Vademecum150 osszesitetttoplista issuu

Vademecum 150: Összesített toplista Kedves Olvasó!

Az elmúlt három évben összesen kb. 600 dolgot ajánlottunk Önöknek — ebből emeltünk ki, hírlevelünk 150. száma alkalmából most 4 x 7 élményt, csupa olyat, ami ma is hozzáférhető. Olyan élményeket, melyek az elmúlt években keletkeztek, s mára bizonyítottan a „nagy adósság” rovatba tartoznak.

Szükségképpen mellőznünk kellett a múzeumi és kortárs képzőművészeti kategóriát – holott ezek manapság a magyar kultúra sikerágazatai. Ám az oda tartozó projektek mára már alakot váltottak, nem hozzáférhetőek eredeti formájukban.

Az ajánlott tételeket megpróbáltuk osztályozni egy 1-10-ig terjedő skálán, három szempontból: — újszerűség, — tanulás, — szórakozás.

(A 10 a maximális pontszám.)

Jó törlesztést kíván Török András hírlevélíró és a Summa Artium csapat (amelyet három önkéntes is erősít e hónaptól)

28 nagy adósság, az elmúlt három évből 7 NAGYSZERŰ KÖNYV Megjegyzés. A magyar próza és költészet felfelé ívelő pályára állt. Egyértelműen a történetmesélés került a középpontba, a világtrendekkel egybevágó módon. 2000 után a magyar irodalom nagy korszaka kezdődött. Talán eddig tartott, amíg a felfokozott politikai érdeklődés „kiürült” a rendszerből.

Spiró György: Fogság — történelmi regény Tíz évben egyszer, ha magyar nyelven születik egy ilyen regény, amely vastag ugyan, de … (itt a könyvhöz méltatlan szavak következhetnének, mint pl. filmszerűen lebilincselő, mégis életközelien bölcs, mégse tanmese-szerű). Kosztümös mű, egy Uri nevű, 19 éves, szánandó küllemű, rövidlátó római zsidó fiúról szól, aki akarata ellenére nekiindul a világnak, Tiberius császár uralkodásának vége felé, azaz a Kr. u. I. században. Az a fajta nagyon vastag könyv, amely első ránézésre betegség idejére való, pedig dehogy! Két egész hetet is képes bearanyozni. Amire már ebédidőben boldogan gondol az ember. Az író sok interjút adott a könyvről, ahol rendre „ifjúsági regénynek” csúfolta a könyvet. Egyszer azt is megvallotta, hogy nem kevesebb volt a célja, mint „megalkotni a kereszténység Odüsszeiáját.” Nem kérdés, hogy sikerült. S mivel Spirónak nemigen van mondat-szintű stílusa, könnyű fordítani.

Világsiker szaga van. (Magvető, 2005, 770 oldal. Ára 3990 Ft.) Újszerűség: 6 Tanulás: 10 Szórakozás: 9 Térey János: Ultra Most erős túlzás következik, aki az ilyesmit nem szereti, ugorjon a következő tételre.

Megjelent a múlt év második felében egy olyan verseskötet, amely annyira nagy jelentőségű, mint Ady Endre „Vér és Arany” kötete. Persze semmi másban nem hasonlítható a nagy dúvad vátesz költészetéhez, csak jelentőségéhez, a költői nyelv és látásmód megújításához. A kötet utolsó darabja ismerős lehet annak, aki kicsiny hírlevelünket kezdettől fogva olvassa. Bizony „A gyönyörű gyár” volt az a vers, amelynek kéziratát 2004 októberében kisorsoltuk a Gresham szállodában a megjelentek között, s amelyet Bálint András fel is olvasott… Akkor sikerült jól beleválasztani, jelentős verssel kezdeni. Ez a kötet szerkezetében, arányosságában is jelentős, érdemes minden nap egyet elolvasni, oly módon, hogy a 14 oldalas „Hadrianus Redivivus” lehetőleg hétvégére jusson… Itt csak egyetlen kérdés van: hogy lehet ilyen verseket írni, amelyek selymesek és simogatók, és akkor is örömet okoznak, ha az ember nem vagy csak részben érti az utalások szövevényét. A fent említett két versen kívül még egy nagy kedvenc: „A Csikósok szerint a Kreutzok”, amely a mottó szerint „Csaplár Vilmos nyomán” keletkezett. Vajon miképpen keresztezi egymást a magyar irodalom ősz üstökű vagabond

