Weekend magazin
www.utazzitthonis.hu
2017 I. évfolyam Március
PR
Utazz Itthon Is - Fedezd fel Magyarországot!
Utazz: - Barangolások Győr környékén
Kultúra: - Húsvéti, tavaszi népszokások
Hungarikumok: - Gyulai Kolbász - Pálinka
Legendák Nyomában: - Balatoni legendák
Gasztro sarok: - A Kávé története
7 tény, amit tudnia kell a Pécs Rádióról! A Pécs Rádió egyenlőre online rádió, hallgatni a www.pecsradio.hu oldalon tudja, vagy az utazzitthonis.hu oldalon, mely szintén a Rádió egyik társ oldala. Több partnerünk weboldalán szól szintén a rádió, köszönet képpen hirdetjük őket, segítjük munkájukat. A Pécs Rádiót szerte a világban több, mint 2900 városban hallgatják.
A Pécs Rádió nem csak egy rádió:
Marketing szakembereink folyamatosan az Önök rendelkezésére állnak, egyénre szabott hirdetési tervet dolgoznak ki, hogy az Ön cége, vállalkozása sikeres legyen.
Vállalkozását, üzletét, az alábbi eszközök segítségével tudjuk sikeressé tenni: Facebook kampány létrehozása, melynek segítségével Ön meghatározhatja, hol, merre és milyen érdeklődésü emberek lássák hirdetését. Google Adwords kampány létrehozása, hogy ügyfelei a keresőben az elsők között találják meg.
Weboldal elemzés és optimalizálás
Weboldal készítés, ha vállalkozásának nincs, vagy új weboldalra van szüksége. Webdesign készítés, Tartalomkezelés, Banner kihelyezés, banner készítés
Névjegykártya, Szórólap készítés, Kiadvány szerkesztés,
Nyomtatott sajtóban megjelenés, utazzitthonis.hu
Rádiós hirdetések: - Reklám spot készítés - Reklám spot sugárzás - Rádiós játék - Műsor szponzoráció - Pr beszélgetés Helyszíni kitelepülés, rendezvényhangosítás, műsorvezetés Helyszini élő közvetítés Az itt felsorolt tevékenységek csomagokban is elérhetőek. Érdeklődni: Simon Andrea Tel: 30/8242-378
A Tartalomból
10 3 16
20 22
Utazz: Győr a folyók városa Barangolások Győr környékén
3 5
Kuktúra: Húsvéti, tavaszi népszokások
9
Hungarikumok: Gyulai kolbász 15 Pálinka Legendák nyomában: Balatoni legendák 19 Gasztro-sarok: Kávé - Barista bajnokság
21
utazzitthonis.hu
Győr a folyók városa!
Gyakran keveredik az emberek fejében, hogy Győrt a „vizek” vagy a „folyók” városaként hívják-e. A négy folyó (Rába, Rábca, Mosoni-Duna, Marcal) találkozásánál fekvő Győr fantasztikus hangulatát és csodálatos természeti adottságát
3
folyóparti sétára csábítanak. Győrt ezért évszázadok óta a „folyók városának” emlegetik, nem összekeverendő a „vizek városával” ! Győr városának történetében az egyik leghíresebb fogoly – a Rákóczi Korponainé Géczy Juli- ber 25-én, 11 órakor az Ferenc utcai régi város- anna volt. A kémkedéssel akkori győri vár piacán, a mai Széchenyi téren végezték ki. A hóhér a tömegek szeme láttára bárddal ütötte le szép fejét. Győr városa 2014-ben ünnepelte egyik büszkeségének a legendás Győri Balettnek a 35. születésnapját. A Győri Balett Markó Iván és az Állami Balettintézet akkor végzett növendékeinek alapításával jött létre. Sikert sikerre halmoztak, és halmoznak ma is, hiszen a Győri Balett napjainkban Kiss János, korábbi alapítótag vezetésével, a világ éppen az adja, ahogyan háza börtönében – Jókai vádolt asszonyt hossza- minden pontján öregbíti folyói szelíden átölelik a Mór regényhősnője a dalmas bírósági eljárást hazánk, és Győr városábelvárost, és mindenkit „Lőcsei Fehér Asszony”, követően 1715. szeptem- nak hírnevét. 2013 óta egyedüli vidéki társulatként „Nemzeti” minősítést viselhet. Karl May minden idők legtöbb könyvet eladó német írója Xántus Jánosról mintázta Old Shatterhand alakját, akinek a nevét Győrben állatkert is őrzi. A levél, amelyben ehhez a nagy utazó és felfedező engedélyét kéri, ma is megtekinthető a Karl May Múzeumban Drezdában. A
