6 scultori dalla Mitteleuropa by Ascult la Roggia

Sitteleuropa cultori della M

Patrocinio di

Comune di Pordenone

Provincia di Pordenone

Organizzazione

Associazione Culturale Pordenone (I)

Körmendi Kulturális Központ Batthyány kastély Körmend (H)

Közép-európai zobrászok S

Sitteleuropa cultori della M K S Scultori contemporanei in Centro Europa Rassegna d' arte contemporanea coordinata da Enzo di Grazia e Zsuzsanna Pálóczi Castello di Kormend (H) Sala Terrena Galeria dal 26 settembre al 31 ottobre 2014

Kortárs szobrászok Közép-Európában Kortárs képzomuvészeti kiállítás A tárlat kurátorai: Enzo di Grazia és Zsuzsanna Pálóczi Körmendi Kulturális Központ Batthyány kastély - Sala Terrena Galéria 2014. szeptember 26 - október 31.

Organizzazione Szervezők Associazione Culturale v.le Trieste, 19 - 33170 Pordenone tel. e fax 0039(0)434 552174 cell. 0039338 8894652 e mail laroggia@tin.it web: www.laroggiapn.it Körmendi Kulturális Központ, Múzeum és Könyvtár H-9900 Körmend, Berzsenyi u. 11. tel/fax 0036 94 594 227 cultcent@t-online.hu Batthyány kastély

Patrocinio Támogatók Comune di Pordenone Pordenone Város Önkormányzata

Provincia di Pordenone Pordenone térség

Testi di Enzo di Grazia e Zsuzsanna Pálóczi Traduzioni di Eszter Németh Szöveg: Enzo di Grazia és Zsuzsanna Pálóczi Fordítás: Eszter Németh

nel mese di Pordenone Város Önkormányzata

Sitteleuropa cultori della M Enzo di Grazia Da più di venti anni, ormai, “la roggia” ha adottato la linea di diffondere in Europa la cultura visiva del territorio friulano e di portare a Pordenone e nel Friuli le esperienze più importanti ed avanzate della cultura europea. La parte più notevole dell’attività è stata diretta, quasi di necessità, ai particolare, a quelli immediatamente svolto verso la Spagna, culturalmente forse più vicina allo spirito italiano e, in anni più recenti a Paesi un po’ meno vicini ma comunque collocati in un’area Mitteleuropea a cui da sempre il nord est dell’Italia è stato legato. Le recenti iniziative dirette alla Slovenia, all’Ungheria e alla Polonia hanno fatto crescere una tensione mitteleuropea che già era vivace; e l’idea di celebrare la piattaforma di una cultura dell’Europa Centrale ha preso corpo in varie mostre che si sono realizzate, itineranti in questi paesi. L’approccio con la la scultura propone nell’organizzazione di manifestazioni in cui i trasporti siano fondamentali e spesso non semplici da realizzare. Ma una lunghissima tradizione di mostre organizzate nella sede di Pordenone, anche con scultori provenienti da Paesi spesso assai lontani, ha sollecitato l’interesse a questo tentativo che si avvale, per l’appunto, nella maggior parte dei casi di autori che con “la roggia” hanno avuto almeno un’occasione di incontro e di collaborazione. Il discorso - naturalmente

- vale soprattutto per l’italiano Massimo Poldelmengo, che ha fatto le prime “prove d’artista” proprio a “la roggia” quando aveva appena completato gli studi all’Accademia: ma vale anche per il croato Đanino Božić che da più di dieci anni è presente con “la roggia” in Italia e all’estero; il polacco Robert Puczynski ha partecipato ad una collettiva e tenuto una personale nell’ambito dei rapporti di collaborazione e scambio con quel Paese; lo sloveno Marian Mirt ha tenuto una personale per le attività di scambio con Maribor mentre l’ungherese Elisabeth Ledersberger-Lehoczky è stata invitata per una collettiva; solo l’austriaco Johann Platzner si incontra per la prima volta con “la roggia” per percorsi umani diversi. Una rassegna così composita è, inevitabilmente, disomogenea, sia sul piano dei linguaggi che su quello dei contenuti; ma sono proprio la varietà e le diversità a costituire l’elemento di maggiore fascino, visto che consentono tra artisti spesso così vicini e, allo stesso tempo, così lontani tra di loro. La quasi rigorosa adesione ai “canoni” lavoro di Platzner e di LedersbergerLehoczky che usano materiali indissolubilmente legati alla storia della scultura (legno e pietra, per lo più) per realizzare forme composte di classica bellezza, poco concedendo alle “elaborazioni” in chiave contemporanea (geometrismo, ad esempio); Božić e Puczynski, pur partendo da principi simili, “trasgrediscono” nell’uso dei 33

materiali “nuovi” (dall’acciaio al cartone o alla plastica) ma soprattutto elaborano i contenuti verso una rarefazione dell’idea dell’oggetto per una resa geometricamente libera. Mirt realizza forme rigorosamente classiche, anche se “reinventate” attraverso lezioni moderne; e vi aggiunge l’uso un materiale “povero” che disloca le composizioni in un’atmosfera ancora più surreale. Poldelmengo parte decisamente da un’intenzione “neopoveristica” della scultura, con un occhio ai grandi maestri di questa linea di ricerca, ma poi rielaborandola in termini personali assolutamente originali. L’intenzione di questa mostra era di sottolineare la vivacità della scultura in un territorio ampio e storicamente assai vivo come può essere la Mitteleuropa; ma anche, al tempo stesso, segnare l’evoluzione recente del linguaggio della scultura; segnalare la vicinanza ideale tra autori (e popoli) diversi - talvolta storicamente ostili - e le differenze che continuano comunque a pesare, per una tradizione diversa, per un differente ambiente di vita e di cultura, per una variegata diversità di approccio alla ricerca. E, a conti fatti, l’operazione è riuscita, anche se non vuole rappresentare una “summa” della realtà ma solo un documento dell’esistente. Immár több, mint 20 éve a “La roggia” munkájával hozzájárult Friuli tartomány látványművészetének elterjesztéséhez Európában, illetve ahhoz, hogy elhozza Pordenonéba és Friuliba a legfontosabb, legújabb európai kulturális tapasztalatokat. 4 44

