Örök Házsongárd I. by Argyelus Studio

KOLOZSVÁR ÉS SÍRKERTJE A SZÁZADOK SODRÁBAN

ÖRÖK HÁZSONGÁRD

G A AL G YÖRG Y GRÁNITZ MIKLÓS

Wicey Gáspárné Filstich Anna és kisleánya (†1650. január 26.) koporsó alakú, igényesen faragott sírköve – legalább töredékesen – még az 1990-es évek közepén is megvolt az I. C parcellában. Herepei János szerint ugyanaz a mester faraghatta, mint az előbb bemutatott Hertel Péterét. A mérete is azonos lehetett. Felirata két jeles kolozsvári patrícius család emlékét örökíti meg: IT NIVGSZIK AZ VRB[AN] BOLDOGVL KI[MULT] WICEY GASPAR NAK KEDVES HAZAS TARSA FILSTICH ANNA EGY KIS LEANKAIAVAL KI HOLT MEGH DIE Z6 IANVARY AN I650 ELETENEK PENIGH 35 ESZTENDEYEB[EN] IOB KEONYVENEK 19 RESZEB[EN] AZ Z5 Z6 VERSE IB ENIS IOL TUDO[M] HOGY AZ EN MEG VALTO[M] EL ÉS HOGY AZ VTOLSO EMBER AZ [FE]OLDBEOL FELTAMAD TOVABBA MINEK VTANNA AZ [FERGEK] AZ EN TESTEMET ME[GRA]GHIAK ES MINEK VTANNA FELEBREDEK EBBEN AZ TESTB[EN] MEGLATOM AZ IST[ENT]

Ez a kihagyásokkal, összevonásokkal teli szöveg csak a kő északi oldalát töltötte ki. A jobb végen ott volt a Filstich-címer: a két oldalán hornyolt pajzsban a nyakán lándzsával átdöfött ugró szarvas. A déli oldalon a Wicey család címerét is kifaragták: a pajzsban kiterjesztett szárnyú, mellére hajtott fejű, nyakán átlőtt hattyú. A férj felirata nem került a helyére, mert Wicey uram újranősült, s csak 1665-ben szállt a sírba, bizonyára újabb felesége mellé. Az üres mezőbe aztán egy kései leszármazott 1773-ból való rövid feliratát vésték bele. A Wicey/Vicei család az 1520-as évek től szerepel Kolozsvár történetében. Ötvösmestereket és főbírókat adott a városnak. Vicei Máténak már olyan háza volt, hogy Bethlen Gábor fejedelmet is vendégül láthatta, és áttérve a református vallásra, ő lett e felekezet itteni fő pártfogója, Szenczi Molnár Albert egyik támogatója. 1623-ban halt meg, s biztosan a Házsongárdban nyugszik. Akárcsak Vicei Anna, aki az 1644-ben elhunyt Kassai István fejedelmi tanácsoshoz ment feleségül. A bemutatott sírkő alatt nyugvó asszony férje, Wicey Gáspár a reformátusok egyik kurátora volt, bizonyára könyvgyűjtő ember, mert három tőle származó latin kötet is bekerült a kollégiumi nagykönyvtárba. A Filstichek is ötvösök, céhmesterek voltak. Filstich Péternek a Főtér északi során állt a háza, a Mauksch–Hintz-ház szomszédságában. Utóbb a Kemény grófok átépíttették, de a kapu alatt megőriztek egy 1597-ből származó Filstich-címeres ajtókeretet. Filstich Péter aztán aranyváltó jogot szerzett, s Bethlen Gábor pénzügyi tanácsadója lett. Valószínűleg ﬁa volt Filstich Lőrinc, aki 1622-ben csatlakozott a reformátusokhoz, s e felekezet első képviselőjeként nyerte el a főbírói tisztséget 1641ben. A Farkas utcai templom javítási munkálatainak is ő volt az irányító felügyelője. Első feleségétől, Stenczel Annától született lánya lehetett a sírban nyugvó Anna. Feltételezhetően a nehéz szülés okozta szövődmények következtében halt meg kislányával együtt.

