ESSZÉ DRAFT: Lakáspiaci változások áttekintése a Csok 7 évének tükrében

BEVEZETŐ

Kutatásunk célja, hogy betekintést engedjen a hazai lakáspiac változásaiba, figyelembe véve az egyes lakástípusok mennyiségi alakulását, a négyzetméterárak változását, topográfiai mintázatát, súlypont-áthelyeződését, a meghirdetett ingatlanok lakáspiacon töltött idejét az alkupozíciók és a lakáscélú hitelezés alakulását a Családi Otthonteremtési Kedvezmény 2015. július 1-i meghirdetésétől kezdve egészen napjainkig.

Az ingatlanpiac és ezen keresztül közvetve a lakhatás vizsgálata, a tendenciáinak követé se és az azokat meghatározó indikátorok feltérképezése kiemelt figyelmet érdemel, mivel fontos ismeretanyagot jelenthetnek befektetői, gazdasági, társadalmi és politikai döntések meghozatala során. A lakáspiac és a lakásárak alakulása pénzügyi stabilitási szempontból is kiemelten fontos területnek számít, így fontos, hogy utóbbiak alakulásáról, a trendek mögött meghúzódó ok-okozati összefüggésekről a bankoknak és a piaci szereplőknek is pontos képe legyen.

Alapvetésünk, hogy a meghirdetett vissza nem térítendő támogatás hatására a hazai laká sállomány gyökeresen átalakult az elmúlt 7 év során, ha az ingatlanárakat, a keresleti és kínálati oldalon megmutatkozó motivációkat vesszük górcső alá.

A CSOK-ra a vizsgálandó változások egyik meghatározó indikátoraként tekintünk, ezáltal szükségesnek tartjuk a folyamatok megértéséhez a támogatási rendszer ismertetését, a finanszírozási formák, az igénylők és az egyes családszerkezetek bemutatását, fő jellemzőit is kellő alapossággal meghatározni.

A vizsgált időszak alatt történt változások hatásai, valamint a kedvezményezettek és a ked vezményekből kiszorulók körének megnevezése e két vizsgálati fókusz, a lakáspiacot érintő

változások és az otthonteremtési kedvezmény bemutatásával feltárt ismeretanyag összeg zésével valósul meg.

A vizsgálatnak nem célja más lakástámogatási kedvezmények, lakáscélú finanszírozási formák, mint alternatívák ismertetése, és azok ingatlanpiacra gyakorolt hatásainak bemutatá sa sem.

Az ez idő alatt megfigyelhető esetleges gazdasági, társadalmi vagy szociális téren bekövetkezett változások, konjunkturális ingadozások hatásainak vizsgálata szintén kívül esik e kutatás fókuszán. Az ingatlanpiaci változásokat - részben a kutatás terjedelme miatt - a megnevezett kedvezmény hatásainak tükrében igyekszik elhelyezni, a számadatokból kiin dulva kapcsolatot keresni a két vizsgált témakör között.

MÓDSZERTAN

Az elemzések alapjául szolgáló források gerincét a Központi Statisztikai Hivatal adatbázisai, STADAT összesített táblái, valamint az MNB lakáspiaci jelentései képezik. Az ezúton nyert adatok jelentős része saját szerkesztésű elemzéseken kerülnek bemutatásra.

A KSH által közölt adatbázis 2021. évre vonatkozó adatai tájékoztató jellegű, előzetesen becsült értékek, megállapításaink során nem az azévi adatokra hagyatkozunk. A 2021. évet megelőző időszak adatai felmérésen alapuló, lezárt statisztikai adatok. Habár a 2022-es év utolsó hónapjaiban járunk, és ez az év a lakáspiaci árak tekintetében fordulópontnak ígérkezik, mégis meghagyjuk ezt egy későbbi elemzés időszakának, mivel a csupán becsült számokon alapuló (bár jórészt sejthető) tendenciák feltárása nem képezi elemzésünk tárgyát.

