Amerikai körkép

USA Keleti Part 2012 április 27- május 5-ig 1. rész

Földünk legnagyobb városövezete az Egyesült Államok Keleti Partján található, a Bostontól Washingtonig húzódó 700 km hosszú megalopolisz („Boswash”) mintegy 80 millió lakost tömörít.

A megalopolisz, több nagyvárosi agglomerációból álló övezet, amelynek népességszáma rendszerint meghaladja a 10 millió főt.

Városövezet akkor jön létre, amikor több világváros, ill. ezek elővárosai a térben összeérnek és egy hatalmas összefüggő városi zónát képeznek.

Egy kis történelem:

Plymouth: Itt kezdődött Amerika történelme, amikor az első zarándokok partot értek.

A Mayflower volt az a híres hajó, amely az angol puritánok első csoportját szállította az angliai Plymouth városából 1620-ban.

A puritánok, egy szélsőségesnek számító protestáns irányzat, rendszeresen összeütközésbe keveredett az angol hatóságokkal, ugyanis a közösség nem ismerte el az anglikán egyház fennhatóságát.

A hajó szeptember 16-án indult Angliából 102 utassal a fedélzeten és egy 66 napos, viszontagságokkal teli út végén, melyet betegségek nehezítettek, november 11-én horgonyzott le Cape Cod-nál.

Eredetileg úgy tervezték, hogy a hajó majd a Hudson folyó torkolatánál köt ki, a mostani New York városánál.

Sok történész úgy véli, hogy a partraszállás Cape Cod-nál nem volt véletlen, hiszen az kívül esett az angol Virginia kolónia ellenőrzési területén.

Kevésbé ismert, de a Mayflower a szeptemberi kihajózás előtt egyszer már – egy Wellspeed nevű bárkával együtt – augusztusban is útnak indult, de a nyár végi viharos időjárás miatt hamarosan arra kényszerült, hogy visszatérjen a brit partokhoz.

Ez a telepes csoport alapította a Plymouth Colonyt. A Massachusetts állambeli Plymouth városa az angol kikötővárosról kapta nevét.

Az út történelmi jelentőségűnek bizonyult, amit egyfelől az egyéni kezdeményezés, másfelől a fedélzeten született szerződés indokolt meg.

Az 1620. november 11-én megfogalmazott Mayflower Compact-ról van szó, melyben az amerikai partokra érkezett „zarándokok” a boldogulás érdekében összefogást hirdettek, hogy gyermekeiknek közösen biztosítsanak egy jobb jövőt.

Sokan ezt a szerződést már úgy tekintik, mint a független amerikai államiság első dokumentumát.

Plymouth Rock nevű sziklára léptek rá az első telepesek a kikötés után. Ma emlékmű övezi. A Mayflower fedélzetén utazó férfiakat nevezik máig “Zarándok Atyáknak”

A massachusettsi partokon szerveződő kolóniának ugyanakkor már a kezdetektől fogva komoly nehézségekkel kellett szembenéznie, mivel a szokatlanul hideg tél elragadta a hajó utasainak több mint a felét.

A kis közösség idővel az ott élő indiánokkal is felvette a kapcsolatot, és a barátsági szerződések révén hosszú ideig jó viszonyt ápolt velük.

Ezt bizonyítja az is, hogy az 1621. év őszén az európaiak és az őslakosok együtt ünnepelték meg az első plymouthi termés betakarítását, és így született meg a hálaadás ünnepe.

Egy bölcs őslakos fogalmazta meg a lényeget: „Amikor idejöttek a zarándokok, miénk volt a föld és az övék volt a biblia, majd megtanítottak bennünket csukott szemmel imádkozni, és mire kinyitottuk a szemünket, övék volt a föld, és a miénk a biblia.”

A város mellett található Plymouth Plantation skanzen együttes nagyszerű képet ad a korszak viszonyairól, bemutatva a korai telepesek és az indiánok életét is.

A hatás úgy válik teljessé, hogy a rekonstruált faluban korabeli ruhákba öltözött emberek élik az eredeti lakosok, a "zarándokok" mindennapjait.

Összeállítottam egy kis videót a Mayflower-ről: http://www.youtube.com/watch?v=xjOLTGnPY10

A Mayflower II., ami élethű másolata az eredetinek, ezen is jöttek zarándokok.

A Skanzen

Az amerikai függetlenségi háború a brit fennhatóság alá tartozó tizenhárom Észak-amerikai gyarmat háborúja volt Nagy-Britannia ellen.

A gyarmatok népességét megosztotta a konfliktus, és míg a patrióták a gyarmatok függetlenedését támogatták, addig a lojalisták továbbra is hűek maradtak az angol királyhoz. A gyarmatok kezdetben nem is függetlenedni kívántak, hanem a számukra kedvezőtlen rendeletek, adók visszavonását követelték.

Az angolok minden létező dolgot megadóztattak, még a levélpapírt is. Lehet, hogy Matolcsy az angol történelmet tanulmányozva találja ki az újabb megszorításokat.

1776. július 4-én a philadelphiai Kongresszus elfogadta a Függetlenségi Nyilatkozat-ot, és ezzel a 13 gyarmat végleg elszakadt Nagy-Britanniától, és megalakították az Amerikai Egyesült Államokat.

Boston: Itt folytatódik és teljesedik ki Amerika történelme.

Bostont angol bevándorlók alapították 1630-ban. A korábbi kisebb csoportokat követően 1630-ban egy jól előkészített, a City bankjai által támogatott expedíció indult az óhazából mintegy fél tucat vitorlással az Újvilágba.

Megérkezvén Amerika partjaihoz, különböző helyeken próbáltak letelepedni. A Charles folyó torkolatánál megfelelő helyet találtak, és az angliai Bostonból érkezett Johnson házaspár tiszteletére az új települést is Bostonnak nevezték el.

Nagy-Boston az óceánba szélesen hömpölyögve torkolló Charles-folyó szigetein alakult ki. A mai Boston 2/3-a feltöltött terület a városnak úgy csináltak helyet, hogy a folyam hatalmas területeit feltöltötték, és a szárazföldhöz csatolták.

A város rohamos fejlődésnek indult, itt kezdődtek el a függetlenségi törekvések.

Boston volt a színhelye az első fegyveres konfliktusnak, amely a „Bostoni mészárlás” néven került be a történelembe. A brit katonák sortüzet nyitottak a növekvő adók miatt tiltakozókra és 5 embert megöltek.

Az Old State House a brit gyarmati kormányzás épülete volt, itt volt a „bostoni mészárlás” helyszíne.

Az 1770-es években az angolok főképpen kereskedelmi adókkal próbáltak meg befolyást szerezni a 13 gyarmat felett.

A "Bostoni teadélután" az amerikai forradalom gyújtópontja volt. Ennek közvetlen oka az volt, hogy az angol kormány a Londonba szállított tea vámját megszüntette, de változatlanul fenntartotta a tea vámját az észak-amerikai gyarmatokon.

Ez az úgynevezett „Boston Tea Party” volt a jel az Anglia elleni általános felkelésre az amerikai gyarmatokon. „Olyan teát főzünk György királynak, hogy abba belefullad!” - mondták.

1773. december 16-án, amikor Bostonba megérkezett a teaszállítmány, szürkületkor indiánnak öltözött helyi lakosok megtámadták a hajót. Az egész rakományt, mintegy 342 láda teát, a tengerbe dobták.

Ez az esemény indította el a függetlenségi háborút, mely az Amerikai Egyesült Államok megalakulásával végződött.

A Faneuil Hall tornyán kereszt helyett egy arany tücsköt láthatunk. A függetlenségi harcok idején, a városba érkezett gyanús idegeneknek azt a keresztkérdést tették felé, hogy mi van a templom tornyán.

Ha angol kém volt az illető, hiába hordott össze „tücsköt-bogarat” rögtön lebukott.

A függetlenség kivívása után Boston a világ egyik leggazdagabb nemzetközi kereskedelmi kikötője lett és az ipari fejlődés is felgyorsult.

A 19. század második felében zajlott a város kulturális virágzása. Az abolicionista mozgalom kiinduló pontja volt a város. Az abolicionizmus, szűkebb értelemben a rabszolgaság eltörléséért küzdő mozgalom volt.

A „legeurópaibb” amerikai városban minden megtalálható a történelmi nevezetességektől a szórakozásig, múzeumoktól a sportolási lehetőségekig, a friss tenger gyümölcseitől az olasz konyháig.

Boston az egyik legismertebb és legrégebbi amerikai város. Oktatási és kutatóintézményei messze földről vonzzák az idelátogatókat.

Sokan emlegetik Bostont az “Amerika sétáló városa” (America’s walking city) néven, mivel rengetegen sétálnak a városban, nagyon népszerű lakói körében.

Az Freedom Trail azaz a „Szabadság ösvénye”, a függetlenségi harcok fontos helyszíneit kapcsolja össze. Ez az út piros vonallal, vagy a földbe ágyazott vörös téglával van jelölve.

A város vezetése a zöldterület növelésére létrehozta az Emerald Necklace-t, azaz a „smaragd nyaklánc”-ot, ami nem más, mint kilenc, gyalogutakkal és patakokkal, tavacskákkal összekapcsolt park láncolata. A smaragd nyaklánc Frederick Law Olmsted alkotása, ő tervezte a New York-i Centrál Parkot is.

Boston történelmi központja a Beacon Hill, itt telepedtek le annak idején az első, felszabadított fekete rabszolgák is, az egész Egyesült Államokban elsőként itt törölték el a rabszolgaságot. A sikátorokban még fellelhetőek azok a szűk lejárók, melyeken keresztül menekítették a szökött rabszolgákat a délről érkezett fejvadászok elől.

Ma, a városi arisztokrácia családjai élnek a dombra felkapaszkodó hangulatos utcákban. A télikertek, árnyékoló rácsok és tűzlétrák által tagolt színes homlokzatú házak különleges, romantikus hangulatot árasztanak. A pislákoló gázlámpák fényében valóban úgy érzi az ember, hogy egy időutazáson vesz részt. Az utcák kövei Angliából származnak, a bevándorlók hajóinak nehezéke volt.

1798-ban a domb keleti oldalán épült az állam közigazgatási székhelye, a Massachusetts State House.

A hatalmas, elegáns épület színarany borítású kupolája a város egyik jelképe. Ez a gyönyörű épület szolgált mintául később a washingtoni Capitolium építésekor.

Mellette a néhai elnök John Fitzgerald Kennedy szobra látható, aki korábban Massachusetts állam szenátora volt.

Néhány évtizeddel ezelőtt a Bostoni városatyák úgy döntöttek, hogy a teljes autópálya-hálózatot és tömegközlekedést leviszik a föld alá. A projekt neve stílszerűen a „Big Dig „azaz a Nagy Ásás volt. A több milliárd dollárba kerülő beruházás során szinte teljesen eltüntették a felszíni közlekedést. Ennek következtében Bostonban nincs dugó.

Boston Common and Public Garden közepén George Washington elnök szobra áll.

A Holokauszt emlékmű számomra inkább morbidnak tűnt, semmint az emlékezés szimbólumának. A hat, számtengerrel borított üvegtorony tövében, mély vermekből füstszerű pára áramlik a szabadban.

A bostoni belváros jellegzetes negyedekre oszlik, ám egységesen jellemző rá, hogy egy-egy sarkon kifordulva esélyünk sincs megsaccolni, milyen látvány tárul elénk. A belváros szívében a Trinity Church mellett láthatjuk a hatalmas Hancock tornyot, melynek üveg homlokzatán tükröződik a templom.

A piaci negyed a Quincy Market, éttermeknek, gyorsbüféknek, ajándékboltoknak ad helyet

A gőzölgő kávéskanna az első reklámcégér volt Amerikában. A Starbucks nevet Herman Melville amerikai szerző Moby Dick c. regényéből vették.

Boston folyója a Charles folyó Boston utcáin sétálva, egy kis téren magyar 1956-os emlékművet láthatunk.

Nézzünk meg egy videót Bostonról: http://www.youtube.com/watch?v=Q229wqPyWN4

Harvard: Nagy-Bostont a Charles folyó vágja ketté, keletről pedig az óceán határolja. A nyugati oldalon pedig Cambridge fekszik itt épült a világ egyik leghíresebb egyeteme, a Harvard.

A Harvard egyetem kertjében, az évszázados fák árnyékában megbúvó épületek, történelmi hangulatot árasztanak.

Az egyetemi terület nagy része szabadon bejárható, az alapító John Harvard szobrát is itt láthatjuk, a babonás és lusta diákok előszeretettel simogatják a cipőorrát, a sikeres vizsga reményében. Hát biztosan könnyebb, mint tanulni.

A három hazugság szobrának is nevezik, ugyanis nem ő alapította, és nem akkor, hiszen az 1636-ban alapított intézményt eredetileg New College-nek hívták, később nevezték Harvard College-nak John Harvard papról, aki az intézmény támogatója volt.

A harmadik hazugság, hogy a szobor nem őt ábrázolja, hiszen senki sem tudta, hogy nézett ki, kiválasztottak a jó megjelenésű diákot, és róla mintázták meg a szobrot.

Times Higher Education tavalyi listája szerint a Harvard a legjobb egyetem a világon, amit a szinten bostoni illetőségű Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT), majd a Cambridge-i Egyetem, Berkeley Egyetem, Stanford Egyetem és az Oxfordi Egyetem követ.

Egy a Harvardon szerzett diploma remek befektetés, aki itt végzett biztos lehet, hogy álláshoz jut nem csak az Egyesült Államokban, hanem az egész világon is. A tanulmányi költségek is elég jelentősek. A 2010-2011-es tandíj 35 ezer $ volt, és ehhez jön még a kollégiumi ellátás, ami 15 ezer $. Természetesen jelentős ösztöndíj támogatást is el lehet érni, ami akár a költségek 75%-át is elérheti.

Diákok a világ minden részéről érkeznek, az itt megszerzett kapcsolati tőke, egész életükben segíti a karrierjüket. A több mint 20ezer hallgató 20%-a külföldi, magyar diákok is tanulnak itt. A legnépszerűbb a gazdasági, a politikai és a jogi kar.

74 Nobel díjas végzett itt, de sok amerikai elnök és vezető politikus is az egyetem hallgatója volt. Csak néhány közülük: Theodor Roosevelt, Franklin Roosevelt, J.F Kennedy és Obama is stb.

Itt tanult továbbá Bill Gates, a Microsoft létrehozója, és az információs sztráda megálmodója, valamint Mark Zuckerberg ( ő a Facebook alapítója ). Bill Gatesről azt mondják, hogy csak bejött az egyik

kapun, a másikon meg kisétált, mivel nem fejezte be a tanulmányait, de úgy látszik ez a rövid idő is elegendő volt számára. Hiába, van aki gyorsan tanul.

Az egyetem hatalmas könyvtárral rendelkezik, több millió kötetet őriznek, gyűjteményeikben olyan ritkaság is szerepel, mint az első fotográfia. Érdekesség, hogy a Memorial könyvtár alapítója, egy a Titanicon meghalt diák anyja, aki a fia által gyűjtött régi kéziratok adományozása mellett, jelentő pénzösszeggel is támogatta a könyvtár létrehozását, de volt egy számunkra meglepő kikötése, hogy „minden harvardi diák tanuljon meg úszni”.

A Harvard egyetem tagja a legjobb egyetemeket magába foglaló Borostyán Ligának (Ivy League ) Egy technikai érdekesség: Az amerikai Harvard egyetem és az IBM nevű cég közös munkája eredményeként készült el 1944-re a Mark I programvezérelt számítógép. Ez volt az első olyan gép, amely képes volt automatikusan hosszú számításokat végezni.

A több mint 15 méter hosszú, két és fél méternél magasabb és csaknem öt tonnás berendezést, egy 51 lóerős elektromos motor hajtotta.

Ez a gép volt az első, amelyik már a híres Neumann elvek alapján működött.

Külön érdekesség, hogy az IBM-nél akkoriban úgy számoltak, hogy hosszú távon kb.5db számítógép fogyhat évente az egész világon. Ennél még a meteorológusok jobb előrejelzést adnak.

