Andalúzia
Andalúzia Európa legdélibb pontja, Afrikától csupán a Gibraltári-szoros választja el. Partjait az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger mossa. /sajnos, nem teljesen tisztára/ A Costa del Sol elnevezésű tengerpartot övező homokos strandoktól, a Sierra Nevada vad nyúlványáig terjed. Andalúzia, komor hegyeivel, a narancs és citromligetek balzsamos illatával, napfényben fürdő tengerpartjával, életörömet sugárzó, jókedvű, barátságos, vendégszerető, de rendkívül hangos lakosaival Spanyolország igazi arcát mutatja a látogatóknak. A kedélyes baráti, családi beszélgetések is 100 decibel feletti hangerővel történnek. A spanyol életritmus jelentősen eltér a miénktől, szinte semmi nincs nyitva 10 óra előtt. A szieszta déltől 4-5 óráig tart, ilyenkor a befüggönyözött szobákban pihennek, és állítólag ez a legkedvezőbb időszak a népesség gyarapítására is. Este éjfélig, 1 óráig, még a gyerekek is ébren vannak. A parttól eltávolodva kisebb nagyobb dombokat láthatunk, hangulatos, mediterrán épületekkel, a kertekben ezernyi színes virággal, narancsligetekkel. A tájat vad hegyek védik a szelektől, kellemes tengerparti klímát biztosítva az idelátogatóknak. Andalúzia a napfény, a flamenco, a tüzes borok, és a bikaviadalok hazája. Ez valódi mediterrán vidék, igazi mediterrán életérzéssel.
Costa del Sol A Costa del Sol-nak, azaz a Napos partnak nevezik azt a mintegy 150km. hosszú partszakaszt, amely a Földközi-tenger egész andalúziai partját felöleli. Fővárosa, Malaga, a partmenti települések gyakorlatilag egybeépültek, csak egy látványos kapu, vagy egy színes tábla jelzi, hogy új városkába értünk.
A tájegység nevéhez méltóan, a napsütéses napok száma, meghaladja a 320-at évente. A homokos, néhol kisebb szirtekkel tagolt partot, tarka napernyők színesítik, az egész évben színes, nyíló buja virágokkal övezett sétányok igazi turistaparadicsommá varázsolták a környéket. A tengerfenék tisztán homokos, nem mélyül hirtelen, ideális a családi fürdőzésre. A part mentén éttermek, szórakozóhelyek tömkelege várja a turistákat, és a szórakozni vágyókat. Tipikus tömegturizmust láthatunk hatalmas szállodákkal, rengeteg apartmannal.
Az enyhe éghajlat, a dús szubtrópusi flóra annak köszönhető, hogy a Sierra Nevada megvédi a partot az északi hideg légáramlatoktól, míg az, Afrika felől érkező meleg áramlatok akadálytalanul jutnak el a tengerpartra.
Torremolinos Malagától elindulva a Costa del Sol-on, az első jelentős település, Torremolinos, számos kávézóval, kocsmával, étteremmel, élénk éjszakai élettel, rengeteg szórakozóhellyel. Itt kezdődik az igazi beach hangulat, ide nem elsősorban pihenni jönnek a turisták. Már az ókorban is lakott terület volt, később több nemzet is meghódította, most a turisták hada szállta meg. Itt találhatjuk a partvidék legnagyobb vízi vidámparkját, mely az Aqualand nevet viseli, de van hagyományos vidámpark is, a Tivoli World, a krokodilfarmról nem is beszélve. A belvárosban sétálóutcák, bevásárlóközpontok mellett, sok egyéb más lehetőség kínálkozik a pénzköltésre Hatalmas szállodák, a mór építészet stílusjegyeit magukon viselő mediterrán apartmanok, várják a szórakozni vágyókat.
A sudár datolyapálmákról időnként melletted koppan egy-egy koraérett gyümölcs, a pálmaágak között színpompás papagájok kergetőznek hangos rikácsolással, időnként rendelsz egy koktélt, így élnek a nyugdíjasok a spanyol tengerparton.
Marbella Marbella a Costa del Sol koronagyémántja, a gazdagok és hírességek, legelegánsabb üdülőhelye. A múlt hónapban itt nyaralt az amerikai elnök felesége, és most esküdött Julio Iglesias örök hűséget öt gyermeke anyjának. /úgy látszik, nem szereti elkapkodni a dolgokat/ Marbella soha nem volt szegény kis halászfalu, hanem mindig is egy viruló kereskedelmi város volt. Híres színészek is szívesen nyaralnak itt, Antonio Banderasnak itt van a háza, itt van egy étterme és egy diszkója. Banderas nagy népszerűségnek örvend egész Andalúziában. Ha itt szembe jön veled valaki, aki hasonlít egy híres filmsztárra, az nem hasonmás, hanem személyesen a híresség. Marbella az egész világról idevonzza az igényes és választékos ízlésű nyaralóvendégeket. A városnak két jellegzetes arculata van, az egyik, a főúttól a tengerpart felé eső Promenade La Alameda, mely régi időket idéző sétány , évszázados fákkal, pineákkal és eukaliptuszokkal, és azulejo csempékből készített pihenőpadokkal ellátott, árnyas mediterrán liget.
A sétány tengerparthoz közelítő részén Salvador Dali köztéri szobrait láthatjuk, mindig sokan megcsodálják és fényképezik őket. Megpróbálják kitalálni, hogy mit ábrázol, de ez nem mindig sikerül. Nézzünk meg egy videót erről a varázslatos vidékről: http://www.youtube.com/watch?v=SMJB220VUFU
Ez Don Quijote-t รกbrรกzolja
Pompa és fényűzés minden mennyiségben, és sajnos az árak is ehhez igazodnak. A tengerparton végigfutó sétány, mely teli van kávéházakkal és éttermekkel, találtunk egy magyar éttermet is, fiatal vállalkozók próbálják megszerettetni a magyar konyhát az ide látogatókkal.
Marbella másik arca, a gyönyörűen karbantartott óvárosi rész, ahol kanyargós, szűk utcácskákat, hangulatos tereket és régi, római, valamint mór műemlékeket fedezhetünk fel. Plaza de los Naranjos: A narancsfák terén, a természet és korabeli építészet varázslatos szimbiózisa tolmácsolja Marbella óvárosának romantikus hangulatát.
A középkori várfalakat meghagyva, a várat lakásokkal beépítették.
A mór stílusban épült házak és a környéken lévő szűk, kacskaringós, néhol pedig meredek utcácskákban, egymást érik a kis üzletek, ajándéktárgyakkal, ruházattal, ékszerekkel, és minden árucikkel.
Mijas A tengerparttól kissé távolabb, a hegyoldalban búvik meg, ez a hangulatos andalúz kisváros.
Itt található a Ferias, Spanyolország egyik legősibb bikaviadal-arénája, ahol a bikaviadalok mellett látványos flamenco előadásokat is rendeznek.
A csinos lányok között egy kiöregedett artista is szaporázza a lépteit, géppuskaként kopog a cipője, mégis az embernek az, az érzése, hogy Sancho Panza egyik kései utódját látja. Nézzetek meg egy igazi andalúziai flamenco-t. http://www.youtube.com/watch?v=uSTcxye2MBM Ami a bikaviadalokat illeti, úgy látszik a spanyoloknál is veszít népszerűségéből, a szórakoztatásnak ez a fajtája. Az arénába külön lehet jegyet váltani a napos, és az árnyékos oldalra. Az aréna nagyon lassan telt meg, a kezdés előtt néhány perccel azonban betódult több tucat öregúr, lehet, hogy a közeli, elaggott torreádorok otthonában volt vasárnapi kimenő. A bikaviadalról is készült egy videó, de csak erős idegzetűek számára javasolt a megtekintése: http://www.youtube.com/watch?v=FLl6pWU91wA A bikaviadalon látottak hatására, megpróbáltam lebirkózni egy tehenet, de ijedtében szoborrá változott.