Az árváltozások megfigyelésére irányuló adatok között a KSH által közölt, a Nemzeti Adóés Vámhivatal (NAV) illetékhivatali adatbázisából származó, havonta frissített adatok sze repelnek.

A felhasznált források között megjelennek lakáspiaci közvetítői adatbázisok is, melyek az MNB lakáspiaci jelentései kapcsán kerültek vizsgálatunk látóterébe. Ezen adatbázisok je lentősége abban áll, hogy a lakáspiaci trendeket naprakészen, az adásvételi tranzakciók létrejöttének időpontjaiban képesek feltárni, míg a NAV által közölt adatok az aktuális lakás piaci mozgásokat hozzávetőlegesen negyedéves csúszással, utólagosan képesek kimutatni. (Duna House Barométer)

Habár vizsgálatunk a CSOK 2015. évi bevezetése utáni időszakra fókuszál, a rendelke zésre álló adatbázisok esetenként lehetővé teszik az ezt megelőző időszak áttekintését is. Ezen információkat - amennyiben a vizsgált időszak megértését szolgálják - megjelenítjük a vizualizációkon.

LAKÁSPIACI KÖRKÉP

A magyarországi lakáspiacon már 2014 első negyedévétől kezdődően keresletélénkülés volt megfigyelhető, melynek okai elsősorban a 2008-ban kezdődő, elhúzódó válság utáni általános gazdasági fellendülésben, a foglalkoztatottság és a reáljövedelmek növekedésé ben, a lakáscélú megtakarítások állami támogatásában, a lakáshitelezési feltételek enyhülésében, illetve az ingatlanárak 2008-as válság óta megfigyelhető csökkenő tendenciájaban keresendőek. (MNB: Lakáspiaci jelentés 2018, május)

A CSOK bevezetésének évében az újépítésű lakások piacán ez a negatív trend kezdett megfordulni, mely kezdetben csupán az építési engedélyek megugró számában volt nyo monkövethető, ám az építési projektek hosszabb időtartama (4-8 negyedév) miatt a megva lósításra váró beruházások növekvő számát vetítették előre.

Habár a makrogazdasági környezet és a CSOK kedvezően hatott a lakáspiacra, az újépítésű ingatlanok iránti kereslet élénkülése még váratott magára egészen a szabályozás 2016-

os módosításáig, ekkor lépett ugyanis életbe az építkezésekhez köthető kedvezményes, 5%-os áfakulcs.

Az újépítésű lakások piacán megfigyelhető keresleti húzás hatására a befektetői kedv is élénkülni kezdett, így ez év során már 2,5-szer több lakásépítési engedély került kiadásra 2015 egészéhez viszonyítva. Az építkezések számának növekedésével az építési telkek

iránti kereslet is nőtt, ami a telekárak emelkedését vonta maga után. A CSOK és a kedvez ményes áfakulcs együttes bejelentését követően Budapesten egy év alatt - a 2016-os évben - megduplázódott a lakásprojektek száma. (Banai-Pankov-Fábián-Nagy) A gyors ütemben megugró számok mögött az előző éves kivárás is meghúzódhat, mivel az építkezéseket a megrendelők/kivitelezők már a kedvezmény érvényesítésével kívánták megkezdeni.

Az újonnan épülő lakások alapterületei a CSOK követelményekhez igazodtak, nőtt a 60 m2 feletti ingatlanok száma, az emelkedés a 2018-as évben érte el a csúcspontját.

Érdekes megfigyelni, hogy a befektetési célú építkezések során a saját, valamint az érté kesítési célú ingatlanok átlagos hasznos alapterülete jelentős eltérést mutat. Ennek oka a lakóingatlan típusában keresendő, hiszen a befektetők jellemzően a magasabb laksűrűségű (és általában jobb infrastrukturális környezetben elhelyezkedő) építési telkekre épített többlakásos társasházakban látták a legnagyobb értékesítési potenciált. Ezzel szemben a saját célú építkezések legjellemzőbb épülettípusa a nagyobb hasznos alapterületen megvalósuló családi ház, melyeket sok esetben a városok agglomerációjában, új parcellákra álmodtak meg a családok.

