Salerno A területen valószínűleg már a történelem előtti időkben is laktak. Diocletianus császár uralkodása idején közigazgatási központ lett. Második nápolyi hadjárata alatt, 1350 nyarán I. Lajos magyar király négy napot töltött a városban, de ennek külön története is van. A király, seregével Nápoly felé haladva Eboli városában akart megszállni, de Salernoból követek érkeztek hozzá, jelezve, hogy könnyűszerrel elfoglalhatja a várost, mivel I. Johanna nápolyi királynő csak egy gályát küldött annak védelmére. Így Lajos azonnal Salerno alá vágtatott mintegy száz lovagjával, és a városon kívül bevárta a seregét. Idővel a jelzett nápolyi gálya is befutott a kikötőbe, de a magyarokat meglátva inkább visszafordult. Így a város megnyitotta kapuit a magyar király előtt. Lajos király nagylelkűen bánt a meghódolt várossal, katonáinak szigorúan előírta, hogy nem mehetnek a városba fegyveresen, és mindennemű fosztogatást is megtiltott. A magyar király fogadta a környékbeli városok hódolatát.
Az Avalanche (lavina) hadműveletben a szövetségesek Salerno mellett is partra-szálltak. A második világháború idején, ide menekült az olasz király miután különbéke tárgyalások kezdődtek Olaszország és a Szövetségesek között. Itt alakult meg a rövid életű „déli kormány” is. A háború utáni időszak a város életében nehézségeket okozott, de Salernonak apránként ezen is sikerült javítania, hogy elérje célját, és modern európai várossá legyen. A város, ma a Tirrén tenger legforgalmasabb kikötője. A komor sziklák ölelésében fekvő öböl és a hegyoldalba épült város, gyönyörű, festői látvány. Márai Sándor, aki 1968 és 1980 között Salernoban élt, így írt a városról. „Ne felejtsük el, a város uralkodik a titokzatos Amalfi, valamint az ősi Paestum területei között a műemlékeinek szépségével, és a meghatározó tengeri kereskedelmével. Mind a mai napig őrzi birtokát a nyüzsgő utcáival, a tengerparti kertjeivel, és a pálmasoros virágdíszes tengerparti sétányaival…” Az egykori szövetségesekhez hasonlóan, mi is partra-szálltunk, felfegyverkezve kamerákkal, videókkal, na meg némi készpénzzel. Az első látnivaló a Lungomare Trieste névre hallgató sétány, amely Salerno promenádja. A tengerparti sétányt a francia Riviérán található sétányok mintájára alakították ki, a nizzai angol sétányra emlékeztet. A ritka pálmafajokkal szegélyezett sétányon rengeteg színes virágot, hűs árnyat adó fát és pihenőpadot találunk.
Salerno talán legismertebb látványossága a Dóm, jellegzetes harangtornyával.
A katedrális kriptájában találjuk a 12 apostol egyikének, Szent Máté evangélistának a sírját, ahol két freskó is emlékeztet Szent Mátéra, akit a városban 954 óta Salerno atyja és polgára „pater et civis” címen tisztelnek. A freskók Szent Máté csodatételét örökítik meg, aki imáival meghiúsította Rőtszakállú Adriadeno kalózhajóinak a város elleni támadását. A közelgő veszély láttán 1544. június 27-én a salernói emberek a Szent Máté templomban gyűltek össze, hogy segítségét kérjék a veszély elhárítására. Ekkor a tengeren hatalmas vihar támadt, és a kalózhajók eltávolodtak Salerno partjaitól. Attól a naptól kezdve a salernói nép ünnepséggel emlékezik megmenekülése napjára. A II. világháború után azonban új hagyomány alakult ki. A szent ereklyéi helyett azt a vásznat viszik körmenetben, amelyre Szent Máté alakját festették. Mint minden évben a város érseke, Gerardo Pierro ünnepi szentmisét mutat be, amelyet Szent Máté vásznának magasba emelése követ. A festményen a szent evangelista képe emelkedik a salernói öböl fölött, az alábbi felirattal: „Salerno az enyém és én megvédem azt”.
Az Arechi vár erődítménye egy 300 méteres dombon állva emelkedik a város fölé. II. Arechi uralkodása idején bővítették ki, a korábban már meglévő római-bizánci építményt.
Az óváros zeg-zugos sikátorai a 60-as évek olasz neorealista filmjeire emlékeztetnek, eléggé lepusztult, elhanyagolt és rendkívül szemetes minden. Ez felér egy időutazással.
Természetesen találunk hangulatos, romantikus utcácskákat, szép, virágos tereket, szép épületeket is.
Visszaérve a kikötőbe, rácsodálkozhatunk rengeteg konténerre, a hatalmas hajókra, és irigyeljük a strandolókat, és lassan elhagyjuk Salerno partjait.
Nézzünk meg egy kis videót erről a jellegzetes Dél-Olasz városról: http://www.youtube.com/watch?v=gBSRodoSecg 2013 nyara
Készítette: Vincze Péter