prózaírója és a 35 éves költő pályája? A vers mindenesetre egy magyar családregény, versben elmondva, amely, mint a prizma, sokféle nézetet mutat. Nincs mese, jó magyarnak lenni, ha Térey magyar. (Magvető, 2006, 151 o., 1990 Ft, de sokkal többet ér!) Újszerűség:10 Tanulás: 4 Szórakozás:5 Dragomán György: A fehér király Dragomán Györgyről sokat beszélnek ma irodalmi berkekben. Hogy még nem tetszett hallani ezt a nevet? Hát a tévében nem gyakran szerepel az biztos… „1973-ban születtem, tavaly lettem harminchárom, több mint tizenhat éve élek Magyarországon, szülővárosomat, Marosvásárhelyt 1988-ban hagytam el, azóta kétszer voltam Erdélyben, napokig nem tudtam aludni a honvágytól, nem mentem többet, lassan megszoktam az ittlétet, Budapest lett az otthonom… (…) A kivándorlás után négy évig Szombathelyen éltem, ott jártam gimnáziumba és ott ismertem meg a feleségemet, Szabó T. Annát. Fiatalon, huszonkét évesen nősültem, Annával írásokkal udvaroltunk egymásnak, ő mindennap írt nekem egy verset, én mindennap írtam neki egy novellát, tizenhat évesek voltunk akkor, azóta annyi változott, hogy született két fiam, Gábor és Pál, most már nekik is lehet írni verset meg mesét.” Dragomán írásaiban a finomra hangolt archaikus nyelvezet, a bravúros szerkezet az érdekes. Dolgos, modern fazon, jól tud angolul, szereti bütykölni a honlapját (www.dragoman.extra.hu). Második regénye, „A fehér király” megdöbbentően érett és nagy könyv. Egy olyan regény, amelynek minden egyes fejezete tökéletesre csiszolt novella is egyben. 2007-ben József Attila díjat kapott éppen A fehér királyért. Máris vagy fél tucat nyelvre máris fordítják. Önállóan leginkább megálló „Szelep” című fejezete a honlapon: http://dragoman.extra.hu/?p=56&language=hu. Egy iskolai nap története. Keveredik benne a Pál utcai fiúk humora, Parti Nagy nyelvi leleménye és Bodor Ádám nyomasztó atmoszférája. Újszerűség: 10 Tanulás: 8 Szórakozás: 8 (sírással keverve) Daniel Kehlmann: A világ fölmérése Ezegyszer nyugatról jön a fény… egy olyan filozófiai kalandregény formájában, amelyhez elég egyetlen hétvégi nap, amely egyesíti a magas kultúra elmélyült üzeneteit és a képes hetilapok szórakoztató modorát, amelyen sírni, nevetni, izzadni, vacogni is lehet, legfőképpen pedig álmélkodni. A két főszereplő a német tudomány két titáni figurája, Carl Friderich Gauss matematikus és csillagász, valamint Alexander von Humboldt báró, a nagy utazó és természettudós. Kettejük párhuzamos portréja ez a regény. Első és egyetlen, 1828-ban történt találkozásuktól indul a cselekmény, ezután felváltva beszél a szerző kettejük ifjúságáról és kalandjairól. Az egyik szegény, a másik gazdag családból származik, mindkettőn korán felismerik a rendkívüli tehetséget. Az egyik aszexuális, a másik nagyon is vonzódik a női

nemhez, s hat gyereke születik. Az egyik a társadalomban eligazodni képtelen vadember, a másik nagy udvaronc, noha a mérési pontosság megszállottja — ám egyszer csak mind a kettejükön túllép az élet, a „haladás” és az öregség senkit sem kímél. Nem lehet nem észrevenni, hogy maga az író, a fülszövegről kajánul mosolygó, Bécsben élő holdvilág képű suhanc is egy ilyen rendkívüli tehetség: harminckét éves, és tíznél több művét már 20 nyelvre fordították le… Ezt a könyvét Németországban hatszázezer példányban adták el… Hogy ez nem is sok? Tényleg, ha a lakossággal állítjuk aránypárba, akkor 80:10 = 600.000:75.000.

Ennyi itthon is elfogyna, ha magyar könyv lenne. (Magvető, 2006, 293 o., fordította Fodor Zsuzsa, 2690 Ft.) Újszerűség: 9 Tanulás: 10 Szórakozás: 8 Toni Morrison: A kedves 2006-ban a New York Times megszavaztatott több mint száz hivatásos kritikust, hogy mit tartanak az elmúlt 25 év legnagyobb amerikai regényének, és ez a könyv jött ki elsőnek. Az amerikai írónő alighanem ezért kapta a Nobel-díjat, de ahogy pestiesen mondani szokás, nem ezért szeretjük… A sűrű, bonyolult szövésű regény jelen ideje az 1870-es évekre esik, Cincinnati külvárosában vagyunk, de az ide-oda ugráló cselekmény legalább harminc évre visszafelé enged betekintést vagy egy tucat volt rabszolga életébe. A téma egyáltalán nem a feketék megaláztatása, noha ezekről igen sok szó esik. Éppen ellenkezőleg: a feketék méltósága. Érdekes még a fehér szereplők nagy száma, akik között van hagyományos gonosz, emberséges rabszolgatartó, rabszolga-menekítő, és sok átmeneti típus. Szociológiai pontosság keveredik görög sorstragédiával és soha nem látott történetmesélő rafinériával. Térbeli puzzle a cselekmény. Húsz oldal után az ember nemigen teszi le, különösen azután, hogy amikor már teljesnek érezzük a szereplők galériáját, váratlanul színre lép a címszereplő. Vajon ki ez a nő?

Nagyon meglepő, a fantasztikum és realitás határán egyensúlyozó választ kap rá a kitartó olvasó. Egy nőíró férfias könyve — amit azonban mégse írhatott volna férfi. (Beloved.

Eredeti megjelenés: 1987, magyarul: Novella kiadó, 2007, fordította, kitűnően, M. Nagy Miklós. 421 oldal, ára 2790 Ft.) Újszerűség:8 Tanulás:10 Szórakozás:5 Orhan Pamuk: Hó Tavaly a török Orhan Pamuk személyében egy nagyon jelentős író kapta a Nobel-díjat. Az ezredfordulón befejezett, eddig legfontosabb, igen vastag regénye fontos könyv, mind irodalmi, mind társadalmi szempontból. Kerek, élvezetes formában nyújt képet arról a világról, amelyet Európa se kiköpni, se lenyelni nem tud. A cselekmény elejétől végéig Törökország egy keleti határvárosában, Karszban játszódik. Szerelem, cselszövés, sokszögű

politikai intrika, vérbő karakterek. Egy Németországban élő török költő a főhőse, aki látogatóba érkezik ide, cikket írni egy isztambuli lapnak, amikor néhány napig a várost elzárja a külvilágtól az állandó hóesés… Ez alatt annyi dolog történik, mint máshol egy év alatt. Az első dolog, ami feltűnik, az a dolgok bonyolult és őrült volta. Mintha az általában bonyolultnak érzett kelet-európai viszonyok egy nagyságrenddel még bonyolódnának.

