Vademecum200 negyevessikerlista issuu

Vademecum 200: Összesített sikerlista az elmúlt négy évből 5x5 dolog, ami száz év múlva is…

A KATEGÓRIÁK — Az öt legjobb új magyar könyv a Vademecum indulása óta — Az öt legjobb színházi előadás, ami még műsoron van — Az 5 legjobb film a Vademecum indulása óta — Az 5 legjobb zenei élmény, ami nem szállt el — 5 dolog, amely értelmesebbé teheti az Ön életét Ebből a listából, mint látnivaló, hiányzik a képzőművészet, a fotó, az építészet, a médiaművészet. Azt majd egyszer máskor.

A PONTOZÁS KATEGÓRIÁI:

— Elragadtatás: a magával ragadás képessége — Mulatságosság: az instant fajta — Eredetiség: minden mástól különböző, hihetetlen, hogy ilyet ki lehet találni — Tanulság-érték: hűha, ez az élettapasztalatomat növelte nagyon jó!

— Szépség: bizony, ilyen is van, egyszerűen lehidaltatja az embert a dallam, a képi minőség, a szófordulat, a szerkezet — „Hegycsúcs effektus”: közben majdnem abbahagyja az ember, de ha felértünk, akkor AZ 5 LEGJOBB ÚJ MAGYAR KÖNYV A VADEMECUM INDULÁSA ÓTA

Spiró György: Fogság — történelmi regény Tíz évben egyszer, ha magyar nyelven születik egy ilyen regény, amely vastag ugyan, de … (itt a könyvhöz méltatlan szavak következhetnének, mint pl. filmszerűen lebilincselő, mégis életközelien bölcs, mégse tanmese-szerű). Kosztümös mű, egy Uri nevű, 19 éves, szánandó küllemű, rövidlátó római zsidó fiúról szól, aki akarata ellenére nekiindul a világnak, Tiberius császár uralkodásának vége felé, azaz a Kr. u. I. században. Az a fajta nagyon vastag könyv, amely első ránézésre betegség idejére való, pedig dehogy! Két egész hetet is képes bearanyozni. Amire már ebédidőben boldogan gondol az ember. Az író sok interjút adott a könyvről, ahol rendre „ifjúsági regénynek” csúfolta a könyvet. Egyszer azt is megvallotta, hogy nem kevesebb volt a célja, mint „megalkotni a kereszténység Odüsszeiáját.” Nem kérdés, hogy sikerült. S mivel Spirónak nemigen van mondat-szintű stílusa, könnyű fordítani. Világsiker szaga van.

(Magvető, 2005, 770 oldal. Ára 3990 Ft.) — Eredetiség: 8 — Elragadtatás: 9 — Mulatságosság: 5 — Tanulság-érték: 10 — Szépség: 4 — Hegycsúcs effektus: 2 Térey János: Ultra (verseskötet) A kötet utolsó darabja ismerős lehet annak, aki kicsiny hírlevelünket kezdettől fogva olvassa. Bizony „A gyönyörű gyár” volt az a vers, amelynek kéziratát 2004 októberében kisorsoltuk a Gresham szállodában a megjelentek között, s amelyet Bálint András fel is olvasott… Akkor sikerült jól beleválasztani, jelentős verssel kezdeni.

Ez a kötet szerkezetében, arányosságában is jelentős, érdemes minden nap egyet elolvasni, oly módon, hogy a 14 oldalas „Hadrianus Redivivus” lehetőleg hétvégére jusson… Itt csak egyetlen kérdés van: hogy lehet ilyen verseket írni, amelyek selymesek és simogatók, és akkor is örömet okoznak, ha az ember nem vagy csak részben érti az utalások szövevényét. A fent említett két versen kívül még egy nagy kedvenc: „A Csikósok szerint a Kreutzok”, amely a mottó szerint „Csaplár Vilmos nyomán” keletkezett. Vajon miképpen keresztezi egymást a magyar irodalom ősz üstökű vagabond prózaírója és a 35 éves költő pályája? A vers mindenesetre egy magyar családregény, rímekben elmondva, amely, mint a prizma, sokféle nézetet mutat.

Nincs mese, jó magyarnak lenni, ha Térey magyar. (Magvető, 2006, 151 o., 1990 Ft, de sokkal többet ér!)

— Eredetiség: 10 — Elragadtatás: 5 — Mulatságosság: 4 — Tanulság-érték: 8 — Szépség: 10 — Hegycsúcs effektus: 3 Dragomán György: A fehér király Dragomán Györgyről sokat beszélnek ma irodalmi berkekben. Már a tévékben is gyakran szerepel. Nem csoda. Második regényét 28 (!) nyelvre fordították le. „1973-ban születtem, tavaly lettem harminchárom, több mint tizenhat éve élek Magyarországon, szülővárosomat, Marosvásárhelyt 1988-ban hagytam el, azóta kétszer voltam Erdélyben, napokig nem tudtam aludni a honvágytól, nem mentem többet, lassan megszoktam az ittlétet, Budapest lett az otthonom… (…) A kivándorlás után négy évig Szombathelyen éltem, ott jártam gimnáziumba és ott ismertem meg a feleségemet, Szabó T.

Annát. Fiatalon, huszonkét évesen nősültem, Annával írásokkal udvaroltunk egymásnak, ő mindennap írt nekem egy verset, én mindennap írtam neki egy novellát, tizenhat évesek voltunk akkor, azóta annyi változott, hogy született két fiam, Gábor és Pál, most már nekik is lehet írni verset meg mesét.” Dragomán írásaiban a finomra hangolt archaikus nyelvezet, a bravúros szerkezet az érdekes. Dolgos, modern fazon, jól tud angolul, szereti bütykölni a honlapját (www.dragoman.extra.hu). „A fehér király” megdöbbentően érett és nagy könyv. Egy olyan regény, amelynek minden egyes fejezete tökéletesre csiszolt novella is egyben. Keveredik benne a Pál utcai fiúk humora, Parti Nagy nyelvi leleménye és Bodor Ádám nyomasztó atmoszférája.

