2020/1.
5. évf./1. szám
AQUARIUS KINCSEI
AQUARIUS ALAPÍTVÁNY SZELLEMI ÉS KULTURÁLIS FOLYÓIRATA
LECTORI SALUTEM
– avagy a szív közepébe cseppent ambrózia – …e sorok, itt a mában az utókor számára íratnak. E sorok itt a mában a kísérlet sorai. Egy üzenet kísérletei, egy dobogó szívbe karcolódott jel lenyomatai, melyek palackpostában hánykolódnak a vizek óceánján, hullámról hullámra vándorolva az Északi part felé, várva arra, hogy egyszer kikötőt érjenek. …e sorok itt a mában szándékuk szerint jelet kívánnak hagyni. Jelet, mely a létezés örök forrásához vezet, jelet, mely rávilágít mindarra, mi ezen az úton túlmutat önmagán, azaz a Lét egyetlen, igazi értelmét keresi. Igen: a Választ. …mert a helyzet oly mértékben nivellálódott, hogy mindazzal kapcsolatban mi itt apokalipszis gyanánt zajlik, melynek lelki, szellemi egzisztenciánk érintettségénél fogva részesei vagyunk választ kell adni, s ez a válasz a felelősség. De nem, ez nem az Írástudó felelőssége, mert az apokalipszis következmény-nélküliségében írni ma már bármit lehet. Nem, – ez a felelősség más. Ez több, ez mélyebb – és következményekkel jár. Ez a felelősség a kereső ember felelőssége, vagyis azé, kinek a kehelyből a szíve közepébe cseppent egy korty a forrásból. Egy csepp ambrózia az Istenek italából. Mert a Vízöntő-kor apokalipszisében az egyet len adekvát alapállás már nem az Írástudó, hanem a Kereső ember alapállása. A Kereső emberé, ki e kortytól felébredt és emlékezni kezdett. Emlékezni mindarra, mi benne egykoron egyetemes, tiszta és örök volt. Mi isteni eredetét hordozta.
…ennek az emlékezésnek az aurájában születik a vágy, a visszatérés lehetőségének vágya. Ezek a sorok tehát a visszatérés lehetőségének sorai. Sorok, melyek tegnap íródtak, vagy négyszáz évvel ezelőtt, vagy huszonöt éve egy zen kolostorban, a Duna-kanyarban, vagy egy hűvös hajnalon egy német-alföldi padlásszobában. Sorok, melyek az apokalipszis dübörgő örömhírében születtek. Mert az apokalipszis örömhíre, hogy a kaput zörgetik. Sorok tehát, más szóval: válaszok. …a kilincs felé mozduló kezek lenyomatai. 2
AQUARIUS KINCSEI
Tartalom 2020/1 Bevezető ......................................... 4 Héty Péter: Minden lángokban áll Szellemi kincsek ................ 6 „Én vagyok a halhatatlanság és a halál, Lélek és Anyag.” . . . . . . . . . . . . . ..................................... 8 Hamvas Béla: Részletek . . . . . . . . . . . . . ..................................... Dr. Héjjas István – idézet 14 . .....................................15 Pierre Teilhard de Chaldrin – idézet Gondolkodtató . . . . . . ..................................... Hangya Zsolt: Éghajlatváltozás 16 Budaházy Éva:Munkálkodásunk az anyag világában..................... 27 ..................................36 Héty Péter: Quo vadis – Merre tartasz? Szabad polc Mayer Zsolt: Dorog, eső zuhog, a busz böröng ........................... 40 . . . . . . . . ................................................................ Arc-könyv 42 Mozgó ................................44 Héty Péter: Vágyból születik, porrá lesz... Hangoló . . . . . . . . . . . . . . . . ..................................... Keith Jarrett: „Spirits” 46 Kiállítás .............48 Budaházy Éva: Impressziók – Tilless Béla alkotásait nézve Lapozó Budaházy Éva: LÉLEK ÉS VILÁGEGYETEM – a lélek újjászületése .......52
Impresszum Aquarius Kulturális Alapítvány 2528 Úny, Újtelep 094/5. mobil: + 36 30 779 5573 aquariuskincsei.hu www.facebook.com/aquariuskincsei
3
AQUARIUS KINCSEI
Héty Péter: Minden lángokban áll
„Minden lángokban áll, szerzetesek.” – Így kezdi Budd ha azt a beszédét, mely A tűzbeszéd, vagy Tűzprédikáció (Mahávagga 1.21.) néven vált ismertté. Ezután felsorol ja az összes érzéket és a képzeletet, az értelmet, hogy miként állnak azok a szenvedély, harag, balgaság, elmú lás, szenvedés, szomorúság és más gyötrelmek gyújtot ta lángokban. Végül azzal zárja, hogy a tanítvány belátja ezt és elfordul ezektől, s az így elért vágytalansága révén megszabadul. Képes-e erre a mai ember? Irányultságát elfordítani a látás, a hallás, a szaglás, az ízlelés, a tapintás és a képzelet láng jától, mindettől elvonatkoztatni? Képesek vagyunk-e leg alább csökkenteni, visszafogni, megzabolázni érzékeink tüzét? Mindennapi életünkben már egész iparágak épültek fel ezen képességeink folytonos ingerlésére, szítására, elfoglalására, becsapására, uralására. Ezek lángjában, vágyaink tüzében él-ég világunk. Szinte már nem is raj tunk múlik eme tűz táplálása, különösen a virtuális valóság (vagy inkább valótlanság) megjelenése óta.
BEVEZETŐ
4
AQUARIUS KINCSEI
Élmény alapú társadalomban élményeket haj kurászó emberek legeltetik érzékeik birka nyá ját. Mindehhez már villanypásztort is kaptak, a korábban még olykor maga kedvére furulyázó helyett. Észre sem veszik, s birkapörkölt lesz belőlük. Lángokban áll a világ. Benső világunk, s már a külső is egyre gyakrabban. Meddig szítjuk még ezt a tüzet, mely lassan mindent felemészt? Lázas igyekezettel tesszük mindezt, észre sem véve, hogy a láz, a benső égés már komoly betegséget jelez. Meddig tápláljuk figyelmünk kel, el tudunk-e tőle fordulni, elkezdeni gyógyul ni? Minél jobban szítjuk, nyilván annál nehezebb. Ráadásul a lángok bűvöletében aztán egyre inkább ezzel a tűzzel azonosítjuk magunkat, lázálomba révedünk, egészen addig, míg rá nem jövünk, hogy hamarosan már csak az égéster mék marad. Megvárjuk? Ezt akarjuk?
5
AQUARIUS KINCSEI
Héty Péter: Minden lángokban áll 2
BEVEZETŐ
„A Világegyetem élete alapvetőbb, mint az anya gi világ léte. Az anyagi világ a kozmikus élet egy fajta megnyilvánulása. Az élet megértése sokkal jelentősebb kérdés annál, mint ahogy eddig a fizikai világnézet alapján tűnt. Az élet természetének megértése világnézeti jelentőségű kérdés, mert az egész világnézetünket alapvetően formálja át. Ami eddig alapvetőnek tűnt, az anyagi világ léte, az egy még alapvetőbb valóságon, a kozmikus élet valóságán alapszik. …Bizonyos szempontból még a nyugati vallás is hozzájárult a materialista szem lélet terjedéséhez. A természetfölötti fogalmának bevezetése a Természetet leértékelte, materialis ta keretek közé helyezte azzal, hogy az élettelen anyagi világgal azonosította.” (Grandpierre Attila: Ősi Magyarország, é.n. 10, 18. o)
A kép forrása: www.pinterest.co.uk
SZELLEMI KINCSEK „Én vagyok a halhatatlanság és a halál, Lélek és Anyag.” (Bhagavad-Gíta 9/19. Harmónia Alapítvány, 2001) 6
„A primamateria minden őskori hagyomány egyik döntő és legfontosabb fogalma. A preszókratikus gö rög gondolkodók egyszerűen füzisznek nevezték. Füzisz annyi, mint természet, de nem a mi modern objektivált természetünk, hanem az első természet. A hinduk szerint ez a prakriti, az összes minőségek hordozója, de maga minőség fölötti, minden anyag summája, de maga anyagfölötti. A primamateria az, amiből a világ van, ami a világ végső lényege, a mater és a mátrix. …A primamateria a meg nem nyilatkozott világ ősegysége. A megnyilatkozott világ, és abban min den, ami van, már konkrétan, minőséggel, mennyi ségben, hangsúllyal van jelen.” (Hamvas Béla: Az ősök nagy csarnoka IV. 2013. 69.)
AQUARIUS KINCSEI
„Amiként nem mondhatjuk Istenről, hogy az is tenség a természet, hanem a Hármas számban la kozó Fenség, mégis azt kell mondanunk, hogy Isten a természetben van. A természet éppoly kevéssé tudja megfogni és megérinteni, ahogy a levegő nem foghatja meg a napfényt. Ilyen hasonlat értelmében meg kell tudnod, hogy a természet nem egyéb, mint az örökben való kutatás: mert ahol nincs akarat, ott keresés sincs.” (Jakob Böhme: Psychologia Vera 4. i.m. 118. o.) „Az ember az anyagban képet alkot önmagáról. Ön magát látja saját ötleteiben és lenyomataiban. Ennek örül, ez tetszik neki. Önmagában látja a szeretetet; az öröm és tetszés megvan őbenne. (…) A lélek azért jön erre a világra, hogy megkülönböz tetési képességre és belátásra tegyen szert. Itt viszont elhanyagolja a megbízatását, elfelejti lénye gét, mire ennek a világnak a javai felszippantják, s földi léte célját így szem elől téveszti. Érzékszer veit az ember helytelenül használja. Így nem nyer betekintést, holott ez a világ olyan hely, ahol meg lehet ismerkedni az igazsággal. Az érzékszervekkel észlelhető formák elmúlnak ugyan, mégis egy iga zán örök élet árnyképeiés példázatai Az őstípusok világában nincs semmi olyasmi sem, ami ezen a világon és a dolgokkal történő folyama tokban meg ne lenne vetület formájában. Másrészt nincsen ezen a világon semmi sem, ami nem az őstípusok világának a példázata lenne” (Hermész Triszmegisztosz: A lélek okulására, 1997. 12. 16. o.)
7
AQUARIUS KINCSEI
„Én vagyok a halhatatlanság és a halál, Lélek és Anyag.” (Bhagavad-Gíta 9/19. Harmónia Alapítvány, 2001)
SZELLEMI KINCSEK
A kép forrása: www.pinterest.co.uk
SZELLEMI KINCSEK Hamvas Béla: Silentium. Titkos jegyzőkönyv. Unicornis 81-83.
– A nagy ember titka nem az, hogy őrült, ellenkező leg, az, hogy egészséges. Nem az, hogy ő a kivétel, hanem az, hogy ő az egyetemes és a normális. A kivétel a többi. Az őrült az, aki nem olyan, mint ő. A nagy élet a normális emberi élet, és a sokaság élete a bolondokháza és a cirkusz. A nagy ember titka az, hogy ő az egyetlen ember, akinek nincs titka. Ő az egyetemes és az általános és a természetes és az egyszerű és az igazi ember. – A többi mind csupa titok, rejtély, zavar, kivétel, rejtvény, szenzáció, különösség, különlegesség, eltorzulás, bolondság, cirkusz, őrület. Csak a nagy embertől tudom meg, ki a valódi ember. – Amíg a nagy embert kivételnek tartottam, az én helyzetem is éppen olyan reménytelen volt, mint másé. Kénytelen voltam belátni, hogy annak születni kell. Másként nem megy. Abban az értel mezésben, hogy ő nemcsak a normális, hanem az egészséges és az igazi ember, a valódi kérdéshez jutottam el. Most már nyugodtan azt mondhattam: nem az a fontos, hogy miképpen lehetséges nagy ember, hanem az, hogy miképpen lehetséges nagy élet. Ez a kérdés nem egyéb, mint miképpen le hetséges igazi és normális és egészséges élet. Ez valamennyi kérdés között a legelső. – Mert az a kivétel kérdése. Az utóbbi kérdésre válasz van, mert az mindenki kérdése. Nagy em bernek valaki vagy születik, vagy nem. A normális életet mindenki elérheti. Elérheti pedig úgy, hogy megtanulja, miképpen kell gyarló és törékeny, rongált és abnormis, bolond és beteg, eltorzult és kivételes, különleges és zavaros életét normálissá és egésszé, egészségessé és értelmessé, egyete messé és világossá, éppé és igazivá tenni.
