Látogatás a Korda stúdióban A névadó rövid bemutatása: A nemzetközi filmművészet kiemelkedő alakja Korda Sándor az etyeki Korda stúdió névadója. Korda Sándor 1893-ban, egy szegény alföldi parasztcsalád első gyermekeként látta meg a napvilágot Kellner Sándor néven, Mezőtúron. Budapesten középiskolás, amikor lapokba kezd el írogatni, elsősorban filmkritikákat. A Mester utcai kereskedelmi iskola jeligéjét felhasználva Sursum Corda (emeljük fel a szívünket) veszi fel a Korda nevet. A Tanácsköztársaság idején Korda direktóriumi tag, a filmgyártás művészeti vezetője volt. A diktatúra bukása után a fehérterror elől Bécsbe menekült. Magyarországról történő távozása előtt már 25 film rendezése fűződött a nevéhez. 23 éves korára megépítette a saját filmstúdióját Budapesten. Ez volt a Corvin Film Stúdió. Később eső feleségével Berlinbe költözött, majd Hollywoodba költöztek, de 1930-ig Korda Párizsban tartózkodott, ahol a Paramount francia részlegét irányította. Hollywoodban Korda, a United Artists rendezője lett. A Paramountnál elért sikereinek köszönhetően Angliába hívták, és két évvel később itt alapította meg a London Films filmstúdiót, melynek célja az volt, hogy felpezsdítse a brit filmipart.
Filmjei igazán látványosak voltak, ami a színes filmek megjelenésével csak fokozódott. A nemzetközi elismerést leghíresebb filmje, a VIII. Henrik magánélete hozta meg számára, azonnal óriási nemzetközi filmsiker lett és Oscar-díj-ra is jelölték. Ő volt a producere a bagdadi tolvaj és a dzsungel könyve című világsikerű filmeknek. Az eredményes munkásságáért VI. György király 1942-ben lovaggá ütötte (Sir Alexander Korda). Máig a brit filmipar felvirágoztatói között tartják számon. A Brit Filmakadémia az év legkiemelkedőbb filmjeinek járó díjat Korda Sándorról nevezte el. A maga köré gyűjtött tehetséges magyar szakemberek közül sokan (például Bíró Lajos dramaturg, Rózsa Miklós zeneszerző, Máthé Rudolf operatőr, Pressburger Imre forgatókönyvíró, Pallós István gyártásvezető) kulcsszerepet kaptak a Korda-filmekben, de fontos szerep jutott két fivérének, a rendező Zoltánnak és a festő-díszlettervező Vincének is. Ebből az időből származik Cukor György, a neves hollywoodi filmszakember híres mondása:
Egy kis történet: A gyakran utazó Kordának alaposan megkeserítették az életét a hendoni repülőtér vámosai. VI. György király nagyon szerette filmjeit nézni és a lovaggá ütési ceremónia után ebédre hívta Sir Alexandert. Kettesben elbeszélgettek, jót ittak és ettek. Végül az uralkodó megkérdezte Kordától: mit tehet érte? Bármely kívánságát szívesen teljesíti. A filmrendező elgondolkodott, majd elbeszélte őfelségének, mit rendeznek vele a repülőtéren és segítségét kérte. A király elszomorodott. „A parlament, a bíróság és a fináncok fölé nem terjed ki hatalmam” állapította meg melankolikusan. Korda közeli barátja volt Winston Churchillnek is, de barátai közé tartozott az író Graham Greene, a rendező-színész Orson Welles, valamint Vivien Leigh és Sir Laurence Olivier. 1956-ban, 62 évesen hunyt el Londonban, szívrohamban. „Szelíd volt, de kemény. A művész és az üzletember keverékét rendkívüli virtuozitással személyesítette meg. Nagyszerű humora volt és csodálatos fantáziája” mondta búcsúztatásán Sir Laurence Olivier.
