2.2014 | AhojSzia

Ahoj. zia S

www.ahojkomarno.sk • www.sziakomarom.sk

Volt egyszer egy

MOTORVERSENY

Komáromban

KOMÁRNO VO SVETE DEVÄŤKRÁT!

február /2014

Dunaj: hranica, čo spája Ahoj Reality

Bezplatný mesačník Komárňanov | Komáromiak ingyenes havilapja

strana 2

DRAMAŤÁCI FINIŠUJÚ, SKLADBY PREZRÁDZAJÚ VOPRED V ZIME BUDEME PLÁVAŤ, V LETE KORČUĽOVAŤ A KÚPAŤ SA NA JEDNOM MIESTE? Jaroslav Polách

Pinke László

LEPŠÍ VĎAKA NARODENIU SYNA

SZENVEDÉLYES VÁROSI KRÓNIKÁS

AhojReality Komárno, K. Thalyho 13 0902 202 951 www.bluechipreality.sk 0918 527 470

www.ahojkomarno.sk/reality LIBRA TRADE 1, s.r.o.

Tržničné nám. 4810, Komárno Budova Trend, 1.posch.

Tel. kontakt byty: 0918 827 379, 0907 488 338

VÝHODNÁ KÚPA / VÝMENA

AKCIA

www.libratrade.sk kn@libratrade.sk VÝHODNÁ KÚPA

1 izbový byt

32 000 € Dvojizbový rodinný dom v tichej lokalite za dobrú cenu, Ďulov Dvor

31 900 € Zrekonštruovaný trojizbový byt s dvomi balkónmi, Ul. Komenského, 71m2

16 500 €

41 900 €

Kompletne prerobený 1 izbový byt na prvom poschodí, čisté a tiché schodište

Rodinný dom v tichej lokalite, pôvodný stav, pozemok 6á, KN

1 izbový byt 14 300€ Čiastočne prerobený 1 izb. byt, 2 28 m v KN. DOHODA MOŽNÁ!

NOVÁ CENA

15 800€

Prerobený 1 izbový byt v blízkosti centra, 35 m2

2 izbový byt 18 700€ Pekný, 2 izb. byt blízko 7.sídliska 2 60 m v KN. DOHODA MOŽNÁ!

AKCIA

ZNÍŽENÁ CENA

Veľký 2 izbový byt s loggiou, Eötvösova ul., 60 m2

2 izbový byt 26 400€ Čiastočne rekonštruovaný 2 izb. byt, 57 m2 na 7. sídlisku v KN.

Kompl. zrek. 2 izbový byt s loggiou, Mederčská ul. + DOHODA ISTÁ!

AKCIA

AKCIA

3 izbový byt 25 500€ Prerobený 3 izbový byt s loggiou na Družstevnej ul., 70m2

3 izbový byt 29 Kompl. zrek. 3 izbový byt, Rákocziho ulica, 70 m2

2 izbový byt

23 700€

2 izbový byt

27 900€

VÝHODNÁ KÚPA

KÚPIM BYT, DOM V KN 73 500 €

PLATBA V HOTOVOSTI

Zrekonštruovaný, zateplený rodinný dom, KN, pozemok 762m2

Chata v Radvani nad Dunajom

TEL.: 0911 101 951

Záhrada v Komárne

Rodinný dom v Iži

Rodinný dom na ul.Zimná v Komárne

Rodinný dom v obci Búč

3 izbový byt

23 500€

Tehlový 3 izb. byt s balkónom v blízkosti centra

Jókaiho 30, Komárno Tel: 0918 532 639, e-mail: kn@rmb-reality.sk web: www.rmb-reality.sk

26 900 €

4-izbový byt na ul. Eötvösa v Komárne

500€

3-izbový RD na 10á pozemku v Kolárove. Super cena!

28 900 € 3-izbový rodinný dom v Iži. Výrazné zníženie!

30 500 €

5-izbový RD na 10á pozemku v Marcelovej. Výrazné zníženie!

Komárňanská realitná kancelária Komárno, Záhradnícka 16 tel./fax: 035 77 01 957, mobil: 0905 444 755 e-mail: koreka@stonline.sk, web: www.koreka.sk

20 400 €

Vínna chata v Chotíne

Lacný 2-izbový RD na 8á pozemku v Zlatnej n/o.

26 750 € 2-izbový tehlový byt s rozlohou 60m2

17 450 € 2-izbový tehlový byt, ul. Budovateľská, 58m2

AhojKomárno.sk február 2014 3

KOMÁRNO TIMELINE ČASOVÁ OS 14. januára – Neznámy vodič, zrazil 23-ročnú chodkyňu a z miesta ušiel.

Nehoda sa stala približne o šiestej hodine ráno na Rákocziho ulici v Komárne v smere od centra mesta na Vážsky most. Žena prechádzala cez riadne vyznačený a svetelným výstražným zariadením zvýraznený priechod pre chodcov. Tým, že vodič chodkyni neposkytol potrebnú pomoc a spôsobil jej ujmu na zdraví, dopustil sa trestných činov ublíženia na zdraví a neposkytnutia pomoci.

16. januára - Študenti Gymnázia Ľudovíta Jaroslava Šuleka vlani v septembri rozbehli jeden z najväčších projektov, do ktorých sa škola doteraz zapojila. Cieľom projektu Comenius je poskytnúť študentom možnosť uvedomiť si veľký vplyv, ktorý majú jednotlivé médiá na formovanie rozhodnutí v každodennom živote.

Budú skúmať sociálne siete, tlač, televízne programy a pod.

17. januára - Vodná cesta na Váhu nie je stále v prevádzke napriek vloženým značným investíciám. Podmienkou dokončenia splavnenia dolného Váhu je vybudovanie Vodného diela Kolárovo. Rezort dopravy preto vyhlásil verejnú súťaž na modelový výskum dispozičného riešenia VD Kolárovo. Cieľom je stanoviť rozmery

a správne rozmiestnenie objektov, plavebnej komory s rejdami, hate, vodnej elektrárne, biokoridoru, sklzu pre športové plavidlá a parametre prevádzky vodného diela.

25. januára – V Komárne sa stretli vyznávači Street Workoutu. Takzvané cvičenie v uliciach pritiahlo napriek mrazivému počasiu niekoľko nadšencov nielen z Komárna. Ako ‚telocvična‘ im poslúžil cvičebný park, ktorý počas minulého roka vyrástol na novom sídlisku.

27. januára - Židovská náboženská obec zorganizovala pamätný deň obetí holokaustu. Stretnutie sa uskutočnilo pri príležitosti 69. výročia oslobodenie nacistického koncentračného a vyhladzovacieho tábora Auschwitz-Birkenau. Na stretnutí odzneli dve prednášky,premiérovo sa premietal aj film o živote ženy, ktorá pochádza z Komárna, porodila dieťa v koncentračnom tábore a v súčasnosti žije v Toronte.

29. januára - Nový majiteľ rodinného domu v Hurbanove našiel pri obhliadke obydlia kúpeného v dražbe 14 psov žijúcich v otrasných podmienkach. Na miesto privolal Slobodu zvierat i políciu, ktorá pomohla s odchytom zvierat. Všetky nájdené

psy rôznych plemien boli prevezené do útulku Slobody zvierat a podrobené veterinárnemu vyšetreniu.

30. januára - Slovenská ústredná hvezdáreň v Hurbanove sa napokon od mája nevčlení do Národného osvetového centra v Bratislave. Rozhodol o tom minister kultúry. Dôvodom sú opatrenia a rozvojový plán nového vedenia hvezdárne, ktorý vypracoval nový generálny riaditeľ – Marián Vidovenec.

1. februára – Pripomenuli sme si narodenie Eduarda Bublinca, vedca, ekológa a pedológa, ktorý sa narodil v Komárne.Ten je momentálne profesorom na Katolíckej univerzite v Ružomberku, na Pedagogickej fakulte.

1. februára - Koncom januára na Radnici v Komárome sa už po druhý raz zišli odborníci pripravujúci realizáciu nového mosta cez Dunaj, aby si znova vypočuli a pozreli prezentáciu štúdie realizovateľnosti stavby a zároveň aj prerokovali pripomienky k štúdii.

6. februára – Mestské zastupiteľstvo sa bude venovať projektu výstavby multifunkčného športového strediska, ktoré obsiahne tak krytú plaváreň, ako aj krytú ľadovú plochu. Komplex

by mal vyrásť v parku Anglia, blízko športovej haly i termálneho kúpaliska. Tým by sa rapídne znížili prevádzkové náklady, ktoré mesto dáva na obe momentálne fungujúce zariadenia.

3. februára – V meste sa zvyšuje bezpečnosť. Prispievajú k tomu nové bezpečnostné kamery, ale aj nové vozidlo SUV s plynovým pohonom.

Kamier pribudlo osem a ich celkový počet sa zvýšil na devätnásť. Umožňujú tak mestskej polícii dohliadať na bezpečnosť v meste po dobu 24 hodín.

7. februára – Začiatkom februára mierne stúpla chorobnosť na chrípku iba mierne. Napriek tomu kvôli nej museli samosprávy zatvoriť päticu škôl. Najhoršie na tom bol okres Komárno, kde sa zamykali brány na jednej základnej a jednej strednej škole.

Najviac chorých bolo medzi deťmi od nula do päť a od šesť do 14 rokov.

10. februára - Tretí najväčší súkromný poskytovateľ záchrannej zdravotnej starostlivosti v SR komárňanský ZaMED, s.r.o. získal v druhom kole výberových konaní licencie na prevádzkovanie ambulancií záchrannej zdravotnej služby v 10 mestách. Licencia platí po dobu 6 rokov

SziaKomárom.sk 4 2014. február

Hol és miért helyezne el térfigyelő kamerákat a városban?

munkája hozhatja meg. Tehát kamerákat és minél több sétáló rendőrt szeretnék látni a közterületeken.

