Moszkva a világváros Moszkva keringő: Lágy zsongással köszönt a város, Sok derűs arc nevet felém. A szívemet, íme, kitárom, Drága Moszkvám, most köszöntlek én. Száll feléd énekem, sapkám vidáman meglengetem. És a tér és a tér derűs jókedvű nótára kél. A nép te vagy a fiatal büszke erő. Üdvözlégy, üdvözlégy, Moszkva csillogó drágakő. https://www.youtube.com/watch?v=YGNFDuPIxeg A városról: Moszkva Oroszország fővárosa és elsődleges politikai, gazdasági, pénzügyi, oktatási és közlekedési központja. Egy kis történelem: A Moszkva folyó partján fekvő várost a legenda szerint a kijevi nagyfejedelem, Jurij Dolgorukij alapította, bár az első írásos emlékek a városról 1147-ből származnak. Hamarosan Oroszország egyik legnagyobb városa lesz. A tatárok elleni több évtizedes háborúskodás után az 1500-as évekre Moszkva független, jelentősen hatalommal rendelkező város lett. Néhány történelmi érdekesség: Mikor Napóleon seregei 1812-ben Moszkva melletti borogyinói csatában legyőzték az oroszokat, a városlakók kiürítették és felégették a várost. Moszkva eleste nemzeti tragédia volt, bár ebben az időben Szentpétervár volt a főváros. Napóleon seregét „Tél tábornok” győzte le, a hideg és az éhség miatt vissza kellett vonulniuk. Az 1917-es forradalom után Lenin az esetleges idegen megszállástól tartva Szentpétervár helyett újra a határtól távolabb lévő Moszkvát nevezte ki fővárosnak (1918. március 5.). A II. világháborúban a németek a volokalamszki országút mentén 8 km.-re megközelítették Moszkvát, innen verte vissza őket a Vörös Hadsereg a híres moszkvai csatában. Korábbi látogatásaimról készítettem egy összeállítást, mely bemutatja a várost.
http://pvincze.blogspot.hu/2011/01/moszkva.html https://www.youtube.com/watch?v=d8gP-aPKAAs Moszkva sokat szépült és fejlődött az elmúlt évtizedek alatt, a legfontosabb látnivalókat részletesen bemutatom. Moszkva ma a világ harmadik leggazdagabb és a legdrágább városa. A Vörös tér:
A tér neve nem a színére utal, bár kétségtelenül sok a piros vagy vörös színű épület. Eredetileg piacként működött, de a fából készült bódék gyakran leégtek, ezért Tűz térként emlegették. A Szpaszkij torony felépítése után kapta a tér jelenlegi nevét. Oroszul a krasznaja szónak nemcsak „vörös”, hanem „szép, gyönyörű” jelentése is van. A Vörös tér a látványosságok és felvonulások helyszíne. A forradalom előtt a pátriárka szamárháton ment át a Szpaszkij torony alatt a Vaszilij Blazsennij templomba minden Virágvasárnap, így emlékezve Jézus jeruzsálemi bevonulására. A kommunista időszakban katonai parádék és díszszemlék helyszíne volt.
A Moszkva folyó partja mellett fekvő tér kulturális és történelmi értékei miatt 1990-ben a került fel az UNESCO világörökség listájára.
A teret északról az Állami Történeti Múzeum, délről a Vaszilij Blazsennij Székesegyház, nyugatról a Kreml fala, keletről pedig GUM áruház határolja. Állami Történeti Múzeum: Az Állami Történeti Múzeum helyén eredetileg egy régi hivatali épület volt, melyben többek között a 18. század első felében Oroszország első nyilvános patikája, majd 1755-től 30 éven át az egyetem működött.