Részletek 8
AQUARIUS KINCSEI
– Életemnek új korszaka kezdődött, amikor felis mertem, hogy a dicsőség és a siker nem azonos. A siker a kivétel dolga. A tehetségé. Mutatvány, cir kusz, rekord, teljesítmény, egyéniség, különleges ség. A dicsőség a világosság, az egyetemesség, az értelem, az egészség, az igazság dolga. * – A siker a legkisebb, a dicsőség a legnagyobb ellenállás irányában fekszik. * – A siker embere a legkisebb ember, a dicsőség embere a legnagyobb ember. * – A siker helye az utca, a dicsőség helye szívednek titkos kamrája. * – Újabban a nyilvános halottgyalázás különös mód ját eszelték ki. Az elhaltnak, amikor már nem tud ellene védekezni, szobrot állítanak, nevére emlék bizottságot állítanak fel, még bélyegeket és érmet is készítenek és utcát is neveznek el róla. Te nagyon jól tudod, hogy nem vagyok nagy ember s ezért a nagyságnak járó gyalázat engem nem illet meg. Végrendeletileg meghagyom tehát, hogy rólam emlékkönyvet ne adjanak ki, barátaim rólam ne ír janak megemlékezést, fölöttem ne tartsanak gyász beszédet, utcát vagy teret rólam ne nevezzenek el, arcképemet ne fessék, szobromat ne faragják meg, díszsírhelyet nekem ne adományozzanak, s neve met ne használják fel arra, hogy költői nagydíjakat tűzzenek ki. *
9
AQUARIUS KINCSEI
Hamvas Béla: Silentium. Titkos jegyzőkönyv. Unicornis 81-83. Részletek 2
SZELLEMI KINCSEK
A kép forrása: www.pinterest.co.uk
SZELLEMI KINCSEK Hamvas Béla: Silentium. Titkos jegyzőkönyv. Unicornis 81-83. Részletek 3
10
– Mindenképpen a legnehezebb utat választottam. Autoritás és terminológia nélkül. – Autoritás nélkül élni annyi, mint védelem nélkül, hivatkozás nélkül, apa nélkül élni. – Terminológia nélkül élni annyi, mint meghatározások nélkül, azonos értelemben vett szavak nélkül, elvek, tételek, világnézet nélkül élni. * – Kempis Tamás: Inkább óhajtom átélni a megtö rődést, semmint tudni annak meghatározását. * – Autoritás nélkül élni annyi, mint segítség nélkül állni és kényszerítve lenni arra, hogy minden pilla natomban létem teljes egészét éljem. – Terminológia nélkül beszélni és írni annyi, mint minden megszólalásnál az egészet újra fogalmazni. * – Szókratész és Kung-ce dolga könnyű volt. Hittek abban, hogy a szavaknak végső értelme és egyszer s mindenkori helyes használata van. Mi ebben nem hiszünk, s ennek ma és reánk nézve már érvénye nincs. – A személyiség, a szabadság és a szeretet jegyé ben. * – Rilke mondja: Egyszer. Soha többé. Soha még egy szer. Csak egyetlenegyszer. Minden csak egyszer. – A küszöbön állni. Folytonos átlépésben lenni. Élve meghalni, meghalva élni. – A pillanat. Ez a személyesség. Egy. Egyszer. Soha többé. Soha még egyszer. Aki ezt elérte, szabad. És ha szabad, belátja, hogy nem érdemes mást, csak a legtöbbet. Szeretni. *
AQUARIUS KINCSEI
Egyszer azt mondták neki: – Életed és szavaid között ellentétet látok. Magány ban élsz. Keveset beszélsz és írsz. Azt mondod, hogy semmit sem tanítasz. Miért beszélsz és írsz egyáltalán? Mire azt válaszolta: – Ha már a halat a vízből kifog tam, csak nem fogom visszadobni. * – Irtózom attól, hogy bölcs, vagy hős, vagy szent leszek. Magasabb igényem van. Normális ember kívánok lenni. – Philosophia normalis. – Első rész: a zseni fogalmának teljes felszámolása. – Második rész: a normális (egészséges, ép, nem rongált) ember. * – Baader: az ember nem a kis világ (mikrokosmos), hanem a kis Isten (mikrotheos). A philosophia nor malis mikrotheisztikus (humanista) filozófia. – Első tétel: az alapállást megkeresni. * Ezt is a méhesben mondta: – Nézd meg a nyomoré kokat. Mindegyik más. Görbe háta van és kicsavart válla és eltorzult karja és összezsugorodott lába. Micsoda változatok! Mindegyik individuum. Egyik se hasonlít a másikra. Mindegyiknek csakis reá sza bott, más által viselhetetlen cipőre és ruhára van szüksége. Mindegyik kivétel. Külön mérték. – Az egységes és ép ember mértéke egyforma. Itt csak az arányokról van szó. Egyéniségnek lenni annyi, mint elgörbültnek és kicsavartnak és össze zsugorodottnak lenni. Rongáltnak, vagyis nyomo réknak lenni. Az egyén kivétel voltát hívják tehet ségnek. Ez az emberben a mértéktelen. A nagy orr, vagy a vaksi szem, vagy a sánta láb.
Hamvas Béla: Silentium. Titkos jegyzőkönyv. Unicornis 81-83. Részletek 4
SZELLEMI KINCSEK
Budaházi Éva festménye
– Az egészséges ember a tehetségessel szemben egyszerű és átlátszó. Az eredeti színtelenség. – A betegség érdekesség és izgalom. Az egészség nem érdekes és nem izgalmas. Az egészség szép. A szépség az ősmérték. Az egyetemes ősmérték. – A normális és egészséges ember ősi szépsége mindenkiben helyreállítható. * – A szépség az ember és a világ alapállása. * – Hölderlin: Itt a szépség apokalipszisében vagy. * – Testünkben mindvégig reánkszabott rongáltságot kell viselnünk. – Az ember érthetetlen misztériuma, hogy valódi életét sorsától függetlenül éli. * – Hogyan függetlenítheti az ember magát sorsától? – Ha az utolsó cseppig beteljesíti. (A keserű pohár.) * – A létezés paradoxona. – Sorsát csak az vetheti le, aki azt teljes egészében magára veszi. Alázat. Áldozat. Szolgálat. Türelem. – Csak, aki szolgál, lehet szabad. Csak, aki aláza tos, uralkodik. *
SZELLEMI KINCSEK Hamvas Béla: Silentium. Titkos jegyzőkönyv. Unicornis 81-83. Részletek 5
12
AQUARIUS KINCSEI
– Az ember egyszerre lehet érdekelt és közömbös. Egyszerre lehet távol és közel. Egyszerre lehet nya kig sorsában s azon kívül. Egyszerre szolgálhat és lehet szabad. Egyszerre lehet alázatos és uralkod hat. Egyszerre lehet személyes és semleges. – A sors magamra vétele, a keserű pohár kiürítése (szenvedés) és a tökéletes szabadság, az uralom gyönyöre (boldogság) között van egy kicsiny rés. Ezen a kicsiny résen át bújhat ki az ember az időből és a térből. – Isten még messze van.
13
AQUARIUS KINCSEI
Hamvas Béla: Silentium. Titkos jegyzőkönyv. Unicornis 81-83. Részletek 6
SZELLEMI KINCSEK
„A mai Kheopsz piramis nem azonos a tegnapival, vagy az ezer év előttivel, mint ahogyan az ember sem azonos azzal, aki tegnap, tavaly, vagy csecse mőkorában volt. Testünk minden egyes atomja hét-nyolc év alatt kicserélődik, és mi mégis állandónak hisszük ma gunkat. A változás azonban nem csak a testünket érinti. A tudatunk, a személyiségünk, és a tudattartalmak azon halmaza, amit saját énként fogunk fel, még gyorsabban változik, mint a testünk. Szüntelen változások jellemzik a Föld bioszféráját is, melyben az élőlény fajok szakadatlan megjelenése, átalakulása, kipusztulása történik. A fajok és fajták változása számtalan egyéni sorsból tevődik össze. Sákjamuni Buddha szerint életünk tünékeny, mint az őszi felhők, s ha a lények születését és halálát, kelet kezését és elmúlását figyeljük, az olyan, mintha egy csoportos körtánc mozdulatait látnánk. A világban a sokféle egymásba ágyazódó, egymástól függő esemény és folyamat ismétlődő mintáza tokat követ. Ezt úgy tapasztaljuk, hogy a jelen sok szempontból hasonlít a múltra, s bizonyos dolgok együtt szoktak előfordulni, még ha látszólag nincs is egymáshoz közük. Az ilyen együtt történéseket nevezi Jung szinkronicitásnak, s példaként hozza fel egyes orvosi esetek különös ismétlődését.“
SZELLEMI KINCSEK
Dr. Héjjas István
Dr. Héjjas István – idézet 14
AQUARIUS KINCSEI
„az abszolút szakadást, amelyet szüntelenül a ter mészetes és a mesterséges közé helyezünk. […] Ez ugyanannak a káros előítéletnek eredménye, ame lyet évek óta tapasztalunk, anélkül, hogy értenénk: szemünk láttára alakul a földi utak megdöbbentő rendszere, a tengeri és légi utak, a postai utak há lózata, az összeköttetések, a sürgönydrótok és tele fonkábelek, az elektromos hullámok révén, e hálózat napról napra jobban körülfonja a földet. Mindez üzleti és élvezeti kommunikáció, ismétlik egyesek; üzleti és hasznossági utak létesítése. Egyáltalán nem, mondjuk mi; hanem mélyebben az Emberiség igazi idegrendszerének megteremtése; egy közös tudat kidolgozása.” „Az ember, hogy elkerülje az összeegyeztethetetlen eltűnés veszélyét, egy átgondolt aktivitás mecha nizmusával egyre hatalmasabb és maradandóbb alanyba próbálja belehelyezni a tettei folytán elért eredmények összesítő elvét: Civilizáció, Emberiség, Föld Szelleme… a Világegyetem Szövetének valódi, elpusztíthatatlan atomjait alkotó Gondolatszemcsék ből kiindulva, meghatározott eredőjű Világegyetem épül szüntelenül a fejünk felett – ellenkező irányban az elenyésző anyaggal; olyan Világegyetem, amely nem mechanikus energiát sűrít és raktároz el, ha nem Személyeket.” Pierre Teilhard de Chaldrin
15
AQUARIUS KINCSEI
Pierre Teilhard de Chaldrin – idézet
SZELLEMI KINCSEK
Hangya Zsolt: Éghajlatváltozás I. rész
GONDOLKODTATÓ „És vevé az Úr Isten az embert, és helyezteté őt az Éden kertjébe, hogy mívelje és őrizze azt.” (Mózes I. könyve 2.15) „Volt egy gazda, aki szőlőt telepített. Bekerítette sövénnyel, belül pedig sajtót ásott és őrtornyot épített. Aztán bérbe adta a szőlőműveseknek, és elment idegenbe. 34 Amikor eljött a szüret ideje, elküldte szolgáit a szőlőművesekhez, hogy szedjék be a termést. 35 Ám a szőlőművesek nekiestek a szolgáknak. Az egyiket megverték, a másikat megölték, a harmadikat megkövezték. 36 Erre más szolgákat küldött, többet, mint először, de ezekkel is úgy bántak. 37 Végül a fiát küldte el hozzájuk, mert azt gondolta: A fiamat csak megbecsülik. 38 De amikor a szőlőművesek meglátták a fiút, így biztatták egymást: Itt az örökös! Gyertek, öljük meg, és mienk lesz öröksége. 39 Nekiestek, kidobták a szőlőből és megölték. 40 Amikor majd megjön a szőlő ura, vajon mit tesz a szőlőművesekkel?” (Máté evangéliuma: 21.33-40)
I. A „jó gazda gondossága” szellemi alapelv. Amit kaptunk, felülről kaptuk, és el kell vele számolnunk. Még a mai szekuláris jogrendszer is őrzi a „jó gazda gondossága” alapelvét, és ebből következően a hűtlen, és hanyag kezelést büntetni rendeli. 16
AQUARIUS KINCSEI
A kép forrása: www.pinterest.co.uk
Hangya Zsolt: Éghajlatváltozás I. rész 2
A kép forrása: www.pinterest. co.uk
GONDOLKODTATÓ
Ebből a nézőpontból, és a jelenség szellemi hátterét kutatva szeretnénk megvizsgálni ko runk legjelentősebbnek kikiáltott problémáját a „klímaváltozást”. A probléma rendkívül szerteágazó, ezért nem könnyű átlátni a különböző diszciplínák össze függéseit, azonban olyan vészjósló folyamatok indultak el a jelenben, amik arra késztetnek minket, hogy a kérdéskör mélyebb értelmét is feltárjuk. Ehhez azonban szükséges némi tudományos áttekintés is. Onnan érdemes kezdeni szem lélődésünket, hogy jelenleg a világban a felszíni jelenségek szintjén eldőlt az a vita, hogy mi okozza a tapasztalható éghajlat változási folyamatokat. Az uralkodó narratíva szerint az em beri tevékenység okozza, méghozzá leginkább a szén-dioxid kibocsátás révén. A médiában megjelenő lebutított modellekben mindezt mára már hisztérikussá fokozzák,(ahol már las san minden újszülött gyermek is, „klímaellenes” lesz) és aki ennek ellentmond, az minimum „rossz társaság”, de lassan inkább kitaszított páriává válik. A szellemileg tájékozódó ember ilyenkor elkezd gyanakodni, vajon mi késztetheti az uralko dó szemlélet mögött álló erőket arra, hogy ennyire egyoldalúan csatornázzák be a tudomá nyos kutatások, és a szellemi-kulturális örökségünk emlékezetében meglévő tudás adta le hetőségeket? Az egyoldalúság sajnos nem újdonság, az 1960-70-es években még nem a „globalwarming”tól féltették az emberiséget, hanem a „globalcooling”-tól, vagyis a globális lehűléstől, jég korszaktól.(1.) Aztán a 80-as években jött az „ózonlyuk” rettegés,(2.) de ez is lefutott, és a 90es évektől ráfordultunk a globális felmelegedés-szén-dioxid kibocsátás narratívájára. Minden előző narratívát pontosan ugyanolyan apparátus, tudományos modellek, pontosan ugyanolyan 17
AQUARIUS KINCSEI
Hangya Zsolt: Éghajlatváltozás I. rész 3
GONDOLKODTATÓ médianyomás mellett terjesztették. Egyetlen közös tulajdonságuk volt: a félelem, és a füg gőségi tudat elültetése az emberek lelkében. Vessünk egy pillantást arra, hogy mi is befolyásolja Földünk éghajlatát, egyelőre a fizikai folya matok mögött álló esetleges szellemi impulzusok nélkül!
