Hajdúböszörményi séta A város rövid története: Hajdúböszörmény a Hajdúság legnagyobb városa. A terület az őskor óta lakott. A városi múzeumban népvándorlás kori leleteket őriznek. A város a nevét a hajdúkról és a böszörményekről kapta. A böszörmények muzulmán vallású bolgár–török nép, akik a honfoglalókkal együtt érkeztek a vidékre. A települést 1248-ban említik először, Nagyböszörmény néven. 1405-ben Zsigmond királyhoz tartozott, azután Brankovics György szerb fejedelem birtokába jutott, majd Mátyás királyra és Corvin Jánosra szállt át a birtok.
A hajdú előtagot a város a hajdúkról kapta, akik támogatták Bocskai István szabadságharcát. Bocskai nekik adományozta Kálló várost, ahol azonban nem tudtak letelepedni. 1609-ben Báthory Gábor Böszörményben telepítette le a hajdúkat, ők hozták létre a Hajdúkerületet a hat hajdúvárossal, amelynek Hajdúböszörmény lett a székhelye. A Bach-korszakban, amikor Magyarországot beolvasztották a Habsburg Birodalomba, a város német nevet kapott, ami „Wütender Armenier” lett. Ez téves „szó szerinti fordítás” eredménye, ami magyarul azt jelenti, hogy „bősz örmény”. Az ehhez hasonló fordítási hibákat nevezik „Leiter Jakab”-nak, amikor egy felületes újságíró a bibliai Jákob lajtorjáját személynévként fordította.
A város a mai napig őrzi a középkori gyűrűs településszerkezetet. A külső gyűrű, az árokkal és palánkkal megerősített kertség védte, a városközpontban az erődített templom állt.
A hajdúság nem Bocskai István korában jelent meg a magyar történelemben, hanem már a 15. század második felében és a 16. század elején. Eredetileg a hajdúk marhapásztorok, olyan „hajtók” voltak, akik a dél-németországi, észak-itáliai vásárokra szánt magyarországi szarvasmarhákat terelték a külországi városokba.
Bocskai István Gimnázium: Romantikus stílusú épület helyén álló "oskolában" már 1621-ben tanítás folyt. A városképet ma is meghatározó, széles homlokzatú épület Vecsey Imre debreceni építész tervei alapján épült 1864-ben.
Bocskai téri református templom: Eredetileg gótikus stílusban épült, s erődfallal, sarokbástyával körülvéve a város erődtemploma volt. 1880 és 1882 között romantikus stílusúvá építettek át. Impozáns látványt nyújt az épület stílusához igazodó, a közelmúltban felújított orgona. A szószék felett található az a városcímer, amely a korábbi templom kazettás mennyezetét díszítette.
Táncoló hajdúk szobra Kiss István alkotása:
A Városháza: Késő eklektikus stílusban, épült 1907-ben, Dobay Károly tervei alapján. Az épületet árkádsorral díszített lépcsőfordulójában márványtáblába vésve az első világháborúban elesett hajdúböszörményiek neve olvasható.
A görög katolikus templom: Az 1893-ban felszentelt kéttornyú épület hajója megsüllyedt, csak részben maradt meg, a ma látható, felújított templomot 1988-ban szentelték fel újra.
Hajdúböszörményi Tájházak: A népi építészet emlékeit őrző épületegyüttes a Polgári utca egyik eldugott helyén található. A hajdúböszörményi népi műemlékek hat alföldi lakóházból és egyéb kiszolgáló építményekből állnak. A házak a 18. század vége és 19. század közepe között épültek. Megismerhetjük a korabeli életmód és a népi építészet jellegzetességeit.
Libasétáltatás 2014 június
készítette: vinpet