Babaúszás: jó vagy nem jó a kicsiknek?

Az első dolgok egyike, ami eszünkbe juthat a babák és a víz kapcsán, az a babaúszás. A legtöbb szülőnek van róla véleménye, de korántsem mindig megalapozott – mint utóbb kiderült, az én korábbi álláspontom sem volt az. Cikkemben három szakember válaszát foglaltam öszsze a témáról.

Szabad-e a babákat víz alá vinni?

Idrisz-Majbó Adrienn gyógypedagógus, HRG-terapeuta maga is vízben dolgozik a babákkal, ám amit ők csinálnak, az nem babaúszás, hanem Hidroterápiás Rehabilitációs Gimnasztika, fejlesztés. Szerinte: „Vízben lenni, mozogni, játszani mindenkinek egészséges és jó. Önmagában is fejlesztő. Ami vitás kérdés: szabad-e a babákat víz alá vinni? Szakmai berkekben ugyanis épp emiatt van ellenérzés a babaúszással szemben.” A Lakatos Katalin által létrehozott TSMT- és HRG-terápiákban a csecsemőkori reflexek integrálása a cél. Ha a kóros reflexprofil kérgi gátlás alá kerül, az idegrendszer képes a magasabb szintű működésre. A túl korai víz alá merítésben azonban bekapcsolhat a búvárreflex, és megmaradása gátolhatja az idegrendszer fejlődését – ezért nem viszik víz alá babákat. Adrienn álláspontja annyiban megengedőbb, hogy azok az egészséges babák, kisgyermekek, akik jól érzik magukat a vízben, élvezik (nem sírnak), menjenek csak nyugodtan. Azoknak a babáknak/kisgyermekeknek azonban, akik koraszülöttek, hipotónok (csökkent izomtónusúak), vagy akiknél az élet bármely területén elakadás van (beszéd-, mozgásfejlődés, stb.), tehát akiknél feltételezhetően idegrendszeri éretlenség áll a háttérben, a klasszikus babaúszás nem javallott.

Egy jól bevált módszer

Monok Sára háromgyermekes édesanya, aki a két nagyobbacska fiát egészen pici kora óta viszi babaúszásra (hamarosan a legkisebb is csatlakozik hozzájuk). Sőt, időközben a Stoller Babaúszó Akadémia oktatója lett, és saját iskolát is alapított, a szegedi Tengericsillagokat. „Nekem csak jó tapasztalataim vannak. Sokféle oktató és módszer közül lehet választani, én a Stoller-módszert tartom a legjobbnak, legalaposabbnak. Ezt évek alatt fejlesztették ki gyógytornászok közreműködésével, csiszolgatták konduktorok bevonásával. Az oktatóképzés is magas szintű és folyamatos” – mondja.

Ez nem úszásoktatás! A babaúszást nagyjából 3 hónapos korban kezdhetik a kicsik, míg úszásoktatásuk leghamarabb 3-4 éves korban indulhat. A foglalkozások neve tehát ne tévesszen meg senkit: a babák a babaúszáson nem tanulnak meg úszni.

„Nagyon nem mindegy, hogyan merítjük víz alá a kicsiket. Általános tévhit, hogy a babaúszáson fenntartjuk a búvárreflexet. Nem! A búvárreflexet csak kezdetben használjuk segítségként, de azt azután nagyon gyorsan át lehet alakítani tudatos légzésszabályozássá.” Sára mindkét nagyobb fiával megélte a nagy ijedelmet, minden szülő egyik rémálmát, amikor a kisgyerek véletlenül vízbe esik. Egyik kisfia egy csónakázótó szélén ácsorogva csúszott vízbe – meg is ijedt, de már fordult is vissza, és kereste a kezével a kapaszkodási lehetőséget. A másik pici fiú egy horgásztónál játszott egy teli vödörrel, ami megbillent, és a fiúcska már pottyant is a vízbe. Persze volt ijedelem, de a kisfiú öt perc múlva már önfeledten ugrált a vízbe, apukája karjaiba. A vízben szerzett sok korábbi tapasztalatnak köszönhetően egyik gyermek sem esett pánikba, egyikük sem nyelt vizet, és egyik esetből sem lett rémtörténet, sem víziszony.

