Weekend pr magazin by Andrea Keszthelyi

WeekendPR m a g a zi n

Isztambul

Kedves Olvasó! Üdvözöljük Isztambulban! Isztanbulról szóló információs kiadványát tartja a kezében. Ezt a füzetet azért hoztuk létre, hogy segítséget nyújtsunk az Isztambulba látogatónak a tájékozódásban. Próbáltunk teljeskörű és naprakész információkkal segíteni az Isztambulba látogatókat. Megjelenésben és tartamában törekedtünk a minnél egyszerűbb és könnyebb használhatóságra. Reméljük kiadványunk segítségével mindent könnyebben megtalál amit keres Isztambulban. Kellemes és élményekben gazdag időtöltést!

Tartalom jegyzék Isztambul történelme 4 Múzeumok Isztambulban 6 Hagia Szophia (Ayasofya) 14 Ahmet Szultán mecsetje (Kék Mecset) 20 Topkapi Palota (Császári Palota) 26 Yildiz Palota 30 Yerebatan ciszterna 34 Dolmabache Palota 36 Beyoglu negyed 40 Grandbazaar 46 Török fürdő 54 Török gasztronómia 60 Kávéházak, éttermek, szórakozás, pihenés 72 A Török kávéról 76 Szinház 78 Mozi 80 Fesztivál 82 Vialand szabadidőpark 90 Wellness, Spa, Aquapark, Dolphinarium 94 Orvosi ellátás 116 Gyógyszertárak 118 Sport 120 Túraútvonalak 124 Tömegközlekedés 128 Autóbérlés 138 Utazási irodák 140 Pénzváltó 142 Divat 144 Kézzel készített termékek 148 Hasznos kifejezések 156 Számok 162

Isztanbul Isztambul (törökül İstanbul, előző történelmi nevein Bizánc, Konstantinápoly) több mint 15 milliós lakosságával Törökország legnagyobb városa, annak kulturális, művészeti és gazdasági központja, illetve 1923-ig fővárosa, jelenleg İstanbul tartomány székhelye. A város a Boszporusz és a Márvány-tenger két oldalán terül el, s területileg ugyan csak kisebb része van Európában, mégis európai városnak tartják. Különleges fekvése, római kori, bizánci és oszmán építészeti emlékei, valamint amúzeumaiban és palotáiban fellelhető művészi alkotások révén a turisták kedvelt úticéljává lett. A város ősét, Büzantiont a megarai görögök alapították meg Büzasz vezetésével i. e. 667-ben, poliszuk gyarmatvárosaként. A terület I. e. 64-ben weekendmagazin

római uralom alá került, s a város nevét ekkor Byzantiumra latinosították. A települést Nagy Konstantin császár hat évig tartó munkálatokkal átépítette, majd 330-ban Nova Roma (Új Róma néven az ország fővárosává tette. A régi-új város ehelyett azonban Konstantinápoly (Konsztantinopolisz, Konstantin városa) néven vált ismertté. 626-ban az egyesült arab-perzsa haderő sem tudta bevenni falait. A kereszténység elterjedésével az öt eredeti patriárhátusi székhely egyikévé, majd az ortodox egyház központjává válik, s az is marad egészen a város török általi, 1453-as bevételéig. A törökök átvették az eredeti nevet Konsztantinije formában, s a görög Sztanbulin elnevezést is Iszlambolként; mindkét változat használttá vált a hivatalos iratokban, s az is maradt egészen az Oszmán Birodalom összeomlásáig (1923). Ez idő alatt török fővárosként

gyarapodott; ezen rangját azonban a köztársaság kikiáltásával elvesztette: az állam Ankarába tette át székhelyét. Atatürk 1928-as rendelete alapján kapta hivatalosan az Istanbul nevet. A fővárosi rang elvesztése után Isztambul egy időre megrekedt a fejlődésben, s csak az 50-es években indult változásnak. Idővel a városban is mindinkább felszínre kerültek az etnikai és vallási konfliktusok, s az 1955-ös, Beyoğlu negyedbeli zavargás nyomán a város eredetét jelző görögség veleje emigrált. A 60-as években – Adnan Menderes kormányzása alatt – kiterjedt ipar- és infrastruktúra-fejlesztést hajtottak végre, az építkezések azonban nem egyszer történelmi emlékek pusztulásával jártak. Az 1970-es évektől a lakosság gyors növekedése figyelhető meg: Anatóliából sokan költöztek be a városba munkát keresve. Isztambul ma Török-

ország kulturális és gazdasági életének a központja, évi 133 milliárd dolláros bevételével a világ 34. leggazdagabb városa, 2010ben Európa kulturális fővárosa (Pécs és Essen mellett). 2009 januárjában Marmaray alagút építése közben olyan leletekre bukkantak, melyek alapján a régészek kijelentették, hogy Isztambul – amiről eddig azt hitték, hogy körülbelül 2000 éves , valójában már 8000 évvel ezelőtt is lakott terület volt. Egy település épületeinek nyomára bukkantak, valamint feltárták egy 8000 évvel ezelőtti négytagú család sírját is.

Múzeumok Isztambulban számos múzeum található, ezek egy része műemlék, mint például a Topkapı Palota, a Yıldız palota, a Dolmabahçe palota, mások a mai napig is kereskedelmi helyként funkcionálnak, mint a Fedett Bazár vagy az Egyiptomi Bazár.

Isztambul múzeumai: (İstanbul Arkeoloji Müzesi) Archeológiai Múzeum (İstanbul Arkeoloji Müzesi) Az Archeológiai Múzeum A múzeumot a 19. század végén építették, a festő Oszman Hamdi bej kezdeményezésére, és a város Eminönü negyedében található múzumban széles skálán tekinthető meg ókori görög, római, bizánci és más, anatóliai népek hagyatéka, egészen az időszámításunk előtti hatodik századig visszamenőleg. Láthaweekendmagazin

tunk péld á u l tárgyakat Epheszoszból, Milétoszból, Trójából, és itt helyezték el Nagy Sándor szarkofágját is. Az Archeológiai múzeum Ókori Kelet–részlegében körülbelül 15 000 kiállított tárgyat láthatunk, főként az ősi

Mezopotámiából, Anatólia görögök előtti történelméből. Őriznek itt még sumér, szír, akkád, babiloni, egyiptomi és az iszlám előtti arab világból származó emlékeket is. Atatürk Múzeum (Atatürk Müzesi) A múzeum épülete egykor Atatürk otthona volt 1918 és 1919 között. A háromszintes épület eredetileg 1908-ban épült, Isztambul Şişli negyedében található, kb. 30 percre a Taksim tértől. 1943-ban restaurálták és végül 1981-ben nyitották meg a nagyközönség számára. Atatürk a középső szintet használta, a felső szinten lakott édesanyja, Zübeyde és nővére, Makbule. A múzeumban őrzik Atatürk néhány személyes tárgyát, gyermekkori fényképeit, és a valaha tulajdonában lévő festményeket. Meşrutiyet Mh., Halaskargazi Cd No:250, 34810 Istanbul, Törökország

Festészeti és Szobrászati Múzeum (Resim ve Heykel Müzesi)

Karikatúra és Humormúzeum (Karikatür ve Mizah Müzesi)

A Dolmabahçe Palotában helyet kapott múzeumban 19. és 20. századi török festők és szobrászok munkáit tekinthetik meg az érdeklődők.

A múzeumot 1975-ben Tepebaşı negyedben nyitotta meg a város önkormányzata a Karikaturisták Egyesülete nyomására. 1980-ban átmenetileg be kellett zárni, mert az épületet lebontották. Később a Fatih negyedben nyílt meg újra.

Kalligráfia Múzeum (Kaligrafi Müzesi) A múzeumot 1945-ben hozták létre a Beyazit Medresze kiürített épületében. Koránok, szultáni pecsétek (tuğra), rendeletek, próféciák láthatóak itt ékes kalligrafikus betűkkel írva, valamint megtekinthetőek a kalligráfia mestereinek szerszámai, könyvkötészeti példák, szeldzsuk és oszmán kori miniatúrák és szent ereklyék. Kaligráfiai múzeum Bayezit Meydani, İstanbul 34490, Türkiye

weekendmagazin

Adres: Atatürk Bulvarı Kovacılar Sokak No:12 Fatih İstanbul

Katonai Múzeum (Askeri Müze)

kal és több ezer emberalak is.

A múzeumban érdekes katonai ruházati példákat láthat az érdeklődő a szeldzsuk, oszmán és köztársaság-kori hadsereg történelméből, fegyvereket, ágyúkat, a szultán katonai sátrát, kardokat, zászlókat, fényképeket. Naponta délután 3 és 4 óra között janicsár zenészek bemutatóját is megtekinthetjük. Miniatürk Miniatürk egy 60 000 km²Askeri Müze ve Kültür Sitesi es parkban fekszik az Arany- Komutanlığı, Valikonağı Caddesi szarv-öbölben, az Eyüp negyedHarbiye Şişli İstanbul ben, a Pierre Loti Kávéházzal szemben. A 2003-ban épített Miniatürkben Törökország (illetve oszmán kori és anatóliai) történelmi vagy építészeti szempontból nevezetes építmé nyeinek kicsinyített mását láthatjuk, összesen 105 darabot. Ezek között van például a Bursai Nagy Mecset, Mevlana konyai síremléke, a Savarona (Atatürk hajója), a kappadókiai tündérkémények, Anıtkabir, a Hagia SzoMiniatürk phia és az antalyai aszpendoszi Golden Horn 80330 İstanbul/ színház. Van egy miniatűr vasúti Aegean Coast, Törökország pálya, egy autóút mozgó járművekkel, repülőtér, kikötő hajók-

Modern Művészetek Múzeuma (Modern Sanat Müzesi) A múzeum 2004-ben nyitotta meg kapuit az Eczacıbaşı családnak köszönhetően. A múzeum Karaköy egyik felújított dokképületében található, a Topkapı Palotával szemben. A modern török művészetek állandó kiállításai mellett van itt fényképgaléria, könyvtár, szoborpark, moziterem, kávéház és ajándékbolt is.

İstanbul Modern Cafe & Restaurant Liman İşletmeleri Sahası Meclisi Mebusan Cad. İstanbul Modern No: 4 İstanbul

Liman İşletmeleri Sahası Antrepo D:4, 34433 İstanbul, Törökország

Oszmán Bankmúzeum A múzeum a Karaköy negyedbeli Voyvoda utcában található egykori Oszmán Bank épületében kapott helyet. A múzeumban az Oszmán Birodalom egykori pénzverő bankjának és kincstárának gazdag archívumát tekinthetjük meg. Szépművészeti Múzeum (Güzel Sanatlar Müzesi) A Szépművészeti Múzeumot 1937-ben nyitották meg Atatürk rendelkezése alapján, a Dolmabahçe Palotában. Ez volt Törökország első művészeti múzeuma. A török művészek munkái mellett híres külföldi művészek munkáit is láthatjuk, a múzeumnak van egy impres�szionista gyűjteménye, és katonai festészeti gyűjteménye is. Szőnyeg és Kilim Múzeum (Halı ve Kilim Müzesi) A múzeum a Hünkar Kasrıban (fejedelmi pihenőhely) található, ami az Kék mecsettől északra található. A Hünkar Kasrı volt az az épület, ahol a szultán pihent, mielőtt csatlakozott az imához az mecsetben. A múzeumban

értékes és különleges oszmán szőnyegek és kilimek láthatóak.

Adres: Sultanahmet Camisi Avlusu, Eminönü Fatih İstanbul

A Török és Iszlám Művészetek Múzeuma

csont faragványok, drágakővel ékesített könyvborítások) sorában gyönyörködhet a látogató. A régi Hippodrom területén fek- De talán a legértékesebb a havő Ibrahim Pasa palotában he- talmas, színes Korán-gyűjtelyet kapott múzeumban számos mény, köztük vannak XII-XIII. művészeti és etnográfiai kiálltá- századból való perzsa, török, si tárgyat tekinthetünk meg. Az ujgur nyelvűek egyaránt. I. épületet a 16. században emel- Bayezit és II. Szelim kaftánték, és I. Szulejmán adomá- jába a korán teljes szövege nyozta Ibrahim Pasa nagyvezí- bele van hímezve. (Talán nem rnek. Az épület később katonai is mese A beszélő köntös?) szálláshelyként szolgált, majd Adres: a köztársaság idején lett belőAt Meydanı Sok. No:46 le múzeum. Szép környezetben İbrahim Paşa Sarayı Sulkiállított mesteri kidolgozású tanahmet, tárgyak (szőnyegek, kerámiák, ötvösmunkák, kaftánok, elefántEminönü

weekendmagazin

Kat 4 Restaurant & Cafe Café, Doğu Avrupa Restoranı ve Bar in İstanbul Adres: Yalıköşkü Caddesi No: 22 Eminönü İstanbul, Eminönü

Hagia Szophia Törökül: Ayasofya A mai Hagia Szophia és előzményei neve kezdetben csak Nagytemplom (Megalé Ekklészia; Ecclesia Magna) volt. Az akkori általános közvélekedés szerint nem volt hozzá fogható méretű templom az egész korabeli „keresztény világ”-ban. A Hagia Szophia az utolsó jelentős alkotása a késő ókori építészetnek, és egyben az első képviselője annak a specifikusan bizánci architektúrának, melynek szellemében az épület domináns eleme a kupola. Építészetileg a Hagia Szophia úgy jellemezhető, mint az ös�szes akkor ismert építészeti elem tökéletes szintézise. A templom különlegessége a többszörös kupolamegoldás, ami első pillantásra rendkívül instabillá teszi. Az újdonságot az épület óriási méretei: a 31 méter átmérőjű és 55,6 méter magas főkupola, valamint a megtámasztását bizweekendmagazin 4

tosító rendszer jelentik. Előcsarnokaival együtt a 7570 m² alapterületű épület a sevillai Székesegyház (ép. 1196) megépítéséig a legnagyobb egyházi építmény volt. A birodalomból összegyűjtött 100 építőmester alá beosztott 10 000 munkás 5 év alatt építette fel A templom elődjeinek sorozatos tűzesetei miatt építésénél fát nem használhattak. Annak ellenére, hogy az építőanyag többsége a tartományok ajándékaként került a fővárosba, az építés költsége rendkívül tetemes volt. A kupola támasztékát félkupolák adják, amelyek harántívű dongáit kívülről a narthex, illetve az apszis boltozata támasztja meg A kupola támasztékát félkupo-

lák adják, amelyek harántívű dongáit kívülről a narthex, illetve az apszis boltozata támasztja meg A kupola súlyát a kupolatér sarkaiban négy mas�szív pillér hordja (2-2 észak-dél irányban kinyúlva), amelyeken a négy csegely nyugszik. Két kisebb pillér található még rejtve az átlós-konkhé és a harántdongák között is. A fő tartópilléreket habarcs nélkül, homokkő hasábokból, ón kötőelemekkel illesztették egybe és mindegyike megközelítőleg 100 m²-es felületen támaszkodik a talajra. A pillérek között árkádos függönyfal tölti ki a teret. A pillérek belülről nem láthatók, belesimulnak a fal síkjába, azonban az épület külső ré-

szén vaskos támpillérként jelennek meg. A templom belsejét negyven félköríves ablak árasztja el fénnyel. Ez az ablaksor kettős szerepet játszik: jelentős statikai szerepe van a gyűrőfeszültségek feloldásában (haránttámaszként), az árkádsoron át bejutó ellenfény pedig a kupola súlytalanságának benyomását kelti. A keleti (liturgikus) és a nyugati (bejárati) boltívek félkupolákban folytatódnak, melyek ismét kisebb félkupolás, félig nyitott termeken nyugszanak, így tágítva tovább a már így is lenyűgöző méretű belső teret. A templom középhajója 38,07 méter széles, az oldalhajók egyenként 18,29 méter szélesek. A belső tér 81,8 méter hosszú. A középhajó oszlopsorát zöld, thesszáliai márványoszlopok alkotják, míg a hat vörös porfíroszlop a libanoni Baalbekből, Aurelius császár naptemplomából származik. A földszinti kisebb tartóoszlopok epheszoszi, athéni, déloszi, héliopoliszi (Egyiptom) templomokat díszítettek.