Winnetou-történetekben az A3 Cabriolet sorozat- Bécs, Budapest és Po- dapesti, pozsonyi és köznagy szerepet kap egy bi- gyártása is csatlakozott a zsony között szinte fél- vetlenül a város mellett TT sportautóhoz, me- úton, autópályák szom- fekvő péri reptér) és a zonyos Henry-karabély, lyet a világon szédságában fekszik a gönyűi kikötő garantálja, aminek John Xantus néve g y e - kisalföldi megyeszékhely, hogy földön, vízen és level ellátott ezüstözött változata jelenleg a Szécheamely talán kitűnő föld- vegőben is biztonságban nyi téri várostörténeti rajzi adottságainak megérkezzünk a Találmúzeumban látható. köszönheti, kozások városába. Nem A Győrkőcfesztivál véletlen, hogy Győrben Ked v e s Sp keretein belül megrendezik meg a Fröccsortb S a rendezésre kerülő fesztivált. Jedlik ok rát, Ked Mag szerete v Győrkőc Olim- fon Ányos es L nyer yarors ttel kös toss á t o z t z g pia azért is van szi h ágú e g yőri ató! vál r e a 201 ág és G öntöm g a y , 7 e ő n n r különösen jó részv zánk el ész Mag bencés a e gy m s Eu váro esem dezé ső é y s helyen Győr- piai h telét! O olimpi arorszá ény me i jogát. rópai Ifj sa szám egtiszte szerlyan angu g sz ai sp Az e úság ára, lteté gren h e á k h o g s i Ol lysz lat u már ben, mert a z e t e s dez om yi k rte og lünk ínek má ralkod pakt já semény a. Már ésének legnag impiai F y elmegyeszéke lőször téko ik m lehe yob e, am ninc , és shol eszt l b k t v a á s i ő r t j t á e o s d s a j a rosu uk v limp hely az a szikvíz l . Eh kész lyre m ok há ége k nk án sz en h h ia ü i t egyetlen e ogy orsz dégül, baráts okatlan ez járul lünk, a ind az ö ra, és k emelked i nag yüzemi e é á m h mel lett águnk k s szeret gos, ve közelsé ozzá a elyen tven or zdetét v ő magyarte r j e s z té s é n s z p ed v g n é z alób e, a dégs olim énk pes ág je ei g p é a z e j p c rték országi ben és par l n et és élunk, gy ilyen ó házig erető m ogramo iai falu igazi o ezte iliőj é l k szép hogy össz azdák telel a ckozásában i s ma ve e is. , amel etett a ho sége l e r n s H y e e n t z a n püalkotott nagyot. Talá , amely zánk ér multisp i. Szere marosa kkel ké ys et G t lkoz o k z n n r e ü l é s , Mindezek után a é tese E zők yőr zun mén nk meg urópát i s é k s m Győ M mely olimpiai szódavizet, akkor rben agyar egisme y lebon mutatn y r i o , j o r 2 é bajnok polgármestermég megdöbbentő s lí 017 k nyar zág rejt azt a r tására, enge mag rel büszkélkedhet. Borkai módon borral komán! teg ában Zsolt, Győr polgármes- dül Győrbinálta, így a fröccs fel. Bor szerelnek kai Z tere 1988-ban a szöuli ben találójaként is bevonult solt olimpián nyert aranyér- össze. 2013-ban már az a történelembe. Tette ötszázezredik TT autómet, amikor sérüléssel hogy mindezt egy legendás fóti bajlódva is 10 pontos csoda gördült le a gyártó- Magyarország szüret alkalmával, barágyakorlatot mutatott be sorról. legprosperálóbb nagytai Vörösmarty Mihály, lólengésben. Nem vélet- Győr az ú.n. „Aranyhá- városává nőtte ki magát. Czuczor Gergely és Fáy len, hogy Győrt a sport romszögben” található. Négy reptér (bécsi, bu- András társaságban. egyik magyarországi fellegváraként emlegetik. Győr városa ad otthont az Audi magyarországi gyárának. Az Audi a világ egyik legnépszerűbb autógyártója, németországi központja Ingolstadtban található. 2008 óta a német város is egyike a megyeszékhely 10 testvérvárosának. Az Audi Hungaria Motor Kft. több mint 10 ezer embernek ad munkát Győrben, a világ legnagyobb motorgyárában, ahol az Audi A3 Limousine és immár
BARANGOLÁSOK GYŐR KÖRNYÉKÉN Győr környéke rengeteg gyalogos és kerékpáros kirándulási lehetőséget rejt magában. A legkedveltebb célpont a győr-pinnyédi Püspökerdő, a Szigetköz és a Hanság, a Holt-Rába melléke Győr-Gyirmótnál, a Sokorói-dombság, valamint a Rábaköz.
Szigetköz
* Római katolikus tempMagyarország legna- lom (1720), Kegyeleti gyobb szigete, a „Duna park ajándékának” tartott * Falumúzeum 375 km2 területű Sziget- *Stabilmotor-gyűjtemény köz a Mosoni-Duna és a * Homokgödri „Kiskép” Nagy-Duna között fek- (1709) * Morotva-tavi tanösvény szik. Legnagyobb vonzereje * Szigetközi Gazdasági gazdag növény-és állat- Vasút emlékhely világa, különleges szépségű, egyedülálló vízi világa, mely a turisták kedvelt célpontja. A vízi túrák szerelmesei végigjárhatják a galériaerdők övezte Duna-ágakat, ahol a változatos szakaszok felejthetetlen élményt ígérnek a kajakkal, kenuval érkezőknek. Az egykori feltöltődött Duna-ágak mentén létrejött telepített kavicsbánya tavak teszik a Szigetközt igazi horgászparadicsommá. A Duna-menti nemzetközi kerékpárút része a Szigetközön átvezető szakasz.