— Eredetiség: 10 — Elragadtatás: 8 — Mulatságosság: 7 — Tanulság-érték: 9 — Szépség: 6 — Hegycsúcs effektus: 2 Závada Pál: A fényképész utókora + Idegen testünk Závada könyveiben a klasszikus történet-mesélés csak kis mértékben van megbolondítva posztmodern húkuszpókuszokkal. A fényképész utókora 1942 és 1992 között játszódik: 3 nemzedéken át mutatja be a magyar történelem fordulatait. Bizonyos értelemben kulcsregény: némelyik főhőse pontosan azonosítható. Sok benne a humor, és a szerző többi írásához hasonlóan ebből sem hiányzik az erotika. Bőven találkozunk a szerző szülőfalujából (Tótkomlósról) hozott néprajzi és nyelvi emlékfoszlányokkal is, melyek oly hitelessé teszik könyveinek lapjait: nem csak a felszínen, de a mélyrétegekben is. (Magvető, 2004. október, 416 oldal. Ára: 2690 Ft.)

A hozzá szorosan nem kapcsolódó, de azonos szereplőket is felvillantó Idegen testünk világlátásában az előző könyvvel mélyen összefüggő új regény a céltábla közepén a tízes mező: kellemes, komoly, szórakoztató, még mint tárgy is kézbe simul, ágyban, villamoson is olvasható – sőt, könyvjelző is van benne. Nyelve érzékletes, sűrű, eredeti, de minden ponton érthető és sodró.

Kosztümös regény: lényegében 1940-ben játszódik egy reggelig tartó partin, amelyet Wiener Janka fényképésznő rendez egy Fővám téri tetőtéri lakásban. Bevilágít sok helyre: iparoscsaládok nappalijába, katonatiszti hálószobákba, református püspökök dolgozószobáiba, kiskereskedők raktáraiba, munkaszolgálatosok és országgyarapító alakulatok szálláshelyeire – de még inkább ezeknek az embereknek a fejébe és a lelkébe. Irigylésre méltó mindenki, aki még nem olvasta végig. (Magvető, 2008, 391 o., 2990 Ft.) — Eredetiség: 10 — Elragadtatás: 6 — Mulatságosság: 5 — Tanulság-érték: 10 — Szépség: 4 — Hegycsúcs effektus: 1 Nádas Péter: Párhuzamos történetek A Vademecum Hírlevélbe, mely az előfizetőkkel kötött játékos vérszerződés szerint kizárólag olyan dolgokat ajánl, amelyek jó minőségűek, mélyek, emlékezetesek, ugyanakkor viszonylag könnyen megadják magukat. Nos, ez a könyv nagyon is kíván erőfeszítést, nem is keveset. A „Párhuzamos történetek” bizonyos fokig becsapja a gyanútlan olvasót. Vannak benne elvarratlan szálak, feldobott labdák, amelyek ott maradnak a levegőben. Az embernek az az érzése támad, hogy ez része a tervnek, hogy ez a végtelenül irodalmi és kimódolt

könyv az életet mégis igazabbul ábrázolja, mint sok kerekre csiszolt könyv, hiszen a körülöttünk lévő emberekről sokat tudunk, és aztán koncentrikus körökben távolodva egyre kevesebbet. Aztán néha mégis „aha!” élmények kíséretében véletlenül megtudunk néhány bensőséges intimitást. Ez a könyv a 20. századi magyar életnek (elsősorban Budapestnek) hatalmas tablója, alaposan megfestett pászmákban. A pászmák közti területeket magunknak kell odarakosgatni. És ez bámulatosan működik. Dolgozik az anyag, a könyv kiolvasása utáni hónapokban. Ahogy minden múzeumban ki lehet választani három legjobb képet, álljon itt három epizód (némelyik maga is szinte regény méretű): a Gyöngyvér és az anyósa párviadala a körúti lakásban, a szeretkezés a Pozsonyi úti cselédszobában, és a házibuli 1961 márciusában a Nagymező utcában.

(Jelenkor, Pécs, 2005.)

— Eredetiség: 10 — Elragadtatás: 5 — Mulatságosság: 2 — Tanulság-érték: 8 — Szépség: 6 — Hegycsúcs effektus: 10 (Álljon itt 5 nem magyar könyv is – a szócikkeket kérésre megküldjük. Orhan Pamuk: Hó, Daniel Kehlmann: A világ felmérése, Michel Houellebecq: Egy sziget lehetősége, Art Spiegelmann: Maus, Ludmilla Ulickaja: Vidám temetés.)

AZ 5 LEGJOBB SZÍNHÁZI ELŐADÁS, AMI MÉG MŰSORON VAN

Térey János: Asztalizene

Nehéz azt a minőségi izgalmat leírni, amit mindjárt az első percben érezni, amikor a szöveg, a látvány és az érzés elsodorja az embert egy olyan előadásban, ami voltaképpen lehetetlenség: egy verses polgári darab, amely valamelyik cirkuszolós tavaly őszi szombat este játszódik egy Királyhágó téri luxusétteremben. Aki nem gyanakszik, rá se jön, hogy verses darabot lát, csak az egyenletes, kicsit emelt szintű zsongás hat rá, mintha csupa végletekig csiszolt beköpés követné egymást. Téreyben az a különös, hogy nagy költő, jó drámaíró, és hétköznapi nyelven is meg tudja fogalmazni, (prózában!) hogy mit akar. Úgyhogy inkább idézzük őt: „Azt mondják, elképzelhetetlen egy eszázadi drámai költemény? Pláne színpadon?