II. Az éghajlatváltozásnak mind természetes, mind emberi eredetű okai vannak. A legfontosabb természeti hatások a napciklus (napfoltok), a Föld pályaelemeinek – a tengely dőlésszöge, a tengely pörgettyű jellegű mozgása, a Nap körüli, ellipszis alakú pálya lapultsága-változása, a földkéreg mozgása és a vulkáni tevékenység. A fentiekben és abban, hogy a klíma mindig is változott a Föld történetében mindenki egyetért. Az átlaghőmérséklet 12 és 22 °C között mozgott, és az utóbbi évtizedek átlagos 14 °C-os hőmérséklete azt jelenti, hogy épp egy jégkorszakból tartunk kifelé. A legutolsó jégkorszak 10-12 ezer éve ért véget, azóta tart egy felmelegedési periódus, amely hol gyorsabban, hol lassabban halad előre. Földtörténeti szempontból azonban jelenleg még jégkorban élünk, mert a jégsapkák jelenléte számít rendellenesen hideg éghajlatnak, hiszen a földtörténeti átlagos 17 °C-os hőmérséklet mellett a Föld jégmentes. Annyira, hogy kimutatták, hogy az Antarktiszon szubtrópusi éghajlat is uralkodott.(Eocén klímaoptimum.)(3.) Ráadásul 56 millió éve, alig néhány ezer év alatt hirtelen +5 Celsius fokkal emelkedett a Föld amúgy is meleg átlaghőmérséklete.(4.) (Pálmafák nőttek dél-Skandináviában is.) De voltak 18
AQUARIUS KINCSEI
A kép forrása: www.pinterest.co.uk
Hangya Zsolt: Éghajlatváltozás I. rész 4
GONDOLKODTATÓ hirtelen beköszöntő lehűlések is. (Ezek tudományos bizonyítékain alapszik például a Holnap után c. katasztrófa film.)(5.) Az elmúlt ezer évben is jelentősen változott a Föld éghajlata, Vörös Erik 982-ben Grönlandot még zöldnek látta, ezért nevezte el zöld földnek. Ebben az időben a Jeges-tenger jégmentes volt, Grönlandon és Izlandon élénk mezőgazdasági tevékenység folyt, ennek ellenére a tenger ek szintje nem különbözött lényegesen a maitól.(6.) Később hidegebb időszak, „kis jégkorszak” következett, ami a 19. század közepéig tartott. Leghidegebb periódusában Nyugat–Európában az átlaghőmérséklet 1-2 °C-kal maradt el a 20. század végét jellemző adattól. (7.) Ha a dolgok így festenek, és „a Föld köszöni szépen jól van” a különböző éghajlatváltozási fo lyamatokban, ahogy azt egy klímavédelmi előadáson az IPCC (Éghajlat-változási Kormányközi Testület) magyar tagja meglepően, ám őszintén bevallotta, vajon miért van szükség a „klímaváltozás elleni küzdelemre”?(8.) Mielőtt megkísérelnénk válaszolni erre a kérdésre, maradjunk még egy gondolat erejéig a tu dományos kutatásoknál. Ugyanis a tudósok körében egyáltalán nincs konszenzus arról, hogy miért változik az éghajlat! A politikai és gazdasági hatalom mégis csak egy bizonyos elméletet fogadott el, és tett alapvetővé és mértékadóvá. Miközben az a gazdálkodás, amit az em ber több száz éve folytat, minden tekintetben ember, és Föld ellenesnek tekinthető. A teljes mezőgazdaság a talajműveléstől kezdve, mellyel világszerte pusztul a humusz, a vegyszerek használatán át, az állattartás viszonyain keresztül, az ipari kibocsátások teljes spektrumáig, a minden területen rendszerszerűen bekövetkező túlfogyasztás jelenségéig, amelyet a ka 19
AQUARIUS KINCSEI
Hangya Zsolt: Éghajlatváltozás I. rész 5
GONDOLKODTATÓ matrendszerű pénzgazdálkodás törvényszerűen kikényszerít, lenne bőven mihez nyúlni a gazdálkodás szintjén is, ha valóban gyökeresen változtatni szeretnének. Ehhez képest sikerült egyetlen összetevőre degradálni a folyamatot, azt viszont látványos globális küzdelemmé tenni. Többek között Dr. Miskolczi Ferenc légkörfizikus professzor munkájából és abból, hogy mai napig érdemben senki sem cáfolta meg elméletét tudható, hogy a tudományos közösség megosztott a kérdésben. Miskolczi kimutatta, és bizonyította, hogy a valóban tapasztalható globális felmelegedés nem lehet „üvegházhatás”, így a szén-dioxidnak, különösen az emberi tevékenység által kibocsátottnak elhanyagolható szerepe van a folyamatban. (9.) 2011-ben az MTA hivatalosan (de nem nyilvánosan) vizsgálta Miskolczi elméletét és nem talált benne hibát. Ennek ellenére a vizsgálat következtetése: „tudományos eredményei alátámasztják a széndi oxid-kibocsátás globális korlátozására irányuló nemzetközi erőfeszítéseket”. Magyarán: foly tatni kell a kibocsátás elleni küzdelmet!(10.) Nos, innentől kezdve ez már nem a tudományról szól, hanem valami másról.
III. A 2015. decemberében Párizsban elfogadott globális klíma egyezmény, melyhez 195 ország csatlakozott, célul tűzte ki, hogy a Föld átlag hőmérséklet emelkedése nem mehet 2 °C fok fölé, sőt 1,5 °C fok emelkedésben kell a folyamatot megállítani.(11.) Párizsban az a különös, eddig nem tapasztalt esemény történt, hogy a politikusok megelőzték a tudósokat. Olyan vállalást tettek, amit nem a tudósok tettek az asztalukra. A „kibocsátás” 20
AQUARIUS KINCSEI
A kép forrása: Pinterest
Hangya Zsolt: Éghajlatváltozás I. rész 6
GONDOLKODTATÓ narratíva tudós hívei, örömmel vegyes kétségbeeséssel figyelték, hogy a politikusok rendkívül ambiciózus vállalásai lehet, hogy megvalósíthatatlanok, vagy értelmetlenek, mivel nem álltak rendelkezésre számítások erre vonatkozóan. Emiatt a tudósoknak az egyezmény után kel lett részletesen utána számolniuk, és olyan modellt találniuk, melyben van értelme a kitűzött vállalásoknak. Természetesen találtak ilyen modellt, így mindenki megnyugodott, hogy van értelme a klímaegyezménynek… Persze, az egyezmény azért is lehetett ennyire egyöntetűen elfogadott, mert nem tartalmaz szankciókat, csak „name and shame”, azaz „megnevezés és megszégyenülés” jellegű szank ció van, ha valamely ország nem teljesíti az egyébként önként vállalt kötelezettségeit. Mi a probléma ezzel a megállapodással? Az egyoldalúsága egyfelől, amellyel a legfőbb okozónak egyetlen, nem bizonyított tényezőt tesz meg, másfelől pedig az a rendkívül radiká lis változás halmaz, amit az egyezmény elindíthat, ha betartják a vállalásokat. Gondoljunk bele, hogy néhány évtized alatt lényegében nullára kellene csökkenteni a teljes szén-dioxid kibocsátását az emberi civilizációnak! Nem véletlenül a hőmérséklet változás felől közelít az egyezmény, az ugyanis jelenleg elfedi a valójában bevezetendő intézkedéseket, amik nem lesznek népszerűek! Ahhoz pedig, hogy mindezt technológiailag, gazdaságilag, pénzügyileg végül politikailag beve zessék globális diktátumokra lesz szükség, ahhoz pedig, hogy fenn is tartsák globális diktatúrára. Pusztán a kibocsátás globális ellenőrzése miatt, ellenőrizni kell a globális gazdasági rendszert is, azután a pénzügyit is, végül a politikait is… Egy jelenleg még nem látható államok feletti kor poráció lehet csak képes erre, és a tendenciákból kiolvasható, hogy ezen szorgosan dolgoznak. 21
AQUARIUS KINCSEI
Hangya Zsolt: Éghajlatváltozás I. rész 7
GONDOLKODTATÓ Egyszerű emberként, azonban föltehető a kérdés, hogy ha a Föld megmentéséről van szó, akkor talán megéri az áldozat, megéri akár a globális diktatúra is? A probléma viszont az, hogy NEM a Föld megmentéséről van szó!
IV. „A klímaváltozást akár úgy is tekinthetjük, mint a rendszer arra irányuló válaszreakcióját, hogy eltöröljön minket a Föld színéről, de legalábbis visszaszorítsa az emberi populáció jelenlegi méretét… Szívesen mondanám, hogy a szélerőművek vagy a napkollektorok majd megmentenek minket, de ez nem igaz. Nincs már olyan megoldás, amely valóban segíthetne… Fenntartható fejlődés helyett inkább fenntartható visszavonulásról kellene beszélnünk.” ( James Lovelock, a Gaia-elmélet megalkotója, Interjú 2007-ben) Térjünk tehát vissza a II. pontban föltett kérdésre: ha „ a Föld köszöni szépen jól van” akkor mi szükség van a „klímaváltozás elleni harcra” ? A fent már említett előadáson megkaphattuk a választ erre is: valójában a jelenlegi emberi civilizáció megmentéséről van szó, hiszen ha a jósolt klíma változások bekövetkeznek, ak kor természetszerűleg fog megváltozni minden, ami eddig megszokott volt. Elég, ha a ten gerpart-menti városok, és infrastruktúra megszűnésére gondolunk, amennyiben az óceánok szintjének emelkedése bekövetkezik. Ők tehát valójában a jelen civilizáció berendezke déséhez ragaszkodnak, mely érdemi kiutat az ember és Föld ellenes gazdálkodásból nem 22
AQUARIUS KINCSEI
Hangya Zsolt: Éghajlatváltozás I. rész 8
A kép forrása: www.pinterest. co.uk
GONDOLKODTATÓ
tudott mutatni. Mindezt tetézi egy olyan utópikus jövőképpel, melynek célja egy (továbbra is) materialisztikus, globalizált világpolgár. E jövőkép ízelítője pl. a dél-koreai Songdo városa, ahol minden „klíma-barát”, teljes egészében „megújuló” energiákkal működik minden infrastruktúra, belső felhasználású, zárt szemétgyűjtő rendszerrel, robotokkal, mindenfajta forgalmat figyelő és kiértékelő hálózattal. A „dolgok inter nete” révén minden lakás, minden szolgáltatóval, sőt minden más lakással is össze van kötve, hogy ne kelljen elhagyni senkinek az otthonát, ha nem muszáj. (Mert az növeli az ökológiai láb nyomot.) Minden kényelem adott, amit a digitális forradalom lehetővé tesz. Néhány évtizeddel ezelőtt még sci-fi írók vetítették ezeket a képeket, azonban mára az is megvalósulni látszik, amit e sci-fi írók közül is csak néhányan jósoltak: ami hiányzik, azok az emberi kapcsolatok. Az ott lakók emberi sivatagba jutottak…(12.) Különös jelenség, hogy azok, akik egyébként a leghar cosabban szeretnék mai korunk társadalmi viszonyait átalakítani, de csak az általuk vélt helyes irányban, tehát migráció ösztönzők a fajkeveredés elősegítéséért, szexuális „másság” terjesztők a hagyományos nemi szerepek eltűnéséért, globalizációt és digitális forradalmat támogatók a nemzetek, és hagyományos helyi, nyelvi, kulturális közösségek eltűnéséért, azok most „retteg nek” a klímaváltozástól. Új pszichológiai fogalom jelent meg: „klímadepresszió”.(13.) Megfigyelhetjük, hogy minden kizárólagos ideológia lételeme a „harc”: osztályok közötti harc, nemek közötti harc, békeharc, terrorizmus elleni harc, klímaváltozás elleni harc…, amit látszólag a legfennköltebb célok érdekében folytat, de amelyet meggyőződése miatt intole ráns módszerekkel muszáj gyakorolnia. Így járnak manapság a „klímavédők” ellenfelei is: ma még csak „name and shame” de holnap… 23
AQUARIUS KINCSEI
Hangya Zsolt: Éghajlatváltozás I. rész 9
GONDOLKODTATÓ V. „Ráébredni, hogy maga a Bioszféra is egy kultúra, aminek abszolút szükségszerűsége ugyanúgy nem bizonyítható be, mint ahogyan a népdal, a vers, a költészet abszolút szük ségszerűsége sem; ez a bioszferikus filozófia lényege.” (Sebeők János: A lázadó Bioszféra, 1991. Kossuth KK.) Ha a felszíni jelenség halmazokat áttekintettük, kísérletet tehetünk arra, hogy szellemi hori zontunkat magasabbra emeljük. Minden emberi kultúra, minden korban tartalmazott olyan elemeket, olyan magatartás mintákat, néhol csak attitűdként, néhol kifejtett filozófiaként, amelyek mai fogalmaink szerint a természettel való együttélés szabályaiként írhatóak le. Ennek hétköznapi megjelenése az „élő” tiszteleteként, legmélyebb megnyilvánulásában pedig az „élő” szereteteként mutatkozik meg. (A Gyimesekben ma is szokás reggeli fölkelés után Napba nézni, vagy például egy fa kivágása előtt keresztet vetni, és rövid imával elbúcsúzni a fától.) Amazóniától a Gyimesekig, a hopi indiánoktól a Titicaca-tóig mindenütt megtalálhatók a nyomai annak a metafizikai hagyománynak, mely szerint az ember nem a természet része, hanem a Természet része az Embernek, de valójában egy emberfölötti, még „látens” embernek, amely viszont része egy rajta is túlnyúló szellemi világnak. Minden létező onnan származik, és végső soron oda is szeretne visszatérni. Ez a törekvés mozgást okoz, áramlást hozott létre, elsősor ban spirituális evolúciót, majd ebből fakadóan fizikai, geológiai, végül biológiai evolúciót is. 24