Tevékenységének legjelentősebb része - szinte szükségszerűen - a földrajzilag legközelebb elhelyezkedő országok felé irányult, elsősorban a közvetlenül határos államok felé; de nagyon sok közös munka valósult meg Spanyolországgal is, amely kulturálisan talán a legközelebb áll az olasz lélekhez; legújabban pedig a kevésbé közeli, ám az észak-olasz régióhoz mindig is szorosan kötődő középeurópai államok felé. A legfrissebb kezdeményezések Szlovéniában, Magyarországon és Lengyelországban egy már élénk, élő közép-európai feszültséget céloztak meg; a közép-európai kultúra ünneplésének ideája különféle kiállítások létrehozásán keresztül öltött testet, mégpedig úgy, hogy közvetlenül ezekben az országokban valósulhattak meg. A szobrászat területén az első lépések, puhatolózások megtétele kihívásként született meg, szem előtt tartva, előre látván, hogy a szobrok kiállításának megszervezése és szállításuk elkerülhetetlen nehézségeket szül, alapvetően nem lesz egyszerűen megvalósítható feladat. Ám a hosszú tradíciókra visszanyúló Porde-none-ban megvalósuló kiállítás szervező tevékenység tapasztalatai, még az oly gyakran nagyon távoli országokból érkező szobrászok esetében is, ennek a tervnek a megvalósítására buzdították a szervezőket, hisz az alkotók nagy részének a “La roggia”-val legalább egy alkalommal sikerült találkozni és együttműködni. Az elmondottak természetesen - legfőképp az olasz Massimo Poldelmengo-ra érvényesek,

aki az első művészeti próbálkozásait épp a “La roggia”- nál vitte véghez, alig hogy befejezte a tanulmányait a művészeti akadémián: de érvényes a horvát Danino Bozic-ra is, aki több mint 10 éve jelen van a “La roggia” támogatásával Olaszországban és külföldön egyaránt, a lengyel Robert Puczynski részt vett egy kollektív és egyéni kiállításon az egyesülettel kapcsolatban álló és együttműködő országok területén; a szlovén Marian Mirt önálló tárlattal szerepelt Mariborral való cserekiál-lítások keretében; a magyar származású Elisabeth LedersbergerLehoczky-t pedig kollektív kiállításra hívta meg az egyesület; csak az osztrák művész, Johann Platzner talákozik most először tevékenysége során a “La roggia” Egyesülettel. Egy ilyen kompozit kiállítás esetén elkerülhe-tetlen, hogy nem homogén, akár a nyelvi síkot, akár a tartalmát tekintve; ám a legnagyobb varázsát mégis a változatosság és a különbözőség együttese alkotja, tekintve, hogy lehetővé teszi a visszatükröződést a művészek egy irányba tartásának és különféleségének, mely egyazon időben, oly közeli és oly távoliköztük. A majdhogynem szigorú, merev csatlakozás a szobrászat szabályaihoz jelentősen megszabott Platzner és Ledersberger-Lehoczky munkásságában, akik feloldha-tatlanul a szobrászat történethezkapcsolódó anyagokat használnak (többnyire fát, követ), hogy megvalósítsák a klasszikus szépség összetett formáit, kevésbé adózva a modern technikáknak (például a geometrizmus); Bozic és Puczynski hasonló elvekből kiindulva,

“áthágásokat” követ el az “új” anyagok használatában (az acéltól kezdve a kartonig vagy a műanyagig), de leginkább a tárgy kidolgozási ideájának ritkulásával, ritkításával tesznek a szabad geometrikus kidolgozásért. Mirt határozottan klasszikus formákat valósít meg a modern tanulmányok “újra feltalálásának” alkalmazásán keresztül; és ehhez még hozzákapcsol egy “szegényes” anyag felhasználási módot, amely még inkább átlényegíti egy jóval szürreálisabb atmoszférába a kompozíciókat. Poldelmengo határozottan egy “új szegényesebb” szobor alkotásának szándékból indul ki, szem előtt tartva ennek a kutatási vonulatnak a nagy mestereit, ám ezek módszereit teljesen eredeti, személyes célokkal dolgozza össze. Ennek a kiállításnak a szándéka az volt, hogy hangsúlyozza egy tágas territórium, Közép-Európa szobrászatának mozgalmas-ságát és történelmi elevenségét; illetve az is, hogy egyidejűleg jelezze a szobrászati stílus legújabb fejlődéseit; rámutasson a különböző alkotók (népek) ideális közelségére - olykor történelmileg ellenséges - és azon különbözőségekre, melyek továbbra is teherként nehezednek, a hagyományok diverzitása, az életkörül-mények és kulturális különbségek, és a tarkaság a közeledések keresése terén. Ezen tények alapján a ténykedés, tevékenykedés jól sikerült, még akkor is, ha nem tudja bemutatni a valóság “summáját”, csak a létezésük egy bizonyságát.