Azt mondom: van időm, utánajárok. Olyan érzés ez, mint újra lefektetni egy rég fölszámolt villamosvonal vágányait, és elindítani egy áramvonalas szerelvényt a klasszikus útvonalon. (…) Vértelen színművet szándékoztam írni: legföljebb valaki megcsal benne valakit, legföljebb kiderül valakiről, hogy hazugságban él, legföljebb borfolt kerül a damasztabroszra; ebben a darabban csak a steak lehet véres. A fogyasztás egyik ötcsillagos templomába kínálok bepillantást, egy budai étterem-kávéházba egy télvégi estén.” (www.radnotiszinhaz.hu) Nagyszerű este, a (filmen) agyonhasznált Csányi Sándorral a főszerepben. A premier utáni partin hírlevélíró a szerzőnek aképpen lelkendezett, hogy olyan volt az este, mint Molière korában lehetett a színház, hogy annyira a mindennapokba van minden sor belehorgonyozva. „Gondolod?” reagált kicsit fancsalian. „Én Csehovot szerettem volna. Csak hát a rendező…” (Rendezte Bagossy László.)

— Eredetiség: 10 — Elragadtatás: 10 — Mulatságosság: 6

— Tanulság-érték: 8 — Szépség: 6 — Hegycsúcs effektus: 0 Ledaráltakeltűntem A Kamra a Katona József Színház kamaraszínháza, igen kicsiny tér, amelyet ez az előadás mégis szinte a végtelenségig tágít. A nézőket nem a szokásos módon engedik be, végig járatják velük „TolnátBaranyát”. Amint elkezdődik a darab, máris látszik, mi ennek az értelme: ezúttal a szokásos előtér, a büfé, az égvilágon minden a színpad része lesz. A színlapról kiderül, hogy Bodó Viktor rendező, és szerzőtársa, Vinnai András Kafka: „A per” című könyvét vették alapul. De ez ne tántorítson el senkit. Ez egy komplex, mai revűkomédia, egy Broadway musical és egy háromszáz éves commedia dell’arte szerves elegye, 18 éven felülieknek. Végtelenül elgondolkodtató, egyben szórakoztató, óramű pontosságú előadás, amely főleg a színház fiatal erőit vonultatja fel, igen nagy számban (nem érezni kivételnek az idén nyolcvanegy éves Kun Vilmost se).

Feltűnő a fergeteges tánc- és énektudás, a mozgások pontos végrehajtása. Totális színház, zsebkendőnyi területen. Hogy miről szól? Természetesen mindenkinek a saját életéről, a „minden lehet”ről. Amelybe a jó is beletartozik. „Pettyes léthumor”-nak lehetne nevezni a darab sugározta életérzést: A fekete humort a fergeteges jókedv pettyezi. Van benne improvizatív, ál-improvizatív elem is.

Annyi játékosság, mint száz, nemiségét már felfedezett kölyökmacskában. (A Katona József Színház előadása a Kamrában, www.katonajozsefszinhaz.hu) — Eredetiség: 10 — Elragadtatás: 7 — Mulatságosság: 7

— Tanulság-érték: 8 — Szépség: 4 — Hegycsúcs effektus: 1 Garaczi László: Plazma Az 1956-os születésű Garaczi László sok műfajú, érdekes személyiség, közel áll a kultikus státuszhoz. Az a fajta, aki a nagyközönség előtt teljesen ismeretlen képes maradni. Ha valaki felkeresi a hozzá illően eredeti honlapját, ott műfaji megjelölésként azt találja: vers, próza, esszé, dráma, fordítás, forgatókönyv. És azt, hogy a „Plazma” már a 10.(!) bemutatója. A magyar színházi élet legnagyobb titokban tartott életműve. Ráadásul ez a premier a Soroksári út 164 alatt, egy gyártelep labirintusának mélyén zajlott, ahogy pestiesen mondják, „az öreg ördög valagánál is messzebb”, a nemrég nyitott Bakelit Multi Art Centerben, annak is a büféjében — talán hogy még kevesebben férjenek el. A KoMa nevű új társulatféle egy tavaly végzett főiskolás csapat, akik szentül hisznek a KOrtárs MAgyar drámában (innét a nevük), ez az első fellépésük. Se rendező, se díszlet nem kellett nekik, hogy kieresszék oroszlán-körmeiket. Az egy részben játszott darab egy kolosszális gúnyirat a mai konzumvilág felett. Egy kereskedelmi rádió stúdiójában zajlik a történet, melyet bámulatosan kidolgozott songok szakítanak meg. A Plazma egy akciósan vett hatalmas plazmatévé, amelyet az egyik rádiós vett meg a minap. Felsejlik egy kereskedelmi tévével folytatott kiszorítósdi, nyomon követhetünk egy szerelmi drámát, és sokat lehet nevetni – de végig életből van fonva az előadás, nem vitás. Magas szintű mesterségbeli tudás, végtelen odaadás, hang-, mozgás- és nézéskultúra. Egy biztos: rendező nélkül nehéz lesz. Igaz, elsőre fényesen sikerült. (garaczi.fw.hu, komastudio.hu) — Eredetiség: 10

— Elragadtatás: 8 — Mulatságosság: 8 — Tanulság-érték: 6 — Szépség: 8 — Hegycsúcs effektus: 1 Pintér Béla Társulat: Parasztopera Az idén 10 éves társulat legnagyobb sikere, az alternatív szcénában termett professzionális, eredeti mű, igazi csapatmunka. Egy népszerű opera, melyben szétválaszthatatlanul keveredik az autentikus magyar népzene és a barokk zene. Szórakoztató, profán, mély és izgalmas.