Harvardi képek:

Nézzünk meg egy videót Bostonról és a Harvard egyetemről: http://www.youtube.com/watch?v=Mde7bdsVBQs

Érdekességek: A puritán Bostonban játszódik a Skarlát betű című nagysikerű könyv, mely többször megfilmesítettek.

Az új-angliai puritánok törvénye szerint a nagy „A „ betüt – adultery – házasságtörés, élete végéig viselnie a házasságtörőnek.

A rabszolga-felszabadításban két író is jelentős szerepet vállalt műveivel.

Az egyik, Harriet Beecher Stowe: Tamás bátya kunyhója című regénye, mely bemutatja a rabszolgaság kegyetlenségét és embertelenségét.

A másik Mark Twain, eredeti nevén Samuel Langhorne Clemens, aki Tom Sawyer és Huckleberry Finn kalandjain és más regényein keresztül leplezte le a déli ültetvényesek világát.

Négy évig hajókalauzként dolgozott a Mississippin, és életének ebből a korszakából kölcsönözte írói álnevét is. A mark twain kifejezés a mérőónnal dolgozó matróznak, a hajókalauz segédjének mélységjelző kiáltása, ami szó-szerint „második jelzést" jelent, azaz két ölnyi vízmélységet.

Mark Twain, aki déli államban, déli környezetben nevelkedett, a déli konföderáció hadseregében szolgált, a rabszolgarendszer feltétlen ellensége volt.

Beérkezett író korában egy néger diákot teljesen a saját költségén taníttatott ki a Yale egyetemen, hogy „ily módon legalább egy részét kifizethesse annak a jóvátételi összegnek, amivel minden fehér ember minden feketének tartozik".

Minden Massachusetts-i autó rendszámára rá van írva az állam beceneve: Massachusetts The Spirit of America, azaz Amerika lelke vagy Amerika szelleme.

Hogy mennyire nem republikánus környéken járunk, jól mutatja, hogy annak idején az üzletekben kapható volt egy mókás termék, az úgynevezett Bush-o-meter, mely egy kulcstartóként hordható visszaszámláló szerkezet, s az elnök regnálásából még hátra lévő időt mutatta, másodpercnyi pontossággal.

Azt írták az útikönyvben, hogy Bostonban van egy utca, ahol állandóan fúj a szél, én azt tapasztaltam, hogy minden utcában fúj.

A bostoni fojtogató: Boston központjában egy kopott bérházhoz hívták ki a rendőrséget 1962 egyik forró, párás júniusi éjszakáján. Egy hálószobában fiatal nő holttestére bukkantak. Ruha alig volt rajta, a lábai szemérmetlenül széttárva: a saját harisnyájával fojtották meg. Ez volt az első gyilkossága az évszázad egyik legismertebb tömeggyilkosának… a bostoni fojtogatónak.

A rendőrség szerint a bostoni fojtogató esete még mindig az egyik leghíresebb amerikai bűntény.

A bűnesetről film is készült Tony Curtis főszereplésével.

Red Sox: Boston híressége, a „Vörös Zoknisok” nevű baseball csapat, az USA élvonalához tartozik, rengeteg a szurkolójuk országszerte.

Gasztronómia: A chowder egy tej alapú, sűrű leves hallal vagy tenger gyümölcseivel. Francia halászfalvakban jelent meg először, ahol a legkülönfélébb hálóba akadt dolgokat hajigálták abba az edénybe, amiről aztán elnevezték.

A főbb alapanyagok mindig valami halféle, krumpli, tej és különböző zöldségek, fűszerek.

A híres Clam Chowder - vagy kagylóleves - ennek, már egy Amerikában elterjedt változata. Én nem mertem megkóstolni, de aki megízlelte, azt mondta, hogy szörnyű volt.

Philadelphia: Ez a város volt a függetlenségi törekvések eszmei központja.

A Delaware és a Schuylkill folyó partján fekvő település, Pennsylvania állam fővárosa. A várost William Penn angol politikus alapította, aki kvéker vallása miatt elüldöztek Angliából.

Együttműködést ajánlva, egyességet kötött az indiánokkal, mai kifejezéssel élve a „békés egymás mellett élésről”.

Vicc: Amerikai katona őrt áll az erőd tetején. Egyszer csak lekiabál a parancsnoknak: - Parancsnok úr, jön egy sereg indián!

- Barátok, vagy ellenségek?

- Valószínűleg barátok, mert együtt jönnek!

A város leghíresebb épülete az Independence Hall, itt írták alá 1776 júl.4.-én a Függetlenségi Nyilatkozatot.

A gyarmatok képviselői / Washington, Jefferson, Franklin……../ heteken át vitatkoztak, amíg az eredeti formájában megszületett az Egyesült Államokat megalakító okirat.

A kongresszus épülete előtt több ezren várakoztak, amikor a képviselők kiléptek, megszólalt fejük felett az épület tornyában a nagy harang, amelyet azóta a Szabadság Harangjának (Liberty Bell) neveznek. A Függetlenségi Nyilatkozat kimondja a 13 gyarmat Nagy-Britanniától való elszakadását.

A harang sorsa példázza a szabadság kivívásának rögös útját, hiszen az Angliában készített harang többször is eltört, az ünnepélyes aktusra úgy-ahogy sikerült kijavítani. Az a felirat szerepel rajta, hogy „nyilvánítsátok ki a szabadságot”.

Philadelphia rövid ideig az USA ideiglenes fővárosa volt, itt tartották az Alkotmányozó Nemzetgyűlést, ahol elfogadták az Egyesült Államok alkotmányát.

Nézzünk meg egy videót Philadelphiáról, a kísérőzene Elton John – Philadelphia freedom című dala: http://www.youtube.com/watch?v=kokxc4mxVyw

A város kiemelkedő egyénisége Benjamin Franklin volt. Róla általában annyit tudunk, hogy ő találta fel a villámhárítót.

Franklin Bostonban született, de 17 éves korától itt élt Philadelphiában, itt lett tudományos kutató, valóságos polihisztor, és a függetlenségi mozgalmak egyik vezéralakja.

Korszerűbbé tette a tűzoltás szervezetét, rendbe hozatta a közutakat, megszervezte a közvilágítást, rendszeresítette az utcák takarítását.

Megalapította az Amerikai Filozófiai Társaságot, a földrész északi felének első tudományos egyesületét, a Philadelphiai Akadémiát, és az ő nevéhez fűződik az első philadelphiai kórház létrehozása is.

Amikor Franklin megszületett, szülőföldje még angol gyarmat volt. Amikor meghalt, már független állam.

Benjamin Franklin fogalmazta meg legszebben az alapító atyák gondolatát:

„Where liberty is there is my country” – Ahol a szabadság ott a hazám.

Kissé bolondos kísérletét a villám elektromos hatásairól, szobor örökíti meg a városban.

Itt élt Betsy Ross varrónő, aki az első amerikai zászlót készítette, erről egy lámpaoszlopon kifüggesztett tábla emlékezik meg.

Percy Moran festményén Betsy Ross bemutatja Washingtonnak az általa készített csillagos-sávos lobogót.

Itt látható a híres LOVE felirat is. Miről híres még a város? Talán arról, hogy ebben a városban készült fel Rocky a nagy bokszmeccseire, ezt is szobor örökíti meg.

Baltimore: A Chesapeake-öböl partján fekvő jelentő kikötőváros, Maryland állam legnagyobb települése.

Az angolok ellen vívott háborúban a brit flotta tűz alá vette a várost, éjjel-nappal hullottak a lövedékek, de a Fort McHenry erőd felett ott lengett az akkor még csak 15 csillagos lobogó.

Egy fiatal amerikai ügyvéd, Francis Scott Key, egy közeli hajóról nézte a hősies küzdelmet, és ennek hatására megírta a „Csillagos-sávos lobogó” című versét, amely ma az amerikai himnusz.

Baltimore-ban található a híres író Edgar Allan Poe lakóháza és sírja.

Itt született a híres úszó Michael Phelps is, aki minden idők legsikeresebb olimpikonjának számít.

A városban sok híres történelmi épület és emlékmű van. Baltimore-ban a két nagy egyetem mellett számos más képzési forma található.

Tele van a város múzeumokkal és nem utolsó sorban itt található a híres akvárium is.

A városnak különféle becenevei vannak, melyek közül talán a "Crabtown" (rákváros) a leghíresebb.

A kikötő: A Baltimori Tengerészeti múzeumban láthatjuk a USS Torsk tengeralattjárót. A harcedzett veterán hajó, nyugdíjas éveit a szárazdokkban tölti, látogatókat várva.

A neve tőkehalat jelent.

Részt vett a II. világháborúban, a Csendes-óceáni hadműveletekben. Itt kapta a becenevét, a „Japán partok vágtató szelleme”.

Több ellenséges hajót elsüllyesztett, egy alkalommal több mint hét órát kellett a mélyben tölteni, mert japán repülőgépek és hadihajók támadták.

Szolgálatban

Készítettem egy videót is az öreglányról: http://www.youtube.com/watch?v=TMmaQnpNuuI A videót látva nehéz elképzelni, hogy a tengeralattjárón egyszerre 81 ember teljesített szolgálatot.

A meghajtó motorokat Susannak hívták.

Nyugdíjban

Egy érdekes tábla a hajón: Légy óvatos, a tengeralattjárónak nincs agya, használd a sajátod!

Itt találjuk továbbá, a US Frigate Constellation vitorlás, amely a legrégebbi amerikai hadihajó. 1797-es vízrebocsátását követően számos tengeri csatában vett részt.

Annapolis: Maryland állam fővárosa, a Chesapeake-öböl partján fekszik a Severn folyó torkolatánál. A várost 1649-ben a virginai kolóniából száműzött puritánok alapították, William Stone vezetésével.1694-ben a marylandi kolónia fővárosává tették, és átkeresztelték Annapolisra Anna hercegnő, a leendő brit királynő tiszteletére.

Annapolis rövid időre az Egyesült Államok fővárosa lett, miután aláírták a párizsi békét 1783-ban.

Itt létesítették a Tengerészeti Akadémiát, amely az Egyesült Államok egyik legnagyobb becsben tartott felsőoktatási intézménye. Több mint 40 asztronauta, két Nobel-díjas, és az amerikai elnök Jimmy Carter is itt végzett. A manapság látható, Ahol a hősök születnek című nagysikerű film bemutatja a Tengerészeti Akadémia mindennapi életét, ahol nem könnyű a beilleszkedés, nehéz megfelelni az intézmény szigorú követelményeinek.

Bizonyára emlékezünk még a Gyökerek című nagysikerű sorozatra, ha így nem rémlik a főszereplő „Kunta Kinte” neve már biztosan ismerős. Annapoliszban van az emlékmű ahol Alex Haley az afroamerikai szerző olvas egy könyvet három gyermeknek.

Egyébként egy aranyos, barátságos kis város.

Newhaven: A várost az 1638-ban ideérkező zarándokok alapították. Kilenc kis tér köré építették házaikat, a főtér, a „Green” volt a központ, és már akkor akartak egy iskolát létesíteni a gyermekeik számára.

Adakozásból próbálták összegyűjteni a pénzt, még Newton és tudóstársai is küldtek könyveket, de mindez kevés volt, de egy angliai gazdag kereskedő Elihu Yale adományaival megkezdődhetett az építkezés. Ettől kezdve a város és az egyetem egymást segítve fejlődött.

Az egyetem hallgatója volt Samuel Morse a későbbi feltaláló és Charles Goodyear a gumigyáros is.

Napjainkban a Yale az egyik legnevesebb egyetem, orvosi, jogi, bölcsész és műszaki fakultásain az oktatás világszínvonalú.

Az ősfás parkot körülölelő épületek igazai „angolos” hangulatot árasztanak, színes üvegablakokkal, faragott kőszobrokkal és boltívekkel.

Az épületek falait sok helyen borostyán borítja, de nem ezért tarozik a Yale is a híres egyetemeket tömörítő Borostyán ligába. (Ivy League) Az embernek az az érzése, hogy az egyetem rögtön műemléknek épült.

A gazdag egyetemi könyvtárban olyan ritkaságokat is őriznek, mint az eredeti Guttenberg biblia.

Itt is láthatunk olyan szobrot, ahol a csizmasimogatással lehet szerencsét kívánni. A szobor Theodore Dwight Woolsey-et ábrázolja, aki 25 évig volt a Yale vezetője. Kibővítette és zárttá tette a campust, de nem emiatt lett híres. Valahányszor kiment az egyetemek közti evezősversenyre, nyert az egyetem csapata. Amikor nem ment ki, kikaptak. Azóta sokan megérintik a szobor csizmáját, ha szerencsét szeretnének a következő vizsgájukra.

Szintén itt láthatjuk a függetlenségi háború hősének tartott Nathan Hale szobrát, aki az első amerikai kém volt.

A britek ellen kellett volna kémkednie, de annyira feldobta a nemes megbízatás, hogy úgy érezte erre áldomást kell innia, ezért betért egy kocsmába, ahol leitta magát és mindent kifecsegett a feladatáról.

Nem csoda, hogy rövid úton elkapták és kivégezték.

A szobor természetesen nem őt ábrázolja, mert semmilyen rajz nem maradt fenn róla, ezért nagy titokban kiválasztottak egy diákot, és róla mintázták meg a hős kémet. Annyira sikerült ezt titokban tartani, hogy még a CIA is elhitte, és kérte, hogy adják át nekik, hiszen a kémek az ő hatáskörükbe tartoznak.

Az egyetem elutasította a kérést, de nem is Amerikában lennénk, ha a rivalizálás, a versenyszellem hatására, a CIA emberei éjjel nem lopták volna el a szobrot. Most büszkén őrzik a botcsinálta kém hamis szobrát.

Newport: A Rhode Island államban fekvő települést a milliárdosok városának is nevezik, hiszen a függetlenség kivívása után megindult gazdasági fejlődés, gondoljunk csak a vasútépítésre, kitermelte a milliárdosok dinasztiáit is. Óriási vagyonokat halmoztak fel az Astorok, a Rockefellerek és nem utolsó sorban a Vanderbiltek.

A sziget legszebb pontjain hatalmas kastélyokat építettek, európai mintára, műkincsek sokaságával berendezve, miközben évente csak két hónapot töltöttek el itt.

A hivalkodó gazdagsággal megépített és berendezett kastélyok egyike, Vanderbilt család által építetett The Breakers kastély, amely a keleti partszakasz szikláira épült. A név törőt jelent és az Atlanti-óceán hullámai a birtok szélén lévő sziklákon törnek meg.

A The Breakers, négyemeletes 70 szobás kastély, melyet a vasútmágnás II. Cornelius Vanderbilt építtetett, a 16. századi észak-olasz paloták stílusában. A nagyterem két emelet magas, minden teremben gyönyörű festményekkel, kristályokkal.

40 szolga gondoskodott a tulajdonosok kényelméről, minden szobához külön fürdőszoba, szolgacsengők és belső telefonhálózat tartozott. A kádakhoz 4 csap tartozott: az ivóvíz mellett hideg és a meleg tengervíz is be volt vezetve.

Az egy külön érdekesség, hogy a nemesi címre vágyó Vanderbilt család egyik lányát, Gladyst, Gróf Széchenyi László vette el, leszármazottai ma is a kastélyban élnek.

Érdekességek: Déli irányban haladva, Maryland államban egy Berlin nevű várost találhatunk, melynek eredete a következő.

A függetlenségi törekvések elfojtására György angol király hesseni zsoldosokat küldött Amerikába.

A sebtében verbuvált, és hiányosan kiképzett amerikai csapatok George Washington vezetésével legyőzték a nagyképű, túlzottan magabiztos zsoldos sereget, akik szégyenükben nem mertek hazamenni, inkább letelepedtek, és megalapították Berlin városát.

Korábban az angolok is megjárták, a mondásuk szerint, csak „rókavadászat”lesz a gyengén felszerelt amerikaiak legyőzése, de Washington őket is legyőzte.

