Kastélyok és Mágnások by Argyelus Studio

BAJI ETELKA Történész-muzeológus, a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának munkatársa. Kutatási területe a 19. századi magyarországi fényképezés története. Több fotótörténeti cikk szerzõje, melyek a Fotómûvészet címû lapban láttak napvilágot. Könyvet írt a Strelisky fényképész-dinasztiáról. Számos fényképkiállítás közremûködõje.

CSORBA LÁSZLÓ Történész, az ELTE BTK Mûvelõdéstörténeti Tanszékének docense, a Római Magyar Akadémia igazgatója. Kutatási területe az újkori magyar mûvelõdés- és egyházpolitika, valamint a magyar–olasz kapcsolatok története. Számos kiadvány szerzõje – többek között könyvet írt Garibaldiról, Széchenyi Istvánról és az Itáliában található magyar emlékekrõl.

7900 Ft ISBN 963-243-931-

9 789632 439310

KASTÉLYOK ÉS MÁGNÁSOK

BAJI ETELKA

CSORBA LÁSZLÓ

KASTÉLYOK ÉS

MÁGNÁSOK

VÁRAK • KASTÉLYOK

SZALON • FOGADÓSZOBA

TÁRSASÁGI ÉLET

POLITIZÁLÓ FÕURAK

KÖNYVTÁR • KÉPTÁR

DOLGOZÓSZOBA

CSALÁDI ÉLET

VADÁSZÓ FÕURAK

LOVAK • KOCSIK • AUTÓK

A KASTÉLY KÖRÜL

FRAKNÓ, MAGYARORSZÁG

A TÖRTÉNELMI

EGYIK LEGNAGYOBB ÉS LEGSZEBB RÉGI VÁRA

1662-BEN

KERÜLT AZ

ESTERHÁZYAK

TULAJDONÁBA.

CSALÁD ITT HELYEZTE EL

FESTMÉNY- ÉS FEGYVERGYÛJTEMÉNYÉT, VALAMINT KINCSTÁRÁT Klösz György felvétele, 1896 körül

VÁ RAK KAS TÉ LYOK

incsen rózsa tövis nélkül, tartja a közmondás

A vidéki környezet hierarchikus viszonyai és a modern

– de talán épp ennyire igaz, hogy nincsen

világtól való részleges elszigeteltség, a park révén terem-

báró kastély nélkül! Valamirevaló arisztokra-

tett külön „átmeneti övezet”, az épület méretei, stiláris

tának szüksége van olyan lakóhelyre, amely elsõ pillantás-

értékei, a benne felhalmozott történelmi, illetve mûvészi

ra jelzi, nem hétköznapi halandó él a falai között. Az élet

tárgy- és emlékanyag együttesen a megállított idõt szim-

persze bonyolult, a szerencse forgandó, és a kibontakozó

bolizálták. Egy kiváltságos csoport itt õrizhette még a

tõkés gazdaság viszontagságai következtében nem egy

legtovább azt a feudális önreprezentációt, amelyben a

fényes címer egykor hetedhét határra terjedõ birtokából

legtermészetesebb módon élhette át annak élményét,

egyetlen cserépnyi föld maradt csupán. De nemcsak a

hogy más és több, mint a többi ember. Tekintsünk meg

szegényedõ mágnások, hanem – a kor szavát követve – a

most egy komoly mustrát a századvég arisztokratáinak

vagyonukat megõrzõ gazdagok is beköltöztek a városba,

kastélyaiból! Akad, amely egykori végvár ormótlan,

és bár ott is elkülönültek fényes rezidenciáik, azért mégis-

mohos alapfalaira épült. Jó néhány a 18. század gazda-

csak közelebb szorultak a közép- és az alsóbb néposztá-

sági gyarapodásának dinamikus harmóniát és barokk

lyok életteréhez. Ezért is jelezte világosan a saját kastély

derût sugárzó emléke. De legtöbbjük korszakunkban,

az igazi rangot, és talán akkor is ott kellett volna tölteni

a 19. század második felében épült, amikor – az építésze-

a nyarat, ha a melegebb évszakokban egyébként nem ez

ti historizmus felfogása szerint – éppen az számított

lett volna a legegészségesebb és legkellemesebb életmód.

modernnek, ami a leginkább hasonlított a régihez.