Több Európai országban aratott nagy sikert, például Hollandia távoli városaiban is. (Egy részben, kb. 82 perc. Szkéné Színház, Műegyetem.)

— Eredetiség: 10 — Elragadtatás: 6 — Mulatságosság: 9 — Tanulság-érték: 5 — Szépség: 4 — Hegycsúcs effektus: 1 A kripli Már hetedik éve töretlen sikerrel megy ez a velejéig ír színdarab, amely egy kis szigeten játszódik, archaikus környezetben. Szerzője 1997-ben elérte azt, ami előtte állítólag egyedül Shakespeare-nek sikerült: egyszerre négy különböző darabja ment a londoni színházakban. Jobb híján tragikomédiának lehet nevezni e darab műfaját, holott teljes értékű tragédia és teljes értékű komédia keveréke. Mind a kettő hiánytalanul kibomlik, az archaikus háborítatlanság és a modern világ váratlan érintkezése nyomán, egy

szomszéd szigeti filmforgatás kapcsán. Egészen kiváló színészi alakítások sora: elsősorban Kulka János, a „hírmesélő” gondosan kikevert szerepében, amelyről lassanként derül csak ki, hogy ő a történet igazi főszereplője. Lengyel Tamás, mint címszereplő fegyelmezetten egyensúlyoz a giccs és a való élet határán: sohasem billen át a rossz oldalra. Emlékezetes még Schell Judit, mint álöregasszony, és Varró Dániel, mint fordító, különös tekintettel a „dobigál” szó megalkotásával. (Martin McDonagh színdarabja a Radnóti Színházban, Gothár Péter rendezése.)

— Eredetiség: 10 — Elragadtatás: 8 — Mulatságosság: 9 — Tanulság-érték: 10 — Szépség: 4 — Hegycsúcs effektus: 1 +1 Spiró György: Koccanás A modern magyar színházban manapság ritkán fordul elő, hogy az életet egy az egyben, nagy masinériával ábrázolja, minden társadalmi osztályra kiterjedően, totálisan. Ebben az előadásban — amely a műsorfüzetből tudható módon úgy keletkezett, hogy az író néhány éve sokáig vesztegelt kocsijával egy balesetnél a kőbányai Éles saroknál — csöppet sem túlzásként maga a mai magyar élet elevenedik meg, igen eredeti módon. Az egész társulatot felvonultató darabban egészen kiemelkedő Fekete Ernő, Bezerédi Zoltán, Elek Ferenc és még sokan mások. Apró ötletekben bővelkedő emlékezetes este. Még a szünet luxusát is megengedheti magának: senkinek eszébe nem jutna távozni.

(Zsámbéki Gábor rendezése a Katona József Színházban) — Eredetiség: 8

— Elragadtatás: 10 — Mulatságosság: 8 — Tanulság-érték: 7 — Szépség: 3 — Hegycsúcs effektus: 1 AZ 5 LEGJOBB FILM A VADEMECUM INDULÁSA ÓTA

Dogville A történet színtere Dogville, egy kis bányászfalu a ’30-as évek Amerikájában. Lakói szegény emigránsok, „jó és becsületes polgárok, akik szeretik városukat” - tudjuk meg a narrátortól, aki az egész film alatt kalauzolja a nézőt. Ebbe a világtól elzárt közösségbe érkezik üldözői elől menekülve Grace. A fiatal, csinos nőt a falu lakói egy tanácskozást követően befogadják, és úgy döntenek, menedéket nyújtanak neki az őt üldöző gengszterek elől. Cserébe Grace mindenben a segítségükre van... Láthatóan egy műteremben, minden díszlet nélkül felvett lenyűgözően izgalmas, fordulatos és szórakoztató filmdráma az emberi fajtáról, az élet értelméről. Egy görög dráma, egy akciófilm és egy demokráciatörténeti oktatófilm érzékletes, sikeres keveréke. Vannak, akik meg sem ismerik a főszerepben a Nicole Kidman nevű világsztárt. Lehetőleg moziban, ha nem lehet, akkor komolyan felszerelt házimoziban, kikapcsolt stabil- és mobiltelefonnal. (Lars van Trier színes, német-svéd-francia-norvégholland-finn-olasz-japán-amerikai-angol filmje – egy trilógia első része, 177 perc.)

— Eredetiség: 10 — Elragadtatás: 8 — Mulatságosság: 2

— Tanulság-érték: 10 — Szépség: 5 — Hegycsúcs effektus: 2 Taxidermia A film híre szélsőséges, és tagadhatatlan, hogy megosztó. Bizonyára sokan vannak, akik tagadják, hogy van olyan, hogy „gusztustalanság, aminek van értelme”. Pedig, lám, van. A film Parti Nagy Lajos csodálatos „Hullámzó Balaton” című novellájából (és más írásaiból) íródott, előbbit már méltatta a Vademecum egy korai száma (No.2., 2004.11.09.). A Taxidermiában az a jó, hogy minden ízében remekmű.