Zsuzsanna Pálóczi A mára szállóigévé vált platoni kijelentés kissé módosított változata: az anyagban benne rejlik a szobor. Vagyis minden anyagban, legyen az klasszikus szobrászati vagy éppen a kortársak által felhasznált, nem szokványos: csak a megfelelő tehetségre vár, aki meglátja, belelátja a benne rejtőzködőt és akit tehetsége addig hajszol, amíg ki nem bontja a titkot, amit aztán már az egyszerű földi halandó is láthat. Az, aki viszont ekkor már az anyagot nem látja „bele, mögé”, ez az esetek többségében másodlagos. Kivétel, ha egy igazán csodálatos márvány szoborral, vagy éppen egy rozsdás fémből, vagy hulladékokból készült szoborral szembesül, mert ekkor pro és kontra felkiált belül és mindkét esetben a csodálattól. A lenyűgöző szépségtől, harmóniától, vagy éppen a meglepetéstől, hogy hiszen erre ő soha nem gondolt volna, hogy hulladékból kiállítási tárgy…! Igen, ez a 21. század az ő minden pozitív és negatív hozadékával, a rohanó technikával és a természet után vágyakozó, de speciális esetektől eltekintve azt ma már egyre kevésbé megtaláló, a szépség mellett elrohanó, fogyasztásra ösztönzött emberrel. Jó megállni néha egy-egy pillanatra egy kiállítótérben, átadni érzékeinket az egyre ritkábban tapasztalt csendnek, a kellemes hűvösnek, a nyugalomnak (legtöbbször), a csodálatnak és csodálkozásnak, a rá- és felismerés meghökkentő érzésének. Ez a cél vezérel bennünket akkor, amikor a több évszázados ősi kastély 6

falai között a képzőművészet különböző válfajait kínáljuk az érdeklődőknek, kiszakítva őket a rohanó mindennapok stresszéből. Álljunk hát meg és merüljünk el a csodák világában, egy különleges kollektív tárlat anyagát szemlélve! Közép-Európa, vagy mondhatjuk Európa szívének is térségünket, amelynek országhatárait évszázadokon át többször szabták át különböző érdekek és ezt mi, 2014-ben élők még néhány évvel ezelőtt is megtapasztaltunk, elég csak déli és északi szomszédainkra gondolni. Ebből a térségből érkezik hozzánk 6 művész, akiknek alkotásai magukon viselik és sugározzák e sokszínű KözépEurópa, benne saját szülőhazájuk jellegzetességeit, elég csak a gondolkodásmódra, a habitusra, az átélt történelemre, vagy a jelenlegi társadalmi viszonyokra gondolni. A művészet és a művészek ugyanakkor mindig is a napi realitáson felülemelkedve, mintegy más állapotban létezve szemlélik a világot és ennek megfelelően képezik azt le számunkra. Ezért van az, hogy nem minden esetben jut el minden üzenet a látogatóhoz és lehet, hogy csak olyan elsődleges benyomások alapján hozunk ítéletet, hogy valami tetszik-e, vagy sem. De lehet, hogy ennyi is elég. Jelenlegi válogatásunkban mindenki talál ilyet is és olyat is. A legfontosabb azonban két dolog: a „la roggia” Egyesület és a Körmendi Kulturális Központ sok éves gyümölcsöző együttműködésének

köszönhetően találkozik e térségből 6 szobrászművész és talán e találkozás, e közös bemutatkozás további közös gondolkodást indukál; a látogatók pedig szembesülhetnek azzal, hogy mit jelent a „közép-európaiság” a szobrászat szemüvegén keresztül. Lehet, hogy jelent valamit, lehet, hogy nem. Mindenki maga döntheti el, hogy talál-e közös szálakat például a Közép-Európa déli és északi részéről érkező művészek alkotásaiban, vagy pedig kár erőltetni bármiféle azonosságot. A választ a tárlat adja meg feltett, vagy ki sem mondott kérdéseinkre. A lehetőséget pedig művész és közönség egyaránt Giovanna Lisa elnök asszonynak és Enzo di Grazia művészetkritikus úrnak köszönheti, akik mintegy modern missziót teljesítve évtizedek óta arra törekednek, hogy az európai művészek és alkotásaik minél több helyre eljutva hirdessék a művészet fontosságát és örök voltát akkor is, amikor pedig az élet minden területén és minden percében látszólag az érzelemölő és mindent elárasztó technika és a „fogyasztás” uralkodik. Üdvözöljük Körmenden a közép-európai szobrászokat!

dichiarazione di Platone oggi é diventato un proverbio: nella materia é inerente la scultura. Cioé in ogni materia usata sia per scultura classica sia dagli scultori contemporanei non c’é solo materia grezza: aspetta soltanto un genio capace di vedere quello che é latitante nella materia e che é ricercato aprire il suo segreto che diventa visibile anche all’uomo della strada. La materia usata “in o dietro” é secondaria nel maggior numero dei casi. Se ci si trova faccia a faccia con una statua di marmo veramente splendida oppure con quella fatta di metallo rugginoso o di cascami, in tutti e due i casi si grida dentro di sé pro o contro per l’ammirazione: per la bellezza affascinante, per l’armonia oppure per la sorpresa perchè nessuno avrebbe mai pensato a questo: esporre un oggetto di cascami...! Sí, questo é il XXI. secolo con tutti i suoi prodotti positivi e negativi, con la tecnica precipitosa e con l’uomo che è ansioso della natura, ma - facendo astrazione dai casi specali- non é capace di trovarla sempre perché sorpassa la bellezza in corsa ed é stimolato sopratutto verso il consumo. Qualche volta é bello fermarci per un momento in una galleria, consegnando i nostri sensi ad un silenzio sempre piú raro, al fresco piacevole, alla tranquillitá (il piú delle volte), ad ammirazione e meraviglia ed al sentimento sbalorditivo del riconoscimento e conoscimento. Questo scopo ci conduce quando noi proponiamo le varietá dell’arte 7