Szerző: Szále Kata újságíró, mentálhigiénés szakember

Rosszul rögzült mozgásminták

Koltai Kinga óvodapszichológus, a Darnyi Úszóiskola úszásoktatója szerint „Óvatosan kell bánni a babaúszással, mert olyan mozgásmintázatokat és reflexeket tarthat fenn – megakadályozva a fejlődés során természetesen végbemenő reflexkioltódást –, amelyekből később problémák adódhatnak.” Kinga szerint 6-15 hónapos kor között szigorúan tilos babaúszásra vinni a gyereket, mert az ún. búvárreflexnek ebben az időszakban kell kioltódnia, és ha ez nem történik meg, akkor az ehhez az időszakhoz kapcsolódó idegrendszeri fejlődés megkésik, nem tud végbemenni, vagy atipikus irányt vesz fel. Kingához többször vittek már korábban babaúszásra járt gyerekeket, és nem jók a tapasztalatai: „Sokáig tartott az olyan, rosszul rögzült mozgásmintákat megszüntetni, mint például a rugdalózó lábmunka, az emelt fej, az ívesen tartott, homorító hát és a víz alatt széttárt karok.”

Vizes dilemmák A klóros, és nem mindig makulátlanul tiszta uszodavíz nem való kisbabáknak, a legtöbb helyen kétéves kor alatt nem is javasolt az uszodahasználat. Jó alternatívát jelenthetnek a „zöld uszoda” minősítésű, nem klórral vagy más vegyszerrel fertőtlenített vizű babauszodák.

Tartani kell-e az uszodai fertőzésveszélytől?

Egyes vizsgálatok kimutatták, hogy az egy év alatti babaúszásra járó kicsik körében gyakoribb az alsó légúti fertőzés, az asztmás légzés és a középfülgyulladás – de ugyanezt más vizsgálatok nem erősítik meg. Vannak szakértők, akik szerint kétéves kor alatt a klóros vízben való pancsolás növelheti a kishörgők gyulladásának esélyét, ez pedig fokozza az asztma rizikóját, ám erről egyelőre kevés adat áll rendelkezésre. Tipikus uszodai fertőzés a hasmenés. Ez a piciknél, akik még többször nyelnek vizet, éretlen immunrendszerük miatt gyakrabban fordulhat elő – de az uszodai higiénia szigorú betartásával minimalizálható a veszély.

Pozitív hatások A babaúszás során a rendszeres mozgás hatására erősödnek a légzőszervek, fokozódik a vérkeringés, fejlődnek az izmok. Ezenkívül a baba jobban tud alkalmazkodni a hőmérséklet-ingadozáshoz és erősödik az immunrendszere is.

Nyári csemegék – mit ehet a baba?

Az interjút készítette: Dobiné Olasz-Papp Nóra

Itt a nyár, a rengeteg ízletes, finomabbnál finomabb gyümölcs és más szezonális csemege időszaka! Ha babánk már a kóstolgatás fázisában tart, felmerül a kérdés, miből ehet, van-e tiltólistás finomság a számára. Ezt a témát járjuk körbe szakértőnk, Ádám Judit dietetikus, perinatális szaktanácsadó segítségével.

Mi az általános irányelv jelenleg a babák hozzátáplálását illetően?

A WHO irányelve változatlan: a 6 hónapos korig tartó kizárólagos szoptatás az optimális a babának. A szilárd ételek bevezetését tehát 6 hónapos kor körül szokás megkezdeni (anyatejes és tápszeres babánál is), de nem kell sietni, szoptatást kiváltani pedig kifejezetten nem ajánlott.

Az ételek bevezetésének idejét és az előrehaladás tempóját a csecsemő fejlettsége, készségei és szükségletei határozzák meg. Fontos, hogy 1 éves korig a csecsemő ételeit ne sózzuk és ne cukrozzuk!

Mire érdemes ügyelni a hozzátáplálás menetében?

A friss növényi táplálékok szezonjában a csecsemők mindenféle színnel, illattal, ízzel, állaggal megismerkedhetnek, és ezt szülőként érdemes bátorítanunk. A hozzátáplálás első hónapjaiban az egészséges csecsemőnek zöldségekre, gyümölcsökre, keményítőforrásokra (gabonaféle és burgonya), fehérje- és vasforrásokra (húsok, halak, tojás) van leginkább szüksége. Igyekezzünk sokféle gyümölcsöt megismertetni vele, jöhet a szeder, a málna, az áfonya, a ribizli, az egres, a szőlő, jöhetnek a barackfélék, dinnyék, a zöldségek közül pedig a hagymafélék, a zsenge répa és borsó, a hüvelyes zöldségek, a cukkini, a paradicsom és a paprika. A hozzátáplálást érdemes kis mennyiséggel, az első napokban kétszer 1-2 kiskanálnyi zöldséggel vagy gyümölccsel kezdeni, majd fokozatosan növelni a mennyiséget és bővíteni az ételek választékát. A gyakoribb allergének (pl. tej, tojás) bevezetése között javasolt mindig 3 napot várni az esetleges érzékenységi tünetek miatt.

