Restaurátori dokumentáció a Budapest Szentháromság tér 6. alatt álló Magyarság Háza volt „ Pénzügyminisztérium” helyreállításáról
Fellner Sándor tervező az épülő Pénzügyminisztérium kövei mellett 2013
Építéstörténeti előzmények
Budai Vár egyik meghatározó és kiemelkedő építészeti alkotása a Fellner Sándor által tervezett Pénzügyminisztérium épülete. Az általa 1904-‐ben létrehozott alkotás olyan teret hozott létre a Mátyástemplom környezetében, mely új központot alakított ki. Fellner Sándor tervezte az épületet és az építést is ő irányította. Az alapkőletétel 1902 tavaszán történt. Korának számos kiváló műhelye működött közre. A Zsolnay kerámia gyár, Melocco Péter Betonáru Gyára, Majorossy Géza építőmester.
Kép 1 Főhomlokzat faragott köveinek helyreemelése
2
Az építkezést a határidő előtt befejezték. A közönség tájékoztatására Fellner illusztris kiadványt szerkesztett és adott ki, amiben taglalja az építés és tervezés körülményeit, a neogótikus stílus jogosultságát. „Kétségtelen, hogy a Szt. –Háromság-‐térnek aestetikai súlypontja a koronázó templomra esik. Ez ad térnek jelleget, ez teszi fontossá. A pénzügyminiszteri palota fogadó-‐ és dísztermeinek tehát a telek azon részére kellett kerülniök, amely a tér felé esik. Így lehetett a tér felé eső részt monumentálisan kiképezni… önként kínálkozott a gótika azon korszakának formái, amelyek legközelebb állnak a mai esztétikai és gyakorlati igényekhez, monumentális hatás kifejtését megengedik s modern és nemzeti irányban fejleszthetők… az volt a fő törekvésem, hogy hazám formáinak galyát a régi stílus fájába oltva azon új hajtást fakasszak.” 1
Kép 2 A Minisztérium az átadás után
Pontosan állapítja meg Bor Ferenc tudományos munkájában, hogy a Pénzügyminisztérium a szecesszióba hajló késő historizmus jegyeit viseli,a későgótika jegyei jól megférnek a középhomlokzat barokk rizalitjával. Igyekezett a faragványok tematikájával illeszkedni a funkcióhoz. Az ablakok párkányánál levő kőkezekben komló, dohány, tölgyfalevél, kalapács található. Az épületen több helyen is megjelenik a gazdagság jelképe a gránátalma. Korában sok támadás és kritika érte munkáját, hivalkodó magasságával és túl súlyos térformálásával. Mások dicsérték a tér ezáltal kialakult „összhangzatos képét”. Azóta is az épület megjelenése megosztja a véleményeket: van aki elragadtatva szól róla , van akit pedig zavar a túldíszített formája.
1 Fellner: Pénzügyminisztériumi palota, Budapest 1908.
3
Kép 3 Hess András téri homlokzat
Lengyel Géza ezt írja a Nyugat folyóiratban 1911-‐ben: „A pénzügyminisztérium úgynevezett gót stílusban épült, mert szomszédságában van a gótikus koronázó templom. Milyen szánalmas azonban a nemes régi formák mellett az a cifra, túlterhelt épület. Milyen brutális a maga nehéz tömegével. Ennek az épületnek a bőrén mindenesetre megállapítható már a leendő várbeli építési program egy lényeges része: ormótlan, óriás épületek e változatos, sokféle, tagolt helyre nem valók, a tömeghivatalokat tehát, mihelyt újjáépítésükre kerül a sor, ki kell telepíteni.” Már az építés során a tornyokat alacsonyabbra vették, hogy ne emelkedjen ki olyan nagyon a városképből. A sok támadás ellenére az épület beilleszkedett a Vár összhangjába, és az egyik leggyakrabban fényképezett középület lett a Mátyástemplom után. A felújítás után harmonikus, egységes, könnyed homlokzat jött létre, mely középkorias hangulatot sugall, és nem rivalizál a Mátyástemplommal, megfelelő háttért biztosít a Szentháromság szobornak.
4
Kép 4 Részlet az építkezés során
Az épület a sok kritika ellenére is megtalálta a helyét a Várban. Visszatekintve az antik képekre a nagy fákkal díszített tér, az archaizáló épület szép összhangban van a Mátyástemplom mellett. Több kiemelkedő esemény keretét alkotva korának, központi fontosságú lett.