Bedecs Gyula, edző

Stubendek László, Csemadok elnök

Less Károly, tanár

Helyeslem a térfigyelő kamerák elhelyezését. Segíthetnek a közbiztonság és a v a g yo nvé d e l e m javítása terén. Javasolnám további elhelyezésüket a bevásárlóközpontok parkolóiban, mert szaporodnak az autófeltörések. Szükség lenne még rájuk az egykori Prior környékén, a belváros utcáin, a „15-ös” kocsma mellett a posta felé, ahol gyakori a zűrzavar és a fürdő előtti parkban a lakosság közbiztonsága érdekében.

Javaslom a térfigyelő kamerák oly módon való elhelyezését, hogy azok minél nagyobb területet fedjenek le végig a Petőfi utcán a vasútállomásig, valamint a Vásárcsarnok és minden bevásárlóközpont környékén is. A lakosok biztonságát lehetne így jobban garantálni.

Nincs kifogásom a térfigyelő kamerákkal szemben.

Csak jobban meg kéne fontolni, hogy hová helyezik el a kamerákat. A szüleim az 1. lakótelepen laknak. Úgy három méterre a nappalijuk ablakától egy háztömb sarkára szerelték fel a térfigyelő kamerát. Ennek következtében a szüleim nappalija nyilvánossá vált, viszont a megfigyelendő terület, ahol a randalírozások folynak, az jóval messzebb van. A városi rendőröknél már többször panaszt emeltek, mindeddig eredménytelenül.

Ferenczi Tibor, menedzser Egyértelműen kamerákat szerelnék fel minden iskola és óvoda körül a gyerekek és a fiatalok személyes biztonsága miatt, de a problémás szórakozóhelyek környékét sem hagynám ki, mégpedig az ott lakók vagyonbiztonságának megőrzése okán.

Petheő Attila, megyei képviselő Ha rajtam múlna, minden utcasarokra kihelyeznék egyet. Az utóbbi időben nagyon elszaporodtak a közterületeken elkövetett bűncselekmények a városban. De a lakótelepeket, az iskolák és játszóterek környékét tartanám legfontosabbnak kamerákkal lefedni. Viszont ha igazán szeretnénk a közbiztonságon javítani, ezt csak a város és az állami rendőrség szorosabb együttműködése, és a városi rendőrök hatékonyabb

ostnú kartu rn e v i s e it n ih tr s Vy ostávate a prvú pečiatku d

!

K E Č R A D O AK

každé 10. umyti vá r umyviskom Autoza trho

e zdarma

eň

ahojkomarno.sk

Umytie zdarma

3.ročník / 2.číslo Vydavateľ: Generation C media, s.r.o., Iža 445, 946 39, ičo: 44 632 436 Adresa redakcie: Tržničné námestie 4810, budova TREND, Komárno, E-mail: info@ahojkomarno.sk Náklad: 18 000, Tlač: Navigraf s.r.o., Distribúcia: Slovenská pošta a.s.

Grafika: Generation C media s.r.o.

Kreatívny riaditeľ: József Múcska, tel.: 0915 799 653, e-mail: jm@ahojkomarno.sk, Obchodný riaditeľ: Ivan Horský, tel.: 0905 605 232, e-mail: horsky@ahojkomarno.sk Redaktori: Tomáš Kottra, Patócs Tibor, Ozgyin Erika Prijem inzercie: tel.: 0905 605 232, e-mail: horsky@ahojkomarno.sk

Bölcskei Ludmila, elárusítónő A kamerák segíthetnének a gyalogos zónák nyugalmának megőrzésében, de legfontosabbnak tartom az iskolák és óvodák környékét, mégpedig gyermekeink megóvása érdekében.

Copyright: Akékoľvek rozmnožovanie textu a fotografií vrátane údajov v elektronickej podobe len s písomným súhlasom vydavateľa. Vydavateľ nezodpovedá za obsah a informácie uvedené v inzerátoch. Články neprešli jazykovou úpravou.

AhojKomárno.sk február 2014 5

Čo má väčšiu budúcnosť, rozvíjať mestskú hromadnú autobusovú dopravu alebo budovať cyklistické chodníky v meste?

Annamária Tóth, predavačka Podľa mňa by sa mali rozvíjať obe alternatívy naraz. Ako bývalá študentka často som mala problém, ako sa dostať z mesta na internát, hlavne vo večernej dobe, keď autobusy už nepremávali. Neostala mi iná možnosť, len ísť taxíkom.

Erika Ozgyin, referentka Samozrejme, že som za budovanie cyklistických chodníkov. Každodenne používam bicykel, či už do práce, alebo keď idem na nákupy. Môžem povedať, že premávať s bicyklom po našich uliciach je dosť nebezpečné.

Jazdu na bicykli však považujem za šport, ako súčasť zdravej životosprávy a môžem usporiť aj na financiách. Cyklistické chodníky by značne zvyšovali aj bezpečný pohyb bicyklistov po uliciach.

Ladislav Vallach, novinár, fotograf Väčšiu budúcnosť má vybudovanie cyklistických chodníkov.

Vo vyspelých z á p a d o e u ró p skych krajinách a aj na severe Európy, kde počasie je horšie ako u nás, ľudia bežne používajú bicykle. Napríklad v Dánsku som videl v sobotu večer elegantne

oblečené manželské páry ísť do kina, divadla či do reštaurácie na bicykloch. Je evidentné, že v bohatších krajinách ako je Slovensko, nemajú problém používať bicykle namiesto áut a MHD. Marta Vörös, predavačka Ja by som venovala rovnakú pozornosť obom problémom. Bicyklovať sa v Komárne po hlavných cestách je vyslovene adrenalínový šport a je dosť nebezpečné. V meste máme čím ďalej, tým viac áut, čo rozhodne neprospieva tým, ktorí uprednostňujú bicyklovanie. Čo sa týka autobusov, je to pálčivá otázka. Voľakedy chodili každých 15 minút aj v neskoro noci, teraz sa tešíme, že vôbec premávajú.

Kristína Majchráková, dobrovoľníčka Charity Rozvíjala by som cyklistické chodníky, ale aj mestskú hromadnú dopravu, lebo sú to dve odlišné veci, ale obe prospešné pre občanov mesta. Ale nezdá sa mi, že by sa našlo dosť peňazí na rozvoj obidvoch alternatív naraz. Preto by som uprednostnila cyklistické chodníky podľa pozitívnych príkladov z väčších západoeurópskych miest.

Veľa sa bicyklujem, ale radšej na cyklistickej trase okolo Mŕtveho ramena Váhu, kde spolu so synčekom môžeme jazdiť bezpečne.

AhojKomárno.sk 6 február 2014

V ZIME BUDEME PLÁVAŤ, V LETE KORČUĽOVAŤ A KÚPAŤ SA NA JEDNOM MIESTE? Niečo celkom nové sa pripravuje v Komárne, na aké sme doteraz neboli zvyknutí.

Č

lenovia komisie pre rozvoj mesta pozvali na rokovanie predsedov ďalších mestských komisií, a predložili im jeden zaujímavý projekt.

Je všeobecne známe, že mesto už dlhšiu dobu prevádzkuje tri veľmi stratové zariadenia. Krytú plaváreň, klzisko a termálne kúpalisko. Táto štúdia tieto tri mestské zariadenia zlúči na jedno miesto tak, že na časti parku pred kúpaliskom by boli postavené krytá plaváreň a krytá ľadová plocha a samotné termálne kúpalisko by prešlo rozsiahlou modernizáciou.

Projekt sľubuje aj ekonomické výhody. Zlikvidovaním doterajších strát, nové pôsobivé komplexné športové zariadenie bude mať predpoklady stať sa ziskovým. Realizácia tejto štúdie by pomohla aj lepšiemu hospodáreniu mesta, preto mestské zastupiteľstvo tento návrh môže prejednať už na najbližšom zasadnutí.

O ďalšom osude tohto projektu našich čitateľov budeme informovať hneď po zasadnutí mestského zastupiteľstva. (foto: facebook)

AhojKomรกrno.sk februรกr 2014 7

A KOMÁROMIAK MINDIG IS SZERETTÉK A SEBESSÉGET 8 ÉS A VERSENYEK IZGALMÁT

Volt egyszer egy

MOTORVERSENY Komáromban A naptárba pillantva a tavasz közeledte jut eszembe, s vele a város utcáira kirajzó vagy inkább kidübörgő motorosok hada. Ifjú titánjaink száz lóerő feletti vasparipáikkal teszik majd megint színesebbé városunk amúgy sem csendes mindennapjait, összetévesztve a város forgalmas utcáit a versenypályák aszfaltcsíkjával.

A

száguldás a versenypályára való, vallották ezt motoros elődeink Komáromban már hatvan évvel ezelőtt is. Mivel nemcsak motorozni jó, de nézni is egy izgalmas versenyt, ezért összefogtak, és a város utcáin reguláris versenypályát alakítottak ki, és 1957-ben már az V. komáromi gyorsasági motorkerékpár- versenyt izgulhatta végig a sokezres nézőközönség.

A világsztár Hailwood és Surtees, az országos sztárok Štastný és Bertoli mellett, a komáromiaknak is megvoltak a hazai sztárjaik: Zezula József és a Rozbroj fivérek, Károly és Emil, akik az országos versenyeken is az esélyesek közé tartoztak.

A pálya 2520 m hosszú volt, 6 bal és 1 jobb visszafordító kanyar tarkította. A bíróság épületétől indultak, a belváros utcáin át a Klapka teret kétszer is érintve fordultak a célegyenesbe, a Határőr utcába.

