100 ÉVE SZÜLETETT WEÖRES SÁNDOR A magyar líra egyik legnagyobb alakja 1913. június 22-én született Szombathelyen. Irodalmi pályája az 1930-as években indult, akkor publikált a Nyugatban és akkor jelent meg első kötete is. Világszemlélete miatt sok támadás érte, így 1949-től csak műfordításai és gyermekversei jelenhettek meg. Színes, dallamos versein nemzedékek nevelődtek (Bóbita, 1955; Ha a világ rigó lenne, 1974). A 60-as évek nemzetközi sikerei után 1970-ben Kossuth-díjat kapott. Műfordítóként is kivételes teljesítményt nyújtott: angol, német, francia, orosz, ukrán, olasz, latin, kínai szövegek tolmácsolásával a magyar fordításirodalom élvonalába emelkedett. A nyolcvanas években mind súlyosabb betegségekkel küzdött, míg végül Budapesten halt meg 1989. január 22-én. Weöres Sándor egy helyen így beszél magáról: „Az igazi nagy művész gyermeki-szelíd, amellett kifinomult minden életbeli és kulturális élmény befogadására s főképpen: kiábrándítóan kiegyensúlyozott és józan. Olyan éberen alkot, mint egy késdobáló: tudja, hogy egyetlen szó kisiklása az egész művét elrontja. Papírja fölé hajolva él s nem ér rá nyüzsögni, pénzt hajhászni. A művész nyugodt, szelíd, gyermeki, kulturált, józan, s ha emiatt nem tekintenék hülyének, hanem példaképnek: az emberiség legutóbbi 5000 éve kevésbé volna véres és szennyes...”
Pedig nem rejtőzöm – csak igazában nem vagyok. Cselekszem és szenvedek, mint a többi, de legbenső mivoltom maga a nemlét. Barátom, nincs semmi titkom. Átlátszó vagyok, mint az üveg – épp ezért miként képzelheted, hogy te látsz engem? Weöres Sándor: Önarckép – részlet
Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Főnix Rendezvényszervező Nonprofit Kft. tisztelettel meghívja Önt és irodalomkedvelő barátait a
XI. Debreceni Költészeti Fesztivál rendezvényeire Időpont:
2013. április 10–12. Helyszín:
Kölcsey Központ
(Debrecen, Hunyadi u. 1–3.) április 10. (szerda) 10 óra „Cimboránk, Weöres Sándor” A 40 éves „Cimbora” zenés irodalmi műsora óvodásoknak, kisiskolásoknak Közreműködik a Sebő együttes és Korhecz Imola Az előadást szerkesztette: Érdi Márta Helyszín: Kölcsey Központ – Nagyterem Belépőjegy: 300 Ft április 10. (szerda) 17 óra Arany János: Toldi A Színház- és Filmművészeti Egyetem IV. éves fizikai színházi koreográfus osztály vizsgaelőadása Rendező: Horváth Csaba, zene: Dresch Mihály, osztályvezető tanár: Lukáts Andor és Horváth Csaba Helyszín: Kölcsey Központ – Nagyterem Belépőjegy: 1.000 Ft április 10. (szerda) 19.30 óra Kávészünet – koncert Magyar költők megzenésített versei Helyszín: Kölcsey Központ – Bálterem A belépés díjtalan
2
április 11. (csütörtök) 16.30 óra Költészet és zene kapcsolata a Weöres- és Kodály-évforduló apropóján Arany János zenetörténet-tanár előadása Közreműködik a Kodály Zoltán Ifjúsági Vegyeskar és a Lautitia Gyermekkar Helyszín: Kölcsey Központ – Bálterem (A belépés díjtalan) április 11. (csütörtök) 18 óra „Kalkulációk” – kerekasztal-beszélgetés Balla Zsófia, Báthori Csaba, Korpa Tamás Társszervező: Fiatal Írók Szövetsége Helyszín: Kölcsey Központ – Kölcsey Art Kávézó A belépés díjtalan április 11. (csütörtök) 19.30 óra Acoustic Gallery koncert Magyar költők megzenésített versei Helyszín: Kölcsey Központ – Bálterem A belépés díjtalan április 11. (péntek) 16.30 óra „Hungarikum-e a líra?” – kerekasztal-beszélgetés a kortárs magyar költészet tendenciáiról Krusovszky Dénes, Vári György, Pogrányi Péter költőkkel Társszervező: József Attila Kör Helyszín: Kölcsey Központ – Kölcsey Art Kávézó A belépés díjtalan április 12. (péntek) 18 óra Weöres Sándor, a költő-géniusz Dr. Czeizel Endre genetikus előadása Helyszín: Kölcsey Központ – Bálterem Belépőjegy: 1.500 Ft, 1.900 Ft április 12. (péntek) 19.30 óra Viharlámpa Projekt – „koncertszínházi költészest” Kiss Judit Ágnes költő és zenész barátainak estje Helyszín: Kölcsey Központ – Bálterem A belépés díjtalan
