ÖNÉRTÉKELÉSI SZEMPONTRENDSZER - autista gyermekeket és felnőtteket ellátó intézmények számára

ÖNÉRTÉKELÉSI SZEMPONTRENDSZER Autizmus-specifikus ellátást biztosító intézmények és szakemberek számára Gyermekpszichiátriai szakellátás, speciális diagnosztikus centrumok, pedagógiai szakszolgálatok szakértői bizottságai

AZ ÖNÉRTÉKELÉSI SZEMPONTRENDSZER Autizmus-specifikus ellátást biztosító intézmények és szakemberek számára Gyermekpszichiátriai szakellátás, speciális diagnosztikus centrumok, pedagógiai szakszolgálatok szakértői bizottságai

© Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft., 2015 1071 Budapest, Damjanich utca 4.

A kiadvány az Európai Unió Szociális Alapjának támogatásával, a Nyolc Pont projekt keretében létrejött Autizmus Koordinációs Iroda (AKI) gondozásában készült.

Autizmus Koordinációs Iroda www.autizmusiroda.hu Nyolc Pont - „Az autista személyek ellátórendszerének országos szintű, komplex innovációja szakmai tanácsadó hálózat és koordinációs központ kialakításával” kiemelt projekt (TÁMOP 5.4.11-12/1-2012-0001)

BEVEZETŐ

AZ ÖNÉRTÉKELÉSI SZEMPONTRENDSZER CÉLJA

Nyilvánvaló tény, hogy az autizmussal (autizmus spektrum zavarral) diagnosztizált gyerekek és felnőttek száma évről évre növekszik, mely ma már nem csak szakmai körökben, de a szélesebb társadalomban is ismert. A korszerű nemzetközi epidemiológiai vizsgálatok alapján az előfordulási gyakoriság meghaladja az 1 %-ot (1/68) (Centers for Desease Control and Prevention, 2014). Annak ellenére, hogy ennek okai nem teljes mértékben tisztázottak, szakmai konszenzus van abban a tekintetben, hogy a növekedésben a szakmai tudás és a diagnosztikai rendszer érzékenységének növekedése mindenképpen meghatározó. A tendencia (az autizmussal diagnosztizáltak számának egyenletes növekedése) Magyarországon is megfigyelhető, bár a felismert esetek száma lényegesen elmarad a hiteles nemzetközi adatoktól, melynek hátterében az adatszolgáltatás hiányosságai és a diagnosztika korlátai egyaránt szerepet játszanak.

A szempontrendszerben részletezésre kerülő követelmények/szempontok az intézmény/szolgáltató működésével kapcsolatosan határoznak meg olyan elvárásokat, amelyek a szervezet autista emberek ellátására vonatkozó tevékenységéhez adnak iránymutatást. Az elvárásokban azok a kulcsfontosságú folyamatok, tevékenységek jelennek meg, amelyek az autizmus ellátás minősége terén végzett munka fő elemeit jelölik ki, és amelyek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a szolgáltatást autizmus-specifikusnak tekintsük. Az elvárások azt tartalmazzák, amit a szervezet tesz vagy tennie kellene céljai elérésének érdekében. A cél az autizmussal élő személy és családja számára a szakmailag megalapozott, tervszerű, átgondolt, folyamatos és személyre szabott szolgáltatás biztosítása.

A növekedés egyértelműen érzékelhető az ellátórendszer egyes területein és intézményeiben, ahol az ellátást igénylők száma messze meghaladja az ellátórendszer kapacitását. A kapacitáshiány mellett meghatározóak az intézmények szakmai felkészültségének hiányosságai is. Egyrészt, az adott feladatra szakmailag nem, vagy nem megfelelően, illetve nem eléggé felkészült intézmények és szakembereik érthető módon vonakodnak az ellátás nyújtásától, másrészt, a feladat – az autizmussal élő gyermek ellátása – vállalása vagy kijelölése sokszor „ébreszti rá” a szolgáltatást nyújtó szakembereket az autizmussal kapcsolatos szakmai kompetencia gyengeségeire, illetve az ellátás feltételeinek hiányaira. A megfelelő ellátás biztosítéka az a tudás, hogy az autizmusból fakadó szükségletek – egyéni módon és mértékben, de – erre irányuló speciális ismereteket, megértést és megközelítést kívánnak (lásd még szemléleti alapelvek). Ehhez az ellátásban résztvevő munkatársak megfelelő és többszintű képzésére van szükség, továbbá arra az összehangolt munkára, amit egy ellátást biztosító intézmény – annak fenntartója, vezetése és munkatársai – tesznek annak érdekében, hogy biztosítsák autista klienseik számára – egyéb szükségleteiken túl – az ellátásban az autizmusra vonatkozó speciális feltételeket. Az önértékelési szempontrendszer abban nyújthat segítséget az intézmények számára, hogy ezeknek a feltételeknek a teljesülését rendszerezetten és rendszeresen áttekintsék, értékeljék, valamint fejlesztéseiket tudatosabban tervezzék a megfelelő színvonalú ellátás elérése és folyamatos biztosítása érdekében.

Az elvárások alapját a korszerű szakmai ismeretek, az elvárható gondosság, az érintettek (szereplők) igényei és elégedettsége, a hatékonyság és eredményesség követelménye, és a partnerség képezik. Az elvárások tartalmazzák a folyamatos fejlesztés szemléletének elemeit, tehát a „tervezés”, a „végrehajtás” és az „ellenőrzés – értékelés” lépéseit. E lépések egymásra épülnek, ugyanakkor folyamatosan hatnak egymásra, a fejlesztés folyamatosságát biztosítva.

Az értékelési szempontok egy része átfedést mutat/mutathat az egyes intézmények meglévő minőségirányítási rendszerében megvalósuló vezetői átvizsgálással vagy szervezeti önértékeléssel, ugyanakkor kiegészítik/kiegészíthetik azt az autizmusra vonatkozó specifikus szempontokkal. Amennyiben az autizmussal élők ellátásában közreműködő szervezet már rendelkezik valamilyen minőségirányítási rendszerrel, vagy van rendszeresen alkalmazott szervezeti önértékelése, úgy a jelen autizmusspecifikus önértékelési kritériumokat vizsgálja meg, hogy be tudja-e illeszteni a már meglevő értékelési szempontok közé. Esetleg speciális szempontként megtartva egy külön értékelési szempontsor lesz az értékelés során. Ez esetben is a rendszer részévé szükséges tenni, a szabályozó dokumentumok között érdemes megjeleníteni.

A minőségirányítási rendszerrel jelenleg még nem rendelkező, a minőségfejlesztésben még nem vagy csak kevés tapasztalatot szerzett intézmények számára azonban lehetőséget jelent az autizmus-specifikus ellátás szempontrendszere az önértékelés fokozatos megvalósítására, bevezetésére.

1

A KIALAKÍTÁS KÖRÜLMÉNYEI Az autizmus-specifikus ellátás önértékelési szempontrendszerének elsődleges célja, hogy támogassa a különböző ellátó intézményeket, szolgáltatókat autizmusra vonatkozó szolgáltatásaik szakmai minőségének értékelésében, a minőségi ellátás kialakításában, fenntartásában, fejlesztésében. Egy adott szolgáltató működésére vonatkozó követelményeket számos jogszabály és szakmai irányelv szabályozza, azonban ezek csak részben tartalmazzák azokat a specifikumokat, amelyek az autista emberek minőségi ellátásra vonatkoznak. Az önértékelési szempontrendszer az adott szolgáltató jogszabályokban és szakmai irányelvekben meghatározott szolgáltatási követelményein túl jelölik ki azokat az elvárásokat, melyek az adott szolgáltatás autizmusspecifikusságát biztosítják. Az elvárt követelményeket/szempontokat a szolgáltatók számára fogalmazza meg annak érdekében, hogy ellátási feltételeiket autista klienseik szükségleteiknek megfelelően alakítsák. Az önértékelési szempontsor meghatározza azokat a feltételeket és szempontokat, amelyek -

-

elvártak ahhoz, hogy az adott szolgáltatás szakmai szempontból autizmus-specifikusnak legyen tekinthető; szükségesek ahhoz, hogy az autizmussal élő gyermek vagy felnőtt speciális szükségletei és nehézségei miatt ne kerüljön hátrányba a szolgáltatás vagy ellátás igénybevétele szempontjából; segítségével az intézmény képes saját szolgáltatásának értékelésére, és szükség szerint fejlesztési tervének kidolgozására; támogatják az adott szolgáltatás specifikus kialakítását, fenntartását, továbbfejlesztését.

Ugyanakkor a szempontrendszer támpontokat nyújt a szolgáltatást igénybevevők és a szolgáltatást fenntartók számára is azáltal, hogy -

annak segítségével a szolgáltatást igénybe vevők (érintett személyek, családok, külső szakemberek) képesek a szolgáltatás megítélésére; az önértékelés segítségével létrehozott fejlesztési terv ismeretében a finanszírozók és döntéshozók képesek a szolgáltatás felmérésére, és célzott támogatására.

Az itt bemutatásra kerülő önértékelési szempontrendszer a „Nyolc Pont – Az autista személyek ellátórendszerének országos szintű, komplex innovációja szakmai tanácsadó hálózat és koordinációs központ kialakításával” című kiemelt EU-s projekt keretében jött létre (TÁMOP-5.4.11-12/1-2012-0001). A projekt átfogó céljai az autista emberekkel foglalkozó ellátó rendszer, illetve a rendszer intézményeiben dolgozók szakmai felkészültségének fejlesztése, az autizmus-specifikus szolgáltatások minőségének és hozzáférésének javítása, az autizmussal élők társadalmi integrációjának elősegítése voltak. A projekt során széles szakértői bázis bevonásával, hazai és nemzetközi irányelvekre támaszkodva került összeállításra az autizmus specifikus ellátás minden ágára és szintjére kidolgozott átfogó követelményrendszer, továbbá a következőkben bemutatásra kerülő, intézmények/szolgáltatók számára kialakított önértékelési szempontrendszer. Egyes követelmények megvalósításának/megvalósíthatóságának ellenőrzése a projekt során egy 36 intézményre kiterjedő akciókutatás segítségével zajlott, melynek folyamata és tapasztalatai részletes tanulmányban olvashatók (www.autizmusiroda.hu/dokumentum/). Az önértékelési szempontrendszer további ellenőrzése, visszajelzések gyűjtése a projekt fenntartási időszakában, az Autizmus Koordinációs Iroda irányításával, az elkövetkező időszakban várható.

A minőségirányítás szerepe A mindennapok során a minőség kifejezést sokféleképpen értelmezik, illetve használják. Ha megkérdezünk néhány embert, hogy számukra mit jelent a minőség, valószínűleg sokféle választ kapunk, mint megbízhatóság, megfelelés az előírásoknak, megfelelés a jogszabályoknak, kényelem, tudatosság, szaktudás, kedvesség, előrelátás, a megfelelő ellátás.

A minőség fogalma az Egészségtudományi Fogalomtár szerint: „A minőség (quality) a termék vagy a szolgáltatás olyan tulajdonságainak és jellemzőinek összessége, amelyek hatással vannak a terméknek vagy a szolgáltatásnak arra a képességére, hogy kinyilvánított vagy elvárható igényeket elégítsen ki. Az egészségügyi értelmezés szerint 2

NEMZETKÖZI ÉS HAZAI GYAKORLAT a minőség az egészség megőrzésében, helyreállításában és fenntartásában részt vevők által kinyilvánított olyan értékítélet, amely az elvárható igények megvalósulásának mértékét fejezi ki. A megvalósulás mértéke minden egyes komponens tekintetében az arra jellemző mutatóval írható le.” A minőségcél a minőségnek az a szintje, amit meg akarnak valósítani, megtartani vagy elérni egy szervezet szolgáltatásai tekintetében.

A minőségcélok általában a szervezet minőséggel kapcsolatos megközelítésén, a szervezet szolgáltatásaival kapcsolatos saját elképzelésein alapszanak, és általában a szervezet megfelelő funkciói és szintjei számára tűzik ki őket. Ahhoz, hogy a minőségcélok elérése mérhető legyen, összhangban kell lenniük a minőségpolitikával és a folyamatos fejlesztés iránti elkötelezettséggel, illetve a szervezet teljesítményének értékelésével. A minőségcélok elérése előnyösen befolyásolhatja a szolgáltatás minőséget, a működés eredményességét, ezeken keresztül pedig az érdekelt felek megelégedettségét és bizalmát. Az autizmus specifikus ellátás követelményeinek célja, hogy a gyakorlati ellátásban dolgozók tevékenységét ajánlásokkal befolyásolja, segítse őket és a szolgáltatásokat igénybevevőket (autista emberek, családtagok) a legmegfelelőbb ellátás kiválasztásában, ezzel biztosítva annak eredményességét, hatékonyságát.

A minőségirányítás (qualtity management) az általános irányítási (vezetési) funkció mindazon tevékenységeit jelenti, amelyek meghatározzák a minőségpolitikát, a minőségre vonatkozó célkitűzéseket és a felelősségi köröket és a minőségcélok teljesüléséhez kapcsolódó értékelési szempontokat. A minőségirányítás ezeket olyan eszközökkel valósítja meg, mint a minőségtervezés, a minőségszabályozás, a minőségbiztosítás, minőségértékelés és a minőségfejlesztés a minőségirányítási rendszeren belül.

A minőségirányítási rendszerek mindegyike alapvetően a PDCA (plan: tervezés, do: megvalósítás, check: ellenőrzés – értékelés, act: beavatkozás – fejlesztés) logikán alapszik. Az autizmus-specifikus szempontrendszer/követelmények lehetővé teszik, hogy az ellátásban közreműködő szervezetek ezen szempontokkal kiegészítsék a minőségirányítás keretében alkalmazott a működést értékelő rendszerelemüket.

A külföldi szakirodalmat, gyakorlatot áttekintve az autizmus ellátás területén nagyrészt jó gyakorlat gyűjteményekkel, speciális tantervi ajánlásokkal, szakmai útmutatókkal találkozunk, s csak ritkábban standardokkal, követelményrendszerekkel.

2012 áprilisában a Birminghami Egyetemen Dr. Glenys Jones vezetésével működő Autism Centre for Education and Research (ACER) nyilvánosan közzétette az általa kidolgozott National Autism Standards nevű eszközt, amely oktatás, nevelés terüle-tén jól és viszonylag egyszerűen használható a szakemberek számára. A „Nyolc Pont – Az autista személyek ellátórendszerének országos szintű, komplex innovációja szakmai tanácsadó hálózat és koordinációs központ kialakításával” című kiemelt EU-s projekt (TÁMOP-5.4.11-12/1-2012-0001) keretében kidolgozott szempontrendszer készítői számára ez az eszköz szolgált mintaként.

Néhány példa: What is good practice in autism education? (www.autismeducationtrust.org.uk), Autistic Spectrum Disorders/Good Practice Guidence (www.autism.org.uk).

Hazánkban az 1990-es években szerveződő autizmus-specifikus oktatási rendszer (amely később a többi ellátási szegmensre is jelentős hatást gyakorolt) a Dr. Eric Schopler és munkatársai által 1972-ben kidolgozott, és rövid idő alatt az egész világon elterjedtté vált TEACCH program alapelemeire épült.

Az Autizmus Alapítvány által továbbfejlesztett, hazai viszonyokra adaptált program több olyan elemet is tartalmazott, amely a hazai oktatási rendszerben akkoriban még nem volt gyakorlat, de legalábbis szokatlannak, újszerűnek hatott. Ilyenek voltak többek között például a szülők támogatása, a partnerközpontú megközelítés – amelyben az autizmus specifikus ellátást, mint szolgáltatást tekintették. Ebben az esetben a szolgáltatás minőségével kapcsolatosan megfogalmazott szakmai szempontok – nevezhetjük őket követelményeknek is - fókuszában a gyermekek, a szülők, a partnerek elégedettsége, illetve a partnerek közötti együttműködés és kommunikáció, a TEAM munka, a szakemberek belső szakmai és szakmaközi munkacsoportjai, a szülők és szakemberek közös tevékenységei álltak.

3

A hazai autizmus-specifikus ellátórendszerben jelentős állomás volt az „Egészségügyi Minisztérium Szakmai Irányelve – Az autizmusról/autizmus spektrum zavarairól”, melyet az Autizmus Alapítvány és a Pszichiátriai Szakmai Kollégium dolgozott ki 2007ben. (Frissített verziója 2011-ben készült el.) A stratégiai tervezés első lépése a 2008ben elfogadott Országos Autizmus Stratégia volt, mely 5 éves időtávban határozta meg a terület legfőbb fejlesztési irányait, felelőseit és lépéseit. Sajnos a Stratégiai megújítása a mind a mai napig várat magára. A Stratégiában megjelölt feladatok kidolgozása az FSZK Autizmus Stratégiai Munkacsoport irányításával zajlott 2009-2012 között, mely során számos szakterület modellszintű kidolgozása történt meg, melyek jelen szempontrendszer kidolgozásának hazai alapját képezték.

Rendszerszinten, hivatalosan alkalmazott „követelményekről”, minőségbiztosításról egészen a Comenius 2000 program bevezetéséig nem beszélhetünk. A programot az Oktatási Minisztérium 2000. január 31-én indította útjára, amely az Európai Unió elvárásainak megfelelően, a magyarországi közoktatási intézmények gyakorlatába kívánta bevezetni a minőségbiztosítást. Ennek keretében készültek autizmusra adaptált kérdőívek és felmérő eszközök (pl. az autizmussal élő gyermekek elégedettség mérésére szolgáló eszközt az Autizmus Alapítvány dolgozta ki), illetve az autizmus specifikus intézményekben, csoportokban megtörtént a külső és belső partnerek elégedettség mérése is. Ez a mérés azonban általános minőségi kritériumok mentén zajlott, autizmus specifikus elemeket nem tartalmazott.

Szakmai tekintetben az első átfogó autizmus specifikus „követelménygyűjtemény” a 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról (későbbi átdolgozott változata a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók islolai oktatásának irányelve kiadásáról), amely részletes „irányelveket” – tágabban értelmezve követelményeket – tartalmaz az autizmus specifikus ellátással kapcsolatban.

A köznevelési rendszerben a TÁMOP-3.1.8 „Átfogó minőségfejlesztés a közoktatásban” c. projekt keretében bevezetés alatt lévő intézményi önértékelés és tanfel-

ügyeleti rendszer számos ponton kapcsolódhat az autizmus specifikus követelményekhez. A rendszer – megfelelő alkalmazás esetén – lehetőséget ad az intézményeknek arra, hogy sajátosságaik mentén értékeljék saját nevelési folyamataikat, belső kapcsolatrendszerüket és kommunikációjukat vagy éppen feltételrendszerüket.

Mint láthatjuk, a köznevelési rendszerben szinte folyamatos a szisztematikusan felépített, korábbi tapasztalatokra épülő minőségpolitika, minőségbiztosítás jelenléte.

Emellett jól használható szakmai irányelvek is rendelkezésre állnak. A TEACCH program elterjesztéséhez hasonlóan a követelményeket, irányelveket, a minőségről való korszerű gondolkodást a többi szakterületen is be kell vezetni. Ennek egyik fontos, jól használható eszköze, előkészítő lépése lehet ez a szempontrendszer.

szemléleti alapelveK Egy szolgáltatás, ellátási folyamat, tevékenység minősége tervezhető és több szempontból is értékelhető, azonban akkor tekinthető szakmailag megfelelőnek, ha az figyelembe veszi az ellátott személy három féle szükségletét: (1) az egyén általános, pl. életkorából, neméből adódó szükségleteit; (2) az ellátott speciális, esetünkben az autizmusból adódó szükségleteit (például érintettségének jellegét, mértékét), valamint (3) az ellátott családi helyzetét, a szűkebb közvetlen és tágabb környezetéből adódó jellemzőket.

A minőségi autizmus-specifikus ellátás követelményei a különböző intézmények által a különböző területeken nyújtott ellátásnak az autizmusra vonatkozó specifikumait határozzák meg részletesen, a jelenlegi nemzetközi szakmai tudás által elvárható szinten. Ugyanakkor szükséges és lehetséges megfogalmaznunk azokat a szemléleti alapelveket, melyek a szolgáltatás jellegétől, az adott egyéni és társadalmi helyzettől

4

és az ellátott életkorától függetlenül, minden autizmusra vonatkozó ellátási formára érvényesek, amelyek a szolgáltatások összességére vonatkozóan irányt mutatnak a magas szintű és minőségi ellátáshoz.

(3) A minőségi autizmus-specifikus ellátás/szolgáltatás az autizmus elfogadásán és megértésén alapul. Eszerint az ellátást/szolgáltatást biztosító intézmény/szakember/ellátó személyzet elfogadja, hogy az autizmus spektrum zavar sajátos szükségleteket von maga után, és így az autista emberek komplex támogatása specifikus ismereteket, képzettséget és megközelítési szemléletet igényelnek. Az ellátás/szolgáltatás tervezése, megszervezése, a szolgáltatások nyújtása során az intézmény, illetve a szolgáltató figyelembe veszi az autista emberek speciális szükségleteit.

(4) Az ellátás/szolgáltatás minden tekintetben megfelel a szakterület szabályozási feltételeinek, ehhez igazítva támaszkodik a korszerű autizmus-specifikus diagnosztikus protokollokra, a bizonyított (evidenciákon) fejlődésiviselkedéses-kognitív-oktatási megközelítésen alapuló beavatkozásokra. Az ellátás/szolgáltatás tervezésében és kivitelezésében az autista személy és családjának szükségleteihez és élethelyzetéhez igazodik.

(5) Az ellátás tervezése, megszervezése és a szolgáltatások nyújtása során az intézmény, szolgáltató nem pusztán a diagnózisra támaszkodik, minden esetben felméri/azonosítja az autista személy speciális szükségleteit. Ehhez felhasználja, figyelembe veszi az ellátott személyről rendelkezésre álló, az ellátásba kerülés előtt keletkezett dokumentumokat, vizsgálati eredményeket, valamint, szakmai kompetencia határain belül maga is felméréseket végez, illetve, szükség esetén további vizsgálatokat kezdeményezhet.

(6) Az intézményeknek/szolgáltatóknak rendelkezniük kell azokkal a minimálisan szükséges személyi, tárgyi, módszertani feltételekkel, kompetenciákkal, amelyek az autista személyek ellátásához szükségesek. Minimális feltételnek tekintendő minden, ami ahhoz szükséges, hogy az autista személyek (gyermekek, tanulók, felnőttek) speciális szükségleteik és nehézségeik miatt ne kerüljenek hátrányba társaikhoz képest.

(7) Az ellátást/szolgáltatást nyújtó intézmény partnernek tekinti az autista sze-

és családját, az ellátás tervezése, megszervezése és a szolgáltatás nyújtása során aktívan bevonja a folyamatba és épít közreműködésükre.

(1) Az ellátást/szolgáltatást nyújtó intézmény partnernek tekinti az autista személyt és családját, az ellátás tervezése, megszervezése és a szolgáltatás nyújtása során aktívan bevonja a folyamatba és épít közreműködésükre.

(2) Az intézmény/szolgáltató rendszeresen értékeli tevékenységét, ezen belül az autizmussal élők és az ellátásukban közvetlenül közreműködők körében igényés elégedettségmérést végez, amelyet felhasznál a szolgáltatás/ellátás fejlesztésében.

Az önértékelési szempontrendszer felépítése Az autizmus-specifikus ellátás önértékelési szempontrendszere a következő intézménytípusok számára elérhető (a későbbiekben további intézmények számára is kidolgozásra kerül): 1) gyermekkori diagnosztikát végző intézmények/szolgáltatók, 2) pedagógiai szakszolgálatok, 3) többségi óvodák, általános és középiskolák, valamint a szakképző intézmények, 4) gyógypedagógiai óvodák, általános iskolák, fejlesztő nevelést és oktatást végző intézmények, speciális szakiskolák, 5) lakóotthonok, 6) nappali ellátást nyújtó intézmények, 7) gyermekvédelmi alapellátás: gyermekjóléti szolgálat, gyermekek napközbe-ni ellátása.

A szempontrendszer részei: (1) Azoknak az intézménytípusoknak a felsorolása, melyek működésére az adott táblázat értelmezhető (cím).

(2) Azon általános szemléleti alapelvek összegzése, melyek az autizmus-specifikus ellátásra általában, így az adott intézménytípus autizmus-specifikus szolgáltatásaira vonatkoznak (ALAPELVEK).

(3) Részletes követelmény- és szempontlista, melyek egy adott autizmus-speci-

5

(3) fikus szolgáltatást nyújtó intézményben elvártak, egyrészt az adott intézménytípus szolgáltatási tevékenységeire, másrészt a személyi környezetére, harmadrészt a fizikai környezetére vonatkozóan. (KÖVETELMÉNY/SZEMPONT oszlop) (4) A követelmény/szempont teljesülésének megítélését segítő kérdések és példák, melyek az adott követelmény/szempont pontosabb értelmezésében segítenek (ÉRTELMEZÉST SEGÍTŐ KÉRDÉSEK, PÉLDÁK oszlop).

(5) Az adott követelmény/szempont megvalósulásáért javasolt felelős személy vagy személyek, mely intézményenként változó lehet, de megjelenés az önértékelési rendszerben jelzi ennek szükségességét (FELELŐS oszlop) (6) Önértékelési rész, melyet az intézmény dolgozói/felelősei töltik ki, jelölve, hogy az önértékelés időszakában az adott követelmény/szempont nem alkalmazható (NA), nem teljesült (NT), megvalósulása folyamatban van (F), illetve már teljesült (T).

(7) Az utolsó oszlopban (A MEGVALÓSULÁST ALÁTÁMASZTÓ DOKUMENTUMOK, TEVÉKENYSÉGEK) azokat a dokumentumokat, történéseket/tevékenységeket javasolt összegyűjteni, melyek az adott követelmény/szempont megvalósulása során keletkeztek illetve annak teljesülését támasztják alá.

Az önértékelés szakmai támogatása Az önértékelési szempontrendszer természetesen nem pótolja az adott intézmény /szolgáltató elméleti és gyakorlati felkészültségét az autizmus területén. Inkább olyan „to do” listát (tevékenységlistát) jelent, ami segíti a szolgáltatót abban, hogy erősségeit és gyengeségeit felmérje, és tervet alkosson kompetenciái bővítésére, növelésére. A követelmények/szempontok szakmai tartalmának értelmezése csak megalapozott autizmus ismeretek birtokában lehetséges, így szükséges, hogy a feladatra vállalkozó intézmény/szolgáltató szoros együttműködésben dolgozzon a területen képzett és jártas szakértővel vagy tanácsadóval.

További segítséget jelenthet a fejlesztésben a hazai és nemzetközi szakirodalom, ami már magyar nyelven is jelentős számban áll rendelkezésre a szakemberek, szülők és érdeklődők számára is. A Nyolc Pont projekt során fontos törekvés volt további a hazai és nemzetközi támogató dokumentumok összegyűjtése, közreadása. A projekt keretében támogató dokumentumnak olyan, rövidebb terjedelmű írott segédanyagok és filmrészletek minősültek, melyek alkalmasak lehetnek arra, hogy elősegítsék a szakmai fogalmak egységes használatát és értelmezését, valamint arra, hogy részletesebb magyarázatot nyújtsanak a szakmai követelményekhez, szempontokhoz.

Fontos funkciójuk továbbá, hogy ötleteket, mintákat nyújtsanak az intézmények gyakorlati munkájához. A támogató dokumentumok válogatása egyrészt hazai publikációkból, másrészt nemzetközi szak- és ismeretterjesztő anyagokból, többek között a NAS (The National Autistic Society, Egyesült Királyság) által javasolt és átadott szakmai anyagokból történt.

A dokumentumok tematikusan csoportosítva (pl. egészségügy, oktatás, szociális ellátás, foglalkoztatás) elérhetők az Autizmus Koordinációs Iroda (AKI) honlapján, illetve ugyanitt rendelkezésre áll egy olyan, valamennyi ágazatra érvényes gyűjtemény is, mely az autizmus spektrum zavarokkal kapcsolatos alapvető fogalmakat, tudományos tényeket és módszertani alapokat foglalja össze. E mellett széleskörű szakirodalom lista is készült annak érdekében, hogy az érdekeltek gyorsan, hatékonyan tájékozódhassanak a szakterületen.

Természetesen a jelenlegi gyűjtemény folyamatosan bővül, frissül a fenntartás időszakában is, hiszen az autizmus spektrum zavarokkal kapcsolatos tudás és az ellátórendszer várhatóan dinamikusan bővül a jövőben.

Az önértékelés folyamata Az önértékelés egyrészt szervezetfejlesztési és vezetési eszköz a vezetés számára a szervezet eredményességének növelése érdekében, másrészt eszköz a teljesítmény 6

önkritikus elemzéséhez és értékeléséhez egy adott időszakra. Az önértékelés célja a szervezet adott területen való működésének értékelése, a fejlesztendők (szakmai, szervezeti) meghatározása.

Az intézményvezető előkészítő munkája meghatározó szerepet játszik az önértékelés és fejlesztési terv sikerében, eredményességében vagy kudarcában. Az önértékelés során az intézmény építsen a korábbi felmérések eredményeire, a rendelkezésre álló adataira, legyen tekintettel a felmérés óta eltelt idő alatt bekövetkezett változásokra, különös tekintettel a trendek vizsgálatára. Az önértékelés módszereinek megválasztásánál az intézménynek arra kell törekednie, hogy az önértékelés tegye lehetővé az intézmény tevékenységének, elért eredményeinek és az ehhez alkalmazott módszerek megismerését, bemutatását. Az önértékelés tehát akkor érheti el célját, ha az intézmény tényekre alapozva tudja megállapítani erősségeit és fejlesztendő területeit a követelmények tekintetében, s ennek eredményeként ki tudja jelölni, mely területeken szükséges a beavatkozás, a fejlesztés. Az önértékelés jelen esetben az autizmussal élők számára nyújtott szolgáltatások, ellátásokra kidolgozott követelmények /szempontok alapján kell történjen..

Az intézmény határozza meg és írásban rögzítse az önértékelésre vonatkozó eljárásrendjét, amely foglalja magába: -

Az önértékelés javasolt lépései: A vezető, vezetés az önértékelés megvalósításáról, időpontjáról, a megvalósítók és a felelősök köréről az intézmény erőforrásainak figyelembe vételével dönt. A vezető határozza meg az önértékelés felelősét, az önértékelési csoport tagjait és a felhasználható erőforrásokat.

Az önértékelés terjedjen ki a szolgáltatás összes követelményére felhasználva a segítő kérdéseket és támaszkodva az értékelést alátámasztó adatokra: -

Az önértékelés módszere: -

feleljen meg az intézmény igényeinek (esetleges specialitásainak), használatával azonosítani lehessen az intézmény erősségeit, a fejlesztendő folyamatokat, tevékenységeket és területeket, legyen tényszerű, azaz támaszkodjon adatokra, mérésekre.

Az önértékelés megvalósítása az intézmény által szabadon megválasztott módszerrel történhet, amelyhez a kidolgozott követelmények/szempontok nyújtanak segítséget.

Ehhez a tevékenységhez ajánlott a követelmények, a segítő kérdések és ezeket kiegészítő értékelési szempontok használata. Amennyiben a szervezet végez teljes körű önértékelést, a követelményeket illessze be a teljes körű önértékelés követelményrendszerébe, gondolja át az önértékelés szabályozását és annak keretében valósítsa meg.

az önértékelés területeit szolgáltatásai és ellátásai függvényében, az önértékelés gyakoriságát, az önértékelés módszereit, felelőseit a beavatkozás lépéseit, felelőseit.

-

a partneri (autista gyermek, felnőtt, szülő, szakember, fenntartó stb.) igények figyelembevételének módjára. térjen ki a szolgáltatásban, az ellátásban az intézmény által elért eredményekre, ezen belül különösen: - a munkatársak bevonásának, képzésének eredményeire, mértékére, - a fejlesztések eredményeire, - a partnerek (autista gyermek, felnőtt, szülő, szakember, fenntartó stb.) elégedettségére.

Az önértékelést, a kialakítást követően (első ciklus) évente javasolt elvégezni.

Az intézmény működésének javítása és fejlesztése: Az intézmény vezetése az intézményt érintő külső és belső mérések, valamint a belső értékelések tapasztalatainak összegzése alapján határozza meg azokat a javítandó,

7

ÖNÉRTÉKELÉSI SZEMPONTRENDSZER fejlesztendő folyamatokat és területeket, amelyek esetében fejlesztésre van szükség.

A fejlesztések megvalósítására fejlesztési terv készül az önértékelési csoport által, amelyet a vezetés fogad el. Ennek támogatására a vezetés biztosítsa a folyamatos fejlesztés eszközrendszerének működését az intézményben (egymástól való tanulás, gyengeségek leküzdése, folyamatszabályozások felülvizsgálata stb.).

Az önértékelési szempontrendszer fejlődése Az önértékelési szempontrendszer további fejlesztésének kulcsai a felhasználó intézmények/szolgáltatók. Az Autizmus Koordinációs Iroda (AKI) összehangoló munkája segítségével kezdődik meg a szempontrendszer tesztelése. Ebben a folyamatban meghatározó, hogy a szempontrendszert alkalmazó intézmények/szolgáltatók folyamatos kritikai észrevételeket adjanak az AKI felé, például az érthetőség, a konkrétság, a gyakorlat oldaláról való hasznosság, a saját intézménybeli alkalmazhatóság szempontjából.

Autizmus-specifikus ellátást biztosító intézmények és szakemberek számára Gyermekpszichiátriai szakellátás, speciális diagnosztikus centrumok, pedagógiai szakszolgálatok szakértői bizottságai ALAPELVEK: az autizmussal kapcsolatos szolgáltatás az autizmus elfogadásán alapul. A szolgáltató elfogadja, hogy az autizmus spektrum zavar sajátos szükségleteket generál, az autista emberek komplex támogatása specifikus ismereteket, képzettséget és megközelítési szemléletet igényel. A diagnosztikai szolgáltatást nyújtó intézmény rendelkezik azokkal a minimálisan szükséges személyi, tárgyi, módszertani feltételekkel, kompetenciákkal, amelyek az autista gyermekek diagnosztikus kivizsgálásához szükségesek. Minimális feltételnek tekintendő minden, ami szükséges ahhoz, hogy az autista gyermek és családja speciális szükségletei és nehézségei miatt ne kerüljön hátrányba társaihoz képest. Az autizmus ellátásban dolgozó szakszemélyzet rendelkezik feladatuknak megfelelő szintű autizmus specifikus képzettséggel, a technikai és egyéb dolgozók pedig a feladatuk ellátásához szükséges autizmus specifikus ismeretekkel. A szolgáltató képzési és belső konzultációs rendszere, a szakirodalom, szakanyagok biztosítása, valamint a munkaszervezés segítségével támogatja az ismeretek rendszeres megújítását, az önképzést és a belső konzultációs tevékenységet. A szolgáltató biztosítja a biztonságos és eredményes ellátáshoz szükséges szakember létszámot. A fizikai környezet kialakítása, átalakítása során a szakterületre általánosan kötelező előírásokon túl az ellátást végző figyelembe veszi az autizmus spektrum zavarral élő személyek speciális szükségleteit, az autizmus specifikus ellátás szakmai alapelveit. A diagnosztikai kivizsgálás folyamata minden tekintetben megfelel a szakterület szabályzási feltételeinek, ehhez igazítva támaszkodik a korszerű autizmus diagnosztikus protokollokra. A diagnosztikus kivizsgálás tervezésében és kivitelezésében az autizmussal élő személy és családjának szükségleteihez és élethelyzetéhez igazodik. Az ellátást, szolgáltatást nyújtó intézmény partnernek tekinti az autizmus spektrumzavarral élő gyermeket, tanulót és családját, az ellátás tervezése, megszervezése és a szolgáltatás nyújtása során aktívan igyekszik bevonni őket a folyamatba és épít közreműködésükre.

NA: nem alkalmazható F: folyamatban

NT: nem teljesült T: teljesült 8

KÖVETELMÉNY /SZEMPONT

ÉRTELMEZÉST SEGÍTŐ KÉRDÉSEK, PÉLDÁK

NA

A vizsgálatok beosztása tervezetten történik-e?

Megkezdődik-e az információgyűjtés a jelentkezéstől kezdve?

Kap-e a család rendszeres visszajelzést a várható időpontról, csúszásról, stb.?

Egyéni, személyre szabott kapcsolattartás zajlik-e a családdal (levél, email, telefon)?

Szükség esetén biztosított-e a konzultációs időpont?

Rendelkezésre áll-e előzetes szülői kérdőív?

A vizsgálat során történik-e részletes szülői/gondozói interjú?

Rendelkezésre állnak-e pedagógiai vagy más szakemberektől származó szakvélemények?

Rendelkezésre állnak-e a korábbi vizsgálatok eredményei, szakvéleményei?

Rendelkezésre állnak-e otthoni fényképek, videók, naplók?

Van-e lehetőség a gyermek megfigyelésére külső helyszínen (óvoda, iskola, stb.)?

FELELŐS

A diagnosztikai kivizsgálás során a vizsgálók széles körből gyűjtik az információkat (szülők/gondozók, közösségek, más szakemberek, stb.).

Amikor indokolt, különböző helyszíneken és időpontokban történik a gyermek megfigyelése.

A diagnosztikai team szakemberei; vezetés (intézményvezető, a diagnosztikai munka irányításáért felelős vezető)

A diagnosztikai vizsgálat a jelentkezéstől számított legrövidebb időn belül (maximum három hónap), megkezdődik. Amennyiben a vizsgálat egy hónapon belül nem kezdődik meg, a család a vizsgálat megkezdéséig átmeneti segítséget kap (pl. további információ, konzultáció).

Titkárság, adminisztráció és vezetés (intézményvezető, a diagnosztikai munka irányításáért felelős vezető)

A TEVÉKENYSÉGRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

NT

F

T

A MEGVALÓSULÁST ALÁTÁMASZTÓ DOKUMENTUMOK, TEVÉKENYSÉGEK

ÉRTELMEZÉST SEGÍTŐ KÉRDÉSEK, PÉLDÁK

A diagnosztikai kivizsgálás folyamatában a szakemberek partnerként, valamint hiteles, az érintett személyt leginkább ismerő információforrásként kezelik a családtagokat.

Van-e elegendő idő, lehetőség a szülői interjúra?

Az időpont egyeztetésnél a gyermek életkorát, a család lakóhelyét, stb. figyelembe vettük-e?

A szolgáltató a vizsgálati folyamatról részletes előzetes információt nyújt a család számára.

Kap-e a család információs levelet a vizsgálat menetéről, részleteiről, "forgatókönyvéről"?

A tájékoztatás érthető-e gyermek számára, biztosítja-e a felkészülést, segítik-e vizuális támpontok (pl. fényképek a vizsgáló személyekről, a vizsgálat helyszínéről, időpontok, időtartam)?

A vizsgálati folyamatban a család előzetes egyeztetést követően, aktív partnerként vesz részt.

Részt vesz-e (a gyermek korától, igényeitől, egyéni szempontoktól függően) a szülő/gondozó a vizsgálatokon?

Kapnak-e tájékoztatást a szülők a vizsgálat egyes fázisai között?

Biztosított-e a szülő számára a

FELELŐS

Az időponttal sikerült-e a várakozási időt minimalizálni?

A diagnosztikai team szakemberei

Az adott lehetőségeken belül van-e lehetőség az egyeztetésre?

A diagnosztikai team szakemberei; vezetés (intézményvezető, a diagnosztikai munka irányításáért felelős vezető)

Kap-e a család időben értesítést a vizsgálati időpontról?

Titkárság, adminisztráció; a diagnosztikai team szakemberei

A diagnosztikai folyamatot a szolgáltató a családdal egyeztetve tervezi.

Megtervezésénél figyelembe veszi a gyermek és a család szükségleteit, lehetőségeit.

A szakvéleményben megjelennek-e a szülői információk, aggodalmak?

NA A diagnosztikai team szakemberei; vezetés (intézményvezető, a diagnosztikai munka irányításáért felelős vezető)

KÖVETELMÉNY /SZEMPONT

NT

F

T

A MEGVALÓSULÁST ALÁTÁMASZTÓ DOKUMENTUMOK, TEVÉKENYSÉGEK

ÉRTELMEZÉST SEGÍTŐ KÉRDÉSEK, PÉLDÁK

Több lépésben történik-e a vizsgálat?

A diagnosztikus vizsgálat eredményeiről a család rövid azonnali visszajelzést, a vizsgálatot követő négy héten belül pedig közérthető, részletes szóbeli és írásbeli tájékoztatást kap, mely magába foglalja a vizsgálat eredményeit, ellátási javaslatokat, tájékoztatást a jogosultságok és segítségnyújtás formáiról és elérhetőségéről, valamint az érdekvédelmi szervezetek elérhetőségéről.

Történik-e a családdal a diagnosztikus kivizsgálást követő megbeszélés, lehetőleg külön alkalommal?

Rendelkezésre állnak-e ADI-R, ADOS vagy más sztenderdizált vizsgáló eszközök, képességmérő standardizált tesztek, nyelvi tesztek, mentalizációs tesztek, játéktesztek, stb.?

Kap-e a család részletes, írásbeli szakvéleményt javaslattal?

A vizsgálati szakvélemény nyelvezete, fogalmai a szülők számára is érthetőek-e (idegen szavak kerülése, magyarázata)?

Kap-e a család az autizmussal és az ellátórendszerrel kapcsolatos írásos tájékoztatót, információs csomagot (az autizmus természete, ellátási alapelvek, jogok/juttatások, stb.)?

Van-e a családnak lehetősége a szakvéleménnyel kapcsolatos visszajelzésre, konzultációra?

További kiegészítő vizsgálatok szükségessége esetén a szolgáltató tájékoztatja a családot azok indokoltságáról, lehetőségeiről, elérhetőségéről.

További kivizsgálás javaslata, elérhetősége a szakvéleményben.

Beutaló, javaslat.

Családi konzultáció, terápiás és más segítségnyújtási javaslatok és/vagy

FELELŐS

A diagnosztikus kivizsgálás folyamatában a diagnózist felállító csoport formális, sztenderdizált diagnosztikus eszközöket és informális klinikai megfigyeléseket, benyomásokat együttesen felhasznál.

A diagnosztikai team szakemberei

folyamatos visszajelzési lehetőség?

NA

A diagnosztikai team szakemberei; vezetés (intézményvezető, a diagnosztikai munka irányításáért felelős vezető)

KÖVETELMÉNY /SZEMPONT

NT

F

T

A MEGVALÓSULÁST ALÁTÁMASZTÓ DOKUMENTUMOK, TEVÉKENYSÉGEK

KÖVETELMÉNY /SZEMPONT

ÉRTELMEZÉST SEGÍTŐ KÉRDÉSEK, PÉLDÁK

NA

Kérünk-e a családoktól visszajelzést a vizsgálatokkal kapcsolatos tapasztalataikról (értékelő kérdőívek, beszélgetések)?

Kérünk-e a diagnosztikai teamtől illetve más szakmai partnerektől rendszeres visszajelzést?

Megtörténik-e a visszajelzések értékelése, visszacsatolása a szolgáltatás fejlesztése érdekében?

Van-e az intézménynek a szolgáltatásra vonatkozó minőségirányítási rendszere?

A szolgáltató támogatja és lehetőséget nyújt a belső és külső konzultációkra, szakmai egyeztetésekre, ösztönzi a folyamatos szakmai fejlődést, és ellátásfejlesztést, értékeli a szakmai tevékenységet, és biztosítja az eredmények és tapasztalatok szakmaközi megosztását.

Működnek-e esetmegbeszélő vagy szupervíziós csoportok?

Vannak-e rendszeres szakmai egyeztető konzultációk?

Az intézmény továbbképzési tervében megjelennek-e a területre vonatkozó tervezett továbbképzések?

Zajlanak-e belső és külső továbbképzések?

FELELŐS

A szolgáltató folyamatosan monitorozza és értékeli a diagnosztikai munka hatékonyságát és minőségét az önértékelésére és partnerei (érintettek, családok, szakmai partnerek) visszajelzéseire támaszkodva.

A diagnosztikai team szakemberei; vezetés (intézményvezető, a diagnosztikai munka irányításáért felelős vezető)

Kap-e a család tájékoztatást a szülőket segítő programokról, tájékoztató anyagokról, egyéni segítségnyújtás lehetőségeiről?

Vezetés (intézményvezető, a diagnosztikai munka irányításáért felelős vezető)

A szóbeli és/vagy az írásbeli javaslatban a szakembercsoport kitér a családra vonatkozó segítségnyújtási javaslatra is.

A diagnosztikai team szakemberei

információs csomag (pl. képzések, konzultációs lehetőségek, tájékoztató anyagok) a család számára.

NT

F

T

A MEGVALÓSULÁST ALÁTÁMASZTÓ DOKUMENTUMOK, TEVÉKENYSÉGEK

KÖVETELMÉNY /SZEMPONT

ÉRTELMEZÉST SEGÍTŐ KÉRDÉSEK, PÉLDÁK

NA

Van-e lehetőség más intézménynél történő hospitálásra?

A diagnosztikai team javaslatot tesz a gyermek gondozásra vonatkozóan és biztosítja a gyermek és család követését (kontrollvizsgálatokat és konzultációs lehetőségeket), szükség szerint más gondozó intézményhez való utalását.

Megjelenik-e a szakvéleményben a követésre vagy továbbküldésre vonatkozó javaslat?

Biztosítja-e a kontroll és egyéb követéses vizsgálati lehetőségeket az intézmény?

A diagnosztikai team szakemberei; vezetés (intézményvezető, a diagnosztikai munka irányításáért felelős vezető)

Rendelkezésre áll-e vonatkozó szakirodalom, hozzáférhető-e a munkatársak számára?

Szükség szerint célzott szakorvosi vizsgálat (pl. neurológus, genetikus, fül-orr-gégész, szemész, stb.).

A diagnosztikai munkában résztvevők kellő végzettséggel és ismerettel rendelkeznek az autizmus spektrum zavarok természetét és felismerését illetően.

Része-e a diagnosztikus teamnek a feladatnak megfelelő alapképzettséggel rendelkező szakember (ld. fent)?

Rendelkeznek-e autizmusra vonatkozó továbbképzéssel, tapasztalattal?

Alkalmazzák-e az evidencia-alapú, az autizmus szűrését, diagnosztizálását segítő eszköztárat, képesek az szempontokat/lehetőségeket is?

FELELŐS

Gyermekpszichiáter, pszichológus, gyógypedagógus, szükség szerint logopédus, mozgásterapeuta, szociális munkás egy időben vagy külön időpontokban

Vezetés (intézményvezető)

A kivizsgálás több szakterületen képzett és tapasztalt szakember bevonásával, team munkában történik.

Vezetés (intézményvezető, a diagnosztikai munka irányításáért felelős

A SZEMÉLYI KÖRNYEZETRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

NT

F

T

A MEGVALÓSULÁST ALÁTÁMASZTÓ DOKUMENTUMOK, TEVÉKENYSÉGEK

KÖVETELMÉNY /SZEMPONT

ÉRTELMEZÉST SEGÍTŐ KÉRDÉSEK, PÉLDÁK

NA

Mérlegelő, megbízható diagnózis felállítására és/vagy további?

Indikált vizsgálatok kijelölésére?

Rendelkezésre áll-e belső és/vagy külső szupervízió?

Az intézmény támogatja-e, biztosítja-e, elvárja-e a külső és belső továbbképzéseken való rendszeres részvételt?

Biztosít-e az intézmény belső továbbképzési lehetőséget (pl. szakirodalom referálások; esetmegbeszélő)?

Támogatja-e, biztosítja-e az intézmény a megfelelő szakirodalom elérhetőségét, rendelkezésre állását?

A FIZIKAI KÖRNYEZETRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK A diagnosztikai vizsgálat kellő időráfordítással, a vizsgálat specifikumait figyelembe vevő fizikai környezetben történik. A diagnosztikai kivizsgálás helyszíne jól strukturált, az egyes tevékenységek helyszínei világosan elkülönül-

Van-e lehetőség a többalkalmas vizsgálatra?

Rendelkezésre áll-e alkalmanként legalább egy óra közvetlen vizsgálati idő?

FELELŐS

A szakemberektől elvárt és számukra biztosított az autizmus diagnosztika területén való továbbképződés.

Vezetés (intézményvezető, a diagnosztikai munka irányításáért felelős vezető); a diagnosztikai team szakemberei.

A diagnosztikai vizsgálat lezárását követően képesek-e a fejlesztés/oktatás/terápia egyénre szabott főbb céljainak és módszertanának meghatározására?

NT

F

T

A MEGVALÓSULÁST ALÁTÁMASZTÓ DOKUMENTUMOK, TEVÉKENYSÉGEK

ÉRTELMEZÉST SEGÍTŐ KÉRDÉSEK, PÉLDÁK

nek, felesleges ingerektől mentesek.

Van-e lehetőség és hely a szülőkkel/gondozókkal való külön beszélgetésre, van-e lehetőség az elkülönülésre?

Rendelkezésre áll-e biztonságos váróterem?

A vizsgálati környezet mentes-e felesleges, zavaró ingerektől (pl. tükrök, fények, hangok, számítógépek)?

NA

Vezetés (intézményvezető)

KÖVETELMÉNY /SZEMPONT

Rendelkezik-e az intézmény az informális megfigyelés eszközeivel, a korosztálynak megfelelő és a fejlődés minden területének megfigyelését szolgáló játék és egyéb eszközökkel?

Rendelkezik-e az intézmény a formális vizsgálatot támogató specifikus diagnosztikus eszközökkel (ADI-R, ADOS és/vagy más sztenderdizált diagnosztikus eszköz)?

Rendelkezik-e az intézmény a fejlődés egyes területeit vizsgáló egyéb diagnosztikus eszközökkel (pl. nyelvi tesztek, játéktesztek, intelligencia tesztek, neuropszichológiai tesztek)?

FELELŐS

A diagnosztikai team rendelkezik a formális és informális vizsgálatot támogató diagnosztikus és egyéb - a megfigyelést szolgáló - eszközökkel.

Vezetés (intézményvezető)

Rendelkezésre állnak-e az eszközök számára zárható szekrények?