A versenyt három kategóriában rendezték: a 175, 250 és 350 cm3-es géposztályokban a pozsonyi, nyitrai és zsolnai kerületek legjobb versenyzőivel, Jawa, ČZ, ESO és Ogar motorok nyergében. A hivatalos kötelező tréninget augusztus l0- én, szombaton tartották.

Az igazi verseny másnap kezdődött. Elsőnek a 175 cm3- esek indultak, majd 18 kör megtétele után a nyitrai Kapusta Viliam ért elsőnek a célba ČZ márkájú gépével. A 250 cm3-esek 20 körös versenyét a pőstyéni Edo Bertoli nyerte ČZ-jével.

Egykori versenyzőink teljesítménye és bátorsága még ma is figyelemre méltó, hiszen nem aszfaltozott utcákon „repesztettek“, leginkább apró vagy nagy macskakő borítású utakon tették próbára ügyességüket.

A legerősebb, 350 cm3-es motorok versenyét kísérte a legnagyobb figyelem, és itt született a legnagyobb komáromi siker is. A győztes Bertoli mögött a hazai Zezula József ért másodikként célba Jawa motorjával és állhatott a dobogó második fokára.

A nap záróakkordjaként került sor a nyereménysorsolásra, ahol a belépőjegyeket sorsolták ki. Az első díj egy „Pionier“ motorkerékpár volt, ami abban az időben státuszszimbólumnak számított a fiatalok körében. Ne feledjük, 1957-et írtak akkor. Már majdnem történelem. (pt, képek Pinke László archívumából)

AhojKomárno.sk február 2014 9

Nám na Vašom zdraví záleží!

Potraviny pre zdravý životný štýl!

Vhodné pre redukčnú diétu, pre športovcov a diabetikov! zvýšený obsah bielkovín a vlákniny nízky obsah sacharidov Výrobok

te... vedeli s

Hodnoty v 100 g výrobku Sacharidy

Bielkoviny

Vlákniny

U1 cestoviny

33,6 g

33,2 g

15 g

Bežné cestoviny*

62-75 g*

cca. 8-13 g*

0 g - max. 8,9 g celozrnné*

Sieť predajní a bližšie informácie lajknite norbi Update Komárno

* zdroj: cestoviny Probios

Lowcarb Delicatesse

potraviny pre zdravý životný štýl

Komárno, tržničné námestie 4810, +421 35 / 7780 580

AhojKomárno.sk 10 február 2014

Cesta na vrchol slovenského biliardového Olympu. Rozhovor s Jaroslavom Poláchom, najlepším biliardovým hráčom Slovenska

LEPŠÍ VĎAKA NARODENIU SYNA Vyrastal na siedmom sídlisku v Komárne. Zhruba pred osemnástimi rokmi tu otvorili nový podnik s biliardovými stolmi.

Tu sa s týmto športom stretol po prvýkrát. S kamarátmi hrával biliard pre zábavu, až kým sa v roku 1996 nezúčastnil prvej amatérskej súťaže. Vyhral ju a od tohto momentu sa mu venuje aktívne.

J

aro, nedávno si bol vyhlásený za najlepšieho biliardového hráča Slovenska za rok 2013. Čo sa skrýva za týmto tvojím doteraz najväčším úspechom?

Asi to, že na konci roka 2012 sa nám narodil synček Jarko. Tento moment v mnohom zmenil môj prístup k životu ale i športu. Človek hneď začne cítiť väčšiu zodpovednosť voči rodine. Na druhej strane, vo vrcholovom športe je bezpodmienečne potrebná stopercentná podpora rodiny. Túto som mal najprv u rodičov a teraz aj u mojej partnerky, za čo som im nesmierne vďačný.

Verím, že keď nám synátor vyrastie, bude na otca aj patrične hrdý. To mi dodáva energiu a láska mojich blízkych pomáha udržiavať si psychickú vyrovnanosť, tak potrebnú v tomto športe.

Sme na prelome rokov. Ako hodnotíš tvoju vlaňajšiu sezónu?

Sezóna 2013 bola pre mňa doteraz najúspešnejšia, ale aj najnáročnejšia.

Na Slovensku som vyhral skoro všetko.

väčší zahraničný úspech som dosiahol v rakúskom meste Wolfsberg na turnaji Christmas Open v pool biliarde, kde som získal druhé miesto v jednotlivcoch a prehral som iba s majstrom Európy. Čo ma troška mrzí, že sa nám nepodarilo obhájiť titul majstra Slovenska v družstvách, kde sme skončili druhí za Bratislavou, i keď sa vo finále rozhodovalo na domácej komárňanskej pôde.

V náručí s najcennejšiou trofejou

Reprezentujem Slovensko v družstvách i jednotlivcoch, hrávam za domáci ŠBK Komárno a začal som hrať aj rakúsku Bundesligu za klub La Palma Wiener

Neustadt. Za najväčšie domáce úspechy vlaňajška považujem môj prvý titul majstra SR v snookri a víťazstvo na turnaji Masters v snookri v Bratislave. Naj-

Spomínal si víťazstvá v snookri i pool biliarde. Ktorému druhu tohto športu sa viac venuješ?

Najviac sa venujem pool biliardu. Je to klasický biliard, ktorý som vlastne začal hrávať v bývalých komárňanských kluboch vo Weste a Saturnuse. To, čo vídame na Eurosporte, je snooker. Pool biliardu sa venujem viac asi preto, že má celkovo na Slovensku vytvorené lepšie podmienky a je rozšírenejší ako snooker. Keby by som ich chcel porovnať, tak snooker je F1 v biliardovom športe, všetko je v ňom niekoľkonásobne drahšie ako v pool biliarde.

AhojKomárno.sk február 2014 11

Dávnejšie som o tebe čítal, že pri športe aj podnikáš. Ako je to v súčasnosti, zabezpečuje ti už biliard živobytie?

Podnikať som už dávnejšie prestal, musel som sa zamestnať v riadnom pracovnom pomere. Na Slovensku sa biliard hráva len na amatérskej úrovni, na profesionálny šport nie sú vytvorené podmienky. Čiže živobytie si každý z nás musí zabezpečiť inou formou, než hraním biliardu. V podstate som amatérsky hráč.

Práca, vrcholový šport, rodina, ako sa to dá zvládnuť? Zostane ti vôbec nejaký voľný čas?

Je to už môj večný problém, tak začnem odzadu. Voľný čas mi už vôbec neostane. Skoro všetky víkendy mám obsadené turnajmi, či už na Slovensku alebo v zahraničí. Po práci sa musím denne venovať príprave, tréningom minimálne hodinu a pol, čo na slovenské pomery ako tak postačuje, fyzickú kondíciu si udržiavam bicyklovaním alebo behaním, a ostatok času patrí rodine.

Aká najdôležitejšia súťaž ťa čaká v tomto roku?

Jednoznačne majstrovstvá Európy v pool biliarde, ktoré sa uskutočnia na Cypre na prelome marca i apríla, kde chcem získať medailu. Niekoľkokrát som už bol k tomu veľmi blízko, no zakaždým mi chýbal ten malý krôčik. Už sa na túto súťaž intenzívne pripravujem, je to jediný turnaj za celý rok, na ktorý mi financie prispeje Slovenský biliardový zväz. Tento rok chcem túto možnosť plne využiť získaním vytúženej medaily.

Mať doma biliardový stôl, príprava na súťaže by bola jednoduchšia.

Je to určite pravda, ale biliardový stôl doma nemám. Jednak je veľmi drahý a v našom byte by sa zmestil iba do obývačky, ak by bola úplne prázdna. Tá však patrí synátorovi, je to jeho letisko, kde stále pobeháva hore-dolu. Taký luxus od rodiny nemôžem očakávať. Vlastný biliardový stôl tak ostáva mojim snom a na prípravu slúžia naďalej biliardové kluby.

Rodina Poláchových

Ako vidíš budúcnosť biliardu na Slovensku, alebo v našom meste?

Je to ťažká otázka, lebo biliard pre mňa znamená príliš veľa, preto môj názor je veľmi subjektívny. Ak by som chcel biliard ako šport zadefinovať, tak je to športová hra, ktorá vyžaduje veľkú zručnosť, ohybnosť, presnosť, pestuje sebakontrolu, obrazotvornosť, húževnatosť a dobrú fyzickú kondíciu. To sú všetky také vlastnosti, ktoré naša mládež veľmi potrebuje, aby sa mohla uplatniť v živote a práve preto by si tento šport zaslúžil väčšiu pozornosť, ale aj podporu zo strany štátnych či samosprávnych orgánov. Najlepšie na tom je mládež v Poľsku, kde súťaže organizujú už na úrovni základných škôl a majú k tomu vytvorené veľmi dobré podmienky.

Z bývalých kamarátov, s ktorými si za-

čal v klube na siedmom sídlisku, hráva ešte niekto aktívne biliard? Žiaľ nie. Je to veľká škoda, lebo boli medzi nimi viacerí veľmi talentovaní hráči. Chalani sa roztrúsili po svete, jeden robí v Bratislave, druhý v Čechách, ďalší je v Anglicku, niektorí sa tomuto športu venujú okrajovo, skôr ako hobby, čo vidím na facebooku. Snažím sa s nimi udržiavať kontakt. Myslím si, že iba malý zlomok z nich nezanevrel na biliard, ale väčšina má iné starosti, ako to už v živote chodí.

Z tvojich odpovedí sa zdá, že elánu a energie máš dostatok. Si optimista do nového roka?

Určite áno. A nielen do tohto roka, ja som celkovo optimista a aj musím byť, lebo úspechy neprichádzajú samé od seba. ( pt, foto: archív )

SziaKomárom.sk 12 2014. február

Gerzson

napig.sk

Keszegh Béla

Miért nem csináljuk a fesztivált?