A hangulatos, romantikus fekvésű kanyargós utcácskákon lévő üzletekben, bazárokban, megtalálhatjuk a tengerparton fellehető csecsebecsék szinte mindegyikét.
Burro-taxik A központból kitiltották a gépjármű közlekedést, a forgalmat rendszámmal ellátott szamarak, az úgynevezett, „burro taxik” bonyolítják. Ezek díszesen felszerszámozott személy és teherhordó csacsik.
Kilátás Mijas városából
Gasztronómia: Az andalúzok nyáron későn kelnek, napközben inkább kis adag könnyű ételeket esznek, salátákat, halételeket. A fő étkezés az esti órákra tevődik át. A spanyol ételek fűszerezése eltér a miénktől, sajnos nem mindig előnyére, az ánizsos véres hurka nem lett a kedvencem. Jellegzetes és kedvelt ételük a „gazpacho”, amely paradicsom, paprika, és különböző zöldségek, valamint olívaolaj hideg keveréke, fogyasztás előtt még tesznek bele apróra vágott hagymát, paradicsomot, paprikát, uborkát. Finom ízű és a melegben, rendkívül üdítő hatású leves. A tengerparton természetesen a "tenger gyümölcsei" jelentik a kulináris élvezeteket. Érdemes megkóstolni a parázson sütött apró szardellát.
A parti vendéglőkben elképesztő iramú a kiszolgálás. A pincérek futólépésben közlekednek, ordítva közlik a séffel és a pultosokkal a rendeléseket, de azért szívesen beszélgetnek egy kicsit a vendégekkel, természetesen ezt is emelt hangerővel teszik. Az olaszokról szoktuk mondani, hogy harsányak, de az andalúzokhoz képest zsolozsmázó barátok dünnyögésének tűnik a beszédük. Az italokhoz, sokszor rendelés nélkül is felszolgálnak „tapas”-t, amely apró falatkákat jelent, és ezernyi formában készül, és célja a gyomor kibélelése, hogy még többet tudj inni. XII. Alfonz királytól eredeztetik magát ezt a jó szokást. Őt kínálták egyszer cádizi borral, és mivel nem szerette volna, ha por kerül a borospoharába, egy szelet sonkával lefedték a serleget, így nyújtva oda az uralkodónak. Na, ez annyira megtetszett neki, hogy ezen túl mindig így kérte italát. A szó, a tapar= letakarni igéből származik
A „paella” az andalúz gasztronómiában is jelentős szerepet játszik, bár ez az étel Valenciából származik. Ez kagylóval, rákkal, hússal dúsított zöldséges rizs.
A másik jellegzetes és nagyon finom étel, a „pil pil” bő olívaolajban kisült rákocskák, nagyon sok fokhagymával.
A gasztronómiai különlegességek közül nem szabad kihagyni a „serrano” sonkát, mely a hazánkban őshonos mangalica sertésből készül, sózással és érleléssel, nem füstölik. Szinte mindenhol lehet kapni, vékony szeletekre vágva, nagyon ízletes és száraz, tehát inni kell rá.
Ennyi étel után feltétlenül inni kell valamit, szerencsére Andalúzia, a finom nedűket is széles választékban kínálja. A méltán híres andalúz vörösborok helyett a táj jellegzetes italát, „sherry”-t szeretném bemutatni. Sokan angol italnak tartják, de a sherry előállításának központja Jerez de la Frontera városa. Neve is innen ered, Jerez régi angol neve 'Sherry'. A sherry érlelése és keverése egyaránt az ún. solera-rendszerrel történik. Hordókat több szintben egymásra rakják. A legfelső sorba kerül a legfiatalabb bor, a legalsóba a legöregebb. Ez utóbbit hívják tulajdonképpen solerának (a spanyol suelo - talaj, padló szóból). Aromájuk a tokaji szamorodnira emlékeztet. Az aranyszínű, száraz amontilladó vagy a kissé fanyar, sötét olorosó borhoz remekül illik az olívabogyó sajtszelettel, vagy a serrano sonka. A közkedvelt sherry brandy, ezeknek a boroknak a párlata. Sajnos az üveg már nincs tele, mert muszáj volt megkóstolni.
Az olajbogyók és az olívaolaj a vidék meghatározó terméke. Az olajbogyókat szeptemberben szüretelik először, ilyenkor csak a 40%-át szedik le, ez a zöld olívabogyó. A többit decemberben szedik, addigra teljesen beérik, ez a fekete olívabogyó. Az olajat a bogyókból sajtolják, a legjobb minőségű, az extra szűz, amelyet válogatott bogyókból készítenek a leszedést követő 24 órán belül. Az olívabogyókat megtöltik, paprikával, fokhagymával, mandulával, és az olajokat is ízesítik különféle fűszerekkel. Előnyös tulajdonságai és kiváló élettani hatása miatt, folyékony aranynak is hívják.
Sevilla: Andalúzia fővárosa a Guadalquivir folyó bal partján fekszik. Ez a város megtestesíti mindazt, amit Spanyolországról jellemzőnek gondolunk és tartunk. Ez a „legspanyolosabb” város.
A legenda szerint maga Herkules alapította. A római korban Hispalis néven kiemelkedő kikötőnek számított, mert akkor még a Guadalquivir az Atlanti-óceánig hajózható volt. Sevilla, Julius Caesar korában Julia Romula néven római gyarmat volt. A középkorban hajókkal szállították a dohányt Kubából, de később a folyó eliszaposodott, és nem lehetett felhajózni Sevilláig. Egyébként Kubával ma is szoros kapcsolat ápolnak, anyagilag is támogatják, miközben Spanyolország is csődközeli állapotban van. Évszázadokon keresztül a mórok uralkodtak a városban, míg a Katolikus Királyok el nem űzték őket. Az arab építőművészet alkotásait megőrizték az utókornak, többek között, a Sevilla jelképének számító, karcsú minarettornyot, a Giraldát. A közel 40 méter magas toronyba lépcsők helyett emelkedőkön lehet feljutni így a müezzin szamárháton tudott felmenni, és lihegés nélkül hívhatta imára az igazhitűeket. A csúcson Gábrielarkangyal arany figuráját láthatjuk. A toronyból fantasztikus kilátás tárul elénk, megfigyelhetjük a szűk és kanyargós utcákat, a mór stílusú épületeket és az Arénát
.
Sevilla, Andalúzia fővárosa és a negyedik legnagyobb spanyol város. Egyetemi város és érseki székhely, de emellett a flamenco és a bikaviadal fővárosa. Innen indult több felfedezőút, a város őrzi Kolumbusz hajójának, a Santa Mariának modelljét. A hőmérséklet nyáron gyakran meghaladja a 40°C-t is.
A Santa Maria katedrális: 1401-ben a katolikus egyház új templom építését határozta el. „Építsünk székesegyházat, olyan nagyot, hogy mindenki, aki látja, őrültnek fog tartani bennünket.” Mintegy száz év alatt, a korábbi mecset helyén, felépült Európa harmadik legnagyobb temploma, és a világ legnagyobb gótikus temploma. Az öt hajós katedrális Sevilla leglátogatottabb építménye, A mecset részei közül máig fennmaradt a minaret, a Giralda, amely ma a katedrális harangtornya, 25 haranggal, és a tetejéről 360º-os kilátás nyílik a városra.