NT

F

T

A MEGVALÓSULÁST ALÁTÁMASZTÓ DOKUMENTUMOK, TEVÉKENYSÉGEK

ÖNÉRTÉKELÉSI SZEMPONTRENDSZER Autizmus-specifikus ellátást biztosító intézmények és szakemberek számára Pedagógiai szakszolgálat: korai fejlesztés, fejlesztő nevelés, logopédia, gyógytestnevelés, konduktív pedagógiai ellátás, nevelési tanácsadás, iskolapszichológia, tehetséggondozás, továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás (a pedagógiai szakszolgálatok megyei szakértői bizottságainak diagnosztikai tevékenységre vonatkozó kritériumok a "diagnosztika" táblázatban találhatóak.)

AZ ÖNÉRTÉKELÉSI SZEMPONTRENDSZER Autizmus-specifikus ellátást biztosító intézmények és szakemberek számára Pedagógiai szakszolgálat: korai fejlesztés, fejlesztő nevelés, logopédia, gyógytestnevelés, konduktív pedagógiai ellátás, nevelési tanácsadás, iskolapszichológia, tehetséggondozás, továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás (a pedagógiai szakszolgálatok megyei szakértői bizottságainak diagnosztikai tevékenységre vonatkozó kritériumok a „diagnosztika” táblázatban találhatóak.)

© Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft., 2015 1071 Budapest, Damjanich utca 4.

A kiadvány az Európai Unió Szociális Alapjának támogatásával, a Nyolc Pont projekt keretében létrejött Autizmus Koordinációs Iroda (AKI) gondozásában készült.

Autizmus Koordinációs Iroda www.autizmusiroda.hu Nyolc Pont - „Az autista személyek ellátórendszerének országos szintű, komplex innovációja szakmai tanácsadó hálózat és koordinációs központ kialakításával” kiemelt projekt (TÁMOP 5.4.11-12/1-2012-0001)

BEVEZETŐ

AZ ÖNÉRTÉKELÉSI SZEMPONTRENDSZER CÉLJA

Nyilvánvaló tény, hogy az autizmussal (autizmus spektrum zavarral) diagnosztizált gyerekek és felnőttek száma évről évre növekszik, mely ma már nem csak szakmai körökben, de a szélesebb társadalomban is ismert. A korszerű nemzetközi epidemiológiai vizsgálatok alapján az előfordulási gyakoriság meghaladja az 1 %-ot (1/68) (Centers for Desease Control and Prevention, 2014). Annak ellenére, hogy ennek okai nem teljes mértékben tisztázottak, szakmai konszenzus van abban a tekintetben, hogy a növekedésben a szakmai tudás és a diagnosztikai rendszer érzékenységének növekedése mindenképpen meghatározó. A tendencia (az autizmussal diagnosztizáltak számának egyenletes növekedése) Magyarországon is megfigyelhető, bár a felismert esetek száma lényegesen elmarad a hiteles nemzetközi adatoktól, melynek hátterében az adatszolgáltatás hiányosságai és a diagnosztika korlátai egyaránt szerepet játszanak.

A szempontrendszerben részletezésre kerülő követelmények/szempontok az intézmény/szolgáltató működésével kapcsolatosan határoznak meg olyan elvárásokat, amelyek a szervezet autista emberek ellátására vonatkozó tevékenységéhez adnak iránymutatást. Az elvárásokban azok a kulcsfontosságú folyamatok, tevékenységek jelennek meg, amelyek az autizmus ellátás minősége terén végzett munka fő elemeit jelölik ki, és amelyek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a szolgáltatást autizmus-specifikusnak tekintsük. Az elvárások azt tartalmazzák, amit a szervezet tesz vagy tennie kellene céljai elérésének érdekében. A cél az autizmussal élő személy és családja számára a szakmailag megalapozott, tervszerű, átgondolt, folyamatos és személyre szabott szolgáltatás biztosítása.

A növekedés egyértelműen érzékelhető az ellátórendszer egyes területein és intézményeiben, ahol az ellátást igénylők száma messze meghaladja az ellátórendszer kapacitását. A kapacitáshiány mellett meghatározóak az intézmények szakmai felkészültségének hiányosságai is. Egyrészt, az adott feladatra szakmailag nem, vagy nem megfelelően, illetve nem eléggé felkészült intézmények és szakembereik érthető módon vonakodnak az ellátás nyújtásától, másrészt, a feladat – az autizmussal élő gyermek ellátása – vállalása vagy kijelölése sokszor „ébreszti rá” a szolgáltatást nyújtó szakembereket az autizmussal kapcsolatos szakmai kompetencia gyengeségeire, illetve az ellátás feltételeinek hiányaira. A megfelelő ellátás biztosítéka az a tudás, hogy az autizmusból fakadó szükségletek – egyéni módon és mértékben, de – erre irányuló speciális ismereteket, megértést és megközelítést kívánnak (lásd még szemléleti alapelvek). Ehhez az ellátásban résztvevő munkatársak megfelelő és többszintű képzésére van szükség, továbbá arra az összehangolt munkára, amit egy ellátást biztosító intézmény – annak fenntartója, vezetése és munkatársai – tesznek annak érdekében, hogy biztosítsák autista klienseik számára – egyéb szükségleteiken túl – az ellátásban az autizmusra vonatkozó speciális feltételeket. Az önértékelési szempontrendszer abban nyújthat segítséget az intézmények számára, hogy ezeknek a feltételeknek a teljesülését rendszerezetten és rendszeresen áttekintsék, értékeljék, valamint fejlesztéseiket tudatosabban tervezzék a megfelelő színvonalú ellátás elérése és folyamatos biztosítása érdekében.

Az elvárások alapját a korszerű szakmai ismeretek, az elvárható gondosság, az érintettek (szereplők) igényei és elégedettsége, a hatékonyság és eredményesség követelménye, és a partnerség képezik. Az elvárások tartalmazzák a folyamatos fejlesztés szemléletének elemeit, tehát a „tervezés”, a „végrehajtás” és az „ellenőrzés – értékelés” lépéseit. E lépések egymásra épülnek, ugyanakkor folyamatosan hatnak egymásra, a fejlesztés folyamatosságát biztosítva.

Az értékelési szempontok egy része átfedést mutat/mutathat az egyes intézmények meglévő minőségirányítási rendszerében megvalósuló vezetői átvizsgálással vagy szervezeti önértékeléssel, ugyanakkor kiegészítik/kiegészíthetik azt az autizmusra vonatkozó specifikus szempontokkal. Amennyiben az autizmussal élők ellátásában közreműködő szervezet már rendelkezik valamilyen minőségirányítási rendszerrel, vagy van rendszeresen alkalmazott szervezeti önértékelése, úgy a jelen autizmusspecifikus önértékelési kritériumokat vizsgálja meg, hogy be tudja-e illeszteni a már meglevő értékelési szempontok közé. Esetleg speciális szempontként megtartva egy külön értékelési szempontsor lesz az értékelés során. Ez esetben is a rendszer részévé szükséges tenni, a szabályozó dokumentumok között érdemes megjeleníteni.

A minőségirányítási rendszerrel jelenleg még nem rendelkező, a minőségfejlesztésben még nem vagy csak kevés tapasztalatot szerzett intézmények számára azonban lehetőséget jelent az autizmus-specifikus ellátás szempontrendszere az önértékelés fokozatos megvalósítására, bevezetésére.

1

A KIALAKÍTÁS KÖRÜLMÉNYEI Az autizmus-specifikus ellátás önértékelési szempontrendszerének elsődleges célja, hogy támogassa a különböző ellátó intézményeket, szolgáltatókat autizmusra vonatkozó szolgáltatásaik szakmai minőségének értékelésében, a minőségi ellátás kialakításában, fenntartásában, fejlesztésében. Egy adott szolgáltató működésére vonatkozó követelményeket számos jogszabály és szakmai irányelv szabályozza, azonban ezek csak részben tartalmazzák azokat a specifikumokat, amelyek az autista emberek minőségi ellátásra vonatkoznak. Az önértékelési szempontrendszer az adott szolgáltató jogszabályokban és szakmai irányelvekben meghatározott szolgáltatási követelményein túl jelölik ki azokat az elvárásokat, melyek az adott szolgáltatás autizmusspecifikusságát biztosítják. Az elvárt követelményeket/szempontokat a szolgáltatók számára fogalmazza meg annak érdekében, hogy ellátási feltételeiket autista klienseik szükségleteiknek megfelelően alakítsák. Az önértékelési szempontsor meghatározza azokat a feltételeket és szempontokat, amelyek -

-

elvártak ahhoz, hogy az adott szolgáltatás szakmai szempontból autizmus-specifikusnak legyen tekinthető; szükségesek ahhoz, hogy az autizmussal élő gyermek vagy felnőtt speciális szükségletei és nehézségei miatt ne kerüljön hátrányba a szolgáltatás vagy ellátás igénybevétele szempontjából; segítségével az intézmény képes saját szolgáltatásának értékelésére, és szükség szerint fejlesztési tervének kidolgozására; támogatják az adott szolgáltatás specifikus kialakítását, fenntartását, továbbfejlesztését.

Ugyanakkor a szempontrendszer támpontokat nyújt a szolgáltatást igénybevevők és a szolgáltatást fenntartók számára is azáltal, hogy -

annak segítségével a szolgáltatást igénybe vevők (érintett személyek, családok, külső szakemberek) képesek a szolgáltatás megítélésére; az önértékelés segítségével létrehozott fejlesztési terv ismeretében a finanszírozók és döntéshozók képesek a szolgáltatás felmérésére, és célzott támogatására.

Az itt bemutatásra kerülő önértékelési szempontrendszer a „Nyolc Pont – Az autista személyek ellátórendszerének országos szintű, komplex innovációja szakmai tanácsadó hálózat és koordinációs központ kialakításával” című kiemelt EU-s projekt keretében jött létre (TÁMOP-5.4.11-12/1-2012-0001). A projekt átfogó céljai az autista emberekkel foglalkozó ellátó rendszer, illetve a rendszer intézményeiben dolgozók szakmai felkészültségének fejlesztése, az autizmus-specifikus szolgáltatások minőségének és hozzáférésének javítása, az autizmussal élők társadalmi integrációjának elősegítése voltak. A projekt során széles szakértői bázis bevonásával, hazai és nemzetközi irányelvekre támaszkodva került összeállításra az autizmus specifikus ellátás minden ágára és szintjére kidolgozott átfogó követelményrendszer, továbbá a következőkben bemutatásra kerülő, intézmények/szolgáltatók számára kialakított önértékelési szempontrendszer. Egyes követelmények megvalósításának/megvalósíthatóságának ellenőrzése a projekt során egy 36 intézményre kiterjedő akciókutatás segítségével zajlott, melynek folyamata és tapasztalatai részletes tanulmányban olvashatók (www.autizmusiroda.hu/dokumentum/). Az önértékelési szempontrendszer további ellenőrzése, visszajelzések gyűjtése a projekt fenntartási időszakában, az Autizmus Koordinációs Iroda irányításával, az elkövetkező időszakban várható.

A minőségirányítás szerepe A mindennapok során a minőség kifejezést sokféleképpen értelmezik, illetve használják. Ha megkérdezünk néhány embert, hogy számukra mit jelent a minőség, valószínűleg sokféle választ kapunk, mint megbízhatóság, megfelelés az előírásoknak, megfelelés a jogszabályoknak, kényelem, tudatosság, szaktudás, kedvesség, előrelátás, a megfelelő ellátás.

A minőség fogalma az Egészségtudományi Fogalomtár szerint: „A minőség (quality) a termék vagy a szolgáltatás olyan tulajdonságainak és jellemzőinek összessége, amelyek hatással vannak a terméknek vagy a szolgáltatásnak arra a képességére, hogy kinyilvánított vagy elvárható igényeket elégítsen ki. Az egészségügyi értelmezés szerint 2

NEMZETKÖZI ÉS HAZAI GYAKORLAT a minőség az egészség megőrzésében, helyreállításában és fenntartásában részt vevők által kinyilvánított olyan értékítélet, amely az elvárható igények megvalósulásának mértékét fejezi ki. A megvalósulás mértéke minden egyes komponens tekintetében az arra jellemző mutatóval írható le.” A minőségcél a minőségnek az a szintje, amit meg akarnak valósítani, megtartani vagy elérni egy szervezet szolgáltatásai tekintetében.

A minőségcélok általában a szervezet minőséggel kapcsolatos megközelítésén, a szervezet szolgáltatásaival kapcsolatos saját elképzelésein alapszanak, és általában a szervezet megfelelő funkciói és szintjei számára tűzik ki őket. Ahhoz, hogy a minőségcélok elérése mérhető legyen, összhangban kell lenniük a minőségpolitikával és a folyamatos fejlesztés iránti elkötelezettséggel, illetve a szervezet teljesítményének értékelésével. A minőségcélok elérése előnyösen befolyásolhatja a szolgáltatás minőséget, a működés eredményességét, ezeken keresztül pedig az érdekelt felek megelégedettségét és bizalmát. Az autizmus specifikus ellátás követelményeinek célja, hogy a gyakorlati ellátásban dolgozók tevékenységét ajánlásokkal befolyásolja, segítse őket és a szolgáltatásokat igénybevevőket (autista emberek, családtagok) a legmegfelelőbb ellátás kiválasztásában, ezzel biztosítva annak eredményességét, hatékonyságát.

A minőségirányítás (qualtity management) az általános irányítási (vezetési) funkció mindazon tevékenységeit jelenti, amelyek meghatározzák a minőségpolitikát, a minőségre vonatkozó célkitűzéseket és a felelősségi köröket és a minőségcélok teljesüléséhez kapcsolódó értékelési szempontokat. A minőségirányítás ezeket olyan eszközökkel valósítja meg, mint a minőségtervezés, a minőségszabályozás, a minőségbiztosítás, minőségértékelés és a minőségfejlesztés a minőségirányítási rendszeren belül.

A minőségirányítási rendszerek mindegyike alapvetően a PDCA (plan: tervezés, do: megvalósítás, check: ellenőrzés – értékelés, act: beavatkozás – fejlesztés) logikán alapszik. Az autizmus-specifikus szempontrendszer/követelmények lehetővé teszik, hogy az ellátásban közreműködő szervezetek ezen szempontokkal kiegészítsék a minőségirányítás keretében alkalmazott a működést értékelő rendszerelemüket.

A külföldi szakirodalmat, gyakorlatot áttekintve az autizmus ellátás területén nagyrészt jó gyakorlat gyűjteményekkel, speciális tantervi ajánlásokkal, szakmai útmutatókkal találkozunk, s csak ritkábban standardokkal, követelményrendszerekkel.

2012 áprilisában a Birminghami Egyetemen Dr. Glenys Jones vezetésével működő Autism Centre for Education and Research (ACER) nyilvánosan közzétette az általa kidolgozott National Autism Standards nevű eszközt, amely oktatás, nevelés terüle-tén jól és viszonylag egyszerűen használható a szakemberek számára. A „Nyolc Pont – Az autista személyek ellátórendszerének országos szintű, komplex innovációja szakmai tanácsadó hálózat és koordinációs központ kialakításával” című kiemelt EU-s projekt (TÁMOP-5.4.11-12/1-2012-0001) keretében kidolgozott szempontrendszer készítői számára ez az eszköz szolgált mintaként.

Néhány példa: What is good practice in autism education? (www.autismeducationtrust.org.uk), Autistic Spectrum Disorders/Good Practice Guidence (www.autism.org.uk).

Hazánkban az 1990-es években szerveződő autizmus-specifikus oktatási rendszer (amely később a többi ellátási szegmensre is jelentős hatást gyakorolt) a Dr. Eric Schopler és munkatársai által 1972-ben kidolgozott, és rövid idő alatt az egész világon elterjedtté vált TEACCH program alapelemeire épült.

Az Autizmus Alapítvány által továbbfejlesztett, hazai viszonyokra adaptált program több olyan elemet is tartalmazott, amely a hazai oktatási rendszerben akkoriban még nem volt gyakorlat, de legalábbis szokatlannak, újszerűnek hatott. Ilyenek voltak többek között például a szülők támogatása, a partnerközpontú megközelítés – amelyben az autizmus specifikus ellátást, mint szolgáltatást tekintették. Ebben az esetben a szolgáltatás minőségével kapcsolatosan megfogalmazott szakmai szempontok – nevezhetjük őket követelményeknek is - fókuszában a gyermekek, a szülők, a partnerek elégedettsége, illetve a partnerek közötti együttműködés és kommunikáció, a TEAM munka, a szakemberek belső szakmai és szakmaközi munkacsoportjai, a szülők és szakemberek közös tevékenységei álltak.

3

A hazai autizmus-specifikus ellátórendszerben jelentős állomás volt az „Egészségügyi Minisztérium Szakmai Irányelve – Az autizmusról/autizmus spektrum zavarairól”, melyet az Autizmus Alapítvány és a Pszichiátriai Szakmai Kollégium dolgozott ki 2007ben. (Frissített verziója 2011-ben készült el.) A stratégiai tervezés első lépése a 2008ben elfogadott Országos Autizmus Stratégia volt, mely 5 éves időtávban határozta meg a terület legfőbb fejlesztési irányait, felelőseit és lépéseit. Sajnos a Stratégiai megújítása a mind a mai napig várat magára. A Stratégiában megjelölt feladatok kidolgozása az FSZK Autizmus Stratégiai Munkacsoport irányításával zajlott 2009-2012 között, mely során számos szakterület modellszintű kidolgozása történt meg, melyek jelen szempontrendszer kidolgozásának hazai alapját képezték.

Rendszerszinten, hivatalosan alkalmazott „követelményekről”, minőségbiztosításról egészen a Comenius 2000 program bevezetéséig nem beszélhetünk. A programot az Oktatási Minisztérium 2000. január 31-én indította útjára, amely az Európai Unió elvárásainak megfelelően, a magyarországi közoktatási intézmények gyakorlatába kívánta bevezetni a minőségbiztosítást. Ennek keretében készültek autizmusra adaptált kérdőívek és felmérő eszközök (pl. az autizmussal élő gyermekek elégedettség mérésére szolgáló eszközt az Autizmus Alapítvány dolgozta ki), illetve az autizmus specifikus intézményekben, csoportokban megtörtént a külső és belső partnerek elégedettség mérése is. Ez a mérés azonban általános minőségi kritériumok mentén zajlott, autizmus specifikus elemeket nem tartalmazott.

Szakmai tekintetben az első átfogó autizmus specifikus „követelménygyűjtemény” a 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról (későbbi átdolgozott változata a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók islolai oktatásának irányelve kiadásáról), amely részletes „irányelveket” – tágabban értelmezve követelményeket – tartalmaz az autizmus specifikus ellátással kapcsolatban.

A köznevelési rendszerben a TÁMOP-3.1.8 „Átfogó minőségfejlesztés a közoktatásban” c. projekt keretében bevezetés alatt lévő intézményi önértékelés és tanfel-

ügyeleti rendszer számos ponton kapcsolódhat az autizmus specifikus követelményekhez. A rendszer – megfelelő alkalmazás esetén – lehetőséget ad az intézményeknek arra, hogy sajátosságaik mentén értékeljék saját nevelési folyamataikat, belső kapcsolatrendszerüket és kommunikációjukat vagy éppen feltételrendszerüket.

Mint láthatjuk, a köznevelési rendszerben szinte folyamatos a szisztematikusan felépített, korábbi tapasztalatokra épülő minőségpolitika, minőségbiztosítás jelenléte.

Emellett jól használható szakmai irányelvek is rendelkezésre állnak. A TEACCH program elterjesztéséhez hasonlóan a követelményeket, irányelveket, a minőségről való korszerű gondolkodást a többi szakterületen is be kell vezetni. Ennek egyik fontos, jól használható eszköze, előkészítő lépése lehet ez a szempontrendszer.

szemléleti alapelveK Egy szolgáltatás, ellátási folyamat, tevékenység minősége tervezhető és több szempontból is értékelhető, azonban akkor tekinthető szakmailag megfelelőnek, ha az figyelembe veszi az ellátott személy három féle szükségletét: (1) az egyén általános, pl. életkorából, neméből adódó szükségleteit; (2) az ellátott speciális, esetünkben az autizmusból adódó szükségleteit (például érintettségének jellegét, mértékét), valamint (3) az ellátott családi helyzetét, a szűkebb közvetlen és tágabb környezetéből adódó jellemzőket.

A minőségi autizmus-specifikus ellátás követelményei a különböző intézmények által a különböző területeken nyújtott ellátásnak az autizmusra vonatkozó specifikumait határozzák meg részletesen, a jelenlegi nemzetközi szakmai tudás által elvárható szinten. Ugyanakkor szükséges és lehetséges megfogalmaznunk azokat a szemléleti alapelveket, melyek a szolgáltatás jellegétől, az adott egyéni és társadalmi helyzettől

4

és az ellátott életkorától függetlenül, minden autizmusra vonatkozó ellátási formára érvényesek, amelyek a szolgáltatások összességére vonatkozóan irányt mutatnak a magas szintű és minőségi ellátáshoz.

(3) A minőségi autizmus-specifikus ellátás/szolgáltatás az autizmus elfogadásán és megértésén alapul. Eszerint az ellátást/szolgáltatást biztosító intézmény/szakember/ellátó személyzet elfogadja, hogy az autizmus spektrum zavar sajátos szükségleteket von maga után, és így az autista emberek komplex támogatása specifikus ismereteket, képzettséget és megközelítési szemléletet igényelnek. Az ellátás/szolgáltatás tervezése, megszervezése, a szolgáltatások nyújtása során az intézmény, illetve a szolgáltató figyelembe veszi az autista emberek speciális szükségleteit.

(4) Az ellátás/szolgáltatás minden tekintetben megfelel a szakterület szabályozási feltételeinek, ehhez igazítva támaszkodik a korszerű autizmus-specifikus diagnosztikus protokollokra, a bizonyított (evidenciákon) fejlődésiviselkedéses-kognitív-oktatási megközelítésen alapuló beavatkozásokra. Az ellátás/szolgáltatás tervezésében és kivitelezésében az autista személy és családjának szükségleteihez és élethelyzetéhez igazodik.

(5) Az ellátás tervezése, megszervezése és a szolgáltatások nyújtása során az intézmény, szolgáltató nem pusztán a diagnózisra támaszkodik, minden esetben felméri/azonosítja az autista személy speciális szükségleteit. Ehhez felhasználja, figyelembe veszi az ellátott személyről rendelkezésre álló, az ellátásba kerülés előtt keletkezett dokumentumokat, vizsgálati eredményeket, valamint, szakmai kompetencia határain belül maga is felméréseket végez, illetve, szükség esetén további vizsgálatokat kezdeményezhet.

(6) Az intézményeknek/szolgáltatóknak rendelkezniük kell azokkal a minimálisan szükséges személyi, tárgyi, módszertani feltételekkel, kompetenciákkal, amelyek az autista személyek ellátásához szükségesek. Minimális feltételnek tekintendő minden, ami ahhoz szükséges, hogy az autista személyek (gyermekek, tanulók, felnőttek) speciális szükségleteik és nehézségeik miatt ne kerüljenek hátrányba társaikhoz képest.

(7) Az ellátást/szolgáltatást nyújtó intézmény partnernek tekinti az autista sze-

és családját, az ellátás tervezése, megszervezése és a szolgáltatás nyújtása során aktívan bevonja a folyamatba és épít közreműködésükre.

(1) Az ellátást/szolgáltatást nyújtó intézmény partnernek tekinti az autista személyt és családját, az ellátás tervezése, megszervezése és a szolgáltatás nyújtása során aktívan bevonja a folyamatba és épít közreműködésükre.

(2) Az intézmény/szolgáltató rendszeresen értékeli tevékenységét, ezen belül az autizmussal élők és az ellátásukban közvetlenül közreműködők körében igényés elégedettségmérést végez, amelyet felhasznál a szolgáltatás/ellátás fejlesztésében.

Az önértékelési szempontrendszer felépítése Az autizmus-specifikus ellátás önértékelési szempontrendszere a következő intézménytípusok számára elérhető (a későbbiekben további intézmények számára is kidolgozásra kerül): 1) gyermekkori diagnosztikát végző intézmények/szolgáltatók, 2) pedagógiai szakszolgálatok, 3) többségi óvodák, általános és középiskolák, valamint a szakképző intézmények, 4) gyógypedagógiai óvodák, általános iskolák, fejlesztő nevelést és oktatást végző intézmények, speciális szakiskolák, 5) lakóotthonok, 6) nappali ellátást nyújtó intézmények, 7) gyermekvédelmi alapellátás: gyermekjóléti szolgálat, gyermekek napközbe-ni ellátása.

A szempontrendszer részei: (1) Azoknak az intézménytípusoknak a felsorolása, melyek működésére az adott táblázat értelmezhető (cím).

(2) Azon általános szemléleti alapelvek összegzése, melyek az autizmus-specifikus ellátásra általában, így az adott intézménytípus autizmus-specifikus szolgáltatásaira vonatkoznak (ALAPELVEK).

(3) Részletes követelmény- és szempontlista, melyek egy adott autizmus-speci-

5

(3) fikus szolgáltatást nyújtó intézményben elvártak, egyrészt az adott intézménytípus szolgáltatási tevékenységeire, másrészt a személyi környezetére, harmadrészt a fizikai környezetére vonatkozóan. (KÖVETELMÉNY/SZEMPONT oszlop) (4) A követelmény/szempont teljesülésének megítélését segítő kérdések és példák, melyek az adott követelmény/szempont pontosabb értelmezésében segítenek (ÉRTELMEZÉST SEGÍTŐ KÉRDÉSEK, PÉLDÁK oszlop).

(5) Az adott követelmény/szempont megvalósulásáért javasolt felelős személy vagy személyek, mely intézményenként változó lehet, de megjelenés az önértékelési rendszerben jelzi ennek szükségességét (FELELŐS oszlop) (6) Önértékelési rész, melyet az intézmény dolgozói/felelősei töltik ki, jelölve, hogy az önértékelés időszakában az adott követelmény/szempont nem alkalmazható (NA), nem teljesült (NT), megvalósulása folyamatban van (F), illetve már teljesült (T).

(7) Az utolsó oszlopban (A MEGVALÓSULÁST ALÁTÁMASZTÓ DOKUMENTUMOK, TEVÉKENYSÉGEK) azokat a dokumentumokat, történéseket/tevékenységeket javasolt összegyűjteni, melyek az adott követelmény/szempont megvalósulása során keletkeztek illetve annak teljesülését támasztják alá.

Az önértékelés szakmai támogatása Az önértékelési szempontrendszer természetesen nem pótolja az adott intézmény /szolgáltató elméleti és gyakorlati felkészültségét az autizmus területén. Inkább olyan „to do” listát (tevékenységlistát) jelent, ami segíti a szolgáltatót abban, hogy erősségeit és gyengeségeit felmérje, és tervet alkosson kompetenciái bővítésére, növelésére. A követelmények/szempontok szakmai tartalmának értelmezése csak megalapozott autizmus ismeretek birtokában lehetséges, így szükséges, hogy a feladatra vállalkozó intézmény/szolgáltató szoros együttműködésben dolgozzon a területen képzett és jártas szakértővel vagy tanácsadóval.

További segítséget jelenthet a fejlesztésben a hazai és nemzetközi szakirodalom, ami már magyar nyelven is jelentős számban áll rendelkezésre a szakemberek, szülők és érdeklődők számára is. A Nyolc Pont projekt során fontos törekvés volt további a hazai és nemzetközi támogató dokumentumok összegyűjtése, közreadása. A projekt keretében támogató dokumentumnak olyan, rövidebb terjedelmű írott segédanyagok és filmrészletek minősültek, melyek alkalmasak lehetnek arra, hogy elősegítsék a szakmai fogalmak egységes használatát és értelmezését, valamint arra, hogy részletesebb magyarázatot nyújtsanak a szakmai követelményekhez, szempontokhoz.

Fontos funkciójuk továbbá, hogy ötleteket, mintákat nyújtsanak az intézmények gyakorlati munkájához. A támogató dokumentumok válogatása egyrészt hazai publikációkból, másrészt nemzetközi szak- és ismeretterjesztő anyagokból, többek között a NAS (The National Autistic Society, Egyesült Királyság) által javasolt és átadott szakmai anyagokból történt.

A dokumentumok tematikusan csoportosítva (pl. egészségügy, oktatás, szociális ellátás, foglalkoztatás) elérhetők az Autizmus Koordinációs Iroda (AKI) honlapján, illetve ugyanitt rendelkezésre áll egy olyan, valamennyi ágazatra érvényes gyűjtemény is, mely az autizmus spektrum zavarokkal kapcsolatos alapvető fogalmakat, tudományos tényeket és módszertani alapokat foglalja össze. E mellett széleskörű szakirodalom lista is készült annak érdekében, hogy az érdekeltek gyorsan, hatékonyan tájékozódhassanak a szakterületen.

Természetesen a jelenlegi gyűjtemény folyamatosan bővül, frissül a fenntartás időszakában is, hiszen az autizmus spektrum zavarokkal kapcsolatos tudás és az ellátórendszer várhatóan dinamikusan bővül a jövőben.

Az önértékelés folyamata Az önértékelés egyrészt szervezetfejlesztési és vezetési eszköz a vezetés számára a szervezet eredményességének növelése érdekében, másrészt eszköz a teljesítmény 6

önkritikus elemzéséhez és értékeléséhez egy adott időszakra. Az önértékelés célja a szervezet adott területen való működésének értékelése, a fejlesztendők (szakmai, szervezeti) meghatározása.

Az intézményvezető előkészítő munkája meghatározó szerepet játszik az önértékelés és fejlesztési terv sikerében, eredményességében vagy kudarcában. Az önértékelés során az intézmény építsen a korábbi felmérések eredményeire, a rendelkezésre álló adataira, legyen tekintettel a felmérés óta eltelt idő alatt bekövetkezett változásokra, különös tekintettel a trendek vizsgálatára. Az önértékelés módszereinek megválasztásánál az intézménynek arra kell törekednie, hogy az önértékelés tegye lehetővé az intézmény tevékenységének, elért eredményeinek és az ehhez alkalmazott módszerek megismerését, bemutatását. Az önértékelés tehát akkor érheti el célját, ha az intézmény tényekre alapozva tudja megállapítani erősségeit és fejlesztendő területeit a követelmények tekintetében, s ennek eredményeként ki tudja jelölni, mely területeken szükséges a beavatkozás, a fejlesztés. Az önértékelés jelen esetben az autizmussal élők számára nyújtott szolgáltatások, ellátásokra kidolgozott követelmények /szempontok alapján kell történjen..

Az intézmény határozza meg és írásban rögzítse az önértékelésre vonatkozó eljárásrendjét, amely foglalja magába: -

Az önértékelés javasolt lépései: A vezető, vezetés az önértékelés megvalósításáról, időpontjáról, a megvalósítók és a felelősök köréről az intézmény erőforrásainak figyelembe vételével dönt. A vezető határozza meg az önértékelés felelősét, az önértékelési csoport tagjait és a felhasználható erőforrásokat.

Az önértékelés terjedjen ki a szolgáltatás összes követelményére felhasználva a segítő kérdéseket és támaszkodva az értékelést alátámasztó adatokra: -

Az önértékelés módszere: -

feleljen meg az intézmény igényeinek (esetleges specialitásainak), használatával azonosítani lehessen az intézmény erősségeit, a fejlesztendő folyamatokat, tevékenységeket és területeket, legyen tényszerű, azaz támaszkodjon adatokra, mérésekre.

Az önértékelés megvalósítása az intézmény által szabadon megválasztott módszerrel történhet, amelyhez a kidolgozott követelmények/szempontok nyújtanak segítséget.

Ehhez a tevékenységhez ajánlott a követelmények, a segítő kérdések és ezeket kiegészítő értékelési szempontok használata. Amennyiben a szervezet végez teljes körű önértékelést, a követelményeket illessze be a teljes körű önértékelés követelményrendszerébe, gondolja át az önértékelés szabályozását és annak keretében valósítsa meg.

az önértékelés területeit szolgáltatásai és ellátásai függvényében, az önértékelés gyakoriságát, az önértékelés módszereit, felelőseit a beavatkozás lépéseit, felelőseit.

-

a partneri (autista gyermek, felnőtt, szülő, szakember, fenntartó stb.) igények figyelembevételének módjára. térjen ki a szolgáltatásban, az ellátásban az intézmény által elért eredményekre, ezen belül különösen: - a munkatársak bevonásának, képzésének eredményeire, mértékére, - a fejlesztések eredményeire, - a partnerek (autista gyermek, felnőtt, szülő, szakember, fenntartó stb.) elégedettségére.

Az önértékelést, a kialakítást követően (első ciklus) évente javasolt elvégezni.

Az intézmény működésének javítása és fejlesztése: Az intézmény vezetése az intézményt érintő külső és belső mérések, valamint a belső értékelések tapasztalatainak összegzése alapján határozza meg azokat a javítandó,

7

ÖNÉRTÉKELÉSI SZEMPONTRENDSZER fejlesztendő folyamatokat és területeket, amelyek esetében fejlesztésre van szükség.

A fejlesztések megvalósítására fejlesztési terv készül az önértékelési csoport által, amelyet a vezetés fogad el. Ennek támogatására a vezetés biztosítsa a folyamatos fejlesztés eszközrendszerének működését az intézményben (egymástól való tanulás, gyengeségek leküzdése, folyamatszabályozások felülvizsgálata stb.).

Autizmus-specifikus ellátást biztosító intézmények és szakemberek számára Pedagógiai szakszolgálat: korai fejlesztés, fejlesztő nevelés, logopédia, gyógytestnevelés, konduktív pedagógiai ellátás, nevelési tanácsadás, iskolapszichológia, tehetséggondozás, továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás (a pedagógiai szakszolgálatok megyei szakértői bizottságainak diagnosztikai tevékenységre vonatkozó kritériumok a "diagnosztika" táblázatban találhatóak.)

Az önértékelési szempontrendszer fejlődése

ALAPELVEK: az autizmus-specifikus ellátás az autizmus elfogadásán és megértésén alapul. Az ellátást biztosító elfogadja, hogy az autizmus spektrum zavar sajátos szükségleteket generál, az autista emberek komplex támogatása specifikus ismereteket, képzettséget és megközelítési szemléletet igényel. Az ellátás tervezése, megszervezése, a szolgáltatások nyújtása során az intézmény, szolgáltató figyelembe veszi az autista gyermekek, tanulók speciális szükségleteit. Az ellátás minden tekintetben megfelel a szakterület szabályzási feltételeinek, ehhez igazítva támaszkodik a bizonyított vagy hatékonyságában ígéretes fejlődési-viselkedéseskognitív-oktatási megközelítésen alapuló beavatkozásokra. Az ellátás tervezésében és kivitelezésében az autista gyermek, tanuló és családjának szükségleteihez és élethelyzetéhez igazodik. Az ellátás tervezése, megszervezése és a szolgáltatások nyújtása során az intézmény felméri/azonosítja az autista gyermek, tanuló speciális szükségleteit, áttekintve és felhasználva az ellátásba kerülés előtt keletkezett dokumentumokat, vizsgálati eredményeket, illetve amennyiben indokolt, szakmai kompetencia határain belül maga is felméréseket végez. Az intézményeknek rendelkezniük kell azokkal a minimálisan szükséges személyi, tárgyi, módszertani feltételekkel, kompetenciákkal, amelyek az autista gyermekek, tanulók ellátásához szükségesek. Minimális feltételnek tekintendő minden, ami szükséges ahhoz, hogy az autista gyermekek, tanulók speciális szükségleteik és nehézségeik miatt ne kerüljenek hátrányba társaikhoz képest. Az ellátást nyújtó intézmény partnernek tekinti az autista gyermeket, tanulót és családját, az ellátás tervezése, megszervezése és a szolgáltatás nyújtása során aktívan igyekszik bevonni a folyamatba és épít közreműködésükre.

Az önértékelési szempontrendszer további fejlesztésének kulcsai a felhasználó intézmények/szolgáltatók. Az Autizmus Koordinációs Iroda (AKI) összehangoló munkája segítségével kezdődik meg a szempontrendszer tesztelése. Ebben a folyamatban meghatározó, hogy a szempontrendszert alkalmazó intézmények/szolgáltatók folyamatos kritikai észrevételeket adjanak az AKI felé, például az érthetőség, a konkrétság, a gyakorlat oldaláról való hasznosság, a saját intézménybeli alkalmazhatóság szempontjából.

NA: nem alkalmazható F: folyamatban

NT: nem teljesült T: teljesült 8

KÖVETELMÉNY /SZEMPONT

ÉRTELMEZÉST SEGÍTŐ KÉRDÉSEK, PÉLDÁK

NA

Az intézmény dokumentumaiban megjelennek autizmus-specifikus ellátás feltételeire vonatkozó szempontok. A személyzet ismeri a dokumentumokat és az azokban foglaltaknak megfelelően jár el.

A pedagógiai szakszolgálat szakmai programja kitér az egyes szakszolgálati feladatokon túl autizmus-specifikus elemekre, mint például: - a kommunikációs-társas készségek sérülésének figyelembevétele, fejlesztése, - a viselkedészavarok prevenciója, - a szenzoros sajátosságoknak megfelelően adaptált környezet?

Megjelenik a dokumentumokban az evidencián alapuló beavatkozások módszertana?

Fenntartó, intézmény vezetése

A TEVÉKENYSÉGRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

A beavatkozások előtt minden gyermek esetében elkészítünk egy autizmus-specifikus egyéni formális és/vagy informális felmérést?

Dokumentációinkban feltüntetjük a felmérések eredményeit?

Autizmus-specifikus rövid-, közép-, és hosszútávú egyéni fejlesztési terveket készítünk?

Az információgyűjtéshez használunk a gyermekkel kapcsolatos szülői tapasztalatokat strukturáló kérdőíveket?

Minden gyermek foglalkozásának megtervezésekor figyelembe vesszük az átvezetési dokumentumokat, az intézményi összefoglaló véleménye-

A beavatkozásokat végző team tagjai

Az intézmény szélesebb körben is gyűjt információt az ellátott gyermekről a szolgáltatás tervezéséhez. (a gyermek családjától, korábbi ellátó intézményektől, szakemberektől). Az ellátott gyermekre vonatkozó gyűjtendő adatok köre, az adatok gazdája meghatározott.

FELELŐS

A dokumentumokat rendszeresen felülvizsgáljuk, aktualizáljuk?

NT

F

T

A MEGVALÓSULÁST ALÁTÁMASZTÓ DOKUMENTUMOK, TEVÉKENYSÉGEK

KÖVETELMÉNY /SZEMPONT

ÉRTELMEZÉST SEGÍTŐ KÉRDÉSEK, PÉLDÁK

NA

Az intézmény a felmérő, fejlesztő és terápiás módszereit és eszközeit az autizmusra adaptálja, ha szükséges speciális eszközökkel egészíti ki.

Rendszeresen méri ezek beválását és megfelelőségét és szükség szerint továbbfejleszti azokat.

Alkalmazzuk az evidenciákon alapuló, illetve a fejlődés előmozdítása szempontjából ígéretes beavatkozásokat? Úgymint: - A kommunikáció fejlesztésére irányuló kompetenciák.

- A szociális készségek előmozdítására vonatkozó kompetenciák.

- A viselkedés módosítására vonatkozó kompetenciák.

- A szenzomotoros zavarok kezelésének kompetenciái.

- További hatékony beavatkozások: ..................................................... .....................................................

A beavatkozásokat végző team tagjai, intézmény/tagintézmény vezetése

ket, a korábbi szakértői véleményeket, szakvéleményeket?

Fejlesztő programok tartalma hierarchikusan épül egymásra, a meglévő tudásra építve, bővítve?

Az új készségek és ismeretek elsajátítása egyéni és csoportos helyzetben történik, a gyermekek állapotának, a fejlesztés céljainak függvényében?

A feladatokat mindig úgy tervezzük, hogy azok a gyermekek számára értelmesek legyenek, törekszünk azokat az alkalmazás kontextusában tanítani?

Az elsajátított ismereteket, az új készségeket funkcionális helyzetekben is gyakoroltatjuk?

A beavatkozásokat végző team tagjai, intézmény/tagintézmény vezetése

Az intézmény tudatosan a teljes életút folyamán hasznos, felnőttkorban is funkcionális készségek fejlesztését és az egyéni képességek mellett elérhető lehető legnagyobb fokú önállóság kialakítása céljából alkalmaz beavatkozásokat.

FELELŐS

Az alkalmazott eszközöket mindig egyénre szabottan alkalmazzuk?

NT

F

T

A MEGVALÓSULÁST ALÁTÁMASZTÓ DOKUMENTUMOK, TEVÉKENYSÉGEK

Az intézmény tájékoztatja és bevonja a szülőket és a családokat, munkatársakat és partnereket a beavatkozások tervezése és kivitelezése során.

Használunk tájékoztató füzeteket, amelyeket minden foglakozás alkalmával kitöltünk és átadjuk a szülőknek?

A beavatkozások hatékonyságának növelése érdekében bevonjuk a szülőket, otthoni feladatok megfogalmazásával?

A tájékoztató füzetben van lehetőség a szülői információk kicserélésére is?

Rendszeresen biztosítunk egyéni konzultációs lehetőséget a szülők számára?

Rendszeresen vannak szülő-szakember találkozók intézményünkben?

A fejlesztési tervek készítése és módosításuk során konzultálunk a szülőkkel?

A fejlesztési terveket írásban jóváhagyják a szülők?

A gyermekekkel foglalkozó szakemberek együttműködnek intézményen belül, illetve az oktatást, egyéb fejlesztést, egészségügyi ellátást, a család megsegítését végző szakemberekkel intézményen kívül is, az autista gyermekek egyedi szükségleteinek megfelelő szolgáltatások összehangolása céljából.

Munkatársaink világosan látják az együttműködés céljait, kiválasztják a legmegfelelőbb beavatkozási lehetőségeket és időben megosztják, dokumentálják a szükséges információkat?

Rendelkezünk közvetlen kapcsolatokkal a gyermekek ellátásában résztvevő nevelési-oktatási intézményekkel?

Szervezett módon, rendszeresen

NA

FELELŐS

ÉRTELMEZÉST SEGÍTŐ KÉRDÉSEK, PÉLDÁK

A beavatkozásokat végző team tagjai

KÖVETELMÉNY /SZEMPONT

NT

F

T

A MEGVALÓSULÁST ALÁTÁMASZTÓ DOKUMENTUMOK, TEVÉKENYSÉGEK

KÖVETELMÉNY /SZEMPONT

ÉRTELMEZÉST SEGÍTŐ KÉRDÉSEK, PÉLDÁK

NA

Rendelkezünk közvetlen kapcsolatokkal az igénybe vehető egészségügyi alap- és szakellátással?

A gyermekek viselkedésének és fejlődési profiljának változásait az intézményünk munkatársai nyomon követik, a beavatkozások megerősítése vagy aktualizálása, újraformálása céljából.

Rendszeresen végeznek munkatársaink a gyermekek fejlődését nyomon követő felmérést?

Rendszeresen (általában 3 havonta) felülvizsgálják munkatársaink a fejlesztési terveket?

Munkatársaink rendszeresen dokumentálják a felmérések eredményeit, a fejlesztési tervek módosításait?

Ezek a vélemények mind a szülőkhöz mind a szolgáltatásban közreműkö-

FELELŐS

Rendelkezünk közvetlen kapcsolatokkal a szociális ellátás alapszolgáltatásait (pl. házi segítségnyújtás, családsegítés, támogató szolgáltatás, nappali ellátás, közösségi ellátások, stb.) és szakosított szolgáltatásait (pl. ápolást, gondozást nyújtó intézmények; rehabilitációs intézmények, átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények; lakóotthonok; nyílt munkaerő-piaci szolgáltatások) végző intézményekkel?

A beavatkozásokat végző team tagjai

Munkatársaink dokumentálják a nevelési-oktatási intézmények szakembereivel folytatott konzultációk eredményeit, a felmerült feladatokat?

A beavatkozásokat végző team tagjai Intézmény/tagintézmény vezetése

konzultálunk a nevelési-oktatási intézmények szakembereivel?

NT

F

T

A MEGVALÓSULÁST ALÁTÁMASZTÓ DOKUMENTUMOK, TEVÉKENYSÉGEK

KÖVETELMÉNY /SZEMPONT

ÉRTELMEZÉST SEGÍTŐ KÉRDÉSEK, PÉLDÁK

NA

Vannak eszközeink korosztálytól függően a gyermekek visszajelzéseinek mérésére?

Vannak eszközeink szülői értékelések mérésére?

Vannak eszközeink dolgozói értékelések mérésére?

Kidolgozott vezetői értékelési rendszerrel rendelkezik intézményünk?

Intézményünk szervez érzékenyítő alkalmakat (pl. osztályfőnöki óra a gyermekek iskolájában)?

Szervezünk programokat külső érintettek/szakemberek bevonásával?

Készítünk, használunk érzékenyítő munkafüzeteket?

Szervezünk tematikus egyéni beszélgetéseket?

Szervezünk kortárs segítői felkészítést?

Szervezünk programokat autizmussal kapcsolatos könyvek megbeszélésére, filmek közös megnézésére?

FELELŐS

A gyermekeket családjukkal egyeztetve, személyre szabottan bevonjuk közösségi eseményekbe, érzékenyítjük és felkészítjük a felnőtteket és a kortársakat a harmonikusabb illeszkedés érdekében.

Intézmény/tagintézmény vezetése A beavatkozásokat végző team tagjai

Rendszeresen értékeljük ellátásunkat az autizmus szempontjából is, amelynek során megkérdezzük a partnereinket és bevonjuk őket az értékelésbe és a fejlesztési célok kialakításába.

A beavatkozásokat végző team tagjai

dőkhöz eljutnak, és a folyamat következő fázisára vonatkozó praktikus javaslatokat tartalmaznak?

NT

F

T

A MEGVALÓSULÁST ALÁTÁMASZTÓ DOKUMENTUMOK, TEVÉKENYSÉGEK

KÖVETELMÉNY /SZEMPONT

ÉRTELMEZÉST SEGÍTŐ KÉRDÉSEK, PÉLDÁK

NA

Rendelkezik az intézmény autizmus spektrumzavarok pedagógiája szakirányú végzettségű gyógypedagógussal?

Az autista gyermekekkel foglakozó szakemberek (gyógypedagógus, pszichológus, gyógytestnevelő, stb.) rendelkeznek autizmus-specifikus továbbképzéseken szerzett ismeretekkel, tapasztalatokkal?

Alkalmaz az intézmény autizmus-specifikus továbbképzésen szerzett ismeretekkel, tapasztalatokkal rendelkező gyógypedagógiai asszisztenseket?

Biztosítottak a rendszeres autizmus-specifikus továbbképzések?

Az intézmény továbbképzési tervében szerepelnek autizmus-specifikus képzések, továbbképzések?

Az autizmussal élő gyermekekkel foglalkozó szakembereknek van lehetőségük mentoráló szakemberek segítségét igénybe venni?

Rendszeresen szervezünk belső, külső konzultációkat, esetmegbeszéléseket, szupervíziót?

A gyógypedagógiai asszisztensek számára szervezünk autizmus-specifikus felkészítést?

A pedagógiai munkát segítő személyzet rendelkezik autizmussal kapcsolatos ismeretekkel?

FELELŐS

Az autista gyermekeket ellátó személyzet felkészítése és továbbképzése, belső tudásmegosztása biztosított.

Intézmény/tagintézmény vezetése A beavatkozásokat végző team tagjai

Az intézmény alkalmaz vagy igénybe vesz az autizmus területén képzett szakembert.

Intézmény/tagintézmény vezetése

A SZEMÉLYI KÖRNYEZETRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

NT

F

T

A MEGVALÓSULÁST ALÁTÁMASZTÓ DOKUMENTUMOK, TEVÉKENYSÉGEK

KÖVETELMÉNY /SZEMPONT

ÉRTELMEZÉST SEGÍTŐ KÉRDÉSEK, PÉLDÁK

NA

A többféle szakszolgálati ellátást igénylő gyermekek számára is biztosítottak, hogy autizmus-specifikus ismeretekkel rendelkező szakemberek tartsák a foglalkozásokat?

Szükség esetén biztosítani tudjuk gyógypedagógiai asszisztensek, egyéb pedagógiai munkát segítő munkatársak közreműködését?

A szakemberek viselkedéses megközelítést, illetve kognitív-viselkedésterápiás eljárásokat alkalmaznak és járatosak a problémás viselkedések, krízisek megelőzésében és kezelésében.

Szakembereink ismerik és alkalmazzák az autizmusra adaptált korszerű viselkedésproblémák megelőzését, kezelését célzó módszereket?

Szakembereink ismerik és alkalmazzák a korszerű, kognitív sajátosságokra épülő módszereket?

Szakembereink ismerik és alkalmazzák a korszerű, kommunikáció zavarait enyhítő beavatkozásokat?

Szakembereink ismerik és alkalmazzák a korszerű, a társas készségek zavarait enyhítő beavatkozásokat?

Szakembereink ismerik és alkalmazzák a korszerű, a tevékenységszervezés zavarait enyhítő beavatkozásokat?

FELELŐS

A felmerülő igényeknek megfelelő számú szakember áll rendelkezésre az egyéni és csoportos foglalkozások biztosításához?

A beavatkozásokat végző team tagjai

Intézményünkben a személyzet létszáma és összetétele megfelel az ellátott gyermekek szükségleteinek.

Intézmény/tagintézmény vezetése

Biztosított a korszerű szakirodalom hozzáférés a szakemberek és segítőik számára?

NT

F

T

A MEGVALÓSULÁST ALÁTÁMASZTÓ DOKUMENTUMOK, TEVÉKENYSÉGEK

KÖVETELMÉNY /SZEMPONT

ÉRTELMEZÉST SEGÍTŐ KÉRDÉSEK, PÉLDÁK

NA

Szakembereink ismerik és alkalmazzák a korszerű vizuális támogatáson alapuló módszereket?

Autizmus-specifikus szempontoknak megfelelően felszereltek és az igényeknek megfelelő számú fejlesztő helyiséggel rendelkezünk csoportos foglalkozások megtartásához?