Látogatás a Korda Filmparkban: Közép-Kelet-Európa első filmes látogatóközpontja, a Korda Filmpark Budapesttől 30 km-re, Etyeken található. Budapestről indulva, érdemes egy pillanatra megállni a Biatorbágyi viaduktnál, melyet annak idején Matuska Szilveszter, az első és reméljük az utolsó magyar terrorista felrobbantott.
Etyek, az azonos nevű dombság kezdetén fekszik. Az évszázados szőlőkultúra eredményként a falu mára történelmi borvidékké nőtte ki magát. Jelentős a borturizmus, Etyeket Budapest szőlőkertjeként is szokták emlegetni.
A községet elhagyva érkezünk a Korda Filmpark bejáratához. Idézzük fel a Bagdadi tolvaj és a Dzsungel könyve romantikáját!
A látogató központban a filmtörténelem mellett számos filmes trükkel is megismerkedhetünk.
A nagysikerű, VIII. Henrik magánélete című film egyik díszlete.
Ismerkedjünk meg néhány filmes trükkel! Optikai csalódások: A trükkös sárkány: hunyjuk be az egyik szemünket (mintha kamerába néznének), és próbáljanak meg kitérni a szúrós szemű sárkány, figyelő szemei elől. Nem fog sikerülni, pedig a sárkány feje a valóságban nem mozdul. Az Ames-szoba: olyan a szoba ez, melynek segítségével a törpéből is óriást varázsolhatunk. A felvételen a nejem mellett egy kb. 40 cm-rel alacsonyabb gyermek áll, de a különlegesen kialakított szoba (trapéz alakúak falak és megfelelő alakúra vágott csempék a padlón) miatt egyforma magasnak látjuk őket. A Gyűrűk ura- trilógia számos jelenete használta ezt a trükköt.
Hogyan válhatunk pókemberré? Az enyhe lejtésű, toronyházat formázó díszlet hátterében ablakok sokasága, ezen küzdi fel magát az alkalmi filmszínész. A kamera az „éles” forgatáson is így rögzíti a jelenetet, aztán a kész felvételt egyszerűen csak el kell mozdítani negyvenöt fokkal és máris meredeken kúszik felfelé a toronyházra a Pókember.
Különleges látványossága a green screen, vagyis a zöld függöny előtt felvett képsor. Videón vetítve fut a háttér, miközben a díszletben lévő motoron ül a szereplő. Az a rész, amelyet zöld lepellel letakarunk nem látható, ezért a monitoron csak a két kislány feje látszik.
Nézzünk egy tangeri csatát! Ehhez csak egy vízi terepasztalra van szükség és néhány statisztára, akik a megfelelő gombokat nyomkodják. Tekerni kell egy kart, ami a hajó makettet hajtja előre egy teknőnyi vízben. Vannak hullámvető, szélgerjesztő és esőcsináló, sőt bombavető gombok is. Miután mindenki készen áll, indulhat a tengeri csata.
A számtalan más érdekesség (laterna magica, camera obscura, zootróp, folyosóillúzió, forgatós könyvek, régi filmvetítő gépek, vágóasztal stb.) mellett, megnézhetjük a jelmezeket, a maszkkészítés rejtelmeit és az utószinkron technikai érdekességeit.
A szabadtéri díszletek felé közeledve, messziről feltűnik New York utcája, a Brooklyn bridge komor támfala. Az építmények hamisítatlan New York-i hangulatot árasztanak.
Így néz ki az illúzióromboló valóság
Néhány száz méterrel arrébb, már Rómában járunk, középkori építmények közt, ahol a Borgiák (The Borgias) tévésorozat jeleneteit vették fel Jeremy Irons-szal a főszerepben. „A katedrális” című sorozat epizódjait ugyancsak ebben a díszletvárosban rögzítették.
Végezetül nézzünk meg egy videót a filmparkról: https://www.youtube.com/watch?v=b6z0Jv2vd2o Etyek 2014
Készítette: Vincze Péter