3
A XI. DEBRECENI KÖLTÉSZETI FESZTIVÁL kísérő rendezvényei:
Szavalóverseny Weöres Sándor verseiből „A jó vers élőlény, akár az alma. Ha ránézek, csillogva visszanéz, (...) csak él és éltet. Vajjon mit jelent, nem tudja és nem kérdi. Egy s ezer jelentés ott s akkor fakad belőle, mikor nézik, tapintják, ízlelik.” (Weöres Sándor: Vázlat az új líráról – 1968)
április 9. (kedd) 14 óra „100 éve született Weöres Sándor” szavalóverseny az általános iskola alsó tagozatos diákjai részére Helyszín: Libakerti Könyvtár (Viola u. 23./a) április 10. (szerda) 14 óra „100 éve született Weöres Sándor” szavalóverseny az általános iskola felső tagozatos diákjai részére Helyszín: Kölcsey Központ, Bálterem április 11. (csütörtök) 14 óra „100 éve született Weöres Sándor” szavalóverseny középiskolások részére Helyszín: Kölcsey Központ, Bálterem A Költészeti Fesztiválnak 11. éve kísérő rendezvénye az a szavalóverseny, melyet általános és középiskolás tanulók számára rendez a Kölcsey Központtal, a Debreceni Irodalmi Múzeummal és a Méliusz Juhász Péter Könyvtár Libakerti Fiókkönyvtárával közösen az Ibolya Utcai Általános Iskola. A verseny tematikája mindig szervesen illeszkedik a Költészeti Fesztivál aktuális programjához. A szervezők célja a versek által közvetített klasszikus értékek népszerűsítése, valamint bemutatkozási lehetőség biztosítása a város tehetséges fiataljai számára.
4
április 12. (péntek) 15 óra „100 éve született Weöres Sándor” Eredményhirdetés és gálaműsor Közreműködnek a szavalóverseny díjazottjai, valamint az Ady Endre Gimnázium 10. évfolyam dráma-tagozatos osztálya Vranyecz Artúr vezetésével Helyszín: Kölcsey Központ, Bálterem A szavalóverseny valamennyi programjára a belépés díjtalan
Filmvetítés április 11. (csütörtök) 18 óra Psyché Bódy Gábor filmje Weöres Sándor műve alapján Helyszín: Apolló mozi, Nagyterem április 11. (csütörtök) 20 óra Beszélgetés Cserhalmi György színművésszel, a „Psyché” című film egyik főszereplőjével Helyszín: Apolló mozi, Nagyterem Belépés a filmre és a beszélgetésre 800 Ft
`Buda, 23. Oct. Anno Domini 1814.` Bolond Atyám hívott Psychének, Ez harmadik kereszt-nevem. Mindég Amor karjában égek, A Lélek és a Szerelem Külön nem válható sohsem. Míg másúlásiban reménylek, Hívságos forgalomban élek, Tarka s vidám az életem; S ha majdan eggyszer tsendre térek, Nem forgok többé: meg-lelem, Hogy Szerelemre vált a Lélek S Lélekre vált a Szerelem. Weöres Sándor: ‘Psyche Confessioja’
5
A Méliusz Juhász Péter Könyvtár kapcsolódó programjai: április 8. (hétfő) 10 óra Játék a verssel – gyerekfoglalkozás óvodásoknak Weöres Sándor verseiből Helyszín: Benedek Elek Könyvtár (Piac u. 68.) április 8. (hétfő) 17 óra Spiritualitás a költészetben – Ezoterikus klub foglalkozása Helyszín: Petőfi Emlékkönyvtár (Víztorony u. 13.) április 9. (kedd) 13 óra Játék a verssel – gyerekfoglalkozás óvodásoknak Weöres Sándor verseiből Helyszín: Benedek Elek Könyvtár (Piac u. 68.) április 10. (szerda) 16 óra Ketten látjuk: Te meg Én – Illusztrációk Weöres Sándor műveihez – Weöres Sándor illusztrált könyveinek kiállítása – Előadás: A szerző és az illusztrátor viszonya – Tematikus digitális tárlat bemutatója Helyszín: Benedek Elek Könyvtár (Piac u. 68.) április 10. (szerda) 10 óra „Mindenik embernek a lelkében dal van, és a saját lelkét hallja minden dalban.” – 24 órás program a Közösségi Ház és a Józsai Könyvtár közös szervezésében Helyszín: Józsai Könyvtár (Debrecen–Józsa, Józsapark) április 11. (csütörtök) 10–18 óra Korhatártalan költészet – a témához kapcsolódó rendezvények a különböző olvasói korosztályok számára Helyszín: Méliusz Juhász Péter Könyvtár központi épület (Bem tér 19.) április 11. (csütörtök) 10 óra Verselő óvodások – válogatás Weöres Sándor verseiből Helyszín: Benedek Elek Könyvtár (Piac u. 68.)