Rendelkezünk egyéni és csoportos szülői megbeszélésekhez, konzultációkhoz szükséges helyiségekkel?

A szolgáltatás során az autizmussal élő gyermek számára biztosítottak a térben és időben való tájékozódást segítő, a kiszámíthatóságot biztosító, személyre szabott vizuális és egyéb segédeszközök. Ezek megismerésére és használatára felkészítik a gyermeket és a szülőket.

A tárgyi, fizikai környezet csak a szükséges információkat tartalmazza?

Rendelkezünk egyénre szabott, a pedagógiai szakszolgálat foglalkozásaira adaptált: - napirendekkel, - folyamatábrákkal, - a környezetben való tájékozódás jelzéseivel, - időmérőkkel, - választó táblákkal, - kommunikációt segítő, - egyéb: ......................................... eszközökkel?

FELELŐS

Autizmus-specifikus szempontoknak megfelelően felszereltek és az igényeknek megfelelő számú fejlesztő helyiséggel rendelkezünk egyéni foglalkozások megtartásához?

Intézmény/tagintézmény vezetése A beavatkozásokat végző team tagjai

Az intézmény a gyermek autizmussal kapcsolatos állapota és a fejlesztendő területek figyelembevételével szervezi meg a csoportos vagy egyéni foglalkozások helyszíneit.

Intézmény/tagintézmény vezetése A beavatkozásokat végző team tagjai

A FIZIKAI KÖRNYEZETRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

NT

F

T

A MEGVALÓSULÁST ALÁTÁMASZTÓ DOKUMENTUMOK, TEVÉKENYSÉGEK

KÖVETELMÉNY /SZEMPONT

ÉRTELMEZÉST SEGÍTŐ KÉRDÉSEK, PÉLDÁK

NA

Rendelkezünk az egyénre szabott eszközök elkészítésének lehetőségeivel (Boardmaker, lamináló, színes nyomtató, egyéb..............................................)?

Rendelkezésre állnak az egyes gyermekek speciális érdeklődésének megfelelő játékok, eszközök?

Az intézményben a gyermekek, tanulók számára biztosított az egyénre szabott augmentatív-alternatív kommunikációs eszközrendszer.

Elérhetők az egyénre szabott AAK-s eszközök (pl. tárgyas, képes kommunikáció eszközei, bármely autizmus-specifikus IKT alkalmazás a kifejező kommunikáció támogatására)?

Figyelembe vesszük az autizmussal élő gyermek szenzoros ingerfeldolgozási nehézségeit, igényeit és eszerint adaptáljuk a környezetet.

Biztosítjuk a gyermek egyéni szenzoros védőeszközeit (pl. fejhallgató)?

Szükség esetén biztosított az ingerszegényebb személyes tér?

A fokozottan ingerkereső gyermekek számára biztonságos a környezet?

A fokozottan ingerkereső gyermekek megfelelő támogatást kapnak ahhoz, hogy elérjék a számunkra érdekes, fontos ingereket??

Szükség esetén tudunk egyéni étkezési lehetőséget biztosítani?

Intézmény/tagintézmény vezetése A beavatkozásokat végző team tagjai

Az intézmény munkatársai tervezetten és folyamatosan figyelik és alkalmazzák a technikai fejlesztéseket e téren?

FELELŐS

Rendelkezésre áll megfelelő informatikai háttér és szaktudás?

NT

F

T

A MEGVALÓSULÁST ALÁTÁMASZTÓ DOKUMENTUMOK, TEVÉKENYSÉGEK

Foglalkozásaink időbeosztását az autista gyermekek alkalmazkodási nehézségeinek, a családok helyzetének és az oktatás rendjének figyelembevételével tervezzük meg.

A foglalkozások ideje állandó, a változásokat a gyermekekhez adaptáltan jelezzük?

A foglalkozásokat az előrejelzéseknek megfelelő időben, várakozás nélkül tudjuk megkezdeni? Úgy tervezzük a foglalkozások idejét, hogy arra a szülők nagyobb megterhelés nélkül el tudják hozni a gyermekeiket?

Van lehetőségünk utazó ellátásra?

Amennyiben a szülők nem tudják megoldani az utazást, vannak kapcsolataink pl. támogató szolgálatokkal, akiknek a segítségét igénybe tudják venni?

NA

FELELŐS

ÉRTELMEZÉST SEGÍTŐ KÉRDÉSEK, PÉLDÁK

Intézmény/tagintézmény vezetése A beavatkozásokat végző team tagjai

KÖVETELMÉNY /SZEMPONT

NT

F

T

A MEGVALÓSULÁST ALÁTÁMASZTÓ DOKUMENTUMOK, TEVÉKENYSÉGEK

ÖNÉRTÉKELÉSI SZEMPONTRENDSZER Autizmus-specifikus ellátást biztosító intézmények és szakemberek számára A köznevelés területén működő óvodák, általános iskolák, középiskolák, szakképző intézmények

AZ ÖNÉRTÉKELÉSI SZEMPONTRENDSZER Autizmus-specifikus ellátást biztosító intézmények és szakemberek számára A köznevelés területén működő óvodák, általános iskolák, középiskolák, szakképző intézmények

© Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft., 2015 1071 Budapest, Damjanich utca 4.

A kiadvány az Európai Unió Szociális Alapjának támogatásával, a Nyolc Pont projekt keretében létrejött Autizmus Koordinációs Iroda (AKI) gondozásában készült.

Autizmus Koordinációs Iroda www.autizmusiroda.hu Nyolc Pont - „Az autista személyek ellátórendszerének országos szintű, komplex innovációja szakmai tanácsadó hálózat és koordinációs központ kialakításával” kiemelt projekt (TÁMOP 5.4.11-12/1-2012-0001)

BEVEZETŐ

AZ ÖNÉRTÉKELÉSI SZEMPONTRENDSZER CÉLJA

Nyilvánvaló tény, hogy az autizmussal (autizmus spektrum zavarral) diagnosztizált gyerekek és felnőttek száma évről évre növekszik, mely ma már nem csak szakmai körökben, de a szélesebb társadalomban is ismert. A korszerű nemzetközi epidemiológiai vizsgálatok alapján az előfordulási gyakoriság meghaladja az 1 %-ot (1/68) (Centers for Desease Control and Prevention, 2014). Annak ellenére, hogy ennek okai nem teljes mértékben tisztázottak, szakmai konszenzus van abban a tekintetben, hogy a növekedésben a szakmai tudás és a diagnosztikai rendszer érzékenységének növekedése mindenképpen meghatározó. A tendencia (az autizmussal diagnosztizáltak számának egyenletes növekedése) Magyarországon is megfigyelhető, bár a felismert esetek száma lényegesen elmarad a hiteles nemzetközi adatoktól, melynek hátterében az adatszolgáltatás hiányosságai és a diagnosztika korlátai egyaránt szerepet játszanak.

A szempontrendszerben részletezésre kerülő követelmények/szempontok az intézmény/szolgáltató működésével kapcsolatosan határoznak meg olyan elvárásokat, amelyek a szervezet autista emberek ellátására vonatkozó tevékenységéhez adnak iránymutatást. Az elvárásokban azok a kulcsfontosságú folyamatok, tevékenységek jelennek meg, amelyek az autizmus ellátás minősége terén végzett munka fő elemeit jelölik ki, és amelyek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a szolgáltatást autizmus-specifikusnak tekintsük. Az elvárások azt tartalmazzák, amit a szervezet tesz vagy tennie kellene céljai elérésének érdekében. A cél az autizmussal élő személy és családja számára a szakmailag megalapozott, tervszerű, átgondolt, folyamatos és személyre szabott szolgáltatás biztosítása.

A növekedés egyértelműen érzékelhető az ellátórendszer egyes területein és intézményeiben, ahol az ellátást igénylők száma messze meghaladja az ellátórendszer kapacitását. A kapacitáshiány mellett meghatározóak az intézmények szakmai felkészültségének hiányosságai is. Egyrészt, az adott feladatra szakmailag nem, vagy nem megfelelően, illetve nem eléggé felkészült intézmények és szakembereik érthető módon vonakodnak az ellátás nyújtásától, másrészt, a feladat – az autizmussal élő gyermek ellátása – vállalása vagy kijelölése sokszor „ébreszti rá” a szolgáltatást nyújtó szakembereket az autizmussal kapcsolatos szakmai kompetencia gyengeségeire, illetve az ellátás feltételeinek hiányaira. A megfelelő ellátás biztosítéka az a tudás, hogy az autizmusból fakadó szükségletek – egyéni módon és mértékben, de – erre irányuló speciális ismereteket, megértést és megközelítést kívánnak (lásd még szemléleti alapelvek). Ehhez az ellátásban résztvevő munkatársak megfelelő és többszintű képzésére van szükség, továbbá arra az összehangolt munkára, amit egy ellátást biztosító intézmény – annak fenntartója, vezetése és munkatársai – tesznek annak érdekében, hogy biztosítsák autista klienseik számára – egyéb szükségleteiken túl – az ellátásban az autizmusra vonatkozó speciális feltételeket. Az önértékelési szempontrendszer abban nyújthat segítséget az intézmények számára, hogy ezeknek a feltételeknek a teljesülését rendszerezetten és rendszeresen áttekintsék, értékeljék, valamint fejlesztéseiket tudatosabban tervezzék a megfelelő színvonalú ellátás elérése és folyamatos biztosítása érdekében.

Az elvárások alapját a korszerű szakmai ismeretek, az elvárható gondosság, az érintettek (szereplők) igényei és elégedettsége, a hatékonyság és eredményesség követelménye, és a partnerség képezik. Az elvárások tartalmazzák a folyamatos fejlesztés szemléletének elemeit, tehát a „tervezés”, a „végrehajtás” és az „ellenőrzés – értékelés” lépéseit. E lépések egymásra épülnek, ugyanakkor folyamatosan hatnak egymásra, a fejlesztés folyamatosságát biztosítva.

Az értékelési szempontok egy része átfedést mutat/mutathat az egyes intézmények meglévő minőségirányítási rendszerében megvalósuló vezetői átvizsgálással vagy szervezeti önértékeléssel, ugyanakkor kiegészítik/kiegészíthetik azt az autizmusra vonatkozó specifikus szempontokkal. Amennyiben az autizmussal élők ellátásában közreműködő szervezet már rendelkezik valamilyen minőségirányítási rendszerrel, vagy van rendszeresen alkalmazott szervezeti önértékelése, úgy a jelen autizmusspecifikus önértékelési kritériumokat vizsgálja meg, hogy be tudja-e illeszteni a már meglevő értékelési szempontok közé. Esetleg speciális szempontként megtartva egy külön értékelési szempontsor lesz az értékelés során. Ez esetben is a rendszer részévé szükséges tenni, a szabályozó dokumentumok között érdemes megjeleníteni.

A minőségirányítási rendszerrel jelenleg még nem rendelkező, a minőségfejlesztésben még nem vagy csak kevés tapasztalatot szerzett intézmények számára azonban lehetőséget jelent az autizmus-specifikus ellátás szempontrendszere az önértékelés fokozatos megvalósítására, bevezetésére.

1

A KIALAKÍTÁS KÖRÜLMÉNYEI Az autizmus-specifikus ellátás önértékelési szempontrendszerének elsődleges célja, hogy támogassa a különböző ellátó intézményeket, szolgáltatókat autizmusra vonatkozó szolgáltatásaik szakmai minőségének értékelésében, a minőségi ellátás kialakításában, fenntartásában, fejlesztésében. Egy adott szolgáltató működésére vonatkozó követelményeket számos jogszabály és szakmai irányelv szabályozza, azonban ezek csak részben tartalmazzák azokat a specifikumokat, amelyek az autista emberek minőségi ellátásra vonatkoznak. Az önértékelési szempontrendszer az adott szolgáltató jogszabályokban és szakmai irányelvekben meghatározott szolgáltatási követelményein túl jelölik ki azokat az elvárásokat, melyek az adott szolgáltatás autizmusspecifikusságát biztosítják. Az elvárt követelményeket/szempontokat a szolgáltatók számára fogalmazza meg annak érdekében, hogy ellátási feltételeiket autista klienseik szükségleteiknek megfelelően alakítsák. Az önértékelési szempontsor meghatározza azokat a feltételeket és szempontokat, amelyek -

-

elvártak ahhoz, hogy az adott szolgáltatás szakmai szempontból autizmus-specifikusnak legyen tekinthető; szükségesek ahhoz, hogy az autizmussal élő gyermek vagy felnőtt speciális szükségletei és nehézségei miatt ne kerüljön hátrányba a szolgáltatás vagy ellátás igénybevétele szempontjából; segítségével az intézmény képes saját szolgáltatásának értékelésére, és szükség szerint fejlesztési tervének kidolgozására; támogatják az adott szolgáltatás specifikus kialakítását, fenntartását, továbbfejlesztését.

Ugyanakkor a szempontrendszer támpontokat nyújt a szolgáltatást igénybevevők és a szolgáltatást fenntartók számára is azáltal, hogy -

annak segítségével a szolgáltatást igénybe vevők (érintett személyek, családok, külső szakemberek) képesek a szolgáltatás megítélésére; az önértékelés segítségével létrehozott fejlesztési terv ismeretében a finanszírozók és döntéshozók képesek a szolgáltatás felmérésére, és célzott támogatására.

Az itt bemutatásra kerülő önértékelési szempontrendszer a „Nyolc Pont – Az autista személyek ellátórendszerének országos szintű, komplex innovációja szakmai tanácsadó hálózat és koordinációs központ kialakításával” című kiemelt EU-s projekt keretében jött létre (TÁMOP-5.4.11-12/1-2012-0001). A projekt átfogó céljai az autista emberekkel foglalkozó ellátó rendszer, illetve a rendszer intézményeiben dolgozók szakmai felkészültségének fejlesztése, az autizmus-specifikus szolgáltatások minőségének és hozzáférésének javítása, az autizmussal élők társadalmi integrációjának elősegítése voltak. A projekt során széles szakértői bázis bevonásával, hazai és nemzetközi irányelvekre támaszkodva került összeállításra az autizmus specifikus ellátás minden ágára és szintjére kidolgozott átfogó követelményrendszer, továbbá a következőkben bemutatásra kerülő, intézmények/szolgáltatók számára kialakított önértékelési szempontrendszer. Egyes követelmények megvalósításának/megvalósíthatóságának ellenőrzése a projekt során egy 36 intézményre kiterjedő akciókutatás segítségével zajlott, melynek folyamata és tapasztalatai részletes tanulmányban olvashatók (www.autizmusiroda.hu/dokumentum/). Az önértékelési szempontrendszer további ellenőrzése, visszajelzések gyűjtése a projekt fenntartási időszakában, az Autizmus Koordinációs Iroda irányításával, az elkövetkező időszakban várható.

A minőségirányítás szerepe A mindennapok során a minőség kifejezést sokféleképpen értelmezik, illetve használják. Ha megkérdezünk néhány embert, hogy számukra mit jelent a minőség, valószínűleg sokféle választ kapunk, mint megbízhatóság, megfelelés az előírásoknak, megfelelés a jogszabályoknak, kényelem, tudatosság, szaktudás, kedvesség, előrelátás, a megfelelő ellátás.

A minőség fogalma az Egészségtudományi Fogalomtár szerint: „A minőség (quality) a termék vagy a szolgáltatás olyan tulajdonságainak és jellemzőinek összessége, amelyek hatással vannak a terméknek vagy a szolgáltatásnak arra a képességére, hogy kinyilvánított vagy elvárható igényeket elégítsen ki. Az egészségügyi értelmezés szerint 2

NEMZETKÖZI ÉS HAZAI GYAKORLAT a minőség az egészség megőrzésében, helyreállításában és fenntartásában részt vevők által kinyilvánított olyan értékítélet, amely az elvárható igények megvalósulásának mértékét fejezi ki. A megvalósulás mértéke minden egyes komponens tekintetében az arra jellemző mutatóval írható le.” A minőségcél a minőségnek az a szintje, amit meg akarnak valósítani, megtartani vagy elérni egy szervezet szolgáltatásai tekintetében.

A minőségcélok általában a szervezet minőséggel kapcsolatos megközelítésén, a szervezet szolgáltatásaival kapcsolatos saját elképzelésein alapszanak, és általában a szervezet megfelelő funkciói és szintjei számára tűzik ki őket. Ahhoz, hogy a minőségcélok elérése mérhető legyen, összhangban kell lenniük a minőségpolitikával és a folyamatos fejlesztés iránti elkötelezettséggel, illetve a szervezet teljesítményének értékelésével. A minőségcélok elérése előnyösen befolyásolhatja a szolgáltatás minőséget, a működés eredményességét, ezeken keresztül pedig az érdekelt felek megelégedettségét és bizalmát. Az autizmus specifikus ellátás követelményeinek célja, hogy a gyakorlati ellátásban dolgozók tevékenységét ajánlásokkal befolyásolja, segítse őket és a szolgáltatásokat igénybevevőket (autista emberek, családtagok) a legmegfelelőbb ellátás kiválasztásában, ezzel biztosítva annak eredményességét, hatékonyságát.

A minőségirányítás (qualtity management) az általános irányítási (vezetési) funkció mindazon tevékenységeit jelenti, amelyek meghatározzák a minőségpolitikát, a minőségre vonatkozó célkitűzéseket és a felelősségi köröket és a minőségcélok teljesüléséhez kapcsolódó értékelési szempontokat. A minőségirányítás ezeket olyan eszközökkel valósítja meg, mint a minőségtervezés, a minőségszabályozás, a minőségbiztosítás, minőségértékelés és a minőségfejlesztés a minőségirányítási rendszeren belül.

A minőségirányítási rendszerek mindegyike alapvetően a PDCA (plan: tervezés, do: megvalósítás, check: ellenőrzés – értékelés, act: beavatkozás – fejlesztés) logikán alapszik. Az autizmus-specifikus szempontrendszer/követelmények lehetővé teszik, hogy az ellátásban közreműködő szervezetek ezen szempontokkal kiegészítsék a minőségirányítás keretében alkalmazott a működést értékelő rendszerelemüket.

A külföldi szakirodalmat, gyakorlatot áttekintve az autizmus ellátás területén nagyrészt jó gyakorlat gyűjteményekkel, speciális tantervi ajánlásokkal, szakmai útmutatókkal találkozunk, s csak ritkábban standardokkal, követelményrendszerekkel.

2012 áprilisában a Birminghami Egyetemen Dr. Glenys Jones vezetésével működő Autism Centre for Education and Research (ACER) nyilvánosan közzétette az általa kidolgozott National Autism Standards nevű eszközt, amely oktatás, nevelés terüle-tén jól és viszonylag egyszerűen használható a szakemberek számára. A „Nyolc Pont – Az autista személyek ellátórendszerének országos szintű, komplex innovációja szakmai tanácsadó hálózat és koordinációs központ kialakításával” című kiemelt EU-s projekt (TÁMOP-5.4.11-12/1-2012-0001) keretében kidolgozott szempontrendszer készítői számára ez az eszköz szolgált mintaként.

Néhány példa: What is good practice in autism education? (www.autismeducationtrust.org.uk), Autistic Spectrum Disorders/Good Practice Guidence (www.autism.org.uk).

Hazánkban az 1990-es években szerveződő autizmus-specifikus oktatási rendszer (amely később a többi ellátási szegmensre is jelentős hatást gyakorolt) a Dr. Eric Schopler és munkatársai által 1972-ben kidolgozott, és rövid idő alatt az egész világon elterjedtté vált TEACCH program alapelemeire épült.

Az Autizmus Alapítvány által továbbfejlesztett, hazai viszonyokra adaptált program több olyan elemet is tartalmazott, amely a hazai oktatási rendszerben akkoriban még nem volt gyakorlat, de legalábbis szokatlannak, újszerűnek hatott. Ilyenek voltak többek között például a szülők támogatása, a partnerközpontú megközelítés – amelyben az autizmus specifikus ellátást, mint szolgáltatást tekintették. Ebben az esetben a szolgáltatás minőségével kapcsolatosan megfogalmazott szakmai szempontok – nevezhetjük őket követelményeknek is - fókuszában a gyermekek, a szülők, a partnerek elégedettsége, illetve a partnerek közötti együttműködés és kommunikáció, a TEAM munka, a szakemberek belső szakmai és szakmaközi munkacsoportjai, a szülők és szakemberek közös tevékenységei álltak.

3

A hazai autizmus-specifikus ellátórendszerben jelentős állomás volt az „Egészségügyi Minisztérium Szakmai Irányelve – Az autizmusról/autizmus spektrum zavarairól”, melyet az Autizmus Alapítvány és a Pszichiátriai Szakmai Kollégium dolgozott ki 2007ben. (Frissített verziója 2011-ben készült el.) A stratégiai tervezés első lépése a 2008ben elfogadott Országos Autizmus Stratégia volt, mely 5 éves időtávban határozta meg a terület legfőbb fejlesztési irányait, felelőseit és lépéseit. Sajnos a Stratégiai megújítása a mind a mai napig várat magára. A Stratégiában megjelölt feladatok kidolgozása az FSZK Autizmus Stratégiai Munkacsoport irányításával zajlott 2009-2012 között, mely során számos szakterület modellszintű kidolgozása történt meg, melyek jelen szempontrendszer kidolgozásának hazai alapját képezték.

Rendszerszinten, hivatalosan alkalmazott „követelményekről”, minőségbiztosításról egészen a Comenius 2000 program bevezetéséig nem beszélhetünk. A programot az Oktatási Minisztérium 2000. január 31-én indította útjára, amely az Európai Unió elvárásainak megfelelően, a magyarországi közoktatási intézmények gyakorlatába kívánta bevezetni a minőségbiztosítást. Ennek keretében készültek autizmusra adaptált kérdőívek és felmérő eszközök (pl. az autizmussal élő gyermekek elégedettség mérésére szolgáló eszközt az Autizmus Alapítvány dolgozta ki), illetve az autizmus specifikus intézményekben, csoportokban megtörtént a külső és belső partnerek elégedettség mérése is. Ez a mérés azonban általános minőségi kritériumok mentén zajlott, autizmus specifikus elemeket nem tartalmazott.

Szakmai tekintetben az első átfogó autizmus specifikus „követelménygyűjtemény” a 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról (későbbi átdolgozott változata a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók islolai oktatásának irányelve kiadásáról), amely részletes „irányelveket” – tágabban értelmezve követelményeket – tartalmaz az autizmus specifikus ellátással kapcsolatban.

A köznevelési rendszerben a TÁMOP-3.1.8 „Átfogó minőségfejlesztés a közoktatásban” c. projekt keretében bevezetés alatt lévő intézményi önértékelés és tanfel-

ügyeleti rendszer számos ponton kapcsolódhat az autizmus specifikus követelményekhez. A rendszer – megfelelő alkalmazás esetén – lehetőséget ad az intézményeknek arra, hogy sajátosságaik mentén értékeljék saját nevelési folyamataikat, belső kapcsolatrendszerüket és kommunikációjukat vagy éppen feltételrendszerüket.

Mint láthatjuk, a köznevelési rendszerben szinte folyamatos a szisztematikusan felépített, korábbi tapasztalatokra épülő minőségpolitika, minőségbiztosítás jelenléte.

Emellett jól használható szakmai irányelvek is rendelkezésre állnak. A TEACCH program elterjesztéséhez hasonlóan a követelményeket, irányelveket, a minőségről való korszerű gondolkodást a többi szakterületen is be kell vezetni. Ennek egyik fontos, jól használható eszköze, előkészítő lépése lehet ez a szempontrendszer.

szemléleti alapelveK Egy szolgáltatás, ellátási folyamat, tevékenység minősége tervezhető és több szempontból is értékelhető, azonban akkor tekinthető szakmailag megfelelőnek, ha az figyelembe veszi az ellátott személy három féle szükségletét: (1) az egyén általános, pl. életkorából, neméből adódó szükségleteit; (2) az ellátott speciális, esetünkben az autizmusból adódó szükségleteit (például érintettségének jellegét, mértékét), valamint (3) az ellátott családi helyzetét, a szűkebb közvetlen és tágabb környezetéből adódó jellemzőket.

A minőségi autizmus-specifikus ellátás követelményei a különböző intézmények által a különböző területeken nyújtott ellátásnak az autizmusra vonatkozó specifikumait határozzák meg részletesen, a jelenlegi nemzetközi szakmai tudás által elvárható szinten. Ugyanakkor szükséges és lehetséges megfogalmaznunk azokat a szemléleti alapelveket, melyek a szolgáltatás jellegétől, az adott egyéni és társadalmi helyzettől

4

és az ellátott életkorától függetlenül, minden autizmusra vonatkozó ellátási formára érvényesek, amelyek a szolgáltatások összességére vonatkozóan irányt mutatnak a magas szintű és minőségi ellátáshoz.

(3) A minőségi autizmus-specifikus ellátás/szolgáltatás az autizmus elfogadásán és megértésén alapul. Eszerint az ellátást/szolgáltatást biztosító intézmény/szakember/ellátó személyzet elfogadja, hogy az autizmus spektrum zavar sajátos szükségleteket von maga után, és így az autista emberek komplex támogatása specifikus ismereteket, képzettséget és megközelítési szemléletet igényelnek. Az ellátás/szolgáltatás tervezése, megszervezése, a szolgáltatások nyújtása során az intézmény, illetve a szolgáltató figyelembe veszi az autista emberek speciális szükségleteit.

(4) Az ellátás/szolgáltatás minden tekintetben megfelel a szakterület szabályozási feltételeinek, ehhez igazítva támaszkodik a korszerű autizmus-specifikus diagnosztikus protokollokra, a bizonyított (evidenciákon) fejlődésiviselkedéses-kognitív-oktatási megközelítésen alapuló beavatkozásokra. Az ellátás/szolgáltatás tervezésében és kivitelezésében az autista személy és családjának szükségleteihez és élethelyzetéhez igazodik.

(5) Az ellátás tervezése, megszervezése és a szolgáltatások nyújtása során az intézmény, szolgáltató nem pusztán a diagnózisra támaszkodik, minden esetben felméri/azonosítja az autista személy speciális szükségleteit. Ehhez felhasználja, figyelembe veszi az ellátott személyről rendelkezésre álló, az ellátásba kerülés előtt keletkezett dokumentumokat, vizsgálati eredményeket, valamint, szakmai kompetencia határain belül maga is felméréseket végez, illetve, szükség esetén további vizsgálatokat kezdeményezhet.

(6) Az intézményeknek/szolgáltatóknak rendelkezniük kell azokkal a minimálisan szükséges személyi, tárgyi, módszertani feltételekkel, kompetenciákkal, amelyek az autista személyek ellátásához szükségesek. Minimális feltételnek tekintendő minden, ami ahhoz szükséges, hogy az autista személyek (gyermekek, tanulók, felnőttek) speciális szükségleteik és nehézségeik miatt ne kerüljenek hátrányba társaikhoz képest.

(7) Az ellátást/szolgáltatást nyújtó intézmény partnernek tekinti az autista sze-

és családját, az ellátás tervezése, megszervezése és a szolgáltatás nyújtása során aktívan bevonja a folyamatba és épít közreműködésükre.

(1) Az ellátást/szolgáltatást nyújtó intézmény partnernek tekinti az autista személyt és családját, az ellátás tervezése, megszervezése és a szolgáltatás nyújtása során aktívan bevonja a folyamatba és épít közreműködésükre.

(2) Az intézmény/szolgáltató rendszeresen értékeli tevékenységét, ezen belül az autizmussal élők és az ellátásukban közvetlenül közreműködők körében igényés elégedettségmérést végez, amelyet felhasznál a szolgáltatás/ellátás fejlesztésében.

Az önértékelési szempontrendszer felépítése Az autizmus-specifikus ellátás önértékelési szempontrendszere a következő intézménytípusok számára elérhető (a későbbiekben további intézmények számára is kidolgozásra kerül): 1) gyermekkori diagnosztikát végző intézmények/szolgáltatók, 2) pedagógiai szakszolgálatok, 3) többségi óvodák, általános és középiskolák, valamint a szakképző intézmények, 4) gyógypedagógiai óvodák, általános iskolák, fejlesztő nevelést és oktatást végző intézmények, speciális szakiskolák, 5) lakóotthonok, 6) nappali ellátást nyújtó intézmények, 7) gyermekvédelmi alapellátás: gyermekjóléti szolgálat, gyermekek napközbe-ni ellátása.

A szempontrendszer részei: (1) Azoknak az intézménytípusoknak a felsorolása, melyek működésére az adott táblázat értelmezhető (cím).

(2) Azon általános szemléleti alapelvek összegzése, melyek az autizmus-specifikus ellátásra általában, így az adott intézménytípus autizmus-specifikus szolgáltatásaira vonatkoznak (ALAPELVEK).

(3) Részletes követelmény- és szempontlista, melyek egy adott autizmus-speci-

5

(3) fikus szolgáltatást nyújtó intézményben elvártak, egyrészt az adott intézménytípus szolgáltatási tevékenységeire, másrészt a személyi környezetére, harmadrészt a fizikai környezetére vonatkozóan. (KÖVETELMÉNY/SZEMPONT oszlop) (4) A követelmény/szempont teljesülésének megítélését segítő kérdések és példák, melyek az adott követelmény/szempont pontosabb értelmezésében segítenek (ÉRTELMEZÉST SEGÍTŐ KÉRDÉSEK, PÉLDÁK oszlop).

(5) Az adott követelmény/szempont megvalósulásáért javasolt felelős személy vagy személyek, mely intézményenként változó lehet, de megjelenés az önértékelési rendszerben jelzi ennek szükségességét (FELELŐS oszlop) (6) Önértékelési rész, melyet az intézmény dolgozói/felelősei töltik ki, jelölve, hogy az önértékelés időszakában az adott követelmény/szempont nem alkalmazható (NA), nem teljesült (NT), megvalósulása folyamatban van (F), illetve már teljesült (T).

(7) Az utolsó oszlopban (A MEGVALÓSULÁST ALÁTÁMASZTÓ DOKUMENTUMOK, TEVÉKENYSÉGEK) azokat a dokumentumokat, történéseket/tevékenységeket javasolt összegyűjteni, melyek az adott követelmény/szempont megvalósulása során keletkeztek illetve annak teljesülését támasztják alá.

Az önértékelés szakmai támogatása Az önértékelési szempontrendszer természetesen nem pótolja az adott intézmény /szolgáltató elméleti és gyakorlati felkészültségét az autizmus területén. Inkább olyan „to do” listát (tevékenységlistát) jelent, ami segíti a szolgáltatót abban, hogy erősségeit és gyengeségeit felmérje, és tervet alkosson kompetenciái bővítésére, növelésére. A követelmények/szempontok szakmai tartalmának értelmezése csak megalapozott autizmus ismeretek birtokában lehetséges, így szükséges, hogy a feladatra vállalkozó intézmény/szolgáltató szoros együttműködésben dolgozzon a területen képzett és jártas szakértővel vagy tanácsadóval.

További segítséget jelenthet a fejlesztésben a hazai és nemzetközi szakirodalom, ami már magyar nyelven is jelentős számban áll rendelkezésre a szakemberek, szülők és érdeklődők számára is. A Nyolc Pont projekt során fontos törekvés volt további a hazai és nemzetközi támogató dokumentumok összegyűjtése, közreadása. A projekt keretében támogató dokumentumnak olyan, rövidebb terjedelmű írott segédanyagok és filmrészletek minősültek, melyek alkalmasak lehetnek arra, hogy elősegítsék a szakmai fogalmak egységes használatát és értelmezését, valamint arra, hogy részletesebb magyarázatot nyújtsanak a szakmai követelményekhez, szempontokhoz.

Fontos funkciójuk továbbá, hogy ötleteket, mintákat nyújtsanak az intézmények gyakorlati munkájához. A támogató dokumentumok válogatása egyrészt hazai publikációkból, másrészt nemzetközi szak- és ismeretterjesztő anyagokból, többek között a NAS (The National Autistic Society, Egyesült Királyság) által javasolt és átadott szakmai anyagokból történt.

A dokumentumok tematikusan csoportosítva (pl. egészségügy, oktatás, szociális ellátás, foglalkoztatás) elérhetők az Autizmus Koordinációs Iroda (AKI) honlapján, illetve ugyanitt rendelkezésre áll egy olyan, valamennyi ágazatra érvényes gyűjtemény is, mely az autizmus spektrum zavarokkal kapcsolatos alapvető fogalmakat, tudományos tényeket és módszertani alapokat foglalja össze. E mellett széleskörű szakirodalom lista is készült annak érdekében, hogy az érdekeltek gyorsan, hatékonyan tájékozódhassanak a szakterületen.

Természetesen a jelenlegi gyűjtemény folyamatosan bővül, frissül a fenntartás időszakában is, hiszen az autizmus spektrum zavarokkal kapcsolatos tudás és az ellátórendszer várhatóan dinamikusan bővül a jövőben.

Az önértékelés folyamata Az önértékelés egyrészt szervezetfejlesztési és vezetési eszköz a vezetés számára a szervezet eredményességének növelése érdekében, másrészt eszköz a teljesítmény 6

önkritikus elemzéséhez és értékeléséhez egy adott időszakra. Az önértékelés célja a szervezet adott területen való működésének értékelése, a fejlesztendők (szakmai, szervezeti) meghatározása.

Az intézményvezető előkészítő munkája meghatározó szerepet játszik az önértékelés és fejlesztési terv sikerében, eredményességében vagy kudarcában. Az önértékelés során az intézmény építsen a korábbi felmérések eredményeire, a rendelkezésre álló adataira, legyen tekintettel a felmérés óta eltelt idő alatt bekövetkezett változásokra, különös tekintettel a trendek vizsgálatára. Az önértékelés módszereinek megválasztásánál az intézménynek arra kell törekednie, hogy az önértékelés tegye lehetővé az intézmény tevékenységének, elért eredményeinek és az ehhez alkalmazott módszerek megismerését, bemutatását. Az önértékelés tehát akkor érheti el célját, ha az intézmény tényekre alapozva tudja megállapítani erősségeit és fejlesztendő területeit a követelmények tekintetében, s ennek eredményeként ki tudja jelölni, mely területeken szükséges a beavatkozás, a fejlesztés. Az önértékelés jelen esetben az autizmussal élők számára nyújtott szolgáltatások, ellátásokra kidolgozott követelmények /szempontok alapján kell történjen..

Az intézmény határozza meg és írásban rögzítse az önértékelésre vonatkozó eljárásrendjét, amely foglalja magába: -

Az önértékelés javasolt lépései: A vezető, vezetés az önértékelés megvalósításáról, időpontjáról, a megvalósítók és a felelősök köréről az intézmény erőforrásainak figyelembe vételével dönt. A vezető határozza meg az önértékelés felelősét, az önértékelési csoport tagjait és a felhasználható erőforrásokat.

Az önértékelés terjedjen ki a szolgáltatás összes követelményére felhasználva a segítő kérdéseket és támaszkodva az értékelést alátámasztó adatokra: -

Az önértékelés módszere: -

feleljen meg az intézmény igényeinek (esetleges specialitásainak), használatával azonosítani lehessen az intézmény erősségeit, a fejlesztendő folyamatokat, tevékenységeket és területeket, legyen tényszerű, azaz támaszkodjon adatokra, mérésekre.

Az önértékelés megvalósítása az intézmény által szabadon megválasztott módszerrel történhet, amelyhez a kidolgozott követelmények/szempontok nyújtanak segítséget.

Ehhez a tevékenységhez ajánlott a követelmények, a segítő kérdések és ezeket kiegészítő értékelési szempontok használata. Amennyiben a szervezet végez teljes körű önértékelést, a követelményeket illessze be a teljes körű önértékelés követelményrendszerébe, gondolja át az önértékelés szabályozását és annak keretében valósítsa meg.

az önértékelés területeit szolgáltatásai és ellátásai függvényében, az önértékelés gyakoriságát, az önértékelés módszereit, felelőseit a beavatkozás lépéseit, felelőseit.

-

a partneri (autista gyermek, felnőtt, szülő, szakember, fenntartó stb.) igények figyelembevételének módjára. térjen ki a szolgáltatásban, az ellátásban az intézmény által elért eredményekre, ezen belül különösen: - a munkatársak bevonásának, képzésének eredményeire, mértékére, - a fejlesztések eredményeire, - a partnerek (autista gyermek, felnőtt, szülő, szakember, fenntartó stb.) elégedettségére.

Az önértékelést, a kialakítást követően (első ciklus) évente javasolt elvégezni.

Az intézmény működésének javítása és fejlesztése: Az intézmény vezetése az intézményt érintő külső és belső mérések, valamint a belső értékelések tapasztalatainak összegzése alapján határozza meg azokat a javítandó,

7

ÖNÉRTÉKELÉSI SZEMPONTRENDSZER fejlesztendő folyamatokat és területeket, amelyek esetében fejlesztésre van szükség.

A fejlesztések megvalósítására fejlesztési terv készül az önértékelési csoport által, amelyet a vezetés fogad el. Ennek támogatására a vezetés biztosítsa a folyamatos fejlesztés eszközrendszerének működését az intézményben (egymástól való tanulás, gyengeségek leküzdése, folyamatszabályozások felülvizsgálata stb.).

Az önértékelési szempontrendszer fejlődése Az önértékelési szempontrendszer további fejlesztésének kulcsai a felhasználó intézmények/szolgáltatók. Az Autizmus Koordinációs Iroda (AKI) összehangoló munkája segítségével kezdődik meg a szempontrendszer tesztelése. Ebben a folyamatban meghatározó, hogy a szempontrendszert alkalmazó intézmények/szolgáltatók folyamatos kritikai észrevételeket adjanak az AKI felé, például az érthetőség, a konkrétság, a gyakorlat oldaláról való hasznosság, a saját intézménybeli alkalmazhatóság szempontjából.

Autizmus-specifikus ellátást biztosító intézmények és szakemberek számára A köznevelés területén működő óvodák, általános iskolák, középiskolák, szakképző intézmények ALAPELVEK: Az autista gyermekek, tanulók ellátása az autizmus elfogadásán és megértésén alapul. A szolgáltató elfogadja, hogy az autizmus spektrum zavar sajátos szükségleteket generál, ezért a gyermekek, tanulók komplex támogatása specifikus ismereteket, képzettséget és megközelítési szemléletet igényel. Az ellátás tervezése, megszervezése és a szolgáltatások nyújtása során az intézmény, szolgáltató felméri/azonosítja az autista gyermek, tanuló speciális szükségleteit, áttekintve és felhasználva az ellátásba kerülés előtt keletkezett dokumentumokat, vizsgálati eredményeket, illetve szakmai kompetencia határain belül maga is felméréseket végez. Az ellátás, szolgáltatás tervezése, megszervezése, a szolgáltatások nyújtása során az intézmény, szolgáltató figyelembe veszi az autista gyermek, tanuló speciális szükségleteit, az autizmus specifikus ellátás szakmai alapelveit. Az ellátást, szolgáltatást nyújtó intézmény rendelkezik azokkal a minimálisan szükséges személyi, tárgyi, módszertani feltételekkel, kompetenciákkal, amelyek az autista gyermekek, tanulók ellátásához szükségesek. Minimális feltételnek tekintendő minden, ami szükséges ahhoz, hogy az autista gyermek, tanuló speciális szükségletei és nehézségei miatt ne kerüljön hátrányba társaihoz képest. Az autizmus ellátásban dolgozó szakszemélyzet rendelkezik feladatuknak megfelelő szintű autizmus specifikus képzettséggel, a technikai és egyéb dolgozók pedig a feladatuk ellátásához szükséges autizmus specifikus ismeretekkel. A szolgáltató képzési és belső konzultációs rendszere, a szakirodalom, szakanyagok biztosítása, valamint a munkaszervezés segítségével támogatja az ismeretek rendszeres megújítását, az önképzést és a belső konzultációs tevékenységet. Az ellátást, szolgáltatást nyújtó intézmény partnernek tekinti az autista gyermeket, tanulót és családját, az ellátás tervezése, megszervezése és a szolgáltatás nyújtása során aktívan igyekszik bevonni őket a folyamatba és épít közreműködésükre.

NA: nem alkalmazható F: folyamatban

NT: nem teljesült T: teljesült

8

KÖVETELMÉNY /SZEMPONT

ÉRTELMEZÉST SEGÍTŐ KÉRDÉSEK, PÉLDÁK

NA

Beszerezzük-e a gyermekről, tanulóról hozzáférhető legtöbb információt?

Bevonjuk-e a gyermeket/tanulót, a szülőket, társszakmák szakembereit, utazó tanárokat a pedagógiai és szocializációs folyamatok tervezésébe, értékelésébe?

A munkatervek rendszeres értékelése (pl. félévi, tanév végi értékelés) során autizmus-specifikus elemek is megjelennek?

Az intézmény olyan tantervvel dolgozik, amely megfelel/ adaptálható az autista tanulók sajátosságainak/sajátosságaihoz, figyelembe véve az alapkompetencia területek eltérő fejlettségét, a tanulási stílust és egyenetlen képességprofilt.

A helyi tanterv és a pedagógiai program lehetőséget ad-e számunkra az autizmusból eredő sajátosságok figyelembe vételére? Elegendő és megfelelő iránymutatást ad-e az autizmussal élő gyerekek tanulási programjának megtervezéséhez és megvalósításához?

A gyermek/tanuló felmérése, fejlesztése kiterjed az autizmus spektrumzavar következtében

A pedagógiai tartalmi szabályozás dokumentumaiban foglalt tartalom mellett (NAT, kerettantervek, helyi

FELELŐS

Az autista gyermekek, tanulók ellátása a vizsgálati anyagok és információk megismerésére, feldolgozására épül, a partnereket is bevonó tervezés, végrehajtás és értékelés ciklusai mentén szerveződik.

Intézmény/tagintézmény -vezető, óvónő, mentor tanár, osztálytanító, osztályfőnök, utazó tanár

Az alapdokumentum, pedagógiai program, szervezeti és működési szabályzat, házirend, munkaterv tartalmaz olyan intézményi alapelveket, működési szabályokat, egységeket, fejezeteket, amelyek az autizmus-specifikus ellátás intézményi feltételeit szabályozzák?

Intézményvezető és tagintézményvezető

Az ellátást, szolgáltatást nyújtó intézmény szakmai és működést szabályozó dokumentumaiban kitér az autista gyermekek, tanulók ellátásának sajátosságaira, a dokumentumok tartalmazzák az autizmus-specifikus ellátás megfelelő minőségű működtetésének biztosításához szükséges intézményi és ellátásterületi szabályozást. Az intézményi és ellátásterületi szabályozás megfelel a Sajátos nevelési igényű tanulók oktatási irányelveinek és jelen dokumentumban rögzített alapelveknek.

Intézményvezető

A TEVÉKENYSÉGRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

NT

F

T

A MEGVALÓSULÁST ALÁTÁMASZTÓ DOKUMENTUMOK, TEVÉKENYSÉGEK

Elérhetők egyénre szabottan AAK-s eszközök (pl. képes kommunikáció eszközei, bármilyen autizmus-specifikus IKT alkalmazás a kifejező kommunikáció támogatására)?

A nevelési, tanítási helyzetekben és azokon kívül adott információk, a tanórai ismeretátadás és számonkérés, egyéb foglalkozások és rendezvények tekintetében lehetőség van differenciálásra, a személyre szabott segítő eszközök és eljárások használatára. A helyzetek, módszerek, tartalmak, eszközök az autista gyermek, tanuló szükségleteihez adaptáltak, lehetővé teszik az egyéni sajátosságok figyelembe vételét.

Alkalmazunk-e vizuális támogatást? (pl. óravázlat átadása, számítógép használat tanórán, szóbeli helyett írásbeli számonkérés, egyértelmű utasítások, segédeszköz használat, eligazodást és tájékozódást segítő eszközök, programokon való részvétel speciális kezelése, stb.)

Az intézményben egységes protokoll szerint kezelik a gyermek/tanuló krízishelyzeteit, szükség esetén lehetőséget biztosítanak a szociális térből való átmeneti kilépésre.

Ismerjük-e a viselkedésproblémák kezelésének autizmus-specifikus módszertanát, képesek vagyunk-e felismerni, megelőzni vagy kezelni a krízishelyzeteket?

Szükség esetén lehetőséget biztosítunk-e a gyermek/tanuló számára, hogy társaitól külön, egy biztonságos, csendes helyen megnyugodhasson?

Az intézmény segíti az autista gyermeket/tanulót abban, hogy a

Segítjük-e az autista gyermekeket/tanulókat, hogy hasznos, életkoruknak

FELELŐS

Az intézményben az autista gyermek, tanuló számára biztosított az egyénre szabott augmentatív-alternatív kommunikációs eszközrendszer.

Intézmény/ tagintézményvezető, gyógypedagógus, utazó tanár, osztályfőnök, óvónő

tanterv, óvodai nevelési program) a nevelés, oktatás folyamatában autizmus-specifikus kulcsterületek is megjelennek-e? (32/2012. (X. 8.)

EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról)

Vezető, pedagógusok

fejlődési elmaradást mutató kulcsterületek, így a kommunikáció, a szociális készségek, az adaptív viselkedés és a kognitív készségek autizmus specifikus fejlesztésére is.

NA

Intézményvezető, gyermeket ellátó team

ÉRTELMEZÉST SEGÍTŐ KÉRDÉSEK, PÉLDÁK

Vezető, gyógypedagógus, tanítók, tanárok

KÖVETELMÉNY /SZEMPONT

NT

F

T

A MEGVALÓSULÁST ALÁTÁMASZTÓ DOKUMENTUMOK, TEVÉKENYSÉGEK

Az intézmény folyamatosan együttműködik a szülőkkel/családdal és támogatja a szülők felkészülését.

Van-e rendszeres és alkalmi konzultációs lehetősége a szülőknek?

Biztosított-e a tanulók abúzusokkal szembeni védelme a szünetekben is?

Kapnak-e a szülők segítséget a szakmai segítség, érdekvédelem és információ források elérése érdekében?

Kapnak-e a szülők rendszeres információt a gyermekükről?

Bevonjuk-e a szülőket a tervezésbe, értékelésbe?

A SZEMÉLYI KÖRNYEZETRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK Az autizmussal élő gyermek ellátásában közvetlenül közreműködő személyzet rendelkezik autizmus-specifikus - legalább tanfolyami végzettséggel vagy a nevelőtestületben, szakmai team-ben van kijelölt, autizmus specifikus végzettséggel rendelkező mentor- tanár, vagy rendszeresen autizmus specifikus végzettséggel rendelkező utazó gyógypedagógus, autizmus szakértő szolgáltatását veszik igénybe.

Hány pedagógusunk rendelkezik autizmus specifikus tanfolyami végzettséggel?

Van-e olyan mentorunk, aki az autizmus-specifikus nevelés, oktatás folyamatának rendszeres és szakszerű támogatását végzi (saját alkalmazott, vagy utazó tanár is lehet)?

A mentornak lehetősége van rendszeresen konzultálni az ellátást végző team tagjaival (gyermeket tanító pedagógusok)?

FELELŐS

megfelelő aktivitásokkal töltsék a szabadidejüket?

Gyógypedagógus, utazó tanár, osztályfőnök, óvónő

nem strukturált (pl. óraközi szünetek), vagy a tanóránál kevésbé strukturált (szabad foglalkozás) helyzetekre felkészülhessen. A pedagógusok felkészítik a tanulókat szabadidejük hasznos eltöltésére, a tanítás/nevelés céljai között szerepel a hasznos, lehetőleg közösségi aktivitások tanítása, irányított gyakorlása, illetve az abúzusok elleni védekezés is.

NA

Vezető, pedagógusok

ÉRTELMEZÉST SEGÍTŐ KÉRDÉSEK, PÉLDÁK

Vezető, gyógypedagógus, tanítók, tanárok

KÖVETELMÉNY /SZEMPONT

NT

F

T

A MEGVALÓSULÁST ALÁTÁMASZTÓ DOKUMENTUMOK, TEVÉKENYSÉGEK

ÉRTELMEZÉST SEGÍTŐ KÉRDÉSEK, PÉLDÁK

Az intézmény képzési, továbbképzési tervében szerepelnek az autizmus specifikus képzések, továbbképzések, munkatervében pedig az intézményés szakmaközi tapasztalatcserék, szakmai konzultációk.

A továbbképzési tervünkben megjelennek-e az autizmus specifikus képzések?

Az éves programtervünkben szerepel-e autista gyermekeket ellátó intézmény meglátogatása, vagy ilyen témájú tapasztalatcsere, konzultáció, vagy konferencián való részvétel?

NA

Vezető, nevelőtestület

KÖVETELMÉNY /SZEMPONT

Az intézmény vezetése és fenntartója biztosítja a szakszemélyzet állandóságát, illetve az autista gyermekek, tanulók számára érthető módon előre jelzi a személyzettel kapcsolatos változásokat.

Az intézmény szakemberei felismerik az autizmus spektrum zavar gyanújeleit, információkat és segítséget nyújtanak a szülőknek a megfelelő szolgáltatás igénybevételéhez.

Az intézményben előforduló helyettesítéseket az autista tanuló számára mindig megfelelően előre jelezzük-e?

A helyettesítések vagy személyi változások esetén a munkaügyi szempontok mellett figyelembe vesszük-e az autista tanuló speciális szükségleteit?

Ismerjük-e az autizmus spektrumzavar gyanújeleit?

Rendelkezünk-e pontos információval pl. a megfelelő diagnózishoz vezető úttal kapcsolatban?

FELELŐS

Alkalmazunk-e az autista tanulók ellátásában pedagógiai asszisztenseket, önkénteseket?

Vezető, mentor, utazó tanár, pedagógusok

Vannak-e olyan tanárok, akik a kötelező óráikon túli időben az autista tanulók ellátásában is közreműködnek (32 óra terhére tartott egyéni foglalkozás, felzárkóztatás, stb.)?

Pedagógusok

Az intézmény a saját hatáskörébe tartozó lehetőségek kihasználásával biztosítja az autista gyermek/tanuló biztonságos ellátásához szükséges többlet szakszemélyzetet, órakeretet.

Vezető, nevelőtestület

Van-e az intézménynek saját rendezvénye a témában?