AQUARIUS KINCSEI
A kép forrása: www.pinterest.co.uk
Hangya Zsolt: Éghajlatváltozás I. rész 10
GONDOLKODTATÓ Tudták és érezték, hogy minden emberi tevékenységnek hatása van a részekre is, tehát a ter mészetre is, de azt is, hogy magasabb erők szintén bekapcsolódnak az áramlásba és ezekre az embernek is reagálnia kell, alkalmazkodnia, és változnia. Ilyen körülmények között helyenként, és időnként olyan harmónikus, egyensúlyi állapotok tudtak kialakulni a nagy áramlási rendszeren belül, melyek méltán tekinthetők az égi, és a földi világ összekapcsolódásának, mennyei birodalmaknak, földi paradicsomoknak, vagy aranykornak. Ezekben alig volt népesség emelkedés, és mai fogalmaink szerint egyáltalán nem volt „gazdasági növekedés”. Azt is tudták, hogy a nagy áramlás ciklikus, vagyis a megélt jólét sem tarthat örökké, új idők, új viszonyok jönnek, de ami nem változhat az az „élő szeretete”. Ha az is elvész, akkor nagyon sötét idők jönnek… ------------------------------------------ a cikk folytatása következő számunkban olvasható Felhasznált források: (1.) “ColderWintersHeldDawn of New IceAge”. The Washington Post. January 11, 1970. Archived from the original on February 21, 2015. Retrieved March 11, 2015. Get a goodgriponyourlongjohns, coldweatherhaters -- theworstmay be yettocome. That’sthelong-long-rangeweatherforecast being given out by ‘climatologists.’ thepeoplewhostudyverylong-termworldweathertrends. “Science: AnotherIceAge?”. Time. June 24, 1974. Gwynne, Peter (April 28, 1975). “The Cooling World”. Newsweek. ArchivedfromtheoriginalonJune 25, 2018 – viaScribd. 25
AQUARIUS KINCSEI
Hangya Zsolt: Éghajlatváltozás I. rész 11
GONDOLKODTATÓ (2.) Morrisette, Peter M. (1989). “The Evolution of Policy ResponsestoStratosphericOzoneDepletion”. Natu ralResources Journal. 29: 793–820. Retrieved April 20, 2010. (3.) https://ujvilagtudat.blogspot.com/2017/04/kutatok-allitjak-hogy-az-antarktisz.html https://www.origo.hu/idojaras/20100312-szubtropusi-eghajlat-volt-az-antarktiszon-53-millio-eve.html (4.) https://index.hu/tudomany/kornyezet/2009/07/14/rejtelyes_az_55_millio_evvel_ezelotti_globalis_ felmelegedes/ https://index.hu/tudomany/kornyezet/2009/06/21/oskori_emlosok_teleltek_az_eszaki-sarkvideken/ (5.) https://web.archive.org/web/20091203114606/http://www.esf.org/media-centre/press-releases/extsingle-news/article/big-freeze-plunged-europe-into-ice-age-in-months-592.html (6.) https://www.origo.hu/tudomany/20171113-a-gronlandi-jegtabla-is-eltunhet-a-klimavaltozas-miatt.html (7.) https://hu.wikipedia.org/wiki/Kis_j%C3%A9gkorszak (8.) Ürge-Vorsatz Diána előadása a CEU-n:https://www.youtube.com/watch?v=KSkri511DMo (9.) http://klimaszkeptikusok.hu/wp-content/uploads/2018/06/Miskolczi-2018-Energetika-1.pdf, https://atlatszo.hu/2012/05/01/magyarleaks-nem-talalt-hibat-az-mta-a-miskolczi-fele-klimaelmeletben/ (10.) https://dw99kd9o82oas.cloudfront.net/wp-content/uploads/2012/04/Zagoni_MTA_jelentes-11.pd f?x11502 (11.) https://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A1rizsi_%C3%A9ghajlatv%C3%A9delmi_egyezm%C3%A9ny (12.) https://www.citylab.com/life/2018/06/sleepy-in-songdo-koreas-smartest-city/561374/ (13.) https://mindsetpszichologia.hu/2019/06/19/eletunk-egy-elhetetlen-bolygon-az-okoszorongas-nyo maban/
26
AQUARIUS KINCSEI
Budaházy Éva: Munkálkodásunk az anyag világában – Gondolatok egy ős-mítoszról
GONDOLKODTATÓ „Adjatok egy szilárd pontot, hol lábamat megvethetem, és kimozdítom helyéből a Földet.” (Archimedesz) „Bár a szellem tiszta isteni energia, ereje nem tud megnyilatkozni anyagi eszköz nélkül.” (A Világosság Hármas Szövetségének jegyében, 2011. 115. o) A 21. század embere – s köztük mindenekelőtt az un. keresztény kultúrkör embere – talán már el sem gondolkodik azon, meddig is lesz képes, és milyen mértékben lesz képes átala kítani-megmunkálni az anyagot, mely életterét alkotja. A lehetőségek korlátlannak, végtelen nek tűnnek. Az eredmények büszkeséggel töltik el az öntudatos embert. Érdekes ellentmon dás viszont, hogy az első igazi munkálkodóról szóló ősi mítosza csupa negatív lenyomatot hagyott a keresztény kultúrkör emberének lelkében, tudatában. Ez Káin és Ábel története. Elsősorban Káiné, aki először művelte meg a földet, melyet életteréül kapott, s ajánlotta fel munkája gyümölcsét istenének égő áldozatként.Ismerjük az írást valamennyien (Biblia, Mózes 1. könyve 4. 1–17.) Hatása is kétségtelen, hisz a legtöbb ember szemében mind a mai napig Káin a gonoszság, a féktelen irigység szimbóluma. A testvérgyilkos,aki az emberiség egyik ősatyja lett. Egy „őstípus”, archetípus. Írásunk annak ered nyomába, hogy egy ilyen nagyon meghatározó mítosz értelmezhető-e a megszokottól eltérő módon. Felvillantunk néhány alternatív gondolatot, de semmiképp sem foglalunk állást sem a szerzők, sem írásaik mellett vagy ellen. Hiszen a „Káinkérdés” súlyosabb és nagyhatásúbb minden érző lény számára annál, mintsem „külső recept” szerint vélekedjék róla. Önmagában kell válaszokat találnia a mítosz üzenetével kapcsolatos 27
AQUARIUS KINCSEI
Budaházy Éva: Munkálkodásunk az anyag világában – Gondolatok egy ős-mítoszról 2
GONDOLKODTATÓ kérdésekre. Káin – mint őstípus, és története, mint ős-szimbólum – olyan JEL a ma embere számára is, melynek „megfejtésére” törekednünk kell. Üzenete talán csak fokról fokra bom lik ki, de a legkisebb eredmény is értékes lehet. Mint minden igazán jelentős szimbolikus történet, ez is több értelmezési lehetőséggel bír. És mint Ibsen Peer-jében a hagymahéj, úgy feslik le róla az újabb és újabb jelentések rétege. Csak egy dolog bizonyos: az egyszerű, fe kete-fehér megközelítést árnyalnunk kell önmagunkban. A bibliai történet kulcsmondatai: – Ábel juhok pásztora lett, Káin pedig földművelő. Mindketten áldoznak az Úrnak, Káin a megmunkált föld gyümölcséből, Ábel az állatok első fajzásából, s az Úr Ábel áldozatát fogadja szívesen. Káin megharagszik, de az Úr arra kéri, uralkodjon harag ján. Káin azonban megöli Ábelt, majd az Úr elűzi őt Édentől keletre. Előtte azonban megbé lyegzi, hogy senki meg ne ölhesse. Káin várost épít. A történet szűkszavú, s így mindjárt több kérdést is felvet. Talán a legfontosabbak: – Mért nem fogadja szívesen az úr Káin áldozatát, hisz sokat dolgozott érte; miért nem tudja vagy akarja megmenteni az úr a haláltól a neki kedves Ábelt; és miért úgy bélyegzi meg Káint, hogy bélyege inkább védelmet nyújt neki? Ezeken – s hasonló kérdéseken – sokan töprengtek már, kezdve leginkább az angol romantika nagyjaival. De igazán fontossá – úgy tűnik – a 20. században vált. Ady Endre is felidézi lelkében a különös testvérgyilkosságot, s megírja a Káin megölte Ábelt című verset (1910). Már első szakaszából világos, hogy Ady nem külön személyeknek tekinti a legendabeli testvérpárt: önnön „részeiként” tekint rájuk. Mindkettőjük benne él. 28
AQUARIUS KINCSEI
Budaházy Éva: Munkálkodásunk az anyag világában – Gondolatok egy ős-mítoszról 3
GONDOLKODTATÓ „Kain megölte újra Ábelt: Megöltem magamat.” Az „újra” szó is fontos, hisz ezzel a költő hangsúlyozza, hogy mindez nem egyszeri történés. Okát is adja tettének: „…te nem adtál elég erőt, Uram, hogy ketten legyünk eggyek A te arcod előtt. És feltámadt Kain, Ki százszor többet szenvedett S megölte önmagával együtt Ábelt, gyermekedet.” Ez az okfejtés nem csupán vádol, de azt is tudatja, hogy a kívánatos állapot az Egy-ség állapo ta lett volna. Erőtlensége okán a szenvedő ember ezt nem tudja megvalósítani, s így önmagát is elpusztítja. Majd zárul a vers egy megrendítő könyörgéssel: „Megöltem magamat, Mert furcsák voltunk kettesen: Fogadj, Jehovám, két-eggyünket Értőn és kedvesen.” A megtört ember. A halálba hanyatló lélek, ki megtudta, önnön magából felszínre hozta – töb bek között – annak tudását is, hogy a bibliai történetek zöme bennünk zajló folyamatok tükre. Ez a felismerés végtelen távlatokat nyithat a fejlődni vágyó lélek számára. 29
AQUARIUS KINCSEI
Budaházy Éva: Munkálkodásunk az anyag világában – Gondolatok egy ős-mítoszról 4
GONDOLKODTATÓ Ugyancsak megrendítő lélektani helyzetet fest elénk Wass Albert Rézkígyója (Kráter, 2002,12– 20. o). Különös nyárestét, mikor a lélegzetét is visszafojtotta minden, növények, állatok, s Káin áldozni készült. „Szeretettel ölelte magához az érett kalászokat és arra a darabka földre gondolt, ahonnan hozta őket. A sok vesződésre, amit a föld okozott. Amíg eltakarította a köveket. A fák gyökereit. A füvek gyökereit. Amíg porhanyóvá gyúrta a rögöket, hogy belevethesse végre a magot. (…) Büszke szeretettel ölelte magához a kévét és biztos, nyugodt tudással tudta, hogy ennél szentebb áldozatot még nem küldtek őhozzá soha.” Így indul a történet, majd megjelenik a fiatalabb testvér, Ábel, és ő is meggyújt ja áldozati tüzét, mely egyenesen száll az ég felé. Káin kérdésére, hogy mit áldoz, így felelt: „Mit? Egy állat elsőszülött fiát!” S még néhány részlet a drámai párbeszédből: „Jaj – nyögött fel az idősebbik testvér (…) – Öltél! … Hogyan tehetted?… – Az állat fiát! S a másik mondta. Kiáltva, a viharon át, azon a hetyke hangon: – Hogyan? Ezzel a doronggal, itt! Csak egyet ütöttem rá a fejére! Csak egyet kell ütni, érted…?” S ezt követi Káin gyilkos ütése. Az író – bár részben inkább életképi szinten, s morális kérdésként kezeli a történteket – szokatlan erővel emel ki több fontos mozzanatot. Ráirányítja a figyelmet Ábel egyfajta „látszat-jóságára” s a kérdésre, hogy ki is az első vérontó. Káin ön tudatos, küzdő munkálkodását helyezi a középpontba, s egyszersmind a csalódottságát, mely gyilkossá teszi. Története újabb erőfeszítéssel végződik. Káin tornyot épít, melynek fel kell érnie az égig: Ábel tornyát, – „Ábelért”. Önigazolást keres vagy kiengesztelődést …? Egyfajta „egyensúlyt” szeretne helyreállítani? Küzdő lelke szellemi magaslatokra tör? – kérdezhetjük a parafrázist olvasva. 30
AQUARIUS KINCSEI
Budaházy Éva: Munkálkodásunk az anyag világában – Gondolatok egy ős-mítoszról 5
GONDOLKODTATÓ S mindez kozmikus távlatokba helyezve: „Itt valóban olyan területen találjuk magunkat, ahol a kozmikus kettősségek összes következménye különös tisztasággal jelentkezik, minthogy e kettősségek többé-kevésbé távoli képei vagy visszatükröződései az elsődleges kettősségnek, az esszencia és a szubsztancia, az Ég és a Föld, illetve a Purusa és a Prakriti ama kettősségének, mely minden megnyilvánulást létrehoz és szabályoz. Visszatérve a bibliai szimbolizmushoz, az állatáldozat Ábel számára végzetesnek bizo nyul, Káin növényi áldozata pedig visszautasítást nyer; a megáldott meghal, aki pedig él, az átkozott. Az egyensúly így mindkét oldalon megtört; hogyan lehetne helyreállítani az egyensúlyt, hacsak nem olyan cserék által, amelyek révén mindegyik szerepet kap a másik műveiben?” – fogalmazza meg kérdését René Guenon. (Részletesebben: A mennyiség uralma és az idők jelei, 2006, 163–171. o) Guenon az emberiség történelmének két alap-néptípusát is felfedezi Káinban és Ábelben: a földművelő-városépítő és a nomád állattartó típusát. Az egyik számára beszűkül ugyan a tér, de szinte „végtelen” időben él, a másik a „végtelen tér” gyermeke, akit felőröl az idő. Az egyik „épít”, a másik „elfogad”. Mai történelmünket nézve ilyen aspektusból egyértelmű a nomád élet visszaszorulása. S ilyen értelemben Káin valóban mindig megöli Ábelt. A városi kultúra le győzte a nomád életmódot. Nemcsak „legyőzte”, hanem vágyat ébresztett az emberiség – fő leg az európai emberiség – nagy részében, hogy városlakó legyen. És mint fentebb idéztük: „e kettősségek többé-kevésbé távoli képei vagy visszatükröződései az elsődleges kettősségnek”. A modern gnózis megközelítésében két emberiség-élethullám sorsáról szól a mítosz. Káin a 31