A Plymouth-i telepen tábla hívja fel a látogatók figyelmét, hogy ne használjuk az „indián” szót, mert az sérti az őslakosokat, szerintem ez túlzás, mert az indián elnevezés teljesen elterjedt, próbálkoztak az „amerind” névvel is, de nem sok sikerrel.

Megfigyelhetjük, hogy a különféle földrajzi helyek neve megtartotta az őslakosok nyelvén adott nevét, pl. a Delaware, a Mississippi folyó, a Michigan tó és a Niagara.

26 állam nevének van indián eredete pl.Tennessee, Massachusetts, Dakota. Nem a nagyvonalúság ösztönözte erre a telepeseket, az indiánok segítségével csak így tudtak tájékozódni.

Végül egy indián vicc: A télre készülődnek az indiánok egy hétig vágják a fát és elküldik a kis indiánt a városba, hogy kérdezze meg a városi emberektől, milyen hideg lesz a tél!

Elmegy. Találkozik egy emberrel, és kérdezi: - Milyen hideg lesz télen?

- Nagyon hideg!

A kis indián visszamegy, és a hír hatására még egy hétig vágják a fát! Elküldik ismét! Megint megkérdez egy városi embert: - Milyen hideg lesz a tél?

- Borzalmasan hideg lesz!

A kis indián visszamegy a hírrel, s még egy hétig vágják a fát. S elküldik ismét!

- Milyen hideg lesz a tél?

- Nagyon, borzalmasan hideg, kemény telünk lesz!!! Az indiánok már 3 hete csak a fát vágják.

Washington D.C.

Washington D.C. különálló, független város, vagyis nem tartozik egyik amerikai államhoz sem. A város formája felülről nézve csúcsára állított négyszög alakú, melynek mértani közepén helyezkedik el a mindenkori államelnök rezidenciája, a White House. A várost egyetlen önkormányzat igazgatja.

A D.C. nevet azért használják gyakran, hogy egyértelmű legyen, hogy Washington városról és nem Washington államról van szó, amelyik az USA északnyugati sarkában helyezkedik el További érdekessége, hogy itt nincsenek magas toronyépületek, sem felhőkarcolók. Ennek oka, hogy Washingtonban van egy magas obeliszk, a Washington Monument , amelynél más városbeli épület nem lehet magasabb.

Ez érthető is, hiszen a sok magas épület között teljesen elveszítené szépségét, jelentőségét, különlegességét.

Történelem: A 17. században az Algonquin indiánok egyik ága telepedett le a mai Washington területén. Az első európai telepesek csak évtizedekkel később érkeztek meg, az őslakos indiánokat nyugat felé szorítva.

A város tényleges helyét George Washington elnök jelölte ki a Potomac folyónál. Ő alapította meg 1785-ben a Potowmack Társaságot, melynek fő feladata az lett, hogy növelje a folyó hajózhatóságát.

Potomac folyó mintegy kettészeli Washingtont, míg az Anacostia folyó és a Rock Creek is a város közigazgatási határán belül folyik.

1790. július 16-án hivatalosan is megalapították Washington városát. A földterületet a szövetségi kormánynak Virginia és Maryland államok adták át.

A városa egy mauzóleum-város, az emlékművek egy nagy parkban vannak, tulajdonképpen a városközpont egy nagy park.

Az utcák derékszögben keresztezik egymást, és szabályos négyzetrácsot alkotnak.

A sugárutak és az utcák kereszteződésében változatos formájú és méretű terek alakultak ki, amelyek mozgalmasságukkal szebbé teszik a várost.

A város a nemzetközi diplomáciai élet egyik fontos helyszíne, a sajtó és a hírközlés nemzetközi rangú centruma, emellett az amerikai tudományos életben és a közművelődésben régóta jelentős szerepet tölt be.

A sugárutak rendszerének két gyújtópontja van, a Capitolium és a Fehér Ház.

A Capitolium: 1791-ben George Washington és egy francia mérnök fellovagolt a Capitol Hill nevű kis dombra, és elhatározták, hogy ott kell felépíteni az amerikai törvényhozás épületét.

A hatalmas méretű, hófehér kupolával fedett, klasszicista stílusú palotát William Thorton tervei alapján 1793-ban kezdték el építeni, de végleges alakját meglehetősen kalandos építkezések után csak 1865-ben nyerte el. Az épület egyben a város középpontja, a sugárutak is itt futnak össze.

A márványhatású kupola öntöttvasból készült.

A kupolacsarnok ármérője több mint 30 méter, belső magassága 60 méter. Az épület lépcsőjén tesz esküt a mindenkori megválasztott elnök.

A lenyűgöző szépségű épület a demokrácia jelképévé vált. Törvényhozó intézmény és emlékmű egyben, és a turisták ezreit vonzza naponta.

A kongresszus mindkét kamarája itt ülésezik. A két kamara egymással egyenlő és joguk van megvétózni a másik kamara döntését, illetve felügyelni a működését.

Amennyiben a két ház támogatja a törvényjavaslatot, az a Fehér Házba kerül, az elnöki irodába.

A közelmúltban átadott látogató központban több tárgyi emlékeket is kiállítottak, például George Washington tábornok Kongresszusnak írott levelét, amelyben beszámol a britek feletti 1781-es döntő győzelemről Yorktownnál.

Látható Roosevelt híres "Gyalázat napja" beszéde, melyet a Pearl Harbor elleni támadás után, 1941. december 7-én mondott, vagy Kennedynek a Hold-utazással kapcsolatos indítványa.

Kiállították azt a ravatalt is, amelyet eredetileg Abraham Lincoln érckoporsójához építettek, és később Kennedy és Reagan elnök felravatalozásakor is használtak a kupolacsarnokban.

Egyetlen külföldi politikusnak állítottak szobrot a Capitolium egyik folyosóján, ez pedig Kossuth Lajos.

Fehér Ház: A Fehér Ház története 1790-ig nyúlik vissza, amikor George Washington írásban deklarálta, hogy a szövetségi kormány a Potomac folyó mellett, legfeljebb tíz négyzetmérföldnyi területen talál állandó székhelyet.

Az „Elnök házának” tervezésére kiírt nyílt pályázaton James Hoban „gyakorlatias és szép” épületét nyilvánították győztesnek.

Alapkövét 1792-ben fektették le, és elsőként John Adams költözhetett be feleségével 1800-ban a neoklasszikus, fehérre festett homokkőből készült rezidenciába.

A világ legbefolyásosabb emberének hivatalos és magánrezidenciája végleges nevét Theodore Roosevelttől kapta 1901-ben.

A terrortámadások óta szigorú feltételekhez kötve a látogatás, legalább fél évvel előre bejelentve és csak kongresszusi képviselőn keresztül.

Kezdetben másként volt, ugyanis Jeffersont eskütétele után számos vendég elkísérhette a Kék Szobában tartott fogadásra.

Lincoln a háború idején is fogadta az embereket, újévkor és a Függetlenség Napján pedig ünnepséget rendezett, s gyakorlata egészen az 1930-as évekig érvényben maradt.

A korlátlan nyilvánosságnak azonban megvolt a hátulütője: Andrew Jackson beiktatása után egy hotel fedezékébe volt kénytelen menekülni a rezidenciát elözönlő és összesározó húszezres tömeg elől, miközben a személyzet a kertben sebtében felállított kádakban kevert whisky-s koktéllal igyekezett csillapítani a kedélyeket.

A megnyugtató megoldás Cleveland elnöksége alatt született meg a beiktatási díszparádéval, csak az elnöki pár ma séta helyett páncélautón teszi meg az utat a Capitoliumtól a Fehér Házig.

A Fehér Ház lakóihoz számos érdekesség fűződik: Az utolsó tehén William Howard Taft hivatali ideje alatt legelt a parkban, biztosítva a napi friss tejet.

Theodore Roosevelt lett az USA legfiatalabbként (alig 43 évesen) megválasztott elnöke, ő ült először autóban és utazott külföldre, méghozzá Panamába, ahol a Lesseps vezette francia vállalkozás elbukása után az amerikai hadsereg vette át a két óceánt összekötő csatorna építését.

Repülőgépen a leghosszabb ideig, négy cikluson át szolgáló Franklin Delano Roosevelt ült először.

John Fitzgerald Kennedy minden idők legifjabban elhunyt és második legfiatalabbként hatalomra került államfőjeként vonult be az amerikai történelembe.

A falak többször voltak a gyász tanúi, így a Lincoln és a JFK elleni végzetes merényleteket követően, illetve William H. Harrison betegség okozta halálakor.

Clinton idejében az Ovális Irodát a köznyelv átnevezte „Orális Irodának”.

Egy érdekesség: Annak ellenére, hogy az USA első elnöke G. Washington rendelte el a Fehér Ház felépítését, ő maga soha nem lakott benne, mivel elnöksége ideje alatt még nem készült el.

National Mall: Itt futnak, majszolják szendvicsüket az ebédidőben, kutyát sétáltatnak és tüntetnek a washingtoniak. Ez nem más, mint a város közparkja, amely mentén Washington legfontosabb emlékművei és múzeumai sorakoznak.

Egyik végén a Lincoln-emlékművel, másik végén a Capitoliummal, középen pedig az obeliszkkel adja meg a város tengelyét.

Washington Monument : Az emlékoszlopot az első elnök tiszteletére emeltek. Érdekessége, hogy építése közben elfogyott az erre szánt adomány, így huszonkét évre abbamaradt az építkezés, ami az emlékművön is meglátszik, hiszen egy árnyalatnyi különbség van a kezdésként és a befejezésként használt kőtömbök között.

Ettől függetlenül mit sem veszít szépségéből a mintegy 168 méter magas emlékmű.

Normál esetben az obeliszknek a tetejére is fel lehet menni, de 2011 augusztusában a Richter-skála szerint 5,9-es erősségű földrengés rázta meg Washingtont, és a biztonsági ellenőrzések és javítások még most is tartanak. / 2012. május / A rengés olyan erős volt, hogy kiürítették a Capitoliumot és a Pentagont is.

Roosevelt Emlékmű: Az 1997-ben átadott Roosevelt-emlékmű a Potomac folyó partján áll.

Roosevelt volt az aki, Amerikát kivezette a harmincas évek elejének nagy gazdasági világválságából, majd győzelemre vezette a második világháborúban.

Rooseveltet az amerikai történelemben példátlan módon négy egymást követő alkalommal - 1932-ben, 1936-ban, 1940-ben és 1944-ben - választottak elnökké.

Roosevelt gyermekbénulás következtében életének legnagyobb részét tolószékben volt kénytelen leélni.

Az emlékmű a négy elnöki ciklusra utalva, négy gránit „szobából” áll.

Az első Roosevelt első beiktatásának állít emléket, a második a gazdasági válság nehéz napjait idézi, a harmadikban az elnök kerekes székes szobrát láthatjuk, míg a negyedik szobában vízesések zubognak, mert a víz a békét szimbolizálja.

Jefferson Emlékmű: Thomas Jeffersonnak, az USA harmadik elnökének neoklasszicista emlékhelyét 1943-ban avatták fel.

A kupola alakú csarnok közepén áll Jefferson hatméteres bronz szobra.

Az épületet, formája miatt, Jefferson fánkjának nevezték a helyiek.

A kupola alatt olvashatjuk a Függetlenségi Nyilatkozat megfogalmazójának hitvallását, aki már ebbe bele akarta írni a rabszolgák felszabadítását. „Isten oltára előtt örök harcot esküdtem az emberi szellem mindenfajta elnyomása ellen.”

A Jefferson Memorial, a Tidal Basin partján áll, melyet a Potomac folyó árvízének felfogására építettek.

Itt láthatjuk a híres washingtoni cseresznyefákat, melyeket a japánoktól kaptak (3000 db-ot), a két ország közötti barátság hangsúlyozására. Április elején kezdenek virágozni, és a part mentén csodás látványt nyújtanak rózsaszín virágaikkal.

Lincoln Memorial Washington egyik leglátogatottabb nevezetessége, a Lincoln Memorial a Potomac Parkban található.

Abraham Lincoln halála után két évvel, 1865-ben kezdeményezték Washingtonban az emlékmű létrehozását. Alapkövét azonban 1915-ben rakták le.

Az avatóünnepség 1922. május 30-án volt. A tervet Henry Bacon építész készítette, aki Lincoln szülővárosában, Nebraska államban, Lincoln városban is állított fel emlékművet.

Az antik görög templomokra, elsősorban a Parthenonra emlékeztető épület belsejében láthatjuk Lincoln tekintélyt parancsoló ülőszobrát.

Az emlékműről visszatekintve, a Mall tengelyében épített hatalmas medencében, a „Reflecting Pool„ban tükröződik a Washington obeliszk.

A déli falon Lincoln híres az 1863-as, gettysburgi híres beszéde van márványba vésve. Az épület belsejében megtekinthetjük Jules Guerin fali¬képeit is, melyek Észak és Dél egyesülését, valamint a rabszolgák felszabadítását ábrázolják.

Az elnök feje fölött a következő felirat olvasható: „Ebben a templomban örökké él Abraham Lincoln emléke, csakúgy, mint azoknak az embereknek a szívében, akikért megmentette az Uniót."

Martin Luther King emlékmű: Washington központi szerepet vállalt az amerikai polgári jogok kiharcolásáért vívott küzdelemben, melynek legismertebb vezetője Martin Luther King volt, akinek meggyilkolását követően 1968-ban óriási tüntetések voltak.

Az elhelyezésnek történelmi okai is vannak: az emlékmű a Lincoln és a Jefferson emlékművek lineáris vonalán található, ugyanis híres „I have a Dream” beszédet King 1963-ban a Lincoln emlékműnél mondta el.

Szobrának tekintete pedig a Jefferson emlékműre mutat, szimbolizálva annak a szabadságnak a reményét, amelyet a Függetlenségi Nyilatkozat adott az országnak.

Az emlékművet minden nap nagyon sokan keresik fel, főleg a fekete családok.

Nézzünk meg egy videót Washingtonról: http://www.youtube.com/watch?v=Ly0VI2E1DC4

Iwo Jima emlékmű: Az amerikai erők a csendes-óceáni Iwo Jima szigetén abban a hiszemben szállnak partra, hogy a japánok csak ímmel-ámmal védekeznek majd, és a földdarab néhány nap alatt az övék lesz.

A valóság ezzel szemben az, hogy a felkelő Nap országának katonái a sziget minden egyes négyzetméterét foggal-körömmel védik, Iwo Jimát a II. világháború egyik legvéresebb helyszínévé avatva.

Iwo Jima zászlaja, a Tengerészgyalogság jelképévé vált. Ez szimbolizálja, a hősiességet, a katonai bátorságot, és a bajtársi szövetséget. „A győzelem soha nem volt kétséges. Ami azonban mindannyiunk számára kétséges volt, hogy marad-e közülünk valaki a végén, aki a temetésünkön elbúcsúztat bennünket”. (Major General Graves B Erskine) Clint Eastwood két nagy sikerű filmben mutatta be a háború szörnyűségeit.

A Dicsőség zászlaja megőrzi ugyan az amerikai mítoszt, de bemutatja a háborús propaganda árnyoldalát is.

A másik film, a Levelek Iwo Jimáról, pedig az ellenség, a japánok szemszögéből mutatja be ugyanazt a történetet.

II. világháborús emlékmű: A három hektáron létesített emlékmű együttes két oldalát, az atlanti-óceáni emlékmű, és a csendesóceáni emlékmű határolja. E kettő köré félkörívben rendeződnek az egyes államok oszlopai, melyek az adott óceáni fronton harcoltak. A két félkör egy ellipszist ad formáz, melynek központjában egy impozáns szökőkút látható.

Arlingtoni Nemzeti Temető.

Az Arlington katonai temetőt, a világ egyik leghíresebb sírkertjének tartják.

300.000 amerikai katona alussza itt örök álmát, az USA egyik legnagyobb tiszteletnek örvendő emlékhelye, amely évente mintegy ötmillió látogatót fogad.

Itt fekszik többek között J. F. Kennedy elnök és öccse, Bobby Kennedy, 200 négycsillagos tábornok, a 9/11-i terrorista merénylet 62 washingtoni áldozata, sőt az amerikai űrhajósokat és feltalálókat is itt helyezték végső nyugalomra.

