 80%-a, a szaglás segítségével is azonosítható. Igyunk egy korty vizet vagy együnk egy falat kenyeret, hogy semlegesítsük az ízeket, mielőtt nekikezdünk a következő korty whiskynek! Ismételjük a kortyolgatást, majd töltsük újra a poharunkat, majd vegyünk egy új üveggel! A whisky fogyasztására nincsen szigorú szabály. A skótok hagyományosan tisztán vagy vízzel fogyasztják, míg az amerikaiak inkább jéggel vagy szódával. Napjainkban spanyol és amerikai hatásra ismét terjed a whisky fogyasztása koktélokban, illetve long drinkekben elkeverve. Érdekességek: Az anekdota szerint: James Grand a nagy whisky fogyasztó, családjával az új világba hajózott "kedves neje" erősen korlátozta a whisky ivásban. Szegény James arra kényszerült, hogy éjszakánként kilopózva, titokban iszogesson, de a sötétben alig tudta megkülönböztetni a polcon lévő üvegeket. Ezért mikor megérkezett "szinte kiszáradva" Amerikába azonnal csináltatott magának a hagyományos gömbölyű formájú palackok helyett szögleteset. Hogy a történet igaz-e azt nem tudom, de egy biztos, hogy ma a magára is valamit adó whiskygyártók palackjai mind szögletes formájúak.
Skóciában rengeteg lepárló üzem működik, ismerkedjünk meg kettővel közülük. Skócia legkisebb üzeme: Noha a nagy márkák sok esetben kiváló minőséget állítanak elő, a különlegességre vágyók bizonyára arra is kíváncsiak, melyik a legkisebb, minőségi italt előállító üzem az országban. Az Edradour whiskyt talán a legnehezebb megtalálni a boltok polcain, mert az üzem csupán heti tizenkét hordónyi italt állít elő a termelési időszakban, a hordók pedig tíz évig pihennek, amíg a tökéletes minőségű italt kinyerik a belsejükből.
Az egyetlen hely, ahol egészen biztosan találunk az italból, az maga a lepárló üzem. Ehhez azonban a skót felföldre kell utaznunk, ahol az üzemet is megtekinthetjük. Fort Williams: Itt található a Ben Nevis whisky lepárló, amely a hegycsúcsból lerohanó lágy vizekből készíti Skócia kedvenc italát, ragaszkodva a hagyományos gyártási folyamathoz Itt található a híres Ben Nevis whisky üzem. A lepárlót még 1825-ben alapította Long John McDonald, aki büszke volt rá, hogy az ő whiskyje lett Viktória királynő kedvenc nedűje. A gyártási folyamat megtekintése után, megkóstolhattuk az isteni nedűt skót módra, ami azt jelenti, hogy a poharat szinte csak bekenték whiskyvel.
Egy érdekes történet: A skót felföldön fekvő Blair kastély egyik tulajdonosnak Sir John Stewart-nak, a pajzsán a „Szerezz vagyont és töltsd meg a börtönöket” felirat volt. A legenda szerint ő volt az, aki whiskyt, mézet és a zabpelyhet kevert a lázadó vezér Macdonald ívó kútjába, akinek annyira ízlett a kútvíz, hogy hamarosan leittasodott, és könnyedén elfogták. A híressé vált és ma is kapható keverék ital neve Atholl Brose. Íme egy összeállítás a különféle, nem csak skót italokból:
2013
Made by vinpet