Egyéb alapanyagoknál, például a répa, a burgonya, az alma, vagy a húsok esetében is fontos, hogy ne terheljük egyszerre több újdonsággal a csecsemő emésztőrendszerét, egy nap többfélével ne kísérletezzünk.

Milyen sorrendet kövessünk?

A legújabb irányelvek szerint nem szükséges szigorú sorrendet követni a zöldségek és gyümölcsök bevezetésében: mára már igazolódott, hogy a bevezetés halogatása nem csökkenti az allergia esélyét, így ezek is a hozzátáplálás kezdetétől adhatók.

Praktikus azonban előrevenni a könnyen emészthető gyümölcsöket, mint a meggy, a cseresznye, a barackfélék, az alma, a dinnyefélék, és pár héttel később bevezetni a rostban gazdagabb epret, málnát, szedret, az úgynevezett aprómagvas gyümölcsöket. Hasonlóképp járhatunk el a zöldségekkel is: a könnyebben emészthető burgonya, répa, paszternák, petrezselyemgyökér után érdemes kezdeni a hüvelyesek és a káposztafélék, karfiol és brokkoli kínálását.

Fontos tudni, hogy a magas nitráttartalom miatt 8 hónapos korig veszélyes a csecsemő számára az ásott kútból származó víz, a cékla, a retek, a sárgarépa, de nem adhatók zöld leveles növények (pl. spenót, salátafélék, káposzta) sem. E nitráthalmozó zöldségek fogyasztása 8 hónapos kor után kezdhető meg, de 10-12 hónapos korig legfeljebb kis mennyiségben.

Nyáron gyakori fogyasztási cikkek a különböző hűsítő nyalánkságok is, melyek zömmel magas cukortartalmúak. Mikortól fogyaszthat ilyeneket a kisgyermek? Létezik-e ezek helyett egészséges alternatíva?

A hozzáadott cukrot tartalmazó édességek a gyermek kétéves koráig kerülendők. A túl korán megkezdett cukorbevitel megalapozza a gyermek későbbi ízlését, és az édességek, a nassolás preferálását, alapot teremtve a fogszuvasodásnak, a túlsúlynak, az elhízásnak és az ezekből adódó betegségek kialakulásának. Kínáljunk ezek helyett hideg gyümölcslevest, friss gyümölcsöt, joghurtot, házi gyümölcsös túrókrémet. Mivel a hozzátáplálás és a totyogóévek hosszú távon is megalapozzák a gyermek táplálkozását, szóljon ez az időszak az egészséges étkezési szokások és ezzel az egészséges jövő megalapozásáról!

Babatáplálás – a rágást is tanulni kell!

Nekünk, felnőtteknek nem okoz gondot a különféle állagú ételek fogyasztása, és természetesnek is tartjuk, hogy ez így van – pedig nem születtünk ezzel a képességgel, valaha nekünk is el kellett sajátítanunk. Hogyan tanulnak meg rágni és szilárd táplálékot fogyasztani a babák?

Aszületéstől meglévő harapóreflex legkorábban 5-6 hónapos kortól válik akaratlagossá. A nyelési reflex kialakulása már az anyaméhben megkezdődik, és bár az akaratlagos nyelés csak kb. 1,5 éves korra alakul ki a kicsiknél, ösztönösen már korábban is le tudják nyelni a pépes állagú ételeket. Ezekhez lépésről lépésre kell hozzászoktatni őket, hiszen az anyatejnek és a hozzátáplálás kezdetén fogyasztandó zöldség- és gyümölcspépeknek eltérő az állaguk és az ízük is. Ahhoz, hogy a baba elboldoguljon az anyatejnél szilárdabb táplálékkal, a megfelelő nyelv- és ajakmozgás is elengedhetetlen. Mindezek feltétele az idegrendszer megfelelő érettsége és az ilyen ételek rendszeres fogyasztásának lehetősége.