A felhasznált anyagokat szinte minden, akkoriban ismert márványlelőhelyről szállították. A padlót szürke és fehér erezetű zöld márvány, vörös porfir, valamint solnhofeni litográf pala borítja. A falburkolat zöld márványlapjait sárga, a vörös mezőket zöld keretek ékesítik. A kívülről dísztelen, tömegében meglehe-

tősen nyomasztó hatású épület különleges építészeti megoldásainak köszönhetően, belül rendkívül légies benyomást kelt. I. Justinianus udvari történésze, Prokopiosz írja: „Kupolája mintha aranyláncon az égboltról függne – lebeg a tér fölé”. Belső terében bizánc fénykorában alkalmazott díszítőeljárások weekendmagazin

teljes arzenálját felvonultatták, hogy az uralkodó hatalmának méltó hirdetője legyen. A kifinomult, cizelláltan faragott oszlopfők szórták, az aranyozott mozaiklapocskák százezrei pedig visszatükrözték az esténként meggyújtott, mintegy negyvenezer mécses ragyogását. Ebbe a pompás belső térbe nappal színes üvegablakokon keresztül hatolt be a fény. (A jelenlegi csiszolt üvegablakok török kézművesek munkái.) A belső és a külső tér kontrasztja tudatos tervezés eredménye. A vele azonos korszakban épült templomok külseje, a Hagia Szophiával ellentétben, gazdagon díszített volt,[ a Hagia Szophia építőinek elképzelésében azonban az a puritán felfogás tükröződött, hogy a tökéletesség belülről fakad. A belépő megilletődötten áll a súlytalan görbületű boltozatok alatt, átérezve a tér szakrális jellegét. Nem csoda, hogy amikor I. Justinianus császár 537. kará-

csonyának előestéjén (december 27.) először lépett a templomba, felkiáltott: „Áldott legyen az Úr, ki nekem megadá, hogy e nagy művet megalkossam! Salamon, legyőztelek!” Természetesen a bizánci korban a szabad nézelődés csak kivételes személyeket illetett meg. A főhajóba a császár k ö zve t le n környezete és a papság léphetett be. A narthex északi végén lépcső nélküli feljárat vezet a karzatra, és feltehetően a hordszékes közlekedés megkön�nyítése érdekében, nem építettek lépcsőfokokat a körkörös feljáróhoz. A bizánci korban a császári család és a nők foglaltak helyet a galé-

rián A Hagia Szophia építészeti megoldásai több évszázadon keresztül jelentettek kihívást a legnagyobb építészeknek. A neves török építész, Szinán (Mimar Koca Sinan), amikor 80 éves korában, 1569-ben elkezd-

te az edirnei Selimiye dzsámi építését, teljesítményét a Hagia Szophiához mérte és büszkén jelentette ki, hogy sikerült

annak kupolaátmérőjét 4, magasságát 6 rőffel túlszárnyalnia A templom bejáratául szolgáló bronzkaput 880-ban készítették. Ez vezet a külső előcsarnokba (exonarthex), ahonnan két ajtó nyílik a tulajdonképpeni előcsarnokba (narthex). Az egyik ajtó fölött látható, a már török hódítók által is épen hagyott mozaik, amely Máriát ábrázolja a gyermek Jézussalamely Máriát ábrázolja a gyermek Jézussal, jobbján Konstantin császár a város makettjével, bal-

ján a templomépítő I. Justinianus császárt a Hagia Szophia másával. A császár részére fenntartott középső kapu felett látható a 9. században készült Jézus pannó. Ez a mozaik a pantokrátor Jé Máriát és Keresztelő Szent Jánost ábrázolja. A töredékében fennmaradt alkotás a bizánci mozaikművészet remeke. A rendkívül kis darabokból összeállított kép olyannyira aprólékos, hogy Mária arcpírja és János ráncai is kivehetők. A mozaikkal szembenaz 1205ben itt nyugovóra helyezett Enrico Dandolo velencei dózse sírlapja található. Két jelentős mozaik látható a császár részére fenntartott területen, mindkettő különleges történelmi értékkel

Ayasofya Hotel Küçük Ayasofya Mh., Demirci Reşit Sk No:28, 34122 Istanbul/ Tel:+90 212 516 9446

bír. A karzat bal oldalán a Pantokrátor Jézus mellett Zoé császárnét és harmadik férjét, IX. Konstantin Monomakhosz (1042-1055) császárt láthatjuk. Monomakhosz arcképe a mozaik többszörös átrakásáról tanúskodik, összhangban a történelmi leírásokkal, mely szerint Zoécsászárnő előző két férjét húgával közösen gyilkolta meg, majd tette meg férjéül (egyúttal Bizánc császárának) a szenátor Monomakhoszt. Monomakhosz azonban már túlélte Zoét, és még két évig uralkodott a birodalmon. A másik mozaik a magyar történelem szempontjából jelent érdekességet.lent érdekességet. A mozaikon Mária mellett II. János császár és felesége, Eiréné császárné (1088?–1132?) látható. Eiréné I. László magyar király (1077- 1095) lánya és Könyves Kálmán király (10951118) unokatestvére volt, eredeti neve Piroska (régiesen Priszka).

weekendmagazin

Ahmet szultán mecsetje A Kék mecset vagy Ahmed szultán mecsetje (törökül Sultanahmet Camii) Isztambul egyik központi mecsete, mely a város Sultanahmet negyedében található, a Hagia Szophia székesegyházzal szemben. Népszerű nevét azokról a kék csempékről kapta, melyekkel a belső falait borították. A mecsetet 1609 és 1616 között építették I. Ahmed utasítására. A mecsethez tartozó épületegyüttesben találhatjuk az alapító szultán síremlékét, egy medreszét (iskola ) és egy kórházat. A Kék mecset Isztambul egyik legnépszerűbb látványossága. A törökök számára megalázó zsitvatoroki béke, valamint a Perzsiával szemben elvesztett háború után I. Ahmed szultán úgy döntött, hatalmas mecsetet építtet Konstantinápolyban, Allah kiengesztelésére. Míg elődei a háborús zsákmányból fizették a mecsetek építését, I. Ahmed kénytelen volt a kincstárból fedezni azt. Ezzel azonban magára vonta az ulema, a muszlim hittudósok haragját. weekendmagazin

A mecsetet a Konstantinápolyi Palota (a bizánci császárok palotájának) helyére tervezték, a Hagia Szophia-val szemben. A dzsámi déli oldalának nagy része ennek a palotának az alapjaira épült, a pince és a kripták fölé. Az építkezések miatt több, a helyszínen lévő palotát, illetve a Hippodrom egy részét is le kellett bontani. Az építkezést 1609-ben kezdték, a szultán azt akarta, hogy ez a mecset legyen a birodalom első számú imahelye. Az épületet Szinán mester tanítványa, Sedefhar Mehmet Ağa tervezte. Az építkezés részleteit nyolc kötetben írták le, melyek ma a Topkapı Palota könyvtárában láthatóak. A megnyitót 1617ben tartották, bár az épület teljes egészében csak I. Musztafa szultán uralkodása idején készült el. A Kék mecset az oszmán me-

csetépítészet két évszázados fejlődésének az eredményeképp született meg. Az oszmán építészet klasszikus korszakának remekeként tartják számon. A Szinánnál tanult építész kiválóan elsajátította mestere technikáit: a mecset hatalmas méretű, le nyűgöző és pompázatos külsejű. Belső tere azonban nélkülözi Szinán kreatív gondolkodásmódját. Mehmet pasa hatalmas anyagtömbökkel dolgozott, főként kővel és márvánnyal. A mecset alaprajza szabálytalan, mivel az építkezéskor a helyszín adottságait és már meglévő építmé-

nyeit is figyelembe kellett venni. A fő homlokzat a hippodromra néz. Az imaház négylevelű lóhere alakú, melyet kupolák és félkupolák csoportja fed. Mindegyik kupolához három exedra tartozik, melyek a hatalmas központi kupolába torkollanak, aminek átmérője 23,5 méter,

magassága 43 méter. A kupolákat négy hatalmas oszlop tartja, melyek az edirnei Szelim-mecsetet juttatják eszünkbe. Az oszlopok alja masszív márványtömbökből készült, tetejüket ékes írás díszíti. A mecsetet övező udvar csaknem akkora, mint a mecset maga. A központi hatszögletű szökőkút a kert méretéhez képest elég kicsi. Az óriási méretű, de szűk kapu az egyetlen, ami megtöri a tornác monoton jellegét. A kert nyugati bejárata fölött egy nehéz vaslánc függ. A szultán volt az egyetlen aki lóháton mehetett be az udvarba, ekkor a lánc miatt le kellett hajtania a fejét. Ez egy szimbolikus mozdulat: a világi hatalmasság weekendmagazin

megalázkodik az égi hatalmasság előtt, mikor a házába lép. A mecset belsejének egy részét 20 000 kézzel készített izniki csempe borítja, ötven különböző motívummal (egyes csempék tradicionális, mások virág-, gyümölcs- és ciprusmotívumokkal díszítettek). A csempéket a kézműves mester, Kaşıcı Hasan irányításával készítették. A csempékre k i f i z e th e t ő összeget a szultán egy rendeletben határozta meg, a csempeárak azonban gyorsan emelkedtek, így később egyre ros�szabb minőségű csempékkel burkolták a mecset belsejét Ennek eredményeképpen a színük megfakult, fényük tompult. A hátsó erkélyt borító csempék

pedig másodkézből valóak: az 1574-ben leégett Topkapı Palota háreméből „hasznosították újra” A belső tér felsőbb szintjeit kék csempe borítja, de nem túl jó minőségű. Körülbelül 200 üvegablak gondoskodik a fényről. A csillárokon strucctojások vannak, melyek a pókhálók megelőzésére szolgálnak, elriasztják a pókokat[3] A dekoráció között találunk Korán-idézeteket, a padlón pedig olyan szőnyegeket, melyeket hívők adományoztak az imaháznak.. A belső tér legfontosabb eleme a mihráb, a Mekka irányát jelző falifülke. A Kék mecset mihrábja gondosann faragott márványból készült, cseppkő formájú. A hozzá kapcoslódó falakat kerámiacsempék borítják. Tőle jobbra található a gazdagon díszített minber vagy pulpitus, ahonnan az imám vezeti az istentiszteletet pénte-

kenként, illetve ünnepnapokon. A mecsetet úgy tervezték, hogy minden pontján kitűnően lehessen hallani az imámot. A mecset délkeleti sarkában található a szultáni kioszk, melyhez két kisebb pihenőszoba is társul. Ezekben a pihenőszobákban húzódott meg a nagyvezír a janicsárok 1826-os lázadása idején. A szultáni fülkét tíz márványoszlop tartja, saját mihrábbal rendelkezik, melyet melyet ré-

gen jáderózsák és aranybevonat díszített.[A fülkében 100 darab, arannyal díszített Korán is volt, beépített és aranyozott könyvespolcokon. A lámpákat és csillárokat drágakövekkel, kristálygömbökkel és arannyal díszítették Ezeket később eltávolították, nagy részük múzeumba került. A falakon látható hatalmas táblákon kalligrafikus írással a kalifák neveit és Korán-idézeteket

weekendmagazin

láthatunk, melyeket eredetileg a kalligráfia 17. századi mestere, Ametli Kasım Gubarım vésett fel. Az írásokat azóta többször restaurálni kellett.

Nobel Hostel.

Mimar Mehmet Aga Cad. no:16, Sultanahmet Istanbul,

Topkapi palota Törökül: Topkapı Sarayı, azaz „Ágyúkapu palota”) Isztambulban található, 1465 és 1853 között az Oszmán Birodalom adminisztratív központja volt. Építésére II. Mehmed szultán (a Hódító) adott utasítást 1459ben és 1465-ben fejezték be. A palota az Aranyszarv-öböl és a Márvány-tenger között fekszik az ún. Szeráj Csúcson (Seraglio Point). Több kisebb épületből áll, és négy udvar veszi körül. A palota az oszmán építészet jegyében készült. Jelenleg múzeumként működik, ahol - többek között - porcelán- és üvegedények, oszmán kori öltözékek, fegyverek, miniatúrák, kalligrafikus iratok és ékszerek láthatók. Az Első Udvar (Alay Meydanı) a Szeráj csúcson terül el és magas falak veszik körül. Másik n e v e Jani-

csárudvar. A főkapu elnevezése Bab-ı Hümayun, azaz Birodalmi Kapu. Itt található a régi pénzverde

(1727(1727ből), a Hagia Eirene templom, az Isztambuli Archeológiai Múzeum (19. századból) valamint láthatunk még szökőku-

takat, pavilonokat (például az izniki csempével díszített Çinili Pavilion-t) és virágoskerteket (például a Gülhane azaz Rózsaparkot) is. A szökőkutak közül említésre méltó a Hóhér Szökőkútja, ahol a hóhér megmosta a kezét és a bárdját egy-egy lefejezés után, valamint III. Ahmed Szökőkútja, mely a rokokó stílus egyik kiváló példája. Az Első Udvarból a hatalmas Üdvözlés Kapuja (Babüsselam) vezet a Második Udvarba (Divan Meydanı) és a palotába. A második udvarban található a kórház, a pékség, a janicsárok lakrészei, istállók; a Hárem és a Diván az északi részen, valamint a konyhák a déli oldalon. A konyhákban található a világ legnagyobb kínai kék-fehér és szeladon porcelángyűjteménye, melyet a szultán o k

weekendmagazin

rendkívüli becsben tartottak, mivel az edényekről azt állították, hogy megváltozik a színük, ha az étel vagy ital mérget tartalmaz. A Divan Salonu helyiségben gyűltek össze a szultán tanácsadói, hogy megvitassák a birodalom ügyeit. A helyiség része egy sűrű rácsokkal elfedett titkos szoba, ahonnan a szultán megfigyelhette az ülést. Mivel az elfüggönyözött szobába belátni nem lehetett, így a tanács tagjai sohasem tudhatták, jelen van-e a szultán vagy sem; ezzel mini-

málisra csökkentve az összeesküvés lehetőségét A Boldogság Kapuja (Babüssaade) vezet a Harmadik Udvarba, mely a palota szíve, egy gazdag kert, melyet a Szultáni Kamra (Has Oda) épületei vesznek körül, közöttük a kincstárral, a háremmel és III. Ahmed könyvtárával. A

itt éltek a szultán ágyasai és feleségei, családtagjai és gyermekei; valamint ezek szolgái. A hárem épületében körülbelül 300 szoba van, mely 500 főnek adott otthont, beleértve a háremben szolgáló kasztrált férfiakat, az eunuchokat is. A hárem szobáinak nagy részét a híres

Kincstárban v i lá g s ze r t e híres ékszerek találhatóak, közöttük a nevezetes Topkapı Tőrrel. 1747ben a szultán a perzsa Nadir sah számára készítette a tőrt, de a sahot meggyilkolták még mielőtt átlépte volna a birodalom határát, ezért a szultán visszatartotta a tőrt. Ez a tőr szerepel a híres Topkapı című filmben. A hárem épületében lakott a szultán anyja, a válide; valamint

építész, Szinán tervezte. A Szent Palást Pavilonjában találjuk Mohamed köpenyét, kardját, egyik fogát és más ereklyéket. Még a szultán és családja is csak egy évben egyszer, Ramazan tizenötödik napján léphetett be ide. Ma viszont bárki megtekinteti az ereklyéket és nagyon sok muzulmán látogat ide zarándokként. A Negyedik Udvar a szultán magánkertjeként funkcionált, ahol

weekendmagazin

számos pavilont, kerti házat (köşk), teraszt és virágoskerteket találunk. . 1639-ben IV. Murád építtette a Baghdad pavilont, a város bevételének ünnepléseként. Itt található még az a pavilon is, ahol fiatal fiúk körülmetélését végezték.

Egy bájos négy csillagos szálloda Isztambul epicentrumában a kultúrális Örökség Városában. Felujított szobáinkban vendégeinknek a harmónia és a kényelem, meleg hangulat várja. Ebusuud Cad 14 - 20, Istanbul, 34410 Istanbul Turkey Tel : +90 (212) 528 1343 Fax :+90 (212) 511 99 16 E-Mail : info@hotelyasmaksultan.com

Yıldız palota A Yıldız palota egy oszmán épületegyüttes Isztambul Beşiktaş negyedében, Ortaköy és Balmumcu között, a Boszporusz partján. A palotát II. Abdul-Hamid építette 1880 és 1889 között, bár a csatlakozó 500 000 m²-es kertben állnak korábbi szultánok által épített pavilonok is. Az Eski Saray, a Topkapı palota és a Dolmabahçe palota után ez

weekendmagazin

a negyedik szultáni rezidencia Isztambulban. Isztambul meghódítása után ezt a területet Kazancıoğlu-parkként ismerték, valószínűleg I. Ahmed idején lett szultáni birtok. III. Szelim az 1700-as évek végén Yıldız (Csillag) néven pavilont építtetett a parkba édesanyja, Mihrişah válide szultán számára. Erről az épületről kapta később a Yıldız-park nevet a terület. II. Mahmud, I. Abdul-Medzsid és Abdul-Aziz további épületekkel bővítette a parkot az 1800-as években. II. Abdul-Hamid jelentős bővítéseket végeztetett a palotán 1880 és 1889 között. Az Oszmán Birodalom ös�szeomlása után az épület egy ideig kaszinóként funkcionált, k é s ő b b helyreállították v e n dégházz á állam i

vendégek számára. Ma múzeumként látogatható, kertjeit magánösszejövetelekre bérelni lehet. A palota legnevezetesebb része a Yıldız Şale, mely a svájci chalet-k mintájára épült, oszmán stílusban. Az épület három részből áll, melyek különböző időpontokban épültek, Sarkis Balyan és az olasz Raimondo D’Aronco tervezte. Az épület két szárnya II. Vilmos látogatására készült, mivel az épület fő funkciója az állam vendégeinek elszállásolása volt. Az épület maga kétszintes és pincével is rendlekzeik, fából és kőből

épült. Hét bejárattal rendlekzeik, az ablakokon fa spaletták vannak. Az emeleteket három lépcső köti össze, kettő fából, a harmadik márványból készült. A belső elrendezés kisebb palotára emlékeztető, barokk, rokokó és iszlám művészetre jellemző stílusok keverednek. A Ünnepi teremben egy 406 m²-es Hereke-szőnyeg (híres anatóliai

szőnyegtípus), több hatalmas tükör és aranyozott kazettás mennyezet található. Az elegáns bútorok európai országokból származnak.

weekendmagazin

Yıldız Mh. 34349 Beşiktaş/ İstanbul, Törökország Tel: +90 212 258 3080

Yerebatan Ciszterna

Isztambul egyik leglátványosabb és legkedveltebb látványossága a Yerebatan Ciszterna, más néven Bazilika Ciszterna, vagy Elsüllyedt Palota. Az ősi város alatt számos, az ó- és középkor fordulójáról fennmaradt földalatti víztározó található, melyek közül ez az egyik legjobb állapotban fennmaradt ciszterna. A Yerebatan Ciszterna alig weekendmagazin 34

150 méterre húzódik a Hagia Sophiától, így megtekintését összeköthetjük ennek és a Kék Mecsetnek a meglátogatásával. A ciszternát Justinianus építtette 532-ben a Konstantinápoly hét dombjának egyikén

található Stoa Basilica, egy nagy nyilvános tér alatt, s az építkezésen mintegy 7000 rabszolga dolgozott. A vízszűrő rendszerrel ellátott tározó az első dombon fekvő nagy palotát és a hozzá kapcsolódó épületeket, az ottomán hódítás után pedig a Topkapi rendszerét látta el friss vízzel. A földalatti terem – melyet 336 darab 8 méternél is magasabb márványoszlop tart – 138x64 méter (9800 m2), és 80 ezer m3 vizet képes befogadni.

Az oszlopfők ión és korinthoszi stílusúak, két oszlop lábazata pedig egy-egy Meduszát ábrázoló kőfejből lett kialakítva, melyek elfordítva, illetve fejjel lefelé lettek beállítva az oszlopok alá, ami arra enged következtetni, hogy nem esztétikai, csupán funkcionális céljuk volt. A hagyomány szerint viszont azért így helyezték el a két fejet, mert semlegesíteni akarták a mitológiai szörnyek, a Gorgók (Meduszák) gyilkos tekintetét. A ciszternát régi épületek

nyersanyagának felhasználásával építették, ami a korabeli konstantinápolyi építkezésre jellemző. A ciszterna építése különösen magas szintű tudásról tanúskodik: a 4 méter vastag tűzálló falat speciális vízzáró habarccsal borították be. A víz a várostól mintegy 20 km-

re északra elterülő belgrádi erdőben eredt, innen vezették a városba két ókori vízvezetéken, a Valens- és a Maglova-aquaductuson keresztül. A ciszterna az évszázadok során több felújításon és renováláson is átesett, az Isztambuli Városi Múzeum által végzett 1985-ös helyreállítás után 1987. szeptember 9-én nyitották meg a nagyközönség előtt. A yerebatani cisztena volt az 1963-as Oroszországból szeretettel című James Bond film egyik helyszíne volt.