5
Látnivalók:
Látnivalók: * Középkori alapokon épült XVII. századi templom, 1430-ban készült vörösmárvány keresztelőkút * Barokk kálvária (1738) * Szigetköz legidõsebb feketenyár fája * A dunai ágrendszer változatos szigetvilága
Halászi
Dunaszeg A Mosoni-Duna mellett, Győrtől 12 km távolságra, északnyugati irányban elhelyezkedő község.
nyugatra, a Nagy-Duna mellett fekvő település.
Győrtől 46 km-re, északnyugatra, Mosonmagyaróvártól 5 km-re fekvő település.
Ásványráró Győrtől 17 km-re észak-
* Party Csárda 9228 Halászi, Duna sé-
Lipót Győrtől 27 km-re északnyugatra elhelyezkedő község. Látnivalók: * XVIII. századi barokk katolikus templom * Lipóti Termál- és Élményfürdő Cím: 9233 Lipót, Fő út 84. Tel.: (96) 215-723 Web: www.lipotfurdo.hu
tány Tel.: (96) 573036, 0630/2729015 Kajak-kenu, csónak, motorcsónak bérlés, sétahajózás, vízitúra szervezés, sétahajózás, szabadstrand, kemping * 1775-ben épült barokk
Pannonhalma Győrtől 18 km-re délkeletre, a Pannonhalmi-dombság aljában és a domboldalakon fekvő kisváros. Látnivalók:
templom A fent említett községek mellett az Alsó-Szigetköz számos más települése (Dunaszentpál, Kunsziget, Kisbajcs, Nagybajcs, Vámosszabadi, Vének) várja a természet szerelmeseit. Az egykori halászok és vadászok, pásztorok és aranymosók földje, a Duna alkotta táj megannyi szépsége, gazdag növény-és állatvilága fogadja a környékre látogatókat. SOKORÓI - DOMBSÁG A Sokoró három dombsorból (Pannonhalma, Ravazd-Csanaki vonulat, Sokoró) és két völgyből (Pannonhalmi völgy, Tényői völgy) álló halomvidék. Legegyszerűbben Győrből érhető el, kerékpárosok számára a Fertő-tavi és szigetközi kerékpárutakról is jól megközelíthető. A terület turisztikai értékét növeli a Bakony hegység, illetve a Balaton közelsége. A dombvonulatok közötti völgyekben a Rábáig lefutó lankákon falvak és hegyközségek, betelepült szőlőhegyek találhatók. A dombok lejtőin évezredes a szőlőkultúra, a szőlőművelés.
Győrújbarát
Nyúl
A Sokorói-dombság lankáin hosszan elnyúló település, Győrtől 6 km-re, délre. Látnivalók:
Győrtől 13 km-re délre, a Bakonyon átvezető 82-es út mentén helyezkedik el. Látnivalók:
* Barokk templom * Tájház (XVII. század * Mária-szobor (1686) végén épült parasztház, * Szurdik (600 méter hosszú, 20-30 Erzsébet u. 25.) Bejelentezés: (96) 355- méter magasságú óriási 044 (Polgármesteri Hi- esővájta vízmosás, homokkő szurdokvölgy) vatal) * Kirándulóhelyek: Várkő * Szent Donát-kápolna tanösvény, Lila-hegy, (1710) * Löszmélyutak pincesoFrancia-kő, Rákóczi-fa rai, „likpincék”
* Pannonhalmi Főapátság A világ kulturális örökségének részét képező ezeréves apátság Magyarország egyik kiemelkedő történelmi emlékhelye, egyházi és művészettörténeti központja. 9090 Pannonhalma, Vár 1. Tel: (96) 570-100 www.bences.hu * Apátsági Arborétum 9090 Pannonhalma, Vár 1. Területén több száz fa- és cserjefaj található, ezek egy része különleges, az országban csak kevés helyen előforduló faj és fajta. * Pannonhalmi Apátsági Pincészet 9090 Pannonhalma, Vár 1. Tel.: (96) 570-171 www.apatsagipinceszet. hu * Millenniumi emlékmű A Pannonhalmi Főapátság közelében álló emlékmű a magyar honfoglalás ezeréves évfordulójára Magyarország területén felépített hét monumentális emlékmű egyike. Épült 1896-1897-ben.
Ravazd
Észak-Hanság
Lébény
Győrtől 22 kilométerre, a Sokorói-dombvidék déli részén, a 82-es út mentén elhelyezkedő település.
A Hanság hajdan hazánk egyik legnagyobb összefüggő lápterülete volt. Az egykori mocsárvilág napjainkban 330 km2 kiterjedésű égererdők, mocsaras rétek, legelők, lápok, rekettyések birodalma, rendkívül gazdag állatvilágnak ad otthont. Közúton több irányból megközelíthető; vasúton Mosonmagyaróvár és Győr felől, kerékpárral a Szigetközön keresztül érhető el. Kirándulási pontként érdemes Lébényt választani, ahonnan a védett terület gépjárművel is elérhető, egész évben szabadon látogatható.
Győrtől 26 km-re, a Hanság és a Mosoni-síkság határán fekvő település.