AQUARIUS KINCSEI
Budaházy Éva: Munkálkodásunk az anyag világában – Gondolatok egy ős-mítoszról 6
GONDOLKODTATÓ „szellemember”, a tűz fia – a munkálkodó, a növekedő (növénytermesztő). Ábel a víz gyer meke, elsősorban léleklény, aki számára nagy veszélyt a beszűkülés jelent, a megállás a fejlődésben (állattartó). Jan van Rijckenborgh 1940–es beszédéből idézünk: „A Káin- és Ábel-típusok lényegi élettudata a testalakban található. Tudati alapját minden ember a földön és a földi dolgokban találja meg. Ezért Istent ebből a földi életvalóságból kiindulva kell keresnie és megtalálnia, miközben a háromszoros emberi megnyilvánulás egymással együttműködő részeit teljesen érvényesülni hagyja. Ez azt jelenti, hogy Isten útjait csak a szellem, lélek és test tökéletes belső egysége által lehet megtalálni. Tehát egyik nézetet sem szabad előnyben részesíteni a másikkal szemben.” Más helyütt így ír: „Káin természeténél fogva, hivatása, szerkezete szerint földműves. Ez azt jelenti, hogy a Káin-embernek építenie kell. (…) De építkezésének nincsen helye, nincsen telek! (…) a (földön) uralkodó asztrális feltételek az ő művéhez nem alkalmasak, ezért előbb meg kell változtatni őket. (…) Káin (…) belátja ezt. De ezt, az alapvető hibát először Ábelnél veszi észre. Most aztán megpróbálja Ábel asztrális feltételeit kényszeríteni. Az úgynevezett testvérgyilkosság, mely azóta számtalanszor megismétlődött, semmi más, mint az Ábel-ember asztrális erőltetésének a kísérlete. (…) Sohasem jó egy embert szellemkapcsolatra, szelleméletre kényszeríteni, mert annak még meg kell születnie.” (Az egyiptomi ős–gnózis, 1995. 224–25.o) Időzhetnénk még a fenti, rendkívül gazdag, és csupán piciny részleteiben ismertetett gon dolatoknál, de nem tesszük (írásunk terjedelme sem engedi). A vallásos szimbólumokról azt tartjuk, amit M. Eliade is: üzenetét „akkor is közvetíti, ha az emberek tudatosan már nem 32
AQUARIUS KINCSEI
Budaházy Éva: Munkálkodásunk az anyag világában – Gondolatok egy ős-mítoszról 7
GONDOLKODTATÓ értik is meg teljes egészében. A szimbólum ugyanis az ember egész lényéhez és nem csak értelméhez fordul.” Célunk tehát: egy rendkívül összetett problémakörre irányítani a figyelmet, az érzést és gondolatot. Remélve a kiegyenlítődés, a harmonikusabb megoldások felé törekvés vágyának erősödését, a fekete-fehér álláspontok árnyaltabbá válását. Végül tekintsük át, hogyan is alakult – Káin után – az elmúlt néhány ezer év alatt viszonyunk az anyag világához. Vezetőnk Rudolf Steiner 1908–ashamburgi előadásainak néhány részlete lesz. (Rudolf Steiner: A János–evangélium, 1994. 130– 138. o) Az emberiség fejlődésének un. atlantiszi időszakában még nem volt éles választóvonal a nap pali és éjszakai tudat között. Amit Én-tudatnak hívunk, az sem alakult ki még. Így egészen más volt az ember viszonya az életteréhez is. Hiszen szinte „együtt élt” a magasabb világokkal. Az Atlantisz utáni első korszak, az ős-indiai is őrizte még az atlantiszi emlékeket. Az a han gulat uralkodott, melyben az ember így gondolkodik: „igazság, realitás, valóság, lényiség egyedül a szellemi világban” van, „amelybe akkor jut el az ember, amikor visszahúzódik a fizikai-érzéki világtól.” (i.m. 131. o) A fizikai világ a maya, az illúzió világa, nincs különösebb értelme művelni. A második korszak már továbblép anyaghoz való viszonya tekin tetében. Ez az ős-perzsa korszak. „Az indus jól érezte magát, amikor elmenekülhetett az illúzióból; a perzsa számára az munkaterületté vált.” (i.m. 132. o) Bizonyos tekintetben az anyag legyőzése vált céllá, az egyesülés a „jó” istenekkel a sötétség ellen. A harmadik kultúrfok népei pedig – elsősorban az un. termékeny félholdon – létrehozták azon államok sorát, melyek már magas szinten vizsgálták az anyag világát. Ezt nevezi Steiner káldeai – babiloniai – egyiptomi kultúrának. Többek között ezt írja róla: „Tekintsenek a régi kaldeai 33
AQUARIUS KINCSEI
Budaházy Éva: Munkálkodásunk az anyag világában – Gondolatok egy ős-mítoszról 8
GONDOLKODTATÓ asztronomiára, amely az atlantisz utáni emberi szellem legfigyelemreméltóbb és legnagyszerűbb termékeihez tartozik.” (i.m. 133. o) Ez is jelzi, hogy mennyire fontossá vált az anyagvilág törvényeinek kutatása, s magának az anyagnak a megdolgozása, sőt „megőrzése” (lásd pl. mumifikálás Egyiptomban). Az Atlantisz utáni negyedik korszak, a görög-latin kor embere pedig már „saját magát objektiválja a matériában”. (i.m. 136. o) Pl. a „külső” tudo mányok, az antropomorf istenvilág, a római jogrend által… stb. A vázlatos áttekintés után egy hosszabb idézet korunkról, az ötödik korszakról, mely Stein er szerint nagy rokonságot tart a harmadik, a káldeai-egyiptomi korszakkal. „A Szellem teljesen a materiális kultúrába szállt ma le. Óriási szellemi erőt kellett az emberi ségnek felhasználnia az újabb kor (…) találmányainál. Mennyi szellemi erő rejlik a telefonokban, távírókban, vasutakban stb! (…) Ez a szellemi erő vajon a szellemi haladás értelmében került-e alkalmazásra? (…) Mi lesz az értelme…? (…) Valószínűleg nem szellemtudomány, azaz szellemi igazságok! Amikor távírót és gőzhajókat stb. vesznek igénybe, úgy elsősorban arról van szó, mennyi gyapjút akarunk Ameri kából Európába szállítani stb., azaz ami a személyes szükséglethez tartozik. Az emberek (…) a legmaterialistább személyiség legmélyebb mélységéig szálltak le. Egy ilyen egoista hasznosság-princípiumnak egyszer el kellett jönnie, mivel ezáltal az egész emberiségfejlődés menetében annál jobb lesz a felemelkedés.” (i.m. 135. o) Az Atlantisz utáni ötödik korszak embere eltúlzottan materialista. Ezt ma már (100 évvel Rudolf Steiner után) sokan felismerik. Itt az idő tehát, hogy munkálkodásunk az anyagban „normálisabb” irányba terelődjön. 34
AQUARIUS KINCSEI
Budaházy Éva: Munkálkodásunk az anyag világában – Gondolatok egy ős-mítoszról 9
GONDOLKODTATÓ Steiner korszakunkról mondott szavaival kicsit messze is kerültünk a Káin-mítosztól, de a lényeges elemeitől bizonyára nem. Úgy tűnik, az Atlantisz utáni időkben az emberben egyre sürgetőbb erőként élt és fokozódott anyagi élettere megmunkálásának igénye. És annak tuda ta, hogy anyagi léte értelmet nyer munkálkodása által is, hisz az anyagban küzdve, tapasztala tokat szerezve találhat rá az „igaz útra”, mely szellemi magasságokba emelheti. Bibliai szim bolizmussal élve: a tékozló fiú hazatérhet. Munkálkodása természetesen nem jelentheti azt, hogy bármit gátlástalanul megtehet. És azt sem jelentheti, hogy megfeledkezhet lelki-szellemi igényeiről. Kutathatja anyagvilága törvényeit, de tudnia kell, hogy rombolóan nem fordulhat ellene, s nem használhatja lelkierők letiprására – önnön magában sem. Tudnia kell, hogy az anyagban végzett munkája nem történhet pusztán személyes, anyagelvű, materialista érde kekből. Mindenek felett pedig: tudnia kell köszönetet mondania a lehetőségért. – …és megtalálhatja a szilárd pontot; önmagában.
35
AQUARIUS KINCSEI
Héty Péter: Quo vadis – Merre tartasz?
GONDOLKODTATÓ
A képek forrása: PInterest
Merre tart ma az emberiség? Az egyik, Péternek tu lajdonított apokrif iratban apostolunk a vértanúság elől menekülve Rómát igyekszik elhagyni, mikor is megszólítja Jézus, akitől megkérdezi, hogy „Quo va dis, Domine?”, azaz „Merre tartasz, Uram?”. A mes ter erre azt feleli, hogy Rómába tart, hogy őt feszítsék meg helyette. Ennek hatására Péter megfordul és vál lalja sorsát az önfeláldozás krisztusi útját, visszatér Rómába, ahol valóban a kereszthalál vár rá. A fenti jelenet az anyag világához kötődő, félelem uralta létünk irányultságának és az önfeláldozásra is képes szellem magasabb rendű elveinek találko zásáról, kapcsolatáról szóló szép, megrendítő példázat. Amikor az előbbié a tér, jön a másik és megfordulást, irányváltást ér el, ami persze egészen más végkifej letet hoz az anyagban. Melyik kap nagyobb teret életünkben? Ne legyünk önáltatóak, persze, hogy az anyagi. Mindennapjainkat az a tudat határozza meg, amely testi mivoltunkból alakult ki. Nem kis mun ka kell ahhoz, hogy a másik is teret kapjon. Ehhez olykor az anyagi létben való nagyfokú kiábrándultság, megrázkódtatás, megtorpanás adja az első lökést. Ezek nélkül nehezen tekintünk el egyéni érdekeink től, céljainktól, anyagi, egzisztenciális gondjainktól, gondolatainktól, fizikai kényelmünktől, mindennapi teendőinktől. S ha ez így van az egyénnél, akkor miért lenne más a társadalomnál, az emberiség egészénél. A mai emberiség az anyagi célok, a kényelem egyre magasabb fokaira tör. Nem törődik ennek a káros következményeivel sem, egészen addig, míg azok meg nem jelennek az anyagban, s nem szabnak gátat eme anyagi céljainak. Az úgy nevezett vallásosság igen jelentős részét is anyagi létének szolgálatába
36
AQUARIUS KINCSEI
igyekszik állítani, de nincs ez másként az ezoterikus nak nevezett irányzatok legtöbbjénél sem. A magasabb szellem, vagy Isten az anyagi jól lét kívánságműsorának teljesítői szerepére száműzetett. A kérelmezők ezért cserébe az anyag világából valami csekélységet is haj landók esetleg áldozatként bemutatni, mintha Annak szüksége lenne ilyesmire. Persze senki sem magából áldoz ilyenkor, hanem valami külső dologból. Ehhez régebbi korokban akár más életek feláldozásától sem riadtak vissza. Ma már ez szerencsére nem jellemző, de az sem, hogy önmagunkból, szokásainkból, irá nyultságunkból, énképünkből, vagy akár csak a szá munkra fontosnak gondolt javakból áldozzunk fel, engedjünk el a magasabb cél érdekében, legyen az akár egy nagyobb, társadalmi érdek, hogy a szemmel nem látható, anyagtalan célokról már ne is beszéljünk. Amíg nem kényszeríti rájuk az élet, az emberek nem mondanak le például a robbanó motoros járműveikkel való legrövidebb távú közlekedésről sem, vagy az ener giaforrások pazarló használatáról, a mindent beborító mikrohullámú telekommunikációs eszközök folytonos használatáról, a környezetet károsító anyagokat tar talmazó-, vagy más emberek, élőlények nyomorúsága árán előállított termékekről, és sajnos folytathatnánk a sort még sokáig. Pedig mindezekről tudható, hogy sa ját emberi életterét teszik tönkre. Kimondhatjuk, hogy az emberiség képtelen a legcsekélyebb áldozathoza talra is. Persze akik már látják, hogy ezek kezdenek visszaütni, érzik a klímaváltozás hatásait, hogy a Föld testén egyre inkább élősködőként viselkedő emberi séget esetleg lerázza majd magáról hordozója, talán kevesebb műanyag zacsit kezdenek használni… de, hol van ez a Péter által hozott teljes önfeláldozástól? Természetesen sehol. Az emberiség tekintetében te 37
AQUARIUS KINCSEI
Reviczky Gyula Magamról 2.