A háttérben Wicey Gáspárné és kislánya koporsókövének címeres részletei • A Filstich Péter címerét õrzõ reneszánsz ajtókeret

Kolozsvár legelsõ nagyobb várospecsétje • A kolozsmonostori konvent 1575 évi hiteles helyi pecsétje • Kolozsmonostor falu pecsétje

Frank Ádám (†1655. augusztus 15.) és Pauli István (†1672. október 30.) szász prédikátorok közös koporsó alakú kövének latin feliratát szintén Nagyajtai Kovács Istvánnak köszönhetjük. A kő északi oldalán Frank Ádám sírverse volt olvasható, a túloldalán felül Frank tulajdonképpeni sírirata, s utólag alája vésve Pauli felirata is. Ezeket a hiányok jelölésével ide iktatjuk, sajnos a sortördelést a másoló nem jelezte: ADAM […] SITVS […] QVI PRIMVM PRET […] DIVINAE VERITATIS […] AECA […] A PATRIA […] ATQUE IN POLONIAM PROFECTVS ILLUSTRI QUONDAM SCHOLAE RACOVIANAE NON SINE FRVCTV INSIGNI PRAEFVIT INDE ANNO CHRISTI MDCXXXIII HVC LOCORVM TRANSLATVS ECCLESIAE VNITARIORVM SAXONICAE MINISTERIO FVNCTVS ANNOS FERME XXII ITA TAMEN VT ALTERAM EJ TEMPORIS PARTEM ANNOS NEMPE XII IMMVNERE SIMVL PAROCHIALI SVMMA TRANSEGERIT INDE DENIQVE EREBVS AC DIVTVRNIS COLICAE PASSIONIS DOLORIBVS EXAN […] SPIRITVM SVB FIRMA BEATAE RESVRRECTIONIS SPE REDDIDERIT DIE XV AVGVSTI ANNO CHRISTI MDCLV AETATIS VERO SVAE LIX

A felirat elmondja, hogy [Frank] Ádám nyugodott e kő alatt, aki először a híres rakówi iskolában tanított nem eredménytelenül, majd onnan 1633-ban e helyre hozták a szász unitárius egyház papjául, amely tisztségben csaknem 22 évig szolgált, ebből 12 évig parókus lelkész volt; fájdalmas görcsös betegség után a boldog feltámadás reményében adta ki lelkét 1655. augusztusának 15. napján, 59 éves korában. Frankról a kutatás kiderítette, hogy német, sziléziai származású volt, a rakówi iskolát vezette rektorként, amikor Kolozsvárról kéttagú küldöttség hívta meg szász prédikátornak, ide 1633 júliusában érkeztek. Segesvári Bálint jellemzése szerint „jó szál legény, nőtelen volt akkor, mikor elhozták, jó hangos szavú”. A szeniori feljegyzésekből tudjuk, hogy temetése augusztus 18-án volt az unitárius és református városi tanácstagok jelenlétében. A piactéri nagytemplomban négyen is prédikáltak fölötte németül, latinul és magyarul. Onnan vitték ki a temetőbe. Fia, ifjabb Frank Ádám holland és német egyetemeken tanult, s jeles nyomdász lett, egy ideig Angliában élt. Frank temetésén a latin szónok Pauli István volt, aki később a szász papságban utóda lett. Rövid felirata Frank kövén így szólt: STEPHANVS PAVLI PASTOR ECCLESIAE VNITARIAE SAXONICAE CLAVDIOPOLITANAE VIGILANTISSIMVS HIC SITUS EST OBIIT ANNO CHRISTI MDCLXXII . XXX OCTOBRIS ANNO VERO AETATIS XLIII