A 2017-2018-as időszakban a lakosság lakásépítések iránti kereslete emelkedő trend jel lemezte, ám megjelent a szakképzett munkaerőhiány, ami miatt a beruházások időtartama - az átadások várható ideje - egyre inkább elhúzódott. Ez a hiány leginkább a kapacitások túllépésének volt köszönhető, mivel a kereskedelmi és állami beruházások is jelentős mun kaerőt vontak el a lakossági projektektől. (MNB, 2018)

Az élénkülő lakáspiaci trendrekhez a vizsgált időszakban a foglalkoztatottsági ráta folyamatos emelkedése is hozzájárult, hiszen a háztartások kedvező és kiszámítható jövedelmi helyzete a lakáspiac tendenciáiban is megmutatkozik. A CSOK erre a kedvező folyamatra erősített rá. A családi ház építések száma a 2018 és 2020 közötti időszakban emelkedett a legdinamikusabban, mely több okra vezethető vissza. Egyrészt az építőiparnak és a lakos ságnak is időre volt szüksége, hogy a 2016-os áfakulcs-szabályozás beérhessen, az épüle

tátadások fázisába léphessenek a megkezdett beruházások, másrészt a 2021-re datált épü letenergetikai szigorítások hatására kalkulálható többletköltségektől mentesen juthassanak a CSOK-ot igénylők családi házhoz.

A 2020-as évben a covid-válság okán megjelenő korlátozások és bizonytalanság átmeneti megtorpanást mutatkozott a használt lakóingatlanok adásvételi tranzakcióinak számában, ám a 2021-es év első felét az előző éveket is felülmúló tranzakciószámok jellemezték, kö szönhetően a nyitásnak, a foglalkoztatottsági-ráta javuló tendenciájának és a 2020-ról halasztott adásvételek (vagy vásárlási szándékok) realizálódásának.

LAKÁSÁRAK ALAKULÁSA

A CSOK 2015 évi bevezetésének m2 árakban kifejezhető hatása elsőként a budapesti használt lakás árakon érhető tetten, melyek árváltozása ez év első három negyedévében 15,8%-os emelkedést mutatott. Ebben az időszakban a már említett okok miatt az újépítésű ingatlanok tranzakciószámában még nem mutatkozott áttörés, ám a m2 árak növekedése már ebben a szegmensben is megjelent.

A kezdeti időszak használtlakás piacát országos szinten vizsgálva láthatóvá válik a lakásárak heterogenitása, regionális megosztottsága. Látható, hogy a fejlettebb régiókat és a vá rosokat erőteljesebb pozitív irányú lakásár-dinamika jellemezte, míg azokban a régiókban, amelyekben a lakásárak az előző években is - országos viszonylatban - alacsonyak voltak, alig mutatkozik emelkedés.

A 2017-2018-as években regionális szinten ugyan megmaradt a lakásárakat érintő heterog enitás, ám a súlyponteltolódás is megfigyelhető Budapestről a vidék felé. Az áremelkedés továbbra is általánosnak mondható a lakáspiacon, ám a tranzakciókhoz köthető vételárak ból kirajzolódik, hogy a fókusz az alacsonyabb árú ingatlanok irányába tolódott el. Belátható, hogy e két trend szoros kapcsolatban áll egymással, vagyis, hogy a vidéki árak az élénkülő kereslet hatására meredekebb pályán növedtek. A vidéki városok lakásár-növekedésével kapcsolatban megfigyelhető, hogy arányaiban azokon a területeken ment végbe nagyobb áremelkedés, ahol évekkel azelőtt (ábránkon 2013-hoz képest) eleve magasabb árszint rajzolódott ki. E trend következményeként megfigyelhető, hogy a vizsgált időszakban nyílt az olló a városok és a kistelepülések árai között, valamint a főváros és a vidék között is, ellenben szűkülés figyelhető meg a nagyobb városok és Budapest árai között (a tendencia 2021-ig kitart).