NT

F

T

A MEGVALÓSULÁST ALÁTÁMASZTÓ DOKUMENTUMOK, TEVÉKENYSÉGEK

ÉRTELMEZÉST SEGÍTŐ KÉRDÉSEK, PÉLDÁK

Az intézményben biztosított az autista tanulókkal kapcsolatos információk megosztása, ennek megfelelően a megközelítés és a terminológia használat és az autizmus specifikus módszertan alkalmazása egységes képet mutat.

A tantestületünkön belül egyetértés van-e az autista tanulók problémáinak megközelítésében?

Egységesek-e a tanításban/számonkérésben vagy egyéb területeken alkalmazott módszereink, szemléletünk?

Vannak-e belső képzések, megbeszélések az autizmussal élő tanulók fejlesztésére?

NA

Vezető, nevelőtestület

KÖVETELMÉNY /SZEMPONT

A tantestület és az alkalmazotti közösség rendelkezik-e az alapvető ismeretekkel az autizmus tekintetében?

A szakemberek egyénre szabott vizuális segítséget alkalmaznak, hogy az autista gyermek/tanuló térben és időben való eligazodását segítsék, biztonságérzetét növeljék.

Alkalmazunk-e megfelelő vizuális segítő eszközöket - pl. a tanuló helyének megjelölésére, a tanóra menetének előrejelzésére, a várakozási idő vizuális megjelenítésére, a napi tevékenységek előrejelzésére stb.)?

Az intézményben vannak a kríziskezelés céljára használható terek, az ezek használatával kapcsolatos (külön írásban is rögzített) szabályokkal

Rendelkezésre áll-e valamilyen egyéb funkciójú terem arra, hogy a tanuló használhassa akkor is, ha nincs

Vezető, tanárok

Biztosítottak-e a tanulók számára at alternatív és augmentatív kommunikációs eszközök?

Vezető, mentor, utazó tanár, pedagógus, gyógypedagógus, osztályfőnök

Megvannak-e az intézményben a minimális tájékoztató eszközök - pl. tájékoztató tábla, alaprajz, teremfeliratok?

Mentor, gyógypedagógus, utazó tanár, vezető

Az intézményben biztosítottak az autista gyermek/tanuló eligazodását segítő vizuális eszközök és egyéb támogató eszközök.

FELELŐS

A FIZIKAI KÖRNYEZETRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

NT

F

T

A MEGVALÓSULÁST ALÁTÁMASZTÓ DOKUMENTUMOK, TEVÉKENYSÉGEK

A tér és idő szervezésével kapcsolatos vizuális eszközök alkalmazása intézményi és osztálytermi szinten is támogatja a tanuló ismeret elsajátítását, eligazodását, növeli érzelmi és fizikai biztonságérzetét

Van-e a tanulónak állandó helye?

Milyen gyakoriak az "ültetések"?

Egyszemélyes vagy kétszemélyes padban ül?

Lehetőség van a tárgyak (tolltartó, könyvek) helyének kijelölésére a padon?

Van-e a gyermek/tanuló számára látható hetirend, órarend, látható-e a tanóra menetrendje a táblán, mindig felírásra kerül-e a házi feladat, van-e étlap stb.?

A gyermekeknek/tanulóknak lehetőségük van arra,hogy az iskolai rendezvényekről pontos információkkal rendelkezzenek, azokra felkészüljenek, részben, vagy teljes egészében elkerüljék, a tömeges jelenléttel, zajjal, egyéb, a tanuló számára megterhelő ingerekkel teli eseményeken való részvételt. Az intézmény ugyanakkor fontos célnak tartja, hogy a gyermeket/tanulót körültekintően a lehető legnagyobb mértékben bevonja közösségi programjaiba.

Az intézményben az autista gyermekek/tanulók számára és más tanuló számára is egyértelműen és világosan megjelölik a tanuló által használható személyes tereket (saját pad, szék, szekrény), illetve megjelenítik a környezet, eszközök, terek használatával kapcsolatos alapvető szabályokat.

A gyermekek/tanulók számára kötelező-e az ünnepségeken, farsangi jelmezbálon való részvétel?

A gyermek/tanuló fejlesztésében megjelennek-e a közösségi integrációval kapcsolatos célok?

Vannak-e az autista gyermekeknek/tanulóknak személyes terei?

Megjelenítjük-e a házirendben vagy más, jól látható módon az intézmény szabályait?

Segítünk-e a tanulóknak ezen szabályok értelmezésében?

FELELŐS

ott órája?

vezető, mentor, gyógypedagógus, osztályfőnök

mind a tanuló, mind a pedagógusok tisztában vannak.

NA

vezető, mentor, gyógypedagógus, osztályfőnök

ÉRTELMEZÉST SEGÍTŐ KÉRDÉSEK, PÉLDÁK

vezető, mentor, gyógypedagógus, osztályfőnök

KÖVETELMÉNY /SZEMPONT

NT

F

T

A MEGVALÓSULÁST ALÁTÁMASZTÓ DOKUMENTUMOK, TEVÉKENYSÉGEK

ÖNÉRTÉKELÉSI SZEMPONTRENDSZER Autizmus-specifikus ellátást biztosító intézmények és szakemberek számára Gyógypedagógiai óvodák, általános iskolák, fejlesztő nevelést és oktatást végző intézmények, speciális szakiskolák

AZ ÖNÉRTÉKELÉSI SZEMPONTRENDSZER Autizmus-specifikus ellátást biztosító intézmények és szakemberek számára Gyógypedagógiai óvodák, általános iskolák, fejlesztő nevelést és oktatást végző intézmények, speciális szakiskolák

© Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft., 2015 1071 Budapest, Damjanich utca 4.

A kiadvány az Európai Unió Szociális Alapjának támogatásával, a Nyolc Pont projekt keretében létrejött Autizmus Koordinációs Iroda (AKI) gondozásában készült.

Autizmus Koordinációs Iroda www.autizmusiroda.hu Nyolc Pont - „Az autista személyek ellátórendszerének országos szintű, komplex innovációja szakmai tanácsadó hálózat és koordinációs központ kialakításával” kiemelt projekt (TÁMOP 5.4.11-12/1-2012-0001)

BEVEZETŐ

AZ ÖNÉRTÉKELÉSI SZEMPONTRENDSZER CÉLJA

Nyilvánvaló tény, hogy az autizmussal (autizmus spektrum zavarral) diagnosztizált gyerekek és felnőttek száma évről évre növekszik, mely ma már nem csak szakmai körökben, de a szélesebb társadalomban is ismert. A korszerű nemzetközi epidemiológiai vizsgálatok alapján az előfordulási gyakoriság meghaladja az 1 %-ot (1/68) (Centers for Desease Control and Prevention, 2014). Annak ellenére, hogy ennek okai nem teljes mértékben tisztázottak, szakmai konszenzus van abban a tekintetben, hogy a növekedésben a szakmai tudás és a diagnosztikai rendszer érzékenységének növekedése mindenképpen meghatározó. A tendencia (az autizmussal diagnosztizáltak számának egyenletes növekedése) Magyarországon is megfigyelhető, bár a felismert esetek száma lényegesen elmarad a hiteles nemzetközi adatoktól, melynek hátterében az adatszolgáltatás hiányosságai és a diagnosztika korlátai egyaránt szerepet játszanak.

A szempontrendszerben részletezésre kerülő követelmények/szempontok az intézmény/szolgáltató működésével kapcsolatosan határoznak meg olyan elvárásokat, amelyek a szervezet autista emberek ellátására vonatkozó tevékenységéhez adnak iránymutatást. Az elvárásokban azok a kulcsfontosságú folyamatok, tevékenységek jelennek meg, amelyek az autizmus ellátás minősége terén végzett munka fő elemeit jelölik ki, és amelyek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a szolgáltatást autizmus-specifikusnak tekintsük. Az elvárások azt tartalmazzák, amit a szervezet tesz vagy tennie kellene céljai elérésének érdekében. A cél az autizmussal élő személy és családja számára a szakmailag megalapozott, tervszerű, átgondolt, folyamatos és személyre szabott szolgáltatás biztosítása.

A növekedés egyértelműen érzékelhető az ellátórendszer egyes területein és intézményeiben, ahol az ellátást igénylők száma messze meghaladja az ellátórendszer kapacitását. A kapacitáshiány mellett meghatározóak az intézmények szakmai felkészültségének hiányosságai is. Egyrészt, az adott feladatra szakmailag nem, vagy nem megfelelően, illetve nem eléggé felkészült intézmények és szakembereik érthető módon vonakodnak az ellátás nyújtásától, másrészt, a feladat – az autizmussal élő gyermek ellátása – vállalása vagy kijelölése sokszor „ébreszti rá” a szolgáltatást nyújtó szakembereket az autizmussal kapcsolatos szakmai kompetencia gyengeségeire, illetve az ellátás feltételeinek hiányaira. A megfelelő ellátás biztosítéka az a tudás, hogy az autizmusból fakadó szükségletek – egyéni módon és mértékben, de – erre irányuló speciális ismereteket, megértést és megközelítést kívánnak (lásd még szemléleti alapelvek). Ehhez az ellátásban résztvevő munkatársak megfelelő és többszintű képzésére van szükség, továbbá arra az összehangolt munkára, amit egy ellátást biztosító intézmény – annak fenntartója, vezetése és munkatársai – tesznek annak érdekében, hogy biztosítsák autista klienseik számára – egyéb szükségleteiken túl – az ellátásban az autizmusra vonatkozó speciális feltételeket. Az önértékelési szempontrendszer abban nyújthat segítséget az intézmények számára, hogy ezeknek a feltételeknek a teljesülését rendszerezetten és rendszeresen áttekintsék, értékeljék, valamint fejlesztéseiket tudatosabban tervezzék a megfelelő színvonalú ellátás elérése és folyamatos biztosítása érdekében.

Az elvárások alapját a korszerű szakmai ismeretek, az elvárható gondosság, az érintettek (szereplők) igényei és elégedettsége, a hatékonyság és eredményesség követelménye, és a partnerség képezik. Az elvárások tartalmazzák a folyamatos fejlesztés szemléletének elemeit, tehát a „tervezés”, a „végrehajtás” és az „ellenőrzés – értékelés” lépéseit. E lépések egymásra épülnek, ugyanakkor folyamatosan hatnak egymásra, a fejlesztés folyamatosságát biztosítva.

Az értékelési szempontok egy része átfedést mutat/mutathat az egyes intézmények meglévő minőségirányítási rendszerében megvalósuló vezetői átvizsgálással vagy szervezeti önértékeléssel, ugyanakkor kiegészítik/kiegészíthetik azt az autizmusra vonatkozó specifikus szempontokkal. Amennyiben az autizmussal élők ellátásában közreműködő szervezet már rendelkezik valamilyen minőségirányítási rendszerrel, vagy van rendszeresen alkalmazott szervezeti önértékelése, úgy a jelen autizmusspecifikus önértékelési kritériumokat vizsgálja meg, hogy be tudja-e illeszteni a már meglevő értékelési szempontok közé. Esetleg speciális szempontként megtartva egy külön értékelési szempontsor lesz az értékelés során. Ez esetben is a rendszer részévé szükséges tenni, a szabályozó dokumentumok között érdemes megjeleníteni.

A minőségirányítási rendszerrel jelenleg még nem rendelkező, a minőségfejlesztésben még nem vagy csak kevés tapasztalatot szerzett intézmények számára azonban lehetőséget jelent az autizmus-specifikus ellátás szempontrendszere az önértékelés fokozatos megvalósítására, bevezetésére.

1

A KIALAKÍTÁS KÖRÜLMÉNYEI Az autizmus-specifikus ellátás önértékelési szempontrendszerének elsődleges célja, hogy támogassa a különböző ellátó intézményeket, szolgáltatókat autizmusra vonatkozó szolgáltatásaik szakmai minőségének értékelésében, a minőségi ellátás kialakításában, fenntartásában, fejlesztésében. Egy adott szolgáltató működésére vonatkozó követelményeket számos jogszabály és szakmai irányelv szabályozza, azonban ezek csak részben tartalmazzák azokat a specifikumokat, amelyek az autista emberek minőségi ellátásra vonatkoznak. Az önértékelési szempontrendszer az adott szolgáltató jogszabályokban és szakmai irányelvekben meghatározott szolgáltatási követelményein túl jelölik ki azokat az elvárásokat, melyek az adott szolgáltatás autizmusspecifikusságát biztosítják. Az elvárt követelményeket/szempontokat a szolgáltatók számára fogalmazza meg annak érdekében, hogy ellátási feltételeiket autista klienseik szükségleteiknek megfelelően alakítsák. Az önértékelési szempontsor meghatározza azokat a feltételeket és szempontokat, amelyek -

-

elvártak ahhoz, hogy az adott szolgáltatás szakmai szempontból autizmus-specifikusnak legyen tekinthető; szükségesek ahhoz, hogy az autizmussal élő gyermek vagy felnőtt speciális szükségletei és nehézségei miatt ne kerüljön hátrányba a szolgáltatás vagy ellátás igénybevétele szempontjából; segítségével az intézmény képes saját szolgáltatásának értékelésére, és szükség szerint fejlesztési tervének kidolgozására; támogatják az adott szolgáltatás specifikus kialakítását, fenntartását, továbbfejlesztését.

Ugyanakkor a szempontrendszer támpontokat nyújt a szolgáltatást igénybevevők és a szolgáltatást fenntartók számára is azáltal, hogy -

annak segítségével a szolgáltatást igénybe vevők (érintett személyek, családok, külső szakemberek) képesek a szolgáltatás megítélésére; az önértékelés segítségével létrehozott fejlesztési terv ismeretében a finanszírozók és döntéshozók képesek a szolgáltatás felmérésére, és célzott támogatására.

Az itt bemutatásra kerülő önértékelési szempontrendszer a „Nyolc Pont – Az autista személyek ellátórendszerének országos szintű, komplex innovációja szakmai tanácsadó hálózat és koordinációs központ kialakításával” című kiemelt EU-s projekt keretében jött létre (TÁMOP-5.4.11-12/1-2012-0001). A projekt átfogó céljai az autista emberekkel foglalkozó ellátó rendszer, illetve a rendszer intézményeiben dolgozók szakmai felkészültségének fejlesztése, az autizmus-specifikus szolgáltatások minőségének és hozzáférésének javítása, az autizmussal élők társadalmi integrációjának elősegítése voltak. A projekt során széles szakértői bázis bevonásával, hazai és nemzetközi irányelvekre támaszkodva került összeállításra az autizmus specifikus ellátás minden ágára és szintjére kidolgozott átfogó követelményrendszer, továbbá a következőkben bemutatásra kerülő, intézmények/szolgáltatók számára kialakított önértékelési szempontrendszer. Egyes követelmények megvalósításának/megvalósíthatóságának ellenőrzése a projekt során egy 36 intézményre kiterjedő akciókutatás segítségével zajlott, melynek folyamata és tapasztalatai részletes tanulmányban olvashatók (www.autizmusiroda.hu/dokumentum/). Az önértékelési szempontrendszer további ellenőrzése, visszajelzések gyűjtése a projekt fenntartási időszakában, az Autizmus Koordinációs Iroda irányításával, az elkövetkező időszakban várható.

A minőségirányítás szerepe A mindennapok során a minőség kifejezést sokféleképpen értelmezik, illetve használják. Ha megkérdezünk néhány embert, hogy számukra mit jelent a minőség, valószínűleg sokféle választ kapunk, mint megbízhatóság, megfelelés az előírásoknak, megfelelés a jogszabályoknak, kényelem, tudatosság, szaktudás, kedvesség, előrelátás, a megfelelő ellátás.

A minőség fogalma az Egészségtudományi Fogalomtár szerint: „A minőség (quality) a termék vagy a szolgáltatás olyan tulajdonságainak és jellemzőinek összessége, amelyek hatással vannak a terméknek vagy a szolgáltatásnak arra a képességére, hogy kinyilvánított vagy elvárható igényeket elégítsen ki. Az egészségügyi értelmezés szerint 2

NEMZETKÖZI ÉS HAZAI GYAKORLAT a minőség az egészség megőrzésében, helyreállításában és fenntartásában részt vevők által kinyilvánított olyan értékítélet, amely az elvárható igények megvalósulásának mértékét fejezi ki. A megvalósulás mértéke minden egyes komponens tekintetében az arra jellemző mutatóval írható le.” A minőségcél a minőségnek az a szintje, amit meg akarnak valósítani, megtartani vagy elérni egy szervezet szolgáltatásai tekintetében.

A minőségcélok általában a szervezet minőséggel kapcsolatos megközelítésén, a szervezet szolgáltatásaival kapcsolatos saját elképzelésein alapszanak, és általában a szervezet megfelelő funkciói és szintjei számára tűzik ki őket. Ahhoz, hogy a minőségcélok elérése mérhető legyen, összhangban kell lenniük a minőségpolitikával és a folyamatos fejlesztés iránti elkötelezettséggel, illetve a szervezet teljesítményének értékelésével. A minőségcélok elérése előnyösen befolyásolhatja a szolgáltatás minőséget, a működés eredményességét, ezeken keresztül pedig az érdekelt felek megelégedettségét és bizalmát. Az autizmus specifikus ellátás követelményeinek célja, hogy a gyakorlati ellátásban dolgozók tevékenységét ajánlásokkal befolyásolja, segítse őket és a szolgáltatásokat igénybevevőket (autista emberek, családtagok) a legmegfelelőbb ellátás kiválasztásában, ezzel biztosítva annak eredményességét, hatékonyságát.

A minőségirányítás (qualtity management) az általános irányítási (vezetési) funkció mindazon tevékenységeit jelenti, amelyek meghatározzák a minőségpolitikát, a minőségre vonatkozó célkitűzéseket és a felelősségi köröket és a minőségcélok teljesüléséhez kapcsolódó értékelési szempontokat. A minőségirányítás ezeket olyan eszközökkel valósítja meg, mint a minőségtervezés, a minőségszabályozás, a minőségbiztosítás, minőségértékelés és a minőségfejlesztés a minőségirányítási rendszeren belül.

A minőségirányítási rendszerek mindegyike alapvetően a PDCA (plan: tervezés, do: megvalósítás, check: ellenőrzés – értékelés, act: beavatkozás – fejlesztés) logikán alapszik. Az autizmus-specifikus szempontrendszer/követelmények lehetővé teszik, hogy az ellátásban közreműködő szervezetek ezen szempontokkal kiegészítsék a minőségirányítás keretében alkalmazott a működést értékelő rendszerelemüket.

A külföldi szakirodalmat, gyakorlatot áttekintve az autizmus ellátás területén nagyrészt jó gyakorlat gyűjteményekkel, speciális tantervi ajánlásokkal, szakmai útmutatókkal találkozunk, s csak ritkábban standardokkal, követelményrendszerekkel.

2012 áprilisában a Birminghami Egyetemen Dr. Glenys Jones vezetésével működő Autism Centre for Education and Research (ACER) nyilvánosan közzétette az általa kidolgozott National Autism Standards nevű eszközt, amely oktatás, nevelés terüle-tén jól és viszonylag egyszerűen használható a szakemberek számára. A „Nyolc Pont – Az autista személyek ellátórendszerének országos szintű, komplex innovációja szakmai tanácsadó hálózat és koordinációs központ kialakításával” című kiemelt EU-s projekt (TÁMOP-5.4.11-12/1-2012-0001) keretében kidolgozott szempontrendszer készítői számára ez az eszköz szolgált mintaként.

Néhány példa: What is good practice in autism education? (www.autismeducationtrust.org.uk), Autistic Spectrum Disorders/Good Practice Guidence (www.autism.org.uk).

Hazánkban az 1990-es években szerveződő autizmus-specifikus oktatási rendszer (amely később a többi ellátási szegmensre is jelentős hatást gyakorolt) a Dr. Eric Schopler és munkatársai által 1972-ben kidolgozott, és rövid idő alatt az egész világon elterjedtté vált TEACCH program alapelemeire épült.

Az Autizmus Alapítvány által továbbfejlesztett, hazai viszonyokra adaptált program több olyan elemet is tartalmazott, amely a hazai oktatási rendszerben akkoriban még nem volt gyakorlat, de legalábbis szokatlannak, újszerűnek hatott. Ilyenek voltak többek között például a szülők támogatása, a partnerközpontú megközelítés – amelyben az autizmus specifikus ellátást, mint szolgáltatást tekintették. Ebben az esetben a szolgáltatás minőségével kapcsolatosan megfogalmazott szakmai szempontok – nevezhetjük őket követelményeknek is - fókuszában a gyermekek, a szülők, a partnerek elégedettsége, illetve a partnerek közötti együttműködés és kommunikáció, a TEAM munka, a szakemberek belső szakmai és szakmaközi munkacsoportjai, a szülők és szakemberek közös tevékenységei álltak.

3

A hazai autizmus-specifikus ellátórendszerben jelentős állomás volt az „Egészségügyi Minisztérium Szakmai Irányelve – Az autizmusról/autizmus spektrum zavarairól”, melyet az Autizmus Alapítvány és a Pszichiátriai Szakmai Kollégium dolgozott ki 2007ben. (Frissített verziója 2011-ben készült el.) A stratégiai tervezés első lépése a 2008ben elfogadott Országos Autizmus Stratégia volt, mely 5 éves időtávban határozta meg a terület legfőbb fejlesztési irányait, felelőseit és lépéseit. Sajnos a Stratégiai megújítása a mind a mai napig várat magára. A Stratégiában megjelölt feladatok kidolgozása az FSZK Autizmus Stratégiai Munkacsoport irányításával zajlott 2009-2012 között, mely során számos szakterület modellszintű kidolgozása történt meg, melyek jelen szempontrendszer kidolgozásának hazai alapját képezték.

Rendszerszinten, hivatalosan alkalmazott „követelményekről”, minőségbiztosításról egészen a Comenius 2000 program bevezetéséig nem beszélhetünk. A programot az Oktatási Minisztérium 2000. január 31-én indította útjára, amely az Európai Unió elvárásainak megfelelően, a magyarországi közoktatási intézmények gyakorlatába kívánta bevezetni a minőségbiztosítást. Ennek keretében készültek autizmusra adaptált kérdőívek és felmérő eszközök (pl. az autizmussal élő gyermekek elégedettség mérésére szolgáló eszközt az Autizmus Alapítvány dolgozta ki), illetve az autizmus specifikus intézményekben, csoportokban megtörtént a külső és belső partnerek elégedettség mérése is. Ez a mérés azonban általános minőségi kritériumok mentén zajlott, autizmus specifikus elemeket nem tartalmazott.

Szakmai tekintetben az első átfogó autizmus specifikus „követelménygyűjtemény” a 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról (későbbi átdolgozott változata a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók islolai oktatásának irányelve kiadásáról), amely részletes „irányelveket” – tágabban értelmezve követelményeket – tartalmaz az autizmus specifikus ellátással kapcsolatban.

A köznevelési rendszerben a TÁMOP-3.1.8 „Átfogó minőségfejlesztés a közoktatásban” c. projekt keretében bevezetés alatt lévő intézményi önértékelés és tanfel-

ügyeleti rendszer számos ponton kapcsolódhat az autizmus specifikus követelményekhez. A rendszer – megfelelő alkalmazás esetén – lehetőséget ad az intézményeknek arra, hogy sajátosságaik mentén értékeljék saját nevelési folyamataikat, belső kapcsolatrendszerüket és kommunikációjukat vagy éppen feltételrendszerüket.

Mint láthatjuk, a köznevelési rendszerben szinte folyamatos a szisztematikusan felépített, korábbi tapasztalatokra épülő minőségpolitika, minőségbiztosítás jelenléte.

Emellett jól használható szakmai irányelvek is rendelkezésre állnak. A TEACCH program elterjesztéséhez hasonlóan a követelményeket, irányelveket, a minőségről való korszerű gondolkodást a többi szakterületen is be kell vezetni. Ennek egyik fontos, jól használható eszköze, előkészítő lépése lehet ez a szempontrendszer.

szemléleti alapelveK Egy szolgáltatás, ellátási folyamat, tevékenység minősége tervezhető és több szempontból is értékelhető, azonban akkor tekinthető szakmailag megfelelőnek, ha az figyelembe veszi az ellátott személy három féle szükségletét: (1) az egyén általános, pl. életkorából, neméből adódó szükségleteit; (2) az ellátott speciális, esetünkben az autizmusból adódó szükségleteit (például érintettségének jellegét, mértékét), valamint (3) az ellátott családi helyzetét, a szűkebb közvetlen és tágabb környezetéből adódó jellemzőket.

A minőségi autizmus-specifikus ellátás követelményei a különböző intézmények által a különböző területeken nyújtott ellátásnak az autizmusra vonatkozó specifikumait határozzák meg részletesen, a jelenlegi nemzetközi szakmai tudás által elvárható szinten. Ugyanakkor szükséges és lehetséges megfogalmaznunk azokat a szemléleti alapelveket, melyek a szolgáltatás jellegétől, az adott egyéni és társadalmi helyzettől

4

és az ellátott életkorától függetlenül, minden autizmusra vonatkozó ellátási formára érvényesek, amelyek a szolgáltatások összességére vonatkozóan irányt mutatnak a magas szintű és minőségi ellátáshoz.

(3) A minőségi autizmus-specifikus ellátás/szolgáltatás az autizmus elfogadásán és megértésén alapul. Eszerint az ellátást/szolgáltatást biztosító intézmény/szakember/ellátó személyzet elfogadja, hogy az autizmus spektrum zavar sajátos szükségleteket von maga után, és így az autista emberek komplex támogatása specifikus ismereteket, képzettséget és megközelítési szemléletet igényelnek. Az ellátás/szolgáltatás tervezése, megszervezése, a szolgáltatások nyújtása során az intézmény, illetve a szolgáltató figyelembe veszi az autista emberek speciális szükségleteit.

(4) Az ellátás/szolgáltatás minden tekintetben megfelel a szakterület szabályozási feltételeinek, ehhez igazítva támaszkodik a korszerű autizmus-specifikus diagnosztikus protokollokra, a bizonyított (evidenciákon) fejlődésiviselkedéses-kognitív-oktatási megközelítésen alapuló beavatkozásokra. Az ellátás/szolgáltatás tervezésében és kivitelezésében az autista személy és családjának szükségleteihez és élethelyzetéhez igazodik.

(5) Az ellátás tervezése, megszervezése és a szolgáltatások nyújtása során az intézmény, szolgáltató nem pusztán a diagnózisra támaszkodik, minden esetben felméri/azonosítja az autista személy speciális szükségleteit. Ehhez felhasználja, figyelembe veszi az ellátott személyről rendelkezésre álló, az ellátásba kerülés előtt keletkezett dokumentumokat, vizsgálati eredményeket, valamint, szakmai kompetencia határain belül maga is felméréseket végez, illetve, szükség esetén további vizsgálatokat kezdeményezhet.

(6) Az intézményeknek/szolgáltatóknak rendelkezniük kell azokkal a minimálisan szükséges személyi, tárgyi, módszertani feltételekkel, kompetenciákkal, amelyek az autista személyek ellátásához szükségesek. Minimális feltételnek tekintendő minden, ami ahhoz szükséges, hogy az autista személyek (gyermekek, tanulók, felnőttek) speciális szükségleteik és nehézségeik miatt ne kerüljenek hátrányba társaikhoz képest.

(7) Az ellátást/szolgáltatást nyújtó intézmény partnernek tekinti az autista sze-

és családját, az ellátás tervezése, megszervezése és a szolgáltatás nyújtása során aktívan bevonja a folyamatba és épít közreműködésükre.

(1) Az ellátást/szolgáltatást nyújtó intézmény partnernek tekinti az autista személyt és családját, az ellátás tervezése, megszervezése és a szolgáltatás nyújtása során aktívan bevonja a folyamatba és épít közreműködésükre.

(2) Az intézmény/szolgáltató rendszeresen értékeli tevékenységét, ezen belül az autizmussal élők és az ellátásukban közvetlenül közreműködők körében igényés elégedettségmérést végez, amelyet felhasznál a szolgáltatás/ellátás fejlesztésében.

Az önértékelési szempontrendszer felépítése Az autizmus-specifikus ellátás önértékelési szempontrendszere a következő intézménytípusok számára elérhető (a későbbiekben további intézmények számára is kidolgozásra kerül): 1) gyermekkori diagnosztikát végző intézmények/szolgáltatók, 2) pedagógiai szakszolgálatok, 3) többségi óvodák, általános és középiskolák, valamint a szakképző intézmények, 4) gyógypedagógiai óvodák, általános iskolák, fejlesztő nevelést és oktatást végző intézmények, speciális szakiskolák, 5) lakóotthonok, 6) nappali ellátást nyújtó intézmények, 7) gyermekvédelmi alapellátás: gyermekjóléti szolgálat, gyermekek napközbe-ni ellátása.

A szempontrendszer részei: (1) Azoknak az intézménytípusoknak a felsorolása, melyek működésére az adott táblázat értelmezhető (cím).

(2) Azon általános szemléleti alapelvek összegzése, melyek az autizmus-specifikus ellátásra általában, így az adott intézménytípus autizmus-specifikus szolgáltatásaira vonatkoznak (ALAPELVEK).

(3) Részletes követelmény- és szempontlista, melyek egy adott autizmus-speci-

5

(3) fikus szolgáltatást nyújtó intézményben elvártak, egyrészt az adott intézménytípus szolgáltatási tevékenységeire, másrészt a személyi környezetére, harmadrészt a fizikai környezetére vonatkozóan. (KÖVETELMÉNY/SZEMPONT oszlop) (4) A követelmény/szempont teljesülésének megítélését segítő kérdések és példák, melyek az adott követelmény/szempont pontosabb értelmezésében segítenek (ÉRTELMEZÉST SEGÍTŐ KÉRDÉSEK, PÉLDÁK oszlop).

(5) Az adott követelmény/szempont megvalósulásáért javasolt felelős személy vagy személyek, mely intézményenként változó lehet, de megjelenés az önértékelési rendszerben jelzi ennek szükségességét (FELELŐS oszlop) (6) Önértékelési rész, melyet az intézmény dolgozói/felelősei töltik ki, jelölve, hogy az önértékelés időszakában az adott követelmény/szempont nem alkalmazható (NA), nem teljesült (NT), megvalósulása folyamatban van (F), illetve már teljesült (T).

(7) Az utolsó oszlopban (A MEGVALÓSULÁST ALÁTÁMASZTÓ DOKUMENTUMOK, TEVÉKENYSÉGEK) azokat a dokumentumokat, történéseket/tevékenységeket javasolt összegyűjteni, melyek az adott követelmény/szempont megvalósulása során keletkeztek illetve annak teljesülését támasztják alá.

Az önértékelés szakmai támogatása Az önértékelési szempontrendszer természetesen nem pótolja az adott intézmény /szolgáltató elméleti és gyakorlati felkészültségét az autizmus területén. Inkább olyan „to do” listát (tevékenységlistát) jelent, ami segíti a szolgáltatót abban, hogy erősségeit és gyengeségeit felmérje, és tervet alkosson kompetenciái bővítésére, növelésére. A követelmények/szempontok szakmai tartalmának értelmezése csak megalapozott autizmus ismeretek birtokában lehetséges, így szükséges, hogy a feladatra vállalkozó intézmény/szolgáltató szoros együttműködésben dolgozzon a területen képzett és jártas szakértővel vagy tanácsadóval.

További segítséget jelenthet a fejlesztésben a hazai és nemzetközi szakirodalom, ami már magyar nyelven is jelentős számban áll rendelkezésre a szakemberek, szülők és érdeklődők számára is. A Nyolc Pont projekt során fontos törekvés volt további a hazai és nemzetközi támogató dokumentumok összegyűjtése, közreadása. A projekt keretében támogató dokumentumnak olyan, rövidebb terjedelmű írott segédanyagok és filmrészletek minősültek, melyek alkalmasak lehetnek arra, hogy elősegítsék a szakmai fogalmak egységes használatát és értelmezését, valamint arra, hogy részletesebb magyarázatot nyújtsanak a szakmai követelményekhez, szempontokhoz.

Fontos funkciójuk továbbá, hogy ötleteket, mintákat nyújtsanak az intézmények gyakorlati munkájához. A támogató dokumentumok válogatása egyrészt hazai publikációkból, másrészt nemzetközi szak- és ismeretterjesztő anyagokból, többek között a NAS (The National Autistic Society, Egyesült Királyság) által javasolt és átadott szakmai anyagokból történt.

A dokumentumok tematikusan csoportosítva (pl. egészségügy, oktatás, szociális ellátás, foglalkoztatás) elérhetők az Autizmus Koordinációs Iroda (AKI) honlapján, illetve ugyanitt rendelkezésre áll egy olyan, valamennyi ágazatra érvényes gyűjtemény is, mely az autizmus spektrum zavarokkal kapcsolatos alapvető fogalmakat, tudományos tényeket és módszertani alapokat foglalja össze. E mellett széleskörű szakirodalom lista is készült annak érdekében, hogy az érdekeltek gyorsan, hatékonyan tájékozódhassanak a szakterületen.

Természetesen a jelenlegi gyűjtemény folyamatosan bővül, frissül a fenntartás időszakában is, hiszen az autizmus spektrum zavarokkal kapcsolatos tudás és az ellátórendszer várhatóan dinamikusan bővül a jövőben.

Az önértékelés folyamata Az önértékelés egyrészt szervezetfejlesztési és vezetési eszköz a vezetés számára a szervezet eredményességének növelése érdekében, másrészt eszköz a teljesítmény 6

önkritikus elemzéséhez és értékeléséhez egy adott időszakra. Az önértékelés célja a szervezet adott területen való működésének értékelése, a fejlesztendők (szakmai, szervezeti) meghatározása.

Az intézményvezető előkészítő munkája meghatározó szerepet játszik az önértékelés és fejlesztési terv sikerében, eredményességében vagy kudarcában. Az önértékelés során az intézmény építsen a korábbi felmérések eredményeire, a rendelkezésre álló adataira, legyen tekintettel a felmérés óta eltelt idő alatt bekövetkezett változásokra, különös tekintettel a trendek vizsgálatára. Az önértékelés módszereinek megválasztásánál az intézménynek arra kell törekednie, hogy az önértékelés tegye lehetővé az intézmény tevékenységének, elért eredményeinek és az ehhez alkalmazott módszerek megismerését, bemutatását. Az önértékelés tehát akkor érheti el célját, ha az intézmény tényekre alapozva tudja megállapítani erősségeit és fejlesztendő területeit a követelmények tekintetében, s ennek eredményeként ki tudja jelölni, mely területeken szükséges a beavatkozás, a fejlesztés. Az önértékelés jelen esetben az autizmussal élők számára nyújtott szolgáltatások, ellátásokra kidolgozott követelmények /szempontok alapján kell történjen..

Az intézmény határozza meg és írásban rögzítse az önértékelésre vonatkozó eljárásrendjét, amely foglalja magába: -

Az önértékelés javasolt lépései: A vezető, vezetés az önértékelés megvalósításáról, időpontjáról, a megvalósítók és a felelősök köréről az intézmény erőforrásainak figyelembe vételével dönt. A vezető határozza meg az önértékelés felelősét, az önértékelési csoport tagjait és a felhasználható erőforrásokat.

Az önértékelés terjedjen ki a szolgáltatás összes követelményére felhasználva a segítő kérdéseket és támaszkodva az értékelést alátámasztó adatokra: -

Az önértékelés módszere: -

feleljen meg az intézmény igényeinek (esetleges specialitásainak), használatával azonosítani lehessen az intézmény erősségeit, a fejlesztendő folyamatokat, tevékenységeket és területeket, legyen tényszerű, azaz támaszkodjon adatokra, mérésekre.

Az önértékelés megvalósítása az intézmény által szabadon megválasztott módszerrel történhet, amelyhez a kidolgozott követelmények/szempontok nyújtanak segítséget.

Ehhez a tevékenységhez ajánlott a követelmények, a segítő kérdések és ezeket kiegészítő értékelési szempontok használata. Amennyiben a szervezet végez teljes körű önértékelést, a követelményeket illessze be a teljes körű önértékelés követelményrendszerébe, gondolja át az önértékelés szabályozását és annak keretében valósítsa meg.

az önértékelés területeit szolgáltatásai és ellátásai függvényében, az önértékelés gyakoriságát, az önértékelés módszereit, felelőseit a beavatkozás lépéseit, felelőseit.

-

a partneri (autista gyermek, felnőtt, szülő, szakember, fenntartó stb.) igények figyelembevételének módjára. térjen ki a szolgáltatásban, az ellátásban az intézmény által elért eredményekre, ezen belül különösen: - a munkatársak bevonásának, képzésének eredményeire, mértékére, - a fejlesztések eredményeire, - a partnerek (autista gyermek, felnőtt, szülő, szakember, fenntartó stb.) elégedettségére.

Az önértékelést, a kialakítást követően (első ciklus) évente javasolt elvégezni.

Az intézmény működésének javítása és fejlesztése: Az intézmény vezetése az intézményt érintő külső és belső mérések, valamint a belső értékelések tapasztalatainak összegzése alapján határozza meg azokat a javítandó,

7

ÖNÉRTÉKELÉSI SZEMPONTRENDSZER fejlesztendő folyamatokat és területeket, amelyek esetében fejlesztésre van szükség.

A fejlesztések megvalósítására fejlesztési terv készül az önértékelési csoport által, amelyet a vezetés fogad el. Ennek támogatására a vezetés biztosítsa a folyamatos fejlesztés eszközrendszerének működését az intézményben (egymástól való tanulás, gyengeségek leküzdése, folyamatszabályozások felülvizsgálata stb.).

Az önértékelési szempontrendszer fejlődése Az önértékelési szempontrendszer további fejlesztésének kulcsai a felhasználó intézmények/szolgáltatók. Az Autizmus Koordinációs Iroda (AKI) összehangoló munkája segítségével kezdődik meg a szempontrendszer tesztelése. Ebben a folyamatban meghatározó, hogy a szempontrendszert alkalmazó intézmények/szolgáltatók folyamatos kritikai észrevételeket adjanak az AKI felé, például az érthetőség, a konkrétság, a gyakorlat oldaláról való hasznosság, a saját intézménybeli alkalmazhatóság szempontjából.

Autizmus-specifikus ellátást biztosító intézmények és szakemberek számára A köznevelés területén működő óvodák, általános iskolák, középiskolák, szakképző intézmények ALAPELVEK: Az autizmussal kapcsolatos szolgáltatás az autizmus elfogadásán alapul. A szolgáltató elfogadja, hogy az autizmus spektrum zavar sajátos szükségleteket generál, ezért a gyermekek, tanulók komplex támogatása specifikus ismereteket, képzettséget és megközelítési szemléletet igényel. A gyógypedagógiai nevelést-oktatást nyújtó intézmény rendelkezik azokkal a minimálisan szükséges személyi, tárgyi, módszertani feltételekkel, kompetenciákkal, amelyek a szakszerű ellátáshoz szükségesek. Minimális feltételnek tekintendő minden, ami szükséges ahhoz, hogy a gyermek és családja speciális szükségletei és nehézségei miatt ne kerüljön hátrányba társaihoz képest. Az autizmus ellátásban dolgozó szakszemélyzet rendelkezik feladatuknak megfelelő szintű autizmus specifikus képzettséggel, a technikai és egyéb dolgozók pedig a feladatuk ellátásához szükséges autizmus specifikus ismeretekkel. A szolgáltató képzési és belső konzultációs rendszere, a szakirodalom, szakanyagok biztosítása, valamint a munkaszervezés segítségével támogatja az ismeretek rendszeres megújítását, az önképzést és a belső konzultációs tevékenységet. A szolgáltató biztosítja a biztonságos és eredményes ellátáshoz szükséges szakember létszámot. A fizikai környezet kialakítása, átalakítása során a szakterületre általánosan kötelező előírásokon túl az ellátást végző figyelembe veszi az autizmus spektrum zavarral élő gyermekek, tanulók speciális szükségleteit, az autizmus specifikus ellátás szakmai alapelveit. Az ellátást, szolgáltatást nyújtó intézmény partnernek tekinti a gyermeket, tanulót és családját, az ellátás tervezése, megszervezése és a szolgáltatás nyújtása során aktívan igyekszik bevonni őket a folyamatba és épít közreműködésükre.

NA: nem alkalmazható F: folyamatban

NT: nem teljesült T: teljesült

8

KÖVETELMÉNY /SZEMPONT

ÉRTELMEZÉST SEGÍTŐ KÉRDÉSEK, PÉLDÁK

NA

A TEVÉKENYSÉGRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK Rendszeresen frissítjük partnerlistánkat?

Rendelkezésre állnak a konzultációk, megbeszélések dokumentumai?

Kidolgoztuk a családokkal való együttműködés intézményi kereteit és szakmai tartalmát?

Intézményvezető és a gyermeket ellátó team

Az intézmény tervszerű partneri kapcsolatot alakít ki a családokkal, a munkatársakkal és valamennyi olyan szereplővel, akik a gyermek, tanuló ellátásában részt vesznek. Az intézmény megtervezi és rendszeresen értékeli partnerkapcsolatait.

Azonosítja partnereit és rögzíti a kapcsolattartás rendjét.

Kidolgoztuk és dokumentumainkban megjelenítettük a gyermekeket küldő és fogadó intézményekkel való kapcsolattartás kereteit és tartalmát?

Rendelkezünk az átmeneteket segítő szakmai protokollal?

A szakemberek viselkedéses megközelítést, illetve kognitív-viselkedésterápiás eljárásokat alkalmaznak és járatosak a problémás viselkedések,

Intézményi alapdokumentumainkban (Pedagógiai Program, Szakmai Program) megjelennek a felmérés és értékelés specifikus szempontjai és eljárásai?

Rendelkezünk autizmus-specifikus felmérési és értékelő eszközökkel (pl. használjuk a Quill-féle készségleltárt)?

Dokumentáljuk azok alkalmazását?

Egységesen alkalmazzuk a felméréseket a gyermekek fejlődésének követése és az egyéni fejlesztési terv kialakítása során?

Az egyéni fejlesztési tervekben és a szakmai alapdokumentumokban megjelennek viselkedéses stratégiák? (pl. formázás, láncolás, promptok, a

Intézményvezető és a gyermeket ellátó team

A pedagógusok megtervezik a mérés - értékelés módszereit, eszközeit és dokumentálását, majd rendszeresen értékelik az alkalmazás eredményeit és azokat beépítik a fejlesztési munkába. A pedagógusok a mérő és értékelő módszereket és eszközöket az autizmusra adaptálják, ha szükséges speciális felmérő eszközökkel (pl. szenzoros reakciók, kommunikáció, társas készségek, önállóság felmérése) egészítik ki

FELELŐS

A munkatársak rendszeresen tartanak team megbeszéléseket?

NT

F

T

A MEGVALÓSULÁST ALÁTÁMASZTÓ DOKUMENTUMOK, TEVÉKENYSÉGEK

A problémás viselkedések feltérképezése során alkalmazzuk a S.T.A.R. modellt, vagy más, hasonló keretet?

A pedagógusok a fejlesztési módszereket és eszközöket az autizmusra adaptálják, szüksége esetén egyedi taneszközt készítenek.

Rendelkezésre állnak egyénre szabott taneszközök?

A szakmai program fókuszában a teljes életút folyamán hasznos, felnőttkorban is funkcionális készségek fejlesztése és az egyéni képességek mellett elérhető lehető legnagyobb fokú önállóság kialakítása áll.

A fejlesztő programok tartalma hierarchikusan épül egymásra, a meglévő tudásra építve, bővítve?

A készen beszerezhető taneszközöket az egyes gyermekek, tanulók szükségletei szerint adaptáljuk?

A feladatokat mindig úgy tervezzük, hogy azok a gyermek számára értelmesek legyenek, törekszünk azokat az alkalmazás kontextusában tanítani?

Az elsajátított ismereteket, az új készségeket funkcionális helyzetekben is gyakoroltatjuk?

Az intézmény rendelkezik autizmusra adaptált szakmai programmal/tantervvel.

Megjelenik a szakmai programban/tantervben az egyéni felmérés, tervezés és fejlesztés, a funkcionális kommunikáció és a társas tudás tanítása, felnőttkorban funkcionális készségek, ismeretek tanítása és a tudományosan megalapozott specifikus módszertan?

FELELŐS

Alkalmazunk autizmus-specifikus módszereket? (pl. Szociális történetek, Én-könyv, Napló, videó-modell, elmeolvasás tanítása, szociális készségfejlesztő csoport)

Intézményvezető és a gyermeket ellátó team

kívánt viselkedéses megerősítése).

Intézményvezető és a gyermeket ellátó team

krízisek megelőzésében és kezelésében.

NA

Intézményvezető és a gyermeket ellátó team

ÉRTELMEZÉST SEGÍTŐ KÉRDÉSEK, PÉLDÁK

Fenntartó, intézményvezető, nevelőtestület

KÖVETELMÉNY /SZEMPONT

NT

F

T

A MEGVALÓSULÁST ALÁTÁMASZTÓ DOKUMENTUMOK, TEVÉKENYSÉGEK

ÉRTELMEZÉST SEGÍTŐ KÉRDÉSEK, PÉLDÁK

A szolgáltató az intézményen kívüli közösségi eseményekbe is bevonja a gyermekeket és családjukat.

Felkészítjük a gyermekeket a közösségi eseményekre?

Biztosítjuk rendszeres részvételüket kirándulásokon, táborozáson, egyéb közösségi programokon?

NA

intézményvezető és a gyermeket ellátó team

KÖVETELMÉNY /SZEMPONT

A SZEMÉLYI KÖRNYEZETRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK A gyermeket, tanulót ellátó személyzet felkészítése és továbbképzése biztosított.

Biztosítottak a rendszeres autizmus-specifikus továbbképzések?

Biztosított a korszerű szakirodalom hozzáférés a szakemberek és segítőik számára?

Biztosítottak a team munka feltételei.

Rendelkezésre állnak a team megbeszélések és azok dokumentumai?

Az intézményi dokumentumok megjelenítik a team-ek működésének szervezeti és tartalmi kereteit (pl.

SZMSZ, Munkaterv)?

A személyzet létszáma megfelel az ellátott gyermekek szükségleteinek.

A szakemberlétszám lehetővé teszi az intenzív egyéni fejlesztést?

FELELŐS

A továbbképzési tervben megjelennek az autizmus-specifikus képzések?

Intézményvezető és a gyermeket ellátó team

Rendszeresen szervezünk belső, külső konzultációkat, esetmegbeszéléseket?

Intézményvezető

A szakembereknek lehetőségük van mentoráló szakemberek segítségét igénybe venni?

NT

F

T

A MEGVALÓSULÁST ALÁTÁMASZTÓ DOKUMENTUMOK, TEVÉKENYSÉGEK

ÉRTELMEZÉST SEGÍTŐ KÉRDÉSEK, PÉLDÁK

A szakemberek időbeosztása és feladatköre illeszkedik a gyermekek/tanulók egyéni szükségleteihez?

A gyermek-szakember arány átlagosan legalább 2:1?

Van mód az erőforrások rugalmas átcsoportosítására, amikor pl. problémás viselkedések alakulnak ki?

NA

Vezető, nevelőtestület

KÖVETELMÉNY /SZEMPONT

Vannak eszközeink a gyermekek visszajelzéseinek mérésére?

Vannak eszközeink a szülői értékelések mérésére?

Vannak eszközeink a dolgozói értékelések mérésére?

Kidolgozott vezetői értékelési rendszerrel rendelkezik intézményünk?

A FIZIKAI KÖRNYEZETRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK Az intézményben a gyermek, tanuló számára biztosítottak a térben és időben való tájékozódást segítő, a kiszámíthatóságot biztosító, személyre szabott vizuális segédeszközök.

Rendelkezésre állnak egyénre szabott napirendek (szükség szerint tárgyas, képes, írott szimbólumszinten); folyamatábrák; a környezetben való tájékozódás jelzései, időmérők?

FELELŐS

Az intézmény rendszeresen értékeli saját ellátását az autizmus szempontjából is, amelynek során megkérdezi a partnereit és bevonja őket az értékelésbe és a fejlesztési célok kialakításába.

Belső minőségellenőrzési csoport, intézményvezető

Biztosított intézményünkben a rendszeres szupervízió lehetősége?

Szabályozott és ellenőrzött a szupervízor tanácsainak beépítése a szakmai munka során?

Intézményvezető és a gyermeket ellátó team

Az intézmény igénybe veszi szakmai szupervízor segítségét.

Intézményvezető

Él az intézmény az önkéntes segítők bevonásának lehetőségével?

NT

F

T

A MEGVALÓSULÁST ALÁTÁMASZTÓ DOKUMENTUMOK, TEVÉKENYSÉGEK

Az intézményben a gyermek, tanuló számára biztosított az egyénre szabott augmentatív-alternatív kommunikációs eszközrendszer.

Elérhetők egyénre szabottan AAK-s eszközök (pl. tárgyas, képes kommunikáció eszközei, bármely autizmus-specifikus IKT alkalmazás a kifejező kommunikáció támogatására)?

Rendelkezésre áll megfelelő informatikai háttér és szaktudás? Az intézmény munkatársai tervezetten és folyamatosan figyelik a technikai fejlesztéseket-e téren?

Az intézményben figyelembe veszik a gyermek, tanuló szenzoros ingerfeldolgozási nehézségeit, igényeit és eszerint adaptálja a környezetet.

Szükség esetén biztosított a gyermekek számára egyéni szenzoros védőeszköz (pl. fülhallgató); ingerszegényebb személyes tér biztosítása?

Az ingerkereső gyermekek számára biztonságos a fizikai környezet?

Megfelelő támogatást kapnak ahhoz, hogy elérjék a számunkra érdekes, fontos ingereket?

Biztosított az egyéni és csoportos fejlesztések színtere, rendelkezésre áll az önálló feladatvégzés helyszíne.

Rendelkezésre áll egyéni fejlesztő helyiség, munkavégzésre kialakított tér és csoportszoba?

FELELŐS

Tudatosan keressük azokat a pályázati vagy egyéb lehetőségeket, mellyel az eszközpark színvonala emelhető/szinten tartható?

Fenntartó, intézményvezető

Rendelkezésre áll színes nyomtató, fénymásoló, lamináló, videókamera, fényképezőgép, Boardmaker szoftver?

Intézményvezető és a gyermeket ellátó team

Az intézményben biztosított az egyedi eszközök elkészítésének feltételrendszere.