Dolmabahce palota hçe Sarayı) a Boszporusz nyugati, európai oldalán fekszik Beyoğlutól északra. Az Oszmán Birodalom adminisztratív központjaként működött 1856 és 1923 között I. Abdul-Medzsid szultán é p í tt e tt e , 1856-ban készült el. Az ékes palota annak tudatában még fé ny ű z ő b b, hogy építésekor az Oszmán Birodalom már erősen hanyatlott. Az épület tervezésével a császár Garabet Balyant és fiát, Nikoğost bízta meg. Ők is annak az örmény építészcsaládnak tagjai voltak, akik a Boszporusz mentén számos épületet kiviteleztek. Dolmabahçe eredetileg egy öböl volt, amit a weekendmagazin

18. század során feltöltöttek, és császári kertek épültek ide (ebből származik a neve is: dolma vagyis ‚feltöltött’ és bahçe azaz ‚kert’). Különféle nyári paloták is épültek a területen a 18. és 19. század alatt. A jelenlegi épület a régi Beşiktaş palota helyén épült fel. Az addigra kissé elavult Topkapı palota már nem volt k é pes a szultánok modern luxusigényeit kiszolgálni, ezért merült fel egy új rezidencia építésének az ötlete. Ebben a palotában berendezett szobájában halt meg a Török Köztársaság alapítója, Mustafa Kemal Atatürk 1938. november 10-én. A palota három részből áll: a Mabeyn-i Hümâyûn (vagy Sel-

amlık, a férfiaknak fenntartott körlet), Muayede Salonu (a fényűző dísztermek) valamint a Harem-i Hümâyûn (a Hárem; vagyis a szultán családjának fenntartott rész). A palota 14 595 m² területet foglal el, 285 szobája, 46 terme, 6 fürdője (hamam)

és 68 mellékhelyisége van, valamint 25 bejárata, 1427 ablaka van, valamint 4500 m² szőnyeg borítja a padlót. A palotát 1873-ig gázzal világították, majd áttértek az elektromos áramra. A palotát kezdetben kandallók és cserépkályhák fűtötték, majd V. Mehmed idején bevezették a központi fűtést. A palota belsejét a Párizsi operaház belsőépítésze, Charles Séchan tervezte.

weekendmagazin

Vogue

İstanbul Doors Restaurant Group Akaretler Spor Cad. No:92 BJK Plaza A Blok K:1 Beşiktaş 34357 İstanbul, +90 212 227 4404

Beyoglu negyed Isztambul Beyoglu negyede olyan, mint egy kis francia hatású ékszerdoboz, sokan úgy is nevezik, mint a Kelet Párizsa. A turisták között rendkívül népszerű kerület az Aranyszarv-öböltől északra terül el, különválva így a régi városrésztől, mellyel a Galata-híd köti össze. A Beyoglu negyed, mely a bizánci időkben népesült be (azelőtt legfeljebb gyümölcsösök voltak itt), a történelem során genovaiaknak, velenceieknek nyújtott otthont (ekkor Perának nevezték a negyedet), majd az oszmán hódítás után törökök is letelepedtek itt, ennek

weekendmagazin

ellenére a nyugati befolyás mindvégig itt éreztette legjobban a hatását. Nem meglepő módon számos európai oktatási intézményt, sőt katolikus templomot és zsinagógát is találunk Beyogluban. A XIX. században itt kaptak területet a külföldi diplomáciai képviseletek, de itt volt az európai kereskedők központja is. A XIXX X . szá-

zad fordulójára – akárcsak a párizsi Montmartre – a művészetek, a divat fellegvára lett, sorra alakultak a színházak, mozik, cukrászdák, kávéházak, melyek közül jó párat még ma is megtekinthetünk. A Beyoglu nevet a török köztársaság kikiáltásakor kapta a negyed, s azt jelenti, „úriember fia”, mégis a XX. század a hanyatlás ideje volt: az európai lakosság elköltözött, s helyükre nincstelen anatóliai lakosság érkezett Törökország belsejéből. Csak az 1990-es években kezdett ismét fejlődésnek indulni, amikor turisztikai célú fejlesztésekkel kezdték ismét felvi rágoztatni. Számos látnivaló akad Beyogluban, így például a Galata-torony, melyet bohém, párizsias hangulatú kis sikátorokon át lehemegközelíteni, bennük hangulatos

éttermekkel, kávézókkal, apró üzletekkel. Egyik legkedveltebb bevásárló utcája az Istiklal caddesi (Függetlenség sugárút), amely 3 kilométer hosszan kávéházakkal, éttermekkel, cukrászdákkal, klubokkal, színházakkal, mozikkal, művészeti galériákkal, könyvesboltokkal és különféle üzletekkel tarkított. Az itt található lakóházak a XIX-

XX. században neoklasszikus, neogótikus, art nouveau és art deco stílusban épültek: elegánsak, gazdagságot és jólétet sugallnak, aljukban pedig csillogó divatüzletek sorakoznak Az utca a Tünelt és a Taksim teret köti össze, s nosztalgikus, öreg, piros villamosok közlekednek rajta. Bár maguk a kocsik picikék, naponta 6000 utast szállítanak, többnyire turistákat. A Beyoglu negyed elmaradhatatlan látnivalója a Pera Palace Hotel, mely 1892ben épült

weekendmagazin

(George Nagelmackers megrendelésére), s számos híres szállóvendége közül talán Agatha Christie volt a leghíresebb, aki itt írta a Gyilkosság az Orient Expresszen című krimijét. Szobája ma múzeumként működik, ahogy Atatürk szobája is (101-es szoba), aki szintén több alkalommal megszállt a híres hotelben. A szoba egyik legérdekesebb darabja az a selyem imaszőnyeg, melyet 1929-ben egy indiai maharadzsa ajándékozott Minden törökök atyjának. A szőnyegen tíz krizantém látható, s köztük egy óra, amely 9 óra 7 percet mutat. Atatürk november 10-én halt meg – törökül a krizantém neve kasımpatı, melyből a kasım jelentése november – ráadásul 9 óra 5 perckor. A tudomány úgy tartja, hogy az agy a szív le-

állása után még két percig él, így Atatürk valójában 9:07-kor távozott az élők sorából. A Köztársaság megalapítását követően a városrész neve Beyoglu lett, amelynek a jelentése a Bey (Úr) fia. A név eredetére több magyarázat van. Az egyik szerint ez az itt lakó Luigi Grittinek, a velencei konzul törvénytelen fiának gúnyneve volt. A másik szerint I. Szulejmán szólította így egy levélben a velencei követet. Egy harmadik szerint pedig a szultán fia (a herceg) itt lakott egy palotában és innen a név. Akárhogyan is, de városrész hanyatlásnak indult, ami köszönhető volt a görög kisebbség elleni atrocitásoknak és a

tömeges eköltözésnek, amely az 1974-es ciprusi megszállás idején érte el a csúcsát. A menekülők helyére anatóliai bevándorlók érkeztek, és az így bekövetkező vál-

t o z á sok hatására a korábbi elegáns üzletek sorra bezártak. Szerencsére az 1990es éveket követően tudatosan a városrész fejlesztésébe kezdtek, de még így is tetten érhető az elmaradottság, a szegénység a távolabbi kerületekben, ahová éjszaka nem is ajánlatos turistaként menni.

Gezi Hotel Bosphorus offers an all-around carefree package in the heart of Istanbul Mete Cad. No 34, featuring priceless views of the Bos- Taksim, 34437 Istanbul, Tel:+90 212 393 2709 phorus.

Fraser Anthill Residence Cumhuriyet Mah., Incirlidede Cad weekendmagazin

Ciragan Palace Kempinski Yıldız Mh., Çırağan Cd No:32, 34349 Istanbul, Tel:+90 212 326 4646

Crowne Plaza Hotel. Fethi Bey Caddesi No:10 Laleli - Fatih - Istanbul +90 212 444 9333

34134 Turkey

d. No:6 Bomonti - Şişli, 34380 İstanbul, Tel:+90 212 232 0203

weekendmagazin

A keleti kézműves áruk, illatok és kelmék különleges világával csábít az isztambuli Nagy, vagy más néven Fedett Bazár, mely a világ legnagyobb ilyen jellegű intézménye. Már maga az épület is varázslatos; a hatvan fedett utcácskára tagolódó épületkomplexum csaknem ötezer üzletet rejt, melyekben ékszereket, aranyat, antik bútorokat, szőnyeget, bőrárut és ruhaneműt, kerámiákat, és fűszereket kínálnak áru fajtánként csoportosítva. A Nagy Bazárban mintegy 250-400 ezer látogató fordul meg naponta. E fontos kereskedelmi központ magját, az első ’bedestent’ (azaz raktárépületet, melyben a textilpiac működött) II.(Hódító) Mehmed szultán parancsára 1455 végén kezdték építeni, alig valamivel azután, hogy az oszmán törökök meghódították Konstantinápolyt (1453). Az weekendmagazin

ősi bazár Isztambul harmadik dombján terült el, Nagy Constantinus és Theodosius fóruma között, nem messze a legelső szultáni rezidenciától, a Régi palotától (Eski Sarayi). Ezen a területen korábban is több piac volt, így a bizánci idők rabszolga-, használtcikk- és könyvpiaca is. 1545-ben a textilpiactól északra egy újabb ’bedesten’ épült, mely szantálfa-árusoknak adott helyet (a két fedett piac ekkor m é g t e l jesen elkülönült egymástól). Később a két ’bedesten’ között is megtelepedtek a kereskedők, s lassan elkezdődött az egész terület összeolvadása. A Nagy Bazár a XVII. század elejére érte el ma is ismert méretét és kiterjedését: ekkor öt mecsetje (ma kettő van), hét kútja (ma négy van), és 18 kapuja volt, melyet

több ’han’ vagyis karavánszeráj és raktárak egészítettek ki. Ebben az időben a két ’bedesten’ kivételével a Bazár még nem volt fedett. Persze a Nagy Bazár hosszú történetében elemi csapások – tizennégy alkalommal tűzvész és több földrengés is – előfordultak, a XIX. század pedig a válságot hozta el, legalábbis gazdasági szempontból. Nyugat-Európában erősödött a textil-ipar, megkezdődött a tömegtermelés, a birodalmon belül pedig erős nyugat-orientált szemlélet nyert teret, ami az itt élő, de a Pera és Galata negyedekben működő görög, örmény és zsidó kereskedőknek kedvezett. Az utolsó katasztrófa 1894-ben történt, ekkor az erős földrengés az egész várost megrázta, s a bazár felújítása 1898-ig tartott. 1914-ben a szantálfa-bedestent megvette

az állam, s szőnyegekkel foglalkozó aukciósházzá alakították. A XX. században is előfordult néhány tűzeset, az utolsó újjáépítés 1980-ban történt. A Nagy Bazár ma is ismert formáját az 1898-as helyreállítás után nyerte el; korábban nem üzletekre volt tagolva, hanem a kereskedők áruval megrakott polcaik előtt díványokon ültek. Standjaik 1,8 – 2,4 méter hosszúak és 0,9 – 1,2 méter mélyek voltak. A Bazár legfestőibb részei közé tartoztak a cipőárus o k standjai. A birodalom különböző nációjú lakosai konkrét színű lábbeliket voltak kénytelenek viselni, így a törökök csak sárgát, a görögök kéket, a zsidók feketét, míg az örmények pirosat hordhattak. Az ottomán kor egyik jellegzetessége, hogy éttermek egyáltalán nem voltak a Bazárban, legfeljebb kis

kioszkok, melyekben a lehető legegyszerűbb ételeket lehetett kapni. A Bazárt éjszakára mindig bezárták, a rendre és nyugalomra járőrök vigyáztak, s ahhoz, hogy valaki éjszaka léphessen a területére, szultáni engedély szükségeltetett. A felhalmozott hatalmas értékek ellenére csak nagyon ritkán történt lopás. Az egyik ilyen említésre méltó eset 1591-ben történt, amikor 30.000 aranyat loptak el a régi ’bedestenből’. Az eset az egész várost megrázta. A Bazár két hétig zárva volt, s kínzással igyekeztek az ott dolgozókból kiszedni a pénz hollétét, míg végül egy lábtörlő alatt megtalálták. A tettes egy fiatal perzsa pézsmaárus volt, akit végül a szultán jóváhagyásával akasztással és nem kínzással végeztek ki. A múltban a Bazár nem csak piacként, hanem taweekendmagazin

lálkozóhelyként is fontos volt, sőt, az egyetlen hely volt, ahová a háremhölgyek is elmehet-

tek (természetesen szigorúan kísérettel). Ahogy a Yerebatan Ciszterna, úgy a Nagy Bazár is

szerepelt egy James Bond-film helyszíneként (ez a 2012-es Skyfall című filmben). A másik

híres és izgalmas isztambuli bazár a Fűszerbazár, vagy más néven Egyiptomi Bazár, mely

szintén meglehetősen régi piac, a XVII. században épült a Yeni Valide Cami, vagyis az Új mecset, a Szultán valide dzsámija részeként, az Aranyszarv-öböl partján (ma a Galata-híddal szemben találjuk). Korábban az üzletek bérleti díjai is hozzájárultak a mecset fenntartásához. Nevének egyiptomi jelzője onnan ered, hogy építését az Egyiptomból befolyó bevételekből finanszírozták. Más forrás szerint viszont azért kapta az Egyiptomi nevet, mert az Indiából érkező fűszerek Egyiptom érintésével érkeztek Isztambulba. Eleinte kizárólag fűszereket és gyógyszereket árultak benne, ma már szélesebb kínálatot (szárított gyümölcsöket, delikát árut, élelmiszereket, természetes gyógyszereket, fűszereket, virágmagokat, ékszereket), de akár még elektronikai cikkeket

is találunk itt. A Nagy Bazárral ellentétben a Fűszerbazár csak kétszer, 1691-ben és 1940-ben égett le, mai formáját ez utóbbit követő restaurálás után nyerte el. Az L-alakú épületet az udvari építész, Koca Kasim Aga tervezte (aki maga a leghíresebb oszmán török építész, Mimar Sinan asszisztense volt). A mecsetet, és vele a bazárt is IV. Mehmet szultán anyjának, a validének építették, innen ered az Új mecset elnevezése is.

weekendmagazin

Török fürdö A törökfürdő (arab hammám, török hamam, jelentése: forró) a török és arab térségben elterjedt közfürdő, mely az iszlám fürdő- és egészségkultúra fontos része. Az iszlám kultúrában a fürdésnek, tisztálkodásnak több okból is nagy jelentőséget tulajdonítottak. Az iszlám az imádkozás előtt kötelezően előírja a rituális mosakodást valamint bizonyos cselekmények és események után a test teljes megtisztítását A fürdőkultúra fontossága ugyanakkor levezethető abból az iszlám elképzelésből is, hogy az egészség és a szépség Allah művének beteljesülése, így a test ápolása és tisztán tartása a vallási kötelezettségek részét képzi. A fürdők építészeti kialakítása szimbolikusan az univerzumot képezte le, a fürdő maga pedig a paradicsomot jelképezte. A víz a Korán szerint az élet forrás: „ … Allah vizet bocsát le az égből, és újjáéleszti vele a weekendmagazin

földet, miután az már meghalt … „ (2 szúra 164). A keleti néphiedelmekben a fürdők megítélése már nem ilyen egyértelműen pozitív. A néphit szerint a fürdők az elhunytak lelkének és a démonoknak a lakhelye.

A Mohamed próféta döntéseit, mondásait megörökítő hagyományokban találunk olyat, ahol a vallásalapító dicséri a közfürdőket, másutt egyenesen az ördög (arab: iblísz) lakhelyekének írják le a hammámokat.

A forró fürdőben a fal mentén kis mosdómedencéket helyzetek el (törökül: kurna), ebből lehetett vizet meríteni a test hűtésére. A fürdőteremből a nagyobb létesítményekben kis kamrák (törökül: halvet) nyíl-

tak. A vendégek számára szolgáló fűtőhelyiségektől külön helyezték el a víztartály és a fűtőkemencét (törökül: külhan). A kemence segítségével a padló alatt elhelyezett fűtőrendszert. A fürdők használata részben a

törökfürdők felépítéséből adódott: a vendégek a termeken áthaladva először a meleg részről a langyosba jutottak, majd egy hidegebb területre, végül pedig egy száraz részre. A fürdőket hagyományosan külön használták a nők és a férfiak: vagy nemek szerint eleve megosztott fürdőházakat (ez inkább a nagyvárosokra volt jellemző), vagy ugyanaz a fürdő különböző napokon csak az egyik vagy másik nem számára állt nyitva. A mindkét nem számára nyitva álló fürdőket a nők általában a déli és az esti ima közötti időszakban használhatták, ilyenkor a fürdőn egy törülköző kiakasztásával jelezték, hogy kizárólag női vendégeket fogadnak. Épültek ún. ikerfürdők is (törökül çifte hamam), ahol egyetlen intézménynek férfi és női részlege is volt. A fiúgyermekek közül kizárólag a serdületlen gyerekek mehettek édesanyjukkal a fürdőbe, a felnőttnek számító fiúk (mukallaf) az idősebb férfiakkal együtt vehették igénybe a törökfürdőt.A nők számára a fürdők egyben a társadalmi

érintkezés helyszínei is voltak, ezen kívül számos testápolási, kozmetikai szolgáltatást is igénybe vehettek (agyagos pakolások, bőrtisztítás dörzsöléssel). A fürdőkben a nők hennát is készíttethetek magunknak. Mindkét

nem számára kínáltak a fürdők testszőrtelenítést, masszázst és hajfestést (nők hajukat, a férfiak hajukat és szakállukat is festették). A szőrtelenítést egy nura nevű anyaggal végezték, mely oltatweekendmagazin

lan meszet és arzénos triszulfátot tartalmazott. A muszlim kultúrában a testszőrzet az ápolatlanság jele volt, ezért rendszeresen eltávolították. a muszlim hitűek méltóságukon alulinak tekintették. A dellák feladat volt a

mas�szírozás, az iszlám vallás által kötelezően előírt szőrtelenítés elvégzése. A törökfürdőkben fürdőszolga (hadim) is dolgozott, aki a fűtésről és a takarításról gondoskodott.