(Világiak, ateisták, szocialisták, kurdok, volt kommunisták, fejkendősök, katonák, nyugatmajmolók, mindezt csak megjátszók, stb.) Egyéni sorsokban, politikai viszonyokban, pálfordulásokban gazdag regény. Mintha Krúdyt, Molnár Ferencet és Spirót keverné egybe egy mindhármuknál gondosabb szerkesztő. Mert a regény egyharmadánál kiderül, hogy az elbeszélő nem az ún. „mindentudó elbeszélő”, hanem maga az író, és a kétharmadánál megtudjuk a végkifejletet, ennek ellenére mit sem vesztünk az érdeklődésből. Ezt érezhették Párizsban, amikor 150 éve Tolsztojt olvasták: „végre értjük a reménytelen orosz viszonyokat”. (Ulpius Ház, 2006. Fordította, angolból, Ladányi Katalin, 716 oldal, 3383 Ft.) Újszerűség:8 Tanulás: 10 Szórakozás: 7 Michel Houellebecq: Egy sziget lehetősége A francia író regénye, mint mindig, most is megosztotta a francia irodalmi közvéleményt. De azt sokan lefogadták volna, hogy eredetisége, társadalmi fontossága, színes nyelve miatt az évnek annyira kiemelkedő eseménye, hogy a Goncourt díjat nem viheti el más… Tévedtek, mint annyiszor. Pedig micsoda könyv! A főszereplője egy Daniel nevű negyvenegynéhány éves komikus, afféle francia Fábry Sándor. Az ő fejlődésregényét látjuk kibomlani, először egy korban hozzáillő nő mellett megtalált nem várt életben, majd tovább, egy egészen fiatal nő, minden öregedő férfi álma mellett. Mindezt azonban kezdettől fogva körbefonják Daniel sok száz évvel későbbi leszármazottainak naplójegyzetei — a legkevésbé sem erőltetett módon. Ez a talányos megoldás lassanként nyer értelmet. Egyre jobban értjük az egészet, miért a harsány komédia a jelen és miért a poétikus, szomorú jövő. Daniel élete akkor vesz egyre élesebb fordulatot, amikor egy furcsa szekta közé keveredik, és az a marginalitásból egyre inkább kitör. A regénynek van egy szorosan a történetbe ágyazott, de cseppet sem erőltetett civilizáció-kritikai vonala. A könyv egyik emlékezetes jelenete egy reklámfilmet ír le, amellyel a gyerekvállalás ellen agitálnak. Egy szupermarketben hisztériázó gyereket mutató képsor után ez a felirat jelenik meg: „Ne hagyja, hogy megtörténjen! Használjon óvszert!” Vagyis ez egy nem-tudományos fantasztikus regény, de egyben naturalista is, amely ide-oda jár a szerelem érzékletes leírása és az emelkedett pornográfia között. Vajon milyen lehet a 2005. évi Goncourt díjas, a belga novellista könyve? (Magvető, 2006, 459. o., fordította Tótfalusi Ágnes. Ára 2990 Ft.) Újszerűség: 10 Tanulás: 3 Szórakozás: 6

7 ZENEI ÉLMÉNY Megjegyzés. Ebben a rovatban kevés a magyar vonatkozás. A magyar zenei élet szenzációja, Jeney Zoltán „Halotti szertartás” című 18 év alatt megírt hatalmas műve csak egyszer hangzott el. Lemezen még nem jelent meg. (De a Summa Artium dolgozik a költségek előteremtésén.)

Händel: Julius Caesar, Peter Sellars szerint George Friedrich Händel (1685- 1779), a szászországi születésű, életének túlnyomó részét Angliában töltő zeneszerző összesen 42, kivétel nélkül olasz nyelvű operát írt. Ezek közül máig a legnépszerűbb a Giulio Cesare című, amelyet 1724-ben mutattak be, a címszerepben Senesino, a híres kasztrált énekes lépett fel. Ezen kívül van benne még két kasztrált szerep.

Ezeket ma persze kontratenorok éneklik. A zenetörténet az opera keletkezése óta több mint 200(!) produkcióról tud. Az a DVD, amely 2006-ban került forgalomba, egy olyan előadást rögzített egy filmstúdióban, valóságos filmes eszközökkel, amely 1992-ben a brüsszeli Théâtre de la Monnaie produkciója volt. Az amerikai fenegyerek Peter Sellars (*1957) az operajátszásnak körülbelül akkora újítója, mint Peter Brook volt a színháznak. Hallomás után az ember fanyalog attól, ha a Julius Caesart a Közel-Keletre helyezik, és Caesar nem más, mint az amerikai elnök, és az egész cselekmény egy szálloda uszodája körül zajlik. Ám a DVD, amelyen a felirat nyelvét az angoltól a kínaiig lehet választani, egy pillanat alatt rabul ejti a nézőt. Szokatlan persze, hogy Caesar öltönyben vigyorog egy sajtótájékoztató közönségének, később mackónadrágban, még később fürdőköpenyben mutatkozik, de a színészi/színpadi kidolgozottság lenyűgözi és fogva tartja az embert. Susan Larson, a csodálatos szoprán olyan ruhákat visel, hogy szinte mindene kilátszik — és mégis teljesen illúziókeltő. Nemcsak az. Az első felvonás üresfejű szépségéből a harmadik felvonásban már szerelmes középosztálybeli átlagnő lesz. Mert ebben az előadásban a szerelem és a szenvedély igazi. (Decca, 2006, 2 DVD, ára 10150 Ft.) Újszerűség: 10 (a rendezés) Tanulás: 4 Szórakozás:5 Howard Skempton: Lento A brit kortárs zeneszerző (1947) Magyarországon teljesen ismeretlen, Angliában is csak a szakma ismeri, meg a klasszikus zenei kívánságműsorokba betelefonáló vájtfülűek. Ha az ember egy ilyen műsort hallgat éjszakába nyúló munka közben, könnyen beleszeret a szimfonikus zenekarra írott rövid műbe, s úgy érezheti: ez a lemez kell neki. Ha megrendeli az amazon.com-on, néhány nap múlva ott is találja a postaládájában az esetlen borítójú CD-t, amelyen a mindössze 13 perces mű egyedül árválkodik. Olyan zene, amely fogva tart, amelyre mindenki saját filmet perget. A cím a lassú tempóra utal. Dallamos, repetitív jellegű