NA

Intézményvezető és a gyermeket ellátó team

ÉRTELMEZÉST SEGÍTŐ KÉRDÉSEK, PÉLDÁK

Intézményvezető és a gyermeket ellátó team

KÖVETELMÉNY /SZEMPONT

NT

F

T

A MEGVALÓSULÁST ALÁTÁMASZTÓ DOKUMENTUMOK, TEVÉKENYSÉGEK

ÉRTELMEZÉST SEGÍTŐ KÉRDÉSEK, PÉLDÁK

Az intézményben biztosított a strukturált és strukturálatlan szabadidő eltöltéséhez megfelelő fizikai környezet és autizmus-barát szabadidős eszközök és játékok.

Rendelkezésre állnak biztonságos beltéri és kültéri eszközök?

Vannak megfelelő vizuális algoritmusok azok használatához, szükség esetén a játéktevékenységet megszervező szakember?

Rendelkezésre állnak zárt végű, látványból érthető játékeszközök (pl. puzzle, formaegyeztető, építőjátékok, logikai játékok)?

NA

Intézményvezető és a gyermeket ellátó team

KÖVETELMÉNY /SZEMPONT

Rendelkezésre állnak az egyes gyermekek speciális érdeklődésének megfelelő játékok?

Szükség esetén az üvegfelületek lefóliázhatók?

Vannak zárható szekrények, melyekbe a potenciálisan balesetveszélyes anyagok, eszközök tárolhatók?

A bútorok stabilak és rögzítettek?

Amennyiben ellátnak olyan gyermekeket, akik stressz esetén önsértő/agresszív viselkedést tanúsíthatnak, adottak-e a fizikai biztonság feltételei?

Szükség esetén a munkatársak kapnak védőruházatot, hogy megelőzzék a balesetveszélyt?

Van megfelelő tér a mozgáshoz, megnyugváshoz?

FELELŐS

Rendelkezésre áll kuckó; pihenő szoba, szenzoros szoba? Rendelkezésre áll biztonságos udvar?

Intézményvezető és a gyermeket ellátó team

Az intézményben biztosított a gyermek, tanuló számára a biztonságos (fizikai biztonság, személyi támogatás) elvonulási lehetőség.

NT

F

T

A MEGVALÓSULÁST ALÁTÁMASZTÓ DOKUMENTUMOK, TEVÉKENYSÉGEK

ÉRTELMEZÉST SEGÍTŐ KÉRDÉSEK, PÉLDÁK

NA

Rendelkezésre áll megfelelő számú helyiség annak érdekében, hogy a többi gyermek nyugodtan és biztonságban folytathassa napirendjét olyankor is, amikor problémás viselkedés alakult ki?

FELELŐS

KÖVETELMÉNY /SZEMPONT

NT

F

T

A MEGVALÓSULÁST ALÁTÁMASZTÓ DOKUMENTUMOK, TEVÉKENYSÉGEK

ÖNÉRTÉKELÉSI SZEMPONTRENDSZER Autizmus-specifikus ellátást biztosító intézmények és szakemberek számára Lakóotthonok

AZ ÖNÉRTÉKELÉSI SZEMPONTRENDSZER Autizmus-specifikus ellátást biztosító intézmények és szakemberek számára Lakóotthonok

© Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft., 2015 1071 Budapest, Damjanich utca 4.

A kiadvány az Európai Unió Szociális Alapjának támogatásával, a Nyolc Pont projekt keretében létrejött Autizmus Koordinációs Iroda (AKI) gondozásában készült.

Autizmus Koordinációs Iroda www.autizmusiroda.hu Nyolc Pont - „Az autista személyek ellátórendszerének országos szintű, komplex innovációja szakmai tanácsadó hálózat és koordinációs központ kialakításával” kiemelt projekt (TÁMOP 5.4.11-12/1-2012-0001)

BEVEZETŐ

AZ ÖNÉRTÉKELÉSI SZEMPONTRENDSZER CÉLJA

Nyilvánvaló tény, hogy az autizmussal (autizmus spektrum zavarral) diagnosztizált gyerekek és felnőttek száma évről évre növekszik, mely ma már nem csak szakmai körökben, de a szélesebb társadalomban is ismert. A korszerű nemzetközi epidemiológiai vizsgálatok alapján az előfordulási gyakoriság meghaladja az 1 %-ot (1/68) (Centers for Desease Control and Prevention, 2014). Annak ellenére, hogy ennek okai nem teljes mértékben tisztázottak, szakmai konszenzus van abban a tekintetben, hogy a növekedésben a szakmai tudás és a diagnosztikai rendszer érzékenységének növekedése mindenképpen meghatározó. A tendencia (az autizmussal diagnosztizáltak számának egyenletes növekedése) Magyarországon is megfigyelhető, bár a felismert esetek száma lényegesen elmarad a hiteles nemzetközi adatoktól, melynek hátterében az adatszolgáltatás hiányosságai és a diagnosztika korlátai egyaránt szerepet játszanak.

A szempontrendszerben részletezésre kerülő követelmények/szempontok az intézmény/szolgáltató működésével kapcsolatosan határoznak meg olyan elvárásokat, amelyek a szervezet autista emberek ellátására vonatkozó tevékenységéhez adnak iránymutatást. Az elvárásokban azok a kulcsfontosságú folyamatok, tevékenységek jelennek meg, amelyek az autizmus ellátás minősége terén végzett munka fő elemeit jelölik ki, és amelyek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a szolgáltatást autizmus-specifikusnak tekintsük. Az elvárások azt tartalmazzák, amit a szervezet tesz vagy tennie kellene céljai elérésének érdekében. A cél az autizmussal élő személy és családja számára a szakmailag megalapozott, tervszerű, átgondolt, folyamatos és személyre szabott szolgáltatás biztosítása.

A növekedés egyértelműen érzékelhető az ellátórendszer egyes területein és intézményeiben, ahol az ellátást igénylők száma messze meghaladja az ellátórendszer kapacitását. A kapacitáshiány mellett meghatározóak az intézmények szakmai felkészültségének hiányosságai is. Egyrészt, az adott feladatra szakmailag nem, vagy nem megfelelően, illetve nem eléggé felkészült intézmények és szakembereik érthető módon vonakodnak az ellátás nyújtásától, másrészt, a feladat – az autizmussal élő gyermek ellátása – vállalása vagy kijelölése sokszor „ébreszti rá” a szolgáltatást nyújtó szakembereket az autizmussal kapcsolatos szakmai kompetencia gyengeségeire, illetve az ellátás feltételeinek hiányaira. A megfelelő ellátás biztosítéka az a tudás, hogy az autizmusból fakadó szükségletek – egyéni módon és mértékben, de – erre irányuló speciális ismereteket, megértést és megközelítést kívánnak (lásd még szemléleti alapelvek). Ehhez az ellátásban résztvevő munkatársak megfelelő és többszintű képzésére van szükség, továbbá arra az összehangolt munkára, amit egy ellátást biztosító intézmény – annak fenntartója, vezetése és munkatársai – tesznek annak érdekében, hogy biztosítsák autista klienseik számára – egyéb szükségleteiken túl – az ellátásban az autizmusra vonatkozó speciális feltételeket. Az önértékelési szempontrendszer abban nyújthat segítséget az intézmények számára, hogy ezeknek a feltételeknek a teljesülését rendszerezetten és rendszeresen áttekintsék, értékeljék, valamint fejlesztéseiket tudatosabban tervezzék a megfelelő színvonalú ellátás elérése és folyamatos biztosítása érdekében.

Az elvárások alapját a korszerű szakmai ismeretek, az elvárható gondosság, az érintettek (szereplők) igényei és elégedettsége, a hatékonyság és eredményesség követelménye, és a partnerség képezik. Az elvárások tartalmazzák a folyamatos fejlesztés szemléletének elemeit, tehát a „tervezés”, a „végrehajtás” és az „ellenőrzés – értékelés” lépéseit. E lépések egymásra épülnek, ugyanakkor folyamatosan hatnak egymásra, a fejlesztés folyamatosságát biztosítva.

Az értékelési szempontok egy része átfedést mutat/mutathat az egyes intézmények meglévő minőségirányítási rendszerében megvalósuló vezetői átvizsgálással vagy szervezeti önértékeléssel, ugyanakkor kiegészítik/kiegészíthetik azt az autizmusra vonatkozó specifikus szempontokkal. Amennyiben az autizmussal élők ellátásában közreműködő szervezet már rendelkezik valamilyen minőségirányítási rendszerrel, vagy van rendszeresen alkalmazott szervezeti önértékelése, úgy a jelen autizmusspecifikus önértékelési kritériumokat vizsgálja meg, hogy be tudja-e illeszteni a már meglevő értékelési szempontok közé. Esetleg speciális szempontként megtartva egy külön értékelési szempontsor lesz az értékelés során. Ez esetben is a rendszer részévé szükséges tenni, a szabályozó dokumentumok között érdemes megjeleníteni.

A minőségirányítási rendszerrel jelenleg még nem rendelkező, a minőségfejlesztésben még nem vagy csak kevés tapasztalatot szerzett intézmények számára azonban lehetőséget jelent az autizmus-specifikus ellátás szempontrendszere az önértékelés fokozatos megvalósítására, bevezetésére.

1

A KIALAKÍTÁS KÖRÜLMÉNYEI Az autizmus-specifikus ellátás önértékelési szempontrendszerének elsődleges célja, hogy támogassa a különböző ellátó intézményeket, szolgáltatókat autizmusra vonatkozó szolgáltatásaik szakmai minőségének értékelésében, a minőségi ellátás kialakításában, fenntartásában, fejlesztésében. Egy adott szolgáltató működésére vonatkozó követelményeket számos jogszabály és szakmai irányelv szabályozza, azonban ezek csak részben tartalmazzák azokat a specifikumokat, amelyek az autista emberek minőségi ellátásra vonatkoznak. Az önértékelési szempontrendszer az adott szolgáltató jogszabályokban és szakmai irányelvekben meghatározott szolgáltatási követelményein túl jelölik ki azokat az elvárásokat, melyek az adott szolgáltatás autizmusspecifikusságát biztosítják. Az elvárt követelményeket/szempontokat a szolgáltatók számára fogalmazza meg annak érdekében, hogy ellátási feltételeiket autista klienseik szükségleteiknek megfelelően alakítsák. Az önértékelési szempontsor meghatározza azokat a feltételeket és szempontokat, amelyek -

-

elvártak ahhoz, hogy az adott szolgáltatás szakmai szempontból autizmus-specifikusnak legyen tekinthető; szükségesek ahhoz, hogy az autizmussal élő gyermek vagy felnőtt speciális szükségletei és nehézségei miatt ne kerüljön hátrányba a szolgáltatás vagy ellátás igénybevétele szempontjából; segítségével az intézmény képes saját szolgáltatásának értékelésére, és szükség szerint fejlesztési tervének kidolgozására; támogatják az adott szolgáltatás specifikus kialakítását, fenntartását, továbbfejlesztését.

Ugyanakkor a szempontrendszer támpontokat nyújt a szolgáltatást igénybevevők és a szolgáltatást fenntartók számára is azáltal, hogy -

annak segítségével a szolgáltatást igénybe vevők (érintett személyek, családok, külső szakemberek) képesek a szolgáltatás megítélésére; az önértékelés segítségével létrehozott fejlesztési terv ismeretében a finanszírozók és döntéshozók képesek a szolgáltatás felmérésére, és célzott támogatására.

Az itt bemutatásra kerülő önértékelési szempontrendszer a „Nyolc Pont – Az autista személyek ellátórendszerének országos szintű, komplex innovációja szakmai tanácsadó hálózat és koordinációs központ kialakításával” című kiemelt EU-s projekt keretében jött létre (TÁMOP-5.4.11-12/1-2012-0001). A projekt átfogó céljai az autista emberekkel foglalkozó ellátó rendszer, illetve a rendszer intézményeiben dolgozók szakmai felkészültségének fejlesztése, az autizmus-specifikus szolgáltatások minőségének és hozzáférésének javítása, az autizmussal élők társadalmi integrációjának elősegítése voltak. A projekt során széles szakértői bázis bevonásával, hazai és nemzetközi irányelvekre támaszkodva került összeállításra az autizmus specifikus ellátás minden ágára és szintjére kidolgozott átfogó követelményrendszer, továbbá a következőkben bemutatásra kerülő, intézmények/szolgáltatók számára kialakított önértékelési szempontrendszer. Egyes követelmények megvalósításának/megvalósíthatóságának ellenőrzése a projekt során egy 36 intézményre kiterjedő akciókutatás segítségével zajlott, melynek folyamata és tapasztalatai részletes tanulmányban olvashatók (www.autizmusiroda.hu/dokumentum/). Az önértékelési szempontrendszer további ellenőrzése, visszajelzések gyűjtése a projekt fenntartási időszakában, az Autizmus Koordinációs Iroda irányításával, az elkövetkező időszakban várható.

A minőségirányítás szerepe A mindennapok során a minőség kifejezést sokféleképpen értelmezik, illetve használják. Ha megkérdezünk néhány embert, hogy számukra mit jelent a minőség, valószínűleg sokféle választ kapunk, mint megbízhatóság, megfelelés az előírásoknak, megfelelés a jogszabályoknak, kényelem, tudatosság, szaktudás, kedvesség, előrelátás, a megfelelő ellátás.

A minőség fogalma az Egészségtudományi Fogalomtár szerint: „A minőség (quality) a termék vagy a szolgáltatás olyan tulajdonságainak és jellemzőinek összessége, amelyek hatással vannak a terméknek vagy a szolgáltatásnak arra a képességére, hogy kinyilvánított vagy elvárható igényeket elégítsen ki. Az egészségügyi értelmezés szerint 2

NEMZETKÖZI ÉS HAZAI GYAKORLAT a minőség az egészség megőrzésében, helyreállításában és fenntartásában részt vevők által kinyilvánított olyan értékítélet, amely az elvárható igények megvalósulásának mértékét fejezi ki. A megvalósulás mértéke minden egyes komponens tekintetében az arra jellemző mutatóval írható le.” A minőségcél a minőségnek az a szintje, amit meg akarnak valósítani, megtartani vagy elérni egy szervezet szolgáltatásai tekintetében.

A minőségcélok általában a szervezet minőséggel kapcsolatos megközelítésén, a szervezet szolgáltatásaival kapcsolatos saját elképzelésein alapszanak, és általában a szervezet megfelelő funkciói és szintjei számára tűzik ki őket. Ahhoz, hogy a minőségcélok elérése mérhető legyen, összhangban kell lenniük a minőségpolitikával és a folyamatos fejlesztés iránti elkötelezettséggel, illetve a szervezet teljesítményének értékelésével. A minőségcélok elérése előnyösen befolyásolhatja a szolgáltatás minőséget, a működés eredményességét, ezeken keresztül pedig az érdekelt felek megelégedettségét és bizalmát. Az autizmus specifikus ellátás követelményeinek célja, hogy a gyakorlati ellátásban dolgozók tevékenységét ajánlásokkal befolyásolja, segítse őket és a szolgáltatásokat igénybevevőket (autista emberek, családtagok) a legmegfelelőbb ellátás kiválasztásában, ezzel biztosítva annak eredményességét, hatékonyságát.

A minőségirányítás (qualtity management) az általános irányítási (vezetési) funkció mindazon tevékenységeit jelenti, amelyek meghatározzák a minőségpolitikát, a minőségre vonatkozó célkitűzéseket és a felelősségi köröket és a minőségcélok teljesüléséhez kapcsolódó értékelési szempontokat. A minőségirányítás ezeket olyan eszközökkel valósítja meg, mint a minőségtervezés, a minőségszabályozás, a minőségbiztosítás, minőségértékelés és a minőségfejlesztés a minőségirányítási rendszeren belül.

A minőségirányítási rendszerek mindegyike alapvetően a PDCA (plan: tervezés, do: megvalósítás, check: ellenőrzés – értékelés, act: beavatkozás – fejlesztés) logikán alapszik. Az autizmus-specifikus szempontrendszer/követelmények lehetővé teszik, hogy az ellátásban közreműködő szervezetek ezen szempontokkal kiegészítsék a minőségirányítás keretében alkalmazott a működést értékelő rendszerelemüket.

A külföldi szakirodalmat, gyakorlatot áttekintve az autizmus ellátás területén nagyrészt jó gyakorlat gyűjteményekkel, speciális tantervi ajánlásokkal, szakmai útmutatókkal találkozunk, s csak ritkábban standardokkal, követelményrendszerekkel.

2012 áprilisában a Birminghami Egyetemen Dr. Glenys Jones vezetésével működő Autism Centre for Education and Research (ACER) nyilvánosan közzétette az általa kidolgozott National Autism Standards nevű eszközt, amely oktatás, nevelés terüle-tén jól és viszonylag egyszerűen használható a szakemberek számára. A „Nyolc Pont – Az autista személyek ellátórendszerének országos szintű, komplex innovációja szakmai tanácsadó hálózat és koordinációs központ kialakításával” című kiemelt EU-s projekt (TÁMOP-5.4.11-12/1-2012-0001) keretében kidolgozott szempontrendszer készítői számára ez az eszköz szolgált mintaként.

Néhány példa: What is good practice in autism education? (www.autismeducationtrust.org.uk), Autistic Spectrum Disorders/Good Practice Guidence (www.autism.org.uk).

Hazánkban az 1990-es években szerveződő autizmus-specifikus oktatási rendszer (amely később a többi ellátási szegmensre is jelentős hatást gyakorolt) a Dr. Eric Schopler és munkatársai által 1972-ben kidolgozott, és rövid idő alatt az egész világon elterjedtté vált TEACCH program alapelemeire épült.

Az Autizmus Alapítvány által továbbfejlesztett, hazai viszonyokra adaptált program több olyan elemet is tartalmazott, amely a hazai oktatási rendszerben akkoriban még nem volt gyakorlat, de legalábbis szokatlannak, újszerűnek hatott. Ilyenek voltak többek között például a szülők támogatása, a partnerközpontú megközelítés – amelyben az autizmus specifikus ellátást, mint szolgáltatást tekintették. Ebben az esetben a szolgáltatás minőségével kapcsolatosan megfogalmazott szakmai szempontok – nevezhetjük őket követelményeknek is - fókuszában a gyermekek, a szülők, a partnerek elégedettsége, illetve a partnerek közötti együttműködés és kommunikáció, a TEAM munka, a szakemberek belső szakmai és szakmaközi munkacsoportjai, a szülők és szakemberek közös tevékenységei álltak.

3

A hazai autizmus-specifikus ellátórendszerben jelentős állomás volt az „Egészségügyi Minisztérium Szakmai Irányelve – Az autizmusról/autizmus spektrum zavarairól”, melyet az Autizmus Alapítvány és a Pszichiátriai Szakmai Kollégium dolgozott ki 2007ben. (Frissített verziója 2011-ben készült el.) A stratégiai tervezés első lépése a 2008ben elfogadott Országos Autizmus Stratégia volt, mely 5 éves időtávban határozta meg a terület legfőbb fejlesztési irányait, felelőseit és lépéseit. Sajnos a Stratégiai megújítása a mind a mai napig várat magára. A Stratégiában megjelölt feladatok kidolgozása az FSZK Autizmus Stratégiai Munkacsoport irányításával zajlott 2009-2012 között, mely során számos szakterület modellszintű kidolgozása történt meg, melyek jelen szempontrendszer kidolgozásának hazai alapját képezték.

Rendszerszinten, hivatalosan alkalmazott „követelményekről”, minőségbiztosításról egészen a Comenius 2000 program bevezetéséig nem beszélhetünk. A programot az Oktatási Minisztérium 2000. január 31-én indította útjára, amely az Európai Unió elvárásainak megfelelően, a magyarországi közoktatási intézmények gyakorlatába kívánta bevezetni a minőségbiztosítást. Ennek keretében készültek autizmusra adaptált kérdőívek és felmérő eszközök (pl. az autizmussal élő gyermekek elégedettség mérésére szolgáló eszközt az Autizmus Alapítvány dolgozta ki), illetve az autizmus specifikus intézményekben, csoportokban megtörtént a külső és belső partnerek elégedettség mérése is. Ez a mérés azonban általános minőségi kritériumok mentén zajlott, autizmus specifikus elemeket nem tartalmazott.

Szakmai tekintetben az első átfogó autizmus specifikus „követelménygyűjtemény” a 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról (későbbi átdolgozott változata a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók islolai oktatásának irányelve kiadásáról), amely részletes „irányelveket” – tágabban értelmezve követelményeket – tartalmaz az autizmus specifikus ellátással kapcsolatban.

A köznevelési rendszerben a TÁMOP-3.1.8 „Átfogó minőségfejlesztés a közoktatásban” c. projekt keretében bevezetés alatt lévő intézményi önértékelés és tanfel-

ügyeleti rendszer számos ponton kapcsolódhat az autizmus specifikus követelményekhez. A rendszer – megfelelő alkalmazás esetén – lehetőséget ad az intézményeknek arra, hogy sajátosságaik mentén értékeljék saját nevelési folyamataikat, belső kapcsolatrendszerüket és kommunikációjukat vagy éppen feltételrendszerüket.

Mint láthatjuk, a köznevelési rendszerben szinte folyamatos a szisztematikusan felépített, korábbi tapasztalatokra épülő minőségpolitika, minőségbiztosítás jelenléte.

Emellett jól használható szakmai irányelvek is rendelkezésre állnak. A TEACCH program elterjesztéséhez hasonlóan a követelményeket, irányelveket, a minőségről való korszerű gondolkodást a többi szakterületen is be kell vezetni. Ennek egyik fontos, jól használható eszköze, előkészítő lépése lehet ez a szempontrendszer.

szemléleti alapelveK Egy szolgáltatás, ellátási folyamat, tevékenység minősége tervezhető és több szempontból is értékelhető, azonban akkor tekinthető szakmailag megfelelőnek, ha az figyelembe veszi az ellátott személy három féle szükségletét: (1) az egyén általános, pl. életkorából, neméből adódó szükségleteit; (2) az ellátott speciális, esetünkben az autizmusból adódó szükségleteit (például érintettségének jellegét, mértékét), valamint (3) az ellátott családi helyzetét, a szűkebb közvetlen és tágabb környezetéből adódó jellemzőket.

A minőségi autizmus-specifikus ellátás követelményei a különböző intézmények által a különböző területeken nyújtott ellátásnak az autizmusra vonatkozó specifikumait határozzák meg részletesen, a jelenlegi nemzetközi szakmai tudás által elvárható szinten. Ugyanakkor szükséges és lehetséges megfogalmaznunk azokat a szemléleti alapelveket, melyek a szolgáltatás jellegétől, az adott egyéni és társadalmi helyzettől

4

és az ellátott életkorától függetlenül, minden autizmusra vonatkozó ellátási formára érvényesek, amelyek a szolgáltatások összességére vonatkozóan irányt mutatnak a magas szintű és minőségi ellátáshoz.

(3) A minőségi autizmus-specifikus ellátás/szolgáltatás az autizmus elfogadásán és megértésén alapul. Eszerint az ellátást/szolgáltatást biztosító intézmény/szakember/ellátó személyzet elfogadja, hogy az autizmus spektrum zavar sajátos szükségleteket von maga után, és így az autista emberek komplex támogatása specifikus ismereteket, képzettséget és megközelítési szemléletet igényelnek. Az ellátás/szolgáltatás tervezése, megszervezése, a szolgáltatások nyújtása során az intézmény, illetve a szolgáltató figyelembe veszi az autista emberek speciális szükségleteit.

(4) Az ellátás/szolgáltatás minden tekintetben megfelel a szakterület szabályozási feltételeinek, ehhez igazítva támaszkodik a korszerű autizmus-specifikus diagnosztikus protokollokra, a bizonyított (evidenciákon) fejlődésiviselkedéses-kognitív-oktatási megközelítésen alapuló beavatkozásokra. Az ellátás/szolgáltatás tervezésében és kivitelezésében az autista személy és családjának szükségleteihez és élethelyzetéhez igazodik.

(5) Az ellátás tervezése, megszervezése és a szolgáltatások nyújtása során az intézmény, szolgáltató nem pusztán a diagnózisra támaszkodik, minden esetben felméri/azonosítja az autista személy speciális szükségleteit. Ehhez felhasználja, figyelembe veszi az ellátott személyről rendelkezésre álló, az ellátásba kerülés előtt keletkezett dokumentumokat, vizsgálati eredményeket, valamint, szakmai kompetencia határain belül maga is felméréseket végez, illetve, szükség esetén további vizsgálatokat kezdeményezhet.

(6) Az intézményeknek/szolgáltatóknak rendelkezniük kell azokkal a minimálisan szükséges személyi, tárgyi, módszertani feltételekkel, kompetenciákkal, amelyek az autista személyek ellátásához szükségesek. Minimális feltételnek tekintendő minden, ami ahhoz szükséges, hogy az autista személyek (gyermekek, tanulók, felnőttek) speciális szükségleteik és nehézségeik miatt ne kerüljenek hátrányba társaikhoz képest.

(7) Az ellátást/szolgáltatást nyújtó intézmény partnernek tekinti az autista sze-

és családját, az ellátás tervezése, megszervezése és a szolgáltatás nyújtása során aktívan bevonja a folyamatba és épít közreműködésükre.

(1) Az ellátást/szolgáltatást nyújtó intézmény partnernek tekinti az autista személyt és családját, az ellátás tervezése, megszervezése és a szolgáltatás nyújtása során aktívan bevonja a folyamatba és épít közreműködésükre.

(2) Az intézmény/szolgáltató rendszeresen értékeli tevékenységét, ezen belül az autizmussal élők és az ellátásukban közvetlenül közreműködők körében igényés elégedettségmérést végez, amelyet felhasznál a szolgáltatás/ellátás fejlesztésében.

Az önértékelési szempontrendszer felépítése Az autizmus-specifikus ellátás önértékelési szempontrendszere a következő intézménytípusok számára elérhető (a későbbiekben további intézmények számára is kidolgozásra kerül): 1) gyermekkori diagnosztikát végző intézmények/szolgáltatók, 2) pedagógiai szakszolgálatok, 3) többségi óvodák, általános és középiskolák, valamint a szakképző intézmények, 4) gyógypedagógiai óvodák, általános iskolák, fejlesztő nevelést és oktatást végző intézmények, speciális szakiskolák, 5) lakóotthonok, 6) nappali ellátást nyújtó intézmények, 7) gyermekvédelmi alapellátás: gyermekjóléti szolgálat, gyermekek napközbe-ni ellátása.

A szempontrendszer részei: (1) Azoknak az intézménytípusoknak a felsorolása, melyek működésére az adott táblázat értelmezhető (cím).

(2) Azon általános szemléleti alapelvek összegzése, melyek az autizmus-specifikus ellátásra általában, így az adott intézménytípus autizmus-specifikus szolgáltatásaira vonatkoznak (ALAPELVEK).

(3) Részletes követelmény- és szempontlista, melyek egy adott autizmus-speci-

5

(3) fikus szolgáltatást nyújtó intézményben elvártak, egyrészt az adott intézménytípus szolgáltatási tevékenységeire, másrészt a személyi környezetére, harmadrészt a fizikai környezetére vonatkozóan. (KÖVETELMÉNY/SZEMPONT oszlop) (4) A követelmény/szempont teljesülésének megítélését segítő kérdések és példák, melyek az adott követelmény/szempont pontosabb értelmezésében segítenek (ÉRTELMEZÉST SEGÍTŐ KÉRDÉSEK, PÉLDÁK oszlop).

(5) Az adott követelmény/szempont megvalósulásáért javasolt felelős személy vagy személyek, mely intézményenként változó lehet, de megjelenés az önértékelési rendszerben jelzi ennek szükségességét (FELELŐS oszlop) (6) Önértékelési rész, melyet az intézmény dolgozói/felelősei töltik ki, jelölve, hogy az önértékelés időszakában az adott követelmény/szempont nem alkalmazható (NA), nem teljesült (NT), megvalósulása folyamatban van (F), illetve már teljesült (T).

(7) Az utolsó oszlopban (A MEGVALÓSULÁST ALÁTÁMASZTÓ DOKUMENTUMOK, TEVÉKENYSÉGEK) azokat a dokumentumokat, történéseket/tevékenységeket javasolt összegyűjteni, melyek az adott követelmény/szempont megvalósulása során keletkeztek illetve annak teljesülését támasztják alá.

Az önértékelés szakmai támogatása Az önértékelési szempontrendszer természetesen nem pótolja az adott intézmény /szolgáltató elméleti és gyakorlati felkészültségét az autizmus területén. Inkább olyan „to do” listát (tevékenységlistát) jelent, ami segíti a szolgáltatót abban, hogy erősségeit és gyengeségeit felmérje, és tervet alkosson kompetenciái bővítésére, növelésére. A követelmények/szempontok szakmai tartalmának értelmezése csak megalapozott autizmus ismeretek birtokában lehetséges, így szükséges, hogy a feladatra vállalkozó intézmény/szolgáltató szoros együttműködésben dolgozzon a területen képzett és jártas szakértővel vagy tanácsadóval.

További segítséget jelenthet a fejlesztésben a hazai és nemzetközi szakirodalom, ami már magyar nyelven is jelentős számban áll rendelkezésre a szakemberek, szülők és érdeklődők számára is. A Nyolc Pont projekt során fontos törekvés volt további a hazai és nemzetközi támogató dokumentumok összegyűjtése, közreadása. A projekt keretében támogató dokumentumnak olyan, rövidebb terjedelmű írott segédanyagok és filmrészletek minősültek, melyek alkalmasak lehetnek arra, hogy elősegítsék a szakmai fogalmak egységes használatát és értelmezését, valamint arra, hogy részletesebb magyarázatot nyújtsanak a szakmai követelményekhez, szempontokhoz.

Fontos funkciójuk továbbá, hogy ötleteket, mintákat nyújtsanak az intézmények gyakorlati munkájához. A támogató dokumentumok válogatása egyrészt hazai publikációkból, másrészt nemzetközi szak- és ismeretterjesztő anyagokból, többek között a NAS (The National Autistic Society, Egyesült Királyság) által javasolt és átadott szakmai anyagokból történt.

A dokumentumok tematikusan csoportosítva (pl. egészségügy, oktatás, szociális ellátás, foglalkoztatás) elérhetők az Autizmus Koordinációs Iroda (AKI) honlapján, illetve ugyanitt rendelkezésre áll egy olyan, valamennyi ágazatra érvényes gyűjtemény is, mely az autizmus spektrum zavarokkal kapcsolatos alapvető fogalmakat, tudományos tényeket és módszertani alapokat foglalja össze. E mellett széleskörű szakirodalom lista is készült annak érdekében, hogy az érdekeltek gyorsan, hatékonyan tájékozódhassanak a szakterületen.

Természetesen a jelenlegi gyűjtemény folyamatosan bővül, frissül a fenntartás időszakában is, hiszen az autizmus spektrum zavarokkal kapcsolatos tudás és az ellátórendszer várhatóan dinamikusan bővül a jövőben.

Az önértékelés folyamata Az önértékelés egyrészt szervezetfejlesztési és vezetési eszköz a vezetés számára a szervezet eredményességének növelése érdekében, másrészt eszköz a teljesítmény 6

önkritikus elemzéséhez és értékeléséhez egy adott időszakra. Az önértékelés célja a szervezet adott területen való működésének értékelése, a fejlesztendők (szakmai, szervezeti) meghatározása.

Az intézményvezető előkészítő munkája meghatározó szerepet játszik az önértékelés és fejlesztési terv sikerében, eredményességében vagy kudarcában. Az önértékelés során az intézmény építsen a korábbi felmérések eredményeire, a rendelkezésre álló adataira, legyen tekintettel a felmérés óta eltelt idő alatt bekövetkezett változásokra, különös tekintettel a trendek vizsgálatára. Az önértékelés módszereinek megválasztásánál az intézménynek arra kell törekednie, hogy az önértékelés tegye lehetővé az intézmény tevékenységének, elért eredményeinek és az ehhez alkalmazott módszerek megismerését, bemutatását. Az önértékelés tehát akkor érheti el célját, ha az intézmény tényekre alapozva tudja megállapítani erősségeit és fejlesztendő területeit a követelmények tekintetében, s ennek eredményeként ki tudja jelölni, mely területeken szükséges a beavatkozás, a fejlesztés. Az önértékelés jelen esetben az autizmussal élők számára nyújtott szolgáltatások, ellátásokra kidolgozott követelmények /szempontok alapján kell történjen..

Az intézmény határozza meg és írásban rögzítse az önértékelésre vonatkozó eljárásrendjét, amely foglalja magába: -

Az önértékelés javasolt lépései: A vezető, vezetés az önértékelés megvalósításáról, időpontjáról, a megvalósítók és a felelősök köréről az intézmény erőforrásainak figyelembe vételével dönt. A vezető határozza meg az önértékelés felelősét, az önértékelési csoport tagjait és a felhasználható erőforrásokat.

Az önértékelés terjedjen ki a szolgáltatás összes követelményére felhasználva a segítő kérdéseket és támaszkodva az értékelést alátámasztó adatokra: -

Az önértékelés módszere: -

feleljen meg az intézmény igényeinek (esetleges specialitásainak), használatával azonosítani lehessen az intézmény erősségeit, a fejlesztendő folyamatokat, tevékenységeket és területeket, legyen tényszerű, azaz támaszkodjon adatokra, mérésekre.

Az önértékelés megvalósítása az intézmény által szabadon megválasztott módszerrel történhet, amelyhez a kidolgozott követelmények/szempontok nyújtanak segítséget.

Ehhez a tevékenységhez ajánlott a követelmények, a segítő kérdések és ezeket kiegészítő értékelési szempontok használata. Amennyiben a szervezet végez teljes körű önértékelést, a követelményeket illessze be a teljes körű önértékelés követelményrendszerébe, gondolja át az önértékelés szabályozását és annak keretében valósítsa meg.

az önértékelés területeit szolgáltatásai és ellátásai függvényében, az önértékelés gyakoriságát, az önértékelés módszereit, felelőseit a beavatkozás lépéseit, felelőseit.

-

a partneri (autista gyermek, felnőtt, szülő, szakember, fenntartó stb.) igények figyelembevételének módjára. térjen ki a szolgáltatásban, az ellátásban az intézmény által elért eredményekre, ezen belül különösen: - a munkatársak bevonásának, képzésének eredményeire, mértékére, - a fejlesztések eredményeire, - a partnerek (autista gyermek, felnőtt, szülő, szakember, fenntartó stb.) elégedettségére.

Az önértékelést, a kialakítást követően (első ciklus) évente javasolt elvégezni.

Az intézmény működésének javítása és fejlesztése: Az intézmény vezetése az intézményt érintő külső és belső mérések, valamint a belső értékelések tapasztalatainak összegzése alapján határozza meg azokat a javítandó,

7

ÖNÉRTÉKELÉSI SZEMPONTRENDSZER fejlesztendő folyamatokat és területeket, amelyek esetében fejlesztésre van szükség.

A fejlesztések megvalósítására fejlesztési terv készül az önértékelési csoport által, amelyet a vezetés fogad el. Ennek támogatására a vezetés biztosítsa a folyamatos fejlesztés eszközrendszerének működését az intézményben (egymástól való tanulás, gyengeségek leküzdése, folyamatszabályozások felülvizsgálata stb.).

Az önértékelési szempontrendszer fejlődése Az önértékelési szempontrendszer további fejlesztésének kulcsai a felhasználó intézmények/szolgáltatók. Az Autizmus Koordinációs Iroda (AKI) összehangoló munkája segítségével kezdődik meg a szempontrendszer tesztelése. Ebben a folyamatban meghatározó, hogy a szempontrendszert alkalmazó intézmények/szolgáltatók folyamatos kritikai észrevételeket adjanak az AKI felé, például az érthetőség, a konkrétság, a gyakorlat oldaláról való hasznosság, a saját intézménybeli alkalmazhatóság szempontjából.

Autizmus-specifikus ellátást biztosító intézmények és szakemberek számára Lakóotthonok ALAPELVEK: Az autizmussal kapcsolatos szolgáltatás az autizmus elfogadásán alapul. A szolgáltató elfogadja, hogy az autizmus spektrum zavar sajátos szükségleteket generál, ezért a lakók komplex támogatása specifikus ismereteket, képzettséget és megközelítési szemléletet igényel. A lakhatást nyújtó intézmény rendelkezik azokkal a minimálisan szükséges személyi, tárgyi, módszertani feltételekkel, kompetenciákkal, amelyek a szakszerű ellátáshoz szükségesek. Minimális feltételnek tekintendő minden, ami szükséges ahhoz, hogy a személy speciális szükségletei és nehézségei miatt ne kerüljön hátrányba az autizmusban nem érintett lakótársakhoz képest. Az autizmus ellátásban dolgozó szakszemélyzet rendelkezik feladatának megfelelő szintű autizmus specifikus képzettséggel, a technikai és egyéb dolgozók pedig a feladatuk ellátásához szükséges autizmus specifikus ismeretekkel.

A szolgáltató képzési és belső konzultációs rendszere, a szakirodalom, szakanyagok biztosítása, valamint a munkaszervezés segítségével támogatja az ismeretek rendszeres megújítását, az önképzést és a belső konzultációs tevékenységet. A szolgáltató biztosítja a biztonságos és eredményes ellátáshoz szükséges szakember létszámot. A fizikai környezet kialakítása, átalakítása során a szakterületre általánosan kötelező előírásokon túl az ellátást végző figyelembe veszi az autizmus spektrum zavarral élő felnőttek speciális szükségleteit, az autizmus specifikus ellátás szakmai alapelveit. Az ellátást, szolgáltatást nyújtó intézmény partnernek tekinti az autizmussal élő személyt és családját, az ellátás tervezése, megszervezése és a szolgáltatás nyújtása során aktívan igyekszik bevonni őket a folyamatba és épít közreműködésükre.

NA: nem alkalmazható F: folyamatban

NT: nem teljesült T: teljesült

8

KÖVETELMÉNY /SZEMPONT

ÉRTELMEZÉST SEGÍTŐ KÉRDÉSEK, PÉLDÁK

NA

A TEVÉKENYSÉGRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK Az átvétel tevékenységeit, felelőseit az intézmény írásban, eljárásrendben rögzíti?

A váltás előtt legalább egy évvel megtörténik a kapcsolatfelvétel a családdal és azzal az intézménnyel, mely az aktuális ellátást biztosítja? A lakóotthon és az aktuális ellátóhely kijelöli azokat a szakembereket, akik az átvezetés időszakát segítik?

Az aktuális intézmény rendelkezésre bocsájtja a folyamatos ellátáshoz szükséges dokumentációt (pl. anamnézis, életút leírás, egyéni fejlesztési tervek).?

Létrejönnek a szükséges személyes találkozások, az előzetes látogatások a lakóotthonban?

Az új lakó számára lehetőség nyílik a lakóközösség életébe való fokozatos bekapcsolódásra?

Az autizmussal élő személy megismerheti a közösségi együttélés szabályait és a szolgáltatás jellemzőit a számára legmegfelelőbb kommunikációs szinten?

A szakemberek a személyközpontú ellátás biztosításához szükségletfelmérést végeznek. A mérő és értékelő módszereket és eszközöket az autizmusra adaptálják, ha szükséges

Intézményi alapdokumentumainkban (Szakmai Program) megjelennek a felmérés és értékelés specifikus szempontjai és eljárásai?

FELELŐS

Biztosított a család és az érintett személy bevonása az átvezetés időszakában?

Intézményvezető és a szakmai team

A lakóotthonba való beköltözés előkészítése és megvalósítása tervszerű, kidolgozott eljárásrenden és egyéni tervezésen alapul, ún. "Átvezetési terv" készül.

NT

F

T

A MEGVALÓSULÁST ALÁTÁMASZTÓ DOKUMENTUMOK, TEVÉKENYSÉGEK

Dokumentáljuk azok alkalmazását?

Egységesen alkalmazzuk a felméréseket?

Rendszeresen értékeljük az eszközök megfelelősségét?

A szakemberek viselkedéses megközelítést, illetve kognitív-viselkedésterápiás eljárásokat alkalmaznak és járatosak a problémás viselkedések, krízisek megelőzésében és kezelésében.

Az egyéni fejlesztési tervekben és a szakmai alapdokumentumokban megjelennek viselkedéses stratégiák (pl. formázás, láncolás, promptok, a kívánt viselkedéses megerősítése)?

Alkalmazunk autizmus-specifikus módszereket (például: Szociális történetek, Én-könyv, Napló, videó-modell, elmeolvasás tanítása, szociális készségfejlesztő csoport)?

A problémás viselkedések feltérképezése során alkalmazzuk a S.T.A.R. modellt, vagy más, hasonló keretet?

A szükségletfelmérés alapján egyéni fejlesztési terv készül. A családot és a személyt a tervezés, megvalósítás és értékelés folyamatába bevonják.

A család és az érintett személy lehetőséget kap arra, hogy javaslattal éljenek a fejlesztési célok, feladatok meghatározásában és a szolgáltatáselemek kiválasztásában?

A megvalósítás során van mód személyes konzultációra a szakemberekkel?

Az autizmussal élő személy számára biztosított a tapasztalatok, élmények megosztása a számára legmegfelelőbb kommunikációs módon?

FELELŐS

Rendelkezünk autizmus-specifikus felmérési és értékelő eszközökkel (pl. használjuk a Quill-féle készségleltárt)?

Intézményvezető és a szakmai team

speciális felmérő eszközökkel (pl. szenzoros reakciók, kommunikáció, társas készségek, önállóság felmérése) egészítik ki és rendszeresen értékelik az eszközök megfelelősségét.

NA

Intézményvezető és a szakmai team

ÉRTELMEZÉST SEGÍTŐ KÉRDÉSEK, PÉLDÁK

Intézményvezető és a szakmai team

KÖVETELMÉNY /SZEMPONT

NT

F

T

A MEGVALÓSULÁST ALÁTÁMASZTÓ DOKUMENTUMOK, TEVÉKENYSÉGEK

Biztosított az egyén számára a rendszeres mindennapi tevékenykedés (tanulás, munka, társas és önálló szabadidő és sport)?

Biztosított a választás lehetősége különböző tárgyak, tevékenységek, személyek között?

Biztosított a lehetőség a meglévő képességek és tudás önálló alkalmazására?

Vannak olyan tevékenységek, melyek siker és kompetencia élményt nyújtanak?

A szakemberek a komplex rehabilitáció során a terápiás módszereket és eszközöket az autizmusra adaptálják, szüksége esetén egyedi eszközt készítenek.

Rendelkezésre állnak egyénre szabott kommunikációs eszközök, vizuális környezeti támpontok?

A szolgáltató felismeri a közvetlen szolgáltatásán kívül eső szolgáltatásra való igényt, felhívja a figyelmet azokra és segítséget nyújt elérésükben.

A szolgáltató felhívja a figyelmet a sportolási lehetőségekre? Segítséget nyújt a kulturális programok tervezéséhez, igénybe vételéhez?

Tájékoztatást nyújt a továbbképzésekben, oktatási programokban való részvételhez?

Rendszeresen felméri a lakók igényeit

FELELŐS

Az egyéni fejlesztési terv fókuszában az autizmussal élő személy képességeinek megőrzése, fejlesztése és a lehető legmagasabb szintű önállóság és életminőség elérése áll.

Intézményvezető és szakmai team

A személy megfelelő tájékoztatást kap a rá vonatkozó dokumentumok tartalmáról azon a kommunikációs szinten, mely számára megfelelő?

Biztosított a szakemberekkel való rendszeres konzultáció?

Intézményvezető és szakmai team

Az autizmussal élő személyre vonatkozó dokumentáció a személyiségi jogok figyelembe vétele mellett az érintett személyek számára hozzáférhető.

NA

Intézményvezető és szakmai team

ÉRTELMEZÉST SEGÍTŐ KÉRDÉSEK, PÉLDÁK

Intézményvezető és szakmai team

KÖVETELMÉNY /SZEMPONT

NT

F

T

A MEGVALÓSULÁST ALÁTÁMASZTÓ DOKUMENTUMOK, TEVÉKENYSÉGEK

KÖVETELMÉNY /SZEMPONT

ÉRTELMEZÉST SEGÍTŐ KÉRDÉSEK, PÉLDÁK

NA

a további szolgáltatások igénybe vétele tekintetében?

Biztosított az egészségügyi szűrő- és egyéb vizsgálatok, beavatkozások igénybe vétele?

A szolgáltató segíti a kölcsönösen megfelelő, biztonságos személyes kapcsolatok kialakítását?

A szakemberek megfelelő ismereteket és stratégiákat tanítanak a visszaélések, zaklatás, abúzus felismerésére, jelzésére, elkerülésére?

A SZEMÉLYI KÖRNYEZETRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK Az ellátó személyzet autizmus-specifikus felkészítése és továbbképzése a belső tudásmegosztás biztosított.

Biztosítottak a rendszeres autizmus-specifikus továbbképzések?

A szakembereknek lehetőségük van mentoráló szakemberek segítségét igénybe venni?

Rendszeresen szervezünk belső, külső

FELELŐS

Lehetőséget teremt arra, hogy az autizmussal élő személy igényeinek és megértésének megfelelően sikeresen vehessen részt különböző típusú társas helyzetekben?

Intézményvezető és szakmai team

A szolgáltató felméri az autizmussal élő személy megértésének szintjét és igényeit a társas kapcsolatok területén?

Intézményvezető

A szolgáltató felismeri az autizmussal élő lakók társas igényeit, erősségeit és nehézségeit és célzottan támogatja e területen.

NT

F

T

A MEGVALÓSULÁST ALÁTÁMASZTÓ DOKUMENTUMOK, TEVÉKENYSÉGEK

KÖVETELMÉNY /SZEMPONT

ÉRTELMEZÉST SEGÍTŐ KÉRDÉSEK, PÉLDÁK

NA

konzultációkat, esetmegbeszéléseket?

A továbbképzési tervben megjelennek az autizmus-specifikus képzések?

Biztosított a korszerű szakirodalom hozzáférés a szakemberek és segítőik számára?

A személyzet létszáma megfelel az ellátott személyek szükségleteinek.

A szakemberek időbeosztása és feladatköre illeszkedik a lakók egyéni szükségleteihez?

Van mód az erőforrások rugalmas átcsoportosítására, amikor pl. problémás viselkedések alakulnak ki? Él az intézmény az önkéntes segítők bevonásának lehetőségével?

Az intézmény igénybe veszi szakmai szupervízor segítségét.

Biztosított intézményünkben a rendszeres szupervízió lehetősége?

Szabályozott és ellenőrzött a szupervízor tanácsainak beépítése a szakmai munka során?

Az intézmény rendszeresen értékeli

Vannak eszközeink az autizmussal élő

FELELŐS

Az intézményi dokumentumok megjelenítik a team-ek működésének szervezeti és tartalmi kereteit (pl.

SZMSZ, Munkaterv)?

Fenntartó, intézményvezető

Rendszeresek a team megbeszélések?

Intézményvezető és a szakmai team

Rendelkezésre állnak a team megbeszélések dokumentumai?

Intézményvezető

Biztosítottak a team munka feltételei.

NT

F

T

A MEGVALÓSULÁST ALÁTÁMASZTÓ DOKUMENTUMOK, TEVÉKENYSÉGEK

KÖVETELMÉNY /SZEMPONT

ÉRTELMEZÉST SEGÍTŐ KÉRDÉSEK, PÉLDÁK

saját ellátását az autizmus szempontjából is, amelynek során megkérdezi a partnereit és bevonja őket az értékelésbe és a fejlesztési célok kialakításába.

személyek visszajelzéseinek mérésére?

NA

Vannak eszközeink a szülői értékelések mérésére?

Vannak eszközeink a dolgozói értékelések mérésére?

Kidolgozott vezetői értékelési rendszerrel rendelkezik intézményünk?

Rendelkezésre állnak egyénre szabott napirendek (szükség szerint tárgyas, képes, írott szimbólumszinten); folyamatábrák; a környezetben való tájékozódás jelzései, időmérők?

Az intézményben biztosított az egyedi eszközök elkészítésének feltételrendszere.

Rendelkezésre áll színes nyomtató, fénymásoló, lamináló, videókamera, fényképezőgép, Boardmaker szoftver?

Tudatosan keressük azokat a pályázati vagy egyéb lehetőségeket, mellyel az eszközpark színvonala emelhető/szinten tartható?

Az intézményben biztosított az egyénre szabott augmentatív-alternatív kommunikációs eszközrendszer.

Elérhetők egyénre szabottan AAK-s eszközök (pl. tárgyas, képes kommunikáció eszközei, bármely autizmus-specifikus IKT alkalmazás a kifejező kommunikáció támogatására)?

Fenntartó, intézményvezető

Az intézményben biztosítottak a térben és időben való tájékozódást segítő, a kiszámíthatóságot biztosító, személyre szabott vizuális segédeszközök.

FELELŐS

A FIZIKAI KÖRNYEZETRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

NT

F

T

A MEGVALÓSULÁST ALÁTÁMASZTÓ DOKUMENTUMOK, TEVÉKENYSÉGEK

ÉRTELMEZÉST SEGÍTŐ KÉRDÉSEK, PÉLDÁK

Szükség esetén biztosított az egyéni szenzoros védőeszköz (pl. fülhallgató); ingerszegényebb személyes tér biztosítása?

Az ingerkereső személyek számára biztonságos a fizikai környezet?

Megfelelő támogatást kapnak ahhoz, hogy elérjék a számunkra érdekes, fontos ingereket?

Biztosított az egyéni és csoportos tevékenységek színtere, rendelkezésre áll az önálló feladatvégzés helyszíne.

Rendelkezésre áll egyéni és kiscsoportos tevékenységek végzésére alkalmas helyiség, munkavégzésre és szabadidőre kialakított tér?

Az intézményben biztosított a strukturált és strukturálatlan szabadidő eltöltéséhez megfelelő fizikai környezet és autizmus-barát szabadidős eszközök és játékok.

Rendelkezésre állnak biztonságos beltéri és kültéri eszközök?

Vannak megfelelő vizuális algoritmusok azok használatához, szükség esetén a játéktevékenységet megszervező szakember?

Rendelkezésre állnak zárt végű, látványból érthető szabadidős eszközök (pl. puzzle, logikai játékok)?

