vizitkártya
BÖJTÖS KINGA ROVATA
Az üveghegyen
innen és túl…
Messze a várostól, ezeréves kupolák árnyékában él a művész, aki jól ismeri az üveghegyet, anélkül hogy megmászta volna. Ő inkább arrébb hordta, mégpedig jó néhányszor, apró darabonként. S most, e színes szilánkokból összerakott kincseit megmutatja nekünk is.
A mûvész – sokaknak inkább Tanár úr – ott jártamkor már reggel óta gyomlálta a gyepet, saját galériája körül. Hatvannégy évesen elérte, kiharcolta, felépítette feleségével, Mártával, ezt az összefogásból és jó szándékból épült mûvészeti-kulturális centrumot. Mert ez, a Pannonhalmi Apátság szomszédságában álló elegáns üvegmûcsarnok a történetünk vége, amolyan happy end a hegy tetején… Itt, saját életmûvét, kortársai és tanítványai munkáit körüljárva, a régi fényképek mellett nagy nosztalgiázásba kezdünk
Hefter László üvegmûvész -restaurátorral. Felidézzük a történet elejét, mikor még oly távolinak tûnt az üveghegyhez vezetõ út, mely egyetlen, több mérföldes lépéssel vette kezdetét. Nagyot lépett, szinte új életet kezdett az a maroknyi fiatal képzõmûvész – köztük László is –, akik friss diplomával a zsebükben felszedték a horgonyt a fõvárosból és beköltöztek a frissen átadott parányi mûvészlakásokba, Gyõr belvárosában. Körülbelül innen, a hetvenes évek végétõl datálódik az a különleges, pezsgõ mû-
Lakáskultúra 99
vészeti élet, amirõl a város akkori fiataljai a mai napig jólesõ emlékeket, sorsdöntõ élményeket õriznek. Hisz kis idõ múlva nem számított jó fejnek az a tinédzser, aki meg nem fordult a Hefter-féle rajzszakkörben… A fekete fehér fotókon tehát Trapper farmeres, hosszú hajú fiúk és lányok állnak önfeledt révületben a Tanár úr körül, akinek mindig volt ideje mindegyikõjükre. Az elvarázsolt fiatalok természetesen mit sem éreztek abból a hihetetlen erõfe-
100 Lakáskultúra
szítésbõl, állhatatos munkából és összefogásból, ami a kincset érõ rajzórák, kirándulások, múzeumlátogatások háttere volt. Õk csak egyszerûen azt az utolérhetetlen, felszabadult, alkotó szabadságot érezték, ami akkori életüket, gondolkodásukat teljesen kitöltötte, és sokuk sorsát meg változtatta. „Hefi” szakkörébõl és mûteremébõl nap mint nap gazdagon távozott mindenki, többen mûvészeti iskolákba jelentkeztek, képzõ-és iparmûvészként végeztek: 1978 óta több mint százan!
Ám a Tanár úr egy másfajta átörökítésre is gondolt, mikor a mûvészeti oktatást a szakképzésbe oltva 1993-tól a gyõri Kovács Margit Szakmunkásképzõ és Mûvészeti Szakiskolából évente tíz-tizenkét fõnyi, ólomüveg-mûvességet kitanult fiatalt kezdett útjára bocsátani. Tette ezt a negyven éve fokozatosan sorvadó üvegmûves szakma megmentésére, mûhelyei újjáélesztésére, saját tudásának javával. Õk, a néhai és jelenlegi tanítványok is rendszeresen kiállítanak, megmutatkoz-
vizitkártya
nak mesterük új galériájában, ahol a kortárs üvegmûvészet színe-java felvonul. A belsõépítészeti elõadások és kurzusok, hazai és külföldi résztvevõkkel induló mûhelymunkák és szakmai találkozók, fel nõtt és gyermekfoglalkozások mellett látható az a számtalan stílus és helyszín, ami Hefter László szakmai pályáját jelenti. És ahogy a letisztult formavilágú, modern épület mellett békésen megfér a mester felújított, száz éves, tornácos parasztháza, ahogy az absztrakt kiállítási darabok közül
átsétálunk a borostyánnal takart támfalak, faragott szuszékek, biedermeier szekrények, lantlábú asztalkák hangulatába, a száradó levendulacsokrok és a napon érlelõdõ körték illatába – épp olyan természetes állandósággal váltakoznak a mûvész sokarcú alkotásai. Az üvegmûvesség tradícióit õrzõ régi és új „gyermekei”. Modern üvegablakok a Megyei Ítélõszék épületében, absztrakt, karcolt fény-képek egy grafikai arculathoz, felülvilágítók, térelválasztók, ablak- és ajtóbetétek civil élet-
terekbe és középületekbe; örökbecsû alkotások a legjobb belsõépítészek felkérésére. „Színes ablakokkal szeretném megvilágítani azt, ami belül történik... az én ablakaim a valóságról a képzeletre nyílnak” – vall színt a mûvész. És az alkotó fantáziából született, belsõépítészeti téralakításhoz kapcsolódó új mûvek mellett a másik, „ólomkeretbe foglalt szerelem”, mely egyben az elmélyült, több évtizedes kutatómunka gyümölcse: a restaurálási munkák. A legnevesebb mes-
Lakáskultúra 101
vizitkártya
terek – Róth Miksa, Székely Bertalan, Lotz Károly, Katzmann Ede, Stornó Ferenc, Ligeti Károly, Novák János – pusztulástól megmentett mûvei nyomán. Mindez és még felsorolhatatlanul több is belefér Hefter László eddigi életmûvébe – mely anyagban számolva lassan eléri az ezer négyzetméternyi ólmozott üvegfelületet. Mûhelyében csak a felvételeink erejéig álltak csendélet-modellt a szerszámok, egy pillanatra szakadt meg a kalapácsütések fémes taktusa. Így mi sem zavartunk tovább. Inkább térképet hajtogattunk Hefter Lász-
102 Lakáskultúra
ló alkotói katalógusából, és kalandos utazásba fogtunk idõben és térben, határokon és évszázadokon át… Bécstõl Budapestig, Sopronon, Óváron át Pannonhalmáig: fõapátságok, plébániák, székesegyházak, ispoták, múzeumok, banképületek, bíróságok, éttermek, szállodák, szakrális és világi mûemlékek és új épületek színes, festett, ólmozott üvegablakain keresztül. Szép õszi, kulturális-történelmi kirándulásnak ajánljuk mindenkinek a varázslatos fényszilánkok nyomába eredni. A pannonhalmi galériába, az üveghegyen innen és túl.