A 6. hónap körül megkezdett hozzátáplálás fő elveinek egyike a fokozatosság. Indítsuk folyékonyabb pépes ételekkel, ügyelve arra, hogy a kanálon egyszerre csak nagyon pici ételmennyiség legyen. A nyelvkilökő reflex miatt kezdetben ennyi sem ér célba, de a baba idővel megszokja az újszerű állagot (és ízeket), ezért egyre több jut a püréből a pocakjába is. A következő lépés a kissé darabos állagú pépek kínálása, nagyjából 8 hónapos kortól. Megfelelő lehet a villával összetört zöldség, gyümölcs. Gyors és egyszerű megoldásként, amikor erre van szükség, ma már nem csak simára pépesített baba-készételeket szerezhetünk be, de apró darabosakat is, melyek akár komplett főétkezésként adhatók. Az ilyen pürék előkészítik a rágást, melynek elsődleges feltétele a rágóizmok és a szájizmok megfelelő működése. Erre fontos már a fogak kibújása előtt „edzeni” a babát – hiszen a rágás megtanulása nem a fogsor kialakulásának függvénye, hanem az íny használatával kezdődik. A szakértők szerint nem érdemes 10 hónapos kornál későbbre halasztani a szoktatást, mivel ez esetben nő a táplálkozási nehézségek kialakulásának esélye.

Ha a baba már gond nélkül eszi az apró darabkákat is tartalmazó pépeket, akkor kicsi, puha falatkákkal (párolt répakarika, vékony gyümölcsszelet stb.) is kínálhatjuk őt.

Hogy a táplálkozás örömteli élmény maradhasson számára, ne utasítsuk rendre folyton, amikor hosszan csócsálgat, vagy ha öszszekeni magát az étellel. Ha pedig valamit olykor nem akar megenni, abból ne csináljunk nagy ügyet.

Sose feledjük: a rágás és az önálló evés megtanulása hosszas folyamat, ami nem csak a baba részéről igényel türelmet.

Szalmonellaveszély – mit tehetünk ellene?

Kisgyermekeknél gyakori dolog a szalmonellafertőzés vagy szalmonellózis, főként a nyári hónapokban. Többnyire néhány nap alatt lezajlik, esetenként azonban nemcsak kellemetlen tüneteket, de komolyabb gondokat is okozhat – ezért a legjobb megelőzni.

Aszalmonella több baktériumtörzs neve; nálunk legtöbbször a gyomor- és bélhurutot okozó Salmonella enteritidis a bajok oka. Jellegzetes kísérőtünet a fertőzés után néhány órával vagy 1-2 nappal jelentkező hasmenés, hasgörcs. Súlyosabb esetben hányinger, hányás, levertség, hidegrázás, láz, száraz köhögés, véres széklet, illetve bőrtünet is előfordulhat.

Így kezelhető a szalmonellózis Ha a szalmonellózis enyhébb formája lép fel, akkor tüneti kezelésként mindenekelőtt az elvesztett folyadék és ionok pótlására kell figyelni. Fontos, hogy ne igyon egyszerre sokat a gyermek – folyamatosan, pár kortyonként, kis adagokban történjen a folyadékpótlás. A legjobb ilyenkor a tiszta víz pici sóval, szőlőcukorral, illetve a gyógyszertárakban beszerezhetők olyan glükóz–elektrolit-oldatok, amelyekben minden anyag benne van, ami ilyenkor szükséges. A nagyobbacska gyerekek kis menynyiségben sós kekszet, ropit, könynyű levest is kaphatnak. Amennyiben a folyadékpótlás szájon át nem sikerül, a kiszáradás elkerülése érdekében infúzióra lehet szükség. A betegség súlyosabb formáinak terápiájához antibiotikum alkalmazását is előírhatja a kezelőorvos.