Egy hihetetlen történet

V

annak még tisztességes emberek a világon? Vannak bizony, csak jól elbújtak! :) Olykor viszont előmerészkednek az odúikból, és megmutatják nekünk, az elkeseredett és kiábrándult pórnépnek, hogyan is kellene viselkednünk a másikkal szemben. A napokban valami ilyesmi történt velem is, és ez most itt rohadtul a reklám helye lesz, mert aki jót cselekszik, az megérdemli, hogy egy kicsit megnyomjam a szekerét (még ha nagyon nincs is rászorulva).

Főhösünket Péternek hívják, és ez esetben nem álnévről van szó. Van neki egy kis élelmiszer-boltja, kb. 2-300 méterre onnan, ahol lakom.

Már több, mint tíz éve működik ez a “sarki fűszeres”, és a környékbeliek között roppant népszerű, ugyanis jöhet nyár, tél, eső, jégverés, Peti pici közértje mindig nyitva áll számunkra. A meglehetősen kis helyiségben a plafonig van stócolva az árú, és a kiszolgálás is családias. Majdhogynem napirenden beugrom ide pár apróságért. Így tett a fater is. Szerdán, miután a postás nénitől megkapta az e havi nyögdíját, be is vette az irányt Péterék felé.

Bevásárolt, utána még elintézett pár dolgot, majd hazatért.

Este viszont jött a hidegzuhany: 50€ hiányzott a zsebéből, és fogalma sem volt, hol veszítette azt el. Fontos megjegyeznem, hogy jómagam minderről akkor még semmit nem tudtam.

Másnap viszont kaptam egy

telefont a Petitől. Elmondta, hogy megállna nálam, mert adni akar nekem valamit.

Megérkezése után a kezembe nyomott egy ötvenest azzal, hogy azt előző nap, zárás után találták az üdítők között beesve. Miután megérdeklődtem, miért ilyen biztos abban, hogy a pénz minket illet, a következőt mondta: “Nem tudtam belenyugodni, hogy ez az ös�szeg most valószínűleg valakinek nagyon hiányzik, ezért (otthon a szabadidejét nem sajnálva) átnéztem a három üzleti kamera egész napos felvételeit. Ott találtam rá a bizonyítékra.”

Kedves olvasóim! Mivel Peti elhozta magával a mobiltelefonján a kérdéses momentumot, én is bele tekinthettem. A képeken ugyan alig felfedezhetően, de egyértelműen látni azt a kb. tizedmásodperces momentumot, amikor a fater a pénz elővételekor szinte észrevétlenül elejti a kérdéses bankót. Megáll az ész…

Nem kis meló lehetett egy egész napos anyagból kiszúrni ezt a pillanatot, éppen ezért a családom és én nagyon hálásak vagyunk. Nem a világ pénzéről volt szó, de azért egy nyugdíjas házaspár kasszáját igazán kényesen tudja érinteni ez a veszteség is. Talán az utóbbi évek (számunkra) legnagyobb jócselekedetével állunk szemben, amiről igazán sokan példát vehetnének.

Ebből is látszik: Van még remény. Tartsuk életben, vagy éppen fejlesszük azt fel mindennapos dologgá!

városi képviselő, bela@keszegh.sk

A

z elmúlt években néhány környező városban jól láthatóan felfutott egy-két fesztivál.

Olyan városok is vannak a térségben, ahol szinte egy egész éves rendezvénysorozat vonul végig, folyamatosan csalogatva a látogatókat. Vannak helyek, ahol a hagyományokra építenek, de vannak fesztiválok, ahol a gasztronómia kerül előtérbe.

Előfordul az is, hogy valami teljesen új születik.

Míg korábban a fesztiválok inkább a környék lakosainak adtak lehetőséget, hogy leengedjék a fáradt gőzt, addig manapság a rendezvényeknek komoly gazdasági szerepe van. Jelentős bevételt képesek generálni egy adott régióban, és közvetve számtalan vállalkozást hoznak helyzetben. Egy fesztivál a városról kialakított képet is formálja, és bizonyos üzeneteket küld. Például, a szomszédos Tatán olyan gazdag az éves programkínálat, hogy a legtöbb embernek az a benyomása, egy olyan hely, ahol mindig történik valami.

Komáromban az alapok, amire építhetnénk, nagyon jók, azonban a legtöbb esetben mégsem tudjuk kiaknázni a lehetőségeket. A legrégebbi fesztivált, a Komáromi Napokat nem tudjuk magasabb szintre emelni, így megmarad egy helyi (viszonylag költséges) szórakozásnak. A pár éve elindított Borkorzó is gyakran izzadságszagú,

pedig a gasztronómia terén volna mit kínálni. A Borkorzó reklámja még a város által fenntartott médiában is harmatgyenge volt, és az utolsó alkalommal – tessék kapaszkodni – egy darab billboardja volt az eseménynek. Csak hogy legyen ös�szehasonlítási alapunk, a madari borkorzó, a kürti vagy bátorkeszi borfesztivál 60-80 billboardon jelenik meg az egész régióban, de a sajtómegjelenésük is több ligával erősebb. A komáromi karácsonyi vásárok színvonaláról talán most ne is beszéljünk.

szponzoroknál, ráadásul így a kiadások nem a városi kas�szát terhelnék. A komáromi leosztásban azonban a kezdés előtt két héttel még nem tudják mi lesz a program és a reklámozás is csak túlélő jelleggel történik. Érdemes volna egy egész éves rendezvénysorozatot felfűzni, amit aztán egységesen képviselne egy szervező csapat.

Nyugodtan lehetne még gazdagabb a kínálat (több rendezvény), de a jelenlegi rendszerben még a mostaniakat sem tudjuk levezényelni.

Pedig a fesztiválozás, nem csak a lazításról szól. Számtalan vállalkozás csatlakozhat egy jó fesztiválra, ami hétköznapi nyelvre lefordítva munkát és bevételt jelent.

Jobb helyeken igyekeznek a helyi vállalkozókat helyzetbe hozni (nem mutyizással, hanem munkalehetőséggel), azonban Komáromra ez sem jellemző. Egy jó fesztiválprogram megtölti a belvárost, amivel Komáromban elég komoly gondok vannak.

Óriási lehetőség, hogy Komáromban vannak életképes szervezők és minőségi rendezvények, amire lehet építeni. A Wake Up! fesztivál, vagy a Holt-Vág partján megszervezett Lake Up! fesztivál már többször bizonyította, hogy ezreket képesek megmozgatni. A Wake-Up! csapata a több ezres bevételt a város javára fordítja, a Lake Up! viszont a város egy méltánytalanul elhanyagolt területére hívja fel a figyelmet.

Ami a legfontosabb, a széles környék lakóinak küldenek több üzenetet. Ezekre az üzenetekre nagy szükségünk volna: Komárom egy olyan hely, ahol történik valami, ahol érdekes helyek vannak, ahol jól érzem magam, ahol érdemes lakni, ahol érdemes befektetni. Lehet, hogy akkor a város lakossága nem állandóan csökkenne, hanem végre elindulhatna a gyarapodás.

Mit csinálunk rosszul? – tehetjük fel a kérdést. Először is meg kell állapítanunk, hogy az amatőr szervezésű nagyfesztiválok kora már lejárt.

Nem lehetséges úgy előre lépnünk, hogy a városi hivatalon belül valaki másod-, harmad állásban igyekszik összerakni egy rendezvényt.

Egy komoly fesztivál tervével már fél-, egy évvel korábban kéne házalni a nagy

SziaKomárom.sk

13

Munkahelyteremtésről – dióhéjban

A

SziaKomárom előző számában Keszegh Béla tollából jelent meg egy érdekes cikk a munkahelyteremtés témájában. Nem vitatkozni szeretnék a szerzővel (hiszen sok gondolatával egyetértek), ám ezt a problémakört én jóval összetettebbnek tartom, így szeretném egy kicsit továbbgondolni és kibővíteni a cikk tartalmát.

A közvélemény nincs teljesen tisztában azzal, hogy kinek is a feladata a munkahelyteremtés egy-egy régióban. Eléggé képtelen gondolat, ha arra gondolunk, hogy egy parlamenti képviselő tudja ezt megtenni – akár kormánypozícióból, akár ellenzékiként, hiszen ez gyakran még az egész kormánynak sem sikerül.

De tény, hogy a munkahelyteremtés a mindenkori kormány fő feladata, és lehetősége. Ennek persze elengedhetetlen feltétele a parlamenti többséggel elfogadott törvények által kialakított vállalkozóbarát közeg. Amennyiben megfelelően készítik fel a jogi és vállalkozói környezetet, úgy az ilyen országot, régiót a befektetők szívesen választják „célpontjuknak”. Persze a mindenkori kormány ilyenkor főleg azokat a területeket támogatja ahol a legnagyobb a munkanélküliség. Bár e téren Komáromban sem rózsás a helyzet, valljuk be, hogy a besztercebányai vagy a kassai kerület egyes régióiban a miénknél is jóval ros�szabb a helyzet.

Másodsorban azt is tudni kell, hogy egy várost tekintve a munkahelyteremtés érdekében az önkormányzat, a városi hivatal és a polgármester tudnak a legtöbbet tenni. Az ő tekintetükben persze nem törvények alkotásáról van szó, hanem a rugalmas hozzáállásról, a lehetőségek megfelelő feltérképezéséről és kihasználásáról.

Komáromnak jelenleg nincs megfelelő, összefüggő szabad területe egy ipari park kialakítására. Emlékezhetünk vi-

szont arra, hogy amikor területszerzési célokkal a volt Hydrostav épületét szerettük volna megvásárolni, bizonyos vállalkozói csoportok egyes helyi képviselők segítségével olyan helyzetet teremtettek, melynek köszönhetően a versenytárgyaláson a város eleve hátrányból indult.

