On the mediterranean seas by Vincze Péter Antal

VINCZE PÉTER ANTAL

LUXUSHAJÓVAL MEDITERRÁN TENGEREKEN.

LUXUSHAJÓVAL MEDITERRÁN TENGEREKEN

VINCZE PÉTER ANTAL

MAGÁNKIADÁS

Ajánlás Könyvem az útikönyvek és az utazási élménybeszámolók sajátos elegye. A személyes élmények és felvételek alapján készült összeállítás egyrészt figyelemfelkeltő és utazási kedvcsináló, másrészt, aki már járt ott, segít felidézni az emlékeket. Mindig arra törekedtem, hogy egy adott ország vagy város bemutatása során, megtaláljam a helyes arányokat, a történelmi múlt, a jelen, és a saját élményeim leírása során. Azt szeretném, hogy aki olvassa, át tudja érezni a hely hangulatát, mintha velem lett volna az út során. Igyekeztem, hogy a rövid történelmi áttekintés és természeti szépségek mellett, az élményeimet, benyomásaimat a saját szemüvegemen (-3,5 dioptria ) és látásmódomon keresztül közvetítsem. Földközi tengeri hajózási élményekről, az álomszép hajók elképesztő luxus szolgáltatásairól, a kikötések során meglátogatott városokról, természeti szépségekről készítettem egy csipetnyi humorral fűszerezett összeállítást. Szeretném, hogy mások is megismerjék ezeket a nagyszerű lehetőségeket és kedvet kapjanak tengerre szállni.

Bevezetés: „Navigare necesse est, vivere non est necesse”, azaz hajózni szükséges, élni nem muszáj mondta egykor Pompeius a hajósainak, amikor viharban kellett gabonát szállítaniuk Szicíliából Rómába. Ez a bölcsesség, ha módosult formában is, de ma is aktuális. Számomra a hajózás mindig a felfedezéshez kapcsolódik. Az indulási ceremónia után, amikor a pöttömnyi révkalauz hajót követve, méltóságteljes manőverezéssel kifutunk a nyílt tengerre, és a végtelen horizonton összemosódik az ég és a víz kontúrja, szerintem minden utazót áthatja a természet végtelenségének csodálata. Több alkalommal is hajóztunk mediterrán vizeken, élvezve a hajók ötcsillagos kényelmét, a kikötéséknél megismerhettük az érintett települések turisztikai látnivalóit, megkóstolhattuk a helyi ételeket és italokat.

Első rész Az első utazás: 2012, a hajó neve: MSC Divina

Ismerkedés a hajóval A Forma 1 fanok biztosan arra tippeltek, hogy az MSC név Michael Schumacher-t takarja, de az a cég nevének rövidítése: Mediterran Shipping Company. A cég flottája 12 luxushajóból áll, és a Divina a legújabb, a „zászlóshajó”. A Divina (Isteni) nevet Sophia Loren tiszteletére kapta a hajó, ő lett a keresztmama. Bár, ahogy visszaemlékezem az isteni jelzővel annak idején Lollobrigidát illettük, ő volt az isteni Lollo. Néhány adat: a 18 emeletes monstrum 333 méter hosszú, 38 méter széles, súlya 140.000 tonna, és eléri akár a 23 csomó sebességet (42 km/h). Az alsó négy emelet a személyzet és a műszaki berendezések szintje, ettől felfelé minden a vendégekért van, akiknek az ellátásáról több mint 1300 fő gondoskodik. A luxus tengerjáró hajó befogadóképessége 4345 vendég, bár sokszor úgy érzed, hogy ennél is többen vannak, különösen a medencék körül. 3

Egy amerikai utas véleménye: „the sun beds were rarer than rocking horse droppings!” /a napozóágy olyan ritka volt, mint a hintaló ürülék/ Az egész hajó egy meseszerű design, a belső átrium panorámaliftjeitől, a Swarovski kristályokkal díszített lépcsőkig. De kezdjük az elején! A beszállás, a csomagok kezelése jól szervezett, mire a kabinodhoz érsz, már ott van a csomagod. Rögtön a belépésnél lefotóznak és kapsz egy kártyát, melyre mindent vásárolhatsz, de sajnos a végén a rendes bankkártyádról mindent ki kell fizetni. Készpénz nincs a hajón, borravalót sem kell adni, ők azt is levonják. Micsoda előzékenység!!! Minden ki és beszállásnál a kártyádról azonosítanak. Még jóformán szemügyre sem vetted a kabinodat, máris megszólal a vészjelzés, és 5-6 nyelven bemondják, hogy riadó gyakorlat van, azonnal fel kell venni a mentőmellényt és a kártyán megadott ponton kell gyülekezni. Tréfásan azzal riogatnak, hogy aki nem vesz részt a gyakorlaton, annak mentőmellényben kell majd vacsorázni. A hajón rengeteg étterem és bár található. Van ültetéses étterem is, (az étterem neve és az asztalszám rajra van a kártyádon) ahol 5-6 fogásos ételsort kínálnak, minden fogásnál 3 fajtából választhatsz. Itt tartják a kapitányi vacsorát is, melyre a naponta több nyelven megjelenő újságban is külön felhívják a figyelmet, közölve az elvárt öltözködést. A kapitány személye számomra csalódást okozott, előzetesen úgy gondoltam, hogy vagy egy energikus fiatalember lesz, vagy egy sokat tapasztalt tengeri medve. Ezzel szemben a kinézete engem Quegg kapitányra emlékeztetett, a nagysikerű, „Zendülés a Caine hadihajón” című regény és film negatív hősére. 4

Néztem a kezét, hogy nem morzsolgat-e a tenyerében acélgolyókat. Persze, ez csak az én képzelgésem volt, hiszen profin elirányította a hajót. Apropó, egy kis fejtörő: Hány éves a kapitány??? A hajó és a kapitány összesen 70 éves. Hány évesek külön-külön, akkor, ha a hajó ma, kétszer annyi idős, mint a kapitány volt akkor, amikor a hajó annyi idős volt, mint ma a kapitány? Jó fejtörést! A beszámoló végén elárulom a megfejtést. Vacsora után menjünk színházba! A hajó hatalmas színháztermében minden este színvonalas előadás volt esetenként vendégművészekkel, akiket helikopteren hoztak a hajóra. Színház után, ha ki akarod próbálni a szerencsédet, nem kell Las Vegasba menned, itt is simán elveszítheted a pénzed. A kaszinó rengeteg játékot kínál, a kártyaasztaloktól kezdve a nyerő illetve a gyakorlatban vesztő automatákig. Egy kis játék után üljünk be egy bárban egy finom koktélra. Nehéz a választás a 17 bár közül. A zene báronként eltérő, van pop, dzsessz, és country bár. Az egy kicsit zavaró, hogy a nagy tisztaságmániában egy takarító folyamatosan cirkál az asztalok között és egy kisméretű, lócitrom-gyűjtő formájú lapátba kotorja bele az esetleges hulladékot. Ha még nincs kedved lefeküdni, és a táncolás után megéheztél, máris mehetsz az éjféli büfébe. De kezdjünk el egy új napot! Menjünk fürödni egyet! Négy medence közül is választhatunk, melyek különböző mélységűek. A mélyvízű medencék tisztított tengervízzel vannak feltöltve. A hajó végében elhelyezett műfüves kertben lévő medencéből csak a végtelen tengert látod, de áztathatod magad a jakuzzikban is. A fiatalabb korosztály számára még csúszda is van. Természetesen a wellness szolgáltatások sem. 5

hiányozhatnak, szolárium, masszázs, szauna, török fürdő, szépségszalon stb. A luxushajó egy keleti wellness paradicsom, lenyűgöző kilátással a tengerre. Gyertyák, virágok és olajok illata kíséri a wellness élményt a modern környezetben, egzotikus természetes fa, kő és mozaik dekorációval. Ha sportolási lehetőségek is érdekelnek, a választék a következő: ping-pong, bowling, kosárlabda, röplabda, foci, tenisz és fitnesz terem. Ha futurisztikus élményre vágysz, látogasd meg a 4D-és mozit, garantáltan felejthetetlen élményben lesz részed, én úgy szorítottam a szék kapaszkodóját, hogy elfehéredtek az ujjaim. Nem ültél még Forma 1-es autóban, itt egy tűzpiros Ferrari vár rád, ahol szimulátor segítségével száguldozhatsz, sőt versenyt is rendeznek az utasok között. Általában reggelre érkeztünk meg egy-egy új kikötőbe, ahol megnéztük és megkóstoltuk a helyi különlegességeket, ugyanis az utazás a „Bor és gasztronómia” jegyében zajlott. A kirándulások 4-5 óra időtartamúak voltak, utána lehetett élvezni a hajó kényelmi szolgáltatásait. Nézzük meg a bejárt útvonalat!

Velence A városról újat írni merész vállalkozás. Olyan, mint valami meseváros, ahol minden eltér a megszokott valóságunktól. Itália középkori hangulatú városai közül talán Velence a leg-leg-leg. A házak lábát áztató tenger zöldes vize, a csillogó, és pusztuló paloták romantikus egyvelege, a szűk sikátorokban manőverező díszes gondolák, utánozhatatlan, egyedi hangulatot árasztanak. Velence a világ egyedülálló csodája. Több várost is neveznek Észak Velencéjének, de arról még nem hallottam, hogy Velencét bárki a Mediterrán Stockholm vagy Mediterrán Szentpétervárként emlegette volna. Szinte a világ minden tájáról jönnek ide turisták, összekeveredve, tarka sokaságban, megbűvölve hömpölyögnek fel- és alá. Vagy éppen üldögélnek szökőkutak lábainál, lépcsőkön és pizzát majszolnak, ásványvizet kortyolgatnak, finom olasz fagyit nyalogatnak, és közben etetik a galambokat. Zsibbadt kezű idegenvezetők lengetik tarka kendőiket, színes ernyőiket, a kissé fásult turistahad előtt. Megállni nem nagyon lehet, menni kell, amíg a láb bírja, hiszen annyi csodálatos dolog vesz körül és visz tovább egyik utcácskából a másikba, egyik hídról a másikra. Akárhányszor ellátogatunk ide, a város mindig új arcát mutatja, bár ezt általában eltakarja a rengeteg turista. Nem is tudom, hogy az év mely szakában lehetne itt zavartalanul nézelődni. Még a galambok is rémülten menekültek az emberáradat láttán. Ha egy pillanatra elmélázol, jó esélyed van arra, hogy eltévedj, hiszen minden nevezetességet több úton is meg lehet közelíteni, ezért előfordul, hogy ellentétes irányokba mutatnak az információs táblák. Semmi perc alatt el lehet tévedni, egyik hangulatos sikátor, vagy hidacska pont olyan, mint a másik. 7

Nehéz elhinni a Szent Márk térről, hogy egykor alig volt több egy kolostorkertnél, amelyet patak keresztezett. A 175 méter hosszú, enyhén trapéz formájú Szent Márk tér valóban egyedülálló. A tér kiképzését a bizáncias ízlésű Szent Márk-bazilika és a Dózse palota elhelyezkedése határozza meg. A XVI. században a teret átépítették, hogy megfeleljen annak a képnek, amit a helybeliek a fényűzésről kialakítottak. Új könyvtár, pénzverde és hivatali épületek kerültek ide. A bizánci stílusú bazilikát két okból építették ennyire díszesnek: egyrészt a Velencei Köztársaság hatalmának megtestesítője volt, másrészt alkalmas nyughelyül szolgált Szent Márk számára. Az oltár alatt rejlik Szent Márk szarkofágja, mögötte talált helyet a Pala d’ Oro, a hihetetlen aprólékossággal megmunkált, arannyal és drágakövekkel kirakott oltártábla, amely 976-ban Konstantinápolyban készült. Szent Márk evangélista földi maradványait két velencei hajós disznóhúsba rejtve csempészte ki az egyiptomi Alexandrából. A bazilika előtt megállva csodáljuk meg az 5 gyönyörű kupolát és a díszes homlokzatot. A loggiára kilépve, megnézhetjük a híres bronzlovak másolatait, melyek valaha Néró császár diadalívét ékesítették, illetve Szent Márk Velencét szimbolizáló oroszlánját és gyönyörködhetünk a térre nyíló kilátásban. A monda szerint a lovakat nem szabad elmozdítani, mert akkor összeomlik egy világbirodalom. Napóleon császár szerint a velencei Szent Márk tér a világ legszebb szalonja. A Campanile a tér és Velence egyik fő látványossága. A Bazilikával szemben álló harangtorony, amelyről szép kilátás nyílik a városra. A téren már a IX. században is harangtorony állt. A jellegzetes tető és az aranyozott angyal 1514-ben került az épületre. 9

A torony 1902-ben váratlanul összedőlt, de az eredetileg világító- és őrtoronyként valamint kínzókamraként működő épületet újjáépítették. Egy fotós éppen felvételt készített és rémületében azt hitte, hogy ő okozta a tragédiát. A Dózse-palota csipkés márványhomlokzata a Velence védőszentjéről elnevezett Szent Márk térre néz, ahová a külföldiek ezrei érkeznek a világ minden tájáról, évszakoktól, időjárástól függetlenül. A város jelképe a szárnyas oroszlán, ezekből többet is láthatunk, de az igazi szárnyas veszedelmet, a teret ellepő galambok jelentik. A teret gyakran elönti a tenger, ilyenkor ún. platformokat raknak le, és ezen közlekedik mindenki. A turisták hada ekkor sem csökken. Velence egyik legjellegzetesebb épülete, a Sóhajok hídja, 1600-ban épült, a törvényszék épületét köti össze a börtönökkel. A törvényszék színe elé járuló rabok a híd ablakain keresztül vethettek egy utolsó pillantást a tengerre, és itt sóhajtották el utolsó kívánságukat. Ma a turisták sóhajtoznak az árak és a műemlékek előtt kígyózó hosszú sorok láttán. A XIV. és XV. században készült homlokzatnak isztriai kőből faragott gótikus oszlopsora alkotja a földszinti árkádsort. A palota nagy része rózsaszín veronai márványból készült. A gazdagon díszített főbejárat mellett külön látványosság az Óriások lépcsője, itt koronázták meg a dózsékat. A Zakariás templom különlegessége, hogy védettséget adott a szent helyre bemenekülők számára. A szentmisékre kutyákat is beengednek, de csendben kell maradni a szentbeszéd alatt, közbe ugatni nem lehetett. Nagyon sok a bedeszkázott elhagyott és elhanyagolt épület. Évtizedek óta lehet hallani, hogy süllyed a város, és időnként gigantikus tervek látnak napvilágot a megmentésére, eddig sajnos nem sok eredménnyel. 10

Aki ferde tornyot akar látni, annak nem érdemes Pisába utazni, itt több is van. A Rialto Velence legismertebb látványosságinak egyike. A Rialto híd és a múlt emlékeit őrző környéke kötelező látnivaló. Az isztriai kőből épült híd 28 méteres nyílású és 8 méter magas. A „rialto” szó a rivo alto (magas part) összevonásából keletkezett. A lagúnának ezt a magasan fekvő részét ritkábban öntötte el a víz, mint más területeket. A legkorábbi települések itt, az akkoriban még mocsaras vidéken alakultak ki. A X. és XI. század folyamán lecsapolták a mocsarat, hogy elősegítsék a város kereskedelmi központjának a terjeszkedését. A legnagyobb XVI. századi építészek, Michelangelo, Sansovino és Palladio is versenybe szálltak, de lemaradtak Antonio da Ponta győztes terve mögött. Eleinte fahíd állt itt, mely kétszer is összeomlott, egyszer földrengés rombolta le, másodszor egy esküvői násznép alatt szakadt le (ez a tény is alátámasztja, hogy az esküvő, milyen előre nem látható veszélyeket rejt). 11

A kőhíd építésében nem nagyon bíztak a helyiek, egy kofa azt mondta, ha itt kőhíd lesz, ő égő szoknyában fog keresztül szaladni rajta. Arról nem szól a fáma, hogy ez megtörtént-e, és ha igen, vajon ma is ilyen tüzesek a helyi árusok? A Canal Grande túlsó partjáról 1097-ben ideköltöztették a piacot, ennek köszönhetően a Rialto Európa egyik legnagyobb kereskedelmi csomópontja lett. A híd a Canale Grande legszűkebb kanyarulatának partjait köti össze. A híd és környéke már a középkorban is központi szerepet töltött be, innen ellenőrizték a keleti és nyugati világ közötti áruforgalmat. Az itteni kerekedők közvetítésével jutott el Európába az értékes selyem és fűszer. A Rialton voltak a nagy európai bankok kirendeltségei és a nemzetközi kereskedelmi cégek irodái is. A híd ma is tele van üzletekkel, utcai árusokkal, akiknél az érdeklődők vásárolhatnak ékszert, bőrt, selymet és mindenféle csecsebecsét, emléktárgyat. Az aranykornak 1499-ben lett vége, amikor a velenceiek megtudták, hogy Vasco da Gama megkerülte a Jóreménység-fokot. Ráébredtek, hogy az új útvonal felfedezése Velence monopóliumának a végét jelenti. A híd alatt húzódik a Fondamenta del Vin, korábban erre a rakpartra tették ki a boroshordókat. Ez a Canal Grande azon ritka szakaszainak egyike, ahol a víz mellett sétálhatunk, vagy a lépcsőkön üldögélhetünk. A város jellegzetességei, a lagúnák romantikus vízitaxisai, a gondolások. Hosszú evezőjükkel ügyesen manővereznek a szűk csatornákon és időnként dalra is fakadnak, persze ez zenés felárral jár, de kit érdekel, amikor az egész olyan hangulatos, ha nem zavar, hogy a hidakról százan bámulnak rád. 12

Gasztronómia Velencében is megkóstolhatod az olasz konyha specialitásait. Érdemes kipróbálni egy mellékutcában lévő, hangulatos trattoriát. George Miller amerikai filmszakember szerint az a baj az olasz kajákkal, hogy öt-hat nap múlva újra éhes leszel. („The trouble with eating Italian food is that five or six days later you’re hungry again”) Az étkezés végén ne hagyd ki a tiramisut, melynek jelentése húzz fel, dobj fel engem, és a korabeli madámok ezzel próbálták további maradásra bírni a távozni készülő kuncsaftokat, hiszen az élvezetes süti az édesség mellett kávét és alkoholt is tartalmaz. Számos gyönyörű templom és történelmi épület látható még itt, de egy villámlátogatásba ennyi fért.

