Bevezetés

1Bevezetés

EGGER Faépítészet

Bevizsgált és tanúsított termékeivel az EGGER meggyőző rendszermegoldásokat kínál az épületszerkezetek és faépítészet területén működő tervezők, építészek és feldolgozók számára. Projektjeik megvalósításában a kereskedőink és műszaki szaktanácsadóink segítik az ügyfeleinket. Ez a szerkezetépítési katalógus az EGGER termékekkel kivitelezett építészeti megoldásokat ismerteti. Az itt bemutatott megoldások megfelelnek azoknak a követelményeknek, amelyeket a joghatályos német szabályozás és a műszaki építésügyi rendelkezések támasztanak a

tűzvédelemmel, zajvédelemmel és hővédelemmel

szemben. Az épületszerkezetek lényeges építéstechnikai követelmények alapján történő osztályozása és besorolása remélhetőleg meg fogja könnyíteni a faépítészeti projektek megvalósítását. A szerkezetépítési katalógus a következő területekre oszlik: száraz esztrich rendszerek, minősített tűzvédelmi célú épületszerkezetek és épületszerkezeti részletek. A száraz esztrich rendszerekkel foglalkozó rész igyekszik bemutatni a lépéshang csillapítás javítását célzó megoldásokat. A minősített tűzvédelmi célú épületszerkezeteket falakra, födémekre és tetőkre felosztva tárgyalja, említést téve a különböző tűzvédelmi követelményeknek eleget tevő megoldásokról, és bemutatva a zaj- és hővédelmi intézkedéseket. Az épületszerkezeti részletekkel foglalkozó fejezet kiegészítéseként elvi vázlatok segítségével ismerteti a csatlakozási részleteket, és segítséget ad a feldolgozóknak és tervezőknek a projekt részleteinek megtervezésében.

További információk

Termékeink alkalmazhatóságával kapcsolatban a mindenkori termékismertető kiadványainkban olvashatók további részletek. A favázas építészettel kapcsolatban további információkat és publikációkat talál a következő német weboldalon: www.informationsdienst-holz.de/publikationen

Favázas építés

A kutatás és a gyakorlati munka során szerzett ismeretek, valamint az új és jobb alapanyagok kifejlesztése ösztönzőleg hatott a favázas építés fejlődésére, amely így az elmúlt 30 esztendőben folyamatosan növelni tudta piaci részesedését. Ezzel az építésmóddal már a fejlődés kezdeti szakaszában sikerült mércét állítani az energiatakarékos építés terén. Javaslataink a napjainkban használatos épületszerkezetekkel és a jelenleg hatályos jogszabályi követelményekkel is állják az összehasonlítást. A favázas építményeket manapság már a többemeletes lakóépületek, valamint az ipari célú épületek és irodaházak terén is széles körben alkalmazzák. A kisebb tömegnek és az emeletráépítéseknél vagy épületbővítéseknél nyomósan latba eső rövidebb építési időnek köszönhetően a favázas építés mindenek előtt az építmények rehabilitációjának területén nyert polgárjogot. A többi építésmódhoz képest a favázas építészet nagy előnye a felhasznált építési anyagok optimális, és a természeti erőforrásokkal kíméletesen bánó alkalmazásában rejlik. A tűlevelű fűrészáruk, a szigetelőanyagok és a lemezes fa alapanyagok az épüleszerkezetek azon helyeire kerülnek, ahol maximálisan érvényre juttathatják legjobb tulajdonságaikat. Így a vázoszlopok döntően a függőleges terheléseket veszik fel, a fa alapanyagú burkolat az épület merevítésére szolgál, a vázoszlopok közti szigetelés pedig helytakarékos jellegének köszönhetően már a teherhordó épületszerkezet belsejében gondoskodik a megfelelő hővédelemről.

A nyílt diffúziójú favázas építési mód időtálló és ellenálló épületszerkezetek és építmények megalkotását teszi lehetővé.

Favázas építmények elkészítésére az EGGER alábbi építési termékei alkalmasak:

EGGER OSB 3 az EN 13986 és EN 300 szerint, CE jelölésel EGGER OSB 4 TOP Z-9.1.566 jelű általános építésfelügyeleti jóváhagyással, az EN 13986 és EN 300 szerint, CE jelöléssel EGGER DHF Z-9.1-454 jelű általános építésfelügyeleti jóváhagyással, az EN 13986 és EN 622-5 szerint, CE jelöléssel és EN 14964 szerinti tetőfedő tábla kivitelben is EGGER fűrészáru épületfa, műszaki eljárással kiszárítva, szilárdság szerint válogatva, EN 14081; szerkezetgerenda; lécek, S10, DIN 4074-1, műszaki eljárással kiszárítva, száraz állapot szerint válogatva