Ugyanez mondható el azok felelősségéről is, akik megakadályozták a Holt Vág melletti terület könnyűipari célokra való megvásárlását.

A munkahelyteremtés fontos feltétele a megfelelő környezet, terület. Ha ez nem áll rendelkezésre, úgy ki kell alakítani.

Erre a 90-es évek voltak a legalkalmasabbak, azóta ennek bizony egyre csökken az esélye. Amennyiben egy városban nem áll rendelkezésre megfelelő terület, ki kell használni a régió nyújtotta egyéb lehetőségeket. Ebben a témában sajnos sem Komárom, sem a járás nem áll fényesen. Emlékezhetünk arra, hogy amikor a kezdeményezésemnek köszönhetően a kormány elfogadta a hetényi ipari park megvalósítását, azt később sajnos törölték. Ennek egyik oka az volt, hogy a hetényi önkormányzat és a polgármester nem tettek semmit az ügy előremozdítása érdekében. Bár mentségükre legyen mondva: az a terület sem felelt meg minden szempontból egy ipari park számára, pedig akkor ez volt az egyetlen lehetséges megoldás a járás területén.

Egy-egy befektető számára az a legelőnyösebb, ha egy terület az érintett önkormányzat kezében van (éppen ez az, amiben a komáromi járás községei nem állnak a legjobban). Viszont ennek hiányában szóba jöhetnek akár magánkézben lévő területek is, s így a munkahelyteremtés ügyében folytatott harcot nem kell feladni. Erre volt jó példa az Őrsújfalun létesült bútorgyár, melynek vezetése többször is elismerte, hogy a segítségemre támaszkodva tudták létrehozni az először 200, majd mára már 600 embert foglalkoztató üzemet. Bárcsak a

Bastrnák Tibor

parlamenti képviselő

mai „ígérgető polgármester” ezeknek a munkahelyeknek legalább a felét tudná elhozni a városba! Mivel azonban látjuk munkájának „eredményeit”, csak azt tudjuk megállapítani, hogy az említett bútorgyár az utóbbi 23 év egyetlen nagyobb léptékű fejlesztése, munkahelyteremtése volt Komáromban. És úgy tűnik, hogy még sokáig az is marad.

A terület megfelelőségén kívül a befektetők számára fontos az is, hogy mekkora a munkanélküliség az adott régióban és milyenek az átlagbérek, valamint a szakképesítés. Objektív módon el kell ismerni, hogy a 90-es években az ipari park alapításának elmulasztása miatt ma már kicsi az esélye egy nagyobb park létrejöttének. Hiszen a dél-komáromi park miatt nem nagyon valószínű, hogy 5-10 kilométeres körzetben egyszerre több ilyen is működjön. Ezek (sajnos) olyan tények, melyek szükségesek a lakosság objektív tájékoztatásához. Nem szabad ugyanis félrevezetni az embereket – mint ahogyan a legutóbbi választásokon is történ.

A munkahelyteremtés egyik következő fontos eleme egy vállalkozóbarát arculat kialakítása. Ennek érdekében annak idején rendszeres vendégei voltunk a SARIO ügynökségnek, amely a külföldi befektetők hazai letelepedését volt hivatott támogatni. De ezen kívül a jelentősebb fejlett országok nagykövetségein is nagyobb mennyiségű anyagot hagytunk Komáromról, hogy ezek segítsenek információhoz juttatni az esetleges érdeklődőket.

A sok-sok akadály ellenére azért van megoldás, hiszen 1990 óta felépült a bútorgyár, és sikerült itt tartani a cipőgyárat is – megakadályozni a leépítéseket, lehetővé tenni a bővítést is. A legfontosabb a jövőre nézve az lenne, hogy egy megfelelő tervezet kidolgozásával a helyi kis és középvállalkozókat tudnánk úgy segíteni, hogy munkát adjanak az embereknek. Ezek ugyanis közelebb vannak az alkalmazottaikhoz, jobb és megfelelőbb bánásmódot is biztosíthatnak, mint a „multik”. Ezen kívül fontos lenne azon lehetőségek kihasználása, amelyekben

egyediek vagyunk – ahol nem kell attól tartani, hogy más országok olcsóbb munkaereje miatt a befektetők egy idő után továbbállnak. Ez a jelenleg még kihasználatlan lehetőség például az új teherkikötő megépítése Harcsás városrészben. Sajnos, eddig nem megfelelő igyekezettel kezelik ezt a kérdést a város vezetői, és nem tapasztalunk jelentősebb előrelépést. Pedig a Vág völgyében több nagy iparvállalat is található, amelyeknek a folyó hajózhatóvá tétele után a komáromi teherkikötő fontos logisztikai segítséget jelentene. Nem is beszélve arról, hogy a belvárosi kikötő kiköltöztetése után városunk lakossága végre hozzájutna a belvárosi Duna-parthoz…

Nem elhanyagolható a megfelelő infrastruktúra kialakítása sem. Emiatt van nagy szükség az új híd megépítésére, amelyért annyit harcoltam – és most is figyelemmel kísérem a megvalósítását. Ezzel szorosan összefügg a turizmus nyújtotta lehetőségek kihasználása, melyről mindig minden városvezetés beszél, ám sajnos annál kevesebbet sikerült megvalósítani. Elmaradt például a termálfürdő felújítása (külső befektető bevonásával, hogy a városnak ne kerüljön pénzébe), amit egyes képviselok fúrtak meg, holott a besenyői és a nagymegyeri fürdők hasonló átalakítások után Szlovákia fontos turisztikai célpontjaivá váltak. Ezt megfelelő akarat és együttműködés esetén mi is meg tudtuk volna csinálni.

A fentebb említettek nem óriási lépések, inkább emberi és valósabb léptékűek, ám szerintem az itt élők érdekében több lábon kéne állnunk, melyek kiegészítik és bővítik egymást. Emiatt célszerűbb kisebb és közepes méretű befektetésekben gondolkodni, mint egy óriás befektetőre várni. Jó lenne, ha a városvezetés aktívabb és globális elképzeléssekkel rendelkezne, hiszen a sült galamb a saját igyekezetünk nélkül nem repül a szánkba. Fel kell készülni a fogadására, mint annak idején a bútorgyár esetében is történt. Ezt kívánja az itt élő emberek érdeke.

SziaKomárom.sk 14 2014. február

3D-S LESZ A DÉL-KOMÁROMI

JÓKAI MOZI

Sajtótájékoztatót tartottak a Jókai mozi belső felújításával és digitalizálásával kapcsolatban január 27-én. Az átalakítás után 3D-s premierfilmeket is nézhetünk.

A

z eseményen részt vett Czunyiné dr.

Bertalan Judit kormánymegbízott, és dr. Molnár Attila polgármester, akik Hornig Rudolfné és Turi Bálint alpolgármesterekkel és a műszaki osztály vezetőjével tartottak helyszíni bejárást.

A Jókai mozi külseje a városrehabilitációs projektnek köszönhetően már korábban megújult, azonban az a pályázat nem biztosított lehetőséget arra, hogy a filmszínház belső korszerűsítése is megtörténjen. A mozi elavult vetítési technikával dolgozott, így a komáromiak és a határ túloldaláról érkező nézők nem tudták premieridőben megtekinteni a filmeket. Komárom 2013-ban egy sikeres pályázattal, amit az art mozik fejlesztésére írt ki az állam, 10 millió forintot nyert erre a célra.

– A Jókai filmszínház kulturális hidat képez Észak- és Dél-Komárom között. A mozi nemcsak a filmnézés élményét nyújtja, hanem meghatározó közösségi helyszín is egy város életében. A fiatalok nyilván örülnek majd

annak, hogy 3D-ben és premieridőben tekinthetik meg a filmeket – mondta a sajtótájékoztatón Czunyiné dr. Bertalan Judit.

A 10 milliós pályázati forráshoz az önkormányzat további jelentős pénzösszeggel járult hozzá, hogy ne csak a korszerű vetítéshez alkalmas műszaki hátteret tudják biztosítani, de megszépüljön a mozi belseje is.

– Megújul a teljes fény- és hangtechnika, továbbá új belső burkolatot is kap a mozi. A régi retro érzésre majd csak a teljes tisztításon áteső széksorok emlékeztetnek majd, amelyek cseréjét az anyagi lehetőségek figyelembe vételével egy későbbi időpontban tervezzük.

Többször hangsúlyoztam, hogy a könyvtár és a mozi is egyfajta missziós tevékenységet lát el, hiszen a felvidéki magyarság itt nézheti anyanyelvén a filmeket – tette hozzá dr. Molnár Attila polgármester.

A Jókai mozi így most egy időre bezárja kapuit, hogy március második felétől már egy megújult belső térrel és korszerű, 21. századi vetítési technikával várja a filmek szerelmeseit, valamint a színházszerető közönséget. ( komarom.hu )

AhojKomárno.sk február 2014 15

John Brady

Bradyho mudráreň

Hodina literatúry

J

e koniec januára, po náročných vianočných sviatkoch sme si oddýchli, dojedli sme všetko, čo ešte v chladničkách zostalo. Vyskúšali sme si darčeky, ktoré, sme od svojich blízkych dostali, prečítali sme si aj knižky, ktoré nás mnohých potešili.

U nás bola vždy dominantným darčekom, nielen na Vianoce, kniha. Odmalička som sa na ne tešil a väčšinu som aj prečítal. Najprv to boli známe leporelká/skladačky/, ktorými nás rodičia uvádzali do sveta literatúry. Neskôr, samozrejme, rozprávky, verneovky a iné dobrodružné žánre. Potom prišla škola, povinné čítanie, čitateľské denníky a iné povinnosti s tým súvisiace. A takto sa postupne záujem o literatúru medzi mládežou strácal.