Az olasz csizma sarkán Bari Puglia tartomány „fővárosa”, Dél-Olaszország egyik legnagyobb városa. Az óváros centrumában található a San Sabino katedrális, melynek kriptájában egy nagyon értékes és csodálatos bizánci Madonna-képet láthatunk. Nem messze innen a román stílusú San Nicola-zarándoktemplom áll. Az ezüstoltár alatt egy barlang található, melyben Bari Szent Miklós földi maradványait őrzik. Az óváros nyugati részén található a Vár, mely később börtönként, aztán jelzőállomásként szolgált. A masszív Castello Normanno-Svevo erődöt a normannok építették. Trani A város nevének eredetét bizonytalanság övezi. Valószínűleg a latin Tirenumból származik. A legendák szerint a görög Türrénosz alapította, majd később Traianus római császár építtette újjá. Egy trani történész, véleménye szerint a várost az i.e. 3 században alapították Trana vagy Tranae néven, ami halászatra és kikötőként használt természetes medencét jelölt a korabeli latin nyelvben. A város, a 11. században élte virágkorát. Ebben az időben Trani püspöke hatalmas területeket birtokolt. A kelettel való gyümölcsöző kereskedelmi kapcsolatainak és egyre jelentősebb egyházi szerepének köszönhetően a század végén elkezdték katedrálisának építését, amely a romantika egyik kiemelkedő alkotása. A városbeli építkezésekhez főleg a környékén kitermelt márványszerű mészkövet, az úgynevezett trani márványt használták, ennek köszönhetően alakult ki a történelmi központ egységes, fehér városképe. Napjainkban Puglia egyik legjelentősebb idegenforgalmi célpontja. 14

A panoráma csodálatos, a partot pálmafák szegélyezik, a tenger kéklő vízén vitorlások siklanak, az egész hely békét és nyugalmat áraszt.

Gasztronómia Trani konyhája a régió jellegzetes alapanyagait használja fel és kevéssel tér csak el a környező településekétől. Tipikusan helyi fogás a maccarun-o forne, azaz a kályhában sült makaróni különböző zöldségfélékkel. Az olíva ültetvények gazdag termésének köszönthetően kitűnő minőségű olivaolajat állítanak elő, melyet különleges helyi fűszerekkel is ízesítenek. Traniban és környékén jelentős szerepe van a borászatnak. A rosso di Trani nevet viselő vörösbor 13-15%, míg az édeskés Moscato di Trani (muskotály) alkoholtartalma ennél is magasabb. Ez utóbbinak 1974 óta D.O.C. (denominazione di origine controllata) státusza van, ami azt jelenti, hogy e borféleség ezen a néven csak ezen a vidéken termelhető. 15

Az olajfát az élet fájának tartják, mert minden részét tudják hasznosítani valamilyen formában. A különböző ízesítésű olivaolajakból csepegtettek a kenyérfalatkákra és utána egy korty vörösborral leöblítettük, nagyon finom volt, különösen paradicsommal, vagy kis paprikaszeletekkel.

Olümpia

Olümpia, ma, romváros, az ókorban itt rendezték a legfontosabb sporteseményt, az olümpiai játékokat. A történetírók, i.e. 776-ra teszik az első játékokat, de valószínűleg már ezt megelőzően is rendeztek sportversenyeket, de a győztesek nevét csak ekkortól kezdték feljegyezni. Az olimpiai játékok eredetét mítoszok sora lengi körül, de ezek mind megegyeznek abban, hogy a játékok isteni eredetűek. Az egyik szerint Zeusz nevéhez fűződik az olimpiai játékok megalapítása, mert itt birkózott meg apjával, Kronosszal az isteni trónért. Egy másik mondakör szerint Pelopsz volt az alapító, aki egy győztes kocsiversenyt vívott Pisza királyával, miután szolgája meglazította az ellenfél kocsijának kerekein a csavarokat, és így nyerte el a szépséges királylány, Hippodameia kezét. 17

Ennyit az ókori fair play-ről. A harmadik mondakör szerint Héraklész az olimpiai játékok szülő atyja, aki egyik próbatétele – Augiász istállójának kitakarítása – után bosszúból elfoglalta Éliszt, és a győztes zsákmányából alapította meg Olümpiában a versenyeket. Az esemény többet jelentett puszta látványosságnál, ugyanis ez idő alatt, Zeusz tiszteletére, szent fegyverszünet honolt az egész államban. Az olimpiák idejére minden háborúskodást felfüggesztettek. A sportverseny olyannyira fontos volt a görög népnek, hogy az időszámításuk is a négyéves periódusokon alapult. A játékokon szereplő sportágak és a versenynapok száma változó volt. A versenyek győzteseit nagy tisztelet övezte és versekkel, szobrokkal magasztalták. A leghíresebb ókori olimpikon, a krotoni birkózó Milón volt, az egyetlen, aki hat olimpián is tudott győzedelmeskedni; az időszámításunk előtti 6. században élt. Az olimpiai lángot minden játékot megelőzően Olümpiában gyújtják meg, csupán a Nap melege segítségével. Az ókori játékokon csak férfiak vehettek részt a versenyszámokban, és valamennyi sportoló meztelenül versenyzett. A stadion hossza 600 görög láb, ezt a monda szerint Heraklész mérte ki a saját lábnyomaival. Heraklész egyébként minden versenyszámban győzött, kivéve a birkózást, mert ott nem állt ki ellene senki. A győzteseknek nem csak az első helyért járó dicsőség járt, hanem egy olajfaágból font koszorúval is megkoronázták. Az olajág a remény és a béke jelképe volt. Olümpiának ma mindössze néhány száz lakosa van, és a kis település főként az idegenforgalomból él. Bejárata előtt egy emlékoszlopot láthatunk, amelyben Pierre de Coubertin bebalzsamozott szíve nyugszik. 18

Ő kezdeményezte az újkori olimpiák megtartását. Tőle származik a mondás is: „Nem a győzelem, hanem a részvétel a fontos”. Az olimpiai játékok ötkarikás szimbólumát is ő tervezte, amelyben a karikák a sport alapelveit jelképezik: a szenvedélyt, a hitet, a győzelmet, a munkaerkölcsöt és a sportszerűséget. Ma az öt egybefonódó karika az öt kontinens egységét szimbolizálja. Az öt karika színei (fehér, vörös, kék, zöld, sárga és fekete) közül legalább egy a világ minden nemzetének zászlóján szerepel. A központban állt a Zeusz-templom, melyet győzelmi emlékműnek állítottak. Az épület 68 méter hosszú, 27 méter széles és 25 méter magas volt hajdan. Cellájában állt Pheidiasz 13 m magas Zeusz szobra. A templomnak ma már csak csekély maradványait láthatjuk, ugyanis a 6. században egy nagy erejű földrengés szinte teljesen romba döntötte. A versenyzők és a verseny bírái Zeusz szobra előtt tettek esküt, hogy a szabályokat betartva, becsületesen vesznek részt a versenyen. A szobor elefántcsontból készült, azért, hogy minél tovább épen maradjon, ugyanis az elefántcsont magába szívja a nedvességet, és ezzel gyakorlatilag „tartósítja” a szobrot. Az elefántcsontot aranyréteggel borították be, trónját pedig cédrusfából faragták. A Zeusz szobor a világ hét csodáinak egyike volt. Jobb kezében Niké kicsinyke szobrát tartotta, bal kezében pedig egy jogart, aminek tetején egy sas ült. Zeusz saruját és palástját aranyból készítette Pheidiasz, lábait pedig szfinxek ékesítették. A szobor majdhogynem elfoglalta az egész Zeusz-templomot. 19

A Zeusz-szobrot 394-ben Konstantinápolyba szállították, és a történészek véleménye szerint egy tűzvész pusztította el. A rómaiak az olimpiai játékokat pogány rendezvénynek minősítették, és a kereszténység védelme érdekében Nagy Theodosius császár betiltotta. Érdekességek Az ókori kvalifikáció úgy történt, hogy a versenyzőket egy 10 tagú zsűri minősítette, és választotta ki. Az ókorban is voltak doppingolók, ezeknek büntetésül egy Zeusz szobrot kellett állítaniuk. A 2004-es athéni olimpia súlylökés döntőjét, külön engedéllyel itt rendezték meg, később kiderült mindkét győztes doppingolt, azt nem tudom, hogy nekik milyen szobrot kellett állítani.

Izmir

Évszázadokig Szmirnaként ismertek szerte a világban, Homérosz szülőhelye, Törökország harmadik legnagyobb városa, innen indultak útra Európa felé a keleti csemegékkel megrakott hajók is. Néhányan úgy vélik a város régi neve, Smyrna egy Smirna nevű amazontól származik. A szerencsétlen település számtalan súlyos földrengést szenvedett el, ezért viszonylag kevés emlék maradt fenn épségben napjainkra. Ezek közül az egyik legszebb a Kadifekale erőd, amelyet Nagy Sándor idejében, a IV. században építettek a város fölé magasodó dombra. A városra és az öbölre pompás kilátás nyílik az erődből. Aki úgy érzi, hogy nincs kedve megmászni a 200 méter magas dombot, az felmehet megnézni az épen maradt öt tornyot egy olyan történelmi jelentőségű felvonóval, amely az egyik első fizetős felvonó volt a világon. 21

Ephesos A Törökországban található romváros, az egyik leghíresebb ókori település volt, mely virágkorát az időszámítás előtti első évszázadban élte, ekkor lakóinak száma elérte a félmilliót. A terület már az i.e. 7. évezredtől lakott volt. Ephesos tipikus ión várossá vált, Athéné és Apolló tiszteletére emelt templomokkal díszítették. Felépült az első Artemisznek szentelt templom, amelyet az i.e. 7. században egy árvíz súlyosan megrongált, de később újjáépítették. Az új templom, az ókor hét csodája közül az egyik. Márványból építették, kettős oszlopsor vette körül, a naoszban (a templom cellájában) Artemisz ébenfából faragott kultuszszobrát helyezték el. I.e. 356. július 21-én éjszaka egy Herostratus nevű zavarodott elméjű férfi felgyújtotta. A Nyugatot Kelettel összekötő egyik fontos kereskedelmi út mellett fekvő város, a Római Birodalom fővárosa volt Ázsiában. Pál apostol alapította az itteni keresztény gyülekezetet. A legenda szerint János apostol Máriával, Jézus édesanyjával érkezett Ephesosba. Napjainkban a kiterjedt régészeti feltárásoknak köszönhetően kedvelt turistalátványossággá vált. Celsus könyvtárát Caius Iulius Aquila emeltette i.sz. 135-ben apja, Tiberius Iulius Polemeanus, Ázsia provincia konzuljának emléke előtt tisztelegve. Az épület egyszerre volt könyvtár és Celsus emlékműve. Közepét egy kelet felé tájolt nagyméretű 16,72x10,92 méteres famennyezetes, négyszögletes terem foglalta el. A belső teret három szinten húzódó fülkesor díszítette, melyeket eredetileg az irattekercsek tárolására szolgáló faliszekrények töltöttek ki. 22

A belső, márvánnyal díszített és a külső, egyszerűbb falak között hézagokat hagytak, így védekeztek a nedvesség ellen. Becslések szerint a könyvtárban őrzött tekercsek száma elérhette a húszezret is. Érdekes az épület hasonlósága a Jordániában, Petra városában feltárt kincstárhoz.

A színház Ephesos legjobb állapotban megmaradt épülete. Nemcsak színielőadásoknak, hanem népgyűléseknek, közösségi összejöveteleknek is otthont adott. Nézőterét, melynek befogadóképessége 24 000 fő, egy domboldalba vájva alakították ki egy korábbi görög színház romjain az 1. században. Színpada háromszintes, a félköríves nézőtér tetejét gazdagon díszítették, három oszlopsort alakítottak ki, fülkékkel és szobrokkal. A kereszténység korai éveiben i.sz. 50 körül az egyik komoly összecsapás itt zajlott a keresztények és a pogányok között. 23

Hadrianus temploma a Kurétesz úton épült, korinthoszi stílusban. A homlokzatán lévő felirat szerint P. Quintilius megrendelésére épült i.sz. 138-ban, aki Hadrianus császárnak ajánlotta.

Isztambul

A történelemben sok neve volt a városnak. Volt Bizánc, majd Constantin császár idején Konstantinápoly, és végül Isztambul. A város körbe veszi az Aranyszarv-öblöt, amely az ország egyik legjobb természetes kikötője. Isztambul két világrészt köt össze, és számos civilizáció keveredésének is a helyszíne. Noha Európához csak kis része tartozik, mert a legnagyobb része Ázsiáé, mégis az európai városok közé sorolják. A Boszporusz partján elterülő városnak nemcsak a fekvése, hanem a római, bizánci és az oszmán korból származó építészeti emlékei, művészi alkotásai is segítettek abban, hogy turisztikai központtá váljon.

Éghajlata mérsékelt, mediterrán, amelyre a hosszú meleg és párás nyár és hűvös esős/havas tél a jellemző. A város méreteire, következtethetünk abból a tényből is, hogy több lakosa van, mint Magyarországnak. Az Aranyszarv-öböl, két folyó összefolyásánál, csakugyan szarv alakú. A Galata híd mindig is szimbolikus kapocsként szolgált a régi városrész és a külföldi diplomatákkal és kereskedőkkel zsúfolt, jobbára keresztény lakosságú modern negyedek között. Ebből a szempontból a híd kultúrákat is kötött össze. Isztanbul évszázadokon keresztül a világ egyik legfejlettebb birodalmának központja volt. 3000 éves történetének köszönhetően rengeteg érdekes látnivaló várja a turistákat. A Hagia Sophia székesegyház Isztambul egyik legfőbb ékessége, az egyik legrégebbi keresztény templom. Az épületet eredetileg katedrálisnak építtette még Bizánc fénykorában Nagy Constantinus, majd Justinianus alakíttatta át. Kupolamagassága eléri az 55 métert, átmérője 31 méter. Amikor a mohamedánok elfoglalták Isztambult, a templomot mecsetté alakították át. Érdekessége, hogy ez a világ legnagyobb, önmagában álló épülete, mely számos komoly földrengést átvészelt, miközben kisebb épületek romba dőltek. Ma már esedékes lenne egy felújítás. Sultanahmet Mecset /Kék Mecset / az oszmán birodalom aranykorában épült. Hét év és hét nap alatt készült el, mert a hét egy mágikus szám, hiszen az Isten is hét nap alatt teremtette a világot. Amikor a törökök meghódították az örményeket, az volt a hadisarc, hogy vagy adót fizettek, vagy pedig adtak egy ifjút a szultán hadseregébe. Így került a Kék Mecset későbbi építésze törökhonba. 26

A mecset mellé építettek négy medreszét, azaz iszlám teológiai iskolát, egy orvosi iskolát, egy karavánszerájt, egy törökfürdőt és egy szegénymenhelyet is. Hat minaretje emelkedik az ég felé, ennyi korábban csak a mekkai szent helynek volt, de oda építettek egy hetedik minaretet is, a szent hely fölényét jelképezendő. Egyébként a hat szó törökül utal az aranyra, és szimbolizálja a gazdagságot is. Sokan Kék Mecsetként ismerik az épületet, jellegzetes égszínkék és fehér fali csempéi miatt. A mecsetbe, csak cipő nélkül lehet bemenni, az előtérben van cipőmegőrző, de ha biztos akarsz lenni abban, hogy a további városnéző sétát ne zokniban kelljen megtenned, tedd a cipődet, egy műanyag szatyorba, és vidd magaddal. A padlózat tulipán és szegfűmintás vörös szőnyeggel van borítva. Hollandiát tartjuk a tulipánok hazájának, pedig Törökországból származik. A monda szerint, amikor a törökök tulipánhagymát küldtek a hollandoknak, azok megfőzték levesnek, de a rossz íze miatt kidobták a szemétbe, ahol az épen maradt hagymákból gyönyörű virágok nőttek ki. Egyébként a tulipánt azért is tartják szent virágnak, mert a levelek formája emlékeztet Allah jelére. A zöld szín az iszlám színe. A Korán-ban is többször felbukkan a zöld szín, és minden egyes esetben a természet bőkezűségével, a szerencsével, a sikerrel, valamiféle pozitív ígérettel kapcsolódik össze. Több feljegyzés is megemlíti Mohamed profétát amint zöld öltözéket viselt, többek között például Kábában. Az arab országokban a hatalmas kiterjedésű, kietlen sivatagokban, egy-egy oázis üde zöld színe az életet jelentette. 27

A háborúk és az ostromok idején az ellenség megmérgezte a vizet, vagy lerombolta a vízvezetéket, ezért hatalmas ivóvíztározókat építettek. A Yerebatan ciszterna a bizánci időkben kialakított ciszternarendszer, melyet 336 korinthoszi oszlop tart. A tározó végében két medúzafejet mintázó oszloptalp van, melyeket azért állítottak, hogy az istenek ne haragudjanak meg. Azért van a fej lefelé, mert így a fején lévő kígyók téli álmot alszanak, és ilyenkor nincs mérgük. A mitológiában az egyik Gorgó, Meduza kígyókat visel a testén. Feje szarupikkelyes, a haja helyén több száz kígyó tekereg, szájából vadkanszerű agyarok állnak ki. Medusa kővé változtatja azt, aki ránéz. A hős Perszeusznak sikerült levágnia Medusa fejét és megszabadítani a világot a gonosz uralmától. A Boszporusz híd neve ökörgázlót jelent, melynek eredete Zeuszhoz kötődik, amikor felesége Héra tudomást szerez Io-val való románcáról, Io, fehér tehénné változva menekül előle. A teljes monda a következő: Történt egyszer, hogy Zeusz beleszeretett Ió- ba, amiről azonban Héra tudomást szerzett, és bosszút akart állni Ión. Zeusz, hogy megvédje kedvesét, tehénné változtatta. Ám Héra elragadta Iót, és Argosz, a százszemű óriás pásztor őrizetére bízta, hogy Zeusz nehogy a közelébe férkőzzön. Ám Hermész Zeusz utasítására édes énekével és Pántól kapott sípjával mind a száz szemét elaltatta és álmában levágta az óriás fejét. Ekkor megjelent Zeusz, és Ióval Egyiptomba ment, ahol visszaváltoztatta üszőből emberré, és végre egymáséi lehettek. Héra megtalálta Argosz holttestét, és hogy tette örök emlék maradjon kárpótlásul szemeit felrakta szent állata, a páva farktollára. A magyar nyelvben is erre a mondára utal az, ha valaki „árgus szemekkel figyel”. 28