zene, de mint a szertornász gyönyörködtető variációi: fordulatai egyszerre változatosak és ismerősek. Szakrális zene, mindennapi használatra, nem vallásosoknak. Az amazon.com-on egyetlen vásárlói vélemény olvasható, miszerint ez a zene Satie-szerű, és valahol „katedrális egy képeslap négy sarkán belül”. Nagyon pontos… (NMC Records, előadja a BBC Szimfonikus Zenekar. Ára az amazon.com-on keresztül újonnan $15.99, használtan $12.45.) Újszerűség: 7 Tanulás: 3 Szórakozás: 8 Ludditák: Kurvaélet (A „Porcogó” című új nagylemezről) Az alternatív szcénán egyre magasabbra emelkedő női testvérpárt, Fiáth Titanillát és Mariannát említve a kritikusok nem győzik hangsúlyozni, hogy ők Bátaszék szülöttei (Szekszárd és Mohács között, 7000 lakos). A felszínen csak jár a minden határt áttörően mocskos szájuk: pergő nyelvű rap énekesek, de a többi magyarító próbálkozótól élesen eltérő módon, a szövegekbe elképesztő ellentéteket zsúfolnak bele. Ez már nem szellemi kolbásztöltő üzem, hanem hídépítés a szédítően magas és a mélységesen mély kultúra között, a kommersz kultúra kigúnyolásával fűszerezve. Már a nevükhöz is legalább érettségi kell. A „ludditák” ugyebár a korai angol proletár géprombolók voltak. A „Kurvaélet” című szám eredetileg a „Nyócker” című kultuszrajzfilm egyik betétdala volt, most ehhez komponáltak újabb számokat. A szám teljes élvezete ALIG lehetséges a szöveg olvasása nélkül. Ez ahhoz vezet, hogy az ember vagy több tucatszor meghallgatja őket. Vagy maga elé veszi a zeneszoveg.hu-ról letöltött szöveget. (www.zeneszoveg.hu/dalszoveg.phtml?szk=9169.)

Kicsiny példa, a felvágott nyelvű csajmagatartást lobogtató, „Hé, picsa!” című számból: „nem kell a szurkapiszka, zrika, fika, szeka, vegza, macera, a hecc, egrecír, csiki-csuki, ciki, cukk, a buzera, a moleszta: stop!” Az új albumot, akárcsak annak idején az első anyagot, a zenekar az interneten is hozzáférhetővé tette, de aki megveszi a rendes lemezt, az — mint a honlapjukon olvasható — „olyan prózai szarságokban is segítségünkre siet, mint a Diákhitel visszafizetése”. (http://www.playgroundrecords.hu/ludditak/) Újszerűség: 10 Tanulás: 4 Szórakozás: 10 Thomas Tallis: „Spem in Alium”, a 40 szólamú zene Mindig érdemes betérni a Dob utcai Concerto komolyzenei lemezboltba, bár néha megesik az emberrel, hogy például megvesz egy olyan lemezt, amelyik összesen 8 perc 22 másodpercnyi zenét tartalmaz, ám ez borsos árán egyáltalán nem látszik. Általában nagy különlegességről van szó: mondjuk az 501 éve született angol zeneszerző híres műve, az ismeretlen célra, vitatott időpontban írott kórusmű, amelyet 40 hangra írt. A kísérő füzet szerint ezt valószínűleg úgy adták elő valaha, hogy 8 darab külön 5 tagú kórus állt fel lópatkó alakban…

Fokozza a lemez különlegességét, hogy ez a 40 hang összesen 6 személyé: a King’s Singers

tagjaié. Azaz itt egy hangmérnöki bravúrról van szó. A lemezen maguk az énekesek számolnak be (6 perc 14 másodperc) arról, hogy milyen különleges és izgalmas volt a felvétel készítése. Maga a felvétel megunhatatlanul érdekes és változatos. A semmiből épül katedrális, lehet utazgatni a tartópilléreik fonatai között, fel és le, akárhányszor. A Signum Records független, kifinomult kiadó, ebből a műből van másik felvételük, ott az egyszerűség kedvéért 40 külön ember énekli a művet, a Chapelle de Roi együttes. És Tallis összes fennmaradt műve is kapható náluk, 7 CD-n. (Signum Classics, SIGCD071. Minden lemez ára 12 font. www.signumrecords.com) Újszerűség: 10 Tanulás: 10 (ha a füzetet is elolvassuk) Szórakozás: 6 Beethoven összes zongorára és csellóra írt darabja, Schiff András és Perényi Miklós előadásában Az ECM lemeztársaság lemezei nagy gonddal készülnek, kifinomult külsejű borítói kirínak a polcok csiricsáré kínálatából. Ezen a címlapon mintha egy másik földgolyóbis régi térképe lenne látható, egy olyan bolygó, ahol több földrész van, mint a miénken. A kis füzethez Esterházy Péterrel írattak előszót, aki saját hátfájásának ecsetelése mellett felidéz egy 2000 őszi koncertet, ahol a két művész a lemez műsorának egy részét adta elő. Ekkor azt érezte, hogy Beethoven könnyed, játékos és szerethető. A lemez füzetének hosszabb tanulmánya is ezt hangsúlyozza. Beethovennek volt humora is. Ezek humoros művek. Ebből a humorból van valami a füzetben közölt két fényképen is. Mintha aznap játszották volna fel a lemez egyik csúcspontját, a Händel Judas Maccabäusára írott 12 variációt. Első lemez, 4. track. 11 perc 1 másodperc. Érdemes azonnal ismétlésre állítani. (ECM New Series 1819/20 472 4012, 2 CD) Újszerűség: 4 Tanulás: 6 Szórakozás: 10 (ha nagyon magasrendűen értjük) Opera Proibita — Cecilia Bartoli lemeze Ha XI. Kelemen pápa 1701-ben be nem tiltja az opera műfaját Rómában egy időre, ez a lemez ilyen formában sohase született volna meg. „A betiltott opera” című lemez az e tilalmat kijátszó operaszerű oratóriumokból tartalmaz áriákat Händel, (Alessandro) Scarlatti és Antonio Caldera műveiből. Az itáliai őstehetség mezzoszoprán minden erénye fényesen csillog ezen a minden sarkon kapható lemezen: a lélekábrázolás, a csillogó magasságok, a meghittség, a pompa és az ünnepélyesség. Hogy fér bele mindez ebbe a csöpp nőbe?