Rendelkezésre állnak az egyes lakók speciális érdeklődésének megfelelő szabadidős eszközök?

Intézményvezető és a szakmai team

FELELŐS

Az intézményben figyelembe veszik az autizmussal élő személyek szenzoros ingerfeldolgozási nehézségeit, igényeit és eszerint adaptálja a környezetet.

Intézményvezető és a szakmai team

Az intézmény munkatársai tervezetten és folyamatosan figyelik a technikai fejlesztéseket-e téren?

Intézményvezető és a szakmai team

Rendelkezésre áll megfelelő informatikai háttér és szaktudás?

NA

Intézményvezető és a szakmai team

KÖVETELMÉNY /SZEMPONT

NT

F

T

A MEGVALÓSULÁST ALÁTÁMASZTÓ DOKUMENTUMOK, TEVÉKENYSÉGEK

KÖVETELMÉNY /SZEMPONT

ÉRTELMEZÉST SEGÍTŐ KÉRDÉSEK, PÉLDÁK

Az intézményben biztosított a gyermek, tanuló számára a biztonságos (fizikai biztonság, személyi támogatás) elvonulási lehetőség.

Rendelkezésre áll pihenő szoba, szenzoros szoba?

NA

Rendelkezésre áll biztonságos udvar?

A bútorok stabilak és rögzítettek?

Amennyiben ellátnak olyan személyeket, akik stressz esetén önsértő/agresszív viselkedést tanúsíthatnak, adottak-e a fizikai biztonság feltételei?

Szükség esetén a munkatársak kapnak védőruházatot, hogy megelőzzék a balesetveszélyt?

Van megfelelő tér a mozgáshoz, megnyugváshoz?

Rendelkezésre áll megfelelő számú helyiség annak érdekében, hogy a többi lakó nyugodtan és biztonságban folytathassa napirendjét olyankor is, amikor problémás viselkedés alakult ki?

FELELŐS

Vannak zárható szekrények, melyekbe a potenciálisan balesetveszélyes anyagok, eszközök tárolhatók?

Intézményvezető és a szakmai team

Szükség esetén az üvegfelületek lefóliázhatók?

NT

F

T

A MEGVALÓSULÁST ALÁTÁMASZTÓ DOKUMENTUMOK, TEVÉKENYSÉGEK

ÖNÉRTÉKELÉSI SZEMPONTRENDSZER Autizmus-specifikus ellátást biztosító intézmények és szakemberek számára Szociális alapszolgáltatások {szociális tv 57. § (1)} - támogató szolgáltatás, nappali ellátás keretében működő intézmények

AZ ÖNÉRTÉKELÉSI SZEMPONTRENDSZER Autizmus-specifikus ellátást biztosító intézmények és szakemberek számára Szociális alapszolgáltatások {szociális tv 57. § (1)} - támogató szolgáltatás, nappali ellátás keretében működő intézmények

© Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft., 2015 1071 Budapest, Damjanich utca 4.

A kiadvány az Európai Unió Szociális Alapjának támogatásával, a Nyolc Pont projekt keretében létrejött Autizmus Koordinációs Iroda (AKI) gondozásában készült.

Autizmus Koordinációs Iroda www.autizmusiroda.hu Nyolc Pont - „Az autista személyek ellátórendszerének országos szintű, komplex innovációja szakmai tanácsadó hálózat és koordinációs központ kialakításával” kiemelt projekt (TÁMOP 5.4.11-12/1-2012-0001)

BEVEZETŐ

AZ ÖNÉRTÉKELÉSI SZEMPONTRENDSZER CÉLJA

Nyilvánvaló tény, hogy az autizmussal (autizmus spektrum zavarral) diagnosztizált gyerekek és felnőttek száma évről évre növekszik, mely ma már nem csak szakmai körökben, de a szélesebb társadalomban is ismert. A korszerű nemzetközi epidemiológiai vizsgálatok alapján az előfordulási gyakoriság meghaladja az 1 %-ot (1/68) (Centers for Desease Control and Prevention, 2014). Annak ellenére, hogy ennek okai nem teljes mértékben tisztázottak, szakmai konszenzus van abban a tekintetben, hogy a növekedésben a szakmai tudás és a diagnosztikai rendszer érzékenységének növekedése mindenképpen meghatározó. A tendencia (az autizmussal diagnosztizáltak számának egyenletes növekedése) Magyarországon is megfigyelhető, bár a felismert esetek száma lényegesen elmarad a hiteles nemzetközi adatoktól, melynek hátterében az adatszolgáltatás hiányosságai és a diagnosztika korlátai egyaránt szerepet játszanak.

A szempontrendszerben részletezésre kerülő követelmények/szempontok az intézmény/szolgáltató működésével kapcsolatosan határoznak meg olyan elvárásokat, amelyek a szervezet autista emberek ellátására vonatkozó tevékenységéhez adnak iránymutatást. Az elvárásokban azok a kulcsfontosságú folyamatok, tevékenységek jelennek meg, amelyek az autizmus ellátás minősége terén végzett munka fő elemeit jelölik ki, és amelyek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a szolgáltatást autizmus-specifikusnak tekintsük. Az elvárások azt tartalmazzák, amit a szervezet tesz vagy tennie kellene céljai elérésének érdekében. A cél az autizmussal élő személy és családja számára a szakmailag megalapozott, tervszerű, átgondolt, folyamatos és személyre szabott szolgáltatás biztosítása.

A növekedés egyértelműen érzékelhető az ellátórendszer egyes területein és intézményeiben, ahol az ellátást igénylők száma messze meghaladja az ellátórendszer kapacitását. A kapacitáshiány mellett meghatározóak az intézmények szakmai felkészültségének hiányosságai is. Egyrészt, az adott feladatra szakmailag nem, vagy nem megfelelően, illetve nem eléggé felkészült intézmények és szakembereik érthető módon vonakodnak az ellátás nyújtásától, másrészt, a feladat – az autizmussal élő gyermek ellátása – vállalása vagy kijelölése sokszor „ébreszti rá” a szolgáltatást nyújtó szakembereket az autizmussal kapcsolatos szakmai kompetencia gyengeségeire, illetve az ellátás feltételeinek hiányaira. A megfelelő ellátás biztosítéka az a tudás, hogy az autizmusból fakadó szükségletek – egyéni módon és mértékben, de – erre irányuló speciális ismereteket, megértést és megközelítést kívánnak (lásd még szemléleti alapelvek). Ehhez az ellátásban résztvevő munkatársak megfelelő és többszintű képzésére van szükség, továbbá arra az összehangolt munkára, amit egy ellátást biztosító intézmény – annak fenntartója, vezetése és munkatársai – tesznek annak érdekében, hogy biztosítsák autista klienseik számára – egyéb szükségleteiken túl – az ellátásban az autizmusra vonatkozó speciális feltételeket. Az önértékelési szempontrendszer abban nyújthat segítséget az intézmények számára, hogy ezeknek a feltételeknek a teljesülését rendszerezetten és rendszeresen áttekintsék, értékeljék, valamint fejlesztéseiket tudatosabban tervezzék a megfelelő színvonalú ellátás elérése és folyamatos biztosítása érdekében.

Az elvárások alapját a korszerű szakmai ismeretek, az elvárható gondosság, az érintettek (szereplők) igényei és elégedettsége, a hatékonyság és eredményesség követelménye, és a partnerség képezik. Az elvárások tartalmazzák a folyamatos fejlesztés szemléletének elemeit, tehát a „tervezés”, a „végrehajtás” és az „ellenőrzés – értékelés” lépéseit. E lépések egymásra épülnek, ugyanakkor folyamatosan hatnak egymásra, a fejlesztés folyamatosságát biztosítva.

Az értékelési szempontok egy része átfedést mutat/mutathat az egyes intézmények meglévő minőségirányítási rendszerében megvalósuló vezetői átvizsgálással vagy szervezeti önértékeléssel, ugyanakkor kiegészítik/kiegészíthetik azt az autizmusra vonatkozó specifikus szempontokkal. Amennyiben az autizmussal élők ellátásában közreműködő szervezet már rendelkezik valamilyen minőségirányítási rendszerrel, vagy van rendszeresen alkalmazott szervezeti önértékelése, úgy a jelen autizmusspecifikus önértékelési kritériumokat vizsgálja meg, hogy be tudja-e illeszteni a már meglevő értékelési szempontok közé. Esetleg speciális szempontként megtartva egy külön értékelési szempontsor lesz az értékelés során. Ez esetben is a rendszer részévé szükséges tenni, a szabályozó dokumentumok között érdemes megjeleníteni.

A minőségirányítási rendszerrel jelenleg még nem rendelkező, a minőségfejlesztésben még nem vagy csak kevés tapasztalatot szerzett intézmények számára azonban lehetőséget jelent az autizmus-specifikus ellátás szempontrendszere az önértékelés fokozatos megvalósítására, bevezetésére.

1

A KIALAKÍTÁS KÖRÜLMÉNYEI Az autizmus-specifikus ellátás önértékelési szempontrendszerének elsődleges célja, hogy támogassa a különböző ellátó intézményeket, szolgáltatókat autizmusra vonatkozó szolgáltatásaik szakmai minőségének értékelésében, a minőségi ellátás kialakításában, fenntartásában, fejlesztésében. Egy adott szolgáltató működésére vonatkozó követelményeket számos jogszabály és szakmai irányelv szabályozza, azonban ezek csak részben tartalmazzák azokat a specifikumokat, amelyek az autista emberek minőségi ellátásra vonatkoznak. Az önértékelési szempontrendszer az adott szolgáltató jogszabályokban és szakmai irányelvekben meghatározott szolgáltatási követelményein túl jelölik ki azokat az elvárásokat, melyek az adott szolgáltatás autizmusspecifikusságát biztosítják. Az elvárt követelményeket/szempontokat a szolgáltatók számára fogalmazza meg annak érdekében, hogy ellátási feltételeiket autista klienseik szükségleteiknek megfelelően alakítsák. Az önértékelési szempontsor meghatározza azokat a feltételeket és szempontokat, amelyek -

-

elvártak ahhoz, hogy az adott szolgáltatás szakmai szempontból autizmus-specifikusnak legyen tekinthető; szükségesek ahhoz, hogy az autizmussal élő gyermek vagy felnőtt speciális szükségletei és nehézségei miatt ne kerüljön hátrányba a szolgáltatás vagy ellátás igénybevétele szempontjából; segítségével az intézmény képes saját szolgáltatásának értékelésére, és szükség szerint fejlesztési tervének kidolgozására; támogatják az adott szolgáltatás specifikus kialakítását, fenntartását, továbbfejlesztését.

Ugyanakkor a szempontrendszer támpontokat nyújt a szolgáltatást igénybevevők és a szolgáltatást fenntartók számára is azáltal, hogy -

annak segítségével a szolgáltatást igénybe vevők (érintett személyek, családok, külső szakemberek) képesek a szolgáltatás megítélésére; az önértékelés segítségével létrehozott fejlesztési terv ismeretében a finanszírozók és döntéshozók képesek a szolgáltatás felmérésére, és célzott támogatására.

Az itt bemutatásra kerülő önértékelési szempontrendszer a „Nyolc Pont – Az autista személyek ellátórendszerének országos szintű, komplex innovációja szakmai tanácsadó hálózat és koordinációs központ kialakításával” című kiemelt EU-s projekt keretében jött létre (TÁMOP-5.4.11-12/1-2012-0001). A projekt átfogó céljai az autista emberekkel foglalkozó ellátó rendszer, illetve a rendszer intézményeiben dolgozók szakmai felkészültségének fejlesztése, az autizmus-specifikus szolgáltatások minőségének és hozzáférésének javítása, az autizmussal élők társadalmi integrációjának elősegítése voltak. A projekt során széles szakértői bázis bevonásával, hazai és nemzetközi irányelvekre támaszkodva került összeállításra az autizmus specifikus ellátás minden ágára és szintjére kidolgozott átfogó követelményrendszer, továbbá a következőkben bemutatásra kerülő, intézmények/szolgáltatók számára kialakított önértékelési szempontrendszer. Egyes követelmények megvalósításának/megvalósíthatóságának ellenőrzése a projekt során egy 36 intézményre kiterjedő akciókutatás segítségével zajlott, melynek folyamata és tapasztalatai részletes tanulmányban olvashatók (www.autizmusiroda.hu/dokumentum/). Az önértékelési szempontrendszer további ellenőrzése, visszajelzések gyűjtése a projekt fenntartási időszakában, az Autizmus Koordinációs Iroda irányításával, az elkövetkező időszakban várható.

A minőségirányítás szerepe A mindennapok során a minőség kifejezést sokféleképpen értelmezik, illetve használják. Ha megkérdezünk néhány embert, hogy számukra mit jelent a minőség, valószínűleg sokféle választ kapunk, mint megbízhatóság, megfelelés az előírásoknak, megfelelés a jogszabályoknak, kényelem, tudatosság, szaktudás, kedvesség, előrelátás, a megfelelő ellátás.

A minőség fogalma az Egészségtudományi Fogalomtár szerint: „A minőség (quality) a termék vagy a szolgáltatás olyan tulajdonságainak és jellemzőinek összessége, amelyek hatással vannak a terméknek vagy a szolgáltatásnak arra a képességére, hogy kinyilvánított vagy elvárható igényeket elégítsen ki. Az egészségügyi értelmezés szerint 2

NEMZETKÖZI ÉS HAZAI GYAKORLAT a minőség az egészség megőrzésében, helyreállításában és fenntartásában részt vevők által kinyilvánított olyan értékítélet, amely az elvárható igények megvalósulásának mértékét fejezi ki. A megvalósulás mértéke minden egyes komponens tekintetében az arra jellemző mutatóval írható le.” A minőségcél a minőségnek az a szintje, amit meg akarnak valósítani, megtartani vagy elérni egy szervezet szolgáltatásai tekintetében.

A minőségcélok általában a szervezet minőséggel kapcsolatos megközelítésén, a szervezet szolgáltatásaival kapcsolatos saját elképzelésein alapszanak, és általában a szervezet megfelelő funkciói és szintjei számára tűzik ki őket. Ahhoz, hogy a minőségcélok elérése mérhető legyen, összhangban kell lenniük a minőségpolitikával és a folyamatos fejlesztés iránti elkötelezettséggel, illetve a szervezet teljesítményének értékelésével. A minőségcélok elérése előnyösen befolyásolhatja a szolgáltatás minőséget, a működés eredményességét, ezeken keresztül pedig az érdekelt felek megelégedettségét és bizalmát. Az autizmus specifikus ellátás követelményeinek célja, hogy a gyakorlati ellátásban dolgozók tevékenységét ajánlásokkal befolyásolja, segítse őket és a szolgáltatásokat igénybevevőket (autista emberek, családtagok) a legmegfelelőbb ellátás kiválasztásában, ezzel biztosítva annak eredményességét, hatékonyságát.

A minőségirányítás (qualtity management) az általános irányítási (vezetési) funkció mindazon tevékenységeit jelenti, amelyek meghatározzák a minőségpolitikát, a minőségre vonatkozó célkitűzéseket és a felelősségi köröket és a minőségcélok teljesüléséhez kapcsolódó értékelési szempontokat. A minőségirányítás ezeket olyan eszközökkel valósítja meg, mint a minőségtervezés, a minőségszabályozás, a minőségbiztosítás, minőségértékelés és a minőségfejlesztés a minőségirányítási rendszeren belül.

A minőségirányítási rendszerek mindegyike alapvetően a PDCA (plan: tervezés, do: megvalósítás, check: ellenőrzés – értékelés, act: beavatkozás – fejlesztés) logikán alapszik. Az autizmus-specifikus szempontrendszer/követelmények lehetővé teszik, hogy az ellátásban közreműködő szervezetek ezen szempontokkal kiegészítsék a minőségirányítás keretében alkalmazott a működést értékelő rendszerelemüket.

A külföldi szakirodalmat, gyakorlatot áttekintve az autizmus ellátás területén nagyrészt jó gyakorlat gyűjteményekkel, speciális tantervi ajánlásokkal, szakmai útmutatókkal találkozunk, s csak ritkábban standardokkal, követelményrendszerekkel.

2012 áprilisában a Birminghami Egyetemen Dr. Glenys Jones vezetésével működő Autism Centre for Education and Research (ACER) nyilvánosan közzétette az általa kidolgozott National Autism Standards nevű eszközt, amely oktatás, nevelés terüle-tén jól és viszonylag egyszerűen használható a szakemberek számára. A „Nyolc Pont – Az autista személyek ellátórendszerének országos szintű, komplex innovációja szakmai tanácsadó hálózat és koordinációs központ kialakításával” című kiemelt EU-s projekt (TÁMOP-5.4.11-12/1-2012-0001) keretében kidolgozott szempontrendszer készítői számára ez az eszköz szolgált mintaként.

Néhány példa: What is good practice in autism education? (www.autismeducationtrust.org.uk), Autistic Spectrum Disorders/Good Practice Guidence (www.autism.org.uk).

Hazánkban az 1990-es években szerveződő autizmus-specifikus oktatási rendszer (amely később a többi ellátási szegmensre is jelentős hatást gyakorolt) a Dr. Eric Schopler és munkatársai által 1972-ben kidolgozott, és rövid idő alatt az egész világon elterjedtté vált TEACCH program alapelemeire épült.

Az Autizmus Alapítvány által továbbfejlesztett, hazai viszonyokra adaptált program több olyan elemet is tartalmazott, amely a hazai oktatási rendszerben akkoriban még nem volt gyakorlat, de legalábbis szokatlannak, újszerűnek hatott. Ilyenek voltak többek között például a szülők támogatása, a partnerközpontú megközelítés – amelyben az autizmus specifikus ellátást, mint szolgáltatást tekintették. Ebben az esetben a szolgáltatás minőségével kapcsolatosan megfogalmazott szakmai szempontok – nevezhetjük őket követelményeknek is - fókuszában a gyermekek, a szülők, a partnerek elégedettsége, illetve a partnerek közötti együttműködés és kommunikáció, a TEAM munka, a szakemberek belső szakmai és szakmaközi munkacsoportjai, a szülők és szakemberek közös tevékenységei álltak.

3

A hazai autizmus-specifikus ellátórendszerben jelentős állomás volt az „Egészségügyi Minisztérium Szakmai Irányelve – Az autizmusról/autizmus spektrum zavarairól”, melyet az Autizmus Alapítvány és a Pszichiátriai Szakmai Kollégium dolgozott ki 2007ben. (Frissített verziója 2011-ben készült el.) A stratégiai tervezés első lépése a 2008ben elfogadott Országos Autizmus Stratégia volt, mely 5 éves időtávban határozta meg a terület legfőbb fejlesztési irányait, felelőseit és lépéseit. Sajnos a Stratégiai megújítása a mind a mai napig várat magára. A Stratégiában megjelölt feladatok kidolgozása az FSZK Autizmus Stratégiai Munkacsoport irányításával zajlott 2009-2012 között, mely során számos szakterület modellszintű kidolgozása történt meg, melyek jelen szempontrendszer kidolgozásának hazai alapját képezték.

Rendszerszinten, hivatalosan alkalmazott „követelményekről”, minőségbiztosításról egészen a Comenius 2000 program bevezetéséig nem beszélhetünk. A programot az Oktatási Minisztérium 2000. január 31-én indította útjára, amely az Európai Unió elvárásainak megfelelően, a magyarországi közoktatási intézmények gyakorlatába kívánta bevezetni a minőségbiztosítást. Ennek keretében készültek autizmusra adaptált kérdőívek és felmérő eszközök (pl. az autizmussal élő gyermekek elégedettség mérésére szolgáló eszközt az Autizmus Alapítvány dolgozta ki), illetve az autizmus specifikus intézményekben, csoportokban megtörtént a külső és belső partnerek elégedettség mérése is. Ez a mérés azonban általános minőségi kritériumok mentén zajlott, autizmus specifikus elemeket nem tartalmazott.

Szakmai tekintetben az első átfogó autizmus specifikus „követelménygyűjtemény” a 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról (későbbi átdolgozott változata a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók islolai oktatásának irányelve kiadásáról), amely részletes „irányelveket” – tágabban értelmezve követelményeket – tartalmaz az autizmus specifikus ellátással kapcsolatban.

A köznevelési rendszerben a TÁMOP-3.1.8 „Átfogó minőségfejlesztés a közoktatásban” c. projekt keretében bevezetés alatt lévő intézményi önértékelés és tanfel-

ügyeleti rendszer számos ponton kapcsolódhat az autizmus specifikus követelményekhez. A rendszer – megfelelő alkalmazás esetén – lehetőséget ad az intézményeknek arra, hogy sajátosságaik mentén értékeljék saját nevelési folyamataikat, belső kapcsolatrendszerüket és kommunikációjukat vagy éppen feltételrendszerüket.

Mint láthatjuk, a köznevelési rendszerben szinte folyamatos a szisztematikusan felépített, korábbi tapasztalatokra épülő minőségpolitika, minőségbiztosítás jelenléte.

Emellett jól használható szakmai irányelvek is rendelkezésre állnak. A TEACCH program elterjesztéséhez hasonlóan a követelményeket, irányelveket, a minőségről való korszerű gondolkodást a többi szakterületen is be kell vezetni. Ennek egyik fontos, jól használható eszköze, előkészítő lépése lehet ez a szempontrendszer.

szemléleti alapelveK Egy szolgáltatás, ellátási folyamat, tevékenység minősége tervezhető és több szempontból is értékelhető, azonban akkor tekinthető szakmailag megfelelőnek, ha az figyelembe veszi az ellátott személy három féle szükségletét: (1) az egyén általános, pl. életkorából, neméből adódó szükségleteit; (2) az ellátott speciális, esetünkben az autizmusból adódó szükségleteit (például érintettségének jellegét, mértékét), valamint (3) az ellátott családi helyzetét, a szűkebb közvetlen és tágabb környezetéből adódó jellemzőket.

A minőségi autizmus-specifikus ellátás követelményei a különböző intézmények által a különböző területeken nyújtott ellátásnak az autizmusra vonatkozó specifikumait határozzák meg részletesen, a jelenlegi nemzetközi szakmai tudás által elvárható szinten. Ugyanakkor szükséges és lehetséges megfogalmaznunk azokat a szemléleti alapelveket, melyek a szolgáltatás jellegétől, az adott egyéni és társadalmi helyzettől

4

és az ellátott életkorától függetlenül, minden autizmusra vonatkozó ellátási formára érvényesek, amelyek a szolgáltatások összességére vonatkozóan irányt mutatnak a magas szintű és minőségi ellátáshoz.

(3) A minőségi autizmus-specifikus ellátás/szolgáltatás az autizmus elfogadásán és megértésén alapul. Eszerint az ellátást/szolgáltatást biztosító intézmény/szakember/ellátó személyzet elfogadja, hogy az autizmus spektrum zavar sajátos szükségleteket von maga után, és így az autista emberek komplex támogatása specifikus ismereteket, képzettséget és megközelítési szemléletet igényelnek. Az ellátás/szolgáltatás tervezése, megszervezése, a szolgáltatások nyújtása során az intézmény, illetve a szolgáltató figyelembe veszi az autista emberek speciális szükségleteit.

(4) Az ellátás/szolgáltatás minden tekintetben megfelel a szakterület szabályozási feltételeinek, ehhez igazítva támaszkodik a korszerű autizmus-specifikus diagnosztikus protokollokra, a bizonyított (evidenciákon) fejlődésiviselkedéses-kognitív-oktatási megközelítésen alapuló beavatkozásokra. Az ellátás/szolgáltatás tervezésében és kivitelezésében az autista személy és családjának szükségleteihez és élethelyzetéhez igazodik.

(5) Az ellátás tervezése, megszervezése és a szolgáltatások nyújtása során az intézmény, szolgáltató nem pusztán a diagnózisra támaszkodik, minden esetben felméri/azonosítja az autista személy speciális szükségleteit. Ehhez felhasználja, figyelembe veszi az ellátott személyről rendelkezésre álló, az ellátásba kerülés előtt keletkezett dokumentumokat, vizsgálati eredményeket, valamint, szakmai kompetencia határain belül maga is felméréseket végez, illetve, szükség esetén további vizsgálatokat kezdeményezhet.

(6) Az intézményeknek/szolgáltatóknak rendelkezniük kell azokkal a minimálisan szükséges személyi, tárgyi, módszertani feltételekkel, kompetenciákkal, amelyek az autista személyek ellátásához szükségesek. Minimális feltételnek tekintendő minden, ami ahhoz szükséges, hogy az autista személyek (gyermekek, tanulók, felnőttek) speciális szükségleteik és nehézségeik miatt ne kerüljenek hátrányba társaikhoz képest.

(7) Az ellátást/szolgáltatást nyújtó intézmény partnernek tekinti az autista sze-

és családját, az ellátás tervezése, megszervezése és a szolgáltatás nyújtása során aktívan bevonja a folyamatba és épít közreműködésükre.

(1) Az ellátást/szolgáltatást nyújtó intézmény partnernek tekinti az autista személyt és családját, az ellátás tervezése, megszervezése és a szolgáltatás nyújtása során aktívan bevonja a folyamatba és épít közreműködésükre.

(2) Az intézmény/szolgáltató rendszeresen értékeli tevékenységét, ezen belül az autizmussal élők és az ellátásukban közvetlenül közreműködők körében igényés elégedettségmérést végez, amelyet felhasznál a szolgáltatás/ellátás fejlesztésében.

Az önértékelési szempontrendszer felépítése Az autizmus-specifikus ellátás önértékelési szempontrendszere a következő intézménytípusok számára elérhető (a későbbiekben további intézmények számára is kidolgozásra kerül): 1) gyermekkori diagnosztikát végző intézmények/szolgáltatók, 2) pedagógiai szakszolgálatok, 3) többségi óvodák, általános és középiskolák, valamint a szakképző intézmények, 4) gyógypedagógiai óvodák, általános iskolák, fejlesztő nevelést és oktatást végző intézmények, speciális szakiskolák, 5) lakóotthonok, 6) nappali ellátást nyújtó intézmények, 7) gyermekvédelmi alapellátás: gyermekjóléti szolgálat, gyermekek napközbe-ni ellátása.

A szempontrendszer részei: (1) Azoknak az intézménytípusoknak a felsorolása, melyek működésére az adott táblázat értelmezhető (cím).

(2) Azon általános szemléleti alapelvek összegzése, melyek az autizmus-specifikus ellátásra általában, így az adott intézménytípus autizmus-specifikus szolgáltatásaira vonatkoznak (ALAPELVEK).

(3) Részletes követelmény- és szempontlista, melyek egy adott autizmus-speci-

5

(3) fikus szolgáltatást nyújtó intézményben elvártak, egyrészt az adott intézménytípus szolgáltatási tevékenységeire, másrészt a személyi környezetére, harmadrészt a fizikai környezetére vonatkozóan. (KÖVETELMÉNY/SZEMPONT oszlop) (4) A követelmény/szempont teljesülésének megítélését segítő kérdések és példák, melyek az adott követelmény/szempont pontosabb értelmezésében segítenek (ÉRTELMEZÉST SEGÍTŐ KÉRDÉSEK, PÉLDÁK oszlop).

(5) Az adott követelmény/szempont megvalósulásáért javasolt felelős személy vagy személyek, mely intézményenként változó lehet, de megjelenés az önértékelési rendszerben jelzi ennek szükségességét (FELELŐS oszlop) (6) Önértékelési rész, melyet az intézmény dolgozói/felelősei töltik ki, jelölve, hogy az önértékelés időszakában az adott követelmény/szempont nem alkalmazható (NA), nem teljesült (NT), megvalósulása folyamatban van (F), illetve már teljesült (T).

(7) Az utolsó oszlopban (A MEGVALÓSULÁST ALÁTÁMASZTÓ DOKUMENTUMOK, TEVÉKENYSÉGEK) azokat a dokumentumokat, történéseket/tevékenységeket javasolt összegyűjteni, melyek az adott követelmény/szempont megvalósulása során keletkeztek illetve annak teljesülését támasztják alá.

Az önértékelés szakmai támogatása Az önértékelési szempontrendszer természetesen nem pótolja az adott intézmény /szolgáltató elméleti és gyakorlati felkészültségét az autizmus területén. Inkább olyan „to do” listát (tevékenységlistát) jelent, ami segíti a szolgáltatót abban, hogy erősségeit és gyengeségeit felmérje, és tervet alkosson kompetenciái bővítésére, növelésére. A követelmények/szempontok szakmai tartalmának értelmezése csak megalapozott autizmus ismeretek birtokában lehetséges, így szükséges, hogy a feladatra vállalkozó intézmény/szolgáltató szoros együttműködésben dolgozzon a területen képzett és jártas szakértővel vagy tanácsadóval.

További segítséget jelenthet a fejlesztésben a hazai és nemzetközi szakirodalom, ami már magyar nyelven is jelentős számban áll rendelkezésre a szakemberek, szülők és érdeklődők számára is. A Nyolc Pont projekt során fontos törekvés volt további a hazai és nemzetközi támogató dokumentumok összegyűjtése, közreadása. A projekt keretében támogató dokumentumnak olyan, rövidebb terjedelmű írott segédanyagok és filmrészletek minősültek, melyek alkalmasak lehetnek arra, hogy elősegítsék a szakmai fogalmak egységes használatát és értelmezését, valamint arra, hogy részletesebb magyarázatot nyújtsanak a szakmai követelményekhez, szempontokhoz.

Fontos funkciójuk továbbá, hogy ötleteket, mintákat nyújtsanak az intézmények gyakorlati munkájához. A támogató dokumentumok válogatása egyrészt hazai publikációkból, másrészt nemzetközi szak- és ismeretterjesztő anyagokból, többek között a NAS (The National Autistic Society, Egyesült Királyság) által javasolt és átadott szakmai anyagokból történt.

A dokumentumok tematikusan csoportosítva (pl. egészségügy, oktatás, szociális ellátás, foglalkoztatás) elérhetők az Autizmus Koordinációs Iroda (AKI) honlapján, illetve ugyanitt rendelkezésre áll egy olyan, valamennyi ágazatra érvényes gyűjtemény is, mely az autizmus spektrum zavarokkal kapcsolatos alapvető fogalmakat, tudományos tényeket és módszertani alapokat foglalja össze. E mellett széleskörű szakirodalom lista is készült annak érdekében, hogy az érdekeltek gyorsan, hatékonyan tájékozódhassanak a szakterületen.

Természetesen a jelenlegi gyűjtemény folyamatosan bővül, frissül a fenntartás időszakában is, hiszen az autizmus spektrum zavarokkal kapcsolatos tudás és az ellátórendszer várhatóan dinamikusan bővül a jövőben.

Az önértékelés folyamata Az önértékelés egyrészt szervezetfejlesztési és vezetési eszköz a vezetés számára a szervezet eredményességének növelése érdekében, másrészt eszköz a teljesítmény 6

önkritikus elemzéséhez és értékeléséhez egy adott időszakra. Az önértékelés célja a szervezet adott területen való működésének értékelése, a fejlesztendők (szakmai, szervezeti) meghatározása.

Az intézményvezető előkészítő munkája meghatározó szerepet játszik az önértékelés és fejlesztési terv sikerében, eredményességében vagy kudarcában. Az önértékelés során az intézmény építsen a korábbi felmérések eredményeire, a rendelkezésre álló adataira, legyen tekintettel a felmérés óta eltelt idő alatt bekövetkezett változásokra, különös tekintettel a trendek vizsgálatára. Az önértékelés módszereinek megválasztásánál az intézménynek arra kell törekednie, hogy az önértékelés tegye lehetővé az intézmény tevékenységének, elért eredményeinek és az ehhez alkalmazott módszerek megismerését, bemutatását. Az önértékelés tehát akkor érheti el célját, ha az intézmény tényekre alapozva tudja megállapítani erősségeit és fejlesztendő területeit a követelmények tekintetében, s ennek eredményeként ki tudja jelölni, mely területeken szükséges a beavatkozás, a fejlesztés. Az önértékelés jelen esetben az autizmussal élők számára nyújtott szolgáltatások, ellátásokra kidolgozott követelmények /szempontok alapján kell történjen..

Az intézmény határozza meg és írásban rögzítse az önértékelésre vonatkozó eljárásrendjét, amely foglalja magába: -

Az önértékelés javasolt lépései: A vezető, vezetés az önértékelés megvalósításáról, időpontjáról, a megvalósítók és a felelősök köréről az intézmény erőforrásainak figyelembe vételével dönt. A vezető határozza meg az önértékelés felelősét, az önértékelési csoport tagjait és a felhasználható erőforrásokat.

Az önértékelés terjedjen ki a szolgáltatás összes követelményére felhasználva a segítő kérdéseket és támaszkodva az értékelést alátámasztó adatokra: -

Az önértékelés módszere: -

feleljen meg az intézmény igényeinek (esetleges specialitásainak), használatával azonosítani lehessen az intézmény erősségeit, a fejlesztendő folyamatokat, tevékenységeket és területeket, legyen tényszerű, azaz támaszkodjon adatokra, mérésekre.

Az önértékelés megvalósítása az intézmény által szabadon megválasztott módszerrel történhet, amelyhez a kidolgozott követelmények/szempontok nyújtanak segítséget.

Ehhez a tevékenységhez ajánlott a követelmények, a segítő kérdések és ezeket kiegészítő értékelési szempontok használata. Amennyiben a szervezet végez teljes körű önértékelést, a követelményeket illessze be a teljes körű önértékelés követelményrendszerébe, gondolja át az önértékelés szabályozását és annak keretében valósítsa meg.

az önértékelés területeit szolgáltatásai és ellátásai függvényében, az önértékelés gyakoriságát, az önértékelés módszereit, felelőseit a beavatkozás lépéseit, felelőseit.

-

a partneri (autista gyermek, felnőtt, szülő, szakember, fenntartó stb.) igények figyelembevételének módjára. térjen ki a szolgáltatásban, az ellátásban az intézmény által elért eredményekre, ezen belül különösen: - a munkatársak bevonásának, képzésének eredményeire, mértékére, - a fejlesztések eredményeire, - a partnerek (autista gyermek, felnőtt, szülő, szakember, fenntartó stb.) elégedettségére.

Az önértékelést, a kialakítást követően (első ciklus) évente javasolt elvégezni.

Az intézmény működésének javítása és fejlesztése: Az intézmény vezetése az intézményt érintő külső és belső mérések, valamint a belső értékelések tapasztalatainak összegzése alapján határozza meg azokat a javítandó,

7

ÖNÉRTÉKELÉSI SZEMPONTRENDSZER fejlesztendő folyamatokat és területeket, amelyek esetében fejlesztésre van szükség.

A fejlesztések megvalósítására fejlesztési terv készül az önértékelési csoport által, amelyet a vezetés fogad el. Ennek támogatására a vezetés biztosítsa a folyamatos fejlesztés eszközrendszerének működését az intézményben (egymástól való tanulás, gyengeségek leküzdése, folyamatszabályozások felülvizsgálata stb.).

Az önértékelési szempontrendszer fejlődése Az önértékelési szempontrendszer további fejlesztésének kulcsai a felhasználó intézmények/szolgáltatók. Az Autizmus Koordinációs Iroda (AKI) összehangoló munkája segítségével kezdődik meg a szempontrendszer tesztelése. Ebben a folyamatban meghatározó, hogy a szempontrendszert alkalmazó intézmények/szolgáltatók folyamatos kritikai észrevételeket adjanak az AKI felé, például az érthetőség, a konkrétság, a gyakorlat oldaláról való hasznosság, a saját intézménybeli alkalmazhatóság szempontjából.

Autizmus-specifikus ellátást biztosító intézmények és szakemberek számára Szociális alapszolgáltatások {szociális tv 57. § (1)} - támogató szolgáltatás, nappali ellátás keretében működő intézmények ALAPELVEK: Az autista személyek, kliensek ellátása az autizmus elfogadásán és megértésén alapul. A szolgáltató elfogadja, hogy az autizmus spektrum zavar sajátos szükségleteket generál, ezért a kliensek komplex támogatása specifikus ismereteket, képzettséget és megközelítési szemléletet igényel. Az ellátás tervezése, megszervezése és a szolgáltatások nyújtása során az intézmény, szolgáltató felméri/azonosítja az autista gyermek, felnőtt speciális szükségleteit, áttekintve és felhasználva az ellátásba kerülés előtt keletkezett dokumentumokat, vizsgálati eredményeket, illetve szakmai kompetencia határain belül maga is felméréseket végez. Az ellátás, szolgáltatás tervezése, megszervezése, a szolgáltatások nyújtása során az intézmény, szolgáltató figyelembe veszi az autista személyek, kliensek speciális szükségleteit, az autizmus specifikus ellátás szakmai alapelveit. Az ellátást, szolgáltatást nyújtó intézmény rendelkezik azokkal a minimálisan szükséges személyi, tárgyi, módszertani feltételekkel, kompetenciákkal, amelyek az autista gyermekek, felnőttek ellátásához szükségesek. Minimális feltételnek tekintendő minden, ami szükséges ahhoz, hogy az autista gyermek, felnőtt speciális szükségletei és nehézségei miatt ne kerüljön hátrányba társaihoz képest. Az autizmus ellátásban dolgozó szakszemélyzet rendelkezik feladatának megfelelő szintű autizmus specifikus képzettséggel, a technikai és egyéb dolgozók pedig a feladatuk ellátásához szükséges autizmus specifikus ismeretekkel. A szolgáltató képzési és belső konzultációs rendszere, a szakirodalom, szakanyagok biztosítása, valamint a munkaszervezés segítségével támogatja az ismeretek rendszeres megújítását, az önképzést és a belső konzultációs tevékenységet.

NA: nem alkalmazható F: folyamatban

NT: nem teljesült T: teljesült

8

KÖVETELMÉNY /SZEMPONT

ÉRTELMEZÉST SEGÍTŐ KÉRDÉSEK, PÉLDÁK

NA

A TEVÉKENYSÉGRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

A közösségi programokat megelőzi-e szociális fejlesztés, az esemény programjának klienssel történő egyeztetése, az esetleges nehézségekre való felkészülés?

A szolgáltató az autista személy szükségleteinek és képességeinek megfelelő formában és módon alkalmazza a motivációs eszközöket (akkor is, ha ezek olykor eltérnek az intézményben megszokottaktól) szempontrendszereket, figyelembe véve a kliens érdeklődését, viselkedését.

Történik-e motiváció felmérés?

A szolgáltatásban az autizmus spektrumzavarral élő személy ellátásának alapját az egyéni felmérési és fejlődési dokumentáció képezi. A felmérés során a szolgáltató alkalmazza az autizmus-specifikus felmérő és tervező eszközöket, valamint a rendszeres értékelés alapján, szükség esetén változtat a tervezés egyes lépésein.

Alkalmazunk autizmus-specifikus felmérő eszközöket, kérdőíveket?

Alkalmazunk-e egyénre szabott, életkorhoz és képességekhez igazodó motivációs rendszert?

Rendelkezünk autizmus-specifikus felmérési és értékelő eszközökkel (pl.

TTAP)?

Dokumentáljuk azok alkalmazását?

Egységesen alkalmazzuk a felméréseket a kliens fejlődésének követése és az egyéni fejlesztési terv kialakítása során?

FELELŐS

Az intézmény felkészíti az autista személyt a közösségi programokon való részvételre, lehetőséget biztosítva arra is, hogy más aktivitást válasszon.

Szakemberek

Bevonjuk az egyéni tervezésbe a klienst, az összes munkatársat, a kliens hozzátartozóit?

Szakemberek

Amennyiben igen, kik vesznek részt az egyéni tervezés folyamatában?

Vezető, szakemberek

Intézményünk szakmai programjában megjelenik az egyéni felmérés, tervezés és értékelés követelménye?

Vezető, szakemberek

A szolgáltató szakmai tevékenységében az egyéni felmérés, tervezés és értékelés módszerét alkalmazza a kliens ellátása során, biztosítva az autista személy szociális és kommunikációs készségeinek célzott, az intézményi és társadalmi integrációt szolgáló fejlesztését.

NT

F

T

A MEGVALÓSULÁST ALÁTÁMASZTÓ DOKUMENTUMOK, TEVÉKENYSÉGEK

Képes-e a kliens hatékonyan kifejezni magát, amennyiben nem, kap megfelelő támogatást abban a tekintetben, hogy gondolatait, igényeit környezete megértse? Nem alakult-e ki csak egyes emberek számára érthető, izolált kommunikáció?

A szolgáltatás biztosítja a személy számára társadalmilag elfogadható, életkornak, képességeknek megfelelő aktivitásokat az önállóság, az önápolás, önkiszolgálás területén, illetve biztosítja készségeinek folyamatos, személyre szabott fejlesztését, az élethosszig tartó tanulást.

Megvalósul-e intézményünkben az önállóság, önkiszolgálás fejlesztése?

A szolgáltatás biztosítja a személy számára a szabadidő érdeklődési körnek, életkornak, képességeknek és egyéni szükségleteknek, valamint társadalmi normáknak megfelelő eltöltését, támogatja a személyt a változatos aktivitások közötti választásban.

Rendelkezésre állnak biztonságos beltéri és kültéri eszközök?

Rendelkezésre állnak-e egyénre szabott napirendek (szükség szerint tárgyas, képes, írott szimbólumszinten); folyamatábrák; a környezetben való tájékozódás jelzései, időmérők az önállóság támogatása érdekében?

Vannak megfelelő vizuális algoritmusok azok használatához, szükség esetén a szabadidős tevékenységet megszervező szakember?

Rendelkezésre állnak zárt végű, látványból érthető szabadidős eszközök (pl. puzzle, formaegyeztető, építőjátékok, logikai játékok)?

Rendelkezésre állnak az egyes

FELELŐS

Elérhetők az intézményben egyénre szabottan AAK-s eszközök (pl. tárgyas, képes kommunikáció eszközei, bármely autizmus-specifikus IKT alkalmazás a kifejező kommunikáció támogatására)?

Vezető, szakemberek

A szolgáltatás lehetőséget, eszközöket és támogatást biztosít az autizmussal élő kliens számára, hogy hatékony kommunikációt folytasson környezetével, képessé váljon a társadalmilag elfogadott módon történő szociális kapcsolatteremtésre, módszereket alakítson ki és használjon a szociális kapcsolatok szabályozására.

NA

Vezető, szakemberek

ÉRTELMEZÉST SEGÍTŐ KÉRDÉSEK, PÉLDÁK

Vezető, szakemberek

KÖVETELMÉNY /SZEMPONT

NT

F

T

A MEGVALÓSULÁST ALÁTÁMASZTÓ DOKUMENTUMOK, TEVÉKENYSÉGEK

KÖVETELMÉNY /SZEMPONT

ÉRTELMEZÉST SEGÍTŐ KÉRDÉSEK, PÉLDÁK

NA

kliensek speciális érdeklődésének megfelelő eszközök?

Van-e lehetősége a kliensnek szabadidős aktivitások kiválasztására?

Kap-e a kliens ehhez vizuális támogatást, segítséget?

A szolgáltatás biztosítja a személy képességeinek, életkorának és állapotának megfelelő módon szervezett, értelmes és hasznos munkatevékenységet.

Megszervezettek-e a munkafolyamatok?

Kap-e a kliens támogatást abban, hogy értelmes, sikerélményt nyújtó, a közösség számára hasznos munkát (akár házimunkát is) végezni?

Tájékozott-e a kliens ezekkel kapcsolatban?

Alkalmaznak-e pszichológust, gyógytornászt?

A SZEMÉLYI KÖRNYEZETRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK A szolgáltató alapdokumentumai tartalmazzák azokat a szakmai alapelveket, amelyek biztosítják az ellátott autista személyek szakszerű és jogszabálynak megfelelő ellátását.

A szakmai program kitér-e az autista személyek ellátásával kapcsolatos speciális szakmai kérdésekre különösen az augmentatív eszközök használatára, a viselkedésproblémák megelőzésére és kezelésére?

Vezető, szaekemberek

Biztosítottak-e a kliens számára a testi és lelki egészség megőrzéséhez szükséges feltételek? .

Fenntartó, vezető

A szolgáltató támogatja a személy megfelelő énképének, önértékelésének kialakítását, segíti pszichikus és testi egészségének megőrzését, biztosítja az ehhez szükséges személyi és módszertani feltételeket és eszközöket, aktivitásokat.

FELELŐS

Van-e megfelelő vizuális támogatás a munkafolyamatokhoz?

NT

F

T

A MEGVALÓSULÁST ALÁTÁMASZTÓ DOKUMENTUMOK, TEVÉKENYSÉGEK

A szolgáltató csak akkor él a klienssel és családjával kötött szerződés felmondásával, ha az ellátásban a kliens az autizmus specifikus ellátási feltételek mellett sem képes megfelelő módon részt venni az intézményi életben..

A szolgáltató az összes ellátott, így az autista személy szükségleteit is figyelembe veszi az ellátás (külső és belső környezet, bútorzat és napirend, személyi feltételek, stb.) kialakítása során. Ügyel arra, hogy az autista személy speciális szükségletei miatt ne kerüljön hátrányos helyzetbe a többi ellátotthoz képest.

Készült-e átmenetet segítő terv?

Az egyéni fejlesztési tervek összhangban vannak-e az információ gyűjtés tartalmával?

Előfordul-e, hogy a kliens szerződését - pl. magatartása miatt - úgy szüntetik meg, hogy a szükséges autizmus-specifikus feltételek nem biztosítottak?

Az ellátási szerződés felmondásakor értékelik-e a partnerekkel a tervezési és fejlesztési folyamatot?

Biztosított-e a kliensek számára a térben és időben való tájékozódás, a szociális helyzetek megértésének lehetősége és az augmentatív-alternatív kommunikáció?

Van-e autizmus területén képzett személyzet az intézményben?

A többi klienshez hasonlóan képes-e az autista személy élni a jogaival?

A szolgáltató megfelelő módszertani felkészültséggel rendelkezik az autista kliensek ellátásával kapcsolatban, illetve külső szakértő, autizmus tanácsadó segítségét veszi igénybe.

Hány kollégánk rendelkezik autizmus specifikus képzettséggel?

Van-e belső tudásmegosztás?

Van-e team munka?

Van-e kapcsolatuk külső szakértővel,

FELELŐS

Mit tartalmaz a kliens "portfóliója?" tartalmazza-e a korábbi intézmények anyagait, a hozzátartozóval készült interjú kivonatát?

Vezető, szakemberek

A szolgáltató az ellátás megkezdésekor komplex módon alkalmazza az információ gyűjtést, bevonva és partnerként kezelve az autista személyt és annak családját is. A rendelkezésre álló információk alapján készíti el az ellátás tervezési dokumentumait, ideértve a kliens intézmények, ellátási formák közötti átvezetését is, amelyet a partnerekkel megismertet.

NA

Vezető

ÉRTELMEZÉST SEGÍTŐ KÉRDÉSEK, PÉLDÁK

Fenntartó, vezető

KÖVETELMÉNY /SZEMPONT

NT

F

T

A MEGVALÓSULÁST ALÁTÁMASZTÓ DOKUMENTUMOK, TEVÉKENYSÉGEK

KÖVETELMÉNY /SZEMPONT

ÉRTELMEZÉST SEGÍTŐ KÉRDÉSEK, PÉLDÁK

NA

tanácsadóval?

Ha igen, milyen rendszeres a látogatása?

Van-e egyeztetés az ellátási tervről, mennyire ismerik a dolgozók a tervek tartalmát?

A FIZIKAI KÖRNYEZETRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK A szolgáltató megfelelően megközelíthetővé teszi az épületet, egyértelmű vizuális támogatást nyújt az épületbe való bejutással, az ott történő közlekedéssel kapcsolatban.

Vannak-e eligazodást segítő vizuális jelek, piktogramok?

Biztosítottak az autizmussal élő személy térben és időben való eligazodását segítő, valamint kommunikációs eszközök, napirendek, helyiség-feliratok, folyamatábrák, használati útmutatók. A szolgáltató rendelkezik az augmentatív eszközök elkészítéséhez szükséges feltételekkel, az elkészített eszközöket szakszerűen használja.

Rendelkezésre áll színes nyomtató, fénymásoló, lamináló, videókamera, fényképezőgép, Boardmaker szoftver?

Vannak-e valamennyi kliens számára érthető eligazító táblák?

Tudatosan keressük azokat a pályázati vagy egyéb lehetőségeket, mellyel az eszközpark színvonala emelhető/szinten tartható?

FELELŐS

Az ellátottak létszámával arányos-e, megfelelő-e a képzett szakemberek létszáma?

Fenntartó, vezető, szakemberek

Szerepel-e képzési tervünkben autizmus specifikus képzésen való részvétel?

Vezető, szakemberek

A szolgáltató továbbképzési tervében lehetőségeihez mérten kiemelten kezeli, dolgozói számára pedig lehetővé teszi az autista személyek ellátásához szükséges tanfolyami vagy felsőoktatási alap- és további képzettségek megszerzését.

Vezető

Biztosított a korszerű szakirodalomhoz való hozzáférés a szakemberek és segítőik számára?

NT

F

T

A MEGVALÓSULÁST ALÁTÁMASZTÓ DOKUMENTUMOK, TEVÉKENYSÉGEK

ÉRTELMEZÉST SEGÍTŐ KÉRDÉSEK, PÉLDÁK

A kríziskezelés során a szolgáltató hangsúlyt helyez a megelőzésre, rendelkezik a viselkedés kezelés során alkalmazott beavatkozások protokoll-szerű eljárásával. Van az intézményben kríziskezelésre alkalmas helyiség, ennek használata szintén szabályozott.

A kríziskezelés során egységes eljárásrendet követünk?

A szolgáltató az ellátás teljes időtartama alatt biztosítja az autizmus specifikus eszközök használatát az ellátás összes helyszínén, és törekszik arra, hogy a kliens ezen eszközöket más helyszínen (pl. otthon) is használhassa.

Az autizmus-specifikus eszközök használatának lehetősége kiterjed minden színtérre?

Van-e lehetősége a kliensnek az őt megterhelő helyzetekből való kilépésre?

NA

Vezető, szakemberek

KÖVETELMÉNY /SZEMPONT

Támogatjuk a specifikus eszközök használatának kiterjesztését?

Szakemberek

Van olyan helyiség, ahová a kliens elvonulhat, hogy megnyugodjon?

