MŰVÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLÁK VIZUÁLIS ALKOTÁSI – TERVEZÉSI VERSENYE 2016
Széchenyi Emlékév Pályázat Kommunikáció területe
Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium 4032 Debrecen, Hollós u. 3. Alkalmazott grafika szak, 13. évfolyam Felkészítő tanár: Voronko Vera
A készítő neve A munka címe A pályamű adatai
Írásos ismertető Az alkotó/tervező folyamat leírása, a keletkezett vázlatok Az alkotás használatát, anyagainak, szerkezetének leírása
Roza Adrienn
A Széchenyi Emlékév 2016 feliratának terve vektorgrafika, digitális print, A/2
Előzmények: Munkámat megelőzően mély tanulmányozást folytattam. Az anyaggyűjtésbe beletartozott a Bereményi Géza rendezte A Hídember című film megtekintése, amely Széchényi István életét dolgozza fel. Valamint analizáltam Széchenyi István munkásságának elméleti, gyakorlati tevékenységét. Hitel, Világ, Stádium, lótenyésztés, lóversenyek, kaszinók, szabályozások, gőzhajózás és még sok sorolhatnám. Leírások, amelyek utalhatnak a személyiségére, továbbá beleolvastam feljegyzéseibe, tehát egyfajta tudás megszerzése után kezdtem bele a tényleges tervezésbe. Munkám: Megjelenítem a 2016-os emlékév, lehetséges tervét. Megvalósítás: Mivel a kor hangulatát szerettem volna kicsit visszaadni, ezért választásom az egyik legrégebbi klasszicista stílusú antikva betűtípusra esett, a Bodoni-ra. Általában címsorokban és reklámszövegekben használatos olvashatósága miatt, így még egy jó érv a betűtípus mellett. Fő célom a felirattal, hogy olvasható legyen, attól függetlenül, hogy betűim szerkezetéből részleteket hagyok el. Szárakat, betűtalpakat, végződése ket vágok le. Ívelt szárakat töltök ki űrrel, vagy éppen a betűk udvarait alakítom át egy harmonikus összképre törekedve. Ehhez jött az arany kör, ami központi szerepet kapott, nemességéből, előkelőségéből kifolyólag. Arany színe legfőkép pen az emlékév ünnepélyességére utal. Az em lékévhez, pedig egy egyszerű, azonos vonalvastagságú, talpnélküli betűtípust választottam, a Kartika-át. A két betűtípus tökéletesen összefér egymással. Ez a felirat jelenik meg a csoport társaim munkáin is, ezzel egy összefogott plakát együttest láthatunk.
Lugosi Lambert István
Lánchíd • Széchenyi István 2 db plakát, vektorgrafika, digitális print, A/2
A feladatról: Az anyaggyűjtésnél elsőnek megnéztük A Hídember című filmet (Bereményi Géza rendezésében). Miután megnéztük a filmet, magáról Széchenyi Istvánról, életútjáról olvastunk és gyűjtöttünk. Továbbá a naplójából kerestünk részleteket. Az anyaggyűjtés után már rátértünk a munkálatokra, de először csak ráhangolódás volt a feladattal. A feladat az volt, hogy a Széchenyi szót szétszedtük betűkre és a csoportból mindenki kapott egy-egy betűt. Ezt a betűt fokozatosan le kellett bontani minél jobban, de úgy, hogy még föl lehessen ismerni a betűtípust és nem csak valami absztrakt alkotássá váljon. A betűszárakat elhagytam, illetve a vonalvastagság átírásával alakítottam a betűimet. Az átalakított betűkből pedig egy betűkompozíciót kellett csinálni. Azt követően meg a Széchenyi szót újra kirakni a már átalakított betűkkel. A munkáról: Eltértem a megadott munkamenettől és mentem a saját fejem után. Elkészítettem a saját végigcsonkolt betűimet. Miután végeztem a betűkkel, sorba raktam őket lépésenként. Majd innen jött az ötlet, hogy legyen belőlük egy plakát. A betűsorokat egymás alá rendeztem, aztán elkészítettem kétféleképpen a plakátomat. Az első plakáton a betűk az eredetiből épülne le. Ezzel arra szeretnék utalni, hogy gróf Széchenyi István is egy erős, magabiztos ember volt, aki élete vége felé szellemileg sérültté vált és leépült. (A filmben elhangzott, hogy Antikrisztusként nevezi magát.) Ellentétben a második plakáttal, ami pedig pont ennek a fordítottja. A második plakát a Lánchidat ábrázolja, ami pedig a semmiből épült fel hatalmassá. Az első plakáton a háttérben látható két évszám. Az első Széchenyi születési dátuma, a másik pedig halálának éve. A második plakáton, pedig a Lánchídnak az első felépítésének az évszáma látható, napra pontosan. A két plakátot egymás mellett kell tartani, mert így tartja meg az értelmét, látványát. Az évszámoknak egy bronzos hatást keltő színt választottam, mert így egy nemesebb hatást vált ki a plakátból. (Nyomdaszínben PANTONE 154 C a kódja). Betűtípusok: Bodoni MT és Bodoni MT Black.
