2017– 03 –24 #04 #építészet #mesteriskola XXIV. ciklusa #gödöllői pályázat #veszprémi pályázat
æ, az arkt ellátó kiadványa alkalmanként jelenik meg Egerben az Arkt Építész Stúdió gondozásában. A #04 a hozzánk látogató mesteriskolások kiállításának katalógusa. kiadó: arkt építész- és művészeti egyesület 3300 Eger, Íj utca 27/a szerkesztő: Fajcsák Dénes grafikai koncepció: Juhász Veronika Jánossy Kinga nyomtatás: Garamond Kft. címlapkép: Mesteriskolás XXIV. ciklus tanulmányi kirándulása forrás: Mesteriskolások
Arkt Művészeti Ellátó 3300 Eger, Gárdonyi kert 5. ellato.arkt.hu Fajcsák Dénes Fábián Gábor Gergelyi Erna Jánossy Kinga Juhász Veronika Oláh Dániel Pozsik Máté
a program támogatói:
ÉME Mesteriskola (Budapest) Heves Megyei Építész Kamera (Eger)
2
2017– 03-24
arkttól az ellátóig
Az arkt építész stúdió 2003ban alakult és pár év külön töltött idő után 2011-ben aktivizálta magát. Az építészeti tervezés mellett már a kezdetektől foglalkozunk művészeti tevékenységgel.
hogy biztosítson számunkra egy olyan épületet, amelyben már senki nem lát fantáziát, és költséges az egybentartás a. A több éve üresen álló volt GAMESZ (Gazdasági Műszaki Ellátó és Szolgáltató Szervezet) épületére esett 2014-ben fogalmazódott meg a választás. 15 évre kaptuk az arkt művészeti ellátó gon- meg használatra a közel dolata, Eger egyik frekventált 400 m 2 össz. alapterületű helyén, a történeti Gárdonyi- épületet, 4200 m 2-es ősfás kert területén, a Gárdonyi telekkel együtt. emlékmúzeum szomszédságában. Ebben a közegben hoztuk létre az arkt ellátót, amely Az elmúlt években előtérbe mérnöki, művészeti és szakerült a meglévő épületek badidős központként revitalizációja. Munkáink so- működik, kiállítóterekkel, rán különféle épületfelújítási alkotói műhellyel, előadóstratégiákkal kísérletezünk, kávézó térrel. mind tervezési, mind finanszírozási téren. Elsőként Az épület felújítását építősaját kezdeményezésre ebből ipari, társadalmi, valamint az indíttatásból kerestük intézményi összefogással meg az egri önkormányzatot, valósítottuk meg. Gondola
#04
taink, tenniakarásunk magával ragadta a becsatlakozókat, akik hasonló elánnal, ötletekkel, és kétkezi munkával segítették, hogy egy kisebb csodát hozhassunk létre. Március 24-én látógatóba érkezik az Arkt-ba a Mesteriskola XXIV. ciklusa. Egyrészt kiállítás keretében mutatjuk be a gödöllői és veszprémi ötletpályázatra készült terveiket, másrészt Golda János mester szervezésében minikonferenciát tartunk a mai magyar megbízó jelenléte az építési beruházásokban címmel. Az előadók között lesznek Gál Tibor és Csutorás Ferenc borászok és természetesen építészek bőséggel.