Ma is folyamatosan temetnek ide, ágyútalpon viszik az elhunyt katona koporsóját.

A temetőbe rendszeresen elzarándokolnak az amerikai elnökök és más államférfiak is.

Nézzünk meg egy videót az elhunyt hősök emlékére! http://www.youtube.com/watch?v=f0VRbk4REvA

Vietnámi Veteránok Emlékműve: A leglátogatottabb emlékmű a fővárosban, melyet egy 21 éves építészhallgató tervei alapján készítettek.

A V alakú fekete márványtömbbe a háború mind az 58 202 amerikai áldozatának neve bele van vésve, elesésük időpontja alapján, kronológiai sorrendben.

Az emlékfala egy egyszerű fekete márványfal, a nevekkel: a fele meghalt, a másik fele csak eltűnt… Ez talán a legmeghatóbb az egyszerűségében.

Megrendítő elsétálni mellette, hiszen a családtagok virágokat hoznak ide, fényképeket, régi leveleket tűznek a falra.

A túlélő veteránok is tisztelegnem elhunyt bajtársaik emlékére.

A háromalakos szobor, egy szimbólum: a fehér, az afroamerikai és a hispán katona, bajtársi egysége.

A háború áldozatainak számára a vietnami oldalon csak becslések léteznek.

A háború következménye volt az Amerikai Egyesült Államokban, hogy 1973-ban eltörölték a sorkötelezettséget.

Múzeumok: Washingtonban található a híres Smithsonian Intézet, amelyhez 19 múzeum és kilenc kutatóközpont tartozik.

Ezek közül a legnépszerűbb: A Nemzeti Légügyi és Űrkutatási Múzeum (National Air and Space Museum), melyet Amerika születésének 200. évfordulójára nyitottak meg. A statisztikák szerint évente többen látogatják meg, mint a világ más híres múzeumait.

A legnagyobb érdeklődés a Milesstone of Flight (a repülés mérföldkövei) terem, ahol megnézhetjük a Wright-fívérek első motoros repülőgépét, Lindbergh repülőgépét, amellyel először repülte át az Atlanti-óceánt, de megcsodálhatjuk az Apollo11 parancsnoki modulját,amelyből az első ember a Holdra lépett.

Biztosan ismeritek Neil Armstrongnak a világhírű mondását, melyet a Holdra lépésekor mondott. „Kis lépés az embernek, nagy lépés az emberiségnek”, de Armstrong mondott még valamit, „Good luck Mr. Gorski”,azaz sok szerencsét Mr. Gorski.

Az újságírók természetesen megrohanták Armstrongot a kérdéseikkel, próbálták megtudni, ki az Mr.Gorski, de az asztronauta elhárított minden kérdést, azzal, hogy erről nem beszélhet.

Még a CIA is elkezdett nyomozni, a név oroszos hangzása miatt, de nem találtak semmit. Évtizedek teltek el, míg egyszer egy újságírónak ismét eszébe jutott a történet, és rákérdezett.

Meglepetésére Armstrong azt mondta, hogy most már elmondhatom, mert az érdekeltek már nem élnek.

Amikor kissrác voltam fociztam az udvarunkban, de véletlenül átrúgtam a szomszédba, a labdámat.

Némi habozás után átmásztam a kerítésen Gorskiékhoz a lasztiért, de közben meghallottam, hogy Gorski úr felesége hangosan veszekszik a férjével. ”Mit akarsz te, orális szexet, majd akkor, ha szomszéd gyerek a Holdra lép”. ********** Külön teremben láthatjuk a II. világháború repülőit, a repülés fejlődését és az űrrepülés eszközeit.

Az óriási múzeumi választékból érdemes kiragadni az Amerikai Indiánok Nemzeti Múzeumát.

Az ősi világot idéző épület különleges formájával már önmagában kuriózum.

Az állandó kiállítás legizgalmasabb része, hogy miként küzdenek meg az őslakos népek az alkalmazkodással anélkül, hogy teljes asszimiláció legyen a sorsuk. A rezervátumok kettévágták nemcsak a törzseket, de a családokat is.

Tízből nyolcan már kevert vérűek. Az ősi nyelveknek még a felét, mintegy 200-at beszélik.

Érdekességek: Mindenhol elkérik a személyazonosításra szolgáló okmányokat, teljesen mindegy, hogy ki hány évesnek tűnik. Ezeket a szabályokat szigorúan betartják.

Egy 2007-es jelentés megállapította, hogy D.C. lakosságának egyharmada funkcionálisan analfabéta, azaz nem tud írni – olvasni.

Ez részben annak is köszönhető, hogy a bevándorló spanyolok nem beszélnek angolul és NEM is törekednek arra, hogy elsajátítsák a nyelvet…a maradék legtöbbje a feketék közül kerül ki.

Dan Brown: Az elveszett jelkép című nagysikerű bestsellere is a Smithsonian múzeum-együttesben játszódik.

Willard hotel: Innen ered a „lobbizás” kifejezés, angolul lobbying, ami a kapcsolatok kiépítését és fenntartását, előnyök szerzését stb. szolgálja, szigorúan a törvényes keretek között.

Ulysses Grant tábornok, az USA 18. elnöke előszeretettel üldögélt a szálloda előcsarnokában, lobbyjában és sokan megszólították, valamilyen ügy támogatása érdekében.

Egyébként Martin Luther King is ebben a szállodában írta a már említett híres beszédét, „I have a dream”

Rendszám:

Minden államnak van valamilyen beceneve, ami a rendszámtáblán szerepel.Pl. Connecticut, a Constitution State, azaz alkotmány állam, vagy Maine a Vacationland.

A washingtoni felirat az első telepesek jelmondatára utal: „adózás képviselet nélkül”, de mai tartalommal, mert Washingtonnak a Szenátusban egyáltalán nincs képviselete viszont teljes mértékben viseli az adóterheket és valamennyi szövetségi törvény érvényes rá.

Pocahontas: Biztosan ismeritek a szép indián lány és John Smith az angol kapitány romantikus szerelmi történetét. A filmfeldolgozás alapja egy igaz történet, bár nélkülözi a romantikát.

A történetet maga Smith kapitány mesélte el későbbi önéletrajzában: 1607 decemberében egy kereskedőkből álló társaságot vezetett a britek első amerikai kolóniájából, Jamestownból, az indiánok földjére.

A kis csapatot azonban az egyik törzs fogságba ejtette, s őt a törzsfőnök elé vitték, aki halálra ítélte.

Minden könyörgés hasztalan volt, amikor a tömegből kivált egy fiatal indiánlány, Pocahontas aki a törzsfőnök legkedvesebb lánya volt.

Letérdelt a fogoly mellé és ráhajolt, hogy testével védje. A törzsfőnök annyira meghatódott ettől, hogy kegyelmet adott Smith-nek.

Iskolabusz:

Rengeteg iskolabuszt látni, a gyerekeket szervezetten viszik a történelmi helyekre. A busz oldalán lévő stoptábla megálláskor kinyílik, ilyenkor minden autónak meg kell állni.

A Stella-díj Az amerikai bíráskodási gyakorlat abszurditására próbálja felhívni a figyelmet. Az elismerés névadója az egyesült államokbeli Stella Liebeck volt, aki 1992-ben az ölébe öntött egy csésze forró kávét egy McDonald's étteremben és megégette magát. Új Mexikó államban egy bíróság 2,9 millió dollár kártérítést ítélt meg neki a sérülései miatt.

Ez az eset adta az ötletet, hogy minden évben kiosszák a képzeletbeli Stella-díjat a legképtelenebb, legfurcsább kártérítési per győztesének.

Néhány eset: A Los Angeles-i Carl Truman 74 ezer dolláros kártérítést kapott a szomszédjától, mert az áthajtott autójával a kezén. A 19 éves fiatalember éppen megpróbálta ellopni az autóról a dísztárcsákat, csak nem vette észre, hogy a szomszéd már bent ül a járműben.

Terrence Dickson félmillió dolláros kártérítést kapott, pedig betört egy házba. Az akcióba azonban hiba csúszott, mert amikor távozni akart, a garázs távirányítású ajtaja elromlott, így nem tudott kijutni. Mivel a háziak nyolc napra elutaztak, ezt az időt a garázsba zárva töltötte el, és csak üdítőitalt és száraz kutyatápot talált, így ezen kellett élnie. Az elszenvedett lelki megpróbáltatás miatt indított pert a férfi.

Amber Carson pedig állítólag egy étteremtől kapott 113 500 dollárt, mert elcsúszott egy italfolton. A folt azért volt ott, mert a nő nem sokkal korábban ráöntötte italát barátjára, akivel összeveszett.

Arról nem szól a fáma, hogy mennyit kerestek ezeken a pereken az ügyvédek.

Mount Vernon: A főváros szomszédságában található Mount Vernon, George Washington otthona. A lenyűgöző szépségű farmon egy 18. századi kastély és egy csodálatos park áll.

A kastély történelmi szerepe miatt az ország egyik leglátogatottabb épülete. Itt élt több éven keresztül, és itt is halt meg az ország alapítóatyja, George Washington. Érdekes dolog, hogy a rabszolga-felszabadítás élharcosai, köztük Washington is, mind rabszolgatartók voltak. Jefferson a felesége halála után együtt élt egy rabszolganővel, aki hét gyereket szült neki.

A családfakutatók levezették ezt az ágat, a mai leghíresebb leszármazott Halle Berry, a macskanő.

New York: Az Európából hajón érkező utas itt pillantja meg először a város és egész Amerika szimbólumát a Szabadság-szobrot.

Azt szokták mondani, hogy New York nem Amerika, de New York nélkül Amerika sem lenne. A nemzetek sokszínűsége elképesztő. A városban külön negyedekbe tömörülnek a különféle nemzetek, a statisztikák szerint több ír él itt, mint Dublin-ban, több olasz van, mint Rómában, és több zsidó van, mint Tel-Avivban, de hiába élnek sokan a kínai negyedben, Pekinggel nem vehetik fel a versenyt.

New Yorkban szinte minden lehetséges, de mindennek az ellenkezője is. Ez az a város, ami folyamatosan változik, ahol tegnap még nyomornegyed volt, ma keresett turista helyszín. Érdekesség, hogy a Harlem negyed rossz híre mennyire elterjedt a világban, miközben manapság békés, jó közbiztonsággal rendelkező városrész, ahová folyamatosan települne be a jómódú amerikaiak.

A felhőkarcolók árnyékában egy Magyarországnyi ember siet valahová, nyüzsög nap, mint nap.

Van a városban párizsi mintára kialakított művész-negyed, a Greenwich Village, a londoni City-t utánzó üzleti negyed, de még fellelhetőek az egykori holland kisváros, a New Amszterdam stílusjegyei is.

Ezzel el is érkeztünk a város kialakulásának történelméhez.

Egy kis történelem: Henry Hudson kapitány a Holland Kelet-indiai Társaság képviseletében 1609-ben kötött ki a Manhattan félszigeten, az Észak-nyugati átjárót keresve.

A helyi „indiánok”, maradjunk ennél a megszokott szóhasználatnál, barátságosan fogadták őket. A jó hír eljutott Hollandiába is, és 1620 táján már érkeztek az első holland telepesek.

Hogy teljes legyen a béke az ott élő „algokin” indiánokkal, Peter Minuit 24$-ért és némi üveggyöngyért megvásárolta a Manhattan félszigetet, és megalapították New Amszterdam városát.

Nem is tudom, hogy miért nem a hollandokat tartjuk az üzletkötés mestereinek. Manhattan középső részén, egy telek mostanában 80-100 millió dollárért cserél gazdát.

A turisták is elképedve bámulják ezt a fantasztikus üzletet megörökítő szobrot.

Az angolok nem nézték jó szemmel a holland gyarmatosítást, hiszen ők is új területekre vágytak. Ezért Jakab yorki herceg királyi bíztatásra, elindult a terület meghódítására.

A hollandok némi tárgyalás után, puskalövés nélkül átadták a várost, amely a yorki herceg nevét felvéve, New Yorkra változtatta meg a település nevét.

Festmény is megörökíti a nagyszerű üzletkötést.

Az amerikai függetlenségi háborúban a város egy része leégett. 1783. november 25.-én vonultak ki a brit csapatok az Egyesült Államok területéről.

A következő évben itt iktatták be George Washingtont az Egyesült Államok elnökének. New York 1790-ig az USA fővárosa volt.

New York felé közeledve eszembe jutott egy kis történet a 29-30-as évek magyar bevándorlóiról.

Abban az időben sokan vágtak neki a nagy útnak, hiszen itthon a 3millió koldus országaként jellemezték hazánkat. ( József Attila: Hazám:) ”Sok urunk nem volt rest, se kába, birtokát óvni ellenünk s kitántorgott Amerikába másfél millió emberünk.”

Szóval ekkor történt, hogy a nagy hajó megérkezett New York kikötőjébe, és az elcsigázott férfiak mit hallottak? Pinát, pinát, pinát…….. kiáltozták a partról, és azt hitték már itt a Kánaán, de csak földimogyorót kínáltak az utcai árusok. ( peanut )

A „Nagy Alma” elnevezésre több történet is van, de a legvalószínűbb, hogy az 1930-as években a színes bőrű jazz-zenészek honosították meg az elnevezést. Az ő körükben élt a mondás, mely szerint „sok alma terem a siker fáján, de nagy alma csak egy van”.

Minthogy igazán nagy sikert jelentett New Yorkban befutni jazz-muzsikusként, több forrás szerint ez tekinthető a név valódi eredetének New York ma a szuperlatívuszok városa, itt minden mérhetetlenül nagy és elkápráztatóan drága.

A város öt egymástól független részből áll: Manhattan, Bronx, Queens, Brooklyn és Staten Island.

New York City nem tévesztendő össze New York állammal, melynek a fővárosa, Albany.

Mi észak felől Bronxon keresztül érkeztünk New Yorkba.

A látvány, rémisztő volt, komor, sötétbarna házak, sehol egy ember, a bevezető alagútban mérhetetlen kosz, a döglött macskától, az eldobott tűzoltó tömlőig, törött dísztárcsákig minden mocsok előfordult.

Az oszlopok feketék a kipufogó gáztól, kilátszik belőlük a rozsdás betonvas, szóval szörnyű látvány.

Lassan kezd az egész negyed a csata utáni Sztálingrádhoz hasonlítani.

A bűnözés itt a legelterjedtebb, még nappal sem ajánlatos erre kószálni, de sötétedés után biztosra veheted, hogy kirabolnak.

Emlékezzünk a 70-es évek végén bekövetkezett nagy áramszünetre. A túlterhelt rendszer felmondta a szolgálatot, és közel két napra teljes sötétségbe borult a város, tombolt a vad erőszak és fosztogatás.

Leálltak a metrók, kialudtak a közlekedési és az utcai lámpák is. Voltak helyek, ahol buli hangulat alakult ki, és az emberek jól érezték magukat a sötétben, Kilenc hónappal a hosszú áramszünet után 30 százalékkal megemelkedett a születések száma New York városában.

Ebből az időből származik egy kis történet, miszerint, a tűzoltók sorra járták a felhőkarcolókat, és mentették az ottrekedteket.

Egy elakadt liftbe bekiabáltak, „van önök között terhes nő?” Mire egy férfihang válaszol: „nincs, még csak most ismerkedünk.”

A Szabadságszobor: New York-i sétánkat mi mással kezdhetnénk, mint a Szabadságszobor meglátogatásával. A sziget, ahol a szobor található, csak hajóval közelíthető meg.

Már a beszállásra várakozva is érdekes szobrot láthatunk. A vízi mentők hősiességének állít emléket.

A szobor a talapzattal együtt 100 méter magas, kinyújtott jobb karja a szabadság fáklyáját emeli magasra, míg bal kezében a Függetlenségi Nyilatkozat egy példányát szorítja magához.

A nőalak, a „Lady Liberty” jelentése, „a szabadság beragyogja a világot”. A szobor a franciák centenáriumi ajándéka az amerikai népnek, érdekesség, hogy a kicsinyített változatot Párizsban láthatjuk.