Alemdar Mh. Cağaloğlu Hamamı Sk No:34, Fatih, Turkey +90 212 522 2424

Az arab világban a korai időszakban görög-római típusú fürdőket is építettek, így pl. 641-ben Alexandriában. A 10. és a 15. század között a törökök nyugat felé nyomultak, az elfoglalt területeken a meglévő fürdőket birtokba vették, majd idővel újakat is építettek. Konstantinápoly elfoglalása után (1453) az új fővárosban hatalmas közfürdőket építettek a török uralkodók. Mimar Sinan (1489– 1588) építész nevéhez több kisebb és egy-egy reprezentatív fürdő tervezése is köthető. Az egyik leghíresebb a ma is fürdőként működő hamam az isztambuli Çemberlitaş Hamamı, mely 1584-ben épült. A szintén Isztambulban található 1550-1558 között megépült Szulejmán-mecsethez közfürdő is csatlakozott. Híresek volt az arab világ központjainak számító nagyvárosok (Damaszkusz, Kairó) közfürdői is. weekendmagazin

Kilic Ali Pasa Hamam is now serving both Male and Female guests within specific hours of operation.

Kılıçali Paşa Mh. Tophane İskele Cd No:1, 34425 İstanbul, Turkey, Tel: +90 212 393 8010

Török gasztronómia. A török konyhaművészet. A leggyakrabban használt alapanyagok: padlizsán, zöldpaprika, hagyma, lencse, bab, paradicsom, fokhagyma és uborka. A legkedveltebb gyümölcsféleségek közé tartozik a szőlő, az őszibarack, a cseresznye, a sárgadinnye, a füge, a citrom; a törökök kedvelik a magvakat és dióféléket: a pisztáciát, a mogyorót, a mandulát, a földimogyorót, a fenyőmagot, a pörkölt csicseriborsót. A leginkább használt fűszerek a petrezselyem (melynek csak a levelét hasznosítják), a köménymag, a feketebors, a paprika, a menta és a kakukkfű. A török konyh á t jelent ő s e n befolyásolta az Oszmán Birodalom sokszínűsége,

multikulturális környezete. Az oszmán konyhaművészet egyesítette a birodalom területén élő népek ételeit és elkészítési módszereit. A legnagyobb befolyást a görög és közel-keleti konyha gyakorolt rá, de keveredtek benne az ősi, közép-ázsiai török hagyományok is. A legízletesebb fehér sajtok és joghurtok juhtejből készülnek. Népszerű köret a rizs (pilav) és a bulgur (összetört, főzött majd kiszárított búzakása). Az olívaolaj széleskörűen elterjedt, leginkább Törökország nyugati területein, ahol bőven találhatóak olajfaligetek. Az olívabogyó (zöld, fekete, rózsaszín) kedvelt előétel. A kenyér búzából, árpából és kuko-

ricából készül. Jellegzetesen török kenyér a pide (pita) és a tandır ekmeği (tandır: szabadtéri, kerek tűzhely, melynek a belső oldalán sütik ki a kenyér

tésztát). A török étkezési szokások drasztikus változáson mentek keresztül a 20. század folyamán; a törökök nyugati minta szerint

kezdtek étkezni. A hagyományos török szokások szerint kis adagokat szolgálnak fel, és sok kenyeret fogyasztanak az ételekhez. Kenyeret mindenféle ételhez felszolgálnak, még a rizs és a bulgur mellé is. A lakosság növekvő súlyproblémái miatt egyre többen mondanak le erről az ősi hagyományról. Az egyik legnépszerűbb kenyérféleség a simit (vagy gevrek), mely gyűrű alakú és szezám maggal szórják meg. Önmagában vagy sajttal és lekvárral fogyasztják, utóbbi időben többféle, péksütemén�nyé alakított simitet lehet kapni, melyek különféle töltelékkel kaphatóak. A hús mindig is luxuscikknek számított Törökországban. A legnépszerűbb húsáru a bárányhús, melyet leginkább ünnepeken (például esküvő) fogyasztottak, illetve a Kurban Bayramı (Áldozati Ünnep) idején etli pilav (húsos rizs) formáj á ban.

weekendmagazin

Amikor a húsipar megjelent Törökországban, a húsáru mindenki számára könnyen elérhető élelmiszerré vált és bekerült a törökök mindennapi étrendjébe. A gyorséttermek megjelenésével egyre népszerűbb lett a döner kebab és a kebabok különféle fajtái. A legnépszerűbb húsétel mégis mindmáig a kıyma (darált hús), melyet zöldségekkel szolgálnak fel. Így alakultak ki különféle népszerű ételek, mint például a kıymalı fasulye (darálthúsos bab). A török konyha egyik legnagyobb vesztesége a hagyományos alap-

anyagok elhagyása. A cukor fokozatosan átvette a méz és a pekmez (főtt must) helyét az édességek elkészítésénél. Vaj vagy akár az olívaolaj helyett egyre inkább margarint használnak. A paradicsomból készült kölünféle mártások (çemen, acıka stb.) helyett egyre népszerűbb a ketchup. Az italok területén pedig a Coca-Cola egyre inkább kiszorítja a hagyományos joghurtitalt, az ayrant. Mindazonáltal az ayran még mindig népszerű, köszönhetően a döner éttermeknek. Manapság már a Burger King éttermeiben is lehet ayrant kapni Törökországban. A húsok többségét (különösen a şiş-kebabokat) pácolják és grillezik. Bár minden, az iszlám által engedélyezett húsféleséget fogyasztanak (tehát sertéshúst nem), a bárányhús a legelterjedtebb és a legnépszerűbb. A leghíresebb marhahúsból készült étel a pastırma. Az iskender kebab a döner kebab egyik újonnan feltalált formája, melyet leginkább az ország észak-

nyugati területein fogyasztanak. A döner kebab Nyugat-Európában népszerű gyorséttermi étel lett.

Frissítő és finom élvezet, minden alkalomra. Egy egészséges ital, finom aromákkal.

Napjainkban a döner kebabot szendvics formájában, pitában szolgálják fel. Ez a fajta döner már az 1960-as években is kapható volt Isztambulban. A zöldségekkel és szósszal pitában tálalt döner 1971-ben jelent meg Németországban, Kreuzbergben, mert az eredeti, pitában felszolgált döner nem nyerte el a német vásárlók tetszését. A törökök kifejlesztették saját pizza-féleségeiket: a lahmacun rendkívül vékony tésztájú, paradicsomos, darálthúsos étel, melyhez külön tányéron friss zöldségféléket szolgálnak fel, amelyeket a tésztába kell csavarni, és így, összetekerve kell fogyasztani az ételt. A másik pizza-féleség a pide, mely hosszúkás alakú és különféle feltétekkel kapható (sajtos, darálthúsos stb.) A sucuk reggelweekendmagazin

inél fogyaszt o t t népszerű virsli- , szalámi-féleség. A meze különféle előételek csoportja, melyeket akár főételként is lehet fogyasztani. Törökországban az éttermekben általában többféle mezét is felszolgálnak előételként, és érdekesség, hogy a legtöbb étteremben ezt kérni sem kell. Mezeként fogyasztható az olaj-

bogyó, a cacık (tzatziki), a köfte (fasírt-féleség), a haydari (fokhagymás joghurtos saláta), a pilaki (bab, fokhagyma, olíva olaj), a börek (vékony tésztarétegekből készült étel hús, sajt vagy zöldség töltelékkel), a kısır (apróra tört bulgur különféle fűszerekkel és zöldségekkel keverve), a dolma (rizzsel vagy hússal töltött szőlőlevél, padlizsán vagy paprika), humusz (szezám mag, csicseriborsó, fokhagyma, olívaolaj és citromlé), tenger gyümölcsei stb Vidéken közkedvelt meze a gözleme, melynek sült tésztája lisztből, vízből és sóból készül, és többféle töltelékkel fogyasztható: spenóttal, sajttal, hússal, burgonyával.. Az egyik legismertebb török édesség a baklava. Népszerűek a tejes édességek, például a muhallebi, sütlaç (tejberizs); kedvelt a helva, a kadayıf, a künefe, a revani (búzadarából és keményítőből készül). Az egyik legismertebb és legkülönlegesebb török édesség

a lokum vagy Turkish Delight, a vattacukorhoz hasonló az izmiti pişmaniye. Igazi különlegesség a csirkemellből készült, zselatinos tavuk göğsü is Bár a legtöbb török muzulmán, az alkoholos italok kedveltek; a Ramadan idején azonban nem fogyasztanak alkoholt. Népszerűek a sörök (például az „Efes”), Anatóliában pedig már időszámításunk előtt is készítettek bort. A rakı jellegzetesen ánizsízű alkoholos ital, melyet általában a mezével együtt fogyasztanak. Népszerű még a boza (erjesztett ital búzából vagy darából); az alkoholmentes italok között az ayran (joghurtital) és a şalgam (vörösrépalé).. Hagyományos italok a tea és a török kávé (cukorral vagy anélkül). A teát különleges, v é k o n y, harang alakú üveg-

pohárkából fogyasztják, cukorral, de citromlé nélkül. A teát egy kétrészes teáskannában készítik (çaydanlık), melynek alsó részében vizet forralnak, felső részébe helyezik a tealeveleket. Amikor a tea elkészül, a felső kannából öntenek egy keveset a pohárba, majd felhigítják forró vízzel az alsó kannából Így mindenki szabályozhatja magának, hogy mennyire erős teát szeretne inni. A török kávét egysze-

rű fém kávékiöntő edényben főzik: a vízbe belekeverik az őrölt kávét (van, aki cukrot is tesz az edénybe), majd forrásig főzik. Ezután habját leöntik, majd újra felforralják a kávét. A kávé elfogyasztása után jósolni is szoktak a kihűlt kávézaccból.

Csokoládé és csokoládés termékek Törökországban, ahol az értékesítés interneten történik.

weekendmagazin

Délklet-Törökország mondhatni a çiğ köfte hazája A legenda szerint a çiğ köfte Urfa városában készült először, amikor Nimród király egy óriási máglyát építtetett, és ezért minden fát kivágatott a település körül. Egy vadász felesége kénytelen volt fa híján nyersen felhasználni a friss szarvashúst, összekeverte azt bulgurral (tört búza), különböző növényekkel és fűszerekkel, majd addig törte egy kő segítségével, amíg fogyasztható állapotba nem került. Ma a çiğ köfte több változata is ismert, a legnépszerűbb a húsos, amelynek marha- vagy birkahús az alapja. A húsnak nagyon frissnek, aznapi vágásnak kell lennie, amit minden zsiradéktól megtisztítanak és apróra vágnak (darálnak). Ezután összekeverik a bulgurral, hagymával, zöld hagymával, petrezselyemzölddel, paradicsomszósszal, sóval, borssal, mentával és még sok más fűszerrel. A hagyományos eljárásmód szerint egy nagy fémtálcán hosszú ideig gyúrják, hogy összeálljon a mas�sza, komoly erőnlétet igénylő férfimunka. Ha elkészül, kézzel formázzák a fasírtokat és lehűtik. Természetesen van a çiğ köftének húsmentes változata weekendmagazin

is, ebbe felvert tojást kevernek a hús helyett. A çiğ köfte előételként szerepel az étlapokon, itt délkeleten sokszor nem is kell külön megrendelni, hanem alapból szervírozzák azt a salátákkal együtt még a főfogás előtt. Ez egy nagy különbség egyébként az ország másik felével összehasonlítva, mert szinte bárhová megyünk, a salátákat és az előételt nem kell külön kérni, hanem alapból adják az ételhez. Ne csak egy tál salátát képzeljetek el, hanem a hely szokásaitól függően jól megrakják az asztalt ilyenolyan salátával, csípős szósszal, joghurtos szósszal, stb Şanlıurfa környékén használnak egy különleges, majdnem fekete színű fűszerpaprikát, az urfai paprikát (törökül isot), ami igencsak csípőssé teszi a köfténket. Mellesleg délkeleti módira nem spórol

nak a fűszerekkel és az itt készült çiğ köfte kifejezetten erős, nem gyomorbarát. Ugyanakkor isteni!. Az elfogyasztása salátalevélbe csavarva történik, a tetejét frissen facsart citromlével kell meglocsolni, hogy jobban kijöjjenek az ízek. Van, aki kenyérfélével együtt vagy pirítós tetején szereti és mindenképpen ayrannal, ezzel a sós török joghurtitallal a legfinomabb.

weekendmagazin

Kávéházak, éTtermek szórakozás, pihenés. Isztambul éjszakai élete igen élénk és színes, a városban szinte 24 órán át lüktet az élet. A legnépszerűbb nyári szórakozóhelyek a Boszporusz partján találhatóak, ilyen a Reina ahol a török hírességek is gyakran

len-nyáron látogathatóak, az Istanbul Arena klubban pedig gyakran lépnek fel nemzetközi sztárok. A Parkorman klub volt a helyszíne az MTV 2002-es Isle of MTV Party-jának; a klub nyáron népszerű rave partikat is ad. A jazz kedvelői az ortaköyi Q Jazz Bar-ban élvezhetik a műfaj kiváló előadóinak koncertjeit.

Nupera Tel: (0212) 245 60 70 Address: Meşrutiyet Caddesi No.67 Tepebaşı Beyoğlu Web: www.nupera. com.tr

megfordulnak; a Sortie és az Anjelique A Babylon mely híres alternatív zenei ízléséről, és a Nu Pera Beyoğlu kedvelt klubjai, melyek téweekendmagazin 72

A hagyományos török éttermeken kívül Isztambulban szinte minden féle-fajta európai és távolkeleti konyhát megtalálhatunk. A város legtöbb történelmi kocsmája és borháza az Isztiklál sugárút környékén található Beyoğluban. Az 1876-ban megnyitott Çiçek Pasajı (Virágos átjáró; franciául Cité de Péra) az Isztiklálból nyílik, éttermekkel, kávézókkal és borházakkal tele. Az épület helyén eredetileg a szultánok által is szívesen látogatott Naum színház állt, ami az 1870-es nagy perai tűzben elpusztult. A tűz után a színházat a helyi görög bankár, Hristaki Zoğrafos Efendi vásárolta meg, a jelenlegi épületet az olasz építész, Zanno tervezte. Eleinte Cité de Péra-nak illetve Hristaki Pasajı-nak nevezték. Az első borház, melyet itt nyitottak meg, Yorgo Borházának hívták. 1908-ban az oszmán vezír, Sait pasa lett a

tulajdonos. Az 1917-es orosz forradalom után elszegényedett orosz nemeshölgyek itt árultak virágot. Az 1940-es években jobbára virágüzletek nyíltak itt, innen kapta az épület mai török nevét. 1988-ban felújították, ekkor ismét éttermek és borházak kaptak itt helyet.

Isztambul legrégebbi borházai a Pano, melyet Panayot Papadopoulos alapított 1898-ban; a Viktor Levi, mely 1914-ben nyílt meg, a Cumhuriyet Meyhanesi (Köztársasági Borozó) melyet az 1890-es években alapítottak és az 1930-as évek óta hívnak így; és az 1871-ben alapított Hazzopulo borozó’, A környéken található a Nevizade utca, a Tünel Pasajı és az Asmalımescit utca, ahol történelmi kocsmák sokasága sorakozik egymás mellett. Az Istiklal környéki kis utcákat nemrég újították fel, ilyen például a Cezayir utca, amit a külföldiek úgy ismernek, mint La Rue Française, azaz francia út ahol francia éttermek, pubok, kávéházak kaptak helyet. Isztambul híres a haléttermeiről, melyeknek többségét helyi görögök hozták létre. Ilyen például a yeniköyi Aleko’nun Yeri

a Boszporusz európai oldalán, vagy a Koço Restaurant az ázsiai oldalon, Kadıköyben. A legnépszerűbb haléttermek a Boszporusz és a Márvány-tenger mentén sorakoznak, az európai oldalon Kum-

kapı, Ortaköy, Kuruçeşme, Arnavutköy, Bebek, Rumelihisarı, Yeniköy, Kireçburnu és Sarıyer kerületekben, az anatóliai oldalon pedig Üsküdar, Kuzguncuk, Beylerbeyi, Kandilli, Anadoluhisarı és Çengelköy kerületeiben. Sok haléttermet találhatunk a Herceg-szigeteken is.

Isztambulban a kávézás nagyon régi szokás, az első kávéház a Kiva Han volt 1470-ben, az 1570-es években pedig már több mint 600 kávéház volt a városban. Az első kávéházakat a vallásos ügybuzgók nyomására betiltották, mert a kávét narkotikumnak tartották, ám a fekete folyadék hamarosan utat tört magának az emberek szívéhez. A török kávéházak pavilon-formájúak voltak, gyakran volt előttük kis terasz vagy veranda, bent párnákkal fedett, alacsony padokon foglaltak helyet a vendégek, akik kávézás közben sokszor vízipipáztak is. A legdivatosabb kávéházak társadalmi találkozóhelyként is funkcionáltak, az úriemberek itt vitatták meg a napi politikát, vagy csak beszélgettek. Ebből a szempontból az isztambuli kávéházakat tartják a párizsi kávéházak elődjén e k .

weekendmagazin

Kiva Han Add to trip Galata Kulesi MeydanI No:4 Galata, Istanbul, Turkey T: 0212 2929898

A török kávéról. Bár lassan feledésbe merül, de sokan még tudják, hogy a kávét Európába a törökök hozták be. Az oszmán hadsereg egyféle katonai doppingnak használta. Amikor a katonák meneteltek, akkor kávét adtak nekik, így jobban bírták a gyaloglást. A kávé ide is Afrikából, pontosabban Etiópiából, Damaszkuszon keresztül érkezett. İbrahim Peçevi azt írja, hogy 962-ben (a mi időszámításunk szerint 1554-55.) érkezett egy szekér Damaszkuszból megrakva kávéval, majd nyitottak egy kávéházat. És ez volt

az első kávéház Isztambulban. Neve Tahtelkal’e. Azóta a török kávé a török élet mindennapi része lett, mígnem az I. Világháborúval megszűnt az Oszmán birodalom, az ország a kávétermelő területeit elvesztette, így a török tea átvette a vezetést. A török kávét hagyományosan, főzve készítik. Előtte mindig megkérdezik, mennyire kérjük édesen, mert a cukorral együtt lehet igazán finomra főzni. A kávéfőzők (török nevén cezve) tradicionálisan rézből készülnek, és nem szabad fémkanalat használni a főzés közben. Szigorúan csak jobbra szabad keverni, különben a gonosz dzsinnek nem távoznak el belőle. A kávéfőzőbe berakjuk a kávét majd a cukrot, és felöntjük víz-

zel. Folyamatos keverés mellett megfőzzük. A kis csészék (findzsák, ) már elő kell, hogy legyenek készítve. Azokba érdemes előtte kis forró vizet rakni, hogy felmelegedjenek. Amint a kávé elkezd habzani, a habot szétosztjuk a csészékbe, hogy a finomjából mindenkinek jusson. Majd kiöntjük a kávét. Ebbe már nem kell se cukor, se tej, se semmi más. Lehet inni, majd utána jósolni. A kávézaccból való jóslás komoly művészet, vagy pedig egy jó móka. Miután megittuk a kávét (a zaccot nem), fordítsuk fel a csészét, és rakjuk a tányérra. Várjuk meg, amíg kihűl a findzsa, és akkor lehet megfordítani. Magunknak nem ér jósolni, mert nem szabad a jövőt ilyen formában befolyásolni. Fő szempontok, hogyan rajzolódnak ki a formák a csésze falán. A csésze

alján maradó zacc mennyisége mondja meg, mennyire sötét a szívünk, vagyis mennyire vagyunk rosszkedvűek. Az oldalsó rajzokból amatőrként is sok mindent ki lehet olvasni. Azt kell csak tudni, hogy minek mi a jelentése, vagyis ha delfint látunk, az mit takar. Ha csak a móka kedvéért csináljuk, akkor mint a politikus a költségvetésről, mondjuk valami hihetőt, ami a hallgatónak is tetszeni fog. A jóslás utolsó fázisa, hogy a tányér tartalmát visszaöntjük a csészébe, majd amikor már majdnem minden átjutott, a tányért megfordítjuk, hogy a kávé maradéka a tányér alján folyjon. A csíkok száma jelenti azt, hogy hány kívánságunk lehet, ami a közeljövőben teljesülni fog. Az igazi török kávé keserű. Azért, hogy még keserűbbnek érezzük, a kávé mellé édességet adnak. Leggyakrabban lokumot.

