Örök Házsongárd II. by Argyelus Studio

KOLOZSVÁR ÉS SÍRKERTJE A SZÁZADOK SODRÁBAN

ÖRÖK HÁZSONGÁRD

G A AL G YÖRG Y GRÁNITZ MIKLÓS

Engel József Budapesten szerzett orvosdoktori diplomája, 1836 • Belky János sírtáblája

y B lk os

Ján

er E G éb

z orvostanárok sorából sokan a

infarktus. Eisler Mátyás, az akkor új neológ fő-

fővárosi egyetemre távoztak, a

rabbi temette héber és magyar nyelvű beszéd-

századfordulóig meghaltak kö-

del. A kar nevében Davida Leó professzor bú-

zül csak kettőnek a sírja ismert.

csúztatta. Sírköve ma is áll a Balassa utcai régi

Géber Ede (1840–1891) az első magyar bőr-

zsidó temetőben. A Lutheránus temető köze-

gyógyász professzor és az első izraelita orvos

pe táján, a Langer család sírkertjében kis táb-

egyetemi tanár volt. Az egyetem megnyitása-

la emlékeztet Belky János (1851–1892) tör-

kor nem hirdették meg a bőrgyógyászat és ne-

vényszéki orvostanárra. Belky a pesti egyete-

mi betegségek tanszéket, de mivel az Országos

men szerzett orvosdoktori, majd magántaná-

Karolina Kórházban már volt ilyen osztály, en-

ri képesítést. 1883-ban foglalta el a kolozsvári

nek vezetésére kellett egy professzor. Géber a

egyetem tanszékét. A tiszaeszlári perben igaz-

bécsi egyetemen doktorált, s az ottani híres

ságügyi szakértő volt, az ő véleményének is kö-

Hebra professzor mellett volt bőrgyógyász asz-

szönhető, hogy elejtették a vádat.

szisztens. Onnan pályázott 1874-ben Kolozs-

A Házsongárd számos olyan orvost és

várra. 1890-ben az egyetem őt küldte Berlinbe,

gyógyszerészt is befogadott, akik bár nem kap-

hogy ott Koch szenzációt keltő felfedezésével

tak egyetemi tanszéket, a maguk korában rangra,

megismerkedjék. Élete teljében ragadta el egy

hírnévre tettek szert. Az unitárius temetőrészben

Kolozsvár legelsõ nagyobb várospecsétje • A kolozsmonostori konvent 1575 évi hiteles helyi pecsétje • Kolozsmonostor falu pecsétje

Csíkszeredai Szabó József (1805–1872)

nyitott praxist. 1837-ben elnyerte az itteni Orvos-

orvostanár testes márványoszlopa szűkszavú fel-

sebészeti Tanintézet bonctan-szülészet tanszé-

iratával ma már magányosan áll az I. C parcel-

két. A forradalom idején kolozsvári egyetem fel-

la közepe táján, minthogy lánya és annak férje,

állítására tett javaslatot. A bukás után, 1850-ben

Groisz Gusztáv jogászprofesszor kövét elpusztí-

Szabót Szebenbe vitték az ottani Hadi és Polgári

tották. A csíkszeredai nem nemesi előnév, hanem

Kormányzóság közoktatásügyi előadójául. Ő kez-

a család származási helyére utal. Kolozsváron és

deményezte Kolozsváron a Szülőintézet felállítá-

Gyulafehérváron tanult, majd Pesten és Bécsben

sát. 1858-ban átment a belgyógyászati tanszékre,

végezte az egyetemet, az utóbbi helyen 1834-ben

1860-ban a tanintézet igazgatójává nevezték ki.

doktorált. Azután még Párizsban és Berlinben is

Az 1850-es évek végén Kolozsvár legkeresettebb

kórházakat látogatott. 1836 elején Kolozsváron

orvosa volt, Mikó Imre grófot is ő kezelte. Tagja volt az EME előkészítő bizottságának, egyik alelnökké választották. Élete utolsó éveit Kolozsvár országgyűlési képviselőjeként Pesten töltötte, ott is halt meg. Sokat tett az egyetem felállításáért.