FELELŐS

Kitér az egyéni tervezés az általánosítás folyamatára?

NT

F

T

A MEGVALÓSULÁST ALÁTÁMASZTÓ DOKUMENTUMOK, TEVÉKENYSÉGEK

ÖNÉRTÉKELÉSI SZEMPONTRENDSZER Autizmus-specifikus ellátást biztosító intézmények és szakemberek számára Gyermekjóléti Szolgálat

AZ ÖNÉRTÉKELÉSI SZEMPONTRENDSZER Autizmus-specifikus ellátást biztosító intézmények és szakemberek számára Gyermekjóléti Szolgálat

© Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft., 2015 1071 Budapest, Damjanich utca 4.

A kiadvány az Európai Unió Szociális Alapjának támogatásával, a Nyolc Pont projekt keretében létrejött Autizmus Koordinációs Iroda (AKI) gondozásában készült.

Autizmus Koordinációs Iroda www.autizmusiroda.hu Nyolc Pont - „Az autista személyek ellátórendszerének országos szintű, komplex innovációja szakmai tanácsadó hálózat és koordinációs központ kialakításával” kiemelt projekt (TÁMOP 5.4.11-12/1-2012-0001)

BEVEZETŐ

AZ ÖNÉRTÉKELÉSI SZEMPONTRENDSZER CÉLJA

Nyilvánvaló tény, hogy az autizmussal (autizmus spektrum zavarral) diagnosztizált gyerekek és felnőttek száma évről évre növekszik, mely ma már nem csak szakmai körökben, de a szélesebb társadalomban is ismert. A korszerű nemzetközi epidemiológiai vizsgálatok alapján az előfordulási gyakoriság meghaladja az 1 %-ot (1/68) (Centers for Desease Control and Prevention, 2014). Annak ellenére, hogy ennek okai nem teljes mértékben tisztázottak, szakmai konszenzus van abban a tekintetben, hogy a növekedésben a szakmai tudás és a diagnosztikai rendszer érzékenységének növekedése mindenképpen meghatározó. A tendencia (az autizmussal diagnosztizáltak számának egyenletes növekedése) Magyarországon is megfigyelhető, bár a felismert esetek száma lényegesen elmarad a hiteles nemzetközi adatoktól, melynek hátterében az adatszolgáltatás hiányosságai és a diagnosztika korlátai egyaránt szerepet játszanak.

A szempontrendszerben részletezésre kerülő követelmények/szempontok az intézmény/szolgáltató működésével kapcsolatosan határoznak meg olyan elvárásokat, amelyek a szervezet autista emberek ellátására vonatkozó tevékenységéhez adnak iránymutatást. Az elvárásokban azok a kulcsfontosságú folyamatok, tevékenységek jelennek meg, amelyek az autizmus ellátás minősége terén végzett munka fő elemeit jelölik ki, és amelyek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a szolgáltatást autizmus-specifikusnak tekintsük. Az elvárások azt tartalmazzák, amit a szervezet tesz vagy tennie kellene céljai elérésének érdekében. A cél az autizmussal élő személy és családja számára a szakmailag megalapozott, tervszerű, átgondolt, folyamatos és személyre szabott szolgáltatás biztosítása.

A növekedés egyértelműen érzékelhető az ellátórendszer egyes területein és intézményeiben, ahol az ellátást igénylők száma messze meghaladja az ellátórendszer kapacitását. A kapacitáshiány mellett meghatározóak az intézmények szakmai felkészültségének hiányosságai is. Egyrészt, az adott feladatra szakmailag nem, vagy nem megfelelően, illetve nem eléggé felkészült intézmények és szakembereik érthető módon vonakodnak az ellátás nyújtásától, másrészt, a feladat – az autizmussal élő gyermek ellátása – vállalása vagy kijelölése sokszor „ébreszti rá” a szolgáltatást nyújtó szakembereket az autizmussal kapcsolatos szakmai kompetencia gyengeségeire, illetve az ellátás feltételeinek hiányaira. A megfelelő ellátás biztosítéka az a tudás, hogy az autizmusból fakadó szükségletek – egyéni módon és mértékben, de – erre irányuló speciális ismereteket, megértést és megközelítést kívánnak (lásd még szemléleti alapelvek). Ehhez az ellátásban résztvevő munkatársak megfelelő és többszintű képzésére van szükség, továbbá arra az összehangolt munkára, amit egy ellátást biztosító intézmény – annak fenntartója, vezetése és munkatársai – tesznek annak érdekében, hogy biztosítsák autista klienseik számára – egyéb szükségleteiken túl – az ellátásban az autizmusra vonatkozó speciális feltételeket. Az önértékelési szempontrendszer abban nyújthat segítséget az intézmények számára, hogy ezeknek a feltételeknek a teljesülését rendszerezetten és rendszeresen áttekintsék, értékeljék, valamint fejlesztéseiket tudatosabban tervezzék a megfelelő színvonalú ellátás elérése és folyamatos biztosítása érdekében.

Az elvárások alapját a korszerű szakmai ismeretek, az elvárható gondosság, az érintettek (szereplők) igényei és elégedettsége, a hatékonyság és eredményesség követelménye, és a partnerség képezik. Az elvárások tartalmazzák a folyamatos fejlesztés szemléletének elemeit, tehát a „tervezés”, a „végrehajtás” és az „ellenőrzés – értékelés” lépéseit. E lépések egymásra épülnek, ugyanakkor folyamatosan hatnak egymásra, a fejlesztés folyamatosságát biztosítva.

Az értékelési szempontok egy része átfedést mutat/mutathat az egyes intézmények meglévő minőségirányítási rendszerében megvalósuló vezetői átvizsgálással vagy szervezeti önértékeléssel, ugyanakkor kiegészítik/kiegészíthetik azt az autizmusra vonatkozó specifikus szempontokkal. Amennyiben az autizmussal élők ellátásában közreműködő szervezet már rendelkezik valamilyen minőségirányítási rendszerrel, vagy van rendszeresen alkalmazott szervezeti önértékelése, úgy a jelen autizmusspecifikus önértékelési kritériumokat vizsgálja meg, hogy be tudja-e illeszteni a már meglevő értékelési szempontok közé. Esetleg speciális szempontként megtartva egy külön értékelési szempontsor lesz az értékelés során. Ez esetben is a rendszer részévé szükséges tenni, a szabályozó dokumentumok között érdemes megjeleníteni.

A minőségirányítási rendszerrel jelenleg még nem rendelkező, a minőségfejlesztésben még nem vagy csak kevés tapasztalatot szerzett intézmények számára azonban lehetőséget jelent az autizmus-specifikus ellátás szempontrendszere az önértékelés fokozatos megvalósítására, bevezetésére.

1

A KIALAKÍTÁS KÖRÜLMÉNYEI Az autizmus-specifikus ellátás önértékelési szempontrendszerének elsődleges célja, hogy támogassa a különböző ellátó intézményeket, szolgáltatókat autizmusra vonatkozó szolgáltatásaik szakmai minőségének értékelésében, a minőségi ellátás kialakításában, fenntartásában, fejlesztésében. Egy adott szolgáltató működésére vonatkozó követelményeket számos jogszabály és szakmai irányelv szabályozza, azonban ezek csak részben tartalmazzák azokat a specifikumokat, amelyek az autista emberek minőségi ellátásra vonatkoznak. Az önértékelési szempontrendszer az adott szolgáltató jogszabályokban és szakmai irányelvekben meghatározott szolgáltatási követelményein túl jelölik ki azokat az elvárásokat, melyek az adott szolgáltatás autizmusspecifikusságát biztosítják. Az elvárt követelményeket/szempontokat a szolgáltatók számára fogalmazza meg annak érdekében, hogy ellátási feltételeiket autista klienseik szükségleteiknek megfelelően alakítsák. Az önértékelési szempontsor meghatározza azokat a feltételeket és szempontokat, amelyek -

-

elvártak ahhoz, hogy az adott szolgáltatás szakmai szempontból autizmus-specifikusnak legyen tekinthető; szükségesek ahhoz, hogy az autizmussal élő gyermek vagy felnőtt speciális szükségletei és nehézségei miatt ne kerüljön hátrányba a szolgáltatás vagy ellátás igénybevétele szempontjából; segítségével az intézmény képes saját szolgáltatásának értékelésére, és szükség szerint fejlesztési tervének kidolgozására; támogatják az adott szolgáltatás specifikus kialakítását, fenntartását, továbbfejlesztését.

Ugyanakkor a szempontrendszer támpontokat nyújt a szolgáltatást igénybevevők és a szolgáltatást fenntartók számára is azáltal, hogy -

annak segítségével a szolgáltatást igénybe vevők (érintett személyek, családok, külső szakemberek) képesek a szolgáltatás megítélésére; az önértékelés segítségével létrehozott fejlesztési terv ismeretében a finanszírozók és döntéshozók képesek a szolgáltatás felmérésére, és célzott támogatására.

Az itt bemutatásra kerülő önértékelési szempontrendszer a „Nyolc Pont – Az autista személyek ellátórendszerének országos szintű, komplex innovációja szakmai tanácsadó hálózat és koordinációs központ kialakításával” című kiemelt EU-s projekt keretében jött létre (TÁMOP-5.4.11-12/1-2012-0001). A projekt átfogó céljai az autista emberekkel foglalkozó ellátó rendszer, illetve a rendszer intézményeiben dolgozók szakmai felkészültségének fejlesztése, az autizmus-specifikus szolgáltatások minőségének és hozzáférésének javítása, az autizmussal élők társadalmi integrációjának elősegítése voltak. A projekt során széles szakértői bázis bevonásával, hazai és nemzetközi irányelvekre támaszkodva került összeállításra az autizmus specifikus ellátás minden ágára és szintjére kidolgozott átfogó követelményrendszer, továbbá a következőkben bemutatásra kerülő, intézmények/szolgáltatók számára kialakított önértékelési szempontrendszer. Egyes követelmények megvalósításának/megvalósíthatóságának ellenőrzése a projekt során egy 36 intézményre kiterjedő akciókutatás segítségével zajlott, melynek folyamata és tapasztalatai részletes tanulmányban olvashatók (www.autizmusiroda.hu/dokumentum/). Az önértékelési szempontrendszer további ellenőrzése, visszajelzések gyűjtése a projekt fenntartási időszakában, az Autizmus Koordinációs Iroda irányításával, az elkövetkező időszakban várható.

A minőségirányítás szerepe A mindennapok során a minőség kifejezést sokféleképpen értelmezik, illetve használják. Ha megkérdezünk néhány embert, hogy számukra mit jelent a minőség, valószínűleg sokféle választ kapunk, mint megbízhatóság, megfelelés az előírásoknak, megfelelés a jogszabályoknak, kényelem, tudatosság, szaktudás, kedvesség, előrelátás, a megfelelő ellátás.

A minőség fogalma az Egészségtudományi Fogalomtár szerint: „A minőség (quality) a termék vagy a szolgáltatás olyan tulajdonságainak és jellemzőinek összessége, amelyek hatással vannak a terméknek vagy a szolgáltatásnak arra a képességére, hogy kinyilvánított vagy elvárható igényeket elégítsen ki. Az egészségügyi értelmezés szerint 2

NEMZETKÖZI ÉS HAZAI GYAKORLAT a minőség az egészség megőrzésében, helyreállításában és fenntartásában részt vevők által kinyilvánított olyan értékítélet, amely az elvárható igények megvalósulásának mértékét fejezi ki. A megvalósulás mértéke minden egyes komponens tekintetében az arra jellemző mutatóval írható le.” A minőségcél a minőségnek az a szintje, amit meg akarnak valósítani, megtartani vagy elérni egy szervezet szolgáltatásai tekintetében.

A minőségcélok általában a szervezet minőséggel kapcsolatos megközelítésén, a szervezet szolgáltatásaival kapcsolatos saját elképzelésein alapszanak, és általában a szervezet megfelelő funkciói és szintjei számára tűzik ki őket. Ahhoz, hogy a minőségcélok elérése mérhető legyen, összhangban kell lenniük a minőségpolitikával és a folyamatos fejlesztés iránti elkötelezettséggel, illetve a szervezet teljesítményének értékelésével. A minőségcélok elérése előnyösen befolyásolhatja a szolgáltatás minőséget, a működés eredményességét, ezeken keresztül pedig az érdekelt felek megelégedettségét és bizalmát. Az autizmus specifikus ellátás követelményeinek célja, hogy a gyakorlati ellátásban dolgozók tevékenységét ajánlásokkal befolyásolja, segítse őket és a szolgáltatásokat igénybevevőket (autista emberek, családtagok) a legmegfelelőbb ellátás kiválasztásában, ezzel biztosítva annak eredményességét, hatékonyságát.

A minőségirányítás (qualtity management) az általános irányítási (vezetési) funkció mindazon tevékenységeit jelenti, amelyek meghatározzák a minőségpolitikát, a minőségre vonatkozó célkitűzéseket és a felelősségi köröket és a minőségcélok teljesüléséhez kapcsolódó értékelési szempontokat. A minőségirányítás ezeket olyan eszközökkel valósítja meg, mint a minőségtervezés, a minőségszabályozás, a minőségbiztosítás, minőségértékelés és a minőségfejlesztés a minőségirányítási rendszeren belül.

A minőségirányítási rendszerek mindegyike alapvetően a PDCA (plan: tervezés, do: megvalósítás, check: ellenőrzés – értékelés, act: beavatkozás – fejlesztés) logikán alapszik. Az autizmus-specifikus szempontrendszer/követelmények lehetővé teszik, hogy az ellátásban közreműködő szervezetek ezen szempontokkal kiegészítsék a minőségirányítás keretében alkalmazott a működést értékelő rendszerelemüket.

A külföldi szakirodalmat, gyakorlatot áttekintve az autizmus ellátás területén nagyrészt jó gyakorlat gyűjteményekkel, speciális tantervi ajánlásokkal, szakmai útmutatókkal találkozunk, s csak ritkábban standardokkal, követelményrendszerekkel.

2012 áprilisában a Birminghami Egyetemen Dr. Glenys Jones vezetésével működő Autism Centre for Education and Research (ACER) nyilvánosan közzétette az általa kidolgozott National Autism Standards nevű eszközt, amely oktatás, nevelés terüle-tén jól és viszonylag egyszerűen használható a szakemberek számára. A „Nyolc Pont – Az autista személyek ellátórendszerének országos szintű, komplex innovációja szakmai tanácsadó hálózat és koordinációs központ kialakításával” című kiemelt EU-s projekt (TÁMOP-5.4.11-12/1-2012-0001) keretében kidolgozott szempontrendszer készítői számára ez az eszköz szolgált mintaként.

Néhány példa: What is good practice in autism education? (www.autismeducationtrust.org.uk), Autistic Spectrum Disorders/Good Practice Guidence (www.autism.org.uk).

Hazánkban az 1990-es években szerveződő autizmus-specifikus oktatási rendszer (amely később a többi ellátási szegmensre is jelentős hatást gyakorolt) a Dr. Eric Schopler és munkatársai által 1972-ben kidolgozott, és rövid idő alatt az egész világon elterjedtté vált TEACCH program alapelemeire épült.

Az Autizmus Alapítvány által továbbfejlesztett, hazai viszonyokra adaptált program több olyan elemet is tartalmazott, amely a hazai oktatási rendszerben akkoriban még nem volt gyakorlat, de legalábbis szokatlannak, újszerűnek hatott. Ilyenek voltak többek között például a szülők támogatása, a partnerközpontú megközelítés – amelyben az autizmus specifikus ellátást, mint szolgáltatást tekintették. Ebben az esetben a szolgáltatás minőségével kapcsolatosan megfogalmazott szakmai szempontok – nevezhetjük őket követelményeknek is - fókuszában a gyermekek, a szülők, a partnerek elégedettsége, illetve a partnerek közötti együttműködés és kommunikáció, a TEAM munka, a szakemberek belső szakmai és szakmaközi munkacsoportjai, a szülők és szakemberek közös tevékenységei álltak.

3

A hazai autizmus-specifikus ellátórendszerben jelentős állomás volt az „Egészségügyi Minisztérium Szakmai Irányelve – Az autizmusról/autizmus spektrum zavarairól”, melyet az Autizmus Alapítvány és a Pszichiátriai Szakmai Kollégium dolgozott ki 2007ben. (Frissített verziója 2011-ben készült el.) A stratégiai tervezés első lépése a 2008ben elfogadott Országos Autizmus Stratégia volt, mely 5 éves időtávban határozta meg a terület legfőbb fejlesztési irányait, felelőseit és lépéseit. Sajnos a Stratégiai megújítása a mind a mai napig várat magára. A Stratégiában megjelölt feladatok kidolgozása az FSZK Autizmus Stratégiai Munkacsoport irányításával zajlott 2009-2012 között, mely során számos szakterület modellszintű kidolgozása történt meg, melyek jelen szempontrendszer kidolgozásának hazai alapját képezték.

Rendszerszinten, hivatalosan alkalmazott „követelményekről”, minőségbiztosításról egészen a Comenius 2000 program bevezetéséig nem beszélhetünk. A programot az Oktatási Minisztérium 2000. január 31-én indította útjára, amely az Európai Unió elvárásainak megfelelően, a magyarországi közoktatási intézmények gyakorlatába kívánta bevezetni a minőségbiztosítást. Ennek keretében készültek autizmusra adaptált kérdőívek és felmérő eszközök (pl. az autizmussal élő gyermekek elégedettség mérésére szolgáló eszközt az Autizmus Alapítvány dolgozta ki), illetve az autizmus specifikus intézményekben, csoportokban megtörtént a külső és belső partnerek elégedettség mérése is. Ez a mérés azonban általános minőségi kritériumok mentén zajlott, autizmus specifikus elemeket nem tartalmazott.

Szakmai tekintetben az első átfogó autizmus specifikus „követelménygyűjtemény” a 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról (későbbi átdolgozott változata a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók islolai oktatásának irányelve kiadásáról), amely részletes „irányelveket” – tágabban értelmezve követelményeket – tartalmaz az autizmus specifikus ellátással kapcsolatban.

A köznevelési rendszerben a TÁMOP-3.1.8 „Átfogó minőségfejlesztés a közoktatásban” c. projekt keretében bevezetés alatt lévő intézményi önértékelés és tanfel-

ügyeleti rendszer számos ponton kapcsolódhat az autizmus specifikus követelményekhez. A rendszer – megfelelő alkalmazás esetén – lehetőséget ad az intézményeknek arra, hogy sajátosságaik mentén értékeljék saját nevelési folyamataikat, belső kapcsolatrendszerüket és kommunikációjukat vagy éppen feltételrendszerüket.

Mint láthatjuk, a köznevelési rendszerben szinte folyamatos a szisztematikusan felépített, korábbi tapasztalatokra épülő minőségpolitika, minőségbiztosítás jelenléte.

Emellett jól használható szakmai irányelvek is rendelkezésre állnak. A TEACCH program elterjesztéséhez hasonlóan a követelményeket, irányelveket, a minőségről való korszerű gondolkodást a többi szakterületen is be kell vezetni. Ennek egyik fontos, jól használható eszköze, előkészítő lépése lehet ez a szempontrendszer.

szemléleti alapelveK Egy szolgáltatás, ellátási folyamat, tevékenység minősége tervezhető és több szempontból is értékelhető, azonban akkor tekinthető szakmailag megfelelőnek, ha az figyelembe veszi az ellátott személy három féle szükségletét: (1) az egyén általános, pl. életkorából, neméből adódó szükségleteit; (2) az ellátott speciális, esetünkben az autizmusból adódó szükségleteit (például érintettségének jellegét, mértékét), valamint (3) az ellátott családi helyzetét, a szűkebb közvetlen és tágabb környezetéből adódó jellemzőket.

A minőségi autizmus-specifikus ellátás követelményei a különböző intézmények által a különböző területeken nyújtott ellátásnak az autizmusra vonatkozó specifikumait határozzák meg részletesen, a jelenlegi nemzetközi szakmai tudás által elvárható szinten. Ugyanakkor szükséges és lehetséges megfogalmaznunk azokat a szemléleti alapelveket, melyek a szolgáltatás jellegétől, az adott egyéni és társadalmi helyzettől

4

és az ellátott életkorától függetlenül, minden autizmusra vonatkozó ellátási formára érvényesek, amelyek a szolgáltatások összességére vonatkozóan irányt mutatnak a magas szintű és minőségi ellátáshoz.

(3) A minőségi autizmus-specifikus ellátás/szolgáltatás az autizmus elfogadásán és megértésén alapul. Eszerint az ellátást/szolgáltatást biztosító intézmény/szakember/ellátó személyzet elfogadja, hogy az autizmus spektrum zavar sajátos szükségleteket von maga után, és így az autista emberek komplex támogatása specifikus ismereteket, képzettséget és megközelítési szemléletet igényelnek. Az ellátás/szolgáltatás tervezése, megszervezése, a szolgáltatások nyújtása során az intézmény, illetve a szolgáltató figyelembe veszi az autista emberek speciális szükségleteit.

(4) Az ellátás/szolgáltatás minden tekintetben megfelel a szakterület szabályozási feltételeinek, ehhez igazítva támaszkodik a korszerű autizmus-specifikus diagnosztikus protokollokra, a bizonyított (evidenciákon) fejlődésiviselkedéses-kognitív-oktatási megközelítésen alapuló beavatkozásokra. Az ellátás/szolgáltatás tervezésében és kivitelezésében az autista személy és családjának szükségleteihez és élethelyzetéhez igazodik.

(5) Az ellátás tervezése, megszervezése és a szolgáltatások nyújtása során az intézmény, szolgáltató nem pusztán a diagnózisra támaszkodik, minden esetben felméri/azonosítja az autista személy speciális szükségleteit. Ehhez felhasználja, figyelembe veszi az ellátott személyről rendelkezésre álló, az ellátásba kerülés előtt keletkezett dokumentumokat, vizsgálati eredményeket, valamint, szakmai kompetencia határain belül maga is felméréseket végez, illetve, szükség esetén további vizsgálatokat kezdeményezhet.

(6) Az intézményeknek/szolgáltatóknak rendelkezniük kell azokkal a minimálisan szükséges személyi, tárgyi, módszertani feltételekkel, kompetenciákkal, amelyek az autista személyek ellátásához szükségesek. Minimális feltételnek tekintendő minden, ami ahhoz szükséges, hogy az autista személyek (gyermekek, tanulók, felnőttek) speciális szükségleteik és nehézségeik miatt ne kerüljenek hátrányba társaikhoz képest.

(7) Az ellátást/szolgáltatást nyújtó intézmény partnernek tekinti az autista sze-

és családját, az ellátás tervezése, megszervezése és a szolgáltatás nyújtása során aktívan bevonja a folyamatba és épít közreműködésükre.

(1) Az ellátást/szolgáltatást nyújtó intézmény partnernek tekinti az autista személyt és családját, az ellátás tervezése, megszervezése és a szolgáltatás nyújtása során aktívan bevonja a folyamatba és épít közreműködésükre.

(2) Az intézmény/szolgáltató rendszeresen értékeli tevékenységét, ezen belül az autizmussal élők és az ellátásukban közvetlenül közreműködők körében igény- és elégedettségmérést végez, amelyet felhasznál a szolgáltatás/ellátás fejlesztésében.

Az önértékelési szempontrendszer felépítése Az autizmus-specifikus ellátás önértékelési szempontrendszere a következő intézménytípusok számára elérhető (a későbbiekben további intézmények számára is kidolgozásra kerül): 1) gyermekkori diagnosztikát végző intézmények/szolgáltatók, 2) pedagógiai szakszolgálatok, 3) többségi óvodák, általános és középiskolák, valamint a szakképző intézmények, 4) gyógypedagógiai óvodák, általános iskolák, fejlesztő nevelést és oktatást végző intézmények, speciális szakiskolák, 5) lakóotthonok, 6) nappali ellátást nyújtó intézmények, 7) gyermekvédelmi alapellátás: gyermekjóléti szolgálat, gyermekek napközbe-ni ellátása.

A szempontrendszer részei: (1) Azoknak az intézménytípusoknak a felsorolása, melyek működésére az adott táblázat értelmezhető (cím).

(2) Azon általános szemléleti alapelvek összegzése, melyek az autizmus-specifikus ellátásra általában, így az adott intézménytípus autizmus-specifikus szolgáltatásaira vonatkoznak (ALAPELVEK).

(3) Részletes követelmény- és szempontlista, melyek egy adott autizmus-speci-

5

(3) fikus szolgáltatást nyújtó intézményben elvártak, egyrészt az adott intézménytípus szolgáltatási tevékenységeire, másrészt a személyi környezetére, harmadrészt a fizikai környezetére vonatkozóan. (KÖVETELMÉNY/SZEMPONT oszlop) (4) A követelmény/szempont teljesülésének megítélését segítő kérdések és példák, melyek az adott követelmény/szempont pontosabb értelmezésében segítenek (ÉRTELMEZÉST SEGÍTŐ KÉRDÉSEK, PÉLDÁK oszlop).

(5) Az adott követelmény/szempont megvalósulásáért javasolt felelős személy vagy személyek, mely intézményenként változó lehet, de megjelenés az önértékelési rendszerben jelzi ennek szükségességét (FELELŐS oszlop) (6) Önértékelési rész, melyet az intézmény dolgozói/felelősei töltik ki, jelölve, hogy az önértékelés időszakában az adott követelmény/szempont nem alkalmazható (NA), nem teljesült (NT), megvalósulása folyamatban van (F), illetve már teljesült (T).

(7) Az utolsó oszlopban (A MEGVALÓSULÁST ALÁTÁMASZTÓ DOKUMENTUMOK, TEVÉKENYSÉGEK) azokat a dokumentumokat, történéseket/tevékenységeket javasolt összegyűjteni, melyek az adott követelmény/szempont megvalósulása során keletkeztek illetve annak teljesülését támasztják alá.

Az önértékelés szakmai támogatása Az önértékelési szempontrendszer természetesen nem pótolja az adott intézmény /szolgáltató elméleti és gyakorlati felkészültségét az autizmus területén. Inkább olyan „to do” listát (tevékenységlistát) jelent, ami segíti a szolgáltatót abban, hogy erősségeit és gyengeségeit felmérje, és tervet alkosson kompetenciái bővítésére, növelésére. A követelmények/szempontok szakmai tartalmának értelmezése csak megalapozott autizmus ismeretek birtokában lehetséges, így szükséges, hogy a feladatra vállalkozó intézmény/szolgáltató szoros együttműködésben dolgozzon a területen képzett és jártas szakértővel vagy tanácsadóval.

További segítséget jelenthet a fejlesztésben a hazai és nemzetközi szakirodalom, ami már magyar nyelven is jelentős számban áll rendelkezésre a szakemberek, szülők és érdeklődők számára is. A Nyolc Pont projekt során fontos törekvés volt további a hazai és nemzetközi támogató dokumentumok összegyűjtése, közreadása. A projekt keretében támogató dokumentumnak olyan, rövidebb terjedelmű írott segédanyagok és filmrészletek minősültek, melyek alkalmasak lehetnek arra, hogy elősegítsék a szakmai fogalmak egységes használatát és értelmezését, valamint arra, hogy részletesebb magyarázatot nyújtsanak a szakmai követelményekhez, szempontokhoz.

Fontos funkciójuk továbbá, hogy ötleteket, mintákat nyújtsanak az intézmények gyakorlati munkájához. A támogató dokumentumok válogatása egyrészt hazai publikációkból, másrészt nemzetközi szak- és ismeretterjesztő anyagokból, többek között a NAS (The National Autistic Society, Egyesült Királyság) által javasolt és átadott szakmai anyagokból történt.

A dokumentumok tematikusan csoportosítva (pl. egészségügy, oktatás, szociális ellátás, foglalkoztatás) elérhetők az Autizmus Koordinációs Iroda (AKI) honlapján, illetve ugyanitt rendelkezésre áll egy olyan, valamennyi ágazatra érvényes gyűjtemény is, mely az autizmus spektrum zavarokkal kapcsolatos alapvető fogalmakat, tudományos tényeket és módszertani alapokat foglalja össze. E mellett széleskörű szakirodalom lista is készült annak érdekében, hogy az érdekeltek gyorsan, hatékonyan tájékozódhassanak a szakterületen.

Természetesen a jelenlegi gyűjtemény folyamatosan bővül, frissül a fenntartás időszakában is, hiszen az autizmus spektrum zavarokkal kapcsolatos tudás és az ellátórendszer várhatóan dinamikusan bővül a jövőben.

Az önértékelés folyamata Az önértékelés egyrészt szervezetfejlesztési és vezetési eszköz a vezetés számára a szervezet eredményességének növelése érdekében, másrészt eszköz a teljesítmény 6

önkritikus elemzéséhez és értékeléséhez egy adott időszakra. Az önértékelés célja a szervezet adott területen való működésének értékelése, a fejlesztendők (szakmai, szervezeti) meghatározása.

Az intézményvezető előkészítő munkája meghatározó szerepet játszik az önértékelés és fejlesztési terv sikerében, eredményességében vagy kudarcában. Az önértékelés során az intézmény építsen a korábbi felmérések eredményeire, a rendelkezésre álló adataira, legyen tekintettel a felmérés óta eltelt idő alatt bekövetkezett változásokra, különös tekintettel a trendek vizsgálatára. Az önértékelés módszereinek megválasztásánál az intézménynek arra kell törekednie, hogy az önértékelés tegye lehetővé az intézmény tevékenységének, elért eredményeinek és az ehhez alkalmazott módszerek megismerését, bemutatását. Az önértékelés tehát akkor érheti el célját, ha az intézmény tényekre alapozva tudja megállapítani erősségeit és fejlesztendő területeit a követelmények tekintetében, s ennek eredményeként ki tudja jelölni, mely területeken szükséges a beavatkozás, a fejlesztés. Az önértékelés jelen esetben az autizmussal élők számára nyújtott szolgáltatások, ellátásokra kidolgozott követelmények /szempontok alapján kell történjen..

Az intézmény határozza meg és írásban rögzítse az önértékelésre vonatkozó eljárásrendjét, amely foglalja magába: -

Az önértékelés javasolt lépései: A vezető, vezetés az önértékelés megvalósításáról, időpontjáról, a megvalósítók és a felelősök köréről az intézmény erőforrásainak figyelembe vételével dönt. A vezető határozza meg az önértékelés felelősét, az önértékelési csoport tagjait és a felhasználható erőforrásokat.

Az önértékelés terjedjen ki a szolgáltatás összes követelményére felhasználva a segítő kérdéseket és támaszkodva az értékelést alátámasztó adatokra: -

Az önértékelés módszere: -

feleljen meg az intézmény igényeinek (esetleges specialitásainak), használatával azonosítani lehessen az intézmény erősségeit, a fejlesztendő folyamatokat, tevékenységeket és területeket, legyen tényszerű, azaz támaszkodjon adatokra, mérésekre.

Az önértékelés megvalósítása az intézmény által szabadon megválasztott módszerrel történhet, amelyhez a kidolgozott követelmények/szempontok nyújtanak segítséget.

Ehhez a tevékenységhez ajánlott a követelmények, a segítő kérdések és ezeket kiegészítő értékelési szempontok használata. Amennyiben a szervezet végez teljes körű önértékelést, a követelményeket illessze be a teljes körű önértékelés követelményrendszerébe, gondolja át az önértékelés szabályozását és annak keretében valósítsa meg.

az önértékelés területeit szolgáltatásai és ellátásai függvényében, az önértékelés gyakoriságát, az önértékelés módszereit, felelőseit a beavatkozás lépéseit, felelőseit.

-

a partneri (autista gyermek, felnőtt, szülő, szakember, fenntartó stb.) igények figyelembevételének módjára. térjen ki a szolgáltatásban, az ellátásban az intézmény által elért eredményekre, ezen belül különösen: - a munkatársak bevonásának, képzésének eredményeire, mértékére, - a fejlesztések eredményeire, - a partnerek (autista gyermek, felnőtt, szülő, szakember, fenntartó stb.) elégedettségére.

Az önértékelést, a kialakítást követően (első ciklus) évente javasolt elvégezni.

Az intézmény működésének javítása és fejlesztése: Az intézmény vezetése az intézményt érintő külső és belső mérések, valamint a belső értékelések tapasztalatainak összegzése alapján határozza meg azokat a javítandó,

7

ÖNÉRTÉKELÉSI SZEMPONTRENDSZER fejlesztendő folyamatokat és területeket, amelyek esetében fejlesztésre van szükség.

A fejlesztések megvalósítására fejlesztési terv készül az önértékelési csoport által, amelyet a vezetés fogad el. Ennek támogatására a vezetés biztosítsa a folyamatos fejlesztés eszközrendszerének működését az intézményben (egymástól való tanulás, gyengeségek leküzdése, folyamatszabályozások felülvizsgálata stb.).

Az önértékelési szempontrendszer fejlődése Az önértékelési szempontrendszer további fejlesztésének kulcsai a felhasználó intézmények/szolgáltatók. Az Autizmus Koordinációs Iroda (AKI) összehangoló munkája segítségével kezdődik meg a szempontrendszer tesztelése. Ebben a folyamatban meghatározó, hogy a szempontrendszert alkalmazó intézmények/szolgáltatók folyamatos kritikai észrevételeket adjanak az AKI felé, például az érthetőség, a konkrétság, a gyakorlat oldaláról való hasznosság, a saját intézménybeli alkalmazhatóság szempontjából.

Autizmus-specifikus ellátást biztosító intézmények és szakemberek számára Gyermekjóléti Szolgálat ALAPELVEK: Az autizmus-specifikus ellátás az autizmus elfogadásán és megértésén alapul. Az ellátást biztosító elfogadja, hogy az autizmus spektrum zavar sajátos szükségleteket generál, az autista emberek komplex támogatása specifikus ismereteket, képzettséget és megközelítési szemléletet igényel. Az ellátás tervezése, megszervezése, a szolgáltatások nyújtása során az intézmény, szolgáltató figyelembe veszi az autista gyermekek, tanulók speciális szükségleteit. Az ellátás minden tekintetben megfelel a szakterület szabályzási feltételeinek, ehhez igazítva támaszkodik a bizonyított vagy hatékonyságában ígéretes fejlődési-viselkedéses-kognitívoktatási megközelítésen alapuló beavatkozásokra. Az ellátás tervezésében és kivitelezésében az autista gyermek, tanuló és családjának szükségleteihez és élethelyzetéhez igazodik. Az ellátás tervezése, megszervezése és a szolgáltatások nyújtása során az intézmény felméri/azonosítja az autista gyermek, tanuló speciális szükségleteit, áttekintve és felhasználva az ellátásba kerülés előtt keletkezett dokumentumokat, vizsgálati eredményeket, illetve amennyiben indokolt, szakmai kompetencia határain belül maga is felméréseket végez. Az intézményeknek rendelkezniük kell azokkal a minimálisan szükséges személyi, tárgyi, módszertani feltételekkel, kompetenciákkal, amelyek az autista gyermekek, tanulók ellátásához szükségesek. Minimális feltételnek tekintendő minden, ami szükséges ahhoz, hogy az autista gyermekek, tanulók speciális szükségleteik és nehézségeik miatt ne kerüljenek hátrányba társaikhoz képest. Az ellátást nyújtó intézmény partnernek tekinti az autista gyermeket, tanulót és családját, az ellátás tervezése, megszervezése és a szolgáltatás nyújtása során aktívan igyekszik bevonni a folyamatba és épít közreműködésükre.

NA: nem alkalmazható F: folyamatban

NT: nem teljesült T: teljesült

8

KÖVETELMÉNY /SZEMPONT

ÉRTELMEZÉST SEGÍTŐ KÉRDÉSEK, PÉLDÁK

NA

Intézményünk szakmai programja kitér az autizmus-specifikus elemekre, mint például: - a prevenciós feladatok sajátosságaira, - a személyes segítés, szolgáltatások specifikumaira, - a családban nevelkedés elősegítésének sajátos szempontjaira?

A dokumentumokat rendszeresen felülvizsgáljuk, aktualizáljuk?

Szolgáltatásaink tartalma hierarchikusan épül egymásra?

Szolgáltatásaink során figyelembe vesszük az autista gyermekek sajátos szociális szükségleteit?

Szolgáltatásaink során feltárjuk és figyelembe vesszük a családok autista gyermekük nevelésével összefüggő, megváltozott helyzetét?

Az intézmény meghatározott, szélesebb körben is gyűjt információt az ellátott gyermekről a szolgáltatás tervezéséhez.

A beavatkozások előtt információkat gyűjtünk a gyermek családjától?

A beavatkozások előtt információkat gyűjtünk korábbi ellátó intézményektől, szakemberektől?

A beavatkozások előtt minden gyermek esetében figyelembe vesszük az autizmus-specifikus felmérések eredményeit?

FELELŐS

Szolgáltatásaink során figyelembe vesszük az autista gyermekek sajátos gondozási/nevelési-oktatási szükségleteit?

Az intézmény vezetése és a beavatkozásokat végző team tagjai

Az intézmény az egyén számára személyre szabott, a gyermek teljes életútját elősegítő komplex, dokumentált ellátást tervez, mely igazodik a család szükségletéhez, sajátos élethelyzetéhez.

A beavatkozásokat végző team tagjai

Az intézmény dokumentumaiban megjelennek az autizmus-specifikus ellátás feltételeire vonatkozó szempontok.

Fenntartó, intézmény vezetése

A TEVÉKENYSÉGRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

NT

F

T

A MEGVALÓSULÁST ALÁTÁMASZTÓ DOKUMENTUMOK, TEVÉKENYSÉGEK

KÖVETELMÉNY /SZEMPONT

ÉRTELMEZÉST SEGÍTŐ KÉRDÉSEK, PÉLDÁK

NA

Dokumentációinkban feltüntetjük a felmérések eredményeit?

Az információgyűjtéshez használunk a gyermekkel kapcsolatos szülői tapasztalatokat strukturáló kérdőíveket?

Minden gyermek foglalkozásának megtervezésekor figyelembe vesszük az átvezetési dokumentumokat, az intézményi összefoglaló véleményeket, a korábbi szakértői véleményeket, szakvéleményeket?

Rendszeresen biztosítunk egyéni konzultációs lehetőséget a szülők számára?

Az ellátási tervek készítése és módosításuk során konzultálunk a szülőkkel?

A gyermekekkel foglalkozó szakemberek tervszerűen és dokumentáltan együttműködnek intézményen belül, illetve az oktatást, fejlesztést, egészségügyi ellátást, a család megsegítését végző szakemberekkel intézményen kívül is, az autista gyermekek egyedi szükségleteinek

Munkatársaink világosan látják az együttműködés céljait, kiválasztják a legmegfelelőbb beavatkozási lehetőségeket és időben megosztják, dokumentálják a szükséges információkat?

Rendelkezünk közvetlen kapcsolatok-

FELELŐS

A beavatkozások hatékonyságának növelése érdekében felkészítjük és bevonjuk a szülőket érdekeik képviseletére?

A beavatkozásokat végző team tagjai

Használunk tájékoztatókat, amelyek a szolgáltatásainkról és az elérhető egyéb szolgáltatásokról informálják a szülőket?

A beavatkozásokat végző team tagjai, intézmény/tagintézmény vezetése

Az intézmény dokumentált módon tájékoztatja és bevonja a szülőket és a családokat a beavatkozások tervezése és kivitelezése során.

NT

F

T

A MEGVALÓSULÁST ALÁTÁMASZTÓ DOKUMENTUMOK, TEVÉKENYSÉGEK

KÖVETELMÉNY /SZEMPONT

ÉRTELMEZÉST SEGÍTŐ KÉRDÉSEK, PÉLDÁK

megfelelő szolgáltatások összehangolása céljából.

kal a gyermekek ellátásában résztvevő nevelési-oktatási intézményekkel?

NA

Szervezett módon, rendszeresen konzultálunk a nevelési-oktatási intézmények szakembereivel?

Rendelkezünk közvetlen kapcsolatokkal az egyéb szociális ellátás alapszolgáltatásait és szakosított szolgáltatásait végző intézményekkel?

Rendelkezünk közvetlen kapcsolatokkal az igénybe vehető egészségügyi alap- és szakellátással?

Vannak eszközeink szülői értékelések mérésére?

Vannak eszközeink dolgozói értékelések mérésére?

Kidolgozott vezetői értékelési rendszerrel rendelkezik intézményünk?

Az intézmény a gyermekeket családjukkal egyeztetve, személyre szabottan bevonja közösségi eseményekbe, érzékenyíti és felkészíti a felnőtteket és a kortársakat a harmonikusabb illeszkedés érdekében.

Szervezünk programokat külső érintettek/szakemberek bevonásával?

Készítünk, használunk érzékenyítő munkafüzeteket?

A beavatkozásokat végző team tagjai

Vannak eszközeink korosztálytól függően a gyermekek visszajelzéseinek mérésére?

A beavatkozásokat végző team tagjai, intézmény/tagintézmény vezetése

Az intézmény rendszeresen értékeli ellátását az autizmus szempontjából is, amelynek során megkérdezi a partnereit és bevonja őket az értékelésbe és a fejlesztési célok kialakításába.

FELELŐS

Munkatársaink dokumentálják a nevelési-oktatási, szociális és egészségügyi intézmények szakembereivel folytatott konzultációk eredményeit, a felmerült feladatokat?

NT

F

T

A MEGVALÓSULÁST ALÁTÁMASZTÓ DOKUMENTUMOK, TEVÉKENYSÉGEK

KÖVETELMÉNY /SZEMPONT

ÉRTELMEZÉST SEGÍTŐ KÉRDÉSEK, PÉLDÁK

NA

Szervezünk tematikus egyéni beszélgetéseket?

Szakembereink kiemelt figyelmet fordítanak a szociális- és kommunikációs készségek sajátosságaira?

Ismerik az autista gyermekek játéktevékenységének fejlődését?

Ismerik a szenzoros ingerekre adott eltérő válaszokból adódó nehézségeket?

Vannak eszközeik a viselkedésproblémák felismerésére a különböző életkorokban?

A családgondozó szakemberek felkészítése, külső és belső továbbképzése, szupervíziója, szakértői támogatása biztosított.

A rendszeres továbbképzésekbe beépülnek az autizmussal kapcsolatos ismeretek?

Az intézmény továbbképzési tervében szerepelnek autizmus-specifikus képzések, továbbképzések?

Az autizmussal élő gyermekekkel és családjukkal foglalkozó szakembereknek van lehetőségük mentoráló szakemberek segítségét igénybe venni?

FELELŐS

A szakterületen dolgozó családgondozó szakembereink felismerik az autizmus gyanújeleit a különböző életkorokban, jelzik ezt a területi védőnőknek/gyermekorvosoknak vagy a szakértői bizottságnak?

Intézmény/tagintézmény vezetése A beavatkozásokat végző team tagjai

A családgondozó szakemberek alapvető ismeretekkel rendelkeznek az autizmusról.

Intézmény/tagintézmény vezetése

A SZEMÉLYI KÖRNYEZETRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

NT

F

T

A MEGVALÓSULÁST ALÁTÁMASZTÓ DOKUMENTUMOK, TEVÉKENYSÉGEK

KÖVETELMÉNY /SZEMPONT

ÉRTELMEZÉST SEGÍTŐ KÉRDÉSEK, PÉLDÁK

NA

Rendszeresen szervezünk autizmussal kapcsolatban belső, külső konzultációkat, esetmegbeszéléseket, szupervíziót?

Gyanújelek esetén javaslatot tesznek a családnak a további vizsgálatokra?

Elősegítik a kapcsolatfelvételt és a diagnosztikai intézménybe való eljutást?

A családgondozó szakemberek tájékozottak a tanítási körülmények megválasztása, a gyógyszerek használata, a diétákkal történő beavatkozás veszélyei, egyéb kezelési formák reális értékelése és veszélyei területén.

Szakembereink tájékozottak az autista gyermekek tanulását és funkcióképességét segítő beavatkozások, a vizuális stratégiák, a pozitív viselkedés támogatása, kommunikációs támogatás és intervenciós stratégiák terén? Értik és elfogadják, hogy az autizmussal élő személlyel történő kommunikáció eltérő lehet az ép fejlődésű, valamint egyéb fogyatékosságban szenvedő személyekkel való kommunikációtól?

Az autista gyermekek felé irányuló kommunikációjukban használják az egyéni szükségleteknek megfelelő eszközöket és módszereket?

FELELŐS

Munkatársaink az autizmusdiagnosztizáló helyek tekintetében naprakész információkkal és elérhetőséggel rendelkeznek?

A beavatkozásokat végző team tagjai

A családgondozó szakemberek ismerik a diagnosztikai centrumok, szakemberek, intézmények, a térségben elérhető segítő szolgáltatások adatbázisát.

Intézmény/tagintézmény vezetése

Biztosított a korszerű szakirodalom hozzáférés a szakemberek és segítőik számára?

NT

F

T

A MEGVALÓSULÁST ALÁTÁMASZTÓ DOKUMENTUMOK, TEVÉKENYSÉGEK

KÖVETELMÉNY /SZEMPONT

ÉRTELMEZÉST SEGÍTŐ KÉRDÉSEK, PÉLDÁK

NA

Tisztában vannak a kliens-centrikus szociális szolgáltatás feltételeivel, képesek megfelelő légkört teremteni és alkalmazkodni az egyéni szükségletekhez?

A családgondozó szakemberek ismerik a családi szerkezet és a kapcsolatok eltéréseit, ennek következményeit autista családtag esetében.

Szakembereink személyközpontú és preventív szemlélettel látják el feladatukat?

Felismerik a krízishelyzeteket?

Kompetencia határaikon belül, adekvát módon részt vesznek a kríziskezelés komplex folyamatában?

Szakembereink ismerik a gyermekek, családok szolgáltatásaival kapcsolatos jogszabályokat, követik a változásokat?

Ismerik a gyermekek számára szolgáltatást nyújtó intézmények, szervezetek feladatait, lehetőségeit, működésükre, igénybevételére vonatkozó szabályokat?

A FIZIKAI KÖRNYEZETRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK Az intézmény a gyermek autizmussal kapcsolatos állapota és a fejlesztendő területek figyelembevételével szervezi meg a gondozás vagy a foglalkozások helyszíneit.

Autizmus-specifikus szempontoknak is megfelelően felszereltek és az igényeknek megfelelő számú helyiséggel rendelkezünk?

Rendelkezünk egyéni és csoportos szülői megbeszélésekhez, konzultáci-

Intézmény/tagintézmény vezetése A beavatkozásokat végző team tagjai

A családgondozó szakemberek ismerik az autista gyermek és családjuk érdekeit védő jogszabályokat, a számukra szolgáltatást nyújtók szerepét, tevékenységét.

FELELŐS

Kompetencia határaikat betartva felismerik a specifikus szakemberek bevonásának szükségességét?

NT

F

T

A MEGVALÓSULÁST ALÁTÁMASZTÓ DOKUMENTUMOK, TEVÉKENYSÉGEK

KÖVETELMÉNY /SZEMPONT

ÉRTELMEZÉST SEGÍTŐ KÉRDÉSEK, PÉLDÁK

NA

ókhoz szükséges helyiségekkel?

A konzultációk ideje állandó, a változásokat a gyermekekhez adaptáltan jelezzük?

A konzultációkat az előrejelzéseknek megfelelő időben, várakozás nélkül tudjuk megkezdeni? Úgy tervezzük a konzultációk idejét, hogy arra a szülők nagyobb megterhelés nélkül el tudják hozni a gyermekeiket?

Intézmény/tagintézmény vezetése A beavatkozásokat végző team tagjai

Amennyiben a szülők nem tudják megoldani az utazást, vannak kapcsolataink pl. támogató szolgálatokkal, akiknek a segítségét igénybe tudják venni?

FELELŐS

Az intézmény a konzultációk időbeosztását az autista gyermekek alkalmazkodási nehézségeinek, a családok helyzetének és az oktatás rendjének figyelembevételével tervezi meg.

NT

F

T

A MEGVALÓSULÁST ALÁTÁMASZTÓ DOKUMENTUMOK, TEVÉKENYSÉGEK

ÖNÉRTÉKELÉSI SZEMPONTRENDSZER Autizmus-specifikus ellátást biztosító intézmények és szakemberek számára Gyermekek napközbeni ellátása (bölcsőde, hetes bölcsőde, családi napközi, családi gyermekfelügyelet, házi gyermekfelügyelet, alternatív napközbeni ellátás, Biztos kezdet gyerekház)

AZ ÖNÉRTÉKELÉSI SZEMPONTRENDSZER Autizmus-specifikus ellátást biztosító intézmények és szakemberek számára Gyermekek napközbeni ellátása (bölcsőde, hetes bölcsőde, családi napközi, családi gyermekfelügyelet, házi gyermekfelügyelet, alternatív napközbeni ellátás, Biztos kezdet gyerekház)

© Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft., 2015 1071 Budapest, Damjanich utca 4.

A kiadvány az Európai Unió Szociális Alapjának támogatásával, a Nyolc Pont projekt keretében létrejött Autizmus Koordinációs Iroda (AKI) gondozásában készült.

Autizmus Koordinációs Iroda www.autizmusiroda.hu Nyolc Pont - „Az autista személyek ellátórendszerének országos szintű, komplex innovációja szakmai tanácsadó hálózat és koordinációs központ kialakításával” kiemelt projekt (TÁMOP 5.4.11-12/1-2012-0001)

BEVEZETŐ

AZ ÖNÉRTÉKELÉSI SZEMPONTRENDSZER CÉLJA

Nyilvánvaló tény, hogy az autizmussal (autizmus spektrum zavarral) diagnosztizált gyerekek és felnőttek száma évről évre növekszik, mely ma már nem csak szakmai körökben, de a szélesebb társadalomban is ismert. A korszerű nemzetközi epidemiológiai vizsgálatok alapján az előfordulási gyakoriság meghaladja az 1 %-ot (1/68) (Centers for Desease Control and Prevention, 2014). Annak ellenére, hogy ennek okai nem teljes mértékben tisztázottak, szakmai konszenzus van abban a tekintetben, hogy a növekedésben a szakmai tudás és a diagnosztikai rendszer érzékenységének növekedése mindenképpen meghatározó. A tendencia (az autizmussal diagnosztizáltak számának egyenletes növekedése) Magyarországon is megfigyelhető, bár a felismert esetek száma lényegesen elmarad a hiteles nemzetközi adatoktól, melynek hátterében az adatszolgáltatás hiányosságai és a diagnosztika korlátai egyaránt szerepet játszanak.