Nézzünk meg egy panoráma összeállítást a Szabadság szoborról: http://www.airpano.ru/files/Statue-of-Liberty-New-York-USA/2-2 Útközben a hajóról megcsodálhatjuk Manhattant, rajta a lerombolt tornyok helyén épülő felhőkarcolóval, amely a város legmagasabb épülete lesz.

Építési magassága éppen látogatásunk idején haladta meg az Empire State Building magasságát, tehát már most a város legmagasabb épülete.

Nézzünk meg egy videót a terrortámadás áldozatainak, és a mentés hőseinek emlékére: http://www.youtube.com/watch?v=xz02FpNUeHQ

Az Empire State Building: A 34. utca és az 5. sugárút sarkán áll New York leghíresebb épülete, mely az 1930-as évek gazdasági világválsága alatt készült el alig egy év alatt, 102 emeletes, magassága a tv toronnyal együtt eléri a 490 métert. Átadása után a helyiek tréfásan Empty State Buildingnek nevezeték, az empty ürest jelent, mert csak kis hányadát tudták bérbe adni.

Az épület számtalan filmben szerepelt, vagy magát a történetet helyezték oda, vagy egyszerűen csak, mint New York-i látképként jelenik meg. Belsejében irodák találhatók, üzletek, kávézók, a turisták pedig mennek a kilátóba. King Kong is ide menekül az üldözői elől.

Gyorslifttel lehet felmenni a 86. emeletre, majd ott átszállva, a kilátó szintre. Indulásnál úgy érzi az ember, hogy a gyomra lemaradt egy emeletet.

Itt rendezik meg minden évben a népszerű lépcsőfutást, amikor 1576 lépcsőfokon kell felrohanni a 86. emeletre. A futók, mintegy 10 perc alatt küzdik le ezt a magasságot.

A terrortámadás óta csak fokozott biztonsági ellenőrzés után lehet bejutni az épületbe. Látogatásunk idején számos rendőrautó állt az épület előtt, azt hittük, hogy május elseje miatt, ami amerikai kezdeményezésre lett a munka ünnepe, de kiderült, hogy egy évvel korábban ölték meg Osama Bin Ladent, és tartottak egy esetleges terrorcselekménytől.

A kilátóból fantasztikus rálátás nyílik a városra.

Times Square A The New York Times-ról elnevezett tér a város egyik jelképe, a Broadway és a 7. sugárút és a 42. utca kereszteződésénél fekszik.

Néhány szó a város utcáiról. A sugárutak, az avenue-k, az óceántól indulnak, egymással párhuzamosan, ezeket keresztezik a számmal jelölt utcák, a street-ek.

A középső az 5. sugárút, a Fifth Avenue, mely kettéosztja a számozott utcákat. Minden utcából van keleti és nyugati, attól függően, hogy milyen irányban van az 5. sugárúttól. De hogy ne legyen egyszerű a helyzet, a Broadway átlós irányban keresztezi az utcákat, és így alakult ki egy hosszú tér, a Times Square.

A terület eredeti neve Long Acre volt, majd a XIX. század közepétől Longacre Square-nek kezdték nevezni. Ekkortájt nem volt valami jó környék, a korábban délebbre lévő vöröslámpás negyed fokozatosan errefelé terjeszkedett.

1904-ben a The New York Times kiadója kezdett itt új irodát építtetni az újságnak, ami 120 méteres magasságával, akkor a világ második legmagasabb épülete volt.

Az újság után Times Square-re keresztelték át. Az újság már régen elköltözött innen, de a tér neve nem változott.

A hely a fényes reklámoknak is köszönheti ismertségét. A híresebbek közé tartoztak a Bond ruhaáruház szobrai és vízesése az 50-es évekből, majd később a Pepsi kupak és szintén vízesés, ill. a füstöt pöfékelő Camel cigarettareklám.

A 60-as években a drogok is megjelentek az utcákon, ami magával hozta a prostitúciót és a bűnözést.

A tér a 70-es évekre a város legveszélyesebb része, a bűnözés szimbóluma lett, a turisták elkerülték.

Gondoljunk csak az Éjféli cowboy vagy a Taxisofőr című filmekre.

Aztán a 90-es években Rudy Giuliani polgármester a „zero tolarencia” meghirdetésével megtisztította a területet a bűnözéstől, a tér mára biztonságos turistalátványosság lett.

A tér esténként olyan, mint nálunk szilveszterkor a belváros, ezernyi színben csillogó óriás reklámok, tolongó, fényképező tömeg, mint egy hatalmas kaleidoszkóp szüntelen vibrálása. Évente a turisták milliói keresik fel a Times Square-t, az embernek olyan érzése van, hogy most van itt egyszerre mindenki.

Az ember igazán érezheti a világ egyik legnagyobb városának lüktetését.

A Times Square-i szilveszter élménye óriási, amikor az év utolsó másodperceiben leereszkedik az 500 kilós kristálygömb, és több mint félmillió ember együtt számolja a másodperceket éjfélig, az felejthetetlen élmény, éppen ezért a világ kedvenc szilveszteri úti célja.

Nézzünk meg egy videót az éjszakai New Yorkról: http://www.youtube.com/watch?v=OdbK8pMTk-s

A Broadway: A Broadway eredetileg egy Wickquasgeck nevű csapás volt a sűrű Manhattanen keresztül az amerikai őslakosok számára.

Ahogy a hollandok megérkeztek, az ösvény egy csapásra a legfontosabb útvonal lett keresztül a szigeten a New Amsterdam-iak számára. Jelentése, széles út.

Az első színház 1895-ben épült itt, az első világháború idejére pedig már ez volt a város színházi negyede, ahol olyan sztárok léptek fel, mint Fred Astaire vagy Charlie Chaplin.

Hosszú lenne felsorolni azokat a színdarabokat, musicaleket, amelyek innen indultak el világhódító útjukra.

Csak néhány: West Side Story. Kiss me Kate, My Fair Lady vagy az újabbak közül, a Sunset Boulevard, az Oroszlánkirály, az Operaház fantomja, a Bonnie és Clyde, a Rock of Age stb.

A leghosszabb ideig a Macskák volt műsoron, közel 8000 alkalommal mutatták itt be.

Meg kell még említeni az ún. Off-Broadway színházakat ahol kisebb költségvetésű, gyakran kísérleti darabokat játszanak, de több itt bemutatott mű átkerül a nagyobb színházakba is.

Nézzünk meg egy panoráma összeállítást: http://www.airpano.ru/files/Millennium-UN-Plaza-Hotel-New-York-Night/2-2

A Wall Street: A 17. században itt húzódott a város határa, melynek védelmére a hollandok egy falat emeltek, (De Waal Straat ) és innen ered a mai elnevezés. A keskeny utcákat is Amszterdamot utánozva alakították ki.

A város növekedésével, a fal egyre inkább a fejlődés gátjává vált, ezért lebontották.

Ma a város és mondhatjuk, hogy a nemzetközi pénzvilág központja, itt van az amerikai jegybank, a Federal Reserve Bank, és a híres tőzsde is, a NewYork Stock Exchange, vagy, ahogy becézik a „Big Board”.

Naponta dollármilliókat érő részvénykötegek cserélnek itt gazdát. A brókerek és a pénzvilág gyakran gátlástalan lovagjainak életét a Tőzsdecápák című filmből ismerhetjük meg legjobban.

1989-ben egy olasz-amerikai szobrász engedély nélkül a tőzsde épülete elé helyezett egy támadó bikát ábrázoló, 3 és fél tonnás szobrot.

Másnap szórólapokon tudatta, hogy a bikát az 1987-es tőzsdei fekete hétfő ihlette és az amerikaiak erejét és jövőbe vetett reménységét fejezi ki.

A rendőrség még aznap délután lefoglalta és elszállította, de mivel az embereknek tetszett a szobor visszakövetelték.

Egyébként, emelkedés esetén a Bika uralja a tőzsdét, csökkenéskor pedig a Medve.

A Brooklyn Bridge: Az East Riveren átívelő híd építésének gondolata az 1800-as évek elején merült fel először, de akkor kapott igazán lendületet, amikor John Roebling német származású mérnök és drótkötél gyáros egy hideg télen kompjával a jég fogságába került.

Manhattant és Brooklynt ekkor még csak kompjárat kötötte össze, és az időjárástól független, gyors átkeléshez szükség volt egy hídra.

A kezdeti hűvös fogadtatás után 1867-re sikerült megszereznie a politikai és gazdasági támogatást, ekkor hozták létre a New York Bridge Company-t, az építkezés pedig két évvel később kezdődött.

Roebling lábát azonban egy komp a rakpart falához nyomta, amit túlélt ugyan, de vérmérgezést kapott és meghalt, az építkezés felügyeletét fia vette át.

A munka embertelen körülmények között zajlott. A pillérek alapozását a folyómeder alján, hatalmas keszonokban végezték. Sok munkás légembóliában halt meg.

Az ünnepélyes átadás 1883. május 23-án volt, Emily Roebling ment végig elsőként, kezében egy kakassal, ami a győzelmet szimbolizálta.

Pár nappal később pánik tört ki a zsúfolt hídon, mert az emberek azt hitték, hogy le fog szakadni.

Később, 1884-ben a híd erejét demonstrálandó 21 elefántot hajtottak végig rajta.

A Brooklyn Bridge építésekor a világ leghosszabb függőhídja volt, és azonnal New York egyik jelképe lett, a pilléreknél csak a Trinity Church tornya volt magasabb.

2006-ban rutinellenőrzés során egy jól felszerelt, elfeledett, hidegháborús atombunkert találtak a pillér alapjában, tele évtizedes vizes hordókkal, konzervekkel, gyógy- és kötszerekkel.

Lincoln Center: Az 50-es években épült megaméretű kulturális központban találjuk a Metropolitan Operát, a New York-i Filharmonikusok a megnyitó ünnepségen itt adták elő a Halleluja-t Leonard Bernstein vezényletével. A hatalmas épületegyüttesben színházak, balett és múzeum is található.

A Rockefeller Center: A világ egyik legnagyobb üzleti és szórakoztató komplexuma, zöld területek, éttermek, áruházak és irodahelyiségek egyvelege.

Az épületkomplexum tizennégy Art Deco irodaépületből áll, és négy International-stílusú toronyépületből.

A 70 emeletes Rockefeller Plaza (General Electric épület) legtetején található kilátó, New York egyik leghíresebb attrakciója.

Az épületben van az NBC amerikai televíziós társaság.

Az épületegyüttes nevezetessége a Radio City Music Hall és a téli korcsolyapálya, amely nyáron zöldellő szabadtéri kávézó.

A toronyház építése közben készült az a híres fekete-fehér kép, ahol 260 méter magasan, egy sorban ülve egy kiugró vasbetonoszlopon ebédelnek a szédülésmentes munkások.

A Szent Patrick székesegyház: New York legnagyobb és legismertebb temploma a Rockefeller Center szomszédságában, ez a New York-i érsek temploma. Szegény ír bevándorlók adományaiból épült 21 éven át, 1879-ben nyitotta meg először kapuit. Az eltelt csaknem másfél évszázad alatt tornyokkal és kápolnával egészült ki a neogótikus épület. A székesegyház a kölni dóm mintájára épült.

Múzeumok: New Yorkban nagyon sok, mintegy ötven múzeum van, a 82. és a 105. utca közötti szakaszon található a legtöbb, ezért ezt a részt Museum Mile-nak is szokás nevezni.

Többek között itt van a Metropolitan és a Guggenheim Múzeum.

A Metropolitan Múzeum a világ egyik legnagyobb művészeti gyűjteményével rendelkezik. Mintegy kétmillió műalkotást gyűjtöttek itt össze a világ minden tájáról.

Ezen kívül színvonalas időszaki kiállításokat is rendeznek.

A Guggenheim múzeum a modern művészeteknek ad otthont.

Különösen az impresszionista és posztimpresszionista és az absztrakt remekművekből van gazdag gyűjtemény.

A város, filmekből ismert jellemzője volt a magasvasút, melyet már évtizedekkel ezelőtt lebontottak, csak néhány helyen hagyták meg, ott is befüvesítették.

A Central park New York lakossága a 19. század elején rohamosan növekedett, Manhattant beépítették lakóházakkal, felhőkarcolókkal, ugyanakkor kevés volt a városi zöldterület. Szükség volt egy tiszta levegőjű zöld területre.

A város vezetése egy nagy központi parkban gondolkodott, a párizsi Bois de Boulogne vagy a londoni Hyde Park mintájára.

A tájépítészet atyjának tartott Frederick Law Olmsted tervezte a parkot, melyet 1858-ban nyitottak meg, a műtárgyak többsége is ebből az időből való.

Külön utakat alakítottak ki a gyalogosok, a lovaglók és a sétakocsik számára. A belváros zajos forgatagát sikeresen elrejtették a sétányok mélyebbre építésével és a sűrűn ültetett sövénnyel.

A park a 6o-as években a hippik közkedvelt találkozóhelye volt, itt játszódik a nagysikerű Hair musical is. Abban az időben, a parkban a közbiztonság nagyon leromlott, éjszaka nem volt tanácsos oda merészkedni.

Rengeteg volt a kábítószeres, az eldobált maradék anyagoktól még a park békés mókusai is agresszívek lettek, rátámadtak az emberekre.

Mára már a fiatal lázadók is megemberesedtek, pocakot eresztettek, és a mókusok is újra barátságosak.

A Central Park szélén áll a Dakota ház, melyben John Lennon lakott, amelynek a bejárata előtt gyilkolták meg.

Ma a park egyik szívet melengető látványossága a John Lennon emlékére készített Imagine emlékhely, amely mellett mindig friss a virág és valaki mindig ott pengeti a gitárját.

Nézzünk meg egy videót John Lennonra emlékezve: http://indavideo.hu/video/Imagine_John_Lennon_emlekere_Travelvinpet

Gasztronómia: A városban elképesztően sok a kövér ember. A gyorséttermek zsúfoltak, mindenki kapkodva eszi a hamburgert vagy a hot-dog-ot. Érdemes megnézni a „Super size me” című filmet, melynek főhőse kizárólag gyorséttermi kaját fogyasztott és, az egészségtelen táplálkozás következtében néhány hónap múlva életveszélybe került.

Jellegzetes amerikai mentalitás, hogy 2-3 benyomott hambi után light colát kérnek, mert a másik hizlal.

Egy időben Giuliani, a város volt polgármestere kiutasította a hot-dog árusokat a forgalmas központi utcákról, mondván, rontják a városképet.

A New York-iak azonban nem támogatták száműzésüket, úgyhogy azok szépen visszatolták mozgó konyhájukat, s az elegáns öltönyös banktisztviselők és a kispénzű turisták újra sorban állhatnak a napi adagjukért.

Tulajdonképpen amerikai konyha nem is létezik, ahány nemzet él itt, annyiféle íz a mexikóitól az indonézen át a vietnamiig.

Elégedett emberek

Ma így nézne ki Dávid az amerikai kajától.

Biztonság: Egy-két évtizeddel ezelőtt minden itt lakó kötelességének érezte figyelmezetni az idegent az állandó éberségre: "Mindig tudd, ki van mögötted, ha gyanús alakok jönnek szembe, menj át a túloldalra, ha kitépik a kezedből a táskát, ne harcolj érte..."

Mára New York nemcsak azért biztonságosabb, mert több a rendőr, hanem azért is, mert a szegényebb külvárosokban is csökkent a munkanélküliség, könnyebb és jobb az élet.

Biztonságos lett a metró, nem kell szorongani a pályaudvarokon sem, kevesebb a koldus, és a hajléktalanokat igyekeznek éjszakai szállásokon elhelyezni. Éjjel nyugodtan haza lehet sétálni a színházból, vasárnap ki lehet menni a Harlembe egy látványos baptista istentiszteletre, és ha az ember elfáradt, aludhat egyet a Central Parkban a napon. A táskádat azért jobb, ha a fejed alá teszed.

Azért a turisták körében érdekes és népszerű termék volt az „egyszer használatos pénztárca”, melyben néhány dollár mellett egy-két kamu hitelkártya is lapult. Rablás esetén ezt kellett átadni.