Vaszilij Blazsennij Székesegyház A templomot Rettegett Iván rendeletére építették 1552 és 1559 között. Színes hagymakupoláival festői látványt nyújt, amely Oroszország jelképévé vált. Rettegett Iván cár a kazanyi tatárok felett aratott győzelem emlékére építette a templomot. A templom eredetileg az “Istenanya oltalma” (oroszul Pokrovszkij) nevet kapta, a cár ugyanis ezen az ünnepen, október 2-án indította a döntő csatát. A cár a győztes csaták emlékére egy-egy újabb templomot akart építtetni. Jakovlev a templomépítő mester ötletesen, egyetlen épületegyüttesben helyezte el a kilenc győzelem emléktemplomait. A székesegyház egy központi főtemplomból és nyolc kisebb, belülről átjárható templomból áll, mindegyik az általuk jelképezett győztes csaták napjának védőszentje nevét viseli. A székesegyház ma is használatos nevét a XVI. században Boldog Vazulról kapta. Vaszilij eredetileg csizmadia volt, de felfedezték “látnoki” képességeit, így a társadalom által tisztelt, szent életű bölcs lett. Itt helyezték örök nyugalomra a moszkvaiak kedvelt szent bolondját, Boldog Vazult (Vaszilij Blazsennij). Érdekesség: a “блаженный” (blazsennij) szó boldogot és eszelőst is jelent. A templomhoz kapcsolódó legenda szerint Rettegett Ivánnak megvakítatta az építészét hogy nehogy megismételhesse gyönyörű alkotását. A Székesegyház a Google-t is megihlette:
A Kreml: A szó említésekor azonnal a moszkvai Vörös teret határoló építményre gondolunk, bár a “kreml” szó eredetileg erődítményt, citadellát jelent, melyet több ősi orosz városban építettek, most az úszó világbajnokság alatt láthattuk a gyönyörű kazanyi kremlt. A város az erődítmény köré épült, a Kreml vörös bástyákkal megerősített vörös falát a XV. században húzták fel. Itt koronázták meg 1547-ben a tizenhét éves IV. Ivánt, az első "minden oroszok cárját", aki „Rettegett Iván” néven vonult be a történelembe. A bástyákat csúcsos tető fedi. A főbejárat a Szpasszkaja (Megváltó tornya) kapu a a híres toronyórával.
A Nagy Iván-harangtorony volt a legmagasabb évszázadokon keresztül Oroszországban. 1600-ban Borisz Godunov henger alakú, hagymakupolás bástyát tétetett rá, s a kereszttel együtt 81 m magas lett.
Mellette láthatjuk a világ legnagyobb bronz harangját a Cár-harangot, mely már az öntőgödörben megsérült, így sohasem használták. A 216 tonna súlyú, 6,14 m magas és 6,6 m átmérőjű harangot az uralkodó portréja, szentek és barokkos növényi mintázat díszíti. A harang soha nem kondult meg, az öntés után ugyanis tűz ütött ki az állványzaton. A tető beomlott, az oltás közben az áthevült öntvényt víz érte, több repedés is keletkezett rajta, és kitörött egy darabja. A harangot 1836-ban kiemelték az öntőgödörből és a talapzatra helyezték, fülére aranyozott kereszttel ellátott országalmát illesztettek. A hívők szerint az utolsó ítélet napján a harang csodás módon “meggyógyul”, felemelkedik a mennybe, és onnan fogja harangszóval a híveket imádságra hívni.
A Cár-puska az orosz öntőművészet másik híres darabja, de sohasem lőttek vele.
A Kreml középpontjában találjuk a templomteret, ahol három hatalmas katedrális áll. Az Uszpenszkij székesegyház (Mária mennybemenetele) az orosz cárok koronázó-temploma volt. A főbejárat mellett áll Rettegett Iván fából faragott trónja.
A Blagovescsenszkij-székesegyház (Angyali üdvözlet): 1547-ben leégett, újjáépítése óta aranyozott hagymakupoláiról híres. A moszkvai uralkodók házi szentélyeként működött, papja egészen a XX. századig az uralkodó családjának lelkipásztora volt
Az Arhangelszkij- székesegyház (Arkangyal) az orosz uralkodók temetkezési helye. Ebben a templomban adtak hálát a cári hadsereg győzelmeiért.
Aranyozott, ezüstlemezekkel borított ikonokat és sok-sok freskót láthatunk a templomokban.
A Fegyvertár: A világ egyik leggazdagabb múzeuma. Megcsodálhatjuk a cári családok használati eszközeit, fegyvereket, koronákat, arany- és ezüst edényeket koronázási jelvényeket, trónszékeket, ruhák és a cári hintókat is. A híres "Fabergé"-tojások számtalan változatában is gyönyörködhetünk.
A Fabergé tojás története: Peter Carl Fabergé egy francia ékszerész, akitől III. Sándor cár ékszert rendelt a feleségének. Az ékszerész egy tojás alakú formát készített zománcból, kívül arannyal és drágakövekkel díszítette, belül pedig elrejtett egy finoman megmunkált figurát. A hatás óriási volt, a cár további, minden évre szóló megbízást adott egy- egy tojás elkészítésére, így 69 különleges Faberge tojás készült el.
A Nagy Kreml-palota 125 m hosszú főhomlokzata a Moszkva-folyóra néz. Korábban itt állt a cárok régi rezidenciája. Ez a Kreml legnagyobb létesítménye. Az épület több kormányzati szervnek ad otthont, itt található a moszkvai pátriárka lakosztálya, az Orosz Föderáció elnökének rezidenciája is.
