www.pannoniaradio.hu
2018. január 25..
11
Ha Szombat akkor a szerelemé a főszerep a Pannóni a Rádióban. 20 - 22 között Miről szól ez a műsor? Pl. erről is. Amíg
gyermekek
jön, felültet a hófehér paripájára és elrabol minket. A szerelem csodálatos dova- log. A randikra való lázas készülődés, a felhőtlen
gyunk, minden este arra várunk, hogy édesanya vagy édesapa bejöjjön hozzánk és felolvasson nekünk a kedvenc mesekönyvünkből. Ilyenkor elszabadul a fantáziánk, a szobában látjuk a törpéket, banyákat, koboldokat, tündéreket, varázslókat, óriásokat és sárkányokat. Akárhogy is a mese vége általában mindig happy end –el végződik, mert a gonosz elnyeri büntetését és mindig eljön a herceg fehér lovon. Aztán ahogy cseperedünk a meséket felváltja a valós élet, tanulunk, dolgozunk és a saját történetünk írójává avanzsálunk. De egyvalami nem múlik el. Mindan�nyian várjuk a varázslatos herceget, aki egyszer el-
beszélgetések, a véletlen érintések, az összenézések, az első mézédes csók és minden egyes momentum annyira szép. A női lélek talán jobban vágyik a romantikára, bár vannak kivételek. A nők életében az egyik nagyon fontos esemény az esküvő. Amikor megtalálta élete párját és az letérdelt elé, felpattintva ama kis „varázsdobozkát”, mely szinte minden női szájból előcsalogatja az „Igen” szócskát, úgy érzi, egy kicsit újra átélheti a mesét amit gyerekkorában átélt és eme neves alkalmon ő lehet az a hercegnő, akit mindenki ünnepel. Itt nem csak a ruha kiválasztásáról van szó, de nem
ám Amikor egy pár eldönti, hogy „Ásó, kapa , nagyharang”, elkezdődik a tervezés, mely igen sok
munkával jár, és mivel két ember köti össze az életét, véleményem szerint akkor lesz csodálatos, ha mindkét fél elmondja hogyan is képzelte el azt a bizonyos napot, és közösen történik a tervezés is. Képzeljük csak el milyen jó buli, elmenni és végig kóstolni a szóba jöhető süteményeket, közben nagyokat nevetni, beszélgetni, terveket szőni, együtt kiválasztani a karikagyűrűt, mely folytonosságával az örökké tartó hűséget jelképezi, ugyanúgy ahogy a régi hagyomány szerint a menyas�szonyi csokorba tűzdelt rozmaring szál is. Úgy tartják, ha a ceremónia végeztével az ara a násznépnek háttal állva eldobja a csokrát és azt elkapja valaki, az lesz a következő menyasszony. Valamint szokássá vált az is, hogy a menyasszony a neves napon viseljen valami régit – amely a régi életét, valami újat – ami az új kezdetet, valami kölcsönkért dol-
got – mely a barátságot és valami kéket – mely a hűséget jelképezte. Ilyen jelkép lehet még a rizs is, melyet a romantikus filmekben is szoktunk látni, amikor a házaspár kifelé tart a templomból a násznép rizst dobál rájuk, mely a termékenység jelképe. Egyetlen dolog van, amit nem jó közösen eldönteni, az pedig a menyasszonyi ruha, hiszen balszerencsét jelent ha a vőlegény az esküvő előtt látja meg azt. Ma már nagyon nagy választék van a menyasszonyi ruhákat illetően, amely általában fehér és a tisztaság szimbóluma. Persze ott van még a szalvéta színe,a menyecske ruha, a torta, az asztali díszek, az ültető kártyák, a zene, a vőfély, a cipő, a ruha, a fátyol, a pap, a násznép, a csokor, a pezsgő , a menü, a……. sorolhatnám napestig. Igazából teljesen mindegy úgy gondolom, mert ha valaki két tanúval, kosztümben köt házasságot, és a végén szerényebb vagy családi környezetben ünnepli meg a neves eseményt, akkor is lehet csodálatos és meghitt illetve egy egész életre szóló csoda. A lényeg a szerelem, és az ami annak a két embernek a szívében ég. (Oláh Adri
Közeleg a Valentin nap, de mi az eredete? Szent Bálint (Valentin, vagy Valentinus) a szerelmesek, a lelkibetegek és az epilepsziával élők védőszentje. Magyarországon e szentnek nem alakult ki jelentős egyházi kultusza. Az angolszász országokban Valentine (Bálint) napján (február 14-én) tartott Valentine’s Day (magyarul: Bálint-
nap) ünnepe a 20. század végétől világszerte elterjedt világi „szerelmes-ünnepként”. Az angolszász szokás Magyarországon az angol elnevezés magyarosított formájú átvételével, mint Valentin-nap vált ismertté és népszerűvé az 1990-es évektől kezdődően. Ezen az ünnepen a szerelmesek megajándékozzák szerelmüket, vagy szerelmes üzenettel kedveskednek neki. A Valentin-nap vallási eredete világszerte, így Magyarországon is elhomályosult. A keresztény szokás eredete, hogy Szent Bálint, Terni (akkori nevén Interamna) püspöke a 14. században a jegyesek és fiatal házasok védőszentjévé vált Angliában és Franciaországban. Ennek a szentről elterjedt egyik történet képezte az alapját. Eszerint mielőtt keresztény hite miatt II. Claudius császár idején kivégezték, Bálint a hite erejével a börtönőre vak leányának visszaadta a látását. Mielőtt – a hagyomány szerint – február 14én kivégezték, búcsúüzenetet küldött a lánynak, amelyet így írt alá: „A Te Bálintod.” Ez a Bálint-napi üzenetküldés eredetének leggyakoribb magyarázata. A legenda szerint a püspök a szerelmeseket a keresztény szokások szerint megeskette egymással, köztük katonákat is, akiknek az akkori császári parancsok értelmében nem lett volna szabad házasságra lépni. A friss házaspárokat megajándékozta kertje virágaival. A hagyomány úgy tartja, hogy ezek a házasságok jó csillag alatt születtek. A vallásos, az egyházi liturgiában gyökerező eredete ennek az ünnepnek Jézusnak, mint égi vőlegénynek a megérkezése az égi esküvőre. forrás: wikipédia