3
A mesteriskoláról szakmai továbbképzés mester-tanítvány kapcsolatban
A Mesteriskola létrehozásának gondolata 1953-ban merült fel, két évvel a Magyar Építőművészek Szövetségének újjáalakítását követően. A képzés célja az volt, hogy a tömegessé váló egyetemi építészképzést követően, egy kétéves ciklusban közvetlen mester-tanítvány kapcsolatban lehessen a szakmát elsajátítani, illetve előadások, beszélgetések, közös programok során megismerkedni a magyar és a nemzetközi építészeti elmélettel és gyakorlattal. A Mesteriskola első ciklusát, 21 fiatal részvételével 1953-55 között id. Janáky István vezette, a nyolc mester (más néven „vezető építész”) között ott volt Weichinger Károly, Rimanóczy Gyula, Nyíri István. Az iskola vezetésére 1957-ben hallgatók és mesterek együttesen kérték fel Szendrői Jenőt, aki 2000-ig, haláláig betöltötte ezt a posztot. Szendrői megfogalmazásában az iskola „minőségképzési törekvése – a Németh László gondolat jegyében – egész fennállása alatt a kontraszelekcióval szemben áll”. 1960-ban
politikai nyomásra betiltották a Mesteriskolát. Erről Szendrői azt írta: „…úgy vélem, hogy elsősorban az elitképzés vádja volt a döntő, mert ez az elmúlt évtizedekben nemcsak az építészeknél, országosan előkerülő vitaként szerepelt.” Csak 1970-ben indulhatott újra, Fiatal Építészek Köre néven; eredeti nevét a hat FÉK-ciklus után a VII. ciklusra, 1982-84-ben vette vissza. (A mai számozás az 1970-től indulót követi.) 2000 óta az iskola vezetője Arnóth Lajos. A képzés 2 évfolyamos, azaz négy szemesztert foglal magába, és kéthetente két napot vesz igénybe. A kínált programok között előadások, konferenciák, műterem látogatások, épületlátogatások, zártkörű tervpályázatok, tanulmányutak szerepelnek. Míg korábban a Mesteriskola elvégzése a MÉSZ-tagság megszerzésének feltétele volt, addig ma a képzés egyik fő célja lehetőséget teremteni a fiatal építészeknek az egymással és az idősebb generációval történő kapcsolatfelvételre.
Mesteriskola XXIV. ciklus (2016-2018) Hallgatók: Bajusz Csaba, Barta Fruzsi, Butora Tamás, Buzás Bence, Csaba Zita, Déri Dániel, Fekete Csilla, Kern Ádám, Krompáczki Péter, Monory Rebeka, Riesz Abigél, Salacz Ádám, Sztranyák Gergő, Tőrös Ágnes, Vadász Balázs, Zilahi Péter
4
Mesterek: Arnóth Ádám, Arnóth Lajos, Czigány Tamás, Csillag Katalin, Dévényi Tamás, Dobai János, Frikker Zsolt, Gettó Tamás, Golda János, Hőnich Richárd, Kalmár László, Kund Iván, Lévai Tamás, Nagy Iván, Pelényi Margit, Pethő László, Roth János, Tomay Tamás
2017– 03-24
#04
5
Gödöllő Szabadságtér rendezése a Városháza bontása után zártkötű építészeti ötletpályázat 2016. 09. 23. - 11. 04.
A város életében fontos szerepet betöltő Főtér szerkezeti kialakításában jelentős változás áll be a jövőben, s ennek a változásnak a kezelésére várt válaszokat a Kiíró. A városháza bontásával felszabaduló területen olyan városszöveti szakadás, térfal hiány jön létre, amelyre a pályázók komplex elemzések és az elbontott épület kontúrjain túlmutató összefüggések újraértelmezésével adtak válaszokat. A kiírásban megfogalmazott hasznosítási módokra kreatív, jövőbe mutató építészeti megoldások születtek.
6
A tervek bemutatásra kerültek az önkormányzati vezetésnek és a lakosságnak is. Ennek kapcsán érzékelhető volt az a szándék, hogy a Főtér meglévő kialakításába való beavatkozást minimálisra kívánják szorítani. A közösségi funkciók fejlesztése terén is maradt a kiírónak hiányérzete. A városvezetés ugyanis úgy ítélte meg, hogy a pályaművek fókuszába többnyire a Főtér építészeti átformálása került, és kevésbé a tér közösségi célú lehetőségeinek bővítése.
2017– 03-24
A pályázat kiértékelése eredményhirdetés
Egységesen minden pályamű, a tér egészének figyelembe vételével fogalmazta meg megoldási javaslatait. Fontos üzenetnek tekinthető ez a magatartás, mert rávilágít arra, hogy a tér valós városszöveti rehabilitációja, nem egyetlen lokális probléma megoldásában rejlik, hanem átfogó, komplex döntések sorozatában.
