8 minute read
A 2021. ŐSZI SOROZATOKHOZ TARTOZÓ KONCERTEK
A 2021. ŐSZI SOROZATOKHOZ TARTOZÓ 2022-ES KONCERTEK
A Zeneakadémia Koncertközpont saját szervezésében Közös szervezésű rendezvény Befogadott rendezvény
Advertisement
Klasszikus Jazz Opera Népzene Junior Egyetemi
2022. JANUÁR 17. (HÉTFŐ), 19.00
SOLTI TEREM
ÖSSZKIADÁS ÉLŐBEN
SCHUBERT-TRIÓK/3
SZABADI VILMOS, TOMASZ MÁTÉ ÉS FARKAS GÁBOR
Schubert: 1. (D-dúr) hegedű-zongora szonáta, D. 384 Schubert: 2. (a-moll) hegedű-zongora szonáta, D. 385 Schubert: 3. (g-moll) hegedű-zongora szonáta, D. 408 Schubert: B-dúr zongoratrió, D. 28
Bár Schubert első triókísérletének, a mindössze 28-as jegyzékszámú, zongorára, hegedűre és csellóra komponált B-dúr szonátatételnek a megszületését szívesen kötik össze magánéleti eseményekkel – a tizenöt éves zeneszerző mutálásával, ami a bécsi császári kápolna kórusában betöltött helye elvesztésével járt, vagy anyja halálával –, az igazság voltaképpen sokkal egyszerűbb: Schubert gyerekkorától érdeklődött minden, a 19. század elején népszerű zenei forma iránt, és meglehetősen korán ki is próbálta magát valamennyi számára elérhető műfajban (sőt, igazság szerint a részben elérhetetlenekben is, ahogyan arról számos operakísérlete tanúskodik). A kamarazenei alkotások éppúgy végigkísérték rövid pályafutását, mint az életében javarészt eljátszatlanul maradt szimfonikus művei. Az Összkiadás-sorozat harmadik koncertjének műsora bepillantást enged abba, ahogyan az első, még félbehagyott próbálkozásból 1816 tavaszán kinőttek Schubert első, már jellegzetesen egyedi hangvételű hegedű-zongora szonátái. Ugyanebben az évben Schubert műhelyében két koncertrondó is készült: ezek közül a szólóhegedűre és vonósokra írt A-dúr darab (D. 438) szólal meg.
2022. JANUÁR 19. (SZERDA), 19.30
NAGYTEREM
KAMARAZENE NAGYTEREMRE
L. Boulanger: D’un matin du printemps Mozart: 4. (E-dúr) zongoratrió, K. 542 Schumann: Fantáziadarabok, op. 88 Dvořák: 3. (f-moll) zongoratrió, op. 65
„Úgy játszik, mint egy agyal, dallamformálásának eleganciája és áradó költőisége különösen intenzívvé teszi csellóhangjának varázslatos szépségét, előadásmódja mindenféle mesterkéltségtől mentes” – így jellemezte egy spanyol kritikus Marie-Elisabeth Hecker játékát. A nagyszerű német csellista a 2005-ös párizsi Rosztropovics Csellóversenyen tűnt fel, ahol a fődíj mellett – a verseny történetében először – két különdíjat is elnyert. Szenvedélyes kamaramuzsikus, férje, a Clara Haskil Nemzetközi Zongoraverseny egykori győztese, Martin Helmchen oldalán a világ legrangosabb koncerttermeiben lépett már fel. Schumann szülővárosából, Zwickauból származik, így talán nem is meglepő, hogy a budapesti koncerten is játszik egy Schumann-kompozíciót. A házaspár a kiváló hegedűművésszel, Antje Weithaasszal több éve alkot triót. A három muzsikus együttműködésének harmóniáját az előadó-művészetről vallott hasonló elvek alapozzák meg: az egyéniség, a karizma, a jelenlét intenzitása nem árnyékolhatja be magát a művet.
