A polgári közjegyzõség emlékezete • ROKOLYA GÁBOR
MOKK
ROKOLYA GÁBOR
A polgári közjegyzõség emlékezete 1875–1949
A KÖZJEGYZŐSÉG TÖRTÉNETE ÉLETRAJZOKBAN
10
A jegyző illetékessége szorosan kötődött a törvényszék területéhez. Közokiratot csak a törvényszék illetékességi területén
A királyi közjegyzõség létrejötte, hatásköre, szervezetei
A jegyző illetékessége szorosan kötődött a törvényszék területéhez. Közokiratot csak a törvényszék illetékességi területén
A KIRÁLYI KÖZJEGYZŐSÉG LÉTREJÖTTE, HATÁSKÖRE, SZERVEZETEI
42
téki bíróság kezében maradt. Ezen rendelkezéseket az 1886. évi VII. törvénycikk (a közjegyzői törvény novellája) úgy módosította, hogy a hagyatéki tárgyalások vezetését már a közjegyzőre bízta, de a gyámhatóság a tárgyalásra kivételesen a járási szolgabírót, sőt a községi elöljáróságot is feljogosíthatta. Az örökösödési eljárás szabályait véglegesen az 1894. évi XVI. tc. és végrehajtási szabályai rendezték. Kisebb módosításokat követően 1927-ben megszületett az örökösödési eljárás novellája is, az 1927. évi IV. tc., amely már a királyi közjegyzőt emelte az örökösödési eljárás központi hatóságává. Az örökösödési eljárás szabályai szerint a közjegyző hatáskörébe a végrendeletek kihirdetése, a leltározások elrendelése, a hagyatékok tárgyalása, az osztálykivonatok elkészítése és a letárgyalt hagyaték bíróság elé terjesztése tartozott. A megállapított széles jogkör jogszerű gyakorlásának ellenőrzésére a törvény a hagyatéki bíróságot jogosította fel. A hagyatéki bíróság elsősorban azt ellenőrizte, hogy a közjegyző betartotta-e a közjegyzői ügyvitel szabályait, és a hagyatékok intézése során nem járt-e el késedelmesen. A hatékonyabb ellenőrzés érdekében a közjegyző az általa vezetett közjegyzői lajstromról köteles volt másolatot készíteni és azt a bírósághoz benyújtani. Mulasztás esetén a bíróság a közjegyzőt figyelmeztette, súlyosabb esetekben jelentés készítését rendelhette el, pénzbírságot szabhatott ki, illetve meg is vonhatta az örökösödési eljárás lefolytatását. Képviselőválasztási ügyekben a királyi közjegyző a választói névjegyzékbe történt felvételről adhatott ki tanúsítványt. Abban az esetben, ha a képviselőválasztást a választók érvényteleníteni kívánták, a közjegyző a kérvényen szereplők aláírását köteles volt hitelesíteni. A választói névjegyzéket a választókerület szerint illetékes királyi közjegyzőnél kellett letétbe helyezni. A királyi közjegyzők az intézmény fennállásának idején eredménytelenül küzdöttek annak érdekében, hogy a közjegyzői okirati kényszer kibővüljön, a peren kívüli eljárások a közjegyzők hatáskörébe kerüljenek, illetve a közjegyzők helyzete az igazságszolgáltatás keretein Igazi hétpecsétes titokként őrzött
belül általában rendeződjön. Javasolták, hogy a telekkönyvi bejegyzések kizárólag közjegy-
letéti boríték a végrendelkező
zői okiratok alapján történjenek, hogy a peren kívüli eljárásokból az előzetes bizonyíthatósági
öt gyűrűs és az okiratot őrző
eljárás, a házassági bontópereknél a békéltető tárgyalás és a peren kívüli eskü (affidavit) felvé-
dr. Jeszenszky István két
tele, továbbá az örökösödési eljárás teljes lefolytatása kizárólag közjegyzői hatáskörbe kerül-
hivatalos viaszpecsétjével
jön. A közjegyzői rendtartás reformját azonban nem tudták elérni.