A Boszporusz túlpartján már Ázsia: a városrész neve Uskudar. Európa leghosszabb függőhidjai ívelik át a több kilométeres távolságot. Uskudarban olcsóbbak a lakások, építkezni is könnyebben lehet, ezért egyre többen költöznek át Ázsiába, hogy onnan járjanak át dolgozni Európába. A szegényebbek komppal teszik meg nap, mint nap ezt az utat. A Leander torony a tengerben álló sziklákra épített tornyot a helyiek „Lány torony”-nak hívják, egy legenda alapján. Egy bizánci császár ide börtönözte be a lányát, akit egy boszorkány mérgezett almával etetett meg. Lehet, hogy innen ered a Hófehérke mese, de akkor hol vannak a törpék? Korábban börtönnek is használták, ma étterem és kávézó működik itt. Grand bazár, ahol eladó az egész világ! A nagypapától a legkisebb gyerekig mindenki árul valamit. A törökök vérbeli kereskedőként szinte mindenre rá tudják beszélni a bámészkodó turistákat. Szerintem, még senki sem jött ki onnan üres kézzel. Ha megemlíted, hogy mit keresnél, azonnal elkísérnek egy vagy több boltba akkor és készségesen feltúrják a raktárkészletet, csak hogy megtalálják az áhított cuccot. A fedett, Grand bazár több mint 4000 üzletében rengeteg áruféleség található. A legnagyobb választék arany ékszerekből és ruhafélékből van. Ha feltűnik egy jámbor turista, már messziről kiabálnak: „vigéc”,” verarju”, ami annyit tesz, hogy „we geht es Ihnen” és „where are you from”. A német és az angol mellett egyre gyakrabban hallani orosz szavakat is. Ha sikerült kiválasztanod valamit, akkor következhet az alku. Ha megtudják, hogy magyar vagy, rögtön extra ajánlatot kapsz. 29

Persze ez sem működik egyformán. Egy üzletben akartam venni két pár cipőt, nagyon előzékenyek voltak, a feleségemnek hoztak teát. Miután felpróbáltam a cipőket, megkérdeztem az árat, majd ajánlottam kb. 50%-kal kevesebbet. A főnök felkapta a cipőket, és úgy odavágta a sarokba, hogy csakúgy porzott. Mondtam is a nejemnek, hogy teázzon talán máshol, mert itt alacsonyan repkednek a cipők. Egyébként egy másik üzletben, az általam ajánlott árért sikerült megvenni a cipőket, bár ott már nem mertünk teát kérni. Gasztronómia Mivel Törökország lakosságának kétharmada mohamedán, ez meghatározza étkezési szokásaikat. Vallásuk miatt nem esznek sertéshúst, ellenben rengeteg halat, kagylót, stb. fogyasztanak. Előételként pástétomokat és tengeri herkentyűket, kolbászkákat, kaviárt kedvelik. Leggyakoribb húsféle a bárány, ürü, kecske, vad és tyúkhús. Nagyon finom a világszerte ismert döner kebab. A pitába töltött kebabot egy nyugat-berlini török bevándorló, Kadir Nurman találta ki. Jellegzetes a darált birkahúsból burgonyával, paradicsommal, joghurttal készített muszaka, a birkahúsból készített rizottószerű fűszeres, rizses étel a piláf. Ételeiket erősen fűszerezik. Ramadan idején csak napnyugta után esznek, de akkor töméntelen mennyiséget. Egyszer részt vettem egy ilyen vacsorán, ami nyolc fogásból állt. Édességeik számunkra túl édesek, fontos exportcikkük a mazsola. Legismertebb pálinkaféléjük az édeskés, ánizsos Raki. A kávéivás valóságos szertartás, a kávéval együtt a csészébe egy kis zacc is kerül, mert a török kávé így az igazi.

Kedvenc csemegéjük a „Turkish delight”, ez egy gumiszerű cukrozott édesség, csak akkor kóstold meg, ha nincs tömés a fogaidban, vagy el akarod távolítani azokat. Érdekességek A háremről Ma már ez is történelem, a török szó jelentése "tiltott hely". A hárem a nők részére fenntartott hely volt, ahova a férjen kívül más személynek tilos volt a bejutás. Háremet általában a gazdagok tartottak fent. A moszlim férfinak maximum négy felesége lehetett, de a háremhölgyek számát nem korlátozták. „Egy ház négy feleséggel olyan, mint egy viharba került hajó" tartja a török közmondás. Az eredeti szó, az arab harím, az iszlám kultúrában mindenféle pikáns tartalom nélkül a nők elkülönített lakosztályát jelölte. A legnagyobb - és a többitől eltérő módon működő - hárem a szultáné volt. A szultáni palota, a Topkapi szeráj, egy elkülönített részén működött a hárem. A több száz évig szigorúan elzárt hárem kapuja ma mindenki számára nyitva áll, sajnos háremhölgyek nélkül. Néhány szó az iszlám vallásról: A Ramadan, a böjti hónap, az iszlámban az ünneplés Allah szolgálatáról szól, nem öncélú mulatozás. A böjt idején számos tilalom lép életbe, kifejezve a test és a lélek feletti kontrolt. Az iszlám világ szent hónapja alatt napfelkeltétől napnyugtáig tilos enni, inni, nemi életet élni, cigarettázni és vízipipázni. Ezeken felül tartózkodni kell a hazugságtól, a rágalmazástól, a hamis tanúskodástól, és tilos más tulajdonát megkívánni. A borravalót azért ilyenkor is elfogadják.

A ramadán végén hatalmas közösségi lakomát rendeznek, és a szeretetük jeléül adakoznak a szegényeknek is. A böjt célja kettős: a hívő muzulmán egyrészt ez úton bizonyíthatja Allah előtt, hogy lelke erősebb a testi vágyaknál, felül tud kerekedni a test földi megpróbáltatásain. Az önmegtartóztatás másik célja, hogy egy teljes hónapig a jómódban élők is valamelyest átérezhessék a szegények problémáit, az éhezés gyötrelmeit. A ramadán mindenki számára kötelező, az iszlám öt alappillérének egyike. A továbbiak: - a hitvallás, „Egyedüli Isten Allah és Mohamed az ő prófétája” - az imádkozás, naponta ötször - a szegényadó, „zakát”, a szegények támogatása, ma adományként - a zarándoklat, a „hadzzs”, melyen minden muzulmánnak egyszer részt kell venni A muszlin nők. Az iszlámban a nő tiszteletet és megbecsülést élvez. Mikor Mohamed prófétát megkérdezték, melyik szülőt kell jobban szeretni, azt felelte, először az édesanyát, másodszor az édesanyát, harmadszor az édesanyát és csak negyedszerre az apát. Ugyanő mondta, hogy a Paradicsom az anyák lábainál van. Szerintem kicsit feljebb. A vallásos moszlimok ruhában fürödnek a tengerben. Egyebek: A legegyszerűbb köszönés a „merhaba”. Ezt mindenkinek, minden napszakban mondhatod. 32

Sok történelmi görög város Törökországban van. Nem szeretik a görögöket, legszívesebben a görögdinnyét is törökdinnyének hívnák. Ha elmész egy autóbusz kirándulásra a Taurusz hegységen keresztül, ajánlatos előtte végrendelkezni. A több száz méteres szakadékokkal övezett, keskeny hegyi utakon úgy száguldoznak a buszokkal, mint az őrültek, és még élvezik is, látva a halálra rémült arcokat. A legtöbb turista Oroszországból jön. Tipikus, hogy a család nyaral, gyerekekkel, nagymamával, a férfi, meg otthon hajtja a profitot. Az isztambuli közlekedés, egy külön csoda. A kijelölt sávok senki sem érdekelnek, annyi sáv van amennyit az autósok, kierőszakolnak maguknak. Csak az menjen saját kocsival Isztambulba, akinek kitűnők a reflexei, és nem lesz ideges egy kis karcolástól. Mindig, mindenért, és mindenki dudál. Szerintem a török autós műszaki vizsga abból áll, hogy megnézik, hogy a duda működik-e. Az köztudott, hogy a törökök szeretik a magyarokat, ha megtudják, hogy magyar vagy, azonnal szívélyesebbek, készségesebbek. Érdekes módon a rokonszenvüknek semmi köze a középkori csatározásainkhoz, egy török barátom mesélte, hogy ők a magyarokat testvéreiknek tekintik. Szerintük, közös őshazából származunk, csak a nagy népvándorlás során, mi a keresztény Európához csatlakoztunk. Úgy gondolják, mi vagyunk a „keresztény törökök”. Amikor a törökök Konstantinápolyt ostromolták, az oszmánok a táborában volt egy Orbán nevű magyar is, aki jól értett az ágyúöntéshez. Orbán ágyújának azonban voltak hátrányai is. 33

Alig találtak el vele valamit, még egy akkora várost sem, mint Konstantinápoly, hat órát kellett tölteni és az ágyú végül összeomlott a hathetes ostrom után. Törökországot nem csak a múltunkat ezer szálon összekötő emlékek miatt érdemes meglátogatni. Egyedülálló természeti adottságai, egyetemes történelmi emlékei, a szívélyes vendégfogadás olyan vonzerőt jelent, aminek nem szabad ellenállni.

Dubrovnik A város alapítói görögök voltak, a Ragusa elnevezést az ógörög meredek és szikla szavakból származtatják. A város kezdetben bizánci, majd velencei befolyás alatt állt, a 14. századtól azonban egészen 1808-ig szabad államként, Ragusai Köztársaság néven szerepelt. Függetlenségét Napóleon hadjáratakor vesztette el, a franciáktól a Monarchiához csatolták és az első világháború végéig a Habsburgok kötelékében maradt. Ragusa virágkorát, és a kereskedelemből szerzett gazdagságát palotái és templomai hirdetik. Itt cseréltek gazdát a keletről érkező luxuscikkek a keresztény világ áruival. Az 1667-es földrengés szinte az egész várost romba döntötte, de újjáépítették. Önálló városállamként olyan vívmányokat vezetett be, melyek messze túlhaladták korát. A Dubrovnik elnevezés a szláv dub (tölgy) főnévből származik. Ragusa nevéhez kapcsolható az első karantén felállítása. Mint az Adriai-tenger kereskedelmének egyik fő bonyolítója, Ragusán hatalmas ember- és áruforgalom ment át. Az Európában fel-felbukkanó pestis városba való bejutása végzetes lett volna Dubrovnikra, így a pestissel fertőzött területről érkezőknek a városba való belépés előtt kellett várakozniuk. Az UNESCO Világörökségi listáján szereplő várost "az Adria ékköve a dalmát partokon" jelzővel illeték. A város címere és az Árpád-sávos címer közötti hasonlóság nem véletlen; Dubrovnik címerét a magyar királyoktól kapta. Dalmácia a zadari béke (1358) megkötése után kerül I. Lajos magyar király kezébe. 35

A magyarok az ekkorra már városállammá nőtt Dubrovnikot nem nagyon háborgatták, csak az évi ötszáz dukát adót hajtotta be a középkori NAV.

Látnivalók A Pile kapu: Az 1537-ben épült Pile városkapu a Bokar és a Minčeta bástyák közötti falrész bejárata. Évszázadokon át minden éjjel bezárták, a hosszú felvonóhidat felhúzták. A bástya egyik reneszánsz fülkéjében Szent Balázs, a város védőszentje őrködik. A szobor Ivan Meštrović alkotása. Az alatta látható dombormű a romantikus Jókai regény, „A három márványfej” címadója. Ragusában játszódik Verne Gyula híres regénye, a „Sándor Mátyás” is, melynek filmváltozatában a főszerepet Bujtor István alakította. 36

Az Onofrio kút: A középkori Ragusát 11,7 km hosszú vízhálózat szolgálta. Ennek kiépítését egy nápolyi mester, Onofrio della Cava vállalta. Az ő nevéhez fűződik Dubrovnik két, ma is látható kútja: a Kis és a Nagy Onofrio-kút. A Sponza Palota: A reneszánsz és gótikus elemekkel díszített impozáns épület a 16. századból. Homlokzatán Szent Balázs szobrát láthatjuk. Évszázadokon át fontos szerepet töltött be a város életében: működött benne bank, vámhivatal és pénzverde. Az egykor udvarán állt mérleg latin nyelvű felirata sokatmondó: ”Mérlegünk nem csal, amit itt mérünk, még az Isten is azt mérné” A Roland-oszlop: A tér közepén 1418 óta álló oszlop, a függetlenség és a hatalom jelképe. A legenda szerint a lovag verte vissza a szaracénok Dubrovnik elleni támadását. Az oszlopon látható alak középkori páncélos lovag, a VIII. századi Roland lovag, aki a középkori eposz "Chanson de Roland" vezéralakja volt. Bár a Roland szobrok leginkább a német városokban láthatóak, a mítosz átkerült Dubrovnikba is a XV. században, valószínűleg a magyar és cseh király Zsigmond által, aki a Dubrovnik-i Köztársaság patrónusa volt. A középkorban szégyenoszlopként is használták. A megszégyenítésre nem is találhattak volna jobb helyet, mivel a Sponza Palotába, és a Szent Balázstemplomba igyekvők egyaránt vethettek egy lesújtó pillantást az elítéltre. Manapság időjósként is használatos, ha benyúlsz a lába közé és nedvességet érzel, valószínűleg eső lesz. Érdekes, hogy különösen a nők érdeklődnek a várható időjárásról, nagy nevetgélések közepette. A Szent Balázs templom helyén korábban egy román templom állt, amely a földrengés, majd tűzvész áldozata lett. 37

A mai barokk épületet az 1700-as években, velencei mintára építették. Névadója a város védőszentje, aki a legenda szerint látomás képében megjelent egy helybéli papnak és figyelmeztette őt a közelgő velencei hajóhadra. A figyelmeztetésnek hála a város megmenekült. A püspököt gyakran Ragusa makettjével a tenyerén ábrázolják. Egy ilyen, 15. századi ezüst szoborral találkozunk a templom oltárán is. A szent kivételes tiszteletére utal, hogy alakja a dubrovniki érméken, a város pecsétjén, a zászlón és a város több pontján is feltűnik. A Szent Lőrinc erődöt a város nyugati, tenger felőli oldalának védelmére építették, főképpen a velencei flotta ellen. A falak vastagsága a tenger felőli oldalon 4 és 12 méter között változik. A bejárat fölött egy latin nyelvű felirat olvasható: "Non bene pro toto libertas venidur auro", melynek jelentése: " A szabadság a világ összes aranyáért sem eladó". Mária Mennybemenetele katedrális egy barokk templom, a főoltáron egy Tiziano műhelyében készült alkotás örökíti meg Mária mennybemenetelét. A székesegyház helyén már a 7. században is volt bazilika, amelyet a legenda szerint Oroszlánszívű Richárd építtetett hálából, hogy túlélte a közelben elszenvedett hajótörést. Ez azonban az 1667-es földrengés során elpusztult. A harangtorony mellett találjuk a városi őrség épületét, amely a XV. században a tengernagyi rezidencia volt. A Placa sétáló utca nyugati végén áll a gótikus-reneszánsz Szent Megváltó templom. 1520-ban, korcsulai mesterek építették. Ma már csak kiállításokat és koncerteket tartanak benne. A 1667-es földrengés nem tett benne kárt, de a függetlenségért vívott háborúban megsérült. 38

A szomszédos ferences kolostort 1317-ben kezdték el építeni, az 1667. évi földrengés komoly károkat okozott benne. Az újjáépítés ellenére kerengőjének falán még ma is kivehetők a gótikus falfestmények. Zöldellő kertje pedig felüdülést nyújt a forró nyári napokon. A kolostorhoz tartozó patika szintén 1317ben nyitott ki, ezzel Európa legöregebb gyógyszertárai közé tartozik. A múzeumban középkori lexikonokkal, régi eszközökkel, 1578-ban írt füvészkönyvvel ismerkedhetünk. Pred Luzom tér keleti oldalán óratorony áll, órája 1444 óra mutatja az időt a dubrovniki polgároknak. Harangját minden órában két középkori bronzfigura (Baro és Maro, a két zelenci) kongatja meg. A zelenci zöld embert jelent, a név bronzból készült testük zöld patinájával egyenes arányban ragadt rájuk. A klasszikus katonai egyenruhába öltöztetett figurák 1470 körül készültek, az 1905-ös földrengést követően vonultak nyugdíjba, a Rektorpalota múzeumába. A harangtoronyban ma másolataik felelnek a pontos harangkongatásért. Stradun, az óváros főutcája tele van élettel (éttermek, kocsmák, üzletek, lakások), a főtérre (Placa) lépve olyan érzése van az embernek, mintha időutazáson lenne a középkorba (a turistákat kivéve) az épületek zárt katonás rendben sorakoznak mindenütt üzletek, éttermek itt is. A városfalat Európa egyik legmonumentálisabb erődítményének tartják és kiváló példájának a középkori erődépítészetnek. Érdekességek: A dubrovniki rőf: A rőf elsősorban kelmék mérésére használt mértékegység volt.

Nagysága országonként, sőt, akár régiónként is változott, egy rőf alatt az alsókar hosszát, vagy a teljes kinyújtott karhosszt értették. Dubrovnikban nem adtak okot ilyen félreértésre, egy dubrovniki rőf a Roland-oszlop kardjának hosszával egyezett meg. (51,1 cm) Dubrovnik történelmének utolsó, kegyetlen eseménye a délszláv háborúhoz köthető. A szerbek 1991-től 1992 júniusáig bombázták a várost, nem kímélve az évszázados épületeket. Az akció katonai jelentőséggel nem bírt, célja a horvát harci morál rombolása volt. A háború óta a város újjáépült, a világ egyik legnépszerűbb úticélja, minden évben turisták ezrei keresik fel. A hajóút vége A fantasztikus, élmény-dús utazás befejező állomása újra Velence, melyre ismét vethetünk egy búcsúpillantást. Még adós vagyok a kapitány és a hajó életkorának megfejtésével. A kapitány 30, a hajó pedig 40 éves. Egy kis magyarázat: A hajó ma kétszer annyi idős, mint a kapitány volt akkor….de mikor volt ez az akkor? 10 évvel ezelőtt, a kapitány volt 20 éves, tehát a hajó ma kétszerannyi idős…….

Második Rész A második utazás 2013. A hajó neve: MSC Sinfonia A hajó és a tervezett útvonal:

Ismerkedés a hajóval Mielőtt kifutnánk Genova történelmi kikötőjéből a nyílt tengerre, nézzünk körül egy kicsit a hajónkon. A „Sinfonia” az MSC hajóstársaság flottájának egyik közepes méretű luxushajója. Persze így is mintegy 2,5 focipálya hosszúságú, 1500 utassal és mintegy 700 főnyi személyzettel. A luxus elsősorban a személyzet udvariasságára, a hajó szolgáltatásaira és a belső kialakításra vonatkozik, és különösen az árakra. A tisztikar többségében olasz és az itáliai temperamentum minden területen érvényesül. Az utasok számára igazi "Dolce Vita” életérzést varázsolnak szolgáltatásaikkal. A kitűnő programok és szórakozási lehetőségek mellett különleges élmény, hogy mindennap máshol ébredünk, és gyönyörű helyeket fedezhetünk fel. Nem összehasonlítható egy tengerparti nyaralással. Napközben felfedezheted a várost, ahol éppen kikötöttünk, vagy úszkálhatsz a 11. emeleten lévő medencékben, de számtalan más szolgáltatást is igénybe vehetsz. Igaz, ebédidőben előfordul némi tumultus, de ki törődik vele. Itt minden arról szól, hogy jól érezd magad. Esténként, vacsora után mehetsz színházba, beülhetsz egy hangulatos bárba, vásárolgathatsz az üzletekben, de kísértheted a szerencséd a kaszinóban is. Arra egyébként is felkészülhetsz, hogy a pénztárcád folyamatos támadás alatt lesz az egész út során.