SZABAD POLC
A képek forrása: PInterest
GONDOLKODTATÓ
Héty Péter: Quo vadis – Merre tartasz? 2
Héty Péter: Quo vadis – Merre tartasz? 3
GONDOLKODTATÓ
A képek forrása: PInterest
„Az emberi életnek, emberi érzésvilágnak a kínbarlangjából egyetlen kijutás volna, de ez nem fog bekövetkezni: ha az emberiség áttérne a józan, ráállható alapra: szükségleteit elégítené ki, nem agyrémeit, indulatait.” Weöres Sándor: A teljesség felé
38
hát szó sincs megfordulásról. Egy része vesztét érezve talán próbálja már Rómát elhagyni, hogy aztán valahol máshol folytathassa amit eddig. Aki azonban valóban elindul a szellemi úton annak megváltozik a viszonya az anyagi léthez, legalább is az ebből kialakult tudata kezd feloldódni és valami máshoz kötődni, igazodni. Ennek következményeként már nem ragaszkodik olyan szorosan az anyagi dol gokhoz, csak annyira amennyire az benső útjához szükséges. Ha úgy tetszik a külső szemmel nézve lemond anyagi, anyagias dolgokról, áldozatot hoz, az esetleges nehézségekkel sem törődve, ami akár érthetetlen is tűnhet, vagy jelentéktelennek. Benső leg azonban ez nem lemondás, hanem természetes nem kötődés, eloldódás. Tarkovszkij a film profetikus poétájának szinte minden filmjében megjelenik az áldozathozatal lelki erejének ábrázolása, de utolsó, szimbolikus jelenetekkel gazdagon átszőtt alkotását teljes egészében ennek a témának szentelte. Csak az anyagtalan szellemi erő megjelenése tud ja feloldani az anyaghoz kötő erőt. Az áldozathoza tal képessége a benső út külső jele. Ez a jel olykor az erre még képteleneket minden fölösleges szónál is hatásosabban tanítja eme benső útra. Jézus akár Péter keresztjén is feláldozza magát. Ez olyan erejű tanítás, hogy hatására Péter megfordul. Mennyire van meg bennünk az áldozathozatal eme képessége? Vagy akár csak az ilyen áldozat megértésének képessége? Vesztesként, áldozatként megjelenni, lúzernek len ni ma nem menő… Quo Vadis – Hová mész, merre tartasz? Egyáltalán ki az aki itt jön-megy? Itt csak győztesek kellenek, mások-, mindenki- és minden fölé kerekedők. Felfelé kell törni, nem törődve azzal, AQUARIUS KINCSEI
hogy milyen áron és, hogy onnan aztán mekkorát le het majd zuhanni. Ikarosz fiai, lányai hová tartatok? Forduljatok meg, vállaljátok fel valódi sorsotokat, néz zetek szembe halandóságotokkal, ne riadjatok meg a nehézségektől, legyetek képesek az önfeláldozásra, mert előbb-utóbb, így is úgy is véget ér minden, ami kezdettel bír. Térjetek vissza oda, ahonnan menekültök: Róma – amóR, de már megfordulva. A Szellem szeretet erejével, mely képes az áldozathozatalra, nincs benne önzés, ezért nem válogat, így nem is nehézségként éli meg mindezt. Akiben nincs meg ez a benső megfor dulás, akiben nem válik a Szellem az anyagi irányadóvá, az csak menekül saját sorsa elől az amúgy is elkerül hetetlen végzete felé. Annak léte valóban csak anya gi mulandóság. Aki viszont megfordul, és eloldódik az anyagtól – holott azért tudja, hogy abban van, és azzal dolgozik – azt már nem a félelem uralja, ezért nem is fél elveszíteni azt, hisz valójában már elengedte, hogy megelevenítse azt valódi élettel, mely a Legfelsőbb Szeretet a mindenség iránt. Általa a Szellem áthatja az anyagot és így az anyag a Szellemben van. Szellem és anyag kapcsolata így válhat ismét Tel jességgé. Mert a kettő valójában egy. Csak a mi tu datállapotunk él az elválasztottságban, jó és rossz elkülönítő tudatállapotában, két-ségbe esve, az egység, egész-ség tudata helyett. Ami Egy-értelmű, ahhoz nem férhet semmi két-ség. Engedd el hát kétségei det, a kettősség világát, s merülj az egységbe, önnön teljességedbe, Önvalódba, mely közelebb van, mint kezed, s lábad. Áldozathozatalod legyen teljes. Minél többen megteszik, az emberiség annál inkább vissza fordul a fél-elem önző, menekülő útjáról a szeretet ön feláldozó, megváltó útjára a Teljességben. 39
AQUARIUS KINCSEI
Reviczky Gyula Magamról 2.
SZABAD POLC
A képek forrása: PInterest
GONDOLKODTATÓ
Héty Péter: Quo vadis – Merre tartasz? 4
Mayer Zsolt: Dorog, eső zuhog, a busz böröng
SZABAD POLC
A kép forrása: Pinterest
Ám az az élmény csak egyszeri, amelyben végleg megszabadulhatunk ettől a güriző húskerék től. Hacsak nem akarunk újból a güri részesei lenni, mert akkor kell megint egy világ, amibe faraghatjuk a szenvedés bálványait. Nem baj. Ez is az úton vezet, hiszen az Út nem a test útja.. Az a testnek nincsen, van viszont a léleknek. Mégis, Jézus nem csak Jézus, hanem János is... olyan egzisztencia, aki magában foglalja azt, aki eljuthatott a határáig világi létezésének. Nem feltétlenül egy személlyel azonos, lehet közösség, alkotás, szerelem is, sőt, maga az evolúció folyama, de biztos, hogy az útjának, kibontakozásának egy szakaszában volt jános is. Mivel személyhez köthető nézetében a legismertebb, érdemes úgy tekinteni rá, ahogy a Gio condára, mint titok mosolyú nőre, és nem az androgün misztériumára. Avagy a kondicionált tudat képei közül kiválasztani azt, amely a közös tudatba a legpompásabb emlékként épült be. Ugyanakkor abban a hullámban, amelyben jelenséggé válik, nem ragaszkodhatunk mindig az észlelés eredményéhez, hiszen az a célunk, hogy önmagában a valóságot komplex egységé ben, alkotóinak rendszerében és összefüggéseiben megismerjük, azokat megvilágítva. A Pantokrator-nak is keresztül kell mennie önmaga és utolsó álma összetöretésén. Szétzúzza a megváltás illúzióját. Tudja, hogy ez lényének legragyogóbb megnyilatkozása, tudja, hogy ő a király, és minden őt megelőző legmagasabb beavatott olyan centruma volt az emberi közösségnek, aki létezésével fenntartotta azt, a trónon, megkoronázva, királyi hitvesével együtt. 40
AQUARIUS KINCSEI
Mayer Zsolt: Dorog, eső zuhog, a busz böröng
SZABAD POLC Csakhogy eljött a világ üdvtörténetében, vagyis a jézusi élettörténetben, a Lélek kibonta kozásában az a pillanat, amikor nem elég részt vállalni a közösség fenntartásában, sőt az sem elég, ha a közösség belőlem van. Vissza kell térnem az eredethez, keresztre kell feszíttetnem. Amíg a világalkotó erők keresz tezéspontjában virult létezésem, fönntartottam a Világot. Most ebben a minőségemben meg kell halnom. Minden korlátot át kell lépnem, még a saját istentől való akaratom, létezésem korlátait is. Nem segítek az emberiségnek, ha megmaradok királyuknak, de segítek, ha utat nyitok mindannyiuknak a királyság felé, amelyben mindannyian a testvéreim, velem egyek. Nem önfeláldozás ez. Ez a legmagasabb misztérium megszabadulása. Jézus Krisztus nem minket váltott meg, hanem azt a létállapotot teljesítette ki, aki önmaga, lemart róla története minden rárakódott tradíciót, és ezzel elhárította az egyik legnehezebben meghaladható akadályt, ami az emberiség útjában állt. A világ válsága, tehát a megvilágított mintázat üzenete, jelentése és lehetősége ez. És ez csak a kezdet! Ezen a megszentelt helyen nyilatkozzanak meg az Isteni Örökkévalóság alkotásai!
41
AQUARIUS KINCSEI
„Akarod tudni, gazdaggá mi tesz? Akkor mindig tartsd a fejedben ezt: az idő felbecsülhetetlen, a barátságnak ára nincs, az egészség vagyon, a szeretet a kincs. A jót tartsd számon, és törődj az álmaiddal, tanulj a tapasztalatokból, oszd meg szerencséd, hasznosan teljen a napod. Egyszer majd visszanézve észrevesszük, hogy ami fontos volt nekünk, nem is pénzbe került.” Douglas Pagels A teljes poszt https://www.facebook.com/aquariuskincsei/photos /a.110734542297506/2418314904872780/?type=3&theater
„Nézz vissza megbocsátással, előre reménnyel, lefelé együttérzéssel, és felfelé hálával.” Zig Ziglar
ARCKÖNYV
A kép forrása: Flickr
A teljes poszt
https://www.facebook.com/aquariuskincsei/photos /a.587931567911132/2438768086160795/?type=3&theater
válogatás
az Aquarius Kincsei FB oldalon megjelenő, legnépszerűbb posztokból
42
AQUARIUS KINCSEI
„Ne törekedj arra, hogy összehangolódj az em berekkel magad körül, mert minden ember más hol van a rezgések skáláján. Az egyik boldog, a másik boldogtalan. Az egyik örül, a másik panaszkodik. Az egyiknek épp jó napja van, a másiknak rossz. Ha mindenkivel meg akarod találni a közös han god, belebolondulsz és esélyed sem lesz stabil nak maradni – és általában ilyenkor őket vádolod, amiért negatív hatással vannak rád. A feladatod sokkal egyszerűbb ennél!
válogatás
az Aquarius Kincsei FB oldalon megjelenő, legnépszerűbb posztokból
A kép forrása: Pinterest
ARCKÖNYV
Hangolódj össze a kiterjesztett Éneddel, a Forrá soddal, tartsd magad a legmagasabb rezgésál lapotokon, és aztán hagyd, hogy a Vonzás Tör vénye elhozza az életedbe azokat, akikkel egy hullámhosszon vagy. Az emberek átválogatása nem a te dolgod! Te csak tartsd a lehető legmagasabb rezgést (érezd magad jól bármilyen indokot felhasználva erre), a többi magától megtörténik. Csak olyan események, találkozások, együttmű ködések és kapcsolatok lehetnek életed részei, amelyekkel hasonló frekvencián vagytok. Akikkel nem vagy egy hullámhosszon, azok foko zatosan kirezegnek az életedből.” Abraham-Hicks A teljes poszt
https://www.facebook.com/aquariuskincsei/photos /a.110734542297506/2435528259818111/?type=3&theater
43
AQUARIUS KINCSEI
A kép forrása: www.pinterest.co.uk
Héty Péter: Vágyból születik, porrá lesz...
