VIZITKÁRTYA
REDESIGN A SZEKRÉNYBŐL A ház mögötti varróműhelyében retró emlékekből trendet gyárt az angoltanárnő. Ruhái színes mozaikok…
RIPORT: BÖJTÖS KINGA ◆ FOTÓ: SCRIPT FOTO
VENDÉGLÁTÓNK: Somody Beát, a „Mozaikruha design” ötletgazdáját látogattuk meg pilismaróti otthonában.
Lakáskultúra 61
VIZITKÁRTYA
WWW lakaskultura ●
●
hu/vizitkártya
ELŐZŐ CIKKEK ANYAGAI
P
Pecsenka János néhai mozdonyvezető és lokálpatrióta nagyot nézne egykori lakóházát látva. Örömmel nyugtázná, hogy az épület külleme, utcafrontja, díszítései, szép nyílászárói igencsak hasonlítanak az 1930-as évekbeli állapotokhoz, de még a rézkilincsek is ugyanolyan fényesre suvickoltak, mint azokban a polgári békeidőkben. Némi korszerűsítéssel, de a valamikori módosabb vidéki életforma jellemzői is megmaradtak a tágas belső terekben: a szárnyas ajtókkal egybenyíló szobák, a rusztikus hajópadló, a magas mennyezet gipszstukkói, a lépcsőház eredeti cementlap burkolata, a zárt udvar felé
62 Lakáskultúra
nyíló fedett veranda, mely a négytagú család kedvenc pihenőhelye. Csak azt nem értené az élemedett öregúr, hogy a házba rendszeresen bekerülő avítt párnahuzatok, régi csipketerítők, molyrágta függönyök milyen összefüggésben állnak az ugyanonnan kikerülő, divatüzletekbe, designvásárokra induló ruhaneműkkel, de erről majd később… Tehát a Pilismarót-szerte közismert házon már nem látszik a lakatlanul eltelt évtizedek nyoma. Annál inkább a tény, hogy gondos gazdák, kreatív értékmentők az új tulajdonosok, akik a felújítás munkálataira Somody Zsolt építészt, az itt lakó háziasz-
szony testvérbátyját kérték fel. A Somody családban már az előző generációk is kétszer álltak sorba a szorgalomért és kreativitásért. Vendéglátónk, Bea nagy nosztalgiával emlegeti a nagypapáék angol úri szabóságában töltött nyári délutánokat és a varrodából kikerülő ruhácskákat, mellyel őket, az unokákat lepték meg a nagyszülők. A gyerekkori élmény hatására hobbi szinten ő is varrogatni kezdett, de az esztergomi pedagógiai főiskola angol fakultációja sokkal jobban érdekelte. S bár szülői nyomásra egy nőiruha-készítő szakiskolát is elvégzett a diploma mellé, mégis az angoltanári pályát választotta hivatásul.
A ruhák azonban nem hagyták anynyiban a dolgot és offenzív támadásba lendültek az ifjú pedagógusnál: ártatlan időtöltés és tartós párkapcsolat formájában végleg beszivárogtak Somody Bea életébe. Az eleinte saját magának varrogatott egyedi holmikat sorra megkívánták a barátnők, a rokonok, sőt az utcán szembejövő ismeretlenek is. S amikor párjával, a sziklamászó-felszerelésekkel foglalkozó Andrással összeköltözött, a sportos életmód mellett közös vállalkozásukra, a túraruházat-varrodára is igent mondott. Az évek során a családi létszám gyarapodása mellett Bea jellegzetes „freestyle”
ruhakölteményei egyre csak gyűltek és sokasodtak… mi több, maguk a gyerekek, Janka és Ambrus is új és új kollekciókra inspirálták Anyát, büszkén hordva a színes ovis táskákat vagy a csíkos-pöttyös vidám holmikat von Haus aus. S hogy saját otthonában elférjen a család, a tarka kis vállalkozás a kert végi műhelybe költözött. Azóta földön, polcokon, zsákokban itt tornyosul a látszólag már semmire sem használható „bejövő alapanyag”, hogy Bea skiccei által új értelmet nyerve beépüljön, ráapplikálódjon, hozzáfűződjön, köréöltődjön vagy alábélelődjön egy másik textildarabhoz. Azaz mozaikruha váljék belőle! Melyből
csak egyetlen és megismételhetetlen darab készülhet: retró nyakkendőkből bravúros kisestélyi, kopott bőrkabátból designtáska, fakó farmerből hátizsák, színpadi függönyből kiskabát, rojtos abroszból harangszoknya… Sőt, ha saját emlékeit hozza a megrendelő, Bea által ruhákba öltve viselheti tovább családi textiljei megmaradt foszlányait, anyagra nyomtatott ősei fakuló fotóit. Pink színű, szupergiccses, gyöngyökkel kirakott, emlékleképzett privát mozaikrucimat – egy naiv népi sárkányölő vitézes üvegfestmény nyomattal redesignolva – csak vasárnapokon hordom magam is. ◆
Lakáskultúra 63