Különösen, hogy a lemezborító tanúsága szerint porhüvelye ismét visszanyerte valahai kellemes arányait. A Mezzo tévécsatorna egyes élő közvetítései nyújtotta látványhoz képest ez örvendetes fejlemény. (Decca 475 7029. Ára: kb. 5500 Ft. ) Újszerűség: 10 Tanulás: 7

Szórakozás: 7 Gregorio Allegri: Miserere Ki tudja, meddig lesznek még lemezboltok, ahol az ember hajtogatja a fizikai cédétokokat…

Lám, az Írók Boltja melletti zeneműboltban is a pincébe költöztek a lemezek. Ha ide leszáll az ember, akkor képtelenség ellenállni egy legendás mű újrakiadásának. Több mint száz évig a pápaság legnagyobb zenei titka volt. Kottáját nem engedték másolni, csakis a sixtusi kápolnában hangozhatott el a mű. Aztán Rómában járt a tizennégy éves Mozart, és ő is meghallgatta. És emlékezetből lejegyezte. A legenda szerint így tört meg a nagy titok. A tizenkét és fél perces mű meghallgatása után az ember érteni véli, miért féltette a Vatikán ezt a művet annyira. Van valami törékeny, elillanó, angyali kvalitás benne. Afféle keveseknek szóló, esszenciális áhítat. A lemezen található két másik mű, Palestrina 36 perces miséje, és kortársuk, a csakis Angliában ismert William Mundy darabja úgy szól, mintha ugyanaz a szerző írta volna őket. Hiába, a művek felismerhető, különc eredetisége nem volt jellemző a korra. Az ilyesminek a gyermekkorú zsenivel jött el az ideje. (The Tallis Scholars, vezényel Peter Phillips, Gimell Records, felvétel: 1980, kiadás éve: 2004. Ára 4700 Ft. www.gimell.com. ). Újszerűség: 6 Tanulás: 8 Szórakozás: 8 7 ÚJSZERŰ FILM Megjegyzés. A magyar film helyzete stagnál, ebbe a toplistába nem fér be egynél több magyar mű. Sok új magyar filmben vannak ígéretes elemek, de hatalmas a szakadás az olcsó szórakoztatás és a magvas megmondó (ám unalmas) filmek között. Sajnos.

Volver — Pedro Almodóvar spanyol filmje Az Oscar-díjas spanyol filmrendező lebilincselő, bár egyenetlen életművéből kimagaslik új filmje, amely talán minden eddiginél mélyebbre ás a spanyol mindennapokban. A cselekmény felváltva játszódik egy állandóan szeles kicsiny faluban és Madrid egyik külvárosában, központi témája a spanyol női temperamentum. Babonaság, rejtély, női lélek, betegség, TVkultúra, családi perpatvarok, megélhetési gondok, gyilkosság (kettő is) — vagyis izgalom van bőven. Mindeközben a filmet belengi valami sajátosan pergő és vicces történetmondás. A viccesség és eredetiség nem poénok formájában jön, hanem jelen van minden egyes kockában. Az abszolút főszereplő a szépséges Penelopé Cruz, akiről a rendező egy interjúban kijelentette, hogy egyetlen baj van vele: az ilyen személyiségeknek Spanyolországban általában sokkal nagyobb a feneke… A film kiemelkedő színészi alakítások légióját vonultatja fel — a legösszetettebb talán a szívjóság-túltengést arcára is kiültetni képes elvált, de nem boldogtalan nővér, Soledad, akinek foglalkozása „lakótelepi illegális fodrász”. A cím egy

sláger refrénje, spanyolul annyit tesz, mint „vissza fogok térni”. A film kulcskifejezése. (122 perc, feliratos) Újszerűség: 8 Tanulás: 5 Szórakozás: 9 Taxidermia — Pálfi György magyar filmje A film híre szélsőséges, és tagadhatatlan, hogy megosztó. Bizonyára sokan vannak, akik tagadják, hogy van olyan, hogy „gusztustalanság, aminek van értelme”. Pedig, lám, van. A film Parti Nagy Lajos csodálatos „Hullámzó Balaton” című novellájából (és más írásaiból) íródott, előbbit már méltatta a Vademecum egy korai száma (No.2., 2004.11.09.). A Taxidermiában az a jó, hogy minden ízében remekmű. A dialógusok, a fényképezés, a talányosság — a művészfilmek minden kellékét felhasználva voltaképpen középfajú, nézhető dráma, amelynek végkimenetele tökéletesen megjósolhatatlan. Három generációról szól, egy tisztiszolgáról, egy sportolóról, egy állatpreparátorról. Messzebbről nézve a magyar huszadik századról, a borzalmas háborús időkről, a borzalmas kommunista békeidőkről és a borzalmas mai, a szart is művészetté lepárolni igyekvő világról. A film vége meg manapság játszódik, a mai Budapesten és a mai Bécsben. Sűrű, metaforikus szövésű alkotás, jobb, mint bármi, ami a rendszerváltás óta magyar filmvásznon megjelent. Nincs mentség rá, ha valaki értelmes ember, és szóbeszéd miatt nem nézi meg a filmet. Kiszúr magával. Csalogatóul csak annyit, hogy a „Hullámzó Balaton” című novellában a Balaton a Balaton-szeletre utal, nem a tóra. És hogy ez a film távoli leszármazottja a „Nagy zabálás” című francia filmnek. Ennyi elég, stílusosan szólva „beetetésnek”? (A film különleges honlapját érdemes felkeresni a mozizás után is, mert ott szokatlan módon megtalálható egy szinopszis, meg egy rendezői koncepció is: www.taxidermia.hu, színes magyar film, 90 perc, csak 18 éven felülieknek.) Újszerűség: 10 Tanulás: 7 Szórakozás: 6 Egy botrány részletei — Richard Eyre angol filmje Izgalmas társadalmi dráma sokféle van, a jobbik fajtának nincsen tanulsága. Vagy annyira szövevényes, hogy nem is érdemes levonni: kicsit úgy áll ezzel az ember, mint az angol nyelv kiejtési szabályaival… Három különböző színtérről is híradással szolgál ez a film. Először is a mai átlagos londoni gimnázium-féleség, a maga lepusztult, kaotikus, multikulti valóságával.