100

Az Országgyűlés jegyzőkönyvileg iktatta rész-

Kissolymosi Gyergyai Árpád (1845–

vétét, Kolozsváron a temetési szertartást Keserű

1881) Kertek parcellában lévő márványoszlo-

Mózes címzetes püspök celebrálta.

pán a felirat csak annyit árul el, hogy orvostu-

A kibédi és kissolymosi Gyergyay család címere • A Gyergyay/Gyergyai család síremlékei • Idõsebb Gyergyai Árpád gyászjelentése

kezdődően a család ide temetkezett. Ő az unitáriusok tanintézetében végezte iskoláit, majd Bécsben szerzett orvosi képesítést, itt különösen a ﬁziológia és a sebészet vonta bűvkörébe. Hazatérve az Orvos-sebészeti Tanintézet tanársegéde lett, a megnyíló egyetem is átvette.

sait hallgatta, az utóbbi műtétjein is asszisztált,

iÁ

dÁ

Bernard, Edinburgh-ban Joseph Lister előadá-

a rgy

lan

hosszú tanulmányútra ment, Párizsban Claude

Gye

W ie

sel kísérletezni, Erdély földjén elsőként. Aztán

Ott kezdett a véralvadással és vérátömlesztés-

tőle tanulta meg az antiszeptikus sebkezelést. dor volt, ami a korabeli nyelvhasználatban az

Kolozsváron részt vett az Orvos-természettu-

kus sebkezelési módot. Egy betegéhez való vi-

orvosdoktor megfelelője. Édesapja, Gyergyai

dományi Társulat 1876-os megalapításában,

déki kiszállás során kapott tüdőgyulladás okoz-

Sámuel még az I. C-ben lévő családi sírban

titkárul választották. A következő év tavaszán e

ta korai halálát. Félbetört pályáját ﬁa, ifjabb

nyugszik, az orvosdinasztiát indító Árpáddal

társaságban ismertette a Lister-féle antiszepti-

Gyergyay Árpád teljesítette ki.

Kolozsvár legelsõ nagyobb várospecsétje • A kolozsmonostori konvent 1575 évi hiteles helyi pecsétje • Kolozsmonostor falu pecsétje

101

ITT NYUGSZIK HEREPEI GERGELY KOLOZSVÁRI EV. REFORM. ELSŐ PAP ESPERES ÉS EGYHÁZI GONDNOK. SZÜL. 1807. FEBR. 27. MEGH. 1859. JUL. 4. A JÓ EMBER HÜ FÉRJ GONDOS ATYA HALÁLLÁT MINDEN, KI

Herepei a kolozsvári kollégium neveltje volt, Pes-

ISMERTE

A III. B parcella nyugati szélén felfelé vivő út mentén voltak a régebbi Herepei-sírok. Ma már csak Herepei Gergely (1807–1859) kolozsvári első pap oszlopa áll ezzel a kopott felirattal:

118

SIRATJA.

ten 1830-ban mérnöki oklevelet szerzett, s már

dési helyettes lelkészként ment Göttingenbe

ITT A JÓ FÉRJ HAMVAINÁL

és Marburgba teológiai ismereteit gyarapítani.

PIHENT MEG A HÜ HITVES IS BARTHOS ESZTER SZÜL. 1812. MEGH. 1884. AUG. 3.

1832-ben a dési zsinaton pappá szentelték, 1835ben pedig kolozsvári lelkésszé választották. Kitű-

A Farkas utcai református templom papi stalluma hátlapján nyomtatott temetési kártákkal • A Herepei család címere • Herepei Gergely sírköve

nő szónok és költő, óvoda- és iskolaalapító volt. Élete utolsó éveiben az esperesi tisztséget is betöltötte. Kövét az 1970-es években pár sírral errébb hozták, mert eredeti sírhelyét idegennek adták ki. Most előtte nagybaczoni Incze Mihály (1723–1795) kolozsvári lelkész tumbája látható.