Az áremelkedések ebben az időszakban országos viszonylatban még nem hordozták ma gukban a túlértékeltség kockázatát (bár a főváros ezalól kivételt képez), hiszen a háztartások reáljövedelmének emelkedése is tartotta az azt megelőző évekre is jellemző 3-4%-os emelkedést.

2020 a lakáspiaci árak tekintetében is átmeneti megtorpanást jelentett, ám 2021-ben foly tatódott az azt megelőző időszakokra jellemző lakásáremelkedési tendencia. Erre az időszakra vonatkozóan érdemes felhívni a figyelmet arra az elsősorban kínálati oldalon megje lenő magatartásra, melyek következtében az emelkedő trendekhez gyorsan alkalmazkodik a lakáspiac, míg a csökkenő trendek sokkal lassabban gyűrűznek be az eladók magasabb árakhoz való ragaszkodása miatt.

Az áremelkedést nem csupán nominális értelemben érdemes megvizsgálni, hanem a makrogazdasági fundamentumokkal (munkanélküliségi ráta, a lakosság rendelkezésére álló jövedelem stb.) összevetve is, így kirajzolódhat a lakásár-túlértékeltség kockázatának mértéke és a lakhatás elérhetősége is. Ez előbbiről az ábra alapján elmondható, hogy a 2021-re már a vidéki és budapesti lakások árszabása is magában hordozta a túlértékeltség kockázatát, illetve a lakosság számára tendenciózusan egyre elérhetetlenebbé vált a saját tulajdonú lakhatás. Éppen ez lehet az oka, hogy a budapesti lakásár-emelkedés dinamikája 2021-ben mérséklődött.

Szűkült az olló a főváros és az erősebb áremekledési trendekkel bíró megyeszékhelyek kö zött. A vidéki ingatlanok ára is arányaiban intenzívebb emelkedést mutatott, az elmúlt évek áremelkedési hulláma így szépen lassan begyűrűzött a kistelepülésekre is, bár ebben is je lentős regionális eltérések mutatkoztak. A jelenség az általános trendek mellett a 2019-ben bevezetett falusi csok és más, nem település specifikus támogatás/kedvezmény hatásaival magyarázható, valamint a városi lakóingatlanok magasabb árszabása miatt az onnan kiszoruló vásárlók alternatíva keresésével.

Az adatok vizsgálatával láthatóvá válik, hogy azokban a régiókban mérséklődött az áremel kedés, amelyekben már a csok bevezetésének első időszakában is magasabb árszabás volt jellemző, míg azokban a régiókban, amelyekben alacsonyabb m2 árak voltak megfi gyelhetők, a 2021-es évben a lakásár dinamika jelentős erősödést mutatott.

ÉRTÉKESÍTÉSI IDŐ ÉS ALKUPOZÍCIÓ

A lakáspiaci tranzakciók során megfigyelhető értékesítési idő kitolódása, illetve lerövidü lése, valamint a meghirdetett árak és a vételi ár különbözetének időbeli változása fontos információkat hordoz az ingatlanpiac intenzitásáról, a keresleti és kínálati oldal egymáshoz viszonyított távolságáról, az ingatlanok árrugalmasságáról.

A Családi Otthonteremtési Kedvezmény életbelépése után megjelenő jelentős kereslet-élénkülés hatására az értékesítési idő és a tipikus alku mértéke jelentősen lerövidült. E jelenség egybevág a m2 árak időbeli és térbeli változásával, vagyis a budapesti lakásárak emelkedését időben kicsit megcsúszva követték az országos árak emelkedései. Bár az ábra csupán

Alku: hány százalékkal alacsonyabb a tranzakciós ár az utolsó hirdetési árhoz képest. Irányár változása: hány százalékkal változott a hirdetési ár a hirdetés ideje alatt.

az országos tendenciákra mutat rá, belátható, hogy a regionális mintázat is hasonlóképpen alakult, mint a már tárgyalt lakásárak esetében.