Kolumbusz Kristóf sírja: A székesegyház belsejében láthatjuk a világhírű felfedező Kolumbusz Kristóf síremlékét, bár máig kétséges, hogy a szarkofág valóban az ő holttestét őrzi-e. Kolumbusz Valladolidban hunyt el1606-ban. Sírjára Ferdinánd király a következőket íratta: „A Castilla y a León Nuevo Mundo dió Colón” azaz Kolumbusz egy új világot adott Kasztíliának és Leonnak. Hamvait később Santo Domingóba szállították és a székesegyház szentélyében, temették el. Ugyanide temették fiát Diegót is. Évszázadok elteltével, amikor Dominika megszűnt spanyol gyarmat lenni, a koporsókat Kubába akarták szállítani, de az egyik eltűnt. Biztosak voltak benne, hogy a megtalált koporsó Kolumbuszé, és Kubába, majd onnan Sevillába szállították. Amikor évtizedek múlva felújították a dominikai székesegyházat, megtalálták a másik koporsót is, és azt is Sevillába vitték. Hogy melyik sír, kinek a hamvait rejti, az archeológusokra vár a feladat megoldása. A mai modern eljárásokkal ez könnyen kideríthető lenne, de senkinek nem érdeke a helyzet tisztázása, mert így több helyen is mondhatják, hogy ott nyugszik Kolumbusz Kristóf. A nagy felfedezőnek állítólag Santo Domingóban is van sírja.
Kolumbusz koporsóját, a négy királyságot jelképező alak, Navarra, Aragonia, Castillia és Leon tartja. Leon lándzsáján, az arany gránátalma, Granadát jelképezi.
Az Alcazar: A római kori castrum (katonai tábor) helyén emelt mór várpalota, egyike a keleti építészet legszebb alkotásainak, és, Sevilla legkedveltebb látnivalói közé tartozik. A várfalak nemcsak az épületeket, hanem a kerteket is körbevették, így megmaradt az erődjelleg. Az eredeti építményből ugyan kevés maradt meg, de a korabeli sevillai és toledói mesterek a mozarab stílus legszebb alkotását hozták létre. (Mozarabnak nevezték a mór uralom alatt azokat a spanyolokat, akik keresztény vallásukat megőrizték, de átvették az arab nyelvet és kultúrát.)
Egyéb látnivalók: Ha kevés az időd, de szeretnél egy jellemző képet kapni a városról, akkor bérelj egy konflist, amely kellemes ügetésben végigvisz a belváros egy részén, a kocsis szakértő idegenvezetése mellett. A Maria Luisa park: egykor a Szent Telmo-palota parkjához tartozott. A névadó hercegnő ajándékozta a városnak, közpark létesítésére. A hatalmas park árnyas fáival egy év alatt épült meg. Számtalan tarka virággal, örökzöldekkel és más növénnyel díszítették, mesterséges tavakat, szökőkutakat, sétányokat és lugasokat létesítettek benne. Különböző stílusú palotákat és pavilonokat is láthatunk itt.
A Judería, Sevilla középkori zsidó negyede a mór és a zsidó építészet jegyeit viseli magán. Különös, kacskaringós utcáival, erőteljes színeivel mindenkit magával ragad.
Plaza De Espana: A Plaza de Espana teret félkörös árkádsor határolja, csempéin valamennyi spanyol tartomány címere látható. Ma a Tartományi Parlament székhelye. A hely érdekessége, hogy itt forgatták a Csillagok háborúja 2. epizódjának egyes jeleneteit.
Az árkádsor mentén dísze padokat építettek, melyek mindegyike Spanyolország egyegy tartományát jelképezi, a történelméből kirakott jellemző kerámiaképpel. Művészet: Sevilla számos opera helyszíneként él az emlékeinkben. Itt játszódik többek között a Sevillai borbély, a Don Giovanni és a Figaró házassága is. Sajnos korabeli kinézetű borbélyüzletet nem találtam. Külön kell beszélni Carmen történetéről, aki a ma is meglévő dohánygyárban volt munkáslány. Bizet népszerű operája ma is szerepel, a világ operaszínpadainak repertoárjában. Az épületben, ma már egyetem működik. A Dohánygyárnak az üzemi épületek mellett saját kápolnája, börtöne és szökőkútja volt. Az építményt vizesárok vette körül, melyben krokodilok látták el a biztonsági őri feladatokat. Az üzemben több mint 3000 munkáslány dolgozott. Hallgassátok meg a Habanérát, Bizet Carmen című operájából: http://www.youtube.com/watch?v=SeNJCDbUQ9c
A Palacio de San Telmo nevét onnan kapta, hogy korábban tengerészeti akadémia volt, ahol Amerigo Vespucci oktatta a leendő felfedezőket a hajózás és a navigálás tudományára. A Szent Elmo tüzéről bizonyára hallottatok, ezt a misztikus természeti jelenséget a Földközi tenger hajósai nevezték el védőszentjükről, Erasmusról Szent Elmo tüzének. Az épület ma az autonóm andalúz kormány, elnöki palotája. Általában viharok végén figyelték meg, amikor a levegő már telítődött elektromossággal, a hajóik árbocain megjelenő kisülések felvillanó fényeit égi jelnek tekintették. Szent Elmo tudatja, hogy védelmébe vette őket. Ezt a hitet erősítette, hogy a jelenség általában a viharok végén tűnt fel, amikor már remélhető volt, hogy túlélték az égiháborút. Egy másik legenda szerint onnan származik az elnevezés, hogy ez a különös fényjelenség gyakran volt látható Szent Elmo templomának tetején, ahol az ereklyéit őrizték.
Cordoba A város a Sierra de Cordoba déli lábánál, a Guadalquivir folyó mellett épült. A település megőrizte mór jellegét, akik lenyűgöző kulturális örökséget hagytak maguk után. Andalúzia mór-keresztény műemlékvárosa, a Világörökség része.
Mezquita: A nyugati világ legnagyobb mecsete. Az iszlám kalifátus nagy muszlim dinasztiája, az Omajjádok korának kiemelkedő vallási építménye, mely eredetileg keresztény templomnak épült. A mecset kívülről nem különösebben látványos, egyszerű kopár falak veszik körül. Annál szebb látvány fogad, belépve a Megbocsátás kapuján, a Narancsudvarba, ahol permetező szökőkút, sudár pálmák, örökzöld ciprusok, virágzó narancsfák kápráztatják el a látogatót.
Az arabok kiűzése után, a mecsetet újra keresztény templommá alakították át, s ma is ebben a formában működik. Különlegességét ez az építészeti kettősség adja. Bár az építmény a Mária mennybevitele nevet viseli, ma is mint Mezquita ismert. Belül 856 márványoszlop hordozza a boltíveket, melyek fölött egy második ívsor is emelkedik.
Mór oszlopsor mögött a keresztény oltár
Alcazar: A történelmi városrészben a folyó partján emelkedik az Alcazar de los Reyes Cristianos palotaerőd, az inkvizíció egykori székhelye. A falak és a tornyok nagy része még a mór időkből származik, később a katolikus királyok építették tovább.
A kalifák egykori rezidenciája a gyönyörű díszkerttel, a mozaikokkal, a tarka virágokkal, a levegőt hűsítő medencékkel és csobogókkal Versailles kertjére emlékeztet.
Kolumbusz engedélyt kér amerikai útjára a Katolikus Királyoktól, Ferdinándtól és Izabellától.
Egy római híd vezet át a Gualaquivír folyón, a hídfő mellett áll a Torre de la Calahorra, ahol helytörténeti kiállítást tekinthetünk meg.