MOZGÓ
A képek forrása: PInterest
The Room, azaz A szoba címmel került bemutatásra egy új film, bár ezzel a címmel koráb ban számos más mozit is láthattunk már. Francia horror filmként került forgalomba, de ez azért némi túlzás, talán a misztikus sci-fi thriller meghatározás jobban illett volna rá. A szo ba alapötlete eszünkbe juttatja Tarkovszkij Sztalkerének „komnatáját”, amit az író-rendező Christian Volckman talán tényleg onnan emelt el. Viszont egész más jellegű alkotással állunk szemben, valóban egy olykor talán ijesztő, csavaros sztori, de alkalmat ad mélyebb gondola tok megfogalmazására is, maradandó nyomot hagy a nézőben. (Spoiler!) Kate (Olga Kurylenko) és Matt (Kevin Janssens) harmincas fiatal párként úgy dönt, hogy el hagyja a várost, és vesz egy nagy házat vidéken. Nem sokkal költözésük után rejtett szobát fedeznek fel, amely képes teljesíteni minden kimondott vágyukat. Új életük valódi mese lesz, házukat el sem hagyják. Kate és Matt engedelmeskednek minden kísértésnek, amelyet a szoba kínál nekik, hegyekben áll a pénz és más dolgok, melyektől a boldogságukat remélik. A „vonzás örvénye” beszippantja őket. Végül egy gyermek is megjelenik – mely korábban nem jött össze a párnak –, ám nem természetes úton, hanem azt is „készen” kapják, a ter mészetesség mellőzésével. A látszólagos éden mögött azonban árnyék jelenik meg, először egy régi gyilkossági történettel, mely lassan párhuzamba áll saját történetükkel, majd az is kiderül, hogy minden teljesült kívánság a házon kívül pillanatok alatt elöregszik, elporlad, semmivé lesz. Ezekből kerekedik ki, gyorsul fel az izgalmas, egy bizonyos ponton még ne hezen is lekövethető (vágy és valóság egymásba fonódik) cselekmény. A pár jól jeleníti meg egy felől a gondolkodó, kutakodó férfias, másfelől az érzelmek alapján gyanútlanabbul, őszintén közelítő női aspektusát a rejtély viszonylatában. Ugyanakkor lehet 44
AQUARIUS KINCSEI
Héty Péter: Vágyból születik, porrá lesz... 2
A képek forrása: PInterest
MOZGÓ
azonosulni a gyermekkel is, mely gyanútlanul az ő kívánságuk, vágyuk eredményeként jelenik meg, ahogy mindenki, ki e sorokat olvassa, vagy a filmet nézi. A szülők aspektusából meg jelenik még az önfeláldozás kérdése is, a beteljesültnek látszó vágy iránt, ahogy ez az életben megalkotott dolgainkkal kapcsolatosan valóban ott van mindennapjainkban. Ugyanakkor a szülők oltalma ellenére fiuk is szembesül vele, hogy bezárt gyermeki világának, a háznak az elhagyásával a pusztulás vár rá. Ez először a régebbi gyilkossági esethez hasonló szituációban a teremtő iránti dühbe torkollik (lásd kamasz kor). A mulandóság tudatát valóban nem könnyű hétköznapi szinten feldolgozni. Beszédes a kultikus John Doe név megjelenése is, melyet az átlagos, vagy éppen ismeretlen személy jelölésére szoktak használni, de utalhat Frank Capra emlékezetes filmjének (Az utca embere 1941) főszereplőjére is, aki egyszerűségében mindent jobban átlát. Maga a történet drámai pillanatokon keresztül megnyugtató végkifejlethez vezet ugyan, de mindenkiben ott marad a számtalan kérdőjel, melyeket felvet a történet saját sorsunk, világlátásunk tekintetében. Ettől kiemelkedőbb alkotás ez, a sok más mai műhöz viszonyítva. Némi kritikaként elmondható, hogy talán már korábbi ponton is felmerülhetett a nézőben az a végkifejlet, melyhez a konfliktusok után érünk el. Viszont ez is jól példázza, hogy mennyire el tud rajtunk uralkodni a vágy, hogy hátha mégsem, vagy legalább saját falaink közé zárva… de végül úgy sem. Mert minden, ami vágyból születik porrá lesz. Még a „vonzás örvénye” is porba hull. Marad a természetesség, a sors türelmes, bölcs elfogadása, mint a lehetséges út, amely a film utolsó jelenetei alapján visszaigazolást is nyer.
45
AQUARIUS KINCSEI
HANGOLÓ
A képek forrása: Pinterest
KEITH JARRETT: „SPIRITS”
MEGJELENT KEITH JARRETT „SPIRITS” C. LEMEZÉNEK BORÍTÓJÁN. 46
A művészet emlékeztető. Minden igazi művészet el felejtett, vagy rövidesen feledésbe merülő kapcsola tokra emlékeztet földi halandó és Isten, férfi és nő, Föld és emberiség, szín és forma között. „Elfelejtett.” Mert minden, ami a jövőben létezni fog, csak a jelen viszonylatában érvényes, része és következménye mostani tapasztalatainknak. A csönd az az erő, amiből megszülethet a zene. A zene a jelentés aktivizálódása – ami csak a csönd által jöhet létre. A technika ezt az aktivitást a legmagasabb fokra emeli. Ez a hatásfok eltörölheti az eredeti erőforrás érzését, és helyettesít heti „érdekes” aktivitással. A muzsikusok becsaphatják magukat nap mint nap, amikor azt mondják, hogy „zenét csinálnak”. Azt ér tik ez alatt, hogy jól játszanak a hangszerükön. Erre a komputerek is képesek, de amivel a komputerek nem rendelkeznek, az az aktivitáson túl van, az az érték: a jelentés. Azaz a szellem. Finom vonal van a között amit szeretünk, és ami megindít bennünket. Finom vonal van a között, amit irányítani tudunk és ami közel van hozzánk. Finom vonal van a technika alkalmazá sa, – azaz az aktivitás, és a zenélés, – azaz a jelentés manifesztálása között. Nyitottnak kell lennünk a csönd, a tér iránt, hogy megfelelően töltsük meg. Látnunk, értenünk kell a teret, el kell foglalnunk, és meg kell élnünk azt. Ha ez megtörténik, akkor a következő hang, a következő mozdulat világossá válik, mert szükségszerű. Amíg ez nem nyilvánvaló egy zenésznek semmit sem szabad játszani. Amíg ez nem tapasztalat semmit sem szabad elfogadni. Amíg föl nem tűnik az egész a részeket nem lehet kri tizálni. Amíg ebben részt nem veszel nem hallhatsz. Amíg nem hallasz nem játszhatsz. Amíg nem figyelsz, hallgatsz, nem csinálhatsz zenét. AQUARIUS KINCSEI
A zene az élet része. Nem különálló, kontrollált esemény, ahol a zenész bemutat valamit a passzív közönségnek. A zene a vérben van. Egy zenésznek meg kell tudni mutatnia ezt. A zene nem emlékeztethet minket arra a kontrollra, amivel – úgy hisszük – életünk felett ren delkezünk. Emlékeztetnie kellene viszont az alázat ra, az önfeladás szükségességére, a befogadásra, az átadásra, arra az emberekben lévő képességre, hogy megértik az önfeladás okát, a körülményekre, melyek szükségesek mindehhez, és a létezésre. Ha van kozmikus zene, akkor annak érintkezésben kell lennie a Földdel, a kozmosz számunkra elérhető részével... A haladás nevében látjuk hibáinkat. Mi van, ha az elkülönülés – a tudomány, a szakosodás által – élő környezetünktől: bűn? Mi van, ha csak egyetlen csa torna maradt, hogy emlékezzünk erre, amikor a vallás eltekint efölött, hogy életben maradhasson? Mi van, ha ez az egyetlen csatorna a „művészet”, mivel legmély ebb értelmében, morális értelemben részvétel és nem elkülönülés? Mi van, ha a művészet az egyetlen út, hogy áthatoljunk azokon a védőpajzsokon, amelyeket azért emelünk, hogy ne lássuk igaz természetünket? Mi van, ha a progresszivitás csak egy levegővel töltött ballon? Talán van valami, amit tenni lehet: az ima a létezés cselekvése. Nem kérés, hanem megvalósítás. Túl sok kérdés van már és eltakarják az igazán fonto sakat. Tennünk kell valamit. Valaminek lennünk kell. Valamit akarnunk kell. A zenészek különleges helyet foglalnak el, mert a zene hatni tud, még ideológiákkal szemben is, addig, amíg hallatszik. Megpróbáljuk el takarni azt az egyre kevesebbet, amik vagyunk, az ál tal, hogy egyre többet és többet akarunk, amink nincs. Mik vagyunk? Valamit fel kell adnunk, hogy megtudjuk a választ: a vak magabiztosságunkat a bizalmunkat a jövőben, az identitásunkat, a személyiségünket. Ez nem 47
AQUARIUS KINCSEI
Keith Jarrett: „Spirits” Megjelent Keith Jarrett „Spirits” c. lemezének borítóján. 2
HANGOLÓ kincskeresés. Mi vagyunk a kincs de nem akarjuk vállalni a felelősséget, hogy vigyázzunk rá. A legintimebb igazságaink univerzális misztériumok. Nem mondhatom, hogy amit gondolok az helytálló ezzel a zenével kapcsolat ban, – csak a helytállóságát tudom. Tudom, amikor hallom. Van benne egy felszabadulás, egy telítettség. Nem ugyan az, mint a gazdagság, vagy a muzikalitás. Beszélhetek erről így, mert nem érzem, hogy „csináltam” ezt, inkább hagytam feláradni. Ez az áradás ami megszilárdíthatat lan és megmagyarázhatatlan, és úgy érzem nemcsak nem léphetsz ugyan abba a folyóba kétszer, de te sem vagy soha ugyan az, amikor belépsz a pódiumra. Mindez csoda, amelyre ebben a korban szükségünk van. Legalább is nekem.
Budaházy Éva: Impressziók
– Tilless Béla alkotásait nézve
KIÁLLÍTÁS
A kép forrása: Pinterest
„Ami lent van, megfelel annak, ami fent van…”, ami bent van, tükröződik azon, ami kint van, s ami kint látható, mesél arról, ami bent van, arról, ami áthatja őt jelenlétével, benső fényével, mágikus erejével. És bár e „tételt” sokan ismerik, mégis elsősorban az alkotni vágyó ember, a „művész” az, aki nem lankadó hittel kutatja önnön benső kozmoszát, száguldoz za át meg át saját csillagbirodalmát, a gondolatnál is sebesebben repül táltos lova – saját szárnyaló szelleme – hátán, hogy valamit megragadjon, valamit bizonyságul megmutasson mindabból, ami lent van, de megfelel annak, ami fent van, s meséljen arról, ami kint látható ugyan, de áthatja mindaz, ami bent van, és arról is plasztikus képet fessen, ami bent van, ám tükröződik abban a kevésben, ami kívül, külső tekintetek számára is látható. A zeneszerzők bizonyára a legtisztább, a leganyagtalanabb eszközökkel képesek megtenni ezt. Ám mit tehet egy képzőművész? És főleg egy szobrász? Ő, aki minden erejét az anyag, a súlyos és tömör valóság megmunkálására fordítja. A nem rég elhunyt Tilless Béla útja vall erről is. Szemben az 1965-ben festett olajképével – címe: Várandós – a Föld, a vörösesbarna, termékeny anyaföld illata kísért. A felszántott barázdák, a vetésre előkészített rögök békés látványa, és áthat az a mélységes nyugalom, mely egy női kéz szép ívéből árad. Mert bent Élet csírázik. Mert bent megjelenni készül valami az Isteniből, mert csukott szemhéjunk mögött már Őt nézzük. Őt látjuk. Így látta és láttatta ezt a fiatal Tilles Béla, 33 éves korában. Várandós – 1965, olaj, farost, 74,5x47 48
AQUARIUS KINCSEI
Budaházy Éva: Impressziók – Tilless Béla alkotásait nézve 2
A kép forrása: Pinterest
Útja során Tilless Béla hamar búcsút intett a kétdimenziós sík-világnak, búcsút intett a hagyo mányos festői megoldásoknak. Anyagvilágunk terei foglalkoztatták inkább, a terek, melyek körbevesznek, melyek bezárnak, melyek mély titkokat, emlékeket hordoznak, s arra nógat nak, hogy törjük át a kemény burkot.Tilless Béla a felfedező izgalmával és szeretetével nyúl az anyaghoz. Jeleket – jelzéseket lát és láttat. így születtek stukkói, melyek gyakorta a múlt lenyomatait hordozzák: egy kezet, egy lábnyomot, egy állatalakot benső barlangunk falán. Emberlétünk stációiba révedünk vissza megállva egy-egy ilyen munka előtt… Aztán az ajtók! A vaskos anyagokból épített ablakok! Bezárva és kinyitva. S néha egy-egy, szinte giccsesen oda nem illő JEL. Vérpiros rózsa izzik a cement-szürkeségben. Hatalma van. Kitárta a nehéz faablakot. A lélek áttörte burkát. Illata oldja a komor szürkeség kripta-szagát. A nyitott ablakon beárad az éltető, friss levegő. A megértett, „szeretve-legyőzött” anyagon áttörnek a fénylő sugarak. Csillogó szépségük hirdeti az ősi bölcsességet: „Isten világosság”. A szobrász ehhez a krómacélt hívta segítségül. Belőle épültek köztéri szobrai, fényjáték mo biljai. Sík Csaba mondta róluk kiállítás-megnyitóján (Debrecen,1981): „Tilless Béla mobil jai társaságában, amelyek a legmagasabb fokon testesítik meg a tisztaság, az egészséges mozgás ideáját, feltámad bennünk a remény: a század kultúrája nem csak szorongást szül.” Az alkotó helyzete azonban nem ilyen reményteli. Mint maga vallotta: „A környezetesztétikai irányulásom eredménye a 80-as évek elején: egy igen éles és több évig tartó polémia a lakótelepek embertelen világa miatt.” És újabb próbálkozások sorozata, mely néha sikerrel is járt, s néhány település befogadta a fénylő, ám szokatlan fém-szobrokat. 49
AQUARIUS KINCSEI
Budaházy Éva: Impressziók – Tilless Béla alkotásait nézve 3 festmény Tilles Béla Kozmosz sorozatából akril, rétegelt lemez a kép forrása: kolorline.hu
KIÁLLÍTÁS És az életmű utolsó állomása: „Munkásságomban csaknem 20 éven át a szobrászat dominált – Petris József kitűnő közreműködésével – amíg közel 10 éve rám tört a színéhség és az új dimenziók iránti vonzódás. Megtörtént a revelációszerű találkozás a gnosztikus tanokkal! Azóta ismét rendszeresen festek” – vallotta Tilles Béla 2008-ban. Szépsé ges táblaképek születtek ekkor. A festő a csillagokkal társalog. Az anyag rabságából szabadult lélek örömünnepet ül. Megosztja velünk az újra felismerés boldogságát: „Ami lent van, megfelel annak, ami fent van”. A csillagképek, a galaxisok, a Tejút mesés folyama mind-mind az Egy része. A bennünk is jelenlévőnek óriás-valósága. A mindent felülmúló, kozmikus REND.