Genova Olaszország legnagyobb és Marseille után a Földközi-tenger második legnagyobb kikötője. Itt még egy nagy hajót sem könynyű megtalálni. Kolumbusz szülővárosában, Amerika felfedezésének 500 éves évfordulójára, a régi kikötő helyén egy szórakoztató központot is létesítettek, mely megtartotta régi nevet, a Porto Anticót. A régi kikötő mellett emelkedik, a 117 méter magas La Lanterna, a világ legrégebbi, máig működő világítótornya, amely Genova jelképe. Eredetileg egy hegyen állt, de mára csupán egy szikladarabon egyensúlyozik. 1543-ban építették újjá, mert egy felkelésben megsemmisült. Fénye tiszta időben 36 tengeri mérföldre világít el, ez több mint 60 km-nek felel meg.

Saint- Tropez A települést, Maupassant „tengerparti gyöngykagylónak” nevezte, de a „Riviéra csillogó ékkövének” is titulálják. A tengerbe nyúló városka névadója egyébként egy ókori légionárius, Tropez hadnagy volt, akit Néró állítólag azért fejeztetett le, mert a tiszt nem átallott áttérni a keresztény hitre. A lefejezett katona holttestét egy kutya meg egy kakas társaságában egy bárkába helyezték, majd a tengerbe lökték. A hóhérok reménye szerint a két állatnak az út során el kellett volna pusztítania a holttestet, de az állatok végül is nem nyúltak hozzá. Athenopolis lakói találták meg a bárkát, s benne a halott tisztet, akit később szentté avattak, ettől kezdve lett a halászfalu neve Saint Tropez. Az egykor apró halászfalu már a XX. század eleje óta zsúfolt üdülőhellyé fejlődött, és számos luxusjacht horgonyoz a kikötőjében. A világ egyik legszebb strandjával büszkélkedhető Saint-Tropez, a hírességek és a luxusvillák világa. A település Brigitte Bardot házvásárlása folytán az 1960-as években lett az egyik legfelkapottabb európai nyaralóhely, de ki ne emlékezne a St. Tropez-i csendőrre, a Louis De Funes alakította „Lütyő” felügyelőre. A magas árak sokakat visszariasztanak,(egy sör 8€) de azért érdemes legalább egy kis időre ellátogatnunk ide, hogy egy kicsit magunkba szívjuk és megízlelhessük az igazi, semmihez sem hasonlítható mediterrán hangulatot. Emléktábla őrzi Saint-Exupéry végzetes repülőútját, és 1944 őszén az egyik amerikai egység itt szállt partra melynek szintén emléket állítottak. 44

Az 1590-ben épített citadella épségben vészelte át az évszázadok viharait. A saroktornyok és oldalfalak olyanok, mintha a kőművesek csak mostanában vonultak volna le az állványokról. Az óváros romantikus, szűk utcáin sétálva, bármelyik pillanatban összefuthatunk világhírű színészekkel, rendezőkkel és művészekkel és kiérve a kis terekre luxusvillákban gyönyörködhetünk. Saint-Tropez nem csak népszerű üdülőhely, hanem a kultúra, művészet, történelmi látnivalók és tradíciók városa. Lépten-nyomon előbukkanó kis ajándékboltok mellett, láthatunk galériákat is, ahol, ha eladásra kínálnak egy francia impresszionista festményt, ne gondoljuk, hogy hamisítvány, itt ilyenre is van fizetőképes kereslet, de a hűtő-mágnesek is jól fogynak.

Palma de Mallorca A legnagyobb Baleár-szigetnek a fővárosa. A sziget és a város történelme rendkívül változatos. A várost a rómaiak alapították, tőlük ered a Palma elnevezés. A Római Birodalom bukása után az arab hódítók, a mórok uralták a szigetet. Az arab uralom idején a település jelentősen fejlődött, fellendült a gazdaság. A sziget a 13. században spanyol fennhatóság alá került. Ekkor épült a katedrális és palota is. A város fontos kereskedelmi központ lett. Amerika felfedezése után csökkent a jelentősége. A város látványosságai (épületei, műemlékei) a történelem során, a szigeten élő népek kultúráját tükrözik. Ma közkedvelt turistaparadicsom, a tömegturizmus minden előnyével (már, ha egyáltalán van ilyen) és hátrányával együtt. A sokszor magukból kivetkőzve bulizó, őrjöngő német és angol turisták özöne, igencsak próbára teszi a helyi lakosok szinte már végtelennek tűnő türelmét. Népszerűsége nem is csoda, hiszen türkizkék tengerpartjával, aranyló homokú strandjaival, és élénk és vidám éjszakai életével igazán ideális nyaralóhely. A városban rengeteg galéria, művészeti múzeum, műemlék és elegáns sétány várja az ide látogatót. Mallorca igazi értékei a műemlékek mellett, a gyönyörű természeti látnivalók, a kristálytiszta tenger, a fantasztikus strandok, de sajnos egy kissé lerontja az élményt a turistaáradat viselkedése. La Seu katedrális A várost a tenger felől közelítve, a szinte mindenhonnan jól látható, csodálatos gótikus épület uralja.

Úgy látod mintha a monumentális homokkő falak egyenesen a tengerből nőttek volna ki. A történet szerint a szigethez közeledve hatalmas viharba került Jaume mallorcai király hajója, aki megfogadta, ha sikeresen kikötnek, akkor egy templomot építtet. Az alapkő letétele után az építés még évszázadokig tartott, csak 1601-re fejeződött be. 1851-ben egy földrengés a nyugati oldalát teljesen elpusztította. A felújításban a híres katalán építész, Gaudi is részt vett, de csak néhány ötlete került megvalósításra / szerencsére/ a kivitelezővel való vitája miatt. A katedrális esti fényben talán még gyönyörűbb. A La Seu-t körös-körül gondozott parkok, szökőkutak , csobogók és virágoskertek szegélyezik, a pálmákról már nem is beszélve. Az óváros felőli sikátoros részen is hangulatos sétálgatni, főleg este, amikor kivilágítják az épületeket.

A katedrális mellett található a 14. századi, muszlim Almudainapalota. Királyi palota számos műkincset kínál, köztük flamand faliszőnyegeket, amelyek a spanyol történelem fejezeteit ábrázolják. Emellett spanyol, 17. és 18. századi faliszőnyegek ábrázolják a Lepanto-i csatát is, ahol a spanyol és velencei flotta legyőzte a török hadsereget. A spanyol királyi pár a nyári szabadságát mai napig is ebben a palotában tölti. Bellver Kastély: A tengerszint felett 137 méterrel található, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a szigetre. Az egyik Palma de Mallorca melletti dombon álló kastély 700 éve épült és évszázadokon keresztül börtönként is használták. A belvárosban a Főtéren mindig történik valami, éppen egy mazsorett felvonulást láthatunk.

Menorca

A Baleár-szigetek második legnagyobb tagja már az őskorban is lakott volt. A sziget nagy része teljesen érintetlen természeti terület, gyönyörű, rejtett öblökkel, szikrázóan kék tengerrel. . A gyakori élénk légmozgás miatt "szeles szigetnek" is hívják. Számos, csak itt fellelhető állat és növényfaj él itt. Az UNESCO bioszférikus rezervátumnak minősítette a szigetet, ahol a legfontosabb feladat a természeti értékek megőrzése. Természeti szépségeinek megóvására tett erőfeszítéseiknek köszönhetően sikerült elkerülni a turisták invázióját. Menorca fővárosa, és legnagyobb városa Mahón, vagy katalánul Maó, ahol Európa legnagyobb természetes kikötője várja a hajósokat. 49

A történelem folyamán több hajós nemzet is birtokolta a várost. A XVIII. században a Brit Királyi Tengerészet állomásozott itt, több épület is a György-kori Angliát idézi. A helyi lakosok szerin szerint a majonéz az ő találmányuk, és a város nevéből ered a majonéz neve. Ha belegondolunk, hogy a spanyolok a j betűt h-nak ejtik, lehet benne valami. Az „eredeti” maói recept szerint a majonéz olívaolaj, tojássárgája, néhány csepp citrom, frissen őrölt feketebors, só és hagyma keveréke. Mahon kikötőjében óriási a hajóforgalom. A hatalmas kompok gyomra folyamatosan nyeli el a kamionokat és más járműveket. Konténerek százai várnak a berakodásra. A kikötő környéke is varázslatos. A pálmákkal szegélyezett lépcsősort megmászva lehet bejutni az óvárosba. Érdemes a helyi kisvonattal bejárni a város nevezetességeit, az óváros szűk utcáitól, a zöldellő parkokig. Érdekesség, hogy a városban viszonylag sok a sötétvörös színű ház. Ennek oka, hogy egy időben csak hajófenék festéket lehetett kapni. Érdemes megnézni a Santa Maria templomot is, ahol a földön fekvő harangoknak érdekes története van. Az I. világháború idején egy német hadihajó legénysége Mahon kikötőjében talált menedéket. Közel 100 évvel később a hálás leszármazottak harangokat küldtek a városba, melyek felállítására a helyi Rotary Club egy kampányt szervezett, "Para las Campaña Campanas" néven, ami valójában egy szójáték, és jelentése kampány a harangokért. Mahon egy bájos, élhető városka, de ezt az egész szigetről is el lehet mondani. 50

Szardínia

A sziget nevének eredetéről több változat is fellehető. Az egyik hipotézis szerint az elnevezés a görög mondavilághoz kapcsolódik, mely szerint Herkules egyik fia, a titokzatos Sardus vezetett ide egy líbiai népcsoportot. A másik feltételezés szerint a sziget lábnyomhoz hasonlatos alakja miatt az ókori Sandalyon nevéből származik. A konzervdobozba préselt halacskák elnevezése a Szardínia hatására jött létre, de a legendával ellentétben semmi köze nincs az olasz szigethez. A szardínia név valójában több különböző halfajt is takar. A kódexekben összesen 21 fajta, max 25 cmes halacska szerepel „szardínia konzerv” címszó alatt. A legvalószínűbb, hogy a mai elnevezés a shardanák népének, a „tengeri embereknek” nevéből ered. 51

A szárd őslakosok hagyományosan pásztorkodással és halászattal foglalkoznak. A smaragdzöld színű kristálytiszta tenger, a szikrázóan fehér homokos tengerpart, a vadregényes táj csábítja a turistákat. Francesco Másala szárd költő A pásztor éji dala c. verséből egy rövid idézet: „Ez a mi földünk, ide születtünk, ide, a sósízű szélbe” Olbia, kedves hangulatú kikötőváros, Szardínia legnagyobb forgalmú személykikötője. A turisták túlnyomó kirándulóhajóval vagy komppal érkezik. A kikötőből 1,5 km hosszú töltésen a Viale Isola Bianca vezet a partra. A műemlékek közül kiemelkedik a Szent Simplicius-templom, mely Szardínia legrégibb, ma is eredeti formájában álló középkori temploma. A román stílusú templom teljes egészében gránitból épült. Szent Simplicius volt a 47. pápa a történelem során. Érdemes megnézni a Szent Pál-templomot. Főhajójának egyik vésete szerint már 1421-ben állt egy kápolna ezen a helyen. Említésre méltó a velencei stílusú, faragott szószéke. A látnivalók közé tartozik a pun nekropolisz, és a feltárt pun település épületmaradványai. A romantikus utcákban számtalan kávézó, étterem és ajándékbolt várja a látogatókat. A jó hangulatról utcazenészek is gondoskodnak. A szárazföldön és a tengerben is különböző alakú köveket láthatunk. Van egy bálna formájú kő, a megkövült „Moby Dick”. Végezetül kóstoljuk meg a helyiek kedvenc italát, a mirtuszlikőrt.

Salerno

A területen valószínűleg már a történelem előtti időkben is laktak. Diocletianus császár uralkodása idején közigazgatási központ lett. Második nápolyi hadjárata alatt, 1350 nyarán I. Lajos magyar király négy napot töltött a városban, de ennek külön története is van. A király, seregével Nápoly felé haladva Eboli városában akart megszállni, de Salernoból követek érkeztek hozzá, jelezve, hogy könnyűszerrel elfoglalhatja a várost, mivel I. Johanna nápolyi királynő csak egy gályát küldött annak védelmére. Így Lajos azonnal Salerno alá vágtatott mintegy száz lovagjával, és a városon kívül bevárta a seregét.

Idővel a jelzett nápolyi gálya is befutott a kikötőbe, de a magyarokat meglátva inkább visszafordult. Így a város megnyitotta kapuit a magyar király előtt. Lajos király nagylelkűen bánt a meghódolt várossal, katonáinak szigorúan előírta, hogy nem mehetnek a városba fegyveresen, és mindennemű fosztogatást is megtiltott. A magyar király fogadta a környékbeli városok hódolatát. A második világháború idején, ide menekült az olasz király miután különbéke tárgyalások kezdődtek Olaszország és a Szövetségesek között. Itt alakult meg a rövid életű „déli kormány” is. Az Avalanche (lavina) hadműveletben a szövetségesek Salerno mellett is partra-szálltak. A háború utáni időszak a város életében nehézségeket okozott, de Salernonak apránként ezen is sikerült javítania, hogy elérje célját, és modern európai várossá legyen. A város, ma a Tirrén tenger legforgalmasabb kikötője. A komor sziklák ölelésében fekvő öböl és a hegyoldalba épült város, gyönyörű, festői látvány. Márai Sándor, aki 1968 és 1980 között Salernoban élt, így írt a városról: „Ne felejtsük el, a város uralkodik a titokzatos Amalfi, valamint az ősi Paestum területei között a műemlékeinek szépségével, és a meghatározó tengeri kereskedelmével. Mind a mai napig őrzi birtokát a nyüzsgő utcáival, a tengerparti kertjeivel, és a pálmasoros virágdíszes tengerparti sétányaival…” Az egykori szövetségesekhez hasonlóan, mi is partra-szálltunk, felfegyverkezve kamerákkal, videókkal, na meg némi készpénzzel. Az első látnivaló a Lungomare Trieste névre hallgató sétány, amely Salerno promenádja.

A tengerparti sétányt a francia Riviérán található sétányok mintájára alakították ki, a nizzai angol sétányra emlékeztet. A ritka pálmafajokkal szegélyezett sétányon rengeteg színes virágot, hűs árnyat adó fát és pihenőpadot találunk. Salerno talán legismertebb látványossága a Dóm, jellegzetes harangtornyával. A katedrális kriptájában találjuk a 12 apostol egyikének, Szent Máté evangélistának a sírját. Az Arechi vár erődítménye egy 300 méteres dombon állva emelkedik a város fölé. II. Arechi uralkodása idején bővítették ki, a korábban már meglévő rómaibizánci építményt. Az óváros zeg-zugos sikátorai a 60-as évek olasz neorealista filmjeire emlékeztetnek, eléggé lepusztult, elhanyagolt és rendkívül szemetes minden. Ez felér egy időutazással. Természetesen találunk hangulatos, romantikus utcácskákat, szép, virágos tereket, szép épületeket is. A hajóút vége A partok mentén hajózva szinte folyamatosan gyönyörködhettünk az elénk táruló és folyamatosan változó panorámában. Időnként játékos delfinek is felbukkantak a vízsodorban, sőt egyszer távolról egy bálnát is láttunk vízoszlopot kilövellni, bár nem is tudom, hogy keveredhetett ide. Elhajóztunk Capri sziklái mellett, sőt a távolból megpillantottuk Elba szigetét, Napóleon első száműzetésének színhelyét.

Harmadik rész A harmadik utazás 2017, a hajó neve: MSC Meraviglia A hajó és a tervezett útvonal

Ismerkedés a hajóval Megkezdte útját az MSC Cruises hajóstársaság új zászlóshajója, mely a (hajó) -keresztségben, szerényen a „Meraviglia” nevet kapta. (ejtsd: Meravilja) A szó jelentése: „Csoda”, angolul Wonder. A keresztanya ezúttal is, a még mindig királynői megjelenésű Sophia Loren volt, igaz már kellett némi segítség, hogy elvágja a pezsgőt tartó ünnepi szalagot. A keresztelő sikeres volt, így a Meraviglia megkezdhette vándorútját a tengereken és óceánokon. A Meraviglia, a nevéhez méltón minden vonatkozásában a csúcstechnológiát képviseli, a technika, a dizájn és az elegancia káprázatos vegyítése. Hajózó körökben a modern világ nyolcadik csodájaként emlegetik ezt a méreteiben is lenyűgöző úszó komplexumot. A 167 600 tonna súlyú, három futballpályánál is hosszabb 19 emeletes hajó, 5700 utast és mintegy 2000 főnyi személyzetet tud befogadni és mintegy 40 km/h sebességgel „száguld”. (22,7 csomó) Ez a hajó modern formavilágával, szofisztikált, számítógépes rendszerével, lenyűgöző szolgáltatásaival elkápráztatja az utasokat. A legek közül is a leg-leg, a belső promenád felett húzódó hatalmas világító, digitális égbolt melynek effektjei napszaktól vagy eseménytől függően változnak. A Swarovski kristállyal díszített lépcsőkön járva egy hercegi palotában képzelheted magad. A lobby ezerfényű csillogása szemkápráztató, minden mindenben tükröződik, egyszerre több példányban láthatsz mindent és saját magad is. Számos bár kínálja pazar italválasztékát, kezedben egy finom koktéllal vagy egy pohár pezsgővel átadhatod magad az andalító zenének. Az ínyencek is hódolhatnak a kulináris élvezeteknek. 57

Az elegáns éttermi vacsorák mellett a bőséges svédasztal kínálat is evésre csábít. Ha ez nem lenne elég, akkor ott a Steakhause, a híres olasz Eataly lánc és a Szushi bár, nem beszélve Jean Philippe Maury díjnyertes francia cukrász fagylaltjairól és csokoládékülönlegességeiről. Vacsora után mehetünk színházba, a Brodway és a Cirque Du Soleil társulata tart előadásokat a külön erre kialakított színházakban. Azután, ha jó viszonyban vagyunk Fortuna istenasszonnyal, akkor irány a kaszinó! Az Aquapark medencéivel, csúszdáival igazi vízi játszótér kicsiknek és nagyoknak, a jó hangulatról folyamatosan gondoskodnak az animátorok. A különféle szórakoztató és sport szolgáltatások tömege várja még a vendégeket. Bowling pálya, sportaréna, Forma1 szimulátor és 4D mozi, hogy csak néhányat említsek. A fedélzetek között 19 lift, köztük panoráma liftek is rendelkezésre állnak. A fedélzeten és a boltokban több "smart" megoldással is találkozhatunk. 300 interaktív képernyő segítségével lehet színházat, éttermet és minden mást foglalni. Ruhavásárláskor "virtuális valóság tükör" mutatja meg, hogy állna rajtunk a ruha, anélkül, hogy fel kellene próbálnunk. Sajnos a virtuális eszközök még nem működnek hiba nélkül, ezért elég hosszadalmas a segítségkérő sorbaállás a Recepció előtt. A Meraviglia az MSC hajótársaság által valaha épített legnagyobb hajó, mely a fedélzetre lépés első pillanatától az utazás végéig lenyűgözi az utazót.