Az óváros, a zsidó negyed: A Mezquita mecset mellett található a festői Barrio de la Judería, a zsidó negyed, ahol a zegzugos kis utcácskákban bóklászhatunk és megcsodálhatjuk, a virággal teli, árnyas belső udvarokat, a "patio-kat" és a színes csempeborítású falakat.
Köpcös fegyverhordozója kíséretében, itt vívta elkeseredett szélmalomharcát Don Quijote, a búsképű lovag, és próbálta elnyerni a szépséges Dulcinea kegyeit. Cervantes szülőháza Cordobában található.
Granada, Alhambra Tarík ibn Zijad arab hadvezér a VIII. században, átkelt a Gibraltári-szoroson Hispániába, és néhány hét alatt elfoglalta Andalúziát. A Sierra Nevada nyáron is hósipkás hegyei által övezett termékeny dombok, a Darro folyó völgye, annyira megtetszett a hódítóknak, hogy letelepedtek. Hispániában az első és egyetlen mórok által alapított város: Granada. Egyesek szerint nevét a gránátalmáról kapta. Granadát fallal vették körül, virágzott a kereskedelem és a kézműipar. Andalúzia urai évszázadokon keresztül a mórok voltak, örökségük ma is szembetűnő, de a keresztény hódítók fokozatosan felülírták az arab ízlést. A termek díszítéseit bevakolták, a mennyezeteken saját reliefjeiket helyezték el, a berendezések egy részét megsemmisítették, vagy eltávolították. Az Alhambrát eredetileg katonai célokra tervezték, de később a mór király és udvartartása rezidenciája lett. A katolikus királyok (Ferdinánd, Izabella) hatalomra jutása után Granada kalifátusa még 250 évig fennállt, mert adót fizetett nekik. Amikor nem fizettek adót, őket is elűzték. Ma Granada kulturális és gazdasági központ, tartományi és püspöki székhely.
Az Alhambra épületegyüttese három részből áll -
a mórok építette erőd, ezt nevezik Alhambrának a katolikus királyok erődje, ez az Alcazaba És a nyári lak a díszkertekkel, ez a Generalife
Az Alhambra: A világhírű épületegyüttes neve - al hamra: vörös - a tornyok, mellvédek, paloták színére utal. Több mint 500 év elteltével, Alhambra, Andalúzia leggyakrabban látogatott építészeti emléke. Évente mintegy kétmillió látogatót vonz, ezért a mór palotákba csak korlátozott számú látogatót engednek be. A felsorolt, korlátozottan látogatható épületrészekben összesen 30 percig tartózkodhatunk. A rengeteg turista, szinte lehetetlenné teszi az elmélyült nézelődést, nem is tudsz olyan fényképet készíteni, hogy ne lógjon bele valaki.
Az Oroszlános udvar, ahol a szökőkút medencéjét az arab építőművészetben egyedülálló módon tizenkét oroszlán tartotta, a restaurálást megelőző időben. Most egy elzárt teremben őrzik őket, még fényképezni is tilos, mivel iszlám tiltja az ember és állatábrázolást. Talán azért néznek ki olyan bambán az oroszlánok, hogy ha már megszegték a Korán parancsát, legalább ne legyenek élethűek.
Oroszlános udvar így nézett ki korábban A Sala de los Abencerrajes az Alhambra történetének tragikus helyszíne. A monda szerint itt ölette meg az Abencerrajes hercegi család harminchat tagját, Boabdil, Granada utolsó uralkodója, mert szemet vetett a vagyonukra, más források szerint a család egyik férfitagja elcsábította Boabdil kedvenc feleségét.
Az Alhambra legszebb terme, a Két Nővér terme (Sala de las Dos Hermanas), melynek kupolája ötezer kis fülkeszerű mélyedésből áll, az arab sztalaktit (cseppkő) boltozat pazar példája.
A Bor Kapu neve onnan ered, hogy a borkereskedők egykor itt rakták le árujukat
Alcazaba:
A monda szerint, ha a harangot egy hajadon megkongatja, biztosan férjhez fog menni, ennek ellenére sokan nem a harangot akarták megszólaltatni, hanem meglehetősen bizarr módon, a harangkötelet tekerték a nyakuk köré, és úgy fotóztatták magukat.
A bejárat melletti fülkékbe gyertyákat tettek, hogy a vakok is tudják az imádkozás irányát.
Generalife: A Generalife a Nasrid szultánok nyári palotája volt. A palota, és a gyönyörű kertek XIII – XIV. században épültek. Csodálatos, szinte paradicsomi hangulat fogadja az ide érkező látogatót.
Szökőkutak, csobogók, medencék, falikutak, vízsusogás, madárcsicsergés, nyíló virágok sokasága, egyszerűen elbűvöli az embert, nem akarsz továbbmenni. Nincs elég idő, megcsodálni a vízmedencékben tükröződő oszlopsorok varázsos látványát. A formára vágott tuják arab kapuboltként díszelegnek a csodás kertben. Babér, jázmin és narancsfa illatozik mindenfelé.
Legismertebb és egyik legszebb része a Medence-udvar, ahol a csipkés boltívek tükröződnek a medence vízében.
Allah mondása szerint, a „Paradicsom” egy falakkal körülvett gyönyörű kert, ezt itt sikerült megvalósítani. Ha kíváncsi vagy az Alhambra titkaira, olvasd el Irving Washington: Az Alhambra meséi, című művét. Az Alhambra ezzel a spanyol mondással fogadja és búcsúztatja a turistát:
Uién no ha visto Granada no ha visto nada azaz: "Aki nem látta Granadát, az nem látott semmit". Hallgassuk meg a Granada című dalt, Placido Domingo művészi tolmácsolásában. http://www.youtube.com/watch?v=_CkV4KJc-QE
Ronda Ez a tündéri város gyönyörű, egyedülálló természeti környezetben fekszik, a Costa del Sol-tól mintegy órányi autóútra, a Serrano hegységen keresztül. Mi magyarok előszeretettel viccelődünk a város nevével, miközben egy csodálatos világ, és az igazi Spanyolország tárul az utazó szeme elé. A város a hegyek között bújik meg, hosszan kell kanyarogni a szerpentineken, mire előtűnik. A táj, útközben is gyönyörű, az út szélén vadon termő növények sorakoznak, örökzöldek, paratölgyek, és őshonos spanyol fenyőerdők borítják a lankákat, a sziklákon artista ügyességű kecskék egyensúlyoznak. Legendás csempészterület, itt könnyű volt félrevezetni az üldözőket. Mielőtt beérnénk a városba, elhaladunk a világtól elzárt bikafarm előtt, ahol a viadalokra szánt bikákat nevelik egyedi körülmények között. A romantikus hangulatú, festő ecsetjére kívánkozó település egy sziklafennsíkon terül el és több mint, 150 méteres függőleges sziklafal hasítja ketté, és a sziklafal tetejére épített fehér házakat virágoskertek övezik. A város, a Guadalevin folyó sziklafennsíkján épült, és a folyó szurdoka fölött három híd ível át, melyek a középkori építészet egyedi alkotásai.
A város környezete
Ilyen egy „Ronda” város
A város, a bikaviadalok őshazája, a XVIII. században épült rondai aréna igazi látványosság, előtte a város híres matadorának, Francisco Romeronak a szobra áll, ő volt az első, aki gyalogosan szállt szembe egy bikával. Romero 8 éves korától 71 éves koráig küzdött a bikákkal. Az aréna eredetileg a nemes lovagok harcászati kiképző helye volt. Évente egy alkalommal most is rendeznek viadalt az arénában, mely része, a háromnapos nyárbúcsúztató Feria-nak.