A szempontrendszerben részletezésre kerülő követelmények/szempontok az intézmény/szolgáltató működésével kapcsolatosan határoznak meg olyan elvárásokat, amelyek a szervezet autista emberek ellátására vonatkozó tevékenységéhez adnak iránymutatást. Az elvárásokban azok a kulcsfontosságú folyamatok, tevékenységek jelennek meg, amelyek az autizmus ellátás minősége terén végzett munka fő elemeit jelölik ki, és amelyek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a szolgáltatást autizmus-specifikusnak tekintsük. Az elvárások azt tartalmazzák, amit a szervezet tesz vagy tennie kellene céljai elérésének érdekében. A cél az autizmussal élő személy és családja számára a szakmailag megalapozott, tervszerű, átgondolt, folyamatos és személyre szabott szolgáltatás biztosítása.

A növekedés egyértelműen érzékelhető az ellátórendszer egyes területein és intézményeiben, ahol az ellátást igénylők száma messze meghaladja az ellátórendszer kapacitását. A kapacitáshiány mellett meghatározóak az intézmények szakmai felkészültségének hiányosságai is. Egyrészt, az adott feladatra szakmailag nem, vagy nem megfelelően, illetve nem eléggé felkészült intézmények és szakembereik érthető módon vonakodnak az ellátás nyújtásától, másrészt, a feladat – az autizmussal élő gyermek ellátása – vállalása vagy kijelölése sokszor „ébreszti rá” a szolgáltatást nyújtó szakembereket az autizmussal kapcsolatos szakmai kompetencia gyengeségeire, illetve az ellátás feltételeinek hiányaira. A megfelelő ellátás biztosítéka az a tudás, hogy az autizmusból fakadó szükségletek – egyéni módon és mértékben, de – erre irányuló speciális ismereteket, megértést és megközelítést kívánnak (lásd még szemléleti alapelvek). Ehhez az ellátásban résztvevő munkatársak megfelelő és többszintű képzésére van szükség, továbbá arra az összehangolt munkára, amit egy ellátást biztosító intézmény – annak fenntartója, vezetése és munkatársai – tesznek annak érdekében, hogy biztosítsák autista klienseik számára – egyéb szükségleteiken túl – az ellátásban az autizmusra vonatkozó speciális feltételeket. Az önértékelési szempontrendszer abban nyújthat segítséget az intézmények számára, hogy ezeknek a feltételeknek a teljesülését rendszerezetten és rendszeresen áttekintsék, értékeljék, valamint fejlesztéseiket tudatosabban tervezzék a megfelelő színvonalú ellátás elérése és folyamatos biztosítása érdekében.

Az elvárások alapját a korszerű szakmai ismeretek, az elvárható gondosság, az érintettek (szereplők) igényei és elégedettsége, a hatékonyság és eredményesség követelménye, és a partnerség képezik. Az elvárások tartalmazzák a folyamatos fejlesztés szemléletének elemeit, tehát a „tervezés”, a „végrehajtás” és az „ellenőrzés – értékelés” lépéseit. E lépések egymásra épülnek, ugyanakkor folyamatosan hatnak egymásra, a fejlesztés folyamatosságát biztosítva.

Az értékelési szempontok egy része átfedést mutat/mutathat az egyes intézmények meglévő minőségirányítási rendszerében megvalósuló vezetői átvizsgálással vagy szervezeti önértékeléssel, ugyanakkor kiegészítik/kiegészíthetik azt az autizmusra vonatkozó specifikus szempontokkal. Amennyiben az autizmussal élők ellátásában közreműködő szervezet már rendelkezik valamilyen minőségirányítási rendszerrel, vagy van rendszeresen alkalmazott szervezeti önértékelése, úgy a jelen autizmusspecifikus önértékelési kritériumokat vizsgálja meg, hogy be tudja-e illeszteni a már meglevő értékelési szempontok közé. Esetleg speciális szempontként megtartva egy külön értékelési szempontsor lesz az értékelés során. Ez esetben is a rendszer részévé szükséges tenni, a szabályozó dokumentumok között érdemes megjeleníteni.

A minőségirányítási rendszerrel jelenleg még nem rendelkező, a minőségfejlesztésben még nem vagy csak kevés tapasztalatot szerzett intézmények számára azonban lehetőséget jelent az autizmus-specifikus ellátás szempontrendszere az önértékelés fokozatos megvalósítására, bevezetésére.

1

A KIALAKÍTÁS KÖRÜLMÉNYEI Az autizmus-specifikus ellátás önértékelési szempontrendszerének elsődleges célja, hogy támogassa a különböző ellátó intézményeket, szolgáltatókat autizmusra vonatkozó szolgáltatásaik szakmai minőségének értékelésében, a minőségi ellátás kialakításában, fenntartásában, fejlesztésében. Egy adott szolgáltató működésére vonatkozó követelményeket számos jogszabály és szakmai irányelv szabályozza, azonban ezek csak részben tartalmazzák azokat a specifikumokat, amelyek az autista emberek minőségi ellátásra vonatkoznak. Az önértékelési szempontrendszer az adott szolgáltató jogszabályokban és szakmai irányelvekben meghatározott szolgáltatási követelményein túl jelölik ki azokat az elvárásokat, melyek az adott szolgáltatás autizmusspecifikusságát biztosítják. Az elvárt követelményeket/szempontokat a szolgáltatók számára fogalmazza meg annak érdekében, hogy ellátási feltételeiket autista klienseik szükségleteiknek megfelelően alakítsák. Az önértékelési szempontsor meghatározza azokat a feltételeket és szempontokat, amelyek -

-

elvártak ahhoz, hogy az adott szolgáltatás szakmai szempontból autizmus-specifikusnak legyen tekinthető; szükségesek ahhoz, hogy az autizmussal élő gyermek vagy felnőtt speciális szükségletei és nehézségei miatt ne kerüljön hátrányba a szolgáltatás vagy ellátás igénybevétele szempontjából; segítségével az intézmény képes saját szolgáltatásának értékelésére, és szükség szerint fejlesztési tervének kidolgozására; támogatják az adott szolgáltatás specifikus kialakítását, fenntartását, továbbfejlesztését.

Ugyanakkor a szempontrendszer támpontokat nyújt a szolgáltatást igénybevevők és a szolgáltatást fenntartók számára is azáltal, hogy -

annak segítségével a szolgáltatást igénybe vevők (érintett személyek, családok, külső szakemberek) képesek a szolgáltatás megítélésére; az önértékelés segítségével létrehozott fejlesztési terv ismeretében a finanszírozók és döntéshozók képesek a szolgáltatás felmérésére, és célzott támogatására.

Az itt bemutatásra kerülő önértékelési szempontrendszer a „Nyolc Pont – Az autista személyek ellátórendszerének országos szintű, komplex innovációja szakmai tanácsadó hálózat és koordinációs központ kialakításával” című kiemelt EU-s projekt keretében jött létre (TÁMOP-5.4.11-12/1-2012-0001). A projekt átfogó céljai az autista emberekkel foglalkozó ellátó rendszer, illetve a rendszer intézményeiben dolgozók szakmai felkészültségének fejlesztése, az autizmus-specifikus szolgáltatások minőségének és hozzáférésének javítása, az autizmussal élők társadalmi integrációjának elősegítése voltak. A projekt során széles szakértői bázis bevonásával, hazai és nemzetközi irányelvekre támaszkodva került összeállításra az autizmus specifikus ellátás minden ágára és szintjére kidolgozott átfogó követelményrendszer, továbbá a következőkben bemutatásra kerülő, intézmények/szolgáltatók számára kialakított önértékelési szempontrendszer. Egyes követelmények megvalósításának/megvalósíthatóságának ellenőrzése a projekt során egy 36 intézményre kiterjedő akciókutatás segítségével zajlott, melynek folyamata és tapasztalatai részletes tanulmányban olvashatók (www.autizmusiroda.hu/dokumentum/). Az önértékelési szempontrendszer további ellenőrzése, visszajelzések gyűjtése a projekt fenntartási időszakában, az Autizmus Koordinációs Iroda irányításával, az elkövetkező időszakban várható.

A minőségirányítás szerepe A mindennapok során a minőség kifejezést sokféleképpen értelmezik, illetve használják. Ha megkérdezünk néhány embert, hogy számukra mit jelent a minőség, valószínűleg sokféle választ kapunk, mint megbízhatóság, megfelelés az előírásoknak, megfelelés a jogszabályoknak, kényelem, tudatosság, szaktudás, kedvesség, előrelátás, a megfelelő ellátás.

A minőség fogalma az Egészségtudományi Fogalomtár szerint: „A minőség (quality) a termék vagy a szolgáltatás olyan tulajdonságainak és jellemzőinek összessége, amelyek hatással vannak a terméknek vagy a szolgáltatásnak arra a képességére, hogy kinyilvánított vagy elvárható igényeket elégítsen ki. Az egészségügyi értelmezés szerint 2

NEMZETKÖZI ÉS HAZAI GYAKORLAT a minőség az egészség megőrzésében, helyreállításában és fenntartásában részt vevők által kinyilvánított olyan értékítélet, amely az elvárható igények megvalósulásának mértékét fejezi ki. A megvalósulás mértéke minden egyes komponens tekintetében az arra jellemző mutatóval írható le.” A minőségcél a minőségnek az a szintje, amit meg akarnak valósítani, megtartani vagy elérni egy szervezet szolgáltatásai tekintetében.

A minőségcélok általában a szervezet minőséggel kapcsolatos megközelítésén, a szervezet szolgáltatásaival kapcsolatos saját elképzelésein alapszanak, és általában a szervezet megfelelő funkciói és szintjei számára tűzik ki őket. Ahhoz, hogy a minőségcélok elérése mérhető legyen, összhangban kell lenniük a minőségpolitikával és a folyamatos fejlesztés iránti elkötelezettséggel, illetve a szervezet teljesítményének értékelésével. A minőségcélok elérése előnyösen befolyásolhatja a szolgáltatás minőséget, a működés eredményességét, ezeken keresztül pedig az érdekelt felek megelégedettségét és bizalmát. Az autizmus specifikus ellátás követelményeinek célja, hogy a gyakorlati ellátásban dolgozók tevékenységét ajánlásokkal befolyásolja, segítse őket és a szolgáltatásokat igénybevevőket (autista emberek, családtagok) a legmegfelelőbb ellátás kiválasztásában, ezzel biztosítva annak eredményességét, hatékonyságát.

A minőségirányítás (qualtity management) az általános irányítási (vezetési) funkció mindazon tevékenységeit jelenti, amelyek meghatározzák a minőségpolitikát, a minőségre vonatkozó célkitűzéseket és a felelősségi köröket és a minőségcélok teljesüléséhez kapcsolódó értékelési szempontokat. A minőségirányítás ezeket olyan eszközökkel valósítja meg, mint a minőségtervezés, a minőségszabályozás, a minőségbiztosítás, minőségértékelés és a minőségfejlesztés a minőségirányítási rendszeren belül.

A minőségirányítási rendszerek mindegyike alapvetően a PDCA (plan: tervezés, do: megvalósítás, check: ellenőrzés – értékelés, act: beavatkozás – fejlesztés) logikán alapszik. Az autizmus-specifikus szempontrendszer/követelmények lehetővé teszik, hogy az ellátásban közreműködő szervezetek ezen szempontokkal kiegészítsék a minőségirányítás keretében alkalmazott a működést értékelő rendszerelemüket.

A külföldi szakirodalmat, gyakorlatot áttekintve az autizmus ellátás területén nagyrészt jó gyakorlat gyűjteményekkel, speciális tantervi ajánlásokkal, szakmai útmutatókkal találkozunk, s csak ritkábban standardokkal, követelményrendszerekkel.

2012 áprilisában a Birminghami Egyetemen Dr. Glenys Jones vezetésével működő Autism Centre for Education and Research (ACER) nyilvánosan közzétette az általa kidolgozott National Autism Standards nevű eszközt, amely oktatás, nevelés terüle-tén jól és viszonylag egyszerűen használható a szakemberek számára. A „Nyolc Pont – Az autista személyek ellátórendszerének országos szintű, komplex innovációja szakmai tanácsadó hálózat és koordinációs központ kialakításával” című kiemelt EU-s projekt (TÁMOP-5.4.11-12/1-2012-0001) keretében kidolgozott szempontrendszer készítői számára ez az eszköz szolgált mintaként.

Néhány példa: What is good practice in autism education? (www.autismeducationtrust.org.uk), Autistic Spectrum Disorders/Good Practice Guidence (www.autism.org.uk).

Hazánkban az 1990-es években szerveződő autizmus-specifikus oktatási rendszer (amely később a többi ellátási szegmensre is jelentős hatást gyakorolt) a Dr. Eric Schopler és munkatársai által 1972-ben kidolgozott, és rövid idő alatt az egész világon elterjedtté vált TEACCH program alapelemeire épült.

Az Autizmus Alapítvány által továbbfejlesztett, hazai viszonyokra adaptált program több olyan elemet is tartalmazott, amely a hazai oktatási rendszerben akkoriban még nem volt gyakorlat, de legalábbis szokatlannak, újszerűnek hatott. Ilyenek voltak többek között például a szülők támogatása, a partnerközpontú megközelítés – amelyben az autizmus specifikus ellátást, mint szolgáltatást tekintették. Ebben az esetben a szolgáltatás minőségével kapcsolatosan megfogalmazott szakmai szempontok – nevezhetjük őket követelményeknek is - fókuszában a gyermekek, a szülők, a partnerek elégedettsége, illetve a partnerek közötti együttműködés és kommunikáció, a TEAM munka, a szakemberek belső szakmai és szakmaközi munkacsoportjai, a szülők és szakemberek közös tevékenységei álltak.

3

A hazai autizmus-specifikus ellátórendszerben jelentős állomás volt az „Egészségügyi Minisztérium Szakmai Irányelve – Az autizmusról/autizmus spektrum zavarairól”, melyet az Autizmus Alapítvány és a Pszichiátriai Szakmai Kollégium dolgozott ki 2007ben. (Frissített verziója 2011-ben készült el.) A stratégiai tervezés első lépése a 2008ben elfogadott Országos Autizmus Stratégia volt, mely 5 éves időtávban határozta meg a terület legfőbb fejlesztési irányait, felelőseit és lépéseit. Sajnos a Stratégiai megújítása a mind a mai napig várat magára. A Stratégiában megjelölt feladatok kidolgozása az FSZK Autizmus Stratégiai Munkacsoport irányításával zajlott 2009-2012 között, mely során számos szakterület modellszintű kidolgozása történt meg, melyek jelen szempontrendszer kidolgozásának hazai alapját képezték.

Rendszerszinten, hivatalosan alkalmazott „követelményekről”, minőségbiztosításról egészen a Comenius 2000 program bevezetéséig nem beszélhetünk. A programot az Oktatási Minisztérium 2000. január 31-én indította útjára, amely az Európai Unió elvárásainak megfelelően, a magyarországi közoktatási intézmények gyakorlatába kívánta bevezetni a minőségbiztosítást. Ennek keretében készültek autizmusra adaptált kérdőívek és felmérő eszközök (pl. az autizmussal élő gyermekek elégedettség mérésére szolgáló eszközt az Autizmus Alapítvány dolgozta ki), illetve az autizmus specifikus intézményekben, csoportokban megtörtént a külső és belső partnerek elégedettség mérése is. Ez a mérés azonban általános minőségi kritériumok mentén zajlott, autizmus specifikus elemeket nem tartalmazott.

Szakmai tekintetben az első átfogó autizmus specifikus „követelménygyűjtemény” a 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról (későbbi átdolgozott változata a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók islolai oktatásának irányelve kiadásáról), amely részletes „irányelveket” – tágabban értelmezve követelményeket – tartalmaz az autizmus specifikus ellátással kapcsolatban.

A köznevelési rendszerben a TÁMOP-3.1.8 „Átfogó minőségfejlesztés a közoktatásban” c. projekt keretében bevezetés alatt lévő intézményi önértékelés és tanfel-

ügyeleti rendszer számos ponton kapcsolódhat az autizmus specifikus követelményekhez. A rendszer – megfelelő alkalmazás esetén – lehetőséget ad az intézményeknek arra, hogy sajátosságaik mentén értékeljék saját nevelési folyamataikat, belső kapcsolatrendszerüket és kommunikációjukat vagy éppen feltételrendszerüket.

Mint láthatjuk, a köznevelési rendszerben szinte folyamatos a szisztematikusan felépített, korábbi tapasztalatokra épülő minőségpolitika, minőségbiztosítás jelenléte.

Emellett jól használható szakmai irányelvek is rendelkezésre állnak. A TEACCH program elterjesztéséhez hasonlóan a követelményeket, irányelveket, a minőségről való korszerű gondolkodást a többi szakterületen is be kell vezetni. Ennek egyik fontos, jól használható eszköze, előkészítő lépése lehet ez a szempontrendszer.

szemléleti alapelveK Egy szolgáltatás, ellátási folyamat, tevékenység minősége tervezhető és több szempontból is értékelhető, azonban akkor tekinthető szakmailag megfelelőnek, ha az figyelembe veszi az ellátott személy három féle szükségletét: (1) az egyén általános, pl. életkorából, neméből adódó szükségleteit; (2) az ellátott speciális, esetünkben az autizmusból adódó szükségleteit (például érintettségének jellegét, mértékét), valamint (3) az ellátott családi helyzetét, a szűkebb közvetlen és tágabb környezetéből adódó jellemzőket.

A minőségi autizmus-specifikus ellátás követelményei a különböző intézmények által a különböző területeken nyújtott ellátásnak az autizmusra vonatkozó specifikumait határozzák meg részletesen, a jelenlegi nemzetközi szakmai tudás által elvárható szinten. Ugyanakkor szükséges és lehetséges megfogalmaznunk azokat a szemléleti alapelveket, melyek a szolgáltatás jellegétől, az adott egyéni és társadalmi helyzettől

4

és az ellátott életkorától függetlenül, minden autizmusra vonatkozó ellátási formára érvényesek, amelyek a szolgáltatások összességére vonatkozóan irányt mutatnak a magas szintű és minőségi ellátáshoz.

(3) A minőségi autizmus-specifikus ellátás/szolgáltatás az autizmus elfogadásán és megértésén alapul. Eszerint az ellátást/szolgáltatást biztosító intézmény/szakember/ellátó személyzet elfogadja, hogy az autizmus spektrum zavar sajátos szükségleteket von maga után, és így az autista emberek komplex támogatása specifikus ismereteket, képzettséget és megközelítési szemléletet igényelnek. Az ellátás/szolgáltatás tervezése, megszervezése, a szolgáltatások nyújtása során az intézmény, illetve a szolgáltató figyelembe veszi az autista emberek speciális szükségleteit.

(4) Az ellátás/szolgáltatás minden tekintetben megfelel a szakterület szabályozási feltételeinek, ehhez igazítva támaszkodik a korszerű autizmus-specifikus diagnosztikus protokollokra, a bizonyított (evidenciákon) fejlődésiviselkedéses-kognitív-oktatási megközelítésen alapuló beavatkozásokra. Az ellátás/szolgáltatás tervezésében és kivitelezésében az autista személy és családjának szükségleteihez és élethelyzetéhez igazodik.

(5) Az ellátás tervezése, megszervezése és a szolgáltatások nyújtása során az intézmény, szolgáltató nem pusztán a diagnózisra támaszkodik, minden esetben felméri/azonosítja az autista személy speciális szükségleteit. Ehhez felhasználja, figyelembe veszi az ellátott személyről rendelkezésre álló, az ellátásba kerülés előtt keletkezett dokumentumokat, vizsgálati eredményeket, valamint, szakmai kompetencia határain belül maga is felméréseket végez, illetve, szükség esetén további vizsgálatokat kezdeményezhet.

(6) Az intézményeknek/szolgáltatóknak rendelkezniük kell azokkal a minimálisan szükséges személyi, tárgyi, módszertani feltételekkel, kompetenciákkal, amelyek az autista személyek ellátásához szükségesek. Minimális feltételnek tekintendő minden, ami ahhoz szükséges, hogy az autista személyek (gyermekek, tanulók, felnőttek) speciális szükségleteik és nehézségeik miatt ne kerüljenek hátrányba társaikhoz képest.

(7) Az ellátást/szolgáltatást nyújtó intézmény partnernek tekinti az autista sze-

és családját, az ellátás tervezése, megszervezése és a szolgáltatás nyújtása során aktívan bevonja a folyamatba és épít közreműködésükre.

(1) Az ellátást/szolgáltatást nyújtó intézmény partnernek tekinti az autista személyt és családját, az ellátás tervezése, megszervezése és a szolgáltatás nyújtása során aktívan bevonja a folyamatba és épít közreműködésükre.

(2) Az intézmény/szolgáltató rendszeresen értékeli tevékenységét, ezen belül az autizmussal élők és az ellátásukban közvetlenül közreműködők körében igényés elégedettségmérést végez, amelyet felhasznál a szolgáltatás/ellátás fejlesztésében.

Az önértékelési szempontrendszer felépítése Az autizmus-specifikus ellátás önértékelési szempontrendszere a következő intézménytípusok számára elérhető (a későbbiekben további intézmények számára is kidolgozásra kerül): 1) gyermekkori diagnosztikát végző intézmények/szolgáltatók, 2) pedagógiai szakszolgálatok, 3) többségi óvodák, általános és középiskolák, valamint a szakképző intézmények, 4) gyógypedagógiai óvodák, általános iskolák, fejlesztő nevelést és oktatást végző intézmények, speciális szakiskolák, 5) lakóotthonok, 6) nappali ellátást nyújtó intézmények, 7) gyermekvédelmi alapellátás: gyermekjóléti szolgálat, gyermekek napközbe-ni ellátása.

A szempontrendszer részei: (1) Azoknak az intézménytípusoknak a felsorolása, melyek működésére az adott táblázat értelmezhető (cím).

(2) Azon általános szemléleti alapelvek összegzése, melyek az autizmus-specifikus ellátásra általában, így az adott intézménytípus autizmus-specifikus szolgáltatásaira vonatkoznak (ALAPELVEK).

(3) Részletes követelmény- és szempontlista, melyek egy adott autizmus-speci-

5

(3) fikus szolgáltatást nyújtó intézményben elvártak, egyrészt az adott intézménytípus szolgáltatási tevékenységeire, másrészt a személyi környezetére, harmadrészt a fizikai környezetére vonatkozóan. (KÖVETELMÉNY/SZEMPONT oszlop) (4) A követelmény/szempont teljesülésének megítélését segítő kérdések és példák, melyek az adott követelmény/szempont pontosabb értelmezésében segítenek (ÉRTELMEZÉST SEGÍTŐ KÉRDÉSEK, PÉLDÁK oszlop).

(5) Az adott követelmény/szempont megvalósulásáért javasolt felelős személy vagy személyek, mely intézményenként változó lehet, de megjelenés az önértékelési rendszerben jelzi ennek szükségességét (FELELŐS oszlop) (6) Önértékelési rész, melyet az intézmény dolgozói/felelősei töltik ki, jelölve, hogy az önértékelés időszakában az adott követelmény/szempont nem alkalmazható (NA), nem teljesült (NT), megvalósulása folyamatban van (F), illetve már teljesült (T).

(7) Az utolsó oszlopban (A MEGVALÓSULÁST ALÁTÁMASZTÓ DOKUMENTUMOK, TEVÉKENYSÉGEK) azokat a dokumentumokat, történéseket/tevékenységeket javasolt összegyűjteni, melyek az adott követelmény/szempont megvalósulása során keletkeztek illetve annak teljesülését támasztják alá.

Az önértékelés szakmai támogatása Az önértékelési szempontrendszer természetesen nem pótolja az adott intézmény /szolgáltató elméleti és gyakorlati felkészültségét az autizmus területén. Inkább olyan „to do” listát (tevékenységlistát) jelent, ami segíti a szolgáltatót abban, hogy erősségeit és gyengeségeit felmérje, és tervet alkosson kompetenciái bővítésére, növelésére. A követelmények/szempontok szakmai tartalmának értelmezése csak megalapozott autizmus ismeretek birtokában lehetséges, így szükséges, hogy a feladatra vállalkozó intézmény/szolgáltató szoros együttműködésben dolgozzon a területen képzett és jártas szakértővel vagy tanácsadóval.

További segítséget jelenthet a fejlesztésben a hazai és nemzetközi szakirodalom, ami már magyar nyelven is jelentős számban áll rendelkezésre a szakemberek, szülők és érdeklődők számára is. A Nyolc Pont projekt során fontos törekvés volt további a hazai és nemzetközi támogató dokumentumok összegyűjtése, közreadása. A projekt keretében támogató dokumentumnak olyan, rövidebb terjedelmű írott segédanyagok és filmrészletek minősültek, melyek alkalmasak lehetnek arra, hogy elősegítsék a szakmai fogalmak egységes használatát és értelmezését, valamint arra, hogy részletesebb magyarázatot nyújtsanak a szakmai követelményekhez, szempontokhoz.

Fontos funkciójuk továbbá, hogy ötleteket, mintákat nyújtsanak az intézmények gyakorlati munkájához. A támogató dokumentumok válogatása egyrészt hazai publikációkból, másrészt nemzetközi szak- és ismeretterjesztő anyagokból, többek között a NAS (The National Autistic Society, Egyesült Királyság) által javasolt és átadott szakmai anyagokból történt.

A dokumentumok tematikusan csoportosítva (pl. egészségügy, oktatás, szociális ellátás, foglalkoztatás) elérhetők az Autizmus Koordinációs Iroda (AKI) honlapján, illetve ugyanitt rendelkezésre áll egy olyan, valamennyi ágazatra érvényes gyűjtemény is, mely az autizmus spektrum zavarokkal kapcsolatos alapvető fogalmakat, tudományos tényeket és módszertani alapokat foglalja össze. E mellett széleskörű szakirodalom lista is készült annak érdekében, hogy az érdekeltek gyorsan, hatékonyan tájékozódhassanak a szakterületen.

Természetesen a jelenlegi gyűjtemény folyamatosan bővül, frissül a fenntartás időszakában is, hiszen az autizmus spektrum zavarokkal kapcsolatos tudás és az ellátórendszer várhatóan dinamikusan bővül a jövőben.

Az önértékelés folyamata Az önértékelés egyrészt szervezetfejlesztési és vezetési eszköz a vezetés számára a szervezet eredményességének növelése érdekében, másrészt eszköz a teljesítmény 6

önkritikus elemzéséhez és értékeléséhez egy adott időszakra. Az önértékelés célja a szervezet adott területen való működésének értékelése, a fejlesztendők (szakmai, szervezeti) meghatározása.

Az intézményvezető előkészítő munkája meghatározó szerepet játszik az önértékelés és fejlesztési terv sikerében, eredményességében vagy kudarcában. Az önértékelés során az intézmény építsen a korábbi felmérések eredményeire, a rendelkezésre álló adataira, legyen tekintettel a felmérés óta eltelt idő alatt bekövetkezett változásokra, különös tekintettel a trendek vizsgálatára. Az önértékelés módszereinek megválasztásánál az intézménynek arra kell törekednie, hogy az önértékelés tegye lehetővé az intézmény tevékenységének, elért eredményeinek és az ehhez alkalmazott módszerek megismerését, bemutatását. Az önértékelés tehát akkor érheti el célját, ha az intézmény tényekre alapozva tudja megállapítani erősségeit és fejlesztendő területeit a követelmények tekintetében, s ennek eredményeként ki tudja jelölni, mely területeken szükséges a beavatkozás, a fejlesztés. Az önértékelés jelen esetben az autizmussal élők számára nyújtott szolgáltatások, ellátásokra kidolgozott követelmények /szempontok alapján kell történjen..

Az intézmény határozza meg és írásban rögzítse az önértékelésre vonatkozó eljárásrendjét, amely foglalja magába: -

Az önértékelés javasolt lépései: A vezető, vezetés az önértékelés megvalósításáról, időpontjáról, a megvalósítók és a felelősök köréről az intézmény erőforrásainak figyelembe vételével dönt. A vezető határozza meg az önértékelés felelősét, az önértékelési csoport tagjait és a felhasználható erőforrásokat.

Az önértékelés terjedjen ki a szolgáltatás összes követelményére felhasználva a segítő kérdéseket és támaszkodva az értékelést alátámasztó adatokra: -

Az önértékelés módszere: -

feleljen meg az intézmény igényeinek (esetleges specialitásainak), használatával azonosítani lehessen az intézmény erősségeit, a fejlesztendő folyamatokat, tevékenységeket és területeket, legyen tényszerű, azaz támaszkodjon adatokra, mérésekre.

Az önértékelés megvalósítása az intézmény által szabadon megválasztott módszerrel történhet, amelyhez a kidolgozott követelmények/szempontok nyújtanak segítséget.

Ehhez a tevékenységhez ajánlott a követelmények, a segítő kérdések és ezeket kiegészítő értékelési szempontok használata. Amennyiben a szervezet végez teljes körű önértékelést, a követelményeket illessze be a teljes körű önértékelés követelményrendszerébe, gondolja át az önértékelés szabályozását és annak keretében valósítsa meg.

az önértékelés területeit szolgáltatásai és ellátásai függvényében, az önértékelés gyakoriságát, az önértékelés módszereit, felelőseit a beavatkozás lépéseit, felelőseit.

-

a partneri (autista gyermek, felnőtt, szülő, szakember, fenntartó stb.) igények figyelembevételének módjára. térjen ki a szolgáltatásban, az ellátásban az intézmény által elért eredményekre, ezen belül különösen: - a munkatársak bevonásának, képzésének eredményeire, mértékére, - a fejlesztések eredményeire, - a partnerek (autista gyermek, felnőtt, szülő, szakember, fenntartó stb.) elégedettségére.

Az önértékelést, a kialakítást követően (első ciklus) évente javasolt elvégezni.

Az intézmény működésének javítása és fejlesztése: Az intézmény vezetése az intézményt érintő külső és belső mérések, valamint a belső értékelések tapasztalatainak összegzése alapján határozza meg azokat a javítandó,

7

ÖNÉRTÉKELÉSI SZEMPONTRENDSZER fejlesztendő folyamatokat és területeket, amelyek esetében fejlesztésre van szükség.

A fejlesztések megvalósítására fejlesztési terv készül az önértékelési csoport által, amelyet a vezetés fogad el. Ennek támogatására a vezetés biztosítsa a folyamatos fejlesztés eszközrendszerének működését az intézményben (egymástól való tanulás, gyengeségek leküzdése, folyamatszabályozások felülvizsgálata stb.).

Az önértékelési szempontrendszer fejlődése Az önértékelési szempontrendszer további fejlesztésének kulcsai a felhasználó intézmények/szolgáltatók. Az Autizmus Koordinációs Iroda (AKI) összehangoló munkája segítségével kezdődik meg a szempontrendszer tesztelése. Ebben a folyamatban meghatározó, hogy a szempontrendszert alkalmazó intézmények/szolgáltatók folyamatos kritikai észrevételeket adjanak az AKI felé, például az érthetőség, a konkrétság, a gyakorlat oldaláról való hasznosság, a saját intézménybeli alkalmazhatóság szempontjából.

Autizmus-specifikus ellátást biztosító intézmények és szakemberek számára Gyermekek napközbeni ellátása (bölcsőde, hetes bölcsőde, családi napközi, családi gyermekfelügyelet, házi gyermekfelügyelet, alternatív napközbeni ellátás, Biztos kezdet gyerekház) ALAPELVEK: Az autizmus-specifikus ellátás az autizmus elfogadásán és megértésén alapul. Az ellátást biztosító elfogadja, hogy az autizmus spektrum zavar sajátos szükségleteket generál, az autista emberek komplex támogatása specifikus ismereteket, képzettséget és megközelítési szemléletet igényel. Az ellátás tervezése, megszervezése, a szolgáltatások nyújtása során az intézmény, szolgáltató figyelembe veszi az autista gyermekek, tanulók speciális szükségleteit. Az ellátás minden tekintetben megfelel a szakterület szabályzási feltételeinek, ehhez igazítva támaszkodik a bizonyított vagy hatékonyságában ígéretes fejlődési-viselkedéseskognitív-oktatási megközelítésen alapuló beavatkozásokra. Az ellátás tervezésében és kivitelezésében az autista gyermek, tanuló és családjának szükségleteihez és élethelyzetéhez igazodik. Az ellátás tervezése, megszervezése és a szolgáltatások nyújtása során az intézmény felméri/azonosítja az autista gyermek, tanuló speciális szükségleteit, áttekintve és felhasználva az ellátásba kerülés előtt keletkezett dokumentumokat, vizsgálati eredményeket, illetve amennyiben indokolt, szakmai kompetencia határain belül maga is felméréseket végez. Az intézményeknek rendelkezniük kell azokkal a minimálisan szükséges személyi, tárgyi, módszertani feltételekkel, kompetenciákkal, amelyek az autista gyermekek, tanulók ellátásához szükségesek. Minimális feltételnek tekintendő minden, ami szükséges ahhoz, hogy az autista gyermekek, tanulók speciális szükségleteik és nehézségeik miatt ne kerüljenek hátrányba társaikhoz képest. Az ellátást nyújtó intézmény partnernek tekinti az autista gyermeket, tanulót és családját, az ellátás tervezése, megszervezése és a szolgáltatás nyújtása során aktívan igyekszik bevonni a folyamatba és épít közreműködésükre.

NA: nem alkalmazható F: folyamatban

NT: nem teljesült T: teljesült

8

KÖVETELMÉNY /SZEMPONT

ÉRTELMEZÉST SEGÍTŐ KÉRDÉSEK, PÉLDÁK

NA

Intézményünk szakmai programja kitér az autizmus-specifikus elemekre, mint például: - a prevenciós feladatok sajátosságaira, - a személyes segítés, szolgáltatások specifikumaira, - a családban nevelkedés elősegítésének sajátos szempontjaira?

A dokumentumokat rendszeresen felülvizsgáljuk, aktualizáljuk?

Szolgáltatásaink tartalma hierarchikusan épül egymásra?

Szolgáltatásaink során figyelembe vesszük az autista gyermekek sajátos szociális szükségleteit?

Szolgáltatásaink során feltárjuk és figyelembe vesszük a családok autista gyermekük nevelésével összefüggő, megváltozott helyzetét?

Az intézmény szélesebb, az intézmény által meghatározott körben, is gyűjt információt az ellátott gyermekről a szolgáltatás tervezéséhez.

A beavatkozások előtt információkat gyűjtünk a gyermek családjától?

A beavatkozások előtt információkat gyűjtünk korábbi ellátó intézményektől, szakemberektől?

A beavatkozások előtt minden gyermek esetében figyelembe vesszük az autizmus-specifikus felmérések eredményeit?

FELELŐS

Szolgáltatásaink során figyelembe vesszük az autista gyermekek sajátos gondozási/nevelési-oktatási szükségleteit?

Az intézmény vezetése és a beavatkozásokat végző team tagjai

Az intézmény az egyén számára személyre szabott, a gyermek teljes életútját elősegítő komplex, dokumentált ellátást tervez, mely igazodik a család szükségletéhez, sajátos élethelyzetéhez.

A beavatkozásokat végző team tagjai

Az intézmény dokumentumaiban megjelennek az autizmus-specifikus ellátás feltételeire vonatkozó szempontok, szabályok.

Fenntartó, intézmény vezetése

A TEVÉKENYSÉGRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

NT

F

T

A MEGVALÓSULÁST ALÁTÁMASZTÓ DOKUMENTUMOK, TEVÉKENYSÉGEK

KÖVETELMÉNY /SZEMPONT

ÉRTELMEZÉST SEGÍTŐ KÉRDÉSEK, PÉLDÁK

NA

Dokumentációinkban feltüntetjük a felmérések eredményeit?

Az információgyűjtéshez használunk a gyermekkel kapcsolatos szülői tapasztalatokat strukturáló kérdőíveket?

Minden gyermek foglalkozásának megtervezésekor figyelembe vesszük az átvezetési dokumentumokat, az intézményi összefoglaló véleményeket, a korábbi szakértői véleményeket, szakvéleményeket?

Munkatársaink világosan látják az együttműködés céljait, kiválasztják a legmegfelelőbb beavatkozási lehetőségeket és időben megosztják, dokumentálják a szükséges információkat?

Szervezett módon, rendszeresen konzultálunk a nevelési-oktatási intézmények szakembereivel?

Rendelkezünk közvetlen kapcsolatokkal az egyéb szociális ellátás alapszolgáltatásait és szakosított szolgáltatásait végző intézményekkel?

Rendelkezünk közvetlen kapcsolatokkal az igénybe vehető egészségügyi alap- és szakellátással?

Munkatársaink dokumentálják a nevelési-oktatási, szociális és

FELELŐS

Rendelkezünk közvetlen kapcsolatokkal a gyermekek ellátásában résztvevő nevelési-oktatási intézményekkel?

A beavatkozásokat végző team tagjai, intézmény/tagintézmény vezetése

A gyermekekkel foglalkozó szakemberek tervszerűen és dokumentáltan együttműködnek intézményen belül, illetve az oktatást, fejlesztést, egészségügyi ellátást, a család megsegítését végző szakemberekkel intézményen kívül is, az autista gyermekek egyedi szükségleteinek megfelelő szolgáltatások összehangolása céljából.

NT

F

T

A MEGVALÓSULÁST ALÁTÁMASZTÓ DOKUMENTUMOK, TEVÉKENYSÉGEK

KÖVETELMÉNY /SZEMPONT

ÉRTELMEZÉST SEGÍTŐ KÉRDÉSEK, PÉLDÁK

NA

egészségügyi intézmények szakembereivel folytatott konzultációk eredményeit, a felmerült feladatokat?

Vannak eszközeink korosztálytól függően a gyermekek visszajelzéseinek mérésére?

Vannak eszközeink szülői értékelések mérésére?

Vannak eszközeink dolgozói értékelések mérésére?

A beavatkozásokat végző team tagjai

A szakemberek és vezetők értékelik az ellátást az autizmus szempontjából is, amelynek során megkérdezik a partnereit és bevonják őket az értékelésbe és a fejlesztési célok kialakításába.

Kidolgozott vezetői értékelési rendszerrel rendelkezik intézményünk?

Rendszeresen (általában 3 havonta) felülvizsgálják munkatársaink a fejlesztési terveket?

Munkatársaink rendszeresen dokumentálják a felmérések eredményeit, a fejlesztési tervek módosításait?

Ezek a vélemények mind a szülőkhöz mind a szolgáltatásban közreműködőkhöz eljutnak, és a folyamat következő fázisára vonatkozó praktikus javaslatokat tartalmaznak?

Az intézmény a felmérő, fejlesztő és terápiás módszereit és eszközeit az autizmusra adaptálja, ha szükséges speciális eszközökkel egészíti ki.

Alkalmazzuk az evidenciákon alapuló, illetve a fejlődés előmozdítása szempontjából ígéretes beavatkozásokat? Úgymint:

FELELŐS

Rendszeresen végeznek munkatársaink a gyermekek fejlődését nyomon követő felmérést?

A beavatkozásokat végző team tagjai

A gyermekek viselkedésének és fejlődési profiljának változásait az intézmény munkatársai nyomon követik és dokumentálják a beavatkozások megerősítése vagy aktualizálása, újraformálása céljából.

NT

F

T

A MEGVALÓSULÁST ALÁTÁMASZTÓ DOKUMENTUMOK, TEVÉKENYSÉGEK

ÉRTELMEZÉST SEGÍTŐ KÉRDÉSEK, PÉLDÁK

- A kommunikáció fejlesztésére irányuló kompetenciák.

- A szociális készségek előmozdítására vonatkozó kompetenciák.

- A viselkedés módosítására vonatkozó kompetenciák.

- A szenzomotoros zavarok kezelésének kompetenciái.

- További hatékony beavatkozások: ..................................................... ..................................................... .....................................................

Az alkalmazott eszközöket mindig egyénre szabottan alkalmazzuk?

NA

A beavatkozásokat végző team tagjai Intézmény/tagintézmény vezetése

KÖVETELMÉNY /SZEMPONT

A csoportos tevékenység során biztosítjuk az egyéni segítő jelenlétét?

Van mód kétszemélyes foglalkozások szervezésére?

A gyermekekkel foglalkozó szakemberek alapvető ismeretekkel rendelkeznek az autizmusról.

Munkatársaink felismerik az autizmus gyanújeleit a különböző életkorokban, jelzik ezt a területi védőnőknek/gyermekorvosoknak vagy a szakértői bizottságnak?

Munkatársaink kiemelt figyelmet fordítanak a szociális- és kommunikációs készségek sajátosságaira?

Ismerik az autista gyermekek játéktevékenységének fejlődését?

Ismerik a szenzoros ingerekre adott

Intézmény/tagintézmény vezetése

Az intézmény a szolgáltatás megtervezése során figyelembe veszi a szükséges optimális szakember–gyermek arányt.

FELELŐS

A SZEMÉLYI KÖRNYEZETRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

NT

F

T

A MEGVALÓSULÁST ALÁTÁMASZTÓ DOKUMENTUMOK, TEVÉKENYSÉGEK

KÖVETELMÉNY /SZEMPONT

ÉRTELMEZÉST SEGÍTŐ KÉRDÉSEK, PÉLDÁK

NA

eltérő válaszokból adódó nehézségeket?

Vannak eszközeik a viselkedésproblémák felismerésére és kezelésére a különböző életkorokban?

Az autizmussal élő gyermekekkel foglalkozó szakembereknek van lehetőségük mentoráló szakemberek segítségét igénybe venni?

Rendszeresen szervezünk autizmussal kapcsolatban belső, külső konzultációkat, esetmegbeszéléseket, szupervíziót?

Biztosított a korszerű szakirodalom hozzáférés a szakembereink és segítőik számára?

A vezetők és a gyermekekkel foglalkozó szakemberek ismerik a diagnosztikai centrumok, szakemberek, intézmények, a térségben elérhető segítő szolgáltatások adatbázisát.

Munkatársaink az autizmusdiagnosztizáló helyek tekintetében naprakész információkkal és elérhetőséggel rendelkeznek?

Gyanújelek esetén javaslatot tesznek a családnak a további vizsgálatokra?

Elősegítik a kapcsolatfelvételt és a diagnosztikai intézménybe való eljutást?

FELELŐS

Az intézmény továbbképzési tervében szerepelnek autizmus-specifikus képzések, továbbképzések?

Intézmény/tagintézmény vezetése A beavatkozásokat végző team tagjai

A rendszeres továbbképzésekbe beépülnek az autizmussal kapcsolatos ismeretek?

Intézmény/tagintézmény vezetése, szakemberei

A gyermekekkel foglalkozó szakemberek felkészítése, külső és belső továbbképzése, szupervíziója, a tudásmegosztás és a szakértői támogatása biztosított.

NT

F

T

A MEGVALÓSULÁST ALÁTÁMASZTÓ DOKUMENTUMOK, TEVÉKENYSÉGEK

Szakembereink tájékozottak az autista gyermekek tanulását és funkcióképességét segítő beavatkozások, a vizuális stratégiák, a pozitív viselkedés támogatása, kommunikációs támogatás és intervenciós stratégiák terén? Értik és elfogadják, hogy az autizmussal élő személlyel történő kommunikáció eltérő lehet az ép fejlődésű, valamint egyéb fogyatékosságban szenvedő személyekkel való kommunikációtól?

Az autista gyermekek felé irányuló kommunikációjukban használják az egyéni szükségleteknek megfelelő eszközöket és módszereket?

Tisztában vannak a kliens-centrikus szociális szolgáltatás feltételeivel, képesek megfelelő légkört teremteni és alkalmazkodni az egyéni szükségletekhez?

A gyermekekkel foglakozó szakemberek megértik az autista gyermek egyéni szükségleteit, alkalmazzák ezeket az ismereteket az átfogó és célzott adaptációs programok tervezése során.

Szakembereink ismerik a különböző beavatkozási stratégiákat, képesek azok individualizált kiválasztására az erősségek és szükségletek függvényében, úgymint: - kommunikáció fejlesztése, - alternatív és augmentatív - kommunikációs eszközök használata - szociális képességek előmozdítá- sa, - viselkedés módosítása, - szenzoros zavarok kezelése?

A vezetők és a gyermekekkel foglalkozó szakemberek ismerik az

Szakembereink részletes ismeretekkel rendelkezik az autizmusra

FELELŐS

A gyermekekkel foglalkozó szakemberek tájékozottak a tanítási körülmények megválasztása, a gyógyszerek használata, a diétákkal történő beavatkozás veszélyei, egyéb kezelési formák reális értékelése és veszélyei területén.

NA

Intézmény/tagintézmény vezetése, szakemberei

ÉRTELMEZÉST SEGÍTŐ KÉRDÉSEK, PÉLDÁK

Intézmény/tagintézmény vezetése, szakemberei

KÖVETELMÉNY /SZEMPONT

NT

F

T

A MEGVALÓSULÁST ALÁTÁMASZTÓ DOKUMENTUMOK, TEVÉKENYSÉGEK

ÉRTELMEZÉST SEGÍTŐ KÉRDÉSEK, PÉLDÁK

autista gyermekek és családjuk érdekeit védő jogszabályokat, a számukra szolgáltatást nyújtók szerepét, tevékenységét.

vonatkozó, szociális ellátást szabályozó jogszabályi háttérről, valamint a gyermekek, családok szolgáltatásaival kapcsolatos jogszabályokról?

Szakembereink követik a jogszabályi változásokat?

Ismerik a gyermekek számára szolgáltatást nyújtó intézmények, szervezetek feladatait, lehetőségeit, működésükre, igénybevételére vonatkozó szabályokat?

NA

Intézmény/tagintézmény vezetése, szakemberei

KÖVETELMÉNY /SZEMPONT

A szakemberek a szakterületnek megfelelő dokumentáció tartalmába megfelelő mélységgel és részletességgel beépítik a korszerű szakmai tudáson alapuló autizmus-specifikus tartalmakat.

Autista gyermek esetében a megállapodásokba beépítjük az autizmus-specifikus ellátásra vonatkozó elemeket?

Szakembereink képesek arra hogy az autista gyermek életútjával kapcsolatos a rendelkezésre álló dokumentumok alapján megfelelően elemezzék és az információkat beépítsék munkájukba, felhasználják az egyéni fejlesztési, gondozási terv elkészítésekor?

A FIZIKAI KÖRNYEZETRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK Az intézmény a gyermekek autizmussal kapcsolatos állapota és a fejlesztendő területek figyelembevételével szervezi meg a gondozás vagy a

Autizmus-specifikus szempontoknak megfelelően felszereltek és az igényeknek megfelelő számú fejlesztő helyiséggel rendelkezünk egyéni és

FELELŐS

Szakembereink ismerik a szociális ellátás szakmai és etikai szabályait, ezeket munkájuk során maradéktalanul betartják?

NT

F

T

A MEGVALÓSULÁST ALÁTÁMASZTÓ DOKUMENTUMOK, TEVÉKENYSÉGEK

ÉRTELMEZÉST SEGÍTŐ KÉRDÉSEK, PÉLDÁK

foglalkozások helyszíneit.

csoportos foglalkozások megtartásához?

Rendelkezünk egyéni és csoportos szülői megbeszélésekhez, konzultációkhoz szükséges helyiségekkel?

A tárgyi, fizikai környezet csak a szükséges információkat tartalmazza?

Rendelkezünk az egyénre szabott eszközök elkészítésének lehetőségeivel (Boardmaker, lamináló, színes nyomtató, egyéb: ............................ ........................................................)?

Rendelkezésre állnak az egyes gyermekek speciális érdeklődésének megfelelő játékok, eszközök?

Az intézményben a gyermekek, tanulók számára biztosított az egyénre szabott augmentatív-alternatív kommunikációs eszközrendszer.

Elérhetők az egyénre szabott AAK-s eszközök (pl. tárgyas, képes kommunikáció eszközei, bármely autizmus-specifikus IKT alkalmazás a kifejező kommunikáció támogatására)?

FELELŐS

Rendelkezünk egyénre szabott, a gondozásra és foglalkozásokra adaptált: - napirendekkel, - folyamatábrákkal, - a környezetben való tájékozódás jelzéseivel, - időmérőkkel, választó táblákkal, - kommunikációt segítő, - egyéb: ............................................. eszközökkel?

Intézmény/tagintézmény vezetése A beavatkozásokat végző team tagjai

A szolgáltatás során az autizmussal élő gyermekek számára biztosítottak a térben és időben való tájékozódást segítő, a kiszámíthatóságot biztosító, személyre szabott vizuális és egyéb segédeszközök.

NA

Intézmény/tagintézmény vezetése A beavatkozásokat végző team tagjai

KÖVETELMÉNY /SZEMPONT

NT

F

T

A MEGVALÓSULÁST ALÁTÁMASZTÓ DOKUMENTUMOK, TEVÉKENYSÉGEK

KÖVETELMÉNY /SZEMPONT

ÉRTELMEZÉST SEGÍTŐ KÉRDÉSEK, PÉLDÁK

NA

Rendelkezésre áll megfelelő informatikai háttér és szaktudás?

Biztosítjuk a gyermek egyéni szenzoros védőeszközeit (pl. fejhallgató)?

Szükség esetén biztosított az ingerszegényebb személyes tér?

Az fokozottan ingerkereső gyermekek számára biztonságos a környezet?

A fokozottan ingerkereső gyermekek megfelelő támogatást kapnak ahhoz, hogy elérjék a számunkra érdekes, fontos ingereket??

Szükség esetén tudunk egyéni étkezési lehetőséget biztosítani?

FELELŐS

Figyelembe vesszük az autizmussal élő gyermek szenzoros ingerfeldolgozási nehézségeit, igényeit és eszerint adaptáljuk a környezetet.

Intézmény/tagintézmény vezetése A beavatkozásokat végző team tagjai

Az intézmény munkatársai tervezetten és folyamatosan figyelik és alkalmazzák a technikai fejlesztéseket e téren?

NT

F

T

A MEGVALÓSULÁST ALÁTÁMASZTÓ DOKUMENTUMOK, TEVÉKENYSÉGEK