Keresleti oldalról vizsgálva elmondható, hogy a vevőknek 2015 és 2019 második negyedéve között volt a legkevesebb lehetőségük kedvezőbb vételárat kialkudni, illetve a legke vesebb idejük a döntéshozatalra. Alku tekintetében a 2020-as év korlátozásai kedvezőnek mondhatók, mely lazulást a 2021-es év újbóli lakáspiaci élénkülése írta felül.

MI IS AZ A CSOK ÉS MILYEN FAJTÁI VANNAK?

A CSOK ugye nem más, mint a Családi Otthonteremtési kedvezmény mellyel az állam támogatni próbálja a családokat új otthonuk megvásárlásában, korszerűsítésében, vagy akár meglévő ingatlanjaik felújításában.Ez a kedvezmény 2015 óta vehető igénybe. A CSOK-nak több fajtája is van ezeket most röviden ismertetném csak, hogy összehasonlíthatóvá váljon elemzésünk az ingatlanpiaci alakulásokkal.

A három vagy több gyermek után a 10+10 millió Ft támogatás igénylő új lakás építők/ vásárlók részére:

Legalább 60 négyzetméter hasznos alapterületű új lakás vagy a legalább 90 négyzetméter hasznos alapterületű új lakóépület építéséhez igényelhető.Alapfeltétele, hogy az igénylőknek legalább három gyermekük legyen, legfeljebb 10.000.000 Ft összegű családi otthonteremtési kedvezmény egyidejű igénybevételére is jogosultak legyenek.

A legfeljebb két gyermek után támogatás igénylő új lakás építők/vásárlók részére:

Az igénybevevőknek legalább 50 négyzetméter hasznos alapterületű új lakás vagy a legalább 80 négyzetméter hasznos alapterületű új lakóépület építéséhez igényelhető. A támogatás alapfeltétele, hogy az igénylők a legalább két gyermekkel rendelkezzenek,valamint 2.600.000 Ft összegű családi otthonteremtési kedvezmény egyidejű igénybevételére is jogosultak legyenek. Az igényelhető kölcsön összege legfeljebb 10 millió forint lehet.

Használt lakást vásárlók részére:

A kamattámogatás igénylésének alapfeltétele, hogy az igénylők a legalább két gyermek után nyújtható családi otthonteremtési kedvezmény egyidejű igénybevételére jogosultak

legyenek. Az otthonteremtési kamattámogatás - összeghatártól függetlenül :

• két gyermek esetén a legalább 50 négyzetméter

• három gyermek esetén a legalább 60 négyzetméter

• négy vagy több gyermek esetén a legalább 70 négyzetméter hasznos alapterületű használt lakás vásárlásához igényelhető. Az igényelhető kölcsön összege: A többgyermekes családok kamattámogatott vásárlási kölcsönének összege:

• két gyermek esetén legfeljebb 10 millió forint

• három vagy több gyermek esetén legfeljebb 15 millió Ft lehet.

Falusi CSOK:

A vissza nem térítendő támogatás „falusi CSOK” vételártól függetlenül igényelhető, a preferált kistelepülésen fekvő lakás vásárlásával egybekötött lakóépület-bővítési, illetve korszerűsítési, vagy az igénylő(k) legalább 50%-os tulajdonában lévő lakóház bővítési, illetve korszerűsítési munkálatainak finanszírozásához. Az igényelhető falusi CSOK összege:

Vásárlással egybekötött bővítés/korszerűsítés esetén

• egy gyermek esetén legfeljebb 600.000 Ft

• két gyermek esetén legfeljebb 2.600.000 Ft

• három vagy több gyermek esetén legfeljebb 10 millió Ft

Meglévő lakás bővítése/korszerűsítése esetén:

• egy gyermek esetén legfeljebb 300.000 Ft,

• két gyermek esetén legfeljebb 1.300.000 Ft,

• három vagy több gyermek esetén legfeljebb 5 millió Ft

Ezen kívül a pénzügyminisztérium még három családtámogatási kedvezményt nevez meg, melyek közül az egyik a lakásbővítésre szolgál a másik a korszerűsítésre és végül, de nem utolsó sorban az akadálymentesítésre is van támogatás. Ezeket azonban most nem

fogom részletezni, hisz az ingatlanpiacon jelentős változást nem demonstrálnak. Viszont a táblázat segítségével ismertetném, hogy milyen további feltételeket kell még a kedvezmény igénybevételéhez:

A támogatás igénybevételére vonatkozóan meghatározásra kerültek kizáró és korlátozó szabályok is azonban ezek nagy része a bevezetés óta enyhítésre vagy megszüntetésre került.

GYERMEKVÁLLALÁS ÉS A CSALÁDSZERKEZETEK ÁTALAKULÁSA A CSOK HATÁSÁRA

Elsősorban állítsunk fel egy általános képet a gyermekvállalási és házasságkötési statisztikákról, úgy hogy a CSOK-ot még nem vesszük figyelembe.

A rendszerváltás után jelentősen csökkent mint a házasságok száma, ugyanúgy mint a gyermekvállalások száma. Továbbá későbbi életkorban történik meg az első házasságkötés, valamint az első gyermekvállalása is. Nagyjából ez a szám most harminc év fölé datálódik, pedig a rendszerváltás előtt az volt a jellemző, hogy a nők a húszas éveik első felében vállaltak már legalább egy gyermekkel.

Azonban 2015-ben fordulópont következett be a családok életében. A házasságkötések mélypontja 2010-ben állt be azóta 2018-ra csaknem másfélszeresére nőtt a házasságkötések száma, ami nem lassult le utána sem 2019-ben az előző éves adatokhoz képest 28 %-os növekedést tapasztalhatunk. Ámbár még mindig több hazánkban a nem házasságban élő nő, mint a házasságban élő nő , de az előző évekhez képest, jelentősen mérséklődött a házasságkötések számának drasztikus csökkenése.

A rendszerváltás óta megfigyelhető volt, hogy a házasságon kívüli gyermekek aránya megnövekedett és meg is előzte a házasságban élők gyermekvállalási adatait.

A fordulópont azonban itt is 2015-ben következett be, ugyanis akkor a házasságon belül vállalt gyermekek száma már magasabb volt 4%-kal, mint a házasságon kívülieké és ez a szám ezek után sem csökkent, hanem növekedett 2018-ban a házasságon belüli gyermekek száma 56%-ra növekedett. Nyilván ebben szerepet játszott az is, amit a fentiekben írtam, hogy bekövetkezett egy mozgalom a házasságok fellendülésében, de az is nagyban hozzájárulhatott, hogy a házasságban élő nők valószínűleg bátrabban mernek gyermeket vállalni, mint nem házas nő társaik.

Most pedig, hogy kaptunk egy általános képet a házasságok és gyermekvállalások arányairól. Nézzük meg, hogy a CSOK megjelenése, hogy befolyásolta a családszerkezetek alakulását 2015 óta.

Elemzések alapján 2020 végéig közel 170 ezren igényelték a támogatást. A vissza nem térítendő támogatásban részesülők 90 százalékának már volt gyermeke a támogatás igénylésekor: 15 százalékuknak egy, 47 százalékuknak kettő, 38 százalékuknak pedig három vagy annál több gyermeke volt vagy lett az előre vállalt gyermekekkel együtt. Az igénylők több mint harmada vállal még kisbabát. Ennek az 59% vállal egy gyerekes, 39% kettő és 2% háromgyerekes. A legnagyobb gyermek-előrevállalási hajlandóság a jövőben