Tervezés és gyártás

A favázas építés mindenek előtt akkor tud gazdaságos lenni, ha a tervezést és gyártást már a tervezés korai szakaszában összhangba hozzák a faépítés céljaira optimalizált tervezési rácshálóval. A faépítés terén szokásos és gazdaságos rácsháló

a vázoszlopok vagy gerendák 625 mm-es vagy 833

mm-es osztásközeiből épül fel. Ezek a megszokott formátumokban készülő burkoló alapanyagokon alapulnak. Sok szigetelőanyag formátum is ezekhez a rácshálókhoz van hozzáigazítva. Az építési feladattól és az előregyártottság fokától függően a favázas építés területén rendszerint háromféle szerkezetfajtát különböztethetünk meg.

A Az úgynevezett platform-framing esetében a falakat szintenként állítják fel, és a födémeket szintenként rakják rá a falakra.

B A ballon-framing esetében a falakat két vagy több szint mentén megszakítás nélkül készítik el, és a födémeket azután közéjük rakják. A PlatformFraming esetében nagy födémelemeket is előre le lehet gyártani, amelyeket azután az építkezés helyén rá lehet helyezni az alsó falakra. A faépítés területén használatos jellemző tervezési rácshálók a teherhordó szerkezetek tervezésénél is döntő jelentőséggel bírnak. A falszerkezetek vázoszlop távolságai, vagy a födémek és tetők gerenda-, ill. szarufa osztásai az alábbiakra vannak hatással: • a burkoló alapanyagok rögzítése, • az épület merevítésében szerepet játszó vízszintes terhelések felvétele, és • a függőleges terhelések továbbvezetése. A hőszigetelés céljával a külső falak vázoszlopait számolva akkorára méretezik, hogy azok a függőleges terheléseket is biztonságosan fel tudják venni. Ezzel szemben a ballon-framing szerkezetnél használatos födémelemek előre gyárthatósága csupán korlátozott mértékben áll fenn, mivel a nagy felületű födémelemeket nehéz lenne berakni a szinteken átnyúló falak közé.

C Az építési módok vegyes használatából fejlődött ki az úgynevezett kvázi-ballon-framing módszer. Ilyenkor a külső falakat a födém felső szélének magasságáig húzzák fel. Ennek a módszernek számos előnye van a fal és födém összekapcsolási területén létrehozandó légzáró réteg kialakításakor. Ráadásul, az előregyártott falelemek méretét is csökkenteni lehet vele. Ha ugyanis az épületelemeket messzemenően előre le lehet gyártani az üzemben, roppant mértékben

A B C

Teherhordó szerkezetek tervezése

napjainkban 60/240 mm²-es keresztmetszetekkel lerövidülhet az építési idő. A nagyobb függőleges terhelések elhordása céljából további fa vázoszlopokat is be lehet építeni, vagy a falak keresztrmetszetébe acélelemeket is be lehet dolgozni.

A faépítési megoldások gazdaságossá tétele érdekében ajánlatos a teherhordó elemeket szintenként egymás fölött elhelyezni. Így a függőleges és vízszintes terhelések rövid úton elvezethetők az alapba. A terhelések bonyolult útvonalakon át történő elvezetése gyakran együtt jár az anyagráfordítás és a számítási szükséglet megnövekedésével.

Favédelem és védekezés nedvesség ellen

Fa és fa alapanyag felhasználásán alapuló építéskor alapelv, hogy a szerkezetet tartósan óvni kell a nedvességtől, és szárazon kell tartani. Ez folyamatos védekezést tesz szükségessé a külső nedvesség, például az eső és hó által okozott, vagy a diffúziós és konvekciós folyamatokból eredő terhelésekkel szemben. A favázas építés terén különféle lehetőségek kínálkoznak a tartós időjárási hatásokkal szembeni védelem megvalósítására. A lábazat területén jelentkező csapadék vagy freccsenő víz ellen hátul kiszellőzött homlokzatok vagy kompozit hőszigetelő rendszerek alkalmazásával lehet megóvni a teherhordó szerkezetet. De az időjárási hatások elleni védelem alapvető megoldása lehet még a kellően nagy túlnyúlással megvalósított tető használata is.