Az aréna, a matador és a bika
Feria idején, az andalúzok önfeledten ünnepelnek, ilyenkor felnőttek és gyerekek színes, és drága népviseleti ruhákba öltöznek. Mi a szeptemberi Feria előestéjén voltunk a városban, de a hangulat, már akkor is a tetőfokára emelkedett.
Kedves, vendégszerető emberek, készséggel álltak a kamera elé, még ingyen sherryt is kínálgattak.
A régi Rondát, mely gyönyörű antik épületekben és kanyargós utcácskákban bővelkedik egyszerűen, La Ciudadnak neveztek el. A főtéren lévő templom homlokzata.
Egyéb érdekességek: A spanyol nők nem szépek, már fiatalon is túlsúlyosak, az arcuk korán öregszik, bár ez jellemző a déli asszonyokra. A férfiak is jókora pocakot tolnak maguk előtt. Ha úgy érzed, hogy szükséged van egy kis önbizalom-növelésre, feltétlenül látogass el Andalúziába, itt rögtön karcsúnak, fiatalnak és fittnek érezheted magad. A családi munkamegosztás szerint, a spanyol nők a szülés után otthon maradnak, de amikor a papa hazaér a munkából mindent neki kell csinálni, pelenkázni, mosni, vasalni, sétáltatni a bébit. A férfiak ezt láthatóan szívesen, örömmel végzik, nagy a gyermekkultusz. Itt 21 év a felnőtté válás korhatára, a fiatalok körében nagy probléma a drog és az alkohol. Dohányozni, viszont szinte minden spanyol dohányzik, valóságos füstfelhőbe burkolóznak, és a tiszta tengeri levegő helyett egymás után szívják a cigarettákat. Sok mindent megőriztek az arab kultúrából, ma is sok terméket Marokkóban készítenek a spanyolok számára. Egy kis andalúz falucska melletti temető alapelrendezése, a falu utcáinak pontos mása. Ha rossz szomszédod volt, az elkísér a másvilágra is.
A tengerparttól távolodva, olajfákkal beültetett, termékeny, dombos vidék tárul elénk, de időnként különleges formájú sziklákat is láthatunk. Az Indián szikla, a formájáról kapta a nevét, de „Szerelmesek sziklája”-ként is emlegetik, mert a szülői tiltás miatt, egy ifjú szerelmespár itt vetett véget az életének.
Nézzünk meg egy videót a csodálatos, elbűvölő Andalúziáról: http://www.youtube.com/watch?v=9k8CwvJVGvo
Barcelona: A város fekvése lenyűgöző, egyik természetes határa a Földközi-tenger partja, a másik a Collserola hegylánc, illetve a Besós és Llobregat folyók által körülölelt terület. A legenda szerint a várost egy karthágói hadvezér alapítja i.e.218-ban Barcino néven, az óvárosban látható felirat is ennek állít emléket, és láthatjuk a régi városfalakat is.
A római kori Barcino elrendezését, kialakítását és a mindennapi életét a Történelmi Múzeum alagsorában, eredeti formában láthatjuk. Lifttel időben visszautazhatunk a római időkbe.
A katalánok autonóm tartományának (Generalitat de Cataluna) saját parlamentje és kormánya van. Nyelvük használatát Franco tábornok a polgárháború után betiltotta, de 1979 óta ismét hivatalos nyelv a spanyol mellett. Az önálló katalán nyelv, nemzeti büszkeségük egyik alapja. Spanyolország legfejlettebb régiója. Ennek egyik oka talán a katalán nemzeti büszkeség, a katalánok ugyanis szorgalmas, öntudatos, tettre kész, jó kereskedelmi érzékkel megáldott vidám emberek. Barcelona, Spanyolország második legnagyobb városa, Katalónia fővárosa, s örök riválisa a spanyol főváros Madridnak. Lakossága meghaladja a 3 millió főt. Itt van a katalán kormány székhelye és a város mindig is a katalán önállósulási törekvések jelképe volt. A középkorban a Földközi tenger fővárosa volt. A város címere:
A gyarmati idők gazdagságát a díszes paloták és más épületek, valamint a templomokban felhalmozott kincsek testesítik meg. 1992-ben itt rendezték az olimpiát, a Montjuic hegyen. Barcelona modern város, a korszerű várostervezés egyik legjobb példája. Nevezetességeit, Gaudi gyakran meghökkentő, a szokásos építészeti konvencióktól teljes mértékben eltérő alkotásai jellemzik. De a város modernizmusa nem merül ki az épületeiben: az utcai lámpák, az erkélyek, és Barcelona számos más eleme ezt a légkört erősíti.
Tágas sugárutak, a napsütötte terekbe torkolló sikátorok útvesztői, és a kedves, vidám katalán emberek, ez mind Barcelona.
Barcelona madártávlatból
Antoni Gaudi: A katalán művészet kiemelkedő alakja, hitvallása, miszerint a „természetben nincsenek egyenes vonalak”, építészetének jellegzetes stíluseleme volt. A fény építészének is nevezték. A Sagrada Familia: / A Szent Család Engesztelő Temploma / Gaudi életművét, a hatalmas templomot 1882-ben kezdték el építeni, s ha egyszer elkészül, a világ legnagyobb római katolikus bazilikája lesz. Az épület az organikus építészet mintapéldája, de szecessziós, sőt kubista jegyek is találhatók rajta. Kívülről a világ leglátogatottabb építkezésének mondhatjuk, hiszen valójában építési terület, ahol évente mintegy 3 millió turista keresi fel. Nézzünk meg egy videót a templomról: http://www.youtube.com/watch?v=k4YrKGJmBoY
Gaudi három homlokzatot tervezett: A keletre néző a Születés Kapuja Az északi a Feltámadás Kapuja A nyugati a Szenvedés Kapuja
A Születés és a Szenvedés homlokzat
Belül, csodálatos égbetörő, hiperboloid formák, finoman csipkézett világító rozettákon beáradó fény, a festett ablakok visszatükröződő szín-kavalkádja elvarázsolja és lenyűgözi a látogatókat.
Az oszlopok erdő képzetét keltik, a falevelek, mintha egy erdő lombjaival borítanának be mindent.
A katedrálist neogótikus stílusban kezdték építeni, amikor egy évvel később Gaudi bekapcsolódott a munkába, áttervezte az egészet, de néhány ilyen stílusú elem megmaradt. Később a parabola íveket akarta alkalmazni, de végül is ezt elvetette, és a hiperboloid formák mellett döntött. Építészetében a természetes íveket követte, mottója: „a könyveknél többet ér, ha közvetlenül a természetet tanulmányozzuk.” A templom alagsorában lévő múzeumban sok részletet ismerhetünk meg. Például, Gaudí különböző súlyú zsákocskákkal modellezte az ívek teherbírását. Fantasztikus ötlet!!!.
Ha elkészül, a világ legmagasabb temploma lesz, és 18 toronnyal fog rendelkezni. A legmagasabb toronyba 400 csigalépcsőn lehet feljutni. A tornyok a 12 apostolt jelképezik. A tervek szerint 2026-ra, Gaudi halálának 100. évfordulójára fejezik be építését. Amikor Gaudit a rendkívül hosszú kivitelezésről kérdezték, ő állítólag csak ennyit mondott: "Az ügyfelem nem siet." Az építkezés lassúságára az a magyarázat, hogy a templom megálmodója adományokból fedezte a munkálatok kezdeti szakaszait és ez a szokás a mai napig megmaradt.