születendő gyermekkel a kétcsaládossá válók (58 százalék) körében jelentkezik, az előre vállalók 38 százaléka pedig három gyermeket kíván nevelni. Az igénylők 14,9 százaléka csak a támogatás ösztönző hatására vállalt további gyermeket. Az ingatlan típusát 86 Tanulmány Plöchl Kata – Obádovics Csilla tekintve a használt ingatlanszerzés dominál mind az előre vállalók (69,2 százalék), mind a támogatást csak meglévő gyermek után igénylők (68 százalék) esetében, a használt ingatlanokhoz kapcsolódó nagyobb gyermek-előrevállalási hajlandóság mellett. (Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS))

Bár az előzőekből tudhatjuk, hogy 2015-ót folyamatosan mérséklődik és javul a gyermekvállalások száma hazánkban, valamint azt is láthatjuk, hogy vannak olyan párok akiket ez a támogatás buzdít arra, hogy további gyermekeket vállaljon, de biztos statisztikánk még nincs arra, hogy mutatkozik meg ennek pozitív hatása. Azonban több kutatás is született a CSOK megjelenésével és a gyermekvállalási hajlandósággal kapcsolatban, amik azt állítják, hogy ez a támogatás a jövőben pozitiv hatást fog gyakorolni a gyermekszületésekre.A pozitiv hatás azonban erősen fog függni az életszínvonalbeli változásoktól és az erkölcsietikai normáktól.

LAKÁSHITELEZÉS 2020-BAN ÉS 2021-BEN

Kétezer-huszonegy év végére a lakáshitel-állomány meghaladta 2010. évi csúcsot, vala mint az előző időszakhoz mérten is 15%-os növekedést tapasztalhatunk. Bár a háztartások számára nyújtott hitelek arány 2018 óa 8%-kal csökkent, 2021-ben az államilag támogatott lakáshitelek állomány 18%-kal nőtt (ez a 2019-ről 2020-ra csak 9,1% növekedés volt)

Ezeket a hiteleket az emberek több, mint fele bankoktól igényelte, nagyjából egyharmada jelzáloghitel-intézetektől, 11% pedig lakás-takarékpénztáraktól igényelte.

Az elmúlt két évben leginkább a használt lakásokra felvett hitelek állománya növekedett meg. 2020 folyamán több mint 104 ezer lakáshitelt folyósítottak, összesen 917 milliárd forint értékben.

A folyósított hitelek száma 6,6%-kal csökkent, összege kismértékben nőtt az előző évhez képest. 2021 folyamán több mint 121 ezer lakáshitelt folyósítottak, összesen 1249 milliárd forint értékben. A folyósított hitelek száma 17, összege 36%-kal nőtt 2020 évhez képest.

Mindkét évben a használt lakásra fordított hitelezés dominált. 2021-ben az átlagos hitelösz szeg a használtlakás-árak emelkedésével párhuzamosan az egy évvel korábbi 10,5 millióról 11,9 millió forintra emelkedett.

Az építésre nyújtott hitelek száma az előző évekhez képest 2020-ban és 2021-ben is csök kent. 2020-ban kismértékben csökkent az új lakásokhoz kapcsolódó hitelezés súlya. Az új lakások építésére és vásárlására folyósított hitelek összesített értéke a használt lakás-vá sárlásra fordított hitelek összegének 30%.

2021-ben az újlakás-vásárláshoz nyújtott hitelek száma 4,5%-kal emelkedett, az erre a célra fordított összeg az egy évvel korábbinál 2,3 millió forinttal nőtt.

A 3 millió forintig elérhető lakásfelújítási támogatások miatt 2021 évében háromszorosára ugrott a lakásfelújításra használt hitelek száma és az átlagos hitel érték is megnövekedett, nagyjából a duplájára.