Kép 5 IV. Károly koronázására gyülekeznek a díszruhába öltözött lovasok, az épület erkélyéről nézik a résztvevők a bevonulást a Mátyástemplomba
5
Kép 6 Színezett képeslap
A háború során súlyos találatot kapott az Országház utcai sarok, az erkély és a tető is megrongálódott a lövedékek becsapódásától.2 2 Borsos Béla -‐ Sódor Alajos -‐ Zádor Mihály [1959]: Budapest építéstörténete,
városképei és műemlékei c. könyvben így írnak a háborús pusztításról és az átépítésről: A tűzvész itt csak elszigetelten pusztított, a légibombázás azonban úgyszólván egyetlen házat sem kímélt meg. Különös szerencse azonban, hogy lényeges részeiben megkímélte a Várhegy középpontját kiemelő Nagyboldogasszony-‐ templom (Mátyás-‐templom) és a Várnegyed északi részéből magasba szökő Mária Magdolna-‐templom tornyát. Előnyösnek, szinte szerencsésnek mondhatjuk a szerencsétlenségben, hogy éppen erősen kiemelkedő voltuk miatt jelentős részben megsemmisültek azok az óriási épületmonstrumok, amelyekkel a közelmúlt tette tönkre a Várnegyed sziluettjét. Így megrongálódott a Pénzügyminisztérium nyugtalanul túldíszített neogótikus palotája, és a Belügyminisztérium épülete az Országház utcában. A két utóbbi épület felső emeleteinek pusztulása lehetővé tette azok lebontását, s így az épületek elfogadhatóbb beillesztését a Várnegyed történeti városegyüttesébe. ….. kiküszöbölődtek az utolsó félszázad épületszörnyetegei, s a két hagyományos vertikális csomópont, a Boldogasszony-‐templom és a Mária Magdolna-‐templom tornya ismét átvehette uralmát a Várnegyed háztetői felett...
6
Kép 7 Háború utáni állapot
A helyreállítás Dr. Rados Jenő tervei alapján valósult meg, a rizalitot elbontották, egyszerű nyeregtetőt tervezett, tetőre bevilágító ablakokat helyezett el. A háromemeletesre redukált épület egyszerűbb megjelenést mutat, az oldalsó kapukból csak a Hess András téri kapu maradt meg, az is egyszerűbb megjelenésben. A többi bejáratot sajnos befalazták. Az oldalsó homlokzatok lényegileg az eredeti megjelenéshez közeli képet mutatnak. A színes cserépfedés eltűnt. Az 1952-‐ben elkészült felújítás óta nem változott az épület megjelenése. A teljes felújítás 1962-‐re fejeződött be.
Kép 8 Úttörők gyűjtik a vasat az Országház utcai MÉH-‐be. Háttérben az épület
7
A nyílászárókat 1932-‐ben javították, mint erről tanúskodó újságpapírt találtunk a kő és az ablakkeret káva közé betömve.
Kép 9 Az ablakkáva és a kőburkolat között talált újságpapír a 2. szinten
A homlokzatot többször javították. 1960-‐ban a Műszaki Egyetem megbízásából, amikor az kollégium volt, valamint 1985-‐ben a Hess András felöli homlokzatot. A kőfelületek soha nem voltak megtisztítva, mint erről az archív fotók is tanúskodnak. Állapot A homlokzat két részre bontható, a dekoratívabb kőburkolatra, valamit a húzott díszítésű vakolt felületre. A vakolt felület a folyamatos leázások és bádogozás hiányosságai miatt lefagytak, táskás leválások voltak láthatóak. A kőburkolat korának modern technikájával lett építve. A falazat vasgerenda és téglafal építésű, melyre burkolatként lett felrögzítve a változó vastagságú kőburkolat melyet a téglafalba horgonyoztak. Erre három különböző kő fajtát használtak. Az alapozás fekete tufa kőtömbre lett építve, mely kissé kiemelkedik a lejtős járdaszintből. Ennek a dekoratív hatáson kívül nedvesség elvezetési funkciója is van, hisz a tufa erősen szellőző,a nedvességet elvezeti. Mint „vesztő” réteg megvédte a fölötte levő anyagokat a sótól és nedvességtől. Felette barnás-‐szürkés színű finomeloszlású kvarchomokkő. Harmadikként helyezkedik el a puha Sóskúti mészkőből készült burkolat., mely az épület nagy részét burkolja a főhomlokzaton. Ezek a kövek nehezen bírták a folyamatos savas esőzést, valamint a testbe beszívódott víz okozta fagyáskárokat. E kettő károsító tényezőhöz kapcsolódott a városi kormos fekete korrózió, mely tovább rombolta a kövek állapotát. A terhelésnek kitett kövek az erkélyeknél kemény forrásvízi mészkőből készültek, és részleges kimosódáson kívül más nem volt található hibaként. A Hess András téri oldalon az emeleti szamárhátíves ablakok felett Zsolnay gyár által készített kerámia dísz volt, mely szennyezett , hiányos és átfestett volt. Anyaga magas hőfokon égett máztalan pirogránit.