Magyar fordításban: Itt nyugszik Pauli István, a kolozsvári szász unitárius egyházközség legbuzgóbb lelkésze. Meghalt az Úr 1672. évének október 30-i napján 43 éves korában. Pauli lengyel származású volt, eredeti neve Stannarius. 1651 őszén iratkozott be Odera-Frankfurt, 1653 februárjában Leiden egyetemére, bölcsészetet hallgatott. Bejárta Hollandia és Németország több városát. 1655-ben ért haza, júniusban a főiskola lektorául választották, 1661 októberében a lektorság mellett a szász eklézsia papja is ő lett. A szeniori feljegyzések szerint november 5-én az egyház költségén temették el. Dresler János ﬁa, Bancsi 1659. szep-

A 68×50 cm-es, aránylag nagy kő halottjáról

tember 29-én hunyt el, köve az I. C parcella legma-

csak annyit tudunk, hogy szász unitárius csa-

gasabban fekvő ereszes síremléke volt, az 1980-as

ládból származott. Mégis magyarosan hang-

évek végén törték össze. Felirata így szólt:

zik a beceneve, s a felirat sem német. Mind a

ANNO J659 DIE Z9

Kohn–Zsakó-, mind a Herepei-féle jegyzék le-

SEPTEMB . IT NYVGSZIK

jegyezte adatait. Herepei szerint a vésnök is

DRESLER IANOSNAK

szász lehetett, ezzel magyarázható a boldog-

EGY FIA BANCZI NEW KINEK ADGION ISTEN BOLDOGSZAGOS FEL

ságos szó közepén a mássalhangzó elírása, így lett „szagos” a kis halott.

TAMADAST

112

Bibliás jelvény Szathmári Pap Zsigmond tumbáján

Apáczai Csere János (†1659. december 31.) a Házsongárd egyik leghíresebb halottja, de emlékét mégsem örökítette meg korabeli sírkő. Kelemen Lajos többször is emlegette, hogy bizonyára a II. B vagy II. C parcellában pihenhet. Ez adta az ötletet Szotyori Nagy Gézának, hogy a II. C délkeleti sarkában lévő sírkertjében egy márvány emlékoszlopot állíttasson a nagy tudós és felesége emlékére 1975 táján, amikor mindenütt Apáczai születésének 350. évfordulóját ünnepelték. Így született meg az az emlékoszlop, amelyet Áprily Lajos híres versének ötödik sora tesz érzékletesebbé: a költő és az oszlopállító is tudta, hogy itt kell nekik valahol pihenniük, lényegtelen, hogy épp melyik sírgödörben. Erre utal a felirat:

todox kálvinizmusával. Bevádolták a fejedelem-

APÁCZAI CSERE

nél, aki 1656 tavaszán áthelyezte az alacsonyabb

JÁNOS

fokú kolozsvári református iskolába. Itt mondott

1625–1659

székfoglalója Az iskolák felette szükséges vol-

ÉS HITVESE

táról egy fokozatos iskolarendszer kiépítését

ALETTA VAN DER MAET EMLÉKÉRE

sürgette. 1658-ban kidolgozta és Barcsay Ákos

„TUDTAM,

fejedelem (1658–1660) elé terjesztette egy négy-

HOGY ITT RINGATJA

fakultásos teljes magyar egyetem tervezetét.

RÉG AZ ÁLOM…”