A KÖZJEGYZŐSÉG TÖRTÉNETE ÉLETRAJZOKBAN
A királyi közjegyzõség a történelem tükrében A neoabszolutizmus és a dualizmus kora
1849-ben Orsovánál, Kossuth Lajos menekülését fedezve, Niamessny Mihály honvédtüzér, későbbi királyi közjegyző adta le az utolsó ágyúlövést az osztrák császári csapatokra. A szabadságharc elbukott, de a harcoló honvédek, hazafiak,
haladó jogászok készültek arra, hogy a majdan megújuló közéletben fontosabb szerepet vihessenek. Bár sokat közülük besoroztak az osztrák császári seregbe, hogy idegen érdekekért harcoljanak, patriotizmusukat nem tudták megtörni. Az önkényuralom időszakában az 1858. évi császári pátenssel bevezetett császári és királyi jegyzőség tartalmában korszerű intézmény volt, de az Országbírói Értekezlet az oktrojált jogszabályalkotás miatt az intézményt 1861-ben megszüntette. Almánfalvai Niamessny Mihály 1834-ben
30. között a Temeswarer Zeitung szerkesztője
született. Az 1848/49-es szabadságharcban
volt. A lap ezen időszakban nagy szerepet ját-
tüzérként harcolt. Kossuthot az emigrációban
szott a kiegyezés előkészítésében. Támogatta
Vidinig (Bulgária) elkísérte. Magyarországra
a térség – a Temesvári Lloyd Társulat, a Bán-
történt visszatérése után az osztrák hatóságok
sági Kereskedelmi és Iparbank, a Józsefvá-
Temesváron várfogságra ítélték, s szabadu-
rosi Szeszgyár- és Műmalom – fejlesztését, a
lását követően közlegényként besorozták az
temesvár–orsovai vasútvonal kiépítését, vala-
osztrák császári hadseregbe. Az 1860-as évek
mint cikkeivel a Béga-csatorna szabályozását
olasz–francia háborúiban harcolt, ahol had-
is előmozdította. Királyi közjegyzőnek 1876-
naggyá léptették elő. Az 1860-as évek végén
ban Karánsebesre (ma Románia, Caransebes)
kilépett a hadseregből, és jogi tanulmányo-
nevezték ki, majd 1880-ban Fehértemplomba
kat folytatott. Az ügyvédi vizsga letétele után
(ma Szerbia, Bela Crkva) helyezték, ahol a
a Temesvári Kereskedelmi és Iparkamara tit-
Szabadelvű Párt helyi szervezetének volt a
kárává választották. A kamara illetékessége a
vezetője. 1896-ban a király közéleti és tár-
hajdani Dél-Magyarország területére, Temes,
sadalmi tevékenysége elismeréseként kirá-
Torontál és Krassó-Szörény vármegyékre ter-
lyi tanácsosi címet adományozott neki. 1901.
jedt ki. 1866. november 1-je és 1867. április
május 7-én hunyt el Fehértemplomban.
A szabadságharcot követő új nemzedék tagjai közül 1858 és 1861 között – a romantikus útkeresés jegyében – sokan beálltak Garibaldi seregébe. A magyarok a magyar segélylégió keretében harcoltak az osztrák önkényuralom ellen. Köztük volt Schilling Rudolf későbbi kolozsvári királyi közjegyző, a kamara elnöke és Horváth Kálmán törvényszéki bíró, dr. Horváth Schilling Rudolf Borcsányi Rudolf
Károly kecskeméti királyi közjegyző édesapja is. Az osztrák császári külpolitika alakulása, a
álnévre kiállított, légiós szolgálatát
sorozatos vesztes csaták – Solferino, Königgrätz – azonban szükségessé tették, hogy a csá-
igazoló dokumentuma, 1861 ►
szár mielőbb kiegyezzen a magyar uralkodó osztállyal. Az 1867-es kiegyezés aztán elindította
43
A KIRÁLYI KÖZJEGYZŐSÉG LÉTREJÖTTE, HATÁSKÖRE, SZERVEZETEI
100
Királyi közjegyzõk Fiumében
Az 1868. évi XXX. tc. a Magyarország és Horvátország között létrejött megegyezést rögzítette, amely szerint Fiume város és kerülete a magyar koronához csatolt külön test (separatum sacrae regni coroniae adnexum corpus).
A tényleges csatlakozás 1870. július 28-án történt meg. Az 1858. évi császári pátenssel létrehozott császári jegyzők (közjegyzők) intézményét az Országbírói Értekezlet Fiume városára és Erdélyre vonatkozóan nem szüntette meg. A közjegyzőkre a magyar királyi miniszterelnök és az igazságügyi miniszter által 1871-ben a horvát bánnal közösen kiadott rendelet vonatkozott, miszerint a korábbi császári közjegyzőknek a Fiumei Királyi Törvényszéknél tett írásbeli bejelentéssel kellett a közjegyzők jegyzékébe felvetetniük magukat. A jegyzékben szereplő közjegyzők új bélyegzőt kaptak, amely az egyesített magyar középcímert tartalmazta a „fiumei kir. közjegyző” felirattal. A fiumei királyi közjegyzők illetékessége a Fiumei Királyi Törvényszék területére terjedt ki, és a kamarai teendőket is a törvényszék látta el Fiumében az Erzsébet téri székházában. A törvény alapján létrejött 10 királyi közjegyzői kamara így kiegészült egy 11. önálló közjegyzőséggel, egy kvázi kamarával. Fiumében két közjegyzői állást szerveztek, s az első fiumei királyi közjegyző dr. Gelletich Miklós volt.