A fenntartható, és nedvességechnikai szempontból veszélytelen szerkezet kialakításánál döntő lehet az épülethéjazat légzáró kiképzése, és maximálisan nyílt diffúziójú szerkezetek megalkotása. Valamely építőelem légzáró rétege megakadályozza, hogy a helyiség levegője a fennálló nyomáskülönbség hatására az építőelem keresztmetszetén belülről kifelé átáramoljon. Ez az úgynevezett konvekció hőveszteségekhez, és ami még ennél is rosszabb, az építőelem keresztmetszetében páravíz lecsapódásához vezet. A légzáró réteg kivitelezésére OSB lapok használhatók. A lapok illesztési helyeit és a szomszédos építőelemeken kialakított kapcsolódási helyeket alkalmas ragasztószalagokkal le kell ragasztani. Amennyiben az épülethéjazat légzárásával szemben különösen nagy igényeket támasztanak, mint például a passzív házak esetében, ajánlatos igazolhatóan nagy légzárású OSB 4 TOP lapokat használni. Az épülethéjazat légzáró kivitelezését célszerű a nyomáskülönbségi eljárás (Blower-Door-Test) segítségével átvizsgálni, lehetőleg már az építés előrehaladtával párhuzamosan. Ezzel megakadályozható, hogy a nedves helyiséglevegő konvekció révén bejusson az építőelemek keresztmetszetébe. A nedves helyiséglevegő hatására megengedhetetlen mennyiségben nedvesség halmozódhat fel az épületszerkezetben és az építőanyagokban. Épületszerekezetben soha nem lehet teljes mértékben elkerülni a légáteresztő helyek kialakulását. A nyílt diffúziójú favázas építési mód lehetővé teszi a visszaszáradást, ha a gondos kivitelezés dacára netán mégis nedvesség jutna be

Légzárás

az épületszerkezebe.

Hővédelem

A favázas építészetben az épületfizikai követelmények teljesítését az egyes rendeltetésszerű rétegek (homlokzat, deszkaburkolat, hordozó- és szigetelő réteg) szavatolják. Az egyes rétegek a teherhordó szerkezetek méretezéséből vagy a tűzvédelemből adódó egyéb feladatok mellett a hővédelem szerepét is ellátják. Az építésfizikai tulajdonságok szerint végzett kiválasztás és elrendezés mindenek előtt a burkolatok anyagainál nyom sokat a latba.

A favázas építés területén a jó hővédelem már az alapszerkezet helyes kialakításával, és a fa vázoszlopok között elhelyezett hőszigeteléssel társított fa építőanyag alkalmazásával is elérhető. A hővédelem pedig optimális mértékig tovább finomítható, ha a teherhordó favázas szerkezet külső vagy belső részén egy további, kiegészítő hőszigetelést is elhelyezünk. E téren például a kompozit hőszigetelő rendszerek, vagy hőszigetelt beépítési szintek kialakítása jöhet szóba. Ilyen módon a maximális energetikai követelményeknek, így például a passzív házakra vonatkozó szabvány előírásainak megfelelő épületszerkezetek is nehézség nélkül megvalósíthatók. Ebben a szerkezetépítési katalógusban az építőelemek fontos jellemzőjeként a hőátbocsátási tényező (U érték) szerepel. Az U érték a beépített hőszigetelés vastagságának és minőségének függvényében változik.

U érték

Valamely építőelem hővédelmének megítélésekor és jellemzésekor az U érték számít mérvadónak. Meghatározása alapján ez az a hőáram [W], amely az adott építőelem 1 m² nagyságú felületén áthalad, ha a belső és külső felülete közti hőmérsékletkülönbség nagysága 1 K (Kelvin) fok. Minél kisebb az U érték, annál jobb a hő elleni védelem.

A manapság szokásos, nyílt diffúziójú favázas építés területén a helyiség felőli deszkaburkolat a merevítő szerep mellett rendszerint a párafékező, és egyúttal a légzáró réteg szerepét is ellátja. Ezt a három funkciót az OSB 4 TOP lapokkal lehet megvalósítani, mindenek előtt ott, ahol szigorúak, vagy nagyon szigorúak a követelmények. Párafékező rétegként a fal belső részén elhelyezett egyetlen OSB lap is megteszi, ha a külső burkolatot határozottan nyílt diffúziójú alapanyagokkal, példának okáért DHF lapokkal készítjük el. Az OSB lap alkalmazásával Közép-Európában döntően a három téli hónapban a bel- és kültéri levegő közt kialakuló dffúziós áramot olyannyira le lehet csökkenti, hogy a nyílt diffúziójú külső borításon nem tud lecsapódni pára.

A fa alapanyagból készült külső burkolat, amely alapvetően teherhordó feladatot is el tud látni, egyben szélátnemeresztő szereppel is bír. Erre a célra elegendő a nút-féderes kötéssel, légzáró módon kialakított lapillesztések alkalmazása.

