20
A Szent Mihály-hegy Védő és Vendégváró Egyesület 20 éve 1999 - 2019
Szí Árpád – A 40 halász legendája 46 halász 1729 telén halászni indult a Balaton jegén. Otthonukban szegénység rágta az életet, sok aprócska gyermek várta a kenyeret.
40 halász ajka halk imát rebegett, jó Istenünk mentsd meg árva lelkeinket. Istenünk könyörülj, ments meg a haláltól, templomot építünk neked nagy hálából.
Hatalmas hálójuk a tó jege alatt annyi halat fogott, hogy majd beleszakadt. Nyomor marta szívükben felcsillant a remény, s mind beljebb merészkedtek a néma tó jegén.
Mindenható Isten elküldé angyalát, a bajból kihozni 40 szegény halászt. A jégtáblára szállt, szárnyait kitárta, szelet fogott velük, mint nagy vitorlába.
Gazdag szerencséjük irigyen szemlélte Balatonnak ura, mély vizek tündére. Dühös haragjában támasztott nagy szelet, össze-vissza zúzva a tó tükrén a jeget.
A jégtábla 40 halásszal a hátán partra érve összetört egy aprócska hegy lábán. Az angyal mennybeszállt, dolgát elvégezte, a 40 halász az Istent dicsérte.
46 halásznak lett nagy veszedelem, szívüket markolta a halálfélelem. Testüket ellepte a jeges víz árja, kezük görcsösen ragadt egy nagy jégtáblára.
S ahogy a bajban szentül megfogadták, felépítettek a tetõn egy kicsiny kápolnát. Mivel az angyalnak Mihály volt a neve Szent Mihály-hegy lett a kápolna helye.
De az a hat, ki a hálót fogta, mindörökre elmerült a jeges habokba’. Testük is habbá lett, lelkük az égbe szállt könyörögve kérve a nagy égi királyt.
Olyan szép ma is, mint az Isten kertje, s hogy benne az Isten kedvét lelje, eltöltvén a helyet az Õ dicsõssége. Méltán az utókor féltett büszkesége.
Így szól a legenda a 40 halászról, csodás menekvésük iszonyú halálból.
Tisztelt Olvasó! E kis füzet segítségével feltárul Önök előtt a Balaton nyugati medencéjének gyöngyszeme, a Szent Mihály-domb, tetején az ország egyetlen fogadalmi Halászkápolnájával. Az egyedi szépségű 136 méteres dombról belátjuk a Balaton környékének csodálatos világát. Nem csak az ég változó színjátékát tükröző nyugodt, néha viharos tóban, és a túlpartban gyönyörködhetünk, hanem a Keszthelyi-hegységben is, mely óvón öleli át a nyugati medencét, a rajta megbúvó kis falvakkal. Elődeink szívós munkával telített életének hagyatékai itt élnek tovább: - a gyümölcsösökké, szőlőkké szelídített domboldalakon, sajátos ízvilágú boraiban, - az egyre terjeszkedő, szépülő nagyközségünkben, annak jó természeti adottságú, árnyas, több díjat is kiérdemelt Lido strandjával, - vízisí- és sportpályáival, vitorláskikötőjével és bőséges programkínálatával, - végül a környék szépségét megmutató kis kápolna és környezete, kiegészülve a múltban gyökeredzett halászhistória emlékével. Hiszem, hogy aki itt megfordul, egy kicsit a szívét is itt hagyja.
Ferenczi Elek vonyarcvashegyi lokálpatrióta ezelőtt 20 évvel alapította meg a Szent Mihály-hegy Védő és Vendégváró Egyesületet. Konok akarással kutatta fel, gyűjtötte egybe a korábbi, kápolnával kapcsolatos historikus és építészeti leleteket, hagyatékokat. Az akkor tiszafával, bozóttal benőtt, elvadult Szent Mihály-hegyet és kápolnát – több „hadra fogható” elkötelezett lakos összefogásával – kiszabadították „csipkerózsika álmából”. Tették ezt azért, hogy a jelenben ne tűnhessen el a múlt. Megbecsülés és köszönet mindazoknak, akiknek jócselekedetük „feleslegéből” e komoly alkotó munkára is jutott. A Szent Mihály-hegy Védő és Vendégváró Egyesületben később is olyan vezéregyéniségek tevékenykedtek, akik nívós munkát végeztek. Ezáltal – a múltat idéző értékőrzésen túl – a jelent is formáló, kibővített tevékenységekkel sokszínűen vagyunk jelen Vonyarcvashegy életében. A madarak téli etetésén, a kápolna és környékének gondozásán túl, természetvédelmi, kulturális, idegenforgalmi és hagyományőrző rendezvényeknek teremt lehetőséget a hegy. Ma már házasságkötések, keresztelők, koncertek közkedvelt helyszíne, melynek sikerét a csodálatos hely garantálja. Ez a füzet a Szent Mihály-hegy Védő és Vendégváró Egyesület elmúlt 20 évének, néha nehézségekkel tarkított munkájának tömörített lenyomata. Kérem, hogy e képsorok mentén „barangolják be” a madárfüttyös Szent Mihály-hegyet, és ismerjék meg tevékenységünket. Az egyesület azt kívánja Vonyarcvashegy Önkormányzatának, lakóinak, vendéglátóinak, hogy munkájuk eredményeként legyen minél több idelátogató, majd visszatérő vendég, akik remélhetőleg megszeretik a Balaton e gyöngyszemét és annak vendégszeretetét.