secolare agli interessanti strappandoli allo stress di tutti i giorni. Ci fermiamo e ci sprofondiamo nel mondo dei miracoli visitando le opere di una speciale mostra collettiva! Mitteleuropa - possiamo nominarlo anche il cuore d’ Europa - é il nostro terreno le cui frontiere sono state tagliate molte volte durante i secoli passati da interessi diversi e questo fatto noi, che viviamo nel 2014, abbiamo sperimentato di nuovo alcuni anni fa: basta pensare ai nostri vicini meridionali e settentrionali. Da questo terreno arrivano da noi i 6 artisti le cui creazioni artistiche portano e diffondono le particolaritá di Mitteleuropa e delle loro proprie patrie, basta pensare alla mentalitá, attitudine, la storia vissuta, o ai rapporti sociali attuali. E poi l’arte e gli artisti esaminano il mondo in uno Stato altro elevandosi sempre sopra la realtá giornaliera e ce la riconsegnano nella loro interpretazione. Perció, non in tutti i casi arriva tutto, ogni messaggio è differente per ciascun visitatore, ed é possibile che noi decidiamo cosí semplicemente in base della prima impressione: ci piace o non ci piace. Ma probabilmente basta questo. Nella selezione attuale tutti possono trovare anche questo e altro. Le due cose piú importanti: l’incontro dei 6 scultori si deve alla collaborazine fantastica di molti anni tra l’Associazione “La roggia” e il Centro Culturale di Körmend e forse questo appuntamento, 8

questa presentazione comune produce curiosità, altro modo di pensare comune: poi i visitatori possono affrontare cosa vuol dire essere mitteleuropeo attraverso gli occhi dello scultore. É possibile che tra le opere degli artisti arrivati per esempio dalla parte del Sud o del Nord della Mitteleuropa. Oppure é un peccato forzare qualsiasi identitá. La risposta alle nostre domande, espresse o non espresse, la dará la rassegna. L’artista e il pubblico possono ringraziare per la possibilitá la signora Giovanna Lisa e il signor Enzo di Grazia critico d’arte, i quali da decenni fanno una missione per aiutare gli artisti europei e le loro opere d’arte ad arrivare a molti posti diversi proclamando l’importanza ed eternitá dell’arte nonostante che in tutti i luoghi e in ogni momento della vita apparentemente tutto è dominato dalla tecnica ammazza-sentimenti e dal consumo invadente.

Sitteleuropa cultori della M

Elenco degli Artisti Kiállító művészek Johannes Platzner (Austria) Đanino Bozic (Croazia) Massimo Poldelmengo (Italia) Robert Puczynski (Polonia) Marijan Mirt (Slovenia) Elisabeth Ledersberger-Lehoczky (Ungheria)

Austria

ohann Platzner Nato a Kötschauch Mauthen in Austria, Carinzia nel 1942. É tornato in sua patria dopo 20 anni trascorsi in Germania e Australia. Dal 1985 lavora come scultore. Fra il 1991 e il 1994 ha lavorato alla scuola di Villach, insegnante dell’ arte dell’intagliare. Le sue materie preferite: legno e marmo. Ha partecipato a sinposi internazionali in Australia, Italia, Austria, Spagna, Ungheria e in Sardegna. Suoi monumenti si trovano in luoghi pubblici nelle cittá della Carinzia, in chiese, in Minimondus di Klagenfurt e in Ungheria. Insieme a temi tradizionali, naturalistici che vengono svolti sopratutto negli argomenti religiosi sono stati realizzati in legno e marmo anche opere astratte in modo virtuoso. Nelle sue sculture nasconde i simboli di temi diversi per esempio lo dimostra la tre legni diversi i cui si dimostra l’unitá armoniosa che simbolizza il rapporto Slovenia-Friuli-Carinzia. La bellezza delle materie usate viene pulitura: lui gradisce che le sue statue invitano gli spettatori ad accarezzarle. Dal 1998 al 2008 è stato organizzatore e direttore artistico dei simposi inernazionali di scultori organizzati ogni anno sul lago di Ossiach a Steindorf. Johannes Platzner (Ausztria) 1942. november 24-én született Kötschach Mauthenben.

1985-től szabadúszó szobrász. 1991-től 1994-ig fafaragó tanárként tevékenyekedik a villachi Volkshochschule-n. Kiállítások fa és kőalkotásokból (válogatás): Ausztrália: Amidale Ausztria: Stift Ossiach, Kötschach Mauthen, Klagenfurt, Villach, Salzburg, folyamatos kiállítás a Galerie Bodensdorfban Olaszország: Merano Magyarország: Körmend Részvétel nemzetközi szimpóziumokon: Motta di Livenza, Arronzo, Teulada, Udine, Bibione, Asiago, Castello Tesino, Körmend, Stubenberg, St. Veit Sattendorf: 1998- 2008 Köztereken és középületekben elhelyezett fa- vagy kőszobrok: Minimundus – Klagenfurt, templomok, Österreichische Bundesbahnen, iskolák: HBLA Pitzelstätten – „Eule” krastali márványból Treffen Önkormányzata: „Mondwende” című márványszobor Annenheimben – Kanzelplatz, „oT” című faszobor Sattendorfban Steindorf Önkormányzata területén: négy márvány szökőkút. Számtalan alkotása található magánszemélyek tulajdonában. 1998-2008 között szervezője és művészeti vezetője az Ossiachi-tó partján, Sattendorfban évente megrendezett Nemzetközi Szobrász Szimpóziumoknak. 11