TÁRSASÁGI ÉLET

PÉCSI

KOSSUTH-SZOBOR

FELAVATÁSA

zeti követelését, a magyar jelvények és vezényleti nyelv meghonosítását a közös hadseregben. A maga korában a „legalkotmányosabbként” magasztalt uralkodó, aki problémátlan korszakban valóban aggályos pontossággal tartotta be az alkotmányos ügymenet adminisztratív szabályait, a válság mélypontján nem habozott Magyarország katonai megszállásának menetparancsait már a hadosztályok szintjére eljuttatni, amikor végre Kossuth Ferenc és hasonlóképp kompromisszumra kész társai elfogadták a teljes kapitulációt. A megegyezés a választópolgárok elõtt titokban maradt. Kossuth Lajos magasba emelt szobrainak épp ezért a koalíciós politika üres szólamait, súlyos kudarcait kellett leplezniük.

Középen Kossuth Ferenc, mellette Zichy Gyula gróf püspök látható az avatási ünnepségen résztvevõket megörökítõ képen. A Függetlenségi és 48-as Párt, melynek élén Kossuth Ferenc állt, minden alkalmat megragadott arra, hogy kinyilvánítsa: õ Kossuth Lajos eszméinek, munkásságának egyedüli autentikus örököse a hazában. Különösen az úgynevezett koalíciós idõszakban, 1906–1910 között, amikor kormányon volt a párt, erõsödött fel ez a propaganda. Az úgynevezett nemzeti ellenzék választási gyõzelme folytán 1905-ben szétesett a 67-es Szabadelvû Párt, ám a koalíciót Ferenc József császár és király mindaddig nem engedte kormányra jutni, amíg fel nem adta – valójában igencsak szerény – nem-

Ismeretlen felvétele, 1909

TÁRSASÁGI ÉLET

II. RÁKÓCZI FERENC TEMETÉSE

HADIK JÁNOS GRÓF BELÜGYI ÁLLAM TITKÁR 1906-BAN, II. RÁKÓCZI FERENC ÉS TÁRSAI HAM VAINAK HAZASZÁLLÍTÁSAKOR A KOP ORSÓKAT KÍSÉRÕ DÍSZBANDÉRIUM BAN. A TÖRÖKORSZÁGI SZÁM ÛZETÉSBEN M EGHALT FEJEDELM ET A KASSAI SZÉKESEGYHÁZBAN TEM ETTÉK EL ÜNNEP ÉLYESEN.

Balogh Rudolf felvétele, Kassa, 1906. november

AZ ANDRÁSSSY-SZOBOR AVATÁSA

IDÕSEBB ANDRÁSSY GYULA GRÓF SZOB RÁNAK LELEP LEZÉSE A PARLAM ENTNÉL. KLOTILD FÕHERCEGNÕ BESZÉLGET IFJABB ANDRÁSSY GYULA GRÓF BELÜGYM INISZTERREL. MÖGÖTTÜK AP P ONYI ALBERT GRÓF, AZ ELÕTÉRBEN JOBB RA WEKERLE SÁNDOR M INISZTERELNÖK. Jelfy Gyula felvétele, Budapest, 1906. december 2.