A dialógusok, a fényképezés, a talányosság — a művészfilmek minden kellékét felhasználva voltaképpen középfajú, nézhető dráma, amelynek végkimenetele tökéletesen megjósolhatatlan. Három generációról szól, egy tisztiszolgáról, egy sportolóról, egy állatpreparátorról. Messzebbről nézve a magyar huszadik századról, a borzalmas háborús időkről, a borzalmas kommunista békeidőkről és a borzalmas mai, a szart is művészetté lepárolni igyekvő világról. A film vége meg manapság játszódik, a mai Budapesten és a mai Bécsben. Sűrű, metaforikus szövésű alkotás, jobb, mint bármi, ami a rendszerváltás óta magyar filmvásznon megjelent. (www.taxidermia.hu, színes magyar film, 90 perc, csak 18 éven felülieknek.)

— Eredetiség: 10 — Elragadtatás: 10 — Mulatságosság: 8 — Tanulság-érték: 6 — Szépség: 6 — Hegycsúcs effektus: 1

A mások élete Ki gondolná, hogy egy nagyrészt 1984-ben játszódó film, melynek cselekménye a kelet-német titkosszolgálat berkeiben zajlik, s témája a megfigyelők-megfigyeltek macskaegérjátéka, ilyen lebilincselően emberi, mély és érdekes. Semmiben sem hasonlítható az eddigi sablonos filmekhez, hála a tökéletes forgatókönyvnek, az utolsó poloskaelhelyező technikusra is kiterjedő gondos színészválogatásnak, és egy sor ellenszenves figurát alakító színész ragyogó alakításának.

Ugyanakkor nem marad adós az NDK nyomasztó tárgyi és színvilágának megejtő és pontos visszaadásával sem. A cselekmény voltaképpen azt meséli el, hogy miként formál az állami paranoia egy tehetséges és párthű színházi szerzőből disszidenst. És amikor már azt hisszük, hogy vége a filmnek, mert egy katartikus (noha kissé sablonos) esemény lekerekített befejezés-esélyt nyújt, következik az igazi, sokkal érdekesebb és valódibb befejezés. (Das Leben der Anderen, rendezte Florian Henckel von Donnersmarck, színes feliratos német dráma, 137 perc, 16 éven aluliak számára nem ajánlott, helyesen, és nem csak a felejthetetlen Stasi-kurvás jelenet miatt.)

— Eredetiség: 10 — Elragadtatás: 8 — Mulatságosság: 5 — Tanulság-érték: 10 — Szépség: 4 — Hegycsúcs effektus: 1 4 hónap, 3 hét, 2 nap „Románia, 1987” – ez a felirat olvasható a legelső pillanatban, mielőtt kiderül, hogy kórtermet, börtöncellát, vagy kollégiumi szobát látunk.

Az utóbbiról van szó, itt kezdődik egy akkoriban hétköznapinak számító, dermesztő, ám fordulatos történet. Tél van egy romániai

kisvárosban, és egyetlen napot követünk végig. Mi mindennel jár, ha egy diáklány illegális abortuszt végeztet magával egy hotelszobában(!). Nincs különösebb titka a filmnek, mint az egyszerűség, a természetesség, a hosszú, szomorú beállítások. Mégis izgalmas, mert a végkifejlet többfajta lehetősége a székbe préseli a nézőt. A mindennapi Románia annyira a pórusaiba ivódik a nézőknek, hogy eszébe sem jut szörnyülködni. Hibátlan, érdekes, informatív, sok tanulságú film – amikor egy felnőtt születésnapi partiba csöppen az egyik főhős, és onnét vagy tíz percig nem tud menekülni, sűrű kivonatát kapjuk a romániai életstratégiáknak. Látni kell a filmet, amely megnyerte idén Cannes-ban a legjobb külföldi film díját, és a hivatásos filmkritikusok nevezetes, általában mindent leprázó, „Rotten Tomatoes” című honlapján 95%-os a tetszési indexe. (Rendezte Cristian Mungiu, 1 óra 53 perc, feliratos román film.)

— Eredetiség: 10 — Elragadtatás: 7 — Mulatságosság: 3 — Tanulság-érték: 10 — Szépség: 3 — Hegycsúcs effektus: 3 Ádám almái Vigyázat, a moziműsor összefoglalása nem indítja el a nyálelválasztást. Az alapszituáció szerint egy 12 hetes közmunkára ítélt neonáci érkezik egy isten háta mögötti dán parókiára, ahol Iván, a fiát egyedül nevelő pap szinte hivatásszerűen foglalkozik átneveléssel.

(Van ideje, hiszen hívei nemigen vannak.) Ezúttal emberére talál: Ádám, a neonáci nem hagyja magát. És az ügyesen bonyolított cselekmény szerint a filmnek legalább a feléig vele vagyunk: tetszik nyers szókimondása, ahogy igyekszik kivédeni a pap kenetteljes

rohamait. A film nyelve egy soha nem látott groteszk dialektus – afféle 21. századi Örkény István-i látásmód: vicces nagyotmondások sorozata, emberi életekbe öltöztetve. A film második felében kiderül, hogy a mellékszereplők is nagyon fontosak, és nem csak két pólusú (az a ) világ. És a történet vége nagyon nagy ívben elkerül mindenféle klisét. Melegen ajánlható ez a mozi minden olyan személynek, aki végzetesen belefáradt a szimbolikus kelet-európai filmekbe. Az Ádám almái amellett hogy a végső kérdésekről szól, tele van a való életből vett figurákkal, mintegy a mindennapi emberek vállára kapaszkodva tekint az ég felé. Ne tessék kihagyni.