6
április 11. (csütörtök) 10 óra Versudvar – Weöres Sándor versillusztrációk rendhagyó tárlata a könyvtár kertjében Helyszín: István úti Könyvtár (István út 11.) április 11. (csütörtök) 10.30 óra Játék a versképekkel – verstanulás, versmondás, szabadtéri játékok Helyszín: István úti Könyvtár (István út 11.) április 11. (csütörtök) 10.30 óra Kézműveskedő – síkbáb készítés a versudvarban kiállított képek elemeinek felhasználásával Helyszín: István úti Könyvtár (István út 11.) április 11. (csütörtök) 11 óra Versműsor – a Retúr Kulturális Egyesület verses, zenés előadása Helyszín: István úti Könyvtár (István út 11.) április 11. (csütörtök) 17 óra Keresztúri Mária: Macskakő című kötetének bemutatója A beszélgetést vezeti: Kerékgyártó Kálmán, költő Közreműködik: Fóris Ildikó Helyszín: Benedek Elek Könyvtár (Piac u. 68.) április 9–12. (kedd–péntek) Az aranyhalacska – verses papírszínház-mese, Rímvadászat – kalandozás a versek birodalmában – gyerekfoglalkozások előzetes egyeztetés alapján Helyszín: Petőfi Emlékkönyvtár (Víztorony u. 13.) április 12. (péntek) 9 óra Föld, víz, tűz, lég – részletek Weöres Sándor műveiből középiskolásoktól középiskolásoknak Előadják a TÁG Pódium diákjai Felkészítő tanár: Gy. Huga Ibolya Helyszín: Benedek Elek Könyvtár (Piac u. 68.) Április 8–12. Versillusztrációs pályázat Weöres Sándor költeményeihez kapcsolódva általános iskolások számára Helyszín: Kartács Utcai Könyvtár (Kartács u. 2.) Valamennyi programra a belépés díjtalan
7
április 10. 10 óra, Kölcsey Központ, Nagyterem
„Cimboránk, Weöres Sándor”
Közreműködik a Sebő együttes és Korhecz Imola „A CIMBORA szellemiségét, a 19. század elején élt nagy mesemondónk, Benedek Elek örökségéből merítettük. 1922-ben létrehozott gyermekújságjában meséin, történetein keresztül nevelte ’kisunokáit’, olvasóit a toleranciára, a szépség szeretetére és az érték felismerésére. Meggyőződése volt, hogy a gyerekeknek csakis a legjobbat, a legtökéletesebbet szabad nyújtani. Tanítása, üzenete ma talán fontosabb, mint valaha volt. Ennek szellemében hoztuk létre negyven évvel ezelőtt a televíziós Cimborát, ami 1973-ban indult útjára. Ezúttal a Cimbora ünneplése mellett Weöres Sándor születésnapjára is emlékezünk, hiszen száz éves lenne az idén. Ő volt egyik legkedvesebb cimboránk, a debreceni koncert szereplőivel együtt: Sebő Ferenc megzenésített verseivel és zenekarával rendszeresen jelen volt a műsorban, Korhecz Imola pedig nem csak versekkel szerepelt, de hosszú időn keresztül ő volt a Cimbora műsorvezetője is.” (Érdi Márta, a műsor szerkesztője)
április 10. 17 óra, Kölcsey Központ, Nagyterem
Arany János: Toldi