A terrorizmus elleni védekezés odáig terjedt, hogy nincs nyilvános szemetes, mert az veszélyforrás lehet. Érkezéskor a reptéren apró kis kutyákkal szagoltatják ki az élelmiszert, és akinél találnak (megáll előtte a kutya, kedvesen szimatol, körbejárja) na, annak annyi.

Jobb esetben pénzbüntetés, rosszabb esetben országhatárról való visszaküldés jár. Emlékezzünk csak a Mortadella című filmre Sophia Lorennel.

Bár itt is enyhült a szigor, egy kelekótya útitársnőnk bőröndjénél jelzett a kutyus, de ő semmivel nem törődve, a másik bőröndjét kereste, még a kabátját is ráakasztotta a biztonsági ember kezére, hogy vigyázzon rá.

Retorzió helyett, csak nevetés volt.

Vásárlás: Egy New York-i, kirándulást nem lehet megúszni vásárlás nélkül, még akkor sem, ha már itthon megfogadod, hogy nem veszel semmit, főleg a felesleges dolgoktól tartózkodsz. Aki először jár Amerikában, azt bizony sokkolja kínálat.

Az egyik leghíresebb áruház a Macy’s, ahová akkor is „kötelező” betérni, ha tényleg nem akarunk venni semmit.

Bár, ha már egyszer bementünk, nehéz lesz kibírni. „The world’s largest store”, azaz a világ legnagyobb áruháza – így hangzik a Macy’s szlogenje.

A Szex és New York-on szocializálódott nőknek nagy kihívást jelent a Macy’s elképesztő női ruha kínálata, de kétségbeejtő egy pasi számára.

Első gondolata, mennyiből fogom én ezt megúszni.

A Macy's Nagyáruház a város egyik jelképe, igazi kultuszhely, egykor státusszimbólum volt az ott dolgozók és a vevőkör számára egyaránt.

Fából készült mozgólépcsőivel engem a régi Corvin Áruházra emlékeztetett.

Érdekességek: Egy történet az ötödik sugárútról: Egy gazdag, elegáns, ámde igencsak hűvösnek és beképzeltnek tűnő nő állt a Tiffany kirakata előtt, és a maga tehetős gőgösségével pásztázta a drága ékszerbolt kirakatát, mígnem egy hajléktalan meg nem szólította: „Megveszi?” - kérdezte tőle egy gyémántgyűrűre mutatva, amely egy kettétört zsemlébe volt helyezve.

A nő fagyosan végigmérte a fura alakot és zordan válaszolt: „Meg. Miért kérdi?.”. „Csak mert akkor kihozhatná nekem a zsemlét, ma még nem ettem.” - felelte a hajléktalan.

Ezután a hölgy bement az üzletbe és végül megjelent az ajtóban a gyűrűvel és a selyemszalagra kötött zsemlével.

Utóbbit odaadta a férfinak és megkérte, hogy szálljon be luxusautójába.

Egy szemtanú kérdésére a hölgy hihetetlen természetességgel elmondta: megfürdeti, ad neki ruhát, ennivalót, és hozzáfűzte: hogy ezek után mennyire akar újra ember lenni, az már csak rajta múlik.

New York az a város, amelyben sok minden megtörténhet, és „senki nem az, aminek látszik.”

A "to sell the Brooklyn Bridge" kifejezéssel az amerikai angolban a hiszékenységre, naivitásra utalnak.

Ha valaki valami nehezen hihető történetet mesél, akkor szokták válaszul viccesen mondani,hogy megpróbálja eladni a hidat.

Gyors tempóban él és dolgozik a város, nincs idő a bizonytalankodásra. Eszedbe se jusson udvariaskodni, végig sem hallgatnak. Ne mondd, hogy „köszönöm szépen, de jeget nem szeretnék". A rutinos turista csak ennyit mond: no ice!

Nem fogod elhinni, de a new-yorki utak állapota sokszor még a budapestit is alulmúlja. Rengeteg a repedés és a kátyú, igaz forgalom is van bőven.

New York nem pihen, és nem alszik.

Itt mindig és mindenütt történik valami, bármennyi élményben is van részed, mindig úgy érzed, hogy lemaradtál valamiről.

Manhattant az East River túlpartjáról, a Hamilton parkból kell fényképezni. Ez a látvány tehát annak is ismerős, aki még sohasem járt itt.

A kutyasétáltatás ma is komoly üzleti tevékenység.

Nézzünk meg egy videót New Yorkról, a dalt Frank Sinatra énekli: http://www.youtube.com/watch?v=Oggnd_8HwvM

A Nyugati Part nagyvárosai:

Ha Amerikára gondolunk, szinte rögtön a jól ismert sztereotípiák jutnak eszünkbe: -

-

A korlátlan lehetőségek országa A népek nagy olvasztó tégelye Az emberek kövérek, mindenki gyorsétterembe jár, és hamburgert vagy hotdogot töm magába, de diétás kólát iszik hozzá, azután meg izzadtra futja a trikóját. Érdemes megnézni a „Super size me”című filmet.

Mindenhova autóval járnak, még drive-in patikájuk, és drive-in templomuk is van.

Nem tudják, hogy hol van Magyarország, ha mégis, akkor a fővárosnak Bukarestet nevezik meg.

Azt hiszik, hogy éhes vagy, amikor elmondod, hogy Magyarországról jöttél. A Hungary kiejtve, hasonlóan hangzik a „hungry”, azaz éhes szóhoz.

Szeretném most a saját szemüvegemen keresztül (3,5 dioptria, de azért jól látok) bemutatni Amerikát három nagyvárosban (Los Angeles, San Diego, San Francisco), és a szerencsejátékok Mekkájában, Las Vegasban szerzett benyomásaim, valamint a Grand Canyon, a Death Valley és a Yosemite Nemzeti parkokban látottak alapján.

Kalifornia:

Kalifornia az Egyesült Államok egyik legnagyobb állama, lakosainak száma meghaladja a 30 milliót, és a folyamatos bevándorlás miatt ez a szám még növekszik is. „Golden State”-nek, azaz „Aranyállam”-nak is nevezik.

Fővárosa, Sacramento, híres nagyvárosai Los Angeles, San Francisco és San Diego.

Kormányzó, a népszerű filmszínész, Arnold Schwarzenegger, akit a népnyelv „Governátor”-nak hív, az angol governor – kormányzó, és a terminátor szó összekapcsolásával.

Los Angeles: Los Angeles teljes neve El Pueblo de Nuestra Senora la Reina de Los Angeles de Porciuncula, ami a név méretének 3,63%-ára rövidíthető: L.A. Egyébként a magyar jelentése:„A mi úrnőnknek, az Angyalok királynőjének faluja a Porciuncula folyón” Los Angeles hatalmas területen fekszik, tulajdonképpen több kisebb város összekapcsolásával létrejött metropolisz. Valójában sok kis településből áll, és nincs igazi központi része.

Elővárosaival együtt, (Pasadena, Ontario, Fontana, San Bernardino, Moreno Valley stb.) közel 15 millió lakosa van.

A népesség rendkívül sokszínű. Mintegy 200 népcsoport él a városban, a beszélt nyelvek száma közel 240. Az angol-amerikaiak részaránya csak 10 - 12%.

Különösen gyorsan növekszik a latin-amerikai (mexikói) és az ázsiai közösség, utóbbiból itt található a legnagyobb az országban.

Jelentős létszámú, és szinte külön városnak számít a kínai negyed. A bejáratot sárkányok díszítik.

A 10 millió lakosra 13 millió autó jut, szinte az autópályán araszolva élnek társadalmi életet. Kocsi nélkül lehetetlenség közlekedni, néha még azzal is nehéz. A nyolcsávos városi utak gyakran bedugulnak.

Az autópályán van egy sáv a legbelső,(carpool lane) amit csak olyan gépkocsik használhatnak, amelyekben kettőnél több utas van.

Persze ha bábut raksz be magad mellé, az, senkit nem zavar, de ha elkapnak a rendőrök, kemény büntetésre számíthatsz.

Az autósok udvariasak, már a szándékból is értenek, akkor is megállnak, ha a piros jelzésen akarsz átmenni.

A város híres strandjai: Számos filmben láthattuk a gondtalanul szörföző és strandoló amerikai fiatalokat. Itt rohantak a Baywatch fiúk és lányok menteni a fuldoklókat.

A szerencséseket Erika Eleniak vagy Pamela Anderson mentette ki, mit mondjak…volt mibe kapaszkodni a fuldoklóknak..

Itt zenélt a ma már klasszikusnak számító Beach Boys együttes.

Hallgassuk most meg a California Dreaming című dalukat. http://www.youtube.com/watch?v=H-ThPN8ZY4I

Marina Del Rey:

Talán ez a beach a legkevésbé ismert. A korábban lápos, mocsaras területen óriási yachtkikötőt alakítottak ki.

A Fisherman village hangulatos, színes házai kellemes látványt nyújtanak.

Venice Beach: A Venice, negyed mesterséges csatornáival Velencére emlékeztet. A csatornák partján a luxusvillák mellett, a Balaton hőskorára emlékezető házacskák is vannak. Szinte keresi az ember a sokatmondó feliratokat.(Megkoplalta-lak stb.)

Nyáron számos sportesemény helyszíne, itt száguldoznak a gördeszkások és a görkorisok, de gyakran izmoznak itt a bodybilderek is. Annak idején Schwarzi is indult itt body-building versenyeken. A strandot Muscle Beach (izom strand)-ként is emlegetik. A helynek különleges hangulata van, sok kedves örült rohangál a parton.

A Santa Monica Pier(moló): A csodás homokos strand ideális a pihenni vágyók számára. A mólón számtalan bazár, különféle éttermek és árusok. A móló vége több szintes, alul a pecások lógatnak, fent, pedig kilátó van.

Beverly Hills: Rodeo Drive a kontinens legdrágább utcája. Az összes világmárka fellelhető itt, ahol a sztárok is vásárolnak. Van olyan üzlet, ahol a vásárlók átlagosan 100.000 dollárt hagynak ott egy vásárlásnál, és csak azért előleget kell letenniük, hogy vásárolhassanak.

Ebben a szállodában lakott Richard Gere, a Pretty woman című filmben

Hollywood: Hollywood, a filmvilág központja, Los Angeles egyik kerülete A város leghíresebb jelképe a Hollywood felirat a Mount Lee oldalában található, mintegy 500 méteres magasságban. Eredetileg egy, a domboldalban épülő lakóparkot reklámoztak vele.

Ekkor még a Hollywoodland felirat volt olvasható és az építkezés befejezése után le akarták bontani, de a helyiek tiltakozásának eredményeképpen megmaradt, és a filmeseknek köszönhetően, a város szimbólumává vált. A holly wood szó jelentése egyébként magyarul: magyalfa.

A Walk of Fame, a hírességek sétányán a Hollywood Boulevard és a Vine Street kereszteződéséből indulva, a járdákon elhelyezett csillagokban egy-egy sztár neve látható.

1960-óta helyeznek el csillagokat filmművészet, zene, rádió és színház kategóriákban, a művész neve alatt látható szimbólum utal a művészeti ágra. Ma több mint 2300 híresség csillaga látható.

Ugyanitt található a Kodak Theather, ahol az Oscar átadás és az új filmek díszbemutatója zajlik.

A Hollywood Boulevardon lévő Grauman’s Chinese Theatre előkertjében a megnyitása óta gyűlnek a betonba foglalt kéz- és láblenyomatok, olyan neves művészektől, mint például Clark Gable, Judy Garland, Rita Hayworth, John Wayne, Sophia Loren, Clint Eastwood, Anthony Hopkins és amit a képen láthattok, Paul Newman.

Számos film is játszódik itt. A Pretty woman is itt árulta bájait.

Nézzünk meg egy 360°-os panoráma felvételt Los Angelesről: http://www.airpano.ru/files/Los-Angeles-California-USA/start_e.html

Az utcán bármikor összefuthatsz egy világsztárral, de ha éppen nem jön arra Halle Berry kénytelen vagy beérni egy dublőrrel.

A leghíresebb, legismertebb magyar sztár, Gábor Zsazsa, aki nem elsősorban a film, inkább a házasságkötések főszereplőjeként szerzett hírnevet.

Nyolc férjet fogyasztott el, és mindent magtartott, mondván, nem akarja megsérteni a volt férjeit azzal, hogy visszaadja az ajándékaikat.

Universal stúdió:

A filmkészítés titkaiba leshetünk be, ha ellátogatunk ide. Látványos műsorokkal szórakoztatnak, de folyik a napi program szerinti forgatás is.

Ott jártunkkor több produkció mellett, a „Született feleségek” további epizódját is akkor készítették.

A sok-sok trükköt látni kell, de ez a kis videó ízelítőt ad a stúdió életéből. http://www.youtube.com/watch?v=M4DbmUVNHn4 Los Angeles a csillogás, a gazdagság, a méregdrága üzletek és a sztárok városa, az óriási autósztrádák felett esténként félelmetesen gomolygó szmogfelhő jótékonyan elfedi az árnyakat.

Az egész amerikai életforma, a mentalitás a túlzásokra épül, színes felfújt lufihoz hasonlít, és ez igaz a gazdaságra is. Nem véletlen, hogy innen indult el a válság, amikor a banki lufi kipukkadt, de emlékezhetünk az Enron botrányra, ahol a kozmetikázott jelentések alapján hatalmas pénzeket vettek fel teljesítmény nélkül.

San Diego: Az USA nyolcadik legnagyobb városa, nevét onnan kapta, hogy a spanyolok San Diego napján érkeztek ide. Itt lépett először fehér ember Kalifornia földjére.

1542-ben Juan Rodríguez Cabrillo fedezte fel, de később, Don Sebastian Viscaíno, spanyol hajós, térképezte fel a vidéket. Érdekesség, hogy Viscaíno zászlóshajóját, szintén a San Diegonak hívták.

A mexikói-amerikai háború után, Kalifornia, Utah, Texas, Arizona és Új Mexikó államokkal együtt, az Egyesült Államok fennhatósága alá került. Az aranyláz idején a város gyors fejlődésnek indult.

A történelem során fegyverrel elhódított mexikói területekről, amerikaiak úgy beszélnek, hogy ezek az államok csatlakoztak hozzájuk. Érdekes megközelítés, mintha mi is önként és dalolva csatlakoztunk volna a Szovjetunióhoz.

A tömeges bevándorlás, és 8-10-szeres népszaporulat előrevetíti, hogy amit az amerikaiak fegyverrel elvettek, a mexikóiak a szex-szel visszaszerzik. Néhány éve Clinton még azzal utasította el a spanyolnyelvű oktatási igényt, „ha nem tetszik, haza lehet menni”. Lehet, hogy pár év múlva már az angol lesz a kisebbségi nyelv.

A város, kedvező természeti adottságainak köszönhetően, rendkívül népszerű a turisták körében. Közel 100 km. hosszú, homokos part, a kellemes éghajlat és a tiszta levegő rendkívül vonzza a látogatókat.

Az óváros igazi mexikói hangulatot áraszt.

További vonzereje a városnak, hogy nagyon közel van a mexikói határ, bár ez állandó munkát ad a bevándorlási hatóságoknak. Az autópályák mentén ilyen táblákkal hívják fel az autósok figyelmét, hogy menekülő illegális bevándorlókra számíthatnak.

A város, jelentős haditengerészeti bázis, több repülőgép-hordozó állomásozik itt, tengeralattjárók és rombolók társaságában.

A kikötőben meglátogatható a számos tengeri ütközetben, részt vett, ma már múzeumként működő USS Midway anyahajó.

A fedélzeten, sárgasapkás veteránok mesélnek a hajóról és az élményeikről, de ki is lehet próbálni, milyen érzés egy ”Tomcat”-ben ülni. Sajnos a felszállási engedélyt nem kaptam meg.

További érdekességeket a következő videón láthattok: http://www.youtube.com/watch?v=bI715cibkPU Közvetlenül a hajó mellett találjuk a híres szobrot, mely megörökítette a háborúba induló tengerész búcsúját a kedvesétől.