Védekezés a fertőzés ellen Mivel a széklettel ürülő kórokozók még a gyógyulás után is hetekig fertőzhetnek, rendkívül fontos a mellékhelyiség rendszeres fertőtlenítése, és a gyakori, alapos kézmosás. A szalmonella egyébként rendszerint a táplálékkal jut be szervezetünkbe – ilyen szempontból veszélyt jelenthet például a nyers csirke- vagy marhahús, a nyers tojás, a tengeri állatok húsa, de a baktériummal szennyezett zöldség, gyümölcs is. Lássuk a legfontosabb tudnivalókat a fertőzés megelőzéséhez! Csak megbízható helyen vegyünk fagylaltot, cukrászsüteményt. Vásároljuk az élelmiszert ellenőrzött üzletekben és figyeljük a termékek lejárati dátumát. Bevásárláskor sose tegyük a nyers zöldséget, húst a késztermékek (pl. a kenyér) mellé. A vásárolt nyersanyagokat tegyük a hűtőbe minél előbb. Ügyeljünk a konyhai higiénére, az előkészítő felület és az edények, eszközök rendszeres tisztítására. Mossunk kezet szappannal főzés és étkezések előtt. Ne használjuk ugyanazokat az eszközöket a húsfélék, a nyers tojás és az egyéb alapanyagok feldolgozásához. Kerüljük az olyan fogásokat, melyekben nyers tojás vagy hús van. Az ételeket készítsük jól átsütve, főzve, mivel a gondos hőkezelés elpusztítja a baktériumokat. Ha a fagyasztóból veszünk elő ételt vagy nyersanyagot, akkor se legyünk lezserebbek, mivel a szalmonella a fagyasztás ellenére hónapokig életképes marad. (Ami pedig egyszer már kiengedett, azt sose fagyasszuk vissza.) Ne hagyjuk az ételeket étkezés után az asztalon, mert a nyári melegben gyorsan elszaporodhatnak bennük a baktériumok.

Ha olyan helyre utazunk, ahol ez indokolt: igyunk palackos vizet, ne fogyaszszunk feldolgozatlan ételeket, és fokozottan ügyeljünk a higiénés szabályok betartására.

Autós utazás a babával – mire figyeljünk?

Sokan izgalommal telve várják azt az időt, amikor a babával már neki lehet vágni hosszabb-rövidebb utazásoknak, mások inkább aggodalmat éreznek. Nézzük, mi segíthet abban, hogy az utazás a lehető leggördülékenyebb és legélvezetesebb legyen!

Szerző: Dobiné Olasz-Papp Nóra személyköz-pontú tanácsadó és kapcsolat- analitikus

Fő a biztonság! Autósülés vásárlása előtt érdemes alaposan tájékozódnotok az adott termék törésteszt-eredményéről. Az ADAC (német autóklub) eredményei megbízhatóak és hitelesek, ráadásul az igények alapján évről évre kibővítik a tesztek szempontjait. Az üléseket biztonság, kényelem, összeszerelés és ár/minőség alapján is osztályozzák. Érdemes ezeket áttekinteni és körültekintően dönteni egy bizonyos modell mellett! Gondoljátok át, milyen gyakran terveztek utazásokat, mi lenne praktikus számotokra, és vegyétek figyelembe, hogy nemegyszer a babakocsi tartozéka az autóba beköthető ülésváltozat is.

Mit csomagoljatok az útra?

Attól is függ, milyen hosszú útra indultok, mennyi ideig lesztek távol, mennyi idős a baba. Az alapfelszerelés általában ez: pelenkázószett, törlőkendő, papír zsebkendő, ételital, játék. Elsősegély-tanfolyamokon gyakran elhangzik az a figyelmeztetés, hogy kifejezetten balesetveszélyes menet közben ételt, italt fogyasztani, hiszen egy esetleges hirtelen fékezés könnyen félrenyeléshez vezethet. Ha azt érzitek, hogy a gyermeketek megéhezett, megmozgatná magát, inkább álljatok félre egy pihenőhelyre!

Mit tegyetek, ha út közben sír a baba?

Minden szülő rémálma, hogy a békésnek képzelt utazást végül ördögűzésre hajazó jelenetek tarkítják. Nem rontottatok el semmit, ha ez nálatok is előfordul! Szerencsére múló jelenségről van szó. Sok gyermek megbékél, ha például már kilát az ablakon. Addig is jöhetnek a dalok, úti játékok, lehet pihenőt is beiktatni. Ha időre mentek valahová, érdemes előre bekalkulálni ezeket a plusz pihenőidőket. És még egy tipp: próbáljatok a gyermek alvásidejében autóba ülni, sokszor ez a jolly jokermegoldás!

Fontos fordulópont: beszoktatás a

gyermekközösségbe

A nyár végével, az ősz beköszöntével megannyi család élete mérföldkőhöz érkezik, legyen szó bölcsődei vagy óvodai beszoktatásról. Az eddigi szoros kapcsolódásban, közeli együttlétben, együtt eltöltött mindennapokban új fejezet nyílik az intézményi és gyerekközösségbe való beilleszkedés megkezdésével.