Szélátnemeresztés

A szélátnemeresztő réteg a szigetelő réteg külsején helyezkedik el. Ez hivatott megakadályozni, hogy a szigetelőanyagokon vagy építőelemeken hideg külső levegő áramoljon át, és ezzel romoljon az épületszerkezet hővédelme.

Zajvédelem

A többhéju szerkezeteknek köszönhetően, a favázas építés könnyűszerkezetes építésmódjának ellenére, igen jó zajszigetelő tulajdonságok érhetőek el. Ezek védenek a külső zajoktól, és az épületen belül egyúttal a léghang-, valamint lépéshang átvitelt is csökkentik.

A jó zajvédelem szempontjából az építőelem zajvédő tulajdonságai mellett még az alábbi elvek is döntő jelentőséggel bírnak: zajvédelmének mértékére számos építőelemnél

• a zajok hangvezető hídak útján történő átvitelének megakadályozása • a határos építőelemek útján továbbjutott zajok erősségének csökkentése • a csatlakozó hézagok szakszerűtlen lezárásának Többszintes lakóépületben a födémeken keresztül terjedő lépéshangok különböző intézkedésekkel, így például álmennyzetek beépítésével, a nyers födém nehezítésével, vagy ezek vegyes használatával csökkenthetők. Ebben a szerkezetépítési katalógusban az építőelemek

elkerülése olyan jellemzők szerepelnek, mint a súlyozott léghangszigetelési érték (R‘w,R) és a súlyozott szabványos lépéshang-nyomásszint (L‘n,w).

Léghangszigetelési érték

A súlyozott léghangszigetelési érték [Rw dB-ben] valamely építőelemen a léghang hatásának kivédésére elhelyezett hangszigetelés minőségét írja le. Külső építőelemnél az illető építőelem annyira lecsökkenti az utca zaját, hogy azt az épület belsejében többé már nem érzékeljük zavarónak.

Lépéshang-nyomásszint

Valamely építőelem léghangszigetelésétől eltérően, amely a szigetelési mértékkel írható le, a födémek lépéshangszigetelésének minőségét a szabványos lépéshang-nyomásszint [Ln,w in dB] határozza meg. Ezzel írható le, hogy meghatározott nagyságú lépéshang födémbe jutásakor mekkora a hangnyomásszint a födém alatti légtérben.

Tűzvédelem

A tűzvédelem tervezésekor különbséget teszünk az

építési anyagok tűz esetén mutatott viselkedése

és az építőelemek tűzállósági időtartama között. A fa vagy fa alapu anyagok rendszerint normál gyúlékonyságú építőanyagok. Ez azonban nem jelenti azt, hogy velük nem lehet készíteni nagy tűzállósági időtartammal bíró épületszerkezeteket. A fa alkotóelemeket ugyanis éghetetlen építőanyagokkal vegyesen is lehet használni. Ezt az elvet a favázas építésben is alkalmazzák. Amennyiben a fából vagy fa alapú anyagokból készült teherhordó szerkezet netán alkalmatlan lenne a tűzvédelmi követelmények kielégítésére, kiegészítőleg gipszkarton lapokból álló burkolatot is használni lehet. Ezek tovább növelik a tűzállósági időtartamot. Azon kívül, a vázközökben elhelyezett éghetetlen szigetelőanyagok megakadályozhatják a tűz és a hő tovaterjedését az épületszerkezeten keresztül. A fából és fa alapú anyagokból készült épületszerkezeteknél elvben lehetőség van arra is, hogy megfelelő méretezéssel lelassítsuk a tűz égési sebességét, ill meghosszabbítsuk a tűzállósági időtartamot. Az említett intézkedésekkel olyan favázas épületszerkezeteket is el lehet készíteni, amelyek akár 90 percig (REI 90, F90-B) vagy annál hosszabb ideig képesek ellenállni a tűznek. Fa épületszerkezetek tűzállósági időtartamából kifolyólag egyelőre nem állnak fenn korlátozások az alkalmazhatóságukra vonatkozólag.

Németországban azonban meghatározott épületosztályokban (pl. GK 5 → épületmagasság > 13 m; különleges építményeknél) egyes esetekben még mindig korlátozás alá esik az éghető építőanyagoknak teherhordó és térhatároló épületszerkezetekben történő alkalmazása. Az 4-es épületosztályig azonban számos szövetségi tartományban már ma is használni szabad fa épületszerkezeteket.

A többi európai országban, így például Svájcban vagy Ausztriában az építőelemekre vonatkozó európai osztályozási rendszer (REI 30 stb.) bevezetésének köszönhetően az éghető építőanyagok alkalmazásának tekintetében már liberálisabb szabályok uralkodnak.