A kolozsvári tanintézetet ő fejlesztette kollégium-

Apáczai neve és alakja mára szimbólum

má, beindította a bölcselet és a teológia tanítá-

lett, a sokra hivatott, de a maradi hatalomtól,

sát. Fő műve a Magyar Encyclopaedia, amely

a haladásra még nem fogékony társadalom-

Utrechtben 1655-ben jelent meg. Hollandiában

tól elgáncsolt tudós megtestesítője. A Brassó

kezdte írni, s Gyulafehérváron fejezte be. Kora

melletti Apácáról indult, a kolozsvári óvári re-

haladó tudományosságának színvonalán áll, a

formátus iskolában Porcsalmi András, majd a

tudományok első magyar rendszerezése, tizen-

Bethlen Gábor alapította gyulafehérvári akadé-

egy részében a ﬁlozóﬁa, természettudományok,

mián Bisterfeld tanítványa volt. Geleji Katona

társadalomtudományok és a teológia akkoriban

István püspök támogatásával 1648-ban holland

szokásos tananyagát tárgyalja. A hangsúlyt a ter-

egyetemekre ment. Franekerben, Leidenben,

mészettudományokra helyezi, hirdeti a koperni-

Utrechtben tanult, 1651-ben Harderwijkben

kuszi világrendszert. A terv szerinti XII. nyelvé-

teológiai doktorátust szerzett. Még az évben

szeti-retorikai fejezete nem készült el. Apáczai

egy utrechti polgár leányát vette nőül, s a ha-

e művével megvetette a magyar tudományos

gyomány szerint tanári állást kínáltak neki az

nyelv alapjait, szükség esetén szakkifejezéseket

ottani egyetemen. A fejedelem és a püspök hí-

alkotott. A kötetet tankönyvül szánta diákjai szá-

vására azonban 1653-ban hazatért, s elfoglalta

mára, feltételezhetőleg e tárgyak magyar nyelvű

a gyulafehérvári főiskolán neki fenntartott ál-

oktatását is kezdeményezte. Mindössze három

lást. A bölcsesség tanulásáról tartotta szék-

évet tölthetett Kolozsváron. A Farkas utcában, a

foglaló beszédét, amelyben hitet tett a polgári

scholamesteri házban lakott, amelynek helyére

gondolkodás mellett. Tanítás közben hangozta-

1975-ben az Akadémiai Könyvtár épületét emel-

tott kartezianizmusa, puritánus meggyőződése,

ték. 34 éves korában a tüdőbaj ragadta el 1659

reformtörekvései szembekerültek tanártársai or-

szilveszter estéjén. Nem részesült díszes egyhá-

Gy. Szabó Béla Apáczai Csere Jánosról készített fametszete

113

Butzi Antal tumbarészlete

204 Kolozsvár legelsõ nagyobb várospecsétje • A kolozsmonostori konvent 1575 évi hiteles helyi pecsétje • Kolozsmonostor falu pecsétje

Kolozsvár legelsõ nagyobb várospecsétje • A kolozsmonostori konvent 1575 évi hiteles helyi pecsétje • Kolozsmonostor falu pecsétje

205

Gyarmathi Sámuel (1751. július 15–

lágszenzáció számba. Gyarmathi elsőként bocsá-

ugyancsak Kampe Robinson-átdolgozását. Tudo-

1830. március 1.) sokoldalú tudós ember, a 18.

tott fel léggömböt Magyarországon, Pozsony pia-

mányos elismertségét nyelvészeti munkáinak

század végének legnagyobb magyar nyelvésze

cán 1784-ben. Még az évben Pestre utazott, ahol a

köszönheti. Az Okoskodva tanító magyar

volt. Eredetileg ugyanolyan kétrészes, felül gir-

budai színháznál segédkezett. 1785 táján tért visz-

nyelvmester (1794) egy pályázat eredményeként

landdal díszített kőobeliszken örökítették meg

sza Erdélybe. Itt megnősült, de rövidesen el is vált.

született, első magyar leíró nyelvtanunk, amely

emlékét, mint Szilágyi Ferencné Molnár Julian-

A báró Radák és a gróf Bethlen családoknál házi-

teljesen szakít a latin nyelvtanok rendszerével.

nának. A kő többször ledőlt a környező temeté-

orvosként tevékenykedett, amíg 1787-ben Hunyad

Nyelvhasonlító munkásságával egy új tudomány-

sekkor, ma csak a feliratos felső szegmentuma

vármegye tisztiorvosává nem választották. At-

ágat teremtett: a ﬁnnugor összehasonlító nyelvé-

látható. Legutóbb 2000 szeptemberében restau-

tól fogva nyolc évig Déván élt. 1795-ben Bethlen

szetet. Történt ugyanis, hogy Sajnovics János je-

rálták göttingeni támogatással. Felirata így szól:

Elek társaságában németországi tanulmányútra

zsuita csillagász miközben Hell Miksa társaságá-

MED. DOCTOR

ment. Jártak Halléban, Jénában, Weimarban, két

ban Norvégia lappok lakta északi csücskén, Vardö

ÉS

évet Göttingenben töltöttek, ahol ő is beiratko-

szigetén 1769-ben a napfogyatkozást ﬁgyelte, a

zott az egyetemre. Koppenhágába is eljutott. Köz-

lapp nyelvet is tanulmányozta, sőt a magyar–lapp

SÁMUEL

ben megtanult oroszul, svédül, dánul, angolul.

rokonságra is felﬁgyelt, s erről 1770-ben tanul-

EMLÉKE

A nyelvészet és a mineralógia érdekelte. 1799-ben

mányt jelentetett meg. A magyar tudósok több-

A pár sor nem sejteti, hogy milyen fordulatokban

érkezett haza, s 1800-tól a zilahi Református Kol-

sége elutasította a halzsírszagú atyaﬁságot, in-

gazdag életpályára tett pontot e sírkő. Gyarmathi

légiumban kapott tanári állást. Itt tíz évig ok-

kább a törökkel vagy a héberrel szerette volna a

Kolozsváron született, itt, valamint a zilahi és a

tatott, majd nyugalomba vonulva gróf Bethlen

magyart rokonítani. Gyarmathi is a kételkedők

nagyenyedi református kollégiumokban tanult.

Gergely buni kastélyában, illetve kolozsvári házá-

közé tartozott. Göttingenben August Schlözer ot-

1776-ban Bécsbe ment, ahol beiratkozott az egye-

ban a tudománynak élhetett. Gazdag könyvtárát

tani nagyhírű ﬁlológus professzortól kapott gaz-

tem orvosi karára, s 1782-ben nyomtatásban is

a zilahi iskolára, kőzetgyűjteményét a nagyenyedi

dag nyelvi anyagot és biztatást a nyelvrokonság

megjelent disszertációja alapján orvosdoktorrá

kollégiumra hagyta. Gyarmathi idejében még ke-

tanulmányozására. Végül nem tudta Sajnovicsot

avatták. Utána közel egy évig járta gyalogosan

vés volt az orvos Erdélyben, s az orvosdoktorok

megcáfolni, hanem rájött, hogy a lappon kívül

Németországot, Berlinbe is eljutott. 1783/84-ben

csak városi vagy megyei főorvosokként juthattak

más ﬁnnugor nyelvekkel is rokon a magyar, úgy-

Ráday Gedeon családjánál volt nevelő, két ﬁát

biztos megélhetéshez, ezért többségük tanári ál-

hogy a nyelvrokonságot hét nyelvre terjesztette

Pozsonyba is elkísérte tanulmányaik idején. Ott

lást is vállalt. Gyarmathi nevelőként az ifjaknak

ki. Eredményeit híres latin nyelvű művében kö-

vált első lapunk, a Magyar Hírmondó munka-

való hasznos olvasmányokat igyekezett fordíta-

zölte: Affinitas Linguae Hungaricae cum

társává. Akkoriban a francia Montgolﬁer ﬁvérek

ni: 1793-ban közzétette Kampe népszerű könyvét

Linguis Fennicae originis grammatice

1783-tól folytatott léghajós kísérletei mentek vi-

Amerikának feltalálásáról, majd 1794-ben

demonstrata (Nyelvtani bizonyítása a ma-

PROFESSOR GYARMATHI

226

Gyarmathi Sámuel sírkövének díszítménye

gyar és a ﬁnnugor eredetű nyelvek rokonságá-

Schwartz idős kort érhetett meg, s bizonyára az

nak. Göttingen, 1799). Arra is rámutatott, hogy a

ő ízlése kívánta a hagyományos ereszes követ.