8
Anyagvizsgálatok A felújítás előtt nedvesség és sótartalom vizsgálatot végeztünk. A műszeres vizsgálat alapján mindenhol a kövekben alacsony víztartalom volt a 2013 szeptemberi időszakban,3 tömegszázalék % (5% alatt száraznak tekinthető a fal ) Sótartalom elemzése céljából a talaj felett 81 cm-‐rel a bejárat baloldalán a lábazati homokkőből vettünk mintát. A laboratóriumi eredmény a következő lett: Minta Jele
homokkő
Nedvességtartalom % (m/m)
2,3
Összes sótartalom mg/kg
979
–
Cl mg/kg
122
Vízoldható 2– SO4 mg/kg
–
NO3 mg/kg
643
<5
Az eredmény alapján minimális a sóterhelés a talaj felől.
Kép 10 Országház utcai ablakpárkány állapota
Kép 11 Lábazati párkány állapota
9
Kép 12 Főhomlokzati erkély áttört betétje
Kép 13ablak keret párkányának mállása
10
Kép 14 Városi korom kérges szennyeződése, mely alatt gipszesedés miatt mállott a kő
Kép 15 Fagyáskár a csúcsdíszen
11
Kép 16 Régi javítása a háborús repesznyomnak
Kép 17 Főhomlokzaton látható fejek sérülései
12
Helyreállítás, restaurálás A célunk a jelenlegi állapotban meglevő eredeti plasztikák megmentése, kiegészítése, archív dokumentumok alapján a lehető leghitelesebb módon visszaadni a megjelenését az épületnek, figyelembe véve az átalakítás után létrejött állapotot. Két irányú volt a helyreállítás: a vakolt felületen a belső udvaron megtalálható kváderes beosztás alapján az utcai homlokzatra is felvinni ezt a megjelenést. Ezáltal közeledett az eredeti felülethez, valamint megtörte az eddigi monoton sík felületét a falnak, Összhangba került az ablakok profilos húzása a kövek fugáit utánzó behúzás. A végső szilikátos festék meleg tört színe is a kövek természetes színét idézi fel. A díszes kőburkolat helyenként erősen meg volt gyengülve. Ezeken a helyeken előszilárdítottuk REMMERD Steinfestiger-‐rel. Ezáltal ezek a málló elemek megmenthetőek lettek. Utána került sor a felület teljes tisztítása kíméletes szemcseszórással. Ekkor eltávolítottuk a városi kormos szennyeződést, az elgipszesedett kérgeket. Láthatóvá váltak a többszöri javítások, amiket eltakart eddig a kosz. A kiegészítést REMMERS Restauratormörtel anyaggal végeztük, melynek színét az eredeti kőhöz minél közelebbi árnyalatúra állítottuk be. A plasztikai hiányokat fokozatosan, több lépésben építettük fel. A kőlapok osztásainál kialakítottuk a hiányzó fugákat. A legfelső szinten címerpajzsokban címerek helyezkednek el, melyek erősen erodáltak. A meghatározásuk, és azonosításuk után lehetett kiegészíteni azokat.