Croazia

anino Božic

È nato nel 1961 a Pola. Si è diplomato alla Facoltà Pedagogica di Fiume al dipartimento di pittura. Si occupa di pittura, scultura, installazioni e design. Dal 1984 espone in mostre personali e collettive in Croazia e all’estero. Ha partecipato a più di 150 mostre collettive e realizzato 50 personali (Selezione: Galerija PM Zagreb; Galerija Equrna, Galerija ŠKUC, Ljubljana; Istarska sabornica Porec; Moderna galerija Rijeka; Galerija zavicajnog muzeja Rovinj; Galerija Rigo Novigrad; Galerija Fronta Prag; Bayerischen Staatsministeriums für Wirtschaft München, Galerija Meduza Koper, Galerija Karas Zagreb; Galerija Dom HDLU Zagreb, KunstlerHaus Ulm, Galerie in Korn Haus keller Ulm itd.). Dal 1985 partecipa a molteplici mostre collettive di arte contemporanea in Croazia e all’estero (Selezione: 1989 – Rijeka: Biennale mladih; Zagreb: 21. salon mladih; Tampere:Contemporary Yugoslav drawings; 1992 – Valencia: Bienal de Jovanes Creadors dela Europa mediteranea; 1993 – Possagno: Intorno a Canova; Zagreb: Nova hrvatska umjetnost; 1999 – Zagreb: 2. Hrvatski trijenale crteža; Cuenca, Castilla: Europa mediterrànea; 2000 – Zagreb: VII. triennale hrvatskog kiparstva; 2001 – Vukovar: U susret Vukovarskom salonu; Rijeka; Kiparstvo; Pordenone: Trent’anni di presenza 1971-2001; 2002 – Ravenna: appunti sul arte croata contemporanea; Zagreb: 3. hrvatski trijenale crteža; 2003 – Zagreb: VIII. triennale hrvatskog kiparstva, 2007 – New Delhi, Contemporay Croatian Art; Mediascape Novigrad – Berlin; 2010. -2013. Festival vizualnih umjetnosti Arterija Novigrad; 2008. 4. Hrvatski trijenale crteža; 2009-2010 Moja zemlja Štaglinec; 13

2011. Ph6 Koroška galerija Sloven Gradec, 2012 Rencontre Internationale de Painture Tourves, itd.). Dal 1985 no al 1991. partecipa a tutte le Biennali dei giovani nell’organizzazione della Moderne galeria di Fiume. Nel 2000 partecipa a un progetto internazionale tramite il HDLU Istria e l’associazione Mobius di Boston (USA) - con titolo “Taking Liberty”. Si occupa di disegno, libri d’artista, installazioni e ambienti. Ha ricevuto molteplici premi e riconoscimenti per il suo lavoro. Nel 2012 e stata pubblicata la sua prima monograa legata ai suoi 25 anni di lavoro. Nel 2013 ha realizzato la scultura „Le dita“ situata nel parco Europa a Cittanova. Suoi lavori si trovano nelle collezioni di Musei e Gallerie in Croazia e all’estero. Vive e lavora a Cittanova e Labinci (Istria - Croazia) anino Božic Vergal 46, 52466 Novigrad-Cittanova, CROATIA ++385 52 757 473, 455 103 GSM ++385 992777607 e-mail: jerica.ziherl@pu.t-com.hr

DANINO BOŽIC (HORVÁTORSZÁG) 1961-ben született Pulában, Horvátországban. Novigradban (Vergal bb 48 c.a.p. 52466 telefon 00385(0)52 757473) él és dolgozik. 1986-ban képzomuvészeti diplomát szerzett Fiumében pedagógia szakon. 1987-tol a Horvát Muvészek Szövetségének tagja. 1984-tol kezdodoen több mint 60 önálló kiállítása volt Európa különbözo országaiban, legfoképp Horvátországban, Szlovéniában, Olaszországban és Németországban. Körülbelül 200 csoportos nemzetközi kiállításon vett részt különféle országokban. Munkája legmarkánsabb, legnagyobb részét mégis az egyes helyeken, helyszíneken megrendezett nemzetk özi események berendezésében, kialakításában fejtette ki. 1998. február 21 - március 13. Önálló kiállítás Pordenone “la roggia” 1999. március 3 - 31. Mediterrán Európa Cuenca (Spanyolország) 2000. július 18 - augusztus 5. Önálló kiállítás Rovinj (Horvátország) 2000. március 18 - április 3. Horvátok Cordovadoban (Lengyelország) 2000. július 21 - augusztus 27. Frontiere Trzic (Szlovénia) 2000. augusztus 22 - szeptember 16. Torchi Porec (Horvátország) 2001. március 1 - 31. Torchi Piran (Szlovénia) 2000. október 7 - november 2. Önálló kiállítás Pordenone „la roggia 2001. december 8 - 31. Trentennale Pordenone 15

Italia

assimo Poldelmengo

Massimo Poldelmengo nasce nel 1964 a Pordenone dove, in giovane età, inizia a frequentare un gruppo di artisti locali. Nel 1985 si iscrive al corso di pittura presso l’Accademia di Belle Arti di Venezia e prosegue gli studi sotto la guida prima di Corrado Balest (Sospirolo di Belluno, 1923) e poi di Fabrizio Plessi (Reggio Emilia, 1940); nel 1988 Poldelmengo partecipa ad Arteveneto 73a Mostra collettiva presso la Galleria Bevilacqua La Masa di Venezia e vince una borsa di studio con l’opera Pietra blu, legno, ferro, marmo (1988), ora conservata presso la Galleria Internazionale d’Arte Moderna Ca’ Pesaro di Venezia. E’ solo l’inizio di una serie di partecipazioni alle esposizioni organizzate dalla galleria veneziana, che impegnano Poldelmengo almeno al diploma. Durante l’ultimo anno accademico l’artista parte alla volta della Spagna, dove frequenta laFacoltà di Belle Arti di Madrid ed espone nella mostra collettiva Artisti italiani (1989). Rientrato in Friuli, negli anni Novanta di collaborazione con l’Associazione Culturale “la roggia” di Pordenone, che gli permette di spingersi oltre i esempio). Dal 1992 al 2001 partecipa a numerose edizioni della rassegna d’arte contemporanea Hicetnunc, curata da Angelo Bertani a San Vito al Tagliamento. In seguito alla mostra Nuove Contaminazioni, organizzata a Udine nel 1996 dalla Galleria d’Arte Moderna, opere di Poldelmengo entrano a far parte delle collezioni 16