Emlék a Midway-ről

Egyéb látnivalók: A Coronado hotel biztosan ismerősnek tűnik, itt forgatták a „Van aki forrón szereti” című híres filmet.

A Balboa Park: A város szívében fekvő hatalmas parkban számos múzeum és kulturális központ látható. Minden nemzetnek van itt egy háza, (van magyar ház is), ahol bemutathatja és népszerűsítheti az adott nép kultúráját, de egyben összetartó ereje is, a helyi kisebbségnek.

A Gázlámpás Negyed (Gaslamp Quarter): A város egyik színfoltja, XIX. századi épületekkel, hangulatos üzletekkel, gyönyörű viktoriánus szállodákkal.

San Fransisco: Ha nem lelkesedsz az amerikai életérzésért, de mégis szeretnél látni valamit Amerikából, akkor feltétlenül látogass el ebbe a városba. Itt szinte minden amerikai jellegzetesség fellelhető, de mégis az az érzésed, hogy egy európai várost látsz Amerikában.

A meredek utcák, a viktoriánus faházak, a gyönyörű kilátás az óceánra, és a sokszínű lakosság egyedülálló hangulatot kölcsönöz a városnak.

San Fransisco-t spanyol telepesek alapították a Golden Gate-szoros partján.

A település az aranyláz idejében szinte egyik napról a másikra növekedett. A város közbiztonsága a mélypontra zuhant, a pisztoly és ököljog uralkodott.

A Szent András törésvonalon fekvő várost, az 1906-os nagy földrengés majdnem teljesen lerombolta, és az újjáépítés, a helyzet normalizálódását is magával hozta. Ma a világ egyik leglátogatottabb, és a nyílegyenes utcáknak köszönhetően, a legkönnyebben felfedezhető helye.

Nevezetességei: a Golden Gate híd, az Alcatraz, a Twin Peaks, a Cable Car, a Transamerica Pyramid, a Chinatown és a Fisherman Wharf.

A város gyakran ködbe burkolózik, Sír Francis Drake a nagy angol tengerész, felfedező, (és mellesleg kalóz), itt hajózott el a Golden Gate öböl előtt, de a ködben nem vette észre.

Golden Gate: A város egyik jelképe a hatalmas narancs-vörös színre festett híd. A nevét onnan kapta, hogy a lenyugvó nap sugarai aranyszínűre festik. Nagy kár, hogy a ködös, párás idő miatt, ez évente csak néhány alkalommal látható. http://www.airpano.ru/files/San-Francisco-Golden-Gate-USA/start_e.html

A Golden Gate híd, előtérben a tervező, Joseph Strauss szobra látható

Fisherman Wharf: A Fisherman's Wharf, azaz a kikötő San Francisco egyik legkedveltebb turistalátványossága.

Közvetlenül a tengerparton, deszkákból épített utakon sétálgathatunk, a kikötő telis tele van éttermekkel és boltokkal. A 39-es móló (Pier 39) különleges élményt nyújt a látogatóknak.

A kikötő legkedveltebb lakói az oroszlánfókák, akik a nagy földrengés elől menekültek ide, és olyan jól érzik itt magukat, hogy elzavarni sem lehet őket.

Alcatraz: A hírhedt börtönsziget, melyet a felfedező spanyol hajós Juan Manuel de Ayala, a szigeten talált sok pelikánról, los Isla de los Alcatraces- nak keresztel, ami spanyolul pelikánt jelent. A köznyelv csak „Sziklának” nevezi.

Először világítótoronyként használták, csak, később lett börtön, ma, pedig múzeumként látogatható.

A leghíresebb rab Al Capone volt.

A börtön 29 éves működése alatt 36-an próbáltak megszökni, ebből 23-at elfogtak, 6-ot lelőttek, 2 rab, pedig megfulladt, 5 rab sorsa ismeretlen, de halálukat valószínűsíti a rendkívül hideg víz, a rengeteg cápa és a kiszámíthatatlan áramlások. Megszökni innen csak a filmekben sikerült.

Cable Car: Nincs olyan kép, nem készítenek olyan filmet San Fransisco-ról, ahol ne láthatnánk a „kábelkocsikon” kapaszkodó embereket.

A város három nagy dombra épült, egymásra merőleges utakkal, és amikor a lóvasút lecsúszott a meredek lejtőn a közlekedést a cable car-ral oldották meg. A kocsikat vontató drótkötelet eredetileg egy központi gőzgép mozgatta, és a sötétben petróleumlámpákkal világítottak.

A kocsit egy földalatti csatornában görgőkön futó acélkötél húzza, és a végállomáson egyszerűen megfordítják a kocsikat.

Ma elsősorban turistalátványosság.

Egyéb látnivalók: Union Square az USA harmadik legnagyobb bevásárló negyede. Minden megtalálható itt, az egyszerűtől a luxusig. Itt van a Levi’s farmer központja, az Embarcadero pedig, egy nyolcemeletes áruház, mely San Francisco legnagyobb bevásárlóközpontja.

San Fransisco köztudottan az egyik legliberálisabb város, külön negyede van a homoszexuálisok-nak, szivárványszínű zászlókkal díszítve, nem beszélve a számos meleg bárról. Mintegy 4000 homo házasságot kötnek évente.

Nézzünk meg egy videót San Fransisco-ról: http://www.youtube.com/watch?v=0Piw_zfzags Itt aztán csak úgy repkednek az autók, pont úgy, mint a „San Francisco utcáin”, című sorozatban.

Embert és autót próbáló a meredek utcákon egy-egy piros lámpás, kézifékes elindulás.

A világ legeslegkacskaringósabb utcáját, a Lombard Streetet, is itt találjuk. Fantasztikus látvány!

Nézzünk meg egy 360°-os panoráma felvételt San Franciscóról: http://www.airpano.ru/files/SanFrancisco-Golden-Gate-USA/start_e.html

Las Vegas és környéke A város spanyol nevének jelentése, legelő, rét, és ahol egykor lovak, tehenek legeltek, ma a szerencselovagok kaszálnak. A sivatag közepén fekvő várost, a XX. század első éveiben alapították, eredetileg a vasútépítő munkások lakhelyének szánták.

A nagy gazdasági válság idején, a korábbi szigorú törvények is lazultak, engedélyezték a szerencsejátékot, sőt még az utcai piálást is szabad lett. Ami azért nagy szó, mert whiskyt, vagy más karakteresebb italt, egész Amerikában, ma is csak papírzacskóban viheted az utcán. Ha zacskóemelgető embert látsz valahol, az nem a papírzsacsit akarja felfújni és vicces kedvében eldurrantani, hanem a piát kóstolgatja.

Egymás után nyíltak a kaszinók, ahol, ha nem nyertél, ami nagyon valószínű, legalább ihattál kedvedre.

A hírekre özönlöttek a turisták és a város, ma a világ egyik legnagyobb szórakoztató központja, ahol az utolsó centedig, illetve az infláció miatt inkább azt mondanám, hogy az utolsó dollárodig, jól érezheted magad. Ma évente mintegy 40 millió turista látogat el a városba. Arra nincs adat, hogy mennyi pénzt hagynak ott.

A város fejlődéséhez nagyban hozzájárult a Hoover dam (gát) építése, amely a Colorado folyó felett, mintegy 300 méterre magasodik Arizona és Nevada államot összekapcsolva. A vízből nyert elektromos energia biztosítja Las Vegas számára azt az irdatlan mennyiségű villamos energiát, ami a káprázatos fényjátékokhoz, és a klimatizáláshoz szükséges. Ez egyébként a Paksi Atomerőmű teljes kapacitásának felel meg.

A hídon csak útlevéllel lehet átmenni, még robbanószert kereső kutya is feljött a buszunkba.

Biztosan ismerősek a képek, hiszen számtalan filmben akarják a terroristák felrobbantani, amit természetesen egy bátor, többnyire katonaviselt veterán megakadályoz, de gyakran itt adnak randevút egymásnak a szerelmesek is. Építésekor a világ legnagyobb gátjának tartották, ma már óvatosabban nyilatkoznak, azóta kiderült, hogy Kínában, szinte minden megyében van egy hasonló méretű építmény. Most rendkívül alacsony a vízállás, csak a mélyben látjuk a folyót.

Visszatérve a városra, a kiépülő infrastruktúra lehetővé tette a hatalmas szállodakomplexumok építését, ma egy 3000 főt befogadó szálloda átlagosnak számít.

Egy szálloda 40-50 hektárnyi területű. Csak a lakhelyünkön a Circus Circus hotelben mintegy 80000 félkarú rabló nyeli a pénzt.

Az első kaszinó a Flamingó hotelben volt, de eleinte elég jelentős veszteséggel működött.

Ehhez kapcsolódik egy ízig-vérig amerikai történet. Egy játékos nagy tételekben játszva rendszeresen nyert, ezért a kaszinó vezetése kitiltotta a hotelből, mire a játékos kedvű úriember, a nyereményéből megvette az egész kaszinót, és az első dolga volt kirúgni a korábbi vezetést.

Arról már nem szól a fáma, hogy utána saját magától nyert-e.

Las Vegas központi utcája a 15 km. hosszú Strip, ahol minden szálloda más-más látványosságot kínál.

Mindegyik egy-egy várost, vagy országot szimbolizál.

Néhány, a híres szállodák közül: A Venetian (Velence):

A fényűző szállodába lépve, máris Velencében érezheted magad. A ragyogó kék égen fehér felhők úsznak, ezt komolyan mondom, a felhők mozognak a mennyezeten, a másik teremben gyönyörű freskókat láthatunk, sőt, még gondolázhatunk is a harmadik emeleten.

M茅g a Rialt贸 is l谩that贸:

A Bellagio hotelben láthatjuk a szökőkutak táncát és a színpompás üvegmennyezetet, ahol minden évszakban, az időszaknak megfelelő virágokkal díszítik fel a recepciót.

http://www.youtube.com/watch?v=y1Yb1xosAYE

Párizst az Eiffel-torony kicsinyített másával:

Az angol mondavilágot idéző Excalibur-t.

A Ceasar Palace-t, ahol ĂŠppen Cher lĂŠpett fel:

A Circus Circus-t, ahol laktunk:

A felsoroltakon kívül, még rengeteg hely kínálja a látványosságait, vulkánkitöréstől, a kalóztámadásig, amit csak el tudsz képzelni. Érdekes társítás, hogy a Dózse palota erkélyéről nézheted a vulkánkitörést.

A Luxor szállodában a piramis tetejéről egy lézernyaláb megy az ég felé, ami még a repülést is zavarja, bár nagyon jó tájékozódási pontot jelent.

Las Vegas régi városközpontját is a Fremont Streetet is újjávarázsolták megtartva eredeti arculatát.

Számítógépes vezérléssel kétmillió lámpa fénye kápráztatja el a látogatókat. A kaszinókkal, boltokkal és éttermekkel szegélyezett fedett sétálóutca ismét kedvelt célpontja a turistáknak. Ott-jártunkkor éppen Ozzy Osbourne koncertezett a sétálóutca színpadán.

A látványos fényeffektusokon és az állandó show műsorokon és kiállításokon kívül, rengeteg programot kínálnak, neves művészek felléptével, Celine Dion, a Cirque du Soleil társulata, és sokan mások.

A fényeket szinte soha nem kapcsolják ki a városban, csak két alkalommal történt meg, Kennedy elnök és Frank Sinatra halálakor.

Ha több az időd, mint a pénzed számos ingyenes műsort is megtekinthetsz, ezek is nagyon színvonalasak, de mindez csak körítés, hiszen az a cél, hogy minél több pénzt hagyj a kaszinókban. Nagyon sokféle módon veszítheted el a pénzed, a legtöbb kaszinóban tartanak ingyen bemutatót a különféle játékok szabályairól.

A kaszinókban a szűzkezű turistáktól a szenvedélybetegeken át a maffiózókig, gyakorlatilag mindenféle ember megtalálható. Minden kaszinóban van félkarú rabló, rulett, póker, blackjack és ezernyi egyéb játék.

Ha játék közben nyersz, az azt jelenti, hogy tovább játszhatsz, amíg el nem veszted az egészet.

A város mottója: The city that never sleeps – a város, amelyik sohasem alszik. Összeállítottam egy kis videót is Las Vegasról, itt megnézheted: http://www.youtube.com/watch?v=icf4vLoXUq0

Házasságkötés Las Vegasban: Az idelátogatók közül nagyon sokan itt kötnek házasságot, talán a hely szelleme ösztönzőleg hat a könnyelmű döntésekre.

Az előzetes ügyintézés nagyon egyszerű, nem kell helyi lakosnak lenni, ha elérted a felnőttkort, egy helyi irodában (Clark County Marriage License) néhány dollárért megvásárolhatod a szükséges engedélyeket. A címét is ideírom, hátha valaki kedvet kap: (200 S Third Street).

Kápolnát minden utcasarkon találhatsz, de a szállodákban is van ilyen szolgáltatás. A kápolnák egész éjszaka nyitva vannak, nehogy reggelre meggondold magad.

A praktikus amerikai minta szerint, szolgáltatási csomagokat vásárolhatsz, fényképpel, csokorral, készséges tanúkkal, rózsaszín cadillac-kel, Elvis ruhájú énekessel, és, még amit akarsz. Szerintem, ha fáradt vagy, jó pénzért még a nászéjszaka feladatait is átvállalják, plusz ÁFA. A legolcsóbb 200$ körül van, de a határ a csillagos ég, hiszen esketnek repülőn, helikopteren, hőlégballonban, medencében víz alatt, de még ejtőernyős zuhanás közben is.

De ez még semmi, van olyan kápolna, ahol az előtérben megveheted a gyűrűket, bérelhetsz tanukat, a ceremónia után, pedig kiadó szobát kínálnak, mellette egy kis zálogházzal, ha reggelre meggondolnád magad, visszaveszik a gyűrűket.

De ezt még mindig lehet fokozni. A Mcdriveok mintájára, van Mcwedding is, az ablakon beadod a papírokat, araszolsz előre, és a végén már házas emberként hajthatsz tovább. Ugye milyen romantikus?

A sztárok is előszeretettel kötnek házasságot Las Vegasban, Paul Newmantól Pamela Andersonig számos híresség fogadott itt örök hűséget, sőt van, aki többször is.

Nézzünk meg egy 360°-os panoráma felvételt Las Vegasról: http://www.airpano.ru/files/Las-Vegas-USA-at-Night/start_e.html

Kirándulás a Grand Canyonba: A városban csak sötétedés után kezd pezsegni az élet, a délelőttökre számtalan kirándulási lehetőséget ajánlanak, melyek közül a legnépszerűbb a Grand Canyon meglátogatása.

A Hoover Dam-ről korábban már tettem említést, nos, a gát is megnézhető egy ilyen kiruccanás során, mivel útba esik.

1919-ben Woodrow Wilson amerikai elnök nemzeti parkká nyilvánította a világ egyik legkedveltebb turista-látványosságát, a Grand Canyont.

A Colorado szurdokvölgye Arizona állam északnyugati részén található, ahol a folyó helyenként 1800 méterrel mélyebben kanyarog.

A kanyont a folyó vájta ki több millió év alatt, a meredek falakon változatos színekben pompázó különböző kőzetrétegek ejtik csodálatba a látogatókat.

Egy régi indián legenda szerint a következőképpen keletkeztek a kanyonok: a zord istenek kővé változtatták az embereket, majd színes festékekkel locsolták le azokat.

Új látványosság, a néhány éve átadott, Skywalk (Égi séta) nevű kilátó, mely 20 méterre nyúlik az 1300 méteres szakadék fölé. Elsőként Edwin Aldrin egykori űrhajós sétált végig a csupa üveg kilátón.

Eleinte a turisták nagyon óvatosan merték csak megközelíteni, hiszen nem elég az, hogy a két oldalát üvegfal zárja le, de a padló is üvegből készült.

Eltelt néhány perc, mire le mertem nézni.

A kilátót a helyi indián törzs, a Hualapai-ok üzemeltetik, rendkívül nagy haszonnal, hiszen mindenért pénzt kérnek, de ez meg is látszik a hasuk méretén, ilyen kövér indiánokat, talán a nagy Manitou, az indiánok istene sem képzelt el.