Japánok is támogatják az építkezést, akik Gaudit, a katalán Van Gogh-nak tartanak. A Szent Család templomot XVI. Benedek pápa 2010. november 7.-én szentelte fel, és nyilvánította bazilikává. Ebből az alkalomból misét is celebrált, amely a templomban tartott első szentmise volt. Barcelona többek között Gaudi csodálatos épületeivel vonzza a látogatókat. Nézzünk meg egy videót a Gaudi tervezte épületekről: http://www.youtube.com/watch?v=bTZPHs1kUwA Gaudi több más alkotásához hasonlóan, a Sagrada Familia is a Világörökség része. Időskorára a művész magányos, befelé forduló emberré vált. Nincstelen öregemberként halt meg, egy villamos ütötte el, és az emberek hajléktalannak vélték, és egy közkórházba szállították, ahol 3 nap múlva meghalt. Utolsó útjára több mint 10ezer ember kísérte el. A templom egy kriptájába temették el.
Antoni Gaudi önarcképe
A Güell Park: A Muntanya Pelada hegyoldalban lévő Güell park szintén Gaudi alkotása. A park, a Szent Család templomához hasonlóan, az UNESCO Világörökség része. A kert névadója, Eusebi de Güell eredeti elgondolása alapján egy parkos kertvárosi városrész kialakításával bízta meg Gaudít, ám az épületek közül csak kettő készült el.
Gaudi eredetileg egy "lakóparknak" szánta, azonban senki sem akart itt lakni. Így végül maga Gaudi költözött ide családjával. Az épületek, a sétányok, és a lépcsők, mind-mind egy rendkívül különös fantáziavilághoz hasonlítanak, ezt nehéz leírni, ezt látni kell!
Mozaikból kirakott padokon lehet pihenni. A tér oszlopokon áll, a közepük lyukas, és elvezetik a téren összegyűlt vizet egy föld alatt víztárolóba, ahonnan az egész parkot locsolják.
A Casa Batlló: A híres Gaudi épület szintén a világörökség része, a híres barcelonai sugárúton, a Passeig de Gracián található, amelyről önállóan is érdemes megemlékezni.
A Casa Battlóra nézve úgy tűnhet, hogy a tervezők célja nem más volt, minthogy az egyenes vonalakat teljes mértékben mellőzzék. A természetes formák, a fények és árnyak fantáziajátéka.
A Casa Miliá / La Pedrera / Gaudi utolsó lakóháza, melyet egy gazdag textilgyáros, Roger Segimon de Milá megrendelésére tervezett, és 1905-től 1907-ig épült. A mester úgy hívta, hogy:”ének a kőben”.A lift csak minden második emeleten áll meg, így kényszerítve a lakókat, hogy megnézzék a ház többi emeletét is.
A tetőn lévő kémények pedig a szürrealista szoborművészet előfutárainak számítanak, úgy néznek ki, mint a Csillagok háborújában a katonák. A Casa Milá gyakorlatilag mindennek az ellenkezője, mint amit szokványos építészetnek ismerünk, sehol egy egyenes vonal, minden lekerekített és gömbölyű. Érdekesség, hogy a Casa Milát terv nélkül, csupán vázlatok alapján építették fel.
Gaudi két épületén kívül más fantasztikus alkotások is találhatóak itt. A 20. század első felében épült házak lakói Barcelona leggazdagabb polgárai voltak.
A La Rambla: Barcelona leghíresebb sétánya a Paza de Catalunyától a tengerpartig húzódó La Rambla melyen a nap minden órájában olyan tömeg hömpölyög, mint nálunk az ötvenes években a körúton.
A Catalunya tĂŠr
A La Rambla kezdete
A neve egyébként azt jelenti arabul, hogy áradás, mert egy kiszáradt patak helyére épült, melyet a középkorban köveztek le. Korábban öt részre osztották a sétányt, ezért hívják Las Ramblas-nak is. Frederico Garcia Lorca a híres spanyol költő és drámaíró azt mondta a La Ramblá-ról, hogy jó lenne, ha ez az utca sose érne véget.
Az alaposan megcsonkított platánokkal szegélyezett sétányon apró kioszkok, mutatványosok, néhány euróért különféle trükköket bemutató élőszobrok és kávézók váltogatják egymást. Az utca egyik érdekessége, a virág és mandula árusok, melyek évszázadok óta működnek itt és azóta is egy – egy család birtokában vannak.
Itt találjuk a Font de Canaletest, mely egy a 19. században épült kút, melynek, ha iszol a vízéből, biztos, hogy visszatérsz a városba.
A La Rambláról nyílik a Placa Real klasszicista jellegű árkádos tér a Három Gráciaszökőkútjával és Gaudí kovácsoltvasból készült lámpáival.
A La Rambla déli végén találjuk Barcelona másik visszaköszönő jelképét a Kolumbuszemlékművet, a hasonló nevű tér közepén. A 60 méter magas oszlopon álló, 1888-ban készült szobor egészen közelről is megcsodálható, ugyanis az oszlop belsejében parányi lift viszi fel a látogatókat a kilátószintre, ahonnan gyönyörű a kilátás.
A legenda szerint eredetileg azt szerették volna, hogy Kolumbusz Amerika felé mutasson, de aztán meggondolták magukat a városatyák, hiszen ez esetben a város, és Spanyolország belseje felé mutatott volna, ezért inkább Líbia felé mutat, és a hátát mutatja Spanyolországnak. Állítólag ez is egyfajta tiltakozás Katalónia önállóságának korlátozása ellen.
A szobor mögötti kikötőben modern bevásárló- és szórakoztató központ épült, ahol a hangulatos éttermek, kávézók és diszkók mellett egy óriási akváriumot is találhatunk.
Barcelona Akvárium: Barcelonában van egy mondás, miszerint “Ha nem voltál az Akváriumban, nem voltál Barcelonában”. Az itt található akvárium, Európa legnagyobbja. Különlegessége a 80 méter hosszú víz alatti alagút, amin átsétálva cápákban, rájákban és más halakban gyönyörködhetünk. Nézzünk meg egy rövid videót: http://www.youtube.com/watch?v=0G7kU0_pZOc
A Montjuic hegy: A Barcelona városközpontjához közel található 213 méter Montjuic (a zsidók hegye) rengeteg látványosságot kínál. Itt láthatjuk a Katalán Nemzeti Múzeumot, az olimpiai falut, az olimpiai stadionnal együtt, és a Castell de Montjuic hatalmas erődítményét.
A dombon számos gyönyörű kert, és park is van, fantasztikus kilátással a városra.
A Montjuic kiemelkedő látványossága a mágikus szökőkút. A hétvégi estéken a táncoló, zenélő szökőkutak a zene ütemére változtatják színeiket, és formáikat. A víz- és a színek káprázatos kavalkádja a gyönyörű környezetben egyedülálló élmény. Nézzünk meg erről egy videót: http://www.youtube.com/watch?v=1D-mWEuQLSA
A Gótikus Negyed: Barcelona gótikus negyede az óváros része. A római kori Barcino városfalának maradványai mellett, számos középkori épületet is láthatunk itt. A gótikus negyed egy labirintusra emlékeztet: a szűk, kanyargós utcák terekbe nyílnak, melyek különleges, igazi középkori atmoszférát adnak a helynek. A központjában magasodik Barcelona első számú katedrálisa, melynek építése a 13. században kezdődött, de csak a 19. századra fejeződött be.
Helyén már a római időkben, 343-ban is egy bazilika állt ezt a mórok 985-ben lerombolták. A La Seu jelentése, a „Püspökség székhelye”, a letisztult gótika csodálatos remekműve. A katedrális Szent Euláliáról nevezték el, aki tizenhárom éves leány létér önként a keresztényeket üldöző bírák elé állt, megfedte őket gonosz vérbíráskodásuk miatt, és emiatt vértanúhalált halt. A templom alatti kriptában egy márvány szarkofágban nyugszik.