Szent Mihály-hegy Védő és Vendégváró Egyesület
A Szent Mihály-hegy története
a XIX. században élt emberek emlékezete szerint Már több alkalommal írtam községünk büszkeségéről, a Balaton-part egyedül álló kis dolomit hegyéről, melynek tetején már a középkortól erődítmény állt. Ez az építmény a régészeti leletek alapján már a kora bronzkorban is lakott volt. Számos író, költő „énekelte” meg romantikus gyönyörűségét. Mint idős ember, abban reménykedve írom le emlékeimet, hogy talán tovább népszerűsíti ennek a legendás helynek a megismerését, kisugárzását. Szeretném az utókornak továbbadni tapasztalataimat, és azokat az értékes elbeszéléseket, amelyeket gyerekkoromban nagyon idős emberektől, mint hitelesnek elfogadható történeteket, sokszor, nagy figyelemmel végighallgattam. Azt is megemlítem, hogy ma már úgy, mint az én gyerekkoromban, ezek a mesék ismeretlenek, nem is léteznek. Hiányoznak ehhez azok a téli esték, amikor a szomszédok eljártak egymáshoz. Kint tombolt a rettenetes hóvihar, bent hosszasan elbeszélgettek a sötét szobában, ahol csak a tűzhely fénye világított, mert elfújták a petróleumlámpát, mondván „a petrom úgyis drága, beszélgetni meg sötétben is lehet!” Így aztán a sötétben mi gyerekek sem tudtunk mást tenni, mint hallgatni az idős emberek beszélgetéseit. Most már, túl a nyolcvanadik évemen, elmondhatom, számomra hihetetlen erőforrást és a múlt megismerését jelentették ezek a beszélgetések.
Hiteles történetként beszéltek a 40 halász legendájáról, mely szerint 1739 kora tavaszán egy váratlan vihar munkájuk végzése során darabokra törte a Balaton jegét. Közülük hatan a vízbe vesztek, negyvenet pedig hatalmas jégtáblán, isteni csodával határos módon a vihar az akkor még kis szigethez, a Szent Mihály-hegyhez sodorta. A megmenekült negyven halász fogadalmat tett, hogy hálából, Isten dicséretére a hegyen templomot építenek. Az elbeszélések arról szóltak, hogy a halászok teljesítették fogadalmukat. Egy korábban már meglévő kis kápolnát – amelynek belső falán egy feltárás során az 1622-es évszám került elő –, a mostani diadalív kezdetétől a megnagyobbított részt nádtetővel látták el. Az 1800-as évek elején a kápolnát villámcsapás érte, aminek következtében leégett annak nádtetős része. Az eredeti kápolna, mivel annak kőből épített boltíves teteje volt, megmaradt, de a benne lévő oltár megsérült. Az újjáépítéséhez, bővítéshez szükséges kőanyagot, helyi lakosok saját fogataikkal – akinek egy lova volt, összefogta egy másikéval – Reziből 18-20km távolságból szállították a hegy lábához. Innen a férfiak csingafán (a csingafa 120-150 cm hosszú erős rúd, végén 2 kampó, melyekbe beakasztható a szállítandó teher) vállon, az asszonyok fejkosárban a fejükön hordták fel a hegyoldalon 250 méter távolságra. A munkálatokat, még a szakmunkát is a helyi emberek végezték. Az építkezést egy Kapitány nevű vállalkozó irányította. Az állati segéderőt az építési vállalkozó két kis szamara jelentette. A kápolna helyreállítása 1896-ban fejeződött be, de akkor csak nádtetővel sikerült ellátni. Ezzel az újjáépítéssel nyerte el a kápolna a jelenlegi méreteit és formáját.