Kép 18 Anjou címer
13
Kép 19 II. András címere
Kép 20 Budapest címere
Kép 21 Magyarország " Kossuth" címere
Kép 22 A magyar Anjou ház címere pecsétjéről készült címer
14
Kép 23 II. Béla címere
Kép 24 II. Rákóczi Ferencz Erdély címere
Kép 25 Horvátország címere
Kép 26 Szlavónia címere
A Hess András téri oldalon a hiányzó címerpajzs látható az archív fotón
15
Kép 27 Dalmát címer
A kiegészítés során a felső szintekről haladtunk lefelé. Az ablakok áttört mérműves szerkezetei is hiányosak voltak. Törekedtünk, hogy mindig meglevő hiánytalan részletek alapján legyen kiegészítve a forma.
Kép 28 Főhomlokzati ablak mérműves betétje
A szamárhát ívek tetején elhelyezkedő figurákat kiegészítettük
16
Kép 29 A kiegészített fejek
A kiegészítet címerek
17
A szamárhátíves ablakok felső csúcsán neogót növényi faragványok vannak,melyek kiegészítésre kerültek. A teljesség igénye nélkül néhány részlet.
Kép 30 Sérült állapot
18
Kép 31 Kiegészítés után
Részletes fotódokumentáció melléklet kerül csatolva CD-‐én az írásos anyaghoz, mely tartalmazza az összes elkészült képet. Az ablakok párkány és alsó lezárásai is az időjárás miatt sérültek és kiegészítve lettek.
Kép 32 Párkányok hiányai
19
Kép 33 Kiegészített félemeleti párkány
Az ablakok alatti figurális elemek is kiegészítésre kerültek a tisztítás után
Kép 34 Kiegészítés előtt és után
A főhomlokzat erkély a többszöri átalakítás és fagyás miatt erősen sérült. A tisztítás utáni alapos vizsgálat döntötte el, hogy bizonyos betételemeket újra kellett faragni és a kiegészíthetőket pótolni lehetett restaurátori eszközökkel.
20
Kép 35 Erkély mérműves betétjei tisztítás közben
Kép 36 A pótlás faragása
Kép 37 Kiegészítés
21
Kép 38 A helyreállított erkélykorlát
Az épület tetején levő bevilágító ablakok sarkain levő kőbabák közül több hiányzott. Az eredetik alapján a hiányt újragyártottuk, és pótoltuk
Kép 39 tető díszek pótlása
22
A keleti homlokzaton a középső emeleti ablaksor dísze máztalan Zsolnay pirogránitból készült. A szennyeződés felett vörös festék volt nyomokban látható. A tisztítás után a hiányokat Remmers anyaggal pótoltuk. A hiányzó bal a sarokról gumi negatívot vettünk le, majd ebbe öntöttük a kiegészítő anyagot. Ez a kikötés után rögzítettük a homlokzatra.
Kép 40 A Zsolnay kerámia ablakdíszek
Kép 41 Tisztítás után, és a helyreállítás után
23
A keleti homlokzat bejárati kapuja erősen sérült, és a sorozatos javítások miatt az anyagok és technikák keveredtek. A feltárás után láthatóvá vált a gipszek lebontása után az eredeti „román cement” profilhúzás, ami a kőkeret alatt húzódik. A tisztítás és konzerválás után a formákat eredeti technikával kiegészítettük, majd a felületet közelítő színretussal patináztuk ( Keim szilikát kőszínező pigment és restaurátor fixatív)
Kép 42 A kapu eredeti fotója a Fellner albumból
24
Kép 43 Helyreállítás előtti állapot
Kép 44 Helyreállítás után
25
Kép 45 Rekonstrukciós terv
A félemeleti ablakok nyugati és déli párkánya, mely verő esőnek van kitéve, előpatinázott rézborítást kapott. A lábazati kvarchomokkő több helyen elsorvadt, lemállott. Itt az eredetivel azonos színű és megjelenésű felülettel egészítettük ki. Az alapozás tufaköveit is hasonló módon hoztuk helyre. A kövek felületér mindenhol konzerváltuk Remmers Funcosil OH vízlepergető oldattal,mely a kő belsejéből átengedi a párolgó vízmolekulákat (szellőzik), de a külső nedvességet, esőt nem engedi be a felületbe. A kövek eltérő színeit Remmers kőlazúrral, a régi javításokat helyi pontozásos retussal restauráltuk.
26
Kép 46 Déli homlokzat
Kép 47 Nyugati homlokzat
27
Kép 48 Keleti homlokzat
2013 január 20.
Pájer Károly restaurátor
28