DOLGOZÓSZOBA

KORÁNYI FRIGYES

KÁROLYI SÁNDOR

BÁRÓ

KÁROLYI SÁNDOR

GRÓF

KORÁNYI FRIGYES BÁRÓ ORVOS, EGYETEM I TANÁR, M UNKÁSSÁGA ELISM ERÉSEKÉNT KAP TA A BÁRÓI RANGOT 1908-BAN. MÁR A SZABADSÁGHARC IDEJÉN, P ESTI ORVOSEGYETEM I TANULM ÁNYAIT M EGSZAKÍTVA, ALORVOSKÉNT, M AJD HONVÉD FÕORVOSKÉNT SZOLGÁLTA A HAZÁT. MEG IS KAP TA M ÉLTÓ BÜNTETÉSÉT: M IUTÁN BÉCSBEN DOKTORRÁ AVATTÁK, CSUP ÁN VIDÉKEN, NAGYKÁLLÓBAN KEZDHETTE M EG HIP P OKRÁTESZI ESKÜJÉNEK TELJESÍTÉSÉT. A HATVANAS ÉVEKTÕL AZUTÁN M IND SZÉLESEBB KÖRBEN ÉRVÉNYESÜLT IDEGGYÓGYÁSZATI, SEBÉSZETI ÉS FÕKÉNT BELGYÓGYÁSZATI TUDÁSA: A P ESTI EGYETEM ORVOSI KARÁN M EGSZERVEZETT I. SZÁM Ú BELKLINIKÁNAK LETT A P ROFESSZORA, M EGHONOSÍTVA A LABORATÓRIUM I KUTATÁST, A VEGYI, A BAKTERIOLÓGIAI ÉS RÖNTGENVIZSGÁLATOKAT. IDÕTÁLLÓ P EDAGÓGIAI FELISM ERÉSE VOLT A GYAKORNOKI INTÉZM ÉNY BEVEZETÉSE. MINT A BALASSA JÁNOS ÉS MARKUSOVSZKY LAJOS KÖRÉ TÖM ÖRÜLÕ, A M ODERN M AGYAR EGÉSZSÉGÜGY M EGTEREM TÉSÉBEN VEZETÕ SZEREP ET JÁTSZÓ ORVOSCSOP ORT TAGJA, SZÁM OS EGÉSZSÉGÜGYI REFORM INTÉZKEDÉS KIDOLGOZÁSÁBAN VETT RÉSZT. KEZDEM ÉNYEZTE A TUBERKULÓZIS ELLENI KÜZDELM ET, A KÓRHÁZAK ÉS A GYÓGYFÜRDÕK FEJLESZTÉSÉT. TÖBB M INT SZÁZÖTVEN TUDOM ÁNYOS KÖZLEM ÉNYE JELENT M EG.

FÕÚR SZEREP ET VÁLLALT 1859–1861-BEN A TITKOS FORRADALM I M OZGALOM BAN ÉS A HATÁROZATI PÁRTBAN. KÉSÕBB ÉRDEKLÕDÉSE A SZOCIÁLP OLITIKA FELÉ FORDULT. ÍGY EM LÉKEZETT VISSZA RÁ UNOKATESTVÉRÉNEK FIA, KÁROLYI MIHÁLY: „Magyarországon õ volt a szövetkezeti mozgalom megalapítója, s egész életét a közjónak szentelte... Konzervatív létére kétségkívül a legbölcsebb embere volt Magyarország elõzõ nemzedékének... Õ, mint altruista és õszintén vallásos ember, esküdt ellensége volt az életképesebbek fennmaradásáról szóló elméletnek és a szabad versenynek, s vissza akart rántani a materializmus szakadékának szélérõl, hogy megmaradjak a keresztényi erények, s így a gyengék védelmének gyakorlatánál. Mivel látta, hogy buzgó vallásosságom már a múlté, s nagy hévvel habzsoltam fel a XIX. század racionalizmusát, olyan ellenszert keresett, amely a saját terepén veri meg a manchesteri liberalizmust. Kezembe adta hát Marx Károly mûvét, A tõkét, hogy megértsem, hová vezet a szabad verseny rendszere...”

Ismeretlen felvétele, 1875 körül

Simonyi Antal felvétele, Pest, 1865 körül

140

GRÓF ORSZÁGGYÛLÉSI KÉP VISELÕ, GAZDASÁGP OLITIKUS.

FIATAL

DOLGOZÓSZOBA

BÁNFFY MIKLÓS BÁNFFY MIKLÓS

HATVANY LAJOS

GRÓF

GRÓF ÍRÓ, P OLITIKUS ÉS KÜLÜGYM INISZTER UGYANOLYAN OTTHONOSAN

ÍRÓ,

BÁRÓ

Erdélyi Helikont. 1944 szeptemberében, az erdélyi magyarság nevében, emlékiratban követelte Horthy kormányzótól, hogy kössön azonnal fegyverszünetet.