119

Ha l

z Gé i na acs S v

l er Ká

r ol

VÁROSVEZETŐK, POLITIKUSOK

tása, a Szent György-szobormásolat kolozs vári felállítása és az Erzsébet híd megépítése fűződik nevéhez, továbbá ő javasolta az EMKE megalapítását, ideiglenes elnökévé is őt választották. A II. A parcella északnyugati szegletében találha-

A városvezetők és politikusok sorából három

tó Szvacsina Géza (1849–1917) polgármester

polgármester érdemel különös ﬁgyelmet. Közü-

keresztben végződő síremléke. 1898-tól 1913-ig

lük a legnagyobb hilibi Haller Károly (1836–

állott a város élén, a leghosszabb ideig a kiegye-

1911) volt, akinek vasráccsal övezett márvány-

zés utáni korszakban. Célkitűzése volt Kolozs-

oszlopán már idegen név olvasható, pedig ő te-

várt az ország első vidéki kultúrvárosává tenni,

kinthető a város századfordulós arculatát kiala-

s ezt meg is valósította. Utóda 1913-tól Haller

kító legbefolyásosabb egyéniségnek. Az 1863-

Gusztáv (1873–1923) ügyvéd lett. Édesapja,

ban megnyitott kolozsvári jogakadémia, majd

Haller Rezső (1835–1907), Haller Károly báty-

az egyetem osztrák magánjog professzora, az

ja, a kolozsvári ügyvédi kamara elnöke volt. Ma

1880/81-es tanév rektora volt. 1884 és 1886 kö-

is áll a századfordulón a Kossuth Lajos utcában

zött töltötte be Kolozsvár polgármesteri székét, s

emelt bérpalotája és Majális utcai villája. Haller

azután mint a Szépítő Egylet elnöke írta be nevét

Rezső a Lutheránus temetőben föld alatti kriptát

a város történetébe. A Fellegvár-oldal parkosí-

építtetett az 1885-ben öngyilkosságot elkövetett

196

A Fellegvár oldalán kiépített sétányt díszítõ egykori Erzsébet-szobor avatási ünnepsége, 1900

ﬁa részére, aztán ő is és polgármester ﬁa is ide

egyszerű betonsírja. A felirat szerint ügyvéd és

mozgalomban való részvétel, Mihali például két-

tért nyugalomra. Haller Gusztáv a világháború

memorandista volt. Az utóbbi a Memorandum-

szer is (1926, 1927–1931) betöltötte Kolozsvár pol-

igen nehéz éveiben irányította Kolozsvárt, majd

perre utal: 1892-ben az erdélyi románság érdek-

gármesteri székét. Az 1930-as években Nicolae

neki kellett 1919. január 19-én az eskü megtaga-

képviseletét ellátó Román Nemzeti Párt memo-

Dra˘ganu (1884–1939) egyetemi tanár is volt pol-

dását követően átadnia a városvezetést a romá-

randumot állított össze, amely a Monarchiában

gármester. Ő az I. B parcella nyugati szélén, a főút

noknak. Utóbb a kisebbségi politikai szervezke-

élő románok politikai követeléseit tartalmazta, s

mentén kapott sírhelyet. Naszódon járt iskolába,

désben is részt vett, az 1922-ben megalakuló Or-

kétségbe vonta Erdély unióját az anyaor szággal.

majd Budapesten végezte az egyetemet. A ko-

szágos Magyar Párt alelnökéül választották.

Háromszáz küldött vitte az iratot Bécsbe a csá-

lozsvári magyar egyetemen román nyelvészetből

Az 1940-ig terjedő román fennhatóság

szárnak, aki azonban nem fogadta őket, a do-

szerzett magántanári képesítést. Így 1919-ben az

idején tizenkét polgármesterváltás volt, többen

kumentumot a magyar kormányhoz továbbí-

egyetem átvevői közé tartozott, a régi román iro-

kétszer is betöltötték az elöljárói tisztet. A teme-

tották. Az ügyből 1893-ban per lett, s néhány

dalom tanszéket kapta, a második tanévben már

tőkapuhoz közel, az I. A parcella kezdeténél ta-

memorandistát el is ítéltek. A hatalomváltozás

ő volt a rektor. Tudományos munkásságáért a Ro-

lálható Teodor Mihali de Prislop (1855–1934)

után azonban különleges érdemnek számított a

mán Akadémia is tagjai sorába fogadta.