* Erdei Iskolai Oktatóközpont Ravazd, Erdészet u. 1. Tel.: (96) 559-001 Erdészeti gyűjtemény, erdei túrák szervezése * Ravazd-Sokorópátka természetvédelmi bemutató útvonal
A Szigetköz és Hanság Találkozása Mecsér Győr (21 km) és Mosonmagyaróvár (22 km) között félúton, a Mosoni-síkság, a Szigetköz és a Hanság találkozásánál fekvő község. * Mecsér Camping www.mecsercamping.hu Tel.: (96) 352-594 * Pusztacsárda 9176 Mecsér, Rigópuszta A nádfedeles épületekből álló tanya az elmúlt évszázadok magyar pusztavilágát és kultúráját mutatja be. Lovaglás, csikósbemutató, őshonos magyar állatpark, sétakocsikázás, íjászat, teke, cigányzene, folklórműsor, malacsütés, magyar ételkülönlegességek. Bejelentkezés: 06-20/9589582 www.rigopuszta.hu
Látnivalók: * Szent Jakab apostol plébániatemplom: a XIII. század elején emelt templom Magyarország egyik legjelentősebb román kori építészeti emléke Plébánia telefonszáma: (96) 360-094 E-mail: info@szentjakabtemplom.hu Bővebb információ: www.szentjakabtemplom.hu
Abda Győrtől 8 kilométerre északnyugatra, az 1-es út mellett található. Látnivalók: * Nepomuki Szent János– szobor (az 1700-as évek közepéből származó barokk alkotás) * Klasszicista római katolikus templom, előterében Szűz Mária 1700-ból származó kőszobra * Rákóczi-emlékmű (a falu előtt, Győr felől érkezve az 1-es út mentén) * Radnóti-emlékmű (a költő munkaszolgálatos társaival együtt 1944ben történt kivégzésének színhelyén) * Radnóti Miklós szobra (Melocco Miklós alkotása, 1980)
Húsvéti, Tavaszi Népszokások Húsvét a feltámadás, az Éppen ezért sokszor feújjászületés ünnepe: a ke- dezhető fel ellentmondás resztény egyház ilyenkor a húsvéti motívumokban emlékezik meg Jézus fel- és népszokásokban. támadásáról, és ilyenkor köszöntjük a tavaszt, a Böjti Játékok természet újjáéledését is. A húsvét időpontját 325- A negyvennapos böjt a ben állapította meg a ni- keresztény egyházban a ceai zsinat a napéjegyen- húsvéti előkészület idekibékülni. Az ifjúság körében az étkezési, szórakozási, mulatozási tilalmak ellenére jellegzetes szokások, játékok alakultak ki, amelyeket főként böjti vasárnapokon végeztek. Ilyen volt például a körtánc jellegű karikázás, a csárdás jellegű szinalázás, az ifjú leányok arcpirító, avatórítus nyomát őrző ulicskázása, vagy az ún. mancsozás, amelyben magasba dobott golyókat kellett eltalálni olyan ütőkkel, melyeket legények faragtak a nekik tet-
9
lőséget követő holdtölte utáni első vasárnapot kijelölve. Szinte minden népnél rengeteg szokás kötődik a húsvéthoz még a kereszténységet megelőző időkből, hiszen a tavaszt, a természet újjáéledését évezredekkel ezelőtt is megünnepelték. utazzitthonis.hu
je, amelyet Jézus 40 napi böjtölésének és kínszenvedésének emlékére tartanak. Ilyenkor nemcsak a hús fogyasztása volt tilos, hanem a lakodalom, bálozás, zenés mulatságok is tiltva voltak. Böjt idején gyóntak, áldoztak, az egymással haragban lévők pedig igyekeztek
sző leányoknak.
Barkaszentelés Jézus Jeruzsálembe vonulásának emlékünnepe a húsvét előtti, ún. virágvasárnap, vagy latin elnevezése szerint pálma vasárnap. A 6. századtól kezdve ekkor körmeneteket tartottak, ahol a pálma az időjárási viszontagságok mellett a különféle varázslásoktól is megvédett. Nálunk ezt a szentelt pálmát helyettesíti a barka. Itt is megfigyelhető,
hogy bár egyházi eredetű a virágvasárnapi barkaszentelés, de a szentelt barkát felhasználták rontás ellen, gyógyításra, mennydörgés, villám elhárítására is. Sokfelé élt az a hiedelem, hogy a szentelt barkát nem szabad bevinni a házba, mert elszaporodnak a legyek és a bolhák, és egyéb rontásokat hozhat a gazdára. Azonban emellett jósló, varázsló, rontás elleni, bajelhárító szerepet is tulajdonítottak neki: a kert földjébe szúrt barkaág elűzi a férgeket, vagy a mestergerendán elhelyezett vagy tűzbe dobott szemek megvédenek a bajtól, villámcsapástól, de éppenséggel gyomorégés vagy torokfájás ellen is kitűnőek.