Dr. Gelletich Miklós
A jegyző illetékessége szorosan kötődött a törvényszék területéhez. Közokiratot csak a törvényszék illetékességi területén
Dr. Gelletich Miklós 1840-ben született Fiu-
tület alelnökének, helyettes polgármester-
mében egy horvát nevű olasz családban.
nek választották. A város közéletében is aktív
1865-ben a Bécsi Tudományegyetemen szer-
szerepet vállalt. A Magyar Vöröskereszt Egy-
zett jogi diplomát. Mivel ismerte a magyar
let helyi szervezetének titkára, a Fiumei Tiszt-
nyelvet, a kormányzóságon miniszteri titkár-
viselők Egyesületének alelnöke, a Fiumei
ként alkalmazták. 1868. június 21-én a városi
Magyar Turista Egylet elnöke volt. Rendsze-
képviselőtestület küldöttségével Zágrábban
resen jelentek meg írásai a legnagyobb helyi
a horvát bánnál járt, hogy a képviselőtestü-
napilapban, a La Bilanciában. 1869 és 1873
let nevében Fiume esetleges Horvátország-
között a Marina e commercio folyóiratban
hoz csatolása ellen tiltakozzon. Királyi köz-
közölt tanulmánysorozatot Diritto marittimo
jegyzőnek 1877-ben nevezték ki Fiumébe.
in tempo di guerra – Tengerészeti jog háború
1890-ben választották meg első alkalommal
idején – címmel. Ebben a folyóiratban jelent
a városi képviselőtestület alelnökének. 1892-
meg a váltóról írt (Sulle cambiali) tanulmánya
ben József főherceg jogi tanácsosa kitüntető
is. Magyar szépirodalmat is fordított olasz
címben részesült. 1897-ben a képviselőtes-
nyelvre. 1915 júliusában Fiumében halt meg.
A KIRÁLYI KÖZJEGYZŐK SZERVEZETEI
Dr. Fésüs György
A fiumei papírgyár vízjele •
1892-ben a magyar királyi közjegyzőség nagy alakját, Rupp Zsigmond budapesti közjegyző
A Fiumei Királyi Törvényszék,
helyettesét, dr. Charmant Oszkárt nevezték ki Fiumébe királyi közjegyzőnek. Dr. Charmant Osz-
egyben a közjegyzőség székháza
kár itt szerkesztette és adta ki a közjegyzőség első jogi folyóiratát Folyóirat a peren kívüli törvényke-
képeslapon, 1910-es évek •
zés és a közjegyzõi gyakorlat számára címmel. 1900-ban dr. Charmant Oszkár közjegyzőt áthelyez-
Fiume képeslapon
ték Budapest VII. kerületébe. Helyére dr. Fésüs György ügyészt nevezték ki, aki egyben az utolsó magyar fiumei közjegyző is volt. A magyarul jól beszélő, de olasz származású dr. Gelletich Miklós helyére ugyanis – halálát követően – fiát, dr. Gelletich Frigyest nevezték ki 1915-ben. Az Osztrák– Magyar Monarchia összeomlása után dr. Fésüs György menekült közjegyzőt 1920-ban Fiuméből Ceglédre helyezték, s ezzel a fiumei magyar királyi közjegyzőség szervezete megszűnt létezni.
101
A KÖZJEGYZŐSÉG TÖRTÉNETE ÉLETRAJZOKBAN
228
Dr. Szécsi Ferenc 1861–1941 Dr. Szécsi (Schoenberg) Ferenc
mel adta ki három kötetben. Iro-
királyi kormányfőtanácsos, királyi
dalmi munkássága elismeréseként
közjegyző Hatvanban, majd Pest-
a Petőfi Irodalmi Társaság 1907-ben
szenterzsébeten, a Budapesti Királyi
rendes tagjává választotta. Királyi köz-
Közjegyzői Kamara tagja: 1861. május 16-án született Pesten Schoenberg Ármin ügyvéd és Taffler Teréz gyermekeként. A közép-
jegyzőnek – előbb helyettesként – 1904ben nevezték ki Hatvanba, ahonnan 1916ban Erzsébetfalvára, azaz Pestszenterzsébetre
iskolát Pesten végezte. Jogi tanulmányokat a Buda-
helyezték. A Magyarországi Királyi Közjegyzők Orszá-
pesti és a Lipcsei Tudományegyetemen folytatott.