Havelka Cafe Bağdat Cad. No: 407/A Suadiye Mh. Kadıköy, , Türkiye - İstanbul Tel: (0216) 385 9727

Színház Isztambulban igazán jól fogja érezni magát. Szinte minden sarkon színházak vannak , zene, dráma , komédia. A Színházak száma folyamatosan nő. A probléma csak abból adódhat, hogy a színházi előadások, nyelve többnyire török. Áprilisban a Nemzetközi Szinházi Fesztivál napjain a külföldieknek nagyobb esélyük van a szinházban, mert ilyenkor néhány színmű előadása angol nyelven kerül előadásra. 1989ben került megrendezésre az első Nem zetközi Szinházi Fesztivál. Minden év Májusában Isztambul ad otthont a Nemzetközi Bábszinház Fesztiválnak, és ez a legjobb alkalom arra, weekendmagazin 78

hogy a híres árnyék bábszínház bemutatkozzon, nem csak isztambulban, hanem egész Törökországban. Több alternatív előadást mutatnak be az isztambuli Sanat Merkeziben, ahol öt társulat együttműködve mutat be néhány érdekes és szórakoztató művet.Az Isztambuli Városi Színház a legrégebbi, mely Önkormányzati kézben van. Isztambul különböző kerületeiben játszanak. Az első gyermek színházat Törökországban 1935-ben Muhsin Ergul kezdeményezte. Az Isztambul Városi Színház a föld legnagyobb Központja Isztambulban, mely 16 000m2 és nyitott 8000 m2 -es zárt területen zene művészek, koncertek és partik, üzletek , kávézók és pubok találhatóak. Számos szín-

ház található

Isztambulban:

Ada Culture Center, Aksanat Production Theatre, Dusun Stage, Muammer Karaca Theatre, Orta Oyuncular, Oyuncular, Sadri Alisik Theatre, Theatre Oyunevi are in Beyoglu; Ali Poyrazoğlu Theatre, Ataturk Culture Center, Aziz Nesin Stage, Istanbul Stage Theatre, Maya, Oda Theatre AKM, Taksim Stage, Theatre Pera are in Taksim; Aziz Nesin Stage, Altan Erbulak Stage are in Bakirkoy; Abdullah Sahin Nokta Theatre, Barıs Manco Culture Center, Cagdas Stage, Haldun Taner Stage, Kadikoy Public Training Center, Tevfik Gelembe Theatre are in Kadikoy; Ortakoy Afife Jale Stage, Hamdi Saver Theatre are in Ortakoy .

Atatürk Cultural Center Gümüşsuyu Mh. 34437 Beyoğlu/İstanbul, +90 212 251 5600

Sadri Alisik Theatre İstiklal Caddesi 34433 İstanbul Türkiye Tel:+902122923920 Muammer Karaca Theatre Merkez Mh. Karaca Sk, Güngören, Türkey +90 212 252 4456

Akm Oda Tiyatrosu İnönü Caddesi Gümüşsuyu/Beyoğlu, İstanbul Türkiye

Mozi

A Török filmipar ugyanúgy, ahogy a Hollywoodi vagy az Egyesült Királyságbeli Pinewood filmipar , a Yesilcam is a Török kultúra legfontosabb része. Az első törökországban készült filmet 1896-ban mutatták be a Yildiz-palotában. Ma Isztambulban számos moziban , török és nemzetközi filmek láthatóak. Valamennyi nemzetközi filmet bemutatnak Törökországban is, különösen Isztambulban

weekendmagazin

az Európai premierrel megegyező napon láthatja a török közönség is. A filmek eredeti nyelven mutatják be, angol felirattal. De a gyerekek is eredeti nyelven (nem angolul)nézik a filmeket . Nagy bevásárló központokban van IMAX és / vagy 3D-s filmnézési lehetőség. A filmek listáját a török Daily News listáján olvashatjuk. Jegy árak: 10 és 15 líra között van. Egyes helyeken 18 óra után hétfőn és szerdán olcsóbban juthatunk a mozijegyekhez, viszont a diákok mindig kedvezményesen nézhetik meg a filmeket.

İstanbul Avrupa Bayrampaşa Akvaryum Coşkun Sabah Adres : Abdi İpekçi Cad. No:42 Akvaryum AVM K:3 No: 88, 89, 90 Bayrampaşa/İstanbul Tel : (212) 6131477 Kurtköy Cine Atlantis Osmanlı Bulvarı Yenişehir Mah. Atlantis AVM K:2 Pendik, Istanbul Beylikdüzü White Corner Favori Adres : White Corner AVM Büyükşehir Mah. Atatürk Bulvarı Beylik Pazarı Yanı No:38 Kat:2 Beylikdüzü/İstanbul Tel : (212) 8550053 Büyükçekmece (Atirus) Fatih Mah. Londra Asfaltı No:40 K:3 Büyükçekmece, Istanbul Beyoğlu Cinemaximum (Fitaş) İstiklal Cad. Fitaş Pasajı No: 12

Beyoğlu, Istanbul Avcılar Pelican Mall Cinema Pink Üniversite Mah. Selvi Sok. No: 25 E-5 Üzeri Pelican Mall AVM Avcılar/İstanbul Tel : (212) 4502177

Nemzetközi Színházi Fesztivál: Minden év májusában rendezik meg. Ezen a fesztiválon csak néhány előadást tartanak angolul. A fesztivál programjában szerepel a klaszikus, a kísérleti színház, a tánc, a fizikai színház, zenés színház, és a színIsztambulban több művészeti házi koncertek. Minden éveben és Kultúrális fesztivál van. Többtöbb, mint 20000 látogatót vonz nyire a meleg hónapokaban. a fesztivál.

Fesztiválok és Koncertek

Tavasz fesztivál: március 21.-én tartják a tavasz fesztivált az isztambul melletti Sultanahmetben, a helyiek szabadtéri partikat rendeznek. Ez egy tipikus közel-keleti Tavaszi fesztivál.A helyiek tűzön sétállnak, tábortüzet ugranak. Nemzetközi Isztambuli Film Fesztivál: Minden év áprilisában az Istiklal Street Beyoglu a fesztivál helyszíne. Non-profit szervezetek, magán emberek akik szívesen segítenek, csatlakozik hozzájuk, néhány helyi török mozi is. A fesztivál célja, hogy ösztönözze az embereket a mozik látogatásáraés támogassa a Török filmeket, minőségi mozi filmeket.

weekendmagazin

Ortodox húsvét: Isztambulban van egy nagy görög ortodox húsvét. Mint tudjuk Isztambul volt a keleti keresztény egyház kozpontja, Konstantin óta a keresztény egyház a római fővárosba székel a 4. századtól. Az emberek húsvét vasárnap este jönnek össze. Nemzetközi Zenei Fesztivál Isztambulban: Ez a kultúrális esemény minden év júniusában és júliusában kerül megrendezésre Isztambulban. A legexkluzívabb előadók, fiatal szólisták, lépnek fel, itt találkoznak a helyi és nemzetközi zenekarok. Isztambul ad otthont a zene szerelmeseinek a klasszikus zene kedvelőinek. Az előadások Isztambul különböző helyszínein zajlanak.

Nemzetközi Isztambuli re. Minden évben felejtheteJazz Fesztivál A fesztivál két tlen élményt nyújt az esemény. hétig tart, ezt általában minden év júliusában tartják. A Jazz fesztivál széles választékát A nemzetközi Isztambuli Zenei kínálja a jazz zenei előadásokFesztivál program kínálata. nak, a világ minden tájáról érkeznek ide előadók. Ez ad otamely magában foglalja a thont nem csak a jazz, hanem klasszikus zene, balett, opa rock, pop, blues, reggae, és era, és a hagyományos a New Age koncerteknek is. zene világhírű előadóinak művészetét. Az IsztambuRock’n Coke: A nyár végén li koncertek mutatják be, a tartják a Coca Cola által szpon- nagyközönségnek, a helyi török zorált legnagyobb rockzenei és külföldi zenészek színvonfesztivált. A két nap alatt több, alas előadásait. Nyáron mindmint 50000 ember kíváncen teljes munkaidőben zajlik, si erre a fesztiválra.Hazai és színes kultúrális események nemzetközi előadok lépnek fel. kerülnek megrendezésre a labdarúgó stadionokban, és Akbank Jazz Festival:Ez az néhány az Atatürk Kultúrális egyik legfontosabb tevékeStadionban. nység Isztambulban, a modern jazz művészeinek.Ez a Jazz Számos világhírúű zenész, fesztivál mindig gazdag pro- énekes ad koncertet Isztambulgramokbn, neves előadók a ban. Íme néhány közülük: világból, valamint a leghíresebb török jazz előadók lépnek fel. Bryan Ferry, Oscar Peterson, Lisa Minnelli, Dave Brubeck, Efes Pilsen Blues Festival: Michael Jackson, Bob Dylan, Törökország legtartósabb zenei Joan Baez, Ray Charles, Miles fesztiválja kerül megrendezés- Davis, John Mclaughlin, Sarah re október vagy november Vaughan, Paco de Lucia, Buehónapban, 2 napon át.1990 na Vista Social Club, Gilberto óta a blues rajongók szórakoz- Gil, Caetano Veloso, Ivan Lins, tatására kerül megrendezésDaniela Mercury, Tania Maria,

Hermeto Pascoal, Milton Nascimento, Sergio Mendes, Chico Cesar, King Diamond

Gümüşsuyu Mh., 34437 Beyoğlu/İstanbul, Törökország Telefon: +90 212 251 5600

weekendmagazin

Vialand a

weekendmagazin

a szรณrakozรกs

Vialand. élmény mindenkinek, üzletek, mozik, parkok, éttermek s o r a v á r ja az oda

l á Az Isztogató tambuli Vialand park a legnagyobb szórakoztató park Isztambulban. Ez a legnagyobb vizipark, Themapark és bevásárlkóközpont. Ez egy életre szóló

az egész családot, a legújabb technológiával felszerelve.

Adress:

Yeşilpınar Mahallesi Girne Caddesi 34065 / Eyüp İstanbul Açılış - Kapanış Saatleri ALIŞVERİŞ MERKEZİ 10:00 - 23:00 (Ramazan ayı boyunca)ca)

kat. A hullám vasút 110 km rel száguld. Demegtalálható itt King Kong is.Szórakoztató központ és Élményfürdő várja weekendmagazin

Tema PARK 11:00 - 20:00 Haftaiçi 11:00 - 22:00 Haftasonu

Wellnes Aquapa

ss, Spa, ark.

Nézd meg a delfin shot, érintsd meg a delfineket, ússzon a delfinekkel , és szerezzen felejthetetlen pillanatokat. A hihetetlen tengeri lények csak arra várnak, hogy gyere és találkozz velük, a csodálatos emlősök, szeretik ha megérinted és úszol velük. Hagyd, hogy az álmok valóra válljanak!A delfinek és a fókák mgehívják Önt egy hihetelen Törökországi élményre. Úszni a delfinekkel: egy emlékezetes élmény, Önnek és családjának, vagy élvezze együtt barátaival a csodás kalandokat. Ússza a delfinekkel, hogy létrehozz egy fura hatást egy örömteli élményt, nyugalmat érezz, erősítsd immunrendszered, javítsd a tudatod, figyelj és összpontosíts. fejleszd önkontrolod és az önbizalmad. Együtt a delfinekkel terápiás célzattal, fogyatékos gyermekek számára kifejezetten ajánlott , gyorsabban tanulnak 1-2 hónap alatt annyit fejlődnek, mint egyébként 1 év alatt, fizikailag is megerősödnek, tudatuk is gyorsabban fejlődik. A delfinterápia felgyorsítja a tanulási folyamatot 2-10 szeresével a normál sebességnél a javulás hatékonyságát már 6 hónaptól weekendmagazin

érezhető. A delfinek mellett élményfürdő, izgalmas csúszda, rafting tapasztalat, bungee jumping őrületet mind kipróbálhatja. De ha szeretne megszállni egy kényelmes zsállodában, szobában, élvezze a nyugodt és gyönyörű természetet.A mi feladatunk az, hogy nyaralását felejthetetlenné tegyük, , élvezze a vizi parkot a szállodák kényeleit. Tapasztalt és vidám személyzet várja Önt.

Adress; Kaldıran Cad. 1234 Sok. Topcu Ishanı No : 101 / Sisli / Istanbul

B ü y ü k ç e kmecében már 13 éve szolgálja az odaérkező vendégek kényelmét és szórakozását az Isztambuli Grand Aqua Marine Élményközpont, ahol el lehet tölteni egy kellemes nyaralást a családdal, barátokkal. Igényes szép környezetben. Zenei és szórakoztató művészek emelik a kikapcsolódásra vágyó vendégek hangulatát. Számos medence található itt, köztük a

Nagy Olimpiai medence, félolimpiai medence, hullámmedence, ahol az őrült hullámok teszik még izgalmasabbá a kikapcsolódást. Gyorsétterem és kávézó, teázó a zöld területeken, a legmelegebb órákban is felfrissülést kínál, egy finom koktéllal olthatja szomját. A legteljesebb szórakozást nyújtja az Aquapark,

Aqua Marine Park konumuna ilişkin irt Adres: Piyade Sok. No: 8 Fatih Mh. Ko weekendmagazin

reng e t e g csúszda, k ö z t ü k a gyors kamikaze. A legmagasabb csúszdán egyszerre 3 ember tud lecsúszni, az adrenalin biztosan a tető fokára hág. Hogy még fokozzák az élményeket egy 4m hosszú habos vizes dokk a tánc szerelmeseinek lett kialakítva. A Grand Aqua Marine a felejthe

t e t len és élményekben gazdag nyaralás színhelye, ahol kép zett szakemberek ügyelnek a vendégek biztonságára. Jöjjön el, és élvezze a felejthetetlen kikap csolódás örömeit. Töltsön el egy napot , hétvégét a páratlan élményeket nyújtó Aqua parkan, családjával, barátaival.

tibat bilgileri: Tel: +90 (0212) 882 2820 ordonboyu Büyükçekmece, , Türkiye

Atlantis Marmaris Waterpark Atlantis Marmaris Élményfürdő a legnagyobb élményfürdő. Egész napos szórakozást nyújt az egész családnak. Az élményfürdő minden korosztálynak ad szórakozást, gyermekmedence, hullámmedence, számos csúszda, bowling, éttermek, bárok teszik kellemessé a pihenést. A vizipark közvetlenül a tengerparton található, saját stranddal és ingyenes napágyakkal, napernyőkkel egész nap. KIDS POOL & SLIDES “ The KidsLand “ Ez a gyermekek kedvenc helye a parkban, ahol úgy érzik, mintha a mesében lennének. Tele fröccsenő medencékkel, kedvenc állatok figurájával. A gyerekek szeretik a polip karok alatti zuhanyt, a csúszó kígyót a barátságos nyulat, felejthetetlen élmény számukra.

Uzunyalı 203 Sok. 48700 Siteler Marmaris TURKEY Tel :+ 90 252 413 03 08 + 90 252 411 04 61 GSM : +90 530 568 54 85 E-mail : info@marmariswaterpark. weekendmagazin

és a fedett uszoda által lefedett teWelcome to Zurich rületen ahonnan az üveggel feHotel dett medencéből a bosphorus paA Hotel Zurich Isztambul szí- norámáját a régi vében várja Önt, a régi vá- várost is láthatja rosban, 126 felujított luxus szoba várja a pihenni vágyóVidinli Tevfik kat már több, mint 20 éve. Pasa Cd. HaAmellett, hogy a legismertebb rikzadeler Sk. szállodája a területnek. A Hotel No 37 34470 Zurich Isztambulban 2010-ben Laleli - Istankülső és belső felujításon esett át. Továbbá 2008 májusában, bul - Turkey, medence, napozóterasz, SPA Phone : +90 és wellnesz központ is létre lett (212) 512 23 50 hozva a vendégek legnagyobb Fax : +90 (212) kényelme érdekében. Az étte512 01 53 remben megkostólhatja a finim török konyha ízeit, ahonnan lélegzetelállító kilátás nyílik a Boszporuszra és a régi városra. Meghívjuk önt , hogy élvezze a hagyományos török vendégszeretetet. A Hoteltől csak pár percre a több száz éves páratlan kultúra, a világhírű hagia Sophia, a Kék Mecset, a Topkapi Palota, A Grand Bazaar. A Zürich SPA várja Önt az újjonan berendezett török fürdő, pezsgőfürdő, szauna, gőzfürdő, masszázs, edzőtermi berendezések, vitamin bár, napozóterasz

Adress: Şehzadebaşı Fevziye Cd. No:7 34470 İstanbul Tel: (+90 212) 513 91 00 - 513 13 33 Fax: (+90 212) 526 44 40 weekendmagazin

RIXOS TAKSİM İSTANBUL İnönü Mah. Yedikuyular Cad. Harbiye Çayırı Sokak No:4, Taksim İstanbul / TÜRKIYE. Tel:+90 (212) 373 01 00

Moevenpick Hotel Istanbul 2003-ban nyitotta meg kapuit a Movenpick szálloda Istanbulban.Egy helyszíni edzőterem, fedett uszoda, szauna és jacuzzi szolgálja a vendéget kényelmét. A Movenpick hotelben lift, 24 órás recepció, öltönyvasalás, valamint számos olyan szolgáltatást nyújt, beleértve a svájci konyhával szolgáló étter-

met, amely különlegessé teszi. A szálloda rendelkezik még gyógy és wellness központ, valamint szépségszalon részleggel. A vendégek a teraszon vagya kertben is pihenhetnek.