utazzitthonis.hu
Kiszehajtás, villőzés Virágvasárnapi jellegzetes szokás szerint egy szalmabábút többnyire menyecskének öltöztettek. A kisze vagy más néven banya a tél, a böjt, a betegség megszemélyesítője, amelyet a lányok énekelve végigvittek a falun, majd pedig vízbe hajítottak vagy elégettek. A kisze öltöztetéséhez és viteléhez különböző hiedelmek fűződtek: aki öltözteti vagy elsőnek felkapja, nemsokára férjhez megy, vagy ha véletlenül visszafordul a banya, akkor joggal lehet tartani attól, hogy visszajön a betegség a faluba, vagy ros�szra fordul az idő. Miután
utazzitthonis.hu
levetkőztették és vízbe hajították, a lányok vizes szalmacsomóval dörgölték az arcukat, hogy ne legyenek szeplősek, és hogy egészségesek maradjanak.
dás, és valóban: nagycsütörtökön megszűnik a harangozás, és legközelebb nagyszombaton szólal meg újra. Liturgikus eredetű szokás a nagycsütörtöki lábmosás (célja, hogy alázatra nevelje a hatalmasokat) és a pilátuségetés, amikor egy Pilátust jelképező szalmabábut égetnek el. Nagycsütörtököt zöldcsütörtöknek is nevezték, és a jó termés reményében spenótot főztek.
A kiszehajtás után sok helyen a villőzés következett. A lányok villőnek nevezett faágakkal járták a házakat, ezeket a faágakat felszalagozták, olykor kifújt tojással díszítették. A kisze kivitele a tél kivitelét, a villő behozatala Nagypéntek Jézus kepedig a tavasz behozata- reszthalálának napja, a lát jelképezte. böjt és a gyász ideje. Ezt a napot a népi babona szerencsétlennek tarA nagyhét szokásai totta, amikor tilos volt „A harangok Rómába mindenféle állattartással, mennek” - tartja a mon- földműveléssel kapcsola-
tos munka, ilyenkor nem gyújtottak tüzet, nem sütöttek kenyeret (merthogy kővé vált volna), nem fontak, nem szőttek. Azonban úgy hitték: aki nagypénteken napfelkelte előtt megfürdik, azon nem fog majd a betegség. Az ilyen, ún. nagypénteki aranyvíznek szépségvarázsló erőt is tulajdonítottak. Nagyszombati tevékenységnek számított a féregűzés, amely az egész nagyhéthez kötődő nagytakarítás része, de ugyanígy e nap szokása volt a ház körülseprése, hogy a boszorkányokat, kígyókat, békákat elhajtsák. Jellegzetes szertartás volt ilyenkor a tűzszentelés,
keresztelő víz szennem hajtották ki és nem tartásnak számít a son- A húsvéti bárány Jézust telése. A nagyszomf o g t á k ka, bárány, kalács, tojás, jelképezi. A tojás az élet, baton megtartott bor megszentelése a az újjászületés jelképe. A temp- sonka a paraszti élet gazfeltámadási körÍ gy főzz dasági és kultikus menet jellegzeü k m rendje tesen közép-eueg a son kát, ava szerint rópai, magyar, g y a jó vált jelnémet és oszt- A son sonkafő titka! kát a fő z z é é l egzetes rák szertartás. s s zet forr alunk, megelőző este maj húsvéti hid kilót ny om a so d abban főzzü eg vízbe beáz étellé. Sok Ételszente- sonka. Akkor nkák. A főző k a sonkát, po tatjuk. A főzé víznek s n jó a hú h t e helyen haszo siklik b z san ann friss viépp csa s, ha a enne. A lés y i ó k h r ú g á s yöng n át, vi l la nálták mágifőz hagym a, babé ővizet ízesíthe már minden yöznie kell, a ahány kus célokra a m rlevél, k a t Húsvétülönfél jük is, kerülhe kadály nélkül íg fő a e zöld f A , szentelt ételek űszerek t bele vörösha könnyen v a s á r n a p a főzésből vissz t o v á g k b y a e bv lap ma, fok m l (kaku maradékait: a kkfű, z ünnepli a m ja egy jóféle b aradó sonkale ariálhatjuk. sálya) i vet nem ableves kalács morzsáas ragu s n levesne kereszk. Ha n ek, krumplile szabad kidob ját a tyúkoknak n em sze ténység retnénk vesnek, vagy b i, hiszen töké adták, hogy sok letes ármilye rögvest tan le i Jézus feln f e m s fagya ás tart tojást tojjanak, szthatju lhasználni, ak támadákor nyu al- máshol k. pedig godsát. Ehhez tűzbe vetették a a naphoz is munkatilamaradékot, hogy be az lom kapcsolódott: nem a túlvilágiaknak állatokat. Már a 10. sepertek, nem főztek, is jusson a szentelt század óta húsvéti szer- l o m b a n .
ételből.
játék volt, a kakaslövés pedig farsanghoz, lakodalmakhoz és aratáshoz Egyéb szokások is köthető népi szokás, de Húsvétvasárnapra vir- a húsvét egyik jellegzetesradó éjszaka volt szokás a ségének is számított. Jézuskeresés, amikor meg kellett találni a faluban Locsolás elrejtett Krisztus szobrot. A húsvéti határjárás célja Alapja a víz tisztító, teregyházi jelentése mellett mékenységvarázsló erejéa tavaszi vetések mágikus be vetett hit. Eredete a kevédelme volt. A zöldág- resztelésre utal, valamint járás a természet meg- arra a legendára, amely újulását jelképező énekes szerint a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi
asszonyokat a zsidók locsolással akarták elhallgattatni. A népszokások szerint a férfiak ilyenkor sorra járták a házakat és különböző énekek, versek kíséretében locsolták meg a nekik ezért cserébe tojást adó lányokat.ségnek számított a féregűzés, amely az egész nagyhéthez kötődő nagytakarítás része, de ugyanígy e nap szokása volt a ház körülseprése, hogy a boszorkányokat, kígyókat, békákat elhajtsák. Jellegzetes szertartás volt ilyenkor a tűzszentelés, keresztelő víz szentelése. A nagyszombaton megtartott feltámadási körmenet jellegzetesen közép-európai, magyar, német és osztrák szertartás.