2022. JANUÁR 27. (CSÜTÖRTÖK), 19.30
NAGYTEREM
MOZART +
MARTIN FRÖST ÉS A SVÉD KAMARAZENEKAR
Mozart: Don Giovanni, K. 527 – Nyitány Mozart: A-dúr klarinétverseny, K. 622 Mozart: Bella mia fiamma, addio – koncertária, K. 528 Mozart: 38. (D-dúr) szimfónia, K. 504 („Prágai”)
Martin Fröst (klarinét) Mojca Erdmann (szoprán) Svéd Kamarazenekar (koncertmester: Martin Fröst)
Mozart prágai utazása – Eduard Mörike romantikus művésznovellájának címe akár e koncert megjelölésére is szolgálhatna, hiszen a programon felhangzó mindahány Mozart-mű a cseh főváros zenetörténeti büszkesége gyanánt szolgál: a nyitányával megidézendő Don Giovanni ősbemutatóját csakúgy itt tartották 1787-ben, akár a melléknevét is e városról elnyerő D-dúr szimfóniáét. Ugyanitt és ugyanebben az esztendőben keletkezett a szoprán hangra szerzett Bella fiamma kezdetű
koncertária is, míg a Klarinétverseny baráti címzettje, Anton Stadler 1791-ben szintén Prágában adta elő első ízben e pompás versenyművet. Az utóbbi mű hangszeres szólistája ezen a koncerten a Svéd Kamarazenekart vezénylő és 2019 óta irányító Martin Fröst lesz, akinek muzsikusi sokoldalúsága éppoly imponáló, akárcsak művészi aktivitása vagy épp érdeklődésének széles horizontja.
2022. FEBRUÁR 11. (PÉNTEK), 19.00
SOLTI TEREM
NÉGYSZER NÉGYES
SIMPLY QUARTET
Mozart: 19. (C-dúr) vonósnégyes, K. 465 („Disszonancia”) Bartók: 6. vonósnégyes, BB 119 Dvořák: 14. (Asz-dúr) vonósnégyes, op. 105
Simply Quartet: Danfeng Shen, Antonia Rankersberger (hegedű), Xiang Lu (brácsa), Ivan Valentin Hollup Roald (cselló)
A három különböző nemzet muzsikusaiból alakult Simply Quartet a fiatal generáció egyik legígéretesebb vonósnégyese, az együttes tagjai Kínából, Norvégiából és Ausztriából származnak. Közösen vallják azt a kínai bölcseletből eredő elgondolást, mely szerint a legnagyobb teljességben az ellentétes dolgok kölcsönösen függenek egymástól. Ebből a világképből kiindulva kombinálják a komplexitást és az egyszerűséget. Így vallottak művészi hitvallásukról: „Négy különböző egyéniségként törekszünk arra, hogy megteremtsük a vonósnégyes, a kamarazene királyi műfajának egységét”. Úgy tűnik, hogy szándékaikat siker kíséri, hiszen az elmúlt néhány évben olyan neves kamaraversenyeken arattak sikereket, mint amilyen a koppenhágai Carl Nielsen Nemzetközi Kamarazenei Verseny, a Quatuor á Bordeaux Verseny, a grazi Franz Schubert Nemzetközi Kamarazenei Verseny és a bécsi Joseph Haydn Kamarazenei Verseny.