Aztán egy középosztálybeli család, ahol mindent elkövetnek egy sérült gyerekért, de erre szinte mindenki rámegy, és legfőképpen egy magányos, nyugdíjhoz közelítő történelemtanárnő, a magát „harci bárd”-ként definiáló nagy tekintélyű pedagógus, aki minden agresszív tinédzserrel elbír. Az ő naplóján keresztül csordogál a történet, előbb csendes hömpölygéssel, később egyre erősebb sodrással, amit egyenesen az emberi lélekbe horgonyoz Philip Glass zenéje. Mint az igazi jó filmek esetében, szinte lehetetlen egy mondatban elmondani, miről

szól a film. Annyi biztos, hogy jelentős szerepet játszik egy tanárnő és egy 15 éves tanítványa között szövődő érzéki kapcsolat. A komolyabb megfigyelőt lebilincseli a fiú hallatlanul erős proletár-akcentusa — hoppá, itt is a társadalmi különbségekről van szó. Ha az ember a filmbéli tantestület villanásokból összekotyvasztott érzéki tablójára gondol, és néhány hasonló, magyar iskolában játszódó próbálkozásra, csak egy megoldás marad: a sírás. (92 perc, feliratos, csak 16 éven felülieknek Különlegesen részletes és informatív honlap: www.foxsearchlight.com.) Újszerűség: 7 Tanulás: 6 Szórakozás: 6 Belleville Randevú — Francia rémes — francia-kanadai rajzfilm Az animációs filmek új és új meglepetésekkel szolgáltak az elmúlt évtizedben, főleg a komputertechnika fejlődésének köszönhetően. Ez a film azonban hagyományos, kézi technikával készült, 5 teljes éven át. Végtelenül eredeti és szórakoztató mű kevés szöveggel, magas rendű grafikai, filmes és zenei eszközökkel. Olyan történetet mesél el, melyet nem lehet natúr filmes módszerekkel ábrázolni. A Belleville randevú a francia kisemberről, a kerékpársport csodálatos voltáról, a szeretetről, az akaratról, az öregekről, a művészet erejéről, a szegénységen való felülemelkedésről szól. Emlékezetes, nagyszerű film — abból a fajtából, amelyet elképzelni egyáltalán nem lehet. Videón is teljes körűen élvezhető, nem csak moziban. (Les Triplettes de Beleville, SPI International, francia-belga-kanadai-angol, feliratos, 80 perc, 2003) Újszerűség: 10 Tanulás: 7 Szórakozás: 10 A királynő — angol film Érzelmes, de cseppet sem érzelgős film „A királynő”, amely nagyon merészen kizárólag létező történelmi személyeket vonultat fel, a központban II. Erzsébet királynővel és Tony Blair miniszterelnökkel, de valóságos személyek a mellékszereplők is, a vadászat-bolond hercegi férj, a szemtelen szövegíró, az antiroyalista feleség, a megrendült walesi herceg, és mindenki más. Diana hercegnő halála előtt és közvetlenül utána játszódik az egész. Az angolok minden képzeletet felülmúló gyászát híradó-felvételekkel idézik fel. A film a frissen hivatalba lépő fiatal miniszterelnök és az idős királynő együttműködéséről szól, amely az elején enyhén szólva groteszk módon kezdődik. (E szavakkal: „Ön a 10. miniszterelnököm.”)

Hamar, napok alatt a viszony párharccá alakul — a többit látni kell. Nyilvánvaló, hogy a film szinte egész súlyát egy csodálatos színésznő, Helen Mirren viszi a hátán. A forgatás előtt felvételeket nézett Erzsébetről, és a munkálatok alatt fényképeket tartott magánál róla. Elég meggyőző volt ahhoz, hogy a felvételek végére a stábtagok, akik a léhasághoz és a pihenéshez szoktak, felállva fogadták Mirrent, kezüket a hátukhoz fogva, tiszteletük jeléül. Amellett,

hogy megejtően az igazi királynőre hasonlóra maszkírozták, a belső azonosulás kiterjed a furcsa, tompa sugárzásra, a méltóságteljes járásra és a csaknem teljes magányra, amelyet azzal enyhít, hogy a skóciai birtokon szeret egyedül terepjárót vezetni, és a természettel társalkodni.

A forgatókönyvíró könyvtárnyi irodalmat olvasott el, és titkos informátorok serege súgott neki. Innét tudja, hogy a királynőt férje olykor gyengéden „cabbage”-nek (káposzta) becézi.