(Adams abler, rendezte Anders Thomas Jensen, színes feliratos dánnémet vígjáték, 94 perc) — Eredetiség: 10 — Elragadtatás: 4 — Mulatságosság: 7 — Tanulság-érték: 10 — Szépség: 4 — Hegycsúcs effektus: 2 AZ 5 LEGJOBB ZENEI ÉLMÉNY, AMI NEM SZÁLLT EL

Händel: Julius Caesar, Peter Sellars szerint Händel összesen 42, kivétel nélkül olasz nyelvű operát írt. Ezek közül máig a legnépszerűbb a Giulio Cesare című, a zenetörténet az opera keletkezése óta több mint 200(!) produkcióról tud. Az a DVD, amely 2006-ban került forgalomba, egy olyan előadást rögzített egy filmstúdióban, valóságos filmes eszközökkel, amely 1992-ben a brüsszeli Théâtre de la Monnaie produkciója volt. Az amerikai fenegyerek Peter Sellars (*1957) az operajátszásnak körülbelül akkora újítója, mint Peter Brook volt a színháznak. Hallomás után az ember

fanyalog attól, ha a Julius Caesart a Közel-Keletre helyezik, és Caesar nem más, mint az amerikai elnök, és az egész cselekmény egy szálloda uszodája körül zajlik. Ám a DVD, amelyen a felirat nyelvét az angoltól a kínaiig lehet választani, egy pillanat alatt rabul ejti a nézőt. Szokatlan persze, hogy Caesar öltönyben vigyorog egy sajtótájékoztató közönségének, később mackónadrágban, még később fürdőköpenyben mutatkozik, de a színészi/színpadi kidolgozottság lenyűgözi és fogva tartja az embert. Susan Larson, a csodálatos szoprán olyan ruhákat visel, hogy szinte mindene kilátszik — és mégis teljesen illúziókeltő. Nemcsak az. Az első felvonás üresfejű szépségéből a harmadik felvonásban már szerelmes középosztálybeli átlagnő lesz. Mert ebben az előadásban a szerelem és a szenvedély igazi. (Decca, 2006, 2 DVD, ára 10150 Ft.) — Eredetiség: 10 — Elragadtatás: 6 — Mulatságosság: 6 — Tanulság-érték: 3 — Szépség: 8 — Hegycsúcs effektus: 2 Howard Skempton: Lento A brit kortárs zeneszerző (1947) Magyarországon teljesen ismeretlen, Angliában is csak a szakma ismeri, meg a klasszikus zenei kívánságműsorokba betelefonáló vájtfülűek. Ha az ember egy ilyen műsort hallgat éjszakába nyúló munka közben, könnyen beleszeret a szimfonikus zenekarra írott rövid műbe, s úgy érezheti: ez a lemez kell neki. Ha megrendeli az amazon.com-on, néhány nap múlva ott is találja a postaládájában az esetlen borítójú CD-t, amelyen a mindössze 13 perces mű egyedül árválkodik. Olyan zene, amely fogva tart, amelyre mindenki saját filmet perget. A cím a lassú tempóra utal.

Dallamos, repetitív jellegű zene, de mint a szertornász gyönyörködtető variációi: fordulatai egyszerre változatosak és ismerősek. Szakrális zene, mindennapi használatra, nem vallásosoknak. Az amazon.com-on egyetlen vásárlói vélemény olvasható, miszerint ez a zene Satie-szerű, és valahol „katedrális egy képeslap négy sarkán belül”. Nagyon pontos… (NMC Records, előadja a BBC Szimfonikus Zenekar. Ára az amazon.com-on keresztül újonnan $15.99, használtan $12.45.)

— Eredetiség: 8 — Elragadtatás: 10 — Mulatságosság: 2 — Tanulság-érték: 5 — Szépség: 10 — Hegycsúcs effektus: 1 Ludditák: Kurvaélet (A „Porcogó” című nagylemezről) Az alternatív szcénán egyre magasabbra emelkedő női testvérpárt, Fiáth Titanillát és Mariannát említve a kritikusok nem győzik hangsúlyozni, hogy ők Bátaszék szülöttei (Szekszárd és Mohács között, 7000 lakos). A felszínen csak jár a minden határt áttörően mocskos szájuk: pergő nyelvű rap énekesek, de a többi magyarító próbálkozótól élesen eltérő módon, a szövegekbe elképesztő ellentéteket zsúfolnak bele. Ez már nem szellemi kolbásztöltő üzem, hanem hídépítés a szédítően magas és a mélységesen mély kultúra között, a kommersz kultúra kigúnyolásával fűszerezve. Már a nevükhöz is legalább érettségi kell. A „ludditák” ugyebár a korai angol proletár géprombolók voltak. A „Kurvaélet” című szám eredetileg a „Nyócker” című kultuszrajzfilm egyik betétdala volt, ehhez komponáltak később újabb számokat. A szám teljes élvezete ALIG lehetséges a szöveg olvasása nélkül. Ez ahhoz vezet, hogy az ember vagy több tucatszor meghallgatja őket. Vagy maga elé veszi a

zeneszoveg.hu-ról letöltött szöveget. (www.zeneszoveg.hu/dalszoveg.phtml?szk=9169.) Példa a felvágott nyelvű csajmagatartást lobogtató, „Hé, picsa!” című számból: „nem kell a szurkapiszka, zrika, fika, szeka, vegza, macera, a hecc, egrecír, csiki-csuki, ciki, cukk, a buzera, a moleszta: stop!” Az albumot a zenekar az interneten is hozzáférhetővé tette, de aki megveszi a rendes lemezt, az — mint a honlapjukon olvasható — „olyan prózai szarságokban is segítségünkre siet, mint a Diákhitel visszafizetése”. (http://www.playgroundrecords.hu/ludditak/) — Eredetiség: 10 — Elragadtatás: 6 — Mulatságosság: 10 — Tanulság-érték: 7 — Szépség: 3 — Hegycsúcs effektus:1 Thomas Tallis: „Spem in Alium”, a 40 szólamú zene Mindig érdemes betérni a Dob utcai Concerto komolyzenei lemezboltba, bár néha megesik az emberrel, hogy például megvesz egy olyan lemezt, amelyik összesen 8 perc 22 másodpercnyi zenét tartalmaz, ám ez borsos árán egyáltalán nem látszik. Általában nagy különlegességről van szó: mondjuk az 503 éve született angol zeneszerző híres műve, az ismeretlen célra, vitatott időpontban írott kórusmű, amelyet 40 hangra írt. A kísérő füzet szerint ezt valószínűleg úgy adták elő valaha, hogy 8 darab külön 5 tagú kórus állt fel lópatkó alakban… Fokozza a lemez különlegességét, hogy ez a 40 hang összesen 6 személyé: a King’s Singers tagjaié. Azaz itt egy hangmérnöki bravúrról van szó. A lemezen maguk az énekesek számolnak be (6 perc 14 másodperc) arról, hogy milyen különleges és izgalmas volt a felvétel készítése. Maga a felvétel megunhatatlanul