A Szpasszkij torony: A torony 70 méter magas, a benne található óraszerkezet 25 tonna súlyú. A legfelső szinten 11 harangból álló harangjáték-szerkezet található. A Kreml toronyórájának története: A Kreml toronyórájának megvan a maga külön, több évszázados története, mely elválaszthatatlan magának a Kremlnek, Moszkvának és az egész országnak történetétől. Az első toronyóra 1491-ben épült III. Iván uralkodásának idején. A XVII. század elején új órát szereltek fel, amelyiken külön szerkezet mutatta a nappal és éjszaka idejét. 1701-ben a Kremlben tűzvész pusztított, megsérült a toronyóra is. Nagy Péter cár, hogy új harangjátékkal ellátott, órát szereltetett fel. Az évszázadok során az orosz mesterek többször próbálták megjavítani a toronyórát, de sikertelenül. A tizenkilencedik század közepén toronyórát fel kellett újítani. A felújítást a Butenop fivérek vállalták, akik a korábbi tölgyfa-foglalat helyett öntöttvas foglalatok készítettek a szerkezet számára. Új ingát szereltek fel, és kicserélték fel a külső számlapot, és egy új harangjátékot is beépítettek.
A harangjáték melódiájának két változata volt. Reggel az óra a Preobrazsenszkij Ezred indulóját játszotta, este pedig Bortyanszkij zeneszerző még a XIX. század elején írt művét. Később felmerült az a gondolatot, hogy jó lenne, ha a Szpasszkij bástya toronyórájának harangjátékát a rádió is közvetítené, hogy az egész ország hallhassa. Az elgondolást 1926- ban meg is valósították. 1926. február 20.-án éjfélkor egyszer csak megszólalt a Kreml toronyórája. Ettől a naptól kezdve pedig minden nap közvetítette a rádió a toronyóra éjfélt jelző ütését. A delet pedig 1931-ig az Internacionálé dallama jelezte. A toronyóra vonzereje megmaradt: a moszkvaiak szilveszterkor rendre a Vörös tér környékén várják, hogy az óra jelezze az Újév beköszöntét.
Az Ismeretlen katona sĂrja:
A Lenin mauzóleum a Vörös tér egyik híres látványossága volt, mára az érdeklődés csökkent. Az kevésbé köztudott, hogy 1953-1961 között Sztálin holtteste is itt volt, később egy külön sírba tették. Egy kis morbid humor: Két turista beszélget egy moszkvai szállodában. - Képzeld, tegnap megnéztem Lenin múmiáját. - Képes voltál azt a rettenetesen hosszú sort végig állni a mauzóleum előtt? - Szó sincs róla! Adtam az őrnek 20 dollárt. - És? Soron kívül beengedett? - Nem. Kihozta!
A GUM áruház: Az áruház a szovjet időkben is monumentális volt, hatalmas sorok álltak mindenhol, de többnyire apró ajándéktárgyakat és méterárut lehetett kapni. Ha szerencséd volt vehettél román cipőt, vagy NDK turmixgépet, tudod a kivehető ajtójút. Én is vettem egy nadrágélvasalót és egy ívelt drót végére erősített szputnyikot.
Mára minden megváltozott! Szinte semmi sem emlékeztet a szocialista időkre. A legdivatosabb világmárkák kínálják termékeiket, Árubősége vetekszik a párizsi Lafayette áruházéval, sajnos az árak is.
A mai Arbat: A Régi Arbat sétáló utca lett, éttermekkel, kávézókkal, boltokkal és vidám utcai élettel. Zenélnek, portrét rajzolnak, némi felárért a valóságnál vonzóbb rajzot készítenek. Olyan, mint a mi Váci utcánk csak még annál is drágább.
Összefoglalás: A moszkvai emberek jól öltözöttek, különösen a nők. Elegáns ruhákban, csinosan és magabiztosan mennek a dolguk után. Udvariasak, segítőkészek, a fiatalok trendik, mindenkinek ott a kezében a mobil. Van egy réteg, nálunk „újgazdagoknak” mondjuk, ott „új-oroszoknak” hívják őket, ők az ottani rendszerváltozás nagy nyertesei, drága autókkal száguldoznak, arany ékszerek tömkelegével. Na, ezek között elég sok a bunkó. Érdekes módon már nem látni az utcán vodkát nyakalókat, a presszókban is inkább energiaitalt vagy koktélt isznak. Szóval Oroszország és természetesen Moszkva nagyon sokat változott, monumentalitásában is barátságos, szerethető város. Nézzünk meg egy videót: Hajózás a Moszkva folyón: https://www.youtube.com/watch?v=ZP5Fl1hLGAQ A Vörös tér és a Kreml: 2015 júl.
https://www.youtube.com/watch?v=4WwH6yEJ9R0 Made by Peter Forrás: Internet