(Rendezte Stephen Frears, 97 perc, feliratos, DVD-n magyarul is.) Újszerűség: 8 Tanulás: 10 Szórakozás: 9 A mások élete — német film Florian Henckel von Donnersmarck mindössze 33 éves, és első filmjével mindent tarolt, egészen az Oscar díjig. Jogosan, mert mindent tud amit a művészfilmesek (azt viszonylag könnyű ellesni), ám azt is, amit a politikai thrillergyártók, felismerni azt is könnyű, de utánuk csinálni annál nehezebb. Ki gondolná, hogy egy nagyrészt 1984-ben játszódó film, melynek cselekménye a kelet-német titkosszolgálat berkeiben zajlik, s témája a megfigyelőkmegfigyeltek macskaegérjátéka, ilyen lebilincselően emberi, mély és érdekes. Semmiben sem hasonlítható az eddigi sablonos filmekhez, hála a tökéletes forgatókönyvnek, az utolsó poloskaelhelyező technikusra is kiterjedő gondos színészválogatásnak, és egy sor ellenszenves figurát alakító színész ragyogó alakításának. Ugyanakkor nem marad adós az NDK nyomasztó tárgyi és színvilágának megejtő és pontos visszaadásával sem. A cselekmény voltaképpen azt meséli el, hogy miként formál az állami paranoia egy tehetséges és párthű színházi szerzőből disszidenst. És amikor már azt hisszük, hogy vége a filmnek, mert egy katartikus (noha kissé sablonos) esemény lekerekített befejezés-esélyt nyújt, következik az igazi, sokkal érdekesebb és valódibb befejezés. (Das Leben der Anderen, színes feliratos német dráma, 137 perc, 16 éven aluliak számára nem ajánlott, helyesen, és nem csak a felejthetetlen Stasi-kurvás jelenet miatt.) Újszerűség: 10 Tanulás: 10 Szórakozás: 6 A pofonok földje — Stephen Chow filmje A szerzői filmektől szokás undorral elfordulni — ez esetben nagy hiba lenne. A 42 éves („fele annyinak sem kinéző”) kínai csodagyerek írta, rendezte ezt a filmjét, és ő a főszereplője is.

Ettől azonban még lenyűgözi azokat a nézőit is, akik sohase láttak kung-fu filmet. Ennek a filmnek ugyanis éppen annyira alapanyaga a kínai harcművészet, mint Joyce Ulysses-ének az Odüsszeia. Mindenben és semmiben. Ez a film a mindennapi szenvedésről, örömről, a látszatokról, a jóról és rosszról szól. Igaz, nagymértékben hagyatkozik a filmtrükkökre, de egy pillanatig sem öncélúan. És még szociológiai híradással is szolgál a 20. század eleji Sanghajból. Gyerekeknek akár 5 éves kortól, és nagyon erős nevetőizmokkal rendelkező

felnőtteknek, akik szeretik a szokatlan, erős ízeket. (Hongkongi-kínai, kantoni nyelven, magyar felirattal, 99 perc) Újszerűség: 10 Tanulás: 6 Szórakozás: 10 7 MEGRAGADÓ SZÍNHÁZI ESTE Megjegyzés. A magyar minőségi színház bajban van. Közönsége nem nő, ugyanazok az emberek járnak sokat színházba. Csodálatos előadások kerülnek le hamar a műsorról, elég csak a „Kazamaták” és a „Troilus és Cressida” című előadások eltűnésére gondolnunk a Katona József Színház repertoárjáról. Reform kellene, mihamarabb.

Spiró György: Koccanás — Zsámbéki Gábor rendezése a Katona József Színházban A modern magyar színházban manapság ritkán fordul elő, hogy az életet egy az egyben, nagy masinériával ábrázolja, minden társadalmi osztályra kiterjedően, totálisan. Ebben az előadásban — amely a műsorfüzetből tudható módon úgy keletkezett, hogy az író néhány éve sokáig vesztegelt kocsijával egy balesetnél a kőbányai Éles saroknál — csöppet sem túlzásként maga a mai magyar élet elevenedik meg, igen eredeti módon. Az egész társulatot felvonultató darabban egészen kiemelkedő Fekete Ernő, Bezerédi Zoltán, Elek Ferenc és még sokan mások. Apró ötletekben bővelkedő emlékezetes este. Újszerűség: 10 Tanulás: 4 Szórakozás: 10 Castel Felice: Hamvai Kornél darabja a Radnóti Színházban A talányos cím („boldog kastély”) egy óceánjáró neve, amely 1958-ban Ausztrália felé indul, az utasok között 8 magyar kivándorlóval. A darab az ő kényszerű összezártságukról szól, a magyar néplélekről, a háborúról, 56-ról, és a történelem kiismerhetetlenségéről. És voltaképpen az emigránslétről és a „hazáról” is, bármilyen különbözőképpen lehet ez utóbbi fogalmat érteni. Igen jó darabot vitt színre Valló Péter a Radnóti Színházban, nagyszerű alakításokkal. A remek, fordulatos dialógusok nem kelnek önálló életre, hanem mind-mind hozzátesznek egy kicsit a növekvő feszültséghez. Maga az élet zajlik a színpadon. Olyan jól ki van találva a szerkezet, hogy az embernek az az érzése, hogy aznap este bármely 8 magyar embert beraknának a történelem hurkatöltőjébe, ugyanilyen érvényes dráma kerekednék belőle. Az est abszolút hőse Szervét Tibor, meg az idős házaspárt játszó Csomós Mari — Bálint András duó. Mindenképpen meg kell nézni. Újszerűség: 10 Tanulás: 8 Szórakozás: 8

Egy magával ragadó Vízkereszt Vannak olyan Shakespeare darabok, amelyeket elnyűtt a magyar színpad — a Vízkereszt éppen ilyen. A primitív nadrágszerep és az óvodásoknak való összetévesztéses komédia jó alakítási lehetőségeket nyújt, semmi több. Az Örkény Színház minderre rácáfol: a függöny felgördülése utáni pillanatban azonnal foglyul ejti a mit sem váró nézőt, akinek aznapi holtfáradtsága hipp-hopp semmivé válik. Leginkább három tényezőről gyanús, hogy jelentősen hozzájárult a sikerhez. Nádasdy Ádám új fordítása köznapi, hajlékony, azaz maradéktalanul érthető, egyszerűen mindenre alkalmas. Aztán a különleges színpadkép, amelyet látni kell. Elég legyen annyi hozzá, hogy van benne néhány automata mosógép.

