Oroszlány A Vértes hegység lábánál fekvő település első említése 1383-ból való. Nevét a monda szerint azért kapta, mert a várúr két rossz lányát tartotta bezárva a börtönében („Ó rossz lány”) hangoztatta. A valószínűbbnek tűnő magyarázat szerint a település a nevét a Csák család címerállatáról, az oroszlánról kapta. A település neve évtizedeken keresztül összeforrott a szénbányászattal, melynek múlt századi kiteljesedése révén 1954-ben városi rangot kapott. Mára a szénbányákat bezárták, az utolsó, még működő Márkushegyi bánya napjai is meg vannak számlálva. (http://pvincze.blogspot.hu/2014/09/a-markushegyi-banya-vegnapjai-avagy.html) A Szent Borbála tér, a régi Főtér, a város központi helye, itt rendezik a különböző ünnepségeket és a kulturális programokat.
Van uszoda és strand is, a főutcán hangulatos fagyizó. A város túl fiatal ahhoz, hogy műemlékei legyenek, de számos érdekes látnivaló található itt.
A Haraszt-hegyi víztorony: Az 1960-as években épült különleges formájú víztorony korábban az egész város vízellátását biztosította, mára ez a funkciója megszűnt, a tetején antennaerdő látható. Szép kilátás nyílik a városra, és a települést övező erdőségekre.
A Haraszt-hegyi új katolikus templom: A templomot Ripszán János tervei alapján építették, felszentelésére 1994-ben került sor. Az épület nemcsak a templomot, hanem a hitoktatótermet és a plébániát is magában foglalja. A templom védőszentje Munkás Szent József.
Evangélikus templom: Az oroszlányi evangélikusok első temploma 1702-ben épült. A ma is látható egyhajós, klasszicista stílusú templomot 1787-ben szentelték fel, a majki kamalduli remeteség bezárása után öt évvel. A főoltár, a szószék, és a karzatot tartó oszlopok is a majki templomból származnak. A délidőben megszólaló harang zúgása az egész városban hallható.
A városkapu: 1958-as megépítése óta Oroszlány egyik szimbóluma. A másik a már említett víztorony.
Örök mementó az 1983-as bányakatasztrófa áldozatainak emlékhelye:
Néhány felvétel a városról:
2014 szeptember
vinpet