érdekes és változatos. A semmiből épül katedrális, lehet utazgatni a tartópilléreik fonatai között, fel és le, akárhányszor. A Signum Records független, kifinomult kiadó, ebből a műből van másik felvételük, ott az egyszerűség kedvéért 40 külön ember énekli a művet, a Chapelle de Roi együttes. És Tallis összes fennmaradt műve is kapható náluk, 7 CD-n. (Signum Classics, SIGCD071. Minden lemez ára 12 font. www.signumrecords.com) — Eredetiség: 10 — Elragadtatás: 10 — Mulatságosság: 2 — Tanulság-érték: 6 — Szépség: 10 — Hegycsúcs effektus: 0 Beethoven összes zongorára és csellóra írt darabja, Schiff András és Perényi Miklós előadásában Az ECM lemeztársaság lemezei nagy gonddal készülnek, kifinomult külsejű borítói kirínak a polcok csiricsáré kínálatából. Ezen a címlapon mintha egy másik földgolyóbis régi térképe lenne látható, egy olyan bolygó, ahol több földrész van, mint a miénken. A kis füzethez Esterházy Péterrel írattak előszót, aki saját hátfájásának ecsetelése mellett felidéz egy 2000 őszi koncertet, ahol a két művész a lemez műsorának egy részét adta elő. Ekkor azt érezte, hogy Beethoven könnyed, játékos és szerethető. A lemez füzetének hosszabb tanulmánya is ezt hangsúlyozza. Beethovennek volt humora is. Ezek humoros művek. Ebből a humorból van valami a füzetben közölt két fényképen is. Mintha aznap játszották volna fel a lemez egyik csúcspontját, a Händel Judas Maccabäusára írott 12 variációt.

Első lemez, 4. track. 11 perc 1 másodperc. Érdemes azonnal ismétlésre állítani. (ECM New Series 1819/20 472 4012, 2 CD)

— Eredetiség: 6 — Elragadtatás: 10 — Mulatságosság: 6 — Tanulság-érték: 8 — Szépség: 10 — Hegycsúcs effektus: 1 5 DOLOG, AMELY ÉRTELMESEBBÉ TEHETI AZ ÖN ÉLETÉT

Kövesse Christie Matheson: Green Chic című könyvének tanácsait Az utóbbi évek egyik legeredetibb, remekül megírt könyve két kordivat egyesítésére tesz eredményes kísérletet: úgy követni a zöld elveket, hogy semmi élvezetről ne kelljen lemondani. Szerinte a zöld elvek és a sikk iránti vonzalom nem ellentétei egymásnak. „Nem vagyok veterán környezetvédő. Nem olyan házban élek, amely használt gumiabroncsokból épült, sohase láncoltam magamat fához, és nem termesztek otthon organikus rutabagát…” kezdi az előszót a szerző, aki divat- és életmód szakújságíró, részben Bostonban, részben San Franciscóban él. Annak járt utána, hogy mennyit tarthat meg a divat- utazási- étkezési- és egyéb sznob szokásaiból, ha igazán zöldnek akarja érezni magát. Évek kutatásaival kiderítette – szinte mindegyiket. Mindig arra lyukad ki: fogyassz kevesebbet. Nagyon jól megírt kis kézikönyv, amelynek minden mondata mögül kikandikál a valóságos személy, a maga kézzel fogható kalandjaival, pl. hogy a vőlegénye hogyan kérte meg ökotudatos módon a kezét. Az utószóban aztán a szerző mentegetőzik, hogy jól tudja, maga a könyv nem éppen ökotudatos módja az információátadásnak… De persze újrapapírra nyomták, teljesen organikus festékkel… És a jogdíj 50%-át három környezetvédő szervezetnek utalja át.

(Sourcebooks Inc., Naprville, Illinois, 2008, 220 o. $12,95 – biztos lecsap rá hamar a Park vagy a HVG kiadó. ) Tegye magáévá a Több mosolyt a világnak! című könyv elveit Ez a könyv nem más, mint egy progresszív ötletgyűjtemény – amelyeket ha megfogadnánk, menten jobb lenne a világ. Sokfajta, kivétel nélkül ismert ötlet, melyek nagy része a fenntartható fejlődésről, a lassításról, az önépítésről, a fogyasztás primátusának letöréséről szól. Igen csinos könyv – egy 8 éves gyereket is a fotelhez szegez egy órára. Hírlapíró három kedvence: 1. Ha lépcsőn jársz, jobban jársz. (Ne várj a liftre. Vágj neki gyalog.) 2. Csak a bajt keresed? Gyűjtsd a jó híreket, és oszd meg barátaiddal. 3. Kérj kölcsön hat széket. Egy kis vendégség sosem árt. Talán egyetlen tanács hiányzik. Benne van ugyan, hogy olvass!, de hiányzik mellőle, hogy ne nézz televíziót! (Szöveg: Bittner Gábor, design: Pikler Éva, Papp Viki, www.tobbmosolyt.hu, HVG-Deloitte, Kb. 110 o., 2990 Ft.) Olvassa Parászka Boróka rovatát a Mozgó Világban (Hónapló) Vagy két éve tűnt fel az egzotikus név: erdélyi híreket hozott, teljesen friss, „harmadik oldali” megközelítésben. Egyik erőssége a sorozatnak, hogy Erdélyt folyton egybeveti a román és a magyar viszonyokkal. Ez a folytatás is ilyen megközelítésből indul.