a IV. éves fizikai színházi koreográfus osztály vizsgaelőadása Játsszák: Gyöngy Zsuzsa, Hegymegi Máté, Horkay Barnabás, Nagy Norbert, Pallag Márton, Varga Krisztina, Zsíros Linda Rendező: Horváth Csaba, zene: Dresch Mihály, osztályvezető tanár: Lukáts Andor és Horváth Csaba Mi történik, ha találkozik Arany János és a kortárs színház? A Színművészeti Egyetem negyedéves fizikai színházi koreográfus osztályának előadása nem csak sodróan lendületes és eredeti, de megmutatja, hogy Arany János 1846-os műve ma is eleven és érvényes. Horváth Csaba – a Harvard Egyetem dráma tagozatán is tanító – koreográfus rendezésében rendkívül kevés kellék segítségével is megelevenedik a táj minden zajával: látjuk a mezőt, a farkasokat, az éjjelt, amint „fekete ponyvából sátort von” az alvó Miklós felett. A hét vizsgázó a darabban megmutatja, hogy igazán színpadra termett: a különleges koreográfia lehetőséget nyújt számukra az ének- és tánctudás bemutatására, a színpadi mozgásról nem is beszélve.
8
április 10. 19.30 óra, Kölcsey Központ, Bálterem
Kávészünet – koncert
(magyar költők megzenésített versei) A Kávészünet zenekar egyedülálló módon fiatalos pop-rock stílusban zenésíti meg a verseket. 2005 tavaszán egy kollégiumi klubhelyiségben kezdték az örömzenélést, majd 2009 őszén elindultak az RTL Klub Csillag Születik című műsorában, aminek köszönhetően szélesebb körben ismertek lettek. 2010-ben elnyerték a „Kultúra Fiatal Nagykövetei” elismerő címet. 2011 óta Trendhagyó Irodalomóra elnevezésű iskolai programjukkal járják az országot, de felléptek a hazai legjelentősebb könnyűzenei fesztiválokon is, úgy mint Sziget, VOLT, PAFE, SZIN, Campus, Veszprémi Utcazene Fesztivál. „Zenélő Versek” névre keresztelt klubestjeiken olyan vendégekkel együtt léptek színpadra, mint Hernádi Judit, Laár András, Varró Dániel, Lackfi János, Karafiáth Orsolya, Gerendás Péter, Koltai Róbert, Szilágyi Tibor és Pély Barna.
április 11. 16.30 óra, Kölcsey Központ, Bálterem
Költészet és zene kapcsolata a Weöres- és Kodály-évforduló apropóján
Arany János, a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Kar zenetörténet-tanárának előadása Közreműködik a Kodály Zoltán Ifjúsági Vegyeskar (karvezető: Végh Mónika) és a Lautitia Gyermekkar (karvezető: Nemes József) A szó és a zene között szerves összefüggés van: szavainknak, illetve az azok révén megfogalmazott gondolatoknak valódi tartalmát elmondásuk lejtése, hangsúlyai, dinamikája, azaz zenéje adja meg. Ezért bátran kimondhatjuk, hogy a művészetek együttműködésének egyik legtermékenyebb területe éppen a költészet és a zene közös megnyilatkozása, az énekelt vers. Az előadás ennek az együttműködésnek a formáiról, technikai eszközeiről és néhány izgalmas példájáról szól.
9
április 11. 19.30 óra, Kölcsey Központ, Bálterem
Acoustic Gallery – koncert
(magyar költők megzenésített versei) A zenekar tagjai: Koroknai Árpád – ének, Erdős Fruzsina – ének, Kozma Norbert – gitár, vokál Az országosan ismert rockzenekarok (Omen, P. Box, Alien) tagjaiból és a debreceni Rocksuli tanáraiból verbuválódott Acoustic Gallery nem kisebb feladatot vállalt magára, mint a rockzene külföldi és magyar klasszikusainak akusztikus hangszerekre történő átfogalmazását, úgynevezett „unplugged” megszólaltatását élő koncert keretében. A repertoár részei versmegzenésítések is, olyan – Debrecenhez köthető, kötődő – költők verseire, mint Ady Endre, Bényei József, Kupás Csilla, Tóth Endre vagy éppen Buda Ferenc. A XI. Debreceni Költészeti Fesztiválra ezekből a dalokból válogattak.