Nápoly Nápolyt látni és…., hát meghalni semmi esetre sem, hiszen még annyi szép hely van a Földön, ahol még nem jártam. Nápolyba készülve először csak a sztereotípiák jutnak az eszembe: a fülbemászó nápolyi dalok, a rossz közbiztonság, a bűnözés, a helyi maffia a Camorra, a szemét és a zsúfoltság. A város két vulkáni terület, a Vezúv és a Campi Flegrei között fekszik, ezért elég gyakoriak a kisebb földrengések. A Vezúv kitörései a történelem során többször is veszélyeztették a várost, ma is szakértők hada és műszerek sokasága figyeli a vulkáni aktivitást. Vészhelyzet esetére a városnak kész evakuálási terve van. A vulkáni tevékenységnek köszönhetően a városban számos termálvízű forrás található. Nápoly vastag tufarétegekre települt, amit az évszázadok során építőanyagként használtak fel.

Nápoly a „Campania felix”, a boldog Campania tartomány székhelye, Olaszország harmadik legnagyobb városa. Rövid történelmi áttekintés A mai Nápoly első lakói a görögök telepesek voltak, akik a város elődjét Paleopolisz, (régi város) néven alapították. A települést a későbbiekben a rómaiak hódították meg, akik kiterjesztették a városhatárt egészen a tengerig, és új városnak, azaz Neapolisnak nevezték. A város történelmének során több európai uralkodóház: Anjou, Bourbon, Habsburg került hatalomra vagy erővel, vagy pedig körültekintő házassággal. Kissé profánul mondhatnánk, hogy sok esetben a „kard és a hüvely” játszott döntő szerepet. Viszonylagos megnyugvást I. Anjou Károly megkoronázása hozott. Uralma alatt a Nápolyi Királyság hivatalosan a “Világító tornyon inneni Szicíliai királyság” nevet viseli. Hatalma kiterjed a pápai államtól délre eső egész olasz szárazföldre. A fényűző Anjou-udvar körül élénk művészeti és szellemi élet alakult ki. A középkorban Alfonz aragóniai király hódította meg Nápolyt, legyőzve az utolsó Anjou királyt. Uralkodása idején Nápoly gyors fejlődésnek indult. A másfél évszázados nyugodt időszakot a spanyol alkirályok korszaka követte, majd a Nápolyi Királyság 200 év után ismét függetlenné vált. Garibaldi 1860 szeptemberében vonult be Nápolyba, és a nép megszavazta az egységes Olaszországhoz való csatlakozást. Nápoly a II. világháborúban súlyos károkat szenvedett. A lebombázott város újjáépítése csak 1950-ben kezdődött meg.

Magyar vonatkozások Nézzük meg közelebbről, ami minket, magyarokat köt Nápolyhoz. IV. Béla király fia V. István ifjabb Anjou Károly herceghez adja szeretett lányát, Máriát, akit a nápolyi udvarban hamar megkedvelnek, és Regina d’Ungheria ill. Maria d’Ungheria néven emlegetnek. Hamvait a Santa Maria Donnaregina Vecchia templomban őrzik. Magyarország az Anjou királyok alatt erősíti meg hatalmát, Nagy Lajos két nápolyi hadjáratot is vezet. Egy érdekes monda is fennmaradt Nagy Lajos király nápolyi hódításáról. Már három hete tartott Nápoly ostroma, mikor az olaszok követséget küldtek ki Lajoshoz egyezkedés végett. Csupa szálfa termetű daliákat, hadd gondolják a magyarok, hogy ilyenek maradtak odabent is. Még vitézi tornát is bemutattak, dárdát hánytak, kopját törtek, utoljára egy behemót olasz nekiugrott a tábor mellett legelgető maradék gulyának, fölkapta a legerősebb ökröt, s odatette Lajos király elé. Azt hitte szegény feje, a magyar király most mindjárt takarodót fúvat ijedtében, de Lajos csak legyintett. Nekem a legkisebb kuktám is megeszi ezt az ökröt, amit te éppen csak megemeltél. Az olaszok nevettek a tréfán, de Lackó nádor mindjárt elértette a szót, és szalajtotta a csatlósokat a nagyétkű Kórogyiért, aki éppen sáskákat szedegetett a mezőn, és átkozta az olasz földet, hogy különb húst nem terem. Készülj az ebédre, Péter fiam - mondta neki a főszakács -, meg kell mentened a magyar becsületet, meg kell enned az ökröt.

Az olaszok pedig átalakultak ellenőrző bizottsággá, ketten kimentek a konyhába, vigyázni, hogy elkészítik-e az egész ökröt, a többiek meg odaültek a kuktát lesni, hogy hová teszi majd azt a tenger húst. Remekelt a főszakács, csinált vagy harminc fogást az ökörből. Volt pecsenye, főzte becsináltnak, készítette borsos lével, tárkonnyal, tejfölös mártással, gyömbérrel, kavarta káposztával, keverte mindenféle fűszerszámmal. Péter pedig ette lélegzet nélkül, az egyik szája végén tömte befelé a húst, a másikon szórta kifelé a csontot, s mire az utolsó mócsingot is leküldte a horpaszába, alig látszott ki a csonthegyek közül. Akkor aztán azt mondta nagy alázatosan: Tán hozhatnák is már azt az ökröt, mert ez a sok mindenféle előzetes, majd el találja venni az étvágyamat! Az olaszok úgy eltátották a szájukat, és siettek haza kinyittatni a város kapuit a magyarok előtt. Mert olyan emberekkel nem lehet harcolni, akik egy ültő helyükben úgy megesznek egy ökröt, hogy észre se veszik. Hunyadi Mátyás is innen választotta második feleségét Aragóniai Beatrixot, aki élete utolsó éveit Ischia szigetén, majd Nápolyban töltötte, és a San Pietro Martire templomban helyezték örök nyugalomra. De hagyjuk még a történelmet, ismerkedjünk meg egy villámlátogatás erejéig a várossal! Nápolyi látnivalók: A városhoz közelítve nemcsak Nápoly szépségét csodálhatjuk meg, de előre tekintve, szinte karnyújtásnyira található Pompei és a Vezúv, de felsejlenek Ischia és Capri szigetének párás kontúrjai is. A vízben is óriási a nyüzsi.

A nagy teherszállító hajók és a luxus óceánjárók mellett folyamatos a komp és gyorshajó forgalom a környező szigetekre és akkor még nem beszéltem a kisebb jachtokról és az egyhangúan pöfögő halászhajókról. Nápoly ma is fejlődik, terjeszkedik. A városnak ma közel másfélmillió lakosa van, az óvárosa pedig egész Olaszország legsűrűbben lakott pontja. Castel Nuovo A kikötőből is látható monumentális építmény uralja a városképet. Azért hívják Új Várnak, mert a vár helyén korábban Ferenc-rendi kolostorépület állt. A várat francia építészének tervei alapján az első Anjou Károly építtette. A második Anjou-király, II. Károly már ezt a várat választotta állandó lakhelyéül. Francia, spanyol, észak-itáliai mestereket hívtak, de megfordult itt Petrarca is és Giotto készítette a kápolna freskóit. A nápolyiak csak ismertebb nevén Maschio Angioino (Anjou-erőd) emlegetik. Az Anjou-ház kihalása után I. Aragóniai Alfonz teljesen átépíttette a várat, hogy falai kibírják az ágyútüzet. Bevonulásának állít emléket a diadalkapu, amely Nápoly legszebb reneszánsz kori emléke. Az emeleti ív feletti fülkékben a négy erény szoborképét formázták meg, míg a diadalív legtetejét Szent Mihály arkangyal szobra díszíti. Az udvar bal sarkában található a Sala dei Baroni, felette pedig a Beverello-bástya.

Castel dell’Ovo (jelentése Tojásvár) Nevét alaprajzának formájáról nyerte, de kapcsolódik hozzá egy monda is, miszerint Vergilius a vár egyik szobájában felfüggesztett egy vaskalitkát, benne egy lezárt üveggel, abban egy tojással és azt mondta, hogy ameddig az el nem törik, a vár urának baja nem lesz. I. Johanna uralkodása idején eltörött a tojás és hiába tettek helyébe másikat, Johannát megölték és családjának sok tagja is tragikusan végezte életét. A Castell dell Ovo eredetileg a katonák elszállásolására szolgált, hogy duhajkodásaikkal ne zavarják a városi csendjét. Később börtönként működött, és ide kötődik a mondás, hogy:” Nápolyt látni, és…meghalni”. Akit ugyanis ide bezártak, már nem volt esélye arra, hogy élve kikerülhessen, de Nápolyt nézhette haláláig. A Castel dell'Ovo erődítmény jellegét 1860-ban megszűntették. Megvannak még benne a római oszlopok, a középkori helyiségek és a börtönök. Napjainkban a Castel dell'Ovo az ifjú házasok kedvelt fényképháttere. A nápolyi Dóm A Posillipo városrészben található az eklektikus stílusban épült Dóm, amelyben San Gennaronak, a város védőszentjének ereklyéit őrzik. A templomban található az a kő, amelyen Gennaro-t lefejezték, és a visszamaradt vércseppek egy évben háromszor kivörösödnek, és újra folyékonnyá válnak. San Gennaro-t májusban, szeptemberben és decemberben ünneplik a nápolyiak és buzgó imádságaik nyomán a vércseppek folyékonnyá válnak.

Nápolyban egész kultusza van San Gennaronak, a különösen babonás és vallásos nápolyiak hite szerint, amennyiben elmaradna a vércseppek csodája, úgy Nápolyra veszedelmes idők várnak. Nápoly védőszentjének az egész világon közel 25 millió hívője van. San Gennaro vére címmel Márai Sándor írt regényt, melyben bensőséges képet fest a nápolyi emberekről, a csodavárás és vallás misztikumáról. Az Umberto Galleria Manapság a legdivatosabb találkahely, ahol este randevúzni, nappal vásárolgatni szokás. Divatos üzletek és kávézók várják a látogatókat. A kereszt alaprajzú passzázs közepét egy hatalmas üvegkupola fedi. A négy oldalszárnyból egy a via Toledóra nyílik, amely legforgalmasabb utcája egy másik pedig a felújítás alatt álló Operaházra. A mellékutcák igazi nápolyi hangulatot árasztanak. A Piazza Plebiscito (Népszavazás tere) Nápoly egyik történelmi helyszíne, melynek számunkra különös elnevezése 1860-ra nyúlik vissza, amikor Garibaldival az élen a nép megszavazta az egységes Olaszországhoz való csatlakozást. A négyszög alakú tér egyik oldalán a szintén felújítás alatt álló Királyi Palota, vele szemben a San Francesco di Paola bazilika látható. A másik két épületben a Prefektúra ill. a katonaság intézményei vannak. Egyéb érdekességek Bud Spencer is Nápolyban született Carlo Pedersoli néven válogatott vízilabdázó volt, de igazán a filmjei révén vált híressé.

Itt forgatták a Piedone a zsaru filmeket is. Izig-vérig nápolyi volt. A „Piedone Afrikában” című filmben megkérdezik, hogy ő olasz-e, azt feleli: „Nem, nápolyi vagyok.” Néhány szó a biztonságról: A mai Nápoly nem veszélyesebb, mint bármely más metropolisz. Nem kell a fal felé fordítva görcsösen szorítani a táskád és nyugodtan otthon hagyhatod a golyóálló mellényed is. Természetesen itt is előfordulnak zsebtolvajlások, kisebb lopások, de ha nem viselkedsz kihívóan és betartod a minimális óvatossági rendszabályokat, biztosan nem fognak kirabolni. Nyugodtan vásárolhatsz az afrikai árusoktól is, legfeljebb becsapnak, ha nem alkudozol elég határozottan. A közbiztonság javulása bizonyára a helyi maffiának is köszönhető, nem hagyják, hogy piti tolvajok háborgassanak, mivel érdekeltek a turizmusban. Közlekedés A városi forgalom kaotikus, de mégis zökkenőmentes Az autók és a motorok vadul váltogatják a sávokat, azt hiszi az ember, hogy mindjárt összeütköznek, de csak az örült dudaszó hallatszik. A gyalogosok is bátran beugranak a legkisebb résekbe is, hogy átjussanak a másik oldalra. A gyakorlatlan turista úgy érzi, hogy a másik oldalra születni kell. Mára már valamelyest szigorodtak a közlekedési szabályok, de még ma is sok nápolyi autós külföldi szimbólumnak tartja a közlekedési lámpákat, úgy gondolják, hogy ez csak a ráérők kedvtelése. A Nápolyi dal Romantikus monda szerint: az ókori lantos, Orfeusz elvetődött a mostani Nápoly tájékára. A tenger, az öböl és a sejtelmesen füstölgő Vezúv annyira megbűvölte, hogy azt hitte álmodik. 66

Hogy meghosszabbítsa álmát, behunyta szemeit és valóban elaludt. E pillanatban a habokból tündökletes nőalak bukkant elő: Partenopé nimfa, aki meglátva az alvó Orfeuszt, azon nyomban beleszeretett. Nászaikból, szerelmetes éjszakáik gyümölcseként született meg a Nápolyi dal. Eleinte a vomerói mosónők énekelték, később neves operaszerzők: Puccini, Rossini, Donizetti, Bellini is írtak nápolyi dalokat. 1880-ban, a Vezúvig vezető drótkötélpálya megépülését Luigi Denza dallal köszöntötte. A Funiculí, funiculá azóta is világsláger. A Santa Lucia, az O sole mio, mind gyönyörű nápolyi dal, talán az sem véletlen, hogy Caruso is innen származik. Nápoly- a pizza őshazája. ( Pizza Margherita) Nápoly a pizza szülőföldje, a világ legelső pizzériája, az 1830ban megnyitott Antica Pizzeria Port'Al még ma is működik a Via Port'Alba 18 cím alatt. Eredetileg a pizza kenyértésztából gömbölyített, lapított, különböző zöldségekkel megrakott lángos volt. Továbbá, a korai pizza elkészítésénél paradicsom helyett mézet használtak, hiszen a paradicsom ekkor még ismeretlennek számított Európában. A XVI. században az amerikaiak ugyan behozták a paradicsomot Európába, de ekkor számos európai még azt gondolta, a paradicsomról, hogy mérgező. Így csak a XVIII. századtól használtak paradicsomot a pizza elkészítéséhez, főleg Nápoly szegénynegyedeiben volt ez divat. A pizza Nápoly igazi turistalátványossága lett. A Nápolyba látogatók elzarándokoltak a város szegénynegyedeibe, hogy kipróbálják a helyi specialitást. Egyébként a süteménynek, amit mi nápolyinak ismerünk, semmi köze Nápolyhoz. 67

A Possilipo hegyről körbetekintve pazar kilátás tárul a szemünk elé. Az öböl mentén hosszan elnyúló nagyváros az óvárossal, a környező dombokon fekvő teraszos épületeivel, háttérben a Vezúv kettős kúpjával festői látvány és ráadásnak ott a végtelenül kék tenger. Nem csak a turistákat vonzza a hely szépsége, esténként a szerelmesek találkozóhelye, az újságpapírral eltakart autókban ölelkező párok által eldobált óvszereket reggelente a helyi „közmukik” söprik össze.

Pompei

Az ókori római romváros Campania olasz tartományban, Nápoly mellett, a Vezúv lábánál található. Neve az oszk „pompe” (öt) szóból származik, ami a területen lévő öt forrásra utal. A várost az oszkok alapították a Vezúv egyik régi kitörése során keletkezett lávatalapzaton. A jelentős stratégiai és kereskedelmi útvonalon fekvő település gyors fejlődésnek indult és később a Nápolyi öbölben letelepedő görögök fennhatósága alá került, akik az etruszkokkal háborúztak a város birtoklásáért. Addig győzködték egymást, amíg a „szamniszok” el nem zavarták őket és újjáépítették a várost. A régészeti ásatások számos szamnisz építményt és egyéb kulturális emléket hoztak napvilágra.

Pompei csatlakozott a campaniai városok Róma elleni szövetségéhez, ennek az lett a következménye, hogy Róma leigázta a várost és Colonia Cornelia Veneria Pompeianorum név alatt római kolónia lett. Augusztus császár uralkodásának idején a város nagyszabású fejlesztéseken esett át ekkor épült fel az amfiteátrum, a központi úszómedencével, ugyancsak ekkor épült 25 városi kút, négy városi fürdő, valamint a várost vízzel ellátó vezetékrendszer. A településnek virágkorában mintegy 20 000 lakosa volt. Pompei és környéke a rómaiak egyik kedvenc üdülőhelye volt, számos villát is építettek. A kitörés előtt A Római Birodalom egyik legpompásabb városa éli megszokott életét: polgárai mindennapjait szerelem és politikai csatározás tölti ki, a katonák pedig őrzik az Örök Város dicsőségét. A számos fennmaradt freskó alapján betekintést nyerhetünk a lakosság életébe. Pompei mindennapjai rendkívül mozgalmasak voltak, ezt a legkisebb, legjelentéktelenebb leletek is bizonyítják. Példa erre Sirico háza bejáratánál talált felirat „Salve, lucru”, melynek jelentése Isten hozott pénz, amely humorosan jelzi, hogy az épület tulajdonosai kereskedők voltak. A boros korsókon, talán a világ első marketinges szójátéka olvasható: Vesuvinum, amely a Vesuvius (=Vezúv) és a vinum (=bor) latin szavak kombinációja. A Via dell’Abbondanza épületein korabeli latin nyelvű graffitik is láthatók. Pompei és a környező települések lakói hozzászoktak a gyakori földrengésekhez, amelyek nem keltettek pánikot, a virágzó város lakói nyugodtan tették a dolgukat. 70

A nép Augustus császár ünneplésére készült, amikor hatalmas földrengés rázta meg a várost, mely az utólagos becslések szerint 7,5-ös (Richter-skála) erősségű lehetett. A rengést általános pánikhangulat követte, számos templom, lakóház, híd elpusztult és az olajlámpák által okozott tüzek csak fokozták a riadalmat. Lassan normalizálódott az élet és megkezdték az újjáépítési munkálatokat, de a földrengés által okozott teljes kárt nem sikerült felszámolni. A leomlott falakat újra felhúzták és élték tovább mindennapi életüket. A földrengés és a Vezúv között nem sejtettek semmiféle összefüggést. Azt tudták ugyan, hogy tűzhányó volt, de már évszázadok óta nem működött. A kitörés Még javában folytak a helyreállítási munkák, amikor a Vezúv hirtelen életre kelt, és bekövetkezett a történelem egyik legpusztítóbb vulkáni kitörése. Az ifjú Plinius írásaiban olvashatjuk: "...A hegy fölött furcsa nagy felhőt lehetett látni, amely nőttön-nőtt. Több ezer méter magas füstoszloppá magasodott majd, szétterült. Olyan volt, mint egy nagy lombos fa. Éjszakára már a Vezuvius hegyéből több helyen széles lángnyelvek és magas tűzoszlopok csaptak fel. A gyakori földrengéstől a házak meginogtak. A szabad ég alatt pedig a tajtékkövek hullásától kellett tartani. Másnap sötétebb és sűrűbb volt az éj, mint bármikor. A hamu egyre sűrűbben hullott, beborított mindent. Ez az eleven lázálom így tartott órák hosszat. Végül füstté, köddé finomulva eloszlott..."