civiche udinesi e dellaFondazione Teatro Nuovo Giovanni da Udine. Nel 1997 nasce il progetto Axiom, grazie alla collaborazione fra l’artista e Massimo De Mattia, musicista e compositore pordenonese; Axiom li impegna in suggestive performances, in cui musica e immagine si fondono, si abbracciano, diventando l’una la traduzione dell’altra. Sin dalle prime esposizioni Poldelmengo viene apprezzato per la sua versatilità, alternando l’attività di scultore a quella di pittore e fotografo professionista. Spaziando dall’arte povera alla tecnologia egli aronta con disinvoltura diversi materiali; intesse sottili dialoghi tra ferro, vetro, neon, foglia d’oro e pellicola impressionata – questi i materiali che ricorrono nelle sue opere e lo spazio circostante, traducendo in materia idee simboliche. Si pensi alla serie di Scale, presentata nella mostra personale tenuta a Pordenone nel 2001 e curata da Angelo Bertani. In virtù della sua capacità di rapportarsi con gli spazi architettonici, nel 2007 Poldelmengo viene chiamato ad aancare l’architetto pordenonese Davide Ran nella realizzazione del progetto per il complesso parrocchiale della chiesa del Sacro Cuore di Gesù di Baragalla a Reggio Emilia, vincitore del concorso bandito dalla CEI (Conferenza Episcopale Italiana) nel 2006. All’artista è adata la realizzazione della vetrata, del portone d’ingresso, del fonte battesimale e della custodia eucaristica. Nel 2009 Poldelmengo vince il Premio “In Sesto. Scultura e installazione nello spazio urbano”, in occasione della quarta edizione di Palinsesti, rassegna d’arte contemporanea, a San Vito al Tagliamento. Il concorso, si basava sulla commissione di un’opera destinata a permanere in un luogo storico della cittadina; Poldelmengo presentava il progetto, poi vincitore, di una scala a pioli fuoriuscente da un pozzo, da collocarsi presso la Corte del Castello. L’anno successivo, nelle Gallerie del Progetto di Palazzo Valvason Morpurgo a Udine viene organizzata una mostra con i disegni e bozzetti relativi alla chiesa di Reggio Emilia. Nel 2012 l’artista partecipa a Contemporanea/mente presso la Galleria d’Arte Moderna e Contemporanea di Pordenone, la Galleria Regionale d’Arte Contemporanea “Luigi Spazzapan” di Gradisca d’Isonzo ed il Museo Revoltella di Trieste. L’attività artistica di Poldelmengo l’artista, infatti, ha esposto a Berlino, Madrid, Klagenfurt, Maribor ed altre città 17

europee. Importanti istituzioni pubbliche conservano le sue opere; si ricordano la collezione della Regione Friuli Venezia Giulia, della Provincia di Pordenone, dei Comuni di Zoppola (Pordenone) e Portogruaro (Venezia), del Teatro Verdi di Pordenone, della Fondazione Teatro Nuovo Giovanni da Udine, della Galleria Internazionale d’Arte Moderna di Ca’ Pesaro di Venezia, di Casa Cavazzini Museo di Arte Moderna e Contemporanea di Udine, delle Galleria d’Arte Moderna e Contemporanea PArCo di Pordenone, delle Fondazioni “Ado Furlan” di Spilimbergo e Concordia Sette di Pordenone e della Banca Popolare Friuladria. Attualmente Poldelmengo vive e lavora a Villaorba di Basiliano (Udine).

MASSIMO POLDELMENGO (Olaszország) Massimo Poldelmengo 1964-ben született Pordenonéban. A Velencei Képzomuvészeti Akadémián diplomázott 1989-ben. Ugyanebben az évben járt a Madridi Képzomuvészeti Akadémia szépmuvészeti karára. 1997tol a zenész Massimo De Mattiával egyetemben kurátora az”AXIOM” projektnek. 2000-ben megvalósítja az Electrolux Professional katalógusát, 2001-ben pedig a Zanussi és a Silca számára készíti el. Elérhetosége: Polcenigo (PN) internet: www.poldelmengo.it e-mail: info@poldelmengo.it Legújabb munkái - Önálló kiállításai: 1998 The Cube, “Hicetnunc 2000”, Villa Manin, Passariano (Udine). Totem Galéria - Il Canale, Velence. Netillustra ArtWeek 2000, www.netillustra.net 2001 Scale, Sagittaria Galéria, Pordenone. Totem Galéria - Il Canale, Velence. 2003 Da uno spazio al’altro (Egyik helyrol a másikra), Artestudio Clocchiatti, Udine. 2004 Totem Galéria - Il Canale, Velence. Landhaus Galéria, Klagenfurt (A)

Kollektív: 2000 L’Immagine Naturale, workshop Luciano Fabro koordinálásában, Agroturizmus (Agroturizmo) “Colonos”, Vilacaccia di Lestizza (Udine). Il Fuore dei Novanta, Kunsthaus Tacheles, Berlin. Portici Inattuali, Sitran d’Alpago (Belluno). 2001 Massimo Poldelmengo vizuális alkotásai és Massimo De Mattia hangjátéka, Villa Manin “Hicetnunc 2001” L’Arte del Metallo (A fém muvészete), Fiera del Rosario San Doná di Piave (Velence). 2002 La parte (o) scura (A sötét rész), Massimo de Mattia – fuvola, Giorgio Pacorig - zongora, Massimo Poldelmengo - képek, Pordenone. Calendar! Works on paper by 365 contenporary artists (65 kortárs muvész alkotásai papíron), Tommaseo Stúdió, Trieszt. 2003 Vette D’Astrazione, Tour Fromage, Aosta. Giardini D’ Arte, Camera di Commercio (Kereskedelmi Kamara), Pordenone. The Video Game, Pianissimo Galéria, Milano