ANYAGILAG TÁM OGATTA A M AGYAR IRODALOM TÖBB KIVÁLÓ ALAKJÁT, ÍGY ADY ENDRÉT, JÓZSEF ATTILÁT ÉS A Nyugat címû irodalmi lapot is. „Hatvany Lajos sorsa – írta Ady Endre a Nyugat hasábjain 1913-ban –, ha új vágásúnak tetszik is, õsi és tipikus magyar sors. Valamikor, barátságunk tavaszán, olyan nagy életnek sorsát, szerepét jósoltam neki egy levelemben (históriai magyar életét), hogy ezt a levelemet késõbb majdnem komolyan kértem tõle vissza. És mégis, és ma is bizonyos, hogy senki a mi generációnkból áldottabban, dúsabban, szerencsésebben, szebben, mert kényelmesebben nem kelt útra, mint õ. … Õ maga magáért is elég legény, érezheti, hogy e nagy kiváltságok nélkül is megállná a sarat az életben, saját személyéért szeretik sokatérõ nõk, sok értékes barátjának szinte fájdalmas, hogy a világ gyanúsítása nélkül nem demonstrálhatja szabadon hozzávaló teljes és nagy barátságát. … Egy kicsit-kicsit megértem Coriolanus-érzéseit is, de semmi a világon nem érteti meg velem azt az önkéntes számûzetést, melyet vehemensen, csúfolódva tagad, s mely neki állandó s talán gyógyíthatatlan sebe.”

Strelisky felvétele, Budapest, 1912

Székely Aladár felvétele, Budapest, 1908–1914 között

M OZGOTT A M ÛVÉSZETI ÉLET, M INT A P OLITIKA TERÜLETÉN, HISZEN A KOLOZSI FÕISP ÁNSÁG UTÁN AZ OP ERAHÁZAT ÉS A NEM ZETI

SZÍNHÁZAT IGAZGATTA. AZ ELSÕ VILÁGHÁBORÚ ELVESZ-

TÉSÉBÕL KÖVETKEZÕ TÁRSADALM I ÉS NEM ZETI M EGRÁZKÓDTATÁSOK IDEJÉN ÚJRA A P OLITIKAI TÉRRE LÉP ETT: A SZÛKEBB ERDÉLYI P ÁTRIÁJÁBÓL JÓL ISM ERT KORM ÁNYÁBAN LETT KÜLÜGYM INISZTER.

BETHLEN ISTVÁN

AKTÍV SZEREP ET JÁTSZOTT AB BAN

GRÓF ELSÕ

A TÁRGYALÁSSO-

ROZATBAN, M ELYNEK SORÁN EGYETLEN P ONTON NÉP SZAVAZÁSSAL M ÓDOSÍTANI LEHETETT A TRIANONI BÉKESZERZÕDÉSBEN RÖGZÍTETT HATÁROKAT. VÁK M INISZTERELNÖKKEL, M AJD ELKÍSÉRTE

Õ TÁRGYALT EDUARD BENEŠ CSEHSZLOBETHLEN M INISZTERELNÖKÖT AZOKRA A VELENCEI

TÁRGYALÁSOKRA, AHOL A CSEHSZLOVÁK M ELLÉ AZ OLASZ TÁM OGATÁST IS M EGSZEREZTÉK A SOP RONI NÉP SZAVAZÁSHOZ.

HÚSZAS ÉVEK KÖZEP ÉN VISSZAKÖLTÖZÖTT ERDÉLYBE, REGÉ-

NYEI JELENTEK M EG, SZERKESZTETTE A M AGYAR ÍRÓK LAP JÁT, AZ

141

KRITIKUS, IRODALOM TÖRTÉNÉSZ.