I. helyzett Déri Dániel, Tőrös Ágnes, Vadász Balázs Mesterek: Gettó Tamás, Nagy Iván
Összefoglalva: a pályázat nagy mértékben hozzájárulhat ahhoz, hogy a Kiíró megalapozott, összefüggő szempontrendszert állíthasson fel, fogalmazhasson meg a tervezett beruházáshoz. Pontosabbá, érthetőbbé válhatnak ezáltal a fejlesztési, rehabilitációs szándékok. A térhasználat irányai, arányai magyarázhatók és kézzelfoghatók lesznek.
A meglévő téri elemeket úgy egészíti ki, hogy harmonikus egység jöjjön létre.
#04
7
II. helyzett Barta Fruzsi, Monory Rebeka, Butora Tamás Mesterek: Golda János, Kalmár László
II. helyzett Buzás Bence, Sztranyák Gergő, Zilahi Péter Mesterek: Dévényi Tamás, Frikker Zsolt
8
A tervezők láthatóan a városszövet rehabilitációját, és a kulturális folytonosság őrzését tűzték ki célul.
A meglévő városháza, valamint az előtte lévő terület bontása mellett dönt. Az új Városháza előtti térnek jól definiált, saját teresedést hoz létre.
2017– 03-24
Fák
pet mutatnak. ányok miatt
A területen levő növényzet jentő része fákból áll. A városképre jellemző nagy mennyiségű faállományt a terv igyekszik a helyszínen őrizni, és azt tovább bővíteni.
Csaba Zita, Krompáczki Péter, Salacz Ádám A terv a korábbi városi szövet térfalainak rekonMesterek: Tomay Tamás, Hőnich Richárd strukciója mellett dönt, amit szűrőként működő Terek / Gödöllő Szabadság tér ötletpályázat pergolasávokkal valósít meg. Hőnich Richárd Tomay Tamás Csaba Zita Krompáczki Péter Salacz Ádám
szképet mutat. érdekében
Zöldfelületek
A zölfdfelületek kialakítása a már szekcionált tér új funckióihoz illeszkedik. A színpad kiemelése terepmozgatással történik, mely valójában a jelenlegi lépcsőzést használja. A létrejövő lépcsős térrész zöld terepként jelenik meg.
Bajusz Csaba, Fekete Csilla, Kern Ádám Mesterek: Csillag Katalin, Lévai Tamás
Egy markánsan új térfal-irány meghúzását javasolja, ami bátor és értékes gondolat.
ÉME Mesteriskola XXIV. 2016 október
#04
9
A kiállító tér és kiállítók
képek és leírás a mesteriskola XXIV. ciklusáról N ˚1
előtér
N ˚2
mesteriskolások
N ˚3
Gödöllői pályázat /1
N ˚4
Gödöllői pályázat /2
N˚5
Veszprémi pályázat /1
N ˚6
Veszprémi pályázat /2
N ˚2
10
N ˚1
2017– 03-24
Bajusz Csaba, Buzás Bence, Csaba Zita, Fekete Csilla, Kern Ádám, Krompáczki Péter, Salacz Ádám, Sztranyák Gergő, Zilahi Péter
Bajusz Csaba, Barta Fruzsina, Búzás Bence, Fekete Csilla, Kern Ádám, Krompáczki Péter, Riesz Abigél, Salacz Ádám, Sztranyák Gergő, Tőrös Ágnes
N ˚6
N ˚4
N ˚3
Barta Fruzsi, Butora Tamás, Déri Dániel, Monory Rebeka, Tőrös Ágnes, Vadász Balázs
N˚5
Butora Tamás, Csaba Zita, Déri Dániel, Monory Rebeka, Vadász Balázs, Zilahi Péter
#04
11
Veszprémi Szent Miklós-szeg fejlesztése zártkörű építészeti ötletpályázat 2016. 10. 28. - 12. 16.