Polonia

obert Puczynski

www.puczynski.at www.robert-puczynski.com 1968 Nato a Czestochowa, 1988 Esame di maturità presso iI Liceo Artistico a Czestochowa 1988-90 Studente di Educazione Artistica presso l’Università Pedagogica di Czestochowa Dal 1990 vive e lavora a Vienna (Austria) 1990-95 Studente dell’Accademia delle Belle Arti a Vienna 1995 Diploma e lode presso l’Accademia delle Belle Arti a Vienna 1995 Conferenza internazionale di scultura a Villany / Ungheria 2012 Simposio Internazionale d’Arte Hucisko / Polonia 2012 Simposio Internazionale d’Arte Malnitz / Austria Mostre scelte 2001 Galleria Jünger / Baden –„Schule ohne Eigenschaften” 2003 Galleria Jünger bei Hanner / Mayerling - Austria 2004 Galleria Jünger bei Hanner / Mayerling - Austria 2005 Galleria Lang / Vienna –„Small is beautiful” Galleria Jünger / Baden –„Lange Schatten” 2007 Consolato generale di Austria / Cracovia - Polonia 2008 Galleria Jünger bei Hanner / Mayerling - Austria

Galleria Encore! Encore! / Vienna - Kunstmesse Palais Ferstel 2009 Galleria „Konduktorownia” a Czestochowa - Polonia Galleria Jünger bei Hanner / Mayerling - Austria Galleria Jünger / Baden –„CUTS and SKINS” 2010 Galleria Peithner-Lichtenfels / Vienna –„Homelife” Künstlerhaus / Graz - „Sonniges Land” Galleria Jünger bei Hanner / Mayerling – „Kunstgarten“ Verein Kunstbank Ferrum / Waidhofen / Ybbs –„Skulpturen im Rothschildpark“ Galleria Encore! Encore! / Vienna - Kunstmesse Palais Ferstel 2011 Galleria Sikabonyi / Vienna - Kunstmesse Düsseldorf / Germania Galleria Sikabonyi / Vienna - Kunstmesse Künstlerhaus Palazzo Cecchini / Cordovado – Italia Muzeum Czestochowskie – Polonia 2012 Stadtgalerie / Waidhofen an der Ybbs – Austria Galleria Jünger / Baden – „Cardboards“ Muzeum Czestochowa / International Art Exhibition – Polonia 2013 la roggia / Pordenone – Italia NöART / 7 x in Niederösterreich – „Gartenkunst.Kunstgarten“ – Austria HDLU / Zagreb – „Attractio Circuli“ - Croazia Österreichisches Kulturforum / Belgrad „DONNE SUPERBE“ – Serbia ROBERT PUCZYNSKI (Lengyelország) www.puczynski.at www.robert-puczynski.com 1968 Czestochowában született. 1988 A czestochowai Muvészeti Gimnáziumban érettségizik. 1988-1990 a Pedagógiai Egyetem muvészeti nevelési szakának hallgatója Czestochowaban.

1990-tol Bécsben (Ausztria) él és dolgozik. 1990-1995 A Szépmuvészeti Akadémia hallgatója Bécsben (Prof. Franz Xaver Ölzant-nál). 1995 Kiválóra diplomázik Bécsben a Szépmuvészeti Akadémián. 1995 Nemzetközi Szobrászati Konferencia - Villány (Magyarország) 2012 Nemzetközi Muvészeti Szimpózium - Hucisko (Lengyelország) 2012 Nemzetközi Muvészeti Szimpózium - Malnitz (Ausztria) Kiállításai (válogatás) 2001 Jünger Galéria, Baden - „Schule ohne Eigenschaften” 2003 Jünger bei Hanner Galéria, Mayerling, Ausztria 2004 Jünger bei Hanner Galéria, Mayerling, Ausztria 2005 Lang Galéria, Bécs - „Small is beautiful” 2005 Jünger Galéria, Baden - „Lange schatten” 2007 Osztrák Konzulátus/Krakkó, Lengyelország 2008 Jünger bei Hanner Galéria, Mayerling, Ausztria 2008 Encore! Encore! Galéria, Bécs Kunstmesse Palais Ferstel 2009 „ Konduktorownia” Galéria, Czestochowa, Lengyelország 2009 Jünger bei Hanner Galéria, Mayerling, Ausztria 2009 Jünger Galéria, Baden - „CUTS and SKINS” 2010 Peithner-Lichtenfels Galéria, Bécs „ Homelife” 2010 Künstlerhaus, Graz - „Sonniges Land” 2010 Jünger bei Hanner Galéria, Mayerling - „Kunstgarten” 2010 Verein Kunstbank Ferrum, Waidhofen/Ybbs - „Skulpturen im Rotschildpark” 2010 Encore! Encore! Galéria, Bécs - Kunstmesse Palais Ferstel 2011 Sikabonyi Galéria, Bécs - Kunstmesse Düsseldorf, Németország 2011 Sikabonyi Galéria, Bécs - Kunstmesse Künstlerhaus 2011 Palazzo Cecchini, Cordovado, Olaszország 2011 Muzeum Czestochowskie, Lengyelország 2012 Stadtgalerie, Waidhofen an der Ybbs, Ausztria 2012 Jünger Galéria, Baden - „Cardboards” 2012 Muzeum Czestochowa, International Art Exhibition, Lengyelország 21 21