szláv és török eredetű szavak csak kölcsönzés út-

A szász lakosságból származhatott, de elma-

ján kerülhettek a magyar nyelvbe. Gyarmathi

gyarosodására már neve hibrid írása is utal, s a

szeretett a nyelvvel játszani, tudott csak e han-

Kolozsvár környéki a-zó nyelvjárást tükrözi az

gokat használva beszélni. Utóbb diákjai viccesen

unaka szó. Máskülönben szépen formált antikva

Meszeshegye vén mesterének nevezték, lévén

betűkkel készült a felirat. Lengyel István, pržemysli (1776. no-

naplójában feljegyezte, hogy „Göttingából én

vember 28–1833. szeptember 5.) református kol-

hoztam Erdélybe legelébb a sárga krumplit, az

légiumi tanárnak tanítványai gyűjtéséből állítot-

úgynevezett Zucker-krumplit”. Gyarmathi az er-

tak emlékoszlopot a Méhes Györgyé közelében.

délyi polihisztorok közül is kimagaslott.

Mára csak Török István iskolatörténetéből és

án Ist v

Herepei János másolatából ismerjük szövegét:

vét ma már csak Parádi Ferenc 1939-ben készült

engyel

Schwartz Sámuel (†1830) ereszes kö-

Zilah a Meszes tövében. Azóta eltűnt kéziratos

GYÁSZ EMLÉKE

felvételéről ismerjük. Az eresz alatt olaszkoszo-

AZ EGYENES LELKÜ EMBERBARÁT

rúba foglalt mesterségjelvény – valószínűleg a

PRŽEMYSLI

K(öz)r(endű) tanárunk, latinosan professzorunk

nyeregkészítőké – volt látható. A tömör felirat

LENGYEL ISTVÁNNAK

lengyel eredetű, I. Rákóczi Györgytől nemességet

csak ennyit közölt:

A KOLOZSVÁRI REF. KOLLEGYOMBAN A BÖLCSELKEDÉS’ KÖZSZERETETT

nyert református papi családban született, a ko-

ITT NYUKSZIK

K. R. TANITÓJÁNAK.

lozsvári és a nagyenyedi kollégiumokban tanult,

IDŐSEB SCHVÁRTZ

SZÜL. NOV. 28. 1776. MEGHOLT SEPT. 5. 1833.

majd 1799-ben elvállalta gróf Kendeffy Ádám ne-

SÁMUEL

HÁLÁDATOS TANITVÁNNYI

velését. S hogy erre felkészülhessen, a család ki-

ÖT UNAKÁIVAL.

S PORAIT TISZTELÖ JÓ BARÁTI

1830.

SÍRVA EMELTÉK.

küldte német egyetemekre. 1801-től Jénában, 1803-tól Göttingenben tanult, a teológián és filozófián kívül természettudományi tárgyakat is. Filozófiatanára Schelling volt. A francia és angol nyelv elsajátítására ugyancsak törekedett. Németország jó részét bejárta, mielőtt 1804 nyarán hazaérkezett. Az év szeptemberében átvette az ifjú Kendeffy nevelését. Eleinte magánúton tanította, majd a marosvásárhelyi kollégiumba íratta, s itteni tanulmányait irányította. 1812-ben vele ment Bécsbe is a katonai akadémiára. Ott főleg a franciában tökéletesítette magát. Amikor a gróf 1813-ban hazatért, Lengyel megbízatása befejeződött, s szép jutalmat kapott az ifjú főúrtól. 1814-ben feleségül vette Incze Mihály orvostanár Krisztina nevű lányát. 1816-ban megválasztották a kolozsvári kollégium filozófiai tanszékére. Főtárgyán kívül neveléstant, földrajzot és statisztikát is tanított, az önként jelentkezőknek francia nyelvet. 1825-től 1829-ig igazgatta a kollégiumot. Úgy tűnik, túl jóságos emberként – amint erre a sírfelirat is utal – nehezen tudta diákjait fegyelmezni, tanulásra kényszeríteni, amiért az elöljáróság megintette. 1824-ig terjedő önéletírása kéziratban maradt, pedig sok érdekes részletet örökít meg külföldi útjáról, a tanügyi viszonyokról.

Síremlék urnát mintázó díszítménye

227