Levent Mh. Büyükdere Cd No:4, 34330 Istanbul, Tel:+90 212 319 2929

hetnek a programban.

Nua Fit és Slim Hotel eltér az eddig megszokott hotelektől, itt testsúlycsökkentő programok várják a vendégeket, szakértők által kidolgozott egészségügyi szűrőprogram határozza meg a személyes igényeket. A résztvevőket a program során dietetikus és személyi edző kíséri végig. Étkezési, alvási szokások több tényező együtt teremti meg a jó élet filozófiáját. Miközben nyaral, fogy is! SPA környezet nyugodt légkörben. Már 14 év feletti vendégek is részt ve-

A program tanácsadójának elérhetősége 0533 686 6037 guestrelations.nua@richmondnua.com

Sahilyolu Mevkii 54600 Sapanca / Sakarya – Türkiye T: +90 264 582 21 00 E-mail:richmondnua@richmondnua.com

Titanic Hotels Orta Mh. Barbaros Hayrettin PaĹ&#x;a Cd No:43, 34880 Istanbul Tel:+90 216 453 5050 weekendmagazin

Galissta Restaurant.

Mimar Mehmet Cd. No. 28/30 | Sultanahmet, Istanbul, Turkey (Sultanahmet - Old City). Tel:+90 212 458 12 11.

Adres: Adnan Saygun Caddesi Y Ulus, Ä°stanb Tel/Faks: +90 (02

Yol Sokak No. 2 Ulus Parkı bul – Türkiye 212) 287 03 57 - 58

Moon House Restaurant

Kaydet Bayramfirini sok.no:3 cankurtaran | sultanahmet, İstanbul, Türkiye (Sultanahmet - Old City) Tel: 02124586800

James Joyce Irish Pub

Hüseyinağa Mh. Balo Sk No:26, Istanbul. Tel: +90 212 244 7971

Indigo Pub

Tomtom Mh. Akarsu Sk No:2, Istanbul. Tel: +90 212 244 8567

Red River Pub

Red River Pub Hudavendigar Street No: 28-30/B, Istanbul 34210, Turkey (Sirkeci) Tel: +902125133757

The North Shield Pub

Guvenlik Cad. No:111 Ayranci, Cankaya, Ankara/Turkey, Tel: +90312 4661266

Orvosi ellátás. Isztambulban számos állami és magánkórház, klinika, laboratórium és kutatóintézet működik. Sok közülük a legmodernebb felszerelésekkel rendelkezik, emiatt az utóbbi időben Isztambul a gyógyászati turizmus egyik célpontja lett főként nyugat-európai országokból (Egyesült Királyság, Németország), nem csak azért mert olcsó, hanem mert emberbarátibbnak tartják a klinikákat is Különösen keresettek a lézeres szemműtétek és a plasztikai műtétek is.

www.grandbazarsayfa.com

Az egyetlen, legújabb és legfejletebb lézeres technológiával rendelkező klinika

110

Dr. Dilek Uzer Tel. : +90 212 355 61 76 Mob. : +90 532 663 43 46 Address: Veko Giz Plaza Meydan Sokak No:20 Kat:14 D:140634396 Maslak / ISTANBUL / TURKEY

Clinic - LIV HOSPITAL ULUS 2013 januárjában nyitott korház láncolat a LIV Kórház. Csendes exkluzív lakónegyedében buja kertek és parkok szomszédságában, kilátással a Boszporuszra. LIV nevét a Vezető Nemzetközi Vision kapta. A korházat Úgy tervezték, hogy a kezelés és a gondozás a nemzetközi betegeknek is kényelmét szolgálja.

Gyógyszertár.

LALELİ ECZANESİ, Ecz. Ahmet Ünal Yükler, Ordu C. Harikzedeler S. No:1-7/C, Laleli / İSTANBUL Tel: +90 (212) 511 32 14 - Fax: +90 (212) 513 87 40 e-mail: info@lalelieczanesi.com

Eczane Adı : Kürkçüoğlu Eczanesi Eczacı : Eczacı A.Nilgün Kürkçüoğlu Adres : Hayriye Tüccar Caddesi No:89 İlçe : Laleli Şehir : İstanbul Telefon: 0 212 516 07 68 weekendmagazin

112

Sultanahmet Eczanesi Piyerloti C. Peykhane S. No:14 Çemberlitaş İSTANBUL – Eminönü Tel:(212) 517 15 50

Ayasofya Eczanesi Adres: Divanyolu Cad. No:26/B Sultanahmet, Fatih, İstanbul - Avrupa Tel: +90 212 513 72 15 Web Sitesi: www.ayasofyaeczanesi.com

IHLARA Adres: AKSARAY BELEDİYE KARŞISI KÜTÜPHANE SOKAK NO : 1 / A Tel: 382 -213 41 20 MURAT Adres:AKSARAY ZAFER MAH. 26.CAD. NO:14 Tel: 382 -213 41 18

Metro Eczanesi - Eczane Detay Bilgileri Eczane Adı: Metro Eczanesi Eczacı : Eczacı Mehmet Emin Özgözen Adres : Aksaray Cd. Saitefendı Sok. No:17/A İlçe : Laleli Şehir : İstanbul Telefon: 0 212 518 61 89

Sport. A római és bizánci időkben a legnépszerűbb sportesemény a harciszekér-verseny volt, melyet a csaknem 100 000 fős befogadó képességű Hippodromban tartottak. Ma a legnépszerűbb sportágak a labdarúgás, a kosárlabda és a kézilabda. A három nagy sportegyesület, a többféle szakosztályt is működtető Galatasaray S.K., a Fenerbahçe S.K. és a Beşiktaş J.K. mellett számos más olyan egyesület van, amelyik egy-egy sportágra specializálódott, ilyen például a kosárlabdában jeleskedő Efes Pilsen vagy a Fenerbahçe Ülkerspor; míg a kézilabdára az Eczacıbaşı Istanbul és a Va k i f b a n k Günes S. Istanbul szakosodott Az Atatürk Olimpiai Stadion egy

ötcsillagos UEFA-stadion, ahol gyakran tartanak atlétikai versenyeket i s . A 8 0 000 fé-

rőhelyes stadion megfelel a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, az IAAF, a FIFA és az UEFA legszigorúbb szabályozásainak is.. 2005-ben itt tartották az UEFA-bajnokok ligája döntő mérkőzését. A 2009-es UEFA-kupa döntőjét pedig a Şükrü Saracoğlu Stadionban rendezték meg. sztambul több autóés motorverseny házigazdája is, itt tartják a Formula–1 török nagydíjat, a MotoGP török nagydíját, a WTCC, a GP2 és a Le Mans Series (1000 km) versenyeket is az Istanbul Parkban. A Besenyei Pétert is sorai között tudó Red Bull Air Race Világkupának is van Isztambulban futama, melyet az Aranyszarv-öböl fölött tartanak. A Boszporuszon és a Márvány-tengeren rendszeresen rendeznek vitorlázó és jachtversenyeket, az Aranyszarv-öbölben pedig evezőversenyeket. A Galatasarayn a k ,

a Fenerbahçénak és a Beşiktaşnak, valamint a nagyobb egyetemeknek is v a n evezős

csapata. Az olyan sportágak, mint a golf, a lóverseny vagy a tenisz egyre népszerűbbek, Isztambulnak saját tenisztornája van, az Istanbul Cup. Az egyéni sportolás is kezd elterjedni, rengeteg ma már a fitneszklub és testépítő-terem a városban. Isztambulnak két nagy paintball klubja van népszerűek a küzdősportok és a jóga is.

Fitness Center in Istanbul The Lady Diana Hotel offers a complimentary Fitness Center for hotel guests. Our fitness center will ensure you won’t have to compromise your exercise routine while you are our guest. After your workout, you can relax in the sauna or schedule a relaxing massage (by appointment only).

Lady Diana Hotel is a modern hotel in a central Old City location, minutes from the Blue Mosque. Address: Binbirdirek Mahallesi Terzihane Sokak No:9 Sultanahmet ISTANBUL / TURKEY Phone: +90 212 516 96 42 Fax: +90 212 516 96 50

Túraútvonalak. Az egyik leghíresebb és leghos�szabb török túraösvény a Fethiye és Antaliya között 500 km hosszan húzódó lükiai útvonal. A kezdő természetjárók talán a szívükhöz kapnak a táv hallatán, de aggodalomra semmi ok, hiszen nem túlélőtúráról van szó! A piros és fehér sávval jelölt ösvény bármely szakaszán is tegyünk meg akár csak néhány kilómétert, páratlan élményekben lesz részünk. Ezt az útvonalat egyébként a világ 10 legszebb túraösvénye közé sorolják. Érdemes tehát weekendmagazin

118

nekivágni az ősi lükiai vidék hegyes-völgyes területén kanyargó útnak. A túra nehézségi foka mérsékelt, ha ennél könnyebben teljesíthető verziót keresünk, válasszuk a

Fethiye és Ölüdeniz közti útvonalat. A túra során étkezési és szálláslehetőséget is találunk, bár nem sokat, éppen ezért célszerűbb inkább magunkkal vinni az ellátáshoz

és a sátrazáshoz szükséges felszereléseket. Törökország másik világhírű túraútvonala a Szent Pál ö s v é n y,

mely az Antalyah o z közeli Pe r g e városából indul és Yalvac-ig f u t . Az apostolról elnevezett út az ország határain belül halad és Szent Pál utazásainak nyomát

kíséri végig. A szintén 500 km hosszú túra megtételéhez 27 napot jeleznek előre, de természetesen egyénre szabott, hogy ki mennyi idő alatt teljesíti. A túra során ókori római utakon, ösvényeken haladunk át, a terep mountainbike-hoz is ideális. A lükiai ösvényhez képest több kihívást tartogat a Szent Pál útvonal, mivel a tengerszintnél kezdődik, legmagasabb pontján pedig már 2200 m-en járunk, de akár egy 2800 m magas csúcsra is eljuthatunk. A túra végén az Egirdir-tóhoz érkezünk, melynek környéke az útvonal legnagyobb közlekedési csomópontja és itt találjuk a legtöbb szálláslehetőséget is, de út k ö z b e n több kis faluban is lakájos vendéglátásban lehet részünk. A Szent Pál túraösvényt végigjárni a legjobb ősszel és tavasszal, jú-

liusban és augusztusban az utak ország egyik legősibb viüresek a tikkasztó hőség miatt. déke ez, tele az ókori világ emlékeivel, nem véletlenül Antalya középső vidékén terül vonz rengeteg túrázót. Göel Kappadókia, amit föl- reme, Ürgüp, Avanos és döntúli tájképe tett Uchisar az erózió által forv i l á g s z e r t e mált barlangokkal és csúismertté. csokkal, a TündérkéméT ö - nyekkel, a legnépszerűbb rök- célpontok. A kappadókiai túrát hőlégballonos kirándulással, a festett barlangtemplomok felkeresésével, a vulkáni völgyek meglátogatásával is színesíthetjük, az éjszakákat pedig a minden komforttal felszerelt barlanglakásokbantölthetjük. Az Evliya Celebi útvonal lovasok, ke ré k p á ro sok és

weekendmagazin

gyalogtúrázók számára is remek választás. A híres utazó születésének 400. évfordulóján avatták fel a mintegy 600 km hosszú túraösvényt, mely Hersek faluból indul az Izmit-öböl déli partján és Evliya zarándokútját követi végig Iznik, Yenisehir, Inegöl, Kütahya, Afyonkarahisar, Usak, Eski Gediz és Simav érintésével. Az út Törökország leglátványosabb vidékein, változatos tájakon halad keresztül, egyszerre kínál kulturális és természeti látnivalókat, kalandokat és pihenést. Az Oszmán Birodalom születésének fontos helyszínein kalauzol végig, tele ókori utak nyomvonala-

ival. A terep általában nem nehéz, kezdők számára is könnyen teljesíthető. A teljes útvonal megtételéhez kb. 25 napot irányoznak elő, nem számítva a pihenőidőket és a városlátogatásokat..

Tömegközlekedés.

Isztambulban számos tömegközlekedési eszköz áll a város több mint 10 millió lakosának rendelkezésére. A város tömegközlekedésének kezdete 1869. augusztus 30-ára. datálható. Ekkor írták alá az Oszmán Birodalom fővárosában létesítendő közúti vasúti hálózat építéséről és működtetéséről szóló, 40 évre érvényes koncessziós szerződést. A 4 vonalon működő lóvasút 1871ben indult, és már az első évben 4 és fél millió utast szállított. Azóta a város közlekedése sokat fejlődött és jelenleg 10 különböző tömegközlekedési eszközt vehető igénybe Iszambulban. Villamoshálózat. Zeytinburnu és Kabataş között jár Isztambul modern, T1 jelzésű villamosa, amely a történelmi félsziget fő közlekedési weekendmagazin

122

eszköze. Reggel 6:00 és éjfél között közlekedik a 13,2 km hosszú vonalán, 24 állomását jó esetben 50 perc alatt futja be. az ABB által gyártott szerelvény. Általában védett pályán halad, de a Topkapi palota környékén és Eminönüben a keskeny utcákon az autók is a síneken közlekednek, így a közlekedési dugók a villamost is lelassítják. 1992ben nyílt meg a normál nyomtávolságú villamos vonal Sirkeci és Topkapi között. 1994 márciusában elérte Zeytinburnut, majd 1996-ban Eminönü forgalmas kikötőjét. 2005. január 30-án a vonal tovább bővült Kabataşig, így 44 év után ismét villamos szeli át az Aranyszarv-öblöt. Míg ‘93-ban még csak 26 millió, 2004-ben már több mint 50 millió utast szállított. Taksim és Kabataş között már elkezdték építeni a Tünelhez hasonló földalatti kisvasutat, mely összeköti majd ezt a villamosvonalat a Taksim alatt haladó metróval.

Nosztalgiavillamos. A villamos az Istiklal („Függetlenség”) sugárúton (Istiklal Caddesi) fut végig a Tünel és a Taksim tér között. Az első villamosok 1869. szeptember 3-án indultak el Isztambul utcáin a Tophane-Ortaköy vonalon. (Párizsban 1854, Londonban 1860 óta villamosozhatnak az emberek. Krepano Efendi által alapított Dersaadet Tramway Establishment cég üzemeltette és fejlesztette a lóvontatású vasutakat, 1871-ben már négy vonal működött: Azapkapı-Galata, A k s a ra y-Ye d i k u le, Aksaray-Topkapi és Eminönü-Aksaray. A vonalak tovább épültek, sőt, a birodalom többi városában is (például Damaszkusz, Bagdad, İzmir) hamarosan elindult a lóvasút. A Védelmi Minisztérium az első Balkán-háború során, 1912-ben felvásárolta a lovakat és a frontra küldte őket, így több mint egy

évig szünetelt a vasút üzemeltetése. 1914. február 2-án villamosították a vonalakat. 1928. június 8-án indult el az első villamos az ázsiai oldalon Üsküdar és Kisikli között. 1939-ben államosították, 1939. június 16-ától a város tulajdonába kerültek a vonalak. 1950-re a villamosvonalak hossza elérte a 130 km-t. Az európai oldalon 1961. augusztus 12-én, az anatóliai oldalon 1966. november 14-én szüntették meg a villamos vasutat. (1961. május 27-én trolibuszokat állítottak forgalomba Topkapi és Eminönü között a megszűnő villamos helyett, de csakhamar ezeket is leállították.) 1990-ben a Tünel-Taksim vonalon, 1640 méteres pályahosszon újraindították a régi isztambuli villamosokat, főleg turisztikai látványosságként. 2003. november 1-jén az anatóliai oldalon is újraindult egy nosztalgiavillamos Kadiköy és Moda között, a 2,6 km hosszú pályán 10 állomással.

Könnyü vasút (LRT) Az LRT (Hafif Metro) vonal Aksaray és Kartaltepe között 1989. szeptember 3-án nyílt meg. Azóta lépésről lépésre bővítették, 2002-ben elérte az Atatürk repülőteret. A 19,3 km-es pályán (ebből 4,4 km föld alatt) 18 állomása van, az autóforgalomtól teljesen elválasztva közlekedik. Keresztezi a gyorsvillamos ú t j á t (például Aksaray megállónál), így olcsó és gyors alternatíva a repülőtér és a történelmi belváros között. Havalimani a reptéri megálló. A belvárosba tartva Zeytinburnu-nál át lehet szállni a villamosra a végállomásán, vagy maradni az LRT végállomásáig és az Aksaray/Yusufpasa megállónál átszállni.

Metró. A metró építése 1992-ben kezdődött, és az első vonal 2000. szeptember 16-án nyílt meg Taksim és 4. Levent között. A vonal 8,5 km hosszú és 6 állomása van, melyek – a budapesti 3-as metróhoz hasonlóan – mind különböző színűek. Jelenleg 8 darab 4 kocsis szerelvény fut átlagosan 5 percenként, napi mintegy 180 000 embert szállítva. A szerelvény 12 perc alatt ér végig a vonalon. A pályát a felszín megbontásával építették, és egy 9,0 erősségű földrengésnek is ellenáll. A metrót már építik is tovább Taksim és Yenikapi között, az Aranyszarv-öblöt egy hídon keresztezi majd a vasút. Yenikapinál csatlakozik majd a könnyű vasúthoz és a HÉV-hez. Ez a bővítés 5,4 km-t és 4 állomást tartalmaz. Később északon is továbbépítik a metrót 4. Levent és Ayazaga között.