1920-ban gömbvillámcsapás érte a kápolnát, amely nagy belső rongálást okozott. A toronyban lakó eredeti 2 harangot a világháborúk idején elvitték a hadiipar számára, melyek pótlására jóval a második világháború után került sor. Ezek a tények már vitathatatlanul bizonyítékai annak, hogy elődeink minden áldozatot meghoztak azért, hogy a kápolnát méltó állapotban tartsák. Ma már elképzelni sem tudjuk azt, hogy mekkora áldozatot jelentett, az akkori 6-700 lakosú községnek, hogy létrehozták és ápolva fenntartották ezt a csodálatos értéket. Olyan időszakban, amikor a félelmetes tüdőbaj és halálos járványok (spanyolnátha) pusztítottak. 1967-ben „műemlékfeltáró” ásatásokat végeztek a kápolnában. Felbecsülhetetlen, soha jóvá nem tehető károkat okoztak, illetéktelen vandál kezek, a hosszúra nyúlt művelet alatt. Darabokra törték és elhordták a paraszt barokk oltárt, eltűnt a megmenekült halászokat ábrázoló olajfestmény, összetörték és eltüzelték a barokk padokat, évekig használhatatlan romos állapotba került a kápolna.
Az 1970-es évek elején került sor a kápolna külső és belső helyreállítására. Ekkor „bár megfosztva barokk gyönyörűségétől” újra használhatóvá vált. Az oltár helye üresen maradt, pótlására nem került sor. Később a Széchényi terv pályázat elnyerése során kapta meg mai arculatát. A jelenlegi állapotában is világosan látszanak a többszöri átalakítás jelei, azt a tényt is igazolva, hogy a halászok és utódaik valóban teljesítették fogadalmukat. Az oltár visszaépítésének gondolata 2005 telén vetődött fel a Szent Mihály-hegy Védő és Vendégváró Egyesület egyik klubfoglalkozásán. Nemes gesztus lenne az Egyesület részéről a hiányzó oltár visszaállításán fáradozni. Az Egyesület nevében történt felkérés alapján Prof. Dr. Müller Ferenc, egyetemi tanár, Vonyarcvashegy díszpolgára, volt egykori vonyarcvashegyi lakos, az eredeti oltár romjaiból kimentett értékes darabja alapján elkészítette az oltár tervét. Ezúton szeretnék Müller professzor úrnak köszönetet mondani értékes munkájáért!
Az elkészített tervet az illetékes hatóságok elfogadták és kiadták az építési engedélyt. Megépítése sajnálatos ellentmondások miatt és pénz hiányában nem valósulhatott meg. A jelenlegi „Szent Mihály arkangyalt ábrázoló” oltárszobrot Major Janka szobrászművész tervezte és készítette. Befejezésül arra kérek valamennyi kedves Olvasót, azokat, akik már ismerték a Szent Mihály-hegy történetét, és azokat is, akik most ismerték meg, vagy az emlékei újraéledtek, s valamennyi vonyarcvashegyi lakost és kedves látogatót, tekintsük saját kincsünknek a Szent Mihályhegyet és a Fogadalmi Kápolnát.
Ferenczi Elek a Szent Mihály-hegy Védő és Vendégváró Egyesület alapítója
Tavaszi munkák, fák gallyazása, takarítás a kápolna környékén
VĂz vilĂĄgnapja, program kicsiknek-nagyoknak a strandon
Madarak, fák napi ünnepség a kápolnánál
Gyerekrajz-pályázat díjátadása
Madarak etetése télen
Szabadidős program, túra a Cseri-kapuhoz
Sikeres tekebajnokság, nyertesekkel, kupákkal
Győztes csapatunk a kolbásztöltő versenyen
Tanulmányi kirándulás Zalában és Pécsett
Hagyományőrző program: kiállítás tagjaink munkáiból, gyűjtéséből
Meghitt adventi ünnepség a hegyen és a kápolnában
Szent-Mihály napi ünnepség részeként elhunyt tagjaink tiszteletére gyertyát gyújtunk az emlékfánál
A Szent Mihály-hegy Védő és Vendégváró Egyesület tagjai 2019-ben Dr. Bartos Attiláné Blickle Anna Bickle Ármin Bujtor Katalin Czigány Balázs Czigány Józsefné Gönczöl Gusztáv Gujgiczer Gyula Halász Csaba Halász Piroska Hegedüsné Németh Angyalka Hegyi Jánosné Magdi Hideg Miklósné Horváth József Horváth Józsefné Horváth Lajos Horváth Lajosné Horváth Tamás Károly Kálmán Dr. Kovács Miklósné Kötél Zoltán Nagy Imre
Nagy Imréné Pálfi Sándor Papp Ferenc Papp Ferencné Papp Márta Dr. Puer Béláné Réti Rezsőné Schilling Albert Schilling Hella Sényi László Sényi Lászlóné Szabó Imre Szabó Imréné Szabolcs László Szeles Zoltánné Szelesné Szabó Gyöngyi Szuna Károly Tasch Eduárd Tasch Terese Vetőné Zeke Erzsébet Zsinkó Lajos
Szent Mihály-hegy Védő és Vendégváró Egyesület 8314 Vonyarcvashegy, Ifjúság u. 47. Tel.: 30/590-9514 szentmihaly@vonyarcvashegy.hu www.vonyarcvashegy.hu