HAJDANVOLT
ร RIEMBEREK Vertel Beatrix Kreutzer Andrea Acsรกdy Gyรถrgy
BILIÁRDVERSENY Sztanoj biliárdakadémia által rendezett karambolversenyen Bruno Jean biliárdművész és Feigl Richárd magánmérnök 5000 szemes szabad játszmában mérkőztek. Feigl Richárd tegnap kivételesen erősen játszott, ellenfelét, akitől 3500 foglalót kapott, az amatőrök meglepetésére legyőzte. Feigl Richárd 130 kezdésre 3500 foglalóval együtt 5000 szemet csinált, átlaga 10 1/2, sorozata 84 volt. Bruno Jean 138 kezdésre csinált 4592 szemet, átlaga 33 1/4, legnagyobb sorozata 914 szem volt. Bruno most a Sztanoj biliárdakadémiában e sorozatával a harmadik helyet foglalta el.
A
Feigl Richárd nyakkendőtűje
MIÉRT ROHAN AZ AUTÓ? a az autónak saját esze volna, biztosan lassabban menne. Mert tudná, hogy ha rohan, esetleg összetöri magát. Az autó tehát azért rohan, mert ember dirigálja. Az ember tudja, hogy ha rohan, esetleg összetöri magát. Azért csak rohan. De az ember azt is tudja, hogy esetleg összetöri az autót, az pedig pénzbe kerül. Hát akkor miért rohan? Talán azért rohan, hogy hamarabb érkezzen valahová? De nem jobb-e este tízkor érkezni Sátoraljaújhelyre épkézláb, mint már este nyolckor ott lenni kitört nyakkal? Nagy Lajos: Képtelen természetrajz, 1927
H
124
KÖRMENDTŐL PÁRIZSIG KERÉKPÁRON i az a kerekezés? A művelt nyugaton már fölösleges ilyen kérdést tenni. Magyarországon azonban annyira nem rokonszenves ez a derék sport és szórakozás, hogy vállalkoznom kell megfelelni rá legjobb tehetségem szerint, mert ezer közül nincs két ember, aki tisztában volna vele. A többi azt mondja, hogy a kerékpár játékszer is, veszedelmes is. Sőt akad, aki ráfogja, hogy bolondság, nem komoly embernek való, hogy nem érdemli meg a fáradtságot, amit megtanulására fordít az ember, még kevésbé a sok időt, amely kárba vész, amikor kisebb-nagyobb utak megtevésére használja. Mennyire csalódnak azok, akik így gondolkodnak. A bicikli igenis hasznos valami. Férfias mulatság. Mindenek felett kitűnő közlekedési eszköz... • Nem elég, hogy magyaroknak valljuk magunkat. Azt mutatni is kell! Ezt mondta hazánk ősz apostola akkor, amidőn Jenő öcsémmel Turinban fölkerestük. A nagy hontalan örült annak, hogy magyar sportruhában látott bennünket. Igen, mert mielőtt a nagy útra elindultunk, jónak láttam egy teljesen önálló magyar sportruhát készíteni. Azért tettem ezt, mert szükség volt reá. Hiszen a kerékpáros nem csak a poros országúton akar lenni. A városokba, nyilvános helyekre, családok körébe is el akar jutni. Már pedig akkor olyan ruházatra van szüksége, amely a hajtás közben gyakorlati hasznú, az időjárás viszontagságai ellen a testnek védelmet nyújtó, a társadalmi követelményeknek megfelelő, de szükség esetében csekély fáradtsággal és gyorsan szalonruhává is kiegészíthető legyen. Udvary Ferenc: Körmendtől Párisig kerékpáron és vissza Turinnak, 1891
M
Udvary Ferenc 1868–? • 1896-tól a Szombathelyi Városi Takarékpénztár ügyvezető igazgatója, 1902-től néppárti képviselő volt. Körmend és Párizs közötti bicikliútja, amelynek célja a párizsi világkiállítás volt, s amit Jenő öccsével együtt tett meg, 1889. augusztus 21-től szeptember 29-ig tartott. Atlétikai képzettségével és a kerékpározásban való jártasságával már ifjúkorában kitűnt, később megalapította a Dunántúl első kerékpáregyletét; számos díjat és elismerést nyert.