Szvacsina Géza síremléke • A Haller család föld alatti kriptája

197

EGYETEMI TANÁROK A város legállandóbb, meghatározó jellegű intézménye a 20. században az egyetem és az utóbb

Tudományegyetem professzorai a város köztisz-

gy yö r

1919-ig, majd 1940 és 1945 között a Ferenc József

G csó J n

lozsvár minden szempontból egyetemi város.

mellette elszaporodó akadémiák, főiskolák. Ko-

teletben álló személyiségei voltak. Közülük jó pá-

208

ran a Házsongárdban nyugszanak. Nem egy eset-

aztán a Vikol család egész ráccsal övezett négy-

ben, bár máshelyen érte őket a halál, kívánságuk-

szögletű kertjét kriptaépítésre adták ki az 1990-

nak megfelelően itt leltek örök nyugalomra. Az is

es évek közepén, s ma egy feltűnően ronda, ga-

előfordult, hogy előre megcsináltatták sírjukat,

rázsszerű építmény látható ott. Vályi Gábor

de a hatalomváltozást követően már holtukban

(1844–1926) a legtovább élt az alapítók sorából.

sem térhettek vissza kedves városukba.

Marosvásárhelyről indult, ott is volt a Reformá-

Óvári Kelemen (1844–1925) az egye-

tus Kollégium jogtanára. Kolozsváron 1872-ben

temalapítók nemzedékéből való, a jogtörténe-

a statisztika professzorául nevezték ki, 1900-ban

tet adta elő, rektornak is megválasztották. Négy

rektornak választották, 1906-ban vonult nyug-

kötetben tette közzé a magyar törvényható-

díjba. A református egyház keretében is vezető

ságok jogszabályainak gyűjteményét. Kollégá-

szerepet vitt, 1911-től ő volt a teológia főgondno-

jával, Kolosváry Sándorral együtt lefordították

ka. Majális utcai családi házát az EMKÉ-re hagy-

Werbőczy Hármaskönyvét. Az Akadémia leve-

ta. Öccsével, a matematikus Vályi Gyulával nyug-

lező tagjai sorába fogadta. Feleségének családi

szik közös sírban, kis kő előtt a II. B parcellában.

sírkertjébe, a II. A parcellába tért nyugalomra,

Jancsó Györgynek (1853–1911), 1891-től a pol-

Óvári Kelemen, 1880

tz l

ác

r tú

gó Hu

I cz

A ogh

M el

Bal

K un

gári törvénykezés tanárának már csak a túlol-

nulmányban, tankönyvben ismertette. 1905-ben

saság bukása után állását elvesztette. Budapes-

dalán új feliratot viselő oszlopa látható a kápol-

akadémiai tagsággal tüntették ki. A hatalomvál-

ten nem tudott boldogulni, elkeseredetten jött

na közelében. Halála után, 1912-ben jelent meg

tozás után Romániában maradt, szerkesztőként

Kolozsvárra, s édesanyja halálának ötödik évfor-

rendszeres polgári perrendtartási kézikönyve.