A képek és idézetek forrása: Tilless Béla – A rend kozmosza, 2008, Hanga kiadó Videó: https://www.youtube.com/watch?v=6fCAlsGCfX0 A művész munkái megtekinthetők hazai és külföldi közgyűjteményekben; Pl.: Budapest: Kassák Múzeum, Magyar Nemzeti Galéria Debrecen: Déri Múzeum, Irodalmi Múzeum Hajdúszoboszló: Nemzetközi Modern Múzeum Nyíregyháza: Jósa András Múzeum Paks: Paksi Képtár 50
AQUARIUS KINCSEI
Budaházy Éva: Impressziók – Tilless Béla alkotásait nézve 4
festmény Tilles Béla Kozmosz sorozatából akril, rétegelt lemez
Szombathely: Szombathelyi Képtár Dunaszerdahely (Szlovákia): Kortárs Magyar Galéria Helsinki: Amos Anderson Museum és más finn városok múzeumaiban (pl. Jyvaskyla, Kuopio, Vaasa) Prilep (Szerbia) Nemzeti Múzeum Szczecin (Lengyelország): Modern Múzeum Köztéri szobrok, kutak, pl.: Budapest (Őrmező), Debrecen, Fülesd, Hajdúszoboszló, Mátészalka, Nyíregyháza, Miskolc, Pap, Polgár, Szolnok, Újléta
51
AQUARIUS KINCSEI
LÉLEK ÉS VILÁGEGYETEM – a lélek újjászületése LAPOZÓ
A kép forrása: Pinterest
Budaházy Éva ajánlója Grandpierre Attila könyvének olvasásához
„Lelkünk tündér-erdő Virágot hoz és felnő” Őszintén, teljes szívünkből és szeretettel ajánljuk elolvasásra-megfontolásra Grandpierre Attila 2016-ban, a Titokfejtő Könyvkiadónál megjelent könyvét – írhatnám ilyen egyszerűen. Hisz egy minden mondatában-gondolatában időszerű munkát vehet kezébe az olvasó egy olyan írótól – embertől, akire nem lehet nem oda figyelni. Egy olyan munkát, mely abszolút időszerűsége mellett példatárával átölel évezredeket, év-tízezredeket, s könnyed mozdulattal festi elénk a Lélek fejlődésének évmillióit. …És ezzel véget is érhetne a könyvajánló. Hogy mégis folytatódik, annak egyszerű, praktikus oka van. Egy ajánlás könnyebben eljuthat azokhoz is, akiknek talán nincs alkalmuk-idejük szétnézni a „könyvpiacon”. Ha ismert az alkotás váza, felépítése, legalapvetőbb gondolatai, talán könnyebb nekivágni az olvasás folyamatának is. Ez az írás tehát bemutatja mindezt. Az első oldalakról idézünk: „Gyermekeink és saját életünk érdekében most nekünk kell helyt állnunk ezekben az embert próbáló időkben. Ahhoz, hogy lelkünkre ráébredjünk, ma már meg kell küzdenünk – vallotta Gurdjieff. Ideje, hogy megbarátkozzunk a lélek mélyreható kérdéseivel, hogy otthon érezhessük magunkat a lélek világában. Ideje, hogy megismerkedjünk a lélek eszméjével! Mindmáig nem ismerjük a lélek eszméjének világtörténetét. Könyvünkben áttekintést adunk a lélek kozmikus kapcsolatainak eszméiről Eurázsia ókori magasműveltségeitől máig. Fény derül a lélek eszméjének rendkívüli jelentőségére az emberiség szellemi életében. (…) A lélek egész világunkat megvilágító fénye nélkül életünk aprópénzre váltva vész el a szürke mindennapokban.” (I. m. 10-11. o.) 52
AQUARIUS KINCSEI
LÉLEK ÉS VILÁGEGYETEM – a lélek újjászületése
Reviczky Budaházy ÉvaGyula ajánlója Grandpierre Attila Magamról könyvének olvasásához 22.
A kép forrása: Pinterest
SZABAD LAPOZÓ POLC
Nem, Grandpierre Attila nem „lélekbúvár”, nem is pszichológus. De bizonyára ezt sokan tudják. Elsősorban azok, kik valaha a VHK-ért, a Vágtázó Halottkémek zenekarért lelkesedtek, majd nyitott szívvel fogadták be a Vágtázó Csodaszarvas varázslatos, soha el nem felejthető hangza tait is. Grandpierre Attila énekes-szövegíró. De Grandpierre Attila elismert fizikus-csillagász is, a fizikai tudományok kandidátusa, az MTA tagja.Már ez is elegendő volna arra, hogy figyelmünk felé fordítsuk. Hisz nagyszerű dolog az, hogy egy természettudós az Élet felbecsülhetetlen értékeként ír a Lélekről. (Mindez egyébként már előző nagy munkájából, Az élő világegyetem könyve címűből is kirajzolódott.) A LÉLEK ÉS VILÁGEGYETEM 3 fejezetből áll. Az első A lélek, a tudat és az önazonosság címet vise li. A fogalmak tisztázásával indul tehát a könyv, hogy „egy nyelvet beszéljünk”. Fontosnak érez zük – többek között – a megállapítást, hogy lelkünk igazi természete „nem egyéni, önkényes vagy szeszélyes érzéseink egyvelege”.(I.m. 19.) Az „egyén által átélt életelv az egyéni lélek, a kozmikus élőlény, az Élő Világegyetem által átélt életelv a Világlélek.” S így „Belső világunk legmélyén a Világlélek életének, érzéseinek fénye ragyog.” De mivel tudatunk is elválaszt hatatlan a lélektől, a kozmikus életelvtől, így „Egyéni tudatunk a kozmikus tudat kihelyezett főha diszállása földi űrruhánkba”.(I.m.22.) A modern kor emberének szemlélete azonban a világot két jelentős építő elemre vezeti vissza, a tudatra és az anyagra. Ebből ered az anyagi gazdagodás utáni mérhetetlen vágy és küzdelem, ill. az öntudat növekedése, az egoizmus mértéktelen dia dala. Mint zsákutcákat mutatja be ezeket az utakat a könyv. Olyan zsákutcákat, melyek mintegy hamis tudatot alakítanak ki bennünk a Világegyetemről, egyfajta „csőlátást” szülnek. Ehhez ké pest a kőkorszak embere sokkal összetettebb képpel rendelkezett a világról. 53
AQUARIUS KINCSEI
LÉLEK ÉS VILÁGEGYETEM – a lélek újjászületése Budaházy Éva ajánlója Grandpierre Attila könyvének olvasásához 3
LAPOZÓ
A kép forrása: Pinterest
A modern ember hamis képet alakított ki önmagáról. Önazonossága téves. A könyv sza vaival: „Az emberiség történelmének legnagyobb kisiklása valóságos és képzelt önazonosságának életveszélyes eltérése”. (I.m. 61.) „Lelkünk és értelmünk kozmikus irá nyultsága, a Mindenség egészével kapcsolatos feladat-és hivatástudata az emberiség eredeti lényege… Ezt az emberi elhivatottságot, a Homo sapiens földi küldetését kell felfedeznünk ahhoz, hogy az ember valódi önazonosságát visszaszerezzük, egésszé, éppé tehessük.” (I. m. 73.) A könyv második fejezete a Lélek az emberiség ősi világában címet viseli. A mágikus világ felfogásról ír a szerző számtalan példával szemléltetve gondolatait. Külön részben beszél az eurázsiai síkság lakóinak lélekfelfogásáról – a Kárpát-medencétől Indiáig, Kínáig –, a 35 ezer éves Anyaistennő-tiszteletről, a népmesék és a mágikus világlátás kapcsolatáról, az Élet fa-Világfa „valóságáról”, mely még ma is üzeni számunkra, hogy legfőbb valóságunk a min dent átható Világlélek. S a kapcsolat megvalósítható! A harmadik rész, A Lélek az eszmék világtörténetében, először az ókori Kínába vezet vissza, majd India, Délkelet-Európa után a görög filozófusok gondolatairól olvashatunk. Majd a Közép koron át közeledünk az Újkor eszmetörténetének bemutatásához egészen a modern fizika eredményeinek rövid taglalásáig. „A kvantumfizika megszületésével repedés támadt a betonkeménységű modern tudományos világképen”(I. m. 182.)Az ember tehát a tudomány által is „támogatva” találhat vissza elvesztett önazonosság-tudatához. Felismerheti, hogy „legfontosabb feladata nem az anyagi, hanem a lelki-szellemi fejlődés” – olvashatjuk az Összefoglalás első sorában.(I. m. 193.) Elkerülhetetlen a lelki újjászületés. 54
AQUARIUS KINCSEI
LÉLEK ÉS VILÁGEGYETEM – a lélek újjászületése Budaházy Éva ajánlója Grandpierre Attila könyvének olvasásához 4
A kép forrása: Pinterest
LAPOZÓ
Ehhez helyes önismeretre és a félelem legyőzésére lesz szükségünk. Hisz a „modern ember a médiák befolyásának hatására retteg életadó otthonától, a Világegyetemtől, retteg a napkitörésektől, a világvégétől, az üstökösöktől, a meteoroktól, a kisbolygóktól, min dentől, amit a kozmikus űr számára jelent. A kozmikus űr felfoghatatlanul hatalmas, jeges, ürességével és minden élettel, minden emberivel szembeni teljes közönyével ijesztő űrként tátong a modern ember tudatában. Megszűnt a varázslatos összhang ember és Világegyetem között.” (I.m. 184.) „Gyermekeink és saját életünk érdekében most nekünk kell helyt állnunk ezekben az embert próbáló időkben.” Valódi önazonosságunkhoz visszatalálva, a Lélek – a Közvetítősegítségével újra a Világegyetem fiai lehetünk. S akkor az a Varázs is teljesül, melyet írásunk elején idéztünk a költő-énekes Grandpierre Attilától: „Lelkünk tündér-erdő Virágot hoz és felnő Életet ad egy szebb világnak” (Ének a csillagokig; Vágtázó Csodaszarvas, Végtelen Ázsia album 2007) S mint az ajánló elején, a végén is leírom: Őszintén, teljes szívünkből és szeretettel ajánljuk elolvasásra-megfontolásra Grandpierre Attila 2016-ban, a Titokfejtő Könyvkiadónál megjelent könyvét, mely közérthető módon, okfejtésében gyakorta a buddhista szövegek hangulatát idéző nyelvi fordulatokkal, tiszta magyar nyelven szól hozzánk (az idegen kifejezéseket a tudós fizikus szinte teljesen mellőzi). Elmélkedjünk vele együtt a „Lélek kozmikus kapcsolatainak eszméjéről” – s útjáról itt, az anyag világában. AQUARIUS KINCSEI
55
Az Aquarius Kulturális Alapítvány célja a különböző kultúrákat összekapcsoló közös értékek kutatása, terjesztése és teremtése, ilyen módon kíván részt vállalni a közművelődésben, színesítve és erősítve azt a saját eszközeivel. Olyan értékeket tekint egyetemesnek, melyek minden ember számára értéket képviselnek – azaz az élet értelmének keresésével állnak kapcsolatban, és különböző kultúrákban különböző formában, de lényegi elemeiben közös tartalommal jelennek meg a tudomány, a vallás és a művészet területén. Az Alapítvány törekszik arra, hogy ezeket az egyetemes értékeket a jelen kori eszközeivel nyilvánítsa meg, minél több emberrel hozza élő kapcsolatba és a hasonló törekvéseket támogassa. Teremtsünk teret a találkozásra! Ahol az utak találkoznak, mi segítünk egymással találkozni. A találkozás helye különleges. Határon áll, ahonnan másik világhoz indul hajó. A találkozás helyét közösen teremtjük. Ez a tér számunkra is felfedezésre vár. Olyan értékeket rejt, melyet közösen hordoznak, akik már jártak itt a múltban, és azok, akik csak a jövőben jönnek. Ez a tér teljesen nyitott, mégsem üres. Kereteit az utak alkotják, melyek ide vezetnek. Tartalma a találkozás. Találkozás azzal, ami minket ide vezetett, találkozás egymással, egy másik irányulással, ahol az irány a saját középpontból a közös középpontba mutató sugár, és minden ember az egyetlen titokhoz vezető számtalan út egyike. Ez a találkozás kisugárzik és inspirál. Teremtsünk teret a találkozásra!
az AQUARIUS Kulturális Alapítványról 56
Az alapítvány olyan szellemi kikötő, amely a különböző térben és időben megszületett szellemi kincseket kutatja és eleveníti meg tevékenységén, rendezvényein keresztül minél több ember számára. Minőségi ismeretek, valós élmények és tapasztalatok megszerzésére ad lehetőséget és inspirál. AQUARIUS KINCSEI