
2 minute read
breszd fel a lelked
Ébreszd fel a lelked!
A szürke téli napok talán már el is feledtették velünk az újévi fogadalmainkat. A meteorológiai tavasz első napjai azonban új lendületet visznek mindennapjainkba. A színek megélénkülnek, az illatok felerősödnek, a hangok élesebbek, a tér körbevesz. yisd meg a lelked és engedd át rajta az érzéseket!

Ráki Tamás amatőr maratonista írása
mlékszel még az újévi fogadalmadra? A mindennapi rutinok hajlamossá tesznek bennünket arra, hogy egyegy új szokásnak az elsajátítását elmismásoljuk. „ ég csak január közepe van. Február még az év eleje!” Ismerősek ezek a mondatok? ekem is azok. ülönösen nehéz lehet egy évek vagy évtizedek óta berögzült szokást vagy szokásokat megváltoztatni. z nem egy hét, de lehet, hogy nem is egy hónap, hiszen annyifélék vagyunk, épp ezért kijelenteni sem tudjuk, hogy mennyi idő szükséges egy új szokás megváltoztatásához. ondolati síkon tudjuk, hogy valamin változtatni akarunk. őt, még a lépéseket is látjuk, mégsem tesszük meg ezeket. A szándék megreked a gondolatok szintjén.
Lelkünk terhei A pozitív gondolkodás nem segít minden esetben. A tény, hogy el tudjuk képzelni a lépéseinket, még nem jelenti az egyenes utat a megoldáshoz. osszú évek alatt átélt, vagy akár évtizedekben megélt fájdalmaktól megrakott lelkünk nehezen fogható „munkára”. Az érzelmek megélése – legyen szó negatív vagy pozitív érzésekről – az életünk velejárói. em tudunk különbséget tenni aközött, hogy csak az örömöt, boldogságot akarjuk megélni, a szomorúságot, fájdalmat pedig nem. a nemet mondunk a fájdalomra, nemet mondunk az örömökre is.
egtehetjük, hogy elmenekülhetünk a fájdalom elől. Azt is, hogy nem veszünk róluk tudomást. ogy hogyan? éldául pótcselekvéssel (munka, sport), evéssel, legros - szabb esetben ott az alkohol, a dohányzás és a beletörődés.
Azzal, hogy elfordulunk a terhek és régi fájdalmaink elől még nem jelenti azt, hogy fel is dolgoztuk.
önnyebbnek érezhetjük magunkat, eszünkbe sem jut talán minden nap, azonban a mélyben dolgozik és visszük magunkkal tovább. Akarva akaratlanul is elő-előtörhet, mert egy helyzetre ugyanúgy reagálunk, mint évekkel ezelőtt. A fájdalom gombja benyomódik, és újra ott találjuk magunkat a terhek alatt.

Érezz! A gondolataink mellé társított érzések segítenek cselekvéssé formálni azokat. zinte minden pórusunkban érezzük azt a boldogságot, amit jutalmul kapunk az elvégzett feladatért, a kitűzött célunk eléréséért. erjük kinyitni a lelkünket. Igen, ez kockázatos. ebezhetővé válhatunk, ugyanakkor óriási boldogságot is megélhetünk. Vállaljuk ennek a felelősségét?
ogyha magunkért és az érzéseinkért megtanulunk felelősséget vállalni, mélyül az önismeretünk, felvállaljuk a gyengeségeinket, erősségeinket, amik a mindennapi életet könnyítik meg. a fájdalom ér minket, akkor engedjük meg magunknak, hogy fájjon, viszont ne maradjunk benne sokáig, mert a fájdalom szenvedéssé alakulhat. a úgy érezzük, nehezen megy a feldolgozás, kérjünk bátran segítséget. ngedjük be a tavasz első sugarait a lelkünkig, hogy melegítse át. agyjuk hatni a színeket, illatokat, levegőt. ozduljunk ki a természetbe, kiránduljunk, keressük a töltekezéshez szükséges alkalmakat. Ébresszük fel a lelkünket!