és politikusként tevékenykedett, a kisebbségi

dulóján az ő házsongárdi sírja fölé akasztotta fel

Kuncz Ignác (1841–1903) fekete márványosz-

jog nemzetközi rangú szakértőjévé vált. Szená-

magát. Zsidónak született, katolikus lett, és mint

lopa épp a halottas kápolna mögött állott az

tor volt a román parlamentben, majd 1940 után

felekezeten kívüli halt meg – írták róla. Temeté-

1990-es évek közepéig. Ő a pozsonyi jogakadé-

behívott képviselő a magyar országgyűlésben.

sén Ravasz László református püspökhelyettes

miáról pályázott át Kolozsvárra 1893-ban a po-

Különösen tragikusan alakult Somló Bódog

mondott felekezethez nem kötődő beszédet.

litikatudományi tanszékre. Három év múlva az

(1873–1920) sorsa. Még a nagyváradi jogakadé-

A Lutheránus temetőben lévő fehér márványosz-

akadémiai tagok sorába léphetett. A nemzet-

mia tanáraként baloldali nézeteiért támadták,

lopos sírjába mást temettek, most a temető be-

állam eszményét vallotta, erről tankönyvet je-

Ady vette védelmébe. 1905-ben került Kolozs-

járatánál kis tábla emlékeztet rá.

lentetett meg. Utódának, Balogh Artúrnak

várra, a jogbölcselet és nemzetközi jog tanszék-

A bölcsészeti kar legﬁatalabb alapítói kö-

(1866–1951) viszont még áll fekete márványosz-

re. Az egyik legjelesebb neokantiánus jogﬁlozó-

zé tartozott lomnici Meltzl Hugó (1846–1908).

lopa, rajta a Gámentzy család több nevével, az

fus volt, szociológiával is foglalkozott. 1918-ban

Neve már alig olvasható a Lutheránus temető-

I. B-ben. Konzervatív állambölcseletét számos ta-

a pesti egyetemre távozott, majd a tanácsköztár-

ben lévő terméskőoszlopán. A lipcsei egyetem

A Ferenc József Tudományegyetem központi épülete, képeslap, 1903 • A Technológiai és Iparmúzeum, képeslap, 1907 • A Magyar Tudományos Akadémia, képeslap • A Kolozsmonostori Gazdasági Tanintézet, képeslap • Bolyai Farkas akadémiai hagyatékából: pecsétnyomója, égtájmutatója

209

RÓMAI KATOLIKUSOK A római katolikusoknak Erdélyben mindig Gyulafehér vár volt a központja, Kolozsvár azonban napjainkig az egyik legfontosabb főesperesi székhelynek számít. A századelőn ezt még hangsúlyosabbá tette az itteni nagy múltú katolikus fiú-, valamint leány fő gimnázium és az egyetem. Hirschler József (1874–1936) 1906-tól haláláig volt kolozsvári plébános és főesperes. Megkapta a kanonoki és pápai prelátusi címet is. A Bécsben és Rómában tanult főpap művészettörténettel foglalkozott. Könyvekben ismertette Róma és a Vatikán kincseit, tanulmányt írt Dantéról. Mûvészeti Szalon címmel folyóiratot is indított. Ő alakíttatta át a Szent Mihály-templom tornyának alját kápolnává. Fő tette azonban a Marianum Leánygimnázium megalapítása volt 1908-ban és impozáns épületének felhúzatása 1911-re. Bejárathoz közeli sírján a Botár István szobrászművész által megmintázott Krisztusszobor előtt térdeplő, marianumi egyenruhát viselő diáklány is erre emlékeztet. Hirschlert Márton Áron követte, de ő már 1939-ben megkapta Erdély püspöki székét, a legnagyobb magyar főpásztorok egyike lett. Baráth Béla (1893–1977) neve a II. A parcellában Szvacsina polgármester kövén olvasható. Rómában és Innsbruckban végezte teológiai-filozófiai tanulmányait. 1921-től 1940-ig Gyulafehérváron teológiai tanár és a püspöki könyvtár, a Batthyaneum igazgatója volt. Itt értékes bibliográﬁai munkát végzett, összeírta az erdélyi ősnyomtatványokat. 1941-ben került a kolozsvári plébánia élére, s lett főesperes, kitüntették a pápai prelátusi címmel is. Gyors beszéde miatt a hívek Habarinak nevezték. Utóda, a plébánosi és főesperesi tisztségben Dávid László (1907–1992) volt. Szűkszavú sírfelirata nagynevű elődei, Éltes és Bíró plébánosok kövének hátulján olvasható, s keveset árul el megpróbáltatásokkal teli életéből. Dávid László RóA Szent Mihály-templom tornyának aljában kialakított kápolna ablaka