LOVAK

IZABELLA

•

KOCSIK

•

AUTÓK

FÕHERCEGNÕ KILOVAGOL LÁNYAIVAL;

HÁTTÉRBEN A POZSONYI VÁR LÁTSZIK

MIVELFRIGYES FÕHERCEG POZSONY VÁROSÁBAN, A GRASSALKOVICH GRÓFOK EGYKORI KASTÉLYÁBAN LAKOTT (M A EZ A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG ELNÖKÉNEK REZIDENCIÁJA), ÍGY NÉP ES CSALÁDJÁNAK KEDVELT SZÓRAKOZÁSA VOLT A VÁROS KÖRNYÉKÉN, A DUNA ÁRTÉRI ERDÕIBEN ÉS RÉTJEIN VAGY ÉP P EN A LÍCEUM I DIÁKOK ÁLTAL IS A M AJÁLISOKON GYAKRAN LÁTOGATOTT, BÁJOS VASKUTACSKA VENDÉGLÕ KÖRNYÉKÉN LOVAGOLNI. Ismeretlen felvétele, 1900 körül

198

LOVAK

IZABELLA

•

KOCSIK

•

AUTÓK

FÕHERCEGNÕ EGYLOVAS KOCSIN,

MELLETTE LÁNYA,

MÁRIA KRISZTINA

ÉS EGYIK UDVARHÖLGYE Ismeretlen felvétele, 1898

199

CSÓNAKÁZÓTÓ VIGYÁZÓ SÁNDOR GRÓF VÁCRÁTÓTI KASTÉLYÁNAK PARKJÁBAN Klösz György felvétele, 1896 körül

A KASTÉLY KÖRÜL

mióta palotában lakik a gazdag, azóta szolgálja

alcsúti kert már régóta híres az országban mint anyatelepe

az épületet környezõ park is a rang és a vagyon

valamennyi díszkertnek, ahonnan exotikus fáinkat szerezzük.

reprezentációját. A franciakert úgy kénysze-

Csakhogy amiket mi arasszal mérhetõ fehér és veres levelû

rítette a szigorú olló szabta geometrikus rend keretébe

bokrocskákat ápolgatunk, azok ott terebélyes óriások”. Az

a gyökérrel kapaszkodó élõlényeket, amiként a francia

1867-ben ideköltözõ József fõherceg olyan tudományos

abszolutizmus királyai utasították feltétlen engedelmes-

alapossággal kezelte és fejlesztette tovább a parkot, hogy

ségre két lábon járó alattvalóikat. Az angolkertben a való-

botanikai munkásságáért a kolozsvári egyetem doktori

di természet romantikus részleteit sûrítette a rafináltan

címmel jutalmazta. Nem kisebb mûvész, mint Ybl Mik-

szerkesztett rendetlenség mûvészi egységébe a kertépítõ

lós tervezte a pálmaházat – ma már sajnos ez sincs meg.

fantáziája. A 19. századvég kastélyparkjainak szerkezetét

A maga területén hasonlóan nagy tekintély, Zsigmondy

sok esetben egy újabb költséges szenvedély, a földkerek-

Vilmos, az artézi vizek feltárásának elsõ hazai szakmér-

ség különleges növényeit egybegyûjtõ arborétum – füvész-

nöke fúrta a növénycsodák öntözéséhez nélkülözhetetlen

kert – telepítésének vágya határozta meg, az esztétikai

vizet adó kutat. Jámbor Vilmos fõhercegi udvari kertész

mellett fontos tudományos szempontokkal bonyolítva a

a pálmaház helyérõl kikerült földtömeget alakította csi-

fõkertész dolgát. A kertépítõ szenvedély egyik legpompá-

nos halommá, rózsafákkal, fenyõkkel borítva be pázsitos

sabb hazai példája az alcsúti arborétum, ahol a növények

oldalait. Utóda, Zednik Pál fõkertész fõképp fenyõfélék

egyedülálló együttese magát a kastélyt is túlélte, hiszen

telepítésével hagyta ott a keze nyomát az alcsúti arboré-

utóbbi a háború végén leégett, és csupán bizarr homlok-

tumon. „Az egykor kopár agyaghalmokat rengeteg erdõ fedi,

zata – mintha romantikus mûrom lenne, pedig ez sajnos

amerre a szem tekint, nevetõ tájak, hívogató liget; a nagysze-

valódi! – magasodik a tóra hajló szelíd lejtõ tetején. Jókai

rû park lombjai közül messzire kiragyog a pálmaház roppant

Mór emlegeti 1885-ben a Vasárnapi Ujságban, hogy „az

kupolája” – írja 1886-ban a Kertészeti Lapok.

207