ALVÁSPROBLÉMÁK
Testvérek
Pákhné Fekete Alexandra újságíró
NAGY
A kis korkülönbséggel születő testvérek általában hamar „összenőnek”, kiskorukban közösen építik a nappaliban a bunkit, és együtt forralják ki a haditerveket. Együtt járhatnak oviba, suliba, sportolni, később talán bulizni is. De mi a helyzet, ha a családba akkor érkezik kistestvér, amikor a nagy(obbak) már kamasz(ok)?
Ami családunkban úgy alakult, hogy két lányunk között, és két fiunk között is 10 év van. Ez az érdekes felállás sok nehézséget rejt magában, ugyanakkor számtalan váratlan örömöt is tartogat. Nagyszerű lehetőség egyszerre kisebb és nagyobb gyermeket is nevelni, de minden gyermekünk számára más-más fajta támogatással és odafigyeléssel tudjuk megkönnyíteni az összecsiszolódást.
FIGYELEM, FIGYELEM!
A kistestvér gondozása természetesen rengeteg időt, energiát és figyelmet követel, és ez így is
NAGY
korkülönbséggel
van rendjén. Azonban ezáltal kevesebb idő jut az idősebb testvére, aki már elég nagy ahhoz, hogy ezt pontosan érezze is. Kiskamasznak vagy kamasznak lenni eleve megterhelő lehet, és a gyerek persze tesztelheti is a szüleit: továbbra is élvezi-e a figyelmüket? Ha úgy találja, hogy kirekesztik, az komoly nehézségeket is okozhat – érzékeny lelkiállapotában megsértődhet, megharagudhat a szüleire, de akár az új jövevényre is.
A kisbaba ráadásul nem feltétlenül felel meg annak a képnek, ami a nagyobb testvér fejében előzetesen élt róla. A picur növekedésével veszélybe kerülhetnek a cuccai, az is előfordulhat, hogy egy-egy program, nyaralás a kicsi miatt nem valósul meg, vagy nem úgy sikerül, ahogyan nélküle sikerülhetne. Meglepő, de a nagyobb gyerek is hajlamos képletesen „picivé” válni, és úgy veszekedni egy játék miatt vagy éppen az anyja figyelméért, mintha ő maga is kétéves lenne.
MIRE ÜGYELJÜNK?
Készítsük fel a nagy testvért a kicsi érkezésére. Ne csak azokat a dolgokat emeljük ki, amelyek nehezebbé válhatnak majd, meséljünk az előnyökről is!
A világon kivétel nélkül mindenkit jellemez egyfajta kötődési stílus, amely meghatározó tényező kapcsolataink működtetésében. Ahhoz, hogy megértsük, mi is húzódik pontosan a kötődési zavarok, problémák hátterében, elengedhetetlen, hogy beszéljünk a kötődésről, a kötődési stílusokról, és azok szinte egész életen át tartó hatásairól.
A kötődés és a kötődés kialakítása ösztönös folyamat, ami evolúciós jelentőséggel bír, hiszen az az utódok, emberi vonatkozásban a kisbabák túlélését biztosítja.
KÖTŐDÉS
MAGZATI KORBAN
Alapja a bizalom – az újszülött ugyanis az édesanyjával, édesapjával, gondozójával kialakított, elsődleges és igen meghatározó kapcsolaton keresztül tanulja meg, hogy szükségleteire válasz és gondoskodás érkezik. A kötődés kétoldalú interakció: nem csak a baba és a kisgyermek kötődik az édesanyjához, édesapjához, gondozójához, ugyanez fordítva éppúgy igaz. Ennek a komplex és bonyolult rendszernek a minőségét többek között hozott minták, korábbi tapasztalatok, belső hiedelmek alakítják, de befolyásolja az édesanya magába vetett hite, önbizalma, és a transzgenerációs örökség is. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a kötődés olyan jelentőséggel bír, ami a későbbiekben meghatározhatja a gyermek egészséges lelki fejlődését, de akár az egész későbbi életét is, azt, hogy hogyan viszonyul a világhoz és benne önmagához, hogyan és milyen minőségben alakít ki majd társas kapcsolatokat.
A kötődés már nagyon korán, a méhen belül megkezdődik. A magzat ugyanis észleli az őt körülvevő ingereket, az érintést, a hozzá szóló hangot, zenét, érzékeli az ízeket, édesanyja szívdobogását, a hideg és a meleg váltakozását, melyekre idővel mozgással is reagál. Az ebben az időszakban megélt érzelmi kapcsolódás is nagyon fontos – ahogy a fizikai ingerek, úgy az édesanya érzelmi állapota, az anya és a magzat között létrejövő interakciók is markánsan hatnak a fejlődésre.
A magzati kötődés sok tekintetben különbözik ugyan a későbbi kapcsolattól, azonban „előszobája” az újszülött és az anya között létrejövő korai kötődésnek.
KORAI KÖTŐDÉS
A kötődés kialakulásában kiemelt szerepe van a rendszeres kommunikációnak és a fizikális kontaktusnak, az érintésnek. Születéstől 1 éves korig korai kötődésről beszélhetünk, erre az időszakra tehető az első kötődési kapcsolat megszilárdulása is. Az első életév sok szempontból szenzitív időszaknak tekinthető, ez igaz a kötődés szempontjából is, mely az élet további szakaszaira intenzív hatást gyakorol. Ebben az első évben alapvető változások következnek be: az eleinte mindenkivel kapcsolatot teremtő baba differenciálni kezd, és megkülönbözteti az elsődleges gondozóját, jellemzően az édesanyját, aki ezt követően a biztonság forrásává válik számára.
A kötődés már nagyon korán, a méhen belül megkezdődik.
Se
BERENDEZÉS
hellobaby.hu/webshop