CSOK TÁMOGATÁSOK FOLYÓSÍTÁSA 2016-2020

A CSOK megjelenésétől 2020. decemberéig nagyjából 156 ezer támogatást folyósítottak körülbelül 386 milliárd forint erejéig.(azaz egy támogatásra kb. 2,5-3 millió forint jutott).Ebben az időszakban 655 ezer lakástranzakcióból minden hatodiknál igénybe vették a CSOK-ot. A támogatást felhasználók aránya az újlakás-vásárlók körében 42, a használtlakás-vásárlók esetében 12%-ra becsülhető.

2020-ban a támogatások több mint felét használt lakásvásárlásra költötték, összesített értékének közel két ötödét pedig új lakásra fordították. Részletesebb bontásban pedig az látható, hogy ennyit költenek átlagosan:

• új lakás építése esetén 3,2 millió,

• új lakás vásárlásakor 5,7 millió,

• használt lakás vásárlásakor 2,4 millió forint volt.

A lakásbővítésre igénybe vett támogatások aránya folyamatosan emelkedett, 2020 végére meghaladta a 14%-ot. 2019-ben már a falusi CSOK is megjelent , amely esetében az igénylők a támogatások felét lakásbővítésre és -felújításra fordíthatják.2020-ban a CSOK összegének több mint 99%-át bankok folyósították.

2019-ben nem csak a falusi CSOK, hanem a babaváró hitel is megjelent, ami igazából szabad felhasználású ám a legtöbben lakás vásárláshoz kapcsolódóan igényelték, így ez is szerepet játszik a lakás hitelezésben.

CSOK ALAKULÁSA 2021-BEN

2021-ben átlagosan minden ötödik lakáshitelnél igénybe vették a csokot, illetve a falusi csokot. Ebben az évben folyósított támogatások száma 3,6%-kal nőtt, összege 12%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A használt lakásokra fordított hitelek száma nagyjából 10% növekedett, míg az új lakásokra fordítottak száma stagnált.

2021-ben a felújításra, lakásbővítésre fordított támogatások száma és összege elmaradt az előző év azonos időszakitól, de még így is sokszorosan meghaladta a falusi csok bevezetése előtti évekre jellemző szintet. A falusi csok továbbra is elérhető lakásbővítésreés -felújításra, mérséklődő igénybevétele elsősorban a kivitelezői kapacitáshiánnyal és az építőanyagár-drágulással hozható összefüggésbe.az előző év azonos időszakihoz képest.

2020-ban a már említett, a CSOK-ot bővítő intézkedések hatására a folyósított támogatások száma 18, összege 29%-kal emelkedett az előző év azonos időszakihoz képest.

ÖSSZEGZÉS

TARTALOM

FELHASZNÁLT FORRÁSOK

MNB Lakáspiaci jelentés 2016 május (www.mnb.hu, letöltési idő: 2022.11.02) www.mnb.hu/kiadvanyok/jelentesek/lakaspiaci-jelentes/lakaspiaci-jelentes-2016-majus

MNB Lakáspiaci jelentés 2018 május (www.mnb.hu, letöltési idő: 2022.11.02) www.mnb.hu/kiadvanyok/jelentesek/lakaspiaci-jelentes/lakaspiaci-jelentes-2018-majus

MNB Lakáspiaci jelentés 2021 november (www.mnb.hu, letöltési idő: 2022.11.02) www.mnb.hu/kiadvanyok/jelentesek/lakaspiaci-jelentes/lakaspiaci-jelentes-2021-november

MNB Szakmai Cikkek: Banai Ádám – Danila Pankov – Fábián Gergely – Nagy Tamás: Hogyan alakította át a CSOK a hazai lakás és hitelpiacot?; 2019 (www.mnb.hu, letöltési idő: 2022.11.02)

Központi Statisztikai Hivatal adatbázisa, Összefoglaló Táblák (STADAT)/ 18. Lakás;(www. ksh.hu/stadat)

Központi Statisztikai Hivatal kiadványtára: Lakáspiaci árak, lakásárindex, 2022. II. negyedév Duna House Barométer (www.dh.hu/barometer )