Természetesen helikopterrel be lehet repülni a kanyonba is, le is lehet ereszkedni, mindenféle túrát szerveznek, vannak bérelhető házak is.

A különféle kilátópontok között ( Eagle Point, Guano Point) iránybuszok közlekednek, mindenhol van étkezési lehetőség is.

Törzsfőnök a meredély szélén Amíg a buszra vársz, megcsodálhatod az indián asszonyok kézügyességét, ahogy a népművészeti ajándéktárgyakat készítik.

Egy hualapai indián a karcsúbbak közül

A közeli indián ranch-ra is el lehet látogatni, ahol többek között lasszót pörgethetsz, és tomahawkot hajíthatsz.

Igazolást is kaptam a Skywalk-on tanúsított bátorságomról

Death Valley: Szintén izgalmas kirándulást tehetünk a várostól északnyugatra található Death Valley National Parkba, magyarul Halál völgybe.

Az őslakos indiánok „Tomesha”-nak nevezték, ami azt jelenti, „A vidék, ahol a föld lángol”.

A Halál-völgy 86 méterrel a tengerszint alatt, a Mojave sivatagban, Kalifornia keleti részén található.

A park neve még a kaliforniai aranyláz idejéből való, amikor a bevándorlók eltévedtek és majdnem mind odavesztek a völgyben.

A kaliforniai aranylelőhelyek hírének hallatán nagyon sok mormon telepes indult útnak hogy a kincseket megszerezze.

Egy 120 szekérből álló karaván letért az útról, hogy levágjanak egy 800 km-es kerülőt. A szekerek többsége már az első akadályoknál visszafordult, de 20 szekér továbbment. Útjuk két hónapig tartott, mígnem Death Valley-be értek.

Mivel a völgyön túli hegyeken szekerekkel nem juthattak volna át, így az ökreiket levágták, és a szekereket tűzifának használva sütötték meg a húst. Ezután már gyalog haladtak tovább, végül a Walkers Passon át, jutottak ki. Az egyik utazó még visszanézett, és a "Goodbye, Death Valley!" szavakkal búcsúzott el a völgytől.

A telepesek aranyat és ezüstöt itt nem, de gazdag bórlelőhelyeket találtak. A bóraxot és a zsírkövet szappankészítéshez használják. A bányászat a mai napig tart.

A park az egyik legforróbb terület az egész Földön, száraz, sivatagos, szinte soha nem esik az eső.

Itt mérték a Földön a legmagasabb abszolút hőmérsékletet, +56,7 °C-t A sivatag közepén található a Badwater-nek, azaz Rossz Víznek nevezet sekély kis tó, melynek vize a tengervíznél hatszor sósabb.

A szélsőséges meleg és a sós talaj ellenére viszonylag gazdag a völgy növény és állatvilága. Rengeteg a skorpió. Korábban végeztek itt földalatti atomrobbantásokat, és csak a skorpiók élték túl. Állítólag azt is túlélik, ha egy jégtömbbe befagyasztják. Kiolvadás után már fenyegetően meresztgetik a fullánkjaikat.

A park nevezetességei közül az egyik legismertebb a 230 méter magasságban fekvő Zabriskie Point.

Innen fantasztikus kilátás nyílik az ásványokkal színezett dombokra. A neves olasz filmrendező, Antonioni, ezen a címen forgatta híres kultfilmjét.

A vad környezetben több titkos katonai objektum is található, állítólag itt tesztelték a „Lopakodó” repülőgépeket. Itt van a szupertitkos „51-es” körzet is.

A datolyapálmákkal övezett Furnace Creek egy valóságos oázis a völgy szívében, ahol éttermek, üzletek, és múzeum várja a látogatókat.

Calico szellemváros (Calico Ghost Town): Látogassunk el egy tipikus vadnyugati városba, a volt ezüstlelőhelyre, ahol a filmekből jól ismert szalont, és egyéb korabeli épületeket is láthatunk.

Miután az ezüst elfogyott, az 1600 lakosú város elnéptelenedett. Néhány évtizede az épületeket restaurálták, a város ma egy szabadtéri múzeum, amely bemutatja a régi vadnyugati életet.

Na, most bemegyek és iszom egy whiskyt Nézzünk meg egy videót is a”Szellemváros”-ról: http://www.youtube.com/watch?v=fug4DEwtJl8

Látogassunk el a medvék hazájába, a Yosemite Nemzeti Parkba.

A Yosemite Park a Sierra Nevada nyugati hegyvonulatainál fekszik. A park neve, a Yosemite szó indián nyelven grizzly-t jelent, bár a névadó már eltűnt a völgyből, de jelentős fekete medve (baribal) populáció él itt.

A meredek, néhol 900 m magas gránitfalakkal övezett gleccservölgyet elsőként nyilvánították védetté az USA-ban.

A park jelképe egy hatalmas gránitszikla, a szinte tökéletesen függőleges, 1095 m magas El Capitan.

Az óriási gránittömb szomszédságában láthatjuk a Yosemite vízesést, feltéve, ha megfelelő évszakban látogatunk el a parkba. A Yosemite Creekből hóolvadás idején másodpercenként 9000 liter víz zúdul alá, míg a késő nyári időszakban gyakran teljesen kiszárad. Mi egy majdnem száraz állapotot láttunk.

A park különlegességei az ezer éves kort meghaladó óriási mamutfenyők.

A fenyők hosszú élettartamának az egyik titka, hogy időnként belső öngyulladással megsemmisítik a kártevőiket, másrészt telepekben élnek, ahol a gyökereik összefonódnak és vízhiányos időszakban egymást táplálják.

Az állatvilág vonatkozásában, már említettem a medvéket, kizárólag ők lehetnek veszélyesek, elsősorban a sátortáborozó turistákra, de az is előfordult már, hogy betörték egy autó ablakát, az ott hagyott élelem miatt. Tanácsolják, hogy a házi kedvenceket se hagyjuk őrizetlenül a kocsiban.

A szeméttárolók is medvebiztos kialakításúak, bár azt is mondják, hogy a medvék hamar rájöttek, hogy lehet hozzáférni a kajához.

Ezernyi jó tanácsot kaphatunk arra is, hogy viselkedjünk medvetámadás esetén. Az a helyzet, hogy barátságos medve csak a rajzfilmekben és kitömve létezik.

A látogatók kedvencei az őzikék és a mókusok.

A nemzeti parkokban sikerült megőrizni a természet értékeit az utókor számára, az őslakos indiánok is megtalálták már az életterüket a megváltozott körülmények között, bár a fehér embert előszeretettel hasonlítják a tamariszkusz-fához, amely úgy hálája meg a gondoskodást, hogy kiszorítja az őshonos növényzetet.

Egyébként ennek a fának a „gyümölcse” a Bibliában emlegetett manna.

Azért az idézőjel, mert, azt tartják, ha a tamariszkusz fa levelét megszúrja egy rovar (kabóca), akkor édeskés ízű, fehér gömböcskék képződnek rajta, amik egy idő múltán lehullanak a földre.

A látottak alapján kicsit ellentmondásos kép alakult ki bennem Amerikáról. Az emberek barátságosak, segítőkészek, szívesen beszélgetnek veled.

A közbiztonság jó, sötétedés után is bátran sétálhatsz az utcán, természetesen minden városban vannak olyan negyedek, ahova nem érdemes elmenni.

Az amerikai mentalitásból adódóan úgy gondolják, hogy náluk minden jobb, mint általában máshol, mindent túldicsérnek, és ezt a magabiztosságot, önbizalmat már gyerekkorukból hozzák magukkal, a pesszimizmus idegen számukra.

Mégis, az embernek olyan érzése van, hogy ha a dolgok mögé nézel, kiderül, hogy „hollywoodi” díszlet minden.

Nézzünk meg egy videót az országút vándorairól: http://www.youtube.com/watch?v=rI7P-f-UUQw

Érdekességek: A Hálaadás napja (Thanksgiving day), minden év novemberének negyedik csütörtöke, amikor az őszi betakarítások után van, amikor hálát adnak Istennek a termésért.

Az első telepeseket az indiánok segítették, megtanították nekik a helyi halászatot és vadászatot, és a kukoricatermesztést. A termést akkor még közösen ünnepelték.

A vacsora hagyományosan sült pulyka, ez annyira jellemző, hogy a hálaadást néha „pulyka napnak” (Turkey Day) is nevezik. Fresno a világ legnagyobb pulykatermelő városa. A hatalmas ünnepi pulyka a nagy vendégjárás ellenére sem fogy el, a háziak még egy hétig rágják a száraz pulykahúst. Pulykaevő versenyeket is rendeznek, a győztes 12 perc alatt evett meg egy 4kg-os pulykát.

A vegetáriánusok mályvacukorból készült pulykát esznek. Ez Amerika!!!

További ünnepi hagyomány hogy két szervezet is ad egy-egy pulykát ajándékba az elnöknek. Nem is Amerikában lennénk, ha nem lehetne szavaznia a pulykák nevére, a neten

Itt a Santa Claus hozza a karácsonyi ajándékokat, akinek a szánját rénszarvasok repítik.

A mai „computer” gyerekek kicsit hisznek ebben a mesében, kicsit bizonytalanok, ezért a Karácsony közeledtével gyakran felhívják a NORAD-ot, az amerikai légvédelmi központot, és érdeklődnek, hogy a radarok szerint, közeledik-e már az ajándékoktól roskadozó szán.

A történet az ötvenes években kezdődött, mikor a Sears áruház egyik hirdetésében megadott egy telefonszámot, ahol a kíváncsi gyerekek felhívhatják Santa Claust.

Egy számjegyet elírtak, így nem az áruházban, hanem az amerikai légvédelem központjában csengett a piros telefon, amelyen csak a Pentagon jelentkezhetett.

A hívásra válaszoló ezredes először meglepődött a kisgyerek hangján, de végül belement a játékba, hogy ő a Santa Claus. A telefon folyamatosan csengett, ezért egy szakasz feladata lett a hívások fogadása, és Santa Claus megkeresése a légvédelmi radarral.

Ebből a kis bakiból, azóta is fennálló kedves szokás lett.

Egészségügy: Nagy probléma, hogy sok embernek nincs biztosítása. Jellemző, hogy az a vélemény alakult ki, hogy könnyebb meghalni, mint egy fogat kihúzatni. A megelőzésre fektetik a fő hangsúlyt. A sürgősségi ellátás alanyi jogon jár.

Egy kis egészségügyi humor: Az Amerikai Orvosi Szövetség kijelentette, hogy az orvosi célú kiadások nem a jó irányba haladnak. Az elmúlt néhány évben jóval nagyobb összeget fordítottak a plasztikai sebészetben használt szilikon implantátumokra és a Viagrára, mint az Alzheimer kór gyógyításával kapcsolatos kutatásokra.

Az előrejelzések szerint emiatt 2030-ra mintegy 70 millió ember fog rohangálni a világban nagy mellekkel és erektált nemi szervvel, miközben nem emlékszik majd rá, hogy mit is kellene kezdenie velük.

Az amerikai nyelv: Egy mondás szerint az amerikaikat csak egy dolog különbözteti meg az angoloktól, ez a közös nyelv. Az eredetileg angol nyelvet beszélő telepesek szóhasználatára nagy hatással volt az indián őslakosok nyelve, ma 26 állam neve indián eredetű, /pl. Tennessee, Massachusetts, Dakota stb./.

Az OK szó, egyik magyarázat szerint onnan származik, hogy egy indián törzsfőnök, Keokuk az amerikai kormánnyal kötött szerződéseit írta alá ezzel a monogrammal (O.K. Old Keokuk, azaz magyarul: Öreg Keokuk).

Az amerikaiak, általában csukott szájjal beszélnek, takarékoskodnak a betűkkel, szinte mindent lerövidítenek. Ezért van náluk rengeteg mozaikszó (USA, FBI, PC, PIN Code stb), de a mindennapi kommunikációban is használják. Pl. TIA – thanks in advance azaz, előre is köszönöm, BTW – by the way azaz, apropó, erről jut eszembe.

A gyerekek az alábbi kedves dallal tanulják meg az országot alkotó államok neveit. http://www.youtube.com/watch?v=aGvK8X0KY2Y A dzsip elnevezés eredete, hogy egy általános célú autó kifejlesztését rendelték meg, angolul, „general purpose”, és ennek a kezdőbetűiből keletkezett a közismert név.

Egyéb: Szinte mindenért elvárják, sőt kikövetelik a borravalót, a szolgáltatás minőségétől függetlenül.

A buszsofőrünk mindenkinek egy borítékot akart adni, hogy abba tegye a pénzt. Az üzletekben egy külön ládika van, ahová várják a borravalódat.

A szupermarketekben a legtöbb árú nagy kiszerelésben kapható csak. Égetett szeszt csak a kijelölt boltokban árulnak, ott is külön pultnál, gondosan papírzacskóba csomagolva.

A hőmérsékletet Fahrenheit fokban mérik, az átszámítás szinte gyerekjáték (egy fejszámoló művésznek), ha C°-ot akarsz, vonj le a Fahrenheitből 32-t, ezt szorozd meg 5-tel és oszd el 9-cel, és máris tudod, hogy hány fok van. Mi egyszerűbben oldottuk meg a kérdést, vettünk egy kettős beosztású hőmérőt.

Az indiánokat a köznyelv „rézbőrűeknek” vagy „vörösbőrűeknek” hívja, angolul redskin, pedig inkább a sárgás a bőrszínűk. Az elnevezés onnan ered, hogy a harcosok vörös színűre festették a testüket a háborúkra, a vadászatokra és az ünnepi alkalmakra, tehát szinte mindig.

Egy ősi indián szokás szerint, a törzsfőnöknek van egy díszes botja, és ha a törzsi tanácskozáson látja, hogy valaki szeretne megszólalni, és feltételezi, hogy értelmes dolgot fog mondani, akkor odanyújtja a botot, és ez azt jelenti, hogy két percig beszélhet. A történet hallatán a férfiak nagyon érdeklődtek, hol lehet beszerezni ezt a nagyszerű eszközt.

Egyes épületekben az emeletek számozásánál kihagyták a tizenharmadikat. A 12. emelet után egyenesen a 14. következik, hogy a babonásak ne kerüljenek stressz helyzetbe. Las Vegas több kaszinójában, szintén nincsen 13. emelet.

A 13-as szám elhagyása emeleteken kívül jellemző még szállodaszobák számára, repülőgépeken üléssorok számozására és tengerjáró hajókon kabinszámokra.

A babonásokat jelentősen megerősítette az Apollo 13 majdnem végzetes utazása a hitükben.

Kalifornia és Nevada határán még a kaliforniai oldalon találunk egy aranyos épületet, melyben lottót árulnak, ugyanis Nevadában, a szerencsejátékok államában tilos a lottózás, Kaliforniában meg tilos a szerencsejáték. Érti ezt valaki?

Az amerikai embereknek általában több állásuk is van. A tanárok nyáron különórákat adnak, de az sem kirívó, hogy egy alkalmazott munka után, este sört csapol egy csehóban.

A munkavállalók fizetésének csak 10 – 16%-a megy az adóba, ez államonként eltérő, de minden egyebet (betegbiztosítás, nyugdíjpénztári befizetés, oktatás stb) nekik kell fizetni. Szociális támogatás nincs.

Gyakran rendeznek olyan vásárokat, ahol a felesleges holmikat kirakják a házak elé, és eladásra kínálják. Ez merőben különbözik a nálunk megszokott lomtalanítástól, ami szinte kizárólag a kisebbség biznisze.

Gyakori, hogy a gyerekek apartmant bérelnek a szülőknek, teljes ellátással, havi 5-600$-ért. És végül, de nem utolsósorban: Truman Capote, híres amerikai író mondása: „ It’s a scientific fact that if you stay in California you lose one point of your IQ every year” azaz, Kaliforniában évente 1 ponttal csökken az IQ-d. Ez azért jelent valamit, nem?

Ez a kép ismerős ugye, de mi van a hegy másik oldalán?

USA 2010 - 2012