Samozrejme, záležalo to aj od učiteľov a hlavne učiteliek slovenčiny. Pánov učiteľov tohto predmetu bolo v histórii komárňaských škôl ako šafránu.

Ja som mal šťastie, že nás na strednej škole učil pán profesor Ján Dekan, čerstvý absolvent vysokej školy, teda ešte nepokazený praxou. Alebo skvelý bol aj jeho kolega Michal Eliáš, na základných školách pôsobili ešte pán Ján Špála, obľúbený a skvelý človek, neskôr riaditeľ školy Rudko Zvoda.

Ostatné boli pani slovenčinárky. Ja si pamätám hlavne na pani Irenu Kotalovú, ktorá ma naučila perfektne slovenský pravopis na ZŠ. Ale vráťme sa ku knihám. V dospelosti sme si vzťah k literatúre už pestovali prostredníctvom návštevy knižnice a podľa vlastného výberu. Ja som k výberu kníh pristupoval trocha nevšedným spôsobom: ak ma názov alebo autor knihy čímsi zaujal, najprv som zisťoval z rôznych vtedy dostupných prameňov všetko o autorovi. Tých zdrojov v tom čase nebolo príliš veľa - internet, mobil a iné neexistovali, ako hovorí klasik Fico - ale niečo sa vždy podarilo nájsť buď v závere knihy alebo na obale, v dejinách literatúry. Čím bol životopis autora zaujímavejší a vzrušujúcejší, tým bola aj jeho tvorba príťažlivejšia. Samozrejme,

neplatí to vždy. Napríklad život nášho klasika Maťka Bencúra/Kukučína/ bol skutočne dobrodružný. Len si prečítajte niektoré jeho romány či poviedky.

Ale veľa je spisovateľov s bohatým a pestrým životopisom, ale ich tvorba je nudná. Príklady nebudem uvádzať, aby som vás náhodou neodradil.

Je na svete mnoho spisovateľov, ktorí keby spracovali svoj životopis a nevymýšľali, nedramatizovali, nekomplikovali príbehy a vzťahy, tak by vznikli diela, ktoré by každého čitateľa ohúrili a prinútili čítať jeho knihu na jeden šup.

Uvediem niekoľko príkladov. Prečítajte si životopis napríklad autora knižky Kto chytá v žite J.D. Salingera alebo Jacka Londona či Ernesta Hamingwaya. Tak to je samé dobrodružstvo o akom sa nám môže iba snívať.

To najstrhujúcejšie som si nechal na záver. V roku 1988 som v Budapešti kúpil knižku dovtedy mne neznámeho spisovateľa maďarského pôvodu Arthura Koestlera - Déli sötétség / Tma na poludnie/. Pred Vianocami som si ju chcel znova prelistovať s odstupom času, ale hľadal som ju medzi stovkami mojich kníh zbytočne. Jeden význam to však malo: urobil som si inventúru.

Knihu som asi niekomu pred rokmi požičal, ale neviem komu. Tak som po nej neopísateľne zatúžil. Ale kde ju vziať? Kniha prvýkrát vyšla v roku 1940 v angličtine, Maďari ju preložili do svojho jazyka. Na Slovensku o nej ani chýru ani slychu. Začal som po nej pátrať, až som zistil, že ju v roku 1992 vydalo vydavateľstvo Odeon v českom preklade – opäť nás predbehli! – Tma o polednách. Tak som si ju objednal v antikvariáte pána Adamca vo Valašskom Meziříči. Dostal som ju pod stromček a nedávno som ju dočítal. Odporúčam všetkým milovníkom literatúry a histórie. Ale najprv si prečítajte životopis jeho autora. Nájdete ho na internete. A môžete porovnávať: čo je vzrušujúcejšie čítanie? Kniha, alebo život jej autora. Koniec hodiny literatúry. Ďakujem za trpezlivosť.

TEXT: John Brady

AhojKomรกrno.sk 16 februรกr 2014

WHP_inzercia_ahojkomarno_195x140.pdf 1 06/02/2014 16:02:37

C

M

Y

CM

MY

CY

CMY

K

AhojKomárno.sk február 2014 17

Dunaj: hranica, čo spája

U

ž starí Rimania poznali rieku, ktorá svojím mohutným tokom a širokým korytom tvorila severnú hranicu ich impéria. Legenda hovorí ako rímsky vojvodca vyslal svojich vojakov, aby našli prameň tejto rieky. Tí narazili na úpätí Čierneho lesa (Schwarzwald) pri dnešnom meste Donauschinge na silný prameň, ktorý síce vyvieral a do rieky tiekol, ale nebol jej začiatkom. Vojakom sa totiž nechcelo predierať tmavými lesmi k skutočnému prameňu a preto miesto označili ako prameň Dunaja.

Toto chápanie sa vžilo do pamäti a trvá dodnes.

V meste dokonca ohradili spomínaný prameň a označili ho ako symbolický prameň Dunaja. Skutočnosť je oveľa prozaickejšia, rieka vzniká sútokom potokov Breg a Brigach, prameň dlhšej z nich – Bregu, sa nachádza len sto metrov od hlavného európskeho rozvodia Dunaja a Rýnu.

Na 2860 kilometrov dlhú púť sa vydáva od mesta Donauschinge pretekajúc 10 štátmi Európy až do mohutnej dunajskej delty na pobreží Čierneho mora. Na naše územie sa dostáva prelomením Devínskej brány odkiaľ sa postupne rozlieva do mohutnej vnútrozemskej delty – Žitného ostrova. Široko rozvetvené dunajské ramená sa po vstupe rieky do Podunajskej nížiny začali silne vetviť do viacerých veľkých i menších ramien a vytvorili tak širokú spleť suchozemských ostrovov v mohutnej vnútrozemskej delte. Na jej východnom konci v sútoku Dunaja a Váhu sa nachádza Komárno. Život v sútoku veľkých riek nebol nikdy ľahký. Blízke i vzdialené okolie mesta tvorili početné močiare a zamokrené plochy, kde pred meliorizáciou nebolo možné pestovanie poľnohospodárskych plodín. Podobný charakter celého Žitného ostrova ne-

umožňoval široké využitie rozľahlej roviny a ostrov tak zostával až do neskorého 18. storočia relatívne riedko osídlený. Podunajsko však odjakživa lákalo zlatokopov a dobrodruhov. Dunajské vody pretekajúce cez horský systém Álp niesli zlato, ktoré vyplavovalo v suchozemskej delte Dunaja, v jeho početných ramenách tiahnucich sa od Prešporku až po Komárno. V pomaly tečúcich vodách dunajských ramien tak mohli vznikať početné osady, ryžovanie zlata sa stalo výnosným biznisom. Historický odkaz tohto remesla doteraz žije v názvoch niektorých obcí (Zlatná na Ostrove).

V hospodárskom živote tunajšej krajiny sa však okrem tradičného poľnohospodárstva presadzoval najmä rybolov a obchod. Komárno v sútoku dvoch splavných riek bolo odjakživa zastávkou kupcov putujúcich po brehu Dunaja z nemeckých krajín na Balkán.

Po vyhnaní Osmanov z Uhorska na konci 17. storočia sa Komárno (spolu s Győrom) stalo centrom obchodníkov s obilím. Na zaujímavý a veľmi nebezpečný život kupcov s obilím poukazuje aj historický román komárňanského rodáka Móra Jókaiho – Zlatý človek, ktorého dej sa odohráva v dunajskom reduite. Na príbehu šikovného ob-

chodníka Timára Mihálya si môžeme vytvoriť peknú predstavu o dobovom živote v Podunajsku.

Vo vtedajších časoch bola aj okolitá krajina dosť odlišná od toho, čo poznáme dnes. Dunajské ramená boli plné vodných mlynov, kde sa mlelo obilie dopestované na širokých a úrodných poliach Žitného ostrova.

Keď na začiatku 19. storočia došlo k rozvoju lodnej dopravy na Dunaji, aj oni postupne zanikali. Niektoré boli prestavané na kolové mlyny, väčšina však navždy zmizla z dunajských vôd.

Súbežne s rozvojom dopravy a nárastom dopravnej funkcie v dejinách Komárna došlo aj k výraznej vodohospodárskej regulácii Dunaja. Rieka s dnešným priemerným prietokom 2300 m3/s bola spútaná protipovodňovými hrádzami, ktoré ju lemovali po oboch brehoch. Napriek tomu občas dala pocítiť obyvateľstvu mesta svoju silu a pravidelne spôsobovala rozsiahle záplavy. Bočné dunajské ramená boli postupne odrezané od hlavného toku, človek rieku spútal, i keď ona mu občas svoju ničivú silu ukáže. Dunaj sa stal dobrým pomocníkom tu žijúcich ľudí. Aj keď by sta zdalo, že Dunaj rozdeľuje, pravda je opačná. Dunaj spája. ( www.visitkomarno.sk, foto: jjm )

SziaKomárom.sk 18 2014. február

AKIKRE BÜSZKÉK VAGYUNK

GHYCZY KÁLMÁN

(Komárom, 1808. február 12. – Budapest, 1888. február 28.)

K

omárom megye egyik vezető, tehetős, középbirtokosi család tagjaként látta meg a napvilágot. Középiskolai tanulmányait Komáromban és Győrben végezte, Pesten jogot hallgatott és húsz éves korában, megszerezte az ügyvédi oklevelet. Komárom vármegye 1833-ban aljegyzőjévé választotta a kiválóan képzett ifjút, aki a vármegyénél gyors és szép pályát futott. Pár évvel később főjegyző, majd a pozsonyi országgyűlésen kerületi jegyző lett. Nagy és élénk tevékenységével magára vonta a közfigyelmet.