Megtudjuk, hogyan zajlanak 2-3 hónaponta ismétlődő budapesti baráti találkozói, amikor egyszerre önti ki a lelkét neki (és egymásnak) öt hat ismerőse. Beszámol róla, hogy egyik alkalommal a beszélgetés a gyerekekre terelődött. Egy férfi elmondta, hogy nem tud mit kezdeni velük, van valahol egy „véletlen gyereke”, de már nem tartja vele a kapcsolatot. A szerző erre kővé dermedt, nem tudott reagálni és őszintén tovább beszélni. Ekkor vesz más irányt az egész írás, a szerző felidézi, mit érzett, amikor 22 évesen először szült, és Pesten is,

„nálatok Erdélyben” is lehordták, hogy elrontotta az életét, mondván: „vagy szakma vagy gyerek”. Ezután jön a legmegrendítőbb rész: beszámoló arról a három hétről, amelyet a szerző a marosvásárhelyi egyetemi klinika nyolcadik emeletén töltött, koraszülött harmadik fiával. Mellette magyar, román, cigány anyák: más-más szokások. A többit tessék elolvasni – talán egy író született ennek az írásnak a közepén. Ez a folytatás az interneten már elérhető. A többit lásd az e havi és jövő havi számban.

Töprengjen el Hankiss Elemér termékeny hasonlatán Az 1928-ban született Hankiss Elemér manapság összefoglaló társadalombölcseleti munkákat ír, félúton a tudományos bikkfanyelv és a nagy magyar esszéhagyomány között. 2005-ben jelent meg „Az ezeracú én” című könyve az Osiris kiadónál, amely a szélesebb közvéleményben a várhatónál kisebb érdeklődést keltett. Szerinte korunk az ezredforduló, amelyben élünk, a „proletár reneszánsz” korszaka. „Egy olyan kor, amelyben a reneszánsz eszméi és magatartásformái gesunkenes Kulturgut-ként, lesüllyedt kultúrkinccsé, általános normává váltak, és immár meghatározzák a társadalom szinte minden tagjának eszme- és vágyvilágát, magatartásformáit, életstratégiáját. (…) nem a puszta megélhetés a lehetőség és a parancs, hanem a Valósítsd meg önmagad programja. A hajdani alapparanccsal, az önmegtartóztatás parancsával szemben a vágyak (és ösztönök) szabad kiélésének, mindenféle elfojtás és önkorlátozás elvetésének, önnön lehetőségeink és jogaink érvényesítésének, az élet élvezetének programját harsogja az egész civilizáció. Százmilliók vagy akár milliárdok igyekeznek manapság lázasan kiteljesíteni önmagukat, a popzene és az aerobic, a farmernadrágok és parfümök, a futball- meccsek és a televíziós szappanoperák s kalandfilmek segítségével. Lázasan folyik a teljességnek a keresése.” Vagyis ami az igazi (jelző nélküli) reneszánsz idején csak keveseknek adatott meg, és új pályára állította ez európai történelmet, mára parodisztikussá vált, és szétzilálja a világot.

(Osiris, 2005, 590 o., 3480 Ft., a szerző válogatott bibliográfiája:

http://www.mtapti.hu/CV.pdf/hankisspub.pdf) Tanuljon Malcolm Gladwell: Fordulópont című könyvéből

A szerző a New Yorker című amerikai hetilap munkatársa, félúton az újságíró és a társadalomtudós között. Ez a könyve a hirtelen, „járványszerű” társadalmi változásokról szól. Példái a klasszikus divatba jövéstől a faxkészülék elterjedésén át a New York-i bűnözés drámai csökkenéséig terjednek. Majd az odavezető okokat elemzi.

Mindezt egy sor társadalomtudományi kutatás megemésztett, szellemes összefoglalásával. Időnként beszámol egy-egy kutatónál tett látogatásáról, olykor egész távoli helyeken… Angolul nem nehéz, csak a cím: kb. „átbillenési pont”.) A magyar kiadás címe leegyszerűsíti az üzenetet – talán így eladhatóbb a nagyszerű könyv. A könyvnek van egy érdekes kereskedelmi vetülete. Először rétegsiker volt, majd a suttogó propaganda a népszerűségi listák élére repítette.

Vagyis az elterjedésében is volt egy átbillenési pont… Bár lehet, hogy a szerző segített abban a kereskedőknek, hogy az árucikk „ragadós” (sticky) legyen…. Letehetetlen olvasmány mindenkinek, aki egy kicsit is érdeklődik a társadalmi folyamatok, a történelem és a biznisz iránt.

(HVG Kiadó, 309 oldal, 3200 Ft.) ………………..

Summa Artium („A kultúra támogatása — a támogatás kultúrája”) 1052 Budapest Deák Ferenc utca 10. V. emelet 509. T/F 06 (1) 3183938. W www.summa-artium Számlaszám: MKB 10300002-20193694-00003285