Slovenia

arijan Mirt

1975 - Nato a Zagabria, Croatia 1990/94 - Scuola media di arte applicativa e disegno 1994/99 - Laureato in Accademia di belle arti a Zagabria, mag. artium dal 2000 - Vive e lavora a Maribor, Slovenia Associazioni: ULUPUH (Associazione di belle arti Croatia), ZDSLU (Ass. generale di belle arti Slovenia), DLUM (Ass. di belle arti Maribor - membro del comitato amministrativo/vicepresidente) Monumenti pubblici: 10 x (Maribor, Makole, Velika Nedelja, Pensa / Rossia ecc.) Partecipazioni mostre: 15 personali, 30 colletive in Slovenia, Croatia ed estero Partecipazioni symposioni: Forma viva Makole (premiato), Autumn Inspiration Pensa/Rossia etc. Sito internet: www.mirt.si

Slovenia MARIJAN MIRT (SZLOVÉNIA) 1975 Zágrábban, Horvátországban született. 1990 - 94 Rajz és alkalmazott muvészetek középiskolájában tanul 1994 - 99 A Képzomuvészeti Akadémián Zágrábban diplomázik kiválóan. 2000-tol Mariborban (Szlovénia) él és dolgozik. Szervezetek : ULUPUH - Horvát Képzomuvészeti Egyesület ZDSLU - Szlovén Képzomuvészeti Egyesület - alelnök, igazgatósági tag Köztéri alkotásai: 10 alkotása látható köztereken (Maribor, Makole, Velika Nedelja, Pensa, stb.) Kiállításokon való részvétel: 15 önálló, 30 kollektív kiállítás Szlovéniában, Horvátországban és külföldön Szimpóziumokon való részvétel: Élo Forma - Makole (díjazott), Autumn Inspiration - Pensa (Oroszország) stb. Internetes oldala: www.mirt.si 23

Ungheria

lisabethLedersberger-Lehoczky

Elisabeth Ledersberger-Lehoczky é nata a Budapest, si é trasferita in Austria nel 1961 e ora é cittadina austriaco/ ungherese. Ha frequentato le classi elementari in Ungheria e Austria, la scuola di istruzione per le donne e storia dell’arte all’Universitá di Vienna. Nella pittura é per lo piú autodidatta. Il suo mentore in scultura fu Hans Hanko. Nel 1983 aprí una sua galleria personale nella cittá di Vienna, “RingGalerie” (no al 1989). Nel 1992 ha iniziato con la scultura. Da alcuni anni vive e lavora principalmente in Austria e in Ungheria. Elisabeth Ledersberger-Lehoczky é giurato e ducario per molte mostre internazionali; é promotore delle mostre “Alpi-Adria-Pannonia”, della collaborazione culturale “Europaischer Dialog” e dell’evento artistico “Rolling Stars and Planetes”. Nel suo lavoro politico la cultura é stato sempre il suo interesse principale. Ha realizzato grandi sculture in luoghi pubblici in molti paesi europei come : Austria, Ungheria, Grecia, Italia, Croazia, Romania, Svizzera, Argentina, Cina e Scozia, anche in molte mostre internazionali ha esposto per lo piú opere di scultura. É Membro dell’”Artist Association Mödlinger”, dell’Associazione scultori austriaci, Künstlerhaus (Casa degli artisti), Free International Artists, Associazione degli Artisti e Decoratori vice presidente dell’associazione professionale degli artisti in Austria, “Schloss Schönbrunn” e capo del dipartimento di scultura. Nel 2013 ha fatto un lavoro molto importante nella preparazione alla partecipazione alla 56° Biennale di Venezia. 25

Elisabeth Ledersberg-Lehoczky Budapesten született, 1961-ben költözött Ausztriába, jelenleg osztrák-magyar állampolgár.Általános iskoláit Magyarországon és Ausztriában végezte, további tanulmányait és a művészettörténeti egyetemet pedig Bécsben. A festészetben többnyire autodidakta módon alkot. A szobrászatban Hans Hanko a mentora. 1983-ban nyitotta meg saját, önálló galériáját a „Ring-Galerie”-t Bécs belvárosában (1989-ig). 1992-ben kezdett el szobrászkodni.Néhány éve Ausztriában és Magyarországon is él és alkot. Elisabeth Ledersberg-Lehoczky sok nemzetközi kiállítás megbízottja és szakértője. Kezdeményezője az „Alpok-AdriaPannónia” kiállítássorozatnak, az „Europäischer Dialog” kulturális együttműködésnek és a „Rolling Stars and Planets” művészeti eseménynek. Politikai tevékenységében is mindig a kultúra volt a legfontosabb. Európa számos országában alkotott nagy méretű köztéri szobrokat: Ausztria, Magyarország, Görögország, Olaszország, Horvátország, Románia, Svájc, Argentína és Skócia, Európám kívül: Kína. Legtöbb külföldi kiállításán többnyire szobrait mutatta be. Az „Artist Association Mödlinger”, az Osztrák Szobrász Egyesület, illetve a Künstlerhaus (Művészetek Háza), ezen kívül pedig a Free International Artists és a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének (MKISZ) tagja. 2013 végéig elnök-helyettese a Képzőművészek Szakmai Szövetségének, „Schloss Schönbrunn”- nak Ausztriában, illetve a szobrász tagozat vezetője. Fontos konceptuális munkája volt a 2013-as 55. Velencei Biennálé magyar felhívásában való részvétel. 26

Scultori dalla Mitteleuropa Közép-európai szobrászok Castello di Kormend (H) Sala Terrena Galeria Körmendi Kulturális Központ Batthyány kastély - Sala Terrena Galéria 26 settembre - 31 ottobre 2014 2014. szeptember 26 - október 31.