
1 minute read
A Fibonacci-sorozat
Az emberi test biomolekuláinak 75%-a olyan struktúrával rendelkezik, amely levezethetô a Fibonaccisorozatból és az aranyarányt idézik.
A matematikában a Fibonacci-számok az alábbi – egész számokból álló – sorozat számai. Ezt a sorozatot Fibonacci-sorozatnak nevezzük és jellemzôje, hogy a sorozat elsô két száma után minden további szám az adott számot megelôzô két szám összege: 0, 1, 1, 2, 3, 5, 8, 13, 21, 34, 55, 89, 144... A Fibonacci-sorozat egyedi tulajdonságait Leonardo Fibonacci matematikus fedezte fel i.sz. 1200 körül. A Fibonacci-sorozat közvetlenül kapcsolódik az aranymetszéshez. Alkalmazható a téglalap arányaira is, ez esetben ún. aranytéglalapot kapunk. Úgy tartják, hogy a szem számára ez az egyik legkellemesebb geometriai forma, így nem véletlen, hogy az aranymetszés számos mûvészeti alkotásban is megjelenik (pl. a Mona Lisa vagy az Utolsó vacsora c. festményekben).
A Fibonacci-számok biológiai kontextusban is megjelennek, pl. a gyümölcstermô növények hajtásaiban, a kasvirágban (echinacea), a napraforgóban, az ananász magjaiban, sôt, magában az univerzumban is.