Magyar Hungarikumok
lai hentesáruk kaphatóak Párizstól - Rómáig. 1910-ben hivatalosan is kitüntetett termékké vált, A gyulai húsipar és a a Brüsszeli VilágkiállíGyulai Kolbász története táson aranyérmet nyert. lassan másfél évszázados Számos hentesmester, múltra tekint vissza. A köztük Szabó József, Batörök uralom után Gyula logh József leszármazottvárosa Harruckern bárója, Puczkó, illetve a Nagy nak köszönhetően ismét család, Badura József, vásárjogot szerzett. A tiGyepes János gyártotta zennyolcadik, tizenkilenGyulán a kolbászt és vitte cedik századra a gyulai hírét a gyulai ínyességvásár közép-európai hírnek. névre tett szert. A vásárok mellett a feldolgozóipar is Balog József műhelyében jelentősen fejlődött ebben dolgozott Stéberl András az időszakban. (I.függeis, aki nagyüzemi tapaszlék A Gyulai kolbász törtalatokkal a tarsolyában ténete c. könyv). A Gyulai költözött Gyulára és iskolbász kezdetektől fogva merte fel a térségben és hentes-, illetve gyári tera hentesmesterségben mékként jelent meg. rejlő erőt. Jó tanácsadói és bátor üzletpolitikája Az 1900-as évek elején meghozta a következő ifj. Balogh József házi elismerést. A Brüsszeli gazdaságából kikerült Világkiállításon (1935) készítményeit már EuróAranydiplomát kapott pa-szerte ismerik, a Gyu-
A Gyulai kolbász története
a „kis páros Gyulai kolbász” készítményéért és megteremtette a Gyulai kolbász és egyéb szárazkolbászok „ipari” üzemszerű gyártását. A Gyulai kolbász gyártása ma is eredeti helyszínén történik, hagyományos technológiák alkalmazásával, igazi bükkfával, igazi füstön füstölik, igazi érlelőben szárítják azt. A hagyománytisztelet és a tradíciók megőrzése több díjjal jutalmazta a Gyulait, 2010. újabb fordulópontot jelentett, az Európai Bizottság Oltalom alatt álló földrajzi jelzés (OFJ) védjegyhasználatát engedélyezte a gyulai kolbász számára. Ennek eredményekét a Hungarikum Bizottság a „magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény erejénél fogva a Magyar Értéktárban nyilvántartott nemzeti értékek” között szerepel a gyulai kolbász.
15
A Gyulai kolbász vagy Gyulai pároskolbász (a továbbiakban: Gyulai kolbász) a magyar nagyfehér
hússertés fajta mangalica és magyar lapály fajtákkal keresztezett, valamint a hampshire, duroc és pietrain fajták és hibridjeik legalább 135 kg-ra hizlalt egyedeinek feldarabolt húsából és kemény szalonnájából készül. A gyártáshoz szükséges sertéshús megfelelő húsminőségét a kézi csontozási technológia biztosítja, amely igen alapos íneltávolítást tesz lehetővé a sertés szinte összes húsrészét érintı húsfeldolgozás során. A Gyulai kolbász legalább 15% (m/m) kötőszövetmentes fehérje-tartalmú, 4-6 mm-es nagyságra aprított sertéshús- és kemény szalonna-szemcsékből álló, sertés vékonybélbe pározva (vagy szeletelésre gyártás esetén vízgőzáteresztő műbélbe) töltött; sóval, csemege és csípős paprikaőrleménnyel, fokhagymával, borssal és őrölt köménnyel ízesített, alapvetően bükkfával füstölt, szárítással érlelt-tartósított húskészítmény. Átmérője 26-40 mm, 1826 cm-es hosszúságra pározott vagy szeletelt. Bur-
kolata tiszta, sérüléstől mentes, nem penészes, kissé göbös, dudoros felületű, színe vörösesbarna, áttetszenek rajta a szalonnaszemcsék. Állománya tömör, rugalmas, jól összeálló, jól szeletelhető. A metszéslapon húspépbe ágyazott, 4-6 mm nagyságú hús és szalonnaszemcsék láthatók egyenletes elosztásban. Kellemesen füstölt, fűszeres illatú; harmonikus ízét, aromáját a felhasznált fűszerek harmóniája adja. A Gyulai márka elnyerte mind a MagyarBrands, a SuperBrands és a Business Superbrands címet is.