Plinius leírása történelmi és vulkanológiai szempontból egyaránt klasszikusnak számít a maga nemében. Egyúttal a legmegbízhatóbb ókori forrás egy tűzhányó kitöréséről. A Vezúv felrobbant kráteréből kövek, vulkáni hamu és por lökődött ki, és borította be a Nápolyi-öböl délkeleti partvidékét. Pompei végzetét nem a láva, hanem a vulkáni hamu és az úgynevezett lapilli okozta, amelyek a vulkáni kitörés során a kráterből kihányt apró, mogyoró- vagy dió-nagyságú kőzetdarabok. Az emberek halálát elsősorban a kiáramló mérges gázok okozták. Pompei feltárása A kitörés óriási változásokat eredményezett. A Vezúv szabályos kúpjából csupán egy darabokra tört csonk maradt. A város szinte teljesen elborította a vulkáni hamu és a lapilli. Pompei első megtalálása teljesen véletlenszerű volt. A Sarno folyó szabályozási munkálatai során bukkantak fel az első falmaradványok. A kőbedermedt várost a 19. század közepén kezdték feltárni és bemutatni a közönségnek. Pompei újra felébredt évszázados álmából és a látogató ma nyugodtan sétálhat az egykori utcákon. Feltárult a Római Birodalom egy gazdag korszakának művészete, mindennapi élete. A várost a régészek kilenc körzetre, régióra osztották, ezeket római számok jelölik. A régiókat tovább osztották háztömbökre, melyek arab sorszámot kaptak. E két szám segítségével tudjuk meghatározni, hogy éppen hol vagyunk a városban. Mostanra a város közel kétharmadát már kiásták. Az ókori város a Porta Marinán át közelíthető meg, amely Pompei hét egykori kapujából az egyik.

A több méteres vulkáni hamuréteg jó állapotban őrizte meg épületeinek romjait, amelyek közül kiemelkedik a fórum együttese, a bazilika, több fürdő, a kis és nagy színház, az amfiteátrum és nagyszámú előkelő lakóház. A Forum, a városfallal körülvett település délnyugati részén helyezkedett el. Az eredetileg szabálytalan négyszög alaprajzú piacteret három oldalról kétszintes oszlopcsarnokokkal vették körül. A földszinten dór, emeletük ión oszlopokat láthatunk. A tér északi oldalát Jupiter temploma zárta le. Az ellipszis formájú amfiteátrum hat méterrel van a város szintje alatt. A kiásott földet az épület nyugati felének megtámasztásául használták. A 20 ezer nézőt befogadó aréna falain harci és vadászati jeleneteket láthatunk. A feltárt korabeli épületek, lakóházak kialakításából, díszítéséből következtethetünk az egykori római polgár foglalkozására és anyagi helyzetére. Az utcákat nagy kőlapokkal burkolták, a járókelők számára járdákat és ókori zebrákat alakítottak ki. Az egyik legnagyobb feladat volt a város lakói számára, a szükséges vízmennyiség biztosítása. Kutak ásása nehézkes volt, nagyon mélyre kellett fúrni. A korabeli ólomból készült vízvezeték maradványai ma is megcsodálhatóak. A közfürdők (thermák) A római civilizáció ragaszkodott a mindennapi tisztálkodás nyújtotta higiéniához és számos közfürdőt építettek. A minden igényt kielégítő thermákban találunk testgyakorló teret (palaestra), férfi, illetve női fürdőket, és szabadtéri medencéket is.

A fürdők vetkőző teremből (apodyterium), langyos vizű teremből (tepidarium), meleg fürdőből (caldarium), hideg medencéből (frigidarium), és helyenként gőzfürdőből (sudatorium) álltak. A meleg fürdőtermeket központi fűtéssel látták el, ami szintén római találmány. Az ásatások során különleges üregeket találtak, melyeket híg gipszpéppel kiöntve döbbenetes formákat kaptak. Testet öltöttek a katasztrófa áldozatai. A Vezúv kitöréskor a forró hamu gyorsan betemette az áldozatokat. A kitörést követő eső hatására a kissé megduzzadt hamu kemény masszaként vonta be a testeket, mintegy természetes öntőformát készített róluk. A szerencsétlenül járt áldozatok a szájuk elé tették a kezüket, hogy próbálják megszűrni a levegőt. Ókori prostitúció Pompei feltárása során napvilágra kerültek az „ősi mesterséget” ábrázoló falfreskók is. A katasztrófa idején a Római Birodalom az aranykorát élte, sokan megfordultak a városban, akiknek igényük volt az ókori bordélyok (lupanarok) szolgáltatásaira, és még nem említettem a katonaságot. Befejezés: A Vezúv 79-es kitörése félelmet keltett az emberekben, védtelennek érezték magukat a természet mérhetetlen erejével szemben. A Pompejiben elpusztultak számát a leletek alapján 1250-1500-ra becsülik. A kitörés után több méter vastagságban fedte be a hamu és a vulkáni törmelék a településeket. A feltárt város, a halhatatlanságot és az örökkévalóságot idézi. A nagyszámú lelet legértékesebb darabjait ma a nápolyi Nemzeti Régészeti Múzeumban őrzik. 74

Solfatara, a pokol előszobája Nápoly és környékének történetéhez hozzátartozik a vulkánok kitörése és szunnyadó aktivitása egyaránt. A vulkáni tevékenység egyik fajtája a „solfatara”, ami tulajdonképpen a vulkáni utóműködés különféle előfordulásait jelenti. A Nápoly melletti Pouzzoli város közelében található egy Solfatara kráter. Fortyogó iszapvulkánok, 160 °Celsius hőmérsékletű tó, forró kénes gőzök, kisebb kráterek és erőteljes kénszag utal a mélyben működő energiák erejére. Még mofetta (főleg széndioxidos gázkitörés) is előfordul. A tájat Campi Flegrei (égett) - mezőknek is hívják. Talán így lehet elképzelni a Pokol előszobáját.A név eredete: a latin sulpha terra-ból származik, jelentése kénes föld, kénes vidék. Az ókorban Forum Vulcaninak nevezték, az istenek kovácsának, Vulcanusnak a tüzére utalva. Már Odüsszeus történetében is van utalás a helyre.

Az oldott ásványi anyagot tartalmazó több-száz Celsius fokos vízgőz kitöréseket fumarolának nevezik, mivel a szabad levegőn, amikor a forró gőz kondenzálódik és kiválnak az ásványi anyagok, úgy látjuk, mintha füst gomolyogna az ég felé. (innét kapta a nevét is, fuma=füst). A 100°Celsius körüli hőmérsékletű bugyborékolva fortyogó iszapot „vulcanettonak „ – vulkánocskának hívják. A terület bejárása strandpapucsban nem ajánlott, hiszen igen fürgén kellene szedni a lábad a forró talajon. Ha erőteljesen rátoppantasz a földre, üregesnek érzed, mivel a talajban a felszín alatti gázok járatokat vájtak. A felszín hőmérséklete még elviselhető, de egy kisebb gödörben megfőzheted az ebéded. Ha megnézzünk meg egy infravörös felvételt egy kis gödröcskéről, olyan mintha a Napot fényképeztük volna.

A solfatara részben növényekkel benőtt kiszáradt kráterfenék, a megszilárdult kis iszapvulkánokon sétálhatunk. A mintegy 800x600 méteres ellipszis alakú területen fekvő természetes park sziklák felőli oldalán találhatjuk a Bocca Fumerolát, melyben, mint egy óriási üstben fortyog a homok és a forró kénes füst sárgára festi a köveket. Korábban iszapfürdőként, gyógyhelyként is hasznosították a Solfatará-t, ennek nyomait a megépített gázfürdők mutatják. Az ősi barlangokban (stufa) kialakított izzasztókamrákban a kénes gőz belégzésével légúti betegségeket gyógyítottak. A két kamrát "Purgatóriumnak" és "Pokolnak", nevezték, mert a hőmérséklet elérte a 60, sőt a 90 ° C-t is. A parkban – bármily meglepő – kemping üzemel, kis faházakkal. Vajon miért??? Ennek a vulkáni látványosságokon kívül más oka is van. A kiáramló kénes gőzök oldott ásványi anyag tartalma kedvező hatással van a férfiasságra. A helyi polgármester „természetes viagraként” emlegeti a csodálatos hatást. Büszkén hangoztatja, hogy Pozzouli városában nem csökken az esküvők száma és mintegy 1000 csecsemő születik évente, ami a 80ezer fős lakossághoz mérten valóban figyelemreméltó. A National Academy of Sciences "PNAS"egy tanulmányában tudományosan is alátámasztotta a tapasztalati tényeket, bizonyítva, hogy a gázokban lévő hidrogén-szulfid más elemekkel, vegyületekkel együtt értágító hatású, mely elősegíti az erekciót. A kísérleti patkányok "erotikus reakciói” is igazolták a megfigyeléseket. 77

Szicília

Szicília szigetét a Messinai-szoros választja el az olasz csizmától. Itt található Európa legnagyobb vulkánja, az Etna. A "Hegyek hegye", olasz neve „Mongibello”, több mint 3000 méter magas csúcsával a sziget jelképe és napjainkban is aktív vulkán. A közelmúltban látványos, sziporkázó tűzijátékkal és hamufelhő eregetéssel jelezte, hogy csak szunyókál, de bármikor felébredhet. A hegy lankáin élő lakosok már megszokták a viszonylag gyakori kitöréseket, de a szenzációt szimatoló médiacsibészek már Európát veszélyeztető pánikról vizionálnak. Valójában a jelenlegi vulkánkitörés egyelőre békés turista látványosság volt, mára enyhe füstfelhővé szelídülve. 78

Az Etnát számos legenda övezi. A görögök Héphaisztos műhelyének tartották, ahol Apollon és Artemisz fegyvereit kovácsolta, míg a rómaiak Vulcanus műhelyének vélték. A latin vulcan szó is a rómaiak tűzistenéről kapta a nevét. Más vélekedés szerint a „küklopszok” tanyáznak a hegy gyomrában, vagy Gaia Földanya százfejű, tűzokádó gyermeke morog benne. Az Etnán lévő legmagasabb település Nicolosi városát az 1886os kitörés veszélyeztette, de a lakosok körmenetet rendeztek a lávaár előtt Catania védőszentjének, Szent Ágotának a szobrával, és csodák csodájára a lávaár megállt a település előtt. A későbbiek során, Nobel találmányának köszönhetően, robbantásokkal tudták befolyásolni a lávaömledék útját. Az Etnát a déli útvonalról érdemes megközelíteni. A megszilárdult lávafolyamok, a vulkáni kúpok, és a sivár táj, kanyargós utak mellett visz egész a turistapontig. A vulkáni kúpokat általában vörös, sárga vagy fekete színű, laza vulkáni hamu borítja, melyet fokozatosan próbál visszahódítani a vegetáció. A vulkanikus talaj és a helyi mikroklíma a környező vidékeknek virágzó mezőgazdaságot biztosít. Az itt termő gyümölcsök és az itt készült bor, valamint méz nagyon jó ízűek. Érdekes módon sok katicabogár tarkítja a szürke lávasziklákat. Az Etna jelenlegi 3329 méteres magasságával a legnagyobb aktív vulkán Európában. 2013-ban az UNESCO Világörökség Bizottsága természeti világörökségi helyszínné nyilvánította.

Taormina, Szicília drágaköve

A szicíliai városkáról hallva, képzeletünkben azonnal a Görög Színház és Csontváry csodálatos festménye jelenik meg. A személyes élmény messze felülmúlja a képzelet szépségeit. Taormina nem véletlenül vált Szicília jelképévé, itt megtapasztalhatjuk az egész sziget romantikus és mediterrán hangulatát. Már az ókorban is kedvelt üdülőhelynek számított, kellemes klímája és varászlatos atmoszférája miatt. A település természetes teraszként magasodik a kék tenger fölé, lélegzetelállító kilátást nyújtva az idelátogatónak. A város főutcáján, a Corso Umbertón gyönyörű mediterrán épületek, az ezernyi áruval csalogató boltocskák, éttermek és fagyizók követik egymást. A szűk sikátorokkal szabdalt főutcát szinte mindenhol virág borítja.

Az erkélyeken, kapualjakban és ablakokban pompázó díszes virágerdő szépségével és illatával teljesen elbűvölik a turistákat. Taormina legjelentősebb antik épülete a Görög Színház. A „Teatro Greco” valóban a görög időkből származik, de a római korban átépítették. A fantasztikus látvány Csontváryt is megihlette, több képet is festett róla. Híres festménye: A „Taorminai görög színház romjai” mellett itt készült többek között a „Holdtölte Taorminában” című kép is. A színpad háttere a naxoszi tengeröböl és az Etna gyakran füstölgő csúcsa. Szicília második legnagyobb szabadtéri színháza napjainkban divatbemutatóknak, koncerteknek és színielőadásoknak ad otthont. Taormina és Castelmola távolról nézve bikaszarv alakot képez, innen ered a város elnevezése is. (Taormina - Taurus) A várost a XX. század elejétől a művészek és írók fellegváraként tartják számon, sok külföldi híresség látogat ide.

Málta, a "Lovagok Szigete"

A középkori leírások így említik a szigetet: "Szikla és kő mindenütt, rajta homok" Ha ma érkezel Máltára, lényegében ugyanezt tapasztalod, de a kövekből gyönyörű épületeket emeltek. A sziget uralkodó színe a sárga és annak ezerféle árnyalata. Máltáról hallva a szokásos sztereotípiák ugranak be: a keresztes lovagok, a máltai kereszt és a máltai sólyom. Egy kis történelem: Málta történelmi emlékei, templomai és földalatti temetői többezer évvel időszámitásunk előtt létesültek. A sziget, kedvező földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően, történelme során számos alkalommal cserélt gazdát. A modernkori történelem a Johannita lovagrend betelepedéséig nyúlik vissza. 82

A legfontosabb esemény Málta történetében, hogy 1524-ben V.Károly német-római császár a szigetet felajánlotta a Jeruzsálemi Szent János Ispotályos Lovagrendnek, azaz a johannitáknak, a törökök által elfoglalt Rodosz helyett. Néhány szó a Lovagrendről: A lovagrend eredetileg a jeruzsálemi Sancta Maria Latina bencés kolostor kórházának a működtetője volt, de hamarosan az egész Szentföld védelmezői lettek. Az izraeli várost Akko-t, ma is a keresztesek városaként emlegetik, ahol Oroszlánszívű Richard és lovagjai mellett, megfordultak itt a magyar templomos lovagok is II. András vezetésével. Szentföld eleste után előbb Cipruson, majd Rodoszon telepedtek meg, ahonnan Szulejmán szultán hadai 1522-ben kiűzték őket. Ezután néhány évig a rend a szicíliai Siracusában működött. A pápa közbenjárására V. Károly német-római császár felajánlotta a Johannita rendnek Málta szigetét, melyet kezdetben nem akartak elfogadni, mondván a sziget alkalmatlan a működésükhöz. Végül 1530-ban, hűbéresi jogviszonyban, birtokba vették a szigetet. Innen származik a „máltai sólyom” története. A lovagok nagymestere valójában a császár hűbérese volt, és hűbéresi ajándékként minden évben Mindenszentek ünnepére csak egy ölyvet vagy sólymot (unius accipitris, seu falconis) tartozott eljuttatni Szicília alkirályához. Eleinte valóban pompás sólymokat küldtek, de a későbbiekben ez átváltozott aranymadárrá, ami nem repül, viszont maradandó értékű. A lovagok berendezkedtek a szigeten: erődöket építettek és megszervezték a tengeri kereskedelmet. A rend nem csak kórházat épített, ők alapították az első színházat, könyvtárat és egyetemet is. 83

Eközben aggodalommal figyelték az agresszív oszmán hódításokat. Rodosz után újra a török veszedelemmel kellett számolniuk. 1557-ben Jean de Valette Parisot lett a nagymester, aki észlelte a tenger felől közelgő veszélyt. Szulejmán szultán 40 ezer fős flottájával mindössze 9000 máltai lovag és a város lakossága nézett szembe. A „Nagy Ostrom”-ként emlegetett csatában, a védők hősies küzdelem után feltartóztatták Musztafa admirális és Turgut reisz hódító seregét és megvédték a szigetet. A törökök elvonulásának napja, szeptember 8.-a, ma is nemzeti ünnep Victory Day néven. A hálás lakosok a fővárost, a török elleni harcot vezető nagymesterről nevezték el Valettának. Mdina Több mint 4000 éves történelme a máltai keresztényég eredetéhez kapcsolódik, mivel hajótörése után itt élt Szent Pál. Az arab hódítások idején a város neve: „Medina” volt, ez módosult a későbbiekben Mdina névre. amely szó szerint "fallal körülvett várost" jelent, de csendes vagy hallgatag városként is emlegetik. Mdinának több különböző neve és címe is volt, legjobban mégis középkori elnevezése - a „Cittá Notabile" - azaz a Nemes Város jellemzi. A városkaput átlépve egy múltidéző időutazáson vehetünk részt. A paloták, az ódon utcák és a szűk sikátorok különlegessége, a középkori és barokk építészet keveredése. A bámészkodó turisták szöcskemódra ugranak félre a halkan suhanó autók elől.