125
134 134
FÁCÁNSÜLT iután a fácán 8 napig hűvös helyen állott, megkopasztjuk szárazon, fején rajta hagyjuk a tollat, és a fejét papirosba göngyöljük. Megsózzuk, combját vékony cövekkel leszorítjuk az alsó lábával együtt. Ekkor szalonnaszeleteket rakunk reá, írósvajjal vagy tejfellel gyakran öntözve pirosra sütjük. Szászné Bene Ilonka:
M
Erdélyi magyar szakácskönyv, 1929
135 135
146
Hauszmann Alajos 1847–1926 • Építőművész, műegyetemi tanár, aki Budán és Berlinben tanult. Kezdetben nyerstégla-homlokzatú épületeket tervezett, mint a műegyetem vagy az Szent István Kórház, később újbarokk stílusú kőhomlokzatokat alkalmazott, például a New York-palotánál. Egyik fő műve a Néprajzi Múzeum épülete. 1924-től a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja volt. Tanítványai sorából számos neves építőművész került ki, például Alpár Ignác, Giergl Kálmán, Korb Flóris, Nagy Virgil, Pecz Samu vagy Palóczy Antal. Goszleth és Fia felvétele, 1910 körül
Giergl Kálmán 1863–1954 • Építész; Budapesten és Berlinben folytatott tanulmányokat. Kezdetben Hauszmann Alajos irodájában dolgozott, ahol a budapesti New York-palota és a Királyi Kúria – ma Néprajzi Múzeum – részletterveit készítette el. Később Korb Flórissal társult, s a Ferenciek terénél álló két Klotild-palotán kívül jelentős közös alkotásuk a belső díszítéseiben gazdag Zeneakadémia épülete is. Beck Ö. Fülöp: Giergl Kálmán • A New York Kávéház Bacchust, a bor és a vidámság istenét ábrázoló pilasztere és csavart márványoszlopa
NAPLÓJEGYZET iergl Kálmán a kir. József műegyetem építészi szakosztályát végezte. Rajzbeli tehetsége, élénk fantáziája és rendkívüli szorgalma következtében legkitűnőbb hallgatóim közé tartozott. Az egyévi önkéntes katonai szolgálat után Berlinben Gropius és Sehmieden építészeknél dolgozott, ahonnan azután irodámba jött, és egy ideig az asszisztensi teendőket is végezte tanszékem mellett. A New York-palota építésén mint munkatársam vett részt, és itt különösen a kávéház művészi kiképzésén érvényesítette tehetségét. Irodámból kilépve és Korb Flórissal társulva együtt tervezték és valósították meg a Klotild-palotákat, a királyi bérpalotát; a Liszt Ferenc téri Zeneakadémia, a Pesti Hírlap Vilmos császár úti székháza, a kolozsvári klinikák, a budapesti klinikák, a Mária utcai szemklinika és a füvészkert területén épített elme- és ideg, belgyógyászati és sebészeti klinika szintén közös tervezésük eredménye. Sajnos, hogy e nagy tehetségű építőművész még aránylag fiatal korában visszavonult a gyakorlati tevékenységtől a magánéletbe, hogy idejét elméleti művészi tanulmányoknak és utazásoknak szentelje. Részlet Hauszmann Alajos korabeli naplójából
G
147
RESTAURANT lvinczi előbb megtöltött egy kristályüveg pohárkát a sok közül. Ferenc József mádi pincéjéből való ötputtonyos aszú volt az óüvegben. Egy pohárral a hazáért – mondta Alvinczi, és fölhajtotta a pohárkát. A leves után ónémet edényekben sört szervíroztak, habár senki sem kóstolta meg. Igazi magyar úriember akkoriban még nem ivott sört. A poharak kezelését ezután piros nadrágos, aranyos atillás huszár vette át, aki halk sarkantyúpengéssel járt az urak háta mögött. Öntött Badacsony nedvéből, Szerednye aranyából és a nehéz Szamorodniból; Mouton Rotschild és a „pápa vére” folytatták a sort, míg végül dupla-Pomery játszott a kristályban fehéres, savanykás habokon. • Ámde ne felejtsük az ételeket sem, amelyekhez e különböző italokat a legszabályosabb etikett szerint elfogyasztottak Alvinczi vendégei. Aldzsi, az Alvinczi-féle pörök igazgatója, aki régebben Zemplén vármegyei fiskális volt, és vidéki úriházak asztalánál eleget megtörölte a száját és italtól, ételtől csillogó bajuszát, tompa morajlással fogadta a cserépedényt, amelyet a konyha felől behoztak. Malac – mondta. Kis göndör malac. Krúdy Gyula: Őszi utazások a vörös postakocsin, 1916
A
178
Aladár, a szerencsi kiskirály mulat 1904-ben a sátoraljaújhelyi Vadászkürt fogadóban. • Fenyvesi Emil színész pohara
179