Elfoglalhatta Komárom vármegye alispáni székét, és a vármegye országgyűlési képviselője lett. Politikai karrierje mellett a szakmai ranglétrán is emelkedett, 1847-ben személynöki ítélőmester, később nádori ítélőmester lett. 1848 májusától a forradalmi kormány igazságügyi államtitkára volt, közben júniusban a népképviseleti választásokon a csallóközi kerület képviselője lett, de év végével, családi körülményei miatt, a közéletben elfoglalt minden állásától visszavonult és minden idejét rajongásig szeretett neje, Baranyay Bora ápolásának szentelte, kit 1858-ban veszített el.

Az 1861-es országgyűlésen Komárom vármegye udvardi járását képviselte és a képviselőház egyhangúlag elnökéül választotta meg. A határozati pártnak volt híve. Az 1865-ös országgyűlésen a már kialakult ellenzék, a balközép egyik vezére lett és Tisza Kálmánnal együtt küzdött Deák Ferenc és Andrássy Gyula politikája és

többségre jutott pártja ellen.

1874-ben a két nagy párt közötti kompromisszumként elvállalta a pénzügyi tárcát. A pénzügyminiszterséget olyan időszakban vette át, amikor a költségvetés krónikus bajokkal küszködött. A kiegyezés utáni években gazdasági optimizmus lett úrrá az országon, sokan az adók csökkentését várták. A költségvetés valójában adóemelésre szorult, csak ezt senki nem merte kimondani. Ezt a szerepet és a népszerűtlenséget Ghyczy vállalta magára, utat törve utóda, Széll Kálmán adópolitikája számára. 1879ben lemondott s ekkor végleg vis�szavonult a magányba. Nem sokkal 80. születésnapját követően budapesti lakásán hunyt el tüdőgyulladásban.

Ghyczy Kálmán a magyar parlamenti élet kitűnőségeinek egyike, nemes jellemű, jeles képzettségű, becsületes politikus volt és nagystílű szónok.

Erélyes házelnöki modora anekdoták tárgyává vált, amelyek közül Mikszáth Kálmán írt meg néhányat.

Komáromban 2003. október 31-én avatták újra elkészített emléktábláját, Ryšavý Boldizsár kőfaragó munkáját, a Nádor utcában álló szülőháza helyén levő épület falán. Az eredeti táblát, Istók János szobrászművész alkotását 1908-ban avatták, amikor azonban 1945-ben Komárom magyar fennhatóság alól másodszor is Csehszlovákiához került, a magyarellenes atrocitáshullám közepette az emléktáblát szétverték és csak a bronz dombormű menekült meg, amelyet Csütörtöki András restaurált.

AhojKomárno.sk február 2014 19

KOMÁRNO VO SVETE DEVÄŤKRÁT! Ako sa dostalo Komárno do Kanady?

Alebo na Ukrajinu, do Poľska, Čiernej Hory, alebo do Česka?

Z

ačnime s tým najvzdialenejším Komárnom v Kanade. Obec založili emigranti z Ukrajiny začiatkom 20. storočia. Názov kanadského Komarna je odvodený pravdepodobne zo slova komár (v ukrajinčine комар; [komar]), podľa množstva hmyzu v okolí obce. Táto veľmi malá obec v súčasnosti vynakladá nemalé úsilie, aby získala svetový titul „Hlav-

né mesto komárov“. Pýchou kanadského Komarna je obrovská socha komára so šírkou krídiel 4,6 metra.

Okrem Komarna v Kanade, na európskom kontinente mimo našich miest na oboch brehoch Dunaja ešte päť usadlostí, a jedna obecná časť slovenskej dediny má názov Komárno.

Komarno (Kanada)

Komarno (Ukrajna) Komarno (Poľsko)

Komarno (Čierna Hora)

Kde všade ešte sme?

Komarno (Комарно) – mesto na západnej Ukrajine (Oblasť Ľvov, okres Horodok Raioni). Má 4000 obyvateľov. Bolo založené v roku 1324.

Komarno – je obec v juhozápadnom Poľsku ( Dolnosliezske vojvodstvo, kraj Gmina Janowice, okres Jelenia Góra). Obec má 720 obyvateľov.

Leží 85 km na západ od Vroclavy.

Pred rokom 1945 patrila k Nemecku.

Komarno – je obec vo východnom Poľsku (Lublinské vojvodstvo, kraj Gmina Konstantynów, okres Biala Podlaska). Obec sa nachádza 108 km severne od krajského mesta Lublin

Komarno – dedinka so 26 obyvateľmi v južnej časti Čiernej Hory, v samosprávnom kraji Crmnica.

Komárno – je tiež obec v Česku v okrese Kroměříž v Zlínskom kraji. Má 301 obyvateľov.

Komárno – obecná časť Čachtíc. Obec má 4000 obyveteľov, nachádza sa v Trenčianskom kraji a v okrese Nové Mesto nad Váhom. Čachtice smutne preslávila krvavá grófka Alžbeta Báthoryová. Čiže vo svete máme osem obcí a jednu časť obce, ktoré majú názov Komárno.

Na záver ešte môžeme poznamenať, že do súťaže o „hlavné mesto komárov“ sa môže prihlásiť aj naše mesto.

SziaKomárom.sk 20 2014. február

EGY KOMÁROMI LOKÁLPATRIÓTA VALLOMÁSA ÖNMAGÁRÓL, SZENVEDÉLYÉRŐL ÉS VÁROSÁRÓL

SZENVEDÉLYES VÁROSI KRÓNIKÁS MIT JELENT, ÉS KIRE MONDHATJUK, HOGY LOKÁLPATRIÓTA? NYELVTANILAG LATIN ÉS GÖRÖG SZÓÖSSZETÉTEL, “HELYI HAZAFI” A JELENTÉSE. TEHÁT OLYAN EMBER, AKI SZERETI SZÜLŐHELYÉT, FIGYELEMMEL KÍSÉRI ANNAK ÉLETÉT A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS, KÖRNYEZETVÉDELEM, OKTATÁS, KULTÚRA ÉS A GAZDASÁG TERÜLETEIN. MEGBECSÜLI A TELEPÜLÉS ÉRTÉKEIT, MEGŐRZI ÉS ÁPOLJA A TÉRSÉG MÚLTJÁT, HAGYOMÁNYAIT, AZ A SZÓ LEGPOZITÍVABB ÉRTELMÉBEN IS LOKÁLPATRIÓTÁNAK NEVEZHETŐ. BESZÉLGETŐTÁRSAM PINKE LÁSZLÓ, FOTÓS ÉS GYŰJTŐ IS ILYEN LOKÁLPATRIÓTA.

Kedves László! Bevezetésképpen több évtizedes ismeretségünkre hivatkozva engedd meg, hogy beszélgetésünket tegeződve folytassuk.

Köszönöm. Kezdjük is el tehát!

A

facebook oldaladon közzétett fénykép albumaid szinte mesélnek Komáromról és a benne élő emberekről. A közelmúlt történelmét látjuk magunk előtt. Mikor és honnan jött az ötlet, hogy gyűjteményt hozz létre?

Már gyerekkoromban nagy könyvtárbújó voltam. Itt találkoztam először a régi Komáromról szóló könyvekkel és képekkel. Nagyon megtetszettek, mert a történelem is nagyon érdekelt. Otthon és a rokonoknál mindig nagy érdeklődéssel nézegettem a régi családi fotókat. Elcsodálkoztam, hogy csak embereket látok a képeken, a várost viszont nem. Ez az em-

lék akkor nagyon bennem maradt.

Felnőttkoromban egyszer csak azzal szembesültem, hogy Komárom arculata gyerekkori emlékeimhez képest gyökeresen megváltozott. Ismerősöktől tudtam meg, hogy városszerte nagyon sok régi családi fényképalbum létezhet, melyekben az egykori családi és városi események vannak megörökítve. Ekkor határoztam el, hogy összegyűjtöm őket. Mondhatom, hogy az ismerősök ismerősein keresztül jutottam hozzá nagyon sok érdekes és értékes képhez, ill. albumhoz.

A gyűjteményed facebookon való közzétételével mindannyiunkat megajándékoztál. Mi vezetett erre a lépésre? Úgy kilenc évvel ezelőtt a gyűjteményem már elég terebélyes lett. Az interneten ekkor láttam először, hogy

a fényképeket digitalizált formában nyilvánosságra lehet hozni. Ebben az időben indult a facebook is. Elhatároztam, hogy képeimet és albumaimat rendszerezem, digitalizálom, majd mindenki számára elérhetővé teszem. Úgy éreztem, ha közkinccsé teszem őket, azzal egyaránt szolgálhatok városomnak és polgártársaimnak is. A fiatalkori emlékek felidézése véleményem szerint mindenkinek örömet okozhat.

Rendkívül gazdag a közzétett albumok tematikája is. Szinte minden megtalálható bennük a város és polgárainak közelmúltjából. Tudatosan hoztad létre így a gyűjteményt?

Egykori munkatársaim és ismerőseim hívták fel a figyelmemet arra, hogy a város változásainak bemutatásához szorosan kötődik a benne élő emberek hétköznapjainak megörökítése

is. Így kezdtem el tudatosan gyűjteni a még létező, vagy már megszűnt üzemek, munkahelyek dolgozóinak mindennapjait bemutató anyagokat. Ezeket rendszerezve hoztam létre olyan albumokat, mint például a Boltok, bolti eladók, Európa szálló, Villanytelep, Kórház a város közepén, Stavba VD & Május 9 – és még számtalan hasonlót. Ugyanígy jártam el a város kulturális és sportéletét ábrázoló képekkel is, így keletkeztek a következő albumok: Bolondos nyár, 1974, Csemadok színjátszókör, Egyetértés munkásdalárda, Volt egyszer egy zenekar-Paradox, az iskolák életét bemutató albumok, az 1965ös árvizet és az 1968-as augusztusi eseményeket bemutató anyagok.