Valetta Valletta, a mai főváros, a várostervezés kitűnő példája. Walter Scott így jellemezte: "Vallettát gentlemanek építették gentlemaneknek". Az utcák nyílegyenesek és egymásra merőlegesek, ez állandó, kellemes légmozgást biztosít. A házakat szobrokkal díszítették és minden háznak saját kútja van. Mivel a lovagrend tagjai különböző országokból érkeztek, kialakult egyfajta nemzetek közötti rivalizálás, hogy ki épít szebb palotát. Kiemelkedő a Nagymesterek palotája, ahol parlament ülésezik, és itt működik az elnöki hivatal is. Gyönyörű panoráma tárul elénk a kasztíliai lovagok által létrehozott Barakka kertekből. A parton felsorakoztatott ágyúk egyikéből, minden nap 12:00 és 16:00 órakor egy ágyúlövést adnak le, a törökök ellen aratott diadal emlékére. A Szent János katedrális Az épület kívülről kissé jellegtelennek tűnik, de belépve szemkápráztató látvány fogad. A falakat és a mennyezetet csodálatos festmények, a márványmozaikból készült padozatot pedig díszes sírfeliratok borítják. A katedrális minden kápolnája más lovagrend tiszteletére épült. A magyar lovagokról is megemlékeztek. A máltai kereszt a Máltai Lovagrend legfontosabb szimbóluma. A története nagyon érdekes. Kezdetben a keresztes vitézek Jeruzsálemben, a Szentföldre zarándokolók testi és lelki istápolásáról gondoskodó, Szent János oltalmába helyezett menedékházban, ispotályban segédkeztek, melyet az itáliai Amalfiból származó kereskedők alapítottak. 85

Egy középkori legenda szerint: az Amalfi hajósok, útban Palesztina felé, Málta szigete közelében viharba kerültek Szent János-éjszakáján. A megrémült hajósok fogadalmat tettek Szent Jánosnak, ha épségben szárazföldet érnek, a tiszteletére egy zarándokok fogadására, gondozására szolgáló menedékházat építenek. Alighogy elhangzott a fogadalmuk, a szél megenyhült, és a sötét felhők között felragyogott egy csillag, aminek a sugarai ugyanolyan nyolcágúak, nyolccsúcsúak voltak, mint az Amalfi város címerében lévő csillagé. A csillag fényénél a hajósok újra nekivágtak az útnak, de ismét tengeri viharba kerültek. Újból elhangzott a fogadalmuk, amire ugyanaz a csillag ismét megjelent a sötét égbolton, a vihar elállt, és a hajósok most már zavartalanul megérkeztek Palesztinába, ahol beváltották ígéretüket s felépítették az ispotályt. A mechanika is használja a máltai alakzatot, melynek segítségével lehet a folytonos körmozgást szakaszos körmozgássá alakítani. (a gépésznek tanulók őszinte sajnálatára) Málta a kis mediterrán állam igazi turistaparadicsom: gyakorlatilag nincs tél és egész évben, a világ minden részéről özönlenek ide a látogatók.

Barcelona

Barcelona, Spanyolország második legnagyobb városa, Katalónia fővárosa, s örök riválisa a spanyol főváros Madridnak. Lakossága meghaladja a 3 millió főt. Itt van a katalán kormány székhelye és a város mindig is a katalán önállósulási törekvések jelképe volt. A város fekvése lenyűgöző, egyik természetes határa a Földközi-tenger partja, a másik a Collserola hegylánc, illetve a Besós és Llobregat folyók által körülölelt terület. A legenda szerint a várost egy karthágói hadvezér alapítja i.e.218-ban Barcino néven, az óvárosban látható felirat is ennek állít emléket, és láthatjuk a régi városfalakat is. A középkorban a Földközi tenger fővárosa volt. 87

A római kori Barcino elrendezését, kialakítását és a mindennapi életét a Történelmi Múzeum alagsorában, eredeti formában láthatjuk. A katalánok autonóm tartományának (Generalitat de Cataluna) saját parlamentje és kormánya van. Nyelvük használatát Franco tábornok a polgárháború után betiltotta, de 1979 óta ismét hivatalos nyelv a spanyol mellett. Az önálló katalán nyelv, nemzeti büszkeségük egyik alapja. Spanyolország legfejlettebb régiója. Ennek egyik oka talán a katalán nemzeti büszkeség, a katalánok ugyanis szorgalmas, öntudatos, tettre kész, jó kereskedelmi érzékkel megáldott vidám emberek. A gyarmati idők gazdagságát a díszes paloták és más épületek, valamint a templomokban felhalmozott kincsek testesítik meg. Barcelona modern város, a korszerű várostervezés egyik legjobb példája. Nevezetességeit, Gaudi gyakran meghökkentő, a szokásos építészeti konvencióktól teljes mértékben eltérő alkotásai jellemzik. De a város modernizmusa nem merül ki az épületeiben: az utcai lámpák, az erkélyek, és Barcelona számos más eleme ezt a légkört erősíti. Tágas sugárutak, a napsütötte terekbe torkolló sikátorok útvesztői, és a kedves, vidám katalán emberek, ez mind Barcelona. Antoni Gaudi A katalán művészet kiemelkedő alakja, hitvallása, miszerint a „természetben nincsenek egyenes vonalak”, építészetének jellegzetes stíluseleme volt. A fény építészének is nevezték. Gaudi életműve a Sagrada Familia.

A Szent Család Engesztelő Temploma. A hatalmas templomot 1882-ben kezdték el építeni, s ha egyszer elkészül, a világ legnagyobb római katolikus bazilikája lesz. Az épület az organikus építészet mintapéldája, de szecessziós, sőt kubista jegyek is találhatók rajta. Kívülről a világ leglátogatottabb építkezésének mondhatjuk, hiszen valójában építési terület, ahol évente mintegy 3 millió turista keresi fel. Belül, csodálatos égbetörő, hiperboloid formák, finoman csipkézett világító rozettákon beáradó fény, a festett ablakok visszatükröződő szín-kavalkádja elvarázsolja és lenyűgözi a látogatókat. Az oszlopok erdő képzetét keltik, a falevelek, mintha egy erdő lombjaival borítanának be mindent.

A katedrálist neogótikus stílusban kezdték építeni, amikor egy évvel később Gaudi bekapcsolódott a munkába, áttervezte az egészet, de néhány ilyen stílusú elem megmaradt. Építészetében a természetes íveket követte, mottója: „a könyveknél többet ér, ha közvetlenül a természetet tanulmányozzuk.” Ha elkészül, a világ legmagasabb temploma lesz. A legmagasabb toronyba 400 csigalépcsőn lehet feljutni. A tornyok a 12 apostolt jelképezik. A tervek szerint 2026-ra, Gaudi halálának 100. évfordulójára fejezik be építését. Amikor Gaudit a rendkívül hosszú kivitelezésről kérdezték, ő állítólag csak ennyit mondott: "Az ügyfelem nem siet." A Szent Család templomot XVI. Benedek pápa 2010. november 7.-én szentelte fel, és nyilvánította bazilikává. Ebből az alkalomból misét is celebrált, amely a templomban tartott első szentmise volt. A Güell Park A Muntanya Pelada hegyoldalban lévő Güell park szintén Gaudi alkotása. A park, a Szent Család templomához hasonlóan, az UNESCO Világörökség része. A kert névadója, Eusebi de Güell eredeti elgondolása alapján egy parkos kertvárosi városrész kialakításával bízta meg Gaudít, ám az épületek közül csak kettő készült el. Gaudi eredetileg egy "lakóparknak" szánta, azonban senki sem akart itt lakni. Így végül maga Gaudi költözött ide családjával. Az épületek, a sétányok, és a lépcsők, mind-mind egy rendkívül különös fantáziavilághoz hasonlítanak, ezt nehéz leírni, ezt látni kell!

A Casa Batlló és a Casa Milá A híres Gaudi épület szintén a világörökség része, a híres barcelonai sugárúton, a Passeig de Gracián található, amelyről önállóan is érdemes megemlékezni. A Casa Battlóra nézve úgy tűnhet, hogy a tervezők célja nem más volt, minthogy az egyenes vonalakat teljes mértékben mellőzzék. A természetes formák, a fények és árnyak fantáziajátéka. A Casa Milá / La Pedrera / Gaudi utolsó lakóháza, melyet egy gazdag textilgyáros, Roger Segimon de Milá megrendelésére tervezett, és 1905-től 1907ig épült. A mester úgy hívta, hogy: ”ének a kőben”. A tetőn lévő kémények pedig a szürrealista szoborművészet előfutárainak számítanak, úgy néznek ki, mint a Csillagok háborújában a katonák. A La Rambla Barcelona leghíresebb sétánya a Paza de Catalunyától a tengerpartig húzódó La Rambla melyen a nap minden órájában olyan tömeg hömpölyög, mint nálunk az ötvenes években a körúton. A neve egyébként azt jelenti arabul, hogy áradás, mert egy kiszáradt patak helyére épült, melyet a középkorban köveztek le. Korábban öt részre osztották a sétányt, ezért hívják Las Ramblas-nak is. Frederico Garcia Lorca a híres spanyol költő és drámaíró azt mondta a La Ramblá-ról, hogy jó lenne, ha ez az utca sose érne véget. Az alaposan megcsonkított platánokkal szegélyezett sétányon apró kioszkok, mutatványosok, néhány euróért különféle trükköket bemutató élőszobrok és kávézók váltogatják egymást. Az utca egyik érdekessége, a virág és mandula árusok, melyek évszázadok óta működnek itt és azóta is egy – egy család birtokában vannak.

Itt találjuk a Font de Canaletest, mely egy a 19. században épült kút, melynek, ha iszol a vízéből, biztos, hogy visszatérsz a városba. A La Rambláról nyílik a Placa Real klasszicista jellegű árkádos tér a Három Grácia-szökőkútjával és Gaudí kovácsoltvasból készült lámpáival. A La Rambla déli végén találjuk Barcelona másik visszaköszönő jelképét a Kolumbusz-emlékművet, a hasonló nevű tér közepén. A 60 méter magas oszlopon álló, 1888-ban készült szobor egészen közelről is megcsodálható, ugyanis az oszlop belsejében parányi lift viszi fel a látogatókat a kilátószintre, ahonnan gyönyörű a kilátás. A legenda szerint eredetileg azt szerették volna, hogy Kolumbusz Amerika felé mutasson, de aztán meggondolták magukat a városatyák, hiszen ez esetben a város, és Spanyolország belseje felé mutatott volna, ezért inkább Líbia felé mutat, és a hátát mutatja Spanyolországnak. Állítólag ez is egyfajta tiltakozás Katalónia önállóságának korlátozása ellen. A Montjuic hegy A Barcelona városközpontjához közel található 213 méter Montjuic (a zsidók hegye) rengeteg látványosságot kínál. Itt láthatjuk a Katalán Nemzeti Múzeumot, az olimpiai falut, az olimpiai stadionnal együtt, és a Castell de Montjuic hatalmas erődítményét. A dombon számos gyönyörű kert, és park is van, fantasztikus kilátással a városra.

A Montjuic kiemelkedő látványossága a mágikus szökőkút. A hétvégi estéken a táncoló, zenélő szökőkutak a zene ütemére változtatják színeiket, és formáikat. A víz- és a színek káprázatos kavalkádja a gyönyörű környezetben egyedülálló élmény. A Gótikus Negyed Barcelona gótikus negyede az óváros része. A római kori Barcino városfalának maradványai mellett, számos középkori épületet is láthatunk itt. A gótikus negyed egy labirintusra emlékeztet: a szűk, kanyargós utcák terekbe nyílnak, melyek különleges, igazi középkori atmoszférát adnak a helynek. A központjában magasodik Barcelona első számú székesegyháza, melynek építése a 13. században kezdődött, de csak a 19. századra fejeződött be. A helyén már a római időkben, 343-ban is egy bazilika állt ezt a mórok 985-ben lerombolták. A La Seu jelentése, a „Püspökség székhelye”, a letisztult gótika csodálatos remekműve. A katedrálist Szent Euláliáról nevezték el, aki tizenhárom éves leány létére önként a keresztényeket üldöző bírák elé állt, megfedte őket gonosz vérbíráskodásuk miatt, és emiatt vértanúhalált halt. A templom alatti kriptában egy márvány szarkofágban nyugszik. Itt látható az a medence is, amelyben megkeresztelték azt a 6 indiánt, akiket Kolumbusz magával hozott Amerikából. Külön érdekessége a belső udvara, ahol házőrző libákat tartanak, hogy hangos gágogásukkal elriasszák a nem kívánt látogatókat. A templom előtti téren vasárnaponként, délben, a Franco-diktatúra alatt betiltott tradicionális katalán Sardana táncot lehet megtekinteni. 93

A Santa Maria del Mar A tengerészek temploma és az egyik leggyönyörűbb szakrális építmény Barcelonában. A középkorban a katalán tengerészek Santa Maria kiáltással indultak rohamra. Elképesztő az akusztikája, a hatperces késleltetéssel zengő visszhangok valósággal elárasztják a belső teret. A 14. században, egészen pontosan 1329 és 1383 között, gótikus stílusban épült. A templom túlélt egy földrengést, tűzvészt és talán az sem túlzás, hogy ma szebb, mint újkorában! FC Barcelona stadionja, a Camp Nou Ha az interneten rákeresek Barcelona városára, oldalakon keresztül csak a focicsapatról szóló hírek jelennek meg. Ellátogatni a világ egyik legnagyobb múltú, és jelenlegi legjobb focicsapatának stadionjába mindenkinek óriási élmény. A modern Látogató központban pazar kiállításon ismerhetjük meg a klub történetét. A stadion előterében rögtön Kubala László egykori magyar sztár szobrát láthatjuk, de megemlékeznek az aranycsapatból a Barcához került Kocsisról és Cziborról, akik az ötvenes évek végének kiemelkedő játékosai voltak. A Tibidabo hegy A Barcelona északnyugati részén lévő, 512 méter magas Tibidabo-hegyről meseszerű kilátás nyílik a városra. Nevét onnan kapta, hogy a katalán legenda szerint az ördög itt kísértette meg Krisztust, ezt mondta neki: "neked adom", latinul "tibi dabo". A Tibidabo tetején egy csodálatos katolikus templom, a Temple de Sagrat Cor áll, amely Barcelona nagy részéről látható. 94

A Katalán Zene Palotája Barcelona egyik legfontosabb modernista alkotása. 1997-ben az UNESCO Világörökség részévé választották. Ma évente több mint fél millió ember látogatja. Arc de Triomf Barcelona diadalíve az 1888-as barcelonai világkiállítás főbejárata volt. Színes téglái a mór stílusra emlékeztetnek. Szent Pál kórház Lluís Domenech i Montaner alkotása szintén a világörökség része. Az 1901 és 1930 között katalán modernista stílusban épült, jelenleg a felújítása folyik a jövőben múzeummá alakítják.

Torre Agbar A modern épületek kedvelői nem hagyhatják ki a Torre Agbar megtekintését. A 144 méter magas felhőkarcoló építése 2005ben fejeződött be. A tervező a formával, a földből feltörő gejzírt utánozta, de lévén a helyi vízművek épülete, akár egy csőtörést is jelképezhet. Éjszaka az FC Barcelona színeivel van kivilágítva. Parc de la Ciutadella Barcelona központjának szinte egyetlen zöldterülete a 30 hektáros Parc de la Ciutadella, amely a katalán parlament épületének is helyt ad. A park egyik leghíresebb része a Cascada, egy monumentális vízesés, és szökőkút, amelyet a római Trevi-kút mintájára építettek. A Passeig del Born Az elnevezés határt vagy korlátot jelent visszautalva a középkorban itt lebonyolított lovagi tornákra, de itt égtek az inkvizíció máglyái is. Később világi vesztőhely volt. Borzongtató érzés a véres történelmi helyszíneken járni, szerencsére, most sziesztázókat látunk csak. A Plaza Felip Neri A katedrálistól nem messze van egy apró tér, ahol a polgárháború idején Franco pribékjei templom előtt végezték ki a köztársaságiakat. A falak máig őrzik a golyónyomokat, ezzel örök mementóként emlékeztetve az utókort.

Az Aréna Barcelonában már betiltották a bikaviadalokat, és a régi arénában hatalmas bevásárlóközpontot létesítettek, de itt is kiálthatsz egy meglepett „ollé”-t, ha meglátod az árakat. A kilátás pazar. Érdekességek Egy kis nyelvlecke: a siesta, az, amikor az emberek nem dolgoznak, a fiesta, pedig az amikor ezt még ünneplik is. Spanyolországban még a király sem építkezhet közvetlenül a tengerparton. Szent Kristófnak, az utazók védőszentjének tiszteletére, minden évben rendeznek egy fesztivált, ahol a papok megáldják az autósokat, hogy ne érje őket baleset. Természetesen a sofőrök bőkezűen honorálják a papi áldást. Szent Kristóf volt, aki a gyermek Jézust átvitte egy folyón. Szinte azt is mondhatjuk: “Mindenki elveszt valamit Barcelonában!” Ha nem akkor ellopják. Nagyon sok a zsebtolvaj, főleg a női táskák iránt érdeklődnek, de a férfiak sincsenek biztonságban. Szinte minden nyilvános helyen figyelmeztetnek, hogy vigyázzunk az értékeinkre. Gasztronómia A La Rambláról nyílik a város talán legjobb, de mindenképpen leghíresebb piaca, a La Boqueria sok „tapas” bárral. A tapas azt jelenti fedél, mert korábban a söröskorsók tetejére rakták. Valójában nem más, mint különféle ízesítésű apró falatkák, melyekre lehet bőségesen inni.

Egyik kedvenc sörkorcsolya a Pa amb tomàquet a paradicsommal bedörzsölt kenyér, átitatva olívaolajjal. A La Boqueria, Barcelona legnagyobb piaca, egy hatalmas acélvázas csarnok, mely a nevét a /boc/, kecske szóból kapta, mert korábban kecskehúst árultak itt. Csodálatos, és különleges gyümölcsök valóságos szín és illatorgiája fogadja a látogatót, nem beszélve a hús és halválasztékról. Halételeket, tenger gyümölcseit bőséges választékban találunk az egész városban, de érdemes ellátogatni a kikötő melletti Barceloneta valamelyik halvendéglőjébe. Még egy ételt szeretnék bemutatni, ez az Arroz negro paella, mely abban különbözik a nálunk is ismert és kedvelt tenger gyümölcseivel ékesített hagyományos paellától, hogy a tintahaltól fekete színű az egész étel, ráadásul még elképesztően erős, mondhatni büdös halszaga van. Sok helyi specialitást szeretünk kipróbálni, de ezzel az étellel még a közös légtérben tartózkodás is gyomorforgató. Egy aranyos kis történet. Hiteles források szerint az 1890-es években egy parasztember póréhagymát (calçot) akart sütni, de odaégette, mert túl nagy volt a tűz. Kidobni nem akarta, nem is merte, hisz katalán gazda nem dob el semmit. Elkezdte inkább lehámozni a szénné égett héjakat, s kiderült, hogy a szenes burok különleges, puha finomságot rejt, ami leginkább a friss spárgára emlékeztet. Azóta világraszóló népünnepély a kora tavaszi „calçotada“, a katalán újhagyma ünnepe. A katalánok szívesen isznak a sört, helyi borokat és sangriát, de saját pezsgőjük is van, amit előszeretettel fogyasztanak, ez a Kava a katalán pezsgő. Ez Barcelona, a tenger, a tapas, a művészet, a sport és a kultúra jókedvű katalán fővárosa. 98

Negyedik Rész A negyedik utazás: 2013. A hajó neve: MSC Lirica A hajó és a tervezett útvonal:

A középkorban két olasz városállam -Genova és Velence – vetélkedett a földrajzi felfedezések területén. Ez a verseny most is létezik a turizmus világában. Minden kényelemmel ellátott luxushajók szállítják utasaikat Európa legszebb városaiba, szigeteire. Most a Lirica elnevezésű álomhajóval járjuk be az Adriát, a görög szigeteket és Horvátország gyöngyszemeit. A hajó berendezése és szolgáltatásai hasonlóak a Sinfonia hajóval. Az indulási kikötő ismét Velence. A különleges szépségű városról már írtam az első utazás alkalmából. Beszállás előtt most sem maradhat ki egy rövid városnézés. A város, a világ egyedülálló csodája.