HÉV. Két vonal létezik, az európai a Sirkeci főpályaudvart (ide futott be hajdanán a nagy hírű Orient Expressz is) köti össze Halkalival, a 30 km-t és 18 állomást 48 perc alatt teljesítve. Ez a vonal 1872-ben nyílt, akkor csak Sirkeci és Hadımköy között. Az ázsiai oldalon Haydarpaşa pályaudvar és Gebze közti 44 km-es távot és 28 állomást l e h e t érinteni 65 perc alatt. Itt 1 8 7 3 ban indult meg a forgalom Haydarpaşa és Izmit között. Mindkét villamosított vonal 13 000 utast szállíthat óránként.

Tünel. A Tünel (az „Alagút”) a londoni metró után a világ második legrégebbi földalatti vasútja, bár igazából nem metró, hanem a

Budavári Siklóhoz hasonló kötélpályás „felvonó”. Nincs közbenső állomása, a pálya hos�sza megközelítőleg 573 méter, szintkülönbsége mintegy 60 méter. 1875. január 17-én nyitották meg az Aranyszarv-öböl északi oldalán Galata és Pera (ma Karaköy és Beyoğlu) kerületek között. (Emlékeztetőül: a londoni metró 1863-ban az első, a magyar kisföldalatti – amit mi a „kontinens elsőjének” ismerünk – 1896. május 2. óta rója a síneket.) A vasút ötletét eredetileg egy francia mérnök, Henri Gavandvetette fel. Két évvel később, 1869. november 6-án megkapta az építési engedélyt Abdul-Aziz szultántól. Külföldi befektetők keresése után, 1871. július 30-án[6] megkezdődött az építkezés, mely 1874 decemberéig tartott. Az emberek kezdetben bizalmatlanok voltak a föld alatt közlekedő szerkezettel szemben, ezért egy plusz kocsit is forgalomba állítottak,

mely állatokat szállított, így bizonyítva a vasút biztonságát. Megnyitásától 1910-ig lóvontatású volt, azóta elektromos motor hajtja. Az utat a két végállomás között mintegy 1,5 perc alatt teszi meg, 25 km/h utazósebességgel. 1939-ben államosították azóta az IETT (İstanbul Elektrik Tramvay ve Tünel) üzemelteti. Az eddigi egyetlen súlyos üzemzavar során, 1943. július 6-án kábelszakadás miatt 1 utas meghalt, 6 pedig megsérült. 1971-ben felújították a Tünelt, és az eredeti fakocsikat fémszerelvényekre cserélték le.

Autóbusz-hálózat Isztambul tömegközlekedésének java részét a buszok adják. 2001-ben a buszok száma elérte a 2580-a melynek nagyjából fele Ikarus gyártmányú. elentős gyártmányok még: MAN, Mercedes-Benz és DAF. A villamosokat üzemeltető Dersaadet Tramway Establishment cég 1926-ban engedélyt kapott 4 buszjárat beindítására a villamosokat segítendő – és ezzel megindult Isztambul buszközlekedése. A Bağlarbaşı remízraktárt átalakították buszgarázzsá 1928-ban

és Renault Scania buszok szolgáltak az első, Beyazıt-Karaköy vonalon. 1942-ben az – akkor már – IETT lecserélte a buszokat 9 darab White típusúra. Fokozatos beszerzések során 1944-re már 29 buszból állt a flotta többségük Scania-Vabis svéd busz volt. 1946. október 17-én tűz ütött ki az ankarai garázsban. Az ottani veszteséget az isztambuli buszokkal pótolták. Csakhamar ismét beindult a buszközlekedés, 1955-re 12 busz rótta Isztambul útjait. Škoda, Bussing és Magirus buszok érkeztek, így 5 évvel később már 525 busz közlekedett a városban . A Mercedes-Benz, Magirus és Ikarus buszok a 70-es, 80-as években érkeztek, kicsit később majd’ 500 MAN gép állt szolgálatba. Az 1997-ben beszerzett, Euro 2-es motorral szerelt, Mercedes buszokkal 2580-ra növekedett az IETT buszflottá-

ja. 1985 óta magánbuszok is részt vehetnek a tömegközlekedésben (az IETT felügyelete mellett), ezek között található 89 emeletes busz is. A buszok napi mintegy 448 000 km-t futnak a 468 vonalon, 7889 megállót érintve. 2003-ban 435 millió ember utazott velük.

Metrobus Az isztambuli metrobus egy gyors buszjáratokból álló tömegközlekedési r e n d s z e r, mely 2007 szeptembere óta üzemel, egyelőre két vonalon, Avcılar–Topkapı és Beylikdüzü–Kozyatağı között, utóbbi vonalat 2008 szeptemberéig kibővítik. A járatokat az İstanbul Elektrik Tramvay ve Tünel İşletmeleri cég üzemelteti, 385 járművel, 42 illetve 32 másodpercenként indítanak buszokat. A metrobus-rendszer bevezetésével az első vonalon a

menetidő 67 percről 22 percre csökkent, a második vonalon pedig 54 kilométert 80 perc alatt tesz meg egy járat. A jelenlegi útvonalak bővítése mellett új útvonalakat is terveznek.

Dolmuş A dolmuş fix útvonallal, de menetrenddel nem rendelkező minibusz. A taxi és a busz keveréke. Törökország majd’ minden városában megtalálható, bár Isztambulban és Ankarában a közlekedési káosz elleni harc során próbálják visszaszorítani. Általában magántulajdonú, 14 fő körüli kisbuszok látják el a tömegközlekedés ezen ágát. A dolmuş jelentése „megtelt”, ez a név a szolgáltatás elvéből alakult ki: a kisbuszok akkor indulnak a szélvédőjükön kifüggesztett célállomás felé, amint a megfelelő számú utas összegyűlt a járművön. A menetdíj fix, valamivel magasabb, mint a buszjegy – viszont cserében a jármű rugalmasan megáll bárhol. A dolmuş-sofőrök agresszív vezetők hírében állnak, a közlekedési szabályokat nem mindig veszik teljes mértékben figyelembe, de talán pont ez teszi lehetővé a hatékony utasszállítást

a néhol kaotikus közlekedésben. sztambulban a dolmuşok főleg a külvárosokat kötik össze a fő közlekedési gerinchálózattal. Így metróállomások (például Taksim tér), ill. kikötők (például Üsküdar) környékén találhatók dolmuş-állomások, melyeket kék négyzet alapon fehér D betűs tábla (meg a sok, sorban álló kisbusz) jelez. Vízibuszok, kompok. Mivel Isztambult szinte minden irányból víz veszi körül, a kompok fontos részét képezik a mindennapi közlekedésnek. Jelenleg 15 vonalon 27 kikötőt kötnek össze a kompok a Boszporusz és a Márvány-tenger partjainál. A 20 régimódi komp 61 millió utast szállít évente. Ez a nagy szám a 80-as években még nagyobb, 150 millió volt. A rendszeres hajójáratok 1837

ben indultak meg angol és orosz hajókkal, majd 1851-ben megalakult az Istanbul Maritime C o m p a n y, mely 6 angol lapátkerekes gőzössel szállította az utasokat. 1867-ben Kabataş és Üsküdar között megindult a járműszállítás is, ezzel ez lett a világ első menetrend szerinti kompjárata.. 1903-ra lecserélték a lapátosokat hajócsavaros gőzösökre, melyeket 1929 után már helyben, az Aranyszarv-öbölben lévő dokkban gyártottak. Manapság két társaság szolgálja az utasokat. Az idősebb, sudár, fehér-narancs kompokat (feribot) üzemeltető Denizyollari komptársaság a Galata híd keleti oldalától, míg a szélesebb és újabb kompokat járató Turyol kompok a híd nyugati oldaláról indulnak Eminönüből és Karaköyből.. 1987. április 16án gyors katamarán vízibuszok (deniz otobüsü) is forgalomba

álltak az IDO (Istanbul Deniz Otobüsleri A S) cég üzemeltetésével. Ma 28 gyorshajó segíti a közlekedést, ebből 6 autókat is szállít. A fő vízibuszkikötő a Yenikapi Feribot Terminali, az Aksaray tér mellett. A Kabataş szintén forgalmas gyorshajóállomás. A vízibuszok gyorsabbak, ezért főként a hosszabb vonalakon járnak, a rövidebb utakon a „tradicionális” kompok szállítják az utasokat.

Libegő A Demokrácia Park fölött, Taksim és Maçka (Boszporusz partja) között található az 1993-ban épült libegő. Az utazás alig 3 percig tart a 333 méter hosszú vonalon. A két kabin 6 ülése naponta körülbelül 1000 utast szállít.

Személyautó, Kisbusz, Autóbuszbérlés.

Cégünk a Timzan VIP Travel, aki segíti Önt és családját vagy cégét, hogy a török nagyvárosban élményekben gazdagon és kényelmesen töltse el idejét. Fő tevékenységünk a személyszállítás, melyet az exkluzív kialakítású kisbuszainkkal végzünk. Vállaljuk a repülőtéri transzfert a választott szállodához, városnéző túrát a Boszporusz-hídon Ázsiába, Héttoronyhoz, Ortaköybe, Kék Mecsethez, Topkapi és Domabahce palotához. Kérésre akár Isztambulon kívüli helyekre is elvisszük. Túravezetőink készen állnak, hogy weekendmagazin

130

akár egyénileg, akár csoportosan kalauzolják Önöket a török és bizánci látnivalók között. Jól felkészült kollégáink segítenek tájékozódni és vásárolni a nagy bazárban. A személyszállításon kívül szállásfoglalással is foglalkozunk, így segítünk Önöknek a megfelelő hotel kiválasztásában. Cégünk hat hotellel áll kapcsolatban, amelyek mind a Nagy Bazár közelében, a belvárosban találhatóak. Partnereink megbízhatóak, így nyugodtan tölthetik az idejüket a Boszporusz parti városban. Az étterem keresés se legyen probléma, mi

a legjobb helyeket fogjuk ajánlani, akár családi - baráti vacsorára, akár üzleti találkozóra készül. Amennyiben üzleti útra érkezik városunkba, készségesen állunk rendelkezésére, hogy időben eljusson a tárgyalás helyszínére és kérésre tolmácsolást is vállalunk.

İstanbul/Taksim Şehir Ofisi Ofis Müdürü : Sinan Sinanoğlu Adres : Gümüşsuyu Mah. Mete Cad. Ayyıldız Apt. No:12/A Taksim, 34427 Beyoğlu Email : taksim@avis.com.tr Telefon : 0(212) 244-9350 Fax : 0(212) 244-9373 Çalışma Saatleri : 09.00 - 19.00

FIRST RENT A CAR CIHADIYE MAH. 85 SOK NO 18 AKSU 07112 ANTALYA TURKIYE Email :info@firstrentacar.info Tel:0090 (242) 248 24 48 0090 (242) 463 21 07 Mobile :0090 (507) 457 77 77

Utazรกsi Irodรกk. ADORE Tourism Travel Service Located at Yesil Tekke Kuyulu Sok. No: D:2, Fatih, Istanbul. Tel: +90 212 526 72 72. Istanbul Daily City Tours

Mysia Travel Agency

Binbirdirek Mah. Klodfarer Cad. No:3/3 Sultanahmet Istanbul / TURKIYE Tel: +90 212 458 9940

Istanbul Office (Head Office) Turkey : +90 212 520 04 34 U.K. : 0207 099 2077 Email : feztravel@feztravel.com

132

Cappadocia Tours

Tel: 0090 212 518 01 60 Gsm: 0090 530 580 28 07 E-Mail: sales@istanbultourguide.com

Bonte Tour Travel Agency Phone : +90 212 2979597 E-Mail : bonte@bontetour.com Adress : Bonte Tour Travel Agency Lamartin Cad. No:11 Kat.434437 Taksim-Istanbul / Turkey

Pénzváltó.

Akdeniz Döviz Ticareti Anonim Şirketi İmes Sanayi sitesi 2.Sosyal Tesisleri No:44 Y.Dudullu-Ümraniye - İstanbul Tel: 0216 420 12 80 Fax: 0216 364 54 88

Kapalıçarşı, Tayahatun Mah. Aynacılar Sok. No. 28 Eminönü İstanbul / Türkiye Tel: +90 212 528 50 34 - 444 5 995 Faks: +90 212 526 29 64 E-Posta: info@nadirdoviz.com

SENTEZ DÖVİZ KOZYATAĞI ATATÜRK CAD. NO:37 KOZYATAĞI KADIKÖY / İSTANBUL Telefon numarası : (0216) 368 04 50 Faks numarası : (0216) 368 04 30 weekendmagazin

134

Finike Döviz A.Ş. Adres: Kazım Özalp Cd.No: 35 Antalya Mail: info@finikedoviz.com Tel: 0242.244 45 60 Fax: 0242.244 45 62

Vásárlás, Divat Isztambul a vásárlók paradicsoma, itt szinte minden terméket meg lehet találni. A kereskedők és alkalmazottai beszélnek angolul, figyelmesek és hajlandóak megmutatni portékájukat. Az Isztambuli vásárlás része a nagy nyaralásnak. Az emberek turisztikai célokból jönnek Törökországba, persze vásárolnak ajándéktárgyakat is, hogy haza vigyék szeretteiknek. Az Isztambulba látogatók nagyon szerencsések, mert nem csak a sok látnivaló, de sok és nagy a választék is annak aki vásárolni szeretne. Kapható itt török szőnyeg és klims, ezüsz és arany ékszerek, üveg, kézzel festett kerámia és porcelán, antik réz és sárgaréz, török bőr és textiltermékek, metszetek , fűszerek és több ezer ajándéktárgyak, stb.... Ahhoz, hogy a legjobb áron vásároljunk a Bazaarban alkudni kell, mert ez Törökországban hagyomány. A Bazaar nyitvatarweekendmagazin

136

tása hétfőtől-szombatig 09:0018:00-ig. A Nagy fedett Bazár gyakran kedvelt látogatott helye a turistáknak. A város történelmi bazárok kínálnak csodálatos betekintést a városi életbe. Kivéve a nagy és fűszerbazárok, de van rézpiac és bolha piac is . A Réz Bazár kisebb és kevésbe ismert, mint a Nagy Bazár. Itt lehet üstöt, serpenyőt, vödröt, gyertyatartót stb...találni. Az utcai piacok nagyon gyakoriak Isztambulban. Régi fából készült bútorok és régiségek könyvek adják az ilyen típusu üzletek hangulatát Istiklal utcáin. Uskudarban és Kadiköyben sok kis bolhapiac van. Az Aksaray mögött pedig híres régiségeket, értékes ritka török bútorokat vásárolhatnak. Ortakoy Entel Szellemi Áruházában, amely minden nap nyitva van és rengetegen vannak, a művészeti , kézműves és antik, zenei kazetták és könyvek találhatóak. Besiktasban minden nap van Bazár ahol ruhákat vásárolhatunk. Azok akik követik a divatot megtalálhatják a Gucci, Armani, Hugo Boss butikokat és áruházakat. A külvárosban pedig hatalmas bevásárlóközpontok találhatóak mellyek

Galleria in Atakoy, Metrocity and Kanyon in Levent, Akmerkez in Etiler, Forum in Bayrampasa, Profilo in Mecidiyekoy, Capacity and Carausel in Bakirkoy, Olivium in Zeytinburnu, Istinyepark in Istinye etc.

Capacity Shopping Mall Address:Zeytinlik Mah. FiĹ&#x;ekhane Cad. No:7, Bakirkoy

Kézzel készített termékek. Szőnyeg A Török szőnyegszövés külön művészet, mely különleges szakértelmet és hozzá állást kíván a készítőtől. A legrégebbi ismert szőnyeg a világon, amely 347 000 csomó négyzetméterenként (255 négyzetcentiméterenként), több , mint 2500 éves és török ember szőtte dupla csomós stílusban.Az egy sírban fedezte fel 1947-ben (Rudenko) az Altáj-hegységben Szibériában. Ma a Leningrádi Hermitage Múzeumban van kiállítva. A török nők már nagyon hos�szú ideje szövik a szőnyeget. A török szőnyeweekendmagazin

138

gek, nagyon szépek és tartós padlóburkolók a mai napig. Senki sem tudja, mikor és honnan ered a szövési technika, de nem kétséges, hogy a szövés művészete Közép -Ázsiában a nomádok köréből indult el. Először a sima szövés technikát tanulták, a kecskeszőr felhasználásával, sátraikat készítették belőle.. Az elmúlt időszak alatt kezdték használni ugyanazt a technikát, lapos szövés készítéséhez, padlóburkolatokhoz, nyeregtáskákhoz a lovak és te-

vék takarására és egyéb más célokra. majd elkezdtek szőnyegeket szőni, amely nagyon rugalmas. A Nomádok használták ezeket a szőnyegeket, a hos�szú út során, mint hálózsákok és a lovak hátára. A Török nép nomád népolt, Közép-Ázsiából jöttek Anatóliába 1071-ben. Környezeti, szociológiai, gazdasági és vallási okokból terjedt el a szőnyegszövés művészete a közép-ázsiai Törökországban. A Szeldzsuk törökök hozták be a kézzel szőtt szőnyeg tech-

nikát Anatóliába a 12,századba. Egyik Török szőnyeg sem ugyan olyan, mindegyik más , egyedülálló. Lehet, hogy mes�sziről két szőnyeg hasonlónak tűnik, de közelről megvizsgálva már láthatóak az apró különbségek. Ez az apró különbség ad minden szőnyegnek saját egyedi bájt és egyéniséget. Többnyire gyapjút használnak (gyapjú és gyapjú halom láncok és vetülékek)gyapjú pamut (gyapjú halom gyapot láncok és vetülékek) vagy a selyem(selyem halom selyem láncok és a vetülékek). A szőnyeg leginkább természetes színűek vagy néha kémiai festékek és természetes színezékeket használnak, melyek drágábbak, mint a kémiai is. A Kulturális Minisztérium támogatja és próbálja újraéleszteni a hagyományos szövés és festés módszerét Törökországban, azért mert fél, hogy a régi

szőnyeg szövési módszerek eltünnek, elfelejtődnek a jövőben.Több országban is Török szőnyegeket vásárolnak, mint Irán, Afganisztán, Azerbajdzsán, Üzbegisztán és Türkmenisztán. A különbség a Török és Irán csomózási stílusban van. A Török dupla csomózási stilusu, míg mások egy csomós stilusuak, ami a perzsa csomózási stílus. Szintén Török stílus a drámaibb formatervezés, változatos színek. A Szőnyegek ma leginkábba hagyományos mintát ábrázolják, a leggyakrabban használt szem és fa minták és bele szőve mindenféle szimbólum. Ma Törökországban a falusiak szőnek szőnyeget hozomány-

ként és családi használatra. Isztambulban vannak különböző üzletek, ahol kézi szövésű Török szőnyegeket vásárolhatunk, de láthatunk ilyen szőnyegeket a palotákban is, melyek nyitottak a nagyközönség számára. Ceramics: Több, mint 8000 éves hagyomány született az anatóliai talajra. Víz, föld és tűz jött össze 8000évvel ezelőtt, Anatóliában az első kerámiai műalkotás kiemelkedő történelmű. Miután a törökök Anatólia területére léptek a törököket tartják a történelmi örökség művelőinek. A mai kerámia hagyománya foly-

tatódik a török kerámiákban.A török hagyományokat követi a kerámia, csempe kézzel készített munkák.Ők vetették be a modern művészi ötleteket és terveket, amely magában hordozza a a török kézműves kerámia hagyományos titkait.Sok kis üzlet van ahol mindenféle kerámia megtalálható (poharak, függő lámpák, tányérok, cukor tartó tálak, , ékszertartó, üvegek, vázák), amely néltán világhíró és a legjobb példája a hagyományos és a modern török kézműved terméknek.Gyönyörű kézzel készített csempe is látható nagyobb mennyiségben a császári és egyházi épületekben, mert a Honoglalás után Konstantinápolyban 1453-ban a török szultánok kezdtek egy hatalmas építési programba. például a Kék Mecset mely 20000 lapottartalmaz. A Topkapi palota és a Rüstem pasa mecset, a Tomb of Hürrem szultán sírja, Szulejmán mecset Sokullu Mehmed Pasa, Piyale Pasa és Valide Atik mecsete is csempézett.