Itt látható az a medence is, amelyben megkeresztelték azt a 6 indiánt, akiket Kolumbusz magával hozott Amerikából. Külön érdekessége a belső udvara, ahol házőrző libákat tartanak, hogy hangos gágogásukkal elriasszák a nem kívánt látogatókat. A katedrális előtti téren vasárnaponként, délben, a Franco-diktatúra alatt betiltott tradicionális katalán Sardana táncot lehet megtekinteni. Nézzük meg videón is: http://www.youtube.com/watch?v=YpDskYM3lDY
A Santa Maria del Mar, A tengerészek temploma és az egyik leggyönyörűbb templom Barcelonában. A középkorban a katalán tengerészek Santa Maria kiáltással indultak rohamra. Fantasztikus az akusztikája, a hatperces késleltetéssel zengő visszhangok valósággal elárasztják a belső teret. A 14. században, egészen pontosan 1329 és 1383 között, gótikus stílusban épült. A templom túlélt egy földrengést, tűzvészt és talán az sem túlzás, hogy ma szebb, mint újkorában!
A Tibidabo hegy: A Barcelona északnyugati részén lévő, 512 méter magas Tibidabo-hegyről fantasztikus kilátás nyílik a városra. Nevét onnan kapta, hogy a katalán legenda szerint az ördög itt kísértette meg Krisztust, ezt mondta neki: "neked adom", latinul "tibi dabo". A Tibidabo tetején egy csodálatos katolikus templom, a Temple de Sagrat Cor áll, amely Barcelona nagy részéről látható.
FC Barcelona stadionja, a Camp Nou: Ha az interneten rákeresek Barcelona városára, oldalakon keresztül csak a focicsapatról szóló hírek jelennek meg. Ellátogatni a világ egyik legnagyobb múltú, és jelenlegi legjobb focicsapatának stadionjába mindenkinek óriási élmény. Kívülről nézve a stadion egy monumentális, de jellegtelen betontömeg, de belül minden csupa élet és nyüzsgés. A hatalmas méretek elképesztik az embert, az 1957-ben megnyílt stadionban 99 ezer néző fér el, és minden ülésről kitűnő a rálátás a pályára.
Ez a hatalmas érdeklődés meglátszik a Barca színeire festett műanyag székeken és a közlekedő utakon, de a gyepszőnyeg fantasztikus. A klub mottója: „Az FC Barcelona több mint klub”, hiszen világszerte 170ezer tagja van a szurkolói kluboknak. Az egyesület himnusza is sokatmondó: „no matter where we come from, a flag unites us in brotherhood” azaz, nem számít honnan jöttünk, egy zászló egyesít bennünket a testvériségben.
A modern Látogató központban pazar kiállításon ismerhetjük meg a klub történetét. A stadion előterében rögtön Kubala László egykori magyar sztár szobrát láthatjuk, de megemlékeznek az aranycsapatból a Barcához került Kocsisról és Cziborról, akik az ötvenes évek végének kiemelkedő játékosai voltak.
A múzeumba érve megismerhetjük a klub történetét, és láthatjuk az elnyert trófeák sokaságát. A pályához közelítve megnézhetjük a csapat célszerűen berendezett öltözőjét, masszás padokkal, jakuzzival, sőt még egy kápolna is a játékosok rendelkezésére áll, ha mennyei segítségre van szükségük.
A pálya gyönyörűen karbantartott, igazán öröm lehet ilyen helyen és körülmények között focizni. Voltunk a TV kommentátori állásokban is, még ebből a magasságból is nagyszerű a rálátás a pályára. A Barca milánói vendégjátékát egy igazi katalán kocsmából néztük meg, az azért kicsit meglepő volt, hogy mi voltunk a leglelkesebb szurkolók.
Még fényképet is készítettünk, és megengedtük, hogy Messi, a csapat sztárja is odafurakodjon közénk, bár megborotválkozhatott volna.
Nézzünk meg egy kis videót a stadionról: http://www.youtube.com/watch?v=yE1PptXGGyQ
Nevezetes épületek: A Katalán Zene Palotája Barcelona egyik legfontosabb modernista alkotása. 1997-ben az UNESCO Világörökség részévé választották. Ma évente több, mint fél millió ember látogatja.
Arc de Triomf: Barcelona diadalíve az 1888-as barcelonai világkiállítás főbejárata volt. Színes téglái a mór stílusra emlékeztetnek.
Szent Pál kórház: Lluís Domenech i Montaner alkotása szintén a világörökség része. Az 1901 és 1930 között katalán modernista stílusban épült, jelenleg a felújítása folyik a jövőben múzeummá alakítják.
Torre Agbar A modern épületek kedvelői nem hagyhatják ki a Torre Agbar megtekintését. A 144 méter magas felhőkarcoló építése 2005-ben fejeződött be. A tervező a formával, a földből feltörő gejzírt utánozta, de lévén a helyi vízművek épülete, akár egy csőtörést is jelképezhet.
Éjszaka az FC Barcelona színeivel van kivilágítva.
Palau Güell A palota Gaudi első alkotásainak egyike, a La Rambla mellékutcájában látható.
Parc de la Ciutadella: Barcelona központjának szinte egyetlen zöldterülete a 30 hektáros Parc de la Ciutadella, amely a katalán parlament épületének is helyt ad. A park egyik leghíresebb része a Cascada, egy monumentális vízesés, és szökőkút, amelyet a római Trevi-kút mintájára építettek.
A Passeig del Born Az elnevezés határt vagy korlátot jelent visszautalva a középkorban itt lebonyolított lovagi tornákra, de itt égtek az inkvizíció máglyái is. Később világi vesztőhely volt. Borzongtató érzés a véres történelmi helyszíneken járni, szerencsére, most sziesztázókat látunk csak.
A Plaza Felip Neri: A katedrálistól nem messze van egy apró tér, ahol a polgárháború idején Franco pribékjei templom előtt végezték ki a köztársaságiakat. A falak máig őrzik a golyónyomokat, ezzel örök mementóként emlékeztetve az utókort.
Az Aréna: Barcelonában már betiltották a bikaviadalokat, a régi arénában hatalmas bevásárlóközpontot létesítettek, de itt is kiálthatsz egy meglepett „ollé”-t, ha meglátod az árakat. A kilátás pazar.
Salvador Dalí: Azt mondják, az embert megbolondítja a Pireneusok felől fújó kegyetlen szél, a „tramuntana”. A szél bolondja volt a katalóniai Figueresben született Salvador Dalí, aki „kritikai paranoiának” nevezte sajátos szürrealizmusát. Jellegzetes, felfelé kunkorodó bajuszával fogta be a kreatív energiákat. Férfiúi díszét datolyagyantával vaxolta, hogy peckesen álljon, ennek a kezelésnek a negatív mellékhatásaként, állandóan lepték a legyek. Orosz feleségét Gala-t imádta, több képen meg is örökítette, a képen tigrisekkel láthatjuk.
Salvador Dali képein gyakran feltűnik az erotika. Nagyon szerelmes volt a feleségébe, szinte minden nőben Galát festette meg. A 20. század festői már egészen nyíltan ábrázolták a szexualitást, és a kezdeti szégyenlős romantikába a rútság, a kegyetlenség elemei is belekeveredtek. Jellemző, hogy Dali egy pénisz alakú medencét épített a házába. Egyébként a legtökéletesebb formának a tojást tartotta.