100

Bari városa

Itt részletesebben mutatom be a várost. Az ókori Apulia – a mai Puglia – tartomány fővárosa Bari, Dél-Olaszország egyik legnagyobb városa, melyet tréfásan dél Milánójának is szoktak nevezni. Az ókori történetírók szerint a város nevét egy illír katonai vezetőről, Barionusról kapta. A település már a normann időszakban virágzott, de fénykorát a Hohenstaufen-dinasztia idején élte, amikor II. Frigyes egyszerre ült a dél-itáliai királyok és a német-római császárok trónján. A történelmi óváros (Barivecchia) egy kis félszigeten helyezkedik el, amely egy sas fejéhez hasonlít, ezért l’aquila barese (jelentése bari sas) néven is emlegetik. 101

Az óváros olyan, mint Nápoly útvesztői, a látogatók szerint, Bari olyan, mint Barcelona és Nápoly eltitkolt gyermeke. A Corso Cavouron érünk a város ősi központjába, melyet Barivecchiának, vagy egyszerűen Centro Storicónak neveznek. Barivecchia szűk, kanyargós utcái és zegzugos sikátorai, az 50-es évek olasz neorealista filmek hangulatát idézi. Az impozáns méretű kikötő élénk kereskedelmi és turistaforgalmat bonyolít. A pálmafákkal szegélyezett és az erődítmény fala mellett húzódó tengerparti sétány minden napszakban szép látvány. Látnivalók A Szent Miklós templom A város védőszentjéről, Szent Miklósról elnevezett bazilika (Basilica San Nicola), az európai kereszténység egyik legjelentősebb egyházi építménye. A román stílusú zarándoktemplom a XI. században épült a Törökországból zsákmányolt Szent Miklós ereklyéinek megőrzésére. De, hogy kerültek ide Szent Miklós ereklyéi a törökországi Myrából? Egyszerűen ellopták! Történt ugyanis, hogy 1087-ben, az olasz kereskedők által felbérelt kalózok a csontok egy részét és a sírban lévő ereklyéket Bariba vitték, feltételezve, hogy a tengerészek védőszentjének maradványai megvédik az olasz flottát az ellenségtől és a viharos időjárástól. Más legenda szerint Miklós egy Bari városában élő papnak jelent meg álmában, és kérte, hogy ereklyéit szállítsák a városba.

102

Bari polgársága három hajót küldött Myrába, ahol meg is találták a korábban elrejtett tetem maradványait, mivel azok csodálatos rózsaillatot árasztottak. 1087. május 9-én értek vissza a hajók Bariba, ahol a Szent tiszteletére építették a S. Nicolatemplomot, és az oltárán aranykoporsóban helyezték el az ereklyéket. Azóta itt nyugszik Szent Miklós, az igazi Mikulás, hiszen a finnek által kitalált Lappföldi Mikulásfalván élő Joulupukki – Santa Claus village –, csak turista szemfényvesztés. A bazilika napjainkban jelentős keresztény zarándokhely, a római és a görög katolikusok körében egyaránt. Szent Miklóst az ortodox vallás is mélyen tiszteli, mint a hajósok, a kereskedők és a szüzek védőszentjét. Csütörtökönként orosz rítus szerinti misét tartanak a katedrálisban. Különlegesség, hogy az egyik díszes ereklyetartót a mi Nagy Lajos királyunk adományozta a templomnak. A négy oroszlánlábon álló, tornyos ezüst ládikát a magyar címer díszíti. A San Sabino katedrális (Cattedrale di San Sabino) A város másik jelentős temploma a város eredeti védőszentjéről, Szent Sabino-ról elnevezett székesegyház. Később Szent Miklós is védőszent lett, így Bari városa kettős védelemmel rendelkezik. A katedrálist egy korábban lerombolt bizánci templom helyére építették, és 1292-ben szentelték fel. Érdekesség, hogy a rózsaablak úgy van kialakítva, hogy az ablakon beszűrődő napsugarak, nap-éj egyenlőségkor, a templom padlójára a rózsaformát vetítik. A kriptában egy csodálatos bizánci Madonna-képet láthatunk.

103

Castello Normanno-Svevo A katedrálishoz közelében található a Castello Normanno-Svevo vár, mely 1132-ben épült, de a helyiek néhány évtized múltán lerombolták, majd 1233-ban újjáépítették. Azóta többször restaurálták, ma szinte új állapotában látható. A védelmi funkció után, az építmény börtön, majd jelzőállomás volt. Három oldalról várárok veszi körül, északi oldaláról pedig a tenger határolja. Gasztronómia Bariban járva, feltétlenül keressük meg a „tésztakészítők utcáját”, ahol az utcára nyíló helyiségekben és kint az utcán is szorgos kezű olasz mamák gyártják a fülcimpa vagy kagyló alakú helyi tésztát, az orecchiettét. Szinte oda sem nézve, villámgyors mozdulatokkal készül a különlegesség. Állítólag brokkolival a legfinomabb. Majd kipróbáljuk. Ha már az étkezésnél tartunk, meg kell mondani, hogy nem könnyű meleg ételhez jutni. Az egésznapos városnézés után 6-7 óra felé szeretnél vacsorázni, kiderül, hogy minden étterem zárva van. Ha mégis találsz nyitott ajtót, sűrű olasz szöveg kíséretében azonnal elküldenek, az angollal hiába is próbálkozol, itt csak este 8 után kezdődik az élet. Érdekességek Feltétlenül hozz magaddal eurót, mert itt pénzt váltani szinte lehetetlen. Utcai pénzváltók nincsenek, és a bankokból is elküldenek. Főleg az angol turisták vannak bajban. A Piazza Mercantile-on egy furcsa kőszobor látható. Egykor ehhez kötözték a csalókat és a tolvajokat, a piaci forgatag népe pedig büdös hallal és rothadt zöldséggel dobálta őket. 104

Egy ehhez hasonló nyilvános megszégyenítést a korrupt politikusok is megérdemelnének. Az oszlopon látható bemélyedéseket a láncok és bilincsek okozták. Az oroszlán az igazság szimbóluma, ha megsimogatod a fejét, szerencséd lesz. A városi strand, a Pane e pomodoro (“kenyér és paradicsom”), mert ez volt a szegényebb fürdőzők eledele a strandon, mint nekünk gyerekkorunkban a zsíros deszka. A tenger sajnos nem túl tiszta. Bari egyedülálló történelmével számos különleges látnivalót és programot kínál, a város és a régió is várja az érdeklődő turistákat.

105

Santorini, az Égei tenger gyöngyszeme A napfényben fürdő kék-fehér mesevilág a valóságban is olyan, mint a reklámokban, az utazási irodák prospektusaiban.

A tenger felől közelítve a vízből kiemelkedő hatalmas sziklát látod, melyet a hegytetetőn épült hófehér házacskák mirtuszkoszorúként öveznek. A közel 300 méter magas meredek szikla tetejére három féle módon lehet feljutni: felvonóval, szamárháton és gyalog. A 600 lépcső megmászása ember és szamárpróbáló feladat. Tájékoztatásul csak annyi: az egyirányú szamár 5 € -ba kerül, de lehet retúrjegyet is venni. Egy kis történelem: Santorini a görög szárazföldtől dél-keletre fekvő a Kikládok szigetcsoport legnagyobb és legnépszerűbb szigete. Első lakói a minósziak. 106

Konstantinápoly bukása után velencei uralom alá került, ekkor kapta mai nevét is, korábban Thirának hívták. A következő évszázadokban Naxos urai és az oszmánok irányították a szigetet, egészen addig, míg Görögországhoz nem csatolták. A bájos, idillikus sziget kialakulása meglehetősen drámai módon ment végbe. Mai félhold alakját az ie. 1500 körül bekövetkezett vulkánkitörés után nyerte el a korábban köralakú sziget. A kitörést követő szökőár elpusztította többek között a krétai civilizációt is. Egyes kellő fantáziával megáldott történészek szerint az elveszett Atlantisz legendája szervesen kapcsolódik Santorini történetéhez. Fira, Santorini fővárosa a tengerből kiemelkedő kalderára (vulkáni szikla tetejére), épült. A félhold alakú beomlott kráter meredek és sziklás hegyoldalára, szinte egymásba érve épültek a fehér-kék házak és templomok. A sziget Európa egyik legismertebb idegenforgalmi célpontja, a világ minden tájáról özönlenek a turisták. Az öbölben naponta kötnek ki az óriás, többezer utast szállító luxushajók, az érdeklődők mellett Santorini kedvenc helye a nászutasoknak is, sokan itt fogadnak örök hűséget. Fira luxusüdülőhely, drága szállodákkal és üzletekkel, sok filmcsillag és más celebritás is ellátogat ide. Csodálatos a kilátás innen a kalderára, különösen naplementekor. Fira leghangulatosabb, legszebb utcája a Plátia Firosztefáni, ahol az Ájiu Miná templom is található: a kék kupolás, fehér harangtoronnyal rendelkező templom Fira egyik jelképe.

107

A vakító fehér házak és a kék kupolák mellett, a kis utcácskákat virágerdő övezi, ez tényleg a Paradicsom. A sziget települései közötti közlekedésre a legnépszerűbb járgány a quad, bár a meredek szerpentineken nem árt az óvatosság. Egy helyi monda szerint a legveszélyesebb kanyarokban még a buszvezetők is becsukják a szemüket.

108

Kréta

Chania, Kréta szigetének egykori fővárosa Az egyedülálló hangulatú, történelmi város Kréta északnyugati részén fekszik, 160 km-re a fővárostól, Herakliontól. Az ókori települést még Homérosz is említi Odüsszeusz történetében. A minószi királyság idején a virágzó város neve Kydonia volt, mai elnevezése a bizánci birodalomhoz köthető, eleinte Al Hanimnak nevezték, majd az arab nevet módosítva, a Hania (Chania) lett a város neve. A település az évezredek során több ízben is gazdát cserélt, a görög, arab, bizánci, velencei és török uralom jellegzetességei ma is fellelhetőek. Az óváros jelentős része a velenceiek által létrehozott kikötő köré épült. A világ egyik legöregebb és legszebb világítótornya ma a város jelképe. 109

A kikötőt védő hullámtörő végére épült torony, ma már nem navigációs pont, csak történelmi emlék. A varázslatos település sajátos, mediterrán hangulatát, a faborítású ablakok, a tengerparti éttermekkel és kávézókkal díszített sétány, és a gyönyörű aprócska tereken megbúvó templomok teszik teljessé. A velenceiek által épített ívelt kialakítású kikötő, ma már történelmi és turisztikai látványosság, melynek egyik oldalán a várost védő Firka erőd bástyái magasodnak, míg a másik oldalon a már említett, egy minaret formáját utánzó világítótorony áll. A védett öbölben épült a Velencei hajógyár, melynek 23 műhelyéből napjainkra csak 7 maradt fenn. Panagia Trimartiri (Szűz Mária) templom A templom a 13. századtól a török megszállásig (17. század) fogadta a hívőket, ekkor a hódítók elűzték a papokat és szappangyárat működtettek az épületben. Később megegyeztek a törökökkel és velencei stílusban újjáépítették. Chania árubőségtől roskadozó, a marseille-i piac mintájára tervezett, fedett piaca az agora, szintén a város egyik szimbólumává vált. A Hassan Pascha mecset Az öbölben, a vízpart közelében található a gyönyörű mecset, amelyben most művészeti kiállítások láthatóak. A kikötőben álló mecset és a város több épülete is az oszmán időszak emlékét őrzi, ezek adják Chania keleti varázsát. Fedezzük fel a történelmi város igazi arcát, sétáljunk az óváros zegzugos utcáin és régi, szemet gyönyörködtető velencei épületek, hangulatos kávézók és éttermek bukkannak elénk.

110

Kefalónia az érintetlen természet csodája Kefalonia a Jón tenger legnagyobb szigete, melyet már Homérosz is megemlített az Iliászban. A zöldellő hegyekkel és dombokkal tarkított sziget az elmúlt évszázadokban volt török, velencei, angol, francia uralom alatt, majd 1864-ben csatlakozott Görögországhoz. Szinte minden turisztikai tájékoztató hangsúlyozza, hogy itt forgatták Louis de Bernières angol író regényéből készült, „Corelli kapitány mandolinja” című filmet Nicolas Cage és Penelope Cruz főszereplésével. A forgatási helyszínek Sami város kikötője valamint Komitata falu voltak.

Kefalonia a csend a béke szigete, még nem árasztották el a turisták, ezért kiválóan alkalmas pihenésre, kikapcsolódásra. A sziget természeti látványosságai a Kathavothres víznyelő a káprázatos Melissani tavasbarlang és a Drogarati cseppkőbarlang is részei a sziget természeti kincseinek. 111

Argostoli Argostoli, a főváros trópusi hangulatú pálmafákkal övezett főutcáján egymást érik az éttermek, kávézók és ajándékboltok. Itt található a sziget legnagyobb kikötője, mely óceánjáró hajókat is képes fogadni. A kikötő fekete és fehér gyöngykavicsokkal kirakott parti sétánya minden napszakban gyönyörű. A halászok itt kínálják frissen fogott zsákmányukat eladásra.

112

Split

Horvátország második legnagyobb városa, Közép-Dalmácia igazgatási és gazdasági központja. Az ókori város számos gyönyörű látnivalót kínál az érdeklődők számára. Történészek szerint a település neve a görög aszpalathosz (tüskebokor) szóból származik és némi római hatásra lett az olasz Spalato, végül ez módosult Split-re. A római uralmat megelőzően görögök lakták a helyet, de igazi várossá Diocletianus római császár idején vált. Az uralkodó hatalmas palotát építtetett a tengeröbölhöz, melyet a négy égtáj felől a Tengeri, az Arany, az Ezüst és a Bronz kapun keresztül lehet megközelíteni. Lemondása után a császár ide vonult vissza, itt töltötte „nyugdíjas” éveit. Az impozáns épület erőt sugárzott és biztonságot jelentett, ezért egyre többen telepedtek meg itt. A palota körül alakult ki a későbbi város, melynek fordulatokban gazdag történelme során többször is kapcsolódott a magyar történelemhez. 1105-ben a város behódolt Könyves Kálmán magyar király előtt, aki katonai beavatkozás nélkül szerezte meg az uralmat. 113

A magyar uralkodó esküt tett Split szabadságjogainak a megtartásáról, a város polgárai pedig hűséget fogadtak a magyar királynak. Később Velence foglalta el a várost, majd II. Béla hadjáratát követően közel harminc évig újra magyar fennhatóság alá került Split. A tatárjárás idején ide menekült IV. Béla, itt vannak eltemetve leányai, Katalin és Margit. Látnivalók Split óvárosa lényegében az egykori Diocletianus-palota falai között található. Az egész történelmi negyed felkerült a Világörökség listájára. A történelmi falak között is eluralkodott a mediterrán hangulat, a belváros szűk, labirintusszerű utcáin és sikátoraiban pezsgő élet zajlik. A kétezer éves műemlékek között számos kiülős étterem, kávézó és pizzéria működik, ahol ki lehet próbálni a helyi ételkülönlegességeket és a hűsítő söröket. A pénztárcánkra nem árt vigyázni, itt nem is annyira zsebtolvajoktól kell tartani, a helyi árak olyanok, hogy az gondolja az ember, hogy a császári palota felújítására gyűjtenek. A kikötő is pazar látvány nyújt, érdemes itt is egy kellemes sétát tenni. Apropó, mit gondolsz, hogy Horvátországban miért isznak a turisták szinte kizárólag bort vagy sört? bor – vino - sör – pivo üdítő - osvježavajuće piće.

114

Trogir

A horvát városka, történelmi magyar neve Trau, is ezer szállal kötődik a magyar történelemhez. Több Árpádházi királyunk, sőt Nagy Lajos is meghódította a települést. Megcsodálhatjuk itt a középkori mediterrán építészet számos remekművét is. (Szent Lőrinc katedrális, Szent Borbála templom) A Világörökség részét képező óváros hangulatos utcácskái, romantikus épületei nyaranta alig láthatóak a turistaáradattól. Csontváry Kosztka Tivadar is megörökítette a táj szépségét.

115

Befejezés A hajózás számos új lehetőséget tár fel az utazni szeretők számára. Az 5*-os luxuskörülmények, a pazar ellátás, a hajók különleges szolgáltatásai már önmagukban is felejthetetlenné tesznek egy ilyen utazást. Csodálatos érzés szelni a tengerek habját, miközben az állandó langyos menetszél borzolja a hajad. Figyelni a kikötések hozzáértő manővereit, majd partaszállni és felfedezni új országokat és városokat. Remélem tapasztalataim közreadásával sok bizonytalankodó utazót meggyőzhetek, hogy „Hajózni kell!”

Forrás: Történelmi adatok (internet) Fotók (Vincze Péter Antal)

Köszönetnyilvánítás: Köszönöm alkotó közreműködését feleségemnek, aki társam volt az utazások során és észrevételeivel, lektorálásával támogatta kezdeti próbálkozásaimat. Köszönöm Marosi /Zilahi/ László hasznos tanácsait és segítségét a szerkesztésben.

116

Tartalomjegyzék

Ajánlás

Bevezetés

Első rész Ismerkedés a hajóval

Velence

Az olasz csizma sarkán

Olümpia

Izmir

Ephesos

Isztambul

Dubrovnik

Második rész Ismerkedés a hajóval

Genova

Saint-Tropez

Palma de Mallorca

Menorca

Szardínia

Salerno

Harmadik rész Ismerkedés a hajóval

Nápoly

Pompei

Solfatara

Szicília

Taormina

Málta

Barcelona

Negyedik rész

Bari

101

Santorini

106

Kréta

109

Kefalonia

111

Split

113

Trogir

115

Befejezés

116

On the mediterranean seas

Articles inside

On the mediterranean seas