Aztán három rendkívüli alakítás: a kicsi, kövér, esőkabátos udvari bolond szerepében Pogány Judit, a szomorú, komoly Malvolióként Gálffi László, és egy udvaronc szerepében egy fiatal komikus tehetség, Máthé Zsolt, aki egy olyan új Latabár Kálmán, aki talán Rómeóságra is vetemedik egyszer. Ne feledkezzünk meg a nadrágszerepet játszó Hámori Gabi igéző melleiről, melyeket a legelején mindössze szappanhab fed és a pontosan kattogó soha nem lankadó jelenet-gépezetről sem. Újszerűség: 8 Tanulás: 5 Szórakozás: 9 Pintér Béla Társulat: Parasztopera Az elmúlt évek egyik szenzációja. Az alternatív szcénában termett professzionális, eredeti mű, igazi csapatmunka. Egy népszerű opera, melyben szétválaszthatatlanul keveredik az autentikus magyar népzene és a barokk zene. Szórakoztató, profán, mély és izgalmas. Több Európai országban aratott nagy sikert, például Hollandia távoli városaiban is. (Egy részben, kb. 82 perc. Szkéné Színház, Műegyetem.) Újszerűség: 10 Tanulás: 3 Szórakozás:9 Ledaráltakeltűntem — A Katona József Színház előadása a Kamrában A tavalyi POSZT legjobb előadás, legjobb rendezés, legjobb díszlet, valamint legjobb 30 év alatti színész díját elnyerni nem kis teljesítmény volt… A Kamra a Katona József Színház kamaraszínháza, igen kicsiny tér, amelyet ez az előadás mégis szinte a végtelenségig tágít. A nézőket nem a szokásos módon engedik be, végig járatják velük „Tolnát-Baranyát”. Amint elkezdődik a darab, máris látszik, mi ennek az értelme: ezúttal a szokásos előtér, a büfé, az égvilágon minden a színpad része lesz. A színlapról kiderül, hogy Bodó Viktor rendező, és szerzőtársa, Vinnai András Kafka: „A per” című könyvét vették alapul. De ez ne tántorítson el senkit. Ez egy komplex, mai revűkomédia, egy Broadway musical és egy háromszáz éves commedia dell’arte szerves elegye, 18 éven felülieknek. Végtelenül elgondolkodtató, egyben szórakoztató, óramű pontosságú előadás, amely főleg a színház fiatal erőit vonultatja fel, igen

nagy számban (nem érezni kivételnek az idén nyolcvan éves Kun Vilmost se). Feltűnő a fergeteges tánc- és énektudás, a mozgások pontos végrehajtása. Totális színház, zsebkendőnyi területen. Hogy miről szól? Természetesen mindenkinek a saját életéről, a „minden lehet”-ről.

Amelybe a jó is beletartozik. „Pettyes léthumor”-nak lehetne nevezni a darab sugározta életérzést: A fekete humort a fergeteges jókedv pettyezi. Van benne improvizatív, álimprovizatív elem is. Annyi játékosság, mint száz, nemiségét már felfedezett kölyökmacskában. Kár, hogy ebben az évadban már nem játsszák. De tessék előjegyezni őszre. (www.katonajozsefszinhaz.hu) Újszerűség: 10 Tanulás: 6 Szórakozás: 8 A kripli — Martin McDonagh színdarabja a Radnóti Színházban Már ötödik éve, töretlen sikerrel megy ez a velejéig ír színdarab, amely egy kis szigeten játszódik, archaikus környezetben. Szerzője 1997-ben elérte azt, ami előtte állítólag egyedül Shakespeare-nek sikerült: egyszerre négy különböző darabja ment a londoni színházakban.

Jobb híján tragikomédiának lehet nevezni e darab műfaját, holott teljes értékű tragédia és teljes értékű komédia keveréke. Mind a kettő hiánytalanul kibomlik, az archaikus háborítatlanság és a modern világ váratlan érintkezése nyomán, egy szomszéd szigeti filmforgatás kapcsán. Egészen kiváló színészi alakítások sora: elsősorban Kulka János, a „hírmesélő” gondosan kikevert szerepében, amelyről lassanként derül csak ki, hogy ő a történet igazi főszereplője. Lengyel Tamás, mint címszereplő fegyelmezetten egyensúlyoz a giccs és a való élet határán: sohasem billen át a rossz oldalra. Emlékezetes még Schell Judit, mint ál-öregasszony, és Varró Dániel, mint fordító, különös tekintettel a „dobigál” szó megalkotásával. (Gothár Péter rendezése.) Újszerűség: 6 Tanulás: 7 Szórakozás: 10 Ibsen: A vadkacsa — a Katona József Színház előadása Tipikus Ascher Tamás rendezés, amennyiben a színpadról sűrű élet hömpölyög lefelé, mert az élet nem csak ott történik, ahová a drámaíró (illetve a darabot újrafordító Kúnos László) a figyelmünket éppen irányítja, hanem a színpad minden pontján, sőt, a színfalak mögött is. A vadkacsa, akit nem is látunk, éppen ott van, a hozzá fűződő érzelmek érdekesen fejlődnek az idő előrehaladtával. Három különleges, soha nem látott alakítás teszi feltétlenül érdemessé az előadást arra, hogy felfirkantsuk a címet a kihagyhatatlan produkciók konyha-beli(?) hirdetőtáblájára. Először is itt van Máté Gábor meglett nagykereskedője, aki ízig vérig mai figurát hoz, ami azonban cseppet sem lóg ki a stilizált kosztümös előadásból sem. Az abszolút főszereplő Fekete Ernő, a balfácán, öncsaló családfő szerepében, amely alakítás annyira köznapi gesztusokból van kikeverve, hogy az ember megesküdne: ő az életben is csak ilyen

lehet… És itt van aztán a feleség szerepében a varázslatosan mély hangú Fullajtár Andrea, akinek törékeny teste szinte rácáfol a fizika törvényeire: hogy jöhet ki egy ilyen vékony nőből ilyen hang? Újszerűség: 5 Tanulás: 4 Szórakozás: 8 ………………..

Summa Artium („A kultúra támogatása — a támogatás kultúrája”) 1052 Budapest Deák Ferenc utca 10. V. emelet 509. T/F 06 (1) 318-3938. W www.summa-artium Számlaszám: MKB 10300002-20193694-00003285