gos Egyletének főtitkári, majd elnökhelyettesi posztját
A köz- és váltóügyvédi vizsgát 1886-ban tette le. Csa-
töltötte be. 1910-ben a Dolgozatok a közjegyzõség körébõl
ládi nevét is ekkor magyarosíttatta. Utazásai során
című tanulmánykötetét adta ki. 1911-ben az Önálló
bejárta Európát, valamint a Közel-Kelet egyes részeit
királyi közjegyzõség vagy ügyvédközjegyzõség című tanul-
is. Útjairól Franciscus álnéven több cikke jelent meg
mánya jelent meg, amely a közjegyzőség intézményé-
a Pesti Hírlapban, a Pester Lloydban és a Budapesti Hír-
nek védelme érdekében íródott. Érdemes közéleti
lapban. Humoros tárcái a Borsszem Jankó című élclap-
tevékenységének elismeréseként 1929-ben magyar
ban jelentek meg, amelynek munkatársa is volt. A Bál
királyi kormányfőtanácsosi címmel tüntették ki. 1941.
után című színművét 1887-ben a Nemzeti Színház adta
május 17-én Pestszenterzsébeten hunyt el.
elő. Az 1896. május 1-jén megnyílt budapesti Vígszín-
„Általánosságban megállapíthatom, hogy akik az
ház alapító tagjai közé tartozott, és az alapítást köve-
életben jogos ok nélkül megbántottak, azok némelykor
tően a színház első dramaturg igazgatója volt. Legna-
nagylelkûen meg is bocsátottak. Így például olyan kölcsönös
gyobb színműírói sikerét az Utazás az özvegység felé
érdekbiztosító írói szövetkezések (érthetõbben és magya-
című háromfelvonásos vígjátékával aratta, amely-
rabbul: klikkek) is akadtak, amelyek még azt sem éreztet-
nek első előadására – Márkus Emília főszereplésével –
ték velem túlságosan, hogy – bocsánatot kérek – közjegyzõ
1904. március 26-án került sor a Nemzeti Színházban.
is vagyok, pedig ez a kétségtelenül nyárspolgárias mes-
Összegyűjtött színpadi munkáit 1912-ben Derû cím-
terség éjjeli kávéházakban rendszerint nem gyakorolható, és vad lángelmékhez nem méltó sûrûbb hajnyírásra és fehérnemûváltásra, sõt idõnkint még adósságfizetésre is kötelez… Ugyancsak a Nemzeti Színházban színre került »A baba« címû bohózatomat a sajtó nagy része »nagyon is bohózatosnak« találta azzal, hogy az »ilyenféle« víg darabok számára a fõvárosban külön új színházat kellene csinálni. Túlzás és önhittség nélkül leplezhetem le, hogy nagyrészt ennek a jó szándékú, de egyébként meg nem okolt tanácsnak a következménye volt a Vígszínház megszületése. Mint dramaturg, vagyis hivatalos bûnbak éveken keresztül tömegesen gyûjtöttem az intim ellenségeket, akik kivált azoknak a többé-kevésbé neves darablétrehozóknak a soraiból kerültek ki, akikkel produktu-
Dr. Szécsi Ferenc sírja a
maik elõadhatósága dolgában nem voltam egy nézeten.
Salgótarjáni úti izraelita
Hogy emellett a kritika és a színészet nagy része milyen-
temetőben • Derű című
féle tapasztalatokkal gazdagított, ezt – megvallom – csak
könyvének 3. kötete és az
hátrahagyandó emlékirataimban merem majd megírni.”
1. kötet címoldala, 1912
Részlet dr. Szécsi Ferenc önéletrajzából
A KÖZJEGYZŐSÉG TÖRTÉNETE ÉLETRAJZOKBAN
229
348
A KÖZJEGYZŐSÉG TÖRTÉNETE ÉLETRAJZOKBAN
KÖZJEGYZŐI OKIRATTÁR
349
240/1911. ügyszám. Hiteles kiadvány. Közjegyzői okirat. Előttem, dr. Popovics Aurél törökkanizsai királyi közjegyző előtt, alulírott helyen és napon megjelentek: Németh József raktári szolga, dunapataji (Pest megye) lakos és kiskorú Bódi Etel földművesnő, szőregi lakosnő, kiknek személyazonosságát az általam személyesen ismert Knezsevity János cipész, törökkanizsai lakos és Soralov Ráda borbély, törökkanizsai lakos azonossági tanúk bizonyították, és az alábbi okirat felvétele iránt kerestek meg. Egyezség: 1. Én, Németh József, aki evangélikus református vallású vagyok, és én (18) tizennyolcadik életévemben levő kiskorú Bódi Etel, aki római katolikus vallású vagyok, kölcsönös és egybehangzó megállapodás alapján abban egyezünk meg egymással, hogy az egymással kötendő törvényes házasságunkból esetleg származandó összes törvényes gyermekeink valamennyien kivétel nélkül és különbség nélkül az evangélikus református vallást kövessék, illetőleg abban neveltessenek. 2. Jelen okirat költségeit, bélyegeit és közvetlen illetékét Németh József köteles fizetni.