Dáv

id L

á sz

ló

a kolozsvári Szent Mihály-templom plébánosa. Az Erdélyi Tudósító, Erdélyi Iskola, Vasárnap, Jóbarát című katolikus lapoknak volt állandó munkatársa. A bal oldali főútra néz az I. C parcellából Vass Albert (1863–1912) kereszttel kombinált betonsírja. A szentszéki tanácsosi címmel kitüntetett gyulafehérvári teológiai tanárnak több beszéde nyomtatásban is megjelent. Valamivel közelebb a kapuhoz ugyanebben a parcellában található a 19. század végén megnyitott piarista sírkert. A központi oszlopra vésett nevek viselői mind paptanárok voltak a kolozsvári líceumban, egyik-másik egyetemi magántanárságot, rendfőnökséget is elért. Bíró Vencelről már az egyetem kapcsán szóltunk. Erdélyi Károly (1859–1908) a piaristák szokásos útját járta, diákként belépett a rendbe, Nyitrán teológiát hallgatott, Pesten

A hosszú névsorból még Reischel Artúr (1904–

egyetemet végzett, majd pappá szentelték és le-

1972) emelkedik ki, aki már romániai viszonyok

tette a tanári vizsgát, s attól fogva a rend érdeke-

közt nevelkedett, a kolozsvári román egyetemen

inek megfelelően két-három évenként más-más

szerzett magyar–német–román szakos diplomát.

iskolában tanított. A kolozsvári főgimnáziumhoz

1926-tól tanított a kolozsvári főgimnáziumban,

a millennium idején, 1896-ban került, s megír-

egy ideig az Egyetemi Könyvtár munkatársai kö-

ta annak történetét. 1897-ben igazgatóvá nevez-

zé tartozott, 1949 után plébános volt. Mint bibli-

ték ki. Máskülönben jeles műfordítóként tartják

ográfus Réthy Andor álnévvel a romániai magyar

számon, több dolgozatot írt az eposz műfajáról.

irodalom és a román–magyar irodalmi kapcsola-

mában szerzett teológiai doktorátust, 1931-

Vajda Gyula (1843–1909) ugyancsak az előbb

tok, kölcsönös befogadás könyvészetét kutatta,

ben szentelték pappá, 1934-től volt Kolozsvá-

felvázolt utat járta be, de még magasabbra ju-

tette közzé több kiadványban. A másik kolozsvári

ron káplán, majd hittanár és egyetemi lelkész,

tott: 1880-ban Budapesten magántanárrá habi-

rend, a ferencesek sírja a Sombori-kert mögött

1941-től Gyulafehérváron teológiai tanár. 1951-

litálták, 1882-ben Kolozsvárra került, itt gimná-

található, ez egy lépcsőzetesen emelkedő sírsor,

ben püspöki titkárként letartóztatták, s a leg-

ziumigazgató és házfőnök volt. 1892-ben egyete-

minden virág, díszítés nélkül. Egyetlen közpon-

hírhedtebb romániai börtönökben rabosko-

mi rendkívüli, majd 1895-ben rendes tanár lett a

ti, sűrűn televésett márványoszlop tartalmaz-

dott 1964-ig. 1973-tól gyulafehérvári plébános,

magyar művelődéstörténeti tanszéken. Középko-

za a neveket. A hosszú névsorból csak Trefán

majd kanonok, nagyprépost, 1977-től 1984-ig

ri várostörténettel, Erdély múltjával foglalkozott.

Leonárd (1874–1945) házfőnök, nagy hatású szó-

Dávid László sírfelirata elõdei, Éltes és Bíró plébánosok kövének hátoldalán • A ferencesek Trefán Leonárd nevét is õrzõ emléoszlopa

317