2022. FEBRUÁR 17. (CSÜTÖRTÖK), 19.00
SOLTI TEREM
ÖSSZKIADÁS ÉLŐBEN
SCHUBERT-TRIÓK/4
SZABADI VILMOS, CAMILLE THOMAS ÉS FARKAS GÁBOR
Schubert: 2. (Esz-dúr) zongoratrió, D. 929 Schubert: a-moll („Arpeggione”) cselló-zongora szonáta, D. 821 Schubert: h-moll rondó, D. 895 Schubert: F-dúr adagio és rondo concertante, D. 487
Szabadi Vilmos (hegedű), Camille Thomas (cselló), Farkas Gábor (zongora) Közreműködik: Bársony Péter (brácsa)
Az 1816-os évben számos figyelemre méltó kamarazenei kompozíció került ki Schubert keze alól. Az első hegedű-zongora szonáták mellett két koncertrondó is készült, köztük az F-dúr zongoranégyes (D. 487). Egyik sem jelent meg nyomtatásban szerzője életében, ennek azonban nem Schubert sokáig szívesen feltételezett mellőzöttsége volt az oka, hanem a zeneszerző fiatal kora. Az egy évtizeddel később komponált h-moll rondót (D. 895) ugyanis már teljes természetességgel publikálta Haydn egykori, tekintélyes kiadója, az Artaria. A komponista szenvedélyesen nosztalgikus szépségű, romantikus stílusának minden lenyűgöző vonását magába sűrítő, nagyszabású Esz-dúr trió (D. 929) is napvilágot látott 1828-ban Probstnál, igazolva, hogy Schubert nem elfeledve, hanem egy fantasztikusan ígéretes karrier kapujában halt meg alig néhány héttel később. Az 1824-ben komponált, eredetileg arpeggionéra írt szonáta viszont csak évtizedekkel szerzője halála után, 1871-ben jelent meg nyomtatásban. Ezt a művet ezúttal csellón adja elő Camille Thomas.
2022. FEBRUÁR 24. (CSÜTÖRTÖK), 19.30
NAGYTEREM
A ZENEAKADÉMIA MŰHELYEI
EGYHÁZZENE TANSZÉK
Közreműködnek az Egyházzene Tanszék tanárai és hallgatói
Az Egyházzene Tanszék hangversenye szellemében és lelkiségében az idei év szeptemberében Budapesten rendezendő Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszushoz kapcsolódik. Programja épp ezért az Eucharisztiáról és az Oltáriszentségről szóló darabok közül válogat. A műsor először az utolsó vacsorára, az Eucharisztia alapítására emlékező nagycsütörtöki liturgia zenéjéből választott dallamokat sorakoztat fel a szertartás gregorián énekeitől és azok középkori, reneszánsz, barokk, valamint romantikus többszólamú feldolgozásaitól az ünnep tételeit megzenésítő orgonaművekig, nem feledkezve meg a protestáns egyház úrvacsorai énekeiről és orgonaműveiről sem. Az Úrnapja zsolozsmájának és miséjének szövegeit Aquinói Szent Tamás állította össze, ezért a liturgikus szövegeket a hangversenyen az ő Oltáriszentségről szóló, gyönyörű költeményei ellenpontozzák: a „Lauda Sion” szekvencia, a „Pange lingua gloriosi corporis mysterium” himnusz és a Krisztus szent testét dicsőítő „Adoro te devote” kezdetű ének. Az Eucharisztiáról szóló versek között minden korban igen kedvelt volt az „Ave verum Corpus” és az „Ecce panis angelorum” kezdetű ún. szentségi ének, így ezeknek néhány szép feldolgozását is hallhatja a közönség. A programot a körmenet énekei, illetve archaikus népi imádságok és népénekek teszik teljessé.
Díjtalan belépő igényelhető a Zeneakadémia jegypénztárában, a koncert előtt egy hónappal. Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont
2022. MÁJUS 10. (KEDD), 19.30
NAGYTEREM
A ZENEKAR MESTEREI
Weber: A bűvös vadász – Nyitány Beethoven: 6. (F-dúr) szimfónia, op. 68 („Pastorale”)
1974-ben a Magyar Televízió I. Nemzetközi Karmesterversenyének győzteseként Kobajasi Kenicsiró egy csapásra vált hazánkban ismertté és a közönség kedvencévé, s még ugyanez év karácsonyán Beethoven F-dúr szimfóniáját vezényelte Budapesten. A kapcsolat azóta is töretlen: a japán dirigens és a magyar komolyzenei élet illetve a hazai publikum között csakúgy, mint Kobajasi és a nagy Beethoven-szimfóniák között. Mindezekről az erős kötődésekről most újra a 6. (Pastorale) szimfónia megszólaltatása kínál majd érzékletes bizonyságot. Méghozzá egy olyan koncerten, amellyel a régóta fogadott honfitársunknak tekintett, a Magyar Érdemrend Nagykeresztjével kitüntetett karmester nemcsak a Zeneakadémia közönségének javát, de egyszersmind a pódiumon helyet foglaló intézményi együttes fiatal muzsikusainak művészi épülését is nagyban szolgálni fogja.