’A férfi’ Szeretem ernyős szemedet, etető puha kezedet, mellém simuló testedet, csókolnám minden részedet. Ha minket földbe letesznek, Ott is majd téged szeretlek, őszi záporral mosdatlak, vadszőlő-lombbal csókollak. ’A nő’ Hidd el, ha egyszer meghalunk, föl a felhőbe suhanunk. Vének leszünk és ráncosak, de szívünkben virágosak. Nagy felhő-hintánk csupa láng, alattunk sürög a világ, gurul a labda, sül a fánk, mosolyog hetven unokánk. Weöres Sándor: Boldogság
10
április 11. 18 óra, Apolló mozi, Nagyterem
Psyché – filmvetítés rendező: Bódy Gábor, író: Weöres Sándor forgatókönyvíró: Csaplár Vilmos, Bódy Gábor, Varga Vera zeneszerző: Vidovszky László, operatőr: Hildebrand István vágó: Bódy Gábor szereplők: Patricia Adriani, Udo Kier, Cserhalmi György, Jánossy Ferenc, Erdély Miklós, Hajas Tibor A Weöres Sándor Psyché című verses regénye alapján készült film „fantasztikus”, romantikus szerelmi vízió. Weöres a felvilágosult költőnő és cigány-grófnő Lónyai Erzsébet képzeletbeli történetét Ungvárnémeti Tóth László, valóban élt, rövid életű tudós, költő és drámaíró alakjához kapcsolja. Kettejük szenvedélyes, beteljesületlen testvérszerelme mellett a női öntudatra ébredés, az énkeresés és a lázadás több mint száz éven átívelő történetét meséli el. Bódy mitologikus tematikájú és idejű történetében hősei nem öregszenek és az elszínezett jelenetek, az expres�szionistán túlrajzolt díszletek látványként próbálják megidézni a Történelem és a Lélek szellemét, küzdelmét.
április 11. 20 óra, Apolló mozi, Nagyterem
Beszélgetés Cserhalmi György színművésszel, a „Psyché” című film egyik főszereplőjével
„Mióta úgynevezett „divatos színész” lettem, nagyon sokan jelentkeznek azzal, hogy ők fedeztek fel engem. Hát nem igaz, mert engem Bódy Gábor fedezett föl, ő hozott be engem az úgynevezett filmes köztudatba. És hát aztán a Psyché alatt teljesedett ki a kapcsolatunk. Mi már előtte laktunk együtt, Debrecenben és Budapesten. Volt lottószelvényünk, amin együtt értünk el hármas találatot: 640 forintból vacsoráztunk. Hihetetlenül boldogan és büszkén. A vacsoráért fizettünk valamit, nem tudom, mit, és a többit eliszogattuk. De ez a barátság ez abban az értelemben is igaz volt, hogy a Gábor aztán nem felejtett el, amikor én lekerültem vidékre. Rendszeresen lejött előadásokra. Sok dicséretet különben nem kaptam tőle. Illetve nem is engem bántott, hanem inkább a pangó, az alvó színházat. Erre rögtön a legegyenesebb úton reagált: az unalmas előadásokon rögtön elaludt.” (Cserhalmi György a barátságról és Bódy Gáborról) Belépés a filmre és a beszélgetésre 800 Ft
11
április 11. 18 óra, Kölcsey Központ, Kölcsey Art Kávézó
„Kalkulációk”
Kerekasztal-beszélgetés Balla Zsófiával és Báthori Csabával Moderátor: Korpa Tamás Társszervező: Fiatal Írók Szövetsége Balla Zsófia – Babérkoszorú- és József Attila-díjas költő, műfordító. 1949-ben született Kolozsváron, a kolozsvári Zeneakadémián végzett. 1972–1985 között a Kolozsvári Rádió magyar nyelvű adásánál dolgozott zenei szerkesztőként. 1978–1982 között a kolozsvári Gaál Gábor Irodalmi Kör vezetője volt. 1980–1989 között útlevelét bevonták. 1992-től a pécsi Jelenkor szerkesztőbizottsági tagja. Báthori Csaba felesége. Báthori Csaba – József Attila- és Füst Milán-díjas költő, műfordító. 1956-ban született Mohácson. 1981-ben jogi doktorrá avatják, ebben az évben emigrál Ausztriába. 1996-tól szabadfoglalkozású íróként él Budapesten. Német nyelvre fordította József Attila összes versét, valamint magyarra R. M. Rilke összes levelezését, Hölderlin és Beckett műveit. Jelentős esszéista, a magyar és világirodalom kiváló ismerője. Balla Zsófia férje. Korpa Tamás – költő, irodalomkritikus, a Debreceni Egyetem doktorandusza.