A sportéletből a komáromi vízipólósokat, a holt-vági csónakházat, a hajógyári kikötőben és a Dunán rendezett motorcsónakversenyeket, és a

Bratislavská cesta 1, Komárno www.britishoutlet.sk

Pondelok - Nedeľa / Hétfő - Vasárnap

9.00-19.00

-50% SALE -70% VÝPREDAJ -30% AKCIÓ

Dámske a pánske oblečenie Női- és férfi ruházat

Detské oblečenie a športová obuv Gyermekruhák és sportcipők

Lajknite si našu facebook stránku / Lájkola facebook oldalunkat

Britishoutlet.sk

Oblečenie zn. Rinascimento Rinascimento ruhák

-40%

SziaKomárom.sk 2014. február 21

Vág-Duna ralit említeném.

Gyűjteményed gazdagságayé arra utal, hogy szenvedélyes gyűjtő vagy.

Egyedül vagy ezzel a hobbiddal a városban?

Szerencsére mára már egyre többen vagyunk. Vasárnap délelőttönként a Kiscsapó vendéglőben jönnek össze a gyűjtők, folyik a nagy cserebere, többek között régi fényképek és albumok is gyakran gazdát cserélnek.

Még Magyarországról is van érdeklődés, így jutok hozzá olyan felvételekhez, melyeket helyben nem tudnék beszerezni.

A Duna Menti Múzeum is rendelkezik a gyűjteményedhez hasonló anyaggal, vagy még gazdagabbal.

Megérné, ha együttműködnétek.

Történtek már lépések ez irányban?

Már régebben megkerestem a mú-

zeumot. Nagy mennyiségű, csodálatos anyaguk van, de nincs még teljesen rendszerezve. Felajánlottam, hogy szabad időmben ingyen és bérmentve szívesen elvégezném ezt a munkát, de kérésemre eddig nem kaptam pozitív választ. Kár.

Említetted, hogy már többen is vagytok gyűjtők a városban. Nem tervezitek egy nagyobb fotókiállítás megrendezését? Biztosan nagy lenne az érdeklődés.

Ez többünkben felvetődött már. Mi is azon a véleményen vagyunk, hogy érdeklődésben nem lenne hiány. A város polgárainak többsége megtalálná és felismerhetné magát a felvételeken. Viszontlátni magunkat 20, 30 vagy 40 év távlatából, felidézni egykori emlékeinket, munkahelyünket, a volt kollégákat biztosan izgal-

mas szórakozást jelentene mindenki számára. Tervünket viszont csak támogatók, szponzorok segítségével tudnánk megvalósítani.

A közzétett albumok között nagyon sok foglalkozik a város jelenének problémáival. Úgy tűnik, mintha ma ez lenne a kedvenc témád. Te is így látod?

Szeretem Komáromot, érdekel a sorsa, valamint polgárainak élete is.

Segíteni szeretnék, ezért van most a figyelmem központjában a város „árnyas” oldala. Sokat járok-kelek az utcákon, vagy kerékpáron teszek nagy körutakat fényképezőgéppel a vállamon. Ha valami hiányosságot, kifogásolni valót látok, az nem hagy hidegen és megörökítem. Ezután a fényképes bizonyítékkal és megoldási javaslatommal felkeresem az „illetékes” hivatalt és panaszt eme-

lek, mint szintén „illetékes” választó polgár. Néha meghallgatásra találok, de többnyire a bizonyíték a fiók mélyén végzi, így hát közzéteszem a facebookon, bízva a nyilvánosság hathatós segítségében. Erre is volt már példa.

Kedves László! A végére engedj meg egy apró megjegyzést, amivel gondolom te is egyetértesz. Sokkal szebb jövő várna Komáromra, ha az illetékes hivatalokban minél több hozzád hasonló lokálpatrióta ülne.

Köszönöm a beszélgetést, és a tervezett kiállításotok létrejöttéhez sok sikert kívánok.

Pinke László gyűjteményéből rendszeresen szemezgetünk „Múltbéli pillanatok” című rovatunkban a sziakomarom.sk-n. (pt, fotó: archív felvételek )

AhojKomárno.sk 22 február 2014

DRAMAŤÁCI FINIŠUJÚ,

SKLADBY PREZRÁDZAJÚ VOPRED Dramatický krúžok Gymnázia Ľ. J. Šuleka už v marci uvedie premiéru nového muzikálu Snehulienka a zopár trpaslíkov. Aj prostredníctvom portálu AhojKomárno.sk (mediálny partner projektu) majú Komárňania možnosť vidieť doslova pod ruky divadelným nadšencom.

N

epripravujete diváka o moment prekvapenia, keď mu vopred ukážete skladby a tance z muzikálu?

taká, aby divák už na predstavenie prišiel trošku pripravený. Možno je to trochu zámer, že poodkrývavame dvierka do divadelnej kuchyne.

Práve naopak. Divákom ukazujeme skladby z našej rozprávky, ktorú snáď pozná každý človek, každé dieťa. Preto je možno dobre, že vopred uvidia, že nejde len o jednoduchú

Trochu prezrádza aj názov, trpaslíkov nie je sedem…

www.muzikalsnehulienka.sk rozprávku. Bude dosť iná. My toho prezrádzame veľa na našej stránke www.dramatak.sk. Tam môžu diváci nájsť aj denné práce, fotky zo štúdia, z natáčania, charakter postáv prezradíme kratučkými videami.

Myslím, že celému projektu tak vďaka Roberte Krmáškovej dodávame dosť interaktivity. Naša predstava je

Presne tak, trpaslíkov máme viac.

Ponechali sme si samozrejme základný príbeh a motív rozprávky, ale rozprávame ju trošku odlišným spôsobom. Snažíme sa o výrazné kontrasty a dosť experimentujeme.

Prináša smolu vopred sa tešiť, ale môžem prezradiť, čo je vidieť už aj z fotografií. Máme úžasne zvládnuté kostýmy vďaka Janke Vikartovskej Balaškovej a naozaj nevšedné kulisy.

Pribrali sme profesionála - Richarda Slezáka, scénografa a naozaj sa oplatilo. Tá časť príbehu, ktorá je určená práve deťom, je naozaj roz-

právkovo farebná a hravá, ale na svoje si príde aj dospelý divák. Snažíme sa stále vylepšovať našu prácu od projektu k projektu.

ale požiadal som Józsefa Kiss Pénteka o pomoc.

Spomínate nové mená, máte teda stabilný tím, ku ktorému priberáte nových ľudí?

Vlastne jadro tvorí Peter Emmer ako hudobný producent, Broňa Bočáneková ako hlavná choreografka, Janka Vikartovská ako kostymérka a Roberta Krmášková vedie PR, resp. propagáciu projektu. Okrem nich je tu ešte Richard Slezák ako scénograf a ďalší ľudia, ktorí sa starajú o výrobu kulís, produkciu predstavenia, dávajú dokopy nácviky a podobne.

V projekte je zapojených mnoho ľudí. Dokonca máme aj druhého režiséra. Ja totiž budem chvíľku aj hrať a tie časti muzikálu nerežírujem ja,

Čiže režíruje režiséra? Nie je to zložité, musí mať predsa inú predstavu ako vy. Dá sa to vôbec?

Je to skvelé. Vysvetlil som mu charakter každej postavy, ktorá je so mnou na javisku a ďalej sa len snažím plne rešpektovať, čo on navrhne. Do tých scén režijne ďalej nezasahujem nijak. Keď chce, aby som skákal alebo padal, tak skáčem a padám :). On zas plne rešpektuje tie časti, ktoré som zrežíroval ja a nemení ich. Tá súhra tam existuje a myslím si, že je perfektná.

A ako to berú ostatní herci, rešpektujú to?

Skvele sa tým bavia a užívajú si to.

Moderné značkové oblečenie a doplnky

výpredaj

-25%

-30% kiárusítás Palatínova 41, Komárno (vedľa kníhkupectva Diderot)

Otváracia doba: Po-Pi 9-18 | So 9-12

Designer Vintage

w w w. d e s i g n e r v i n t a g e . s k

AhojKomárno.sk február 2014 23

Skladba z muzikálu Snehulienka a zopár trpaslíkov Zrkadlo

Doobeda kričím ja na nich a poobede príde József Kiss Péntek a komanduje mňa. Aj pre mňa je fajn byť na oboch stranách, aspoň viem, aké zložité to majú a ako presne musím vysvetľovať, čo chcem.

Prezradíte nám, v akom stave je dielo teraz a na koľko skladieb sa môžeme tešiť? Prípadne, čo bude iné ako je u vás divák zvyknutý?

Máme vytvorené charaktery každej jednej postavy, teraz sa robia reakcie v dialógoch a dolaďujú sa drobnosti. Broňa už štyri, resp. päťkrát týždenne nacvičuje veľké choreografie piesní, kde tancujú všetci, k nim pribudnú ešte ďalšie menšie, ale náročnejšie, kde budú tancovať len najlepší. So speváč-

kami točíme u Peťa v štúdiu a nahrávame ďalšie skladby. Pevne verím, že ich bude aspoň 10 tak ako v predchádzajúcich projektoch. V predošlých projektoch sme spravili množstvo chýb, niektoré sa odstrániť nedajú, pretože stále sme na amatérskej pôde, ale tie, ktoré len trošku ovplyvniť môžeme, tak tie sa snažíme odstrániť.

A samozrejme, nahradiť novými.

Pevne verím, že divák si príde oddýchnuť, naše dielko nerieši žiadnu veľkú otázku a ani dilemu. Ak vychováva, tak možno len k láske k rozprávkam, hudbe a tancu. Ak sa nám podarí trošku vás aj rozosmiať, misiu sme splnili.

S režisérom Jozefom Černekom sa rozprávala Jana Pipíšková (www. komarnodnes.sk)