Az ötletpályázat célja a város hosszútávú településfejlesztési koncepciójába (ITP, ITS, TOP, Kulturális Negyed) illeszkedő, minél kreatívabb, komplexebb, ugyanakkor ütemezetten megvalósítható fejlesztési lehetőségek, épületés térrendezési javaslatok felvetése a Szent Miklós-szeg területén, és közvetlen környezetében. A tervkészítés során törekedni kellett az építészeti, rendezési megoldások rendszerelvű,
12
környezettudatos gondolkodásmóddal történő megfogalmazására. Az építészeti ötletpályázat zártkörű, az ÉME Mesteriskola XXIV. ciklus hallgatóinak és mestereinek, mint konzulenseknek részvételével. Öt darab csoport vett részt a pályázaton, melyek mindegyike három diákból és két mesterből állt össze.
2017– 03-24
A pályázat kiértékelése eredményhirdetés
A leírásban szereplő célok elérése érdekében a Kiíró a pályázóknak meglehetősen nagy mozgásteret engedett, így a pályázat eredményeként az egyes pályaművek különbözőképpen bővítették a tervezésbe vont területet, illetve saját rendszereiken belül egymástól eltérő irányokra fókuszáltak, és különböző mértékben mélyítették felvetéseiket, tették időlegessé, vagy ütemezhetővé beavatkozásaikat. Az értékelése-
I. helyzett Monory Rebeka, Vadász Balázs, Zilahi Péter Mesterek: Nagy Iván, Tomay Tamás
kor egyértelműen kiemelhetőek voltak az egyes pályaművek erősségei, hasznos elemei, és ebből a város számára használható jövőbeli koncepció rajzolódott ki, ami egy tervezési program összeállításához is megfelelő alap. A Bírálóbizottság fenti szempontok miatt a pályázatot egyértelműen sikeresnek tekintette. A pályaművek sorrendjét a Bírálóbizottság konszenzusos döntés alapján állapította meg.
Legnagyobb érdeme, hogy a problémákat komplexen kezeli, megoldási javaslatait a tágabb és szűkebb környezet elemzése alapján hozza meg.
#04
13
II. helyzett Butora Tamás, Csaba Zita, Déri Dániel Mesterek: Hőnich Richárd, Lévai Tamás
III. helyzett Fekete Csilla, Riesz Abigél, Salacz Ádám Mesterek: Dobai János, Kalmár László
14
A terv legnagyobb erénye a jól megtalált beépítés, jól artikulált városi teret hoz létre.
A feladaton túlterjeszkedik és konkrét javaslatokat is ad: a Hangvilla előtti tér keretes beépítése és a Megyeház tér felőli térszín alatti parkolás.
2017– 03-24
Barta Fruzsina, Búzás Bence, Kern Ádám, Krompáczki Péter Mesterek: Getto Tamás, Roth János
A Színházkert és Erzsébet liget területén megszüntetik a parkolással vegyes zöldfelületeket és összekapcsolódó zöldterületet javasolnak.
Bajusz Csaba, Sztranyák Gergő, Tőrös Ágnes Mesterek: Frikker Zsolt, Golda János
A feladat megoldását a városlakók aktív részvételével egyfajta folyamatműként képzelik el.
#04
15
Minikonferencia Ki épít itt? 16:00-20:00
A kiállítás megnyitót egy minikoncerencia követi 15-20 perces előadásokkal a mai magyar megbízóról. Előadók: Péterffy Miklós: mindenkinek más kell Földes László: az egri érsek Csillag Katalin: a MOME megújul Golda János: a piaristák új iskolája Fábián Gábor és Fajcsák Dénes: az építész, mint építtető és beruházó (az arkt története) Gál Tibor (Fúzió) és Csutorás László (Borterasz) borász beszélget borról, építészetről Csernus Imre: a Depresso-ról Gereben-Marián: a Venyige Spa-ról Dévényi Tamás-Pethő László: Gödöllő a főterérő (az első mesteriskolás pályázatról) Kund Iván-Nagy Iván: Veszprém a püspökkertről és a Szt Miklós-szegről (a második pályázat)
16
2017– 03-24
#04
17
18
2017– 03-24
#04
19
2017– 03-24