Kőrösi Csoma Sándor Emlékpark A Mátra lankáin, Tar község szomszédságában, egy festői szépségű helyen fekszik a Kőrösi Csoma Sándor Emlékpark, ahonnan csodálatos panoráma nyílik a Mátrára és a Cserhátra.
Kőrösi Csoma Sándor munkásságával lehetővé tette a tibeti buddhizmus tanításainak széleskörű megismerését. Az Emlékhelyen a látogatók megízlelhetik a Tara Teaház teakülönlegességeit és az egzotikus keleti áruk iránt érdeklődők kedvükre válogathatnak.
Néhány szó a buddhizmusról: Buddha, eredeti nevén Gautama Sziddhártha, a buddhizmus vallásának alapítója. Használatos a Sakjamuni Buddha kifejezés, ami a Szakja vagy Szkíta nemzetségére utal. A buddhizmus szerint mindenkiben megtalálható lehetőség a megszabadulásra vagyis „megvilágosodottá” válásra. Legfőbb tanításait a „négy nemes igazság” foglalja össze: 1. 2. 3. 4.
az emberi élet lényegében szenvedéssel teli; e szenvedés oka az emberi önzés és vágyakozás; van egy út, amellyel megszabadulhatunk az önzéstől és vágyakozástól; a megszabaduláshoz az ún. „nemes nyolcrétű ösvény vezet”: a helyes szemlélet, a helyes gondolkodás, a helyes beszéd, a helyes cselekvés, a helyes élet, a helyes törekvés, a helyes vizsgálódás, a helyes elmélyedés.
A sztúpa: A buddhista építészet egyik jelképes szakrális építménye. Egy sztúpa alapvetően az alábbi öt építőelemből áll: egy négyszögletes alap, egy félgömb alakú boltozat, egy kúp alakú csúcs, egy sarló és egy korong. Ezek megfelel az öt elem (föld, víz, tűz, levegő, űr) valamelyikének. A sztúpa a szanszkrit stūpa, magyarul halom szóból származik.
Buddha szavai a sztúpáról: "A sztúpa a megvilágosult, egyetemes jóságot testesíti meg, ami mindannyiunk legbensőbb természete.” A sztúpa a világban működő külső és belső romboló erők ellensúlyozására épül. Külső, lépcsős formája a spirituális fejlődés, megvilágosulás felé vezető fokozatos útját jeleníti meg. A legenda szerint Buddha halála után a testét elhamvasztották, és a hamvait nyolc sztúpába osztották szét, majd később a hamvakat szétosztották több ezer sztúpában. A buddhizmus terjedésével más ázsiai országok is átvették a sztúpát, de közben funkciója és formája is átalakult, a módosult formát pagodának nevezzük.
Magyarországi Karma Kagyüpa Buddhista Közösség tagjai építették fel a Kőrösi Csoma Sándor Béke sztúpát, a nagy utazó halálának 150. évfordulója alkalmából, és XIV. Dalai Láma szentelte fel 1992. július 22.-én. A sztúpában éjjel-nappal megállás nélkül forog a mani-korló (imamalom). Ebben egy tonna papírtekercs van, amelyen Buddha tanainak lényegét tartalmazó szent írás áll. Mintegy négyszázmillió mantrát tartalmaz. Amikor Buddha tanított - úgy mondják- megforgatta a Tan kerekét, amely ma is forog. Az imazászlókon békét, jólétet és teljes boldogságot kívánó imák állnak tibeti nyelven.
A sztúpa látogatásának hagyományos módja: Járjuk körbe a sztúpát kívül és belül, a Nap járásával és az imahenger forgásával megegyező irányban. Ez alatt jókívánságokat, jó szándékokat fogalmazunk meg. A sztúpákhoz kapcsolódó hagyományos szokás gyertya, füstölő gyújtása, pénzadomány, stb., amelyet személyes vagy általános jellegű jókívánságok kísérhetnek.
Tar község története: A Nyugati-Mátra peremén, a Zagyva völgyében fekvő csevicéiről híres község. A cseviceforrások a Csevice-patak mentén fakadnak, az Ágas-várra vezető turistaút mentén. A falu első írásos említése 1256-ból származik. Ekkor a Rátóti nemzetség birtoka.
A község leghíresebb földesura "pokoljáró" Tar Lőrinc volt, Zsigmond király bizalmas embere. Érdemeit akkor szerezte, amikor 1401. április 28-án a főurak Budán rátámadtak Zsigmondra, azt követelve, hogy az uralkodó űzze ki a kiváltságokat élvező idegeneket az országból. Azzal fenyegették, ha nem így tesz, fogságra vetik. Az uralkodó védelmére csak Tar Lőrinc rántott kardot, akit aztán a támadók össze is kaszaboltak. Gyógyulása után hűségéért a király bizalmasa: pohárnokmester, étekfogó, majd fősáfár, valamint Hont és Nógrád vármegyék ispánja lett. Szerepe volt abban, hogy 1407-ben Zsigmond Pásztónak Budával azonos kiváltságokat adományozott. Tar Lőrinc később az irodalomba is bevonult: írországi "pokoljáró" útját - amit a Szent Patriksziget kénes barlangjához tett - Tinódi Lantos Sebestyén énekelte meg.
2014 október
Forrás: internet