Pánya Dorottya
Szilánkokra tört ember Plakát, számítógépes grafika, digitális print, A/2
A plakát készítése: Elsőként elkezdtem összegyűjteni az adatokat. A Hídember című filmmel kezdtem, ami Széchenyi István életét, munkásságát mutatja be. Majd a filmből a fontosabb részeket feljegyeztem magamnak, hogy a későbbikben ötletet merítsek belőlük. Ezután Széchenyi életrajzát és naplójának egyes részeivel folytattam. A plakátom témája az élet, ahogy össze tudja törni a személyiséget apró darabokra, üvegszilánkokra. Ezért is láthatjuk, hogy Széchenyi arcképe darabokra van törve, mint ahogy az élete is. A történelem és a film is bizonyítja, hogy néhány terve kudarcba fulladt élete során, mint például a Lánchíd megépítése, a bukások, a viták, a szembeszállások sorozata embertársaival. Tönkretette szellemi gondolkozását, lelki békéjét. A feladatot CorelDraw számítógépes programban készítettem el. A portrét az internetről másoltam. A ragtapaszokat szimbólumként szerepeltetem a képen. A ragtapasz a magyarságot szimbolizálja, a nemzeti öntudatot, ami egyben tartotta, ezáltal egész emberként tekintünk rá nem pedig bukott emberként. Kép forrása: Internet A portrét készítette: Franz Eybl Betűtípus: Candara
Posta Szilvia
A magyar nemzet öröksége Plakát, számítógépes grafika, digitális print, A/2
A tervezést anyaggyűjtéssel kezdtük. Megnéztük Bereményi Géza A Hídember című filmjét, amely Széchenyi István életét dolgozza fel. Majd az életét is áttanulmányoztuk, illetve a naplójának egyes részleteit is elolvastuk. Téma: A legérdekesebbnek gróf Széchenyi István életművét találtam, a Lánchidat, hiszen nagyon fontosnak tartotta a megépítését. Számomra, és szerintem sokak számára is ez egy híres nemzeti örökségünk, amelyre nagyon büszkék lehetünk. Munkám: Először is a betűket terveztük meg, amely egységes lett a csoporttársaimmal, így egy plakátsorozatot hoztunk létre, de különféle témákkal. A „Széchenyi” szóból részeket vontunk el, de megtartva az olvashatóságot. A képeket Photoshopban alakítottam át az eredeti formájára, valamint az oroszlán nyelvét is. A végleges fotomontázsomat Corel Draw programban állítottam össze. A plakátom egy fotomontázs, melyen Széchenyi István Lánchídja látható. A háttérben a nyelv nélküli oroszlán, ami kapott egy igazi oroszlánnyelvet, kiemelve az oroszlán „fogyatékosságát”, melyről már városi legendák szóltak. A szóbeszéd szerint a „nyelv nélküli” oroszlánokat elkészítő szobrászon annyit gúnyolódtak, hogy végül szégyenében még aznap beleugrott a Lánchídról a Dunába és ezzel a szóbeszéd szerint ő lett a híd első öngyilkosa. Ezen kívül látható az oroszlán felett az átadás időpontja, az évet arany színnel (40/ 60/ 80/ 0) emeltem ki. Formáját elhagyással, illetve toldással átalakítottam. Az évszám mögött sötétkék árnyékot alkalmaztam. Mellette található egységes betűtípussal fekete (0/ 0/ 0/ 100) színnel az átadás időpontját is megjelenítettem. Ennél a résznél talpas antikva betűtípussal dolgoztam, de az évszámot geometrikus alakzatokkal hoztam létre. A talpas antikva a régmúltra utal vissza, amíg a geometrikus évszám a jelenre. Betűtípus neve: Baskerville Old Face A fotó forrása: Internet A szobor alkotója: Marschalkó János A híd alkotói: William Thierney Clark, Adam Clark
Riskó Rebeka
Széchenyi, az éjjellátó Plakát, szám.gépes grafika, digitális print, A/2
A plakátkészítés előzményei: A Hídember című film megtekintése. Széchenyi István életrajzának olvasása, majd néhány naplórészlet elolvasása. A plakát témáját Széchenyi István egyik naplórészlete adta, mégpedig az a részlet, amelyben a sötétben látásról elmélkedik. A kész plakát előtt több féle plakáttervet készítettem más témában, de azok kudarcba fulladtak, mert egyiket sem éreztem igazinak. Amint elolvastam a választott naplórészletet, már előttem volt nagy vonalakban mit is szeretnék készíteni, így a legbiztosabbnak tűnő tervnél maradtam. Mert van mondanivalója, és aktuálisnak érzem, mainak, nekünk is szól. Széchenyi jól látta, hogy a gépiesedésnek árnyoldalai is lehetnek, figyelmeztet minket és felteszi a kérdést: „Vajon az emberiség számára áldás volna?” A plakáton gróf Széchenyi Istvánt látjuk, amint előbukkan a sötétből, fején egy éjjellátó készülékkel. A fekete és fehér részek az éjjelt és a nappalt szimbolizálják. Az éjjellátó szemüveg mint mai találmány és Széchenyi mint 19. századi ember is kontrasztot képeznek. Naplórészletében „megjövendöli a jövőt”, nem csak a sötétben lát, hanem a jövőbe is. „Határozott meggyőződésem, hogy valamely optikai felszereléssel sötétben is lehetne látni, mert vannak állatok, melyek látnak a sötétben. Csak azt nem tudjuk, hogyan. De a dolog lehetséges, és hamarosan ki fogják találni. Vajon az emberiség számára áldás volna?” A kép forrása az internet. A portrét Barabás Miklós festette. A két alkalmazott betűtípus az Amatic és a Bodoni. Egy naplórészletről van szó, ezért választottam az Amatic betűtípust, ami a kézírást utánzó betűtípusok csoportjába tartozik. A Bodonit pedig azért alkalmaztam, mert Széchenyi könyveit is hasonló stílusú antikvával nyomtatták.