április 12. (péntek) 15 óra, Kölcsey Központ, Bálterem
„100 éve született Weöres Sándor”
Eredményhirdetés és gálaműsor Közreműködnek a szavalóverseny díjazottjai, valamint az Ady Endre Gimnázium 10. évfolyamának dráma-tagozatos diákjai szaktanár: Vranyecz Artúr, művészeti vezető: Várhalmi Ilona „Hozd az örömöt, hozd a bút” címmel Weöres Sándor verseiből válogattak a debreceni Ady Endre Gimnázium 10. évfolyamos diákjai. A válogatásban arra törekedtek, hogy megmutathassák Weöres sokrétű tematikáját és formavilágát és ehhez kapcsolódva sokszínű, megvalósításában pedig egy különféle műfaji elemeket alkalmazó előadást hozzanak létre. A diákok Weöres verseiből sokat már gyermekkorukban megszerettek, de most éppen azt keresték, mit jelentenek számukra ma a már betéve skandált verssorok?
12
április 12. 16.30 óra, Kölcsey Központ, Kölcsey Art Kávézó
„Hungarikum-e a líra?”
Kerekasztal-beszélgetés a kortárs magyar költészet tendenciáiról Krusovszky Dénessel, Vári Györggyel és Pogrányi Péterrel Társszervező: József Attila Irodalmi Kör „Vajon hungarikum-e a magyar líra, mint ahogy azt a nemzeti emlékezet tudni véli, és főként hinni szereti? Én nem tudom a választ. Ha nem az, akkor csak nekünk fontos. Vagyis nem eleve érték, hanem mi tesszük azzá. A magyar líra épp olyan konstrukció, a róla folyó beszéddel, legendákkal, mítoszokkal, tévképzetekkel, illúziókkal és vágyakkal együtt, mint maga a nemzet fogalma. A magyar líra ebben az összefüggésben az 1820-as években körvonalazódó, 1919-ig az osztrák birodalomban alávetettként létező, a függetlenséget csak vágyként ismerő ország sajátos beszédmódját jelentette. Ez a szimbolikus nyelv hatja át ma is kánonját. De a líra már nem része a hatalmi konstrukciók működésének. Vagyis nem képvisel értéket a magyarok számára. Ha pedig mégis hungarikum volna, amely önmagában is eleve érték, akkor mások is érdeklődnének utána. De sem a magyar állam, sem a magyar kultúra nem hisz a lírában mint hungaricumban. És akkor a költők hova álljanak?” (Borbély Szilárd gondolatai) Mit málló kőre nem bizol: mintázd meg levegőből. Van néha olyan pillanat mely kilóg az időből, mit kő nem óv, megőrzi ő, bezárva kincses öklét, jövője nincs és multja sincs, ő maga az öröklét. Mint fürdőző combját ha hal súrolta s tovalibbent – így néha megérezheted önnön-magadban Istent: fél-emlék a jelenben is, és később, mint az álom. S az öröklétet ízleled még innen a halálon. Weöres Sándor: Örök pillanat
13
Öröklétet dalodnak emlékezet nem adhat. Ne folyton-változótól reméld a dicsőséget: bár csillog, néki sincsen, hát honnan adna néked? Dalod az öröklétből tán egy üszköt lobogtat s aki feléje fordul, egy percig benne éghet. Az okosak ajánlják: legyen egyéniséged. Jó; de ha többre vágyol, legyél egyén-fölötti: vesd le nagy-költőséged, ormótlan sárcipődet, szolgálj a géniusznak, add néki emberséged, mely pont és végtelenség: akkora, mint a többi. Fogd el a lélek árján fénylő forró igéket: táplálnak, melengetnek valahány világévet s a te múló dalodba csak vendégségbe járnak, a sorsuk örökélet, mint sorsod örökélet, társukként megölelnek és megint messze szállnak. Weöres Sándor: Ars poetica
április 12. 18 óra, Kölcsey Központ, Bálterem
Weöres Sándor, a költő-géniusz Dr. Czeizel Endre genetikus előadása