2022. MÁJUS 24. (KEDD), 19.30
NAGYTEREM
ORGONA A KÖZPONTBAN
HANS-OLA ERICSON
Sibelius: Intrada, op. 111a Ungváry Tamás: Interaction No. 2 J. S. Bach–Reger: Kromatikus fantázia Widor: Bach emlékezete – 6. Zárókórus a Máté-passióból
Sandström: Libera me J. S. Bach–Liszt: Bevezetés és fúga az Ich hatte viel Bekümmernis című kantátából
Hans-Ola Ericsson: Melody to the Memory of a Lost Friend Nielsen: Commotio, op. 58
Hans-Ola Ericsson (orgona)
Johann Sebastian Bach és a modern skandináv orgonazene áll Hans-Ola Ericsson hangversenyének középpontjában. A svéd művész a modern orgonarepertoár világvezető előadója. Ezen, valamint pedagógusi és hangszerszakértői szerepében a világ vezető intézményeinek visszatérő vendége. Sibelius Intradáját grandiózussága és lenyűgöző harmóniahasználata teszi a finn orgonazene kiemelkedő darabjává. A Svédországban alkotó Ungvári Tamás Interaction No. 2 című művében az elektronika segítségével teremt bravúros ritmusjátékot. A nemrég elhunyt Sven-David Sandström műve után Ericsson saját alkotása következik. A Melody to the Memory of a Lost Friend egy hangzó vízió az eltávozásról, melyhez a személyes tragédia mellett Hieronymus Bosch festészete is inspirációul szolgált. A Bach-átiratokkal gazdagított programot a dán Carl Nielsen utolsó remekműve, az op. 58-as Commotio zárja le.
2022. MÁJUS 28. (SZOMBAT), 19.30
NAGYTEREM
NÉGYSZER NÉGYES PLUSZ EGY
KIRILL GERSTEIN ÉS A HAGEN QUARTET
Schumann: Esz-dúr zongoraötös, op. 44. Schubert: 15. (G-dúr) vonósnégyes, D. 887
Kirill Gerstein (zongora) Hagen Quartet: Lukas Hagen, Rainer Schmidt (hegedű), Veronika Hagen (brácsa), Clemens Hagen (cselló)
A salzburgi székhelyű Hagen Quartet igazi családi vállalkozás: a kamarazene-társulatot négy testvér – Lukas, Angelika, Veronika és Clemens – alapította 1981-ben, a második hegedű posztját 1987-től tölti be Rainer Schmidt. A kvartett főként áttetsző hangzása és a klasszikus mesterek műveinek magával ragadó interpretálása miatt vált ismertté, így különösen izgalmasnak ígérkezik, hogy ezúttal egy tőlük kevésbé megszokott, ízig-vérig romantikus programot hoznak a Zeneakadémia Nagytermébe. A koncert első felében az egyik legtöbbet játszott zongoraötöst, Robert Schumann 1842es kompozícióját értelmezik újra Kirill Gerstein orosz-amerikai zongoraművész, a Stuttgarti Zeneművészeti Főiskola tanárának a közreműködésével. A hangverseny második felében Pjotr Iljics Csajkovszkij 1876-ban keletkezett, szokatlan hangnemű, sötét hangszínű vonósnégyese szerepel.
LISZT FERENC EMLÉKMÚZEUM ÉS KUTATÓKÖZPONT
H-1064 Budapest, Vörösmarty u. 35. www.LISZTMUSEUM.hU