A Pálinka
- Kizárólag Magyarországon termett vagy termelt gyümölcsből, szőlőtörkölyből, ill. aszú szőlőtörkölyből készült párlat, mely semmilyen egyéb anyagot nem tartalmaz - A gyümölcsöt, ill. a törkölyt Magyarországon cefrézték, párolták, érlelték és palackozták - Alkoholfoka minimum 37,5% V/V - Az Európai Unió döntése alapján, azon gyümölcspárlatokra, amelyek az eredetvédelemnek megfelelnek, a pálinka megnevezést kizárólag Magyarország használhatja és négy osztrák tartomány, de azok csak a barackpálinka névre vonatkozóan. A pálinka megnevezés első írásos említése 1630ból való és a szlovák, palenka szó átvételéből származik. Ez akkor még a gabona, a gyümölcs- és borpárlatok közös megjelölése volt. A gyümölcspálinka csak később jelent meg Magyarországon, és az erre utaló első írásos
adat 1658-ból származik. A XVII. század végéről, pl. a szilvapálinkára utalóan, már egyértelmű feljegyzések maradtak fenn, míg a XVIII. századból származó tárgyi emlékek egyértelműen bizonyítják, hogy Magyarország területén a mai értelemben vett pálinkafőzés folyt. A pálinka jelentéstartalmának „letisztulását” segítette, hogy a XIX. század elejétől, a borpárlatok megnevezésére a francia eredetű konyak szót kezdték használni. A „pálinka” gyakorlatilag ekkortól vált a gyümölcsalapú párlatok egyértelmű megnevezésévé.A pálinka története tulajdonképpen a lepárlás, mint technológia feltalálásával és ismertté válásával kezdődik. Nagy valószínűséggel azt a lepárlási folyamatot, amelybe már a hűtés fázisa is bele tartozott, a VIII. században arab tudósok fejlesztették ki. Az első, tényleges desztilláció azonban Itáliához köthető, amelyre a XI. század végén kerülhetett sor.
2017. Április. 28-30. Gyula a pálinka fővárosa, hiszen ebben az évben immár a 18. fesztiválnak ad otthont a város, a várkert 2017. április 28-30. között. Ezalatt a három nap alatt Gyulán a nemes hungarikum, a pálinka lesz a figyelem középpontjában. A pálinka a magyar emberek nemzeti büszkesége, a magyar gasztronómia nem képzelhető el a kitűnő hungarikum nélkül. A szervezők célja, hogy mind a látogatók, mind a szakma képviselői egy olyan rendezvényen tudnak részt venni, ahol a magyar pálinkákat méltón képviselik. Fontos, hogy a termelő és a fogyasztó egymásra találjon és ismertséget kössön, hiszen ebben a közegben lehet a legideálisabban módon megismerkedni a magyar pálinka előállítóival és munkájuk gyümölcsével, a pálinkával. A várkertben megrendezésre kerülő fesztivál céljai között szerepel a kulturált pálinkafogyasz-
tás népszerűsítése, Gyula város idegenforgalmi kínálatának bővítése, a magyar gasztronómiai hagyományok ápolása. A 3 napos rendezvény számos programmal várja a kilátogatókat: természetesen a legnagyobb magyar pálinkagyártók, mint kiállítók várják a nemes nedű iránt érdeklődőket. Ebben az esztendőben pálinkaversenyt is rendeznek: bérfőzetők és magánfőzők kategóriában. A pálinka, mint főszereplő mellett a színpad is fontos szereplője a fesztiválnak, amelyen a magyar könnyűzenei élet jeles képviselői lépnek fel. 2017-ben április 28-2930. a pálinka ünnepe Magyarországon! Egy olyan pálinka ünnep, ami jelentősen hozzájárul a pálinkának, mint hungarikumnak a megőrzéséhez!
utazzitthonis.hu
A Balaton bár sok ezer évvel ezelőtt keletkezett, monda alig-alig hallható róla. A néprajztudósok szerint ez azért van így, mert az egykor ott élő népek nem tekintettek a „magyar tengerre” különösebb csodaként, számukra mindössze a mindennapok praktikus megoldásait hozta. Ezért a Balatont a halászok és a mosóasszonyok használták, és akik a partjait benépesítették, nem szenteltek neki különösebb figyelmet. A Balaton keletkezéséről persze vannak mondák, még 1859-ből, később pedig Jankó János és Relkovi Davorka néprajztudósok foglalkoztak kiemelten a témával.
19
A visszhang legjobb esetben akár hétszer is visszaverődött.