Dr. Czeizel Endre 2012 decemberében megjelent A magyar költő-géniuszok sorsa című könyvében 16 költő, köztük Weöres Sándor életét, munkásságát és sorsát vizsgálta. A népszerű genetikus a legnagyobb magyar költők családfaelemzésére vállalkozott, és azt látta, hogy a költőgéniuszok a semmiből jönnek. Sem családjukban, sem környezetükben nem volt előzetesen példa arra, hogy bárki is irodalommal, azon belül is költészettel foglalkozott volna. A semmiből jöttek, az egekig szárnyaltak, majd visszatértek a semmibe (sokaknak gyermekük sem volt). A magyar költőgéniuszok életének megismerése döbbenetes erővel igazolta szörnyű sorsukat: a társadalmi értetlenséget és az önmaguk ellen való fordulást. Czeizel Endre erről és kutató munkájának sok egyéb érdekes következtetéséről beszél hallgatóságának ezen az estén a tőle megszokott érdekfeszítő stílusban.
április 12. 19.30 óra, Kölcsey Központ, Bálterem
Viharlámpa Projekt – koncert
„Koncertszínházi költészest” Kiss Judit Ágnes költővel Közreműködik: Fűri Anna, Keönch László és Weisz Gábor „Kiss Judit Ágnes vagyok. Alapvetően verset írok, 2006 óta négy verseskötetem és egy regényem jelent meg. Fűri Annával 2008ban kezdtünk együtt dolgozni: eleinte a verseimre szerzett zenét, később én is írtam dalszöveget meglévő dallamára, illetve zenés darabot együtt a Madách Színház musicalpályázatára. Ennek a bemutatóján játszott velünk Keönch László hegedűn és ütőhangszereken, valamint Weisz Gábor szaxofonon, fuvolán és bas�szusgitáron. Akkor merült fel az ötlet, hogy a pályázaton elnyert három előadáson túl is együtt maradjunk, így hoztuk létre a Viharlámpa Projektet. Célunk olyan „koncertszínházi költészestek” megteremtése az általam írt szövegekre és Anna zenéire, ahol az előadói szerepek egymásba folynak: mindnyájan zenélünk, mindnyájan olvasunk vagy mondunk verset.” (Kiss Judit Ágnes)
15
Átbóbiskoltam teljes életem. A látványok, mint álmomban, forogtak, semmit se tettem, csak történt velem, ezernyi versemet fél-éberen írtam dohányfüstben, nem is tudom hogyan. Süvölvény-kortól fogva mostanig asszony-kormány pólyált vattába és elzsongított, nem bírtam tenni, élni, szunnyadtam délben, írtam éjszaka, sötétben szálltam, mint a denevér, benső szemem nyílt a külső helyett. Ha közben bölcsesség, vagy balgaság felrázott volna, szenvedés, akármi: kazánom túl-erős volt, sose robbant, minden belül kavargott, forrt, feszített. Dúlt két világvihar, százmillió ember pusztult, meghalt anyám-apám: álmomból serkentőnek mind kevés volt, akárhogyan szégyenlem, így igaz. Mindent vetítővásznon éltem át, még akkor is, ha engem hajkurásztak disznót őrizni, vagy sírt ásni, vagy fejem körül fütyültek a lövések, aludtam folyton, egykedvűn. De most, hogy vénülés megrázza tagjaim és bőrömben koccint a csontjaimmal: végtére fölriadnék és szaladnék szürcsölni elmulasztott kéjeket, örülni, s örömöt megbánva, fájni, késő gyönyörtől megrokkanva halni, bűzben, koszban, szégyenben, elhagyottan, mint trágyadombon a veszettkutya. De, mint mindent, ezt is csak álmodom. Ha mindeddig nem ébredtem: tudom, most már halálig hortyogok. Talán a haldoklás majd ébren szembesít minden mulasztás terhével. Talán az álmon túli csöndben ébredek. Weöres Sándor: Az élet végén 1969