A Barcelonában található Dali múzeum is sok érdekességet tartogat a látogató számára. A látomásos rajzokat, festményeket nézegetve, eszembe jut, hogy a zsenit és az őrültet csak egy hajszál választja el egymástól. Dali extravaganciája az egész lényében és munkásságában fellelhető. Delírium Dalinak is nevezték.
Joan Miró: Barcelona híres La Ramblára merőleges utcában, a Ferran-on található ez a Rialtó szálloda, melynek egy történelmi épület ad otthont. Ez az épület a híres katalán festő, Joan Miró szülőháza is egyben. A Joan Miró múzeum a Montjuicon található. Mirót egyébként a művészettörténészek nem tartják absztrakt festőnek. Nézzünk meg néhány képét, és el lehet dönteni, hogy mi az igazság.
Itt van egy másik híres képe, amelynek címe, „Egy férfi és egy nő, meg egy rakás ürülék”.
Picasso: A negyed egyik legérdekesebb látnivalója, a város egyik leghíresebb múzeuma, a Museu Picasso. Láthatjuk az első akadémikus festőként alkotott műveit, majd észrevehető Toulouse Lautrec és az abszint hatása.
A múzeumban művész korai időszakaiból, és a"kék korszakából" láthatunk festményeket.
A híres festő, itt a gótikus negyed egyik nyilvánosházában merített ihletet az „Avignoni kisasszonyok” című festményéhez.
Ezt a harsány és durva hatású nyilvánosházi jelenetet szokás az első kubista festménynek tekinteni. A fiatal Picasso rendszeres vendége volt a 4Gats azaz a Négy Macska étteremnek, ahol prostituáltak is gyakran előfordultak. Az 1897-ben alapított étterem és kávéház a régi Barcelona művészeinek törzshelye volt. Pablo Picasso itt rendezte élete első kiállítását.
Ma az étterem étlapját Picasso festményei díszítik. Amikor ott reggeliztünk, gondoltam, hogy Picasso kedvencét kérem, de eszembe jutott, nehogy egy prostituáltat szervírozzanak, főleg, ha a mesterrel egyidős.
Érdekességek: Egy kis nyelvlecke: a siesta, az, amikor az emberek nem dolgoznak, a fiesta, pedig az amikor ezt még ünneplik is. Spanyolországban még a király sem építkezhet közvetlenül a tengerparton. Szent Kristófnak, az utazók védőszentjének tiszteletére, minden évben rendeznek egy fesztivált, ahol a papok megáldják az autósokat, hogy ne érje őket baleset. Természetesen a sofőrök bőkezűen honorálják a papi áldást. Szent Kristóf volt, aki a gyermek Jézust átvitte egy folyón. Biztonság: Ezt a tanácsot bármelyik nagyvárosban adhatná az ember, mindenhol érdemes megfogadni, de sajnos Barcelonára ez még inkább igaz! Szinte azt is mondhatjuk: “Mindenki elveszt valamit Barcelonában!” vagy, ha nem akkor ellopják. Nagyon sok a zsebtolvaj, főleg a női táskák iránt érdeklődnek, de a férfiak sincsenek biztonságban. Szinte minden nyilvános helyen figyelmeztetnek, hogy vigyázzunk az értékeinkre.
Egyéb: Az Eixample kerület egy kis részét "Gayxample"-nak nevezik, mert itt található a meleg vagy leszbikus bárok, szórakozóhelyek nagy része. Jártam már néhány szabadelvű városban, de ilyen nyílt homo-szexualitással még nem találkoztam. A fiúk az utcákon nyilvánosan csókolóznak és simogatják egymást. Rémálmomban már az is eszembe jut, nehogy kötelező legyen.
Ha ilyen alkotást látsz a városban, ne gondolj valamiféle futurisztikus, avantgárd szoborra, ez egyszerűen nyilvános vizelde férfiaknak. Csak bedugod a lyukba, és máris végezheted a dolgod, szemérmesen eltakarva a külvilágtól. A törpék és az óriások számára még nem tökéletes, de biztos vagyok benne, hogy a találékony katalánok ezt is megoldják.
A barcelonai tömegközlekedés: A barcelonai metró segítségével gyorsan, tiszta, és légkondicionált kocsikban lehet eljutni szinte bárhova a városban. Ezen kívül Barcelonában természetesen buszok is közlekednek. Buszjegyeket a buszon is lehet vásárolni, metrójegyek pedig automatákban, vagy a metróállomásokon vehetők.
Ebben az időben rendezték meg a hagyományos „Marató de Barcelona” futást. A világ minden részéből közel tízezren futották végig a távot. Magyarok is voltak, lelkesen bíztattuk őket. A nagyon jó hangulatú verseny útvonalát úgy jelölték ki, hogy Barcelona minden nevezetessége belekerüljön, már akinek volt ereje városnézésre is. A kordonok mellett rengetegen bíztatták a futókat, helyenként rock-zenekarok lelkesítették őket, akik között a kisgyerektől az aggastyánig minden korosztály képviseltette magát. A versenynek valóságos népünnepély jellege volt. A maratoni futás egy szent őrület, minden tiszteletem a részvevőké!
Gasztronómia: A La Rambláról nyílik a város talán legjobb, de mindenképpen leghíresebb piaca, a La Boqueria sok „tapas” bárral. A tapas azt jelenti fedél, mert korábban a söröskorsók tetejére rakták. Valójában nem más, mint különféle ízesítésű apró falatkák, melyekre lehet bőségesen inni.
A La Boqueria, Barcelona legnagyobb piaca, egy hatalmas acélvázas csarnok, mely a nevét a /boc/, kecske szóból kapta, mert korábban kecskehúst árultak itt. Csodálatos, és különleges gyümölcsök valóságos szín és illatorgiája fogadja a látogatót, nem beszélve a hús és halválasztékról.
Halételeket, tenger gyümölcseit bőséges választékban találunk az egész városban, de érdemes ellátogatni a kikötő melletti Barceloneta valamelyik halvendéglőjébe.
Egyik kedvenc sörkorcsolya a Pa amb tomàquet a paradicsommal bedörzsölt kenyér, átitatva olívaolajjal. Egy aranyos kis történet: Hiteles források szerint valamikor az 1890-es években egy parasztember póréhagymát (calçot) akart sütni, de odaégette, mert túl nagy volt a tűz. Kidobni nem akarta, nem is merte, hisz katalán gazda nem dob el semmit. Elkezdte inkább lehámozni a szénné égett héjakat, s kiderült, hogy a szenes burok különleges, puha finomságot rejt, ami leginkább a friss spárgára emlékeztet. Azóta világraszóló népünnepély a kora tavaszi „calçotada“, a katalán újhagyma ünnepe.
Így néz ki egy tapas bár
Még egy ételt szeretnék bemutatni, ez az Arroz negro paella, mely abban különbözik a nálunk is ismert és kedvelt tenger gyümölcseivel ékesített hagyományos paellától, hogy a tintahaltól fekete színű az egész étel, ráadásul még elképesztően erős, mondhatni büdös halszaga van. Sok helyi specialitást szeretünk kipróbálni, de ezzel az étellel még a közös légtérben tartózkodás is gyomorforgató.
A katalánok szívesen isznak a sört, helyi borokat és sangriát, de saját pezsgőjük is van, amit előszeretettel fogyasztanak, ez a Kava a katalán pezsgő.
Ez Barcelona, a tenger, a tapas, a művészet és a kultúra jókedvű katalán fővárosa. Nézzünk meg egy videót az esti Barcelonáról: http://www.youtube.com/watch?v=Oy-J7BB_eHQ