Ezért a domboldalra állítottak egy kis oszlopot, hogy innen kiáltsanak az emberek a templom felé. Echókőnek nevezték el az oszlopot, mert a helyiek Echónak hívták a vis�szhangot. Ezt a kifejezést használta Csokonai Vitéz Mihály is A Tihanyi echóhoz című versében, amelyet a költő Balatonfüreden írt 1798-ban. Vörösmarty Mihály is írt róla verset, de legismertebb mind között Garay János visszhangról írt regéje, amelyet a kecskeköröm-árusok kívülről fújtak. A visszhangról szóló legenda itt is összekapcsolódik a kecskeköröm - A Kecskeköröm legen- történetével, hiszen a korábban említett kidája - Sió, az átoksújtotta tavi rálylány nemcsak szép volt, de néma is, szóttündér - A balatonudvari kőszí- lan legeltette aranyszőrű kecskenyáját a Tihany vek története - A Harangozó Börc környéki dombokon. A Balatonból kiemelkedő mondája ősz hullámkirály egyszer megpillantotta a lányt, A tihanyi visszhang és kért egy korsó kecsketejet beteg fiának, de Tihany egyik legismer- cserébe megígérte, hogy tebb jelensége, a vis�- feloldja a lányt a némaszhang a XVIII. század ság alól. A királyfi erőre közepe óta létezik, ekkor kapott a kecsketejtől, a építették ugyanis ide az lány pedig csengő hanapátságot. A tihanyi vis�- gon megszólalt. Az ifjú szhang lényege, hogy a amint megpillantotta a Visszhang-dombról elki- lányt, beleszeretett, de a áltott szavak a több mint királylány gőgösségből 300 méterre lévő apátság továbbra sem akart szóba északi oldaláról visszave- állni senkivel, elutasította rődnek, miközben mint- még a hullámkirály fiát egy két másodperc alatt is, aki belehalt bánatába. teszik meg az oda-vissza, Ezért a király megátkozközel 700 méteres távot.
Balatoni legend
ta a kegyetlen leányt és egy sziklába zárta. Fogott rajta a király átka: ahogy korábban senkivel nem állt szóba, úgy a sziklába zárva készségesen felelget minden arra járónak, aki megszólítja. Így lett belőle a tihanyi visszhang, legalábbis Garay János költeménye szerint. A század elején aztán észrevették, hogy a visszhang ereje egyre csökkent. Többnyire az újonnan épült villákat hibáztatták, de azóta bebizonyosodott, hogy inkább az időközben a domb és a templom közé ültetett fák megerdősödött lombja lehet a bűnös visszhangrontó, s legalább ennyire az utóbbi években megnövekedett, zajjal járó idegenforgalom.
cikkünk folytatása az utazzitthon.hu oldalon
dรกk nyomรกban
A kávé szó eredetének megfejtésére két megoldás is kínálkozik. Az elterjedtebb vélemény szerint egy etiópiai vidék, Kaffa nevéből származik, ahonnan a kávét Jemenbe szállították. A másik lehetőség az arab kahwa szó – amelyből a mi kávé szavunk ered –, ez azonban eredetileg bort jelentett, s csak később vitték át a megnevezést a fekete italra. A 16. században már az egész arab világban a főzött, élénkítő hatású italt jelentette. A kávészemek serkentő hatásának felfedezéséhez több legenda is fűződik. Az egyik változat szerint a kávé élénkítő hatá-
Al-Haiwi (A kontinens) című munkájában. 1000 körül Avicenna a középkori muszlim gondolkodás egyik legnagyobb alakja is gyógyszerként használta a kávét. Annyi
sát egy Káldi nevű etióp pásztor fedezte fel Kr. e. 300-ban, aki észrevette, hogy ha a kecskéi a piros bogyókat legelészik, sokkal élénkebbek lesznek. Ezt elmondta a közelben élő szerzeteseknek, akik rájöttek arra, hogy ha a magokat megpörkölik, ízletes italt készíthetnek. A másik történet szerint egy Rhazes (852-932) nevű arab orvos a kávét, a “quawa” nevű élénkítő növényt orvosságként használta és ő említette
bizonyosnak tűnik, hogy a kávét először a 15. században Jemenben használták élénkítő hatása miatt, valószínűleg szufi szerzetesek, akik szívesen éltek serkentő szerekkel. Innen került ki és vált ismertté a társadalom minden rétege számára. A 16. század első évtizedeiben már Szíria és Egyiptom lakói is ismerték. A magyar szájhagyományban a “fekete leves” kifejezés a 17. századból származik. Az 1680-as
A kávézás művészete években a váradi pasa el akarta fogatni Thököly Imre fejedelmet, ezért egy ebédmeghívás ürügyével magához csalta. Thököly
azonban elővigyázatos volt és gyanakodott, hogy készül valami ellene, így az ebéd után gyorsan tá-
vozni akart, mire az egyik janicsár aga a következő szavakkal tartotta vissza: „Ne siess Uram, hátra vagyon még a fekete leves!” Miután a vendég kuruc fejedelem megitta a kávéját, láncra verve vitték az isztambuli Héttorony börtönébe. Az úgynevezett “fekete leves”, azaz a kávé fogyasztása a török étkezés elmaradhatatlan kellékeként vált ismertté a középkori Magyarországon.
Következő számunk tartalmából Utazz
Hungarikumok gyma
ha Makói
Velen
cei-tó
Viseg
rád és a zsöny Bör-
rfüsze y csai n Kalo a örlemé ik papr
Programajánló
ói Mozsg sztivál fe Kakas Csereszn
yefesztivá
rad
ilvásvá
p Sz rángna
Piszt
l Szank
Halfözöbajnokság Baja
Méz és M
eggyfeszt
ivál Szan
Egészség A só egészségre gyakorolt hatásai Gyógyító só Sóterápia ......stb
Olvassa Ön is, minden hónapban! Iratkozzon fel hírlevelünkre most, így biztosan megkapja aktuális magazinunkat. utazzitthonis.hu
k
Tel: 20/771-6750
Csudi, finom, csuda jó, van közötte mogyorós! Hét különböző csudi finom íz, vár mindenkit.