Fontos azt tudatosítani, hogy nincs két egyforma család és hogy minden egyes kisgyerek individuum, következésképp nincs két egyforma beszoktatás sem. Választásunkat meghatározhatja a személyes helyzetünk, amiért az intézményes nevelés mellett kell döntenünk, de mindenképp fontos figyelembe vennünk, hogy csemeténk valóban érett-e a közösségbe való beilleszkedésre, valamint hogy mi magunk szülőként készen állunk-e erre a leválásra.

Közös felkészülés a változásra

Sokan úgy vélik, hogy ez az időszak a kisgyerek életében okoz markáns változásokat, pedig a beszoktatás időszaka éppúgy nagy horderejű a szülők, édesanyák életében, mint a csöppségekében. Ennélfogva fontos, hogy erre az időszakra közösen készüljünk fel, közösen lépjük meg ezt a lépcsőfokot. A gyerekközösségbe való beszoktatás előkészítéséhez kiváló Szerző: Szabó Hajnalka újságíró lehet, ha időnként kisgyerekes baráti társaságok összejövetelein, baba–mama programokon, játékkal, zenével, mozgással gazdagított programokon veszünk részt, ahol lehetőség van ismerkedni kortársakkal, ahol kialakulhat közös, önfeledt játék, és a közösségi szabályokkal is ismerkedni lehet. A közös készülődés során tartsuk szem előtt az őszinteséget, beszélgessünk a várható változásról, játsszunk, meséljünk, lapozgassunk ezzel a témával foglalkozó képes könyveket. Társítsuk pozitív megerősítésekkel az eljövendő időszakot. A séták alkalmával fel is fedezhetjük a bölcsőde, óvoda környékét, hogy mire odaérünk, ismerős legyen a környezet gyerkőcünk számára.

Beilleszkedés és leválás

Abból kiindulva, hogy nincs két egyforma kisgyerek és nincs két egyforma beszoktatás sem, tehát eltérő a habitus, nagy különbségek lehetnek abban is, hogyan reagál a kisgyerek az édesanyja hiányára. Az is kérdés, hogy ez időben mikor következik be; lehetnek eltolódások. Természetesen rengeteg kérdés merülhet fel bennünk ilyenkor az édesanyaként megélt saját szülői szerepünkkel kapcsolatban, bármiképp alakul is a beilleszkedés. Az egyéni fejlődésbe fektetett energia azonban itt is megtérülhet. A legfontosabb, ami egyben rendkívül nehéz is, hogy képesek legyünk félretenni az elvárásainkat és őszintén tudjunk figyelni saját gyermekünk jelzéseire, fejlődésére, érésére, beilleszkedésének szakaszaira. Fontos a gondozókkal, nevelőkkel, pedagógusokkal folytatott rendszeres és nyílt kommunikáció, a fokozatosság elve a beszoktatási időben. Ne feledkezzünk meg az „átmeneti tárgy” jelentőségéről sem – ez az a játékszer vagy más holmi, amit a gyermek kincsként őriz és vigasztalásként használ.

Pozitív hozadékok

Míg a családi szocializáció során a kisgyermek a legalapvetőbb interakciókat sajátítja el és megtapasztalja az érzelmi biztonságot, addig a gyerekközösségben ezeket a tapasztalatokat nagymértékben van lehetősége gazdagítani, hiszen érzelmi fejlődésének szempontjából kiemelt szerepük van a kortársaknak, a társas kapcsolatok, barátságok kialakításának. A gyermekközösségben jóval nagyobb önállóságra tehetnek szert a kisgyerekek, akiknek az életében rendkívül fontos a folytonosság és a rutin, a napi- és szokásrendhez, szabályokhoz, közösséghez való alkalmazkodás elsajátítása. Más gyermekek közelségében ráadásul az immunrendszerük is megedződhet. Az új helyzet egyik legjelentősebb hozadéka pedig az a tapasztalat lehet, hogy a bizalmi kapcsolat megerősödése új szintre emelheti a szülő–gyermek kapcsolatot.

Könyvajánló

Simonné Zachár Anna – Ovis leszek?! Segítő ötletek oviba és bölcsibe indulóknak. Assertiv Kiadó, 2004