Csador, hidzsáb, modern öltözet. vettek fel, hátulról a fejre dobható

A régi hagyomány szerint Szulejmán országában a nők otthon kender inget vagy derékban betűrt zubbonyt hordtak és lábfejig érő, alul átkötött bugyogót. Ha kimentek a házból, a ruházatukra hosszú, fekete, szürke, barna vagy fehér feradzset (köpenyt) weekendmagazin

142

fejfedővel. Az asszonyok fekete, a lányok színes fejfedőt hordtak, az arcukat fekete vagy fehér fátyollal fedték el. A hidzsáb a fejet és a nyakat takaró kendő. Könnyű papucsot viseltek, de ha esős, sáros idő volt, vastag talpú fapapucsot húztak rá. A nyugati nők számára elég lehangoló már a gondolata is annak, hogy mindig ilyen sötét, mindent eltakaró holmikban járjanak, de a vallásos muzulmán nők nem

így gondolják. Érdekes, hogy a népviseletükre azonban a sokszínű, tarka ruha és kendő viselése a jellemző. A mai Törökországban a nők öltözködésében nagyok a különbségek. Egymás mellett jól megvannak a csadort viselők és a nyugatias divat szerint öltözködők, és a kettő közöttiek is, akik a legmodernebb ruhákkal az egész testüket eltakarják. A csípőnadrág toppal és a csador jól elfér egymás mellett. A csador viselését a vallásos, hívő emberek tartják fontosnak, mert szerintük

kevésbé lesznek frusztráltak a csadort viselő nők, nem beszélve arról, hogy nem látszik, ha elkezdenek öregedni, ráncosodni. A férfiak pedig nem csábulnak el a szép nő látványától, mert csak

a ruháját látják, így a feleségük teste az egyetlen örömforrás számukra. Nincs féltékenység és a férj nem csábul el. Ma már a török emberek többsége úgy vélekedik, hogy őket nem zavarja, ha a nők nem rejtik kendő alá a hajukat az otthonukon kívül sem. Kizárólag a nőn múlik, hogy ragaszkodik-e a hidzsáb viseléséhez vagy sem. Egyre több muzulmán nő dönt úgy, hogy megtartja a tradicionális viseletet. Vajon miért? Hagyomány ide, hagyomány oda a teljesen beburkolt ember, aki a szemét vagy még azt sem villantja ki, a nyugati kultúrában – ahol a nyitottság az uralkodó – félelmet kelt. A nő, azért Törökországban is nő, még ha

Bağdat Caddesi No :348 B blok. Turgay Apt. Kat 1 Daire 9 (Nihat Kızıltan Sokak Caddebostan / Kadıköy Tel:+90 216 369 78 46, Fax:+90 216 478 24 85 Gsm: 0555 962 85 50 cisel@husniyemoda.com

Bağdat Cad. / İSTANBUL Çisel Demirtaş

hagyománytisztelő is, és az egyhangú csador trendivé változtatása alkalmat ad a divatozásra. Szívesen dobják fel a mindent eltakaró ruhadarabokat egy-egy divatos, márkás, színes sállal, egy divatos táskával és tűsarkúval. Már ahol ezt a közösség nem nézi rossz szemmel. Isztambulban divatbemutatókat is tartanak, ahol a török tervezők élénk színeket használnak és igyekeznek igazodni a nyugati divathoz úgy, hogy a török ha gyományok is megmaradjanak. Nem akarnak mindenáron keleti motivumot használni.

Szavak, kifejezések. A vendégszeretetet ki kell érdemelni, avagy legyünk udvariasak Köszönöm – Teşekkürler | ejtsd: tesekkürler Köszönöm (neked) – Sağ ol | ejtsd: száol Köszönöm (önnek, nektek) – Sağ olun | ejtsd: száolun Köszönöm (neki) – Sağ olsun | ejtsd: száolszun Kérem – Lütfen | ejtsd: lütfen Legyen szíves – Rica ediyorum | ejtsd: ridzsa edijorum Könyörgöm – Ne olur | ejtsd: ne olur Tessék, parancsolj/on – Buyurun | ejtsd: bujrun Tessék, parancsoljon, parancsoljatok (feletébb udvarias) – Buyrunuz | ejtsd: bujrunuz Nincs mit – Bir şey değil | ejtsd: birsej dejil Szívesen – Rica ederim | ejtsd: ridzsa ederim Nagyon kedves tőled – Çok naziksin | ejtsd: csok názikszin Nagyon kedves magától, tőletek – Çok naziksiniz | ejtsd: csok náziksziniz Sok sikert! – İyi şanslar | ejtsd: iji sanszlar Gratulálok – Tebrikler | ejtsd: tebrikler Gratula, ügyes vagy – Aferin sana | ejtsd: áferin szana

Ha valamit elszúrtunk, nem árt elnézést kérni Elnézést – Pardon | ejtsd: pardon Elnézést (tőled) – Affedersin | ejtsd: afederszin Elnézést (magától, tőletek) – Affedersiniz | ejtsd: afedersiniz Bocsi, ne haragudj – Kusura bakma | ejtsd: kuszura bakma Bocsánat, ne haragudjon, haragudjatok – Kusura bakmayın | ejtsd: kuszura bakmajin Bocsánat, ne haragudjon, haragudjatok (nagyon udvariasan) – Kusura bakmayınız | ejtsd: kuszura bakmajiniz weekendmagazin 146

Sajnálom, elnézést kérek – Özür dilerim | ejtsd: özür dilerim Uram, hölgyem – Efendim | ejtsd: efendim

Értetlenkedni is szabad néha Nehogy véletlenül olyanba egyezzünk bele, amit később megbánunk. Tessék, hogy mondta? – Efendim? | ejtsd: efendim? Egy pillanat – Bir dakika / Bir saniye | ejtsd: bir dakika vagy Dakka / bir szánije Rendben – Tamam / Olur / Tabi | ejtsd: tamam, olur, tabi Köszönöm, nem – Teşekkürler | ejtsd: tesekkürler Nem – Hayır | ejtsd: hajir Igen, kérem – Lütfen | ejtsd: lütfen Igen – Evet | ejtsd: evet Lehet – Olabilir / Belki | ejtsd: olabilir, belki Nem biztos – Olmayabilir | ejtsd: olmajabilir Nem tudom – Bilmiyorum | ejtsd: bilmijorum Elnézést, nem értettem – Affedersin, anlamadım | ejtsd: afedersin, anlamadim Tudsz angolul? – İngilizce biliyor musun? | ejtsd: inglizce bilijor muszun Elnézést, nem értem (magázáskor vagy többes számban) – Affedersiniz, anlamadım | ejtsd: afedersiniz, anlamadim Tud, tudtok angolul? – İngilizce biliyor musunuz? | ejtsd: inglizce bilijor muszunuz Német nyelv – Almanca | ejtsd: almandsza Orosz nyelv – Rusça | ejtsd: ruszcsa Francia nyelv – Fransızca | ejtsd: franszizdzsa Olasz nyelv – İtalyanca | ejtsd: italjandzsa Magyar nyelv – Macarca | ejtsd: magyardzsa Értelemszerűen helyettesítsük be az általunk beszélt idegen nyelvet a fenti mondatokba.

Üdvözlés, köszöntés, elköszönés Üdvözlet – Merhaba | ejtsd: merhaba Ez egy multifunkcionális, amolyan jolly joker köszönés. Minden napszakban, élethelyzetben, magázódni és tegeződni kívánt embertársaink üdvözlésére is egyaránt kiváló. Szia – Selam | ejtsd: szelám Jó reggelt – Günaydın | ejtsd: günajdin Jó napot – İyi günler | ejtsd: ijgünler (egész nap) Jó estét – İyi akşamlar | ejtsd: ijaksamlar Jó éjszakát – İyi geceler | ejtsd: ijgeceler Szép álmokat – Tatlı rüyalar | ejtsd: tatli rüjalar Viszlát – Hoşça kal / Görüşürüz |ejtsd: hoscsa kal / görüsürüz Erre a válasz ugyanaz vagy – Güle güle | ejtsd: güle güle Viszont látásra (magázáshoz vagy többes számban) – Hoşça kalın / Görüşmek üzere | ejtsd: hoscsa kalin, görüsmek üzere Viszont látásra (feletébb udvarias magázáshoz vagy többes számban) – Hoşça kalınız / Görüşmek üzere | ejtsd: hoscsa kaliniz / görüsmek üzere Hogy vagy? – Nasılsın? / Ne yapıyorsun? | ejtsd: naszilszin vagy nasszin (barátok közt) / ne japijorszun Hogy van, vagytok? – Nasılsınız? | ejtsd: naszilsziniz Hogy ityeg? – Ne haber / Nasıl gidiyor? | ejtsd: neáber / naszil gidijor Jól vagyok – İyiyim | ejtsd: ijjim Megvagyok – İdare ediyorum | ejtsd: idáre edijorum Elmegy – Şöyle böyle| ejtsd: söjle böjle És te – (Ya) sen? | ejtsd: (ja) sen És ön – (Ya) siz? | ejtsd: (ja) sziz Itt a „hogy van” vagy „hogy vagy” kérdés szinte a köszönés része, olyannyira, hogy sokszor nem is válaszolnak rá, csak megköszönik az érdeklődést és (jobb esetben) weekendmagazin

visszakérdeznek. Pl: Merhaba, nasılsınız? Teşekkürler, siz nasılsınız? Isten hozott (téged) – Hoş geldin | ejtsd: hos geldin Isten hozta (önt vagy benneteket) – Hoş geldiniz | ejtsd: hos geldiniz A válasz mindkettőre – Hoş bulduk | ejtsd: hos bulduk Vigyázz magadra – Kendine iyi bak / Kendine dikkat et | ejtsd: kendine iji bak / kendine dikkat et Vigyázzon magara, Vigyázzatok magatokra – Kendinize iyi bakın / Kendinize dikkat edin | ejtsd: kendinize iji bakin / kendinize dikkat edin Jó utat – İyi yolculuklar | ejtsd: iji joldzsuluklar

Vendégségben, asztalnál Egészségünkre (koccintáskor, csak alkoholos itallal) – Şerefe | ejtsd: serefe Jó étvágyat, egészségedre, egészségére, egészségetekre – Afiyet olsun | ejtsd: afijet olszun Erre a válasz tegeződve – Ellerine sağlık | ejtsd: ellerine szalik Magázódva – Ellerinize sağlık | ejtsd: ellerinize szalik Egyes szám harmadik személyben – Ellerine sağlık | ejtsd: ellerine szalik Ha annak köszönjük meg az ételt, aki azt készítette, akkor illik az „Ellerine/Ellerinize sağlık” kifejezést használni. Ez szó szerint azt jelenti, hogy „Egészség a kezeidre/kezeire”. Az „Afiyet olsun!” kifejezésre természetesen a „köszönöm” is helyes válasz. Ízlik neked? – Beğendin mi? | ejtsd: beendin mi Ízlik önnek/nektek? – Beğendiniz mi? | ejtsd: beendiniz mi Milyen lett? – Nasıl (olmuş)? | ejtsd: naszil (olmus) Nagyon finom – Çok güzel (olmuş) | ejtsd: csok güzel olmus Fura – Değişik, Tuhaf | ejtsd: deisik , tuhaf Picit – Biraz | ejtsd: biraz Nagyon – Çok | ejtsd: csok

Nagyon ízlik – Çok beğendim | ejtsd: csok beendim Nem nagyon ízlik – Çok beğenmedim | ejtsd: csok beenmedim Egyáltalán nem ízlik – Hiç beğenmedim | ejtsd: hics beenmedim Igen, kérek – Lütfen | ejtsd: lütfen Köszönöm, nem kérek – Teşekkürler | ejtsd: tesekkürler Ne lepődjünk meg, ha még be sem tettük az első falatot a szánkba, máris kérdezik, hogy ízlik-e az étel, és a kérdést utána kétpercenként megismétlik. Persze illik megerősíteni a házigazda egóját, és akkor is lenyomni pár falatot, ha nagyon szokatlan az adott étel íze. Ha meg végképp nem tudjuk megenni, amit elénk tettek, akkor inkább csak annyit mondjunk, hogy ez egy picit különbözik attól, amihez mi hozzá vagyunk szokva. Az igazi elismerés kimutatására kérjünk egy kis kenyeret a végén, hogy legyen mivel kitörölni a tányért. Amikor valaki beteg, dolgozik, meghalt valakije, házasodik, szülinapja van Egészségedre, egészségére (szó szerint: hosszú életet) – Çok yaşa | ejtsd: csok yasa Válasz (veled, önnel egyetemben) – Hep beraber / Hep birlikte | ejtsd: hep beráber / hep birlikte Még egy válasz tegeződve (szó szerint: te is lásd) – Sen de gör | ejtsd: szen de gör Meg egy válasz magázódva vagy többes számban (szó szerint: ön is lássa) – Siz de görün | ejtsd: siz de görün Jobbulást – Geçmiş olsun | ejtsd: gecsmis olszun Jó munkát – İyi çalışmalar | ejtsd: iji csalismala Jó munkát (közvetlenebb) – Kolay gelsin | ejtsd: kolaj gelszin

Részvétem (tegeződve) – Başın sağ olsun | ejtsd: basin száolszun Részvétem (magázódva, többes számban) – Başınız sağ olsun | ejtsd: basiniz száolszun Sok boldogságot – Hayat / Ömür boyu mutluluklar | ejtsd: hajat / ömür boju mutluluklar Sok boldogságot (szó szerint: öregedjetek meg ugyanazon a párnán) – Bir yastıkta kocayın | ejtsd: bir jasztikta kodzsajin Boldog szülinapot – İyi ki doğdun | ejtsd: iyiki dodun Boldog születésnapot (magázódva, többes számban) – İyi ki doğdunuz | ejtsd: iyiki dodunuz

Számok 1 Bir 2 Iki 3 Üc 4 Dört 5 Bes 6 Alti 7 Yedi 8 Sekiz 9 Dokuz 10 on 11 On bir 12 On iki 13 On üc 14 On dört 15 On bes 16 On alti 17 On yedi 18 On sekiz 19 On dokuz 20 yirmi 21 Yirmi bir 22 Yirmi iki 23 Yirmi üc 24 Yirmi dört 25 Yirmi bes 26 Yirmi alti 27 Yirmi yedi 28 Yirmi sekiz 29 Yirmi dokuz 30 otuz 31 Otuz bir 32 Otuz iki 33 Otuz üc weekendmagazin

162

34 Otuz dört 35 Otuz bes 36 Otuz alti 37 Otuz yedi 38 Otuz sekiz 39 Otuz dokuz 40 kirk 41 Kirk bir 42 Kirk iki 43 Kirk üc 44 Kirk dört 45 Kirk bes 46 Kirk alti 47 Kirk yedi 48 Kirk sekiz 49 Kirk dokuz 50 elli 51 Elli bir 52 Elli iki 53 Elli üc 54 Elli dört 55 Elli bes 56 Elli alti 57 Elli yedi 58 Elli sekiz 59 Elli dokuz 60 altmis 61 Altmis bir 62 Altmis iki 63 Altmis üc 64 Altmis dört 65 Altmis bes 66 Altmis alti

67 Altmis yedi 68 Altmis sekiz 69 Altmis dokuz 70 yetmis 71 Yetmis bir 72 Yetmis iki 73 Yetmis üc 74 Yetmis dört 75 Yetmis bes 76 Yetmis alti 77 Yetmis yedi 78 Yetmis sekiz 79 Yetmis dokuz 80 seksen 81 Seksen bir 82 Seksen iki 83 Seksen üc 84 Seksen dört 85 Seksen bes 86 Seksen alti 87 Seksen yedi 88 Seksen sekiz 89 Seksen dokuz 90 doksan

91 92 93 94 95 96 97 98 99 100

Doksan bir Doksan iki Doksan üc Doksan dört Doksan bes Doksan alti Doksan yedi Doksan sekiz Doksan dokuz yüz

HOTEL MELİTA Adres: İskender Paşa Mah. Şekerci Sok. No:20/A AKSARAY-FATİH / İSTANBUL Telefon: +90 212 492 01 70 - 71, Fax:+90 212 521 05 51 E-mail: info@melitaotel.com

A hazai és külföldi vendégek a világ minden tájáról keresik szállodánkat. Rövid sétár található tőlünk a Topkapi palota, a Kék Mecset, a Hagia Sophia, az európai piacon, a balkáni Bazaar, Isztambuli Egyetem, Nagy Bazár, a Bazilika Sarnıcı.Otelimiz 18 km-re fekszik az Atatürk nemzetközi repülőtértől, 1 km-re a kikötőtől a IDO Yenikapi, Aksaray metróállomás 100 méterre a Sirkeci Station 3 mérföld távolságban. Szállodánkban lift, 24 órás biztonsági kamerák a hallban és a reggeliző teremben. Nyugodt, csendes környezetben, hatékony nyaralás, vagy pihentető üzleti út.